az asztalitenisz tanitasa a testneveles orakon
TRANSCRIPT
Pécsi Tudományegyetem
Természettudományi Kar
Testnevelés- és Sporttudományi Intézet
Testnevelőtanár Szak
AZ ASZTALITENISZ TANÍTÁSA
A TESTNEVELÉS ÓRÁKON
Készítette: Okos Balázs
Témavezető: Ács Pongrác
Pécs, 2006.
2
MOTTÓ:
„Annál nincs nagyobb öröm,
mint valakit megtanítani valamire, amit nem tud.”
(Móricz Zsigmond)
3
TARTALOMJEGYZÉK
1 Bevezetés ...........................................................................................4
2 Az asztalitenisz beépítése a tantervbe, tanmenetbe...........................4
3 A sportág oktatásának gyakorlata a testnevelés órákon...................10
3.1 Az órák keretében megtanítható ismeretek, gyakorlatok ...........10
3.2 Az órák felépítése, fajtái.............................................................16
3.3 Az órák szervezése, vezetése ...................................................19
4 Az asztalitenisz tanórán kívüli megjelenése, versenyeztetés............21
5 Összefoglalás ...................................................................................23
6 Bibliográfia ........................................................................................24
4
1 Bevezetés
Az asztalitenisz tanításával edzőként és gyakorló pedagógusként
egyaránt a mindennapi gyakorlatban foglalkozom. Ez ösztökélt leginkább
arra, hogy az asztalitenisz testnevelés órákon történő tanításáról írjak.
Mivel a témára vonatkozó szakirodalmat nem találtam, valamint
általában ezzel a sportjátékkal kapcsolatos publikáció igencsak szűkös,
ezért igyekeztem a saját tapasztalataimat felhasználva, és pár szakember
véleményét kikérve egy rövid -és remélem- a gyakorlatban hasznosítható
anyagot összeállítani. Dolgozatommal a célom , tehát egyrészt a
segítségadás az asztaliteniszt testnevelést órákon tanítani kívánó
kollégáknak másrészt pedig az, hogy kiegészítsem a sportág iskolai
megjelenésének ismeretanyagát.
2 Az asztalitenisz beépítése a tantervbe, tanmenetbe
Az asztalitenisz sportág egy iskola helyi tantervébe való beépítésére
véleményem szerint több út kínálkozik:
1. Az iskolai a testnevelés órák keretein belül a tanmenet részeként;
2. Az iskolai testnevelés órák keretein belül heti egy, vagy két órában;
3. Az iskola testnevelés órák keretein belül tömbösítve egy, vagy több
hónapon, féléven esetleg éven keresztül dupla órában;
4. Az iskolai szakkörök, sportkörök, egyesületek foglalkozásain
délután;
5. Asztalitenisz sportegyesületekkel kötött megállapodás szerint
délelőtti vagy délutáni kihelyezett testnevelés órák keretében.
5
A tantervbe illesztést természetesen sok körülmény befolyásolhatja, most
nézzük ezeket:
− az iskola helyi adottságai, felszereltsége (terem, asztalok, ütők,
labdák);
− az adott órakeret;
− a testnevelő tanár és a testnevelést tanítók hozzáállása, képzettsége;
− az iskolai sportkörök, sportegyesületek szervezettsége, lehetőségei;
− az asztalitenisz egyesületekkel való kapcsolatok.
Ha már eldőlt, hogy egy iskola az asztaliteniszt milyen módon illeszti a
tantervbe, ezután meg kell határoznia a tanmenetkészítéshez szükséges
célokat, követelményeket, illetve a tanítandó tananyagot. Természetesen
ezt is befolyásolhatják az előbbiekben feltárt körülmények, de általános
formában, egy táblázatban erre is kitérek. Ennek példának a segítségével
úgy vélem, talán minden asztaliteniszt tanítani szándékozó pedagógus
össze tud állítani iskolája helyi adottságainak megfelelő egy tanmenetet.
6
Célok-feladatok Tananyag (tartalom) Követelmények
1-4.
osztály
− Az
asztaliteniszezés
hez szükséges
fizikai pszichikai,
szomatikus
képességek
általános, játékos
fejlesztése;
− Megismerkedés
a sportág
alaptechnikáival;
− A sportági
ismeretek
megalapozása;
− A többi
sportághoz
kapcsolódó
képességek
fejlesztése
− A játék
megszerettetése.
− Testnevelési és népi
játékok
− Előkészítő és
rávezető játékok,
játékos gyakorlatok;
− Ismerkedés a
labdával, ütővel,
asztallal; labdaütési
gyakorlatok
− Játékok és
gyakorlatok az
ütőfogásra,
alapállásra,
alapmozgásra
− Az alapvető
ütéstechnikák
megismerése:tenyere
s-,fonák
labdatartás,csapott
adogatás, kontra ütés
− Ismerjen és
tudjon játszani 4-
5 előkészítő
játékot,
gyakorlatot;
− A helyes
alapállást és
− ütőfogást
sajátítsa el és
tudja alkalmazni;
− Ismerje és tudja
alkalmazni a
következő
ütéstechnikákat:
fonák-, tenyeres
labdatartás,
kontra, csapott
adogatás
7
8
9-12.
osztály
− Az
asztaliteniszezés
hez szükséges
speciális
képességek
továbbfejlesztése
: különösképpen
az erőre
(gyorsasági,
állóképességi)
− A megismert
sportági
technikák további
gyakorlása,
javítása,
csiszolása,
kiegészítése;
− Sportági taktikák
bővítése;
− A sportági
ismeretek
szélesítése;
− A sportág
szabályainak, a
versenyzési
ismereteknek
bővítése.
− Új
asztalitenisszel
kapcsolatos
− Kiegészítő előkészítő
sportjátékok;
− A már megismert
ütéstechnikák,
gyakorlása, javítása,
kiegészítése:
tenyeres-, fonák
dobálás,
adogatásfajták,
fogadások fonák
pörgetés, droppolás
− A sportjáték szabályai
szerinti versengés,
versenyeken való
részvétel.
− Képességfejlesztő
gyakorlatok, játékok
− Gyógytorna
gyakorlatok a
tartáskorrekcióhoz
− Új versenyzési formák
megismerése:
körmérkőzés, páros,
DC;
− Új játékok:
asztalitenisz párban,
ülve, fejelve, futással,
körben
− Ismerjen
előkészítő,
kiegészítő
sportjátékokat;
− Ismerjen
következő
ütéstechnikákat:
tenyeres-,fonák
dobálás,
adogatásfajták,
fogadások fonák
pörgetés,
droppolás
− Ismerje és
alkalmazza
sportjáték
szabályait iskolai
és egyéb
versenyeken;
− Ismerjen
képességfejlesztő
gyakorlatokat a
sportági-ill.
egészségi
állapotának
fejlesztése
érdekében;
− Tudjon
gyógytorna
gyakorlatok a
9
játékok
megismerése;
tartáskorrekcióhoz
− Ismerjen 2-3
asztaliteniszes
versenyzési
formát, játékot
10
3 A sportág oktatásának gyakorlata a testnevelés órákon
Részletesebben az előző fejezetekben szóltam az egyes gyakorlatok,
játékok, technikai elemek jellemzőiről, a tanítás lépéseiről, ezért itt most
erre nem térek ki. Azonban ki szeretném emelni a testnevelési órák-,
illetve délutános foglalkozások kereteiben megtanítható ismereteket,
valamint az órák felépítését, szervezését és a versenyeztetést is
taglalnám.
3.1 Az órák keretében megtanítható ismeretek, gyakorlatok
Az előzőekben ismertetett tantervi példa nagyvonalakban már
tartalmazza azokat az ismereteket, amelyeket a foglalkozások keretében a
tanár megtaníthat. Ennek részletesebb bemutatása szükséges a pontos
tanmenet összeállításához. Ezt természetesen lehet szűkíteni és bővíteni
a helyi adottságok és a tanár belátása szerint. Azt is meg kell említenem,
hogy ez nem teljesen egyenértékű egy asztalitenisszel foglalkozó
sportegyesület tanítási, felkészülési tervével. Véleményem szerint nem is
lehet vele megegyező, hiszen ott nagyobb edzésrendszerességgel és
edzésterjedelemmel, illetve szakképzett szakemberek irányításával
dolgoznak a fiatalokkal. Nézzük tehát az általam fontosnak vélt
ismereteket és gyakorlatokat a tanítást megkönnyítendően olyan
sorrendben, ahogy azt tanítani kell:
11
I Előkészítő, ráhangoló, bemelegítő játékok:
− fogójátékok (érintőfogó, fekete - fehér, szalagszerzés, üsd a
harmadikat);
− futójátékok (tűz – víz - repülő, házatlan mókus);
− sor- és váltóversenyek különböző testhelyzetben, eszközökkel,
feladatokkal;
− labdás játékok (vándorlabda, kidobók, vadászlabda, fogyasztók);
− versengések (célbadobó, gurító, labdavezető versenyek).
− népi játékok (Kelj fel, Jancsi!, várméta)
− sportjátékok (labdarúgás, röplabdázás, kosárlabdázás,
kézilabdázás)
II Labdás gyakorlatok játékos formában, versengésekkel többféle
labdával:
− labdaegyensúlyozás kézen, fejen, lábon, testen
− labdavezetés, -gurítások, dekázás kézzel, lábbal, fejjel
− labdaátadások -elkapás párban, fallal egyedül és párban kézzel,
lábbal, fejjel különböző testhelyzetekben
− a labda ütése kézzel, rúgása távolságra, célba
− egyéb labdás játékok: labdafújó az asztalon, trükközések a
labdával
III Gyakorlatok az asztalon:
− a labda gurítása az asztalon keresztbe párokban;
− az asztalon a háló fölött a labda átdobása párokban úgy, hogy a
társ térfelén egyet pattanjon;
− a labda átdobása párokban úgy, hogy először a saját térfelet érje
és onnan pattanjon át a háló fölött a másik térfélre (az adogatás
előkészítő gyakorlata)
− a labda átdobása a háló felett a másik térfélen lévő dobozokba
célbadobással.
12
IV A helyes ütőfogás, ütőfogási gyakorlatok:
− vezényszóra az ütő asztalra, padra, földre helyezése és megfogása
és utána a helyes ütőfogás ellenőrzése;
− különböző testhelyzetekből indulva ütőmegfogások versengéssel;
− ütőmegfogás feladatokkal: futás, sasszék stb.
V Alapállás, alapmozgások:
− tenyeres, fonák alapállás;
− előre, hátra ugrások, szökkenések;
− oldalmozgások (sasszék);
− keresztlépés.
VI Labdaütési gyakorlatok:
A. Labdatartás (egyensúlyozás) az ütőn:
1. Labdaegyensúlyozás az ütőn tenyeres, illetve fonák oldalon álló
helyzetben;
2. Labdaegyensúlyozás az ütőn tenyeres, illetve fonák oldalon járással
előre;
3. Labdaegyensúlyozás az ütőn tenyeres, illetve fonák oldalon
oldalirányban haladással;
4. Labdaegyensúlyozás bonyolultabb gyakorlatokkal: különböző
testhelyzeteket felvétele (guggolás, ülés), egyik kézből a másikba
átvétel stb.
B. Labdapattogtatás az ütőn:
1. Labdapattogtatás az ütőn tenyeres, illetve fonák oldalon álló
helyzetben;
2. Labdapattogtatás az ütőn tenyeres, illetve fonák oldalon járással
előre;
3. Labdapattogtatás az ütőn tenyeres, illetve fonák oldalon
oldalirányban haladással;
4. Labdapattogtatás az ütőn tenyeres és fonák oldalon váltogatva
13
5. Labdapattogtatás bonyolultabb gyakorlatokkal: különböző
testhelyzeteket felvétele (guggolás, ülés), egyik kézből a másikba
átvétel, versenyek
A gyakorlatokat a kezdőkkel minden edzésen végeztetni kell, és akkor
lehet áttérni az egyik gyakorlatról a másikra ha eljut a gyerek a 15-20
pattanásig.
C. Labdaütés falra:
1. Labdaütés a falra tenyeres oldalról egy pattanással a falon,egy a
földön és ütés;
2. Labdaütés a falra fonák oldalról egy pattanással a falon, egy a
földön és ütés;
3. Labdaütés a falra tenyeres és fonák oldalról váltakozva egy
pattanással a falon, jegy a földön és ütés;
4. Labdaütés a falra tenyeres oldalról, a földre pattanás nélküli ütéssel;
5. Labdaütés a falra fonák oldalról, a földre pattanás nélküli ütéssel;
6. Labdaütés a falra tenyeres és fonák oldalról váltakozva a földre
pattanás nélküli ütéssel;
7. Labdaütés a falra bonyolultabb feladatokkal: a falon lévő céltárgy
vagy festés eltalálásával, karikába, palánk felett,a faltól való távolság
illetve területet növelve, csökkentve.
A gyakorlatokat 5-10 sorozat elvégzése után kell váltani és lehetőség
szerint pontos darabszámot adva végeztetni, esetleg versenyszerűen,
játékosan gyakoroltatni. Valamint fel kell hívni a gyerekek figyelmét arra,
hogy a labda a falraütközés után másképp jön vissza, ezért a lábbal való
helyezkedés fontos.
D. Labdaütés társsal vagy társakkal:
1. Labdaütés párosával tenyeressel illetve fonákkal, később váltogatva
az oldalakat egy lepattanással a földön, majd ütés;
2. Labdaütés párosával tenyeressel illetve fonákkal később váltogatva
az oldalakat a földre való lepattanás nélküli ütéssel;
14
3. Labdaütés hármasával, négyesével…, tenyeressel illetve fonákkal,
később váltogatva az oldalakat egy lepattanással a földön, majd
ütés;
4. Labdaütés hármasával, négyesével…, tenyeressel illetve fonákkal
később váltogatva az oldalakat a földre való lepattanás nélküli
ütéssel;
5. Labdaütés társsal, társakkal bonyolultabb feladatokkal: falra ütéssel,
akadályokon átütéssel, reakciójátékkal stb.
A társsal, társakkal való gyakorlást 1,5-2 m távolságban végeztetjük. Itt
fel kell hívni a tanulók figyelmét az összehangolt, figyelmes játékra.
E. Labdaütés az asztalon:
Itt természetesen még nem az egyes technikai elemek megtanítására
kerül sor, hanem az asztalon, labdával és ütővel végzett ügyességi
gyakorlatokra:
1. Labdagurítás az asztalon ütővel;
2. Labdapattogtatás az asztalon és az ütőn felváltva tenyeressel,
fonákkal, majd váltakozva is.
3. Labdagurítás társsal, társakkal az asztalon;
4. Labdapattogtatás társsal, társakkal az asztalon;
5. Labdás összetettebb játékok: célbagurítás, célbapattintás, átadások
az asztal közbeiktatásával, több labdás gyakorlatok, mozgásos
gyakorlatok.
VII Az alapfokú technikai ismeretek:
1. Fonák labdatartás(pötyögtetés) fonák oldalról fonák oldalra az
asztalra lepattintott labdával, majd fonák adogatással indítva a
labdamenetet;
2. Fonák kontra ütés fonák oldalról fonák oldalra az asztalra lepattintott
labdával, majd fonák adogatással indítva a labdamenetet;
3. Fonák csapott adogatás fonák oldalról fonák oldalra majd folyamatos
fonák kontra ütés oldalmozgással;
15
4. Tenyeres labdatartás (pötyögtetés) tenyeres oldalról tenyeres
oldalra, az asztalra lepattintott labdával, majd tenyeres adogatással
indítva a labdamenetet;
5. Tenyeres kontra ütés tenyeres oldalról tenyeres oldalra az asztalra
lepattintott labdával, majd tenyeres adogatással indítva a
labdamenetet;
6. Tenyeres csapott adogatás tenyeres oldalról tenyeres oldalra, majd
folyamatos tenyeres kontra ütés oldalmozgással;
7. A tenyeres és fonák kontra ütés összekapcsolása (különböző
feladatokkal);
8. Fonák nyesés fonák oldalról fonák oldalra az asztalra lepattintott
labdával, majd fonák nyesett adogatással indítva a labdamenetet;
9. Fonák nyesett adogatás után folyamatos fonák nyesés fonák oldalról
fonák oldalra oldalmozgással;
10. Tenyeres nyesés tenyeres oldalról tenyeres oldalra az asztalra
lepattintott labdával, majd tenyeres adogatással indítva a
labdamenetet;
11. Tenyeres nyesett adogatás után folyamatos tenyeres nyesés
tenyeres oldalról tenyeres oldalra oldalmozgással;
12. A tenyeres és fonák nyesés összekapcsolása (különböző
feladatokkal)
VIII Magasabb fokú technikai ismeretek:
1. Tenyeres pörgetés az asztal mögött a földre magasról leejtett labda
pörgető mozdulattal az ellenfél térfelére ütésével;
2. Tenyeres pörgetés tenyeres oldalról tenyeres oldalra az ellenfél által
adott csapot tenyeres adogatás után folyamatosan, az ellenfél pedig
a tenyeres droppolást végez;
3. Adogatás és adogatásfogadás fonákkal és tenyeressel;
4. Befejező (ziccer) ütés és ezzel egyidőben az ellenfél magas ütést
(dobálás) végez tenyeressel majd fonákkal;
5. Nyesett adogatás vagy védés után lassú pörgetés;
6. Tenyeres nyesés;
16
7. Fonák nyesés.
IX Sportági elméleti ismeretek:
1. Ütéstechnikák;
2. Alapállás, ütőfogás;
3. Alapvető taktikai ismeretek;
4. Alapvető versenyzési formák, szabályok.
X Gyógytorna gyakorlatok:
1. Tartásjavító gyakorlatok állásban
2. Tartásjavító gyakorlatok fekvésben
3.2 Az órák felépítése, fajtái
Az órák felépítését meghatározza, hogy hol tartunk éppen a tanmenetben
és milyen célt,milyen feladatokkal milyen korosztálynak szeretnénk
megvalósítani az órán. Az órák különbözhetnek nemcsak a mennyiség és
az intenzitás,de a tartalom tekintetében is. Az asztalitenisz foglalkozások
(órák) fajtái és azok felépítése a következők lehetnek:
I. Technikai, (szak-) edzés vagy vegyes típusú óra:
1. Bemelegítés: Ez magába foglalja az asztalon kívüli és az asztalnál
történő bemelegítést is.
2. Iskolagyakorlatok:
− alapgyakorlatok: Ide a játékbiztonságot fenntartó, illetve fejlesztő
gyakorlatok tartoznak: labdatartás, tenyeres-, fonák kontrák,
nyesések;
− speciális gyakorlatok: Ezek egy-egy játékelem fejlesztésére,
hatékonyságának növelésére szolgálnak: pl. pörgetésindítások
különböző labdákból;
− lábmunkát fejlesztő gyakorlatok: ezeket olyan mozgásos gyakorlatok
alkotják, amelyek a játék közben előforduló mozgásirányokat veszik
alapul pl.: tenyeres pörgetés egész asztalon.
17
3. Taktikai gyakorlatok: Egyrészt az általános taktikai ismeretek
növelése, másrészt pedig adott ellenfelek elleni felkészülés pl.
szemcsés ütőborítású játékos elleni megindulás
4. Pontra történő játék:Egyéni vagy páros mérkőzések megkötések
nélkül(versenyek stimulálása) és különböző megkötésekkel(pl. csak
tenyeressel lehet ütni)
5. Adogatások, adogatásfogadások: Versenyszituációnak megfelelően
lehetőleg mindkettőt váltva gyakorolva(adogatás és
fogadás),összpontosítva, stabil kiindulóhelyzetből indulva és oda
visszatérve(ütővisszafogás).
II. Új ismeretet feldolgozó óra:(cél: egy új technikai elem
megtanítása)
1. Bemelegítés: Ez magába foglalja az asztalon kívüli és az asztalnál
történő speciális bemelegítést (a már ismert elemek gyakorlása) is.
2. Előkészítő, rávezető gyakorlatok: olyan gyakorlatok, amelyek a
megtanulandó technikai elem végrehajtásához hasonló- vagy annak
egy mozgásfázisát tartalmazzák
3. Fő rész: Az új technikai elem megtanítása lépésenként pl. tenyeres
kontra: alapállás – ütőtartás - asztalra ledobott labdából egy
mozdulat (3 fázis!)- adogatásból kapott ütések (2-3)- folyamatos
tenyeres kontra.
4. Befejező rész: Ez kapcsolódhat új technikai elemhez pl ellenőrzése;
vagy el is térhet tőle pl. adogatásgyakorlás.
III. Gyakorló óra: (cél: a tanultak gyakorlása alkalmazása)
1. Bemelegítés: Asztalon kívüli és az asztalnál történő bemelegítést.
2. Iskolagyakorlatok:
− alapgyakorlatok
− speciális gyakorlatok:
− lábmunkát fejlesztő gyakorlatok:
3. Taktikai gyakorlatok
4. Adogatások, adogatásfogadások:
18
A tanulási formák az oktatási folyamat aktuális helyzetétől függően
kétfélék lehetnek ennél a típusnál:
− gyakorló helyzet: egy bizonyos technikai elem
készségszintre emelése a cél akkor azonos feltételek
mellett kell ismételni a mozgást;(pl. tenyeres kontra
folyamatosan keresztbe)
− feladathelyzet: itt egy mozgás változó feltételek
közötti gyakorlásáról van szó (pl. tenyeres kontra
változó helyről)
IV. Ellenőrző óra:(cél: a tanulók tudásának mérése megállapítása)
Két típusa lehet:
A. Osztályozó óra
Bemelegítés: Asztalon kívüli és az asztalnál történő bemelegítést.
Iskolagyakorlatok: Azon gyakorlatok rövid átismétlése, amelyeket
osztályoz a tanár
Bemutatás: A tanulók bemutatják az egyes osztályozandó elemeket
egyesével ,vagy párosával, esetleg folyamatosan egyszerre játszanak
és a tanár egyesével figyeli és értékeli őket.
B. Felmérő óra
Bemelegítés:
− Általános bemelegítést (a főbb izomcsoportokat).
− Speciális bemelegítés (a felméréshez szükséges izmokat)
Képességfelmérés motoros próbákkal: a próbáknak megfelelően
(gyorsasági, állóképességi, erő - főleg az előző kettő!)
Az eredmények lejegyzése, összesítése, összehasonlítása
értékelése.
Ezt a kéttípusú órát az egyes technikai elemek elsajátítása után, illetve a
félév elején és végén kell beiktatni.
19
V. Képességfejlesztő óra:(cél: a motoros képességek fejlesztése)
Bemelegítés: Az egész test általános és sokoldalú és alapos
bemelegítése különböző gyakorlatokkal, játékokkal
Általános képességfejlesztő gyakorlatok, játékok
Speciális képességfejlesztő gyakorlatok, játékok kiemelten a
következőket: reakció-, mozgás, mozdulatgyorsaság, erő-állóképesség,
gyorserő, alap-állóképesség
Befejező rész: Levezető gyakorlatok a szervezet terhelés utáni
lecsillapítására.
Ezt a típusú órát főleg alapozó jelleggel a foglalkozások kezdetekor, de
óra vagy órarészletben bármikor alkalmazhatjuk. (Természetesen okosan
megválasztva és nem pl. versenyek előtt)
VI. Játékos, versengési jellegű óra:(cél a játékigény kielégítése)
Ezt a fajtáját az óráknak sokféleképpen lehet alkalmazni és beépíteni az
oktatásba. Része lehet a bemelegítésnek, az óra fő feladatát is játékba
építve taníthatjuk, a gyakorlás formája ,része is lehet, de kizárólag
játékokat tartalmazó órát is tarthatunk. Mindig az adott órával való célunk
dönti el, hogy ezek közül melyiket választjuk. Az 1014 asztalitenisz játék
és gyakorlat című kézikönyv nagy segítséget ad a sportághoz kapcsolódó
játék kiválasztásában.
3.3 Az órák szervezése, vezetése
Arra is ki kell térnem, hogy csak akkor lesznek hatékonyak az órák, ha
szervezetten történik a megtartásuk. Ehhez a következő fontos elveket be
kell tartani:
− az órák időtartama és gyakorisága megfelelően segítse a haladást: A
heti minimum kétszer egy órás edzés a kezdők esetében, a jobbaknál
3-4-szer 1.5 - 2 órás foglalkozás lenne az ideális. Sokszor azonban ez
nem kivitelezhető, ezért ilyenkor a megtanítandó ismeretek szűkítését
javaslom;
20
− lehetőleg azonos korcsoportú és tudású tanulókból álljon a
tanulócsoport;
− egy csoport 10-15, de maximum 18 főből álljon, mert így biztosítható
mindenki számára a kellő fejlődés;
− az órák helyének, időtartamának, időpontjának, résztvevőinek pontos
kijelölése is fontos része a szervezésnek;
− ha nincs kellő számú edző, vagy nagyobb tudású játékos, akivel
iskolázni lehetne akkor jobb, ha egymás között mérkőzéseket
játszanak;
− a differenciált foglalkoztatást már egészen fiatal korban is kell
alkalmazni. A legtehetségesebbekkel külön is kell foglalkozni;
− a felügyeleti rendszer jó megoldás a hatékonyabb munka érdekében:
azon csoportoknál ahol idősebb, jobb játékosok is vannak, ők hetente
meghatározott időt játszanak a hozzájuk beosztott a fiatalabbakkal.
Az edzések vezetése az alapja – a szervezés mellett – a különböző
edzéselvek gyakorlati megvalósításának. Az edzőteremben az edzőnek,
tanárnak a legnagyobb fegyelmet kell megkövetelnie. A foglalkozásokat,
órákat vezetnie kell, és nem csendesen szemlélődnie. A tanítványoknak
folyamatosan érzékelniük kell az edző jelenlétét, amely által
fegyelmezettebbekké válnak, és jobban tudnak összpontosítani,
hatékonyabban, intenzívebben tudnak gyakorolni és versenyezni. Fontos
még az is, hogy egy edző, tanár ne játssza végig egy gyerekkel az edzést,
mert így nem tud figyelni a többi tanítványára. Az szintén lényeges, hogy
mindenkinek legyen meghatározott pontos feladata az edzésen, és ne azt
csináljon, amit akar.
21
4 Az asztalitenisz tanórán kívüli megjelenése, versenyeztetés
Az asztalitenisz tanórákon (délelőtti és délutános) kívül a következő
színtereken jelenhet meg:
− asztalitenisz egyesületi edzések keretén belül;
− iskolai klubfoglalkozásokon;
− óraközi szünetekben, tanórák előtt vagy után a folyosókon,
tornateremben, tornaszobában, klubhelységekben;
− városi-, megyei-, országos hivatásos-, amatőr-, diák- és szabadidős
versenyeken;
− szabadidősport rendezvények keretein belül;
− egyéb számos formában (pl. játszótereken, nyaralók udvarán)
Annak ellenére, hogy eszközigényes (asztal, háló, ütő, labda) és
mostanában nem a legnépszerűbb sportág az asztalitenisz még mindig
sokan szeretik és űzik országszerte. Fontos tehát, hogy a testneveléssel
foglalkozó tanárok, kollégák a tanórákon kívül is teremtsék meg a
lehetőségét a „pingpongozásra
A versenyzés lehetőségét is biztosítani kell a tanulóknak, mivel
minden gyerek alapvető szükséglete az egymás elleni versengés,
vetélkedés, az egymás legyőzése. Így tudja ugyanis megtanulni az írott és
íratlan (fairplay) játékszabályokat, valamint azt, hogy a játéknak mindig
vannak győztesei és vesztesei. A verseny mindezeken kívül sok mindenre
megtanítja a gyereket (kudarctűrés, győzelem, kitartás) és nem utolsó
sorban segít a kapcsolatteremtésben, barátok szerzésében.
A versenyzésre a következő alkalmakat teremtheti meg a tanár:
− tanórákon, délutános foglalkozásokon mérkőzések, versenyek;
− házibajnokságok;
− körzeti, városi, megyei diákolimpiák;
− óraközi szünetekben, tanórák előtt és után mérkőzések;
− udvaron kültéri asztalokon mérkőzések;
22
− körzeti, városi-, megyei csapatbajnokságok
Lényegesnek tartom ezzel kapcsolatban azt is, hogy a testnevelő tanár
kollégák - a sajnálatos gyakorlat ellenében (tisztelet a kivételnek) - minden
sportág iskolájukba érkező versenykiírásaival (köztük az asztalitenisz is)
foglalkozzanak. Nevezzék be a „fő sportágakon” kívül például
asztaliteniszre is diákjaikat, vagy legalább hirdessék ki ezeket a
versenyeket. Nem tudhatjuk ugyan, hogy mi rejlik a gyerekekben és ki
miben érhet el sikereket, hol tud érvényesülni, ha nem adunk lehetőséget
a számára!
23
5 Összefoglalás
Úgy gondolom, a fentiek alapján kiderült, hogy igen nagy feladatra
vállalkoztam, amikor az asztalitenisz technikájáról és annak tanításáról
kívántam értekezni. Az elegendőnek korántsem mondható szakirodalom,
a kevés és nem mindig segítőkész, illetve hozzáértő szakember egyaránt
hozzájárult ahhoz, hogy ne legyen túlságosan egyszerű egy korszerű, a
gyakorlatban is használható anyagot összeállítani. Úgy vélem mégis
sikerült a célt elérnem.
A sportág utóbbi évtizedekben észrevehető rohamos fejlődése,
felgyorsulása, a szabályváltozások hatására bővült a technikai elemek
kelléktára és egyre nagyobb szerepet kapott a sportágban a játékosok
technikai tudása. A technika tanításának jelentősége, tehát
megkérdőjelezhetetlen. Az asztaliteniszezés technikájának elméletét és
gyakorlatát, valamint a testnevelés illetve szakköri foglalkozásokon
tartható „pingpongfoglalkozások” általam lényegesnek vélt tudnivalóit
kívántam feltárni a fentiekben. Várhatóan ezzel a gyönyörű és változatos
sportággal foglalkozó szakemberek segítségére tudtam lenni
dolgozatommal.
Annál is inkább lényeges ez a segítség, mert úgy vélem minden
edzőnek és testnevelő tanárnak alapvető feladata, hogy tovább képezze
magát és megismerjen új dolgokat. Hiszen így lehet csak minden téren
naprakész nevelője, oktatója és ismeretátadója tanítványainak.
Mindezek mellett szerintem egy nagy adag türelemre, kitartásra és
megszállottsága is szüksége van annak, aki e sportág tanításába belevág.
Úgy vélem hosszú, fáradtságos és nagy munka gyerekeket megtanítani
asztaliteniszezni, de sok örömet is jelent a tanár számára. Az a
boldogság, amit a gyerek szemében akkor lát az ember, amikor egy
mozgást megtanul és azzal sikereket ér el, az a cél, amiért érdemes
elkezdeni „pingpongot tanítani”.
24
6 Bibliográfia
1) Harsányi László: Edzéstudomány I. Dialóg Campus Kiadó
Budapest-Pécs 2000.
2) Dr.Ormai László: Korszerű asztaliteniszezés Budapest, 1987.
3) Rétsági Erzsébet: A testnevelés tantárgy-pedagógiája Dialóg
Campus Kiadó Budapest 2004.
4) Harry Blum: 1014 asztalitenisz játék és gyakorlat Dialóg Campus
Kiadó Budapest-Pécs 2004.
5) Lakatos Gy.:Asztalitenisz ABC.Sport. Budapest 1966.
6) Juhos J.-Naményi J.: Asztaliteniszezés.Sport. Budapest 1969.
7) Ivanov V.Sz.: Asztalitenisz.Sport. Budapest 1968
8) Asztalitenisz Szabálykönyv Budapest, 2002.
9) Dr. Pásztory Attila-Dr.Rákos Etelka:Sportjátékok 1. Nemzeti
Tankönyvkiadó Budapest 1992.
10) Bíróné Nagy Edit: Sportpedagógia Dialóg Campus Kiadó Budapest-
Pécs 2004.
11) Dr. Tóth László:Pszichológia a tanításban Pedellus Tankönyvkiadó
Debrecen 2000.
12) Thomas Gordon:T.E.T. A tanári hatékonyság fejlesztése Studium
Effektive 1994.
25
13) Dr. Frenkl Róbert: Sportélettan Budapest 1995.
14) Bakos Ferenc:Idegen szavak és kifejezések szótára Akadémia
Kiadó Budapest 1989.
15) www.moatsz.hu
16) www.tabletennis.hu
17) www.ittf.com