alanyi alrendszer a turista = idegenforgalom alanya
Post on 22-Jan-2016
41 Views
Preview:
DESCRIPTION
TRANSCRIPT
Alanyi alrendszer A turista = idegenforgalom alanya
- személyes elhatározástól
- társadalmi
- gazdasági helyzettől függő
- alrendszer
A turisták összetétele heterogén
Igényeik, elvárásaik, keresletük megismerése fontos. Kínálatunk
kialakítása, „termékeink”, termék elemeink összeállítása
szempontjából.
Viselkedése, kapcsolatai, viszonyai a turizmusban
eltöltött idő alatt.
Fontos megismerni:
Milyen tényezők befolyásolják utazási döntéseinket?
Hogyan határozzák el magukat egy-egy útra?
Mit igényel az utazás alatt?
Változnak-e az igényei az utazás, üdülés, tartózkodás alatt?
Mennyit költ? Mit vásárol? Mire költ?
Mitől függ, hogy meddig marad?
A turista magatartás formáinak elemzése és a társadalmi, ökonómia és demográfiai jellemzők
Kérdések:
üdülés gyakorisága
uticél
utazási formák
közlekedési eszközök megválasztása
utazás időpontja
utazás időtartama
utazás módja
választott szállás és ellátás
tevékenység az üdülőhelyen
kiadások a nyaralással kapcsolatban
Turista társadalmi, gazdasági és demográfiai jellemzői
nem
kor (14-18, 19-25, 26-35, 36-55, 55-)
iskolázottság (műveltség) (Ø, 8 ált., érettségi, főiskola-egyetem)
háztartási bevétel sávok (1000-2000 Ft/hó)
foglalkozás (fizikai, szellemi, nyugdíjas, tanuló, egyéb)
lakóhely (világváros, város, falu, lakószám)
Eddigi kutatások bírálata
Kutatók gyakran tudatosan vagy öntudatlanul saját értelmiségi szituációjukról neveik el mértékeiket és fogalmaikat, saját üdülési elképzeléseiket érdekeiket és igényeiket ruházzák át más társadalmi rétegere mikor elemzik vagy kritizálják.
Identitási módszerek, empirikus. A turisták kívánságai és igényei nehezen tapinthatók jobb híján a turisták a saját maguk által valószínűsített motívumok keretében válaszolják meg az utazási motívumra vonatkozó direkt kérdést. pl. státusz szempontok.
Üdüléssel való megelégedettség az előzetes elvárások és kívánságok teljesülésétől függ!Elvárások dinamikus változásai az üdülés alatt.Az üdüléssel szembeni igény (motívum) nem statikus hanem üdülés folyamán változik, változhat, befolyásolható (állandó piacfigyelés, kutatás)
Fontos lenne alaposabban megismerni a turista üdülésre vonatkozó speciális elképzeléseit, elvárásait, mindezt amit az üdülőhelyen tesz, tenne stb.
Szabadidő fogalmaSzabadidő fogalma
Mindazon elfoglaltságok összességét, amelyekkel az egyén tetszése szerint foglalkozhat, legyen az pihenés, szórakozás, szabadon választott képzés, amely társadalmi helyzetét javítja oly módon, hogy ezáltal munkahelyi, családi és társadalmi kötelezettségektől mentesül.
Napi – heti – szabadság idő
200 munkanap - 165 szabadnap (40 órás munkahét)
165 munkanap - 200 szabadnap (32 órás munkahét)
Opaschowski a szabadidő felhasználásának Opaschowski a szabadidő felhasználásának három szakaszát különbözteti meg:három szakaszát különbözteti meg:
az ötvenes években is a pihenés-orientált szabadidő dominált
a hatvanas és a hetvenes éveket a fogyasztásorientált szabadidő jellemezte
a nyolcvanas években betör az élményorientált szabadidőfázis
Tendenciák a szabadidő társadalmi-gazdasági Tendenciák a szabadidő társadalmi-gazdasági környezetébenkörnyezetében
TendenciákTendenciák Következmények a szabadidőreKövetkezmények a szabadidőre
Lakosság számának stagnálása fokozott elöregedés mellett
a fiataloknak szóló szabadidő-kínálat csökkenő jelentősége
egyre több a „szabadidő-aktív” idős ember
Növekvő motorizáció az autós szabadidő- és pihenő forgalom újabb áradatai
bevásárlás mint szabadidő-élmény =növekvő bevásárló forgalom „zöld mező” (kirakodóvásárok, Szedd magad árusítási formák, biotermékek stb.) irányába
a mobilitáshoz kötött szabadidő-tevékenységek, mint szörfözés, golf, hosszútávfutás stb. elterjedése
erős tendencia a rövid utazással összekapcsolt hosszú hétvége irányába
Az együttélés formáinak változása
növekvő potenciális kereslet a szabadidő-áruk és szolgáltatások iránt
a család, mint szabadidő környezet kizárólagosságának elvesztése, jelentőségének csökkenése
több egyszemélyes háztartás (több kifelé orientált életstílusú fiatal; több egyedül maradt és elzárkózott idős ember
Növekvő képzettségi szint
a szabadidő-magatartásban kritikusabb gondolkodás és választás
az aktív sporttevékenység és kulturális aktivitás fokozódása
a szabadidő, mint képzésre fordított idő, jelentőségnek növekedése
Fokozott városiasodás a lakás- és szabadidő-értéket az ingázó és bevásárló közlekedés fokozottan befolyásolja
a városok kihalása a hétvégeken, közlekedési dugók miatti problémával
A második lakhelyek elterjedése
a turisztikai területeken fokozódó környezeti és esztétikai terhelés
ingatlanárak emelkedése a pihenő területeken
a mezőgazdaság változása – veszteség a kulturális ás tájképi sokoldalúság tekintetében
Gazdasági növekedés a termelékenység
növekedése mellett
a kilencvenes évek gazdasági növekedési klímájának kedvező hatása a szabadidő-piacra
a jövedelem és munkaidő alakulásának mozgástere a termelékenység növekedése alapján
A hagyományos munkaidő struktúrák felbomlása
a rövidebb munkaidő és a kereső tevékenységen belüli és kívüli nagyobb idő-autonómia felé mutató tendencia
tendencia új vállalkozási formák irányába, új munka(idő)etikával
a közlekedési áramlatok időbeli kiegyenlítődése
A saját munka jelentőségének növekedése
barkácstevékenység terjedése
fokozott igény a szabadidő-autonómia iránt
a munka és szabadidő határának elmosódása
A munka és a szabadidő újraértékelése
élvhajhász életstílus = jó táptalaj a szabadidő-ipar számára
az olyan életterek és értékek felértékelődése, mint szabadidő, család, ill. barátok, képzés, kultúra
olyan szabadidő-értékek átvitele a hivatásra és munkára, mint életöröm, önmegvalósítás, társaságkedvelés
A nemekről alkotott kép változása
hivatás és háztartás / gyerekek = a nők kettős terhelése
munkamegosztást kíván a férfiak / nők között a háztartásban, nevelésben és hivatásban
Fokozott környezetérzékenység
az ökokritika kiterjed a szabadidő-területre
kevés önkéntes lemondási képesség a szabadidő-élvhajhászok esetében
a szabadidő a politika nagyon kényes cselekvési területe
Az idegenforgalom alanyát befolyásoló tényezők
Szabad rendelkezésű jövedelem
Családi viszonyok
A képzettség foka
A települési szerkezet
Az életkor befolyásoló szerepe
Az egészségi állapot
A foglalkozás
Motívumok egyik csoportosításaEndogén
Fizikai motivációkPszichikai motivációkAz emberi kapcsolatokból eredő motivációkKulturális motivációkStátusz, ill. presztízs motivációk
ExogénTáj szépsége és különlegességeErős marketingDivatProgramok különlegességeÁr-akciós árak
Hivatás turizmus
üzleti utazás
kongresszuson való részvétel
kiállításokon, vásárokon való részvétel
tanulmányút
diplomáciai út
sportolók, művészek „vendégszereplése”
incentív
Üzleti turizmusCélja az állandó lakhelyen, illetve munkahelyen kívüli személyes üzletkötés, egyes esetekben konkrét piackutatás
Kongresszusi turizmus
Ebbe a kategóriába soroljuk a kongresszusok, konferenciák,
szimpóziumok, ülések azon résztvevőit, akiknek állandó
lakhelye nem a rendezvény helyén van.
Kiállítások, vásárok meglátogatása
Abban különbözik az üzleti turizmustól, hogy meghatározott
rendezvények alkalmával történik az utazás
Diplomáciai utazások
Ide soroljuk a diplomáciai missziót végzőkön kívül az újságírók és a hasonló foglalkozású személyek tartózkodását is.
Sportolók és művészek turizmusa
Mindazok, akik egyes alkalmi sport- és művészeti rendezvényeken vagy rendezvénysorozatokon való aktív részvétel érdekében utaznak.
Tanulmányi turizmusEbbe a kategóriába csak a rövid idejű tanulmányutakat soroljuk.
Vakáció, üdülő turizmusVakáció, üdülő turizmusÜdülőturizmusKörutazó turizmusLátogató turizmus
Rokonlátogatás(Egyéb)látogató turizmus
GyógyidegenforgalomGyógyfürdő (gyógyvíz)Klimatikus gyógyturizmusKneipp-kúra
TermálturizmusVallási motívumú turizmusSportturizmus
Sportolás mint motívumSportrendezvények látogatásaSafari
Hobby turizmusKaland turizmus
City turizmus
ÜdülőturizmusAzt értjük, amikor egy helyen vagy egy kisebb régión belül hosszabb ideig tartózkodik a turista
Körutazó turizmusA turisták szabadságidejük alatt több területet, több országot látogatnak meg és egy-egy helyen csupán 2-3 napot tartózkodnak.
RokonlátogatásA rokonlátogatás, mint nemzetközi turizmus motívuma, elsősorban azokban az országokban jelentkezik, ahonnan különböző gazdasági, politikai okokból nagy tömegek vándoroltak ki, vagy a történelmi fejlődés során a meglátogatott nemzet nagy etnikai csoportjai élnek külföldön.
Látogató turizmusA turisták rokonaik, ismerőseik meglátogatása szabadságidejük alatt és rendszerint a meglátogatottakkal együtt való szállás, illetve időtöltés.
Egyéb látogató turizmusA lebonyolítás módja határozza meg a látogató jelleget.
GyógyidegenforgalomA turista alanya szabadidejét felhasználva egészségének helyreállítása, megóvása vagy megtartása érdekében olyan speciális természeti adottságokkal rendelkező helyet keres fel, amely ilyen célra alkalmas.
Gyógyfürdő (gyógyvíz)A természetes gyógyvizekre alapított, egészségügyi intézmény igénybevételével kapcsolatos turizmus.
Kneipp-kúraAz ember és környezete közti megzavart viszonyt helyreállítani kívánja fény, nap, levegő, hideg-meleg ingerek, nyugalom, mozgás, hidroterápiás beavatkozás és egyidejűleg diétás étkezéssel
Klimatikus gyógyturizmusSpeciális klimatikus viszonyok alkalmas egyes légzőszervi és már megbetegedések gyógyítására, illetve megelőzésére.
TermálturizmusA termálvizek medencékben fürdésre való felhasználását nevezhetjük termálturizmusnak.
Vallási motívumú turizmusEgyes vallások hívei különböző kegyhelyeket látogatnak meg és ezzel vallásuk követelményeinek kívánnak eleget tenni.
SportturizmusEgyrészt a testedzés, másrészt a sportversenyek népszerűsége alakította ki.
Sportolás, mint motívumA testedzés széles körű elterjedése, egyes sportok űzésének divattá válása határozza meg az ilyen jellegű idegenforgalmat
Sportrendezvények látogatásaNagy tömegek rövid idejű részvétele
SafariVadászkaraván
Hobby turizmusAmatőr szakmai túrák, utazások
Kaland turizmusAz utazás célja kaland jellegű élmények gyűjtése
City turizmusNagyváros megtekintésére szervezett utazás
(Egynapos) kirándulásA turisták egy napra – éjszakázás nélkül – elhagyják lakóhelyüket és max. 1-1 ½ órás távolságra utaznak el.
(Week-end) Hétvégi turizmusAz állandó lakhely elhagyásával, éjszakázással egybekötött kirándulás
Kiránduló forgalom(Egynapos) kirándulás(Week-end) Hétvégi turizmus
Maslow féle Maslow féle szükségletszükséglet Önmegvalós
ításKreativitás-
új teljesítmény
ElismertettségSiker-önbizalom
Értékeltség
Emberi kapcsolatokBarátság-társaság-szeretet
Biztonság – rend érzete
Alapvető testi szükségletek(evés, ivás, alvás, sex, fűtés, légzés)
Az emberi léthez
Eziránti igény = szükséglet<változnak<térben és időben
különböző anyagi javak
szolgáltatásokszükségesek
Turisták csoportosítása a szabadidő- és életcél Turisták csoportosítása a szabadidő- és életcél szempontjábólszempontjából
Típus Részesedés a keresletben
Jellemzők
A-típus
Aktív élvhajhászok
Jelenlegi részesedése a szabadidő- és turisztikai piac keresletében kb. 30-40%; Tendencia 2010-ig: még kissé növekvő, utána stagnálás.
Élvezetre, testi jó közérzetre és szórakozásra orientált, igényes fogyasztói magatartás, sportosan aktív, „technikai csodabogár”, mérsékelten határozott környezeti tudat, életstílusának megfelelő helyiségekben jelenik meg, az utazás fontos életmegnyilvánulás.
B-típus
A tendencia érzékenyek
Jelenlegi részesedése a szabadidő- és turisztikai piac keresletében kb. 20%;
Tendencia 2010-ig: erősen növekvő
A szabadidő és szabadság eltöltése a személyes tudatbővülés módja, korszellemre orientált, fogyasztói magatartás, nagyon célratörő és kritikus, politikai és kulturális érdeklődésű, nagyon környezettudatos, ökológiailag tájékozott, spontán
C-típus
A családiasak
Jelenlegi részesedése a szabadidő- és turisztikai piac keresletében kb. 20%;
Tendencia 2010-ig: változatlan
Szabadidő és szabadság családdal, rokonokkal, barátokkal (az időt együtt eltölteni), ár/szolgáltatás gondolkodásmód, fogyasztói magatartásban minőségi tudat, csoportélmény bizalmas helyzetekben (jókedv), hajlamos a környezeti tudatra, kifelé mérésékelten aktív.
D-típus
A csak pihenő
Jelenlegi részesedése a szabadidő- és turisztikai piac keresletében kb. 30%;
Tendencia 2010-ig: erősen csökkenő
Passzív pihenés szabadidő és szabadság alatt megszokásból, kevéssé kialakult fogyasztói magatartás, divat és társadalmi irányzatok iránti érdektelenség, környezeti tudat az enyhétől az
erősig, kevés kísérletező-készség.
Új értékek és normák megjelenéseÚj értékek és normák megjelenéseTurista magatartásTurista magatartás
Kemény turizmustömegturizmuskevés időgyors közlekedési eszközök,
fix útuterv,külső késztetés, importált életstílus,látványosságok,kényelmes, passzív,kevés intellektuális felkészülés ill.annak teljes mellőzése,képtelenség idegen nyelvrefelsőbbrendűség érzése,vásárlás,emléktárgyak,olcsó tárgyak, postai levelezőlapokkíváncsisághangoskodás
Szelíd turizmusutazás egyedül barátokkal vagy a családdalsok időalkalomhoz illő, esetleg lassú közlekedésieszközök,spontán elhatározás,belső késztetés,született, örökölt életstílustapasztalatoktevékeny, aktív,a cél országot érintő megelőző kutatás,
idegen nyelv tanulástanulási hajlandóság,ajándékok vitele,emlékezés, napló vezetés, új távlatok,fényképek, rajzok, festmények,tapintatos viselkedéscsendes magatartás
Új értékek a társadalom tagjai körébenÚj értékek a társadalom tagjai körébenEgészségtudatosságKörnyezettudatosságNem anyagi szempontokAz ismeretek és a társadalmi kapcsolatok bővítéseFüggetlen, önálló életstílus felfogás, az önmegvalósításraÉlmény- és élvezet orientációVáltozatosság iránti igénySzabadidő tartalma eltöltéseHelyi lakosságnak turizmusba való integrálódása, közös programok, a turisták aktív részvétele a „méretre szabott” programokonBiztonság iránti igényMinőség- és ártudatosságIdőnek, mint verseny tényezőPiaci polarizáció „méretre szabott”Tömegközlekedés nagyobb mértékű igénybevételeIndividualizált tömegturizmusNagyobb felelősségtudat
A jövő turisztikai indítékai és turizmus fajtáiA jövő turisztikai indítékai és turizmus fajtáiIndítékok Turizmus fajták
Fizikai indítékok közül:
-egészségmegőrzés
-Regenerálódás
-gyógyturizmus, aktív testmozgással és egészséges táplálkozással egybekötött üdülőturizmus, falusi turizmus
Pszichikai indítékok közül:
-szórakozás
-harmonikus viszony a környezettel
-esemény-, rendezvényturizmus
-kulturális turizmus, hobbi turizmus
-„szelíd” turizmus (ÚJ)
-falusi turizmus
Társadalmi indítékok közül:
- kölcsönösen cselekvő élménykeresés -klubturizmus, falusi turizmus
Kulturális indítékok közül:
-ismeretszerzés
-történelem és „gyökerek” felkutatása
-kulturális turizmus
-örökség turizmus (ÚJ)
Státusz-presztízs indítékok alapján:
-nemzetközi és hazai kapcsolatok ápolás
-nemzetközi és hazai gazdasági kapcsolat építés
-hivatás turizmus
-gazdasági turizmus
A keresletet befolyásoló tényezők várható alakulásaA keresletet befolyásoló tényezők várható alakulása
A turisztikai keresletet befolyásoló további tényezőknél az alábbiakat emeljük kiAz állami befolyás szerepe a vendégfogadási feltételek javítása érdekében tovább erősödik, pl. komplex regionális programok megvalósításának komplex feltételrendszer vagy a beutazási feltételek javítása területén.Társadalmi-demográfiai tekintetben- A szabadidő tovább emelkedése,- A turisztikai igénnyel, fizikai energiával és szabadon elkölthető
jövedelemmel rendelkező nyugdíjasok számának növekedése- A fiatal és idősebb korosztály nagyobb számú és arányú turizmusba
való bekapcsolódása- A fiatal korosztály jelentős részénél a „mindentől” való elmenekülés
vágyának erősödése- A középkorosztálynál a gyerekek felnövekedését követően a
rugalmasabb szabadidő gazdálkodás- A társadalom tagjai iskolázottsági szintjének emelkedése- A turizmus számára eddig feltáratlan területek iránti fokozottabb
érdeklődés várható.
A környezeti hatások közül a természeti és az építészeti környezet vonzó hatása és a városiasodás taszító hatása erősödik
A gazdasági hatásnál várható az életszínvonal javulása, a szabadon rendelkezésre álló jövedelemnek, az utazásokra fordítható pénzösszegnek – a nők munkavállalása által is alátámasztott – emelkedése és a technikai mobilitás további növekedése. A társadalom egyes rétegeinél azonban az életszínvonal várható javulása és a turizmushoz való viszony eltérő. A turisztikai szolgáltatások iránti szükséglet kielégítésében mutatkozó deficit leépítésének jelentős gazdasági-, diszkrecionális jövedelmi korlátai a társadalom egyes csoportjainál a jövőben is valószínűsíthetőek.
Az ajánlattevők tevékenységében várhatóan erősödik a piaci viszonyok, a potenciális turisták magatartása és a lehetőségek jobb megismerésére irányuló törekvés, a marketing szemlélet, az innovációs és vállalkozási, befektetési gondolkodásmód. Valószínűsíthető a vállalkozásoknak a környezeti érékek óvása iránti nagyobb érzékenysége. A környezeti problémák gyorsítják a „szelíd turizmus” formák és egyes túlterhelt térségekben a realizált kereslet limitált nagyságrendjének kialakítását.
Várható változások a potenciális turisták döntési Várható változások a potenciális turisták döntési magatartásábanmagatartásában
Figyelemreméltó változások várhatók a potenciális turisták döntési magatartásában is:
Az utazási döntés időpontjánál várható, hogy a hosszú döntés-előkészítés helyett előtérbe kerül a rövid időtartamú, spontán, az utazás megkezdése előtti döntés, elhatározás; ezzel összefüggésben várhatóan emelkedik a későn megrendelők száma; a gyors döntés-előkészítés az elektronikus információs rendszerek, a szabd rendelkezésű jövedelem, a szabadidő és a közlekedéseszköz kultúra egyaránt alátámasztják; kielégítésének feltétele a fogadóhelyen rugalmasan igénybe vehető szabd kapacitás;
Az utazás időpontja, az évszak tekintetében növekszik a téli utazások jelentősége; az időpont kiválasztást a rugalmas tervezés fogja jellemezni, várhatóan megszűnik a merev heti ritmusokhoz való ragaszkodás
Az időtartam, a tartózkodási idő tekintetében gyakoribbá válnak a rövidebb időtartamú utazások;Az úti cél kiválasztásában nagy szerepe lesz annak, hogy a fogadó országok kínálata mennyiben képes alkalmazkodni a kereslet változásához; a „napos úti célok” meghatározó szerepe a továbbiakban is érvényesül;Az utazás-szervezés módjánál egyrészt emelkedik az egyénileg utazók száma (itt nem szervezett keretek közötti egyéni utazásokra gondolunk) és aránya a „Do-it-yourself” szemlélet alapján, másrészt az utazási irodák által szervezett utazásokon belül az „átalány”-utazással szemben a „célcsoport”-turizmusra helyeződik a hangsúly (heterogén összetétellel szemben azonos érdeklődésűek homogén csoportja);
Az igénybevett közlekedési eszköz tekintetében a személygépkocsi aránya ugyan csökken, azonban nagyságrendjénél fogva továbbra is meghatározó lesz; a repülőgéppel és a vonattal utazók számának dinamikus emelkedése várható;A szállásfajtáknál a para - szállodaipar iránti érdeklődés erősödése várható;A programok tekintetében fokozódik az aktív időtöltés és az egyedi szolgáltatok iránti érdeklődés
Az ismertetett várható változások – a turizmus motívumai és fajtái, a keresletet befolyásoló tényezők és a döntési magatartás tekintetében – országunk turisztikai kínálatának továbbfejlesztéséhez és a marketingkommunikációs tevékenységhez fontos információkat adnak.
Magánélet
Szakmai tevékenység
Társasági élet
PolitikaKultúra
Üzleti élet
Az élet, mint fogyasztó
Szabadság, üdülés
Az euro-turistaAz euro-turistaéletstílus - kutatáséletstílus - kutatás
top related