a precíziós szántóföldi növénytermesztés gazdasági kérdései

A precíziós szántóföldi növénytermesztés gazdasági kérdései

Kemény Gábor és Molnár AndrásIVSZ Agrárinformatikai munkacsoport és az AgroIT Klaszter munkaülése - 2016.11.16.

Miért foglalkozunk a precíziós gazdálkodással?

• Potenciálisan hozzájárulhat a fenntartható intenzifikációhoz• Környezeti és gazdasági fenntarthatóság!

• Klímaváltozás• Élelmezésbiztonság, alkalmazkodás!

• A komplex gazdasági, üzemszervezési ismeretek hiányosak • Mi mikor éri meg?

• Szak/támogatáspolitikai lehetőségek• Kockázatkezelés• Strukturális változás, támogatáspolitika

Mire keressük a válaszokat?• H1: A technológia alkalmazása a fő növénykultúráknál (búza, kukorica,

napraforgó) egyértelmű többlethozammal, és jövedelmezőségi előnnyel rendelkezik, továbbá a termelés hatékonyabb az általános műveléshez képest.

• H2: A technológia alkalmazása környezeti előnyökkel jár, kisebb környezetterhelést (fajlagos inputanyag-felhasználást) eredményez.

• H3: A szántóföldi precíziós gazdálkodás magyarországi elterjedésének legfontosabb hátráltatói a magas beruházási költség, a termelői információhiány, és a szaktanácsadás hiánya.

• H4: A szántóföldi precíziós gazdálkodás általános használata nemzetgazdasági szinten is kisebb inputanyag-importot és magasabb hazai élőmunka-lekötést eredményezne.

Hogyan keressük a válaszokat?• Kérdőíves felmérés a Tesztüzemi rendszer szántóföldi

növénytermesztő üzemeinél (945/656 db):I. Helyspecifikus és talajkímélő szántóföldi növénytermesztés ismertsége,

elterjedtségeII. Helyspecifikus technológia alkalmazása az üzembenIII. Talajkímélő technológia alkalmazása az üzemben

• Mélyinterjúk:• Somogy• Zala• Bács-Kiskun

• Együttműködés ágazati szereplőkkel

A precíziós és a talajkímélő művelés fenntarthatósághoz való hozzájárulása

Kis mértékben Számottevő mértékben Jelentős mértékben Nem járul hozzá

Környezeti fenntarthatósághoz Gazdasági fenntarthatósághoz Társadalmi fenntarthatósághoz

száz

alék

Technológiai ismeretek forrásai

Még nem hallott róla

Oktatás

Szakmaközi szervezet

Alapanyag vagy gép forgalmazó

Szaktanácsadó

Szakmai bemutató

Kiállítás/vásár

Internetes szakmai oldal

Más gazdálkodótól

Nyomtatott szakmai lap

0 10 20 30 40 50 60

Precíziós gazdálkodás Talajkímélő gazdálkodás

százalék

A precíziós gazdálkodás elterjedését gátló tényezők

Elérhető szaktanácsadás hiánya

Új technológia bevezetéséhez szükséges idő

Egyéb

Nem vehetők igénybe a hiányzó technológiai elemek szolgáltatásként

Bizalmatlanság az új technológiákkal szemben

Üzemeltetési tapasztalat hiánya

Alkalmazáshoz szükséges szaktudás hiánya

Megfelelő finanszírozás hiánya

Nem illeszkedik a gazdaság méretéhez

Beruházás többletköltsége

0 10 20 30 40 50 60

százalék

A precíziós gazdálkodás elterjedését segítő tényezők

Egyéb

Adatrögzítésre alkalmas mobilapplikáció megléte

Feltételek mellett bekerülne az AKG támogatásba

Bekerülne a zöldítési támogatásba (bizonyos kötelezettség automatikus teljesítése)

Közösen használt eszközök támogatása (pl. gépkör)

Magasabb felvásárlási ár (pl. előnyöket biztosító tanúsítvány)

Kompatibilitás a technológiák között

Beruházási támogatás a Vidékfejlesztési Programban

Bekerülne az egységes területalapú (SAPS) támogatásba (éves kifizetés)

Több és/vagy részletesebb információ

Magasabb jövedelmezőség

0 5 10 15 20 25 30

százalék

A precíziós növénytermesztés bevezetésének éve és a technológia terjedése a vizsgált években

2004 2005 2006 2007 2008 2009 2010 2011 2012 2013 2014 201505

1015202530354045

1 -3 növény 4 - 6 növénytöbb mint 7 növény új precíziós üzemek

gazd

aság

ok sz

áma

Precíziós tevékenységek saját készítésben és külső szolgáltatás igénybevételével

Precíziós növényállapot-felvételezés (NDVI-vegetációs index drónnal vagy trak-torra szerelt szenzorral)

Precíziós hozamtérképezés

Vetőmag-kijuttatási terv/applikációs térkép készítése

Növényvédőszer-kijuttatási terv/applikációs térkép készítése

Növényvédelmi felvételezés (bejárással vagy drónnal)

Tápanyag-kijuttatási terv/applikációs térkép készítése

Precíziós talajminta-vételezés, talajtérképezés

Táblakontúr felvétele

0 5 10 15 20 25 30 35 40

Csak saját készítés Saját készítés és külső szolgáltatás igénybevételeCsak külső szolgáltatás igénybevételével

válaszadók száma

Az agrotechnikai tényezőkben alkalmazott precíziós technológiai elemek aránya a főbb növénykultúrákban

kukorica őszi búza napraforgó őszi káposztarepce őszi árpa0

10

20

30

40

50

60

70

80

90

vetés tápanyag-utánpótlás talajművelésnövényvédelem betakarítás

száz

alék

A precíziós technológia üzemre gyakorolt hatásai

Munkaerő-felhasználás (munkaóra/ha)

Minőségre gyakorolt hatás

Költség (Ft/ha) Hozam Jövedelmezőség (Ft/ha)0%

10%

20%

30%

40%

50%

60%

70%

80%

90%

100%

Nem tudja Jelentős csökkenés Kisebb mértékű csökkenés Nincs hatással Kisebb mértékű növekedés Nagyobb mértékű növekedés

száz

alék

Precíziós gazdálkodás bevezetésének hatása

Új növényfajok termesztéseŐszi-tavaszi növények arányának változása

Új fajták/hibridek alkalmazásaNincs változás

EgyébEltérő növényvédőszer használata

Mechanikus gyomirtás arányának növekedéseNincs változás

EgyébSzervestrágya-hígtrágya bevezetése

Eltérő készítmények (pl.összetett műtrágya)Nincs változás

Változó hatóanyag (kg/ha) kijuttatásaKijuttatott víz mennyiségének csökkentése

EgyébNincs változás

EgyébTöbb munkamenet

Folyamatos műszakBérmunka-szolgáltatás arányának változása

Nincs változásBővülő kimutatások

Nincs változás

0 10 20 30 40 50 60 70 80

százalék

VETÉS-SZERKEZET

NÖVÉNYVÉDELEM

TÁPANYAGUTÁNPÓTLÁS

ÖNTÖZÉS

MUNKASZER-VEZÉS

VÁLLALATIRÁNYÍTÁS

Néhány tanulság a mélyinterjúk alapján• Filozófia: „Ahol jó potencia van, ott növelik a ráfordítást, a rosszabb területeken pedig visszafogják.” A

tervezés úgy történik, hogy belövünk egy hozamszintet – „… de miért is 6 tonna? Ez jó kérdés… Hát azt érezni, hogy a 7 tonna már sok lenne” – és ahhoz készül a kijuttatási térkép.

• Filozófia: Rosszabb területek felhozni, a rosszabb/szélsőséges években se legyen nagy zuhanás, a legfontosabb a stabilitás „Az egyes növények/táblák tervezése úgy történik, hogy tudjuk, hogy kb. milyen hozam szokott ott lenni, tehát tudjuk milyen bevételre számíthatunk, abból levonjuk a vetőmagot meg a növényvédelmet, és látjuk mennyi marad műtrágyára.”

• Fokozatos eltolódás van a nagyobb hozampotenciájú fajták irányába.• Mivel a precíziós gazdálkodás alapvetően jól ki van találva [„le van butítva”], általában „csak”

alkalmazni/végrehajtani kell.• A menedzsment zóna szükségességét részben a tábla mérete részben a tapasztalt különbségek alapján

döntik el. Homogén táblában nem differenciálnak!• A kijuttatási térképeket maga készíti, mert voltak rossz tapasztalatok a szaktanácsadásban,

következetesen többet írtak elő. Egyedül a talaj szaktanácsadást veszik igénybe, azzal meg vannak elégedve.

• Már más jellegű végzettségre van szükség [„az iskolából nem sokat hoznak”], mást jelent a szakirányú végzettség.

Részletes kvantitatív vizsgálatokVizsgálatok 5 lépésben:

• 1. lépés: technológiai szintek• Kontrollcsoport képzés 3 lépésben

• 2. lépés: 45 üzem 1 év (2015)• 3. lépés: 17 üzem 3 év átlaga• 4. lépés: 17 üzem 3 év átlaga szűkítéssel

• Üzem önmagához képest• 5. lépés: 17 üzem precízió előtt és után 3 év

Növény Hipotézis

Kérdőív alapján Kontrollcsoporthoz viszonyítva Üzemen belül Eltérés a

számítások alapján

Gazda hiedelme

45 üzem (1 év)

17 üzem (3 év)

17 üzem (3 év, kontrollcsoport

szűkítés)

17 üzem (3 precíziós

előtti, 3 utáni év)

Min. Max.

Búza Nagyobb

Kukorica Nagyobb

Napraforgó Nagyobb

Őszi káposzta-repce Nagyobb

Őszi árpa Nagyobb

A precíziós gazdálkodás hozamokra, költségekre (vetőmag/műtrágya/növényvédelem), ágazati eredményre gyakorolt hatása

Kérdések? Javaslatok?