a logoterápia és a pedagógia metszéspontjai
Post on 01-Jan-2016
35 Views
Preview:
DESCRIPTION
TRANSCRIPT
A logoterápia és a pedagógia metszéspontjai
1. Terápia, pedagógia, tanácsdadásszemélyek, szituációk2. Három metszéspont:a) Pedagógiakritikab) A logopedagógia jelenségec) Korunk kihívásai3. A logopedagógia jellemző színterei és
szakirodalmai
Terápia , pedagógia, tanácsadás
AB C
DE
F
G
1. Terapeuta2. Terápiás helyzet3. Páciens
1. Pedagógus2. Oktató-nevelő3. Nevelt
1. Tanácsadó2. Tanácsadó3. Kliens
1. „Vezető” személye: tulajdonságok, kompetenciák, végzettségek2. Szituáció: helyszín, keretek, szervezettség3. „Vezetett” személye
3. Három metszéspont a logoterápia és a pedagógia között
3. Három metszéspont:a)Pedagógiakritikab)A logopedagógia jelenségec)Korunk kihívásai
2. Három metszésponta) Logoterápia mint pedagógiakritika
aa) A logopedagógia emberképe mint pedagógiakritika
Frankl szerint terápia nem létezik emberkép nélkül.
• Pedagógia sem létezhet reflektált, átfogó emberkép nélkül.
• A ma a pedagógiai oktatásban tankönyvként használatos Bábosik-féle Pedagógia nem rendelkezik koherens emberképpel:
2. Három metszésponta) Logoterápia mint pedagógiakritika
• A pedagógia feladatát a személy ösztönző-reguláló énrészének stimulálásában látja – ez a felfogás egyik személyiségpszichológia vagy fejlődéslélektani iskolának sem sajátja.
• A személy nevelésének célja a konstruktív életvitel kialakítása.
3. Három metszésponta) Logoterápia mint pedagógiakritika
• Moldován Máté: „Nem túl helyes megközelítés egy nevelési célból levezetni az embert (…) a nevelési célt tehát mindig mindenkor az emberből kell levezetni.”
• Koherens emberképpel az alternatív iskolák rendelkeznek – de ezek csak sajátos feltételrendszer mellett tudják ezt érvényesíteni.
3. Három metszésponta) Logoterápia mint pedagógiakritika
• A pedagógia nem önálló tudomány: a pszichológiára, filozófiára kell támaszkodnia, amikor azt a végső célt meghatározza, melyre az összes olyan pedagógiai mozzanat irányul, ami az ő (pedagógia)vizsgálódási körébe tartozik.
3. Három metszésponta) Logopedagógia mint pedagógiakritika
ab) A logoterápia mint pszichologizmuskritika
Redukcionizmus a mai pedagógiai gyakorlatban:• A pszichológiára jellemző eljárásmód, melynek
során a személytől elveszik a felelős döntés lehetőségét, és valamely megváltoztathatatlan körülményre vezetik vissza.
• Pl. azért nem tud szabadulni az alkoholtól, mert otthon is ezt látta.
• Pedagógiában: azért nem tanul, mert…
3. Három metszésponta) Logopedagógia mint pedagógiakritika
A „van”-nal és nem a „kell”-lel törődik: • Frankl szerint a személyt a lehetőségeiben kell
megragadni, ugyanígy a személy szituációit is.• A pedagógia nagyon gyakran a neveltet jelen
állapotával, helyzetével szembesíti, nem a lehetne, kellene szituáció felvillantásával.
3. Három metszéspontb) A logopedagógia önmeghatározása
• A fogalom eredete• A klagenfurti, linzi képzőközpontok:o Hangsúly az iskolai szervezeti mentálhigiénéno Átfogó célrendszer és meghatározás jelenik
meg curriculumaikban.
2. Három metszéspontb) A logopedagógia önmeghatározása
Viktor Frankl Hochschule Klagenfurt (nyersfordítás)• A képzés arra irányul, hogy:..hogy a frankli emberkép hatására minőségi változás
következzék be a hallgató egyéni életperspektíváiban.…hogy ez a minőségi váltás a hivatásbeli, különösen az
iskolai tevékenységre is kihasson úgy, hogy a szabadságot és az egyéni felelősséget újra tudatosítja.
2. Három metszéspontb) A logopedagógia önmeghatározása
• A tanulók kommunikációs és szociális kompetenciájának fejlesztéséről és elmélyítéséről van szó, hogy őket életük értelmének keresése közben támogatva kísérjük, és az ő jellemző problémáikat komolyan vegyük.
• Az önreflexiós képesség mint pszichohigiénés cselekvés a kiégés szindróma megharcolására, melynek során képessé válik az egyén saját világképének tudatosítására és megváltoztatására.
• Olyan pedagógiai, pszichológiai és diagnosztikus kompetencia, melyekben értendő a konfliktusmegoldás és kapcsolatépítés és különös tekintettel a szülői tanácsadás és a nevelés területe.
3. Három metszéspontb) A logopedagógia önmeghatározása
Private Pedagogische Hochschule Der Diözese Linz
– A logopedagógia prevenciója a: depressziónak, világról lemondásnak (reménytelenségnek), a pillanatnyi élvezeteknek való kiszolgáltatottságnak, melyben az ember vágyainak kielégítését állítja élete központjába.
– Erőszakmegelőzés, a személyes, mindig adott választási lehetőségek felmutatásával valamennyi életszituációban a külső meghatározottságoktól mentesen.
3. Három metszéspontb) A logopedagógia önmeghatározása
– Függőség/káros szenvedélymegelőzés – önmegvalósítás értelemmegvalósítás által mint a sikeres élet kritériuma.
– Frusztrációtűrés, lemondási készség és toleranciakészség előmozdítása,melyben a speciális humán képesség, a lélek dacoló hatalma az értelemmegvalósítás szempontjából tudatosul.
– Az embernek az ő egyediségét, egyszeriségét és az őrá mért életkérdések feladat- és kihívásjellegét tudatosítani.
2. Három metszéspontb) A logopedagógia önmeghatározása
Jelen képzésben a hangsúly a tanórai keretre, ill. az osztályfőnöki, osztálytanítói munkára helyeződik:
2. Három metszéspontb) A logopedagógia önmeghatározása
„A logopedagógia nevelési célja a szellem fejlesztése tekintetében egy sajátosan új koncepciót takar a nevelésben.
A logopedagógia célja ebben az értelemben az élet értelmének, értelmesség-érzésének a megalapozása az egyén életében.”
Moldován Máté
3. Három metszéspontb) A logopedagógia önmeghatározása
„A logopedagógia nem volna más tehát, mint a frankli ember- és gyermekképen alapuló logoterápiás és egzisztenciaanalitikus szemléletű pedagógia, melynek célja az egziszenciális értelemben vett személy kibontakozásának segítése.”
Pataky Krisztina
3. Három metszéspontb) A logopedagógia önmeghatározása
• A képzésben előnyben részesített logopedagógia-kép szerint az nevezhető logopedagógiának, amikor a szaktanár azzal a céllal tanítja tantárgyát, arra használja fel pedagógiai attitűdjét, módszertani ismereteit, hogy a diákokban olyan gondolkozási mechanizmusok alakuljanak ki, melyekben a szellemi dimenzió perspektívájából tudja életszituációit szemlélni, és érték-érzékszevének, lelkiismeretének hangját meghallani.
Kautnik András
3. Három metszéspontc) Korunk kihívásai mint a logopedagógia alkalmazásának
környezete
• Egyetlen pedagógia sem tekinthet el attól, hogy az „idők jelei” milyen kihívások elé állítják.
• Az adott társadalmi, szellemi, kulturális környezet alapvetően befolyásolja a nevelés hatékonyságát.
2. Három metszéspontc) Korunk kihívásai mint a logopedagógia alkalmazásának
környezete
• Az addikciók speciális fajtái: internetfüggőség, • a virtuális valóság térnyerése: a virtuális és online identitás
közti határok elmosódása,
• a média identitásformáló hatása: az azonnali vágykielégítés, a pillanatnyi élvezeteknek való kiszolgáltatottság „reklámozása”,
• a hosszú távú célok és a megküzdés hiánya, képtelensége,
• a csoportélmény, az igazi közösségi cselekvés hiánya.
2. Három metszéspontc) Korunk kihívásai mint a logopedagógia alkalmazásának
környezete
• Az említett jelenségek nem csupán elszórtan, hanem egy egész generációra jellemzően bukkannak fel,
• Ld. Tari Annamária Z generáció• Feltűnő, hogy a szociálpszichológia által
veszélyként jelzett, imént felsorolt jelenségek mintegy a frankli emberkép negatív lenyomataiként jelennek meg:
2. Három metszéspontc) Korunk kihívásai mint a logopedagógia alkalmazásának
környezete
• a felelőtlen internetezési szokások a felelős, szabad személy eszményével állnak szemben,
• a virtuális világban, közösségekben való feloldódás, önfeladás pedig az egyéni, szellemi dimenzió kiművelésének ellenpólusaként is tekinthető,
• míg az online identitásokkal való azonosulás a noétikus dimenzió „üzeneteivel”, tartalmaival való azonosulással állítható szembe.
3. A logopedagógia jellemző színterei, szakirodalmai
1. Önmagam irányába: attitűd- és szemléletformálás, önnevelés
• Saját tanári, pedagógusi, segítő szituációmban megjelenő értékeket, értelmet felfedezni.
• Általános pedagógiai szemlélet (emberkép, átfogó célrendszer) megváltozásában– Pataky Krisztina szakdolgozata– Moldován Máté Logopedagógia - szakdolgozat– Schaffhauser Franz A nevelés alanyi feltételei
3. A logopedagógia jellemző színterei, szakirodalmai
2. Mások irányábaa) Egyéni – nem szervezett, spontán formában• Családban saját gyermek nevelése
– Boglarka Hadinger Bátorság az életre
• Iskolában alkalmi egyéni segítő beszélgetés keretében pl. burn out-os kollégákkal– Krízisintervenció a tehetséggondozásban – akkreditálás
alatt két felnőttképzési tanfolyam
3. A logopedagógia jellemző színterei, szakirodalmai
b) Csoporttal – szervezett formában• Iskolaszerkezetben – körülmények megteremtésében
– Molnár Mária Az értelmes élet iskolája• Osztályfőnöki munkában
– K.A. Logopedagógiai pályaorientáció• Szaktanári munkában
– K.A. Viktor Frankl logoterápiájának alkalmazása a szakiskolai irodalomoktatásban
– K.A. Dosztojevszkij Bűn és bűnhődés c. regényének logoterápiás szempontú elemzése
• Iskolai mentálhigiéné– Osztrák képzőhelyek logopedagógiai kurrikuluma– Kortárs segítő képzés
Elméleti bevezető a műalkotások logopedagógiai szemléletű elemzéséhez
Lukas-idézet: • a logoterápia pedagógiai-nevelő
dimenzióval gazdagította a pszichoterápiát.
• Nem a „gyógyulás” a cél, hanem hogy a szellemi tudattalanból veleszületett megérzés alapján az értelemmel egybecsengő válaszokat adjanak a kliensek a feltett kérdéseikre.
Elméleti bevezető a műalkotások logopedagógiai szemléletű elemzéséhez
• A diák számára a műalkotás, a szerepekbe való beleélés az öndistancia szituációját teremti meg. (Pl. a szereplő érzéseinek átélésével, vagy a katarzis élményében).
• „Ahhoz, hogy más szempontból tudjunk látni egy helyzetet (és önmagunkat), szükség van fantáziánkra, képzeletünkre, a mások nézőpontjába való belehelyezkedésre, mind érzelmileg, mind kognitive”. (Pataky)
Elméleti bevezető a műalkotások logopedagógiai szemléletű elemzéséhez
• Ez – tapasztalatom szerint – a játék során szerzett flow-élményben valósul meg.
• A játék gadameri értelmezése: új valóságtapasztalat…
• Valamennyi logopedagógiai célú foglalkozásnak játékos elemeket kell tartalmaznia.
Elméleti bevezető a műalkotások logopedagógiai szemléletű elemzéséhez
• A játék-élmény adja meg az öntranszcendencia lehetőségét.
• A műalkotások nemcsak a játék-élménybe vonással, hanem „szemléltetés” útján is segítenek felfedezni értékeket.
• Ld. Micimackó kuckója…
top related