jogszabályváltozások 2011

Post on 13-Jan-2016

25 Views

Category:

Documents

3 Downloads

Preview:

Click to see full reader

DESCRIPTION

Jogszabályváltozások 2011. Dr. Lázár József Nemzeti Adó- és Vámhivatal Nyugat-dunántúli Regionális Adó Főigazgatósága 2011. január 25. Személyi jövedelemadó Járulék EHO Adózás rendje Társasági adó. Témák. Személyi jövedelemadó. - PowerPoint PPT Presentation

TRANSCRIPT

Jogszabályváltozások 2011Jogszabályváltozások 2011

Dr. Lázár JózsefNemzeti Adó- és Vámhivatal

Nyugat-dunántúli Regionális Adó Főigazgatósága2011. január 25.

TémákTémák

• Személyi jövedelemadó

• Járulék

• EHO

• Adózás rendje

• Társasági adó

Személyi jövedelemadóSzemélyi jövedelemadó

AlapelvekAlapelvek

A személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény módosításának fő céljai:

az adóterhelés csökkentése: összevont adóalapba tartozó és külön adózó jövedelmek után – néhány kivétellel - egykulcsos (16 %) adókötelezettség

a családok támogatása már az első gyermek vállalásától

az adózás egyszerűsítése

Értelmező rendelkezésekÉrtelmező rendelkezések

• Adóterhet nem viselő járandóság többségében adómentes részben nem bevétel („mentesített

jövedelem”) esetenként adóköteles – hallgatói munkadíj

• Hivatali, üzleti utazás látszólagos üzleti utak kizárása

Adóalapba nem tartozó Adóalapba nem tartozó bevételekbevételek

• A jövedelem kiszámításánál nem kell figyelembe venni: amelyet magánnyugdíjpénztári tagdíj címén a magánszemély helyett más fizet meg a magánnyugdíjpénztár által a kedvezményezett részére kifizetett nyugdíjszolgáltatásnak nem minősülő juttatást - eddig egyéb jövedelem a Magyar Köztársaságban az adó alól mentesített azon jövedelmet, amelyet egyébként az összevont adóalapba kellene beszámítani

Az adó megállapításaAz adó megállapítása

• Bevallási kötelezettség teljesítése munkáltatói adómegállapítás útján önadózással

- adóhatósági közreműködés nélkül

- állami adóhatóság közreműködésével készített egyszerűsített bevallás

- új lehetőség (11/A. §):adónyilatkozat

Adónyilatkozat I.Adónyilatkozat I.

Bevallás helyett adónyilatkozatot nyújthat be a magánszemély, ha: kizárólag egy munkáltatótól szerzett jövedelmet, és - a levont adó(előleg), valamint a ténylegesen fizetendő adó különbözete kevesebb 1.000 Ft-nál - tételesen nem számolt el költséget, - bevételét annyiban csökkenti, ahogy korábban adóelőleg nyilatkozatában jelezte - családi kedvezményt nem oszt meg - Öpt, NYESZ-R nyilatkozatot nem tesz

Adónyilatkozat II.Adónyilatkozat II. kizárólag kifizetőtől szerzett jövedelmet,

és kifizetésenként a 100e Ft-ot nem haladta meg

- az adót, adóelőleget a kifizető levonta

- tételesen nem számolt el költséget

- bevételből levonást nem vesz igénybe

- a jövedelemből családi kedvezményt, az adóból adójóváírást nem vesz igénybe

- Öpt, NYESZ-R nyilatkozatot nem tesz

- adót, adóelőleget a kifizető hiánytalanul levonta

Adónyilatkozat III.Adónyilatkozat III.

egyrészt munkáltató(k)tól szerzett jövedelmet, és a levont adó, adóelőleg, valamint a ténylegesen fizetendő adó különbözete kevesebb, mint 1.000 forint

másrészt kifizetőtől szerzett kifizetésként 100 ezer forintot meg nem haladó bevételt, és abból az adót, adóelőleget a kifizető levonta,

megfelel az egyéb feltételeknek összes jövedelme a jogosultsági határt nem

haladja meg, és adójóváírást nem érvényesít

Adónyilatkozat IV.Adónyilatkozat IV.

• Május 20-ig

• Adatok: személyazonosító adatok, lakcím,

adóazonosító összes adóköteles jövedelem együttesen személyi jövedelemadó összege levont adóelőleg

Adónyilatkozat V.Adónyilatkozat V.

• Bevallásnak minősül, ha többfélét ad be, az első az érvényes

• Ha munkáltató nem vállalja a munkáltatói adómegállapítást, erről a lehetőségről is tájékoztatnia kell az adózót

Adónyilatkozat VI.Adónyilatkozat VI.

- a munkáltatónak, a kifizetőnek a kifizetésről szóló igazoláson tájékoztatnia kell a magánszemélyt arról, hogy jogosult-e adónyilatkozat megtételére

- a magánszemély az adómegállapítás bármely esetében rendelkezhet az adójának 1-1 százalékáról

- nem kell bevallást beadni, ha a magánszemély nem szerzett bevételt, vagy kizárólag olyan bevételt szerzett, amelyet nem kell bevallani

2010. évről benyújtandó SZJA 2010. évről benyújtandó SZJA bevallás bevallás

• Munkáltatói adómegállapítás

• Egyszerűsített bevallás

• Teljes adattartalmú bevallás

Nem önálló tevékenységNem önálló tevékenység

• Utazási költségtérítés hazautazás költségtérítése nem csak

hétvégén

• Végkielégítés megosztási szabály megszűnt aki 2010. évben érvényesítette a

megosztást, tovább viheti a következő évre

Az összevont adóalapba tartozó jövedelmek adó(előleg)alapjának meghatározásánál

2011-ben még megmarad az adóalap-növelő összeg („szuperbruttósítás” intézménye)

2012-ben a megállapított adóalap kiegészítés 50 százaléka

2013-tól megszűnik

Az összevont adóalap

Családi kedvezményCsaládi kedvezmény

• Családi kedvezményt érvényesíthet a kedvezményezett eltartottak után:

a családi pótlékra jogosult a várandós nő és vele közös háztartásban élő házastársa a családi pótlékra saját jogán jogosult gyermek a rokkantsági járadékban részesülő magánszemély megoszthatóság szabálya (házastárs, élettárs)

Családi kedvezményCsaládi kedvezmény

• Kedvezmény adóalap-kedvezményként, már egy gyermektől, és jövedelemkorlát nélkül érvényesíthető

• Mértéke, ha az eltartottak száma: - egy és két fő: 62 500 Ft/jogosultsági

hónap/kedvezményezett eltartott- három és több

206.250 Ft/jogosultsági hónap/kedvezményezett eltartott

AdójóváírásAdójóváírás

• Az adóévben megszerzett bér és az arra tekintettel megállapított adóalap-kiegészítés együttes összegének 16 százaléka

de legfeljebb jogosultsági hónaponként 12.100 forint - évi 2 millió 750 ezer forintig

csökkenő összegben 3 millió 960 ezer forintot meg nem haladó éves összes jövedelemig

jogosultsági hónap: az a hónap, amelyre a magánszemélyt az adóévben bér illette meg

Adójóváírás II.Adójóváírás II.• A magánszemély összes jövedelme:

összevont adóalapba tartozó és külön adózó, bevallási kötelezettséggel járó jövedelme, kivéve:

- az ingatlan, vagyoni értékű jog átruházásából származó, összevont adóalapba nem tartozó jövedelmet

- a munkaviszony jogellenes megszüntetésére tekintettel bírósági ítélet alapján fizetett összeget

- az osztalékelőleget a kifizetés évében(véglegesen megállapított osztalék lesz része az összes jövedelmének)

AdókedvezményekAdókedvezmények I.

a személyi és őstermelői kedvezmény változatlanul és jövedelemkorlát nélkül vehető igénybe

az átmeneti rendelkezések alapján járó tandíj, felnőttképzés díjának halasztott kedvezménye, és a lakáscélú hiteltörlesztés után igénybe vehető áthúzódó kedvezmény utoljára a 2015. évi adóval szemben érvényesíthető

Adókedvezmények II.Adókedvezmények II.

Adókedvezmények igénybevétele:• a magánszemély által megjelölt sorrendben• ennek hiányában, valamint adóhatósági közreműködéssel benyújtott egyszerűsített bevallásban:1. lakáscélú hiteltörlesztés áthúzódó kedvezménye 2. személyi kedvezmény3. őstermelői kedvezmény 4. egyéb

Rendelkezés az adórólRendelkezés az adóról

• Önkéntes kölcsönös biztosítópénztár és nyugdíj - előtakarékossági számla javára rendelkezni az adóévben történt saját befizetések 20 százaléka (korábban 30 százaléka) erejéig lehet

• Lekötött számlakövetelés, prevenciós szolgáltatás kedvezménye - önsegélyező pénztár is

Adóelőleg nyilatkozat I.Adóelőleg nyilatkozat I.

egyszerűsödnek az adóelőleg megállapítási szabályok

az adóztatás egykulcsossá válásával összhangban módosulnak az adóelőleg-nyilatkozat szabályai is

a magánszemély adójóváírás, családi kedvezmény érvényesítésére, illetve súlyosan fogyatékos állapotra vonatkozó nyilatkozatot az adóelőleget megállapító munkáltató számára adhat

Adóelőleg nyilatkozat II.Adóelőleg nyilatkozat II.

• Adójóváírás („alap”) a munkáltató által az adóévben juttatott, halmozott

kifizetések összege (adott kifizetést is figyelembe véve) nem haladja meg a jogosultsági határt

Kiegészítő adójóváírás figyelembevétele: a magánszemélynek nyilatkoznia kell az adóévben a munkáltatón kívül mástól az összes

jövedelmébe számító jövedelmet nem szerez

Adóelőleg nyilatkozat III.Adóelőleg nyilatkozat III.

• Különbözeti bírság: adókedvezmény, adójóváírás, családi

kedvezmény érvényesítését jogalap nélkül kérte, és ennek következtében befizetési különbözet keletkezik

tételes költségelszámolásra vonatkozóan magasabb költség levonását kérte az igazoltan elszámolhatónál

csak akkor, ha a költségkülönbözet > 5%, vagy a befizetés > 10.000 Ft

Külön adózó jövedelem Külön adózó jövedelem 1,19-szeres adóalap1,19-szeres adóalap

Ellenszolgáltatás (ellenérték) nélkül vállalt tartási szerződés alapján nem pénzben juttatott vagyoni értéke (64./A § (7) bek.)

Olyan kamatjövedelem (pl. nyereménybetétre kisorsolt tárgynyeremény), amelyből az adó levonása nem lehetséges (65. § (1) bek. c) pont)

Béren kívüli juttatásnak nem minősülő és béren kívüli juttatások értéke (70. §, 71. §)

Külön adózó jövedelem Külön adózó jövedelem 1,19-szeres adóalap1,19-szeres adóalap

Kamatkedvezményből származó jövedelem (72. § (2) bek.)

Települési önkormányzat a szerződés tárgya szerinti lakást nem a feltételül szabott célra, vagy egyáltalán nem hasznosítja (74/A § (5) bek.)

Ha a nyereményből származó jövedelem nem pénz, hanem más vagyoni érték (76. § (3) bek.)

Ingatlan átruházás I.Ingatlan átruházás I.

Megszerzésre fordított összeg:illetékmentesen szerzett ingatlan átruházásából származó jövedelem esetén megszerzésre fordított összeg:

öröklésnél a hagyatéki leltárban feltüntetett érték vagy a hagyatéki eljárás során

feltüntetett érték ajándékozással szerzett ingatlan esetében az átruházásból származó bevétel 75 százaléka

Ingatlan átruházás II.Ingatlan átruházás II.

• Több részletben megszerzett ingatlan esetében a ráépítés, újjáépítés, alapterület-növelés megszerzésére fordított összeg meghatározásakor legalább a beépített anyag-értéket kell figyelembe venni

• Ha a megszerzésre fordított összeg a rendelkezések szerint nem állapítható meg, akkor a bevételt annak 75 százalékával kell csökkenteni azzal, hogy ez esetben más kiadás költségként nem számolható el

TőkejövedelmekTőkejövedelmek

• Kamatjövedelem ha a kamatjövedelem olyan vagyoni érték,

amelyből az adót nem lehet levonni, az adóalap a szokásos piaci érték 1,19-szerese

• Osztalékból származó jövedelem megszűnik az EGT államban működő,

elismert piacnak minősülő tőzsdére bevezetett értékpapír osztaléka utáni kedvezményezett, 10 százalékos adózás. Az osztalékjövedelem után minden esetben 16 százalékkal kell adózni

2010. évi eredmény után is

Kifizetőt terhelő adóKifizetőt terhelő adó

• A természetbeni juttatás elnevezés megszűnik béren kívüli juttatásnak nem minősülő

juttatások a béren kívüli juttatások

• mindkettő után az adó a kifizetőt terheli

• a juttatások utáni adó alapja a jövedelem 1,19-szerese, adó mértéke 16%

• Utalvány, készpénz-helyettesítő eszköz akkor, megállapítható, mely termékre, szolgáltatásra

szól és megfelel az Szja tv. 70-71. §-nak

Nem béren kívüli juttatások I.Nem béren kívüli juttatások I.

• Részben a korábbi természetbeni juttatások

• Új elemek: adómentesnek és üzleti ajándéknak nem

minősülő, a minimálbér 1%-át meg nem haladó értékű reklám, illetve egyéb ajándék juttatási lehetőség

csekély értékű ajándék, ha

- legfeljebb évi három alkalommal

- meghatározott személyi kör kapja

Nem béren kívüli juttatások Nem béren kívüli juttatások II.II.

• Felek közötti jogviszonytól függő juttatás lett a sportcélú juttatás a személyszállítási szolgáltatás a munkavállalóknak egységesen vagy

szabályzat alapján történő juttatás nem foglalkoztató részéről történő juttatás

Nem béren kívüli juttatások Nem béren kívüli juttatások III.III.

• Reprezentáció, üzleti ajándék

A fogalmak lényegében megegyeznek a korábbi szabályozással, kivéve:

üzleti ajándék: minimálbér 25%-ig reprezentáció: nevesítve, ha más célt takar,

nem tekinthető reprezentációnak

Nem béren kívüli juttatások után 27% EHO

Béren kívüli juttatások I.Béren kívüli juttatások I.

• Adó mértéke 16 százalék

• Alapja a jövedelem 1,19-szerese

• A juttatást egyéb közteher nem terheli

Béren kívüli juttatások II.Béren kívüli juttatások II.

• Új elemek: Széchenyi Pihenő Kártya

- részletes szabályozás kormányrendeletben

- évi legfeljebb 300 ezer forint munkáltatói támogatással

internet használat

- havi legfeljebb 5000 forintig adható

Béren kívüli juttatások III.Béren kívüli juttatások III.

• Változatlan elemek: étkezési utalvány üdülési csekk iskolakezdési támogatás iskolarendszerű képzés támogatása helyi bérlet juttatása szövetkezet közösségi alapjából történő juttatás

Béren kívüli juttatások IV.Béren kívüli juttatások IV.

• Étkezési utalvány lehet hideg és meleg is

• Iskolarendszerű képzés feltételei szigorodtak

• A magánnyugdíjpénztári tagdíj - kiegészítés kedvezményezése megszűnik - munkaviszonyból származó jövedelem

• Egyéb pénztári utalások megmaradnak

Adómentes juttatások I.Adómentes juttatások I.

adómentessé válnak a korábbi adóterhet nem viselő járandóságok (pl. nyugdíj, gyes, anyasági, illetve gyermeknevelési támogatás, ápolási díj, munkáltatói lakáscélú támogatás 5 millió forintig)

új adómentesség a munkáltató által a munkavállalóra, a társas vállalkozás által a személyesen közreműködő tagra kötött, visszavásárlási értékkel nem rendelkező kockázati betegségbiztosítás díja

Adómentes juttatások II.Adómentes juttatások II.

• Elemi kár, katasztrófa esetén a kárt szenvedett munkavállaló részére, munkáltató által adott segély (pl: árvíz sújtotta térségben lakás, lakóház újjáépítésére)

• Összeghatártól függetlenül a sportversenyen vagy sportvetélkedőn nyert érem, serleg, trófea

• Visszamenőleges módosítás - 2010.január 1.

Adómentes juttatások III.Adómentes juttatások III.

• Sporteseményre szóló belépőjegy, bérlet

ha a juttató sportesemény-szervező tevékenységet folytató szervezet, nincs összeghatár

egyéb kifizető esetén legfeljebb évi 50

ezer forint/magánszemély összegig

Ingatlan-bérbeadás I.Ingatlan-bérbeadás I.

Ingatlan bérbeadás megszűnik az ingatlan-bérbeadásból

származó jövedelem külön adózási (2010-ben 25 %-os) lehetősége

2011-től - nem egyéni vállalkozónál önálló tevékenységből származó jövedelemként adózik

változnak az értékcsökkenés elszámolásra vonatkozó szabályok

Ingatlan-bérbeadás II.Ingatlan-bérbeadás II.

• Egyéni vállalkozó ingatlan bérbeadásból, egyéb szálláshely szolgáltatásból származó jövedelme után „magánszemélyként” is adózhat

választási lehetőség• Önálló tevékenység esetén értékcsökkenés

elszámolható (tételes költségelszámolás esetén)• Adószám nem minden esetben szükséges

Ingatlan-bérbeadás III.Ingatlan-bérbeadás III.

Adószám alóli mentesülés feltételei:A bérbeadó:

• kizárólag bérbeadási tevékenységet folytat

• nem egyéni vállalkozó

• ingatlan bérbeadási tevékenységét áfa mentesen végzi (nem választott áfa fizetést)

• nem létesít kereskedelmi kapcsolatot az Európai Közösség más tagállamában illetőséggel bíró adóalannyal

Egyéni vállalkozók adózása Egyéni vállalkozók adózása I.I.

• 500 millió forint adóalapig 10%, felette 19% adókulcs

• Feltétel nincs• Átmeneti rendelkezések (adóalap, adóelőleg

megosztása)2010. év átmeneti időszak

- 2010. január 1 - június 30. - 50 millió forint adóalapig 10%, felette 19%- kedvezményes adókulcs feltételeit

teljesíteni kell

- 2010. július 1 - december 30.- 250 millió forint adóalapig 10%, felette 19%

Egyéni vállalkozók adózása Egyéni vállalkozók adózása II.II.

• Hatályon kívül kerülnek – már 2010-re vonatkozóan is – az egyéni vállalkozó kivét - kiegészítése (a társas vállalkozás tagjának személyes közreműködői díj-kiegészítése is) megállapítására és adózására vonatkozó személyi jövedelemadó szabályok

Egyéni vállalkozók adózása Egyéni vállalkozók adózása III.III.

Ügyvédek, közjegyzők

• Hasonlóan az egyéni vállalkozási tevékenység egyéni cégként történő folytatásának szabályaihoz, a törvény 2011-től szabályozza, hogyan kell eljárnia az egyéni vállalkozó ügyvédnek, közjegyzőnek, végrehajtónak, ha tevékenységét irodában folytatja

A Tbj. törvény 2011. évi változásaA Tbj. törvény 2011. évi változása

A 2011. január 1-jétől megszerzett jövedelmekre és járulékfizetési A 2011. január 1-jétől megszerzett jövedelmekre és járulékfizetési kötelezettségekre kell alkalmazni. A 19. § (2) és (7) bekezdését, 30/A. § kötelezettségekre kell alkalmazni. A 19. § (2) és (7) bekezdését, 30/A. § (2) és (5) bekezdését a 2011. január 1-jétől megszerzett jövedelmekre (2) és (5) bekezdését a 2011. január 1-jétől megszerzett jövedelmekre és járulékfizetési kötelezettségekre kell alkalmazni azzal, hogy a 2011. és járulékfizetési kötelezettségekre kell alkalmazni azzal, hogy a 2011.

január 10-ig megszerzett jövedelmekre a 2010. december 31-én január 10-ig megszerzett jövedelmekre a 2010. december 31-én hatályos rendelkezéseket kell alkalmaznihatályos rendelkezéseket kell alkalmazni

Fogalmak, értelmező Fogalmak, értelmező rendelkezésekrendelkezések

Fogalomváltozás:

• magán-nyugdíjpénztár tagja csak az önkéntes döntéssel csatlakozó

• megszűnt a tagságra kötelezett pályakezdő fogalma

Fogalmak, értelmező Fogalmak, értelmező rendelkezésekrendelkezések

Járulékalapot képező jövedelem

• kifizetőt terhelő adóval adózó jövedelmek (nem béren kívüli juttatások) után EHO kötelezettség

• természetbeni juttatás, kisösszegű kifizetés megszűnt • csak az adóelőleg-alap számításnál figyelembe vett jövedelem-nincs változás• béren kívüli juttatások sem képeznek járulékalapot

Fogalmak, értelmező Fogalmak, értelmező rendelkezésekrendelkezések

Minimálbér

• tárgyhónap első napján érvényes, a teljes munkaidőben foglalkoztatottak részére fizetendő legkisebb személyi alapbér („klasszikus minimálbér”)

• főfoglalkozású egyéni és társas vállalkozó esetén a hónap első napján érvényes garantált bérminimum, ha a személyesen végzett tevékenysége legalább középfokú végzettséget, vagy szakképzettséget igényel

JárulékalapJárulékalap Társadalombiztosítási járulék alapja

• foglalkoztató - ténylegesen kifizetett jövedelem

• társas vállalkozás által a társas vállalkozó után - ténylegesen kifizetett jövedelem, de legalább a minimálbér

Egyéni vállalkozó - vállalkozói kivét, átalányban megállapított jövedelem, de legalább a minimálbér

EVA alany - minimálbér

JárulékmértékekJárulékmértékekFoglalkoztatót terhelő társadalombiztosítási járulék

27%

24% 3%nyb.járulék eb. és munkaerő-

piaci járulék

1,5% 0,5% 1%

természetbeni pénzbeli munkaerő-piaci járulék

JárulékmértékJárulékmérték

Egyéni nyugdíjjárulék 10%

Magán-nyugdíjpénztári tagdíj 2010.november 1 - 2011. december 31. között 0%

Magán-nyugdíjpénztári tagdíj kiegészítés nem változott

Egyéni járulék felső határa 21.000 Ft/nap

AzAz EHOEHO törvény változásaitörvény változásai

AzAz EHOEHO törvény változásaitörvény változásai

EHO mérték nem változik: 27 %, 14%

Szja módosítással összefüggő módosítások

Kifizetőt terhelő adó mellett juttatott vagyoni érték esetén 27% EHO

Lakás bérbeadás esetén az állandó lakóhely mint mentességi ok megszűnt

Kivét-kiegészítés, személyes közreműködői díj-kiegészítés, ki nem vett osztalék hatályon kívül

A Pftv. változásaA Pftv. változása

A pályakezdő fiatalok, az ötven év feletti munkanélküliek, valamint a gyermek gondozását, illetve családtag

ápolását követően munkát keresők foglalkoztatásának elősegítéséről, továbbá az ösztöndíjas foglalkoztatásról

A Pftv. változásaA Pftv. változása START Plusz, START Extra kártya igénylése legkésőbb 2011. december 31.

• a munkaadót a kedvezmény 2013. december 31-ig illeti meg

START EXTRA

• START Régió program megszűnik - a megkötött megállapodások alapján a kedvezmény igénybe vehető

• tartósan álláskereső helyett 3 hónapig nyilvántartott álláskereső

Részmunkaidős kedvezményRészmunkaidős kedvezmény

Részmunkaidős foglalkoztatás

• egy munkakört két munkavállaló töltsön be

• kedvezményezett a visszatérő munkavállaló, és aki helyettesítette, vagy újonnan vették fel (azonos vagy hasonló munkakör)

• 20-20 órás heti munkaidő

Részmunkaidős kedvezményRészmunkaidős kedvezmény A feltételeket 1 évig kell teljesítenie

Átlagos állományi létszámát a részmunkaidős foglalkoztatás kezdetét megelőző három hónaphoz képest növeli és a foglalkoztatás alatt is megtartja, kivéve

• Távozó nem tartozott az átlagos állományi létszámba, vagy

• Munkaviszonyát rendes vagy rendkívüli felmondással szüntette meg

Részmunkaidős Részmunkaidős foglalkoztatásfoglalkoztatás

• Kedvezmény mértéke: 27% társadalombiztosítási járulék

helyett a bruttó munkabér után: - a foglalkoztatás három évében 20%

• Kedvezmény felső határa:

minimálbér 200%-a

A felső határ feletti jövedelem után a járulékot az általános szabályok szerint kell fizetni

A Tao. törvény változásaiA Tao. törvény változásai

AdóalanyokAdóalanyok

Új adóalany => európai kutatási infrastruktúráért felelős konzorcium (ERIC) elsődleges feladata egy kutatási infrastruktúra

létrehozása és annak nem gazdasági alapon való működtetéseAz ERIC elsődleges feladatának kiegészítéseként (korlátozott jelleggel) gazdasági tevékenységet is folytathat

Külföldi szervezet

Adóalap kedvezményAdóalap kedvezmény

Magyar Kármentő Alap A Kármentő Alap által kiadott igazolás

birtokában, a támogatás 50 százalékával csökkenthető a társasági adóalap

Az adóalap-kedvezmény már a 2010-ben adott támogatásokra, juttatásokra is alkalmazható

A Kármentő Alapnak adott támogatás, juttatás miatt keletkező költség, ráfordítás nyilatkozat nélkül is elismert költségnek minősül

Adó mértékeAdó mértéke

2011500 millió forint adóalapig a 10 százalékos

adókulcs feltétel nélkül alkalmazható, az adóalap 500 millió forintot meghaladó részére a társasági adókulcs továbbra is 19 százalék

20132013. január 1-jétől általános jelleggel a 10 %

az adókulcs

Egyéb változásokEgyéb változások

Ellenőrzött külföldi társaság Az ellenőrzött külföldi társaság fogalmában a

külföldi személy fizetendő adójára vonatkozó minimum 10 százalékban kerül meghatározásra

Szokásos piaci ár meghatározása A szokásos piaci ár meghatározására szolgáló

módszerek köre kiegészül az ügyleti nettó nyereségen alapuló és a nyereség megosztásos módszerrel

Bejelentett részesedés A bejelentett részesedés apportálásakor, a

részesedés kivezetése miatt elszámolt ráfordítást meghaladó bevétel után is érvényesíthető az adóalap-kedvezmény

Feltöltési kötelezettségFeltöltési kötelezettség

Az adóelőleg-kiegészítés árbevételi értékhatára 50 millió forintról 100 millió forintra nő

Változás 2010. december 16-tól a 2010. évi adókötelezettségre is alkalmazni kell

Adózás rendjeAdózás rendje

BevallásBevallás

• Bevallási késedelem bejelentése magánszemély (ha nem vállalkozó, vagy áfa

alany) önhibáján kívül nem állnak rendelkezésre a bevalláshoz szükséges iratok előzetes bejelentés-bevallás együtt igazolási

kérelem-mulasztási bírság moratórium

AdófizetésAdófizetés

• Elektronikus úton is lehet majd adót fizetni (ún. EFER rendszer)

• Köztartozásmentes adózói adatbázis: továbbra is ugyanazok a feltételek (nem kell vámhatóságtól adatot kérni), de a hiánypótlásra 5 helyett 10 nap van

• Túlfizetés visszaigénylés csak akkor, ha nincs bevalláshiány

AdófizetésAdófizetés

• Az adóhatóság és a vámhatóság pénzforgalmi rendszere még nem kerül teljesen egyesítésre. Emiatt az „egymás közötti elszámolásra” a régi szabályok érvényesek (jóváírás napja a megfizetettség napja)

• Eho kiutalás Szja bevallásból

Önellenőrzés, adatátadásÖnellenőrzés, adatátadás

• Önellenőrzés ellenőrzés megkezdése előtt: csak ha az önellenőrzési bevallást az ellenőrzés kezdete előtt elküldték, postára adták

• Más adatbázisban szereplő adatokat az adóhatóság a végrehajtáshoz is felhasználhatja, egyes adatokat ingyenesen beszerezheti

• Adatszolgáltatás a Bevándorlási Hivatalnak

AdatszolgáltatásAdatszolgáltatás

• Nyugdíj mellett dolgozók adatainak átküldése az ONYF-hez (nyugdíjas EVA-s egyéni vállalkozók esetén is)

• Önkormányzat adatot szolgáltat az elhunyt hozzátartozóinak adatairól az adómegállapításhoz

• Nyomozóhatósági megkeresésekhez nincs szükség ügyészi jóváhagyásra

• Támogatás folyósítójának is szolgáltathat adatot a NAV

AdóigazolásAdóigazolás

• Marad az együttes adóigazolás. Nem két kérelemnek minősül (egyszeres illeték)

• Adóigazolás kiadására nyitva álló határidő: 30 napról 8 napra csökken

Hatósági eljárásHatósági eljárás

• Több meghatalmazott: adóhatóság annak kézbesít, akit az adózó megjelölt. Ha nem jelölt meg, bárkinek

• Vagyonszerzési illeték kiszabására nyitva álló határidő: 60 nap

VégrehajtásVégrehajtás

• Végrehajtható okirat a bírósági eljárási illeték megfizetésére felszólító döntés

• Visszatartás mellőzése: magánszemélynél is lehet, ha megélhetés veszélyeztetéséről van szó

• Késedelmes fizetés utáni inkasszó: a visszatérítésnél nincs kamat

ElévülésElévülés

• Elévülés:

– nyugszik a halál napjától a hagyatékátadó végzés jogerőre emelkedéséig

– 6 hónappal meghosszabbodik, ha felügyeleti intézkedés miatt új eljárást kell lefolytatni

Köszönöm a figyelmet!Köszönöm a figyelmet!

top related