alkalmazott gendernyelvészetsaját férfi(as)ságukatés női(es)ségüketolyan társas...

Alkalmazott gendernyelvészetELTE BTK Alkalmazott nyelvészeti doktori iskolaDér Csilla Ilona

2. alkalom• A nemek és a nyelvváltozások összefüggése.

A nemek nyelvhasználatára vonatkozó hétköznapi és féltudományos elgondolások, sztereotípiák és tudományos cáfolatuk/igazolásuk.

Főbb témák a 2. és 3. alkalommal: • női nyelv(változat) és férfi nyelv(változat),• beszédjog: hallgatás és csend, közbevágások, • beszédmennyiség, • beszédműfajok, • társalgásirányítás – témairányítás, • kérdések és funkcióik, • udvariasság – arcmunka, • offline és online férfi és női nyelvhasználat.

Nemek és nyelvváltozásokBodó Csanád 2012. A dzsender-paradoxon és

magyar szociolingvisztikai recepciója. In: TNTeF2/2: 93–112.http://tntefjournal.hu/vol2/iss2/07_bodo.pdf

• Labov: genderparadoxon – egyszerre konzervatív és innovatív női nyelvhasználat– nem egyazon nőké!

• BCs alapkérdése: esszencialista vagy konstruktivista a (hazai) szociolingvisztikai kutatás?– kvant. szlg-ai hagyomány: a nem mint rögzített identitás– a társas cselekvés gyakorlatai hozzák létre a beszélő nemi

identitását

William Labov

Principles of linguisticchange

I) Internal factors, 1994II) Social factors, 2001 III) Cognitive and

cultural factors, 2010

Nemek és nyelvváltozásokMelyikben jelentkezik a paradoxon?Miért zavaró?„A nők a férfiakhoz képest kevésbé térnek el a

nyelvi normáktól, ha az eltérés nyíltan meg van tiltva, de a férfiaknál jobban eltérnek a nyelvi normáktól, ha az eltérés nincsen megtiltva.”(Labov 2001: 376, BCs ford.)

BCs: ez a megfogalmazás (a nemek esszencialista felfogása miatt) megkérdőjelezhető

Nemek és nyelvváltozások3 elv a paradoxon mögött:1. elv: A stabil szlg-ai változóknál a nők a

stigmatizált változatot kisebb arányban használják, mint a férfiak (Labov 2001: 266)

= normakövető, „konzervatív” nőkPélda: MNSzV. (1988, 3000 fős repr. minta, ill.

almintái: MNSZV-minta: 832 fő)Ekkor stabil szlg-ai változó: nákolás, suksükölés,

kis presztízsűekEredmények: a férfiak többen használják

Nemek és nyelvváltozások

Nemek és nyelvváltozások

2. elv: A felülről jövő (tudatosult) változásokban a nők nagyobb arányban vesznek át presztízsalakokat, mint a férfiak. (Labov 2001: 275)

= „Újító” nők, normakövetés, nagy presztízsűnyelvi újításban való részvétel

A normakövetés lehet újítás és megőrzés is!Példa 1: Susan Gal, Felsőőr (1978, 1979), nagy

korosztályos eltérés, zajló nyelvcsere

Nemek és nyelvváltozások• A kapcsolathálózat (paraszti vs. nem) nagyban

meghatározó volt (főleg a férfiaknál, de a középkorúnőknél is)

• Az idősebb férfiak közül többen használták a németet, mint az id. nők (utóbbiaknál csak parasztira volt példa)

• Fiatal generáció: minden nő gyakrabban használja a németet, nincs kapcs.h. szerinti különbség sem! Ok: a magyar nyelvhez szimbolikusan kapcs. paraszti lét elutasítása (mögöttes ok: rengeteg munka, kevés függetlenség), házasodás

• A nők nem a presztízsformák iránt érzékenyebbek ab ovo, hanem a paraszti világgal való azonosulást kerülték

Nemek és nyelvváltozások

Példa 2: informális köszönések napjainkban a budapesti fiatalok körében (Kontra 2007)

- Tegező viszony- szia és heló megoszlása szisztematikusan

változik: igaz (1988: 80%-80%, 42%-65%)- Felülről jövő kell legyen, felismert változás- A nők szerepe: 30%-38%, férfiak: 43%-32%De: önbevallás (attitűd), L. az aktuális nyh-ról

állított vmit

Nemek és nyelvváltozások

Ellenpélda: Bodó egy saját vizsgálata (2009)

Nemek és nyelvváltozások

• Mindkét nem inkább helózik a férfiakkal.• A férfiak gyakrabban helóztak, mint a nők.Ez nem felel meg a II. labovi elvnek.Mennyiben nem?A férfiaknál elterjedtebb a heló, nem a nőknél.Mi az oka? Heló: lazaság, kötetlenségSzia: intimitás, személyesség

Nemek és nyelvváltozások„hogy a fiatal budapesti férfiak a nőknél többet használják a

heló-t, közvetlenül nem azzal függ össze, hogy ők férfiak, még csak azzal sem, hogy férfiként fontosabb számukra a lazaság és a kötetlenség (míg a nők számára az intimitás és a személyesség). Sokkal inkább az azösszefüggés áll fenn, hogy a budapesti nyelvhasználók a saját férfi(as)ságukat és női(es)ségüket olyan társas jelenségekhez kapcsolódóan hozzák létre, mint a lazaság és kötetlenség vagy éppen az intimitás és személyesség, és ezeknek a társas jelentéseknek a konstituálásáhozhasználják fel az informális köszönés változatait, a heló-tés a sziá-t.” (Bodó 2012: 106)

Egyik köszönésforma sem indexe az egyik nemnek, csak lehet annak eszköze!

A nők: maszkulinitással azonosul VAGY az intimitást kerüli

Nemek és nyelvváltozásokIII. elv: Az alulról jövő változásokban a nők

gyakrabban használják az új nyelvi formát, mint a férfiak. (Labov 2001: 292, 293) A nők kevésbé követik az olyan normát, mely nincs nyíltan előírva.

• Észrevétlen, nem tudatos változás.Példa: nazális utáni z ejtése (pénz, benzin): péndz,

bendzin (E. Abaffy 1975, Kontra-Borbély 2010, Siptár 2003)

Bodó (2011) saját vizsgálata: 24 budapesti egyetemista (fele nő, fele férfi), lassú és gyors tempójú felolvasása

Nemek és nyelvváltozások

Nemek és nyelvváltozások

• Gyors olvasásnál inkább jelentkezett a dz-s változat

• Nőknél inkábbEllenpélda 1: Mády 2010: magánhangzó-hosszúság

neutralizációjaKontra 2003: természetesen, hogyLabov: az alulról jövő változásokra vannak

kivételek – vajon miért???

Nemek és nyelvváltozások

Összegzés:• Stabil szlg-ai változóknál a nők

konformisták és konzervatívak (I. elv)• Felülről jövő változásnál konformisták és

újítóak (II. elv)• Alulról jövő változásnál nonkonformisták

és újítóak (III. elv)ugyanazon nők!

Nemek és nyelvváltozások

Megoldások a paradoxonra:• Belülről: ahol a gender a sex-ből egyenesen

levezethető, homogén férfi és női csoport. Kritikák: – utóbbi tér el a normától – gyanús… megint a norma =

férfi/as/– Módszertan, társadalmi jelentéstartományok: a

változók társas kontextusáról, az értéktulajdonításokról itt nincs infónk (kivéve: Gal)

• Kívülről: genderszempontú adatértelmezés

Nemek és nyelvváltozásokMagyarázatok a paradoxonra:Kontra (szerk.) 2003 és Huszár 2009Kontráék megoldása Chamber 1995 alapján:

melyik nemnek több a társadalmi kapcsolata és nagyobb a földrajzi mozgástere?

IngázásDe: az ingázók nem mutatnak nemi különbséget, de mást igenHuszár: a nők a család körébe vannak zárva, ha szociálisan

mobilak, nyelvileg alkalmazkodniuk kellAzonosság: mobilitás a közös jegy mindkét szerzőnélKülönbség: Huszár csak a nőkre alkalmazza, és nem azonos

nőcsoportra vonatkoztatja (városi vs. vidéki)Azonosság: a nyelv mechanikusan leképezi a nemi

különbségeket

Nemek és nyelvváltozások

Összegzés: nem jelent meg a paradoxon kritikája itthon, mert 2 esszencialista gondolatot fogadnak el:

1) A nők és férfiak csoportja jól körülhatárolható.2) A nők és férfiak csoportja homogén.Megkésettség, 2. hullám, ún. stratégiai

esszencializmus, a nők nyelvének legitimálása a célja.

Gond: nemzeti, etnikai, faji identitás

Baráth kritikájaBaráth Erzsébet 2009. A test adatbázissá

szelidítése a nyelvhasználat-kutatásban. Apertúra IV/2. http://apertura.hu/2009/tel/barat

Fő állításai: • a szociolingvisztika is a formális nyelvészet

logikájának a foglya • az adott nyelvészeti kutatási gyakorlatra

jellemző beszédmód, mely nem reflektál magára• azt hiszi, minden nyelvváltozatot természetesen

leíró nyelvészeti megközelítés, pedig nem az

Baráth kritikája

Helyettük: kritikai diszkurzuselemzés• A tudományos ismeretek is a hatalmi

viszonyokban ágyazott nyelven zajlókijelentések

• A nyelvhasználat is társadalmi konfliktusokat közvetítő médium és maga is e konfliktusok tárgya (lehet)

Példa: szexizmus, szexista nyelvhasználatJelentése, legitimizálása, értelmessége

Baráth kritikájaDiszkurzus (beszédmód): a társadalmi gyakorlat

egyik dimenziója/aspektusa, középszintűkategória (a társadalmi struktúra és a tsd-ijelenség között)

= rendszeres, rutin jellegű cselekvés/szokás és ennek konkrét megvalósulása az emberek intézményesült interakcióiban

A kritikai DE nem veszi a(zidentitás)kategóriákat/fogalmakat/jelentéseketadottnak, ezek változását a társadalmi gyakorlatokban vizsgálja.

Baráth kritikájaAlapkérdés: miként és miért kerüli meg a testtel való

szembesülést a nem és nyelvhasználat összefüggését vizsgáló hazai, kanonizált szlg?

• Nem feminista nyelvészeti kutatások, a nők és férfiak (viszonyának) tematizálása konzervatív, normatív pozíciókból

• Cameron (1995): a feminizmus nem a házimunka elismeréséről szól, hanem arról, hogy a házi munka társadalmi feltételeit alapjaiban változtassuk meg – így nem csak leírnia kell a női nyelvhasználatot, hanem magyaráznia is, miért találnak a nők egyes nyelvi stratégiákat megfelelőbbnek (mint másokat)

• B. célja megmutatni: nem férfi és női nyelv van (l. Tannen), hanem a magát neutrálisnak, univerzálisnak láttató nyelvi norma (standard) és az ettől eltérő, partikuláris, dialektális (női) (l. Lakoff)

Baráth kritikájaA szociolingvisztikai beszédmód csapdahelyzete: „a

nő/férfi identitását a beszédtől független, eleve adott létezőnek tekinti, s ezért női/férfi nyelv az, amit ez az adottnak vett nő/férfi különféle helyzetekben mond”. (uo)

Helyette (Cameron – Kulich 2003): „Attól, hogy a nők x nyelvi stratégiát követnek, x nyelvi alakot használnak, attól az a stratégia, nyelvi alak nem tekintendő „női"-nek, „nőies"-nek, nem lesz a „női nyelv"-et jelölősajátosság. Azaz, nincs direkt, közvetlen ok-okozati viszony a kettő között. A beszélő neme (bármit is jelentsen az) és nyelvi megnyilatkozásai indirekt, közvetített viszonyban állnak egymással.” (uo., a saját kiemelésem)

Baráth kritikája„Cameron példáját idézve, amikor azt halljuk, hogy a határozottan, magabiztosan, szakterületét imponáló biztonsággal ismerőnőkutató, nővezető, stb. megszólalására azt mondják „úgy beszél, mint egy férfi, férfias", holott a megszólaló nő számára ez a megnyilatkozás a „profizmust, a felkészültséget" van hivatva jelenteni, akkor azt is mondhatjuk, hogy itt tulajdonképpen arról van szó, hogy a határozott, magabiztos, felkészült, stb. értékek a hegemón, domináns „férfiasság" jelentéstartalmaként definiálódtak. Mint ilyenek lesznek aztán „nem megfelelők" a női nyelvi viselkedésben.”

Baráth kritikájaHa kritikailag elemezzük a tudományos nyelvhasználatot,

láthatjuk:• A nemet eleve adottnak (ti. a kutatáson kívül létezőnek,

a nyelvhasználattól független változónak) venni azt jelenti, hogy a kutatók maguk állították elő, mit jelent az adott kutatási szituációban a férfi/női kategória („a kutatóáltal elvárt testi és öltözködésbeli kulturális kódoknak ránézésre megfelelő maszkulin és feminin külső")

• „A kutatás, elemzés eredményéül előállt „nyelvi viselkedés" következésképp nem lehet egyéb, mint a kutatónak az őt fogva tartó sztereotípiákra hagyatkozóbesorolása révén előállt „nemi identitás" szó szerint vett kifejeződése, indexe. Ez pedig a kétosztatú logikáraépülő nyilvánvaló (látható) női/férfi testtel egybevágóidentitás, változatlan karakterjegy.” (uo.)

Baráth kritikája

• Test, szexualitás és társadalmi nem megkülönböztetése –mindhárom lényeges az identitás kialakításában.

• A szlg tehát megismétli a hatalmi beszédmódot.

Nemi (nyelvi) sztereotípiákLeinfellner, Elisabeth 2011: Cserfes nő,

szótlan férfi és egyéb nyelvi sztereotípiák. In: Juhász Valéria –Kegyesné Szekeres Erika (szerk.): Társadalmi nem és nyelvhasználat. Válogatott szemelvények az angol és német szakirodalomból. Szeged: Szegedi Egyetemi Kiadó Juhász Gyula Felsőoktatási Kiadó. 106–117.

Nemi (nyelvi) sztereotípiákLeinfellner:• Mi biológiai, mi társadalmi alapú a nyelvhasználatban? (vö.

az agresszió mindkét nemre jellemző, de a nőit tsd-ilagmásképp kezelik)

• Utópiákat vázol fel (Triton c. regény)„Nem gondolom, hogy a férfiak alacsonyabb rendűek vagy kevésbé értékesek lennének, egyszerűen csak nő akarok lenni.”

A Bron nevű karakter azon gondolkodik, hogy a nők kisebb volta a képeken biológiai alapú-e.

A társadalmi kategóriák torzítják, ahogy a biológiai kategóriákat érzékeljük.

Nemi (nyelvi) sztereotípiákStatisztikák: férfi, női, semleges (pl. Sandra BEM, Sex-Role

Inventory, BSRI, 1974, Bem-féle Nemi Szerep Kérdőív), http://garote.bdmonkeys.net/bsri.html

Nemi (nyelvi) sztereotípiák

Nemi (nyelvi) sztereotípiák

Bem 4 típusa:• Férfias: gyenge feminin és erős maszkulin

jelleg • Nőies: erős feminin és gyenge maszkulin

jelleg • Androgün: erős feminin és erős

maszkulin jelleg • Nem differenciált: gyenge feminin és

gyenge maszkulin jelleg

Nemi (nyelvi) sztereotípiák

Leinfellner folyt.: nő és férfi ábrázolása a nyelvben:

• A parole-ban• A langue-ban (pl.

nyelvtani szabályokban)

Nemi (nyelvi) sztereotípiák

Leinfellner folyt.PAROLE15 példa:Zenei CD-bemutató: Elfeledett hőstenorok

(énekesnők is szerepeltek rajta)Ahhoz képest, hogy férfi, nagyon intelligens.Kedves Tanárnő! Kedves Tanár úr!POLITIKUSNŐK

Nemi (nyelvi) sztereotípiák

Nemi (nyelvi) sztereotípiákSándor Klára 2012: Eltűntek a nők az olimpiáról.

http://www.nyest.hu/hirek/eltuntek-a-nok-az-olimpiarolSportág/versenyszám neve: férfi kézilabda, női gyorsváltóDe: főnévként: férfiak & hölgyekurazás nincs: nincs urak mezőnye, urak döntője (férfiak mezőnye, férfiak

döntője)megnézzük majd a hölgyek sprintversenyét; ez az egyetlen meglepetés a hölgyek üldözőversenyében(kerékpár);300 km/óránál jóval nagyobb sebességet is rögzítettek, a hölgyek persze nem tudnak ilyen erőset ütni (tollaslabda);az első hölgy volna, aki 7000 pont fölött csinál; nagy dolog lenne, ha ez is sikerülne a brit fiatal hölgynek (hétpróba);a hölgyek mezőnye (birkózás);a hölgyek következnek; először következik a höl... a női vegyesváltó, a hölgyek már érkeznek;én is edzettem a hölgyet (úszás);a triatlon győztese a hölgyeknél

Nemi (nyelvi) sztereotípiákkéjhölgy, hölgyemény, úriemberOkok: • Szóismétlés elkerülése? (Itt: nem, a nő-t alig használták, a

férfi-t sem cserélték le mindig úr-ra)„Használják a versenyző, sportoló, játékos, ellenfél, rivális szavakat, a sportágat jelölő főneveket (kerékpáros, birkózó, tornász, súlyemelő, úszó, atléta stb.) és a sportolót indító nemzet főnévi változatát (az ellenfél egy ír, negyedik lett az argentin, megelőzte a japán). Nőkről beszélve sokkal ritkábban választják ezeket a megoldásokat, és többnyire ilyenkor is kiegészítik a megnevezést a hölggyel: úszóhölgyek, súlyemelő hölgy, a koreai hölgy, hölgyvízilabdázók, miközben nincs kerékpáros urak, az etióp úr, cselgáncsozó úr, az ellenfél egy ukrán úr, úrkézilabdázók.”

Nemi (nyelvi) sztereotípiák• Udvariasság (vagy udvariaskodás?): ha az, miért csak a

nőket érinti?– Rejtett jelentéshálózatok, szemlélet (nem okvetlenül a

kommentátoré!): a férfi sportoló a természetes, a jelöletlen, alapeset (a francia – a francia hölgy)

– Lakoff: woman vs lady – eufemizmus, ha a másik szó nem elég tiszteletteljes (és miért nem az?): SK: „nem az a megoldás, ha a szükségtelen hölgyezéssel úgy teszünk, mintha tisztelnénk a nőket, hanem ha nem értékeljük le őket – akkor nincs szükség ilyen mesterséges verbális fölértékelésre”

– A hölgy behívja a férfi párjaként a törékeny, finom, kedves, jólneveltképet (gyámolítani kell stb.) – fogl. nevek mellett a hölgy leértékelő(orvos hölgy, igazgató hölgy, festő hölgy, rendőr hölgy = ‘nincs hivatása magaslatán’)

„a kevesebb udvariaskodás több valódi elismerést fejez ki”

Nemi (nyelvi) sztereotípiák

Leinfellner folyt.LANGUEA nyelvi rendszerbeli különbség• Van-e rá másik szó? cuckold – ø, *matrióta

(patrióta)• Sorrend: Hölgyeim és uraim! Férfias és nőies• -nő• Szólások: *nő a talpán, *talpig nő

Nemi (nyelvi) sztereotípiákLeinfellner folyt.Nyelvi deficit hipotézis:

„Erre a hipotézisre hivatkoznak gyakorta a feminista elemzésekben (!), amikor újra és újra felhívják a figyelmet arra, hogy a női nyelv egyik vagy másik nyelvészeti vizsgálata be fogja bizonyítani, hogy a női nyelvhasználat milyen gazdagon strukturált. És ez körülbelül annyi, mintha azt akarnánk bebizonyítani, hogy a nők is emberek.” (p. 112)

Nemi (nyelvi) sztereotípiák„Vannak olyan politikusnők, akik szemmel láthatóan megtanulták, hogy hogyan kell a női kommunikációs mintákat – mint régi ruhákat –eldobni, és ezzel aratnak sikert a vitában.” (p. 112)

Konferencián két nő és egy férfi találkozik, üdvözlés után az egyik nő megkérdezi a férfitől:

- Hol van a kabátja?- Köszönöm, anyuci.

Nemi (nyelvi) sztereotípiák

5 nyelvi viselkedési minta vizsgálataI) Direkt-indirekt beszédII) Közbevágás, -szólásIII) Hallgatás és beszédességIV) Beszédlépésváltás (turn), új téma

felvetéseV) Konfrontáció

Nemi (nyelvi) sztereotípiákI) Direkt vs indirekt beszéd (IB)Példa 1: indirekt kérés Szitu: ablaknál olvasó férfi és nőF: - Hideg van odakint.N: - Igen.F: - Hideg van odakint.N: - Igen.F: - Hideg van odakint.Nő feláll, becsukja az ablakot:

- Most már meleg van odakint?Jellemzői: az IB visszavonható, szociális előny (nem hatalmi

nyomásgyakorlás, mert nem parancs, hanem mert a másik is ugyanazt „akarta”, amit mi)

Példa2:Nő: - Nincs itt só.

Nemi (nyelvi) sztereotípiák

IB-t használnak-e a nők? Vö „elnémított csoport”.

Tényleg nem lehet IB-vel hatalmi nyomást gyakorolni?

Kultúrafüggő (pl. madagaszkári: férfiak IB, de ez magasabb presztízsű)

Nemi (nyelvi) sztereotípiákII) Közbevágás/közbeszólásAkinél a hatalom van, az irányítja a beszédet

(minden szinten). Vö. a nők szószátyárokNyilvános és privát szféra.Belebeszélés, közbevágás/félbeszakítás vagy

átfedés?Támogató közbeszólások/átfedések.Példa: politikusnőket félbeszakító más

politikusok/műsorvezetők – taktika: folytatják, mintha mi sem történt volna (magyar példa: Lendvai Ildikó)

Nemi (nyelvi) sztereotípiák

III) Hallgatás vs. beszéd(esség)Hallgató férfi vs. hallgató nőBeszélő férfi vs. beszélő nőBeszédes férfi vs. beszédes nőCserfes/szószátyár férfi vs.

cserfes/szószátyár nőLocsifecsiSmall talkok, kínos csend (kultúrafüggő)

Nemi (nyelvi) sztereotípiák

Tehát:A hallgatás lehet hatalmi eszköz, de nem

mindig (l. erkölcsi kiállás, alávetettség, pl. bántalmazás, beosztottak).

A beszéd is lehet hatalmi eszköz, de nem szükségszerűen.

Szubjektív beállítódás: többnek érezhetjük, ha az egyik nem beszél ugyanolyan hosszan.

Nemi (nyelvi) sztereotípiákIV) Beszédlépésváltás• Nem okvetlenül jár témaváltással (de járhat)• Csend megszüntetéseVizsgálatok (p. 115): a nők felvetette témá(k)ra

sokszor senki sem reagál vegyes neműtársaságban

- A témafelvetés gyakorisága sokszor nagyobb a nőknél

- De a fenn is maradó témák száma kisebb a nőknél

Magyarázat: kooperáció hiánya?

Nemi (nyelvi) sztereotípiákV) KonfrontációKompromisszum vagy konfrontáció keresése

beszélgetés közbenSzínhelyek:• Televíziós vita• Egyetemi tanóra (saját tapasztalatok)• Tudományos konferencia

– N: 40,7% az előadásoknak, – N résztvevők 43%, – vitában csak 27,4%-ban szólaltak meg és fele olyan

hosszan

Nemi (nyelvi) sztereotípiák

Mi a teendő?Leinfellner: nem a nyelv, a politika felől A törvénybe foglalás sincs szükségszerűen

hatással (de ettől még szükséges).

Nemi (nyelvi) sztereotípiákBoxer, Diana 2006: Nyaggatás: A

családi konfliktus színtere. In: Huszár Ágnes (szerk.): A családi nyaggatástól a munkahelyi nyelvhasználatig. Pécs – Budapest: PTE Nyelvtudományi Doktori Iskola – Tinta. 13–25.

„A nyaggatás kellemetlen igazságok ismétlése.”

(Edith Summerskill bárónő)A nyaggatás: beszédesemény

vagy beszédaktus b.eseményrészeként

Rokon fogalmak: elégedetlenkedés, panaszkodás, (felnőttekkel szembeni) szidás vagy helytelenítés

Nemi (nyelvi) sztereotípiákNyaggatás (~szekálás) elemzése

nem, státusz, hatalom, távolság alapján

• Miért olyan gyakori a nyaggatás a családban?

• Mire irányul?Anyag, módszer: • USA-beli beszédközösség • 70 spontán beszédszekvencia

(egyetemi hallgatók gyűjtése saját családjukban)

• 5 kvázi-etnográfiai interjú (3 nő, 2 ffi – attitűdvizsg., egyszeri, egyenként 60 perces beszélgetés)

• Adatközlők életkora: 30-60 év

Nemi (nyelvi) sztereotípiákTöbb egymást követő (4) beszédeseményből

áll:• Kérés: utasítás v. burkolt kérés

formájában: Ne felejtsd el kivenni a ruhát a szárítóból, amikor berreg! Miért nem veszel fel egy másik pólót?

• Ha a kérést a másik nem teljesítette: Emlékeztetés (ha a kérést megismételjük): Hallottad? Megtetted, amit kértem?

• Bosszúságot kifejező felkiáltás: Nézd meg, tiszta gyűrött! Feladom, nem kérlek többször.

• Szidás vagy a viszonytól függően fenyegetés (pl. szülő-gyerek)

Nemi (nyelvi) sztereotípiákA nyaggatás témája:• A családi élet egyes aspektusai

– 46%: házimunka– 26%: vmit hagyjon abba a másik – maradék: telefonálásra rávenni a másikat, egyen többet stb.

• fontos a téma a nyaggató számára, de nem az a nyaggatottnak• az adott pillanatban fontos a téma (pl. gyerek: vegye be a gyógyszert)Státusz és hatalom• bosszantó, frusztráló mindkét fél számára.• látszólagos hatalom a nyaggatóé, mert:

– Többször kell megismételnie, mert a másik nem teljesíti azonnal a kérését v. egyáltalán nem

– Státusz és hatalom itt nem esik egybe: a gyereknek is lehet hatalma státusz nélkül és a felnőtteknél fordítva: van státusz, nincs hatalom; a házimunka elvégzése nem jár hatalommal, csak státusszal

– A munkahelyen nincs nyaggatás v. ritka, mert a szerepekkel járó jogok és kötelességek szigorúan meghatározottak (egyértelmű követelmények és szankciók mulasztás esetén)

Nemi (nyelvi) sztereotípiákTársadalmi nem:• Kérés teljesítése: a tényleges hatalommal bíró családtagét teljesítik, így el sem jut

a nyaggatásig.• Ez magyarázza, miért a nők nyaggatnak általában: kisebb a hatalmuk.

– A nők inkább hajlanak megtenni, amit kérnek tőlük, de fordítva ez nincs így, – a szelíd célzásoknak is ellenáll sok ffi, ösztönösen vár, hogy azt képzelhesse, a saját

akaratából teszi meg, amit kell. – Ez automatikusan ny-hoz vezet, hiszen minél tovább ismétli a nő a kérést, a ffi annál tovább

halogatja a teljesítését (Tannen 1990)• Hatalomjáték zajlik.• Etimológia: angol nag er. Jtése ’könnyű kis ló’ > ’kivénhedt, beteg ló’ (nem nőnemű

ló!), igeként ’nyaggat, zsémbel’, női tevékenységként vált ismertté. A ffi nyaggatás kifejezése: hounding, a hound hasznos vadászkutya.

Eredmények: • A 70 szekvenciából csak 6-ban nyaggatott férfi nőt (ne csapja be beszálláskor a

kocsiajtót).• A női nyaggatók esetében kétszer annyiszor nyaggatta az anya a fiát, mint a feleség

a férjet.• Azért családi jelenség, mert a családi életet a nők szervezik általában. • Úgy beszélünk, ahogy szocializáltak minket: ha a nőket együttműködő stílusra és

hatalommegosztásra nevelik, a fiúkat meg nem, akkor nem csoda, hogy a nők nyaggatják a férfiakat. Ördögi kör: a nő nyaggat, vesztes pozícióba kerül, a férfiak a hierarchikus gondolkodás miatt ezt visszautasítják, ismét nyaggatás jön. Stb. Stb.

Nemi (nyelvi) sztereotípiák

Társadalmi távolság• Nyaggatás bizalmas viszonyban lévők

között fordul elő (kis társadalmi távolság)• Ritka barátok, ismerősök között, mert azok

egyezkedő kapcsolatban állnak egymással: „azt akarom, hogy a barátaim maradjanak [és ezért nem nyaggatom őket]. A családban meg biztos vagyok.”

• Kivételek: kollégiumi szobatársak, családias életmód

Dudorelmélet

Magyarázat: dudorelmélet (Wolfson, Nessa 1988: The bulge: A theory of speech behavior andsocial distance), kevesebb az egyezkedés a pólus két végén lévőkkel (3 kategória)

• USA, középosztálybeliek, gazdag kapcsolati háló

• dicséretek, bocsánatkérések, meghívások, búcsúzások, rosszallások, köszönetmondások

• Ok: a kapcsolat stabilitása/bizonyossága

DudorelméletPélda: meghívás • Közeli barát/családtag:A: Do you want to have lunch tomorrow?B: Okay, as long as I’m back by 1: 30.• Közepes társadalmi távolságú személlyel (úgy, hogy ne legyen túl

direkt, hogy a visszautasítás beleférjen):A: You doing anything exciting this weekend?B: No, I’ll be around the pool here. A: OK, I’ll see you.B: Maybe we’ll barbecue one night.A: Okay that’s a nice idea. I’m tied up Sunday night.B: All right. We keep it loose.A elindul, majd visszatér:A: We’re supposed to do something with Helen tomorrow night. Want to

do something with us?B: Ok. Let us know.

Olvasmányok a 3. alkalomra

• Cameron 2011• Kovács – Sümegi 2012• Mills 2011• Fishman 1980• szorgalmi: Lakoff 1973

Köszönöm a figyelmet!