atkaölõ szerek hatékonyságának összehasonlító vizsgálata

Atkaölõ szerekhatékonyságának összehasonlító

vizsgálata

OMME 2009

melleklet.qxp 2009.08.27. 9:31

2

Tartalom1. fejezetEgyes, a méhészetekben felhasznált atkaölõ szerek hatékonyságának összehasonlító vizsgálata . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 31. Bevezetés . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 32. A kísérlet célja . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 43. Anyag, eszköz, módszer . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 54. Eredmények . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 95. Következtetések . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 156. Zárszó . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 162. fejezetAz OMME által végzett monitoring vizsgálatok részeredményei

(2008–2009) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 17


Az ázsiai nagy méhatka (Varroa dest-ructor) hazánkban 30 évvel ezelõtt kez-dõdõ elterjedése olyan forradalmi átala-kulást eredményezett a méhészeti terme-lésben, mint amilyet a második világhá-borút követõen a növénytermesztésben aburgonyabogár térhódítása okozott. Azemlített kártevõ elterjedésének köszön-hetõen a nyolcvanas évek közepétõl idõ-szakosan olyan méretû méhpusztuláso-kat voltak kénytelenek a méhészek rea-lizálni, ami az ágazat teljes összeomlá-sához is vezethetett volna.

A helyzetet felismerve, a kilencvenesévek második felétõl több állam kor-mányzata tett lépéseket az ágazat meg-mentése, támogatása érdekében. Így voltez Magyarországon is, ahol 1997-tõl aMéhészeti Terméktanács és az OrszágosMagyar Méhészeti Egyesület (OMME)munkájának eredményeként a méhészetitermeléssel foglalkozók többsége mártöbb mint 10 éve élvezheti a különbözõ tá-mogatások rendszerét. Kezdetben a méhesbeporzás hasznosságát honorálta a mezõ-gazdasági kormányzat, és általánosság-ban támogatta a méhek gyógyszerezésétvagy a szaporító anyag (méhanyák) be-szerzését. Késõbb – uniós tagságunktól –a Magyar Méhészeti Nemzeti Programonkeresztül az atkaölõ szerek használatátcélzó támogatások kifizetésével kaptunksegítséget az állományok egészségügyi ál-lapotának javításához.

A folyamatot beárnyékolja, hogy a„Varrescens" füstölõcsík 1987-ben bekö-vetkezett kudarca után a hazai és a világtöbb országában is tendencia lett a var-roa atka kártétele ellen kifejlesztett „fe-

kete technológiák" alkalmazása. Elkez-dõdött a szerek csepegtetése, csurgatása,kotyvasztása. Sokan úgy keverték a kü-lönbözõ gyógyszereket, mintha képzettvegyészek lennének, közben fogalmunksem volt arról, hogy van-e és ha van, ak-kor mennyi a szermaradékok mértéke amézben és a lépekben. Erre nézve több-nyire csak a nemzetközi szakirodalom-ban találunk adatokat.

Ez a folyamat nemcsak a NemzetiProgram keretén belül vásárolható készít-mények piacát, annak sikeres lebonyolí-tását árnyékolja be károsan, hanem félõaz is, hogy elõbb-utóbb a mézben elõfor-duló szermaradékok vonatkozásában ishagy majd kívánnivalókat maga után,nem beszélve a károkozó hatóanyag-re-zisztenciájának gyorsabb kialakulásáról.

El kell mondani azt is, hogy az alkal-mazott szerek hatékonysága tekinteté-ben igen jelentõs eltérések lehetnek.Ugyanakkor az is igaz, hogy a haté-konysággal kapcsolatos eredményekettöbbnyire csak a gyártók, illetve a for-galmazók adatai alapján ismerjük. Azemlített eredményeket ilyen, vagy olyanirányban a méhészek szakmai vélemé-nye és a gyakorlati tapasztalatai torzít-ják, de mindenképpen figyelembe kellezeket a véleményeket vennünk, ugyan-is ezek a vélemények a legtöbb esetbenhûen tükrözik a valóságot.

Ezen a helyzeten próbál meg segíteniaz Országos Magyar Méhészeti Egyesületazzal, hogy a használható atkaölõ szere-ket tesztelni kezdte. Ennek a kísérletnekeredményeit kívánja bemutatni a követ-kezõ írás.

3

1. fejezetEgyes, a méhészetekben felhasznált atkaölõ szerekhatékonyságának összehasonlító vizsgálata1. Bevezetés


4

2.1. AA jjeelleennlleegg aallkkaallmmaazzootttt tteecchhnnoollóóggiiáákköösssszzeehhaassoonnllííttáássaa

A szakma képviselõi között abbanmindenki egyetért, hogy az ismert at-kavédelmi technológiák alkalmazása-kor az atka elleni hatékonyság nagy el-térést mutat. Éppen ezért éreztük szüksé-gesnek az egyes technológiák összeha-sonlítását.

2.2. AAzz aallkkaallmmaazzootttt hhaattóóaannyyaaggookk hhaa--ttéékkoonnyyssáággáánnaakk öösssszzeehhaassoonnllííttáássaa

Ez a kísérleti célkitûzés nem igényelmagyarázatot. Tisztázni szükséges, hogymelyik hatóanyag milyen eredményesenhasználható a varroa atka leküzdése ér-dekében.

2.3. AAzz aallkkaallmmaazzáásstteecchhnniikkaa kküüllöönnbböö--zzõõssééggeeiibbõõll ffaakkaaddóó eellttéérréésseekk kkiimmuuttaattáássaa

A 2007–2008. években az OMME általvégzett monitoring vizsgálat eredményeialapján egyértelmûen bebizonyosodott,hogy ugyanannak a hatóanyagnak az al-kalmazási technikája is okozhat haté-konyságbeli különbségeket. Erre viszontmostanáig nem történtek vizsgálatok.

2.4. AAzz eeggyyeess kkéésszzííttmméénnyyeekk aallkkaallmmaa--zzáássaa mmeelllleetttt ffeellllééppõõ mmeelllléékkhhaattáássookk vviizzss--ggáállaattaa

Teljességgel feltételezhetõ, hogy egyeshatóanyagok, vagy a dózisok egymástólvaló eltérése okozhatnak olyan mellék-hatásokat, amelyekkel eddig nem szá-moltunk. Felmerült tehát a kérdés, hogyaz alkalmazott készítmények használatamellett fellépõ betegségek és egyéb ká-

rosodások kialakulása és az alkalma-zott atkaölõ szerek használata mellettlehet-e kimutatni valamilyen összefüg-gést? Lehet-e köze az alkalmazástechni-kának az említett mellékhatások kiala-kulásához?

2.5. AA kkeezzeelléésseekk kköövveettkkeezzéébbeenn mméérrttsszzeerrmmaarraaddéékkookk vviizzssggáállaattaa

A nemzetközi szakirodalomból isme-rünk olyan publikációkat, amelyek a lé-pek, a méz vagy a virágpor kemiká-liákkal (méhészetben és a mezõgazda-sági termelésben alkalmazott vegyianyagokkal) való szennyezettségéreutal. A ’80-as években hazánkban istörténtek ilyen kutatások (pl. a JATE-nGulyás professzor, az FVM által mû-ködtetett toxikológiai állomáson Fá-cánkerten, valamint a Hungaronektárirányítása alatt), de az azóta eltelt idõés a mezõgazdaság, valamint a méhé-szeti termelés is nagy változásokonment keresztül. Ennek következtében újhatóanyagcsoportok (pl. a gombaölõszerek között a strobilurinok, vagy arovarölõk között a neo-nikotinoidok)kerültek használatba. A mai napig vitatárgya, hogy milyen szerepük van ezek-nek a szereknek a méhcsaládok össze-omlási folyamatában, de arról sem sza-bad megfeledkezni, hogy az atka le-küzdésében használatos egyes techno-lógiákból származó szermaradékokmennyiségi kimutatása és nyomon kö-vetése jelenleg nem megoldott.

2. A kísérlet célja


A kísérlethez 93 alacsonykeretes (1/2 NB)törzscsaládból és annak szaporulatából(47 család) álló méhészetet választottunkki. A törzsállományban 2008. január 12-én Perizinnel védekeztünk az atka ellen.Ezt követõen a kísérlet indításáig (2008.augusztus 15-ig) az említett 93 törzscsa-ládot nem kezeltük semmivel.

Az atkalétszám pusztulásának vizsgá-lata érdekében a törzsállományt a tavaszfolyamán 73 darab higiénikus aljdeszká-val szereltük fel. Július végén az OMMEáltal elõírt vizsgálati idõszakban elvég-zett atkaszámolás eredményei szerint az aljdeszkákkal felszerelt állománybanmért elhullás nagysága családonként 0-1-2 db atka volt. Tehát annak ellenére,hogy a termelési szezonban nem véde-keztünk az atka ellen semmivel, vi-szonylag alacsony volt a családonkéntiatkafertõzés mértéke.

A kísérlethez a törzsállományból 8 x5 = 40 darab kiegyenlített erõsségû csa-ládot válogattunk ki. A kísérlet beállí-tását megelõzõen az említett családok-ból fiasítás- és méhmintát vettünk és az MgSzH Központ ÁllategészségügyiDiagnosztikai Igazgatóság Parazitoló-giai, Hal- és Méhkórtani Laboratóriu-mában (MgSZH ÁDI) vizsgáltattuk meg,magyarán felmértük a családok varroa-és nozémafertõzöttségét annak érdeké-ben, hogy képet kapjunk az állomány-nak a kezeléseket megelõzõ egészség-ügyi állapotáról.

Az említett mintavételt és vizsgálatotszeptember utolsó harmadában, az ún.alapkezelések végeztével szintén megis-mételtük, ugyanis a kiinduláskor mértméhegészségügyi alaphelyzet változásacsak így volt összehasonlítható.

A kísérlet második szakasza szeptem-ber 25-én kezdõdött, amikor az alapke-zelések eredményességét az alapkezelé-

sekben alkalmazott hatóanyagok ellen-párjaival (lásd késõbb) mértük fel.

A kísérlet harmadik szakaszában, afiasításmentes idõszak beálltával azösszes családot egységes technológiá-val (Perizinnel) kezeltük. Ezt a kezelésta továbbiakban „szuperkontroll"-naknevezzük.3.1. AA kkíísséérrlleett tteemmaattiikkáájjaa

Hét alapkezelést és egy kezeletlenkontrollt alkalmaztunk öt ismét-lésben (ez azt jelenti, hogy öt-ötcsalád ugyanazt a kezelést kaptaminden esetben és hét ilyen cso-portot alakítottunk ki. Ezt a 35családot egészítette ki a nyolcadikcsoport, a kezeletlen kontrollok 5családja). A kezeletlen csoportbanszereplõ családok esetében csakszeptember 25-ét követõen kezd-tük meg az atka elleni védekezést. Az alapkezeléseket az alábbi ható-anyagokkal, illetve kijuttatási mó-dok segítségével végeztük:– Amitráz (hagyományos Antivar

füstölõcsíkkal elfüstölve),– Amitráz (Furetto-típusú ködölõ

berendezéssel kijuttatva),– Amitráz (Apivar szalagon),– Amitráz (rajzlapos hordozón ét-

olajos higításban alkalmazva),– Bee-Hive-Clean (csurgatással),– Fluvalinát hatóanyag (Mavrik

alkalmazása falapon – orvosinyelvlapkán, mint hordozón al-kalmazva),

– Timol hatóanyag (Api-Life-Var),valamint hangyasav (15 ml/csa-lád) kombinált kezelés formájá-ban. A hangyasavat a „Mé-hészet" c. szaklap 2008. augusz-tusi számában leírtaknak megfe-lelõen mosogatókendõbe fecs-kendezve juttattuk ki. Az emlí-

5

3. Anyag, eszköz, módszer


tett mosogatókendõt kifúrt CD-tokba illesztve helyeztük be akaptárba.

– Kezeletlen kontroll. Ez a csoportnem kapott semmiféle kezeléstjanuár 12. és szeptember 25. kö-zötti idõszakban. Kíváncsiakvoltunk arra, hogy mi történik améhcsaládokkal ennek hatására.Így modelleztük az elhanyagoltméhészetek egészségügyi álla-potának alakulását.

Az alapkezeléseket öt héten keresztül,augusztus 15.–szeptember 25. közöttiidõben végeztük, amelyek hatékonysá-gát kontroll kezelésekkel egészítettük ki,mégpedig olyan formában, hogy amelycsaládok amitráztartalmú alapkezeléstkaptak, azokat Bee-Hive-Clean-nel(+oxálsav) felülkezeltük, amelyek vi-szont nem amitrázt kaptak alapkezelés-ként, ott a hagyományos „Antivar" füs-tölõcsíkkal végeztük a kiegészítõ (kont-roll) kezeléseket (1. táblázat)

A kísérlet zárásaként az egész ál-lomány Perizin-tartalmú (ún. szu-perkontroll) kezelésben részesültnovemberben.

3.2. AAzz eellhhuullllootttt aattkkáákk sszzáámmáánnaakk eelllleenn--õõrrzzééssee

Az egyes kezelések eredményességét és

az atkák elhullását a már említett higiéni-kus aljdeszkák tálcáiban számolással el-lenõriztük. A számolásokat a hordozóvalvégrehajtott kezeléseknél hetente ismétel-tük, a rendszeres beavatkozást igénylõ ke-zeléseknél (füstölések, vagy a Bee-Hive-Clean) pedig az ismételt kezeléseket meg-elõzõn számoltuk (tehát pl. a kérdéses füs-tölés napján az elõzõ füstölés hatására el-pusztult atkákat számoltuk meg három-naponta, míg a hordozón bevitt szerekesetében hetente egyszer végeztük el a le-hullott atkák számának ellenõrzését).3.3. AA kkeezzeelléésseennkkéénnttii iissmmééttlléésseekk sszzáámmaa

1. Amitráz (hagyományos Antivarfüstölõcsíkon). Az alapkezelésekidõszakában 12 db kezelést hajtot-tunk végre. Az ismétlések magasszámát a következõk indokolták:– Csak ennyi kezeléssel tudtuk sta-

bilan 20 db/család szint alá csök-kenteni füstölésenként az atka-hullást.

– Minden kezelés alkalmával egyórára bezártuk az ilyen módonkezelt családokat.

– Szándékosan terheltük a szerrelaz említett állományt. Kíván-csiak voltunk arra, hogy az amit-ráz túl gyakori alkalmazása kö-vetkeztében változik-e a csalá-

Alapkezelés Kontroll (augusztus 15.–szeptember 25.) (szeptember 25.–október 15.)

Amitráz (Antivar füstölõcsíkkal), Bee-Hive-Clean (csurgatással)Amitráz (Furetto), Bee-Hive-Clean (csurgatással)Amitráz (Apivar szalagon), Bee-Hive-Clean (csurgatással)Amitráz (rajzlapos hordozón) Bee-Hive-Clean (csurgatással)Bee-Hive-Clean (csurgatással), Antivar füstölõcsíkMavrik (hordozón alkalmazva) Antivar füstölõcsíkApi-Life-Var + hangyasav Antivar füstölõcsíkKezeletlen kontroll Antivar füstölõcsík

6

1. táblázatAz alap és a kontroll kezelések párosítása


dok egészségügyi állapota? Ma-gyarán: igaz-e az a tavalyi felté-telezésünk, hogy a nagy szám-ban elvégzett kezelések hatásáraerõsödik a nozéma-fertõzöttségszintje.

– Az alkalmazott dózis 20 mgamitráz/család/füstölés volt.

2. Amitráz (Furetto típusú ködölõbe-rendezéssel kijuttatva). Ezzel atechnikával 11 kezelést végeztünk.Az alkalmazott védekezések ma-gas számát az amitráztartalmúfüstölõcsíknál leírtak itt is indo-kolták. A különbség csak annyivolt, hogy a Furettóval kezelt csa-ládokat nyitott kijáróval füstöltükle. A kijuttatott szer dózisa 9 mgamitráz/család/füstölés.

3. Amitráz (Apivar szalagon): 5 hé-tig tartó folyamatos kezelés, 2 mû-anyag szalag családonként a fé-szekbe helyezve. Az alkalmazottszer könyv szerinti mennyisége 1gramm amitráz/család.

4. Amitráz (rajzlapos hordozón ét-olajos higításban alkalmazva). Azemlített hordozó darabonként 30mg amitráz hatóanyagot tartal-mazott. A készítményt a két fé-szekfiók közé, a keretlécekre fek-tetve helyeztük el és hetente cse-réltük ki õket. A csík mérete 3 x 21cm-es, 100 db rajzlapcsíkot 24 mlTak-Tik + 75 ml étolaj elegyévelitattuk fel. A nedves papírlapkákat12 órán keresztül újságpapírbacsavarva szikkasztottuk. Csalá-donként egy-egy ilyen csíkot he-lyeztünk be az alacsonykereteskaptár fészekfiókjai közé, az alsókeretsor felsõ léceire, a fias zónaközepére. Ezeket a csíkokat heten-te-10 naponta cseréltük. Figye-lem! A csíkoknak ezzel a mód-szerrel történõ elhelyezése csak az

osztott fészkû családok esetébenajánlott. Az „egybefészkes" csalá-doknál javasoljuk a csíkoknak afias lépek közé való függesztését.

5. Bee-Hive-Clean (csurgatással). Aszert a gyári technológiától elté-rõen nem három, hanem négy is-métlésben alkalmaztuk. Ennek okaaz volt, hogy az elsõ három keze-lés hatását nem tartottuk kielégí-tõnek. A szerbõl 10-15 ml-t hasz-náltunk el egy családra kezelésen-ként. A kezelések elõtt a szert agyártó által ajánlott testmeleg hõ-mérsékleten juttattuk ki.

6. Fluvalinát hatóanyag (Mavrik al-kalmazása falapon). A nemzetköziés a hazai szakirodalomban mártöbb mint 10 éve leírták a varroa at-kának a szer hatóanyagával szem-ben kialakult rezisztenciáját, ennekellenére több helyrõl kaptunk hírtarról, hogy a növényvédelembenhasználatos fluvalinát-tartalmú at-kaölõ szerek segítségével oldjákmeg néhányan ma is a családok at-kavédelmét. Az alkalmazott hordo-zó orvosi nyelvlapka volt. A ké-szítménybõl 2 ml-t hordtunk fel azelõzetesen vízzel átitatott lapkákraúgy, hogy 1 ml-t juttattunk fel min-den oldalra. Minden családba 2 dbilyen módon elkészített lapkát füg-gesztünk be. Így a számítások sze-rint 960 mg (azaz laponként 480mg) fluvalinát került be a kiválasz-tott családokba. Ezeket a lapokat akésõbbiek során nem frissítettük. Afluvalináttal kezelt családok higié-nikus aljdeszkáiban szokatlanulmagas volt a mozgó-mászkáló at-kák mennyisége (lehullott atkák10-15%-a mozgott a számolásokalkalmával). Kíváncsiak voltunkarra, hogy ezek az atkák mennyireéletképesek. Ezért ecset segítségé-

7


8

vel három mintavevõ tégelybe 15-15 db élõ atkát helyeztünk át. Azatkák mellé a szomszédos csalá-dokból frissen lefüstölt méheketráztunk. Három újabb tégelybeszintén ráztunk méheket a frissenfüstölt állományból, így alakítot-tunk ki belõlük kontroll állományt.A hat tégely tartalmát Budapestenaz MgSzH ÁDI Laboratóriumábaszállítottuk. A laboratóriumot a be-szállított minták atkatartalmának,fertõzésképességének megmérésé-re kértük fel. Továbbá kértük azt is,hogy tisztázzák a 3 db kontroll té-gelyben található méhek atkafertõ-zöttségét is.

7. Timol hatóanyag (Api-Life-Var),valamint hangyasav (15 ml/család),kombinált kezelés formájában. Akezeléseket a timol (Api-Life-Var)fokozatos adagolásával kezdtük.Erre azért volt szükség, mert a ke-zelés elkezdésekor (augusztus 15-étkövetõen) nagyon magas (30 Cel-sius-fok) volt a hõmérséklet. A lap-kákat fokozatosan frissítettük, aho-gyan ezt a technológia is írja. Ösz-szesen 1,5 csomag, azaz három da-rab lapka fogyott el családonként.A szert a fészekkeretek fölé helyez-tük közvetlenül. Ezeket a kezelése-ket szeptember 11-én fejeztük be,majd az Api-Life-Var készítményhordozójának maradványait eltá-volítottuk a kaptárakból és a kere-tek tetejére a „Méhészet" c. szaklap2008. augusztusi számában írtak-nak megfelelõen, CD-tokban elhe-lyezett mosogatókendõre hangya-savat fecskendeztünk (a munkátszabad levegõn, védõfelszerelés –gumikesztyû, szemüveg, légzésvé-dõ – alkalmazásával végeztük).Kaptáranként 15 ml hangyasavatadagoltunk ki.

8. A kezeletlen kontroll csoportba tar-tozó öt családot csak szeptember25-tõl kezdõdõen, összesen négyalkalommal Antivar füstölõcsíkkalkezeltük. Ennek megfelelõen azalapkezeléseket követõen az addig„amitrázmentes" családokat háromalkalommal kezeltük Antivar füs-tölõcsíkkal, az amitrázzal kezel-teket pedig három alkalommalcsurgattuk le Bee-Hive-Clean-nel.Azért döntöttünk ez utóbbi szermellett, mert ekkorra (szeptemberderekán) annyira lehûlt az idõ,hogy a családok zömében jelentõ-sen lecsökkent a fiasítás mértéke,esetenként meg is szûnt.

9. November 5-én az egész állo-mányt Perizinnel locsoltuk meg (aszert híg, langyos cukros lében ke-vertük el). Az atkák elhullásánakmértékét számolva úgy döntöt-tünk, hogy azokban a családok-ban, ahol a lehullott atkák számaelérte a 10-es nagyságrendet, ottaz elsõ kezelést egy másodikkal(nov. 11-én) egészítettük ki.

10. Az atkaszámolási adatokat és akezelések idõpontját naplóbanrögzítettük, táblázatba foglaltuk.A három kezelés (alap, kontroll,szuper kontroll) hatására lehullottösszes atkaszámot 100%-nak te-kintettük, majd kiszámítottuk azegyes kezelések hatására lehullottatkák százalékos mennyiségét.

3.4. AA ccssaallááddookk mmééhheeggéésszzssééggüüggyyii hheellyy--zzeettéénneekk ééss aa sszzeerrmmaarraaddéékkookk mmeennnnyyiissééggéé--nneekk ffeellmméérrééssee

Ahogyan ezt korábban is említettük,az alapkezeléseket követõen minden csa-ládból vettünk fiasítás- és élõ méhmin-tát annak érdekében, hogy képet nyer-jünk a kezelések utáni méhegészségügyihelyzetrõl. Ezen keresztül próbáltunkkövetkeztetni arra, hogy az alkalmazott


kezelések hatására vajon milyen módonváltozik a családok atka-nozéma fertõ-zöttsége. A vizsgálatokat a korábbanmár említett MgSZH ÁDI laboratóriumá-ban analizáltattuk.

Mértük a lépek, a méhkenyér és a mézszermaradék-tartalmát. Ennek megfele-lõen erre a célra is vettünk mintát a kap-tárakból, amelyeket a Fejér MegyeiMgSzH Növény- és Talajvédelmi Igaz-gatóságának Növényvédõszer-analitikaiLaboratóriumába szállítottuk.

A hordozóval bevitt készítmények ese-tén a szerhez legközelebb esõ lépdarabo-kat választottuk ki a mintavétel céljára,mert arra voltunk kíváncsiak, hogymennyi lehet az alkalmazott kezelés mel-lett a legmagasabb koncentráció.

A kezeletlen kontroll családok lépmin-

táit a laboratóriumban általános szûrõ-vizsgálatnak vetettük alá annak érdeké-ben, hogy megtudjuk, milyen a lépekalapszennyezése 85 féle növényvédõszer hatóanyag tekintetében.

Vettünk mintát az idõközben kipörge-tett szolidágó mézbõl is, annak érdekében,hogy lássuk, milyen az alkalmazott szerekkoncentrációja a pörgetéseket követõen.

A „Perizin"-nel végzett kezeléseket kö-vetõen mintát vettünk a különbözõ lép-szintekrõl, zugépítményekrõl és a léptara-jokról is, annak érdekében, hogy lássuk,milyen mértékben változik a szermaradé-kok mennyisége a kaptárakon belül.

A szermaradékoknak a tél folyamántörténõ lebomlását tavasszal végrehaj-tott ismételt mintavétellel kívántuk el-lenõrizni.

9

4.1. AAzz aattkkáákknnaakk aa kkeezzeelléésseekk hhaattáássáárraattöörrttéénnõõ ppuusszzttuulláássaa

A kísérlet összefoglaló adatait az 2. sz.táblázat tartalmazza. Az alapkezelésekalkalmazása esetében mért hatékonysá-got (átlagos atkahullás adatai az egyescsoportokban, valamint egyes alapkeze-lések hatékonyságát az összes lehullottatka százalékában) az 1. és a 2. ábrákszemléltetik.

Az ábrák, illetve az összehasonlítóeredményeket tartalmazó táblázat ada-taiból egyértelmûnek látszik, hogy a ve-getációs idõben alkalmazott szerek közülaz amitráztartalmúak voltak a leghaté-konyabbak, ugyanis segítségükkel a csa-ládok atkatartalmát sikerült 90% fölöttimértékben elpusztítanunk. Az említettkezelések közül ki kell emelni a papírcsíkhordozóval, illetve a Furetto berendezéssegítségével kijuttatott amitráz eredmé-

nyességét, ugyanis ezek alkalmazásánaksegítségével a családokban találhatóalapfertõzöttséget 95-97%-ban sikerültmegszüntetni.

Az amitrázok hatékonyságához na-gyon közeli volt a Mavrik (fluvalinát)eredményessége (88%). Ugyanakkor elkell azt is mondanunk, hogy a higiéni-kus aljdeszkák tálcáiból kivett 3x15 dbélõ atka közül 2-2 db minden mintábanéletképes volt és visszamászott a méhek-re. Az ehhez a vizsgálathoz begyûjtött,frissen lefüstölt méhek atkafertõzöttség-tõl mentesnek voltak tekinthetõk a labo-ratóriumi vizsgálatok alapján.

A Bee-Hive-Clean alkalmazása eseténaz atkáknak mintegy 41%-át sikerült ki-irtanunk annak ellenére, hogy a forgal-mazó ajánlásától eltérõen három alka-lom helyett négyszer végeztük el a ke-zeléseket.

4. Eredmények


10

Alap

keze

lésKo

ntro

llSz

uper

kont

roll

Össz

es

Az a

lapk

ezelé

sA

kont

roll-

A

hatá

sára

Az a

lapk

ezelé

ske

zelés

A ko

ntro

ll-sz

uper

kont

roll

A Ös

szes

Az a

lapk

ezelé

sleh

ullo

ttál

tal

hatá

sára

keze

lés á

ltal

keze

léssz

uper

kont

roll

lehul

lott

meg

neve

zése

átla

gos

elpus

ztíto

ttleh

ullo

ttelp

uszt

ított

hatá

sára

keze

lés á

ltal

atka

szám

aAt

ka %

atka

szám

at

kák

átla

gos

atká

k %

-ban

lehul

lott

átla

gos

elpus

ztíto

ttaz

öt

(db/

5 cs

alád

)%

-ban

atka

szám

atka

szám

atká

k %

-ban

csal

ádba

n(d

b/5

csal

ád)

(db/

5 cs

alád

)

Ant

ivar

605,

692

,51

41,4

6,32

7,5

1,17

3273

100

Fure

tto

576,

696

,55

14,6

2,44

51,

0129

8610

0

Api

var

208

94,3

79,

24,

13,

21,

5311

0210

0

Am

itrá

z pa

pírc

síko

n76

397

,716

,41,

63,

21,

5349

4510

0

Bee

-Hiv

e-C

lean

156

41,5

921

958

,22

3,4

0,49

1882

100

Mav

rik

523

88,5

655

,611

,30,

80,

1429

5510

0

Tim

ol+

hang

yasa

v17

6,2

51,8

162

47,6

51,

80,

5317

0010

0

Kez

elet

len

193,

425

,69

558,

872

,85

3,4

1,46

3773

100

Az

össz

es

lehu

llott

atk

a (d

b)22

616

100

2. s

zám

ú tá

bláz

at

Az O

MM

E ál

tal k

ezde

mén

yeze

tt a

tkaö

lõ s

zere

s ha

tásv

izsg

álat

ere

dmén

yein

ek ö

ssze

fogl

alás

a


A Timol+hangyasav kezelés hatékony-sága sajnos önmagában nézve szinténnem volt kielégítõ. Együttes hatásukra azalapfertõzöttségnek csak 51,8%-át sike-rült felszámolni. Azt is el kell mondani,hogy a timol alkalmazása némiképp meg-zavarja a családok életét. Átrendezõdik afiasítás helye, azt nem merném állítani,hogy a késõ nyári alkalmazás esetén ha-tására kedvezõtlenül alakul (csökken) afiasítás mértéke, de a kísérlet folyamánúgy értékeltük, hogy a családok agresszí-vebbek voltak, mint máskor. A timolos

kezeléseket követõhangyasavas kezeléshatására folytatódottugyan az atkák elhul-lása, de az említettszer az alkalmazottalacsony dózis ellené-re is zavarta a méhe-ket, sõt némi kaptáronbelüli elhullást is ered-ményezett. Egy biztos,ennek a két szernek ahasználata mellettóvatosan kell eljár-

nunk. A nagy melegben csak óvatos al-kalmazásuk (szellõztetés, szoktató dózi-sok bevetése) lehetséges. Családszaporu-latok (kölyökcsaládok) nyári felfejleszté-séhez mindenképpen alkalmatlanok. (Ahangyasav alkalmazását Csehországbanis csak szeptember közepét követõenajánlja dr. Dalibor Titera, a Doli Intézetvezetõ kutatója.)

A kezeletlen kontrollban az alapkeze-lések idõtartama alatt az atkák mennyi-ségének 25,7%-a pusztult el természetesúton. Érdekes volt megfigyelni azt is,

11

1. ábra

Az alapkezelés hatására lehullott átlagos atkaszám (db/5 család)

2. ábra

Az alapkezelés által elpusztított atkák %-ban


12

hogy a természetes atkahullás számolá-sakor egészen fiatal atkák tetemét is meglehetett figyelni a gyûjtõ tálcában. A ké-sõbbiekben a fiatal atkák elhullásánakokát érdemes lenne megvizsgálni.

Az alapkezeléseket kiegészítõ kontrollkezelések (tehát szeptember 25-ét köve-tõ kezelések) tekintetében a következõ-ket tapasztaltuk:

1. Az amitrázzal alapkezelt csoportok-ban a Bee-Hive-Clean készítménynekmár nem volt különösebb tennivalója(1,6-6,2%-át söpörték le az atkának).

2. Az amitrázzal nem kezelt kísérleticsoportban:

– a Mavrik (fluvalinát) esetében 11,3%-át tudtuk még eltávolítani az atkáknak.

– A Timol+hangysav és a Bee-Hive-Clean kezeléseknél elmondható, hogyigencsak indokolt volt a kiegészítõ keze-lések (amitráz) alkalmazása, ugyanisezek a szerek az összes atkaszám többmint 50%-át pusztították el.

– A kezeletlen kontroll állományt szep-tember 25-ét követõen Antivar füstölõ-csíkkal kezeltük. Az alkalmazott 4 füstö-lés az összes atka 72,85%-át pusztította el.

Az elõzõekbõl tisztán kikövetkeztethe-tõ, hogy amennyiben hatékony volt azalapkezelés (l. amitrázok), úgy a szeptem-ber 25-e után alkalmazott kontroll márnem hozott átütõ atkahullási eredménye-ket. Amennyiben nem volt hatékony az

alapkezelés folyamánalkalmazott szer, úgya szeptember másodikfelében kijuttatottkontroll kezelésekre acsaládok túlélése miattelengedhetetlenülszükség volt.4.2. AAzz aattkkáákk lleehhuulllláá--ssáánnaakk ddiinnaammiikkáájjaa

Az atkák elpusztu-lásának dinamikájameglepõ és talán az

egész kísérletnek az egyik leglényege-sebb megfigyelését eredményezte. Atechnológiai ajánlásokból és a szakiro-dalomból egyaránt az olvasható ki, hogya kezelések gyakoriságának emelésévelfolyamatosan csökken a családok atka-tartalma. Azt kellett megállapítanunk,hogy ez az állítás nem minden esetbenállja meg a helyét. Augusztus végétõl, azalapkezelések harmadik hetétõl kezdõ-dõen egészen szeptember derekáig fo-lyamatosan emelkedett a lehulló atkákmennyisége. Ennek a magyarázatát a kö-vetkezõ okokra vezethetjük vissza:

– Csökkent a fiasítás mennyisége ésígy nem volt búvóhelye a parazitának.

– Az atkák szaporodásdinamikája semegyenletes, tehát a kikelõ atkák száma ismutat ciklikusságot.

– A szomszédos méhészetekbõl jelen-tõs átfertõzõdés eredményezhette az at-kák számának emelkedését. 4.3. AAzz eeggyyeess kkeezzeelléésseekk mmeelllleetttt ffeellllééppõõmmeelllléékkhhaattáássookk eelleemmzzééssee

A családok egészségügyi állapotválto-zásának alakulásával kapcsolatosan meg-állapítható, hogy az eredményes atka el-leni védelem (amitráz és a fluvalinát ha-tóanyag alkalmazása) mellett a nozéma-fertõzés szintje nem emelkedett. Ez alól atendencia alól enyhe kivételnek számít azAntivarral kezelt állomány, ahol kisséemelkedett a nozéma-fertõzés mértéke.

3. ábraAz atkák – az idõ függvényében történõ

– pusztulásának bemutatása

Atk

a db

1. hét 2. hét 3. hét 4. hét 5. hét 6. hét


A Bee-Hive-Clean alkalmazása mellettcsak gyéríteni tudtuk a családok atkapo-pulációit, ugyanakkor a nozémás fertõ-zés nem erõsödött. Egyes véleményekszerint ez a készítményben alkalmazottoxálsav nozéma antagonista mellékha-tásának is betudható.

Az Api-Life-Var + hangyasav szer-kombináció kissé meggyötörte a kísérle-ti állományt. Az atkafertõzést sem sike-rült jelentõsen visszaszorítanunk vele,ugyanakkor a nozémafertõzés szintje isemelkedett a kiindulási idõszakhoz ké-pest. Ennek lehet az is az oka, hogy ez aszerkombináció az átfertõzõdések idõ-szakában (szeptember elsõ napjaiban)már kevéssé volt hatékony.

A legjelentõsebben a kezeletlen kont-rollban szaporodott fel az atkák mennyi-sége. Ami azt jelenti, hogy az alapkeze-lések utolsó két hetében már jelentõsenemelkedett az atkák természetes pusztu-lás következtében történõ elhullása.Ezekben a családokban a nozémafertõ-zöttség mértéke is erõsen nõtt a kiindu-lási helyzethez képest.4.4. SSzzeerrmmaarraaddéékkookk

A szermaradékok közül oxálsav és ahangyasav tekintetében nem rendelke-zünk adatokkal. A vizsgálatok folyamánaz is kiderült, hogy minden esetben aviasz tartalmazza a legmagasabb mara-dék értékeket. A méz, a méhkenyérszennyezõdése nem mondható jelentõs-nek egy esetben sem.

A kísérleti családokban mért többi at-kaölõ szer szermaradékait a 3. táblázatmutatja. Ennek alapján az amitráz kimu-tatása csak a bomlástermékei formájábanvolt lehetséges, amirõl elmondható, hogya legmagasabb szermaradékszinteket a12 füstöléssel történõ bejuttatásával „si-került" elérnünk. Ugyanakkor a papírcsí-kos hordozóval való alkalmazás csak sze-rény szermaradék-értékeket mutat. Ezekképezik az amitráztartalmú alapkezelé-

sek szélsõ értékeit. Az áztatott papírcsíkvonatkozásában az alacsony szermara-dékok szintje valószínûleg annak kö-szönhetõ, hogy a hordozó nem érintke-zett közvetlenül a lépekkel, mert azt a ke-retlécekre fektettük. Az Apivar csík kör-nyezetében ez már nem volt elmondha-tó, itt még tavasszal is 2 mg/kg szerdó-zist mértünk a lépekben.

A Mavrik reziduumok (szermaradé-kok) a hordozó környezetébõl vett lép-minta esetében 1,56 mg/kg értéket mu-tatnak. Érdekes tény az is, hogy a fala-pok felületén használat elõtt 230 mghatóanyagot mutatott ki a laborató-rium, ez csupán fele a számítások alap-ján oda felhordott szer mennyiségének.Felmerül a kérdés, hogy hol van a ha-tóanyag másik 50%-a? Erre a felhordáspontatlansága vagy a hordozó anyagá-ba való beívódás mértéke ad magya-rázatot. Hasonló eltérést mutat az Api-var-szalagok használat elõtt és utánmért hatóanyag-koncentrációja is, en-nek megfelelõen használat elõtt ezek-nek a szalagoknak a felületérõl 223mg/csík hatóanyagot tudtunk kimutat-ni, amibõl 134 mg volt a bomlatlanamitráz, ugyanakkor a hat héten áthasznált csíkok átlagában ez az érték196 mg volt. Ebbõl 113 mg a bomlatlanamitráz.

További érdekesség a kumafosz szer-maradékok értékeinek alakulása. Ennekeredményeként nagyon jól látszik a szer-nek a kaptáron belüli szétterülése. Mér-tük a szer maradékait a kétfiókos lépsorfelsõ lépeitõl kezdve egészen az alsó lé-pek zugépítményeinek szintjéig. Ennekmegfelelõen tisztán látszott, hogy a szereloszlása felülrõl lefelé haladva fokoza-tosan csökken:

Felsõ léptaraj: 6,41 mg/kgFelsõ lép: 7,37 mg/kgAlsó lép: 0,97 mg/kgAlsó zug: 0,33 mg/kg

13


14

Természetesen a kísérletben voltak et-tõl eltérõ eredmények is a különbözõkaptárszegmensekben. Ennek lehet oka aszer pontatlan kijuttatása is (3. táblázat,ahol még tavasszal is magas, 9,21 mg/kgértéken találtuk a kumafoszt).

A timol maradékait csak a mézbenmértük, mennyisége 28,6 mg/kg. Ugyan-akkor az is elgondolkodtató, hogy az

Api-Life-Var-ral kezelt családok lépeikora tavasszal is árasztották még a timolillatát.

A friss pergetésû szolidágó méz és fe-delezés amitráz- (és annak bomlástermé-kei) tartalma kimutathatósági határértékalatt voltak. Pedig a mintákat közvetle-nül az aktuális füstölést követõen vettükki a kaptárból.

Õszi mintavétel Tavaszi mintavétel

A készítmény A hatóanyag A talált A találtneve neve A minta bomlástermék bomlástermék

megnevezése v. hatóanyag Megjegyzés v. hatóanyagmennyisége mennyisége

(mg/kg) (mg/kg)

Antivar amitráz méz 0,15 amitráz bomlásterm. lép 10,48 amitráz bomlásterm. 4,631

Furetto amitráz lép 5,2 amitráz bomlásterm. 1,063méhkenyér 0,26 amitráz bomlásterm.

Apivar amitráz lép nem mértük amitráz bomlásterm. 2,049amitráz bomlásterm.

Áztatott amitráz lép 0,74 amitráz bomlásterm. 0,221papírcsík méhkenyér 0,019 amitráz bomlásterm.

méz 0,016 amitráz bomlásterm.amitráz bomlásterm.

Fluvalinát Mavrik lép 1,56 amitráz bomlásterm. 0,548méhkenyér 0,57 amitráz bomlásterm.

méz 0,42 amitráz bomlásterm.amitráz bomlásterm.

„Kezeletlen” lép 1,96 amitráz bomlásterm. 0,3533,57 kumafosz 9,21

méhkenyér 0,17 amitráz bomlásterm.8,25 kumafosz

méz 0,21 amitráz bomlásterm.0,58 kumafosz

Timol timol lép kumafosz 6,34

3. táblázat Szermaradékok értékei az egyes kezelések vonatkozásában


A kísérlet folyamán sikerült tisztázni akövetkezõket: a megfelelõ idõben elhe-lyezett téli atkairtással olyan kedvezõhelyzetet tudunk teremteni a családok-ban, hogy akár a napraforgó virágzá-sának idejéig is halogathatjuk a továb-bi kezeléseket. Ez persze csak abban azesetben igaz, ha az év elején, vagy a ter-melési szezon közben nem gyûjtünk bea szomszédainktól jelentõs mennyiségûatkát. Ennek ellenõrzése érdekében fel-tétlenül fontos a természetes atkapusz-tulás idõszakos ellenõrzése a gyûjtõ-tálcákban (higiénikus aljdeszkák alkal-mazása).

A beállított kísérletben sajnálattal ta-pasztaltuk, hogy az alkalmazott ható-anyagok közül csupán az amitráz alapúkezelések képesek önállóan visszaszorí-tani az atkafertõzést. A szerves savak ésaz illóolajok az atkakpopuláció gyéríté-sére használhatók eredményesen. Eze-ket a technológiákat mindenképpenkombinálni kell amitráztartalmú kiegé-szítõ kezelésekkel, vagy egyéb alterna-tív technológiákkal. A szerves savak kö-zül az oxálsav alkalmazása területén ta-lán az alkalmazástechnikában (a kijut-tatott szer hõmérséklete, esetleg paraf-finolajos ködöléses technika alkalmazá-sa) még lehetnek tartalékok, ennek vizs-gálata a jövõ feladata.

A Mavrik (fluvalinát) alkalmazásamellett 88%-os hatékonyságot mértünk,de ezzel kapcsolatban el kell mondanimindenképpen, hogy az alkalmazott, vi-szonylag magas dózis mellett is tapasz-talható az atkáknak a méhekre történõvisszamászása, és életben maradása.Tehát a folyamatos és csak a fluvalináthatóanyag alkalmazására alapozott vé-dekezési technológia azt a veszélyt rejtimagában, hogy kiszelektáljuk a szerrenézve toleráns vagy rezisztens atka-

egyedeket, amelyek ezt követõen gátlás-talanul szaporodva tönkretehetik méhé-szetünket. A szer ismételt frissítése és azamitráztartalmú kiegészítõ kezelés al-kalmazása vezethet el a kérdéses állo-mány mentesítéséhez.

Az oxálsav, timol+hangyasav alkalma-zása mellett mindenképpen javaslom azamitráztartalmú kiegészítõ kezeléseket,különösen az augusztus végén, szeptem-ber elején tapasztalt át-fertõzõdések idõ-szakában. Említést érdemel az a mérésieredmény, miszerint az oxálsav (Bee-Hive-Clean) alkalmazása mellett ugyannem sikerült az atkafertõzést gyökere-sen megszüntetni, csak a paraziták gyé-rítését értük el vele, ugyanakkor a vi-szonylag magas túlélõ (vagy betelepült)atkalétszám ellenére sem erõsödött a no-zéma-fertõzõdés mértéke. Ez azért fon-tos, mert hasonló mértékû túlélõ atkalét-szám mellett a timol+hangyasavas kom-bináció alkalmazásakor a nozémás meg-betegedésben szenvedõ méhek számamagasabb.

A kezeletlen kontroll állomány eseté-ben egyértelmûen bebizonyosodott,hogy az atkafertõzéssel párhuzamosanfellépõ egyéb fertõzések (pl. nozéma) iserõsen eluralkodnak az állományokban,tehát nem szabad elhagynunk õszre avédekezések megkezdését, annak elle-nére sem, hogy azok a fiasítás mennyi-ségének erõs csökkenése mellett na-gyon hatékonyak. Tehát a napraforgóvirágzását követõen mindenképpen elkell kezdenünk azokat.

Felmerül a kérdés, hogy milyen gya-korisággal hajtsuk végre a védekezése-ket? Indokolt volt-e a 12 alkalommalvégzett sorozatfüstölés? Az atkák pusz-tulási dinamikáját tekintve igen, de ar-ra is figyelnünk kell, hogy a folyama-tos kezelések milyen módon zavarják

5. Következtetések

15


16

meg családok életét? Mindenképpen ja-vasolt a sorozatkezelések között egy-két hetes szünet beiktatása, de az újra-fertõzõdés és a fiasítás mértékénekdrasztikus csökkenésének idõszakábanmindenképp be kell avatkoznunk. Ez azidõszak 2008. év õszén szeptember el-sõ felére volt tehetõ.

A Perizinnel végzett téli kezelések ala-csony számban találtak már atkákat a

méheken, ugyanakkor ennek a szernekalkalmazása a rezisztenciatörés érdeké-ben elengedhetetlen.

A kumafosz bomlásdinamikájánakvizsgálata még további feladatunk,ugyanis a kijuttatás pontatlanságánakköszönhetõen néhány esetben még 5mg/kg értékek fölötti mértékben is meg-található volt 2009 tavaszán, a szer hasz-nálatát követõen több hónap elteltével.

Ma, 2009 júliusában visszatekintve alassan mögöttünk lévõ szezonra, felme-rül a kérdés, hogy a 2008 õszén végzettvizsgálataink után milyen volt a kísérle-ti állomány kitelelése, illetve hogyanalakultak a termelési eredmények. A kí-sérleti állományból összesen két családotvesztettünk el a tél folyamán, ebbõl egya Mavrikkal kezeltek közül volt, egy pe-dig az Antivar füstölõcsíkkal kezeltekbõlkerült ki. A kitelelõ családok közül aTimol + hangyasav kombinációval ke-

zeltek voltak a leggyengébbek. A kísér-leti állományt is magában foglaló teljes,140 családból álló állomány termelésieredménye – ismerve az országos átlagot– jónak tekinthetõ. Az állomány egészé-nek atkavédelmét a kísérletben említettpapírcsíkra felhordott amitráztartalmúlapkákkal és Perizinnel oldottuk meg.Úgy tûnik tehát, ez a technika alkalmasvolt a szermaradékok alacsony szintentartására és a mellékhatások kialakulá-sának sem kedvezett.

6. Zárszó


Az elõzõ évek gyakorlatának megfele-lõen a Magyar Méhészeti NemzetiProgram idei költségvetési ciklusában isfolytattuk az egészségügyi, növényvé-delmi, vagy egyéb okokra visszavezethe-tõ problémákkal küzdõ méhészetek min-tázását és megfigyelését. Az egészség-ügyi mintákat a már jól ismert MgSzHÁDI Tábornok utcai laboratóriuma vizs-gálta Budapesten, a növényvédelmielemzéseket az MgSzH Miskolci és Ve-lencei Növény- és Talajvédelmi Igazga-tóságának Növényvédõszer-analitikaiLaboratóriuma tesztelte. Egyes mérgezé-si esetekben pedig szintén bevontuk avizsgálatokba az MgSzH ÁDI kémiai la-boratóriumát is.

AA mmééhheeggéésszzssééggüüggyyii vviizzssggáállaattookkrróóll

A vizsgált problémás méhészetekben ta-pasztalt tünetek alapvetõen két csoport-ra oszthatók:

– Nagy számú családpusztulás (elnép-telenedés) már a tél végén.

– Alacsony mértékû téli elhullás, de acsaládoknak a repcevirágzást megelõzõhirtelen legyengülésével, mászkáló mé-hek megjelenésével szembesültek a mé-hészek.

A különbözõ káresemények helyszí-neit felkerestük, mintát vettünk az el-pusztult, agonizáló, legyengült méhek-bõl, a fedett fiasításból. Amennyibenúgy vélelmeztük, hogy a káresemény va-lamilyen növényvédelmi okra vezethetõvissza, vettünk mintát vegytani elemzéscéljára is.

Összesen 25 mintavételi helyet (méhé-

szetet) kerestünk fel az országban, aholaz egészségügyi mintavételezés céljáratöbb mint 50 mintát sikerült vennünkebben az idõszakban.

Az eredmények könnyebb megértéseérdekében a mintákat szolgáltató méhé-szek jelentõs részével kérdõívet töltöt-tünk ki. A kérdõív segítségével megkér-deztük a tulajdonosokat arról, hogy mi-lyen a termelési technológiájuk, milyentermékek elõállításával foglalkoznak, ésazt, hogy milyen szereket használtak azatka ellen az elmúlt egy év folyamán.

AA kkéérrddõõíívveess ffeellmméérrééss eerreeddmméénnyyee

Ahol magas volt az állományon belülmért pusztulás, ott majdnem mindenesetben az atkavédelmi technológia komoly hiányosságaira lettünk figyel-mesek. Mit jelent ez? Többnyire azt,hogy alacsony volt az alkalmazott szerhatékonysága, vagy nem a megfelelõidõben és ismétlésben használták azokat.

A mászkáló méhek repce alatti megje-lenésérõl panaszkodó, de amúgy kevéstéli elhullást elszenvedõ méhészek min-tái többnyire arról árulkodtak, hogy vi-szonylag alacsony mértékû bennük azatkafertõzés szintje, vagy éppen atkátólteljen mentesek. Ezzel párhuzamosan alabor nagyon sok esetben mutatott ki ki-magasló értékeket nozéma-fertõzésiszint vonatkozásában.

Egyéb fertõzési ágensre nem történtekvizsgálatok, de úgy gondolom, hogyilyen erõs nozéma-fertõzés mellett nemis lett volna érdemes tovább folytatni en-nek kutatását.

2 fejezet

Az OMME által végzett monitoring vizsgálatok részeredményei (2008–2009)

17


18

A korábbi gyakorlatunkhoz hason-lóan a mintákat szolgáltató méhészek-nél rákérdeztünk az elõzõ éves atkavé-delmi technológia részleteire. Az ered-mény nem egyértelmû. Voltak helyszí-nek, ahol a tulajdonos bevallotta, hogyelõzõ évben komolyan túladagolta azamitrázt és ennek folyományakéntgyengültek le a családok. Az ügyfelekmásik csoportja a napraforgó virágzá-sát követõen ugyan védekezett, de ezta munkát szeptember elején nem foly-tatta. Ennek jelentõsége azért hangsú-lyozandó, mert az ilyenkor tapasztal-ható jelentõs mértékû, a szomszédokirányából történõ átfertõzõdés ellen vé-leményem szerint nem elégséges a télelején, vagy késõ õsszel végrehajtottvédekezés. Ha sok atkát kapunk a röp-körzet estelegesen rosszul kezelt állo-mányaiból, akkor elképzelhetõ, hogy acsalád téli átmentéséért felelõs méhekkárosodásának csak tavasszal látjukmeg a következményeit. Ez a feltétele-zés összhangban áll az OMME atkaölõ-szeres hatástanulmányában mért ada-tokkal, ugyanis a gyenge hatású készít-ményekkel kezelt családoknál és a ke-zeletlen kontrollban is feldúsult a no-zéma szintje az atkanépesség gyarapo-dásával.

Visszatérve a kérdõívek tartalmára:meg kellett állapítanunk, hogy néhányesetben az alkalmazott atkaölõ szerekdózisa és az alkalmazás ismétléseinekszáma nagy szórást mutatott, többnyirea hatékonyság rovására.

MMééhhmméérrggeezzééssii eesseetteekk

Az idei tavasz idõjárási szempontbólteljesen különbözik az elõzõ évben ta-pasztaltaktól. A repcéken 2008 tava-szán elvégzett növényvédelmi beavat-kozások alkalmával kijuttatott szerek

maradékai sajnos a hideg, esõs, néhahavas idõjárás következtében nembomlottak le kellõ mértékben. Idén ez-zel teljesen ellentétes tendenciát lát-tunk. A virágzást megelõzõ idõszakbantapasztalt nyári száraz meleg ugyan le-hetõvé tette a kártevõk betelepedését ésa kijuttatott szerek gyors lebomlását, deennek mégis az lett az eredménye, hogya tartamhatással bíró készítményekesetében is gyakran észlelték a gaz-dák a rovarölõ hatás idõnap elõtti el-múlását. Ez volt a magyarázata annak,hogy több területen meg kellett ismé-telni a permetezéseket. Ez pedig már al-kalmasint kihatással volt a méhállomá-nyokra is.

Az idei tavasz legsúlyosabb méhmér-gezési esetét Borsod megyében szenved-ték el a méhészek. Közel 400 család pusz-tulásával kellett fizetni egy hanyagulvégrehajtott permetezés miatt, további400 család pedig annyira károsodott,hogy a termelési szezonba egyáltalánnem voltak bevonhatók. A káreseménytkövetõen több alkalommal történt ható-sági mintavétel, amelynek eredményeszerint egyértelmû volt a korábbi gyanú:fipronil hatóanyag jelenlétét mutatta kia laboratórium. Ez a hatóanyag a Regentnevû rovarölõ szerben található. A szerjelenlétét a permetezés után tíz nappal akaptáron belül vett mintákból is ki tud-tuk mutatni.

Az eset kapcsán több szempontból istanulságos furcsaságokkal kellett szem-besülnünk:

– Az elsõ körön vett hatósági mintákat„tévedésbõl" a szintén a hatóság égiszealatt mûködõ, de már több mint egy évemegszüntetett debreceni laborba juttat-ták el.

– A permetezést végzõ kft. elõször ta-gadta, hogy szerepe lenne a károkozás-ban, mindezt azért tehette meg, mert akérdéses permetezõ szerbõl nem rendel-


19

keztek hivatalos készletekkel, és annakkijuttatásáról a permetezési naplóban is„elfelejtettek" megemlékezni.

– Az alkalmazott készítmény felhasz-nálását már 2008 augusztusában betil-totta a hatóság.

– Az elkövetõ nyomára csak rendõrsé-gi nyomozás segítségével sikerült eljutni.

További aggodalomra szolgáltat okot,hogy a kérdéses hatóanyagú szer az esz-tendõ folyamán még több esetben oko-zott problémát. Ezek közül az egyik hely-szín Baranya megyében volt, ahol virág-zás kezdetén lévõ napraforgót (!) perme-teztek vele. Szerencse a szerencsétlen-ségben, hogy a permetezést követõenrossz volt az idõjárás, így a permetszer-rel szennyezett virágpor és nektár csakkis mértékben jutott be a kaptárba.Kihasználva a helyzetet, javasoltuk azállományoknak a területrõl történõazonnali elszállítását. Ennek is köszön-hetõ, hogy az ügyet viszonylag sérülés-mentesen sikerült megoldani.

Sajnos az idén tapasztalt és a fipronilszámlájára írható mérgezési esetek soraezzel még nem ért véget. Vizsgálatokfolynak két, Komárom megyei károko-zással kapcsolatban is, ahol az egyik te-rületen már szinte biztos, hogy az egyéb-ként is helytelenül (nem méhkímélõtechnológiában) alkalmazott Fendonamellett a Regent volt a kijuttatott másikkomponens virágzó mustár (!) kultúrá-ban. Ezeknek a vizsgálatoknak az ered-ményeirõl késõbb adunk számot, ugyan-akkor a vándorlások alkalmával népsze-rû napraforgós területeken (pl. Enying-Lajoskomárom térsége) vélhetõen a ku-koricabogár (Diabrotica virgifera) ellenivédekezések mellékhatásaként tapasz-talható a kaptárakból kijáró állománynépességvesztése. Ugyanakkor folya-matban van a rovarölõ hatású csávázó-szerek, valamint a kaptárakon belül al-kalmazott atkaölõ szerek hatásának ésszermaradékainak vizsgálata, de errõlkésõbb ad tájékoztatást az OMME.

Forgalombahozatali engedéllyel rendelkezõ gyógyszerek és gyógyhatású készítmények:

Api-Life-VarApiguardBayvarol

MéhpatikaPerizin

Thymovar


20

Mosogatókendõbe fecskendezett hangyasav kifúrt CD-tokban

Amitrázzal átitatott papírcsík a két fészekfiók között


21

Átrendezõdött a család és a méz elhelyezkedése az Api-Life-Var használatakor

Fél dózis Apivar, amitrázos papírcsíkkal kiegészítve


22

Lehullott, elpusztult atkák a higiénikus aljdeszka tálcáján

Furetto használat közben


A tanulmány a 175/2008. (XII. 31.) FVM-rendelet 15 §-a, a „Méhegészségügyi és kör-nyezet-terhelési monitoring vizsgálat" címû jogcím keretében jött létre és finanszí-rozása ebbõl valósult meg. A kísérleteket, kutatásokat, méréseket és az egészet ösz-szefoglaló tanulmányt Tóth Péter szaktanácsadó készítette el, amelyért az OrszágosMagyar Méhészeti Egyesület (OMME) vezetõsége köszönetét fejezi ki. Ezen tanul-mány megjelentetését az OMME a tagdíjakból befolyt összegbõl fedezte.

Kiadja: Országos Magyar Méhészeti Egyesület1094 Budapest, Viola u. 50

Tel./fax: (06)-(1)-216-0015, (06)-(1)-456-0377E-mail: [email protected]

Honlap: www.omme.hu

A kiadványt készítette: Tóth Péter, OMME szaktanácsadó, Veszprém megye

Tervezõszerkesztõ: Nagy Ottó

Készült az Oláh Nyomdaipari Kft. nyomdájában15 000 példányban


Megye

NévCím

TelefonE-m

ail

Vezetõ szaktanácsadóLászlóffy Zsolt

1094 Budapest, Viola u.50.(30)-635-1272

laszloffy.zsolt@om

me.hu

BaranyaM

ay Gábor7940 Szentlõrinc, Nyárfa u.2.

(30)-635-1255m

ay.gabor@om

me.hu

Bács-KiskunGégény Benjam

in6500 Baja, Szabadság u.77.III/6.

(30)-635-1260gegeny.benjam

in@om

me.hu

BékésÁrgyelán János

5711 Gyula, Böki út 4/A.(30)-635-1256

argyelan.janos@om

me.hu

Borsod-Abaúj-Zemplén

Petõ Gáspár3400 M

ezõkövesd, Ádám u.13.

(30)-635-1257peto.gaspar@

omm

e.huBudapest

Simon Péter

2040 Budaörs, Mátra u.20.

(30)-635-1258sim

on.peter@om

me.hu

CsongrádPongrácz Attila

6757 Szeged, Bacsó Béla u.1.(30)-635-1259

pongracz.attila@om

me.hu

FejérNyerges József

8000 Székesfehérvár, Lomnici u.52.

(30)-635-1261nyerges.jozsef@

omm

e.huGyõr-M

oson-SopronVarga Tam

ás Imre

9234 Kisbodak, Felszabadulás u.18.(30)-635-1262

varga.tamas@

omm

e.huHajdú-Bihar

Barkó Árpád4031 Debrecen, Határ u.76.

(30)-635-1263barko.arpad@

omm

e.huHeves

Bíró Péter3350

Kál, Kompolti u.31.

(30)-635-1264biro.peter@

omm

e.huJász-Nagykun-Szolnok

Molnár Ferenc

5008 Szolnok, Pollack M.u.18.

(30)-635-1270m

olnar.ferenc@om

me.hu

Komárom

-EsztergomLendvai Pál

2823 Vértessomló, Nagydiófa u.10.

(30)-635-1265lendvai.pal@

omm

e.huNógrád

Fekete József3100 Salgótarján, Dam

janich u.113.(30)-635-1266

fekete.jozsef@om

me.hu

PestJandácsik Attila

2740 Abony, Erzsébet Királyné u.20.(30)-635-1267

jandacsik.attila@om

me.hu

Somogy

Nagy Csaba Zoltán7400 Kaposvár, Ezredév u.10.

(30)-635-1268nagy.csaba.zoltan@

omm

e.huSzabolcs-Szatm

ár-BeregTerjéki Ferenc

4233 Balkány, Ady E.u.8.(30)-635-1269

terjeki.ferenc@om

me.hu

TolnaNagyernyei Attila

7065 Szedres, Garay u.12.(30)-635-1271

nagyernyei.attila@om

me.hu

VeszprémTóth Péter

8441 Márkó, Rózsafa u.37.

(30)-635-1275toth.peter@

omm

e.huVas

Keve György9700 Szom

bathely, Németh L.u.12.

(30)-635-1273keve.gyorgy@

omm

e.huZala

Dr.Fendrik Péter8900 Zalaegerszeg, Botfa u.91.

(30)-635-1274dr.fendrik.peter@

omm

e.hu

OM

ME M

éhészeti Szaktanácsadó Hálózat


atkaölõ szerek hatékonyságának összehasonlító vizsgálata

Documents