a magyar kereskedelmi és iparkamara szerepe a duális szakképzésben
Post on 16-Jan-2016
32 Views
Preview:
DESCRIPTION
TRANSCRIPT
A Magyar Kereskedelmi és Iparkamara szerepe a duális szakképzésben
Új időszámítás a magyar szakképzésben 2013. szeptember
A magyar duális szakképzési rendszer 2013. szeptembertől válik teljessé:
8. osztályra épülő 3 éves szakmunkásképzés9. évfolyamon már vállalati tanműhelybenTankötelezettség: általános és szakmaiÚj OKJ, kerettantervi rendszerHíd programok rendszere a
szakmatanuláshoz39 ágazati szakközépiskola, technikusképzésGyakorlatorientált FSZ képzés bevezetése
A kamarák megnövekedett felelőssége, szerepvállalása
A változtatások iránya Tartalomszabályozás: 1/3 közismeret, 2/3 szakmai ismeret
Duális képzés: Lehetőség egy életszerűbb rendszer
működtetésére:
Üzemi képzőhely és az iskola szoros együttműködése, de
az üzemi képzés meghatározó szerepe érvényesül
A munkavállalói státusz erősítése
Munkatevékenységbe ágyazott szakképzés pedagógiai modellje
Tevékenységből születő kézzelfogható termék legyen
Fő stratégiai cél: a szakképzés vonzerejének növelése és a
munka világába történő átmenet erősítése
A változtatások iránya, az új OKJ Minél több alkalmazásképes, használható gyakorlati tudás:
A szakiskola a szakmatanulásról szóljon
Egyidejűleg alulról és felülről történő expanzió: fizikai és igényes szakmák egyensúlya. Széles alapozású, konvertálható ismeretekre épülő szakmák keretrendszere.
Vizsgáztatás rendbetétele: komplex záróvizsga:Modulokon átnyúló legfontosabb munkaműveleteket
helyezi a középpontba. Atomizált, virtuális ismeretek helyett használható gyakorlati tudás. A végső értékelésben a gyakorlat súlya 55-60%
Tantárgyi szemlélet és modulrendszer összhangja:élhetőbb világ az iskolák számára. Áttekinthető, letisztult szakmarendszer
Az MKIK részvétele a szakmai fejlesztőmunkában I. Pilot szakasz: kormány kamara megállapodás: 2010. november
duális képzés 48 szakmában: 2011. szeptember 1.-től a
gyakorlati idő 50%-kal nőtt, megszűntek a maratoni vizsgák
II. Új szakmaszerkezet: Új OKJ és szvk-k kifejlesztése2011 szeptember – 2012 április között
III. Kerettantervi rendszer bevezetése: 77 szakmában kísérleti
jelleggel kerettantervek 2012. szeptember 1-től
IV. Kerettantervi rendszer teljes körű bevezetése, duális képzés általánossá válása: 2013. szeptember 1.
Öntanuló, önfejlesztő rendszer: gyermekbetegségek korrekciója, pedagógusok töltik meg tartalommal
Életszerűbb, a tanulók számára több sikert biztosító rendszer
Stratégiai cél az egyharmados lemorzsolódás megállítása és minél több fiatal kezébe szakképesítés adása
A szakiskola presztízsének, vonzerejének helyreállítása. Azok a fiatalok, akik nem akarnak a hét minden napján iskolapadban ülni a munkával egybekötött szakmatanulást választják
Az eddigi átláthatatlan, kezelhetetlen OKJ rendszer helyett egy szélesebb alapozású szakmai keretrendszert sikerült kialakítani, amelynek köszönhetően a kimenetek számát sikerült a felére csökkenteni.
Az elméletorientált, bölcsész jellegű szakmatanulás helyett a munkával egybekötött szakmatanulás került a középpontba. A szakma tanulás súlypontja a vállalati-üzemi gyakorlati képzésre helyeződött, amely a teljes képzési időkereten belül meghatározóvá vált.
A tartalom fejlesztések eredményei
TÁMOP 2.2.1.-12/1-2012-0001 keretében történt
A kerettanterv koncepcióját az NGM határozta meg, a formai előírásait Nemzeti Munkaügyi Hivatal Szakképzési és Felnőttképzési Igazgatósága készítette el
A szakértőket a szakképesítésért felelős államtitkárságok delegálták (6 szakképesítésekért felelős minisztérium 10 államtitkársága 450 szakértő)
MKIK a szakmai megvalósítást koordinálta
A szabályozás előnyei: képzési tartalmakba ágyazott kompetencia fejlesztés, curriculum jellegű szabályozás, iskolák és gazdálkodók tehermentesítése a helyi tantervkészítésben
A kerettantervek kidolgozása
A tanulószerződések számának csökkenése 1. Objektív körülmények:
Demográfiai változások miatt az elmúlt 10 évben 26%-kal csökkent a 14 évesek száma
A középfokú képzésben a szakiskolákba járók arányának folyamatos csökkenése: az elmúlt 20 évben 44%-ról 22%-ra
A gazdasági válság hatására különösen a válságágazatokban a duális képzésben a szakmunkás utánpótlás számaránya csökkent
44%
25% 23% 23% 24% 23% 23% 23% 23% 23% 23% 23% 24% 24% 25% 22%
33%
44% 45% 44% 43% 43% 43% 43% 43% 42% 42% 41% 42% 42% 41%41%
24%32% 33% 33% 33% 33% 33% 34% 34% 35% 35% 35% 35% 34% 34% 36%
0%
10%
20%
30%
40%
50%
60%
70%
80%
90%
100%
Tanu
lók
Tanév
Tanulók számának iskolatípusonkénti megoszlása nappali munkarendben
Gimnázium
Szakközépiskola
SzakiskolaSpeciális Szakiskola
Forrás: KSH
A tanulószerződések számának csökkenése2. Jogszabályi változásból adódó deficitek:
Az új OKJ változása: bolti eladó szakma feltételrendszerének megváltozása: 8 ezer tanulószerződés van veszélyben: kerettanterv módosítása szükséges! Eladni kell megtanulni: nem külön-külön élelmiszer, vegyi áru, gyógynövény, műszaki cikk és ruházat
3. A változások az iskolákat még nehezebb helyzetbe hozta:
Szakképzők kapacitáskihasználtsága 50% körül mozog 60 milliárdos TISZK fejlesztés kihasználatlan kapacitások A szakiskolák a kapacitások kihasználása miatt bent tartják a tanulókat az iskolai tanműhelyekben 103 ezer szakiskolai tanulóból 40 ezer főnek van tanulószerződése 93 ezer érettségire épülő szakmát tanulóból 6 ezer főnek van tanulószerződése
Megoldási módok A tanulók gyakorlati képzésre történő kihelyezése az első szakképzési évfolyam után Kamarai garanciavállalással történjen.
A közintézmények, alapítványok, egyházak körében népszerűsíteni kell a tanulószerződéses gyakorlati képzést.
Az együttműködési megállapodások kötésének kiszélesítése. Jobb együttműködés a szakképző iskolákkal, a gyakorlati oktatásvezető státusz visszaállítása az iskolákban. A nyári szakmai gyakorlatok szervezése szabálytalan az iskolaszövetkezetek és munkaközvetítők közbeiktatásával.
Vállalati tanműhelyi kapacitások növelése, üzemek feletti képző központok kialakítása
Középiskolai képzési szerkezet befolyásolása: a szakiskolai tanulók arányát legalább 30%-ra célszerű felemelni.
„Dolgozva tanulj”Tájékoztató a „Gyakorlati oktatók továbbképzése
a szakképzésben” című TÁMOP 2.3.4.B projekttervről
„A” alprojekt: Gyakorlati képzést végző szakemberek módszertani felkészítése 750 fő képzése
„B” alprojekt: Külső képzőhelyen gyakorlati oktatást végzők mestercím megszerzésének támogatása
3 000 fő képzése: 2015 szeptembertől kötelező a gyakorlati oktatók mestervégzettsége
„C” alprojekt: Gyakornoki programba belépést ösztönző szolgáltatások nyújtása, a programban résztvevő mentorok és a gyakornokok támogatása tanácsadói rendszeren keresztül
Felnőttképzéshez kapcsolódó kamarai feladatok 2013. évi LXXVII. tv. szerint
Szakmai programkövetelmények nyilvántartása (kamarai szakmajegyzék)
Akkreditált szakmai célú képzési programok felülvizsgálata
Döntési jogkör a programkövetelmény elfogadásában: MKIK által működtetett Bizottság
Programszakértői névjegyzék nyilvántartása
Közreműködés a gyakorlati képzések ellenőrzésében
Köszönöm a figyelmet!
top related