kÉzikÖnyv - ttk.nyme.hutó/kézikönyv12.pdf · cél) és az óravázlat (koncentrált célok)....
Post on 15-Sep-2019
16 Views
Preview:
TRANSCRIPT
AP–170
ISBN 963 464 949 1
A kiadó a kiadói jogot fenntartja.
Kiadja az APÁCZAI KIADÓ Kft.9500 Celldömölk, Széchenyi u. 18.Tel.: 95/525-000, fax: 95/525-014e-mail: apaczaikiadó@apaczai.hu
Internet: www.apaczai.huFelelôs kiadó: Esztergályos Jenô ügyvezetô igazgató
Terjedelem: 9,27 A/5 ív
Készült az APÁCZAI KIADÓ GARFIKAI STÚDIÓJÁBAN
Olyan rohamosan változó korban élünk, amikorfelerôsödtek környezetünkben a mesterséges (tech-nikai környezet) hatásai. A technikai környezetün-ket már nem tudjuk nélkülözni, meg kell tanulnivele úgy bánni, hogy az az egyén és az egész em-beriség javát, és ne a kárát szolgálja.
Semmilyen társadalmi fejlôdés sem képzelhetôel általános technikai mûveltség nélkül. Ebbôl kö-vetkezôen az európai szintû oktatás nem nélkülöz-heti az ember alkotta mesterséges környezetünkösszefüggéseit átlátó technikai felkészültség kialakí-tását. Így minden iskolában, minden szinten a többitantárggyal egyenrangúan be kell építeni a tanítás-tanulás folyamatába a technika-életvitel tantárgyat.
A technika tantárgy tanítása 1978-ban került be-vezetésre. A NAT-ban az Életvitel- és Gyakorlatiismeretek mûveltségterületen belül a Technika, aHáztartástan, a Pályaorientáció részmûveltség te-rületként jelent meg.
A kerettantervi szabályozás technika és életviteltantárgyi megnevezést, szûkös óraszámot, ugyan-akkor témakörbôvítést rótt a tantárgyra. Számtalantananyag tartalmi, módszertani reformot követel a tantervek készítôitôl, a tanítóktól.
Az Apáczai Kiadó 2001/2002 tanévtôl fokoza-tosan bevezeti a kerettantervek alapján készültTechnika-életvitel munkatankönyv családját.Az egységes szemléletû 1–4. osztályos munkatan-könyvek szerzôi és szerkesztôi figyelembe vették:
– saját és mások gazdag tanítói tapasztalatait,– a mûveltségterülettel és a tantárggyal szem-
beni társadalmi elvárásokat,
– a gyermeki igényeket,– a hazai és külföldi kutatások tapasztalatait,– a NAT változatokból kirajzolódó irányokat,– a különbözô iskolák különbözô anyagi hely-
zetét és eszközellátottságát,– a modul tantervek alapelveit,– a kerettanterv elôírásait.
A tanítói kézikönyv célja segíteni a tanítókat:– a technikai nevelést szolgáló céltudatos peda-
gógiai, szakmai tervezômunkában,– a helyi tantervek készítésében, tanmenetek,
tematikus tervek összeállításában,– a foglalkozásokra való felkészülésben,– a foglalkozások szervezésében, levezetésében,– a pedagógusi munkájuk értékelésében.A kézikönyvet orientáló, iránymutató, a tanítót
további cselekvésre, önálló alkotó munkára ösz-tönzô munkaeszköznek szánjuk és nem egyedüli„receptkönyvnek”.
A segítô példák, módszerek csupán egy lehetsé-ges változatai annak a sokszínûségnek, amellyeleredményesen alapozható a technikai kultúráltság.Technikai kultúráltság nem nélkülözheti a technikahumán viszonyait sem, a technikának az embermindennapjaiban betöltött nélkülözhetetlen létét.A technika-életvitel tantárgy számtalan pedagógiaiérték, személyiségfejlesztés hordozója. A tanítószakmai, pedagógiai, módszertani kultúráltságátólfügg, hogy mit és milyen módon, milyen mérték-ben képes a folyton változó technikai mûveltség-tartalomból tanítványainak átadni
Kézikönyv az 1–2. technika és életvitel tantárgyhoz3
BEVEZETÉS
A technika tantárgy alapvetô kulturális értékek hor-dozója. A technikai mûveltség – ezen belül a tech-nika tantárgy tananyaga – az általános mûveltségmás tudományágainak alá nem rendelhetô integ-ráns része.
„A technikai mûveltség olyan ismeretek és cél-szerû magatartás rendszerezett összessége, amely-lyel az ember képes
– a technikai környezetében tájékozódni;– a természeti, társadalmi és technikai környe-
zetéhez aktívan alkalmazkodni;– újabb ismereteket szerezni” (Szûcs Ervin:
Technika és rendszer. Egyetemi jegyzet).Az elmúlt évtizedekben gyökeresen megváltozott
az ember környezete. A technikai környezet hatásaifelerôsödnek. Atechnikai környezet ismerete, törvény-szerûségeinek értése, a technikai eszközök rendeltetés-szerû használata, a technikának a természetre gyako-rolt hatásának (elônyös, hátrányos) értékelése a mai ésa jövô emberének életfeltétele.
A technikai környezettel való együttélésre, an-nak ésszerû fejlesztésére, környezettudatos alakítá-sára, célszerû emberi alkotásra minden életkorbannevelni kell. Tévesek azok a nézetek, amelyek a technika tantárgyat azonosítják a barkácsolással,az egyes szakmák mûveleteinek elsajátításával.Ugyancsak szélsôségesek azok a nézetek, amelyeka család alapvetô funkcióinak tanítását ruházzák a tantárgyra (betegápolás), illetve ha az informati-kával vagy az informatika egy részének, a számí-tástechnikának a tanításával azonosítják. Nem ke-vés azon tanítók száma sem, akik úgy gondolják,hogy kézmûves foglalkozásokkal a csuhézással,makramézással, hímzéssel, gyöngyfûzéssel helyet-tesíthetô a technika tantárgy.
Felmerül a kérdés, hogyan osztályozható, rendsze-rezhetô, strukturálható a technika ismeretanyaga?
A technika és a technika tantárgy – nemzetközi-leg elfogadott – alapkategóriái adják a vázat,amelyre épül: Anyag; Energia; Információ; Rend-szer; Modell.
A technika sajátos alapelvei, amelyek a technikata-nítás alapelvei is egyúttal: célszerûség; tervszerûség;szervezettség; gazdaságosság; rendszerszemlélet.
A technika tantárgy szintetizáló jellegû a tantár-gyak között (amely több mint a koncentráció).
A tanulók személyiségfejlesztését, sokoldalúformálását a technika tantárgy tantervében megfo-galmazott ismeretanyag megtanítása, valamint azismereteket alkalmazó cselekvô tevékenységek szol-gálják. A személyiségfejlesztés fô területei a szemlé-letformálás, az értelemfejlesztés, az érzelemformálás,az akarat- és jellemformálás. Az értelmi képessé-gek közül fôleg az érzékelés, észlelés, figyelem,megfigyelés fejlesztése határozza meg a továbbha-ladás sikerét. Mivel a tantárgy közvetlen kapcsolatotteremt az anyagi világgal, a tanulók érzékszerveikáltal, s egyszerre több érzékszerv által ismerkedhet-nek az anyaggal, a tantárgyak különbözô megjelenésiformáival. Így leggyorsabban a látási és a tapintá-si érzékelésük fejlôdik.
A figyelem tudatos irányításával fejleszthetôk a megismerés alapfunkciói: az analizáló, a szinteti-záló, a differenciáló, az absztraháló tevékenység.
Az egyes gyakorlatok (pl. az építôelemekkel vég-zett gyakorlatok) fôleg a térlátás fejlesztését szolgál-ják. A tanulók érzékelô, megfigyelô tevékenységéttudatos fejlesztéssel kell alakítani, hogy alkalmassáváljanak a valóság önálló megismerésére.
Az emlékezet mûködéséhez idegkapcsolatokkiépítésére van szükség. Az ismeretek, gyakorlatok,cselekvések rögzítésében nagy szerepe van az anyag-gal való közvetlen kapcsolatnak, a személyes élmé-nyek, az asszociációs kapcsolatok tudatos felhaszná-lásának stb., ezért törekedni kell az emlékképek ele-meinek gyarapítására, színes, változatos gyakorlásimódszerekkel. Az alkotóképesség kibontakoztatásaérdekében egyre több lehetôséget biztosítsunk a gye-rekek önálló képzeletére épülô, illetve annak aktivi-zálását célzó technikai feladatok megoldására.
A gondolkodás jelen van a személyiség cselekvé-sében, tevékenységének, magatartásának szabályo-zásában is, nemcsak a megismerés folyamatában.Ezért gondolkodási tevékenységre kell késztetni a tanulókat, amelyet fôleg a problémafelvetésmódszerével lehet elérni.
A technika tantárgy oktatásában a manualitásközponti helyet foglal el. Ez a tény jelentôs szere-
Kézikönyv az 1–2. technika és életvitel tantárgyhoz4
A TECHNIKA TANTÁRGYRÓL
pet játszik a tanulók izom- és idegtevékenységénekösszehangolásában, a finom mozgások kialakulá-sában.
A tantervek (1978, 1988 módosított, NAT válto-zatok) legfôbb feladata a technikai szemlélet kiala-kítása az óvodás kortól az iskolai tanulmányok befe-jezéséig. Ez azt jelenti, hogy minden osztályban az életkornak megfelelô szinten és minôségben tör-ténjen a technikai környezetnek mint a valóságnak amegfigyeltetése, értékelése, modellezése, alakítása.
A megfigyeltetés, elemzés, alkalmazás, alkotás,együtt vezet el az ember alkotta környezet megis-meréséhez, amely nem nélkülözheti a természeti,társadalmi környezetre vonatkozó alapvetô ismere-teket sem. E tevékenységek sorozatával megismeria gyermek a környezetének anyagait, az anyagát-alakítás mûveleteit, a mûveletek elvégzéséhez alkal-mazható legmegfelelôbb szerszámokat, munkaszer-vezési módokat, szerkezetek, gépek létrehozásánakigényét, módjait.
Alapvetô feladatunk: produkáló gyermek ne-velése. Teret és szerepet kap az alkotó fantázia.Olyan módszertani stratégia szükséges, mellyel fel-fedezô, meglátó, gondolkodó, alkotó személyiségetfejlesztünk. A technika tanterv ebbôl a szempontbólmeghaladja a korábbi hasonló tartalmú tanterveket(kézimunka, gyakorlati foglalkozás), ahol csupán a reprodukáló gyermek nevelése volt a cél.
A feladatközpontú, levezényelt tanórák helyettproblémacentrikus, a technikai problémák so-rozatát megoldó tanórákat kell szerveznünk.
A tantervi feladatoknak és a követelményeknekjobban kell igazodnia a gyermek korához, képessé-geihez, igényeihez, érdeklôdési köréhez.
A tanítói tervezô munkánál figyelembe kellvenni:
– a tantárgy tanításának célját és feladataitmint távlati célokat (NAT, kerettanterv),
– a 4. osztály végére elérendô mûveltségi szintetmint középtávú cél (NAT, keret-, helyi tanterv),
– az 1–2. osztályra vonatkozó célokat, feladatokatmint rövidtávú cél tananyagot, követelményeket,
– az óvodai nevelési tervet,– a helyi igényeket, elvárásokat (kliensek),
adottságokat,– a választható példaanyagok körét (iskola, ott-
hon, háztartás, épített környezet, mezôgazda-ság, közlekedés stb.).
A tanítói terveket tartalmazó dokumentumok atanmenet (durva célok) a tematikus terv (finomítottcél) és az óravázlat (koncentrált célok).
Nevelôi szabadságA tantervek csupán az életkornak megfelelô tana-
nyagot, tantárgyi követelményrendszert tartalmaz-zák. A tervezésben, a módszerek megválasztásában atanító szabadságot kap, ami aktivitást vár a tanítótólés sokkal inkább igényli a felelôsségérzetét. A sza-badság a tervezésben (tanmenet, tematikus terv ké-szítésében, a munkadarab vagy modell megválasztá-sában) és a megvalósítás módjában jut kifejezésre:
– a törzsanyag és kiegészítô anyag arányainakmegállapítása,
– a tematikus egységekre fordított óraszámokmegállapítása,
– a tantárgyak közti koncentráció, szintetizálómegteremtése,
– az aktuális események, jeles napok, ünnepna-pok figyelembevétele,
– a helyi adottságokhoz való alkalmazkodás,– a gyerekcsoport érdeklôdésének figyelembe-
vétele.Ismernünk kell az osztályunk képességeit, tudni
kell, hogy milyen szintre kell eljuttatni ôket.A nevelôi szabadság a nagyobb felelôsségen túl,
szaktárgyi tudatosságot is igényel.A technika tantárgyat tanítói hivatástudattal, ál-
talános módszertani kulturáltsággal, technikaialapmûveltséggel eredményesen, sikerélménytnyújtóan (tanítónak, tanulónak) lehet tanítani.
Kézikönyv az 1–2. technika és életvitel tantárgyhoz5
Kézikönyv az 1–2. technika és életvitel tantárgyhoz6
Az Életvitel és gyakorlati ismeretek mûveltségterü-letre készült kerettanterv célja és feladata az isko-láknak és a mûveltségterületet oktatóknak biztosalapot nyújtani a kisiskolások személyiségfejleszté-sét szolgáló feladatok ellátásához.
A kerettanterv fô fejlesztési feladatai A közvetlen mesterséges környezet megtapasz-
talása (lakás, iskola, közlekedés). A saját élménybôladódó problémák technikai oldalának felismerése.Technikai érdekességek, természeti találmányokmegfigyelése. Az ember, a technika és a természetkapcsolatának felfedezése, megértése. Információgyûjtése az alkotó munkához.
Az alkotás folyamatának átélése, tudatos szer-vezése.
Személyes igények, szükségletek megnevezése.Az egyéni indíttatású probléma felismerése meg-fogalmazása. Gondolati tervek, késôbb vázlatokkészítése. A rendeltetésnek, a formának, valamint a készítési eljárásnak, az anyagnak és a szerkezetnekmegfelelô szokásos megoldás kiválasztása, majdalkalmazása.
Mûszaki kommunikáció alapjainak elsajátítása:a terv megjelenítése, szóban, írásban, rajzban, anyag-ban, tárgyban.
A terv, az elképzelés értékelése, megfeleltetéseaz igényeknek és a lehetôségeknek.
Konstruálás, kivitelezés: tárgyak, modellek,szerkezetek és agrotechnikai eljárások, háztartás-és egészségtani eljárások irányított és önálló meg-valósítása.
A rendeltetésnek, az anyagnak és a szerkezetnekmegfelelô egyszerû megoldás kiválasztása és elké-szítése mintakövetéssel, önállóan.
Az alkotói és a befogadói munka során a követ-kezményekért felelôs magatartás tanúsítása. Másvéleményének figyelembevétele. Az önellenôrzésfejlesztése.
A legegyszerûbb emberi szükségletek felismeré-se és a kapcsolódó technikai lehetôségek belátása,a funkció, a forma, az anyag, a szerkezet, az eljá-rás összefüggéseinek tapasztalati feltárása.
Munkavégzési és tanulási szokások. Gyermek-balesetek okai, forrásai, megelôzésük. Jó testtartás.Elôvigyázatosság az anyagalakításban. Munkahelyrendje, tisztasága.
Technológiai rend, térszemlélet kialakítása.Az anyagalakító, a szerelô- és az építômunka
fázisainak megismerése. A mûveleti sorrend betar-tása a munka során.
Jártasság az eszköz nélküli anyagalakításban ésa legegyszerûbb eszközök használatában.
Gazdálkodás az anyaggal, az energiával, a mun-kával és az idôvel.
Technikai szemléleten alapuló környezettudatosfogyasztói magatartás alakítása.
AjánlásMûveltségi terület:ÉLETVITEL ÉS GYAKORLATI ISMERETEKTantárgy: TECNIKA ÉS ÉLETVITELIskolatípus: bármely általánosan képzô 1–2. o.
Óraszám
Megvalósítási feltételek: technika szaktanterem, l–2. osztályban tanító fôiskolai képesítéssel.
Kidolgozási szint: téma.
CélA nélkülözhetetlenné vált magas szintû technikai
környezet (iskola, otthon, háztartás, közlekedés, szol-gáltatás, ipar, mezôgazdaság stb.) színvonala ésa következô évtizedekre várhatóan egyre emelkedôszínvonalú és fejlettségû technika indokolja, hogy a ma iskolásoknak ismernie kell a szûkebb és tágabbkörnyezetük technikai összetevôit, összefüggéseit.
A tantárgy tanításának célja és feladata a tanu-lók életkorának megfelelô módon, mértékben ésszinten:
– technikai felkészültséget kialakítani,– felkészíteni a mesterséges környezetben való
tájékozódásra (múlt, jelen, várható jövô, tér-beli változások),
A KERETTANTERV
1. osztály
1(1,5)
37(55)
2. osztály
1(1,5)
37(55)
heti
éves
Kézikönyv az 1–2. technika és életvitel tantárgyhoz7
– megismertetni az ember alkotta környezetlegfontosabb jellemzôit,
– bemutatni az emberi alkotásokban megtes-tesülô használati, esztétikai és etikai értékeket,
– fejleszteni az alkotóképességet, amellyel a köz-vetlen környezet alakítható,
– kialakítani, hogy a megszerzett ismeretekalapján a tanulók tudatos szemléletévé és ma-gatartásává váljon az emberi környezet és atermészet védelme a technika segítségével,
– kritikus fogyasztói magatartás alakítása, fej-lesztése,
– szintetizációs képesség megteremtése, – a megismertetett emberi tevékenységek, szak-
mák, életpályák, az átélt alkotások, a technikaibeállítódás egyúttal pályaorientálók legyenek.
TartalomA mindennapi életben is hasznos ismereteket,
tevékenységeket, a természeti, társadalmi és hu-mán dimenziókkal rendelkezô technikai alapmû-veltséget, a technikai kultúra fô területeit közvetítia mûveltségi terület.
Munkakultúra: anyagismeret, anyagmegmunká-lás, eszköz, mûveletek, alkotás folyamata, szerve-zés, gazdaságosság, ergonómia, balesetmegelôzés.
Termelési kultúra: anyag, energia, információ(eredet, termelés, elosztás, fogyasztás, gazdálkodás).Agrotechnika, élelmiszeripar.
Háztartáskultúra: lakáskultúra, háztartási tech-nológiák, háztartásgazdaság.
Környezetkultúra: tárgyi környezet, épített kör-nyezet, környezetgazdálkodás.
Közlekedéskultúra: közlekedési szabályok, köz-lekedési eszközök.
Gazdálkodási kultúra: áru, piac, termékszerkezet,marketing, reklám, foglalkozási ágak, pályaorien-táció, beruházás, befektetés, költség, haszon.
Fogyasztói kultúra: kereskedelem, termékelem-zés, pénzgazdálkodás, takarékosság.
Szabadidôs kultúra: mûvelôdés, szórakozás,szórakoztatás, játék.
Információs kultúra: kommunikáció, informá-ciós gépek, információs rendszerek.
KövetelményA kisiskolások (6–8 éves) elôzetes tudása, ta-
pasztalása alapján, a környezetrôl szerzett informá-ciói segítségével fejlessze, alakítsa, szintetizálja atechnikai környezethez kapcsolódó ismereteit. Le-hetôvé tenni, hogy életkoruknak megfelelôen tájé-kozottságot szerezzenek az ember környezetalakítótudatos, aktív tevékenységeirôl, a technika hasz-nosságáról, nélkülözhetetlenségérôl, veszélyeirôl. A technikai mûveltség alapozását kell elérni:
– a mindennapokban (otthon, iskola, közlekedés)nélkülözhetetlen elemi ismeretek, funkciók,anyagok jellemzôi, mûködési elv, szerkezetstb.) és gyakorlati tevékenységek (tervezés,szervezés, építés, eszközhasználat, szerelés,alakítás, gazdaságosság stb.) közvetítésével;
– a mûszaki kommunikáció, a magatartási szo-kások formálásával;
– a technikai alkotásvágy, alkotóképesség, a ma-nipulatív képességek, a technikai kötôdések,érdeklôdések, a pályaismeret fejlesztésével.
RészeiTechnika és életvitel l. osztályTechnika és életvitel 2. osztály
ÉrtékelésA tanulók munkájának értékelésére használha-
tók a tantárgy sajátosságaiból adódóan:– a tanult ismeretek alkalmazása,– szakkifejezések használata,– a munkadarab vagy modell megfelel-e a funk-
ciójának,– a munkadarab vagy modell kivitele, esztéti-
kussága,– a mûszaki rajzi feladatok szabványossága,– a munkahely rendje, a munkaszokások,– a tanulók aktivitása, figyelme, kreativitása,
önértékelése.Az értékelésnek át kell szônie az oktatási folya-
mat minden mozzanatát, sikerélményt biztosító-nak, személyiségfejlesztônek kell lennie.
Értékelési módok: metakommunikáció, szóbeli,pontozás, szöveges értékelés.
Kézikönyv az 1–2. technika és életvitel tantárgyhoz8
Éves óraszám: 37/55 óra
CélA 6–7 éves gyermek szintjén tapasztalati úton
megismertetni környezetének anyagaival, azoktulajdonságaival.
Az anyagok tulajdonságai, alakíthatósága, a tu-lajdonság és felhasználás közötti összefüggésekmegláttatása. Egyszerû anyagalakítási módok elsa-játítása. Szemmérték, számolási készség, megfi-gyelôképesség fejlesztése.
Rajzi algoritmusok, munkamenet értése, olvasá-sa. Tájékozódás rajzolvasás alapján.
Helyes munkaszokások, munkarend kialakítása.Kulturális örökségeink jellemzô tárgyi, jelképi sa-játosságainak ápolása.
Megismertetni a lakóhely gyalogos közlekedésirendjével, közlekedési jelzésekkel, táblákkal.
Egyszerû háztartási tevékenységek elvégzése(terítés, szobanövény ápolása). Tudatosítani, hogya környezetünk berendezései, tárgyai az emberimunka eredményei.
TartalomAnyagok és alakításuk: képlékeny anyagok fel-
ismerése, alakítása, felhasználása. A lágy papír tulajdonságai, fajtái, alakítása. A fa és a természet kincseinek megismerése,
hurkapálca alakítása. A zsineg, fonal, szálas anyagok tulajdonságai-
nak tapasztalása, felhasználásuk. Építés építôkészletbôl. Szerelôelemekkel vég-
zett gyakorlatok.
A helyes testtartás, a tisztálkodás, a kézmosáskötelezô alakalmai, a kulturált étkezés.
A gyalogos közlekedés jellemzôi és szabályai.Tárgyalakítás jeles napokra, ünnepnapokra.
KövetelményKülönböztesse meg a tanuló a természetes és az
emberi alkotással létrehozott tereket, formákat. Sze-mélyes igényeit, szükségleteit tudja megnevezni,a megvalósításában legyenek ötletei.
Rendelkezzen alapvetô tervezési jártassággalalgoritmus alapján. A természetben és környezeté-ben található lapszerû, vonalszerû anyagot tudja ös-szehasonlítani érzékelhetô tulajdonságaik alapján.
Tapasztalatai alapján válogassa szét, milyen célra,miért, milyen feltételek mellett, milyen mûveleteksorán, milyen eszközökkel lehet a megismert anya-got felhasználni.
Fokozott önállósággal készítsenek egyszerû já-tékokat, hasznos tárgyat, ajándékot.
Vigyázzon munkahelyének rendjére, öltözetetisztaságára.
Biztonsággal közlekedjen járdán és úttesten, is-merje a forgalomirányítás jelzéseit.
RészeiAnyagok és alakításuk 1.Épített szerelt modellek 1.Jeles napok 1.Életvitel-háztartás 1.Közlekedési ismeretek 1.
1. évfolyam
Nagyon jó:a tananyag és a követelmények 90–100%-át tel-jesítô.
Jó:a tananyag és a követelmények 75–90%-át bir-tokló.
Megfelelt:a tananyag és a követelmények 30–75%-át tel-jesítô.
FeltételekTanterem biztosítása a manuális tevékenységek-
re alkalmas berendezéssel (padok, munkaasztalok,ülôhelyek).
Alapvetô szerszámkészlet (papír-, fa-, fém-,mûanyag-, textilmunkához).
Építôkészlet, szerelôkészlet. Háztartástechnikaieszközök. Anyagalakításhoz alapanyagok.
Iskolai költségvetésbôl 0,05% anyagra és esz-közfejlesztésre.
Kézikönyv az 1–2. technika és életvitel tantárgyhoz9
FeltételekElsô technikakönyvem tanulói segédletÉpítôdoboz tanulói segédletSzerelôkészlet tanulói segédlet(fémépítô, legó)
ANYAGOK ÉS ALAKÍTÁSUK 1.Idôkeret: 13 óra
CélA tanulók környezetében megfigyelhetô termé-
szeti anyagok, feldolgozott anyagok tapasztalatimegismertetése, egyszerû állapotváltoztatási mó-dok (alakítás, formálás) elsajátítása.
Mikromanipulációs koordinációk (két kéz ösz-szerendezettsége) fejlesztése.
Elemi munkaszokások alakítása (helyes testtar-tás, rend, pontosság, balesetvédelem).
Az esztétikus munka örömének, értékénekkialakítása.
TartalomKéplékeny anyagok fajtái, tulajdonságaik (lágy,
puha, nyújtható stb.), alakításuk, felhasználásuk. A papír tulajdonságai (vékony, vastag, négyzet,
téglalap, kör, sima, érdes, rostsos, lapszerû, lágy, ke-mény, hajlítható, téphetô), fajtái, darabolása (tépés-sel, nyírással), hajtogatása (felezô és átlóhajtogatás),alakítása (tépés, sodrás stb.), szerelése ragasztással.
A hurkapálca tulajdonságai (hajlítható, törhetô,rugalmas, rugalmatlan) felhasználása, darabolása(tördeléssel, késsel), szerelése. A zsineg, fonal tu-lajdonságainak érzékelése tapasztalással, kötözé-sük, csomózásuk, felhasználhatóságuk. Kézmûvesszakmák azonosítása.
KövetelményKülönböztesse meg környezetük természetes és
mesterséges anyagait, azok alapvetô tulajdonsá-gait. Tudja párosítani környezetének tárgyait ésazok anyagait.
Alakuljanak ki az elemi munkavégzéshez szük-séges alapvetô ideg-izom koordinációk. Ismerjékmeg a képlékeny anyagok lényeges tulajdonságait,felhasználásuk gazdaságos módjait.
Ismerjen meg a környezetében található lapsze-rû anyagokat. Tapasztaljon a papírból készült tár-
gyak alakjáról, méretérôl, felületérôl érzékelhetôtulajdonságokat.
Tudja, hogy milyen célra és miért lehet a papírtfelhasználni.
Fejlôdjön jártassága a lágy papír darabolásában,hajtogatásában, alakításában, ragasztásban, az ollóbalesetmentes használatában.
Értékelje, hogy a fa a természet kincse. Ismerjea hurkapálca megmunkálási tulajdonságait. Tudjonhurkapálcát darabolni tördeléssel és/vagy késsel,hurkapálcát csiszolni, szerelni.
Ismerje fel a természetben és a környezetébentalálható vonalszerû anyagokat.
Szerezzen tapasztalatokat ezek felhasználásá-ról, jellemzô tulajdonságok szerinti szétválogatá-sukról, összehasonlítási módjukról. Tudjon csomótés csokrot kötni.
ÉrtékelésNagyon jó
Jól tudja használni az eszközöket. A munkafolyamatot el tudja mondani. Tud gyurmát formázni, papírt hajtogatni és cso-mót kötni. A munkája pontos, tiszta és tetszetôs.
Jó Tudja használni az eszközöket. A tankönyv ábrái, a táblai algoritmus alapján eltudja mondani a mûveleti sorrendet. Tud legalább 2-3 modellt/munkadarabot agyag-ból formázni, papírból hajtogatni. Munkája pontos, tiszta.
MegfelelôSegítséggel tudja használni az eszközöket.Tanítói segítséggel meg tudja határozni a mun-kafolyamat sorrendjét.Segítséggel tud anyagot alakítani, szerelni.Munkája tiszta.
ÉPÍTETT ÉS SZERELT MODELLEK 1.Idôkeret: 5 óra
CélTájékozódás az új, iskolai környezetükben.
A természetes és az ember által alkotott tárgyak, te-rek elkülönítése, összehasonlítása. A tárgyak egy-szerû elemzési készségének kialakítása.
Kézikönyv az 1–2. technika és életvitel tantárgyhoz10
Alapvetô mûszaki információk értése, olvasása,térérzékelés fejlesztése.
Alakrajz, körvonalrajz közti különbség meglátása. Összefüggések keresése a tárgyak funkciója,
anyaga, alakja, méretei között. Alakfelismerés, ará-nyok mérlegelése. Adott idôre elvégzett esztétikusmunka örömének, értékének kialakítása.
Felelôsségérzet kialakítása, fejlesztése a kör-nyezetért (iskola, otthon).
TartalomIsmerkedés az építôelemekkel. Elemcsaládok
kirakása. Néhány elembôl álló alakzat, modell ki-rakása. Szerkezetek összeállítása minta, rajz, fény-kép alapján.
Tetszés szerinti elemszámú alakzatok, építmé-nyek kirakása, felépítése egyéni ötletek, elképzelé-sek alapján.
Ismerkedés a szerelôelemekkel. Szerelôelemekfelismerése az iskolai tárgyakon, rajzról, modell-rôl. Egyszerû modellek konstruálása szerelôele-mekbôl: oldható kötések létrehozása (csavarozással,fémgyûrûvel, gumigyûrûvel). A szerelés elemei-nek, eszközeinek, szerszámainak balesetmenteshasználata, elrendezése.
KövetelménySzerezzen tapasztalatot arról, hogyan lehet az
építôelemeket szétválogatni, egy adott feladathoz,probléma megoldásához megfelelô elemeket kiválo-gatni.
Legyen jártas építôelemek pontos egymáshoz ésegymásra illesztésében, egyszerû modell megépí-tésére saját elképzelés alapján.
Ismerje fel a csavarral történô szerelést környe-zetükben, a szerelés szerszámait (csavarhúzó, vil-láskulcs) és az oldható kötôelemeket (csavar, csa-varanya, fémgyûrû, gumigyûrû). Szerezzen tapasz-talatot adott feladat és probléma megoldása soránalkatrészek megfelelô egymáshoz illesztésében, csa-varozásában, a szerelôelemek laza és szoros össze-szerelésében (az erôkifejtés mértékében), utánzás-sal (algoritmus alapján).
Értékelés Nagyon jó
Jól tudja használni az eszközöket.
Tudjon építô- és szerelôelemekbôl egyszerûalakzatot, szerkezetet önállóan építeni.A munkája pontos.
JóTudja használni az eszközöket. Minta vagy rajzalapján tud konstruálni.
MegfelelôSegítséggel tudja használni az eszközeit.Segítséggel tud szerelni.
JELES NAPOK 1.Idôkeret: 6 óra
CélA családi és a közösségi együttélés érzelmi és
tartalmi erôsítése. Kulturális örökségeink jellemzô sajátosságainak
ápolása. A tanult ismeretek és tevékenységek szintetizá-
lása egy ünnepi funkcióra.
TartalomMikulás – agyag, sógyurma, papír felhasználása.Karácsony – természetes anyagok, papír (lánc-
figurák, ablakdíszek, fenyôdíszek).
Farsang – papír, textil, agyag (jelmezkészítés).Nemzeti ünnep – fonal, szalag (masni, zászló).Húsvét – fonal, textil (tojástartó).Anyák napja – fonal, textil, papír, természeti
anyag (ajándék).
KövetelményIsmerje meg az ünnepekhez fûzôdô népi hagyo-
mányokat, az ünnepnapok jelképeit, az ünnepna-pokhoz kapcsolódó tárgyalakítás szokásait.
Tudja a már megismert anyagokat felhasználniaz ünnepi készülôdésben.
ÉrtékelésNagyon jó
Ismeri az ünnepekhez fûzôdô tevékenységeket.A megismert anyagokat önállóan fel tudja hasz-nálni egyszerû jelképek készítésében.
JóIsmeri az ünnepekhez kapcsolódó tevékenysé-geket.
Kézikönyv az 1–2. technika és életvitel tantárgyhoz11
Kevés segítséggel képes adott funkcióra tárgyat,díszt készíteni.
MegfelelôTanítói irányítással, segítséggel tud egyszerûünnepi jelképet készíteni.
ÉLETVITEL-HÁZTARTÁS 1. Idôkeret: 9 óra
CélSzemélyes higiénia iránti igény megalapozása,
fejlesztése. Felismertetni, hogy az otthon, a lakás,berendezési tárgyai, a ruházat a személyes holmitudatos emberi tevékenység eredménye.
Életkoruknak megfelelôen vegyenek részt a csa-ládi munkamegosztásban.
Megismertetni a kulturált étkezés szokásait. A figyelem felkeltése az egészséges táplálko-
zásra. Egyszerû eszközök elônyeinek és veszélyeinek
feltárása.
TartalomTisztálkodás kötelezô alkalmai. Munkahely
tisztántartása. Helyes testtartás. Táplálkozási szokások (étkezési rend). Terítés.
Egészséges és kultúrált étkezés. Otthonunk elrendezése (szobám). Munkamegosztás a családban. A lakás növényeinek (állatainknak) ápolása,
ezek technikai eszközei.
KövetelményAz egészségmegôrzés alapvetô szokásainak be-
látása, betartása. A higiéniás szokások alkalmazása.
Étkezési szokások következményeinek mérle-gelése.
Tudja párosítani környezetének tárgyait és azokanyagait. Fogalmazza meg, hogy ezek milyen em-beri igényeket elégítenek ki.
Személyes holmik megbecsülése.
A szobai növényápolás szükségessége, gyakor-lati alkalmazása.
A tisztaság hiányából eredô hátrányok felsoro-lása.
ÉrtékelésÉletkori sajátosságainak megfelelôen tudja meg-
nevezni, felsorolni az otthon használati tárgyait,eszközeit. Az anyagalakítással párhuzamosan érté-keljük a háztartási funkcióra készített egyszerû tár-gyak kivitelezését (pohár, poháralátét).
KÖZLEKEDÉSI ISMERETEK 1.Idôkeret: 4 óra
CélA gyalogos közlekedéssel kapcsolatos helyes
magatartási szokások kialakítása, gyakoroltatása.A gyalogos közlekedés veszélyhelyzeteinek tu-
datosítása.
TartalomJelzôtáblák. Gyalogos, úttest, járda, járdasze-
gély, gyalogátkelô. A gyalogos közlekedés szabályai, a gyalogo-
sokra vonatkozó tilalmak. Közlekedés városban, falun. Veszélyhelyzetek (parkoló jármûvek közti átkelés).
Követelmény Különböztesse meg a gyalogos közlekedést irá-
nyító forgalmi jelzéseket. Tudjon az úttesten biztonságosan átkelni forga-
lomirányítás nélkül, rendôri karjelzésnél, jelzôlám-pás irányításnál.
Hasonlítsa össze a falusi és a városi közlekedésjellemzôit.
Értékelés A helyes és helytelen magatartási szokások
megkülönböztetése alapján. A forgalomirányítási jelzések ismerete, gyakor-
lati alkalmazása.
Kézikönyv az 1–2. technika és életvitel tantárgyhoz12
Éves óraszám: 37/55 óra
CélFejleszteni a tanulók technikai szemléletét,
problémamegoldó gondolkodását, kritikai érzékét,a modell és valóság viszonyának elemzését, a tech-nika iránti érdeklôdését.
Lehetôséget adni a tanulóknak játék, használatitárgy, ajándék tervezésére, készítésére, egyéni kez-deményezésekre, az alkotó (konstruáló) munka sikerének, örömének biztosítására. Ezekkel együttmegismertetni egyszerû anyagvizsgálatokat, ame-lyek terveik megvalósításához a tudatos anyagvá-lasztást teszik lehetôvé.
A természet tiszteletére, megbecsülésére buzdítás.Önkiszolgálásra, egyszerû háztartási tevékeny-
ségek elvégzésére szoktatás. Egymás munkájának megbecsülésére, segítésé-
re nevelni a tanulókat. Közlekedéssel kapcsolatos helyes ismeretek és
magatartási szokások kialakítása a gyalogos közle-kedésben, tömegközlekedésben.
TartalomAnyagok és alakításuk
Képlékeny anyagok tulajdonságai, alakításuk,felhasználásuk.
Papírmunkák: lágy papírok csoportosítása fel-használásuk alapján, lágy papírok darabolása, hajto-gatása, szerelése.
A fa és a természet kincsei: természeti anyagok,vékony lécek, pálcák darabolása, alakítása, fel-használásuk.
Fonal és textil: anyagok vizsgálata, darabolása,alapöltések fajtái és alkalmazásuk.Épített és szerelt modellek
Elemek, elemcsaládok. Méretarányok.Összetett alakzatok szerkezetek összeállítása
építôelemekbôl, dobozokból. Szerelôelemekkel végzett gyakorlatok. Rögzítés.
Jeles napokNépi hagyományok. Tárgykultúra. Ajándékok.
Életvitel és háztartásA lakás belsô terei. Bútoraink.Munkamegosztás a családban.
Közlekedési ismeretekGyalogos közlekedés. Közlekedés jármûveken.
KövetelményTérérzékelés, konstruáló képesség fejlesztése.
Többféle megoldás keresése a tervezésben. Méret-arányok megfigyelése és alkalmazása.
Lényeges és lényegtelen ismérvek szétválasztá-sa. Játéktárgyak kialakítása, elkészítése egyre na-gyobb önállósággal.
Összefüggések felfedezése tárgyak funkciója ésanyagi tulajdonságaik között. Az anyagokhoz és akészítendô munkadarabhoz megfelelô mûvelet ter-vezése, munkaeszköz megválasztása.
Feladattudat fejlesztése. Veszélytudat kialakítása(a jármûvek használatával kapcsolatos veszélyhely-zetek ismerete).
RészeiAnyagok és alakításuk 2.Épített és szerelt modellek 2.Jeles napok 2.Életvitel és háztartás 2.Közlekedési ismeretek 2.
FeltételekMásodik technikakönyvem tanulói segédletÉpítôdoboz tanulói segédletSzerelôkészlet tanulói segédlet
ANYAGOK ÉS ALAKÍTÁSUK 2.Idôkeret: 16 óra
Cél Az anyagok és alakításuk közben a természetes és
feldolgozott (átalakított) anyagok tulajdonságinaktapasztalati úton, anyagvizsgálattal történô megis-merése, okok és összefüggések keresése. Különbözôformák, alakok, arányok felismerése. Gazdaságosanyagfelhasználás.
A technika és környezet kapcsolatának felfede-zése, értékelése.
Egyszerû modellek építésével az absztrakciósképesség fejlesztése.
2. évfolyam
Kézikönyv az 1–2. technika és életvitel tantárgyhoz13
TartalomKéplékeny anyagok
– vizsgálata (megpuhul, kenôdik képlékenység), – alakítása (gyúrás, gömbölyítés, hengerítés,
sodrás, kúposítás, lapítás, mélyítés) alapanyag,termék.
Papír – anyagvizsgálat (nedvszívó képesség), mibôl
készülhet,– csoportosítása felhasználásuk alapján,– elôrajzolás eszközei (alaklemez használata),– daraboló mûveletek és szerszámai,– alakító mûveletek (gömbölyítés, redôzés,
hajtogatás: felezô-, átló-, szegélyhajtogatás,zsebkendôhajtás, szalvétahajtás),
– szerelô mûveletek anyagai, eszközei (ragasztás).A természet kincseibôl készült termékek vizsgálata(háncs, vesszô, faág, kukoricaszár, vékony lécek),egyszerû munkadarab tervezése, készítése
– darabolás,– alakítás (csiszolással, késsel),– szerelés (ragasztással, kötözéssel).Fonalak és textíliák érzékszervi összehasonlítá-
sa, felhasználásuk, egyszerû öltések, fonás.
KövetelményAz anyagok tulajdonsága, alakíthatósága és fel-
használása közti kapcsolatok ismerete. A megmun-káló mûveletek sorrendjének, a használt eszkö-zöknek, az anyagok megmunkálásához kötôdômesterségeknek megnevezése.
Elemezze környezetének papírból, képlékenyanyagokból, fából, fonalból készült tárgyait, azokfunkcióját, tulajdonságait, felhasználásuk gazdasá-gos módjait (környezeti hatásait).
Tudjon kézzel, egyszerû eszközökkel lágyanyagból egyszerû formát alakítani; papírt dara-bolni (nyírással, tépéssel), alaklemez használatávalelôrajzolni, alakítani hajtogatással (felezô-, átló- ésszegélyhajtogatás), formázni (gömbölyítéssel, redô-zéssel, sodrással), szerelni (pont- és foltragasztás);cérnát tûbe fûzni, egyszerû öltésekkel fonalat ve-zetni, csomót és csokrot kötni; hurkapálcát és vé-kony lécet darabolni (tördeléssel, késsel), csiszolni,faragni, szerelni; a gyalogos közlekedés szabályaitalkalmazni, a tömegközlekedési eszközöket hasz-nálni; a családi munkamegosztásba besegíteni (por-talanítás, takarítás, növényápolás, terítés).
Legyen képes tárgyak (játék, használati tárgy,báb stb.) tervezésére, kivitelezésére csoportosan,önállóan.
ÉrtékelésKiemelt szempontok: – tud-e a tanuló önállóan (kis segítséggel), segít-
séggel a megismert anyagok közül tulajdonságaikalapján választani; anyagot alakítani, szerelni?
– ismeri-e a mûveleti sorrendeket, a használatoseszközöket?
– terveit szóban ki tudja-e fejezni?– munkáját tudja-e értékelni?
ÉPÍTETT ÉS SZERELT MODELLEK 2.Idôkeret: 5 óra
CélFejleszteni a tanulók technikai szemléletét a mo-
dell és a valóság viszonyának elemzésével. Fejlôdjenek manuális képességeik egyszerû
szerkezetek kialakításában. Statikus egyensúlyo-zás, erôszabályozó képesség fejlesztése.
TartalomÉpítôelemek felhasználásával minta, rajz, fény-
kép alapján összetettebb alakzatok, szerkezetek,összeállítása. Nagyítás, kicsinyítés megfigyelése.
Konstruálás egyéni elképzelések alapján pró-bálgatással.
Az összeállított modellek (szerkezetek) részeiközti kapcsolatok (illeszkedés, támasztás, áthida-lás, határolás) vizsgálata és alkalmazása egyénikonstrukciók elkészítésében. Rögzítés – helyhez éshelyzethez – a technikában, merevítés, egyszerû rá-csos szerkezetek szerelése önállóan és társakkal.
A szerkezeti elemek gondos rögzítésének jelen-tôsége.
KövetelményIsmerje – az illeszkedik, támaszt, támaszkodik, összeköt,
áthidal, határol, tart, tartott technikai összefüg-géseket az építôelemekbôl összeállított szer-kezetekben.
– a kicsinyítés, nagyítás fogalmát.
Kézikönyv az 1–2. technika és életvitel tantárgyhoz14
Tudja – megnevezni a környezetében található (ott-
hon, iskola, utca, játszótér stb.) rögzítési mó-dokat.
– az elmozdulások megakadályozását elôsegítôrögzítést, helyhez és helyzethez rögzítés jel-lemzôit.
Legyenek jártasak adott egyszerû modellek után-zással történô összeállításában, az összeállított modellek kapcsolatainak feltárásában, elemzésé-ben, annak mérlegelésében, hogy egy-egy elemetmelyik másikkal lehet helyettesíteni.
Képes legyen összetettebb modellek felépítésé-re egyéni elképzelés alapján.
ÉrtékelésIsmeri-e – az építôkészlet, szerelôkészlet elemeinek,
elemcsaládjainak nevét?– a térbeli építés alapelveit, gyakorlatát?– a kicsinyítés, nagyítás közti különbségeket?Tud-e megnevezni környezetében található rög-
zítési módokat? Képes-e egyszerû modell felépítésére egyéni el-
képzelés alapján?
JELES NAPOK 2. Idôkeret: 6 óra
Cél A családi és a közösségi együttélés érzelmi és
tartalmi erôsítése. Kulturális örökségeink jellemzô sajátosságainak
ápolása. A tanult ismeretek és tevékenységek szintetizá-
lása egy ünnepi funkcióra.
TartalomMikulás – papír, textil, ezek közös alkalmazása.Karárcsony – természetes anyagok, papír (asz-
taldísz, ültetôkártya, fenyôdíszek).Farsang – papír, textil, agyag (álarc, jelmez).Nemzeti ünnep – fonal, szalag, zsinór (három-
színû zsinórfonás).Húsvét – fonal, textil (húsvéti fa).
Anyák napja – fonal, textil, papír, természetianyag (ajándék).
KövetelményIsmerje meg – az ünnepekhez fûzôdô népi hagyományokat,– az ünnepnapok jelképeit,– az ünnepnapokhoz kapcsolódó tárgyalakítás
szokásait,Tudja a már megismert anyagokat felhasználni
az ünnepi készülôdésben.
ÉrtékelésIsmeri-e a jeles napokhoz fûzôdô emberi tevé-
kenységeket?Tud-e a megismert anyagok közül céljainak
megfelelôen választani?Képes-e terveinek megfelelôen anyagot alakítani?
ÉLETVITEL ÉS HÁZTARTÁS 2. Idôkeret: 5 óra
CélA közvetlen környezet megfigyeltetése, annak
gondozása, megbecsülése. A család szerepének erô-sítése. Az egymásért végzett tevékenység erôsíti a felelôsségtudatot és fejleszti az egymásrautaltságérzését.
Kialakítani és fejleszteni a környezetkultúra éstárgykultúra alapjait, szokásait.
Egészséges életvitelre, életmódra szoktatni.
TartalomA lakás belsô terei.Bababútorok építése.Házi munkák fajtái. Munkamegosztás a családban.Szolgáltatóhelyek lakóhelyünkön.Ünnepi terítés.
Követelmény Ismerjék meg – otthonuk nélkülözhetetlen lakberendezési tár-
gyait, azok anyagait, méreteiket,– a háztartási munkaformákat,– a takarítás mûveleteit, eszközeit, gépeit, anyagait,– a háztartási balesetek forrását,
Kézikönyv az 1–2. technika és életvitel tantárgyhoz15
– növények ápolását (portalanítás),– alapvetô tisztasági szokásokat.Tudjanak egyszerû ajándékot készíteni, azt al-
kalomhoz illôen becsomagolni.
ÉrtékelésA lakás belsô tereinek megnevezése (funkciójuk
szerint).Legalább 4-5 lakberendezési tárgy felsorolása,
funkciójuk megnevezése.Háztartási munkák megnevezése (3-4).Portalanítás eszközeinek megnevezése (anya-
guk, tulajdonságaik).
KÖZLEKEDÉSI ISMERETEK 2. Idôkeret: 4.
CélFelkészíteni a tanulót a balesetmentes, kulturált
közlekedésre, a közlekedési szokások, illemszabá-lyok és elôírások betartására, közlekedési veszély-helyzetek elkerülésére.
TartalomKözlekedés – útjelzô táblák készítése (terepasztal).Gyalogos közlekedés gyakorlása.Közlekedés jármûvekkel, tömegközlekedés.
KövetelményIsmerje a tájékoztató, utasító, veszélyt jelzô, til-
tó közlekedési jelzôtáblák jellegzetes alakját, szí-nét.
Teljes biztonsággal közlekedjen gyalogosként,ismerve a gyalogos közlekedés veszélyhelyzeteit.
Legyen képes megfogalmazni a tömegközleke-dési eszközök használatához szükséges tenniva-lókat (jegyváltás, jegykezelés, bérlet, megállóstb.), a tömegközlekedési eszközön alkalmazott il-lemszabályokat.
ÉrtékelésTudja összehasonlítani alakjuk és színük szerint
a közlekedési jelzôtáblákat, gyalogosok közleke-dési helyzeteit elemezni terepasztalon, kép alapján,leginkább a gyakorlatban.
A technika és életvitel olyan közismereti tantárgy,amelyben a kognitív, pszichomotorikus, affektív ké-pességek fejlesztése, gyakorlása egyaránt fontos.A foglalkozásra való felkészülésben tervezni kell a tantervi célok és követelmények eléréséhez: azismeretek közvetítését, alkalmazását, rendszere-zést, rögzítést, ellenôrzést és ezekhez a legmegfe-lelôbb módszereket, szervezési módokat.
Osztály:Témakör:A tanítási óra anyaga: amit a naplóba írunk, de eznem lehet azonos a munkadarabbal, mert nem amunkadarabot tanítjuk, hanem a munkadarabonkeresztül közvetítjük az aktuális technikai ismere-teket!A tanítási óra feladataiOktatási feladat: ismeretekre vonatkozóak, kogni-tív jellegû feladatai a tanórának.Képzési feladat: képességek fejlesztésére irányulófeladatok, a tantárgy jellegébôl adódóan a pszicho-motorikus képességek hangsúlyosak.Nevelési feladat: a technika és életvitel óra a nevelé-si lehetôségek melegágya a tanóra tartalma, kötetle-nebb szervezési rendszere folytán. A NAT közös fej-lesztési feladataiból, a tantárgy sajátos fejlesztésifeladataiból az aktuálizálhatók a tananyaghoz illôen.
A foglalkozások fô egységeiI. Bevezetô beszélgetés (a tanóra elôkészítése)II. Munkáltató rész
III. Befejezô beszélgetés (összefoglalás, értéke-lés, házi feladat, gyûjtô munka)
I. Bevezetô beszélgetés1. Ismétlés – Az elôzô órán tanultak felelevenítése,készítmények (munkadarab/modell) felsorolása.Technikai mondanivaló. Mûveletek. Eszközök.Technikatörténet. (Új témakörnél a korábbi azonostematikus egységre támaszkodás).2. Motiválás. A tanóra pszichológiai feltételeinekmegteremtése.
A tanuló igényének felkeltése valamilyen mun-kadarab/modell elkészítésére. (Használati tárgyhiánya; mese illusztráció; szituációs játék; techni-katörténet; keresztrejtvény; dráma pedagógia; film;dia; hiányos technikai megoldás; funkciójáték; ta-pintási játék; mozgásérzékelési játék; a mestersé-ges környezet tárgyainak megelevenítése; találóskérdés; mi történne, ha, nem lenne… stb.)
Problémahelyzet teremtünk a motivációs be-szélgetéssel amelynek megoldására a tanóra folya-matában kerül sor.3. Célkitûzés. Az adott problémahelyzetet feloldó,valamely emberi (tanulói) igényre, funkcióra készí-tendô munkadarab vagy modell elkészítése (a mo-dell lehet gondolati modell is!).4. Tervezés. A készítendô munkadarab tervezése(elemzô munka).Felhasználhatóság, használati érték. A funkció ellátásához milyen legyen (fô részek,alak).Az egészben a részek felismerése.Valóság és modell kapcsolata (azonosságok, kü-lönbségek). Szerkezet. Méreteinek meghatározása (vázlatrajz).Lényeges és lényegtelen jegyek összehasonlítása.Mûszakrajz készítése (mint a tervezés része). Anyag – anyagválasztás kísérleti tapasztalatok során. Anyagszükséglet. Gazdasági számítás.Mûveleti sorrend feltárása (tanulói ötlet és nem ne-velôi közlés alapján!!!). Eszköz, szerszámszükséglet.5. Új mûveletek, szerszámok bemutatása. Ismert mûveletek bemutatása. Baleset-megelôzés.6. Mûveletek rendszerezése: elôkészítô; alakító;szerelô; díszítô.A munkadarabhoz kötôdô mesterségek.7. Munkaidô megadás. A munkadarabok értékelési szempontjainak meg-adása, megbeszélése.
Kézikönyv az 1–2. technika és életvitel tantárgyhoz16
A TANÍTÁSI ÓRA ÁLTALÁNOS FELÉPÍTÉSE
II. Munkáltató rész1. Anyagok és eszközök kiosztása (felelôsi rend-szer).2. Egyes mûveletek elvégzése. (Részcélkitûzés;részismétlés, részbemutatás; részellenôrzés, önel-lenôrzés).
A munka, a munkadarab, a tanulócsoport szint-jétôl, a tárgyi adottságoktól függôen egyéni, páros,csoportmunkát alkalmazhat a tanító. Az egyéni ké-pességek figyelembevétele: differenciálás, tehet-séggondozás, felzárkóztatás.
III. Befejezô rész1. Munkadarab kipróbálása, értékelése, a megbe-szélt szempontok szerint.
2. Összefoglalás:– a munka közben szerzett tapasztalatok el-
mondása, tudatosítása,– a tanóra technikai mondanivalójának kieme-
lése,– a megértés ellenôrzése.
3. A munkadarab továbbfejlesztésének igénye, le-hetôsége. Gazdasági számítás, reklámkészítés a saját munka-darabhoz.4. Értékelés: egyéni teljesítmények, tanulócsoportteljesítménye.5. A következô tanóra elôkészítése (gyûjtômunka,olvasmány…).6. A tanórai összértékelés.
Kézikönyv az 1–2. technika és életvitel tantárgyhoz17
A MUNKADARABOK/MODELLEK KIVÁLASZTÁSÁ-NAK SZEMPONTJAI A TANKÖNYVCSALÁDHOZ
Munkadarab: a valóságos használati tárgy.Modell: mindig valamilyen szempont szerint ha-sonlít a valósághoz.
1. A technika és életvitel tantárgy cél- és követel-ményrendszerének feleljen meg.2. Tanulói igényeket elégítsen ki, a gyermek szá-mára funkciója legyen, ezáltal motíváljon.3. Legyen alkalmas technikai problémák megol-dására (technikai ismeretek hordozója legyen).4. A technikai környezetünket modellezzük általaés ne a természeti környezetet!5. Tudatosítható legyen a munkadarabon keresztüla gyermek számára az – Emberi alkotás folyamata:
Igény – Mire van szükségem?Célkitûzés – Mit készítsek az igényem kielégí-
tésére?Tervezés – Milyen készüljön? (vázlatrajz, mû-
szaki rajz leírás)– Mibôl legyen? (anyagválasztás)
Szervezés – Hogyan készül? (tervkészítés)– Eszköz, szerszám, munkaformák.
Kivitelezés – Milyen mûveletekkel?Kipróbálás – A kész munka feletti öröm átélése,
játék.Értékelés – Megfelel-e a kitûzött céljaimnak?
– Továbbfejlesztés igénye és lehetôsége.Állandó ellenôrzés.
6. Fejlessze a tanulók rendszer- és modellszem-léletét!
Minden technikai alkotást tudjon funkciója sze-rint elemezni, értékelni a tanuló.
Legyen képes feltárni– a részeket– a részek és az egész kapcsolatát, – a környezettel való kapcsolatot, – a mûködéshez felhasznált energiát, – az ember irányító tevékenységét.
7. Gazdagosságra neveljen (anyag, idô, energia,hasznosság, ár, költség stb.).
8. Adjon lehetôséget önálló tanulói megoldásokra!9. Feleljen meg a 6–10 éves gyermek életkori sajá-tosságainak!
A munkadarab nem cél, hanem eszköz a tanítószámára ahhoz, hogy tanulói tapasztalatokat, isme-reteket szerezzenek a technika körébôl. Olyan pél-daanyagok csupán, amelyen keresztül a techniíkaalapelveit, technikai szemléletet közvetítünk.
A tanuló számára jól motiváló munkadarab vagymodell elkészítése a cél. Így problémaszituációbankell a gyereknek felvezetni az adott munkadarabiránti igényt! Míg az adott problémahelyzetetmegoldja, a munkadarabot vagy modellt elkészíti,fejlôdik a tanuló ismerete: jártasságot, készséget,képességet szerez egyes mûveletek végzésében,kreatívabbá válik, fejlôdik kézügyessége, figyel-me, képzelete, térlátása, technikai szemlélete.
Kézikönyv az 1–2. technika és életvitel tantárgyhoz18
ELLENÔRZÉS, ÉRTÉKELÉS
A tanítói munkánk tudatossága, irányítása elkép-zelhetetlen folyamatos ellenôrzés nélkül.
A nevelési és oktatási célok, módszerek kivá-lasztása csakis a tanulók személyiségének egészé-re kiterjedô információk birtokában lehetséges. Az ellenôrzés annak megállapítására irányul, hogya tanuló képes-e az elvárt feladatok teljesítésére.Az elvárt feladatok a tantárgyi követelményekben,a tanítási órák céljában és feladatában (minimumkövetelmény) fogalmazódnak meg. Az ellenôrzéstapasztalatai befolyásolják (szabályozzák!) a to-vábbi tanulói tevékenységet.
Az ellenôrzés magában hordozza az értékelésegyes elemeit.
Az értékelés fô funkciója a tanuló informálásaarról, hogy miként felel meg a vele szembe tá-masztott követelményeknek.
Az értékelés jelenti a viszonyítás minôségi ele-meit („elvárt” és „teljesített”), ezek mérlegelését,kifejezésre juttatását.
Az értékelés köreKiterjed a tanulók minden tudatos megnyilvánulá-sára, teljesítményére.Értékelnünk kell:
– a törzsanyagban meghatározott technikai is-meretek elsajátítását,
– a manuális képességek fejlôdését,– a személyiségjegyek alakulását (pl. rendsze-
retet, fegyelem, technikai probléma- megoldóképesség, munkához való viszony, tervezô,szervezô képesség…).
Szaktárgyunkban különösen fontos az önellen-ôrzés-önértékelés folyamatos fejlesztése.
Az értékelés módja– metakommunikációval: elismerô mosoly, si-
mogatás, rosszalló fejcsóválás stb.;– szóban;– pontozás (matrica): egyes tanórai megnyilvá-
nulások értékelése;– témazárók, mérôlapok, rajzok, tervek, munka-
darabok, feleletek.
Értékelés szöveges értékelésselCsak azt kérjük számon, amit kellôen elsajátít-
tattunk a tanulókkal! Az értékelés követelményeit a tanulók elôre,
pontosan ismerjék, lehetôleg el is fogadják.Így az elsô és a második osztályban, amikor
nem érdemjeggyel értékelünk, a tanulóknak, tud-niuk kell, mit kell tenniük a teljesítményértékekért.
Nagyon jó: A törzsanyagot értelmesen 90–100%-igbirtokló tanuló. Jól tudja használni az eszközöket.
A munkafolyamatokat el tudja mondani.Tud gyurmát formázni, papírt hajtogatni, cso-mót kötni.Építô és szerelôelemekbôl egyszerû alakzato-kat, szerkezeteket építeni.A munkája pontos, tiszta, tetszetôs.
Jó: Aki a törzsanyag 75–90%-át, sajátította el. Tud-ja használni az eszközöket.
A tankönyv ábrái vagy táblai algoritmus segít-ségével el tudja mondani a munkafolyamatoksorrendjét.Tud 2-3 modellt/munkadarabot agyagból for-mázni, papírból hajtogatni.A munkája pontos, tiszta.
Megfelelô: Aki a törzsanyag 30–70%-át, sajátította el.Segítséggel tudja használni az eszközöket.Tanítói segítséggel meg tudja határozni a mun-kafolyamat sorrendjét.Segítséggel tud anyagot alakítani, szerelni. A munkája tiszta.
Az értékelés soha ne legyen büntetô, megtorlójellegû, hanem bátorítson, ösztönözzön, személyi-ségfejlesztôvé váljon.
Az értékelésben következetesnek, rendszeres-nek kell lenni! A tanítványainkat a követelmények-hez való viszonyításon túl az „önmagához képest”történô fejlôdésében is értékelni kell!
Tanulók munkájának értékelésére használhatók:– a munkadarab/modell a funkciójának megfe-
lel-e (amiért készítettük),– a munkadarab/modell kivitele, esztétikussága;– a tanult ismeretek alkalmazása,– a szakkifejezések használata,– a mûszaki rajzi feladatok (tervezômunka)
szabványossága,– a munkahely rendje,– a tanuló aktivitása, figyelme, kreativitása.
Az ellenôrzésnek, értékelésnek át kell szônie azoktatási folyamat minden mozzanatát, így lesz sze-mélyiségfejlesztô, sikerélményt biztosító tényezô.
Az ellenôrzés, értékelés a technika és életviteltantárgyban a sikertelenség leküzdésére is szolgálazáltal, hogy a fogyasztói magatartásra szoktatássorán, egyszerû technikai rendszerek funkcióori-entált tervezését és kivitelezését valósítjuk meg.
Kézikönyv az 1–2. technika és életvitel tantárgyhoz19
A TECHNIKA MUNKATANKÖNYVEK
A munkakönyvek tananyagtartalmukban, feldol-gozási módszereikben alkalmasak arra, hogy velüka tantervek (NAT 2003, Kerettanterv) által deter-minált mûveltségi terület céljai és feladatai megva-lósíthatók legyenek.
A munkatankönyvek A/4-es formátumúak,összhangban a gyermekek által ismert és kedveltApáczai Kiadó által megjelentetett tankönyvfor-mákkal, s ugyanúgy négyszínnyomásúak. Az ábrák,a színes képek a kisiskolások érzelemvilágának, ér-deklôdési körének figyelembevételével készülnek.Minden egyes téma, tanóra elôkészítését motivá-ciós képek segítik. A tantárgy kívánta szaknyelve-zet fokozatosan kerül bevezetésre, ügyelve csak alegszükségesebb szakkifejezések alkalmazására.
A tanulók önálló, részben önálló tevékenyked-tetésére alkalmas a munkatankönyvek szerkezete,a kérdések, megfelelô válaszhelyek aránya. Álta-luk a technikai nevelés nagyban hozzájárul a kisis-kolások személyiségformálásához. Elôsegítik e kor-
osztály technikai mûveltségének alapozását, a kéz-ügyesség fejlesztését, a mindennapok során nélkü-lözhetetlen praktikus ismeretek és tevékenységekelsajátítását, begyakorlását.
A technikai mûveltség alapozását tapasztalatiúton, gyakorlati tevékenységeken keresztül, atechnikai szemléletmód és megfelelô magatartásiszokások formálásával valósítják meg.
Feladatai megfelelô arányban fejlesztik az értel-mi erôket, mûködtetik a kommunikációs képessé-geket, serkentik az érzékszervek tökéletesedésénekfolyamatát. Így a technikai nevelés sajátos feladat-és tevékenységrendszere rendkívül sokrétû szemé-lyiségformáló lehetôséget kínál a tanítás-tanulásfolyamatában. A felfedezés öröme, az önálló pró-bálkozások sikere az életkornak és az egyéni ké-pességeknek megfelelô problémahelyzetek megol-dása erôsíti az önbizalmat, kedvezôen alakítja amunkához való viszonyt.
Az óvodából érkezô kisgyerek sokféle ismerettelrendelkezik. Az óvodai foglalkozásokon többféleanyagalakítási módot megismertettek már. Az elsôosztályban folytatnunk kell ezt a megkezdett mun-kát. Tudatosabban, részletesebben vizsgáljuk megegy-egy anyag tulajdonságait, a belôle készíthetôtárgyakat, eszközöket, szerkezeteket. Mindezekhezváltozatos anyagalakítási mûveleteket alkalma-zunk, a kisgyermekkel motiváló munkadarabokatkészíttetünk.
A tantárgy bevezetô foglalkozásának tanításianyaga: az óvodai és az iskolai környezet összeha-sonlítása. A tanóránkat a következô kérdések körészervezzük:
Az óvodai csoportszobában milyen bútorok voltak?Hogyan rendezték el azokat?Hol ültek a gyerekek? Hol játszottak? Az étkezés hol történt?
Hogyan pihentek?Mibôl készültek a székek, asztalok, polcok?Milyen méretûek voltak? Kényelmesek voltak-e?Kinek melyik játék volt a kedvence? Miért?Mibôl készültek ezek a játékok?Kik készítették ezeket a játékokat?A tanterem berendezése hogyan néz ki?Milyen bútorok vannak elhelyezve? Ezek mekkorák?Milyen a padok, asztalok, székek mérete, for-mája, kényelme?Tanterem világossága? Növények? Díszek?Miért így rendezte be a tanító néni?Mit változtatnál és hogyan? Miért?
Iskolai felszerelésünk (táska, füzet, könyv, tolltar-tó stb.) elemzése hasznosságuk, anyaguk, méretükszerint.
A szerzôk célja segíteni a gyermeket a technikaikörnyezetébe való beilleszkedésében, a tájékozó-dásban, az aktív, alkotó tevékenységében egyaránt.A technikai mûveltség alapozása a gyakorlati tevé-kenységekhez (alakítás, építés, szerelés) kapcsoló-dó elemei ismeretek (anyagjellemzôk, funkció,mûködési elv stb.) szerzését, technikai szemlélet-mód és megfelelô magatartási szokások formálásátjelenti (így eszközhasználat, tervezés, szervezés,gazdaságosság, kipróbálás, értékelés stb.).
A kéz intelligenciájának fejlesztésére a gyermekés az ifjúkor a legalkalmasabb.
Amit ekkor (12 éves életkorig) elmulasztunk, azkésôbb nem pótolható!
Ennek a felelôsségnek a súlyát viselni kell min-den olyan tanítónak, aki technika óraszámát más tan-tárgyak korrepetálására fordítja, valamint azoknakaz iskolafenntartóknak is, akik az alapvetô anyag-és eszközellátást nem biztosítják, hiszen csak azfejlôdik, aki tevékenykedik!
A munkatankönyvek tananyaga koncentrikusanbôvülô ismeret- és tevékenységanyagot tartalmaz.Így a témakörök fogalmai ismétlôdnek, újabbakkal
bôvülnek, jobban tudatosulnak. Építenek az Apá-czai Kiadó által megjelentetett kiadványok adta is-meretekre.
Fôbb témakörökAnyagok és alakításuk (a gyermekközeli anyag-
fajták megismertetésével, feldolgozásával – papír,képlékeny anyagok, textil, puhafa, lágy alumíni-um), módszere a modellezés.
Háztartási technika (kisiskolás szinten a háztar-tás technikai szemléletû megismerése, értékelése,egyszerû tevékenységek).
Közlekedési ismeretek (fôleg a gyalogosközle-kedés, kerékpáros közlekedés szabályai).
Mûszaki ábrázolás (a legegyszerûbb rajzi meg-figyeltetéstôl a vetületi ábrázolásig).
Varázskezek oldalak alkalmasak a felzárkózta-tásra, a tehetséggondozásra. A munkadarabok mo-delljei otthon vagy napköziben önállóan vagy ke-vés segítséggel elkészíthetôk. A Jeles napok fejeze-tek, melyek a tankönyv végén találhatók, segítik atanítót a népi hagyományok, szokások megtanítá-sában, az ünnepi készülôdésben.
Kézikönyv az 1–2. technika és életvitel tantárgyhoz20
A TANANYAG FELDOLGOZÁSA
Kézikönyv az 1–2. technika és életvitel tantárgyhoz21
Képlékeny anyagok
Tananyag1. osztály: Képlékeny anyagok fajtái, tulajdonsá-
gaik (lágy, puha, nyújtható, formázható), alakí-tásuk, felhasználásuk.Az agyag gyúrása, darabolása, gömbölyítése,lapítása, sodrása (hengerítése) – különbözômenynyiségû anyagból – ujjakkal, kézzel (te-nyérrel), különbözô intenzitású mozdulatokkal.
2. osztály: Képlékeny anyagok összehasonlító vizs-gálata (gyurma, só-liszt, tésztafélék).Képlékeny anyagokhoz kötôdô mesterségek.A tanult mûveletek gyakorlása.
Fejlesztési követelmények1. osztály: Alakuljanak ki az elemi munkavégzé-
sekhez szükséges alapvetô ideg-izom koordiná-ciók. Ismerjék meg a környezetében elôfordulóanyagfajták közül a képlékeny anyagok lénye-ges tulajdonságait (lágy, puha, nyújtható, for-mázható), felhasználásuk gazdaságos módjait.Milyen feltételek mellett (száraz, nedves) leheta megismert anyagokat könnyen, illetve nehe-zen alakítani (gyúrni, darabolni). A munka so-rán használt anyagokat (agyag, gyurma, só-liszt,gipsz), a végzett mûveleteket (gömbölyítés,hengerítés) tudják szabatosan megnevezni. Ala-kuljon ki jártasság a tanulókban az elôírt anyag-félék alakításában, megmunkálásában.
2. osztály: Tudjon egyszerû eszközökkel és kézzellágy anyagból egyszerû formákat alakítani. Is-merje az anyagok tulajdonsága és felhasználha-tósága közötti kapcsolatokat. Ismerje a meg-
munkálás során végzett mûveletek sorrendjét, ahasznált eszközök nevét. Ismerje a képlékenyanyagok megmunkálásához kötôdô mestersége-ket. Legyen képes gazdaságos, esztétikus, bale-setmente munkavégzésre.Képlékeny anyagokat a tanulók nem az elsô
osztályban használnak elôször, az óvodában so-koldalú tapasztalatokat szereztek már az anyagtulajdonságairól. Ezeket az ismereteket fel kelltérképezni, rendszerezni, tudatosítani kell. Vala-mennyi témakör feldolgozása során a tapasztalás-ból célszerû kiindulni. Célszerû lehet vizsgálni azagyag legszembeötlôbb tulajdonságait, össze le-het pl. hasonlítani a homok tulajdonságaival: meglehet figyelni az agyag elôfordulását, a napszárí-tott, összerepedezett iszapot… (tanulmányi séta).A begyûjtött, iskolába bevitt agyagon különféle,egyszerû kísérleteket is el lehet végezni. Pl. a leejtett puha agyag nem rugalmas, a gumilabdaviszont felpattan… Rögtön „agyagozhatnak” is a gyerekek tetszés szerint, ezzel mérjük fel elôze-tes ismereteiket.
A kéz a tapintó érzékelés, az ujjak mozgatása,a nyitott tenyerek különbözô helyzetû és ellentétes
irányú mozgatása tekintetében fontos izom és ideg-koordinációs feladatokat teljesít.
A technikaórának adjunk technikai mondani-valót (oktatási, képzési, nevelési feladattal, a munka-darab kiválasztásával), így azonos anyag és mûve-let mellett is más-más személyiségfejlesztési céltszolgálhatunk rajz-, illetve technikaórán.
Mit készítettünk az óvodában? Ezek közül mitetszet és miért:Mibôl készült? Hogyan készült?Ismerkedés a technika tankönyvvel.
Miben fogunk ügyesedni?Mire lesz szükségünk ezen a tanórán?A munkatankönyv jelei.
Fontos a baleset megelôzésére nevelés.
Témakör: képlékeny anyagok alakítása.Tanítási óra anyaga: képlékeny anyag alakító mûveleteinek gyakorlása.A tanítási óra feladataiOktatási feladat: tapasztalati ismeretszerzés a képlékeny anyagok tulajdonságai és felhasználhatóságukközti összefüggésrôl. Tömeg és forma összefüggéseinek vizsgálata.Képzési feladat: a kéz finommozgásának, az ujjak izom-ideg koordinációinak fejlesztése.Nevelési feladat: felismertetni, hogy a környezet tárgyai a tudatos emberi munka eredményei.Javasolt munkadarab: tárolóedény vagy virágcserép készítése.
I. Bevezetô rész1. A múlt órán tanultak felelevenítése: beszélgetés
Mit készítettünk?Mibôl készült?Hogyan készítettük? Mire kellett figyelni a pontos munkavégzéséhez?
2. Különféle kerámiatárgyak bemutatása: szemléltetésMire használjuk ezeket? (vázák, köcsögök,Mibôl készültek? virágcserepek stb.)Milyen részei vannak?Milyen a formájuk?
3. Problémahelyzet-teremtésVizsgáljuk meg a tanteremben található virágtartók tulajdonságait!Mibôl készültek (anyag, mûanyag) megfigyelésMilyen a formájuk? Miért? elemzésKik készítették? Hogyan készülhetett?Motiváció: A babaszobába szeretnénk elhelyezniapró növényeket (pl. kaktusz).Tudnánk-e nekik cserepeket készíteni?
4. A készítendô munkadarab elemzése hasonlóságMekkora legyen? különbségMilyen részei legyenek, hogy a növény jól érezze magát benne? rész-egészMibôl készítsünk? viszonyÖtleteket várok arra, hogyan készíthetnénk? tanult mûveletek
5. A rajzos mûveleti algoritmus megállapítása (többféle is lehet, a gyermek választhasson!).
II. Munkáltató rész1. A szükséges anyagok és eszközök kiosztása frontális2. A szükséges anyagmennyiség megállapítása munka
becsléssel3. A munkadarab alakítása: bemutatás
a) lapítás-bemélyítés vagy gömbölyítés-mélyítés. önálló munkab) vízkivezetô lyukak készítése.
Kézikönyv az 1–2. technika és életvitel tantárgyhoz22
ÓRAVÁZLAT 1. OSZTÁLYBAN
Kézikönyv az 1–2. technika és életvitel tantárgyhoz23
III. Befejezô rész1. A tanulói munkák egyéni értékelése.
Betölti-e a munkadarab a funkcióját?Milyen a kivitelezése?
2. Összefoglalás.Mit készítettünk a mai órán? óraszervezésMire használjuk? frontálisPróbáljuk ki! (Megfelel-e a funkciójának?)Miben hasonlít az elkészített „cserép” a tanteremben lévôhöz (otthonihoz)?Miben különbözik attól?Mibôl készítettük? Miért?Hogyan készítettük? (tervezés, anyagválasztás, mûveleti sorrend).Milyen eszközöket használtunk?A munkánk során mi okozott nehézséget? Miért?
3. A továbbfejlesztés igénye. kreatív ötletelésMit kellene tennünk ahhoz, hogy például falra felakasztható legyen a virágcserép?
4. Hogyan megy tönkre egy virágcserép?(eltörik stb.) Miért?
5. A következô tanóra elôkészítése.Figyeljétek meg a lakóházatok formáját!
ÓRAVÁZLAT 2. OSZTÁLYBAN
Tanítási óra anyaga: Képlékeny anyagok vizsgálataTanítási óra feladataiOktatási feladat: A képlékeny anyag formázásának (gömbölyítés, lapítás, hengerítés, simítás, díszítés)gyakorlása. A képlékeny anyagok tulajdonságai és megmunkálásuk közötti összefüggés megállapítása.Képzési feladat: jártasságok, készségek fejlesztése a sógyurma alakításában, tervezôképesség fejlesztése.Nevelési feladat: az ajándékozás öröme (erkölcsi nevelés). Az elkészített érmék esztétikuma.Javasolt munkadarab: érem.Anyagszükséglet: só-liszt (sókerámia).
I. Bevezetô rész1. A múlt órán kísérleteztünk agyaggal, gyurmával. beszélgetés
Mit tapasztaltunk gyúrás után?A félretett agyag- és gyurmamintákkal mi történik! vizsgálódás
megfigyelés
Agyag Gyurma Só-lisztSzíne világosodott nem változott nem változott
Alakja nem változott nem változott nem változott
Keménysége megkeményedett nem változott megkeményedett
Alakíthatósága nem formálható formálható nem formálható
2. Motiváció, a tanóra elôkészítése.Pl. futóverseny (úszóverseny) lesz az óvodásoknak. koncentrációAz elsô helyezettek sporteszközt kapnak jutalmul. testnevelésA versenyeken mivel szokták még kitüntetni a gyôzteseket? (érem, emléklap)Készítsük el a versenyre az érmeket!A legszebbeket átadjuk a versenybizottságnak.
3. Technikai problémák:a) Vizsgáljuk meg a kész érmeket! bemutatás
Milyen az alakjuk? Keménységük? beszélgetésMibôl készültek? (fém)
b) Mi mibôl tudnánk nyakba akasztható érmet készíteni, hogy lapos kemény, színes, alakítható legyen?
c) Hogyan tudjuk a formáját kialakítani? mágnestáblaMûveleti sorrend szóbeli megállapítása! szókártyaGyúrás – lapítás – formázás – díszítés. rendezése
d) Tervezzünk formákat! koncentrációPapírlapra szabad kézzel vagy alaklemez alapján. technika, rajz, matematika
e) Tervezzünk díszítési módokat!Díszítéshez: sógyurma, gyöngy, szívószáldarabok, mintázófa
f) Mi kell ahhoz, hogy nyakba lehessen akasztani? részek és egész kapcsolata(szalag, fonal, …)Hogyan lehet a szalagot az éremhez szerelni?A lyukat hogyan tudjuk kialakítani?
g) Milyen eszközökre lesz szükségünk?(alátét, sodróhenger, alaklemez, süteményformák, mintázófa)
II. Munkáltató rész1. Anyagok, eszközök kiosztása. frontális2. Elôkészítô mûveletek: anyagmennyiség kiválasztása. frontális
átgyúrás3. Alakító mûveletek: lapítás – sodrás tanulói
korong kiszúrása bemutatáslyukasztás – pl. hurkapálca önálló munka(koncentráció: háztartás, tésztakészítés, gyúrás, sodrás, formázás) Balesetvédelem
4. Díszítés önállóan (elôkészítés után!)5. Szerelômûvelet: szalag fûzése, illesztése.(Vigyázni kell, mert még nedves az anyag!)6. Rendtartó intézkedés.
III. Befejezô rész1. Az elkészült munkák értékelése frontális
Közösen nézzük át az érmeket. Válogassuk ki, melyiket lehet nyakba akasztani? funkcionális, szemléletMelyiknek legszebb a formája? Miért?
Kézikönyv az 1–2. technika és életvitel tantárgyhoz24
Kézikönyv az 1–2. technika és életvitel tantárgyhoz25
Melyiket lehetne átadni az elsô helyezettnek? Miért? erôsítésA legszebb munkadarabok készítôi mondják el tapasztalataikat!A kevésbé sikereseknek adjunk tanácsot! Mire kellett volna figyelnie?Örülnél-e, ha ilyet kapnál?
2. Összefoglalás frontálisMilyen tulajdonságú anyagra volt szükségünk?Jól választottunk-e anyagot? Miért?Az éremkészítés sorrendje (tervezünk, alakítunk, díszítettünk).Tervezésnél milyen szempontokat vettünk figyelembe?Milyen mûveleteket választottunk a formázáshoz? Miért?
3. Értékelés (szöveges, pontozásos …). csoportosA megfigyelt tanulók tanórai tevékenységének értékelése.(aktivitás, szóbeli, manuális teljesítmény)
4. A tanulócsoport órai tevékenységének értékelése.(aktivitás, figyelem, fegyelem)
A mélyítés tanításánál az érem készítésnél leírtakhoz hasonló módon dolgozzunk. Készíttessünk egyébnövénytálat mivel az esztétikus környezetalakítás is célunk.
Papírmunkák
Tantervi anyag1. osztály: Lapszerû anyagok a természetben (pl.
levelek, bôr) és a környezetünkben. A papír tulajdonságai (vékony, vastag, sima, ér-des, rostos, lapszerû, lágy, kemény, hajlítható,téphetô), fajtái, darabolása (tépéssel, nyírással),alakítása (tépés, sodrás, redôzés, gömbölyítés),szerelés ragasztással (pl. pont- és foltragasztás,sajtolás).A lapszerûség érzékelése. Különféle alakú ésméretû (négyzet, téglalap, kör,) papírok hajtoga-tása (felezô- átló-, kendô és szegélyhajtogatás). A papír nyírása, ragasztása.
2. osztály: Lágypapírok csoportosítása felhaszná-lásuk alapján.Lágypapírok darabolása, hajtogatása, szerelése. Használati tárgyak és játékos modellek készítése:csomagoló- és szöglethajtogatással. Alakítás kéz-zel, részarányos nyírás. Ragasztás (pl. szegély- ésfoltragasztás). A papír szabása elônyomott vagy(„fél”) alaklemezzel készített minták alapján.
Fejlesztési követelmények1. osztály: Ismerje meg a környezetében található
lapszerû anyagokat. Tapasztaljon a papírból ké-szült tárgyak alakjáról, méretérôl, felületérôl ér-zékelhetô tulajdonságokat (vékony-vastag négyzet,téglalap, kör, sima, érdes, rostos, lapszerû, lágy,kemény, hajlítható, téphetô). Milyen célra ésmiért lehet a papírt felhasználni.Fejlôdjenek készségeik és jártasságaik a lágypapírdarabolásában (tépéssel, nyírással); hajtogatásá-ban (felezô-, átlóhajtogatás); alakításában (tépés,sodrás, gyûrés); ragasztásában; az olló baleset-mentes használatában.
2. osztály: Ismerje környezetének papírból készülttárgyait, azok funkcióját, tulajdonságait. Tudja a lágypapír darabolási, hajtogatási, alakítási,szerelési mûveleteit, a mûveletek sorrendjét. Le-gyen jártas algoritmus (ábrasor) alapján papír-hajtogatásban. Legyen képes (játék, használatitárgy, báb stb.) tervezésére, kivitelezésére cso-portosan és önállóan.
Kézikönyv az 1–2. technika és életvitel tantárgyhoz26
Tárgyi feltételekA papírmunkák témakör lágy, jól megmunkálhatópapírfajták felhasználásával és csak kézi alakítás-sal kezdôdik. A hajtogatási mûveletek, a sodrássegítségével a papír alapvetô tulajdonságait isme-rik meg a tanulók. A papírboltokban kapható a„Technika papírkészlet” évfolyamonkénti összeállítás-ban. De ezt nem kötelezô használnunk. Beszerezhe-tünk nagyobb tételben különféle papírokat. Támasz-kodhatunk a tanulók gyûjtômunkájára is!
A szükséges elôrajzoláshoz ceruzát használunk,amely ne legyen se túl kemény, se túl puha. Leg-megfelelôbb a HB-s vagy F-es jelzésû.
Az elôrajzolás történhet mérés alapján, ehhezvonalzóra van szükség, de alaklemezt is használha-tunk. Alaklemezek lehetnek a tanító által kivágottformák vagy iskolai eszközök, pl. korong, pohár,színes rudak, építôelemek stb.
A darabolást ollóval végezhetjük. Ollóval nyí-runk az elôrajzolt vonal mentén.
Késsel a papír hasításkor, a karton vágásánál,karcolásnál dolgozunk. (Fémvonalzó!)
A késsel vágunk! Az ollóval nyírunk!Az olló és a kés is legyen megfelelôen élezett, le-
kerekített hegyû. Ezáltal kevésbé balesetveszélyes,mint az életlen eszközök, amelyekhez nagyobb erô-feszítésre van szüksége a tanulónak. Ezeknek azalapvetô szerszámoknak a szakszerû munkafogásaitalaposan sajátíttassuk el a tanulókkal.
A lyukasztáshoz a bôrlyukasztó vagy az ár a leg-megfelelôbb eszköz.
Ragasztó sokszor kell a papírmunkákhoz. Több-félét alkalmazhatunk, a kereskedelemben ma márbôséges a választék. Egészségre káros anyagot tar-talmazó ragasztót nem használhatunk! Környezet-barát és olcsó a keményítô ragasztó, bár munkaigé-nyes az elôkészítése, mert minden óra elôtt frissetkell készíteni (gyorsan romlik).
Ragasztáshoz alátétet, ragasztó felhordásáraecsetet használunk.
Elsô osztálybanA témakör indításakor ismertessük meg a tanulói pa-pírkészletet. Keressünk a környezetünkben találhatótárgyak közül papírból készülteket (füzet, könyv, fa-liújság, fénykép, szalvéta, csomagolópapír, újság,
papír zsebkendô, doboz). Milyenek? Ezek mibenkülönböznek? Melyik tetszik legjobban? Miért?
Játszunk papírboltos játékot (Fogyasztói maga-tartásra szoktatás).
A lágypapír tulajdonságainak megismertetésére,a kéz finommozgásainak fejlesztésére alkalmas agyûrés, gömbölyítés.
Atémakör kedvelt, hasznos munkadarabja a csákó!Motiváló beszélgetés lehet bevezetni, pl. kirándulniindulnak az elsô osztályosok. Kellene napszúrás ellen(vagy a mi osztályunk tanulóit megkülönböztetô) fej-fedô. A gyerekek mondhatják erre, hogy sapka, ka-lap… Olyan fejfedôre lenne szükségünk, amit mi iselkészíthetünk, olcsó, nem kell félteni, hogy bepisz-kolódik… Célkitûzés: készítsünk csákót!
Válasszunk hozzá anyagot! (Írólap, újságpapír,krepp-papír, zsírpapír, celofán, …)
A kiválasztott lágypapírt (pl. újság) lebegtessükmeg a kezünkben, fújjuk. Mit tapasztalunk? Hajtsukfélbe! Így is lebegtessük meg! Mit tapasztalunk?
A munkafüzet ábrái segítségével és a tanítói be-mutatással lépésenként készítsük el a csákót (fron-tális, ütemezett munkaszervezés).
Élményszerû, ha a csákót olyan méretre készít-tetjük, hogy a gyerekek ki is tudják próbálni! A csákó kipróbálásánál figyeltessük meg a több ré-tegre hajtott papír tulajdonságait, az elkészült csá-kó „karimájának merevségét. Beszéljük meg ennekelônyeit. Hogyan díszíthetjük a csákót? Nagy szél-ben mivel erôsíthetnénk a fejünkre? Itt egyúttal be-vezetjük figyelemfelkeltésként, hogyan jelöli az ábraa papír határoló élét, a hajlítás helyét.
Nagy gondot jelent, hogy a különbözô hajtoga-tással foglalkozó szakkönyvekben, különösen azorigamival foglalkozó könyvekben nem egységesa mûveletek jelölése. A mûszaki kommunikáció je-lei és a hajtogatás jelei keverednek.
Nekünk technikaórán kötelességünk a mûszakiábrázolás szabványos jelrendszerét tanítani és al-kalmaztatni.
Az ábrán vastag folytonos vonal-lal jelöltük a papír határoló élét.
Vékony kétpont-vonallal jelöltüka hajtás vonalát.
– . . – . . – . . –
– . . – . . – . . – . . –
Kézikönyv az 1–2. technika és életvitel tantárgyhoz27
Az Apáczai Kiadó 1–2. osztályos munkafüzetei-ben a hajtogatással készült munkadarabok hajtogatásialgoritmust bemutató ábrái a mûszaki rajz szabvá-nyos jelöléseit találhatjuk!
Az elôzôleg megismert csákóhajtogatás mene-tébôl kiindulva, kellô motiválás után csónakot haj-togattatunk.
Fô mondanivalója a tanórának a különbözô pa-pírfajták nedvszívó képességének bemutatása, a valódi és a hajtogatott csónak összehasonlítása.(Erdôn terem, vízben jár, embert hord a padlóján.Mi az? Erdôn nô, vízben születik, tûzben hal meg.Mi az?)
A gyerekcsoport ügyességétôl függôen a hajto-gatást frontális, csoport vagy önálló munkával vé-gezhetjük. Próbáljuk ki vízen is a csónakot.
A témakör további tanórája a különféle papírfaj-ták téphetôségére helyezi a hangsúlyt. Fontos apontos hajtogatás, a felezô hajtogatás. Itt négyzet
alakú lapból dolgozunk, amit akár a gyerek is elké-szíthet téglalapból.
Adjunk funkciót a terítônek. Ne általában készít-sünk, hanem egy adott helyre (könyvespolc, babasa-rok, virág alá)!
A téphetôséggel együtt vagy utána mutassuk beaz ollóval való nyírást. Elmondjuk, bemutatjuk azolló részeit, szakszerû használatát (testtartás, kéz-tartás, balesetvédelem). Tépett és nyírt terítô össze-hasonlítása se maradjon el.
Gyakorlási lehetôséget kell adni az olló haszná-latára. Ablakdíszek készítésének igényével indít-hatjuk a tanórát. Majd anyagot, formát választunk(láncfigura). A gazdaságos és esztétikus elkészítéstsegíti a több réteg egyszeri elôrajzolása és nyírása.
Jó lenne, ha egy legyezôhajtogatás megelôzhet-né ezt a tevékenységet. Legcélszerûbb krepp-, se-lyem- vagy átütôpapírt adni a gyerekeknek. Ne vá-lasszunk bonyolult formát!
ÓRAVÁZLAT 1. OSZTÁLYBAN
Tanítási óra anyaga: a papír nedvszívó képessége.Tanítási óra feladataiOktatási feladat: A hajtogatás megváltoztatja a papír felhasználhatóságát. Hajtogatás négyzet alakú pa-pírból. Legyen képes a megismert papírfajtákból anyagot választani pohár hajtogatásához.Képzési feladat: Legyen jártas a négyzet-, átlóhajtogatásban.Nevelési feladat: Saját pohár higiéniája. Egészséges italok fogyasztása. Gazdaságosságra nevelés.Munkadarab: ivópohár.Anyagszükséglet: 20x20 cm-es négyzetlap.Szemléltetés: Különbözô nedvszívó képességû és vastagságú papírlap (zsírpapír, itatós, írólap, szalvéta,csomagolópapír, újságpapír). Különbözô anyagú és formájú poharak.
A foglalkozás meneteI. Bevezetô rész
Tanultak ismétlése. A keresztrejtvény megfejtése: önállóan vagy közösenegy háztartási eszköz, amelybôl iszunk
1. Mibôl készítettünk terítôt?
2. Szerszám, amivel nyírunk.
3. Itt lakunk.
4. Ilyen irányba is hajtogattunk
a terítô készítésénél.
5. Ilyen lapra rajzolunk rajzórán.
P A P Í R
O L L Ó
H Á Z
Á T L Ó
R A J Z L A P
Kézikönyv az 1–2. technika és életvitel tantárgyhoz28
MotivációKirándulásra megyünk a közeli hegyekbe (Hétforráshoz).A forrás vizébôl hogyan tudunk inni? (Kézbôl, pohárból)Milyen poharat vigyünk magunkkal? (Üveg? Mûanyag?)Az üveg törik, nehéz, nagy helyet foglal el. beszélgetésA mûanyag a táskánkban könnyen megreped, könnyûugyan, de nagy helyet foglal el. Ha eldobjuk a mûanyag poharat, szennyezi a környezetet.(Hogyan szennyezi!?)Készítsünk papírból poharat!Melyek a pohár részei? (feneke, oldala, szája-pereme)
Probléma helyzetMilyen papírt válasszunk a pohárhoz?
Anyagismeret:Válogatás az elôkészített papírfajtákból: zsírpapír, itatós, írólap, kísérlet: lehet csoportmunkaszalvéta, csomagolópapír, újságpapír, színes papír.
Készítsünk a fagylalttölcsérhez hasonló poharata választott papírfajtából.Próbáljuk ki! Melyik papír eresztette át a vizet kérdéskifejtéslegelôször? Melyik papírból készült az a tölcsér,amelyikben legtovább benne maradt a víz?Melyik papírból volt a legkönnyebb a tölcsért elkészíteni?Tudnánk-e a tölcsérformából kényelmesen inni?Miért nem? (A víz súlyára szétnyílik, a széle éles,elvágja a szánkat, az alján kifolyik a víz…)Hát akkor: mit tudjon a papírpoharunk?(Ne eressze át a vizet, könnyû legyen megfogni,legyen tartása. Legyen feneke, legyen oldala,a pereme ne legyen éles, kis helyen férjen el,legyen összehajtható.)
II. Munkáltató rész1. Anyagok kiosztása.2. Mûveleti algoritmus bemutatása (esetleg sorba rendezés). közös megbeszélés3. Értékelési szempontok a munkához.4. Átló hajtás. önállóan5. Részarányú hajtás (a fenék és az oldalak kialakítása). tanári bemutatás6. A pohár szájának kialakítása. frontális7. Az így kialakított „szerkezet” elemzése (elônye, hátránya).
III. Befejezô rész1. Munkadarabok értékelése közösségi nevelés
Válasszanak a tanulók egy 2-3 tagú zsûrit, akik elmondják minden tanuló munkadarabjáról– van-e pohár formája?– megtartja-e a vizet?– hogyan hajtogatták?
Kézikönyv az 1–2. technika és életvitel tantárgyhoz29
– szép-e?– kié a legjobb?– kié nem sikerült? Miért?
2. Továbbfejlesztés lehetôségek:Játékot készíteni belôle (ügyességi játék, papírgolyó dobálásra).Fület lehet ragasztani rá. Kosárka is készülhet hasonló módon.
3. ÖsszefoglalásMibôl ittad otthon a reggelidet? Mibôl készül?Kik készítették?Az iskolában mibôl iszod a vizet? Mibôl készül? beszélgetésHol készült az ivópoharad?Mibôl készítettünk mi poharat?Melyik papírfajtát választottuk? Miért?Miért nem volt jó az itatós (újságpapír, zsírpapír, szalvéta)?Hogyan készítetted a poharat?Szerinted mennyibe kerül a boltban egy bögre, közgazdaságiüvegpohár, mûanyag pohár? szemlélet fejlesztéseMennyibe került a papírpohár anyaga?Megérte elkészíteni?Milyen italokat szoktál fogyasztani? beszélgetésEzek közül melyek nélkülözhetetlenek az embernek?Melyek azok az italok, amelyek nélkül isegészségesek maradunk?
A papírmunkák utolsó, összefoglaló tanóráján atanult mûveletek gyakorlására kerül sor.
Kedvenc, örömet adó munkadarab fiúknak, lá-nyoknak egyaránt a repülô hajtogatása. Egyúttalalkalmunk adódik a repülésrôl, a repülés történeté-rôl is beszélni.
A repülôk legfontosabb részei, a papírrepülômodellnek milyen részek kellenek? A munkatan-könyv utasításai alapján önállóan vagy csoport-munkában dolgoztatunk. A modelleket feltétlenülki kell próbálni! Nagy élmény a gyerekeknek, hajól megszervezzük. Lehetôleg a szabadban röpte-tessünk helyes technika bemutatásával (reptetôverseny).
Második osztálybanA tananyagban jelentôs helyet foglal el a papír-munka. Tanítói tapasztalatok szerint ez áll legkö-zelebb a gyermekekhez és sokoldalú tevékenysé-get biztosít.
Az elsô osztályos ismeretek felújítása után a gyár-tásról, a felhasználhatóságról, a hozzá kötôdô mes-terségekrôl ejtünk szót. Lehetôség szerint vigyük ela gyerekeket könyvtárba, búvárkodjunk együtt, éstanítsuk meg, hogyan kereshetünk információkat a papírral kapcsolatos kérdésekre. Hol készítettékaz elsô papírt? Hol készül Magyarországon? Mibôlkészül? Hogyan készül?
Érdekességek: a vízjel, nyomdai jelzések. Kik ké-szítik a papírt? Csoportosítsuk felhasználhatóságuk(otthon, iskola) szempontjából a papírfajtákat. A hul-ladékpapír gyûjtésének hasznosságát is emeljük ki!
A munkatankönyv nem ad rá ugyan utasítást, demásodik vagy harmadik osztályban érdemes papírtkészíttetni. Motiváló élmény a gyerekek számáramég akkor is, ha csoportmunkában vagy tanítói be-mutatással készül a papír. Újságot vagy bármelylágypapírt tépdessünk apró darabokra, vízzel dol-gozzuk össze (esetleg turmixoljuk). Egy dróthálóvagy szúnyogháló darabon terítsük ki, simítsuk!Hagyjuk kiszáradni. Kísérletezhetünk, hogy kü-
Kézikönyv az 1–2. technika és életvitel tantárgyhoz30
lönbözô adalékanyagokat keverünk az alapmasszá-ba (kréta, enyv, színezôanyag, ragasztó), és szára-dás után vizsgáljuk meg, melyikre könnyebb írniceruzával, tintával, filctollal; melyik szebb; melyikhajlik könnyebben? Készíthetünk különbözô vas-tagságú papírlapokat is. Erre a kísérleti tapasztalat-ra a késôbbiekben még többször is építhetünk.
A nedvszívóképesség és az alakváltozás vizsgá-latát az elsô osztályban tanult hajtogatásoknál bo-nyolultabb modell segítségével mutatjuk be. Ez a kétkéményes hajó.
A munkatankönyv menete szerint tervezzük a tan-órát, itt gyakoroljuk a hajtogatást különféle papírfaj-tákból. Az elsô modellt közösen, majd a többit foko-zott önállósággal készíttetjük. Jó, ha minden gyerekkap négyféle papírt. Csoportmunkát is javasolha-tunk, ha kevés alapanyagunk van a hajtogatáshoz.
Az elkészült „flottát” temperával festett vízrebocsátjuk, az átázási idô mutatja meg 1–1 papírfaj-ta nedvszívó képességét. A kísérlet elvégzése lehet,hogy némi elôkészítô munkát igényel, de a gyer-meknek maradandó élményt nyújt.
Közben beszélgethetünk arról: hallottak-e el-süllyedt hajókról? Láttak-e ilyet a televízióban?Vajon miért történtek ezek a hajószerencsétlensé-gek? (Emberi mulasztások kihangsúlyozása:rosszul tervezték, hibás volt az anyag, amibôl ké-szítették, nagyon megterhelték, a kormányosrosszul irányította stb.).
A következô órán a papírok csoportosítását ahétköznapi életben való felhasználásuk alapján vé-gezzük. Pl.: lágypapír: szalvéta, újság, írólap. Fél-keménypapír: papírpohár, papírtálca. Keménypa-pír: dobozok, könyvek borítója.
Hívjuk fel a figyelmet a környezetbarát papíroklétezésére, fontosságára, használatára. Beszéljükmeg a környezetbarát szó jelentését és a szelektívhulladékgyûjtés szükségességét. Lehetôleg láto-gassunk el papírboltba és keressünk ilyen terméke-ket. Ezt követôen a csomagolás-kötés-kötözésmegtanítása közben a csomagoló-, szöglet- és sze-gélyhajtogatást gyakorolhatjuk. Azt szeretnénkelérni, hogy a késôbbiekben a tanulók önállóan iski tudják választani a csomagoláshoz szükségespapírfajtákat. Igényük legyen arra, hogy a becso-magolt tárgy külleme jól szolgálja a célt, amiért be-csomagolták, de mindig esztétikus is legyen.
A munkatankönyv 16. oldalán megismerkedünkaz alaphajtogatások elnevezésével, az alaphajtásokjeleivel. Ezeket nem kell megtanulni, csupán gya-korlás, visszacsatolás után alkalmaztatjuk.
A hajtogatások az irodalomórák mesevilágához,mesefiguráihoz kapcsolódva mutatják be a tanulók-nak, milyen egyszerû módon lehet a sík papírlapottérbeli alakzattá alakítani. Rávezetjük arra, hogy a hajtogatások során hogyan lesz a lágypapírból vi-szonylag merev, stabil szerkezet. Ezzel a mûvelet-tel a papír eredeti tulajdonságai is megváltoznak,megváltoztathatók.
A munkafolyamatokat bemutató ábrasorokalapvetô értéke az, hogy rávezet a rajzi ábrázolásés tárgyi megjelenítés szoros kapcsolatára. Figyel-mes, pontos munkára is szoktat. A matematikáhozis szervesen kapcsolódik, mivel pl. a kicsinyítést, afelezôhajtogatást, a síkidomok felismerését a gya-korlatban meg kell valósítani.
Ezek a hajtogatások felhasználhatók még kép-alakításhoz, képeslapok készítéséhez, esetleg osz-tályterem díszítéséhez.
ÓRAVÁZLAT 2. OSZTÁLYBAN
Tanóra anyaga: papír tépése, nyírása, szerelése ragasztással.Tanítási óra feladataiOktatási feladat: A funkció és forma kapcsolata. Lényeges és lényegtelen jegyek megláttatása. Tudatosanyagválasztás.Képzési feladat: Legyen képes a tépett és nyírt felületek megkülönböztetésére, tulajdonságaik értékelé-sére. Képzelet, tervezôképesség, kreativitás fejlesztés.Nevelési feladat: Arány, forma, szín iránti igényesség.
Kézikönyv az 1–2. technika és életvitel tantárgyhoz31
Javasolt munkadarab: ritmusdob. Anyagszükséglet: sajtos doboz, boítópapír, krepp-papír, színes papír, ragasztó, cellux.Eszköz szükséglet: rajzeszköz, olló, alátét.
Tanóra meneteI. Bevezetô rész1. A múlt órán tanultak felidézése.2. Problémahelyzet teremtés (részprobléma). koncentrációa) Énekórán mivel szokott besegíteni a ritmusadásához a tanító néni?
Mibôl készült az a ritmusdob? énekMi lenne még alkalmas erre a célra? (Pl. gyufásdobozba,kólás dobozba helyezett apró tárgyak, kavicsok.) egyéni ötletekA gyufásdoboz kicsi, a kólás dobozt nehéz megfogni!Mi a véleményetek a sajtos dobozról?Alkalmasnak találjátok ritmusdob készítésére? Miért?Hasonlítsuk össze az anyagát az eddig megismert összehasonlítópapírfajtákkal? elemzés
b) Miért ilyen dobozt használnak a sajtgyárak?Melyek a sajtos doboz részei? (Alja, teteje, oldala.)Hogyan illesztik össze az alját a tetejével a gyárban?(Papírcsíkot ragasztanak az oldalára.)Amikor szeretnéd felbontani a sajtos dobozt, mit kell tenned? (Feltépem.)
c) Mit kellene tenni, ha szeretnénk a dobozt lezárni? (Leragasztani.)Mivel tudnánk leragasztani? (Papírcsík, cellux.)Mekkora papírcsíkot kell ledarabolni?A papírcsíkot hogyan illesszük a dobozhoz?Mekkora legyen?Milyen ragasztót használtatok már?
d) Keressünk a ritmusdobba csörgô, zörgô dolgokat!Válogassunk: papírgombóc, gyurma, agyaggolyó, funkciórakavics, gyöngy, bab…! anyagválasztásMelyeket választjuk? Miért?
3. A megoldás megtervezése.Szükséges anyagok felsorolása.Szükséges eszközök.Mûveleti sorrend megállapítása. beszélgetés
4. Baleset megelôzési tanácsok5. A ritmusdob értékelési szempontjainak megbeszélése.
II. Munkáltató résza) Papírcsík elôrajzolása – ceruzával.b) Papírcsík darabolása – ollóval.c) A csörgô tárgyak elhelyezése.d) A doboz lezárása – ragasztással. bemutatás
Ragasztás bemutatása: alátét szükségessége,– ragasztó felhordása,– illesztés-simítás.
További problémahelyzet1. A hangszerek általában nem csak szépen szólnak, hanem díszesek, szépek.
Tetszik a sajtos doboz külseje?Díszítsük! (Rajzoljunk rá! Fessük be! Borítsuk be!)
2. Láttatok már mozaikot? puzzle játékA bemutatott mozaikot figyeljük meg!Mibôl készült? mozaik képekA mozaik részeinek milyen a formája? bemutatásaHasonlót mi is tudunk készíteni! Hogyan?
3. Tervezzünk a ritmusdob tetejére mozaik képet! egyéni ötlet(hangjegy, napocska…) alapjánVálaszd ki a legmegfelelôbb anyagot!Téped vagy vágod a mozaik részeit? (Te döntsd el!)Milyen eszközökre lesz szükséged?
4. Baleset-megelôzés.5. A díszítés kivitelezése. egyéni munka
III. Befejezô rész1. Próba! A munkadarabok értékelése.
Szempontok: a ritmusdob leragasztása, hangja,a felület díszítése, a mozaikok felragasztása, közös tevékenységa színek megválasztása.
2. A legtökéletesebb ritmusdob tulajdonosa interjútadhat „Így készült az én ritmusdobom” címmel. értékelés(Ez egyúttal a tanórán végzett munkának az összefoglalása is!)
3. Mit készíthetünk még sajtos dobozból?Mit kell tenni, ha például perselynek használjuk?
4. A tanulócsoport összmunkájának értékelése.
Kézikönyv az 1–2. technika és életvitel tantárgyhoz32
A munkatankönyv további javaslataival olyantárgy készítésére törekszünk, amely kapcsolódik a gyermek hétköznapjaihoz, (pl. születésnap, név-nap), és egyúttal az alaklemez (sablon) használatá-ra is rávezetnek. A papírfajták kiválasztásakorvisszakanyarodunk a papírfajták felhasználhatósá-gához, de azzal bôvítjük az ismereteket, hogy fel-fedezhetjük, hogyan lehet egyetlen forma segítsé-gével több, hasonló tárgyat elkészíteni.
Elôször tisztázzuk az alaklemez fogalmát –kapcsolva az 1. osztályos alakrajznál tanultakhoz.(Itt az egér alakját ábrázolja, ezért alaklemez.) A munkamenet megbeszélésekor hívjuk fel a gyer-mekek figyelmét az olló balesetmentes használatá-ra, majd arra, hogy az ívelt formák nyírásakor apapírt lassan forgassák, az olló egy helyben mo-zogjon, így nem lesz szögletes az egér füle.
A sík- és zacskóbábok elkészítésénél munkatan-könyv 15. oldalán az eddig megtanult ismereteketvettük alapul, de lehetôséget kívánunk biztosítaniaz alkotó fantáziának is. Ezek a bábok alaklemezután elkészíthetôk és a mesefigura karakterénekmegfelelôen díszíthetôk, felöltöztethetôk. A for-mák pontos körbenyírásának, esetleg tépésnek a színek megválasztásának kiemelkedô szerepevan. Itt kell felhívni a figyelmet a jó minôségû pa-pírragasztóra és ennek helyes használatára.
A Varázskezek oldalának ötletei a papírtéma-kört lezárják, de további lehetôséget biztosítanakarra, hogy napközben vagy otthon, kevés nevelôi,illetve szülôi segítséggel ajándékot vagy dísztár-gyakat készíthessenek a gyerekek.
A Varázskezek oldal ötletül szolgálhat továbbimunkadarabokhoz. Figyelem! Nem a rókát és a
Kézikönyv az 1–2. technika és életvitel tantárgyhoz33
nyulat, mint állatokat modellezzünk, ábrázoljunk,hanem valamilyen gyermeki igény kielégítéséreszolgáló terméket tervezünk, pl. az Ugorjunk ár-kot! címû mese szereplôit elevenítjük meg. Tehát aróka és a nyúl papírból történô hajtogatása nemlesz öncélú, hanem funkciót kapnak, van, amiértkészítjük ezeket.
Javasolt munkadarab az alaklemez használatáhozés a nedvszívó képesség vizsgálatához a „Jó reg-gelt!”– virág. A különbözô papírfajtákból készített vi-rágfejeket (összecsukott szirmok) vízzel telt tálba te-gyék a tanulók! Aszirmok rövid idô múlva kihajtanak.Vajon mitôl nyílt ki a virág? (A papír vizet szívott ma-gába, a rostjai megduzzadtak, ez okozta a mozgást.)
A fa és a természet kincsei
Tananyag1. osztály: Faágak, gallyak és/vagy pálcák, vékony
lécek tulajdonságainak érzékszervi tapasztalásatapintással (érdes, sima, száraz, nedves), hajlí-tással (hajlítható, rugalmas, törhetô). Hurkapál-ca darabolása, csiszolása, ragasztása.
2. osztály: Fából (vesszôbôl) készült szerkezet kör-nyezetünkben. Faanyagból használati tárgy (já-ték) készítése, tervezése, kivitelezése. Reszelés,faragás mûvelete, eszközei. A megismert anya-gok összehasonlítása.
Fejlesztési követelmények1. osztály: Tudja, hogy a fa a természet kincse! Is-
merje a hurkapálca megmunkálási tulajdonsá-gait (hajlítható, törhetô, rugalmas-rugalmat-lan…)!Tudjon hurkapálcát darabolni tördeléssel, és/vagykéssel; hurkapálcát csiszolni csiszolópapírral;kést balesetmentesen használni, ragasztássalszerelni.
2. osztály: Ismerjen fel a környezetünkben fábólkészült szerkezeteket!Fejlôdjenek készségeik a fa csiszolásában, fara-gásában, szerelésében (kötözésben, ragasztás-ban). Képes legyen a szükséges eszközök (kés,reszelô) balesetmentes használatára.
Elsô osztálybanA fa a természet kincse. Nap mint nap találkozha-tunk vele. Természetesen a tanító dönti el, hogy apapírmunkák elôtt vagy után építi be a tanmeneté-be ezt a témakört.
A tanterem berendezési tárgyai, otthonunk bútoraiis fából készültek. A bevezetô beszélgetésben a moti-váló képek alapján fogalmazzuk meg e gondolatokat.
Az elsô osztályos tanulók fával mint megmun-kálandó alapanyaggal hurkapálcika formájában ta-lálkoznak a tanórán. A hurkapálcikát eredetilegdisznóöléskor használták a hurka két végének lezá-rására.
Se nem hús, se nem csont,Megfôzték, megsütötték,mégsem ehették meg. Mi az? (Hurkapálca)
A pálcika darabolása nem okoz nehézséget a ta-nulóknak. A megmunkálásnál – kihasználjuk azontulajdonságait, hogy könnyen törhetô, pattintható.Érzékeltetjük a fa rugalmasságát.
A tördelés lényeges mûveleti lépését és munka-darab javaslatot a Mtk. 26–28. oldalán találunk.A tördelés mûveleti lépései:
– becslés szemmel,– méretfelvétel – jelölés ceruzával,– a hurkapálcika marokra fogása,– a jelölésnél megtámasztás két hüvelykujjal és
körömmel,– a hurkapálca hirtelen megroppantása,– törés a megroppantással ellentétes mozdulattal.Olyan munkadarabot válasszunk, amelynél nem
elvárás a méretpontosság. A képlékeny anyagokbólátmenetként javasolható a sündisznó, de adjunkneki funkciót (pl. mesefigura).
Kedvelt modellek a termésbábok (gesztenyebá-bok). A technikai nevelés szempontjából kevésbé ér-tékesek például a kartonlapra ragasztott emberfigu-rák, virágok állatfigurák. (Ezeknek nincs funkció-juk) dísznek sem megfelelôek, nem esztétikusak.
A tördelt felület megfigyeltetése után, a sima fe-lület kialakításának elvárásaként vezessük be a csi-szolást. Esetleg különféle minôségû (durva, sima)csiszolópapír vizsgálatával válasszunk céljainknakmegfelelôt. A csiszolásnál sem feledkezzünk megaz alátét alkalmazásáról és a helyes kéztartásról, a csiszolópor ne kerüljön a levegôbe (szembe).
A méretpontosság igényével készített munkada-raboknál a mérést valamilyen megadott egységgelvégeztessük. A munkatankönyv számolópálca ké-szítését is javasolja. Itt már a tanulónak kell megfo-galmazni a számolópálca kialakításának mûveletisorrendjét. (Mérés, elôrajzolás, darabolás, csiszo-lás). Javasolt és kedvelt munkadarab a marokkó,amelyhez a pálcák végeit hegyesre kell csiszolni.Ezt be kell mutatni a tanulóknak. A csiszolás ered-ményessége nincs arányban a csiszolópapírra ki-fejtett nyomóerôvel. Ezért célszerûbb könnyedén,lazán, kis nyomatékkal dolgozni. A hurkapálcagörcsös fogása vagy erôs nyomaték kifejtése kö-vetkeztében a kéz hamar elfárad, rácsúszhat a csi-szolópapírra, megsérülhet.
Az új daraboló mûveleteket – a vágás késsel – atanító mutatja be! A kés részeit, balesetmentes hasz-nálatát, tárolását, minden órán fel kell eleveníteni!
Pálcika darabolása késsel a következô mozza-natokból áll:
– a kés ráhelyezése a pálcikára (a méretjelek),– a kés és a pálcika merôlegességének biztosítása,– a pálcika gördítése a kés alatt,– a pálcika elpattintása, törése.Érdemes idôt fordítani arra, hogy végignézzük
a tanulók munkáit az elvégzett mûveletmozdulatokszempontjából és az értékelést csoportonként vagytanulónként is megtehetjük.
Nyilván a legjobb megoldás, amikor a tanuló a kést a jelölésre merôlegesen helyezte, a pálcát a kés alatt görgette. A legsikertelenebb akkor a mun-kadarab, ha a tanuló a kést nem a méretjelre helyez-te, nem merôlegesen tartotta, nem görgette a pálcáta kés alatt.
A közbensô lehetôségek, amelyek a munkada-rab kiviteli minôségét meghatározzák:
– a kést a méretjelre helyezte, merôlegesen, denem görgette a pálcát,
– a kést a méretjelre helyezte, de nem merôlege-sen és görgette a pálcát,
– a kést a méretjelre helyezte, nem merôlegesenés nem görgette a pálcát,
– a kést nem a méretjelre helyezte, de merôlege-sen és görgette a pálcát,
– a kést nem a méretjelre helyezte, de merôlege-sen és nem görgette a pálcát,
– a kést nem a méretjelre helyezet, nem merôle-gesen és görgette a pálcát.
Mindezekbôl azt a tanítói következtetést kell le-vonni, hogy a tanítói bemutatásnak szakszerûnekkell lenni minden mûvelet tanításánál, szerszámbemutatásánál. A tanulóba beivódnak a tanító általbemutatott mozdulatok (belsô utánzás), és csak ké-sôbb egy külsô utánzás során tudhatjuk meg ennekeredményességét, a tanuló által végzett mûveletvagy mozdulat szabályosságából.
A tanulók által végzett mûveleteket állandóanellenôrizni kell, annak ellenére, hogy tudjuk a tech-nika tantárgy nem mûveletcentrikus (nem az egyesszakmák mûveleteit tanítja), hanem cselekvésköz-pontú. A helytelen munkavégzésnek különbözôokai lehetnek:
– érdektelenség (motiválatlanság), – megértés hiánya, – figyelemkoncentráció hiánya,– ideg-izom koordináció fejletlensége stb.Az okokat a tanítónak fel kell tárnia és megfele-
lô módszerekkel (kisebb lépések elve, gyakorolta-tás stb.) az eredményességre kell törekedni.
Második osztályban a fa és a faalakítás témakörbevezetésének alapul szolgálnak a környezetismere-ti órán tanultak. A fafajtákat csoportosíthatjuk külsôjellemzôik alapján. Megfigyeltetjük a fô részeit ésegyúttal keressük a környezetünk tárgyaiból azokat,amelyek pl. gyökérbôl, törzsbôl, ágakból, termés-bôl, levélbôl készültek. A fa részeihez rendeljünktárgyakat. Tárgyakhoz rendeljük a fa részeit.
A megmunkálásról, a célszerû átalakításról, a fák védelmérôl kényszerítsük együttgondolkodás-
Kézikönyv az 1–2. technika és életvitel tantárgyhoz34
Kézikönyv az 1–2. technika és életvitel tantárgyhoz35
ra tanulóinkat. Az életkor fiziológiai determináltsá-gának megfelelôen második osztályban is a hurka-pálca a legáltalánosabban felhasználható faáru. Eb-bôl készíthetünk különbözô munkadarabokat.
Faliképet ne általában készítsünk! Egy lehetsé-ges motiváció: A mesterségünk címere címû játék.A mesterségek kötôdjenek a fa megmunkálásához
(asztalos, csónakkészítô, …) Készítsünk „cégtáb-lát” a mestereknek! (Így már adtunk funkciót a kar-tonra ragasztott pálcikaformáknak!)
Természeti anyagok feldolgozásában könnyenelérhetô, forgalmazóktól beszerezhetô alapanyag a gyékény, amelyet életkori sajátosságaiknak meg-felelôen könnyen tudnak alakítani a tanulók.
ÓRAVÁZLAT 2. OSZTÁLYBAN
Tanítási óra anyaga: Vegyes anyagok összedolgozása.Tanítási óra feladataiOktatási feladat: A hurkapálcáról tanult ismeretek rendszerezése.Képzési feladat: Adott munkadarab készítéséhez legyen képes az elemi mûveletek megválasztására, el-
végzésére.Nevelési feladat: Játékkészítés öröme. Energiatakarékosság. A szél hasznosítása.Javasolt munkadarab: Szélforgó.Anyagszükséglet: hurkapálca, színes tafotapapír, gombostû.
A foglalkozás meneteI. Bevezetô rész1. Motiváció, pl. Szabó Lôrinc (A szél meg a nap) versét felolvasni: Mi lehet a vers címe?
A vers fôszereplôi segítenek. Hol találkozunk a széllel, meg a nappal?Mai óránknak fontos szereplôje lesz a szél.Az elôzô versben milyennek ismertük meg?A valóságban milyen? A szélnek milyen tulajdonságait érzékeljük a szemünkkel, fülünkkel és a testünkkel?A szélnek ereje van, amivel építeni és pusztítani tud. Mondjunk rá példát!Látott-e már valaki szélkereket? Beszéljen róla!
2. Keresztrejtvény megfejtése egy olyan szerkezet, amelynek természetesen köze van a szélhez.
S Á L
ZÉK
É R
L
KÉZ
E S
R Ó
ÉL C
K É S
K A
LÉ
S
A P O S
KÖYG
1. Télen hordjuk. közös munka2. Ezzel gömbölyítettünk. (tábla,3. A fa föld alatti része. írásvetítô)4. Az érem ilyen formájú.5. Ülünk rajta.6. Ilyen késsel lehet dolgozni.7. Ilyen bábot is hajtogattunk.8. Vékony fa.9. Ezzel vágunk.
1.
2.
3.
4.
5.
6.
7.
8.
9.
Látott-e már valaki szélkereket? Beszéljen róla!
Kézikönyv az 1–2. technika és életvitel tantárgyhoz36
3. Célkitûzés: Készítsünk olyan játékot, amelyet a szél „erejével” tudunk mûködtetni.
4. A szélforgó bemutatása: mûködés elemzése. szélforgó(Pörög, mitôl pörög gyorsabban, lassabban?)Melyek a részei? (Szár, pörgôfej.)Mibôl készüljön a pörgôfej (papírforgó), hogy a szél belekapaszkodhasson, de ne tépje le?Milyen legyen a formája, hogy a szél belekaphasson? esetlegMekkora legyen? kísérletA szélforgó szárát mibôl készítsük? Mekkora legyen? sima lap, hajtott lap!Hogyan tudjuk a papírforgót a hurkapálcához szerelni? frontális(Varrni, ragasztani, szegezni…)Milyen irányban mozog a szélkerék? (Forgómozgás!) beszélgetés
5. Mûveleti sorrend megbeszélése.6. Szükséges eszközök kiválasztása.7. Baleset-megelôzés.8. A szélforgó értékelésének szempontjai.
II. Munkáltató rész: a szélforgó készítése1. Papírforgó: a határoló élek elôrajzolása képes sorrend
középpont jelölése, a táblánnyírás ollóval.
2. Szár (nyél) csiszolása3. A papírforgó és a szár összeszerelése
– a papírforgó szirmainak behajtása– a „szirmok” rögzítése a középponthoz gombostûvel(a forgás tengelye).
III. Befejezô rész1. A szélforgók kipróbálása.
Miért nem mûködik?Hogyan javítható a hiba?Szélkerékfújó verseny.
2. A munkadarab értékelése, a megadott szempontok alapján.3. Továbbfejlesztés lehetôsége: dupla forgó készítése.4. Összefoglalás. beszélgetés5. Tanórai munka értékelése.
Hf.: Gyûjtsünk a széllel kapcsolatos mondásokat! koncentrációMit jelentenek? (Más szelek fújnak;
Szelét veszi valaminek magyarCsapja a szelet valakinek. Tudja, honnan fúj a szél.Széltôl is óv valakit.)
A természeti környezet védelmét, a növényeinkfejlôdését segíti a virágkaró. Jó, ha vékony puhalécbôl esetleg vesszôbôl készítettjük. Alapanyag
hiányában hurkapálca hegyezésével is elkészülhetegy egyszerû, alacsony növény mellé szúrható vi-rágkaró.
Kézikönyv az 1–2. technika és életvitel tantárgyhoz37
A fafaragás és a reszelés mint alakító, forgácso-ló új mûveletek kerülnek bevezetésre (koncentrá-ció: ceruzafaragás). Ha módunkban áll, minél több,népi motívummal készült fafaragást is mutassunkbe a tanulóknak. Figyeltessük meg a kész faragásokanyagát, mintáját, formáját, színezését! Mi miért tu-dunk (vagy nem tudunk) ilyen tárgyakat készíteni?
A munkatankönyv csupán utasításokat nyújt azegyes modellek készítéséhez, a tanító feladata ak-tualizálni, motivációt kitalálni az egyes munkadara-bok készítéséhez. Sikeres munkadarabok lehetnek a régmúlt idôk játékai, amelyek arra is alkalmasak,hogy fát és egyéb természeti anyagot komplexenhasználjanak a tanulók.
Fonal és textilTananyag1. osztály: Szálas, vonalszerû anyagok a természet-
ben (pl. vesszô, fûszál, gyapjú, haj stb.). A zsi-neg, fonal tulajdonságainak érzékszervi tapasz-talása húzással (nyúlás, rugalmasság, szakítás),tapintással (felületi tulajdonságok), hajlítással(nyújtható, rugalmatlan). A vonalszerûség – jel-lemzôen hosszirányú kiterjedés – érzékelése ésfelhasználása: pl. kötözés (csomó- és csokorkö-tés), tárgyak felfüggesztése, mozgatása.
2. osztály: Természeti és az ember által készítettszerkezetek vonalszerû anyagokból (pl. pókháló,madárfészek, háló, kosár, textília). Fonalak éstextíliák érzékszervi összehasonlítása kiterjedés(vonal-, illetve lapszerûség), tapintás, szín stb.szerint. Legegyszerûbb öltések megismerése ésgyakorlása. Textíliák nyírása és egymásra ra-gasztása: játékos és hasznos tárgyak készítése. A textíliák felhasználása az otthon, öltözködés,díszítés, mûvészetekben.
Fejlesztési követelmények1. osztály: Ismerje fel a természetben és környeze-
tében található vonalszerû anyagokat. Szerezzentapasztalatokat, hogy ezeket az anyagokat mi-lyen célra és miért lehet felhasználni.Tudjoncsomót és csokrot kötni.Legyen képes a különbözô fonalak és textíliáknéhány jellemzô tulajdonság szerinti szétválasz-tására, összehasonlítására.
2. osztály: Tudjon megnevezni fonalból készült, emberáltal készített szerkezeteket, a textilfelhasználás né-hány módját (mit, mire, hol?) Tudjon tûbe cérnát fûz-ni, egyszerû öltésekkel fonalat vezetni, textíliát nyírni,egymáshoz illeszteni. Képes legyen egyszerû textilbôlkészült tárgy tervezésére, kivitelezésére, értékelésére.
A fonal és textil alakítása nélkülözhetetlen a tech-nika tantárgyban. A kisgyermek közvetlen környe-zetében jelentôs szerepet töltenek be. A fonal és a textil tulajdonságaiknál fogva sokrétûen felhasz-nálhatóak a mindennapi életben. Kedvezô tulajdon-ságuk, – puhaság, lágyság, könnyû alakíthatóság, a „melegség” stb. – miatt alkalmasak arra, hogy a 6–10 éves gyermek fiziológiai adottságainakmegfelelôen ezen anyagokon keresztül ismertes-sük meg az ember céltudatos anyagátalakítási tevé-kenységét (állapotváltoztatást).
Hogyan találhatóak a fonal- és textilanyagokalapanyagai a természetben (azok milyen tulajdon-ságúak), az ember mire használja azokat. Milyenemberi igényeknek megfelelôen alakítja, változtatjaa fonal és textil alapanyagait, mire használjuk, me-lyek a legegyszerûbb eszközök és mûveletek a fel-dolgozásnál. Itt természetesen csak elemi ismere-tekre szorítkozunk! A tanítónak tudnia kell, hogy a textil gyûjtôfogalom. A fonal- és textilmunkák el-nevezése a munkatankönyveknek azt a funkcioná-lis láncolatát is szeretné kifejezni, hogy a fonalbólszármaztatjuk a textilt. (A fonal a textil alapanya-ga.) A megkülönböztetés azért is szükséges, mertnem minden textil készül fonalból (pl. filc)!
Az elsô osztályba bekerülô tanulók általában is-merik már a fonalat, zsineget, egyszerû csomókö-tést. A tárgy feladata tudatosítani azokat az ok-oko-zati összefüggéseket, amelyek a csomókötés funk-ciója, anyaga, fajtái között találhatók.
A Mtk. 29. oldalán találjuk a témakör bevezetôórájának javaslatát. Ezt célszerû kiegészíteni külön-féle vastagságú és sodratú, de azonos hosszúságúfonalak (cérnák) szakítási próbájával.
A gyermeki igényt kielégítô játékos ismeret-szerzést szolgálnak a javasolt munkadarabok.
Kézikönyv az 1–2. technika és életvitel tantárgyhoz38
Második osztályban a fonal- és textilmunkáktémakör a fonal eredetét (növényi, állati, mû-anyag), a sodrás mûveletét, a textilfajták vizsgála-tát és ennek ismeretében felhasználhatóságukatöleli fel. Pl. a szövetek szerkezeti vizsgálatánál tér-jünk ki a szálak különbözô vastagságára és egy-mástól való távolságára. (Vékony-vastag, laza-sûrûszövésû szövet.) Gyûjtessünk példákat vagy szem-léltessük képek segítségével a fonal és textil fel-használását környezetünkbôl. A példaanyagokatrendszerezzük.
Ruházat: zokni, harisnya, trikó, ing, nadrág,szoknya, pulóver, kabát, sapka, sál.
Játékok: plüss, nemez (filc) játékállatok stb.Lakásfelszerelés: szônyeg, falvédô, terítô, ágy-
nemû stb.Mibôl készült (zokni …)? Miért?Tapasztalati úton juttatja el a munkatankönyv
a tanulót a nyersanyag, alapanyag, termék láncolatmegértéséhez.
A hármas fonás (háromerû) sok helyen alkal-mazható, célszerû begyakoroltatni.
A szövés, a pókfonás alkalmas a fonalszerû és alapszerû anyagok bemutatására, a szövés elvénekmegismertetésére. Találjunk motivációt a munka-
darabunkhoz, ne csupán feladatként adjuk tanu-lóinknak ezeket a mûveleteket (pl. babaszobábaszônyeg, jelzôtábla, tartó, karácsonyfadísz, óra-rendtartó stb).
Az egyszerû öltések közül a fércelô öltést tanít-hatjuk egy könyvjelzô elkészítésével. Olyan textil-fajtát válasszunk, amely nem vastag (a könyvet nemnyomja szét), az öltések könnyen vezethetôk benne,nagylyukú tûvel, hímzôfonallal tudjuk varrni.
A munkatankönyv 41. oldalának munkadarab-ajánlatát, a kabala varrását külön tanórára tegyük.Annál is inkább, mert a gombvarrás mint új isme-ret bemutatása, gyakorlása magában is elég hosszúidôt vesz igénybe.
A tû és az olló (gyûszû) helyes használatát bekell gyakorolni. Térjünk ki a különféle tûfajták ésollófajták bemutatására is!
A fonal- és textilmunkák során is kövessük azeddigiekben megszokott eljárásunkat: célkitûzés,tervezés, kivitelezés, kipróbálás.
A fakanálbáb alkalmas a tanultak rendszerezé-sére (de konkrét meséhez készítsük a bábokat!)
A Varázskezek oldalak (Mtk. 44–45. o.) ötlete-ket nyújtanak a munkadarab választáshoz a tanu-lóink igényeinek megfelelôen.
OtthonA NAT eddigi irányelvei alapján, a tantárgyhoz va-ló kapcsolódások miatt, a gyermek leglényegesebbéletterének figyelembevételével 1–2. osztályban azotthon témakörrel, mint tematikus egységgel isfoglalkozunk.
A témakör tanításának céljaA közvetlen környezet megfigyelése, annak
gondozása, megbecsülése. A család szerepének rô-sítése. Az egymásért végzett tevékenység erôsíti a felelôsségtudatot és fejleszti az egymásra utalt-ság érzését.
Kialakítani és fejleszteni a környezetkultúra, atantárgykultúra alapjait, szokásait. Megismerni, tu-datosan felhasználni a környezet alakításában azeddig tanult anyagalakítási módokat.
Egészséges életvitelre, életmódra szoktatni.
Elsô osztályban a témakör bevezetése az ott-honról, lakásról, a lakásban elôforduló tárgyakrólbeszélgetéssel indítható.
Lerajzoltathatjuk a gyermek szobájának elren-dezését a munkafüzet utasítása szerint (erre kevésa hely a munkafüzetben). Eredményesebb arról vé-leményt cseréltetni, milyen kedvenc tárgyaik van-nak a gyerekeknek, ezeket miért kedvelik, hogyanhasználják, óvják.
Kinek milyen családi feladatai vannak? Ezeketmiért kell elvégezniük?
A munkatankönyv növényápolásra, mint egy le-hetséges háztartási teendôre vezeti rá a gyermeke-ket. Ez akár környezetóra is lehetne egészen addig,amíg elemezzük a növények életszükségletét. (Ho-gyan táplálkoznak a növények?) Attól lesz techni-kai szemléletû, ha tudatosítjuk, miért is tartunk nö-
Kézikönyv az 1–2. technika és életvitel tantárgyhoz39
vényeket a lakásban. Milyen technikai eszközök-kel tudjuk ezeket a növényeket ápolni, gondozni,életfeltételeiket javítani.
Szükséges a szobai növényápolás eszközeinekbemutatása. Egyúttal alkalmas a funkció-anyag-for-ma (méret) elemzésére is az ábra és a tanórai szem-léltetôanyag. Melyiket mire használjuk? A tantermi
növényeink ápolására „virágfelelôsi rendszert” islétrehozhatunk. Ezen a tanórán közösen ültessünk átegy tantermi növényt. Mit jelent: „kinövi a csere-pet”? Ne felejtsünk el szólni a túlöntözés veszélyé-rôl sem!
Készíthetünk növényültetési tervet: szobába, er-kélyre, folyosóra.
ÓRAVÁZLAT 1. OSZTÁLYBAN
Tanítási óra anyaga: A terítés, vendégvárás eszközei, anyagai.A tanítási óra feladataiOktatási feladat: Otthonuk tárgyai és anyagaik.
Tanult anyagfajták és mûveleteinek gyakorlása.Képzési feladat: Alakuljanak szokásaik egyszerû terítési módokban.Nevelési feladat: Munkamegosztásra szoktatás, egészséges táplálkozás alapelvei.Anyagszükséglet: babaedények, színes lágypapírok, képlékeny anyagok, szalvéta, terítô.
I. Bevezetô beszélgetés1. Mit csinál a család, ha vendéget vártok? frontális
Ki takarít? Ki vásárol be? Ki fôz? Ki terít? beszélgetésVoltatok már vendégségben? Miért éreztétekjól magatokat?
2. Szituációs játék.”Babáékhoz” vendég érkezik. Szeretnék, haa vendég jól érezné magát. Mit tegyünk?Mirôl kell gondoskodni?
3. Alakítsunk „családokat”! (3–5 fôs csoport) csoportmunkaVálasszunk „babát” (1-2 fô), akik vendégségbe mennek. szervezésCsaládok feladatai: Babák feladatai:Gondoskodjanak a Készüljenek fel vendégekrôl! (öltözködés, ajándék stb.) a látogatásra!Szervezzék meg a munkát a családban!Válogassanak egészséges, vitaminokban gazdag élelmiszereket!
II. Munkáltató részCsoportonkénti feladatmegoldások.(tanítói megfigyelések, tanácsadás, ahol szükséges)
II. Befejezô beszélgetés1. A csoportok munkáinak értékelése (a játék folytatása).
A családok bemutatják a vendégváró terítékeket, a babák kiválasztják kihez mennének szívesen vendégségbe. Miért? A csoportok („családok”) elmondják, hogy mit miért készítettek.
2. Tanórai munka értékelése.
Kézikönyv az 1–2. technika és életvitel tantárgyhoz40
Második osztályban a témakör az elsô osztály-ban megismert alaptevékenységek bôvítését jelenti.Ilyenek a családi munkamegoszlás. A tanulók általa családban elvégezhetô feladatok felsorolása. A ta-karítás, portalanítás részmûveleteinek tervezése,sorrendbe állítása, ezek technikai eszközei. A he-lyes terítés is hozzátartozik az étkezési szokások-hoz. Változatos feladatokkal kell rászoktatni a tanu-lókat. (Sajnos ennek kevés iskolában adottak a tár-gyi feltételei, de legalább beszéljünk róla!) Készít-hetünk különféle feladatlapokat, kiegészítendô táb-lázatokat, rajzos ábrákat. Pl. Válaszd ki a helyesenterített asztalt!
A munkatankönyv egyszerû szalvétahajtási mó-dot mutat. (Ezen a vonalfajtákat is felismertetjük!)
Szemléletformáló feladata van az egészségestáplálkozással foglalkozó témaköröknek. Az elsôosztályos munkatankönyv játékos formában ajánlpéldát vitaminban gazdag, könnyen elkészíthetôsalátára. Ezt lehet bôvíteni tanulói receptek alap-ján. Fokozottan vigyázzunk a tanteremben készí-tett ételek higiéniájára! Csak akkor készítsünk tan-órán bárminemû ételt, ha garantált a tisztaság, ki-zárt bármely fertôzés lehetôsége az anyagbeszer-zés, az elkészítés és az elfogyasztás során.
Elsô osztályban e címszó alatt modellezzük a tan-termünket vagy a babák részére modelleztetünktantermet (tornatermet). Ehhez felhasználhatjuk a környezetünk hulladékdobozkáit (pl. gyufás-,fogkrémes-, cipôs-, vitaminosdoboz stb.), melye-ket célszerû év elejétôl gyûjteni.
Az iskola, a tanterem modellezése a nevelôt ishozzásegíti tanítványai minél teljesebb megisme-réséhez. Hogyan ítélik meg az iskolai, tantermikörnyezetet, miért tetszik, miért nem megfelelô,mit változtatnának? Ezek a tanulói vélemények ki-fejezésre juttatják a tanulói kötôdést és az elutasí-tást is tantermükhöz, iskolájukhoz. Amelyek nemcsupán a tárgyakhoz való viszonyulást jelentik,mélyebb emberi kapcsolatokat is felszínre hoznak
(tanulás, társak, tanító stb.), melyekre a tanítónakoda kell figyelni.
A gyerekek nagyon szívesen vállalkoznak a ba-baterem berendezésére.
Elôbb arról kell beszélni, melyek a tanteremlegjellemzôbb berendezési tárgyai, hogyan lehetezeket valamilyen anyagból kicsinyítve elkészíteni(modellezni)? A csoportokban (vagy egyénileg) el-készített tantermek iskolát is alkothatnak. Sokféleötlet, lehetôség kínálkozik arra, hogy pl. tornate-rem is készülhet (hurkapálcika bordásfallal, varrttornaszônyeg stb.). Ez a modellezés átmeneteketjelent a különféle anyagok megismertetése és azépítôelemekkel végzett manipulálás között.
Az iskola
KÖZLEKEDÉS
A technikai nevelésbe is beletartozik a közlekedésiismeretek és magatartásformák elsajátítása. A he-lyes közlekedésre nevelés egészét viszont egy tan-tárgy nem képes ellátni (környezetismeret, magyar…). A közlekedés technikai eszközeinek ismerete,megfelelô használata az alapmûveltség része. Az is-koláskor kezdetétôl szoktatni kell a tanulókat a sajátés társaik biztonságát szolgáló szabályok betartásá-ra, így pl. a biztonságos közlekedés szabályainak
betartására, kultúrált közlekedési magatartásra.A közlekedés témakörben meg kell tanítani a
biztonságos közlekedést járdán, úttesten, valamintaz átkelés szabályait.1. osztály: Ismerje meg a gyalogosokra vonatkozó
jelzéseket! (rendôrlámpa, rendôri karjelzés)Tudja ezeket a gyakorlatban alkalmazni!
2. osztály: Ismerje meg az útjelzô táblák fajtáit!Tudja alkalmazni a gyalogos közlekedés szabályait!
Kézikönyv az 1–2. technika és életvitel tantárgyhoz41
Az elsô osztályos munkatankönyvben találha-tók azok a motiváló képek, amelyek irányt adóaklehetnek a tanóra anyagának feldolgozásában.
Ezt a témakört azonban legcélszerûbb terepenvégezni (falun és városban egyaránt), megfigyel-tetve a gyalogos forgalom irányítását szolgáló jel-zéseket.
Az 1. osztályos tankönyvben újítva, már a tanévelején foglalkozunk közlekedési ismeretekkel ésévszakonként figyelemfelkeltô foglalkozásokkalcélszerû feldolgozni a tanév közlekedési ismereteités ezáltal az elvárt magatartási szokásokat kialakí-tani.
Az iskola környékén elôforduló közlekedési ve-szélyhelyekre külön-külön hívjuk fel a figyelmet.
A második osztályos munkatankönyvben az56–59. oldalak nyújtanak segítséget a gyalogosközlekedés szabályainak.
Az úttesten való átkelés folyamatának végigkö-vetése nem csak a közlekedési ismertek elsajátítá-sában segítenek, hanem alkalmasak arra is, hogybevezessük a tanulót a szabálykövetô algoritmikusgondolkodásba is.
Az út szélén állok, balra nézek
várok
Jön autó
balról
Sietek át az úttesten
Jobbra nézek
Jön autó
jobbról
igen
igen
nem
Tananyag1. osztály: Ismerkedés az építôelemekkel. Elem-
családok kirakása. Néhány elembôl álló alakzat,modell kirakása; szerkezetek összeállítása minta,rajz, fénykép alapján.Tetszés szerinti elemszámú alakzatok, építmé-nyek kirakása, felépítése egyéni ötletek, elkép-zelések alapján.
2. osztály: Építôelemek felhasználásával minta,rajz, fénykép alapján összetettebb alakzatok,szerkezetek (falszerkezetek, ajtó, ablak, erkély,ház, torony, híd) összeállítása. Konstruálásegyéni képzeletre támaszkodva (próbálgatással).Az összeállított modellek (szerkezetek) részeiközti kapcsolatok (illeszkedés, támasztás, áthi-dalás, határolás stb.) vizsgálata és alkalmazásaegyéni konstrukciók elkészítésében.
Fejlesztési követelmények1. osztály: Szerezzen tapasztalatot arról, hogyan
lehet az építôelemeket szétválogatni, adott fela-dathoz, probléma megoldásához megfelelô elem-eket kiválasztani.Legyen jártas építôelemek pontos egymáshoz ésegymásra illesztésében.Képes legyen egyszerû modellek megépítéséreegyéni elképzelés alapján.
2. osztály: Ismerje az illeszkedik, támaszt, támasz-kodik, összeköt, áthidal, határol, tart, tartott tech-nikai összefüggéseket az építôelemekbôl összeál-lított szerkezetben, és ezeket tudja alkalmazni.Ismerje a kicsinyítés, nagyítás fogalmát. Tudjamegnevezni a környezetében található (otthon,iskola, utca stb.) rögzítési módokat.Legyen jártas adott egyszerû modellek utánzás-sal történô összeállításában; az összeállított mo-
Építôelemekkel végzett gyakorlatok
Kézikönyv az 1–2. technika és életvitel tantárgyhoz42
dellek kapcsolatainak feltárásában, elemzésé-ben; annak mérlegelésében, hogy egy-egy ele-met melyik másikkal lehet helyettesíteni.Legyen képes összetettebb modellek felépítésé-re egyéni elképzelés alapján.Az építôelemekkel történô modellezés termé-
szetesen nem választható el az 1–2. osztály többitémakörétôl, azokkal szervesen összefügg. Annakellenére, hogy a tanmenetjavaslat és a munkatan-könyvek ajánlása szerint a tanév végére esik a té-makör tanítása, a tanév során bármikor tanítható.
Különösen nagy gonddal kell ügyelnünk arra,hogy az elsô osztályos életkorban mire, mennyi is-meret befogadására képesek a gyerekek. Így a fela-datok és értelmezésük, a környezetez ingerhatásai-val párhuzamba legyenek, és ne tartalmazzanak a fokozatok se olyan ismereteket, amelyek megha-ladják a tanulócsoport értelmi képességeit. Jól biz-tosítsák a személyiség fejlôdését.
Elsôsorban komplex módon felépített (játékos),választékos feladatokat tartalmazó tanítási órákszervezése ajánlatos.
A térlátás-érzékelés fejlesztése, a formák, ará-nyok érzékelése az egyik feladat. Elsô osztálybanfontos, hogy folyamatosan szokásrendszert alakít-sunk ki az építôkészlet megismerésére, használatára.
– Doboz rendje – (folyamatosan: az elemek nevei).– A feladatokhoz szükséges elemek kiválasztá-
sa (és használat után helyrerakása).– A valóság (a modellezendô építmény – tárgy)
alaki felismerése.– A valóság (a modellezendô építmény) összeha-
sonlítása az építô elemekkel mi minek felel meg.– Az építés: síkra modellezés feladatának vég-
rehajtásakor legyenek fokozatosan képes:– minták, látszati rajzok, fényképek alapján
építeni,– pontos egymáshoz illesztéssel,– a megadott rajz-kép lefedésével,– bonyolultabb, nehezebb problémák esetén
segítséggel oldják meg a feladatokat.Már itt (1. osztályban) jelentkeznek a mûszaki
rajz elemei, természetesen a rajzi ábrázolás megle-hetôsen alacsony fokán. Elôször csak az egyes ele-mek körülrajzolása az elvégezendô feladat. Már
ebben a szakaszban tudatosodik a tanulókban,hogy a körvonalrajz lényegében egy építôelemegyik lényeges tulajdonságát tükrözi.
A körvonalrajz lényeges sajátossága és egybenelônye is, hogy a tárgyról (milyen elemekbôl épült)nem árul el semmit. Így ugyanarra a körvonalrajz-ra más elemekbôl is kirakhatjuk a sílécet. Ez a kör-vonalrajz lesz késôbb (kiegészítô anyag!) a nézetiábrázolás egyik fô segítsége a különbözô nézetekmegértéséhez.
A körvonalrajz lényegének és funkciójánakmegértése mellett másik lényeges feladat, hogy atanulókkal megismertessük az ábrázolt tárgynak ésa valóságos tárgynak a kapcsolatát.
Nagyon nagy a jelentôsége annak, hogy mindenkapcsolatot megteremtsünk és ki is használjuk a ma-tematika, a rajz és a környezetismeret tárgyak isme-retanyagával – tanítási feladataival – kapcsolatban. A valóságos térelemeket és az építôdoboz elemeinekkonkrét kapcsolatát feltárva elindíthatjuk a tanulókata gondolati absztrakció útján.
Minél színesebben és sokrétûbben tálaljuk a va-lóságot, annál hamarabb jutnak el a tanulók az ön-álló ismeretszerzés igényéhez.
Az elemekkel való megismerkedés után jelleg-zetes problémahelyzetet kell teremtenünk, amely-bôl önként adódik a síkra építés követelménye.
Az építôelemekkel végzett gyakorlatok a tan-tárgy tanterve szerint a mûszaki rajzi ábrázolásegyik lényeges elemének, az elölnézetnek a fogal-mát is elôkészíti.
A síléc egyszerû formájánál fogva alkalmas ar-ra, hogy a síkra építés elsô fázisát képezze. Ele-mezzük a síléc formáját és funkcióját, a kettô kö-zötti összefüggést. A felhajló orr szerepét. Ezután ajellegzetes alak tisztázása után jutunk el a modelle-zéshez, az elemekbôl a síkra való kirakáshoz.
Fontos kezdetben, az építést megelôzô szakasz-ban, a gondolkodási folyamat jó tervezése, az ana-litikus gondolkodás fejlesztése.
Az egyszerû formát követve fokozatosan, a bo-nyolultabb valóságos tárgyak modellezésével foly-tatva, az építô gyakorlatok kiváló alkalmat terem-tenek a tanulók konstrukciós, lényeglátó képessé-gének fejlesztésére.
Tanítási óra anyaga: Ismerkedés az építôdoboz elemeivel.Tanítási óra feladataiOktatási feladat: Építôelemek csoportosítása. Elemrendszerek. Elemcsaládok.Képzési feladat: Családok kialakítása, jellemzô jegyek felismertetése.Nevelési feladat: Összefüggés a modell és a valóság tárgyai között.
Formaérzék, arányérzék fejlesztése.Javasolt tevékenység: Építôelemek játékos megismerése.
I. Bevezetô beszélgetés1. Elevenítsük fel a tanulók óvodai élményeit, beszélgetés
tapasztalatait a különbözô építôdobozokról(fa, mûanyag, lyukacsos, sima). Mit építettek már?
2. Az alsós építôdoboz bemutatása közlés,Kész építmények, rajzok, amelyek készíthetôk a dobozból. szemléltetés
3. Motiválás„Julcsi”! Kik tartoznak a családotokba?Ki a legnagyobb? Ki a legkisebb? Te kire hasonlítasz?„Peti”! Hányan vagytok a családban? Ki a legnagyobb,ki a legkisebb? Miben hasonlítatok egymásra a családban?
4. Célkitûzés: Az építôdoboz elemeibôl alakítsunk családokat!
II. Munkáltató rész1. A munkafüzet ábrái alapján válogassunk! szemléltetés
– Nagyságrendben rakjuk egymás mellé! doboz– Figyeltessük meg az elemek közötti megegyezôtulajdonságokat és a különbségeket! tábla– Így lesz oszlop-, tégla-, henger-, tetôcsalád. koncentrációOszlopcsaládban: nagy, közepes kis oszlop, kocka. matematikaTéglacsaládban: nagy, közepes, kis tégla, „félkocka”! rajzHengercsaládban: nagy, közepes, kis henger, félhenger.Tetôcsaládban: nagy, kis, ferde- és lapostetô.A négy építôelem-családból áll az építôdoboz,egyedülálló elemek a kúp és a híd.
2. A kocka mint az építôdoboz alapeleme.A kocka a legkisebb oszlop, két-, három-, négyszerese a többi oszlop.
3. Barkochba játék.Melyik családra gondoltam?Melyik elemre gondoltam?
4. Szabad építés (játék) a dobozból.
III. Befejezô beszélgetésAz építôdobozok rendje.Véleményalkotás az építôdoboz családjairól, elemeirôl: Tetszik. beszélgetésSzeretnék építeni, játszani vele. Miért?Valóságos tárgyak és építôkészlet elemeinek megfeleltetése.
Kézikönyv az 1–2. technika és életvitel tantárgyhoz43
ÓRAVÁZLAT 1. OSZTÁLYBAN
Második osztályban az építôelemek témakörét azelsôs anyag ismétlésével kezdjük, majd térben épí-tünk. Építményeket terveztetünk és modellezte-tünk. Az alátámasztás, illeszkedés fontosságára ésmikéntjére hívjuk fel a tanulók figyelmét. A kör-nyezetünk építményeit (iskola, lakóház, …) megfi-gyeltetjük, egyszerû modellek készítésével, ele-meztetésével mélyítjük a fogalmakat. Ezek egyúttala térlátást is fejlesztik, közben az elôtte, mögötte,mellette, felette fogalmakat is alkalmazzuk. Tuda-tosítani kell a tervezés szükségességét. A külsô térután a belsô teret modelleztetjük a szobabelsôn ke-
resztül, alkalmat adva az alaprajz készítésére, majda kicsinyítés, nagyítás fogalmának tapasztalati elô-készíttetésére. Ehhez javasolható módszer: mindentanuló egy négyzetrácsos lapon, mint a szoba alap-rajzán építôelemekbôl modellezzen különféle be-rendezési tárgyakat, ezeket rajzolják körbe. A be-rendezési tárgyak közül válasszunk ki pl. egyágyat, számoljuk meg hány négyzetrács hosszú,széles! Készítsük el egy kétszer ekkora vagy egyfele ekkora ágy alaprajzát (négyzetrács leszámo-lásával vagy az építôelem körberajzolásával)!
Kézikönyv az 1–2. technika és életvitel tantárgyhoz44
Tananyag1. osztály: Ismerkedés a szerelôelemekkel. Szerelô-
elemek felismerése az iskolai tárgyakon, rajzról,modellrôl. Egyszerû táblai (vagy írásvetítô áb-rák), „olvasása”, szerelés megadott sorrendekalapján. Egyszerû modellek konstruálása szerelô-elemekbôl: oldható kötések létrehozása (csava-rozással, fémgyûrûvel, gumigyûrûvel).Néhány elembôl álló csuklózó és merevítettszerkezet konstruálása rajz, minta vagy egyéniötlet szerint.A szerelés elemeinek, eszközeinek, szerszámai-nak balesetmentes használata, elrendezése.
2. osztály: Rögzítés – helyhez és helyzethez – a technikában; merevítés, egyszerû rácsos szer-kezetek szerelése önállóan és társakkal. A szer-kezeti elemek gondos rögzítése egymáshoz. Ba-lesetek megelôzése.
Fejlesztési követelmények1. osztály: Ismerjék meg a csavarral történô szere-
lést környezetükben; a szerelés szerszámait (csa-varhúzó, villáskulcs) és az oldható kötôelemeket(csavar, csavaranya, fémgyûrû, gumigyûrû)!Szerezzenek tapasztalatokat adott feladat ésprobléma megoldásának megfelelôen!Fejlôdjenek készségeik, jártasságaik: alkatré-szek, szerelôelemek megfelelô egymáshoz il-lesztésében és összecsavarozásában; a szerelô-elemek laza és szoros összeszerelésében (azerôkifejtés mértékében); a csavarhúzó és villás-kulcs balesetmentes használatában. Képesek le-gyenek mintához hasonló tárgy utánzással törté-nô elkészítésére: csuklózó, merevített szerkezetsegítséggel történô kialakításában (algoritmusalkotás); néhány elembôl álló szerkezet önállószerelésére.
2. osztály: Ismerjék és tudjanak megnevezni az el-mozdulások (eldôlés, gurulás, csuklózás, csúszás,behajlás stb.) megakadályozását elôsegítô rögzítést(merevítés); helyhez és helyzethez rögzítés adatait.
Manuális készségeik fejlôdjenek egyszerû me-revített szerkezetek önálló kialakításában! Járta-sak legyenek: egyszerû szerkezetek utánzássaltörténô szerelésében, összeállított szerkezetekkapcsolatainak feltárásában!Képesek legyenek elmondani, milyen célra ké-
szítették az építményt, a helyhez és helyzethez rög-zítéssel megoldható problémák felismerésére ésmegoldására a tanult vagy kitalált módszerekkel.
A szerelôelemekkel végzett gyakorlatokat a ta-pasztalatok szerint a gyerekek nagyon szeretik, a ta-nítók már kevésbé! Kevés iskola fordít arra gondot,hogy technikaórára a teljes értékû szerelôdobozokrendelkezésre álljanak. A korábbi központi elosztá-sú szerelôkészletek már mindenütt „kiürültek” az elmúlt 10–15 év alatt. Így nem telik öröme a ta-nulónak az iskolai szerelésben, fôleg ha otthon kü-lönb szerelôkészlet áll rendelkezésre, pl. LEGO.
Mindezeket figyelembe véve sem mondhatunkle e nagyszerû konstruáló képességet fejlesztô esz-közrôl. Így az Apáczai Kiadó 1–2. osztályos mun-katankönyveiben is helyet kaptak, bár nagyonleegyszerûsített módon, a legalapvetôbb informá-ciókra szorítkozva.
Elsô osztályban két tanórára tervez anyagot a ja-vasolt tanmenet. Nyilván ez nagyon kevés! Akinekfelszereltsége megengedi, az bármely más témakörterhére növelheti az óraszámot, a tanév során bár-hová beilleszthetô!
A munkatankönyv segít megismerni a szerelô-készlet elemeit. Ez nem történhet egy teljes tan-órán, a szerelôelemek nevét használat közben, a gyakorlatban kell megtanítani.
A Szereljünk és a Szereljünk betûket oldala fel-dolgozható egy-egy tanórában! Így jut lehetôségegyszerû, többelemû szerkezet kialakítására is! A csavarkötés létrehozásának biztonságára rá kellvezetni a tanulókat. A csavarral mint oldható kötô-elemmel két vagy több szerelôelemet (hevedert,pántot, alaplemezt stb.) kötünk össze.
Kézikönyv az 1–2. technika és életvitel tantárgyhoz45
Szerelôelemekkel végzett gyakorlatok
Tanítási óra anyaga: Ismerkedés a szerelôdobozzal, csavarkötéssel.Tanítási óra feladataiOktatási feladat: Merev és csuklózó kötés felismertetése. Elemfajták.Képzési feladat: Legyen képes a tanuló egyszerû szerkezet létrehozására
(1–2 csavarkötéssel, kiegészítés, továbbépítés), a csavarozás finommozgására.Nevelési feladat: Megfigyelôképesség, pontos illesztés, kombinációs képesség fejlesztése.Javasolt munkadarab: Betûformák.
I. Bevezetô beszélgetés1. Arról kell beszélgetni, hogy az eddig készített munkadaraboknál beszélgetés
milyen módon illesztettük és rögzítettük egymáshoz az egyes részeket.(Papír – ragasztás, hajtogatás,hurkapálca – ragasztás,fonalmunkák – csomózás.)Ezek a kötések szétszedhetôk-e? (Oldhatók-e?)
2. Motiváció!Gézzel bekötözöm gyorsan két kisgyerek ujját; szituációskét gyerek karját egybefonom; két gyereket játékösszekötözök vastag fonallal. szemléltetésMit csináltam? (Kötés – összekötés; kapcsolat.)
3. Probléma helyzetKörnyezetünk példájából (legyen közte fémépítô is) példaanyagmegfigyeltetni fémek összekötésére vonatkozókat! bemutatásaA fémeket hogyan kell összekötni, hogyszétbonthatók legyenek az elemek? (Csavarkötés)A csavar részeinek megfigyelése, elnevezése
4. Célkitûzés: a mai órán mi is csavarozni fogunk.5. Fémépítô készlet bemutatása. munkatankönyv 49. old.
(Kinek van hasonló?)
II. Munkáltató rész1. Keressük a legegyszerûbb betût az ABC-bôl! válogatás
Hány elemû? egyéni2. Keressünk két elembôl felépíthetô betûket! (V, L, X) egyéni
Hogyan illeszthetôk, szerelhetôk ezek az elemek?Válasszunk fémépítô elemeket a betûkhöz! frontális
3. A kötés létrehozása a gyakorlatban a következô: bemutatásA csavarhúzót csak azután használjuk, ha az anyát már kézzel ráhajtottuk a csavarorsóra.Balesetveszély! A csavarhúzó használatánál óvatosak legyenek, nagy erôt ne fejtsenek ki, mert ez esetben a csavarhúzó kiugorhat a csavarfej hornyából és sérülést okozhat!
Kézikönyv az 1–2. technika és életvitel tantárgyhoz46
ÓRAVÁZLAT 1. OSZTÁLYBAN
4. Vizsgáljuk meg a betûszárak összecsavarozását!Elmozdíthatók-e a betûszárak (laza, szoros illesztésnél)?
5. V betût hogyan tudnád biztosabb kötéssel ellátni, merevíteni? (V)Ez a szerelés melyik betûre hasonlít? (A)
6. Keressünk két csavarral köthetô betûket! (pl.: H)
7. Vizsgáljuk meg a szerelt betûket!Csoportosítás
Elmozdíthatók Változatlanul maradnak mágnestábla…………….. ………………….
Miért elmozdíthatók? frontálisMiért maradnak változatlanul?
8. Számok, jelek szerelése gyakorláskoncentrációmatematika
9. Szerelôkészletek visszarendezése
Kézikönyv az 1–2. technika és életvitel tantárgyhoz47
Bal kézben a csavar feje.
Ráhúzzuk a szárára a hevedereket.
Jobb kézzel ráhajtjuk az anyát.
Villáskulccsal rögzítjük.
Csavarhúzóval meghúzzuk.
III. Befejezô beszélgetés1. Összefoglalás: A fémépítôrôl.
A felhasznált elemekrôl. Az elemek kötésérôl.A csavarról, a szerszámokról.Hogyan képeztük a szerkezeteket, hogyan merevítettük?
2. Értékelés (aktivitás, figyelem, stb.).3. Házi feladat: Figyelje meg az otthoni környezetben kialakítható hasonló kötéseket!
Kézikönyv az 1–2. technika és életvitel tantárgyhoz48
A következô tanórán célszerû egyszerû lakbe-rendezési tárgyakat (szék, asztal, pad), játékos esz-
közöket készíttetni a fokozatosság elvét figyelem-be véve.
A második osztályos munkatankönyv és tan-menetjavaslat csupán a közlekedési ismeretek kap-
csán a jelzôtáblák készítéséhez, modellezéséhezhasználja fel a fémépítô készlet lehetôségeit.
Kézikönyv az 1–2. Technikatankönyv használatához50
Köv
etel
-m
ény
Szem
lél-
teté
sM
unka
dara
b,an
yag,
esz
köz
Tevé
keny
sége
kFo
galm
akIs
mer
etan
yag
Prob
lém
afel
veté
sÓ
raTa
nítá
si ó
ra a
nyag
a
1. 2. 3. 4.
Isko
lás
lette
m!
Ism
erke
dés
a te
chni
kata
ntár
ggya
l
Köz
leke
dési
ism
eret
ek
Kör
nyez
etün
kan
yaga
i
Kép
léke
ny a
nyag
okal
akítá
sa
Ked
venc
játé
ka-
ink?
Tan
szer
eink
?M
ibôl
kés
zülte
k?K
ik k
észí
tetté
k?M
iért
kés
zülte
kez
ek?
Hog
yan
közl
e-ke
djün
k az
isko
lakö
rnyé
kén?
Az
én is
kolá
m.
Tant
erm
ünk
tárg
yai.
Mib
ôlké
szül
tek
ezek
?
Ôss
zel a
pia
con.
Ôsz
i gyü
möl
-cs
ök?
Ala
kja,
szín
e, m
éret
e?
Óvo
dai é
s is
ko-
lai k
örny
ezet
össz
ehas
onlít
ása
Akö
zlek
edés
rész
tvev
ôi: g
ya-
logo
s, já
rmû
Tárg
yak
anya
gaés
has
znál
ható
-sá
ga
Any
agvi
zsgá
lat
Agy
urm
atu
lajd
onsá
gai
tech
nika
, él
etvi
tel
anya
g,es
zköz
,
közl
eke-
dés,
gyal
ogos
közl
eke-
dés,
gyal
ogát
-ke
lôhe
ly
papí
r, fa
,fé
m,
mûa
nyag
lágy
,pu
ha,
sim
a,ké
plék
eny
gyúr
ható
Tant
erem
ren
d-je
.Mun
kata
n-kö
nyv
jele
i.M
unka
szok
á-so
k. B
ales
etvé
-de
lem
Akö
zlek
edés
meg
figy
elés
eaz
isko
lakö
rnyé
kén
Játé
kos
meg
fe-
lelte
tés
anya
g-tá
rgy,
tárg
y-an
yag
Göm
böly
ítés,
term
észe
ti fo
r-m
ák m
egfi
gye-
lése
, bem
é-ly
ítés,
kúpo
sítá
s
Tané
vre
terv
ezet
t mun
-ka
dara
bok,
anya
gok
Tere
pasz
tal
Gya
logá
tkel
ô,kö
zlek
edés
itá
blák
Tant
erem
és
egyé
ni f
elsz
ere-
lés
tárg
yai,
eszk
özei
.K
incs
es f
üzet
Gyü
möl
csök
,la
bda
képl
éken
yan
yagb
ól, a
lá-
tét,
gyur
mak
és
Mtk
.4.
o.
Séta
az
isko
lakö
rnyé
kén
Mtk
. 5. o
.
Mtk
. 6–
7. o
.
Mtk
.8–
9. o
.
Ahe
lyes
és
hely
tele
nkö
zlek
edés
im
agat
artá
sim
egfi
gye-
lése
, ért
el-
mez
ése
Szem
élye
sha
szná
lati
tárg
yak
anya
gát
segí
tség
gel
beha
táro
lni
Ism
erje
fel
a gy
urm
át.
Szem
élye
shi
gién
iam
unka
után
Kézikönyv az 1–2. Technikatankönyv használatához 51
Köv
etel
-m
ény
Szem
lél-
teté
sM
unka
dara
b,an
yag,
esz
köz
Tevé
keny
sége
kFo
galm
akIs
mer
etan
yag
Prob
lém
afel
veté
sÓ
raTa
nítá
si ó
ra a
nyag
a
5. 6. 7. 8.
Kép
léke
ny a
nyag
alak
ítása
Kép
léke
ny a
nyag
alak
ítása
Kép
léke
ny a
nyag
okal
akítá
sa
Papí
rbol
tban
Mi t
örté
nt a
gyur
máb
ól k
é-sz
ült t
árgy
akka
l?
Kés
zíth
etün
k-e
mi i
s ké
plék
eny
anya
got?
Mib
ôl k
észü
ltla
kóhá
zunk
(is
-ko
lánk
)? M
ilyen
a fo
rmáj
a? H
o-gy
an tu
dnán
kbe
mut
atni
egy
óvod
ásna
k?
Hol
vás
árol
-ha
tunk
pap
ír te
r-m
ékek
et?
Tész
tábó
lké
szül
t ter
-m
ékek
Sógy
urm
a tu
-la
jdon
sága
i.Fe
lhas
znál
ható
-sá
ga
Kép
léke
nyan
yag
min
t épí
-tô
anya
g.É
pítm
énye
kfo
rmái
, jel
leg-
zete
s m
éret
ei.
Tégl
a
Papí
rfaj
ták
akö
rnye
zetü
nk-
ben
alak
ítha-
tó, k
e-m
énys
égte
rmés
ze-
tes
term
észe
-te
s an
yag,
mes
ters
é-ge
s an
yag
mér
et,
mag
as-
ság,
szé
-le
sség
,m
élys
ég,
agya
g,tö
réke
ny
lágy
-pa
pír
Any
agvi
zsgá
lat
tapi
ntás
sal,
sodr
ás, t
eker
és,
csig
avon
al
Lap
ítás,
hen
ge-
ríté
s
Szög
lete
s fo
r-m
ák a
lakí
tása
ütög
etés
sel
Sodr
ás, g
yûré
s,gö
mbö
lyíté
s
Játé
kmac
ire
ggel
ije. T
áro-
lóed
énye
k ké
p-lé
keny
any
ag,
alát
ét, g
yurm
a-ké
s
Med
ál. T
etsz
ô-le
ges
mod
elle
kSó
, lis
zt, v
íz,
szín
ezô
anya
g,al
átét
, kev
erôt
ál
Tets
zôle
ges
képl
éken
yan
yagb
ól s
zög-
lete
s fo
rmák
,m
intá
zófa
Falik
ép
Mtk
. 10.
o.
Mtk
v.11
–12.
o.
Mtk
. 13.
o.
Mtk
. 14
–15.
o.
papí
rfaj
ták
Két
kéz
össz
eren
-de
zett
moz
gása
Izom
-ide
gko
ordi
ná-
ció
a ké
p-lé
keny
anya
gok
meg
mun
-ká
lásá
hoz
Érz
ékel
je a
tanu
ló a
zan
yag
össz
etét
elvá
ltozt
atás
és tu
laj-
dons
ágvá
l-to
zás
kap-
csol
atát
Fogy
aszt
óitu
dato
sság
Kézikönyv az 1–2. Technikatankönyv használatához52
Köv
etel
-m
ény
Szem
lél-
teté
sM
unka
dara
b,an
yag,
esz
köz
Tevé
keny
sége
kFo
galm
akIs
mer
etan
yag
Prob
lém
afel
veté
sÓ
raTa
nítá
si ó
ra a
nyag
a
9. 13.
11.
Papí
rfaj
ták
akö
rnye
zetü
nkbe
n
Papí
r al
akítá
saté
péss
el, n
yírá
ssal
Papí
rhaj
toga
tás
gyak
orlá
sa
Kiá
ndul
ás a
lkal
-m
ával
, hog
yan
tudu
nk v
édek
ez-
ni a
nap
kár
osha
tása
i elle
n?
Bab
aszo
bába
nte
rítô
re v
ansz
üksé
günk
.H
ogya
n ha
szná
l-ha
tó f
el a
sim
apa
pírl
ap?
Mié
rt r
epül
a re
pülô
? M
ilyen
rész
ei v
anna
k a
repü
lône
k?
Papí
rha
szno
sság
a.Pa
pír
és te
r-m
észe
t kap
cso-
lata
Papí
rfaj
ták
ott-
honu
nkba
n.Te
rítô
fun
kció
i
Rep
ülôk
fun
k-ci
ói. P
apír
fajtá
k,ha
jtoga
tási
mó-
dok
gyak
orlá
sa
szél
essé
g,ho
sszú
ság,
körv
onal
,ha
jlítá
she
lye
szim
met
-ri
kus,
fele
zés,
átló
,né
gyze
t
töm
egkö
z-le
kedé
s
Fele
zôha
jtoga
tás
Tépé
s és
nyí
rás
közt
i kül
önbs
égm
egfi
gyel
ése.
Olló
has
znál
ata
Egy
szer
ûkí
sérl
et,
fele
zôha
jtoga
tás,
saro
khaj
tás
Csá
kó, ú
jság
pa-
pír
Terí
tô, a
blak
-dí
sz, l
égyp
apír
,ol
ló,
(ala
klem
ez)
Papí
rrep
ülô,
hajto
gató
papí
r
Mtk
. 16.
o.
papí
rfaj
ták
Mtk
. 20.
o.
mun
kada
-ra
bmin
ták
Mtk
. 18.
o.
Hul
ladé
k-pa
pír
hasz
-no
sság
a.K
örny
ezet
-vé
dele
m
Tud
ja a
ta-
nuló
, hog
ym
ilyen
cél
-ra
és
mié
rtle
het a
pa-
pírt
fel
-ha
szná
lni
Mod
ell-
szem
léle
tal
akítá
sa
10.
Papí
r m
int l
apsz
erû
anya
gC
sóna
knak
mi-
lyen
rés
zei v
an-
nak?
Hog
yan
le-
het l
ágyp
apír
lap-
ból c
sóna
kot k
é-sz
íteni
?
Papí
rlap
tula
j-do
nság
aina
kvá
ltozá
saha
jtoga
táss
al.
Haj
toga
tás
jele
i
véko
ny,
vast
ag,
lágy
, ke-
mén
yebb
Any
agvi
zsgá
lat:
nedv
szív
ó ké
-pe
sség
, mer
ev,
lágy
Csó
nak,
hajto
gató
lapo
kM
tk. 1
7. o
.pa
pírf
ajtá
kA
zono
ssá-
gok
és k
ü-lö
nbsé
gek
meg
figy
e-lé
se, f
elis
-m
erés
e
12.
Has
znos
tárg
ypa
pírb
ólK
irán
dulá
son
mib
ôl ig
yunk
?M
ilyen
ital
okat
fogy
assz
unk
egés
zség
ünk
érde
kébe
n?
Papí
rról
tanu
ltak
rend
szer
ezés
e.A
nyag
oksz
erke
zete
és
tula
jdon
sága
nedv
szív
ó,m
erev
ítés
Átló
és
rész
haj-
toga
tás
Pohá
rhaj
toga
tó-
papí
rM
tk. 1
9. o
. Fu
nkci
ó és
rész
ek k
ap-
csol
atán
akfe
lism
erés
e.K
örny
ezet
-tu
dato
sság
Kézikönyv az 1–2. Technikatankönyv használatához 53
Köv
etel
-m
ény
Szem
lél-
teté
sM
unka
dara
b,an
yag,
esz
köz
Tevé
keny
sége
kFo
galm
akIs
mer
etan
yag
Prob
lém
afel
veté
sÓ
raTa
nítá
si ó
ra a
nyag
a
14.
15.
16.
17.
Jele
s na
pok
– pa
pír
alak
ítása
Kés
zülô
dés
kará
cson
yra
Fa m
int a
term
észe
tki
ncse
Mib
e te
hetjü
km
ikul
ás a
jánd
é-ka
inka
t? H
ogya
ndí
szíth
etjü
kta
nter
mün
ket?
Kar
ácso
nyje
lkép
ei.
Kar
ácso
ny-
fadí
szek
tula
jdon
sága
i
Kör
nyez
etün
kfá
ból k
észü
lt tá
r-gy
ai?
Mi k
észü
l afá
ból?
Papí
rról
és
aké
plék
eny
anya
gokr
ól ta
-nu
ltak
alka
lma-
zása
Kül
önle
ges
papí
rfaj
ták.
Dís
zek
elem
zése
Hur
kapá
lca
tu-
lajd
onsá
gai
(haj
lítha
tó, t
ör-
hetô
, rug
alm
as)
ünne
pisz
okás
ok
hagy
omá-
nyok
term
észe
-te
s an
yag
mér
ése,
becs
lése
Terv
ezés
.Ta
nult
mûv
ele-
tek
gyak
orlá
sa
Szim
met
riah
aj-
toga
tás,
elô
raj-
zolá
s al
akle
-m
ezze
l
Hur
kapá
lca,
véko
ny lé
cek,
ágak
ala
kítá
satö
rdel
ésse
l, vá
-gá
s, c
sisz
olás
Mik
ulás
-zac
s-kó
,-cs
izm
a, d
e-ko
ráci
ó. A
gyag
,só
gyur
ma,
pa-
pír
Egy
edi k
ará-
cson
yfad
ísze
k
Szám
olóp
álca
,hu
rkap
álca
,ág
ak, k
és, c
si-
szol
ópap
ír
Mtk
. 21
–22.
o.
mun
kada
rab
min
ták
Mtk
. 24
–25.
o.
Mtk
. 26
–27.
o.
Ünn
epna
-po
k je
lké-
pein
ek, t
árgy
-al
akítá
sisz
okás
okna
kis
mer
ete
Am
egis
-m
ert a
nya-
gok
alka
l-m
azás
ának
képe
sség
ead
ott f
unk-
ciór
a
Köz
leke
dés
téle
nB
ele
a hó
ba!
Téli
öröm
ök,
közl
eked
ési g
on-
dok
Köz
leke
dési
vesz
élyh
ely-
zete
k
csús
zik,
tapa
dK
özle
kedé
sisz
ituác
iók
téle
nTe
repa
szta
l,sz
ituác
iós
játé
kok
Mtk
. 23
. o.
Öss
zeha
-so
nlíta
ni a
külö
nböz
ôév
szak
okkö
zlek
edés
ive
szél
yeit
Fána
k m
int
term
észe
tian
yagn
akaz
ért
é-ke
lése
Kézikönyv az 1–2. Technikatankönyv használatához54
Köv
etel
-m
ény
Szem
lél-
teté
sM
unka
dara
b,an
yag,
esz
köz
Tevé
keny
sége
kFo
galm
akIs
mer
etan
yag
Prob
lém
afel
veté
sÓ
raTa
nítá
si ó
ra a
nyag
a
18.
19.
20.
21.
Fona
lak
tula
jdon
sága
i
Fona
l kap
csol
ata
más
anya
gokk
al
Ism
erke
dés
az é
pítô
-do
boz
elem
eive
l
Vaj
on m
iért
ta-
lálta
fel
az
em-
ber
a ci
pôfû
zôt?
Mib
ôl k
észü
l aci
pôfû
zôt?
Min
dig
ebbô
lké
szül
t?
Kés
zíts
ünk
faka
-ná
l kirá
lyfit
és
bú-
gógo
mb
játé
kok!
Mily
en tu
lajd
on-
ságú
any
agok
atke
ll vá
lasz
tanu
nk?
Mit
építe
ttél a
zóv
odáb
an é
pítô
-ko
ckáb
ól?
Mily
en é
pítô
-ko
cka
form
ákat
ism
erte
k?
Vona
lsze
rû a
nya-
gok,
fona
lak
tu-
lajd
onsá
gai.
Elô
állít
ásuk
hoz,
feld
olgo
zásu
k-ho
z kö
tôdô
mes
ters
égek
Rés
z és
egé
szka
pcso
lata
.Ta
nulta
kal
kalm
azás
a
Épí
tôel
emek
fajtá
i. É
pítô
ele-
mek
any
aga.
Ala
kraj
z, k
ör-
vona
lraj
z
term
észe
-te
s an
yag,
mes
ters
é-ge
s an
yag
szer
elés
kötö
zés
alak
,kö
rvon
al,
alap
Any
agvi
zsgá
lat.
Lap
szer
û és
vona
lsze
rûan
yago
ka
term
észe
tben
Fam
unka
, pap
íral
akítá
sa,
raga
sztá
s,hu
rokk
ötés
Épí
tôel
emek
válo
gatá
sa,
rend
szer
ezés
e,vi
szon
yítá
suk
egym
ásho
z
Cip
ôköt
és: f
û-zé
s, c
som
ózás
.Fo
nalk
épek
Búg
ógom
b,fa
kaná
l, bá
b,sz
ínes
pap
ír, f
o-na
l, ra
gasz
tó,
alát
ét
Egy
szer
û, p
árel
emes
épí
tmén
ypl
. síta
lp. É
pítô
-do
boz
kész
let.
Leg
ó ké
szle
tM
inta
lapo
k
Mtk
. 30
–31.
o.
Mtk
. 28
–29.
o.
Mtk
.32
–33.
és
35. o
.
Tud
ja m
eg-
külö
nböz
-te
tni a
fo-
nals
zerû
és
a la
psze
rûan
yago
kat
Egy
szer
ûre
ndsz
erel
emzé
seal
gori
tmus
alap
ján
Épí
tôel
e-m
ek v
álo-
gatá
saal
ak, m
éret
alap
ján
Épí
tett
mod
elle
kH
ogya
n tu
dnán
kbe
mut
atni
egy
óvod
ásna
k a
tan-
term
ünke
t?M
ilyen
ber
ende
-zé
si tá
rgya
kta
lálh
atók
itt?
Mel
y ép
ítôel
em-
hez
haso
nlíth
ató
az is
kolá
nk?
Ata
nter
em?
Ele
mcs
alád
ok.
Terv
ezés
lépé
-se
i.É
pítô
elem
ek a
mod
elle
zésb
en
terv
, ter
v-ra
jz
alap
rajz
bere
n-de
zési
tárg
y
Ala
kraj
zhoz
elem
ekvá
loga
tása
.A
lapr
ajz,
épí
t-m
ény
terv
ezés
esz
abad
kéz
zel
Egy
éni e
lkép
ze-
lés
vagy
min
taal
apjá
n ép
ítés
Egy
szer
û ép
üle-
tek
mod
elle
zése
építô
elem
ekke
l.Pa
dok,
asz
talo
k,sz
ékek
mod
elle
-zé
se é
pítô
ele-
mek
kel,
papí
r-do
bozo
kkal
Mtk
. 34
. o.
Épí
tôel
e-m
ek v
álo-
gatá
sa a
dott
funk
ciór
a.Po
ntos
illes
ztés
Kézikönyv az 1–2. Technikatankönyv használatához 55
Köv
etel
-m
ény
Szem
lél-
teté
sM
unka
dara
b,an
yag,
esz
köz
Tevé
keny
sége
kFo
galm
akIs
mer
etan
yag
Prob
lém
afel
veté
sÓ
raTa
nítá
si ó
ra a
nyag
a
22.
23.
24.
Köz
leke
dési
ves
zély
-he
lyze
tek
Nem
zeti
ünne
p
Has
onlít
-e a
váro
si é
s a
falu
sikö
zlek
edés
?
Mi j
elzi
az
épü-
lete
ken
az ü
nnep
-na
poka
t?M
it vi
seln
ek a
zün
nepl
ô em
be-
rek?
Út,
utca
, jár
da,
útte
st, a
nyag
uk,
kial
akítá
suk
Zás
zló
jelle
gze-
tes
tula
jdon
sá-
gai.
Any
agvá
lasz
-tá
s: z
ászl
ó és
nem
zeti
szín
ûm
asni
gyal
ogos
közl
eke-
dés,
tö-
meg
köz-
leke
dés
jelk
épek
,te
rvez
és
Lak
óhel
yen
meg
figy
elés
,kr
itika
i ele
mzé
s
Papí
r- é
s fa
-m
unka
mûv
ele-
tinek
gya
korl
ása
Lak
óhel
y, is
ko-
la k
örny
ékén
ekm
odel
lezé
se
Zás
zló,
hur
ka-
pálc
a, s
zíne
sla
p, r
agas
ztó,
alát
ét, f
esté
k
Mtk
. 38.
o.
Mtk
. 39.
o.
Has
onlít
saös
sze
avá
rosi
és
afa
lusi
közl
eked
ésje
llem
zôit
Tört
énel
mi
örök
ségü
nkje
llem
zôsa
játo
ssá-
gain
akáp
olás
a
Fars
angi
tevé
keny
sége
kFa
rsan
gi s
zoká
-so
k. M
ilyen
óvod
ás je
lmez
e-te
k vo
lt? M
i ale
gegy
szer
ûbb
fars
angi
jelk
ép?
Papí
r- é
s fo
nal-
mun
kák
ism
e-re
tein
ek a
lkal
-m
azás
a
terv
,m
éret
,pu
hasá
g
Terv
ezés
ala
p-já
n va
gy a
lak-
lem
ez u
tán
pa-
pír
nyír
ása,
lyuk
aszt
ás, f
o-na
llal s
zere
lés,
dísz
ítés
Ála
rc,
kart
on,
alak
lem
ez,
fona
l, zs
ineg
,sz
ínes
, fes
ték
Mtk
. 36
–37.
o.
Egy
éni ö
t-le
tek
irán
tiig
ény
fel-
kelté
se,
önál
lóm
egva
lósí
-tá
s ke
zde-
mén
yezé
se
25.
Egé
szsé
ges
tápl
álko
zás
Mit
regg
eliz
tél
ma?
Mié
rt?
Egé
szsé
g.Tá
plál
kozá
sisz
okás
ok.
Nap
iren
d,ét
kezé
si r
end
élel
mi-
szer
,éte
l,gy
ümöl
cs,
vita
min
Egé
szsé
ges
éte-
lek,
ital
ok v
álo-
gatá
sa
Hel
yes
szok
ás-
rend
min
takö
-ve
tése
Kép
ek, é
tlapo
kM
tk. 4
0. o
.E
gész
ség-
meg
ôrzé
sal
apve
tôsz
okás
aina
kbe
látá
sa,
beta
rtás
a
Kézikönyv az 1–2. Technikatankönyv használatához56
Köv
etel
-m
ény
Szem
lél-
teté
sM
unka
dara
b,an
yag,
esz
köz
Tevé
keny
sége
kFo
galm
akIs
mer
etan
yag
Prob
lém
afel
veté
sÓ
raTa
nítá
si ó
ra a
nyag
a
26.
27.
29.
Otth
onun
k tá
rgya
i
Ünn
ep a
csa
ládb
an
Van
nak-
e ol
yan
tárg
yak,
am
e-ly
ek n
incs
enek
az is
kolá
ban,
de
otth
onun
kban
meg
talá
lhat
ók?
Miv
el k
ell e
lô-
kész
ülni
a v
en-
dégv
árás
ra?
Ki
mit
tesz
a c
sa-
ládb
an v
endé
g-fo
gadá
s el
ôtt?
Ber
ende
zési
tárg
yak
rend
el-
teté
se.
Min
denn
api
élet
nél
külö
zhe-
tetle
n tá
rgya
i,an
yagu
k. F
og-
lalk
ozás
ok
Mun
kam
egos
z-tá
s a
csal
ádba
n.Te
ríté
k tá
rgya
i,an
yaga
i. Pl
. asz
alvé
ta tu
laj-
dons
ágai
anya
gok,
becs
lés,
mes
ter
lakó
tér
vend
ég,
terí
ték
Any
agok
és
tárg
yak
meg
fe-
lelte
tése
Papí
r, te
xtil,
nyír
ása,
raga
sztá
sa
Szob
a al
apra
jza
szab
adké
zzel
Papí
ralá
tét,
papí
r, te
xtil,
olló
, rag
aszt
ó,al
átét
Mtk
. 41.
o.,
lakb
eren
de-
zési
lapo
k,ké
pek
Mtk
.42
–43.
o.,
prak
tikus
ötle
tek
Felis
mer
ni,
hogy
az
ott-
hon,
a la
kás,
a be
rend
ezé-
sitá
rgya
k,a
ruhá
zat,
asz
emél
yes
holm
i tud
a-to
s em
beri
tevé
keny
ség
ered
mén
yei
Hig
iéni
ássz
okás
okal
kalm
azá-
sa
28.
Bar
átai
nk a
növ
énye
kM
iért
kel
l a s
zo-
banö
vény
ekrô
lgo
ndos
kodn
i?
Növ
énye
k él
et-
felté
telé
i.te
rmés
zet
víz,
tala
jN
övén
yápo
lás
algo
ritm
usa,
szob
ai n
övén
y-áp
olás
esz
köze
i-ne
k vá
loga
tása
Szob
anöv
énye
k,nö
vény
ápol
áses
zköz
ei
Mtk
. 44.
o.,
kata
lógu
sok,
növé
nyká
r-ty
ák
Kör
nyez
et-
tuda
toss
ág,
term
észe
tvé-
dele
m. F
ele-
lôss
égér
zet
Hús
vét
Hús
véti
ünne
pek
jelle
gzet
es s
zo-
kása
i
Any
agok
tula
j-do
nság
aina
kvá
ltozt
atás
a, p
l.fô
zés
min
ta,
mot
ívum
szim
met
-ri
a
Tojá
s fe
stés
e,dí
szíté
se.
Papí
rmun
kagy
akor
lása
Tojá
sfes
tés
Tojá
star
tóké
szíté
se s
zíne
spa
pír,
olló
szín
ezôa
nyag
Mtk
.45
–46.
o.
mun
kada
-ra
b m
intá
k
Az
ünne
p-na
pokh
ozka
pcso
lódó
egys
zerû
tárg
yala
kí-
tás
irán
tiig
ény
fel-
kelté
se
Kézikönyv az 1–2. Technikatankönyv használatához 57
Köv
etel
-m
ény
Szem
lél-
teté
sM
unka
dara
b,an
yag,
esz
köz
Tevé
keny
sége
kFo
galm
akIs
mer
etan
yag
Prob
lém
afel
veté
sÓ
raTa
nítá
si ó
ra a
nyag
a
30.
32.
33.
31.
Szer
elôe
lem
ek
Szer
elôe
lem
ekke
lvé
gzet
t gya
korl
atok
Any
ák n
apja
Mily
en a
nyag
ból
kész
ült a
z is
kola
kerí
tése
?A
pad
váza
?A
z ev
ôesz
kö-
zök?
Has
onlít
suk
össz
e az
Lés
aV
betû
sze
relt
mod
elljé
t
Mit
kész
ítetté
lan
yák
napj
ára
azóv
odáb
an?
Ügy
eseb
b le
ttél-
e az
isko
lába
n?M
iért
?
Szer
elôe
lem
ekan
yaga
, faj
tái,
alak
juk
Csa
vark
ötés
Laz
a kö
tés.
Mer
ev k
ötés
.O
ldha
tó k
ötôe
le-
mek
. Sze
rszá
m-
ism
eret
(csa
varh
úzó,
villá
skul
cs)
Szín
es p
apír
deko
rpap
ír.B
orítá
s
fém
, ele
m,
heve
der,
teng
ely,
villá
s-ku
lcs
elfo
rdul
,el
moz
dul,
laza
,sz
oros
köté
sek
term
észe
-te
s an
yag,
mes
ters
é-ge
s an
yag
Fém
épí
tôel
e-m
ek v
álog
atás
a.E
gysz
erû
alak
-za
tok
szer
elés
e
Kül
önbö
zôkö
tése
k ös
sze-
haso
nlítá
sa,
elem
zése
Tanu
lt m
ûvel
e-te
k gy
akor
lása
(pap
ír, f
onal
,fa
, kép
léke
nyan
yag)
Bet
ûkm
odel
lezé
se
Bet
ûkm
odel
lezé
se.
Tets
zôle
ges
alak
zato
ksz
erel
ése
Kép
, kép
kere
t,as
ztal
dísz
,fa
likép
Mtk
. 49
–50.
o.
Mtk
.51
. o.
Mtk
. 48.
o.
Szer
elôe
le-
mek
fel
is-
mer
ése
azis
kola
i tár
-gy
akon
,ra
jzok
on
Mun
kam
egos
ztás
acs
alád
ban
Acs
alád
ban
kim
it te
véke
nyke
-di
k?
Nap
i, he
ti, h
avi
fela
dato
k ot
tho-
nunk
ban
mun
ka,
mun
ka-
meg
oszt
ás
Nap
iren
d,he
tiren
d. H
áz-
tart
ási g
épek
meg
külö
nböz
-te
tése
Mun
kate
rvM
tk. 4
7. o
.A
házi
-m
unka
szük
sége
s-sé
géne
kbe
látá
sa
Ism
erje
fel
a cs
avar
ral
tört
énô
kö-
tést
kör
-ny
ezet
ében
Tud
ja f
el-
hasz
náln
i am
ár m
egis
-m
ert a
nya-
goka
t tul
aj-
dons
ágai
kal
apjá
n
Kézikönyv az 1–2. Technikatankönyv használatához58
Köv
etel
-m
ény
Szem
lél-
teté
sM
unka
dara
ban
yag,
esz
köz
Tevé
keny
sége
kFo
galm
akIs
mer
etan
yag
Prob
lém
afel
veté
sÓ
raTa
nítá
si ó
ra a
nyag
a
34.
35.
37.
36.
Köz
leke
dés
Forg
alom
irán
yítá
s
Hog
yan
kerü
lhet
jük
ela
vesz
élyh
elyz
etek
et
Ism
étlé
s, a
tané
vben
tanu
ltak
össz
efog
-la
lása
Ki i
rány
ítja
akö
zlek
edés
t az
útke
resz
tezô
dés-
ben?
Mi l
enne
, ha
nem
lenn
ének
közl
eked
ési
tábl
ák?
Nyá
ri s
züni
dôve
szél
yei.
Gye
r-m
ekba
lese
tek.
Mit
kell
tudn
i az
elsô
osz
tály
osna
ka
gyal
ogos
köz
-le
kedé
srôl
?
Ha
te le
nnél
ata
nító
, tar
taná
l-e
tech
nika
-éle
tvite
lór
át e
lsôs
ôkne
k?
Ren
dôri
karj
elzé
sek.
Köz
leke
dési
lám
pa
Köz
leke
dési
tábl
ák a
lakj
a,sz
íne,
jele
ntés
e
Köz
leke
dési
ism
eret
ek r
end-
szer
ezés
e,ös
szef
ogla
lása
Tanu
ltak
átte
-ki
ntés
e
jel,
jelz
és,
közl
eke-
dési
sza
-bá
lyok
vesz
élyt
jelz
ô,fi
gyel
-m
ezte
tô,
utas
ítást
adó
Szitu
áció
sjá
téko
ka
karj
elzé
sek
gyak
orlá
sára
Leg
jelle
mzô
bbkö
zlek
edés
itá
blák
meg
ne-
vezé
se, f
unk-
ciój
a
Szitu
áció
she
lyze
tek:
par
-ko
ló já
rmû,
út-
test
en g
urul
óla
bda,
töm
eg-
közl
eked
és
Kiá
llítá
sa
tané
v m
unka
-da
rabj
aibó
l
Ren
dôrs
apka
,gu
mib
ot
Tábl
ák k
észí
té-
se p
apír
ból s
zí-
nezé
ssel
Mtk
. 52.
o.
Mtk
. 53.
o.
Tud
ja, h
o-gy
an k
ell
az ú
ttest
enbi
zton
ságo
-sa
n át
keln
i
Kül
önbö
z-te
sse
meg
agy
alog
oskö
zlek
edés
tir
ányí
tóje
lzés
eket
Akö
zlek
e-dé
si v
eszé
ly-
hely
zete
kel
emzé
se
Ért
ékel
és,
önér
téke
lés
Köv
etel
-m
ény
Szem
lél-
teté
sM
unka
dara
b,an
yag,
esz
köz
Tevé
keny
sége
kFo
galm
akIs
mer
etan
yag
Prob
lém
afel
veté
sÓ
raTa
nítá
si ó
ra a
nyag
a
1.Is
mer
kedé
s az
új
tank
önyv
vel
Miv
el s
zere
tnét
ekfo
glal
kozn
i2.
o.-
ban?
1. o
.-ba
n ta
nul-
tak
ism
étlé
seN
yári
élm
énye
kTa
név
sorá
nsz
üksé
ges
anya
gok
Kézikönyv az 1–2. Technikatankönyv használatához60
Mun
ka-
tank
önyv
Érd
eklô
dés
felk
elté
se
2. 3.
Kép
léke
ny a
nyag
oktu
lajd
onsá
gai
Mié
rt k
emén
y a
kerá
mia
? M
iért
puha
a k
alác
s?
Agy
ag m
int
term
észe
tes
anya
gFa
zeka
s, p
ék
nyer
s-an
yag,
alap
-an
yag,
term
ék
Álla
potv
álto
z-ta
tás
meg
figy
e-lé
se.
Ok-
okoz
atke
resé
se.
Kör
nyez
etün
ktá
rgya
i, am
e-ly
ekké
plék
eny
anya
g al
apúa
k.G
yöng
y
Mtk
. 6–
7. o
.A
z em
ber
meg
tudj
avá
ltozt
atni
az a
nyag
oktu
lajd
onsá
-ga
it!
4.
Tárg
yala
kítá
s ké
plé-
keny
any
agbó
lV
álas
sz a
nyag
otha
szno
s tá
rgy
kész
ítésé
hez
Kép
léke
nyan
yago
k tu
laj-
dons
ágai
és
meg
mun
kálá
suk
közt
i öss
zefü
g-gé
s
anya
g-vi
zsgá
lat
lágy
,ke
mén
y,ke
nôdi
kla
pítá
ste
rhel
és
Terv
ezés
,an
yagv
álas
ztás
.K
ivite
lezé
sér
téke
lés
Ére
m, m
edál
,ül
tetô
kárt
ya,
falik
ép.
Gyu
rma
(agy
ag)
sógy
urm
a so
d-ró
fa, a
láté
t, fo
r-m
ázóf
a, k
és
Mtk
. 8–
9. o
.T
udjo
neg
ysze
rûfo
rmák
atal
akíta
ni!
5.
Kép
léke
ny a
nyag
okot
thon
unkb
anM
ilyen
tész
tafé
léke
tis
mer
ünk?
Álla
potv
ál-
tozá
s, tu
lajd
on-
válto
zás
kap-
csol
ata
(pl.
süté
s)
nyúj
that
ó,so
dorh
ató
Tanu
lt m
ûve-
lete
k gy
akor
-lá
sa (
göm
bö-
lyíté
s, la
pítá
s,so
drás
, sza
g-ga
tás)
Med
ál,
méz
eska
lács
fi-
gurá
k, h
áz
Mtk
. 8–
9. o
.Ta
pasz
tala
tiút
on tu
djon
külö
nbsé
get
tann
i kép
lé-
keny
any
a-go
k kö
zött
Kép
léke
ny a
nyag
okkö
rnye
zetü
nkbe
nH
ogya
n ké
szíti
kaz
orv
osok
agi
pszk
ötés
t?
Kép
léke
nyan
yago
kkal
fogl
alko
zóm
este
rek
sûrû
, híg
Gip
szön
tés,
gips
zfor
máz
ásG
ipsz
form
ák,
gips
zmas
zkM
tk.
10–1
1. o
.E
lem
ezze
,ér
téke
ljekö
rnye
zeté
-ne
k ké
plé-
keny
any
a-gá
ból k
é-sz
ült t
árgy
ait
Kézikönyv az 1–2. Technikatankönyv használatához 61
Köv
etel
-m
ény
Szem
lél-
teté
sM
unka
dara
b,an
yag,
esz
köz
Tevé
keny
sége
kFo
galm
akIs
mer
etan
yag
Prob
lém
afel
veté
sÓ
raTa
nítá
si ó
ra a
nyag
a
6.
Papí
rhaj
toga
tás
alap
-je
lei,
alap
hajtá
sok
Mily
en in
form
á-ci
ót a
dnak
akö
nyve
k a
hajto
-ga
tásh
oz?
Prób
álju
k ki
, ho-
gyan
vál
tozi
km
eg a
pap
ír tu
-la
jdon
sága
, ha
össz
ecsa
varj
uk?
Aje
lek
font
os-
sága
a tá
jéko
zó-
dásb
an. A
hajto
-ga
tás
jele
i.A
laph
ajtá
sok.
Lág
ypap
ír h
o-gy
an v
álha
ter
ôssé
? H
olha
szná
lják
ezt
a kö
rnye
ze-
tünk
ben?
papí
rsz
éle,
hajtá
s-vo
nal,
közé
p-vo
nal,
hajto
ga-
tás,
sodr
ás,
gyûr
és
Ala
phaj
táso
kgy
akor
lása
.C
som
agol
ás-
tech
nika
meg
figy
elte
tése
(por
celá
n,ka
lap
stb.
).A
lkal
maz
ás
Zse
bken
dô-
hajtá
s,sz
alvé
taha
jtás,
pele
nkah
ajtá
s,sz
ínes
sáto
r-ha
jtás.
D
ekor
áció
san
yag
Mtk
. 16
–17.
o.
Tud
atos
ul-
jon,
hog
y az
egys
éges
jele
k sz
ük-
sége
sek
am
ûsza
kiko
mm
uni-
káci
óban
7. 8.
Papí
r té
pése
, nyí
rása
Éne
kórá
ra r
it-m
usdo
bot k
ell
kész
íteni
. Mitô
lad
han
got a
rit-
mus
dob?
Mib
ôlké
szül
?
Kar
tond
oboz
.N
yírt
és
tépe
ttfe
lüle
t köz
ti kü
-lö
nbsé
g
kart
onbo
-rí
tás,
mo-
zaik
kép
Sajto
s do
boz
borí
tása
, dar
a-bo
lás
tépé
ssel
,ny
írás
sal,
sze-
relé
s
Ritm
usdo
b.D
oboz
, szí
nes
papí
r, ra
gasz
tó,
alát
ét.
Moz
aikk
ép
Mtk
.18
–19.
o.
Hul
ladé
k-ha
szno
sítá
sga
zdas
ági
szem
léle
tfe
jlesz
tése
9.
Papí
r a
körn
yeze
-tü
nkbe
nM
ire
hasz
nálju
ka
papí
rt?
Papí
rgyá
rtás
.Pa
pírf
ajtá
kva
stag
ságu
ksz
erin
t szo
lgál
-ta
tás:
pap
írbo
lt
vízj
el,
nyom
-dá
sz, k
ör-
nyez
etba
-rá
t pap
ír
Papí
rfaj
ták
vá-
loga
tása
.Pa
pírg
yûjte
-m
ény,
Papí
rbol
t, pa
pír-
oszt
ály
meg
láto
-ga
tása
Kül
önfé
le p
apír
-fa
jták.
Kör
nyez
etün
kpa
pírt
árgy
aina
kel
emzé
se
Mtk
. 13
–14.
o.
Tud
ja r
end-
szer
ezni
a pa
pírt
vast
agsá
ga,
felh
aszn
álá-
sasz
erin
t!
Cso
mag
olás
, bor
ítás
Hog
yan
védh
eted
meg
a m
unka
-ta
nkön
yved
et a
gyûr
ôdés
tôl,
el-
pisz
koló
dást
ól?
Cso
mag
olóp
apír
tula
jdon
sága
ibo
rítá
s,m
éret
becs
lés
Mûv
elet
ekso
rba
rend
ezés
e.A
papí
r ré
sz-
arán
yos
nyír
ása
Füze
t, ol
ló,
csom
agol
ópa-
pír,
bekö
tôpa
pír
Mtk
. 15.
o.
Szem
élye
stá
rgya
km
egbe
csü-
lésé
nek
igén
ye
Köv
etel
-m
ény
Szem
lél-
teté
sM
unka
dara
b,an
yag,
esz
köz
Tevé
keny
sége
kFo
galm
akIs
mer
etan
yag
Prob
lém
afel
veté
sÓ
raTa
nítá
si ó
ra a
nyag
a
10.
Ala
klem
ezH
ogya
n ké
szül
agy
árak
ban
sok
egyf
orm
a tá
rgy?
Ala
klem
ezal
kalm
azás
asz
imm
et-
ria
sok-
szor
osítá
s
Ala
klem
ezte
rvez
ése,
kivi
tele
zése
,al
kalm
azás
a
Éde
sség
kíná
ló.
Raj
zlap
, kar
ton,
olló
, rag
aszt
ó
Kézikönyv az 1–2. Technikatankönyv használatához62
Mtk
.21
–22.
o.
Form
ák,
alak
ok,
arán
yok
felis
mer
ése
11.
12.
13.
14.
Jele
s na
pok
– M
ikul
ásV
aráz
skez
ekM
ikul
ás-n
api
jelk
épek
Ajá
ndék
táro
lók
Papí
rfaj
ták
éstu
lajd
onsá
gaik
,ré
sz é
s eg
ész
kapc
sola
ta
jelk
ép,
terv
ezés
,al
apan
yag,
kieg
észí
tôan
yag
Tanu
lt m
ûvel
e-te
k al
kalm
azás
aúj
szi
tuác
ióba
n
Mik
ulás
, csi
zma,
szán
, hóe
mbe
r,aj
ándé
kcso
mag
Mtk
. 64.
o.
Ajá
ndék
o-zá
s ör
öme,
sajá
t kés
zí-
tésû
ajá
n-dé
k ér
téke
Afa
és
a te
rmés
zet
kinc
sei
Kör
nyez
etün
kfá
ból k
észü
lt tá
r-gy
ai?
Fa m
int n
yers
-an
yag.
Tul
ajdo
nság
ok.
Fáva
l fog
lalk
o-zó
mes
ters
égek
alap
-an
yag,
nyer
s-an
yag,
puha
, haj
-lé
kony
,ke
mén
yne
dvdú
s
Any
agvi
zsgá
lat
külö
nböz
ôfa
min
táko
n
Ves
szôf
onás
,eg
ysze
rû te
rmék
alak
ítása
Mtk
. 26
–27.
o.
Ok-
okoz
ati
kapc
sola
t afa
kem
ény-
sége
és
meg
mun
-ká
lhat
ósá-
ga k
özöt
t
Papí
rmas
éH
ogya
n ké
szíth
e-tô
ház
ilag
papí
r?
Papí
r ro
stos
tu-
lajd
onsá
gapa
pír-
mas
éV
ízbe
n áz
tatá
s,ra
gasz
tás,
szí
-ne
zés,
terv
ezés
Mtk
. 20.
o.
Kör
nyez
et-
tuda
tos
szem
léle
t,új
raha
szno
-sí
tás
Papí
rmas
é tá
l,gy
ümöl
cs.
Újs
ágpa
pír,
raga
sztó
, for
ma
Tárg
yalk
otás
ate
rmés
zet k
incs
eibô
lN
agys
züle
ink
játé
kai
Gyé
kény
. Szá
raz
term
ések
,ve
sszô
, kuk
oric
a-sz
ár tu
lajd
onsá
-ga
i és
felh
asz-
nálh
atós
águk
.Sz
erel
ésle
hetô
sége
i
kem
ény,
hajlé
kony
,si
ma,
érde
s
Vék
ony
ágak
,lé
cek,
ves
szô-
hánc
s, k
ukor
i-ca
szár
viz
sgál
a-ta
, ala
kítá
satö
rdel
ésse
l, vá
-gá
ssal
, csi
szol
ás,
szer
elés
Kar
ácso
nyfa
-dí
sz, k
osár
.Te
rmés
zeti
anya
gok.
Rag
aszt
ó, d
rót,
fona
l
Mtk
. 32
–33.
o.
Ate
rmé-
szet
i any
a-go
k so
kfé-
lesé
géne
km
egta
pasz
-ta
lása
, has
z-no
sság
ukér
téke
lése
Kézikönyv az 1–2. Technikatankönyv használatához 63
Köv
etel
-m
ény
Szem
lél-
teté
sM
unka
dara
b,an
yag,
esz
köz
Tevé
keny
sége
kFo
galm
akIs
mer
etan
yag
Prob
lém
afel
veté
sÓ
raTa
nítá
si ó
ra a
nyag
a
15.
16.
17.
18.
Hur
kapá
lca
szer
elés
e
Jele
s na
pok
– fa
rsan
g
Mi m
ozga
tja a
zász
lót é
s a
pa-
pírf
orgó
t?K
észí
tsün
kjá
téko
t!
Tant
erem
dísz
ítése
.Fa
rsan
gi b
álki
-rá
ly k
oron
ája
Asz
él e
rejé
tm
ire
hasz
náljá
kaz
em
bere
k?Fo
rgóm
ozgá
s-ho
z m
ilyen
ré-
szek
szü
kség
e-se
k?
Any
agvá
lasz
tás
a de
korá
cióh
oz,
a je
lmez
hez
foro
g,la
za k
ötés
füzé
r,m
erev
Terv
ezés
,an
yagv
izsg
álat
,an
yagv
álas
ztás
,el
ôraj
zolá
s,ny
írás
, sze
relé
s
Lág
ypap
írha
jtoga
tása
,ra
gasz
tás.
Raj
z-la
p, k
arto
n sz
a-bá
sa, s
zere
lése
raga
sztá
ssal
, fû-
zéss
el, t
ûzés
sel
Szél
forg
óhu
rkap
álca
,go
mbo
stû,
papí
r
Haj
toga
tott
füzé
r, fa
rsan
giko
rona
, sap
ka,
süve
g, r
ajzl
ap,
kart
on
Mtk
. 23.
o.
Mtk
. 65.
o.
Tech
nika
ipr
oblé
ma
felis
mer
ése.
Am
unka
-da
rab
érté
-ke
lô k
ipró
-bá
lása
Papí
rmun
kaes
zköz
ei-
nek,
sze
r-sz
ámai
nak
bale
setm
en-
tes,
hel
yes
hasz
nála
ta
Afo
nal é
s a
text
iler
edet
eM
ibôl
kés
zült
aru
háza
tunk
? H
ol„t
erem
” a
ruha
?
Term
észe
tes
alap
anya
gok
Mes
ters
éges
alap
anya
gok
fona
l, te
x-til
, nye
rs-
anya
g,al
ap-
anya
g,te
rmék
Ruh
ázat
unk
anya
gain
akm
egfi
gyel
ése,
fona
lmin
ták
válo
gatá
sa
Kül
önbö
zôal
apan
yagú
fona
lak,
fona
lmin
ták
Mtk
. 36
–37.
o.
Öss
zeté
tel,
szer
keze
t,tu
lajd
onsá
g,fu
nkci
óka
pcso
lat
felf
edez
ése
Jele
s na
pok
– ka
rá-
cson
yK
arác
sony
iün
nepe
kel
ôkés
züle
tei
Kép
esla
pok
anya
gai,
érté
kük,
info
r-m
áció
tart
alm
a
info
rmá-
ció,
képe
slap
-ka
rton
,he
lyet
te-
síth
etôs
ég
Meg
ism
ert
eljá
ráso
kal
kalm
azás
a(a
lakl
emez
,pa
pírm
asé)
Kar
ácso
nyi
üdvö
zlôl
ap,
kará
cson
yide
korá
ció
Szín
es p
apír
,ra
gasz
tó
Mtk
. 64.
o.
Kre
ativ
itás
fejle
szté
se
Köv
etel
-m
ény
Szem
lél-
teté
sM
unka
dara
b,an
yag,
esz
köz
Tevé
keny
sége
kFo
galm
akIs
mer
etan
yag
Prob
lém
afel
veté
sÓ
raTa
nítá
si ó
ra a
nyag
a
19.
20.
21.
22.
Szöv
és
Fona
l dar
abol
ása
Ölté
sfaj
ták
Text
ilfaj
ták
felh
asz-
nálá
suk
szer
int
Hog
yan
kész
ül a
fona
lból
a
szöv
et?
Miv
el d
íszí
thet
-jü
k sa
pkán
kat?
Hog
yan
lehe
tös
szei
llesz
teni
két t
extil
dara
bot?
Kön
yvje
lzôh
özm
ilyen
tula
jdon
-sá
gú te
xtila
nya-
got v
álas
szun
k?
Szöv
ött t
erm
é-ke
k kö
rnye
ze-
tünk
ben.
Hos
szan
ti sz
ál,
kere
szts
zál
Fona
lak
vast
ag-
ság
szer
inti
meg
-kü
lönb
özte
tése
.A
nyag
vála
sztá
ssz
empo
ntja
ipo
mpo
nhoz
Ölté
sfaj
ták,
varr
ótû
anya
ga,
form
ája.
Terv
ezés
,sz
abás
Text
ilany
agok
szer
keze
ti kü
-lö
nbsé
ge.
Szál
behú
zás
ruga
lmas
,ru
galm
at-
lan
körl
ap,
felte
keré
s,da
rabo
lás
elôö
ltés,
gépö
ltés,
kere
sztö
l-té
s
laza
, sûr
û,tö
mör
szer
keze
-tû
, roj
to-
lódi
k, n
emfo
szlik
hurk
olás
,ne
mez
elés
Lap
szer
û te
r-m
ék k
észí
tése
Ala
klem
ezal
apjá
n se
géd-
eszk
öz k
észí
tése
,fo
nal f
ölte
keré
-se
, fel
vágá
s,kö
tözé
s
Elô
rajz
olás
, da-
rabo
lás
olló
val,
varr
ás, d
íszí
tés
Any
agvi
zsgá
-la
t. K
önyv
jelz
ôte
rvez
ése,
kiv
i-te
lezé
se. F
onal
vizs
gála
ta s
od-
rat a
lapj
án, s
za-
kíth
atós
ága
var-
rócé
rna,
hím
zô-,
kötô
fona
l
Szöv
ôtáb
la,
Szöv
ôker
et
Pom
pon,
szí
nes
foná
l, ra
jzla
p,kö
rsab
lon,
olló
Ajá
ndék
zsák
,te
xtilm
arad
ékok
,ol
ló, g
ombo
stû,
tû, s
zíne
s hí
m-
zôfo
nal
Kön
yvje
lzô.
Kon
gré
anya
g,sz
ínes
fon
al,
tom
pa v
égû
tû.
Text
ilgyû
jte-
mén
y
Kézikönyv az 1–2. Technikatankönyv használatához64
Mtk
. 38.
o.
Mtk
. 39.
o.
Mtk
. 41
–42.
o.
Mtk
. 40
-43.
o.
Fona
lak
egym
ásho
zka
pcso
lásá
-va
l új t
ulaj
-do
nság
úan
yag
ke-
letk
ezik
Cél
szer
û és
taka
réko
san
yagf
el-
hasz
nálá
s
Kon
stru
áló
képe
sség
,es
zköz
-ha
szná
lat,
kézü
gyes
-sé
g fe
jlô-
dése
Fona
l fel
-ha
szná
lása
.A
nyag
és
terh
elhe
tô-
ség.
Sodr
ás, f
o-ná
s al
kal-
maz
ásán
akel
ônye
i
Kézikönyv az 1–2. Technikatankönyv használatához 65
Köv
etel
-m
ény
Szem
lél-
teté
sM
unka
dara
b,an
yag,
esz
köz
Tevé
keny
sége
kFo
galm
akIs
mer
etan
yag
Prob
lém
afel
veté
sÓ
raTa
nítá
si ó
ra a
nyag
a
23.
24.
25.
26.
Jele
s na
pok
– hú
svét
Jele
s na
pok
– an
yák
napj
a
Em
ber
ésla
kókö
rnye
zet
Hús
véti
ünne
pje
lkép
ei?
Mily
en h
aszn
osaj
ándé
knak
örü
l-ne
k az
éde
sany
ák?
Am
egis
mer
tan
yago
kból
ter-
vezz
ünk
anyá
kna
pi m
egle
peté
st!
Mié
rt é
pít h
ázat
az e
mbe
r?
Gaz
dálk
odás
idôv
el, a
nyag
-ga
l, pé
nzze
l
Papí
rról
,te
xtilr
ôl ta
nul-
tak
átte
kint
ése
Idôj
árás
elle
nivé
dele
m.
Haj
léko
k fo
r-m
ái, a
nyag
ai
jelk
ép
hajlé
k,ép
ület
Ajá
ndék
terv
e-zé
se, a
nyag
vá-
lasz
tás
Ajá
ndék
terv
ezés
,an
yagv
álas
ztás
(fon
al, t
extil
,pa
pír,
term
é-sz
eti a
nyag
)
Rég
i haj
léko
km
odel
lezé
se k
é-pe
k al
apjá
n cs
o-po
rtm
unká
ban
Nem
ezel
és (
to-
jás,
labd
a, u
jj-bá
b), f
oltb
era-
kás
(toj
ás, a
sz-
tald
ísz)
nem
ez,
hung
aroc
ell t
ojás
,te
xtilm
arad
ék
Síkb
eli,
térb
eli
aján
dékl
ap,
kép,
kép
kere
t,él
ôvir
ág k
iegé
-sz
ítôk
Haj
lék-
és
kerí-
tésm
odel
l. Fa
-ág
ak, t
extil
, pap
ír,ké
s, fo
nal,
zsin
eg
Mtk
. 43.
o.,
44. o
., 66
. o.
Mtk
. 66.
o.,
Mtk
.46
–47.
o.
Hag
yom
á-ny
ok á
po-
lása
Az
aján
dé-
kozá
s él
mé-
nyén
ekát
élés
e
Has
onló
ság
és k
ülön
b-sé
g m
egfo
-ga
lmaz
ása
Jele
s na
pok
– ne
mze
ti ün
nep
Isko
lai ü
nne-
pély
re k
okár
dát
mib
ôl k
észí
the-
tünk
?
Nem
zeti
szín
ûsz
alag
any
aga.
Vás
árlá
si ta
ná-
csok
szal
ag,
becs
lés
Kok
árda
terv
e-zé
se, ö
ltésf
or-
ma
kivá
lasz
tása
Kok
árda
,pá
ntlik
aM
tk. 6
5. o
.N
épis
mer
et,
honi
smer
et
Épí
tôel
emek
kel
végz
ett g
yako
rlat
okM
it ép
ítettü
nk1.
o-b
an a
z ép
í-tô
dobo
zból
?
Épí
tkez
és e
le-
mei
. Épí
tmén
yha
sonl
óság
, kü-
lönb
özôs
ég.
Alá
tám
aszt
ás.
Épí
tôel
emek
azon
osítá
sa
illes
zke-
dik,
bill
en,
oszl
op,
heng
er,
tégl
a
Tele
pülé
sek,
építm
énye
kös
szeh
ason
lítá-
sa, é
pítk
ezés
foly
amat
a
Épí
tôel
emek
bôl
(leg
ó, d
oboz
ok)
épül
etek
össz
eállí
tása
Mtk
. 49.
o.
Ala
kfel
is-
mer
és,
arán
yok
mér
lege
lése
27.
Köv
etel
-m
ény
Szem
lél-
teté
sM
unka
dara
b,an
yag,
esz
köz
Tevé
keny
sége
kFo
galm
akIs
mer
etan
yag
Prob
lém
afel
veté
sÓ
raTa
nítá
si ó
ra a
nyag
a
28.
29.
31.
Lak
ás b
elsô
tere
i
Lak
bere
ndez
és
Ven
dégv
árás
Mié
rt é
rezz
ükjó
l mag
unka
ta
laká
sunk
ban?
Mel
yek
az a
lap-
vetô
ber
ende
zési
tárg
yak
a sz
obád
-ba
n?R
ende
zzün
kbe
bab
aszo
bát!
Mily
en te
endô
kva
nnak
ven
dég-
várá
s el
ôtt?
Mi k
erül
az
asz-
talr
a? E
gész
sé-
ges
tápl
álé-
kain
k?
Ala
kás
funk
-ci
onál
is h
elyi
-sé
gei.
Ber
ende
-zé
si tá
rgya
k
Bút
orok
any
aga,
mér
ete,
for
máj
a
Terí
ték
rész
ei,
funk
ciój
uk,
anya
guk.
Terí
tô f
unkc
ió-
ja, a
nyag
a.Sz
alvé
ta f
unk-
ciój
a, a
nyag
a
terv
, váz
-la
traj
z,kö
rvon
al-
rajz
, ki-
csin
yíté
s,na
gyítá
s
terv
ezés
,m
érés
,al
akra
jz
terí
ték
Szob
a al
apra
jza,
kics
inyí
tés.
Be-
rend
ezés
i tár
-gy
ak m
odel
lezé
-se
építô
elem
ek-
bôl,
alap
rajz
uk
Épí
tôel
emek
-bô
l, do
bozo
k-bó
l mod
elle
zés
egyé
nile
g va
gycs
opor
tban
Kül
önfé
le a
lka-
lom
ra te
rvez
ett
terí
tés
gyak
orlá
-sa
. Sza
lvét
a ha
j-to
gatá
sa, s
zalv
é-ta
gyûr
û te
rvez
é-se
, kiv
itele
zése
Nég
yzet
rács
osla
p, v
onal
zó,
ceru
za
Bab
abút
orok
dobo
zok,
bor
í-tó
papí
r, vo
nalz
ó,ol
ló, r
agas
ztó
Szal
véta
haj
o-ga
tása
, sza
lvé-
tagy
ûrû.
Papí
rsza
lvét
a,te
xtils
zalv
éta,
papí
r, ol
ló, k
ép-
léke
ny a
nyag
Kézikönyv az 1–2. Technikatankönyv használatához66
Mtk
. 50.
o.
Mtk
. 51.
o.
Mtk
.53
–55.
o.
Lak
ás b
el-
sô te
rein
ekés
fun
kció
i-na
k m
eg-
neve
zése
Gya
korl
ott-
ság
a ho
sz-
szús
ág m
é-ré
sébe
n és
becs
lésé
ben
30.
Mun
kam
egos
ztás
acs
alád
ban
Mib
en s
egíte
sz a
szül
eidn
ek o
tt-ho
n?
Ház
i mun
kák
fajtá
i. H
ázta
rtás
eszk
özei
nek
csop
orto
sítá
sa
egés
zsé-
ges
ott-
hon
Taka
rítá
sm
ûvel
etei
nek
és e
szkö
zein
ekm
egbe
szél
ése
Port
alan
ítás
algo
ritm
usa
Mtk
. 52.
o.
Ház
tart
ási
bale
setf
or-
ráso
k fe
lis-
mer
ése
Ház
tart
ási
szok
ások
ism
erés
e
32.
Köz
leke
dés
– je
lzôt
áblá
kSo
rolju
nk f
el is
-ko
lánk
kör
nyék
é-rô
lköz
leke
dési
jelz
ôtáb
láka
t!M
i len
ne, h
aez
ekne
mle
nnén
ek?
Köz
leke
dés
irá-
nyítá
sa.
Jelz
ôtáb
lák
hasz
na
KR
ESZ
utas
ít, je
-le
z, ti
lt,sz
abál
yoz
Jelz
ôtáb
lák
csop
orto
sítá
sa,
mod
elle
zése
,sz
erel
ési m
ûve-
lete
k gy
akor
lása
Tere
pasz
tal,
jel-
zôtá
bla
mod
el-
lek
fém
építô
bôl
Mtk
. 56.
o.
Ism
erje
a tá
-jé
kozt
ató,
utas
ító, v
e-sz
élyt
jelz
ô,til
tó k
özle
ke-
dési
tábl
aal
akjá
t, sz
ínét
Kézikönyv az 1–2. Technikatankönyv használatához 67
Köv
etel
-m
ény
Szem
lél-
teté
sM
unka
dara
b,an
yag,
esz
köz
Tevé
keny
sége
kFo
galm
akIs
mer
etan
yag
Prob
lém
afel
veté
sÓ
raTa
nítá
si ó
ra a
nyag
a
33.
34.
35.
36.
Agy
alog
os k
özle
ke-
dés
szab
álya
i
Köz
leke
dési
eszk
özök
Év
végi
öss
zefo
glal
ás
Lát
tál-
e m
ár s
za-
bály
tala
nul k
öz-
leke
dô g
yalo
-go
st?
Mit
véte
tt?
Miv
el jö
ttél i
s-ko
lába
? U
tazt
ál-
e m
ár v
asút
onm
etró
n st
b.?
Mi
lenn
e, h
a ne
mle
nnén
ek e
zek
az e
szkö
zök?
Mit
tanu
ltunk
tech
nika
-éle
tvi-
tel ó
rán?
Gya
logo
sfor
-ga
lmat
irán
yító
jelz
ések
, jel
zô-
lám
pák
Töm
egkö
zlek
e-dé
s je
lent
ôség
e.B
izto
nság
os tö
-m
egkö
zlek
edés
felté
tele
i V
iteld
íj
Mib
en o
koso
d-tá
l? M
iben
ügye
sedt
él?
jelz
ô-lá
mpa
,gy
alog
át-
kelô
, út-
test
járm
û,ut
as,
fény
so-
rom
pó,
soro
mpó
Tere
pasz
tal,
társ
asjá
ték
asz
abál
yok
el-
mél
yíté
sére
Vid
eófi
lmen
,ké
pen,
CD
-n,
való
ságb
ankö
zlek
edés
ies
zköz
ökm
egfi
gyel
ése
Kiá
llítá
s,m
unka
dara
bok
érté
kelé
se
Köz
leke
dési
társ
asjá
ték
ter-
vezé
s, k
ivite
le-
zés
Társ
asjá
ték,
tere
pasz
tal,
kirá
ndul
ás
Mtk
. 57.
o.
Mtk
.58
–59.
o.
Ves
zély
-he
lyze
tek
felis
mer
ése
és e
lker
ülés
im
ódja
inak
ism
eret
e
Köz
leke
dé-
si e
szkö
zök
hasz
nála
tisz
abál
yai-
nak
tudá
saés
azo
k be
-ta
rtás
a
Öné
rték
e-lé
s
37.
Jön
a va
káci
óM
ilyen
pro
gra-
mok
vár
nak
ránk
?
Sza
badi
dôha
szno
s el
tölt
é-se
.V
eszé
lyhe
lyze
tek
hasz
nos,
káro
s,sz
üksé
ges
Nyá
ri n
aptá
rT
udat
osél
etvi
tel
alap
ozás
a
Szol
gálta
táso
kH
ol a
djuk
fel
ale
vele
ket?
Hol
vás
árol
juk
apa
pírá
rut?
Hol
vás
árol
juk
az é
lelm
isze
rt?
Post
a, b
olt,
be-
vásá
rlók
özpo
nt,
vásá
rcsa
rnok
,pi
ac, f
odrá
sz,
paty
olat
. Fo-
gyas
ztóv
édel
em
szol
gálta
-tá
s,ve
vô,
elad
ó,ár
u,te
rmék
Szitu
áció
sjá
téko
kE
ladó
tér
mod
elle
zése
Mtk
.60
–61.
o.
Mtk
. 67.
o.
Fogy
aszt
óim
agat
artá
sal
akítá
sa
Kézikönyv az 1–2. technika és életvitel tantárgyhoz68
ANTALNÉ SZATHMÁRY ILONA: Textilmunkák, bôrmunkák. Mûszaki Könyvkiadó, Bp., 1982.ANTONI R. – NÁDAS L.: Fából, filcbôl. Móra Kiadó, Bp., 1987.BAGDI EMÔKE – TELKES JÓZSEF: Személyiségfejlesztô módszerek az iskolában. Tankönyvkiadó, Bp., 1988.BAKTAY P. – KOLTI M.: Beszélô tárgyak. Tankönyvkiadó, Bp., 1989.BARFF, URSUL.A – BRUKHARDT, INGE : Bastelbuch 1–2. Für KinderBÁTHORY ZOLTÁN: Tanítás és tanulás. Tankönyvkiadó, Bp., 1987.BESSENYEI ANTAL: Praktikus ábrázolás az óvodában. BIP-füzetek. Passage Kiadó, 1992.BORBÉLYNÉ WERSTROCH I.: Ügyes kezek I–II. Tankönyvkiadó, Bp., 1989.Buci Maci gyermekmagazin, Euromédia Bt.CUNO, SABINÉ : Száz ötlet, száz játék. Cicero, Bp., 1993.Cikcakk az utcán. Országos Közlekedésbiztonsági Tanács, Bp., 1990.COOMBS: Az oktatás világválsága. Tankönyvkiadó, Bp., 1971.CROPLEY: Tanítás sablonok nélkül. Tankönyvkiadó, Bp., 1983.CSÖRGÔ A. – FÜZESI ZS.: Csodaország, OFFICINANOVA, Bp., 1990.DEVECSERY LÁSZLÓ: Szalmaország csodái. Inter PC Kft, Szombathely, 1990.K. DADAY ENIKÔ – PATAKI M.: Kezdô háziasszonyok könyve, ACRICOLA, Bp., 1990.ELLIOTT, J. – KING, C.: Usborn enciklopédia gyermekeknek. Novotrade, Bp., 1989.FÁBIÁN ZSOLT: Origami papírhajtogatás alapfokon. Dembinder Bt, Békéscsaba, 1992.GAÁL ÉVA: Zokinidakszli és sokan mások. Móra, Bp., 1973.HAMRIK A. – KISS IMRE: Technika kézikönyv. Tankönyvkiadó, Bp., 1988.HÁVOR CS. – TAKÁCH Á.: Sok szeretettel! Családi ajándékoskönyv. Móra, Bp., 1991.HÁZI MAGDOLNA: Papírálmok. Tolna M. Kft, Szekszárd, 1991.Hobby-sorozat: Virág a lakásban. Táncsics, Bp., 1979.H. VASS ILDIKÓ – HORVÁTH GY.: Papírvilág, TÉKA, Bp., 1990.H. VASS ILDIKÓ: Papírvarázslat II. Téka Könyvkiadó, Bp., 1991.KÁLOVICS MAGDA: Játékkészítés a napköziotthonban. Tankönyvkiadó, Bp., 1979.KARDOS MAGDA: Karácsonyfadíszek. Planétás, Bp., 1988.KAYSER, RENÉE: Kunyhók és menedékek. Passage Kiadó, 1998.KÉKES TÓBIÁS: Papírjátékok. Móra, Bp., 1989.KERESZTY KORNÉL: Virágrendezés és játékok termésekkel. Móra, Bp., 1984.KISHÁZI VERONIKA: Textiltechnika. Nemzeti Tankönyvkiadó, Bp., 1993.KISS BENEDEK: Korong Matyi álma. Móra, Bp., 1980.KOLIBRI: Népi építészet. Móra, Bp., 1982.LITTLE: Mit tudnak a kerekek? Novotrade, Bp., 1989.MALONYAI DEZSÔ: A magyar nép mûvészete. Franklin, Bp., 1907–1922.MARÉK VERONIKA: Jó játék a papír, a filc. Móra, Bp., 1982.ÓVÁRINÉ FURJÁN RITA: Képek könyve. Tankönyvkiadó, Bp., 1983.PATAKI TIBOR: Papírcsodák. ILV. Ságvári Könyvkiadó, Bp., 1983.PETÔ ÉVA: Csutkaképek. Média, Veszprém, 1993.PETÔ ÉVA: Sógyurma. Mozaik, Szeged, 1993.PLESZNIBY–VARGA: Hajtogatás. Móra, Bp., 1984.SCHMITT, DIDIER: Bútorozd be a kunyhódat. Passage Kiadó, 1998.STELLY LAJOS: Csináld te is, pajtás. Tankönyvkiadó, Bp., 1965.
FELHASZNÁLT ÉS AJÁNLOTT IRODALOM
STODENCZY, ADAM: Szeretek barkácsolni. Mûszaki Könyvkiadó, Bp., 1984.SZÛCS ERVIN: Technika és rendszer. Egyetemi jegyzetSZANDI GYÖRGYNÉ: Ötlettár. Pauz Kiadó, Celldömölk, 1992.TAYLOR, KIM: Mozgás. Móra Kiadó, Bp., 1993.TAYLOR, KIM: Szerkezet. Móra Kiadó, Bp., 1993.TÓTHNÉ SÁNDOR ZSUZSA: Ábrázolás mûvészet. Tankönyvkiadó, Bp., 1988.URAI ERIKA: Autók könyve. Móra, Bp., 1986.URAI ERIKA – BOGLÁR LAJOS: Hogyan laknak? Móra, Bp., 1982.URAI ERIKA – ECSEDY CSABA: Hogyan közlekednek? Móra, Bp., 1982.VARGA PÉTER: Hajtogatás. Móra, Bp., 1984.WETZEL, SIGRID – MAESMANNS: Karácsonyi papírdíszek. Cser Kiadó, Bp., 2000.
ISKOLAKULTÚRA módszetani folyóiratKÜRTI JARMILA: A kreativitásfejlesztés a kisiskoláskorban. Tankönyvkiadó, Bp., 1985.LÉNÁRD: A problémamegoldó gondolkodás. Akadémia Kiadó, Bp., 1978.NAGY JÓZSEF: A tudás technológiai elméleti alapjai. OOK., Veszprém, 1985.NAGY SÁNDOR: Az oktatás folyamata és módszerei. Volos Bt, Bp., 1993.NAT irányelvekTANÍTÓ módszertani folyóiratTechnika az iskolában. Megyei Pedagógiai Intézet, VeszprémTECHNIKA TANÍTÁSA (régi) módszertani folyóiratDR. VASS MIKLÓS: Technika tanítása (fôisk. jegyzet). Tanárképzô Fôiskola, Eger, 1990.
Kézikönyv az 1–2. technika és életvitel tantárgyhoz69
BEVEZETÉS ............................................................................................................................................3A TECHNIKA TANTÁRGYRÓL ..........................................................................................................4A KERETTANTERV ..............................................................................................................................6
1. évfolyam ..........................................................................................................................................82. évfolyam ........................................................................................................................................12
A TANÍTÁSI ÓRA ÁLTALÁNOS FELÉPÍTÉSE ..............................................................................16A MUNKADARABOK/MODELLEK KIVÁLASZTÁSÁNAK SZEMPONTJAI ..........................17ELLENÔRZÉS, ÉRTÉKELÉS ............................................................................................................18A TECHNIKA MUNKATANKÖNYVEK ..........................................................................................19A TANANYAG FELDOLGOZÁSA ....................................................................................................20
Képlékeny anyagok ..........................................................................................................................21Papírmunkák ....................................................................................................................................25A fa és a természet kincsei ................................................................................................................33Fonal és textil ....................................................................................................................................37Otthon ................................................................................................................................................38Az iskola ............................................................................................................................................40
KÖZLEKEDÉS ......................................................................................................................................40Építôelemekkel végzett gyakorlatok................................................................................................41Szerelôelemekkel végzett gyakorlatok ............................................................................................45
Tanmenetjavaslat az 1. osztályban ......................................................................................................49Tanmenetjavaslat a 2. osztályban ........................................................................................................59FELHASZNÁLT ÉS AJÁNLOTT IRODALOM ................................................................................68
TARTALOM
top related