az ókori egyiptomi étkezési szokások

Az ókori egyiptomi étkezési szokások

Készítette: Hárs Bianka

Növénytermesztés

• köles-, árpa-, búzatermesztés

• sok zöldségféle:hagyma-,

petrezselyemtermesztés

mindenféle hüvelyes (bab, borsó, lencse)

Állattenyésztés

• szarvasmarha• juh• kecske• antilop• gazella• szárnyasok: kacsa,

lúd, galamb

Érdekességek:

• házukban tartották őket• fontos volt a hízlalás antilop, gazella,

kecske, szárnyasok, disznó• tésztával tömték őket• méheket szintén háziasították• szamarakat és ökröket teherállatként

használták• kutyák, macskák és majmok elterjedt családi

háziállatok voltak

Állatok háziasítása

Társadalmi eltérésekVagyonosabb rétegek

Változatosabb fogásokÁltalában:• hagymafélék• tökfélék• lótuszgyökér,

lótuszmag, papiruszhajtás

• olaj, tej• különböző húsfélék

(gyöngytyúk, galamb, kacsa, liba, fogoly, fürj, stb.)

• gyümölcsök: szőlő, füge, datolya, gránátalma

Szegényebb rétegekEgyszerűbb étkek

Általában:• hüvelyesek: lencse,

bab, borsó,csicseriborsó, lepkeszeg

• sör• kenyér• hagyma• időnként hús is jutott

Általános egyiptomi ételek

Kenyéralapvető tápláléka volt a szegény és a

tehetős rétegeknek egyaránta III. évezredben legalább 16-féle kenyeret

és kalácsot állítottak előpékműhelyekben sütötték kia gabonaőrlés közben a lisztbe kőpor és

homok is jutott

Húsétel sokat ettek, de nem tartozott a naponta fogyasztott

ételek közé különösen kedvelték: marhát, libát, kacsát,

galambokat, fürjeket, gyöngytyúkot, foglyot kecske-, birka-, disznóhúst is fogyasztottak főzve-sütve is szerették pácolva vagy szárítva tárolták

Halétela halbőség hatalmas volt sokat

fogyasztottakvallási szempontból tisztátalan állatnak

számítottkibelezték a halat, és eltávolították a

belsőségeket, hogy megakadályozzák a baktériumok elszaporodását

sóval tartósították

Zöldségekkülönböző hagymafajtákat igen kedvelték,

és fontos ipari cikk is volthüvelyesek: bab, borsó, lencsebab egyik fajtája: fúlma szinte nemzeti

eledel lencsét kivitelre is termesztettékkedvelték a tököt is

Gyümölcsök

természetes vagy szárított állapotban fogyasztották

füge, datolya, szőlő volt a legelterjedtebb termeltek dinnyét isaz Újbirodalom idején Elő-Ázsiából került

Egyiptomba az alma és a gránátalma fontos volt a szőlőművelés kék szőlő

Édesség

nem ismerték a cukrot, mézzel édesítettek

fejlett méhészkedés méhek háziasítása

Italokbor - csak a magas rangú tisztviselők és a királyi palota

lakói itták, némelykor lapos csészéből

sör - korra-nemre való tekintet nélkül itták, gyerek és öreg, egészséges és beteg egyaránt, korsóból

A konyha helye• általában a ház hátsó részében

• nagy villáknál a melléképületekben• az ételeket különböző méretű agyagedényekben

tárolták; italokat, gabonát, lisztet, zsírt, olajat, tartósított húst is őriztek bennük• a romlandó dolgokat egy kis, alacsony pincében

tárolták, ahová néhány lépcsőfok vezetett a konyhából

• sokféle tányért, kést és kanalat használtak, mosogató és szemétgyűjtő is volt

Az étkezés gyakorisága• többségük naponta háromszor

étkezett• mesebeli Sziszobek fáraóról írja egy

papirusz, hogy éjjelre is beiktatott egy étkezést

• bizonyos alkalmakkor (inkább az előkelők), lakomára gyűltek össze

• fiatal lányok szolgálták ki a vendégeket

Az ételek vallási szerepe• úgy tartották, hogy a táplálék a túlvilági

fennmaradást is biztosítja• áldozatok formájában isteneiket is táplálták• halottaik mellé ételeket, alapanyagokat, és azok

elkészítéséhez, elfogyasztásához használt kifinomult és ízléses eszközöket temettek

• a templomokhoz külön konyhát építettek