duális képzés - felvieger.uni-eszterhazy.hu · „a duális képzés: a műszaki, informatika,...
TRANSCRIPT
EFOP-3.5.1-16-2017-00011
Duális és gyakorlatorientált képzések
fejlesztése az Eszterházy Károly
DUÁLIS KÉPZÉS Agrár képzési terület
Mezőgazdasági mérnök
INTÉZMÉNYI FEHÉR KÖNYV
Eszterházy Károly Egyetem
2
Tartalomjegyzék
Preambulum ............................................................................................................................................ 4
I. A Duális Képzés célrendszere ............................................................................................................... 6
I. 1. Fogalmak, definíciók ..................................................................................................................... 6
I. 2. 1. A Duális Képzés filozófiája .................................................................................................... 7
I. 2. 2. Alapelvek .............................................................................................................................. 7
I. 2. 3. SMART koncepció ................................................................................................................. 8
I. 3. A Duális Képzés előnyei az intézmény számára ........................................................................... 8
I. 4. A Duális Képzés előnyei gazdálkodó szervezetek számára ........................................................... 9
I. 4. A Duális Képzés pedagógiai célkitűzései ...................................................................................... 9
I. 4.1. A tanulási célok taxonómiája .............................................................................................. 10
I. 4.2. A Duális Képzés módszertana .............................................................................................. 11
II. A Duális Képzés feltételrendszere ..................................................................................................... 13
II. 1. Jogi feltételrendszer .................................................................................................................. 13
II.1.1. Irányadó jogszabályok ......................................................................................................... 13
II.1.3. A Duális képzés időtartama ................................................................................................. 14
II.2. Intézményi szervezeti feltételrendszer ...................................................................................... 15
II.3. A Duális Képzés intézményi teljesítményértékelése .................................................................. 18
II.4. Vállalati szervezeti feltételrendszer ........................................................................................... 18
II.4.1. Személyzeti osztály .............................................................................................................. 18
II.4.2. A Mentorálás rendszere ...................................................................................................... 19
III. A Duális Képzés folyamatai .............................................................................................................. 21
III. 1. Előkészítő folyamatok ............................................................................................................... 21
III.1.1. A vállalati csatlakozás folyamata ........................................................................................ 21
III.1.2. A hallgatói csatlakozás folyamata ...................................................................................... 22
III. 2. Működtetési folyamatok .......................................................................................................... 22
III.2.1. AZ EGYETEM és a vállalat közös munkafolyamatai ............................................................ 22
III.2.1.3. A gyakorlati és az akadémiai képzési tematika összehangolása ..................................... 23
III.2.1.4. A mentor és a szakfelelős együttműködése .................................................................... 23
III.2.1.5. Hallgatói személyzeti ügyekben való kapcsolattartás ..................................................... 24
III.2.2. Vállalat-specifikus folyamatok ............................................................................................ 24
III.2.2.2. A képzés személyi, szervezeti feltételeinek kialakítása ................................................... 25
3
III.2.2.3. A hallgatói kiválasztási és felvételi eljárás ....................................................................... 25
III.2.2.4. A hallgatói munkavégzés dokumentálása ....................................................................... 26
IV. Elsajátítandó kompetenciák ............................................................................................................. 27
IV.1. A Duális Képzés általános készségei, kompetenciái .................................................................. 27
IV.2. A Mezőgazdasági mérnöki (BSc) alapképzési szak szak-specifikus készségei, kompetenciái ... 28
V. Mezőgazdasági mérnöki (BSc) alapképzési szak ............................................................................... 29
V. I. A Mezőgazdasági mérnöki (BSc) alapképzési szak ajánlott szak-specifikus projektfeladatai .... 29
Az I. félév során választható projektfeladatok .................................................................................. 29
A II. félév során választható projektfeladatok ................................................................................... 30
A III. félév során választható projektfeladatok .................................................................................. 31
A IV. félév során választható projektfeladatok ................................................................................. 32
Az V. félév során választható projektfeladatok ................................................................................. 33
A VI. félév során választható projektfeladatok ................................................................................. 34
VI. A Duális Képzés minőségbiztosítása ................................................................................................. 36
VI.1. A vállalati-intézményi együttműködés értékelése .................................................................... 36
VI. 2. A hallgatói portfólió ................................................................................................................. 38
VI.2.1. A hallgató teljesítményének értékelése ............................................................................. 38
VI.2.2. A projektfeladat értékelése ................................................................................................ 40
VI.3. A vállalati munkavégzés hallgatói értékelése ........................................................................... 45
VII. Mellékletek ...................................................................................................................................... 47
4
Preambulum
Az Európai Unió célja, hogy 2020-ig1 olyan oktatási rendszert hozzon létre, amely
az amerikai és a távol-keleti hatékony képzési struktúrák versenytársaként –
hosszú távon – olyan kulcskompetenciák megszerzését tegye lehetővé,
amelyek révén a jövő munkavállalói rugalmasan és eredményesen tudnak
alkalmazkodni a világgazdaság globális változásaihoz. 1 A Tanács következtetései az oktatás és képzés terén folytatott európai együttműködés stratégiai
keretrendszeréről. 2009. május 12.
2 A brugesi közlemény a szakképzés terén folytatott megerősített európai együttműködésről 2011-2020
időszakra vonatkozóan Az Európai Unió a 2010. december 7-i bruges2 közleményében meghatározta
az oktatás (illetve a szakképzés) prioritásait, melyek között kiemelt figyelmet
szentel a piaci fejleményekhez való alkalmazkodás és az újonnan megjelenő
ágazatok megértése képességének, valamint a személyre, egyénre szabott
tanulási formáknak.
Magyarország Kormánya ezen uniós célkitűzések szellemében döntött a duális
képzés felsőoktatásban történő bevezetéséről.
Az „Oktatás és képzés 2020” uniós munkaprogram négy stratégiai célkitűzése
egyrészt „az egész életen át tartó tanulás (lifelong learning)” képességének
elsajátításához szükséges eszközrendszer megteremtését emeli ki, másrészt
kiemelt feladatnak tekinti a transzverzális kompetenciák megszerzését biztosító
oktatási formák létrehozását. A fenti célok eléréséhez a felsőoktatás területén
paradigmaváltásra van szükség.
A magyar felsőoktatásban bevezetésre került duális képzés az „egész életen át
tartó tanulás” nyolc kulcskompetenciájából elsődlegesen az idegen nyelven
folytatott kommunikáció, valamint a kezdeményezőkészség és vállalkozói
kompetencia, így különösen a kockázatvállalás, a kreativitás, az innováció, és
az új üzleti lehetőségek megteremtése, illetve a változó piacgazdasághoz való
alkalmazkodás képességének kialakításához járul hozzá.
A fenti célkitűzések sikeres megvalósításához a magyar felsőoktatási Duális
Képzésben olyan új oktatási, kutatási módszertant kell alkalmazni, amely
hatékonyan támogatja az Európai Unió és a hazai oktatás távlati céljait.
A felsőoktatásban – az intenzív vállalati, gyakorlat-orientált oktatással
együttesen - megvalósuló duális képzés két oktatási módszertannal, egyrészt
az ún. probléma-alapú tanulás módszerével, másrészt az ún. projekt-alapú
oktatással
segítheti elő az oktatási-képzési hatékonyság javulását, a fiatalok
elhelyezkedési, pályakezdési készségeinek fejlesztését, valamint az Európai
Unió és Magyarország tudásalapú gazdaságának megteremtésére irányuló
stratégiai célkitűzéseit.
A duális képzés hosszú távú oktatási céljait (learning outcomes) az oktatási
intézmény és a vállalat egységes szemléletmód és összehangolt tematika
alapján valósítja meg.
5
Az intézményi-vállalati közös képzés gondolatisága a következő főbb
attribútumokon alapszik:
a kijelölt elméleti témakör és a hozzá kapcsolódó vállalati
projektfeladat legyen konkrét, egyedileg és egzaktan definiált; illeszkedjen a
vállalati operatív munkafolyamatokhoz.
a projektfeladat elvégzésének eredménye legyen mérhető és
ellenőrizhető,
a kijelölt elméleti tárgykör és a projektfeladat lényeges gazdálkodási
feladatok részét képezze, kapcsolódjon a valós munkavégzéshez és
megoldása jelentsen kihívást a hallgató számára,
az oktatás létező, valós problémára, a gazdasági realitásra
fókuszáljon, valamint
a képzési célok és kompetenciák elérése legyen időben
meghatározott, (tantárgy / szemeszter – vállalati projekt / előírt időtartam).
6
I. A Duális Képzés célrendszere
I. 1. Fogalmak, definíciók
A Duális Képzés gyakorlatigényes alapképzési szakon folytatott képzés,
melyben a Duális Képzési Tanács által szakmailag minősített vállalatoknál folyó
gyakorlati és elméleti képzések mind tartalmukban, mint struktúrájukban
illeszkednek a BA alapképzés kimeneti követelményeihez.
A vállalatoknál megszerzett munkatapasztalat bővíti a hallgatók szakmai
ismereteit, fejleszti munkavállalói készségeiket és kompetenciájukat, illetve
kialakítja a hatékony vállalati munkavégzés kultúráját.
A Duális Képzési rendszer segítségével olyan felkészült munkaerő kerül ki az
intézményből, aki további anyagi ráfordítás nélkül rugalmasan és azonnal
képes belépni a munka világába. A Duális Képzés a minőségi munkaerő-
utánpótlás hatékony eszközrendszere.
A Duális Képzés definícióját a nemzeti felsőoktatásról szóló 2011. évi CCIV.
törvény 108. § (1)a. pontja határozza meg, mely szerint:
„a Duális Képzés: a műszaki, informatika, agrár, természettudomány vagy
gazdaságtudományok képzési területen indított gyakorlatigényes alapképzési
szakon, szociális munka alapképzési szakon, illetve a felsorolt képzési területhez
tartozó mesterképzési szakon folytatott képzés azon formája, amelyben a szak
- képzési és kimeneti követelményeknek megfelelően meghatározott, teljes
idejű, a képzési időszakra, a képzés módszereire, a tanórára, a megszerzett
tudás értékelésére egyedi rendelkezéseket tartalmazó - tanterve szerint a
gyakorlati képzés a Duális Képzési Tanács által meghatározott keretek között,
minősített szervezetnél folyik;”
A hallgatói munkavégzés definíciója a nemzeti felsőoktatásról szóló 2011. évi
CCIV. törvény 44§ (1.) a. pontja értelmében: „A hallgató hallgatói
munkaszerződés alapján végezhet munkát a képzési program keretében,
illetve a képzés részeként megszervezett szakmai gyakorlat vagy gyakorlati
képzés során az intézményben, az intézmény által alapított gazdálkodó
szervezetben vagy külső gyakorlóhelyen.”
Gyakorlatigényes szaknak minősül a nemzeti felsőoktatásról szóló 2011. évi
CCIV. törvény 85§ (3) bekezdése alapján a jogszabályban meghatározott
képzési és kimeneti követelményei alapján legalább hat hétig tartó szakmai
gyakorlatot is tartalmazó szak.
Duális Képzési Tanács: A Duális képzéstípus koordinálását a Duális Képzési
Tanács látja el, amely a duális képzés minőségbiztosítása révén hozzájárul a
minőségelvű, teljesítményen alapuló felsőoktatás kialakításához. A Duális
Képzési Tanács kialakította a képzésben részt vevő vállalatok minősítési
követelményrendszerét, és összeállította a gyakorlati képzőhelyek számára a
minősítéshez szükséges önértékelési kérdőívet.
Az önértékelési kérdőív: A Duális Képzést folytatni kívánó vállalatok
nyilatkozata, melyben igazolja, hogy a képzéshez szükséges tárgyi, személyi
7
feltételekkel rendelkezik. Az önértékelési kérdőívet a Duális Képzési Tanács
bírálja el. A Duális Képzésben részt vevő együttműködő szervezeteket a Duális
Képzési Tanács minősítési eljárását követően az Oktatási Hivatal veszi
nyilvántartásba.
A hallgatói portfólió: A Duális Képzésben résztvevő hallgatók vállalati
munkateljesítményének, és gyakorlati tanulásának összefoglaló
dokumentuma, amely tartalmazza a hallgató által elkészített projektmunkák
szinapszisát, a projektfeladatok értékelését, valamint a hallgató vállalati
teljesítményének szemeszterenkénti értékelését. A hallgatói portfólió
készítésének célja, hogy a hallgató megszerzett kompetenciáiról, és
készségeiről átfogó képet nyújtson, és ez által növelje munka-erőpiaci esélyeit.
A Duális Képzés minőségbiztosítása: A Duális Képzéshez kapcsolódó célok
megvalósulásának nyomon követését szolgáló mutató és mérőszámok
együttese, illetve az ezek alapján készült éves beszámolók.
Intézményi szakasz: A Duális Képzésben a felsőoktatási intézménynél, elméleti
tanulmányokkal eltöltött idő.
Vállalati szakasz: A Duális Képzésben a vállalatoknál, illetve szervezeteknél a
gyakorlati tanulmányokkal eltöltött idő.
Mentor: a vállalati gyakorlati képzésben, a hallgató tanulását támogató
szakember, szakmai oktató.
Duális Képzési Iroda: koordinálja a Duális Képzési tevékenységet. Az
adminisztrációs feladatok végrehajtása érdekében kapcsolatot tart a
vállalkozásokkal és a hallgatókkal, elvégzi a tevékenységhez kapcsolódó
dokumentációs feladatokat és annak archiválását.
I. 2. 1. A Duális Képzés filozófiája
A Duális Képzés stratégiai célja olyan szakmailag kompetens fiatal munkaerő
kinevelése, aki képes az egyetemi, illetve az egyetemi tanulmányai során
megszerzett elméleti ismeretanyagot a vállalati munkafolyamatokba integrálni
és a több tudományágból származó tudást szintetizálni.
A Duális Képzés vállalati oktatási része is „curriculum szemléletű”, és kiemelt
feladatát képezi, hogy a hallgató tematikus tudásának fejlesztése mellett a
hazai és a nemzetközi gazdasági illetve üzleti életben hatékonyan
alkalmazható kompetenciákat közvetítsen.
A Duális Képzés teljesítményelvű és projektfeladat-központú koncepciója
révén a hallgató képessé válik új, hozzáadott értéket képviselő tudás
létrehozására is.
I. 2. 2. Alapelvek
A duális felsőoktatás alapkövetelményei a Duális Képzési Tanács elfogadott
határozata alapján az alábbiak:
A képzés szigorú minőségi ellenőrzés mellett zajlik, a gyakorlati
képzésben részt vevő szervezetek folyamatos minőségi auditálásával.
A résztvevő oktatók erős elméleti és gyakorlati tapasztalattal
8
rendelkeznek, a vállalati szakemberek részvétele a felsőoktatási modulokban
ajánlott.
A Duális Képzési folyamattal a résztvevő vállalatok közvetlenül elérik a
képzésben résztvevő hallgatókat, továbbá az együttműködés alkalmas a
hallgatók integrálására a vállalati szervezetbe, kultúrába és folyamatokba.
A Duális Képzésben részt vevő hallgató a szorgalmi időszakot a
„hagyományos” nappali munkarendű hallgatóval együtt végzi a felsőoktatási
intézménynél (intézményi szakasz). Ezt követően részt vesz a vállalati
szakaszban történő oktatásban és gyakorlatban. Lehetséges további vállalati
gyakorlati idő teljesítése a hallgató számára rendelkezésre álló „szabad”
időben a szorgalmi időszak alatt is, a tanrendet és az intézményi jelenlétet nem
sértve.
A vállalatnál eltöltött gyakorlati idő során specifikus szakmai gyakorlati
ismereteket és munkavégzési gyakorlatot is szereznek a hallgatók.
A vállalatnál töltött időért, illetve az ennek során elvégzett munkáért a
hallgatót díjazás (munkabér) illeti, melyet a duális partner vállalat fizet, a képzés
teljes időszaka alatt fizet a vállalat (évente 12 hónap).
A vállalati gyakorlatok szervezésében résztvevő oktatók, mentorok
megfelelő elméleti és gyakorlati tapasztalattal rendelkeznek, illetve képesek a
hallgatók szakmai és munkavégzési kultúra terén megvalósuló fejlődését
támogatni.
I. 2. 3. SMART koncepció
A Duális Képzés filozófiája az ún. „SMART” koncepció, azaz minden képzési
elem
− Specifikus (egzaktan, egyedileg meghatározott)
− Mérhető (a kimeneti követelmények, elérendő kompetenciák
értékelhetők)
− Attraktív (a kijelölt feladatok érdekesek, fejlődést és eredményt
hordozók)
− Reális (a vállalati gazdálkodásban szükségesek, az üzleti világban
lényegesek, a vállalati teljesítményben fontosak)
− Tervezettek, időben ütemezettek.
I. 3. A Duális Képzés előnyei az intézmény számára
Az egyetem akadémiai tevékenységében az intenzív vállalati kapcsolattartás
révén a következő pozitív hatások, és azok szinergiája jön létre, melyek a
Duális Képzés hosszú-távú sikerét és fejleszthetőségét biztosítják:
Az üzleti világ, az adott iparág fejlődésének naprakész követése, és
leképezése az akadémiai tananyagban;
A 4.0 ipari társadalom új trendjeihez való gyors és rugalmas
alkalmazkodás;
Modern vállalat-gazdaságtani ismeretek megjelenítése a tananyagban,
9
így növelve az alkalmazott tudományok egyeteme elismertségét;
Magyar és uniós K+F projektekben való közös részvétel;
Rangos hazai és külföldi szakmai konferenciákon való közös részvétel;
Közös publikáció szakmailag elismert folyóiratokban, szaklapokban;
I. 4. A Duális Képzés előnyei gazdálkodó szervezetek számára
A szervezetfejlesztés területén költségmegtakarítást és
hatékonyságnövekedést biztosít, hogy a Duális Képzésben a hat akadémia
szemeszter elméleti, alapozó ismereteivel felkészített, de egyidejűleg a vállalati
sajátosságok rugalmas és gyors adaptálására képes, és a vállalati célok iránt
elkötelezett ún. „munkaerő-pool” hozhatnak létre;
A Duális képzés természetéből a vállalatnál gazdasági hozzáadott érték (EVA)
keletkezik, mert a „hallgató-munkavállaló” a gyakorlati helyén
projektszemléletben tanul, és így a vállalat olyan projektfeladatokat
határozhat meg, amely számára többlet információval, hozzá adott értékkel
szolgálhat. (pld. versenytárselemzés, folyamatelemzés, K+F).
I. 4. A Duális Képzés pedagógiai célkitűzései
A Duális Képzés jövőképe, hogy az intézményi oktatás és a vállalati
projektfeladat együttesen, mégis megosztva járuljon hozzá a stratégiai célok
eléréséhez.
Kiindulási helyzet
Elérendő cél
(hagyományos BA oktatás)
(a Duális Képzés eredményei)
Egyoldalú szakmai képzés,
melynek középpontjában a
szakmai kompetenciák és tudás
fejlesztése áll.
Sokoldalú, „business – practice - oriented” szempontú
szakmai képzés, mely megteremti a metodikai
kompetenciák és a szakmai tudás, valamint a
személyiségfejlesztés egységét.
A hallgató egyedül tanul. A hallgató szakmai munkaközösségben tanul és
elsajátítja az eredményes "team" munka alapjait.
Tanári utasítások követése,
reprodukálható tudás passzív
visszaadása;
Probléma-, és projektalapú tanulás, amely lehetővé
teszi az önálló kérdésfelvetést, gondolkodást, az
egyéni cselekvés megtervezését és feladat aktív
végrehajtását.
Az elméleti és a gyakorlati tudás
relatív elválasztottsága;
Az elmélet és a gyakorlat egymásba illesztése;
A figyelem a tanárra irányul.
(tudás, képesség, személyiség
fejlesztése, fejlődési képesség)
A tanár és vállalati a mentor példakép, de figyelem
középpontjában a hallgató áll.
10
Javasolt, hogy minden a vállalat és az intézmény által közösen oktatott
tárgykör esetében:
Az oktatási intézmény a javasolt tárgykörökhöz igazodóan:
határozza meg a kör oktatásának fő és mellékcéljait, azokat a
definíciókat, összefüggéseket és tárgyi tartalmat, amely az adott
témakör megtanulásához, megértéséhez és reprodukálásához
szükséges.
határozza meg azokat a számonkérési módszereket, amelyekkel
mérhető a témakör analitikus feldolgozásának, szintetizálásának
képessége.
A vállalat a projektfeladatban vállalati mentorok aktív támogatásával:
határozza meg a konkrét üzleti problémát és annak illeszkedését a
vállalati folyamatba; (szintetizálás)
világít rá az elmélet és a gyakorlat kapcsolódási pontjaira (szintetizálás);
támogatja a feladat önálló megoldását (kreativitás) és a hallgató újítási
javaslatait;(innováció)
értékeli a hallgatói megoldást (feedback).
I. 4.1. A tanulási célok taxonómiája
Elméleti tudás
megszerzése Intézményi cél Vállalati cél
Gyakorlati
tudás
elsajátítása
Megtanulás
Megértés
Reprodukálás
Saját szavakkal,
gondolatokkal történő
visszaadás
Analizálás Analizálás
Szintetizálás Szintetizálás
Probléma-felismerés és a
probléma elemekre
bontása
Probléma felismerés, és a
probléma aktív, és
eredményes megoldása;
Változásokat javasolni
(kreativitás)
Újításokat létrehozni
(innováció)
Teljesítményközpontú
értékelés
„Business-practice-integrated” tudás
(saját táblázat, amely készült a Német Rektori Konferencia Lernzieltaxanomie
koncepciója alapján)
11
I. 4.2. A Duális Képzés módszertana
1.4.2.1. A probléma-alapú tanulás (Problem-based learning/PBL)
A Duális képzésben alkalmazott ún. PBL alapú tanulás jellemzője, hogy
a hallgató, a megszerzendő tudást (ismeretanyagot) aktív
közreműködésével hozza létre, a passzív befogadást és reprodukálást felváltja
az elméleti tudás alkalmazásának képessége,
a tanulás folyamata részben önirányított, így személyre szabott,
a tanulás a „team-munka” révén (ezen a ponton csatlakozik az ún. PBL
tanulás a projekt-alapú tanuláshoz) nemcsak egyéni konstrukciós folyamat,
hanem a feladatok megvitatása, megmagyarázása révén a társas
kompetenciák (elfogadás, alkalmazkodó képesség, lojalitás) kialakulását is
elősegíti.
A vállalati curriculum fókuszpontjait bonyolult, több összetevős
problémák (a projektek) képezik, melyben a vállalati „tanárok”, azaz a
mentorok segítői, azaz ún. „facilitátor” szerepet töltenek be;
Az ún. PBL módszer lehetővé teszi a folyamatos hallgatói értékelést,
melynek összefoglalója a szemeszterenként elkészülő vállalati feedback.
A probléma-alapú tanulás kimeneti kompetenciái a Duális Képzésben:
Reális problémamegoldás képessége;
Időbeosztás;
Stressz kezelése;
A döntéshozás készsége;
Vezetői készségek kialakulása;
Kritikus, kreatív érvelés;
Tervezés;
Önértékelés (önkontroll, önfejlesztés, önirányító tanulás);
1.4.2.2. Projekt alapú tanulás (Project-based learning)
A Duális képzésben alkalmazott ún. projekt-alapú tanulás jellemzője, hogy
az időben meghatározott projektfeladat révén a hallgató tapasztalati
úton szerez meg konkrét, és közvetlenül hasznosítható kompetenciákat,
illetve gyakorlati tudást, melynek színvonalát növeli a folyamatos és
értékelő visszacsatolás.
A vállalati projektben a hallgatóknak nemcsak egységes, hanem
individuális feladata is van, így a hallgató képességeinek és ismereteinek
megfelelően tud hozzájárulni a projektfeladat sikeres megoldásához.
A projektmunka jól tagolható, egységnyi feladatokra bontható
folyamatsor, melyet az intézmény által javasolt, összefoglaló jellegű
témakörök egzaktan leírnak.
12
A projekt feladat jellegzetessége, hogy a feladatkiírásban összegzi a
meghatározott output eléréséhez szükséges tevékenységeket és
rendszerben kezeli a közöttük fennálló térbeli és időbeli kapcsolódásokat.
Mindezek eredményeképpen az elméleti képzés és a vállalati munka
hatékonyan összekapcsolható mind a szakmai témakörökben, mind
azok időbeli ütemezésében.
A projektekben való részvétel javítja a hallgatók szociális kompetenciáit
és a vállalati kollégákkal való együttműködés, a szervezeti szocializáció
és a munkahelyi alkalmazkodás fejleszti a kommunikációs készségeket is.
A projektfeladatok igénylik az informatika által támogatott
kommunikációs eszközök készségszintű használatát is, melyek elsajátítása
különösen a nagyvállalati szektorban jelent versenyképes kompetenciát.
A projekt-alapú tanulás kimeneti kompetenciái a Duális Képzésben:
Aktív cselekvőképesség;
A döntéshozatali folyamatokban való aktív részvétel;
A valóságra vonatkoztatott, kritikus és interdiszciplináris szemléletmód;
Az együttműködés készsége és képessége;
Csoportmunka és egymás munkájának értékelése, megbecsülése;
Projekteredmények kommunikálása;
Kritikus helyzetek, és pontok felismerése;
Önkorrekció képessége;
A Duális Képzésben a fenti két módszerrel közösen oktatott tárgykörök
megvalósítják a Duális Képzés „business-practice oriented” koncepciójának
kettős követelményrendszerét, egyrészt, mert a tárgyakat olyan oktatói
állomány tanítja, amely több éves vállalati gyakorlattal rendelkezik, másrészt
azon okból, hogy az oktatás, illetve az egyéni tanulás folyamatos és strukturált
intézményi-vállalati interakciókon alapul.
13
II. A Duális Képzés feltételrendszere
II. 1. Jogi feltételrendszer
II.1.1. Irányadó jogszabályok
A nemzeti felsőoktatásról szóló 2011. évi CCIV. törvény 108. § 1.a. pontja
határozza meg a Duális Képzés fogalmát.
A felsőoktatási szakképzésről és a felsőoktatási képzéshez kapcsolódó
szakmai gyakorlat egyes kérdéseiről szóló 230/2012. (VIII. 28.) Korm. rendelet,
amely kiterjed a Magyarország területén működő, és a nemzeti felsőoktatásról
szóló 2011. évi CCIV. törvény 1. mellékletében felsorolt felsőoktatási
intézmények alapképzésében, mesterképzésében részt vevő hallgatóira,
továbbá szakmai gyakorlatára, és a szakmai gyakorlóhelyekként működő
együttműködő szervezetekre.
A felsőoktatási minőségértékelés és -fejlesztés egyes kérdéseiről szóló 19/2012.
(II. 22.) Korm. rendelet meghatározta a Duális Képzési Tanácsot. „A Duális
Képzési Tanács (DKT) az oktatásért felelős miniszter felsőoktatás fejlesztési
kérdésekben közreműködő véleményező és javaslattevő testülete.”
A 2012. évi I. tv a munka törvénykönyvéről, amely háttérjogszabályul szolgál a
hallgatói munkaszerződések esetében.
A társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint
e szolgáltatások fedezetéről szóló 1997. évi LXXX. törvény 11. §-a alapján a
biztosítás nem terjed ki a hallgatói munkaszerződés alapján képzési program
keretében vagy a képzés részeként megszervezett szakmai gyakorlat vagy
gyakorlati képzés keretében foglalkoztatott hallgatóra.
Az egyes adótörvények és azzal összefüggő egyéb törvények módosításáról
szóló 2011. évi CLVI. törvény 455. § (3) d) pontja szerint: nem eredményez
adófizetési kötelezettséget a nemzeti felsőoktatásról szóló 2011. évi CCIV.
törvény 44. § (1) bekezdés a) pontja szerint a hallgatói munkaszerződés alapján
létrejött jogviszony.
A személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény rendelkezik az
adómentességet élvező tevékenységekről, így különösen a törvény 1. sz.
melléklet 4.12.1. pontja alapján: adómentes bevétel a hallgató részére
b) nappali tagozaton a gyakorlati képzés idejére kifizetett juttatás, díjazás
értékéből havonta a hónap első napján érvényes havi minimálbért meg nem
haladó része.
A szakképzési hozzájárulásról és a képzés fejlesztésének támogatásáról szóló
a 2011. évi CLV. törvény rendelkezik a szakképzési hozzájárulás duális képzés
keretében szervezett gyakorlati képzés szakmai gyakorlattal történő
teljesíthetőségéről államilag támogatott létszám tekintetében.
14
A gyakorlati képzés költségeinek a szakképzési hozzájárulás terhére történő
elszámolásánál figyelembe vehető gyakorlati képzési normatívák mértékéről
és a csökkentő tétel számításáról szóló 280/2011. (XII. 20.) Korm. rendelet
rendelkezik a gyakorlati képzés szervezésével teljesíthető hozzájárulás
számításáról.
A 139/2015. (VI. 9.) Korm. rendelet rendelkezik a felsőoktatásban szerezhető
képesítések jegyzékéről és új képesítések jegyzékbe történő felvételéről.
Az alap- és mesterképzési szakok képzési és kimeneti követelményeiről szóló
15/2006. (IV. 3.) OM rendelet határozza meg a szakokon szerezhető
kompetenciákat.
A nemzeti felsőoktatásról szóló 2011. évi CCIV. törvény egyes
rendelkezéseinek végrehajtásáról szóló 87/2015. (IV. 9.) Korm. rendelet 11. §,
12§ (1) bekezdés, 15§. határozza meg a felsőoktatási intézmények által szakmai
gyakorlatra kötött megállapodások nyilvántartásba vételét.
A felsőoktatási felvételi eljárásról 423/2012. (XII. 29.) Korm. rendelet 41. § (4)
bekezdése értelmében, a jelentkező az Nftv. 108. § 1.a. pontja szerinti képzési
területhez tartozó szakra vonatkozó felvételi döntést követően a felsőoktatási
intézményhez benyújtott kérelmére, a Duális Képzésre jogosult felsőoktatási
intézmény külön döntése alapján Duális Képzésben vehet részt.
A Duális Képzésért felelős kormányzati szerv:
Emberi Erőforrások Minisztériuma, Felsőoktatásért Felelős Államtitkárság
Felsőoktatási Intézmények Tanulmányi és Vizsgaszabályzata (TVSZ)
II.1.2. Magánjogi Szerződések
II.1.2.1. Intézményi-vállalati együttműködés (1. számú melléklet)
II.1.2.2. Hallgatói munkaszerződés (2. számú melléklet)
II.1.3. A Duális képzés időtartama
A Duális Képzés legalább 26 és legfeljebb 28 hetes intézményi és legalább 24
és legfeljebb 26 hetes partnerszervezeti szakaszból áll.
A Duális Képzésben részt vevő hallgató az intézményi szakaszt, azaz az
egyetemi szorgalmi időszakot a „hagyományos” nappali munkarendű
hallgatóval együtt teljesíti a felsőoktatási intézménynél.
Az intézményi szakaszt követő vállalati szakaszban, a hallgató a
szerződött vállalatnál, a szakmai gyakorló helyén történő oktatásban vesz részt.
A vállalati gyakorlati idő tartalmazza a Munkatörvénykönyve által előírt
kötelező szabadág időtartamát is. A hallgató a vállalati szakaszban tesz
15
eleget az intézményi vizsgakötelezettségeinek is.
Az intézményi szakasz alatt további vállalati gyakorlat is teljesíthető, az alábbi
két feltétel együttes teljesülése esetén:
a munkavégzésre, a hallgató és a munkaadó közös megállapodása
alapján a hallgató számára rendelkezésre álló „szabad” időben, de
csak oly módon kerülhet sor, ha
a munkavégzés nem sérti a tanrendet, az intézményi jelenlétet és az
intézményi kötelezettségek teljesítését (pld. zárthelyi dolgozatok megírása).
II.2. Intézményi szervezeti feltételrendszer
Rektor: meghatározza a Egyetemen folyó Duális Képzés oktatási és
tudományos célkitűzéseit, feladatait és fejlesztési irányait. Irányítja a Duális
Képzés oktatási és tudományos szervezetét.
Kancellár: az Egyetem rendelkezésére álló források felhasználásával
gondoskodik a Duális Képzés hosszú távú fenntarthatóságáról.
Tudományos, kutatási és nemzetközi ügyekért felelős rektorhelyettes: képviseli,
és fejleszti a Duális Képzést az Egyetem nemzetközi kapcsolataiban.
Oktatási, képzésfejlesztési és tanulmányi ügyekért felelős rektorhelyettes: az
Egyetemen folyó Duális Képzés oktatási ügyeiben a rektor helyetteseként jár el.
Gondoskodik a Duális Képzés oktatás-módszertani fejlesztésének
koordinálásáról. Koordinálja a Karok Duális Képzésének oktatási és szolgáltatási
tevékenységét. Együttműködik a Duális Képzési Tanáccsal, az Emberi
Erőforrások Minisztériumával és a partner felsőoktatási intézményekkel. Ellátja a
Duális Képzés minőségbiztosításával együtt járó feladatokat.
Tanulmányi és Oktatásszervezési Osztály: részt vesz a Duális Képzés marketing
és promóciós munkáiban, melynek során kapcsolatot tart a partnerszervezeti
személyzeti osztályokkal, és a szakfelelősökkel. Nyilvántartja a Duális Alumni
hallgatókat. A Duális Alumni bevonásával részt vesz a Duális Képzés
népszerűsítésében.
Duális Képzési Iroda:
koordinálja a Duális Képzési tevékenységet. Az adminisztrációs feladatok
végrehajtása érdekében kapcsolatot tart a vállalkozásokkal és a
hallgatókkal, elvégzi a tevékenységhez kapcsolódó dokumentációs
feladatokat és annak archiválását. (104. § (2). bek. v.
Feltárja a Duális Képzésben érdekelt gazdálkodó szervezetek körét, és
folyamatosan bővíti a velük való kapcsolatokat.
Előkészíti a Duális Képzésbe bekapcsolódó partnerszervezetekkel az
16
intézményi-partnerszervezeti együttműködési megállapodásokat.
Partnerszervezeti Igény esetén előkészíti és segít megszervezni a
kiválasztási és a felvételi eljárást;
Naprakész kommunikációt ápol a partnerszervezetekkel, illetve a belépni
kívánó szervezetekkel. A partnerszervezeteknek megküldi a szükséges
információs és tájékoztató anyagokat (jogszabályok, Duális Képzési
Tanács határozatai, Duális Képzés Fehér Könyve);
A Duális Képzés minőségbiztosításának intézményi felelőse. Évenként
jelentést készít a Duális Képzés teljesítményének mérőszámairól, amelyet
megküld az Oktatási-rektorhelyettesnek.
Nyilvántartja a partnerszervezeteknél az oktatásba bevont szakemberek
(mentorok) elérhetőségét;
A hallgató adminisztratív ügyeinek intézésében kapcsolatot tart a
partnerszervezeti mentorral, és a HR osztállyal; (hiányzás, betegség,
rendszerből való kilépés stb.);
Nyilvántartja a partnerszervezetek által készített hallgatói értékeléseket;
Nyilvántartja a partnerszervezeti-intézményi értékelési kérdőíveket;
Részt vesz a szakmai együttműködések (előadások, üzemlátogatások)
szervezésében (termet foglal, jegyzőkönyvet vezet, hallgatókat értesít,
stb.)
Szakfelelős a Duális képzésben: olyan oktató, aki a Duális Képzést folytató
Karon, az akkreditált Specializációban a képzés minőségéért, folyamatos
fejlesztéséért és a partnerszervezeti kapcsolattartás hatékonyságáért felelős.
A szakmai mentorral történő intenzív együttműködésében, szakmai tudásával
támogatja a hallgatót a gyakorlati projektfeladatok megoldásában és
értékelésében.
A szakfelelős operatív feladatai a Duális Képzés során:
Részt vesz a Duális Képzés intézményi és partnerszervezeti
promóciójában;
Részt vesz az intézményi és a partnerszervezeti felvételi eljárás
előkészítésében;
Folyamatosan fejleszti a Duális Képzés javasolt projektfeladatait, a
kapcsolódó tantárgyak tantárgyfelelőseivel és a partnerszervezeti
mentorokkal;
Folyamatosan konzultál a partnerszervezeti szakemberekkel a curriculum
fejlesztési kérdéseiben;
A szakmai mentorral, illetve a partnerszervezet munkatársaival
szemeszterenként legalább egy alkalommal értékeli az intézményi-
partnerszervezeti együttműködés eredményeit;
Feltárja a Duális Képzés továbbfejlesztési lehetőségeit mind az
együttműködő partnerszervezeteken belül, mind új partnerszervezetek
bevonásával;
Szemeszterenként egy alkalommal felkészíti a hallgatókat az intézményi,
és a partnerszervezeti elvárásokra;
Együttműködik a partnerszervezetekkel a gyakorlati hely, illetve a
17
munkakörök kiválasztásában;
Meghatározza, és egyezteti a projektfeladatok mérési rendszerét;
Az intézményi oktatás minőségének javítása céljából a szakfelelős és a
partnerszervezeti mentor szorosan együttműködik, így különösen előadások
megtartásában, közös K+F tevékenységben, konferenciák megszervezésében,
illetve közös publikációk készítésében;
A szakfelelős a partnerszervezeti mentorral együtt szemeszterenként
legalább egy alkalommal értékeli a Duális Képzésben résztvevő hallgatók
teljesítményét.
A szakfelelős szervezőként, vagy bírálóként részt vesz a projektfeladatok
értékelésében;
A szakfelelős szemeszterenként írásos beszámolót készít az elvégzett
tevékenységéről, melyet a Kar dékánjának;
Duális Képzésért felelős oktató
Amennyiben a Karon, a Duális Képzésben több szak, illetve specializáció
érintett valamint több, mint öt partnerszervezeti együttműködés van
érvényben, úgy az Oktatási, képzésfejlesztési és tanulmányi ügyekért felelős
rektorhelyettes és a Szakfelelős javaslatára, a Kar dékánja Duális Képzésért
felelős oktatót jelölhet ki.
Duális Képzésért felelős oktató operatív feladatai:
Szakmailag kezdeményezi az új partnerszervezeti együttműködéseket.
Szakmailag támogatja a Munkaerő-piaci kapcsolatok Iroda munkáját az
új partnerszervezetek bevonásában.
Folyamatosan fejleszti a meglévő szakmai együttműködéseket
(vendégelőadók meghívása, üzemlátogatások szervezése);
Tájékoztatja az együttműködő partnerszervezeteket a Duális Képzést
érintő jogszabályi előírásokról;
Folyamatosan tájékoztatja a partnerszervezeteket a Duális Képzési
Tanács határozatairól, állásfoglalásairól;
Partnerszervezeti igény esetén közreműködik a kiválasztási és a felvételi
eljárásban;
Rendszeresen áttekinti és folyamatosan fejleszti a Duális Képzés
projektfeladatait, melynek érdekében folyamatosan konzultál a
szakfelelősokkel és a partnerszervezeti szakemberekkel a curriculum fejlesztési
kérdéseiben;
Szakmai kérdésekben rendszeresen kapcsolatot tart azon tantárgyak
oktatóival, illetve felelőseivel, melyek a partnerszervezeti gyakorlati oktatás
részét is képezik;
Rendszeresen (szemeszterenként legalább egy alkalommal) kapcsolatot
tart a partnerszervezetek vezető, illetve szakmai mentoraival a hallgatói
előmenetelről, és erről tájékoztatja a szakfelelőst;
A partnerszervezeti mentorokkal, személyzeti osztállyal egyeztetve kezeli
a hallgatói munkavégzéssel kapcsolatos problémákat;
Együttműködik a Karrier Irodával a partnerszervezeti rendezvények
előkészítésében.
18
Összegzi a partnerszervezeti-intézményi értékelési kérdőíveket, és azokról
beszámol az Oktatási, képzésfejlesztési és tanulmányi ügyekért felelős
rektorhelyettesnek, illetve a kar dékánjának és a szakvezetőjének;
II.3. A Duális Képzés intézményi teljesítményértékelése
Az Egyetem az intézményi Duális Képzés teljesítményét minden évben értékeli
és az értékeléshez használt mutatószámokat folyamatosan felülvizsgálja.
A Duális Képzés mutatószámai:
i. A Képzés elterjedtsége:
A Duális Képzésbe bevont Szakok száma;
A Képzésekbe beiskolázott hallgatói létszám;
ii. A partnerszervezetekkel való együttműködés:
A Duális partnerszervezetek száma;
A vállalati-intézményi kérdőív súlyozott átlaga, karonként bontásban;
(lsd. Intézményi-vállalati együttműködés értékelése)
iii. A Duális Képzéssel kapcsolatos elégedettség:
A hallgatói értékelés egyszerű átlaga, karonkénti bontásban;
(lsd. Vállalati munkavégzés hallgatói értékelése)
Lemorzsolódott hallgatók száma;
iv. Duális hallgatók teljesítménye:
Duális hallgatók teljesítményének átlaga, karonként bontásban;
(lsd. Hallgató teljesítményének értékelése)
Tovább foglalkoztatottak száma;
II.4. Vállalati szervezeti feltételrendszer
II.4.1. Személyzeti osztály
A Duális Képzésben a vállalati személyzeti (Human Resources HR) osztály
feladatát képezi, hogy
részt vesz az intézmény és a vállalat közös promóciós munkájában
(workshopok, Karrier Börze, Duális Képzési Börze)
kidolgozza a gyakorlati képzésben való részvétel pályázati feltételeit és
azt közzéteszi a vállalat, illetve az intézmény weboldalán;
megszervezi, lebonyolítja és dokumentálja a képzésre jelentkezett
jövőbeni munkavállaló-hallgató kiválasztási, felvételi eljárását;
előkészíti, megköti és nyilvántartja a Duális Képzésben résztvevő
hallgatók munkaszerződéseit;
tájékoztatja az intézményt a felvételt nyert, és munkaszerződést kötött
munkavállaló-hallgatókról;
értesíti az intézményt, ha a hallgató munkaviszonya megszűntetésre
került;
19
írásban és szóban is tájékoztatja a munkavállaló-hallgatót azokról a
többlet információs kötelezettségekről, amelyek a duális képzéssel
együtt járnak. (pl. tanulmányi előmenetelének bemutatása)
írásban és szóban is tájékoztatja a munkavállaló-hallgatót azokról az
okokról, körülményekről, amelyek esetén a mind a munkavállaló-
hallgató, mind a munkaadó rendkívüli felmondással élhet; (pl. félév
passzíváltatása)
részt vesz a munkavállaló-hallgató szemeszterenkénti
teljesítményértékelésében;
II.4.2. A Mentorálás rendszere
A Duális Képzésben részt vevő hallgatók valós vállalati környezetben
projekteket, azaz gyakorlati feladatokat oldanak meg önállóan, vagy
csoportmunkában, A vállalati mentorok, alapvetően, mint „coach”-ok kapcsolódnak be az
oktatásba, így elsődleges feladatuk, hogy segítsék, támogassák és értékeljék a
hallgatókat a munkavégzésük során. A vállalati mentor szakmai, vezetői és
emberi kompetenciái a Duális Képzés sikere szempontjából meghatározó
jelentőséggel bírnak.
A vállalati mentor szükséges és fejlesztendő kompetenciái:
alapos szakmai és vállalati ismeret;
jó kapcsolatteremtő képesség;
asszertivitás;
motivációs készség;
türelem;
II.4.2.1. A vezető mentor
A vezető mentor olyan szakmai, vagy HR vezető, illetve munkatárs, aki a
szakmai mentorok munkáját összefogja, koordinálja. Vezető mentor kijelölésére
több hallgatót egyidejűleg több évfolyamon foglalkoztató nagyvállalati
munkakörnyezetben lehet szükség, az egymás mellett futó projektfeladatok,
illetve vállalati osztályok közötti közreműködés, feladatmegosztás
összehangolása céljából.
A vezető mentor intézményi kapcsolata a kari Duális Képzésért felelős oktató.
II.4.2.2. A szakmai mentor
A szakmai mentor olyan szakmai vezető vagy munkatárs, aki tudásával és
felkészültségével segíti a hallgató-munkavállalót abban, hogy az előírt elméleti
és gyakorlati tudást elsajátítsa. A mentor szakmai és emberi támogatásával a
hallgató-munkavállaló megtanulja, hogy milyen módon tudja képességeit és
ismereteit a leghatékonyabban alkalmazni, és folyamatosan fejleszteni.
A szakmai mentor intézményi kapcsolata a kari Szakfelelős.
A mentor általános feladatai:
20
A szakmai tudás interaktív átadása;
A hallgató-munkavállaló szakmai fejlődésének folyamatos nyomon
kísérése, rendszeres értékelése;
A hallgató-munkavállaló napi munkájában előremutató és építő
visszajelzések biztosítása;
Kreatív és innovatív megoldások keresésének ösztönzése;
Önálló munkavégzés támogatása; (helyes rávezető kérdésekkel)
Vállalati kapcsolatépítés, illetve kapcsolattartás bátorítása;
A felmerülő szociális problémák megoldásában való segítségnyújtás;
A szakmai mentor operatív feladatai a képzés során:
Szakmai kérdésekben folyamatosan konzultál a hallgatóval;
Segíti a hallgató-munkavállaló fejlődését, félévenként egy alkalommal,
a hallgatói értékelési kérdőív kitöltésével értékeli. Az értékelés eredményét a
hallgató-munkavállalóval megbeszéli, és lehetőséget biztosít arra, hogy azt a
hallgató munkavállaló is véleményezze;
Az elkészült hallgatói kérdőíveket megküldi a képzőintézménynek;
Segítséget nyújt a hallgató számára a szakirodalmi források
megkeresésében és feldolgozásában;
A kijelölt szakmai vezetővel, illetve munkatárssal közösen irányítja a
hallgató-munkavállaló napi munkavégzését;
Folyamatosan kapcsolatot tart a szakfelelőssel; jelzi, ha a hallgató-
munkavállaló vállalati tanulmányaival kapcsolatban, bármilyen olyan ok
merülne föl, amely hallgatói munkaszerződés felmondását eredményezheti
Elfoglaltsága szerint, szemeszterenként egy alkalommal részt vesz a
szakmai területébe tartozó tantárgy előadásán vagy szemináriumi óráján;
A szakfelelőssel együttműködve, félévente egyszer értékeli az
intézményi-vállalati együttműködést és a képzés fejlesztésével kapcsolatosan
javaslatokat fogalmaz meg.
Javaslatot tesz a hallgató-munkavállaló szakdolgozati témájára, és a
projektfeladatokat e kutatási téma köré csoportosítva jelöli ki.
21
III. A Duális Képzés folyamatai
A Duális Képzés folyamataira az alábbi alapelvek jellemzőek:
reprodukálhatóság (megismételhetőség),
transzparencia (átláthatóság), és
szisztematikusság (időszakonkénti ismétlődés) illetve
rendezettség.
III. 1. Előkészítő folyamatok
Az előkészítő folyamatok végrehajtásának célja, hogy a vállalat teljes körűen
megismerje a duális képzés célkitűzését, és feltételrendszerét, melynek révén
megalapozott üzleti döntést tud hozni.
A releváns és megbízható információkra és dokumentumokra támaszkodó
intézményi-vállalati információcsere a hosszú-távú és sikeres partneri
együttműködés záloga, amely csökkenti a rendszerelhagyás valószínűségét,
így a Duális Képzésben stabilitást és fenntarthatóságot biztosít.
III.1.1. A vállalati csatlakozás folyamata
A vállalati-intézményi kapcsolatfelvétel történhet bármelyik fél
kezdeményezésére;
A vállalat megfogalmazza azokat a munkaterületeket (munkaköröket),
amelyekkel az intézményi duális képzéshez csatlakozni kíván;
A vállalat megfogalmazza a rövid (1-3 éves) illetve a középtávú (3-5
éves) szervezetfejlesztési igényét, azt a hallgatói létszámot, amelynek
oktatását szakmailag és pénzügyileg is vállalni tudja;
Az intézmény a Duális Képzés Vállalati Fehér Könyvének átadásával
tájékoztatja a vállalatot a képzés jogszabályi hátteréről, a képzési
kimenetek követelményéről, és a javasolt projektfeladatokról;
Az intézmény és a vállalat közösen áttekinti, hogy rendelkezésre állnak-
e a Duális Képzés vállalati indításának infrastrukturális, és szervezeti
feltételei;
Az Egyetem döntést hoz a Duális Képzéshez történő csatlakozásáról;
A vállalat döntést hoz a Duális Képzéshez történő csatlakozásáról;
A vállalat és az intézmény megköti az Együttműködési Megállapodást,
és kapcsolattartásra kijelöli a mentor (vezető mentor) valamint a
szakfelelős munkatársakat, illetve oktatókat.
Az egyetemmel szerződött vállalatok a Duális Képzési Tanács (DKT)
döntése alapján akkor válnak minősített partnerszervezetekké, ha
eleget tesznek a DKT által elfogadott általános
követelményrendszernek.
A követelményrendszer legfontosabb elemeit egy ún. önértékelési
kérdőív (4. számú melléklet) tartalmazza, amelynek kitöltéséhez a
vállalatnak, a http://dualisdiploma.hu weboldalon kell regisztrálniuk. A Duális Képzési Tanács a vállalati önértékeléseket felülvizsgálja, az
együttműködő szervezeteket minősíti, és az elfogadott gazdálkodó
szervezetekről határozatban rendelkezik.
22
A Duális Képzési Tanács minősítő-elfogadó határozata alapján az
Egyetem az Oktatási Hivatalnál az együttműködő partnerszervezeteinek
nyilvántartásba vételét kezdeményezi.
A vállalat elkészíti az önértékelési kérdőívet és azt jóváhagyásra
beterjeszti a Duális Képzési Tanácsnak, elektronikus úton a
http://dualisdiploma.hu oldalon; (lsd. Csatlakozás című fejezetet)
III.1.2. A hallgatói csatlakozás folyamata
A Duális Képzési formájú szakokra történő jelentkezés felvételi eljárása két,
egymással párhuzamos szakaszból áll:
az állami általános felvételi eljárásból, amely megegyezik a BSc
képzések nem duális szakokra történő jelentkezés eljárási rendjével, és
a vállalati felvételi szakaszból.
A felvételi tájékoztatóban meghirdetett, „hagyományos”, nem duális formájú
szakok mellett feltüntetésre kerülnek az adott szak duális formájú képzései is.
A hallgató, a felvételi eljárás megindulásakor a felvi.hu honlapon, a felvételi
tájékoztatóból értesül azokról a vállalatokról, amelyek az egyetemmel, egy
adott szakon Duális Képzést indítanak. A hallgató az Egyetem (és az érintett
Karok), illetve az együttműködő vállalatok honlapját meglátogatva
megismerheti a Duális Képzésben való részvétel általános feltételeit, és a
vállalati felvételi eljárás követelményeit, így különösen a határidőket, a
benyújtandó okmányokat (pld. érettségi bizonyítvány, nyelvvizsga
bizonyítvány motivációs levél, stb.)
A hallgató egyénileg és közvetlenül a kiválasztott vállalattal veszi föl a
kapcsolatot.
III. 2. Működtetési folyamatok
III.2.1. Az egyetem és a vállalat közös munkafolyamatai
A legjelentősebb főfolyamatok az intézmény és a duális partnerszervezetei által
közösen végzett munkatevékenységek, amelyek a Duális Képzés
célkitűzéseinek közös, és összehangolt megvalósítására irányulnak. Ezen
folyamatok sikerességét és hatékonyságát a mindkét érintett szervezet által
biztosított megfelelő személyi, szervezeti és tárgyi feltételrendszer, illetve a felek
folyamatos konzultációja, egyeztetése és információcseréje biztosítja.
III.2.1.1. A képzés általános promóciója
Az Egyetem és a vállalat az offline illetve az online promóciós anyagain,
kommunikációs felületein folyamatosan megjeleníti az együttműködő
23
szervezet nevét és logóját. (lsd. Név és márkajel használati megállapodás)
Az intézmény és a vállalat mind a külső, mind a belső marketing és PR
kommunikációjában naprakészen tájékoztatja az érdekelteket az
együttműködés létéről, eredményeiről és fejlesztéséről.
III.2.1.2. A hallgatói akvizíció
Az Egyetem és a vállalat elektronikus úton (weboldal) hozzáférhetővé
teszi a Duális Képzésben való részvétel általános és vállalati pályázati
feltételeit;
Az intézmény és a vállalat meghatározza a hallgatói kampányokban
való közös részvétel mértékét és formáit;
A felvi.hu-n történt jelentkezést követően az intézmény a jelentkezettek
figyelmét felhívja a Duális Képzésben résztvevő vállalatok nyújtotta
tanulmányi, munkavégzési lehetőségekre;
A vállalat felkérése alapján az intézmény részt vesz a hallgatók
kiválasztási, felvételiztetési eljárásában;
III.2.1.3. A gyakorlati és az akadémiai képzési tematika összehangolása
A gyakorlati képzés alapvetően a Duális Képzés Vállalati Fehér Könyvében
meghatározott projektekre épül. A Fehér Könyvben megfogalmazott
projektfeladatok ajánlások, melytől a vállalat az iparági, működési specifikuma
miatt eltérhet, és az intézményi szakfelelőssel történt előzetes konzultáció
alapján, a szakmai mentor új projektfeladatot is kijelölhet. A projektfeladatnak
illeszkedni kell a hallgató által választott Szak Képzési Kimeneti
Követelményeihez, az adott gazdaságtudományi szakon oktatott elméleti-
gyakorlati tárgykörökhöz. A szakmai mentor és a szakfelelős félévenként
egyszer áttekinti a javasolt projektfeladatokat, melyeket igény esetén módosít,
modernizál, így alkalmazkodva az iparági új tendenciákhoz és a vállalati
igényekhez.
III.2.1.4. A mentor és a szakfelelős együttműködése
A szakmai mentor és a szakfelelős folyamatosan konzultálnak a
curriculum fejlesztési kérdéseiben;
Az intézményi oktatásban a szakmai mentor és a szakfelelős szorosan
együttműködik, így különösen előadások megtartásában, közös K+F
tevékenységben, konferenciák megszervezésében, illetve közös publikációk
készítésében;
A szakmai mentor (illetve a vezető mentor) az intézményi Duális
Képzésért felelős személlyel, valamint a szakfelelősökkel együtt
szemeszterenként legalább egy alkalommal értékeli az intézményi-vállalati
együttműködés eredményeit, fejlesztési lehetőségeit;
A szakfelelős a vállalat igénye esetén részt vesz a hallgatói
kiválasztásban és felvételiztetésben;
A szakfelelős – vállalati megkeresés esetén – részt vesz a hallgató
képzéssel kapcsolatos problémájának (pl. képzés elhagyása stb.)
megoldásában;
24
A szakmai mentor (illetve a vezető mentor) az intézményi Duális
Képzésért felelős személlyel, valamint a szakfelelősökkel együtt
szemeszterenként legalább egy alkalommal értékeli a Duális Képzésben
résztvevő hallgatók teljesítményét.
A szakfelelős részt vesz a projektfeladatok értékelésében (szervezőként,
illetve bírálóként);
III.2.1.5. Hallgatói személyzeti ügyekben való kapcsolattartás
A hallgató-munkavállaló személyzeti ügyeiben a vállalati-intézményi
kapcsolattartás, és kommunikáció felelősei:
intézményi oldalon a Duális Képzési Iroda, a kari Duális Képzésért felelős
oktató, és a szakfelelős.
vállalati oldalon a személyzeti osztály, illetve a vezető mentor,
Intézményi feladatok:
Beiratkozáskor a Tanulmányi és Oktatási Hivatal a hallgatóhoz duális
státuszt rendel;
A regisztrációs héten, illetve a vállalati szakasz megkezdése előtt a
Duális Képzésért felelős oktató, illetve szakfelelősök tájékoztatják a
képzésben részt vevő hallgatókat a vállalati munkavégzés
követelményrendszeréről.
A Duális Képzésért felelős oktató, illetve a szakfelelősök
szemeszterenként tájékoztatják a vállalatot az összesített hallgatói
értékelés eredményéről;
A Duális Képzésért felelős oktató, illetve a szakfelelős tájékoztatja a
vállalatot, ha a hallgató intézményi tanulmányait más intézményben
kívánja folytatni, vagy meg kívánja szakítani;
Vállalati feladatok:
A vállalati személyzeti osztály tájékoztatja a Duális Képzésért felelős
oktatót, illetve a szakfelelőst a megkötött hallgató munkaszerződésekről;
A vezető mentor, illetve a szakmai mentor szemeszterenként, és
hallgatónként tájékoztatást ad a hallgatói teljesítményekről (lsd. Hallgatói
portfólió);
A vállalati személyzeti osztály tájékoztatja a Duális Képzésért felelős
oktatót, illetve a szakfelelőst, ha a hallgató munkavégzésével kapcsolatosan
súlyos problémák (rendszeres igazolatlan hiányzás, fegyelmezetlen
munkavégzés stb.) merülnének föl;
A vállalati személyzeti osztály 5 munkanapon belül tájékoztatja a Duális
Képzésért felelős oktatót, illetve Szakfelelőst, ha a hallgatói munkaszerződés
megszűnt;
III.2.2. Vállalat-specifikus folyamatok
25
III.2.2.1. A képzési infrastruktúra biztosítása
A Duális Képzésben részt vevő vállalat vállalja, hogy a képzés időtartama alatt
az adott szakterülethez tartozó Képzési Kimeneti Követelmények teljesítéséhez
szükséges IKT, technológiai és munkavégzési infrastruktúrát, saját
költségviselése mellett, folyamatosan azonos szinten biztosítja. (lsd. Önértékelési
kérdőív)
III.2.2.2. A képzés személyi, szervezeti feltételeinek kialakítása
A Duális Képzésben részt vevő vállalat vállalja, hogy a képzés időtartama alatt
a hallgató-munkavállaló gyakorlati oktatásához szakmailag felkészült
gyakorlati oktatókat - szakmai mentorokat rendel.
A vállalat saját hatáskörében, és költségviselése mellett alakítja ki a mentori
rendszert, és vállalja, hogy a mentorok a szak-specifikus kompetenciák
ismeretében irányítják, felügyelik és ellenőrzik a hallgatók gyakorlati munkáját.
A vállalat a mentori rendszer működtetésével hozzájárul a Duális Képzés
minőségbiztosításához. (lsd. Mentori rendszer)
Az intézmény és a vállalat megállapodhatnak abban, hogy a
továbbfoglalkoztatott hallgatókról Duális Alumni adatbázist hoznak létre.
III.2.2.3. A hallgatói kiválasztási és felvételi eljárás
A vállalat saját rendszerében és költségvetése mellett szervezi meg és
bonyolítja le a Duális Képzésre jelentkezettek felvételi és kiválasztási eljárását.
A képzésben részt vevő vállalatok legkésőbb az állami felvételi eljárásban a
jelentkezési sorrend módosítására biztosított határidőt megelőző munkanapig
tájékoztatják a jelentkezőket a kiválasztási folyamat eredményéről.
Amennyiben a hallgató felvételt nyert, akkor a vállalat által biztosított
válaszadási határidőn belül, írásban, és tértivevényes levélben köteles
nyilatkozni, hogy a munkaszerződést meg kívánja-e kötni. A határidő
elmulasztásából eredő minden felelősség a hallgatót terheli, mely tényre
azonban a vállalat köteles felhívni a felvételt nyert jelentkezett figyelmét.
A jelentkezők a vállalattól kapott információ birtokában a besorolási döntés
(ponthatárhúzás) időpontját megelőző 14. napig egy alkalommal
módosíthatják a képzési intézményhez történt jelentkezésük sorrendjét.
A sikertelen vállalati felvételi eljárás nem érinti az állami felvételi eljárást, és nem
befolyásolja a ponthatárhúzás eredményét sem.
Az állami felvételi eljárásban a sikeres ponthatárhúzást követően a hallgató az
adott tanév szeptemberében iratkozhat be a felsőoktatási intézménybe.
Amennyiben a hallgató egy adott vállalatnál felvételt nyert, és duális
formában kívánja folytatni tanulmányait, úgy ezt a döntését a beiratkozáskor
kell jeleznie a Tanulmányi és Oktatási Hivatalnál, a megfelelő
formanyomtatvány kitöltésével, és egyidejűleg csatolni köteles a hallgatói
munkaszerződését.
Amennyiben a hallgató érvényes munkaszerződéssel még nem rendelkezne,
mert azt a vállalat csak a beiratkozást követően kívánja megkötni, akkor a
beiratkozáskor köteles bemutatni a vállalat által hivatalosan aláírt
kötelezettségvállaló nyilatkozatot, majd ezt követő 48 órán belül az érvényes
26
és hatályos munkaszerződést. Az Oktatási Igazgatóság a hallgatót, kérelmére
és az által bemutatott formailag hibátlan, érvényes és hatályos
munkaszerződés alapján veszi föl a Duális Képzési Státuszra.
III.2.2.4. A hallgatói munkavégzés dokumentálása
A Munkaszerződés
A vállalat a hallgatóval a 2012. évi I. tv a munka törvénykönyvéről szabályai
szerint határozott idejű, 3,5 évre (7 szemeszterre) szóló hallgatói
munkaszerződést köt, melyben vállalja, hogy a képzés vállalati szakasza alatt a
hallgató számára gyakorlati oktatást nyújt.
A hallgató-munkavállalót a vállalati munkavállalókkal azonos jogok illetik meg,
és azonos kötelezettségek terhelik. (pl. túlóra elrendelés)
A hallgató-munkavállaló az intézményi szakaszban kizárólag közös
megegyezés alapján, a hallgató „szabad idejének” terhére és csak oly módon
foglalkoztatható, hogy az a hallgatót a tanulmányi kötelezettségeinek
teljesítésében ne akadályozza.
A munkaadó vállalat vállalja, hogy a vállalati szakaszban a hallgató számára
a vizsgák letételéhez, szükség szerint munka-időkedvezményt biztosít.
A hallgatói munkaszerződés alapján a hallgatót a hatályos törvényi előírások
szerint a Duális Képzés teljes idejére díjazás illeti meg, azaz a hallgató mind a
vállalati, mind az intézményi periódusok alatt munkabérre jogosult.
A díjazás mértéke legalább hetente a kötelező legkisebb munkabér
(minimálbér 15%-a), amely havonta legalább a minimálbér 60%-át jelentő
összeg. A kötelező törvényi minimumtól magasabb összeget a vállalat saját
hatáskörében megállapíthat.
Semmis a munkaszerződés bármely olyan kikötése, amely bármilyen jogcímen
a hallgató munkavégzéseséért járó díjazást a vállalathoz visszaszármaztatná.
(pl. költségtérítés a mentori oktatással, vagy a vállalati tananyagokkal
kapcsolatban)
A vállalat saját határkörében, a Munkatörvénykönyv Általános Magatartási
Szabályainak egyidejű betartása mellett előírhatja, hogy a hallgató az
intézményi tanulmányi előmeneteléről rendszeres tájékoztatást adjon. A
tájékoztatás formáját, rendszerességét a vállalat határozza meg.
A felsőoktatási intézmény a hallgató-munkavállaló tanulmányi előmeneteléről
tájékoztatást nem adhat a vállalatnak. Ez alól az általános tilalom alól a
hallgató ellen meghozott fegyelmi eljárás képez kivételt.
A vállalat a saját hatáskörében és költségére gondoskodik a vállalati gyakorlati
tananyagok biztosításáról. A vállalat és az intézmény egyeztethet a
tananyagok kiválasztásában. (lsd. mentor és szakfelelős együttműködése)
27
IV. Elsajátítandó kompetenciák
IV.1. A Duális Képzés általános készségei, kompetenciái
A Duális Képzés vállalati oktatási része „curriculum szemléletű”, így elsőrendű
feladata, hogy a hallgató elméleti és gyakorlati tudásának fejlesztése mellett
olyan kompetenciákat is közvetítsen, amelyek a hazai és a nemzetközi
gazdasági, illetve üzleti életben hatékonyan alkalmazhatóak.
Tekintve a hallgató-munkavállalónak a vállalati értékteremtő folyamatokba
történő integráltságát, olyan hosszútávon és sikeres alkalmazható középvezetői
kompetenciák is létrejöhetnek, amelyek a képzettség és a munkakör rugalmas,
és hatékony illeszthetőségét, valamint a szakmai fejlődési életpályát
tervezhetőségét is biztosíthatják mind a hazai, mind a nemzetközi
munkaerőpiacon.
A vállalat a hat szemeszter időtartamú gyakorlat során a következő
kompetenciák megszerzéséhez nyújt támogatást a hallgató-munkavállalónak.
Learning Outcomes - Kompetencia profil
28
IV.2. A Mezőgazdasági mérnöki (BSc) alapképzési szak szak-specifikus
készségei, kompetenciái
Szakmai kompetenciák
Általános Szakspecifikus
A mezőgazdasági termelést megalapozó
természettudományi, műszaki, technológiai,
élelmiszerlánc-biztonsági, gazdálkodási és
gazdasági alapfogalmak ismerete
A mezőgazdasági ágazatokban használatos
korszerű technológiai és azok gyakorlati
alkalmazásának ismerete
Az agrárium Európai Uniós és magyar
intézményrendszere felépítésének, jogi
szabályozásának ismerete
A növényeket veszélyeztető kártevők,
kórokozók, gyomnövények, valamint
természetes ellenségeik azonosításának
ismerete, az integrált növényvédelem
megtervezése és megvalósítása.
Kognitív készségek
Analitikus Szintetizáló
Szakmai tevékenység rendszerszemléletű
megvalósítása
Egyes tudáselemek (tudományterületek)
egymásba integrálása
A mezőgazdasági termelés folyamatában
fellépő rutinszerű problémák felismerése és
azok megszüntetése.
Kommunikációs képesség, szakmai
vélemény, álláspont megfogalmazása és
megvédése, vitakészség
Adatok elemzése (statisztikai módszerek)
ismerete.
A környezet és a mezőgazdasági termelés
egymásra hatásának figyelemmel kísérése
és komplex szemlélettel való döntés.
Adatelemzésből információk szolgáltatása Kezdeményezőképesség, pro-aktív
gondolkodás
Kulcskészségek
Értékelő Self-management
Az élelmiszerlánc-biztonsági alapelvek
betartása és betartatása az élelmiszer
előállítása során.
Szakmai fejlődésre hajlandóság, életpálya-
tervezés fontossága
A környezetvédelmi, higiéniai, élelmiszer-
biztonsági, élelmezés-egészségügyi,
munkavédelmi előírások betartása valamint
betartatása.
Idegen nyelv ismerete és fejlesztése
Együttműködési Információs technológia
Együttműködés a beosztottakkal Digitális írástudás, grafikonok, táblázatok
összeállítása
Tervezés, koordináció és szervezés IT-kommunikáció ismerete
Csapatban való munkavégzés képessége Vállalatirányítási rendszerek ismerete
29
V. Mezőgazdasági mérnöki (BSc) alapképzési szak
V. I. A Mezőgazdasági mérnöki (BSc) alapképzési szak ajánlott szak-
specifikus projektfeladatai
Az I. félév során választható projektfeladatok
Választható projektfeladat témakörök
1. Ismertesse a vállalat szervezeti felépítését, az egyes szervezeti egységek
feladatát.
2. Mutassa be a vállalkozás formáját, gazdálkodását, készítsen rövid
közgazdasági környezetelemzést (makro és mikro) a gazdálkodási
tevékenységéről.
3. Mutassa be és jellemezze a művelési ágakat és a vetésszerkezet alakulását
több évre visszamenőleg.
4. Készítsen átfogó agrobotanikai tanulmányt a termesztett gazdasági
növényekről.
5. Készítsen átfogó tanulmányt a termesztett gazdasági növények biológiai
alapjairól (fajták, hibridek.
6. Mutassa be az állattenyésztés szerkezetét, fajokat, fajtákat és termékeit.
7. Készítsen tanulmányt a vállalkozásban található gépekről és eszközökről és
ismertesse azok munkavédelmi vonatkozásait.
A kapcsolódó szakmai (tantárgyi) témakörök:
- A gyakorlati hely, mint gazdálkodó szervezet bemutatása.
- Gazdasági növényeink morfológiája, élettana és fejlődése.
- Gazdasági állataink morfológiája, élettana és fejlődése.
- Erőgépek és munkagépek szerkezeti felépítése és működése.
- Az állattartás épületei, a tartástechnológia műszaki berendezései.
Elsajátítandó kompetenciák:
- Releváns szakmai ismeretek tudása.
- Hatékony logisztikai szemlélet, összefüggések felismerése.
- Elemző készség, kritikai szemlélet.
- Precizitás.
Értékelés módszere: A projektfeladat beadandó dolgozattal zárul. A dolgozat
minimális terjedelme 5 oldal. A projektfeladat értékelését a mentor és a kijelölt
oktató egymástól függetlenül végzi. Mindkét oktató által adható maximális
pontszám 50, tehát összesen 100 pont szerezhető. Munkanapló elkészítése
fotódokumentációval (min. 15 oldal), teljesítményértékelő lap a mentor által
kitöltött minősítéssel.
30
A II. félév során választható projektfeladatok
Választható projektfeladat témakörök
1. Készítsen kimutatást a vállalkozásnál alkalmazott adatbázisokról. Készítsen
elemzést egy tetszőlegesen kiválasztott adatbázis adatainak
felhasználásával.
2. Jellemezze a vállalkozás földterületének talajviszonyait. Írja le a fellelhető
talajtípusokat és azok fizikai és kémiai tulajdonságait.
3. A talajvizsgálati adatok felhasználásával készítsen komplett tápanyag-
utánpótlási tervet egy adott táblára egy adott növény számára. Mutassa be
a tápanyag kijuttatás technológiát is.
4. Mérje fel a vállalkozás területén fellelhető talajhibákat és talajdegradációs
folyamatokat. Jellemezze a talajhibákat és készítsen tervet a
megszüntetésükre.
5. Végezzen egy adott táblán gyomfelvételezést a gyomirtó szeres kezelés
előtt. Becsülje meg a gyomborítást, határozza meg a gyomnövényeket,
készítse el a gyomnövények botanikai jellemzését. Készítsen
fotódokumentációt a gyomfelvételezésről!
6. Mérje fel, hogy milyen betegségek és kártevők vannak jelen a vállalkozás
területén termesztett növényi kultúrákban. Jellemezze a kártevőket és
kárképüket, írja le a betegségtüneteket, valamint a kártételi, illetve a
fertőzési időszakot jellemezték.
A kapcsolódó szakmai (tantárgyi) témakörök:
Informatikai alkalmazások, Talaj genetika, talajfizika, talajkémia,
növénytáplálás, talajvédelem, talajművelés, növényvédelem
Elsajátítandó kompetenciák:
Elemző képesség, problémamegoldó képesség, a tanult elméleti módszerek
alkalmazása a gyakorlatban, rendszerszemléletű gondolkodás,
kommunikációs képesség, pontosság, környezettudatosság, innovatív és
kreatív gondolkodás, önálló munkavégzés, információk dokumentálása.
Értékelés módszere: A projektfeladat beadandó dolgozattal zárul. A dolgozat
minimális terjedelme 5 oldal. A projektfeladat értékelését a mentor és a kijelölt
oktató egymástól függetlenül végzi. Mindkét oktató által adható maximális
pontszám 50, tehát összesen 100 pont szerezhető. Munkanapló elkészítése
fotódokumentációval (min. 15 oldal), teljesítményértékelő lap a mentor által
kitöltött minősítéssel.
31
A III. félév során választható projektfeladatok
Választható projektfeladat témakörök
1. A gazdaság (vállalkozás) területén gyűjtött meteorológiai adatok
felhasználásával készítsen átfogó elemzést egy gazdasági év időjárásáról.
Mutassa be az időjárási szélsőségeket, és értékelje az időjárást egy
tetszőlegesen megválasztott gazdasági növény termesztésének
szempontjából.
2. Készítsen takarmányozási tervet. Mutassa be a tervezett
takarmányféleséget, jellemezze azokat kémiai összetételük,
emészthetőségük, táplálóértékük és energia értékük alapján-
3. Készítsen átfogó értékelést egy állattartó telepről az állathigiéniai és
állatjóléti előírások megléte és betartása vonatkozásában.
4. Készítsen komplex elemzést egy állattartási, illetve állattenyésztési
technológiáról.
5. Készítsen elemzést a vállalkozás gazdálkodásáról. Vizsgálja meg a
vállalkozás költségeinek/ráfordításainak illetve bevételeinek összetételét és
ezek elmúlt 5 évben bekövetkezett változásait. Elemezze a változások
lehetséges.
6. Mutassa be a vállalkozás számviteli nyilvántartásának rendszerét és
bizonylatolási rendjét. Készítsen összefoglaló elemzést a vállalkozás elmúlt 5
évéről a számvitelből nyerhető és megismert információk alapján.
7. Készítsen el egy komplett pályázati anyagot.
A kapcsolódó szakmai (tantárgyi) témakörök: Agrometeorológia,
Takarmányozástan, Állattenyésztéstan I., Vállalati gazdaságtan, Számvitel és
pénzgazdálkodás, Pályázatkészítés és projektmenedzsment.
Elsajátítandó kompetenciák:
- elemző képesség,
- probléma-felismerés, problémamegoldó képesség,
- a tanult elméleti módszerek alkalmazása a gyakorlatban,
- kommunikációs képesség, a szakmai nyelv használata,
- innovatív és kreatív gondolkodás,
- önálló munkavégzés.
Értékelés módszere: A projektfeladat beadandó dolgozattal zárul. A dolgozat
minimális terjedelme 5 oldal. A projektfeladat értékelését a mentor és a kijelölt
oktató egymástól függetlenül végzi. Mindkét oktató által adható maximális
pontszám 50, tehát összesen 100 pont szerezhető. Munkanapló elkészítése
fotódokumentációval (min. 15 oldal), teljesítményértékelő lap a mentor által
kitöltött minősítéssel.
32
A IV. félév során választható projektfeladatok
Választható projektfeladat témakörök
1. A vállalkozásnál vezetett nyilvántartások adatainak és a gyakorlat során
gyűjtött saját adatok felhasználásával készítse el egy gabonanövény
termesztéstechnológiájának a leírását, valamint technológiai és ökonómiai
elemzését.
2. A vállalkozásnál vezetett nyilvántartások adatainak és a gyakorlat során
gyűjtött saját adatok felhasználásával készítse el a kukorica (szemes, siló vagy
vetőmag) termesztéstechnológiájának a leírását, valamint technológiai és
ökonómiai elemzését.
3. A vállalkozásnál vezetett nyilvántartások adatainak és a gyakorlat során
gyűjtött saját adatok felhasználásával készítse el a gazdaságban termesztett
valamely zöldségnövény termesztéstechnológiájának a leírását, valamint
technológiai és ökonómiai elemzését.
4. Mutassa be és értékelje a növényi termék-előállítás minőségbiztosításának
folyamatát a gazdaságban termesztett valamely növényre vonatkozóan.
5. Készítsen komplex elemzést egy állattartási, illetve állattenyésztési
technológiáról. Mutassa be az állattartó telepen az állathigiéniai és állatjóléti
előírások betartását.
6. Mutassa be és értékelje az állati termék előállítás minőségbiztosításának
folyamatát a gazdaságban előállított valamely állati termékre (hús, tej, tojás,
stb.) vonatkozóan
A kapcsolódó szakmai (tantárgyi) témakörök: Állattenyésztéstan II.,
Növénytermesztéstan I., Kertészeti technológiák I., Minőségbiztosítás és
élelmiszerbiztonság
Elsajátítandó kompetenciák:
- elemző képesség,
- az összefüggések meglátása, szintetizáló képesség,
- probléma-felismerés, problémamegoldó képesség,
- a tanult elméleti szakmai ismeretek és módszerek alkalmazása a
gyakorlatban,
- kommunikációs képesség, a szakmai nyelv használata,
- innovatív és kreatív gondolkodás,
- önálló munkavégzés,
- a szakmai jogszabályok értelmezési és alkalmazási képessége.
Értékelés módszere: Projektfeladat, amely beadandó dolgozattal zárul. A
dolgozat minimális terjedelme 5 oldal. A projektfeladat összpontszáma 100, az
értékelést a mentor és a kijelölt oktató egymástól függetlenül végzi. Mindkét
oktató által adható maximális pontszám: 50. Munkanapló elkészítése
fotódokumentációval (min. 15 oldal), teljesítményértékelő lap a mentor által
kitöltött minősítéssel.
33
Az V. félév során választható projektfeladatok
Választható projektfeladat témakörök
1. A vállalkozásnál vezetett nyilvántartások adatainak és a gyakorlat során
gyűjtött saját adatok felhasználásával készítse el egy takarmánynövény
termesztéstechnológiájának a leírását, valamint technológiai és ökonómiai
elemzését.
2. A vállalkozásnál vezetett nyilvántartások adatainak és a gyakorlat során
gyűjtött saját adatok felhasználásával készítse el árunövény
termesztéstechnológiájának a leírását, valamint technológiai és ökonómiai
elemzését.
3. Készítsen egy összefoglaló értékelést a gazdaság területén előforduló
növényi betegségekről és kártevőkről. Jellemezze a tenyészidőszak
időjárását a károsítók megjelenése szempontjából-
4. Mutassa be a vállalkozás számviteli nyilvántartásának rendszerét és
bizonylatolási rendjét. Készítsen összefoglaló elemzést a vállalkozás elmúlt 5
évéről a számvitelből nyerhető és megismert információk alapján.
5. Készítsen átfogó elemzést egy ágazat munkaszervezési gyakorlatáról.
A kapcsolódó szakmai (tantárgyi) témakörök:
Növénytermesztéstan II., Kertészeti technológiák II., Számvitel és
pénzgazdálkodás, Vezetési és munkaszervezési ismeretek
Elsajátítandó kompetenciák:
- elemző képesség,
- az összefüggések meglátása, szintetizáló képesség,
- probléma-felismerés, problémamegoldó képesség,
- a tanult elméleti szakmai ismeretek és módszerek alkalmazása a
gyakorlatban,
- kommunikációs képesség, a szakmai nyelv használata,
- innovatív és kreatív gondolkodás,
- önálló munkavégzés,
- a szakmai jogszabályok értelmezési és alkalmazási képessége.
Értékelés módszere: Projektfeladat, amely beadandó dolgozattal zárul. A
dolgozat minimális terjedelme 5 oldal. A projektfeladat összpontszáma 100, az
értékelést a mentor és a kijelölt oktató egymástól függetlenül végzi. Mindkét
oktató által adható maximális pontszám: 50. Munkanapló elkészítése
fotódokumentációval (min. 15 oldal), teljesítményértékelő lap a mentor által
kitöltött minősítéssel.
34
A VI. félév során választható projektfeladatok
Választható projektfeladat témakörök
1. Készítse el a gazdaságban termesztett valamely szántóföldi növény
termesztésének komplex technológiai és ökonómiai tervét egy konkrét
táblára vonatkozóan. Mutassa be a technológiai munkaműveleteket, azok
anyag, eszköz, gép és munkaerőigényét. Szervezze meg a
munkafolyamatokat és kalkulálja ki azok költségigényét. Tervezze meg a
hozamot és határozza meg a költségfedezeti pontot.
2. Készítse el a gazdaságban termesztett valamely kertészeti növény (kultúra)
termesztésének komplex technológiai és ökonómiai tervét egy konkrét
táblára vonatkozóan. Mutassa be a technológiai munkaműveleteket, azok
anyag, eszköz, gép és munkaerőigényét. Szervezze meg a
munkafolyamatokat és kalkulálja ki azok költségigényét. Tervezze meg a
hozamot és határozza meg a költségfedezeti pontot.
3. Készítsen üzemtervet valamely állatfaj tenyésztésére, tartására
vonatkozóan. Mutassa be a technológiai folyamatokat, azok anyag, eszköz,
gép és munkaerőigényét. Tervezze meg a költségeket, a bevételeket és
készítsen gazdaságossági számítást a tevékenység eredményességére
vonatkozóan.
4. Mutassa be és értékelje a vállalat szántóföldi növénytermesztésében
alkalmazott helyspecifikus (precíziós) technológiákat vagy technológiai
elemeket. Elemezze, hogy ezek a technológiák hogyan biztosítják a
környezetkímélő technológiákkal szembeni követelményeket.
5. Végezzen gyomfelvételezést egy növényi kultúrában egy konkrét táblán.
Mutassa be gyomfajokat és elemezze a felvételezés eredményét a tábla
előéletének ismeretében. Adjon technológiai javaslatokat a
gyomproblémák megszüntetésére (legalább két technológiai változat).
6. Értékelje a gazdaságban alkalmazott növényvédelmi technológiákat abból
a szempontból, hogy mennyiben felelnek meg az integrált növényvédelmi
technológiák kritériumainak. Tárja fel a hiányosságokat és adjon
javaslatokat, hogy miként lehetne a technológiát integrálttá tenni.
A kapcsolódó szakmai (tantárgyi) témakörök:
Üzemszervezés, Helyspecifikus növénytermesztés, Gyomnövényismeret és
gyomszabályozás, Integrált növényvédelem.
Elsajátítandó kompetenciák:
- elemző képesség,
- az összefüggések meglátása, szintetizáló képesség,
- probléma-felismerés, problémamegoldó képesség,
35
- a tanult elméleti szakmai ismeretek és módszerek alkalmazása a
gyakorlatban,
- kommunikációs képesség, a szakmai nyelv használata,
- innovatív és kreatív gondolkodás,
- önálló munkavégzés,
- a szakmai jogszabályok értelmezési és alkalmazási képessége.
Értékelés módszere: Projektfeladat, amely beadandó dolgozattal zárul. A
dolgozat minimális terjedelme 5 oldal. A projektfeladat összpontszáma 100, az
értékelést a mentor és a kijelölt oktató egymástól függetlenül végzi. Mindkét
oktató által adható maximális pontszám: 50. Munkanapló elkészítése
fotódokumentációval (min. 15 oldal), teljesítményértékelő lap a mentor által
kitöltött minősítéssel.
36
VI. A Duális Képzés minőségbiztosítása
A Duális Képzés Minőségbiztosítása 3 pilléren nyugszik: a vállalat és az
intézmény együttműködésének értékelésén, a hallgatói
teljesítményértékelésen, illetve a hallgató által a vállalatról kialakított
véleményen.
Mindhárom értékelést szemeszterenként kell elvégezni.
VI.1. A vállalati-intézményi együttműködés értékelése
Sorszám/
kategória
Intézményi Vállalati
Együttműködés
értékelése
Kitűnő(en) -
6
Jó(l)
- 5
Jobb, mit
közepes
- 4
Közepesnél
gyengébb -
3
Megfelelő(en -
2
Rossz(ul)
- 1
I. Szakmai együttműködés intenzitása
1.
Vállalati jelenlét az
oktatásban
(vendégelőadás,
üzemlátogatás)
2.
Intézményi kutatási
eredmények/elméleti
tudásanyag átadása
(konferenciák)
3.
A Duális Képzés
projekttémaköreinek
közös fejlesztése
4.
Curriculum közös
fejlesztése (pld. e-
learning tananyagok,
szakdolgozati témák)
5. Részvétel közös kutatási
projektben
Részeredmény 0 0 0 0 0 0
Értékelés - Tulajdonságok 0,0%
II. Kommunikáció minősége
1.
Intézményi tájékoztatás a
képzésről (felvételi eljárás
stb.)
2.
Intézményi tájékoztatás a
hallgatók Egyetemi
munkájáról (TDK
részvétel)
3.
Együttműködés a képzés
népszerűsítésében (pld.
Állásbörze)
4.
Vállalati tájékoztatás a
hallgatói kiválasztásról
(pályázatok
tapasztalatai)
5. Vállalati tájékoztatás a
hallgatói előremenetelről
Részeredmény 0 0 0 0 0 0
Értékelés - Viselkedés 0,0%
37
III. Hallgató támogatása
1.
Oktatásszervezési
feladatok
megvalósulása az
intézménynél
2.
A hallgatói problémák
kezelése az
intézménynél
3. A hallgatói problémák
kezelése a vállalatnál
4. Szakfelelős-Mentor
együttműködése
5. A Mentor-Hallgató
kapcsolata
Részeredmény 0 0 0 0 0 0
Értékelés - a vállalati gyakorlat
eredményei
0,0%
Értékelés - Eredmények
Javaslatok
Dátum:
…………………………………… ………………………………
Intézmény aláírása Vállalat aláírása
38
VI. 2. A hallgatói portfólió
VI.2.1. A hallgató teljesítményének értékelése
A hallgató
neve:
Szemeszter:
Sorszám/kategóri
a Kérdés, kiértékelendő
tulajdonság
Kitűnő(en
) - 6
Jó(l
) - 5
Jobb,
mit
közepe
s - 4
Közepesn
él
gyengébb
- 3
Megfelelő(e
n - 2
Rossz(ul
) - 1
I. Tulajdonságok
1. Elméleti (Egyetemi
képzésben
megszerzett)
szaktudásának
mélysége
x
2. Önálló tanulásra,
továbbfejlődésre való
igény
x
3. Önálló munkavégzés
képessége
x
4. Az adott feladatra való
összpontosítás,
koncentrálás
képessége
x
5. Az egyes tudáselemek
integrációjára való
törekvés
x
6. Csapatban való
dolgozás, a
munkatársakkal való
együttműködés
képessége
x
7. Problémamegoldó
képesség
x
8. Folyamatszemlélet x
9. Ötleteinek,
javaslatainak
képviselete
x
10. A vállalat érdekeinek
tisztelete és képviselete
x
Részeredmény 6 4 0 0 0 0
Értékelés -
Tulajdonságok
93,3%
II. Viselkedés
1. Szavahihető,
megbízható
2. Tisztelettel és korrekt
hangnemben beszél-e
a munkatársaival
39
3. A konfliktus helyzeteket
higgadtan és
problémamegoldó
szemlélettel kezeli-e
4. A vezetőjével való
kapcsolata
kiegyensúlyozott,
tisztelettudó
5. Betartja-e a munkaidőt
(pontosan jelenik meg,
és időben távozik)
6. Időgazdálkodása jó (a
kijelölt feladatot képes
határidőben elvégezni)
7. Az útmutatások, az
információk megértése
és feldolgozása
8. A feladat ellátása
során jelentkező
problémák
megfogalmazása,
jelzése
9. Új információkra,
tudásra való nyitottság
10. Kezdeményezőképessé
g, tudásának
megosztása
11. Egyéni és a
csapatérdek
összehangolása
12. Munkájának
eredményéért vállalt
felelősség
13. Kritikai észrevételeinek
megfogalmazása
14. Motiváltság a vállalat
eredményeihez való
hozzájáruláshoz
15. Vállalati
programokban való
részvétel, a vállalattal
való azonosulás
Részeredmény 0 0 0 0 0 0
Értékelés - Viselkedés 0,0%
III. A vállalati gyakorlat eredményei
1. A munkakörére vonatkozó előírások betartása
2. Többletmunka vállalásának készsége
3. A szervezeti célokkal való azonosulás
4. Adminisztrációs kötelezettségeinek teljesítése
5. A hibák elismerése és javításuk gyorsasága,
hatékonysága
6. A munka megszervezésének önállósága
7. Az információ átadás pontossága (időben,
tartalomban)
40
8. Új ötletek (jobbítása javaslatok)
megfogalmazása
9. Új informatikai eljárások átvétele (betanulás
időigénye)
10. Feladatainak pontos átadása (azt a másik
munkatárs folytatni tudja)
11. Munkavégzésének minősége (gondossága,
átláthatósága stb.)
12. Megjelenésének ápoltsága, rendezettsége
13. Az ügyfelekkel való kapcsolattartás minősége
(udvarias, gyors, hatékony)
14. Idegen nyelvi felkészültsége
15. Prezentációs képessége
Részeredmény 0 0 0 0 0 0
Értékelés - a vállalati
gyakorlat eredményei
0,0%
Értékelés - Eredmények
A hallgató véleménye
Dátum, Vállalat aláírása A hallgató
aláírása
VI.2.2. A projektfeladat értékelése
A gyakorlati témakörök átfogó megismerését és feldolgozását a vállalat
projektfeladatok elkészítése révén, önálló munkavégzés keretében biztosítja.
A projektfeladatok elvégzése erősíti a hallgató elemző, problémamegoldó
képességét, hozzájárul a folyamatokban való gondolkodás képességéhez.
A projektmunka során a hallgatónak lehetősége van kérdéseket feltenni,
észrevételeket és javaslatokat megfogalmazni. A vállalati szakember és a
hallgató közötti interaktív kommunikáció, visszacsatolás, és folyamatos
értékelés kialakítja a hallgató önálló döntésképességét, szisztematizált és
logikus gondolkodásmódját. A vállalati szakasz legalább egy projektfeladattal
zárul, amelyet a vállalat által kijelölt szakmailag felelős személy hagy jóvá, és
értékel.
A projektfeladatot ezt követően a hallgató benyújtja az egyetemhez, a
témakörhöz kapcsolódó tantárgy oktatójához, aki a feladat megoldását az
akadémiai kritériumok szerint értékeli.
41
A projektfeladatokról készítendő beszámoló formai követelménye:
terjedelem: minimum 8000 karakter + ábrák + felhasznált irodalom +
tartalomjegyzék + ábrajegyzék;
sorköz: 1,5; Margók 2 cm + a baloldalon 1 cm kötési margó;
betűtípus: Times New Roman, betűméret: 12p
az információk forrását a dolgozat végén irodalomjegyzékben kell
felsorolni
tartalom felépítése: szöveg, kép, ábra, táblázat, felsorolás;
a beadandó dolgozaton fel kell tüntetni:
o az elvégzett projektfeladatot (a projektfeladat címét),
o a vállalat, a szakmai mentor nevét
o hallgató nevét, a tanévet és a szemesztert.
A projektfeladat értékelése:
A projektfeladat értékelése 100%-os (pontos) skálán történik, melyből
50-50%-os arányt képvisel az intézményi, illetve a vállalati értékelés.
A projektfeladatot, rámutatva a megoldás helyességére, erősségeire,
egyéni módjára, és egyidejűleg a tudás fejlesztési pontjaira szövegesen is
értékelni kell a projektbírálati lapon.
A projektfeladatot előzetesen a kijelölt vállalati szakember értékeli.
Csak a szakmai mentor értékelésével benyújtott dolgozat fogadható
el.
Az intézményi szakfelelős és a vállalati mentor közös értékelése
alapján képződik a projektfeladat végső érdemjegye.
A Duális Képzés hat szemesztere alatt elvégzett projektfeladatok
érdemjegye (illetve %-a) a Duális Képzési Betétlap minősítésébe beleszámít.
A projektfeladat bírálati lapja Intézmény neve: Duális Képzés
Hallgató neve: Projektfeladat bírálati lap
Vállalat Megnevezése:
Szakmai Mentor/Bíráló neve:
A projektfeladat címe:
ÉRTÉKELÉS
1. oldal
Pontszámok
Max.
Elért
Bírálati szempontok
1. A választott téma jelentősége, és időszerűsége.
10
5
42
Az ábrák, illusztrációk naprakészsége, témához való kötődése;
5
2. A projekt feladat logikai felépítése, szerkezete, arányossága;
10
10
3. Az eredmények értékelése, következtetések
10
5
5
4. Szakirodalmi áttekintés, a hivatkozások szakszerűsége
10
5
5
5. Stílus, nyelvhelyesség, helyesírás
5
5
6. A projektdolgozat formai elemei, külső megjelenése
5
5
Projektdolgozat összesített értékelése
50
SZÖVEGES ÉRTÉKELÉS
(5-8 mondat)
Dátum,……év……….hónap…….nap: ……………………………..
43
bíráló aláírása
Intézmény neve: Duális Képzés
Hallgató neve: Projektfeladat bírálati lap
Vállalat Megnevezése:
Szakmai Mentor/Bíráló neve:
A projektfeladat címe:
ÉRTÉKELÉS
2. oldal
Pontszámok
Max.
Elért
Bírálati szempontok
1. A választott téma jelentősége, és időszerűsége.
10
A bevezetésben meghatározott célkitűzés egyértelműsége;
5
5
2. A projekt feladat logikai felépítése, szerkezete, arányossága
10
10
3. Az eredmények értékelése, következtetések
10
5
5
4. Szakirodalmi áttekintés, a hivatkozások szakszerűsége
10
5
5
5. Stílus, nyelvhelyesség, helyesírás
5
A dolgozat stilisztikai igényessége, grammatikai helyessége;
5
44
6. A projektdolgozat formai elemei, külső megjelenése 5
5
Projektdolgozat készítése összesen
50
SZÖVEGES ÉRTÉKELÉS
(5-8 mondat)
Dátum,……év……….hónap…….nap: ……………………………..
bíráló aláírása
Összesített értékelés
Összegezett pontszám
Osztályzat
Elért eredmény
89 - 100 Jeles (5)
88 - 78 Jó (4)
77 - 67 Közepes (3)
66 - 55 Elégséges (2)
54-0 Elégtelen (1)
45
VI.3. A vállalati munkavégzés hallgatói értékelése
A szemeszter
megjelölése:
sorszám/kategó
ria
Kérdés,
kiértékelendő
tulajdonság
Kitűnő(e
n) - 6
Jó(l
) - 5
Jobb,
mit
közepe
s - 4
Közepesn
él
gyengéb
b - 3
Megfelelő(
en - 2
Rossz(u
l) - 1
I. Vállalati munkavégzés értékelése
1. A munkavégzés
technikai
feltételei
x
2. Az általános
munkahelyi
légkör
(nyitottság,
csapatmunka,
barátságos)
x
3. Az értékteremtő
folyamatokban
való részvétel
x
4. A munkavégzés
tervezettsége,
szervezettsége
x
5. Felelősség és
kompetencia
egyértelműsége
x
Részeredmény 3 2 0 0 0 0
Értékelés - Tulajdonságok 93,3%
II. Szakmai ismeretanyag elsajátítása
1. A vállalati
stratégiai és
operatív célok
megismerése,
azonosulás
2. A
projektfeladatok
elvégzéséhez
kapott szakmai
iránymutatás
3. Az elvégzett
feladatok
minősége
(kreativitás,
rendszer és
folyamatszemlél
et, kihívások)
4. A feladatok
teljesítésének
értékelése
(feedback
rendszeressége,
motiváló ereje)
46
5. Az új
ismeretanyag
minősége
(tudásbővülés,
összefüggések
felismerése, stb.)
Részeredmény 0 0 0 0 0 0
Értékelés - Viselkedés 0,0%
III. Személyes kapcsolatok
1. A mentor által
nyújtott
támogatás
(segítőkészség,
rendszeresség)
2. Személyes
(családi,
egészségügyi)
stb. problémák
kezelése
3. A
teljesítményérték
elő
beszélgetések
(ösztönzőerő,
lojalitás
erősödés)
4. Az egyéni
teljesítmény és a
csapatmunka
összhangja
5. A vezető
kollégák
segítőkészsége
(befogadás,
közösség
kialakítása)
Részeredmény 0 0 0 0 0 0
Értékelés - a vállalati
gyakorlat eredményei
0,0%
Értékelés - Eredmények
A hallgató véleménye
47
VII. Mellékletek
VII.1. Intézményi - Partnerszervezeti együttműködési megállapodás
VII.2. Hallgató Munkaszerződés Minta
EGYÜTTMŰKÖDÉSI MEGÁLLAPODÁS
duális képzés gyakorlati képzésének biztosításáról
amely létrejött egyrészről az Eszterházy Károly Egyetem (székhely 3300 Eger, Eszterházy
tér 1., adószám: 15834481-2-10, statisztikai számjel: 15834481-8542-312-10, törzskönyvi
nyilvántartási szám: PIR: 834489, államháztartási egyedi azonosító: ÁHTI 360340; képviseli
Dr. Liptai Kálmán rektor), mint felsőoktatási intézmény (továbbiakban: Egyetem),
másrészről az ……………... (székhely cím); nyilvántartási szám Cg:
…………………adószám: ……………………….. statisztikai számjel:
………………………….képviseli ……………………………….), mint Duális Partner
(továbbiakban: Duális Partner, az egyetemmel együtt: Felek) között,
a felsőoktatási szakképzésről és a felsőoktatási képzéshez kapcsolódó szakmai gyakorlat egyes
kérdéseiről szóló 230/2012. (VIII. 28.) Korm. rendelet (továbbiakban: R.) 3. § (2) bekezdés,
valamint 14–18. §-ban foglaltak alapján, az alábbi helyen és időben, a következő feltételek
szerint.
KÉPZÉSI INFORMÁCIÓK
Képzési terület/ szak megnevezése
………………. képzési terület
alapképzési/mesterképzési szak,
…………………………..
Képzés nyelve magyar
Intézményi képzési helyszín Eger vagy Gyöngyös, vagy mindkettőt be lehet
írni
Duális képzésben a Duális Partnernél
egyidejűleg résztvevők maximális száma / év
(fő)
………… fő (Eger), …… fő (Gyöngyös)
Duális képzésben résztvevők teljes képzési ideje
és annak beosztása (szakaszai) az Egyetemen és
a Duális Partnernél a gyakorlati képzési
helyszínen
I., III., V. félévekben: 13 hét az egyetemen + 7
hét a Duális Partnernél
II., IV., VI. félévekben: 13 hét az egyetemen + 15
hét a Duális Partnernél
48
Összesen: 26 hét az egyetemen + 22 hét a
Duális Partnernél évente (+4 hét szabadság
évente összesen)
Az utolsó VII. félévben 15 hét a Duális
Partnernél + 2 hét az egyetemen, ezt követően
záróvizsga
Duális Képzésben résztvevők munkaideje/hét 40 óra a tantervvel megegyező beosztás szerint
Duális képzés gyakorlati képzési helyszínei az a cím, ahol a gyakorlat folyik majd
Duális Partner web oldala internetcím
1. A megállapodás tárgya, célja, időtartama
Felek közötti együttműködési megállapodás tárgya az Egyetem duális képzésében
részt vevő hallgatók gyakorlati képzésének biztosítása a Duális Partner bevonásával.
A Duális Partner az Eszterházy Károly Egyetem jelen megállapodásban foglalt
képzési területén, az egyetem …………………………………..Kara
…………………………alapképzési/mesterképzési szakja vonatkozásában a
megjelölt feltételekkel a duális/gyakorlatorientált képzési formához kapcsolódóan
gyakorlati képzést szervez a képzési forma jelentkezési követelményeit teljesítő
hallgatók számára.
1.1. A megállapodás célja, hogy a hallgatók, a leendő szakképzettségüknek megfelelő
munkahelyen, munkakörben összekapcsolják az elméleti és a gyakorlati
ismereteket, fejlesszék a munkafolyamatokban a szakma gyakorlásához szükséges
munkavállalói kompetenciákat, gyakorlati jártasságot szerezzenek a szakterületen
működő vállalkozások, szervezetek és intézmények működtetéséhez,
üzemeltetéséhez kapcsolódó ismeretekben, valamint fejlesszék a
munkafolyamatokban a személyi kapcsolatokat és az együttműködést, a
feladatmegoldásokban a problémamegoldó, értékelő és önértékelő magatartást,
továbbá innovációs és kommunikációs készségüket.
1.2. Jelen Együttműködési megállapodást a felek határozatlan időre kötik, a 2018/2019.
tanévtől kezdődően visszavonásig, folyamatos érvénnyel. A megállapodás a
megállapodó felek aláírásával lép hatályba, és általános szeptemberi kezdésű és
keresztféléves felvételi eljárással felvételt nyert hallgatókra is vonatkozik. A
megállapodást mindkét fél a másik fél fenti címére megküldve írásban, 30 napos
határidővel mondhat fel. A felmondásra irányuló nyilatkozat megtételének a
gyakorlattal érintett tanulmányi félév végére kell esnie. A megállapodás
módosítására a felek egyetértésével kerülhet sor. A jelen szerződés módosítására
csak írásban van mód, a jelen szerződés aláírói vagy az általuk erre meghatalmazott
személy aláírása mellett. Jelen megállapodásban foglaltak hatályukat vesztik,
amennyiben a Duális Partner jogutód nélkül megszűnik; , erről a Duális Partnernek
az Egyetemet értesítenie kell. A megállapodás módosítását, illetve megszűnését az
Egyetem haladéktalanul köteles bejelenteni az Oktatási Hivatalnál.
1.3. Felek rögzítik, hogy a gyakorlati képzés ütemezését, valamint annak tartalmát
(tanrend) közösen alakították ki.
49
2. A megállapodással érintett hallgatói kör előzetes jelentkezése és kiválasztása
2.1. Felek megállapodnak abban, hogy a Duális Partner a felvétel időpontjától függően
előzetes jelentkezést hirdet mindazok számára, akik a jelen megállapodás szerinti
duális képzésben részt kívánnak venni. A hirdetmény közzétételi helye a Duális
Partner saját honlapja, melyet az Egyetem honlapjáról közvetlenül is elérhetővé kell
tenni.
2.2. A hirdetménynek legalább az alábbi adatokat kell tartalmaznia:
Duális Partner neve, székhelye, rövid bemutatása
a duális képzéssel érintett szakterület rövid bemutatása,
a jelentkezés módja és határideje,
kiválasztás során vizsgált szempontok.
2.3. A Duális Partner a jelentkezőkkel, az előzetesen megadott elektronikus
elérhetőségen keresztül, ennek hiányában postai úton közli a kiválasztás időpontját.
A kiválasztás során a jelentkező szakmai érdeklődése, szakma iránti
elkötelezettsége, a szakterület gyakorlásához szükséges kompetenciája mérhető fel.
2.4. A Duális Partner a kiválasztási eljárás befejezését követő 15 napon belül, de
legkésőbb minden év július 1-ig, a lakóhelyre küldött írásbeli értesítésben közli a
jelentkezővel, hogy kiválasztotta-e azon személyek közé, akik az Egyetemre való
sikeres felvételt, beiratkozást és Egyetemi átsorolást követően részt vehetnek a
duális képzésben. A Duális Partner a kiválasztásra vonatkozó döntését nem köteles
indokolni, döntésével szemben fellebbezésnek helye nincs. A Duális Partner a
kiválasztott hallgatók névsorát legkésőbb minden év július 1-ig megküldi az
egyetem Felvételi irodája címére (3300 Eger, Eszterházy tér 1.; ,e-mail: felvi@uni-
eszterhazy.hu
2.5. A Duális Partner kötelezettséget vállal arra, hogy a sikeres felvételt, beiratkozást és
egyetemi átsorolást követően, a jelen megállapodás szerinti egyeztetett tanrend
alapján részt vesz a kiválasztott személy duális képzésében.
2.6. A Duális Partnernél a gyakorlati képzésben részt vevő hallgatók szakonként
meghatározott létszámát a szerződés első oldalán szereplő táblázat tartalmazza.
2.7. A gyakorlati képzésben résztvevő hallgatók adatairól, a gyakorlati időszak
hallgatónként vezetett kezdő és befejező időpontjáról, illetve beosztásáról, az
ellátandó feladatokról és a hallgató munkaviszonyára, különös tekintettel a
hallgatói díjazásra vonatkozó szabályokról a képzési időszak kezdetén létrejött
hallgatói munkaszerződés (duális képzésben) rendelkezik.
3. Az együttműködés módja, a gyakorlati képzés keretei
3.1. A gyakorlati képzés a Képzési információk pontban feltüntetett helyszínen és
időkeretben zajlik a Duális Partner kijelölt szakembereinek (mentorainak)
irányításával.
3.2. A gyakorlati képzés a tanév teljes folyamán valósul meg. Felek az aktuális félév
kezdetét, végét és beosztását január, illetve augusztus hónapban egyeztetik
egymással.
50
3.3. A gyakorlati képzésen a nevezett alapszak azon nappali tagozatos hallgatói vesznek
részt, akiket a Duális Partner a 2. pont szerint kiválasztott, és akiket az Egyetem –
kérelmükre – az egyetemre való sikeres felvételt követően duális képzésre átsorolt.
Amennyiben a Duális Partner által kiválasztott személy bármely okból kifolyólag
nem tud részt venni a gyakorlati képzésben, úgy a Duális Partner jogosult – de nem
köteles – a helyére más jelentkezőt kiválasztani. Az új jelentkező kiválasztásának
tényét legkésőbb a kiválasztást követő 5 napon belül írásban közölni kell az újonnan
kiválasztott jelentkezővel és az Egyetemmel is.
3.4. Felek kölcsönösen és folyamatosan tájékoztatják egymást a duális képzésben
résztvevő hallgató(k) munkájának értékeléséről, így különösen is a tanulmányi
előrehaladásáról, a gyakorlati ismeretekben szerzett jártasságáról, a kompetenciák
fejlődéséről és a munkaviszonyból eredő kötelezettségek teljesítéséről. Felek
tudomásul veszik, hogy a jelen pont szerint adatközléshez a hallgatótól hozzájáruló
nyilatkozatot kötelesek beszerezni.
3.5. A gyakorlati képzés előrehaladását a Duális Partner kijelölt szakembere (mentora)
folyamatosan figyelemmel kíséri, arról rendszeres időközönként értesítést küld az
Egyetem kapcsolattartójának. Az előrehaladási értesítéseket a gyakorlati képzés
teljes időtartama alatt minden szemeszter végén kell megküldeni az Egyetem felé az
Egyetem által meghatározott formátumban.
3.6. Képzési félévenként a gyakorlati képzési időszak zárását követő 5 munkanapon
belül a Duális Partner kijelölt kapcsolattartója rövid szöveges és/vagy érdemjeggyel
ellátott értékelést ad a hallgató teljesítményéről. Az értékelés tartalmát az Egyetem
által a Duális Partner részére készített és átadott „Gyakorlat képzés értékelő lapja”
tartalmazza.
3.7. A gyakorlati képzés előrehaladásáról a hallgató gyakorlati képzési naplót vezet,
melyben napi rendszerességgel rögzíti az elvégzett feladatokat. A gyakorlati
képzési naplót a Duális Partnernél kijelölt, a gyakorlat vezetéséért felelős személy
hetente, az Egyetem kapcsolattartója havonta aláírásával ellenjegyzi.
3.8. A gyakorlati képzésen résztvevő hallgató az Nftv. 44. § (1) bekezdés a) pontja
szerinti, a Duális Partnerrel kötött hallgatói munkaszerződés alapján végezhet
munkát. A hallgatót a duális képzés teljes képzési ideje alatt havi folyamatos
díjazás illeti, melynek mértéke a szerződéskötés időpontjában hatályos rendelet
szerint hetente legalább a kötelező legkisebb munkabér (minimálbér) tizenöt
százaléka. A díjat a Duális Partner fizeti a hallgató képzésének teljes időszakára.
A Duális Partner tudomásul veszi, hogy a jelen pont szerinti díjazást sem az
Egyetemre, sem a hallgatóra, sem más személyekre nem háríthatja át.
3.9. A gyakorlati képzés egyetemi felelőse:………………….……………szakfelelős
(elérhetősége: ………………@uni-eszterhazy.hu., +36………………….), a
Duális Partner kapcsolattartója ………………………….. (elérhetősége:
…………………………, +36 ………………………), akiket a Felek egyúttal
kapcsolattartó személyként is megneveznek.
4. Az Egyetem kötelezettségei
51
4.1. Az Egyetem felelős a hallgatók teljes képzéséért, az annak részét képező gyakorlati
képzésért és a gyakorlati képzés megszervezéséért a Duális Partnerrel, mint külső
gyakorlati képzési hellyel.
4.2. Az Egyetem köteles a gyakorlathoz szükséges valamennyi adatot és információt a
Duális Partner részére kellő időben megadni, a Duális Partner által felvetett kérdések
megválaszolásában és problémás helyzetek megoldásában haladéktalanul és aktívan
közreműködni. A kapcsolattartás jellemző módja az előzőleg megnevezett felelős
személyek közötti elektronikus levelezés, sürgős esetben telefonos kapcsolat.
4.3. A Duális Partnerrel közösen kidolgozza a felvételi követelményeket a duális képzési
formában való részvételhez, melynek során egyeztet a Duális Partnerrel.
4.4. Elvégzi a szakmai készségek, képességek komplex fejlesztési folyamatában a
Duális Partner 3.5 és 3.6 -ban hivatkozott értékelése alapján a gyakorlati
kompetenciák értékelését.
4.5. Szakmailag támogatja a Duális Partnernél folyó szakmai tevékenységet és
instrukciókat ad a gyakorlati képzés megfelelő módon történő lebonyolításához.
4.6. Felkészíti a duális képzési formában résztvevő hallgatót a képzés szabályai, illetve
a képzésben szerepet játszó felek jogai és kötelességei vonatkozásában.
4.7. Felkészíti a Duális Partner gyakorlati képzésért felelős mentorát a feladatok
ellátására.
4.8. Előkészíti a hallgatói munkaszerződést és a hallgatói adatlapot.
4.9. Véleményezésre megküldi a Duális Partnernek a duális képzésben érintett, jelen
együttműködési megállapodás tárgyát képező szak:
− tantervét, tantárgyi struktúráját, képzési és kimeneti követelményeit;
− a duális képzési forma elméleti és gyakorlati képzésének időbeosztását.
4.10. A Duális Partnerrel egyeztetve kiválasztja a Duális képzésben résztvevőket.
4.11. Eseti jelleggel ellenőrzi a hallgatók Duális Partnernél való jelenlétét, végzett
munkáját, tanulmányi és módszertani segítséget nyújt.
4.12. Működteti a Duális képzés adminisztrációs rendszerét.
4.13. Az Egyetem, a hallgató gyakorlati teljesítményének értékelésekor köteles
figyelembe venni a Duális Partner értékelését.
4.14. A felsőoktatási intézmény Duális Partnerek nyilvántartásba vétele céljából
lebonyolítja az eljárást az Oktatási Hivatalnál.
5. A Duális Partner kötelezettségei
5.1. Kiválasztja a felvételi követelményeknek megfelelő, duális képzési formában való
részvételre alkalmas hallgatókat.
5.2. A Duális Partner köteles a gyakorlati képzésben részt vevő hallgatóval hallgatói
munkaszerződést kötni, mely munkaszerződésnek meg kell felelnie a hallgatók
foglalkoztatására vonatkozó mindenkor hatályos jogi előírásoknak, de különösen is
52
a Munka Törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény VII. Fejezetében, a nemzeti
felsőoktatásról szóló 2011. évi CCIV. törvény 44. §-ban, és a R. 17. és 18. §-ban
foglaltaknak.
5.3. A Duális Partner köteles a hallgatót az Egyetemmel közösen kidolgozott tanrend
szerint, és annak megfelelő szakterületeken foglalkoztatni.
5.4. A Duális Partner köteles a gyakorlati képzésben való munkavégzéshez szükséges
helyet, és a felsőfokú végzettséggel betölthető munkakörben foglalkoztatottak
részére jogszabály által előírt felelősségbiztosítást, munkaeszközöket, munka- és
védőruhát, baleset- és munkavédelmi felszereléseket biztosítani a hallgatónak.
Köteles továbbá a munkavédelmi előírások szerinti munkavédelmi oktatást
megtartani és azt a vonatkozó előírások szerint dokumentálni.
5.5. A Duális Partner köteles a hallgató gyakorlati képzéséhez rendszeres szakmai
felügyeletet és irányítást biztosítani.
5.6. A gyakorlati képzés eltöltését a Duális Partner az Egyetem által átadott
formanyomtatványon igazolja és az ott megadott szempontok alapján értékeli.
5.7. A gyakorlati képzésért felelős kijelölt mentorok részt vesznek az Egyetem által
szervezett szakmai egyeztetéseken és esetleges képzéseken.
5.8. A gyakorlati képzés feltételeinek sorozatos vagy súlyos megszegése, vagy nem
teljesítése esetén, illetve amennyiben a hallgató a gyakorlati képzésen
indokolatlanul nem jelenik meg, az előírt követelményeket nem tudja teljesíteni, a
Duális Partner köteles az Egyetemet haladéktalanul értesíteni, és egyidejűleg
kezdeményezheti a Hallgató Duális Képzésben való részvételének megszüntetését.
5.9. Véleményezi az adott szak:
− tantervét, tantárgyi struktúráját, képzési és kimeneti követelményeit
− a duális képzési forma elméleti és gyakorlati képzésének időbeosztását
5.10. Amennyiben bármelyik félnél jogutódlás következik be, úgy a jelen szerződést a
jogutód változatlan feltételekkel köteles teljesíteni. Amennyiben a Duális Partner
jogutód nélkül szűnik meg, úgy köteles gondoskodni a hallgató(k) számára
megfelelő gyakorlati képzési helyről, az Intézmény előzetes írásbeli értesítése és
jóváhagyása mellett.
5.11. A Duális Partner köteles az Egyetem által előírt jelenléti és képzési dokumentációt
vezetni, továbbá a hallgató által elsajátított szakmai tudást és kompetenciát a
Egyetem által meghatározott formában és tartalmi elvárással írásban értékelni.
5.12. A gyakorlati képzés felelőseként kapcsolattartót/mentort jelöl ki a képzés idejére,
akinek fő feladatai közé tartozik a tervezésben és a gyakorlati képzési időszak
koordinálásában való közreműködés, a hallgató munkájának folyamatos nyomon
követése, ennek kapcsán értesítés küldése és gyakorlati képzési napló ellenjegyzése.
5.13. Meghatározza a képzési forma gyakorlati képzési helyszínre vonatkozó felvételi
követelményeit és egyezteti az Egyetem kijelölt kapcsolattartójával.
53
5.14. A Duális Partner köteles a hallgatót mentesíteni a munkavégzési kötelezettsége alól
azokra a napokra, amelyeken a vizsgakötelezettségének tesz eleget az egyetemen,
feltéve, hogy a vizsga időpontját a hallgató legalább egy héttel korábban közölte a
szakmai felügyeletét és irányítását ellátó személlyel. A Duális Partner –
mérlegelésétől függően – a vizsganapokon túlmenően is adhat mentesítését a
munkavégzési kötelezettség alól, a vizsgára való eredményes felkészülés érdekében.
6. Hallgatói munkavégzés szabályai
6.1. A hallgatói munkaszerződés alapján munkát végző hallgató foglalkoztatás során a
Duális Partner köteles betartani a felsőoktatási szakképzésről és a felsőoktatási
képzéshez kapcsolódó szakmai gyakorlat egyes kérdéseiről szóló 230/2012.
(VIII.28.) Korm. rendelet 17-18.§ rendelkezéseit.
6.2. A gyakorlati képzésben részt vevő hallgatók kötelesek az Egyetem Hallgatói
Követelményrendszerének, valamint a tantervben előírtak betartására és teljesítésére,
így különösen a gyakorlati képzésen való részvételre, az ott kapott feladatok
elvégzésére.
7. A megállapodás megszűnése
7.1. A megállapodást a Felek rendes felmondással, vagy közös megegyezéssel, vagy
valamely fél egyoldalú jognyilatkozataként közölt azonnali hatályú felmondásával
szüntethetik meg.
7.2. Azonnali hatályú felmondásra ad okot:
− ha valamelyik fél, a szerződésben vállalt, illetve jogszabály szerinti
kötelezettségét, a másik fél írásbeli felszólítása ellenére sem teljesíti,
− a másik fél sérelmére súlyosan jogsértő, jelentős mértékű anyagi vagy erkölcsi
károsodást okozó magatartást tanúsít,
− ha a hallgatói munkaszerződés nem tartalmazza az 5.2. pontban felsorolt
jogszabályhelyek által megkívánt tartalmi elemeket, vagy azoktól a hallgató
hátrányára eltér,
− ha a Duális Partnert az illetékes szakmai kamara törli a nyilvántartásából.
7.3. Az azonnali hatályú felmondást írásban, indokolással ellátva kell közölni a másik
féllel.
7.4. Azonnali hatályú felmondás esetén a Polgári Törvénykönyv szerinti igények
érvényesíthetők a felmondásra okot adó másik féllel szemben.
8. Vegyes rendelkezések
8.1. Az Egyetem jogosult arra, hogy a gyakorlati képzést a Duális Partnernél
személyesen ellenőrizze. Személyes ellenőrzésre jogosult a 3.9. pontban nevezett
személy, valamint az általa meghatalmazott, az Egyetemmel közalkalmazotti
54
jogviszonyban álló oktató illetve vezető beosztású munkatársa. Az ellenőrzés
időpontjáról és az ellenőrző személyről az Egyetem előzőleg elektronikus levélben
és/vagy telefonon értesíti a Duális Partner szakmai felelősét.
8.2. Felek kölcsönösen kötelezettséget vállalnak a másik félről tudomásukra jutott üzleti
titok bizalmas kezelésére és megtartására.
8.3. Felek tudomásul veszik, hogy jelen megállapodást az Oktatási Hivatal
nyilvántartásba veszi, továbbá annak módosítását az Egyetem a Hivatalnak
bejelenteni köteles. A Duális Partner tudomásul veszi, hogy a megállapodásban
rögzített adatainak változásáról az Egyetemet haladéktalanul értesíteni köteles.
8.4. A megállapodásban nem rendezett kérdésekben a nemzeti felsőoktatásról szóló
2011. évi CCIV. Tv., a felsőoktatási szakképzésről és a felsőoktatási képzéshez
kapcsolódó szakmai gyakorlat egyes kérdéseiről szóló 230/2012. (VIII. 28.) Korm.
rendelet; a Polgári Törvénykönyv, valamint a hallgatók gyakorlati képzésére,
munkavégzésére vonatkozó jogszabályok rendelkezései az irányadók.
8.5. Felek a megállapodásból eredő jogvitákat békés úton, szükség esetén közvetítő
bevonásával, peren kívül kísérlik meg rendezni. Ennek eredménytelensége esetére
kikötik az Egyetem székhelye szerinti bíróság kizárólagos illetékességét.
Felek a fenti megállapodást, elolvasás és együttes értelmezést követően, mint az akaratukkal
mindenben megegyezőt jóváhagyólag 4 példányban aláírták. Az eredeti aláírt példányokból 3
példány az Egyetemet, 1 példány a Duális Partnert illeti.
Eger, 2017……………
_________________________________
Eszterházy Károly Egyetem
Dr. Liptai Kálmán
rektor
_________________________________
……………………….. Kft.
…………………………… ügyvezető
Duális Partner
EgyetemenEgyetemenEgyetemen
Hallgatói munkaszerződés
amely létrejött egyrészről
55
Kft.
Képviseli:
Székhelye:
Adószáma:
Statisztikai számjele:
Cégjegyzékszáma:
Tel./Fax száma:
Kapcsolattartó neve:
Kapcsolattartó e-mail címe:
A szakmai felelős neve:
mint szakmai gyakorlatot biztosító gazdálkodó szervezet (a továbbiakban: gazdálkodó
szervezet)
másrészről
Hallgató neve
Hallgató születési neve:
Hallgatói azonosító száma:
Anyja neve:
Szül. helye:
Szül. ideje:
Lakcíme:.
TAJ száma:
Adóazonosító jele:
Bankszámlaszáma:
Elérhetősége:
56
mint szakmai gyakorlaton részt vevő hallgató (a továbbiakban: hallgató; a továbbiakban együtt:
felek) között, alulírott helyen és időben, az alábbi feltételekkel:
1. A felek rögzítik, hogy a hallgatónak 201…. szeptember 01. napjától kezdődően hallgatói
jogviszonya áll fenn az Eszterházy Károly Egyetemmel a ……………………. Kar
…………………alapképzésre.
A hallgató által megszerzendő szakképzettség megnevezése:
A hallgató képzési ideje: 7 félév
Az Egyetem adatai: Eszterházy Károly Egyetem
Székhelye:3300 Eger, Eszterházy tér 1.
Elérhetőségei: Tel, lev..: +36/520-400
Intézményi azonosító száma: FI10955
Törvényes képviselőjének a neve: Dr. Liptai Kálmán
A szakmai gyakorlat intézményi felelőse: …………………………..
A felek rögzítik, hogy a gazdálkodó szervezet – a nemzeti felsőoktatásról szóló 2011. évi CCIV.
törvény (a továbbiakban: Nftv.) 44. § (1) bekezdése és továbbá a felsőoktatási szakképzésről
és a felsőoktatási képzéshez kapcsolódó szakmai gyakorlat egyes kérdéseiről szóló 230/2012.
(VIII. 28.) Korm. Rendelet alapján – …………………….. napján együttműködési megállapodást
kötött az Eszterházy Károly Egyetemmel a …………………….Kar
……………………..alapszakon, a gyakorlatorientált (duális) képzés keretében a hallgatók
számára biztosított, külső gyakorlóhelyen töltendő szakmai gyakorlat megvalósítása céljából.
Az együttműködési megállapodásban a gazdálkodó szervezet és az Eszterházy Károly
Egyetem megállapodott, hogy a gazdálkodó szervezet a 2018.09.01-től 2021.01.31-ig tartó, 7
féléves időtartamú képzés során hallgatókat fogad szakmai gyakorlatra, és az ebben való
részvételre az Eszterházy Károly Egyetem a hallgatót kijelölte.
2. A gazdálkodó szervezet kötelezettséget vállal arra, hogy a hallgató részére az egészség-
és munkavédelmi szempontból biztonságos munkahelyen a szakképzési programnak, illetőleg
a tantervnek megfelelő szakmai gyakorlatot biztosít.
57
Az 1. pontban írtak és a gazdálkodó szervezet előzőek szerinti kötelezettségvállalása alapján
a gazdálkodó szervezet és a hallgató a nemzeti felsőoktatásról szóló 2011. évi CCIV. törvény
(Nftv.) 44. § (1) bekezdés a) pontja, továbbá a felsőoktatási szakképzésről és a felsőoktatási
képzéshez kapcsolódó szakmai gyakorlat egyes kérdéseiről szóló 230/2012. (VIII. 28.) Korm.
rendelet alapján megállapodnak, hogy a hallgató a 2012. szeptember 03-tól 2016. január 31-
ig tartó képzési időszakban a jelen hallgatói munkaszerződés feltételei és rendelkezései
szerint „gyakornok” munkakörben részt vesz a gazdálkodó szervezet által szervezett szakmai
gyakorlaton, az alábbi feltételekkel:
2.1. A hallgató a szakmai gyakorlatot a gazdálkodó szervezet székhelyén, illetve mindenkori
telephelyein köteles teljesíteni. Amennyiben ez a hallgatóra irányadó éves munkatervben
foglaltakkal összhangban van, a szakmai gyakorlat időtartama alatt a hallgató előzetes
hozzájárulásával és az ezzel kapcsolatban felmerülő költségek viselésére vonatkozó
megállapodás alapján a gazdálkodó szervezet jogosult a Duális partner esetleges
vállalatcsoportjába tartozó más vállalathoz küldeni a hallgatót szakmai gyakorlat folytatása
céljából.
2.2. A gazdálkodó szervezet a hallgató számára a jelen szerződés tartamára a következő
juttatásokat biztosítja:
- A gazdálkodó szervezet a teljes képzési időtartamban, hetente a mindenkor hatályos
jogszabály szerinti kötelező legkisebb munkabér (minimálbér) 15 %-ának megfelelő díjazást
fizet a hallgató számára. Nem illeti meg a díjazás a hallgatót, ha a gazdálkodó szervezetnél
való megjelenési és a szakmai gyakorlatban való részvételi kötelezettsége alól bármely okból
mentesül (ide nem értve az elméleti képzésen történő részvétel idejét, továbbá a vizsganapot),
vagy ha igazolatlanul mulaszt.
- A gazdálkodó szervezet a szakmai gyakorlat tartama alatt – a gazdálkodó szervezet által
munkaviszonyban foglalkoztatott munkavállalókra irányadó szabályok szerint – biztosítja a
hallgató étkezését.
- A gazdálkodó szervezet a gyakorlati képzés időtartamára, a hallgató által elszenvedett
baleseti kockázatok fedezetére felelősségbiztosítást köt és tart fenn.
2.3. A szakmai gyakorlatot a gazdálkodó szervezet szervezi meg az általa készített és az
Eszterházy Károly Egyetemmel egyeztetett éves munkaterv alapján. A gazdálkodó szervezet
folyamatosan irányítja és ellenőrzi a szakmai gyakorlatot. A gazdálkodó szervezet a hallgató
számára adott feladatok elvégzéséhez, továbbá a szakdolgozat témájának kiválasztásához és
elkészítéséhez konzulenst biztosít.
58
2.4. A hallgató a szakmai gyakorlat során – a gazdálkodó szervezet irányítása és ellenőrzése
mellett – foglalkoztatási naplót vezet, amely tartalmazza a szakmai tevékenységét és az egyes
feladatokkal töltött gyakorlati időt. A gazdálkodó szervezet a foglalkoztatási naplóban
folyamatosan értékeli a hallgató tevékenységét, és a szakmai gyakorlat végén összegző
értékelést készít. A gazdálkodó szervezet a foglalkoztatási naplóban rögzített összegző
értékelés útján igazolja az Eszterházy Károly Egyetem felé a szakmai gyakorlat teljesítését.
2.5. A hallgató a szakmai gyakorlat alatt a gazdálkodó szervezet számára félévente szakmai
beszámolót készít, amelyben értékeli saját előre haladását és munkáját.
2.6. A szakmai gyakorlat megkezdése előtt a gazdálkodó szervezet a hallgatót munkavédelmi
oktatásban részesíti, továbbá a szakmai gyakorlat tartama alatt a mindenkor hatályos
munkavédelmi előírásoknak megfelelő feltétekkel biztosítja a szakmai gyakorlaton való
hallgatói részvételt és a hallgató számára a mindenkor hatályos előírásoknak megfelelő
munkaruhát, egyéni védőfelszerelést, tisztálkodási eszközt biztosít.
2.7. A hallgató a szakmai gyakorlat során köteles a szakmai gyakorlatot az arra előírt
követelmények alapján végezni, köteles a szakmai gyakorlati ismereteket a képességeinek
megfelelően elsajátítani. A hallgató köteles betartani a képzési rendet, a gazdálkodó
szervezetnél mindenkor irányadó jogszabályi rendelkezéseket, biztonsági, egészségügyi és
munkavédelmi szabályokat, belső szabályokat, előírásokat, utasításokat, továbbá köteles
végrehajtani a gazdálkodó szervezet által számára adott egyedi utasításokat.
2.8. A hallgató napi munkaideje 8 óra. A szakmai gyakorlat tartama alatt a hallgató köteles a
gyakorlati órarendje szerint a gazdálkodó szervezetnél megjelenni. A gazdálkodó szervezetnél
való megjelenési és a szakmai gyakorlatban való részvételi kötelezettség hetente az általános
munkarend szerint (hétfőtől péntekig, heti öt napon át, a hétközbe eső munkaszüneti napok
kivételével, napi 8 óra mértékben) terheli, azzal, hogy a napi tevékenység kezdetét és végét a
gazdálkodó szervezet jogosult meghatározni, és a munkaszüneti napok körüli munkarendre
vonatkozó jogszabályi előírás alapján munkanap szombati napra is áthelyezhető.
A gazdálkodó szervezet tájékoztatja a hallgatót, hogy a szakmai gyakorlat tartam alatt, hétfőtől
péntekig 08.30 órától 16.30 óráig terjedő időszakban köteles a szakmai gyakorlaton részt
venni. A hallgató naponként 20 perc tartamú szünetre jogosult, amely a gyakorlati időn belül
kerül kiadásra.
A napi tevékenység kezdetére és végére vonatkozó rendelkezést a gazdálkodó szervezet
egyoldalúan jogosult megváltoztatni.
59
2.9. A hallgató a szakmai gyakorlat tartama alatt szeszesital, illetve kábító hatású anyag
befolyásától mentes, a gyakorlati képzésen való részvételre képes állapotban köteles a
gazdálkodó szervezetnél az előírt időben megjelenni és a szakmai gyakorlatban részt venni.
A gyakorlati képzésen való részvételre képes állapot ellenőrzésére a gazdálkodó szervezet a
nála irányadó szabályok szerint jogosult. A hallgató nem végezhet semmiféle tevékenységet
olyan egészségi állapotban, amellyel saját, vagy más személy életét, egészségét, vagy testi
épségét veszélyeztetheti, illetve amely saját cselekvési képességét korlátozza, vagy
akadályozza.
2.10. A hallgató köteles a gazdálkodó szervezettel és gazdálkodó szervezet munkavállalóival
együttműködni, a szakmai gyakorlat során felmerülő feladatait, tevékenységét úgy végezni,
valamint általában olyan magatartást tanúsítani, hogy ez más egészségét és testi épségét ne
veszélyeztesse, munkáját ne zavarja, anyagi károsodását vagy helytelen megítélését ne
idézze elő. A hallgató nem tanúsíthat olyan magatartást, amellyel a gazdálkodó szervezet
jogos gazdasági érdekeit sértheti vagy veszélyeztetheti.
2.11. A hallgató mentesül a gazdálkodó szervezetnél való megjelenési és a szakmai
gyakorlatban való részvételi kötelezettsége alól
- az Eszterházy Károly Egyetem által előírt elméleti képzés ideje alatt,
- az Eszterházy Károly Egyetem által előírt vizsganapon,
- munkaszüneti napon,
- azon a napon, amelyen állampolgári kötelezettségét teljesíti,
- ha keresőképtelen beteg,
- kötelező orvosi vizsgálat tartamára,
- ha elháríthatatlan ok miatt nem tud a gazdálkodó szervezetnél megjelenni,
- a gazdálkodó szervezet engedélyével, amely a távol töltött idő más napon történő
teljesítéséhez köthető.
2.12. A gazdálkodó szervezet a szakmai gyakorlat idejére évente 20 munkanap szabadságot
biztosít a hallgató számára.
2.13. Amennyiben a hallgató bármely ok miatt a gazdálkodó szervezetnél az előírt időben
megjelenni nem tud, erről az előre látható távollét esetén legalább két nappal korábban, más
esetben az ok felmerülésekor haladéktalanul köteles tájékoztatni a konzulensét. A szabadság
igénybevételét a hallgató köteles a konzulensével legalább két nappal korábban egyeztetni.
60
2.14. A hallgató a szakmai gyakorlaton való részvételéről, illetve távollétéről a gazdálkodó
szervezet által előírt nyomtatványt köteles vezetni. A hallgató köteles a távollétét a gazdálkodó
szervezet számára a gazdálkodó szervezetnél egyébként irányadó rend szerint igazolni.
2.15. A hallgató határidő nélkül köteles megőrizni a szakmai gyakorlatban való részvétele
során, vagy azzal összefüggésben tudomására jutott, a gazdálkodó szervezetre, vagy annak
tevékenységére, működésére, gazdálkodására, műszaki megoldásaira, üzleti partnereire
vonatkozó adatokat, tényeket, információkat, azokat a hallgató kizárólag a gazdálkodó
szervezet által engedélyezett módon, mértékben, és célból használja fel, azokat illetéktelenül
harmadik személy tudomására nem hozhatja, illetve azokkal semmilyen módon nem élhet
vissza.
Amennyiben a hallgató az általa készítendő szakdolgozatban a gazdálkodó szervezetre, vagy
annak tevékenységére, működésére, gazdálkodására, műszaki megoldásaira, üzleti
partnereire vonatkozó adatokat, tényeket, információkat, vagy a szakmai gyakorlat során,
azzal összefüggésben készített tervrajzot használ fel, a szakdolgozat – a felsőoktatási
intézményen belüli felhasználás kivételével –, a gazdálkodó szervezet engedélyével
publikálható.
2.16. A hallgató által a gyakorlati képzés ideje alatt készített bármely tervrajz, dokumentáció,
műszaki leírás, bármely más műszaki megoldás a gazdálkodó szervezet tulajdonát képezi és
azt a gazdálkodó szervezet szabadon, minden ellenszolgáltatás nélkül bármikor jogosult
felhasználni.
2.17. Amennyiben a szakmai gyakorlat során a gazdálkodó szervezetnél a hallgatót baleset
éri, a balesettel kapcsolatos kivizsgálásra, bejelentésre, és nyilvántartásra vonatkozó
kötelezettség a gazdálkodó szervezetet terheli. A gazdálkodó szervezet a balesettel
kapcsolatos kivizsgálásba köteles bevonni az Eszterházy Károly Egyetemet, illetőleg annak
erre kijelölt megbízottját.
2.18. A gazdálkodó szervezet jogosult egyoldalúan, azonnali hatállyal megszüntetni a jelen
szerződést, amennyiben a hallgató a szakmai gyakorlatban való részvételére irányadó, jelen
szerződésben megállapított szabályokat megszegi, vagy ha a gazdálkodó szervezet jogos
gazdasági érdekeit sértő vagy veszélyeztető magatartást tanúsít, vagy ha a gazdálkodó
szervezetnek vagy harmadik személynek a szakmai gyakorlatban való részvételével
kapcsolatban kár okoz.
A gazdálkodó szervezet jogosult a jelen szerződést felmondással megszüntetni, amennyiben
a gazdálkodó szervezet és az Eszterházy Károly Egyetem által megkötött, a szakmai gyakorlat
megvalósítására vonatkozó együttműködési megállapodás megszüntetésre kerül.
61
A gazdálkodó szervezet jogosult a jelen szerződést felmondással megszünteti, amennyiben a
hallgató hallgatói jogviszonya szünetel vagy megszűnik, továbbá ha a hallgató a hagyományos
képzési rendszerű alapszakra tér át.
2.19. A Felek tudomásul veszik, hogy a hallgatói munkaszerződésre a felsőoktatási
szakképzésről és a felsőoktatási képzéshez kapcsolódó szakmai gyakorlat egyes kérdéseiről
szóló 230/2012. (VIII.28.) Kormány rendelet, Nftv. eltérő rendelkezése hiányában, a jelen
szerződésben nem érintett egyéb kérdésekre a munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I.
törvény (Mt.) rendelkezéseit megfelelően alkalmazni kell azzal együtt, hogy a Felek rögzítik, a
jelen szerződéssel közöttük nem jön létre az Mt. szerinti munkaviszony.
3. A felek megállapodnak, hogy jelen szerződés alapján a gazdálkodó szervezetnek nem áll
fenn arra vonatkozó kötelezettsége, hogy a szakmai gyakorlat befejezését, illetőleg a diploma
megszerzését követően a hallgatót munkaviszony keretében foglalkoztassa, illetve számára
munkaszerződés megkötésére ajánlatot tegyen. Ezzel egyezően, a hallgatót nem terheli
semmiféle olyan kötelezettség, hogy a szakmai gyakorlat befejezését, illetőleg a diploma
megszerzését követően a gazdálkodó szervezettel munkaviszonyt létesítsen.
4. A jelen megállapodásban nem szabályozott kérdésekben az Ftv., az Nftv., az Mt. és a Ptk., továbbá a felsőoktatási szakképzésről és a felsőoktatási képzéshez kapcsolódó szakmai gyakorlat egyes kérdéseiről szóló 230/2012. (VIII. 28.) Korm. Rendelet rendelkezései az irányadóak.
Kelt.
………………………… ………………………. Gazdálkodó szervezet Hallgató