Magyar iskolaügy és Magyar iskolaügy és pedagógia a 19-20. pedagógia a 19-20.

századbanszázadban

Pukánszky Béla anyagaPukánszky Béla anyaga

Magyar iskolaügy a felvilágosult Magyar iskolaügy a felvilágosult abszolutizmus korábanabszolutizmus korában

• A 18. század jelentős A 18. század jelentős változásokat hozott a bécsi változásokat hozott a bécsi udvar politikájában. udvar politikájában.

• Mária Terézia sorozatos Mária Terézia sorozatos intézkedéseket intézkedéseket foganatosított a Habsburg-foganatosított a Habsburg-birodalom egységének birodalom egységének megszilárdításáért, a megszilárdításáért, a központosításközpontosítás hatékonyságának hatékonyságának fokozásáért. fokozásáért.

• Ez az egységesítési törekvés Ez az egységesítési törekvés a a politika, a gazdaság, az politika, a gazdaság, az ipar, a közegészségügy és ipar, a közegészségügy és az iskolaügy területénaz iskolaügy területén egyaránt érvényesült. egyaránt érvényesült.

• Mária Terézia – és fia II. József – a Mária Terézia – és fia II. József – a felvilágosult abszolutista kormányzati felvilágosult abszolutista kormányzati elveket érvényesítette a Habsburg-elveket érvényesítette a Habsburg-birodalom közoktatásának birodalom közoktatásának irányításában is.irányításában is.

• Ennek megfelelően a magyar Ennek megfelelően a magyar közoktatást is igyekeztek közoktatást is igyekeztek egységes egységes irányításirányítás alá vonni. alá vonni.

• Törekvéseiknek következményeként Törekvéseiknek következményeként iskoláztatásunkban fokozatosan tért iskoláztatásunkban fokozatosan tért hódított a felvilágosult abszolutizmus hódított a felvilágosult abszolutizmus néhány tipikus néhány tipikus alapelve:alapelve:

• 1. 1. Az oktatás Az oktatás fontos állami érdekfontos állami érdek. A . A felvilágosodás egyik alapvető gondolata felvilágosodás egyik alapvető gondolata szerint oktatással, felvilágosítással szerint oktatással, felvilágosítással megoldhatók a társadalmi bajok, megoldhatók a társadalmi bajok, problémák. problémák. A néptömegekkel minden A néptömegekkel minden eszközzel – iskolával, tanítóval, eszközzel – iskolával, tanítóval, tankönyvvel – tudatosítani kell, hogy az a tankönyvvel – tudatosítani kell, hogy az a társadalom a legjobb, amelyben ők élnektársadalom a legjobb, amelyben ők élnek; ; az a hely számukra a legmegfelelőbb, az a hely számukra a legmegfelelőbb, amelyet ebben a társadalomban amelyet ebben a társadalomban elfoglalnak; mindennek megváltoztatása elfoglalnak; mindennek megváltoztatása végzetes lenne számukra és az ország végzetes lenne számukra és az ország egészére egyaránt. egészére egyaránt.

• 2. 2. A A közvetlen hasznosságközvetlen hasznosság, az , az utilitarizmusutilitarizmus elvének érvényesítése. Világossá vált, hogy a elvének érvényesítése. Világossá vált, hogy a hagyományos kollégiumok által a nemes ifjak hagyományos kollégiumok által a nemes ifjak számára nyújtott „barokkos” számára nyújtott „barokkos” latinos-jogászi latinos-jogászi ismeretekismeretek kiegészítésre szorulnakkiegészítésre szorulnak. Fontos a . Fontos a jövendő életvitelben közvetlenül hasznos jövendő életvitelben közvetlenül hasznos ismeretek elsajátítása is, mint például a ismeretek elsajátítása is, mint például a gazdálkodásgazdálkodás, a , a természetrajz,természetrajz, a a földmérésföldmérés. . Egyesek szerint a korabeli Egyesek szerint a korabeli művészetekhez és művészetekhez és szépirodalomhozszépirodalomhoz is értenie kell a is értenie kell a nemesembernek, hogy hozzáértő mecénásként nemesembernek, hogy hozzáértő mecénásként támogathassa a zene, a szépirodalom, a színház támogathassa a zene, a szépirodalom, a színház művelőit. De műveltségéhez hozzátartozik az is, művelőit. De műveltségéhez hozzátartozik az is, hogy ismerje az új hogy ismerje az új filozófiai és filozófiai és természettudományos irányzatokattermészettudományos irányzatokat..

• A közvetlenül hasznos a A közvetlenül hasznos a polgárság polgárság érdekeit is érdekeit is szolgálta. Az iparosok és kereskedők mellett a szolgálta. Az iparosok és kereskedők mellett a polgárságon belül, fokozatosan megerősödött és polgárságon belül, fokozatosan megerősödött és differenciálódott a differenciálódott a nem nemes, világi értelmiségi nem nemes, világi értelmiségi rétegréteg. (A magasabb iskolát végzett, megfelelő . (A magasabb iskolát végzett, megfelelő hivatali állással rendelkező polgárokat hivatali állással rendelkező polgárokat „„honoráciorhonorácior”-nak nevezték.)”-nak nevezték.)

• 3. A felvilágosult abszolutista uralkodók a 3. A felvilágosult abszolutista uralkodók a vallási türelemvallási türelem elvét kívánták érvényesíteni. Az elvét kívánták érvényesíteni. Az egyes vallások szembenállását igyekeztek egyes vallások szembenállását igyekeztek feloldani azzal, hogy a hívő emberre helyezték a feloldani azzal, hogy a hívő emberre helyezték a hangsúlyt, nem pedig a dogmatikai és hangsúlyt, nem pedig a dogmatikai és szertartásbeli különbségekre. szertartásbeli különbségekre.

• 4. 4. Az iskolaügy – Az iskolaügy – Mária TeréziaMária Terézia híres híres kijelentését idézve – kijelentését idézve – „politikum”, azaz „politikum”, azaz államhatalmi kérdés.államhatalmi kérdés. Az iskolázás ettől kezdve Az iskolázás ettől kezdve már nem kizárólag az egyes vallásfelekezetek már nem kizárólag az egyes vallásfelekezetek ügye, de nem is az egyes földesurak ügye, de nem is az egyes földesurak jótékonykodásának függvénye. Az uralkodó jótékonykodásának függvénye. Az uralkodó fenségjogába került, világi területre áttevődött, fenségjogába került, világi területre áttevődött, „laicizált” kérdés lett „laicizált” kérdés lett az iskolaállítás, fenntartás az iskolaállítás, fenntartás és irányítás ügye.és irányítás ügye. Az állam továbbra is igénybe Az állam továbbra is igénybe kívánta venni az egyházakat az iskoláztatásban, kívánta venni az egyházakat az iskoláztatásban, az oktatásban, de csakis az oktatásban, de csakis saját központosított saját központosított irányítása, felügyelete alatt.irányítása, felügyelete alatt.

• Mária Terézia az 1770-es években a Mária Terézia az 1770-es években a tanügy nagyszabású reformját tanügy nagyszabású reformját hajtotta végre. hajtotta végre.

• Az 1773-ban feloszlatott jezsuita Az 1773-ban feloszlatott jezsuita rend vagyonának jelentős részéből rend vagyonának jelentős részéből tanulmányi alapottanulmányi alapot hozott létre az hozott létre az alsó, a középfokú oktatás valamint az alsó, a középfokú oktatás valamint az egyetem támogatására. egyetem támogatására.

• A királyi katolikus iskolák függése az A királyi katolikus iskolák függése az államhatalomtól ettől kezdve még államhatalomtól ettől kezdve még nyilvánvalóbbá vált.nyilvánvalóbbá vált.

Az I. Ratio EducationisAz I. Ratio Educationis

• 1775-ben az uralkodó az 1775-ben az uralkodó az udvari kancellária egyik udvari kancellária egyik fiatal tanácsosát, fiatal tanácsosát, Ürményi Ürményi JózseJózsefet megbízta a fet megbízta a magyar iskolarendszer magyar iskolarendszer átfogó reformjának átfogó reformjának kidolgozásával. kidolgozásával.

• Az új Az új Oktatási-Nevelési Oktatási-Nevelési Rendszer,Rendszer, a Ratio a Ratio Educationis végső Educationis végső szövegét Mária Terézia szövegét Mária Terézia 1777. augusztus 22-én 1777. augusztus 22-én hagyta jóvá. (Teljes címe hagyta jóvá. (Teljes címe magyarul: magyarul: Magyarország Magyarország és a társországok átfogó és a társországok átfogó oktatási-nevelési oktatási-nevelési rendszererendszere.) .)

• A protestánsok A protestánsok elutasítottákelutasították a Ratio a Ratio elveinek átvételételveinek átvételét. Arra hivatkoztak, . Arra hivatkoztak, hogy az iskolaügy egyedül az iskolákat hogy az iskolaügy egyedül az iskolákat fenntartó felekezetek, s mindenekelőtt a fenntartó felekezetek, s mindenekelőtt a helyi egyházközségek hatáskörébe helyi egyházközségek hatáskörébe tartozik. tartozik.

• A Ratio első ízben kísérelte meg egy A Ratio első ízben kísérelte meg egy olyan olyan egységes oktatási-nevelési egységes oktatási-nevelési rendszerrendszer létrehozását, amely az állam, létrehozását, amely az állam, illetve az államhatalmat képviselő illetve az államhatalmat képviselő uralkodó felügyelete alatt áll.uralkodó felügyelete alatt áll.

• Az iskolák felekezeti jellegének és Az iskolák felekezeti jellegének és fenntartásuk feudális módjának fenntartásuk feudális módjának megőrzésével kísérelte meg a különböző megőrzésével kísérelte meg a különböző szintű oktatási intézményeket egységes szintű oktatási intézményeket egységes állami szervezetbe rendezni.állami szervezetbe rendezni.

• – – A hazai iskolarendszer állami A hazai iskolarendszer állami (felekezeten felüli) (felekezeten felüli) irányítására és irányítására és ellenőrzéséreellenőrzésére megteremtette a megteremtette a tankerületekettankerületeket, élükön a tankerületi , élükön a tankerületi főigazgatókkal és a népiskolai főigazgatókkal és a népiskolai felügyelőkkel.felügyelőkkel.

• – – A meglévő A meglévő iskolatípusokat megerősítetteiskolatípusokat megerősítette,, és szabálykönyvben rögzítette. Ezek a és szabálykönyvben rögzítette. Ezek a korabeli legfőbb iskolatípusok a korabeli legfőbb iskolatípusok a következők: következők:

Pozitívumok:Pozitívumok:

év

A növendékéletkora

5

6

7

8

9

10

11

12

13

14

15

16

17

18

19

20

21

22

23

év

A növendékéletkora

5

6

7

8

9

10

11

12

13

14

15

16

17

18

19

20

21

22

23

Népnyelvű iskolák

Kisgimnázium

Gim názium

AkadémiaEgyetem

• – – Határozott szervezeti kereteketHatározott szervezeti kereteket és és tananyagbeli tananyagbeli tartalmakattartalmakat kaptak az egyes iskolafokok. Magasabb kaptak az egyes iskolafokok. Magasabb szintre a tanuló ettől fogva csak az előírt feltételek szintre a tanuló ettől fogva csak az előírt feltételek teljesítése után léphetett. Kisgimnáziumba csak a teljesítése után léphetett. Kisgimnáziumba csak a tizedik életévüket betöltött elemi osztályokat tizedik életévüket betöltött elemi osztályokat végzett, írni olvasni, számolni tudó diákokat vettek végzett, írni olvasni, számolni tudó diákokat vettek fel. fel.

• – – A középiskolai tananyagban – a humán A középiskolai tananyagban – a humán ismeretanyag megmaradó túlsúlya mellett – ismeretanyag megmaradó túlsúlya mellett – a a korábbinál több helyet kaptak a reál-ismeretkörökkorábbinál több helyet kaptak a reál-ismeretkörök (számtan, természetrajz, fizika, földrajz). (számtan, természetrajz, fizika, földrajz). Tantárgyként írja elő a szabálykönyv a történelem, Tantárgyként írja elő a szabálykönyv a történelem, erkölcstan és az állampolgári ismeretek tanítását. erkölcstan és az állampolgári ismeretek tanítását.

• – – A Ratio-ban kísérlet történt A Ratio-ban kísérlet történt a gimnáziumi a gimnáziumi tantárgyak hasznosság szerinti felosztásáratantárgyak hasznosság szerinti felosztására .. Megkülönböztet „minden tanuló számára Megkülönböztet „minden tanuló számára egyformán nélkülözhetetlen”, „minden tanuló egyformán nélkülözhetetlen”, „minden tanuló számára egyformán hasznos” és „nem mindegyik számára egyformán hasznos” és „nem mindegyik tanuló számára, hanem csak némelyeknek hasznos tanuló számára, hanem csak némelyeknek hasznos vagy szükséges” ismereteket. Így teremtődött meg vagy szükséges” ismereteket. Így teremtődött meg a a kötelező,kötelező, az az ajánlottajánlott és a és a választhatóválasztható tantárgyaktantárgyak fogalma. fogalma.

• – – Az 1777-es Ratio Educationis a Az 1777-es Ratio Educationis a tanítóképzés új intézménytípusáttanítóképzés új intézménytípusát honosította meg: a honosította meg: a normaiskolátnormaiskolát („(„kiemelt kiemelt anyanyelvi iskolákanyanyelvi iskolák”, „schola capitalis”). ”, „schola capitalis”). (Bécs-1771, Pozsony-1775, Buda, (Bécs-1771, Pozsony-1775, Buda, Nagyvárad-1777) Nagyvárad-1777)

• Ezekben az intézményekben a Ezekben az intézményekben a királyi királyi katolikus népiskolákkatolikus népiskolák számára képeztek számára képeztek tanítókat. tanítókat. A protestánsok – tanügyi A protestánsok – tanügyi autonómiájukra hivatkozva – utasították el autonómiájukra hivatkozva – utasították el a normaiskolákat és a normamódszert. a normaiskolákat és a normamódszert.

• – – A Ratio Educationis intézkedési A Ratio Educationis intézkedési szabályzatában szó esik a szabályzatában szó esik a testi nevelés, a testi nevelés, a játék, a szellemi felfrissülésjáték, a szellemi felfrissülés fontosságáról, fontosságáról, hasznáról is. hasznáról is.

Negatívumok:Negatívumok:

• – – A magyar nyelv nem kapott helyetA magyar nyelv nem kapott helyet a közép- és a közép- és felsőfokú oktatásban.felsőfokú oktatásban. A tanítás nyelve a A tanítás nyelve a latinlatin volt volt (a népiskolákat kivéve, ahol természetesen a (a népiskolákat kivéve, ahol természetesen a tanulók anyanyelvén folyt az oktatás). A tanulók anyanyelvén folyt az oktatás). A kisgimnáziumi osztályokban az anyanyelv csupán kisgimnáziumi osztályokban az anyanyelv csupán „segédnyelvként” szerepelt, de csak addig, míg a „segédnyelvként” szerepelt, de csak addig, míg a tanulók latintudása lehetővé tette az egynyelvű tanulók latintudása lehetővé tette az egynyelvű magyarázatot. magyarázatot.

• Az első Ratio Educationis Az első Ratio Educationis megtörte megtörte azt a azt a folyamatot,folyamatot, amely az 1730-as, 40-es évektől amely az 1730-as, 40-es évektől kezdve bontakozott ki Magyarországon. Az kezdve bontakozott ki Magyarországon. Az iskolák magyar jellege attól kezdve ugyanis iskolák magyar jellege attól kezdve ugyanis kifejezetten erősödött: megszülettek a kifejezetten erősödött: megszülettek a magyar magyar nyelvű tankönyvek,nyelvű tankönyvek, kísérletek történtek a magyar kísérletek történtek a magyar tannyelvű oktatásra. 1777-től kezdve viszont a tannyelvű oktatásra. 1777-től kezdve viszont a kisgimnáziumokban kisgimnáziumokban a magyar csak egy lett az a magyar csak egy lett az országban élő hét nemzetiség lehetséges országban élő hét nemzetiség lehetséges segédnyelvei közül,segédnyelvei közül, semmi több. semmi több.

• – – A modern nyelvek közül a A modern nyelvek közül a német nyelvnémet nyelv tanításának minden iskolai szinten kiemelt tanításának minden iskolai szinten kiemelt szerepet biztosított.szerepet biztosított.

• – – Továbbra is a Továbbra is a nemesség érdekeitnemesség érdekeit tartotta tartotta szem előtt:szem előtt: eszménye a hagyományos latinos-eszménye a hagyományos latinos-retorikus, retorikus, „barokkos” műveltség„barokkos” műveltség volt, közjogi- volt, közjogi-alkotmányjogi színezettel.alkotmányjogi színezettel. A gimnázium A gimnázium elsősorban azoknak a nemesi származású elsősorban azoknak a nemesi származású fiataloknak volt az iskolája, akik annak fiataloknak volt az iskolája, akik annak elvégzése után visszatértek az „apai házba”, és elvégzése után visszatértek az „apai házba”, és átvették öröklött birtokuk irányítását, vagy – átvették öröklött birtokuk irányítását, vagy – ennek hiányában – vagyonos nagyuraknak ennek hiányában – vagyonos nagyuraknak ajánlották fel értelmiségi szolgálataikat.ajánlották fel értelmiségi szolgálataikat.

• – – Végezetül: a Ratio Végezetül: a Ratio gimnáziumi tantervegimnáziumi tanterve – – egészében véve – nem vette figyelembe a 10–egészében véve – nem vette figyelembe a 10–15 éves korú tanulók lélektani sajátosságait. 15 éves korú tanulók lélektani sajátosságait. Nehezen megemészthető tananyagtömeg volt Nehezen megemészthető tananyagtömeg volt ezez,, tele fogalom-meghatározásokkal, tele fogalom-meghatározásokkal, felsorolásokkal.felsorolásokkal.

• Mária TeréziaMária Terézia halála után fia, halála után fia, II. JózsefII. József került a került a trónra, aki a trónra, aki a felvilágosult abszolutizmusfelvilágosult abszolutizmus szellemében egységes közoktatási rendszert kívánt szellemében egységes közoktatási rendszert kívánt meghonosítani az egész Habsburg-birodalomban. meghonosítani az egész Habsburg-birodalomban.

• A birodalmon belül A birodalmon belül a a német nyelvneknémet nyelvnek kitüntetett kitüntetett szerepet szántszerepet szánt. A. A középiskola grammatikai osztályába középiskola grammatikai osztályába senkit sem vehettek fel német írás- és olvasástudás nélkül. senkit sem vehettek fel német írás- és olvasástudás nélkül. A német nyelvet minden iskolatípusban és minden A német nyelvet minden iskolatípusban és minden fokon tanítani kellett, sőt németül kellett tanítani fokon tanítani kellett, sőt németül kellett tanítani minden tantárgyat a magyarországi minden tantárgyat a magyarországi középiskolákban. középiskolákban.

• Tandíjat vezetett beTandíjat vezetett be a gimnáziumokban a gimnáziumokban akadémiákon és az egyetemen.akadémiákon és az egyetemen.

• SzigorítottaSzigorította a helyzetet az a helyzetet az osztályzásosztályzásrólról hozott hozott rendelkezése. Ennek értelmében rendelkezése. Ennek értelmében jobbágyjobbágy származású tanulók csak akkor léphettek magasabb származású tanulók csak akkor léphettek magasabb osztályba, ha osztályba, ha kitűnőkitűnő minősítést értek el. Polgárok minősítést értek el. Polgárok kitűnőkitűnő vagy vagy I. rendűségI. rendűség esetén. esetén. NemeseknélNemeseknél egy egy kikötés volt csupán, ha kikötés volt csupán, ha III. rendűekIII. rendűek lettek, osztályt lettek, osztályt kellett ismételniük. kellett ismételniük.

• Különböző vallásfelekezetű tanulók Különböző vallásfelekezetű tanulók számára ún. számára ún. „„közös” iskolákközös” iskolák felállítását írta elő. Azokban a felállítását írta elő. Azokban a szegény falvakban, ahol csak egy szegény falvakban, ahol csak egy felekezet tudott iskolát létesíteni, a felekezet tudott iskolát létesíteni, a király elrendelte, hogy a másvallású király elrendelte, hogy a másvallású gyermekek is ebbe az iskolába gyermekek is ebbe az iskolába járjanak.járjanak.

• A nemzeti ellenállás végül is A nemzeti ellenállás végül is meghiúsította a németesítő meghiúsította a németesítő törekvéseket, a kalapos király – törekvéseket, a kalapos király – halálos ágyán – halálos ágyán – visszavonta visszavonta rendeleteit.rendeleteit.

• Az 1790-ben trónra lépő Az 1790-ben trónra lépő II. LipótII. Lipót uralkodásának uralkodásának elején úgy tűnt, hogy lehetőség nyílik a magyar elején úgy tűnt, hogy lehetőség nyílik a magyar iskolaügy újjászervezésére. Az 1790/91-es, vala iskolaügy újjászervezésére. Az 1790/91-es, vala mint az 1792-es országgyűlésen mint az 1792-es országgyűlésen a magyar a magyar nemesség már megfogalmazhatta a magyar nemesség már megfogalmazhatta a magyar jellegű nevelésre vonatkozó követeléseit.jellegű nevelésre vonatkozó követeléseit.

• Fontos vívmánya volt az 1790/91-es Fontos vívmánya volt az 1790/91-es országgyűlésnek a országgyűlésnek a protestáns vallásszabadságprotestáns vallásszabadság és és ennek kapcsán a ennek kapcsán a protestáns tanügyi autonómia protestáns tanügyi autonómia törvénybe iktatása. törvénybe iktatása. – Az 1790. évi 26. törvénycikk hosszú, sötét Az 1790. évi 26. törvénycikk hosszú, sötét

időszakot zárt le a protestáns egyházak időszakot zárt le a protestáns egyházak életében. Bár a római katolikus egyháznak életében. Bár a római katolikus egyháznak továbbra is biztosította a „továbbra is biztosította a „religio religio praedominanspraedominans” (uralkodó vallás) szerepet, ” (uralkodó vallás) szerepet, mégis mégis elismerte az evangélikus és református elismerte az evangélikus és református egyházak önkormányzatát.egyházak önkormányzatát. Megadta számukra Megadta számukra az az iskolafenntartás,iskolafenntartás, további iskolaalapítás,további iskolaalapítás, adománygyűjtés és külföldi egyetemjárás adománygyűjtés és külföldi egyetemjárás jogát.jogát.

• Bármennyire is haladó lépés volt ez a Bármennyire is haladó lépés volt ez a törvény a szabad vallásgyakorlat törvény a szabad vallásgyakorlat terén, terén, visszavetettevisszavetette azt az első azt az első Ratióval meginduló folyamatot, Ratióval meginduló folyamatot, amely a hazai iskolarendszer amely a hazai iskolarendszer egységesítése felé vezetett. Aegységesítése felé vezetett. A protestánsok protestánsok ezután – tanügyi ezután – tanügyi autonómiájukra hivatkozvaautonómiájukra hivatkozva – – elutasítottak minden állami elutasítottak minden állami kezdeményezéstkezdeményezést, ami az , ami az iskolarendszerük fejlesztésére iskolarendszerük fejlesztésére vonatkozottvonatkozott..

• II. Lipót uralkodása alattII. Lipót uralkodása alatt

• – – Törvénybe iktatták a Törvénybe iktatták a magyar nyelv iskolai magyar nyelv iskolai oktatásátoktatását is is azoknak, akik nem tudtak magyarulazoknak, akik nem tudtak magyarul. .

• – – Létrehozták a Létrehozták a Művelődési BizottságotMűvelődési Bizottságot egy új egy új tanügyi reform egy második Ratio Educationis tanügyi reform egy második Ratio Educationis kidolgozása céljából. kidolgozása céljából.

• E bizottság kidolgozta a E bizottság kidolgozta a „nemzeti nevelés „nemzeti nevelés általános elveinek rendszerét”. általános elveinek rendszerét”.

• Fontos alapelv volt, hogy az országban Fontos alapelv volt, hogy az országban minden minden gyermeketgyermeket (osztály-hovatartozásra tekintet (osztály-hovatartozásra tekintet nélkül) azonos célok érdekében nélkül) azonos célok érdekében egységes, egységes, ingyenes, intézményes nevelésben kell ingyenes, intézményes nevelésben kell részesíteni.részesíteni. Változatos iskolatípusokról kell Változatos iskolatípusokról kell gondoskodni, de ezekben olyan hasznos gondoskodni, de ezekben olyan hasznos ismeretek tanítása történjék, amelyek felkészítik ismeretek tanítása történjék, amelyek felkészítik a növendékeket jövendő hivatásuk betöltésére. a növendékeket jövendő hivatásuk betöltésére. Különös hangsúlyt helyeztek az elemi iskolák Különös hangsúlyt helyeztek az elemi iskolák (kisiskolák) fejlesztésére. (kisiskolák) fejlesztésére.

A II. Ratio EducationisA II. Ratio Educationis

• Másfél évtizeddel azután, hogy az Másfél évtizeddel azután, hogy az országgyűlés Művelődésügyi Bizottsága országgyűlés Művelődésügyi Bizottsága megkezdte munkáját, Budán 1806-ban megkezdte munkáját, Budán 1806-ban napvilágot látott az új Nevelési-Oktatási napvilágot látott az új Nevelési-Oktatási Rendszer, a Rendszer, a második Ratio Educationis.második Ratio Educationis.

• Elődjéhez hasonlóan a második Ratio is Elődjéhez hasonlóan a második Ratio is csak a csak a katolikus iskolák számárakatolikus iskolák számára vált vált kötelező érvényűvé, a protestánsok – kötelező érvényűvé, a protestánsok – tanügyi autonómiájuk védelmében – tanügyi autonómiájuk védelmében – kezdetben elutasítottak minden kezdetben elutasítottak minden központosító törekvést. Később – éppen a központosító törekvést. Később – éppen a Ratio hatására – ők is kidolgoztak Ratio hatására – ők is kidolgoztak egységesítő rendelkezéseket.egységesítő rendelkezéseket.

• Intencióinak jellemző vonásai közé tartozik Intencióinak jellemző vonásai közé tartozik a a nemzetiségi és vallási türelemnemzetiségi és vallási türelem..

• Részletesen rendelkezik az Részletesen rendelkezik az anyanyelvi anyanyelvi iskolákróliskolákról – az egyszerű falusi egytanítós – az egyszerű falusi egytanítós iskolától kezdve a tankerületi iskolától kezdve a tankerületi székhelyeken működő normaiskolákig. székhelyeken működő normaiskolákig.

• Az alsó fokú oktatás Az alsó fokú oktatás ingyenességétingyenességét tartja tartja kívánatosnak. kívánatosnak.

• Ha a szülő saját hibájából nem iskoláztatja Ha a szülő saját hibájából nem iskoláztatja gyermekét gyermekét vétséget követ el,vétséget követ el, s büntetést s büntetést érdemel. érdemel.

• A városi iskolát továbbfejlesztette, A városi iskolát továbbfejlesztette, megalkotva ezzel a későbbi megalkotva ezzel a későbbi „„polgári polgári iskolaiskola”” elődjét. Külön gondoskodott a elődjét. Külön gondoskodott a lányoklányok iskoláztatásáról. iskoláztatásáról.

• A A latin iskolalatin iskola alsó szintje továbbra is a alsó szintje továbbra is a grammatikai iskola (kisgimnázium). grammatikai iskola (kisgimnázium). Osztályainak számát az addigi Osztályainak számát az addigi háromról négyreháromról négyre emelte a rendelet. emelte a rendelet.

• Ezt követték a „humán” tanulmányok, az ún. Ezt követték a „humán” tanulmányok, az ún. retorikairetorikai és és poétikaipoétikai osztályokban. Szónoklat- és osztályokban. Szónoklat- és költészettanon kívül hittannal, matematikával, költészettanon kívül hittannal, matematikával, természetrajzzal, földrajzzal és történelemmel természetrajzzal, földrajzzal és történelemmel is foglalkoztak a tanulók ezekben az is foglalkoztak a tanulók ezekben az osztályokban. osztályokban.

• Fontos fejlemény, hogy Fontos fejlemény, hogy kiküszöböltekiküszöbölte a a német német nyelvnyelv korábbi – II. József alatt bevezetett – korábbi – II. József alatt bevezetett – kötelező oktatását. Továbbra is tanították, de kötelező oktatását. Továbbra is tanították, de csak azoknak a tanulóknak, akik ezt kívánták. csak azoknak a tanulóknak, akik ezt kívánták. Noha a gimnáziumokban az oktatás nyelve Noha a gimnáziumokban az oktatás nyelve hivatalosan továbbra is a latin maradt, e hivatalosan továbbra is a latin maradt, e rendelkezés jelentős szerephez juttatta a rendelkezés jelentős szerephez juttatta a magyar nyelvetmagyar nyelvet is is. .

• Nemzetiségi vidékeken – a hagyományokat követve Nemzetiségi vidékeken – a hagyományokat követve – lehetővé tette, hogy a gimnáziumi tárgyak – lehetővé tette, hogy a gimnáziumi tárgyak oktatásában a magyarázat megkönnyítésére oktatásában a magyarázat megkönnyítésére segédnyelvkéntsegédnyelvként használják a használják a tanulók anyanyelvét.tanulók anyanyelvét.

• Részletesen előírta a Részletesen előírta a líceumoklíceumok és az és az akadémiákakadémiák tananyagát is A líceum a kétesztendős tananyagát is A líceum a kétesztendős filozófiaifilozófiai képzést nyújtó önálló intézmény elnevezése. Az képzést nyújtó önálló intézmény elnevezése. Az akadémiák körébe pedig a kétéves akadémiák körébe pedig a kétéves filozófiai, filozófiai, majd majd hároméves hároméves jogijogi tanulmá nyokat nyújtó főiskola tanulmá nyokat nyújtó főiskola tartozott. tartozott.

• Általában elmondható, hogy Általában elmondható, hogy ez a Ratio kijavította ez a Ratio kijavította elődje hibáitelődje hibáit.. Egyszerűsítette a tantárgyi Egyszerűsítette a tantárgyi sokféleséget, lélektanilag megalapozottabbá tette a sokféleséget, lélektanilag megalapozottabbá tette a tantárgyak sorrendiségét. tantárgyak sorrendiségét.

• Behatóan foglalkozott az Behatóan foglalkozott az egyetemmelegyetemmel is. Ennek is. Ennek filozófiai fakultásafilozófiai fakultása továbbra is megtartotta – a továbbra is megtartotta – a középkori hagyományokra visszavezethető – középkori hagyományokra visszavezethető – előkészítőelőkészítő szerepét. A filozófiai osztályok tananyaga szerepét. A filozófiai osztályok tananyaga itt már itt már természettudományostermészettudományos ismeretekkel bővült. ismeretekkel bővült. Erre épült a négyéves Erre épült a négyéves teológiai,teológiai, hároméves hároméves jogijogi és és ötéves ötéves orvosiorvosi kar. kar.

A 19. század első felének magyar A 19. század első felének magyar neveléstörténeteneveléstörténete

Első óvodáink Első óvodáink

• A század elejének a gazdasági-társadalmi A század elejének a gazdasági-társadalmi fejlődése nyomán nálunk is jelentkezett az fejlődése nyomán nálunk is jelentkezett az óvodák létesítésénekóvodák létesítésének igénye. igénye.

• A kapitalizálódó A kapitalizálódó manufaktúrákmanufaktúrák egyre több egyre több munkaerőt igényeltek: férfiakat és nőket munkaerőt igényeltek: férfiakat és nőket egyaránt. egyaránt.

• Megnövekedtet azoknak a városi családoknak a Megnövekedtet azoknak a városi családoknak a száma, ahol az száma, ahol az apa és az anya egyaránt munkát apa és az anya egyaránt munkát vállalt.vállalt. Kisgyermekeik gondozása, nevelése Kisgyermekeik gondozása, nevelése megoldatlan problémaként nehezedett rájuk.megoldatlan problémaként nehezedett rájuk.

• Az első hazai óvodát Az első hazai óvodát 1828-1828-ban nyitotta meg ban nyitotta meg Brunszvik Brunszvik TerézTeréz a krisztinavárosi Mikó a krisztinavárosi Mikó utcában. utcában.

• Ezt követte hamarosan még Ezt követte hamarosan még kettő: a Vízivárosban, illetve kettő: a Vízivárosban, illetve a Várban. a Várban.

• Brunszvik Teréz Brunszvik Teréz százötven százötven kisgyermeketkisgyermeket akart felvenni akart felvenni intézetébe. Erősen bízott intézetébe. Erősen bízott abban, hogy „szerencsés vitel abban, hogy „szerencsés vitel után több ilyenféle oskolák is után több ilyenféle oskolák is fognak helyeztetni”. fognak helyeztetni”. Brunszvik Teréz (1775-

1861)

• Nem véletlenNem véletlen az „oskola” kifejezés használata. az „oskola” kifejezés használata. Brunszvik Teréz intézete (és az azt követők is) ugyanis Brunszvik Teréz intézete (és az azt követők is) ugyanis nem a mai értelemben vett óvodák voltak, hanem – nem a mai értelemben vett óvodák voltak, hanem – kisgyermekiskolákkisgyermekiskolák.. Széles körű Széles körű elemi oktatáselemi oktatás folyt itt. folyt itt.

• A cél: a A cél: a konkrét tárgyak alapos megismerése,konkrét tárgyak alapos megismerése, és ezen és ezen keresztül a keresztül a pontos fogalmakpontos fogalmak kialakítása volt. kialakítása volt.

• Pestalozzi didaktikai elveinek szellemében, az általa Pestalozzi didaktikai elveinek szellemében, az általa kidolgozott kidolgozott beszéd- és értelemgyakorlatokbeszéd- és értelemgyakorlatok ((AnschauungsunterrichtAnschauungsunterricht)) óvodai alkalmazása volt ez. óvodai alkalmazása volt ez.

• Az óvodaszobában álló székről például a Az óvodaszobában álló székről például a következőképpen beszélgettek, „szemléletileg következőképpen beszélgettek, „szemléletileg elsajátítva” ezt a tárgyat: „A széknek négy lába van, elsajátítva” ezt a tárgyat: „A széknek négy lába van, ülődeszkája és támlája. Tölgyfából készíti az asztalos ülődeszkája és támlája. Tölgyfából készíti az asztalos és ülésre szolgál. Az ülés négyszögletes; vannak és ülésre szolgál. Az ülés négyszögletes; vannak háromszögletű és kerek székek is. Színe sárgás. Nem háromszögletű és kerek székek is. Színe sárgás. Nem minden széknek van négy lába. Vannak háromlábúak minden széknek van négy lába. Vannak háromlábúak is, mint amilyen a suszterszék. A lábak és az is, mint amilyen a suszterszék. A lábak és az ülődeszka szükségesek, a támla nem. Vannak ülődeszka szükségesek, a támla nem. Vannak párnázott székek is, amelyeket rendszerint párnázott székek is, amelyeket rendszerint karosszéknek mondunk. A szék magasabb, mint a karosszéknek mondunk. A szék magasabb, mint a zsámoly és alacsonyabb mint az asztal.”zsámoly és alacsonyabb mint az asztal.”

•

• Jól látható a cél: a Jól látható a cél: a konkrét tárgyak alapos konkrét tárgyak alapos megismerése,megismerése, és ezen keresztül a és ezen keresztül a pontos pontos fogalmak kialakítása.fogalmak kialakítása.

• Ugyanakkor az is világos, hogy három-öt éves Ugyanakkor az is világos, hogy három-öt éves gyermeknek nem túl élményszerű az ilyesféle gyermeknek nem túl élményszerű az ilyesféle ismeretszerzés. ismeretszerzés.

• Első óvodáinkban – az őrzésen, gondozáson Első óvodáinkban – az őrzésen, gondozáson kívül – sokféle kívül – sokféle hasznos ismeretrehasznos ismeretre is is megtanították a gyerekeket. Itt is folyt már a megtanították a gyerekeket. Itt is folyt már a betűismeret, az olvasás tanítása, ami vallástani betűismeret, az olvasás tanítása, ami vallástani ismeretekismeretek elsajátításával párosult. A elsajátításával párosult. A foglalkozások az első időben foglalkozások az első időben német nyelven német nyelven folytak.folytak.

• Az éneknek, a muzsikálásnak is megvolt a maga Az éneknek, a muzsikálásnak is megvolt a maga helye, szerepe ezekben az intézetekben. helye, szerepe ezekben az intézetekben.

• Bezerédy AmáliaBezerédy Amália nevéhez nevéhez kötődik kötődik az első falusi az első falusi kisdedóvókisdedóvó létrehozása. 1836- létrehozása. 1836-ban a ban a Tolna megyeiTolna megyei Hidja- Hidja-pusztán alapította uradalmi pusztán alapította uradalmi cselédek gyermekei számára. cselédek gyermekei számára. Kislánya,Kislánya, Flóri Flóri együtt járt ebbe együtt járt ebbe az óvodába a szegény szülők az óvodába a szegény szülők gyermekeivel. gyermekeivel.

• Egy óvó és egy „segédnő” Egy óvó és egy „segédnő” foglalkozott itt a 40–60 főnyi foglalkozott itt a 40–60 főnyi gyermekcsoporttal. gyermekcsoporttal.

• 1839-ben jelent meg 1839-ben jelent meg Bezerédy Amália műve, a Bezerédy Amália műve, a „„FlóriFlóri könyvekönyve” oktató-nevelő ” oktató-nevelő célzatú tanulságos célzatú tanulságos olvasmányokkal, versekkel és olvasmányokkal, versekkel és sok illusztrációval. sok illusztrációval.

• Ez a kötet tekinthető a Ez a kötet tekinthető a magyar gyermekirodalom első magyar gyermekirodalom első jelentős darabjának.jelentős darabjának.

JÓ FELTÉTELEK:JÓ FELTÉTELEK:

Először ha felkelek.Először ha felkelek.Hálát adok Istennek;Hálát adok Istennek;Szülôimet azonbanSzülôimet azonbanMegköszöntöm nyájasan.Megköszöntöm nyájasan.És megmosdom azután,És megmosdom azután,A mint illik, szép tisztán A mint illik, szép tisztán Megfésülöm hajamat,Megfésülöm hajamat,Csinosítom magamat!Csinosítom magamat!Úgy örömest nézel rám,Úgy örömest nézel rám,Ha tiszta testem, ruhám.Ha tiszta testem, ruhám.Csak a ki felöltözött,Csak a ki felöltözött,Jelenjen meg más előtt.Jelenjen meg más előtt.Felöltözve ha ettemFelöltözve ha ettemreggelit, s megköszöntem,reggelit, s megköszöntem,

Oskolába kell mennem;Oskolába kell mennem;Én ezt örömest teszem.Én ezt örömest teszem.Tanulok ott szívesenTanulok ott szívesenS haza jövök csendesen;S haza jövök csendesen;Nem állok meg az utczán,Nem állok meg az utczán,Nem nézek minden után;Nem nézek minden után;Nem kiáltok s csevegek,Nem kiáltok s csevegek,rossz gyermekkel nem rossz gyermekkel nem

megyek;megyek;Mert roszat tanulhatnék,Mert roszat tanulhatnék,Én is aztán rosz lennék;Én is aztán rosz lennék;Otthon csendes s jó vagyok,Otthon csendes s jó vagyok,Anyámnak szót fogadok;Anyámnak szót fogadok;Soha sem veszekedem;Soha sem veszekedem;Testvérimet szeretem.Testvérimet szeretem.Ha szülőimmel nyugszunk,Ha szülőimmel nyugszunk,Beszélem, mit tanultunk;Beszélem, mit tanultunk;Szívből ezek örülnek,Szívből ezek örülnek,S engemet mind szeretnek. S engemet mind szeretnek.

• Fontos állomása a magyar óvodaügy Fontos állomása a magyar óvodaügy történetének a „történetének a „Kisdedóvó Intézeteket Kisdedóvó Intézeteket Magyarországban Terjesztő EgyesületMagyarországban Terjesztő Egyesület” ” megalakulása 1836-ban. megalakulása 1836-ban.

• Ez az országos hatókörű társadalmi Ez az országos hatókörű társadalmi szervezet vállalta az óvodák szervezését szervezet vállalta az óvodák szervezését és fenntartását. és fenntartását.

• Az első Az első óvóképzőtóvóképzőt TolnánTolnán hozták létre hozták létre 1837-ben. Igazgatója,1837-ben. Igazgatója, Wargha IstvánWargha István a a magyar óvodapedagógia elméletének magyar óvodapedagógia elméletének kiváló művelője volt. 1843-ban könyvet kiváló művelője volt. 1843-ban könyvet jelentetett meg az óvodák fejlesztésének jelentetett meg az óvodák fejlesztésének kérdéseiről, módszertani kérdésekről. kérdéseiről, módszertani kérdésekről. Címe: „Címe: „Terv a kisdedóvó-intézetek Terv a kisdedóvó-intézetek terjesztése iránt a két magyar hazábanterjesztése iránt a két magyar hazában” ” (vagyis Magyarországon és Erdélyben).(vagyis Magyarországon és Erdélyben).

NépoktatásNépoktatás

• A falusi kisiskolák életében továbbra is jelentős A falusi kisiskolák életében továbbra is jelentős szerepet játszottak azszerepet játszottak az egyházak. egyházak. Az évszázadok alatt Az évszázadok alatt kialakult szervezeti kereteket a két Ratio kialakult szervezeti kereteket a két Ratio megerősítettemegerősítette, s a XIX. század elején gazdasági-, s a XIX. század elején gazdasági-társadalmi okok még nem tették szükségessé ezek társadalmi okok még nem tették szükségessé ezek megváltoztatását. megváltoztatását. Mind a katolikus, mind pedig a Mind a katolikus, mind pedig a protestáns egyházak törekedtek arra, hogy minden protestáns egyházak törekedtek arra, hogy minden faluban – a templom mellett – iskola is legyen.faluban – a templom mellett – iskola is legyen.

• Kettős cél érdekében működtették ezeket a falusi Kettős cél érdekében működtették ezeket a falusi kisiskolákat. Egyrészt a kisiskolákat. Egyrészt a vallás elemeit és az alapvető vallás elemeit és az alapvető erkölcsi ismereteketerkölcsi ismereteket oktatták itt, másrészt pedig a oktatták itt, másrészt pedig a falusi papság utánpótlásáról gondoskodtak így. falusi papság utánpótlásáról gondoskodtak így.

• Az iskolafenntartás továbbra is a hagyományos Az iskolafenntartás továbbra is a hagyományos „feudális” módon történt. A tanító fő járandósága a „feudális” módon történt. A tanító fő járandósága a telekhasználat volt, ezt egészítették ki a lakosság telekhasználat volt, ezt egészítették ki a lakosság különféle természetbeni juttatásai.különféle természetbeni juttatásai. Közvetlen felettese Közvetlen felettese a falu lelkésze volt. A tanító gyakran kántori teendőket a falu lelkésze volt. A tanító gyakran kántori teendőket is ellátott, sőt jegyzőséget is vállalt.is ellátott, sőt jegyzőséget is vállalt.

• A század elejétől kezdve fokozatosan A század elejétől kezdve fokozatosan megerősödött egy olyan, megerősödött egy olyan, jobb módú, jobb módú, földtulajdonnal rendelkező paraszti rétegföldtulajdonnal rendelkező paraszti réteg, amely , amely egyre jobban bekapcsolódott az árutermelésbe és egyre jobban bekapcsolódott az árutermelésbe és kereskedelmi forgalomba. kereskedelmi forgalomba.

• Ők éltek a Ratio nyújtotta lehetőségekkel: Ők éltek a Ratio nyújtotta lehetőségekkel: iskoláztattákiskoláztatták gyermekeiket gyermekeiket, mert egyéni , mert egyéni gazdasági érdekük is így kívánta. A gazdasági érdekük is így kívánta. A mezőgazdasági árutermelésbe ugyanis az elemi mezőgazdasági árutermelésbe ugyanis az elemi ismeretekkel már rendelkező parasztok ismeretekkel már rendelkező parasztok eredményesebben tudtak bekapcsolódnieredményesebben tudtak bekapcsolódni..

• A A városi elemi oktatásvárosi elemi oktatás ebben a korszakban is ebben a korszakban is lényegesen különbözött a falusitól. A lényegesen különbözött a falusitól. A századfordulón már századfordulón már minden jelentősebb minden jelentősebb városunkbanvárosunkban működött működött latin iskolalatin iskola. Az ehhez . Az ehhez kapcsolt legalsó, elemi osztályokban szereztek kapcsolt legalsó, elemi osztályokban szereztek elemi műveltséget a város elemi műveltséget a város polgárgyermekei.polgárgyermekei.

• A A második Ratio Educationismásodik Ratio Educationis önálló, befejezett önálló, befejezett iskolatípussá fejlesztette a iskolatípussá fejlesztette a városi elemi iskolátvárosi elemi iskolát. Latint . Latint csak a gimnáziumba készülő gyerekeknek kellett csak a gimnáziumba készülő gyerekeknek kellett tanítani, a tovább nem tanulók számára tanítani, a tovább nem tanulók számára új osztályt új osztályt szerveztek, latin nélkülszerveztek, latin nélkül. .

• A Ratio rendelkezése nyomán, a városi igényeknek A Ratio rendelkezése nyomán, a városi igényeknek megfelelően új – latin nélküli – két vagy háromtanítós megfelelően új – latin nélküli – két vagy háromtanítós elemi iskolákat kezdtek szervezni országszerte.elemi iskolákat kezdtek szervezni országszerte.

• A A II. Ratio „érdeme”, hogy II. Ratio „érdeme”, hogy 6–12 éves korig minden 6–12 éves korig minden gyermek számára kötelezővé tette az alsó elemi két gyermek számára kötelezővé tette az alsó elemi két osztályának elvégzésétosztályának elvégzését.. Ennek elmulasztása esetén a Ennek elmulasztása esetén a szülők pénzbüntetését helyezte kilátásba. szülők pénzbüntetését helyezte kilátásba.

• Tanítónak és segédtanítónak csak azt nevezhették ki, Tanítónak és segédtanítónak csak azt nevezhették ki, aki aki elvégezte a elvégezte a tanítóképzőttanítóképzőt.. A tanítók 30 év szolgálat A tanítók 30 év szolgálat után nyugdíjra jogosultak.után nyugdíjra jogosultak.

• Többfajta városi iskola létezett ebben a korszakban. A Többfajta városi iskola létezett ebben a korszakban. A latinos képzést nyújtó elemi a hivatalnoki, a latinos képzést nyújtó elemi a hivatalnoki, a tudományos vagy az egyházi pálya felé egyengette a tudományos vagy az egyházi pálya felé egyengette a tanulók útját; a latin nélküliek pedig a tanulók útját; a latin nélküliek pedig a közvetlenül közvetlenül hasznoshasznos („praktikus”) tananyaggal a („praktikus”) tananyaggal a polgári pályákrapolgári pályákra igyekvőknek nyújtott ismereteket.igyekvőknek nyújtott ismereteket.

TanítóképzésTanítóképzés

• Ebben az időszakban a korábban egyedülálló Ebben az időszakban a korábban egyedülálló jelentőségű jelentőségű normaiskoláknormaiskolák már továbbfejlesztésre, már továbbfejlesztésre, korszerűsítésre szorultak.korszerűsítésre szorultak. Kevés volt belőlük: egy-egy Kevés volt belőlük: egy-egy hatalmas tankerületben egy működött csupán. A hatalmas tankerületben egy működött csupán. A képzési idő rövidsége sem tett lehetővé elmélyültebb képzési idő rövidsége sem tett lehetővé elmélyültebb tanulást, hatékonyabb képzést.tanulást, hatékonyabb képzést.

• A protestánsok – tanügyi autonómiájukra hivatkozva – A protestánsok – tanügyi autonómiájukra hivatkozva – nem engedték normaiskolába tanítójelöltjeiket. nem engedték normaiskolába tanítójelöltjeiket. Kollégiumaikban a lelkészeknek készülő felsőbb Kollégiumaikban a lelkészeknek készülő felsőbb osztályos tanulók szert tettek pedagógiai gyakorlatra: osztályos tanulók szert tettek pedagógiai gyakorlatra: tanították elemista társaikat.tanították elemista társaikat.

• A protestánsok mindemellett érezték a rendszeres A protestánsok mindemellett érezték a rendszeres neveléstani stúdiumok neveléstani stúdiumok hiányáthiányát. Éppen ezért . Éppen ezért SárospatakonSárospatakon már 1796-tól kezdve megszervezték a már 1796-tól kezdve megszervezték a paedagogarchapaedagogarcha állást. Olyan tanár volt ez, aki az állást. Olyan tanár volt ez, aki az osztálytanító öregdiákok (latinul: praeceptor publicus)osztálytanító öregdiákok (latinul: praeceptor publicus) munkáját felügyelte. Az akadémiai tagozaton ettől munkáját felügyelte. Az akadémiai tagozaton ettől kezdve már kezdve már külön vizsgátkülön vizsgát tartottak a tartottak a preceptorságra preceptorságra készülőknekkészülőknek neveléstudományból, vagyis „ neveléstudományból, vagyis „ars ars paedagogicápaedagogicá”-ból. ”-ból.

Az első magyar pedagógia tankönyv: Tóth Pápai Mihály sárospataki tanár neveléselméleti-didaktikai tankönyvének címlapja

A sárospataki kollégium

• A protestáns kollégiumok teljes tanügyi A protestáns kollégiumok teljes tanügyi autonómiája azt is jelentette, hogy – országos autonómiája azt is jelentette, hogy – országos egységesítő rendelkezés hiányában – egységesítő rendelkezés hiányában – többnyire többnyire egymás gyakorlatát sem követtékegymás gyakorlatát sem követték, egymás , egymás módszereit sem vették át. módszereit sem vették át.

• Az első önálló, többévfolyamos Az első önálló, többévfolyamos magyar katolikus magyar katolikus tanítóképző intézettanítóképző intézet 18281828-ban nyílt meg -ban nyílt meg EgerbenEgerben.. (Ezt megelőzte az 1818-ban létesített hasonló, de (Ezt megelőzte az 1818-ban létesített hasonló, de németnémet tannyelvű intézet Szepesváralján.) Mindkettő tannyelvű intézet Szepesváralján.) Mindkettő alapítója, alapítója, Pyrker LászlóPyrker László, egri érsek volt. A falusi , egri érsek volt. A falusi iskolákban tapasztalt hiányosságok ösztönözték iskolákban tapasztalt hiányosságok ösztönözték arra, hogy intézetet létesítsen a „mesterek arra, hogy intézetet létesítsen a „mesterek kiművelésére”. kiművelésére”.

• A jelölteket gimnáziumi végzettséggel vették fel, a A jelölteket gimnáziumi végzettséggel vették fel, a felvételi vizsgán a testi alkalmasságot és a felvételi vizsgán a testi alkalmasságot és a beszédkészséget vizsgálták. A beszédkészséget vizsgálták. A két esztendeigkét esztendeig tartó tartó tanulmányok során az elemi iskolai tantárgyakat tanulmányok során az elemi iskolai tantárgyakat dolgozták fel, tanítás- és neveléstant tanultak, dolgozták fel, tanítás- és neveléstant tanultak, valamint alapos zenei képzésben részesültek. valamint alapos zenei képzésben részesültek. Pyrker kezdeményezésének hatására 1840-ben Pyrker kezdeményezésének hatására 1840-ben királyi rendeletre öt hasonló tanítóképzőt királyi rendeletre öt hasonló tanítóképzőt szerveztek szerveztek Pesten, Szegeden, Miskolcon, Pesten, Szegeden, Miskolcon, Érsekújváron és Nagykanizsán.Érsekújváron és Nagykanizsán.

Közép- és felsőoktatásKözép- és felsőoktatás

• A korszak A korszak gimnáziumainakgimnáziumainak legfőbb feladata, az legfőbb feladata, az egyetemi,egyetemi, illetve az illetve az akadémiai továbbtanulásakadémiai továbbtanulásra ra való felkészítés mellett a való felkészítés mellett a hivatalnoki pályához hivatalnoki pályához szükséges ismeretek nyújtásaszükséges ismeretek nyújtása volt. A magyar volt. A magyar hivatalos közélet nyelve még mindig – bár egyre hivatalos közélet nyelve még mindig – bár egyre csökkenő mértékben – a csökkenő mértékben – a latinlatin volt. volt. – Érdekes módszerrel igyekeztek a gimnáziumok Érdekes módszerrel igyekeztek a gimnáziumok

tanulóit latin társalkodáshoz szoktatni. Az tanulóit latin társalkodáshoz szoktatni. Az anyanyelven való beszéd tilos volt. A latin anyanyelven való beszéd tilos volt. A latin szóra való ügyelés eszköze a szóra való ügyelés eszköze a szignumszignum volt, volt, vagyis egy vagyis egy szamárfejet utánzó falapszamárfejet utánzó falap. A tanár . A tanár kijelölt egy „kijelölt egy „leselkedőleselkedő” diákot, aki az anya ” diákot, aki az anya nyelven megszólaló társa kezébe nyomta a nyelven megszólaló társa kezébe nyomta a szignumot. Az pedig igyekezett mihamarább szignumot. Az pedig igyekezett mihamarább átadni ezt a nemkívánatos tárgyat vala melyik átadni ezt a nemkívánatos tárgyat vala melyik tetten ért társának. Büntetést csak az kapott, tetten ért társának. Büntetést csak az kapott, akinél aznap utoljára maradt a szignum. akinél aznap utoljára maradt a szignum.

• A közélet latinságán először az 1790–91. A közélet latinságán először az 1790–91. évi országgyűlés ütött rést, amelynek évi országgyűlés ütött rést, amelynek jegyzőkönyvét két nyelven: jegyzőkönyvét két nyelven: latinul és latinul és magyarulmagyarul vezették. A magyar nyelv vezették. A magyar nyelv jogainak kivívása – a biztató kezdet jogainak kivívása – a biztató kezdet ellenére – nem volt könnyű. A tanügyről ellenére – nem volt könnyű. A tanügyről való rendelkezés kizárólagos felségjog való rendelkezés kizárólagos felségjog volt, ez is nehezítette a magyar nyelv volt, ez is nehezítette a magyar nyelv iskolai térhódítását. A magyar liberális iskolai térhódítását. A magyar liberális középnemességnek középnemességnek hosszú harcothosszú harcot kellett kellett vívnia Béccsel addig, amíg vívnia Béccsel addig, amíg 1844-ben végre 1844-ben végre törvény születetttörvény született: : az állam nyelve a az állam nyelve a magyar, tehát a közép- és felsőoktatás is magyar, tehát a közép- és felsőoktatás is teljes mértékben magyar nyelven kell, teljes mértékben magyar nyelven kell, hogy folyjon.hogy folyjon.

• A magyar nyelv ügye már korábban is lelkes A magyar nyelv ügye már korábban is lelkes pártfogókra talált. A századfordulótól kezdve pártfogókra talált. A századfordulótól kezdve fellendült az iskolai önképzőkörök nyelvművelő fellendült az iskolai önképzőkörök nyelvművelő tevékenysége, sorra jelentek meg a magyar tevékenysége, sorra jelentek meg a magyar nyelvű tankönyvek. Különösen a protestáns nyelvű tankönyvek. Különösen a protestáns kollégiumok tanárai jártak élen ezen a téren. kollégiumok tanárai jártak élen ezen a téren.

• A reformkori küzdelmek másik vonulata a A reformkori küzdelmek másik vonulata a szakképzésszakképzés intézményrendszerének kiépítéséért intézményrendszerének kiépítéséért folyt. Két ilyen felsőfokú intézmény működött folyt. Két ilyen felsőfokú intézmény működött ekkor: az 1763-ban alapított összbirodalmi ekkor: az 1763-ban alapított összbirodalmi Bányászati Akadémia Selmecbányán,Bányászati Akadémia Selmecbányán, és az 1782- és az 1782-ben létesített ben létesített Mérnökképző IntézetMérnökképző Intézet a a pesti pesti egyetem bölcsészkarán.egyetem bölcsészkarán. Földmérő és vízügyi Földmérő és vízügyi szakembereket képeztek itt.szakembereket képeztek itt.

• A heves viták eredményeképpen 1844-ben királyi A heves viták eredményeképpen 1844-ben királyi rendelet jelent meg a pesti „rendelet jelent meg a pesti „IpartanodaIpartanoda” ” létesítéséről. Ez az intézet 1846-ban kezdte meg létesítéséről. Ez az intézet 1846-ban kezdte meg működését „működését „József-ipartanodaJózsef-ipartanoda” néven. Középfokú ” néven. Középfokú végzettséget nyújtott: ipari kereskedelmi és végzettséget nyújtott: ipari kereskedelmi és mezőgazdasági tagozattal működött.mezőgazdasági tagozattal működött.

• Ebben a korszakban a Ebben a korszakban a pesti tudományegyetempesti tudományegyetem munkáját még a munkáját még a bécsi tanulmányi bizottságtól való bécsi tanulmányi bizottságtól való teljes függés jellemezte.teljes függés jellemezte. Az egyetem választott Az egyetem választott vezetői a rektor és a kari dékánok voltak, de a vezetői a rektor és a kari dékánok voltak, de a tulajdonképpeni vezetői jogokat a király által tulajdonképpeni vezetői jogokat a király által kinevezettkinevezett elnök elnök és a kari és a kari igazgatókigazgatók birtokolták. Az birtokolták. Az egyetemi autonómia teljes mértékben egyetemi autonómia teljes mértékben formalitásformalitás maradt csupán. maradt csupán.

• A tanulmányok nyelve a A tanulmányok nyelve a latinlatin volt. E tekintetben volt. E tekintetben csak az 1844. évi 2. törvény hozott némi változást: csak az 1844. évi 2. törvény hozott némi változást: elrendelte, hogy bizonyos tárgyakat magyarul elrendelte, hogy bizonyos tárgyakat magyarul tanítsanak. A bölcsészkaron a filozófiai, fizikai és tanítsanak. A bölcsészkaron a filozófiai, fizikai és matematikai előadások egészen 1849-ig latin matematikai előadások egészen 1849-ig latin nyelven folytak.nyelven folytak.

• A második Ratio rendelkezése nyomán A második Ratio rendelkezése nyomán a két a két évfolyamos bölcsészkarra a hatosztályos évfolyamos bölcsészkarra a hatosztályos gimnázium elvégzése utángimnázium elvégzése után (tehát legalább tizenöt (tehát legalább tizenöt éves korában) léphetett a fiatalember Ez a fakultás éves korában) léphetett a fiatalember Ez a fakultás – a középkori hagyományoknak megfelelően – – a középkori hagyományoknak megfelelően – nem nem volt egyenrangú a többivel:volt egyenrangú a többivel: a teológiai, a jogi és az a teológiai, a jogi és az orvosi kar orvosi kar előkészítésételőkészítését szolgálta. Éppen ezért szolgálta. Éppen ezért minden egyetemi hallgatónak eredményesen el minden egyetemi hallgatónak eredményesen el kellett végeznie a kellett végeznie a filozófiai fakultásfilozófiai fakultás stúdiumait. stúdiumait.

• A A középiskolai tanárképzést középiskolai tanárképzést – az – az ismételten felvetett javaslatok ellenére – ismételten felvetett javaslatok ellenére – ebben a korszakban ebben a korszakban még nem szervezték még nem szervezték meg a bölcsészkaron.meg a bölcsészkaron. A tanári pályára A tanári pályára készülők szabadon választható pedagógiai készülők szabadon választható pedagógiai és módszertani tárgyú előadások és módszertani tárgyú előadások hallgatásával szerezhettek neveléstani-hallgatásával szerezhettek neveléstani-oktatástani ismereteket. Az egyetemi oktatástani ismereteket. Az egyetemi tanárképző intézet megalkotása tanárképző intézet megalkotása Eötvös Eötvös József vallás- és közoktatásügyi miniszterJózsef vallás- és közoktatásügyi miniszter nevéhez fűződik. Az ő kultuszminiszteri nevéhez fűződik. Az ő kultuszminiszteri tevékenysége a tárgya következő tevékenysége a tárgya következő fejezetünknek. fejezetünknek.

Az 184-49-es forradalom és szabadságharc Az 184-49-es forradalom és szabadságharc oktatásügyeoktatásügye

• 1848 márciusa végre megteremtette a magyar 1848 márciusa végre megteremtette a magyar társadalom gyökeres polgári átalakulásának társadalom gyökeres polgári átalakulásának feltételeit. Ezzel párhuzamosan megindította egy feltételeit. Ezzel párhuzamosan megindította egy új magyar közoktatási rendszer kiépítését is. új magyar közoktatási rendszer kiépítését is. A A kormányban Eötvös József felügyelte ezt a kormányban Eötvös József felügyelte ezt a területet.területet.

• Az 1848. évi XI. törvény elrendelte, hogy „minden Az 1848. évi XI. törvény elrendelte, hogy „minden bevett vallásfelekezet egyházi és iskolai szüksége bevett vallásfelekezet egyházi és iskolai szüksége közálladalmi költségek általközálladalmi költségek által fedeztessék”, tehát fedeztessék”, tehát közadóból.közadóból. Ezzel Ezzel megszűnt hazánkban az megszűnt hazánkban az iskolafenntartás évszázados múltra visszatekintő iskolafenntartás évszázados múltra visszatekintő feudális módja.feudális módja.

• Eötvös 1848. július 24-én a népképviseleti Eötvös 1848. július 24-én a népképviseleti országgyűlés elé terjesztette a népoktatás országgyűlés elé terjesztette a népoktatás rendezéséről szóló törvényjavaslatát.rendezéséről szóló törvényjavaslatát.

• A A törvényjavaslattörvényjavaslat nem az alsó fokú oktatás részletes nem az alsó fokú oktatás részletes szabályozása, hanem szabályozása, hanem keret:keret: a népoktatásügy alapvető a népoktatásügy alapvető elveinek foglalata. elveinek foglalata.

• Első paragrafusában Eötvös úgy fogalmazta meg az Első paragrafusában Eötvös úgy fogalmazta meg az elemi oktatás célját, hogy segítségével „elemi oktatás célját, hogy segítségével „a gyerekek a a gyerekek a tudomány első elemeibe avattassanaktudomány első elemeibe avattassanak”. ”.

• A törvényjavaslat szövege leszögezi, hogy az állam A törvényjavaslat szövege leszögezi, hogy az állam feladata kettős: feladata kettős:

• 1. 1. Gondoskodnia kell arról, hogy minden helységben Gondoskodnia kell arról, hogy minden helységben legyenek népiskolák,legyenek népiskolák,

• 2. 2. másrészt azt is ellenőriznie kell, hogy minden másrészt azt is ellenőriznie kell, hogy minden iskolaköteles gyermek igénybe veszi-e az iskolaköteles gyermek igénybe veszi-e az alapműveltség megszerzésének a lehetőségét.alapműveltség megszerzésének a lehetőségét.

• A tankötelezettség A tankötelezettség fiúknál hattól tizenkét éves korig, fiúknál hattól tizenkét éves korig, leányoknál hattól tízéves korigleányoknál hattól tízéves korig tart. tart.

• Az állami elemi iskolákban a tanítás Az állami elemi iskolákban a tanítás ingyenes.ingyenes. Az Az iskolák fenntartása a község felnőtt lakosságára iskolák fenntartása a község felnőtt lakosságára kivetett kivetett iskolaadóbóliskolaadóból történik. Ez az egyénenként történik. Ez az egyénenként fizetett állami adó öt százalékát teszi ki. Ha ez nem fizetett állami adó öt százalékát teszi ki. Ha ez nem elégséges, mód van államsegély igénybevételére. elégséges, mód van államsegély igénybevételére.

• Az oktatás nyelve: a Az oktatás nyelve: a község lakossága többségének község lakossága többségének anyanyelveanyanyelve. Nemzetiségek lakta vidéken a . Nemzetiségek lakta vidéken a magyar magyar nyelvet isnyelvet is tanítani kell. tanítani kell.

• Az iskolában olyan tantárgyakat kell tanítani, Az iskolában olyan tantárgyakat kell tanítani, „amelyek a polgári élet minden viszonyaiban „amelyek a polgári élet minden viszonyaiban szükségesek, figyelemmel arra, hogy a gyermekek szükségesek, figyelemmel arra, hogy a gyermekek inkább alapos, mint sokféle ismerethezinkább alapos, mint sokféle ismerethez jussanak”. jussanak”. Ezek a következők: írás, olvasás, számolás, Ezek a következők: írás, olvasás, számolás, természettan, természetleírás, hazai történelem és természettan, természetleírás, hazai történelem és földrajz, polgári jogok és kötelességek, testgyakorlás, földrajz, polgári jogok és kötelességek, testgyakorlás, éneklés. éneklés.

• A vallástan nem iskolai tantárgy.A vallástan nem iskolai tantárgy. Ugyanakkor a Ugyanakkor a törvénytervezet törvénytervezet meghagyta az iskolák felekezeti meghagyta az iskolák felekezeti jellegét abban az esetben, ha egy helységben egyazon jellegét abban az esetben, ha egy helységben egyazon felekezetből legalább ötven iskolaköteles gyermek él.felekezetből legalább ötven iskolaköteles gyermek él. Az ötvenes létszám alatt „közös” (tehát Az ötvenes létszám alatt „közös” (tehát felekezetközifelekezetközi) ) az iskola. az iskola.

• A nyelvhasználat körüli vita eredményeképp az a A nyelvhasználat körüli vita eredményeképp az a módosítás került a szövegbe, hogy módosítás került a szövegbe, hogy a magyar a magyar nyelv egyrészt minden elemi iskolában rendes nyelv egyrészt minden elemi iskolában rendes tantárgytantárgy, másrészt , másrészt az oktatás nyelve mindenüttaz oktatás nyelve mindenütt (tehát nemzetiségek lakta vidékeken is) a (tehát nemzetiségek lakta vidékeken is) a magyarmagyar. Viszont akik ezt nem értik, azoknak . Viszont akik ezt nem értik, azoknak anyanyelven kell magyarázni a tananyagot. anyanyelven kell magyarázni a tananyagot.

• Heves vihart váltott ki az iskolák Heves vihart váltott ki az iskolák felekezeti felekezeti jellegénekjellegének kérdése is. A törvény idevonatkozó kérdése is. A törvény idevonatkozó paragrafusának tartalma így módosult a vita paragrafusának tartalma így módosult a vita után: után: az állam csak közös iskolákat tart fenn az állam csak közös iskolákat tart fenn minden felekezeti jelleg kizárásával.minden felekezeti jelleg kizárásával. Ugyanakkor Ugyanakkor a felekezetek – saját költségükön – létesíthetnek a felekezetek – saját költségükön – létesíthetnek iskolákat. Azok a lakosok, akiknek gyermekei iskolákat. Azok a lakosok, akiknek gyermekei ezeket veszik igénybe, nem mentesülnek az ezeket veszik igénybe, nem mentesülnek az állami iskolaadó alól. állami iskolaadó alól.

• Az országgyűlés felsőháza 1848. augusztus 12-én Az országgyűlés felsőháza 1848. augusztus 12-én tárgyalta a törvényjavaslatot. Úgy határozott, tárgyalta a törvényjavaslatot. Úgy határozott, hogy részletes megvitatása hogy részletes megvitatása nem időszerűnem időszerű: : békésebb időkre kell halasztani. békésebb időkre kell halasztani.

• A népoktatási törvénytervezet mellett A népoktatási törvénytervezet mellett Eötvös JózsefEötvös József másik fontos alkotása a másik fontos alkotása a pesti egyetempesti egyetem szervezetét szervezetét újjáalakító alapdokumentum: „újjáalakító alapdokumentum: „A magyar egyetem A magyar egyetem alapszabályaialapszabályai”.”.

• Eszerint a bölcsészeti kar két szakra osztandó, az egyik a Eszerint a bölcsészeti kar két szakra osztandó, az egyik a filozófiai, történeti és nyelvi tanulmányokatfilozófiai, történeti és nyelvi tanulmányokat foglalja foglalja magába, a másik pedig a magába, a másik pedig a matematikai és matematikai és természettudományi stúdiumokat. természettudományi stúdiumokat.

• A szabályzat A szabályzat a középiskolai tanárképzésa középiskolai tanárképzés megszervezéséről is intézkedik. Eötvös megszervezéséről is intézkedik. Eötvös a bölcsészkar a bölcsészkar mindkét tagozata mellett egy-egy tanárképző intézetet mindkét tagozata mellett egy-egy tanárképző intézetet kívánt létesíteni,kívánt létesíteni, kezdetben tíz-tíz kiváló egyetemi kezdetben tíz-tíz kiváló egyetemi hallgató számára. A hallgatók fele lakást, élelmezést és hallgató számára. A hallgatók fele lakást, élelmezést és ösztöndíjat kapott volna. ösztöndíjat kapott volna.

• A tanárképzők vezetését az illetékes szak egy-egy A tanárképzők vezetését az illetékes szak egy-egy egyetemi tanárára bízta. A tanárképző intézetek egyetemi tanárára bízta. A tanárképző intézetek hallgatói három esztendei tanulmányt folytattak volna hallgatói három esztendei tanulmányt folytattak volna itt. Szaktárgyaik alapos elsajátításán túl itt. Szaktárgyaik alapos elsajátításán túl neveléstudományi és oktatás-módszertani képzés és neveléstudományi és oktatás-módszertani képzés és tanítási-nevelési gyakorlat szerepelt a tervek között.tanítási-nevelési gyakorlat szerepelt a tervek között.

• Eötvös nagy ívű tervei, kiérlelt koncepciója egy időre Eötvös nagy ívű tervei, kiérlelt koncepciója egy időre nem realizálódhattaknem realizálódhattak. A sors különös kegye folytán . A sors különös kegye folytán viszont második minisztersége ideje alatt – a kiegyezés viszont második minisztersége ideje alatt – a kiegyezés után – lehetősége nyílott arra, hogy elképzelései jelentős után – lehetősége nyílott arra, hogy elképzelései jelentős részét megvalósíthassa részét megvalósíthassa

Tizenkilencedik századi debreceni népiskolai tanterem rekonstrukciója

(Millenniumi iskolatörténeti kiállítás)

Forradalom után, kiegyezés előttNépoktatás

• Centralizáló törekvés: Centralizáló törekvés: a nevelés és oktatás fölött a nevelés és oktatás fölött az állam gyakorolja a főfelügyeletet.az állam gyakorolja a főfelügyeletet. Ez a Ez a felügyelet nemcsak az iskolára vonatkozott, felügyelet nemcsak az iskolára vonatkozott, hanem kiterjedt a házi oktatásra, a családi hanem kiterjedt a házi oktatásra, a családi nevelésre is. nevelésre is.

• A kormányzat következetesen törekedett arra, A kormányzat következetesen törekedett arra, hogy hogy minden gyermekminden gyermek részesüljön legalább annyi részesüljön legalább annyi és olyan minőségű nevelésben-oktatásban, és olyan minőségű nevelésben-oktatásban, amelyet a népiskola nyújt.amelyet a népiskola nyújt.

• A bécsi kultuszminisztérium volt a magyar A bécsi kultuszminisztérium volt a magyar közoktatásügy legfőbb irányítója. Innen kapták közoktatásügy legfőbb irányítója. Innen kapták utasításaikat az egyes utasításaikat az egyes tankerületektankerületek és a melléjük és a melléjük rendelt rendelt iskolatanácsokiskolatanácsok. .

• A század ötvenes éveiben mindezekkel együtt a A század ötvenes éveiben mindezekkel együtt a hazai népoktatásügy hazai népoktatásügy jelentős fejlődésen ment jelentős fejlődésen ment keresztül:keresztül: az elemi iskolák száma 9000-ről 12437- az elemi iskolák száma 9000-ről 12437-re emelkedett. re emelkedett.

• Ugyanakkor látnunk kell, hogy ezek az adatok Ugyanakkor látnunk kell, hogy ezek az adatok csupán egy relatív fejlődési tendenciát tükröztek, csupán egy relatív fejlődési tendenciát tükröztek, a magyar népoktatásügy – Európa egyes a magyar népoktatásügy – Európa egyes fejlettebb országaihoz képest – ezzel együtt is fejlettebb országaihoz képest – ezzel együtt is elmaradott maradt. A kormányzat kevesebb elmaradott maradt. A kormányzat kevesebb pénzt (az állami kiadások alig 1,9%-át) fordította pénzt (az állami kiadások alig 1,9%-át) fordította a közoktatás támogatására, Spanyolország után a közoktatás támogatására, Spanyolország után Európában a legkevesebbet.Európában a legkevesebbet.

• A század második felének művelődéspolitikusa,A század második felének művelődéspolitikusa, Schvarz GyulaSchvarz Gyula hivatalos statisztikák alapján hivatalos statisztikák alapján állapította meg, hogy az országban mintegy öt-állapította meg, hogy az országban mintegy öt-hatezer településen nincs iskola, s a tanköteles hatezer településen nincs iskola, s a tanköteles gyermeknek 48%-a jár iskolába. A besorozott gyermeknek 48%-a jár iskolába. A besorozott újoncoknak csak 22%-a tud írni-olvasni.újoncoknak csak 22%-a tud írni-olvasni.

• Az osztrák kormányzat a század ötvenes éveiben Az osztrák kormányzat a század ötvenes éveiben egyre erőteljesebben törekedett a németesítésre egyre erőteljesebben törekedett a németesítésre az alsó fokú oktatás területén is. A német nyelv az alsó fokú oktatás területén is. A német nyelv tanítását kötelezővé tették. A nemzeti szellemű tanítását kötelezővé tették. A nemzeti szellemű tankönyveket kitiltották az iskolákból, helyettük tankönyveket kitiltották az iskolákból, helyettük magyarra fordított osztrák tankönyvekmagyarra fordított osztrák tankönyvek használatát rendelték el.használatát rendelték el.

Középfokú oktatásKözépfokú oktatás

• Az 1850-es évek fontos Az 1850-es évek fontos eseménye volt az eseménye volt az osztrák osztrák gimnáziumok és reáliskolák gimnáziumok és reáliskolák számára kidolgozott számára kidolgozott alapdokumentumalapdokumentum (szabályzat és tanterv) az (szabályzat és tanterv) az „Organisationsentwurf”„Organisationsentwurf” bevezetése hazánkban.bevezetése hazánkban.

• Kidolgozója két egyetemi Kidolgozója két egyetemi tanár volt: tanár volt: Franz Exner,Franz Exner, a a prágai egyetem prágai egyetem filozófiatanára, a filozófiatanára, a herbartizmus híve és herbartizmus híve és Herrmann Bonitz,Herrmann Bonitz, a bécsi a bécsi egyetem görög–latin egyetem görög–latin nyelvész professzora.nyelvész professzora.

Leo Thun gróf (1811-1888)

• Az „Entwurf” műveltségfelfogásában a Az „Entwurf” műveltségfelfogásában a neohumanizmus hatásaneohumanizmus hatása éppúgy kimutatható, éppúgy kimutatható, mint a mint a herbartizmusherbartizmus befolyása.befolyása. A nyelvi- A nyelvi-irodalmi-történelmi irányultság mellett a irodalmi-történelmi irányultság mellett a matematikának és a matematikának és a természettudományoknaktermészettudományoknak is helyet kíván is helyet kíván biztosítani a középiskolák tantervében. biztosítani a középiskolák tantervében.

• Figyelemre méltó gondolatokat fogalmaztak Figyelemre méltó gondolatokat fogalmaztak meg a szerzők az „Entwurf” instrukcióiban is. meg a szerzők az „Entwurf” instrukcióiban is. A középiskolai tanulás „passzív befogadás”-A középiskolai tanulás „passzív befogadás”-jellege helyett a jellege helyett a „tanulók saját „tanulók saját tevékenységét”tevékenységét”, az aktív ismeretelsajátítást , az aktív ismeretelsajátítást szorgalmazzák, amelynek révén a „puszta szorgalmazzák, amelynek révén a „puszta tudás valamire való képességgé válik”.tudás valamire való képességgé válik”.

• Az Entwurf jellemző vonásait a következőkben Az Entwurf jellemző vonásait a következőkben összegezhetjük:összegezhetjük:

• – – Létrehozta a Létrehozta a nyolcosztályos gimnáziumotnyolcosztályos gimnáziumot 10 10––18 18 éves fiúk számáraéves fiúk számára. A tanulmányok középpontjában . A tanulmányok középpontjában az intenzív latin és görög nyelvi-irodalmi képzés állt, az intenzív latin és görög nyelvi-irodalmi képzés állt, ezt egészítette ki egy élő idegen nyelv (a német) ezt egészítette ki egy élő idegen nyelv (a német) tanulása és a humán, illetve reáltárgyak együttese. tanulása és a humán, illetve reáltárgyak együttese. A gimnázium két szervezetileg önálló tagozatból áll: A gimnázium két szervezetileg önálló tagozatból áll: az I–IV. osztályig terjedő az I–IV. osztályig terjedő algimnáziumalgimnáziumból és a ból és a további négy osztállyal teljes további négy osztállyal teljes főgimnáziumfőgimnáziumból.ból.

• – – A gimnázium lehet nyilvános vagy magánjellegű. A gimnázium lehet nyilvános vagy magánjellegű. A nyilvános gimnáziumok államilag érvényes A nyilvános gimnáziumok államilag érvényes bizonyítványokat adhatnak ki, bizonyítványokat adhatnak ki, érettségi vizsgákatérettségi vizsgákat tarthatnak, emellett tarthatnak, emellett próbaévre tanárjelölteketpróbaévre tanárjelölteket is is alkalmazhatnak. alkalmazhatnak. Nyilvánossági jogotNyilvánossági jogot a VKM adhat. a VKM adhat.

• – – Létrehozott egy másik középiskola-típust is, a Létrehozott egy másik középiskola-típust is, a reáliskoláreáliskolátt. Főreáliskola volt a neve a . Főreáliskola volt a neve a háromosztályos alreálból és hároméves főreálból háromosztályos alreálból és hároméves főreálból álló álló hatosztályos intézménynek,hatosztályos intézménynek, amely felsőfokú amely felsőfokú technikai-műszaki tanulmányokra készített elő. technikai-műszaki tanulmányokra készített elő. Tantervében klasszikus stúdiumok nem szerepeltek, Tantervében klasszikus stúdiumok nem szerepeltek, helyettük a helyettük a természettudományoktermészettudományok kerültek kerültek előtérbe. előtérbe.

• – – Az Entwurf úgy rendelkezett, hogy Az Entwurf úgy rendelkezett, hogy középiskolában csak középiskolai tanári középiskolában csak középiskolai tanári képesítéssel rendelkező képesítéssel rendelkező szaktanárokszaktanárok taníthatnak. taníthatnak.

• – – Az Entwurf szerint a gimnáziumi oktatás nyelve Az Entwurf szerint a gimnáziumi oktatás nyelve az a nyelv, amely az a nyelv, amely az intézmény székhelyén élő az intézmény székhelyén élő lakosság többségének anyanyelve.lakosság többségének anyanyelve.

• 1855 januárjában a bécsi kultuszkormányzat már 1855 januárjában a bécsi kultuszkormányzat már változtatni akart ezen. Leo Thun újabb rendelete változtatni akart ezen. Leo Thun újabb rendelete azt szorgalmazta, hogy a gimnáziumok felsőbb azt szorgalmazta, hogy a gimnáziumok felsőbb osztályainak tanítási nyelve osztályainak tanítási nyelve váljon németté.váljon németté. Ez a Ez a népszerűtlen törekvés azonban hamarosan népszerűtlen törekvés azonban hamarosan veszített lendületéből, s csak felemás módon veszített lendületéből, s csak felemás módon valósult meg a magyar középiskolák valósult meg a magyar középiskolák passzív passzív ellenállása miatt.ellenállása miatt.

• Az Entwurf fontos dokumentuma a magyar Az Entwurf fontos dokumentuma a magyar iskoláztatás történetének. Jelentős mértékben iskoláztatás történetének. Jelentős mértékben előmozdította a középiskolák fejlődését, bár ez előmozdította a középiskolák fejlődését, bár ez nem ment megrázkódtatások nélkül. nem ment megrázkódtatások nélkül.

FelsőoktatásFelsőoktatás

• Az 1850-es években a pesti egyetem szervezeti Az 1850-es években a pesti egyetem szervezeti felépítésében jelentős változtatásokat hajtottak végre. felépítésében jelentős változtatásokat hajtottak végre. Nálunk is bevezették az új ausztriai egyetemi Nálunk is bevezették az új ausztriai egyetemi szabályzatot, s ez megváltoztatta a bölcsészkar addigi szabályzatot, s ez megváltoztatta a bölcsészkar addigi státuszát.státuszát.

• A filozófiai fakultás az 1850-51. tanévtől kezdve a A filozófiai fakultás az 1850-51. tanévtől kezdve a többi három egyetemi karral egyenrangú fakultássá többi három egyetemi karral egyenrangú fakultássá vált,vált, s a tanulmányi idő három évre emelkedett. s a tanulmányi idő három évre emelkedett.

• Egyúttal Egyúttal megszűnt a kötelező és szabadon választható megszűnt a kötelező és szabadon választható tantárgyak kettőssége:tantárgyak kettőssége: a hallgatók ettől fogva a hallgatók ettől fogva érdeklődésüknek megfelelően és tetszőleges érdeklődésüknek megfelelően és tetszőleges sorrendben vehették fel az egyes tantárgyakat. Az sorrendben vehették fel az egyes tantárgyakat. Az egyetemre való felvétel feltételei is módosultak: egyetemre való felvétel feltételei is módosultak: a a leendő hallgatóktól megkövetelték a nyolcosztályos leendő hallgatóktól megkövetelték a nyolcosztályos gimnáziumi végzettséget és a sikeres érettségi gimnáziumi végzettséget és a sikeres érettségi vizsgát.vizsgát. A bölcsészeti kar diákjai ekkor már 18–21 A bölcsészeti kar diákjai ekkor már 18–21 esztendős fiatalemberek.esztendős fiatalemberek.

• A filozófiai fakultás többi karra való előkészítő A filozófiai fakultás többi karra való előkészítő szerepének megszűnése után új dilemma szerepének megszűnése után új dilemma keletkezett: a keletkezett: a tudósképzés és atudósképzés és a tanárképzéstanárképzés kettőssége.kettőssége.

• Az 1852–53. tanévtől kezdve már Az 1852–53. tanévtől kezdve már gyakorlatok gyakorlatok (szemináriumok)(szemináriumok) is szerepeltek a pesti egyetem is szerepeltek a pesti egyetem tanrendjében. Ilyen szemináriumokat először tanrendjében. Ilyen szemináriumokat először történelemből és ókori filozófiából tartottak – történelemből és ókori filozófiából tartottak – kifejezetten kifejezetten gimnáziumi tanárjelöltek számára.gimnáziumi tanárjelöltek számára.

• A magyar A magyar középiskolai tanárképzésközépiskolai tanárképzés csak nagy csak nagy nehézségek árán indult fejlődésnek. A bécsi tanügyi nehézségek árán indult fejlődésnek. A bécsi tanügyi kormányzat az ötvenes évek elején a középiskolai kormányzat az ötvenes évek elején a középiskolai tanárok képesítésére tanárok képesítésére „tanárvizsgáló bizottságokat”„tanárvizsgáló bizottságokat” hozott létre. E bizottságok előtt kellett vizsgáznia a hozott létre. E bizottságok előtt kellett vizsgáznia a háromesztendős bölcsészkari stúdiumotháromesztendős bölcsészkari stúdiumot végzett végzett jelöltnekjelöltnek szaktárgyaiból, neveléstudományból és szaktárgyaiból, neveléstudományból és oktatásmódszertanból.oktatásmódszertanból. Kezdetben csak Bécsben, Kezdetben csak Bécsben, Prágában, Innsbruckban, Lembergben és Prágában, Innsbruckban, Lembergben és Padovában működtek ilyen vizsgahelyek.Padovában működtek ilyen vizsgahelyek.

Az iskoláztatás története 1867–1919 között

Elemi iskolák • A kiegyezés után, az Andrássy-kormányban A kiegyezés után, az Andrássy-kormányban

ismét ismét Eötvös JózsefEötvös József, lett a VKM vezetője. Szilárd , lett a VKM vezetője. Szilárd elhatározása volt, hogy befejezi a magyar elhatározása volt, hogy befejezi a magyar közoktatás polgári átalakítását – azt a közoktatás polgári átalakítását – azt a folyamatot, amely 1848-ben elkezdődött. folyamatot, amely 1848-ben elkezdődött.

• A kiegyezés utáni népoktatási reformtervében A kiegyezés utáni népoktatási reformtervében Eötvös számolt a megváltozott történelmi-Eötvös számolt a megváltozott történelmi-társadalmi helyzettel. Amíg 1848-ban atársadalmi helyzettel. Amíg 1848-ban a „közös” „közös” (felekezetközi) iskolákat tekintette alapnak, (felekezetközi) iskolákat tekintette alapnak, addig 1868-ban már addig 1868-ban már a meglévő felekezeti a meglévő felekezeti iskolákat tudomásul véve és érintetlenül iskolákat tudomásul véve és érintetlenül hagyva építi fel a népiskolák rendszerét.hagyva építi fel a népiskolák rendszerét. (Ne (Ne feledjük: ekkor még egyetlen állami vagy feledjük: ekkor még egyetlen állami vagy önkormányzati népiskola sem volt az önkormányzati népiskola sem volt az országban!)országban!)

• Eötvös Eötvös községi iskolák létesítését csak ott rendeli községi iskolák létesítését csak ott rendeli el, ahol nem működnek egyházi népiskolák. el, ahol nem működnek egyházi népiskolák. A A felekezeti iskolák államosítását nem felekezeti iskolák államosítását nem szorgalmazta, mert a központi államhatalom szorgalmazta, mert a központi államhatalom túltengését kifejezetten károsnak tartotta. túltengését kifejezetten károsnak tartotta.

• A felekezeti iskola nélküli községek A felekezeti iskola nélküli községek közös közös népiskolájánaknépiskolájának felállításán túl Eötvös az állam felállításán túl Eötvös az állam befolyását közvetett eszközökkel kívánta befolyását közvetett eszközökkel kívánta érvényre juttatni. Ez a befolyás mindenekelőtt az érvényre juttatni. Ez a befolyás mindenekelőtt az ellenőrző szerepben,ellenőrző szerepben, a felügyelet jogában a felügyelet jogában testesült meg, ami a testesült meg, ami a felekezeti iskolákra is felekezeti iskolákra is kiterjedt.kiterjedt. Mindemellett az állam ösztönző Mindemellett az állam ösztönző szerepet is betöltött: szerepet is betöltött: állami tanítóképzőkállami tanítóképzők felállításával szorgalmazta a tanítóképzés felállításával szorgalmazta a tanítóképzés színvonalának emelését, gondot fordított a színvonalának emelését, gondot fordított a színvonalas népiskolai színvonalas népiskolai tankönyvektankönyvek elkészítésére. elkészítésére.

• Eötvös új törvényjavaslata Eötvös új törvényjavaslata 1868. június 23-án1868. június 23-án került a képviselőház elé, s – hosszas parlamenti került a képviselőház elé, s – hosszas parlamenti vita után – csak december 15-én szentesítette a vita után – csak december 15-én szentesítette a király. Ezzel megszületett Magyarország első király. Ezzel megszületett Magyarország első népoktatási törvénye, az népoktatási törvénye, az 1868:38. tc.1868:38. tc.

• Kiemelkedő jelentőségűKiemelkedő jelentőségű törvény ez a magyar törvény ez a magyar népoktatás történetében.népoktatás történetében. (A maga nemében Európa (A maga nemében Európa több más országát megelőzte: pl. Angliában 1870-több más országát megelőzte: pl. Angliában 1870-ben, Olaszországban 1871-ben fogadtak el törvényt ben, Olaszországban 1871-ben fogadtak el törvényt az általános tankötelezettségről.)az általános tankötelezettségről.)

• – – Pénzbüntetés terhe mellett Pénzbüntetés terhe mellett kötelezett minden kötelezett minden szülőt, hogy gyermekét hatéves korától tizenkét szülőt, hogy gyermekét hatéves korától tizenkét éves koráig iskolába járassa.éves koráig iskolába járassa. Ettől kezdve lépett Ettől kezdve lépett érvénybe Magyarországon az általános érvénybe Magyarországon az általános iskolakötelezettségiskolakötelezettség (más szóval tankötelezettség). (más szóval tankötelezettség).

• – – A népiskolai oktatás ingyenességétA népiskolai oktatás ingyenességét – az 1848. évi – az 1848. évi tervezettől eltérően – tervezettől eltérően – nem mondja kinem mondja ki, de az , de az igazoltan szegény szülők gyermekei „tandíjat nem igazoltan szegény szülők gyermekei „tandíjat nem fizetnek”. fizetnek”.

• A törvény előírásainak érvényre juttatásához A törvény előírásainak érvényre juttatásához tovább kellett fejleszteni a már meglévő három-, tovább kellett fejleszteni a már meglévő három-, négy és ötosztályos kisiskolákat (városokban és négy és ötosztályos kisiskolákat (városokban és falvakban egyaránt): falvakban egyaránt): létrejött a létrejött a hatosztályos elemi hatosztályos elemi népiskola.népiskola.

• A városi elemi iskola minden osztálya számára már A városi elemi iskola minden osztálya számára már külön tanítót ír elő a törvény, míg a falvakban külön tanítót ír elő a törvény, míg a falvakban csupán egy tanító foglalkozott a hat osztály csupán egy tanító foglalkozott a hat osztály tanulóival. tanulóival.

• – – Eötvös nemzetiségi kérdésekben tanúsított Eötvös nemzetiségi kérdésekben tanúsított toleranciáját jelzi, hogy a törvény kimondja: toleranciáját jelzi, hogy a törvény kimondja: minden minden gyermeket anyanyelvén tanítsanak a népiskolában. gyermeket anyanyelvén tanítsanak a népiskolában.

• – – Nagy gondot fordított a Nagy gondot fordított a tanítóképzéstanítóképzésrere. A törvény . A törvény előírta, hogy az ország területén 20 tanítóképzőt előírta, hogy az ország területén 20 tanítóképzőt kell felállítani. A három évfolyamos képzőket kell felállítani. A három évfolyamos képzőket gyakorlóiskolával kapcsolták össze azért, hogy „a gyakorlóiskolával kapcsolták össze azért, hogy „a növendék-tanítók gyakorlatilag képeztethessenek”. növendék-tanítók gyakorlatilag képeztethessenek”.

• Lányok számára Lányok számára „tanítónő képező intézetek”„tanítónő képező intézetek” létesítéséről rendelkezett. Itt a képzés ingyenes létesítéséről rendelkezett. Itt a képzés ingyenes volt, s időtartama szintén három esztendő. volt, s időtartama szintén három esztendő.

• – – A hatosztályos elemi népiskola után, a 12. A hatosztályos elemi népiskola után, a 12. életévüket betöltött gyermekeknek életévüket betöltött gyermekeknek „ismétlő „ismétlő iskolába”iskolába” kellett járniuk. Itt már nem folyt kellett járniuk. Itt már nem folyt mindennapos tanítás. Télen hetenként öt, nyáron mindennapos tanítás. Télen hetenként öt, nyáron két óra volt a kötelező tanítási idő.két óra volt a kötelező tanítási idő.

• ––Létrehozza a Létrehozza a felsőbb népiskolát,felsőbb népiskolát, amely a amely a hatosztályos elemire épül. Ilyen intézetet az hatosztályos elemire épül. Ilyen intézetet az ötezer lakosnál nagyobb lélekszámú ötezer lakosnál nagyobb lélekszámú helységekben kellett felállítani. helységekben kellett felállítani.

• A nagyobb községek felső népiskola helyett – „ha A nagyobb községek felső népiskola helyett – „ha anyagi erejük engedi” – anyagi erejük engedi” – polgári iskolátpolgári iskolát létesítettek. A polgáriban a fiúk hat-, lányok pedig létesítettek. A polgáriban a fiúk hat-, lányok pedig négyéves képzésben részesültek. Polgári iskolába négyéves képzésben részesültek. Polgári iskolába a népiskola első négy osztályát elvégzett tízéves a népiskola első négy osztályát elvégzett tízéves gyerekek nyerhettek felvételt. gyerekek nyerhettek felvételt.

• A törvény rendelkezik az A törvény rendelkezik az iskolaszékiskolaszék, a népiskolai , a népiskolai hatóságok, tanfelügyelők hatásköréről is. Az hatóságok, tanfelügyelők hatásköréről is. Az iskolaszékiskolaszék kilenctagú testület, melyben helyet kilenctagú testület, melyben helyet kap a helybeli lelkész és a tanító, valamint a kap a helybeli lelkész és a tanító, valamint a helység lakosainak képviselői, „lehetőleg az helység lakosainak képviselői, „lehetőleg az oktatásügyhöz értő egyének”.oktatásügyhöz értő egyének”.

• Az iskolaszék választotta a tanítót, és felügyelt az Az iskolaszék választotta a tanítót, és felügyelt az iskolai munkára. Ellenőrizte a törvény betartását, iskolai munkára. Ellenőrizte a törvény betartását, a tandíj beszedését, a mulasztások igazolását; a tandíj beszedését, a mulasztások igazolását; rendelkezett az iskolaépület javíttatásáról, rendelkezett az iskolaépület javíttatásáról, taneszköz-beszerzésről; képviselői jelen voltak a taneszköz-beszerzésről; képviselői jelen voltak a vizsgákon, döntöttek a tanító és a szülők közötti vizsgákon, döntöttek a tanító és a szülők közötti vitás kérdésekben stb.vitás kérdésekben stb.

A népoktatás alakulása 1868-tól 1918-ig

• A népoktatási törvény nyomán jelentősen A népoktatási törvény nyomán jelentősen korszerűsödött a magyar elemi iskoláztatás, korszerűsödött a magyar elemi iskoláztatás, de a de a fejlődés hosszú folyamat eredménye volt.fejlődés hosszú folyamat eredménye volt. Eötvös Eötvös munkásságának gyümölcse csak jóval halála (1871) munkásságának gyümölcse csak jóval halála (1871) után ért be. után ért be.

• Korabeli becslések és felmérések alapján, a törvény Korabeli becslések és felmérések alapján, a törvény megjelenésének idejében a tanköteles megjelenésének idejében a tanköteles gyermekeknek gyermekeknek 48%48%-a járt iskolába. 1872-re ez az -a járt iskolába. 1872-re ez az arány márarány már 55% 55%-ra módosult. A századforduló táján, -ra módosult. A századforduló táján, 1896-ban1896-ban 79% 79% az iskolát látogató gyermekek az iskolát látogató gyermekek száma, 1913-ban pedig már száma, 1913-ban pedig már 93%.93%.

• A A néptanítók csekély száma és alacsony színvonalú néptanítók csekély száma és alacsony színvonalú képzettségeképzettsége lassította a fejlődést. Jelentős részük lassította a fejlődést. Jelentős részük nem ismerte a kor színvonalának megfelelő nem ismerte a kor színvonalának megfelelő taneszközöket, szemléltetőeszközöket. taneszközöket, szemléltetőeszközöket. Természettani ismereteik is rendkívül hiányosak Természettani ismereteik is rendkívül hiányosak voltak. Mindezeket a visszásságokat tetézi, hogy voltak. Mindezeket a visszásságokat tetézi, hogy egyes megyékben több olyan tanító volt, aki még egyes megyékben több olyan tanító volt, aki még írni sem tudott.írni sem tudott.

• Eötvös JózsefEötvös József sokat tett a népiskolák tanszeköz- sokat tett a népiskolák tanszeköz-ellátásának korszerűsítéséért. Tankönyvbizottságot ellátásának korszerűsítéséért. Tankönyvbizottságot hívott életre, melynek célja a népiskolai olvasó- és hívott életre, melynek célja a népiskolai olvasó- és tankönyvek, valamint a tankönyvek, valamint a „vezérkönyvek”„vezérkönyvek” (tanítói (tanítói segédkönyvek) színvonalának fejlesztése volt. segédkönyvek) színvonalának fejlesztése volt.

• A tankönyvbizottság a tankönyvírás terén „szabad A tankönyvbizottság a tankönyvírás terén „szabad versenyt” teremtett: ismert szakembereket kértek versenyt” teremtett: ismert szakembereket kértek fel tankönyvírásra, de mellettük fel tankönyvírásra, de mellettük bárki szabadon bárki szabadon pályázhatott kéziratával.pályázhatott kéziratával.

• Az Eötvös-féle tankönyvek számos kiadást Az Eötvös-féle tankönyvek számos kiadást megértek, sőt lefordított, megértek, sőt lefordított, nemzetiségi nyelvű nemzetiségi nyelvű változataikváltozataik is megjelentek. A német, román, szlovák is megjelentek. A német, román, szlovák és egyéb nemzetiségi tankönyvek – a magyar és egyéb nemzetiségi tankönyvek – a magyar könyvből fordított szövegeken túl – szép számmal könyvből fordított szövegeken túl – szép számmal tartalmazzák a nemzetiségi költők, írók műveit is. tartalmazzák a nemzetiségi költők, írók műveit is. Egészen az 1910-es évek végéig használták ezeket Egészen az 1910-es évek végéig használták ezeket a nemzetiségi tankönyveket, melyek a népoktatás a nemzetiségi tankönyveket, melyek a népoktatás eszközével segítették elő a Kárpát-medencében élő eszközével segítették elő a Kárpát-medencében élő népek egymás iránti megértését.népek egymás iránti megértését.

Népiskolai faliképek a19. század végén Magyarországon

• Eötvös József 1871-ben bekövetkezett halála után Eötvös József 1871-ben bekövetkezett halála után lelassult a magyar népoktatás korszerűsítésének lelassult a magyar népoktatás korszerűsítésének folyamata.folyamata.

• Az 1868-as törvény szerint az oktatás nyelve a Az 1868-as törvény szerint az oktatás nyelve a tanulók anyanyelve – amennyiben ez „a tanulók anyanyelve – amennyiben ez „a községben divatozó [tehát általános] nyelvek községben divatozó [tehát általános] nyelvek egyike” – ez a jogszabály volt érvényben az 1920-egyike” – ez a jogszabály volt érvényben az 1920-as évekig. as évekig.

• Ezen belül 1879-től valamennyi népoktatási Ezen belül 1879-től valamennyi népoktatási intézményben intézményben kötelező tantárgykéntkötelező tantárgyként bevezették bevezették aa magyar nyelvet magyar nyelvet. .

• Az 1907-ben,Az 1907-ben, Apponyi Albert Apponyi Albert minisztersége alatt minisztersége alatt kiadott törvény a nemzetiségi egyházi iskolák kiadott törvény a nemzetiségi egyházi iskolák államsegélyét ahhoz a feltételhez kötötte, hogy a államsegélyét ahhoz a feltételhez kötötte, hogy a tanulók a negyedik osztály elvégzése után tanulók a negyedik osztály elvégzése után magyar nyelven – írásban és szóban – alapszinten magyar nyelven – írásban és szóban – alapszinten helyesen ki tudják magukat fejezni. (Az oktatás helyesen ki tudják magukat fejezni. (Az oktatás ingyenességéről szóló 1908. évi 46. törvény ingyenességéről szóló 1908. évi 46. törvény szintén Apponyi Albert nevéhez fűződik.) szintén Apponyi Albert nevéhez fűződik.)

• A XIX. század utolsó éveiben, A XIX. század utolsó éveiben, Wlassics Wlassics GyulaGyula minisztersége alatt ezer új állami minisztersége alatt ezer új állami népiskolát létesítettek a millennium népiskolát létesítettek a millennium tiszteletére. tiszteletére.

• Ezek többsége nemzetiségek lakta Ezek többsége nemzetiségek lakta területre került, hogy mint területre került, hogy mint „ezer bástya”„ezer bástya” a a „magyar kultúrának tartalmával, bájával „magyar kultúrának tartalmával, bájával és varázsával” hasson a felnövekvő és varázsával” hasson a felnövekvő generációkra. generációkra.

• Az Az állami iskolákállami iskolák térnyerését térnyerését példázza az példázza az is, hogy míg 1869/70-ben csupán négy is, hogy míg 1869/70-ben csupán négy volt belőlük, 1918-ban már 3791 volt belőlük, 1918-ban már 3791 működött.működött.

Népiskolai tanterem a 20. század elején. Millenniumi iskolatörténeti kiállítás

Polgári iskolákPolgári iskolák • Az 1868. évi 38. törvény által létesített felsőbb népiskolák Az 1868. évi 38. törvény által létesített felsőbb népiskolák

fokozatosan elsorvadtak, átadták helyüket a fokozatosan elsorvadtak, átadták helyüket a polgári polgári iskolákiskoláknak. nak. Polgáriba az elemi népiskola első négy Polgáriba az elemi népiskola első négy osztályának elvégzése után iratkozhattak be a tanulók.osztályának elvégzése után iratkozhattak be a tanulók.

• A korábban hatosztályos iskolatípus képzési ideje a század A korábban hatosztályos iskolatípus képzési ideje a század végére négy évre csökkent, elvégzése után az alacsonyabb végére négy évre csökkent, elvégzése után az alacsonyabb tisztviselői pályák betöltésére nyílt lehetőség. A polgári tisztviselői pályák betöltésére nyílt lehetőség. A polgári iskola így tehát a városi kispolgárság igényeit elégítette ki.iskola így tehát a városi kispolgárság igényeit elégítette ki.

• Tantárgyait a gyakorlati hasznosság, a polgári életforma Tantárgyait a gyakorlati hasznosság, a polgári életforma szükségletei alapján állították össze. szükségletei alapján állították össze.

• A következő tárgyakat kellett tanítani: hit- és erkölcstan; A következő tárgyakat kellett tanítani: hit- és erkölcstan; anyanyelvi irálytan és irodalom; ahol a tanítási nyelv nem anyanyelvi irálytan és irodalom; ahol a tanítási nyelv nem magyar, ott a magyar nyelv; ahol a tanítási nyelv magyar, magyar, ott a magyar nyelv; ahol a tanítási nyelv magyar, ott a harmadik évfolyamon kezdve a német nyelv; ott a harmadik évfolyamon kezdve a német nyelv; számvetés, kiterjesztve a polgári politikai számvetésig; számvetés, kiterjesztve a polgári politikai számvetésig; mértan; hazai és egyetemes földrajz és történelem, mértan; hazai és egyetemes földrajz és történelem, természetrajz, természettan és vegytan (tekintettel az természetrajz, természettan és vegytan (tekintettel az iparra, kereskedésre és gazdaságra); mezei gazdaság vagy iparra, kereskedésre és gazdaságra); mezei gazdaság vagy ipartan, tekintettel a község és vidéke szükségére; ipartan, tekintettel a község és vidéke szükségére; statisztika; köz-, magán és váltójog alapvonalai; könyvvitel; statisztika; köz-, magán és váltójog alapvonalai; könyvvitel; rajz a mértannal összhangzatba véve, és szépírás; ének; rajz a mértannal összhangzatba véve, és szépírás; ének; test- és fegyvergyakorlat. test- és fegyvergyakorlat.

• 1873-ban nyitotta 1873-ban nyitotta meg kapuit meg kapuit BudánBudán két két polgári iskolai polgári iskolai tanítóképző intézet. tanítóképző intézet.

• Az egyik a tanítók Az egyik a tanítók képzését végezteképzését végezte Gyertyánffy IstvánGyertyánffy István igazgatásával, a másik igazgatásával, a másik pedig tanítónőket pedig tanítónőket készített fel a pályára készített fel a pályára – itt– itt Zirzen JankaZirzen Janka volt volt az igazgatónő. az igazgatónő. (Hosszú ideig kellett (Hosszú ideig kellett még küzdeni a tanári még küzdeni a tanári rang elnyeréséért!)rang elnyeréséért!)

A középiskolák fejlődése • A A Trefort ÁgostonTrefort Ágoston minisztersége alatt elfogadott minisztersége alatt elfogadott

középiskolai törvény – 1883:310. t.c. 1883:310. középiskolai törvény – 1883:310. t.c. 1883:310. t.c. – a t.c. – a klasszikus gimnáziumot és a reáliskolátklasszikus gimnáziumot és a reáliskolát tartja számon a középiskola-típusok között. tartja számon a középiskola-típusok között.

• Céljuk az Céljuk az általános műveltség közvetítése és a általános műveltség közvetítése és a felsőfokú tanulmányokra való előkészítés.felsőfokú tanulmányokra való előkészítés. A A gimnáziumgimnázium a a humanisztikus tanulmányokhumanisztikus tanulmányok, , segítségével, a segítségével, a reáliskolareáliskola pedig a pedig a modern modern nyelvek, a mennyiségtan és a természettannyelvek, a mennyiségtan és a természettan fokozottabb tanításával oldja meg feladatát. (Az fokozottabb tanításával oldja meg feladatát. (Az eredetileg hatosztályos eredetileg hatosztályos reáliskolát 1875-benreáliskolát 1875-ben nyolcosztályossányolcosztályossá fejlesztette egy törvény.) fejlesztette egy törvény.)

• A gimnáziumi A gimnáziumi érettségiérettségi mindenféle felsőfokú mindenféle felsőfokú tanulmányra jogosít, a tanulmányra jogosít, a reáliskolábólreáliskolából azonban csak azonban csak a műegyetemre, a tudományegyetemek a műegyetemre, a tudományegyetemek matematikai-természettudományi karára, a matematikai-természettudományi karára, a bányászati, erdészeti és gazdasági akadémiákra bányászati, erdészeti és gazdasági akadémiákra lehetett beiratkozni. lehetett beiratkozni.

• Az első középiskolai törvény a Az első középiskolai törvény a tanári képesítés tanári képesítés feltételeifeltételeiről is intézkedett. Állami tanárvizsgáló ről is intézkedett. Állami tanárvizsgáló bizottság előtt kell képesítő vizsgát tenni. Ennek bizottság előtt kell képesítő vizsgát tenni. Ennek az intézkedésnek jelentős szerepe volt abban, az intézkedésnek jelentős szerepe volt abban, hogy a következő negyedszázad alatt az hogy a következő negyedszázad alatt az okleveles középiskolai tanárok száma okleveles középiskolai tanárok száma 47%47%-ról-ról 88%88%-ra emelkedett. -ra emelkedett.

• 1890-ben új törvényt fogadtak el a 1890-ben új törvényt fogadtak el a középiskolákról. Ez módosította az 1883. évi középiskolákról. Ez módosította az 1883. évi törvény rendelkezéseit: a gimnázium tanulóit törvény rendelkezéseit: a gimnázium tanulóit nem kötelezte a görög nyelv és irodalom nem kötelezte a görög nyelv és irodalom tanulására. Helyette az ún. tanulására. Helyette az ún. görögpótló tárgyakatgörögpótló tárgyakat választhatták a tanulók (görög írók műveinek választhatták a tanulók (görög írók műveinek magyar fordítása, görög irodalom és magyar fordítása, görög irodalom és művelődéstörténet alapjai, szabadkézi rajz). művelődéstörténet alapjai, szabadkézi rajz).

• A görögpótló tárgyak bevezetése az A görögpótló tárgyak bevezetése az iskolafenntartók elhatározásától függött. Az ilyen iskolafenntartók elhatározásától függött. Az ilyen intézményben érettségizetteknek pótló érettségi intézményben érettségizetteknek pótló érettségi vizsgát kellett tenniük görög nyelvből, ha az vizsgát kellett tenniük görög nyelvből, ha az egyetemek vagy főiskolák hittudományi karára, egyetemek vagy főiskolák hittudományi karára, illetve ha az egyetemek bölcsészettudományi illetve ha az egyetemek bölcsészettudományi karára akartak beiratkozni. karára akartak beiratkozni.

• A század végére még mindig hiányzott a női A század végére még mindig hiányzott a női középiskola, amely az középiskola, amely az „úri középosztály”„úri középosztály” leányai előtt leányai előtt megnyithatta volna az utat az érettségihez kötött megnyithatta volna az utat az érettségihez kötött értelmiségi pályák és az egyetem felé. értelmiségi pályák és az egyetem felé.

• Ezt pedig mind az államigazgatás megnövekedett Ezt pedig mind az államigazgatás megnövekedett munkaerő-igénye, mind pedig a megélhetési munkaerő-igénye, mind pedig a megélhetési viszonyok nehezülése egyre jobban sürgette.viszonyok nehezülése egyre jobban sürgette.

• 1895. december 15-én1895. december 15-én WlassicsWlassics GyulaGyula miniszter miniszter rendeletet adott ki, amelyben engedélyezte a leányok rendeletet adott ki, amelyben engedélyezte a leányok magánmagán--érettségiérettségi vizsgáravizsgára bocsátásátbocsátását az ország az ország valamennyi fiúk számára rendszeresített valamennyi fiúk számára rendszeresített középiskolájában. középiskolájában.

• Mindemellett a leányok a polgári iskolából vagy a Mindemellett a leányok a polgári iskolából vagy a felsőbb leányiskolából a középiskolába is átléphetnek felsőbb leányiskolából a középiskolába is átléphetnek – – magántanulókéntmagántanulóként..

• A miniszteri rendelet hatása nem maradt el: egyre A miniszteri rendelet hatása nem maradt el: egyre több leány iratkozott be ilyen minőségben a fiú-több leány iratkozott be ilyen minőségben a fiú-középiskolákba. középiskolákba.

• Több helyen a fiúgimnáziumhoz vagy a felsőbb Több helyen a fiúgimnáziumhoz vagy a felsőbb leányiskolához csatolt gimnáziumi tanfolyamot leányiskolához csatolt gimnáziumi tanfolyamot szerveztek számukra.szerveztek számukra.

• Megérett a helyzet az új iskolatípus létrehozására. Megérett a helyzet az új iskolatípus létrehozására.

• Az ONKE időközben bizottságot hozott létre a Az ONKE időközben bizottságot hozott létre a leánygimnázium megszer vezésére. leánygimnázium megszer vezésére.

• Az ONKE törekvéseinek eredményeként Az ONKE törekvéseinek eredményeként VeresVeres PálnéPálné – – már 1869-ben megnyílt –leánynevelő intézetének keretei már 1869-ben megnyílt –leánynevelő intézetének keretei között között 1896.1896. októberoktóber 2-án2-án megalapították az első hazai megalapították az első hazai nyilvánossági joggal felruházott nyilvánossági joggal felruházott leánygimnáziumotleánygimnáziumot. .

• Az első és az ötödik osztályba vettek föl leányokat, így Az első és az ötödik osztályba vettek föl leányokat, így az első leányosztály az első leányosztály már 1900-ban érettségizhetettmár 1900-ban érettségizhetett. Az . Az iskola tanterve a fiúgimnáziumok tantervét vette alapul, iskola tanterve a fiúgimnáziumok tantervét vette alapul, de gondot fordítottak arra, hogy érvényesüljön a „női de gondot fordítottak arra, hogy érvényesüljön a „női jelleg”. jelleg”.

• A leányok nem tanultak görögöt – pótlására az ókori A leányok nem tanultak görögöt – pótlására az ókori irodalmat vezették be – latin csak az ötödik osztálytól irodalmat vezették be – latin csak az ötödik osztálytól kezdve szerepel, a női jelleget pedig a rajz, az ének és a kezdve szerepel, a női jelleget pedig a rajz, az ének és a női kézimunka biztosította. női kézimunka biztosította.

• Ez az iskola már érettségi bizonyítványt is kiadhatott, Ez az iskola már érettségi bizonyítványt is kiadhatott, amelynek birtokában a leányok tovább léphettek a amelynek birtokában a leányok tovább léphettek a felsőoktatás felé. felsőoktatás felé.

• Az ONKE leánygimnáziuma mellett, nehézkesen haladt a Az ONKE leánygimnáziuma mellett, nehézkesen haladt a többi hasonló intézmény létrehozása. (1912-ig csupán többi hasonló intézmény létrehozása. (1912-ig csupán három nyilvános leánygimnázium létezett az országban.) három nyilvános leánygimnázium létezett az országban.)

• A nők A nők felsőfokúfelsőfokú iskoláztatásaiskoláztatása terén az terén az áttörés Wlassics Gyula áttörés Wlassics Gyula kultuszminiszersége idején következett be. kultuszminiszersége idején következett be.

• Az 1896-ban kiadott rendelet megnyitotta Az 1896-ban kiadott rendelet megnyitotta az egyetemek bölcsész és orvosi karát, az egyetemek bölcsész és orvosi karát, valamint a egyetemi gyógyszerészeti valamint a egyetemi gyógyszerészeti tanfolyamot a nők előtt. tanfolyamot a nők előtt.

• Ez megteremtette a jogi feltételeit a nők Ez megteremtette a jogi feltételeit a nők külföldön szerzett diplomája külföldön szerzett diplomája honosításának is. honosításának is.

• Így lehetett végre – tizenöt év Így lehetett végre – tizenöt év késedelemmel – nosztrifikálni az első késedelemmel – nosztrifikálni az első magyar orvosnő, magyar orvosnő, HugonnaiHugonnai VilmaVilma (1847- (1847-1922) diplomáját is. 1922) diplomáját is.

• Hugonnai VilmaHugonnai Vilma grófnő a zürichi egyetem orvosi karán grófnő a zürichi egyetem orvosi karán végzett, és itt védte meg disszertációját 1879-ben. végzett, és itt védte meg disszertációját 1879-ben.

• Hazatérte után, egy évvel később hiába kérte Hazatérte után, egy évvel később hiába kérte TrefortTrefort ÁgostonÁgoston vallás- és közoktatásügyi minisztertől annak vallás- és közoktatásügyi minisztertől annak hivatalos honosítását. hivatalos honosítását.

• Az egyetemi tanulmányokhoz itthon szükséges érettségi Az egyetemi tanulmányokhoz itthon szükséges érettségi vizsgát magánúton 1881-ben letehette, de már vizsgát magánúton 1881-ben letehette, de már megszerzett diplomájának magyarországi elismerésével a megszerzett diplomájának magyarországi elismerésével a miniszter nem akart precedenst teremteni más tanult nők miniszter nem akart precedenst teremteni más tanult nők számára.számára.

• Bábaként helyezkedett el, mivel elvált asszonyként saját Bábaként helyezkedett el, mivel elvált asszonyként saját magának kellett eltartania családját. magának kellett eltartania családját.

• Diplomáját végül 1895-ben honosították. Ezután már Diplomáját végül 1895-ben honosították. Ezután már megnyílt a lehetősége az orvosi praxis folytatására. megnyílt a lehetősége az orvosi praxis folytatására. Szegény betegek gyógyításával foglalkozott, egészségügyi Szegény betegek gyógyításával foglalkozott, egészségügyi felvilágosító munkát végzett, szakkönyveket fordított. felvilágosító munkát végzett, szakkönyveket fordított.

• Az első világháború idején katonaorvosi munkát végzett Az első világháború idején katonaorvosi munkát végzett orvosnő társaival. orvosnő társaival.

• A háborús évek bizonyították be igazán az ápolónők és A háborús évek bizonyították be igazán az ápolónők és orvosnők fronton végzett munkájának elengedhetetlen orvosnők fronton végzett munkájának elengedhetetlen szükségességét. Időközben bekapcsolódott a női szükségességét. Időközben bekapcsolódott a női egyenjogúságért folytatott politikai küzdelmekbe, többször egyenjogúságért folytatott politikai küzdelmekbe, többször reagált hírlapi cikkeiben azokra a támadásokra, amelyek a reagált hírlapi cikkeiben azokra a támadásokra, amelyek a nők egyetemi tanulmányának létjogosultságát nők egyetemi tanulmányának létjogosultságát kérdőjelezték meg.kérdőjelezték meg.

Iskolaév

Re

ális

kola

E lem i népiskola

Gim

názi

um

Ism

étlő

isko

lata

non

c is

kolá

k

Egyetem , m űegyetem

Életév

Kisdedóvó intézetek 3-6 éves korig

6

7

8

9

10

11

12

13

14

15

16

17

5

4

3

2

1 7

8

910

11

12

13

14

15

16

17

18

19

20

21

22

23

Felsőfokú szakisko lák

A magyar iskolák rendszere a

századfordulón

Felsőoktatás, tanárképzésFelsőoktatás, tanárképzés

• A dualizmus időszakában jelentős fejlődés ment A dualizmus időszakában jelentős fejlődés ment végbe a felsőfokú iskoláztatás terén is. A végbe a felsőfokú iskoláztatás terén is. A polgárosodás, az ezzel párhuzamosan kiszélesedő polgárosodás, az ezzel párhuzamosan kiszélesedő államapparátus egyre több szakképzett értelmiségit államapparátus egyre több szakképzett értelmiségit igényelt. Ezek képzése folyt – a pesti igényelt. Ezek képzése folyt – a pesti tudományegyetem mellett – a három újonnan tudományegyetem mellett – a három újonnan szervezett egyetemen.szervezett egyetemen. Kolozsvárott Kolozsvárott 1872-ben, 1872-ben, DebrecenbenDebrecenben és és Pozsonyban Pozsonyban 1914-ben nyitotta 1914-ben nyitotta meg kapuit új univerzitás. meg kapuit új univerzitás.

• Az oktatószemélyzet nyilvános rendes és nyilvános Az oktatószemélyzet nyilvános rendes és nyilvános rendkívüli tanárokból, magántanárokból (ők rendkívüli tanárokból, magántanárokból (ők általában középiskolai tanárként, alkalmassági általában középiskolai tanárként, alkalmassági vizsgálat – habilitáció – után csak bizonyos vizsgálat – habilitáció – után csak bizonyos tudománykörök oktatására kaptak megbízatást), tudománykörök oktatására kaptak megbízatást), nyelvmesterekből és a különböző „ügyességeket”, nyelvmesterekből és a különböző „ügyességeket”, készségeket oktató magántanítókból állt. Több készségeket oktató magántanítókból állt. Több tanszéken tanári kar munkáját adjunktusok, tanszéken tanári kar munkáját adjunktusok, tanársegédek és gyakornokok segítették. tanársegédek és gyakornokok segítették.

• Eötvös József vallás és közoktatásügyi miniszter Eötvös József vallás és közoktatásügyi miniszter még 1848-ban tervezetet készített az egyetemek még 1848-ban tervezetet készített az egyetemek bölcsészkara mellett felállítandó bölcsészkara mellett felállítandó tanárképzőtanárképzőről. A ről. A tervezet csak második minisztersége alatt tervezet csak második minisztersége alatt válhatott valóra: 1870 májusában írta alá a válhatott valóra: 1870 májusában írta alá a „Középtanodai Tanárképző”„Középtanodai Tanárképző” (későbbi nevén (későbbi nevén Középiskolai Tanárképző IntézetKözépiskolai Tanárképző Intézet) szervezeti ) szervezeti szabályzatát.szabályzatát.

• A tanárképző A tanárképző a bölcsészkar mellett működő,a bölcsészkar mellett működő, de de attólattól elvileg független intézmény elvileg független intézmény volt. A volt. A tanárjelöltekkel nemcsak a tanárjelöltekkel nemcsak a szaktárgyak szaktárgyak tanításának módszertani fogásaittanításának módszertani fogásait kívánták kívánták elsajátíttatni, hanem a elsajátíttatni, hanem a tudományos búvárkodásttudományos búvárkodást is ösztönözték. is ösztönözték.

• A tanárképző e szakosztályának célkitűzése A tanárképző e szakosztályának célkitűzése kifejezetten a kifejezetten a pedagógiai képességek és pedagógiai képességek és „ügyességek” (készségek) elsajátíttatása„ügyességek” (készségek) elsajátíttatása volt, volt, ennek érdekében tartották a fentebb jelzett ennek érdekében tartották a fentebb jelzett tematikájú, a gyakorlati kérdésekre irányuló tematikájú, a gyakorlati kérdésekre irányuló előadásokat, s ezért szervezték a előadásokat, s ezért szervezték a gyakorlógimnáziumotgyakorlógimnáziumot..

• Új egyetem nyitotta meg kapuit 1872-ben Új egyetem nyitotta meg kapuit 1872-ben KolozsvárottKolozsvárott. Az oktatás négy karon vette . Az oktatás négy karon vette kezdetét: kezdetét: 1. jog- és államtudományi; 2. 1. jog- és államtudományi; 2. orvostudományi; 3. bölcsészet-, nyelv- és orvostudományi; 3. bölcsészet-, nyelv- és történettudományi; valamint 4. matematika és történettudományi; valamint 4. matematika és természettudományi.természettudományi. A budapesti egyetemtől A budapesti egyetemtől eltérően hittudományi kart nem kapott a eltérően hittudományi kart nem kapott a kolozsvári egyetem. Az addig szokásos kolozsvári egyetem. Az addig szokásos gyakorlattal szemben viszont a gyakorlattal szemben viszont a bölcsészettudományi kart – humán és reál bölcsészettudományi kart – humán és reál tudományok szerint – két részre osztották. Az tudományok szerint – két részre osztották. Az egyetem 1881-ben – királyi engedéllyel – egyetem 1881-ben – királyi engedéllyel – felvehette felvehette Ferenc JózsefFerenc József nevét. nevét.

• Az egyetemet alapító törvénycikk rendelkezése Az egyetemet alapító törvénycikk rendelkezése nyomán a nyomán a tanárképző intézetettanárképző intézetet is megszervezték is megszervezték 1873-ban. A minta a pesti intézmény volt, ennek 1873-ban. A minta a pesti intézmény volt, ennek szabályzatát tekintették példának Kolozsvárt is. szabályzatát tekintették példának Kolozsvárt is.

• Az első esztendők nem voltak zökkenőmentesek. Az első esztendők nem voltak zökkenőmentesek. Küzdeni kellett a fennmaradásért, az Küzdeni kellett a fennmaradásért, az elismerésért. elismerésért.

• 1918-ban a háborús események már 1918-ban a háborús események már beleszóltak a kolozsvári egyetem életébe beleszóltak a kolozsvári egyetem életébe is. A román csapatok december 28-án is. A román csapatok december 28-án vonultak be a városba. A tanárok még vonultak be a városba. A tanárok még bíztak abban, hogy a megszállás időleges bíztak abban, hogy a megszállás időleges lesz csupán, delesz csupán, de a román hatóságok a román hatóságok 1919. 1919. május 12-énmájus 12-én – karhatalom alkalmazásával – karhatalom alkalmazásával – – Schneller István rektortól végleg átvették Schneller István rektortól végleg átvették az egyetemet.az egyetemet.

• A tanárok jelentős részének el kellett A tanárok jelentős részének el kellett hagynia a várost, és hagynia a várost, és 1920 áprilisától 1920 áprilisától Budán folytatták az egyetemi Budán folytatták az egyetemi oktatómunkát.oktatómunkát. Itt 1921 nyaráig találtak Itt 1921 nyaráig találtak ideiglenes otthonra, ideiglenes otthonra, ugyanazon év őszén ugyanazon év őszén pedig Szegedre költözött a kolozsvári pedig Szegedre költözött a kolozsvári egyetem.egyetem.

A kolozsvári Ferenc József Tudományegyetem épülete

Iskolaügy Magyarországon a két Iskolaügy Magyarországon a két

világháború közöttvilágháború között • Huszár KárolyHuszár Károly kultuszminiszter szavai 1919 októberében: kultuszminiszter szavai 1919 októberében:

„Sajnálatosan meg kell állapítanunk, hogy a bolsevik „Sajnálatosan meg kell állapítanunk, hogy a bolsevik őrület utat talált sok tanító és tanár szívéhez [...] Most őrület utat talált sok tanító és tanár szívéhez [...] Most ismét a magyar nemzeti szellem és a keresztény erkölcs ismét a magyar nemzeti szellem és a keresztény erkölcs temploma legyen minden tanterem”.temploma legyen minden tanterem”.

• 1920. június 4. 1920. június 4. A trianoni békediktátum az ország A trianoni békediktátum az ország területét drámai módon megcsonkítottaterületét drámai módon megcsonkította (325 ezer (325 ezer négyzetkilométernyi területből 93 ezret hagyott meg). négyzetkilométernyi területből 93 ezret hagyott meg).

• Hasonló veszteség érte az országot népesség dolgában: Hasonló veszteség érte az országot népesség dolgában: a közel 21 milliós lakosságból 7,615 millió maradt a közel 21 milliós lakosságból 7,615 millió maradt Magyarország terültén, 3,3 millió magyarnak az Magyarország terültén, 3,3 millió magyarnak az utódállamok területén kellett továbbélnie. utódállamok területén kellett továbbélnie.

• Az elcsatolt területeken maradt a népiskolák Az elcsatolt területeken maradt a népiskolák kétharmada, a középiskoláknak több, mint fele.kétharmada, a középiskoláknak több, mint fele. A A tűrhetetlen viszonyok elől megindult a menekülők tűrhetetlen viszonyok elől megindult a menekülők áradata: több mint 300 ezer tisztviselő, tanító áradata: több mint 300 ezer tisztviselő, tanító „repatriált” az utódállamok területéről.„repatriált” az utódállamok területéről.

• Érthető, ha a Érthető, ha a népesség népesség legszélesebb legszélesebb rétegeiben rétegeiben visszhangra találtak a visszhangra találtak a nemzeti érzésen nemzeti érzésen alapuló alapuló revíziós revíziós gondolatok.gondolatok.

• A Horthy-korszak első A Horthy-korszak első esztendeinek esztendeinek „keresztény kurzusa”,„keresztény kurzusa”, „keresztény-nemzeti” „keresztény-nemzeti” ideológiájaideológiája hamarosan hamarosan a közoktatás- és a közoktatás- és művelődéspolitika művelődéspolitika vezető eszméjévé vált.vezető eszméjévé vált.

Vasúti kocsiban lakó menekültek

A húszas évekA húszas évek

• A húszas évek elejének A húszas évek elejének fokozatos konszolidációját fokozatos konszolidációját elősegítette, hogy a elősegítette, hogy a Bethlen-kormány Bethlen-kormány kultuszminiszteri tárcája kultuszminiszteri tárcája egy rátermett egy rátermett kultúrpolitikus kezébe kultúrpolitikus kezébe került.került.

• Klebelsberg Kunó (1875-Klebelsberg Kunó (1875-1932)1932) jogtudományi jogtudományi tanulmányokat folytatott a tanulmányokat folytatott a budapesti, müncheni és budapesti, müncheni és berlini egyetemen, majd a berlini egyetemen, majd a párizsi Sorbonne-on párizsi Sorbonne-on hallgatott államtudományt. hallgatott államtudományt. Tisza IstvánTisza István 1914-ben 1914-ben államtitkárrá nevezte ki. államtitkárrá nevezte ki. 1921-ben rövid ideig 1921-ben rövid ideig belügyminiszterbelügyminiszter volt, majd volt, majd 1922-től 1931-ig a Vallás- 1922-től 1931-ig a Vallás- és Közoktatásügyi és Közoktatásügyi Minisztérium élén állt.Minisztérium élén állt.

• Klebelsberg olyan politikai tényezőt fedezett fel ebben Klebelsberg olyan politikai tényezőt fedezett fel ebben a legyőzött, kisemmizett, nemzetközileg elszigetelt a legyőzött, kisemmizett, nemzetközileg elszigetelt országban, amely a teljes kilátástalanságból a biztató országban, amely a teljes kilátástalanságból a biztató jövő felé mutatott. Ez a politikai tényező a jövő felé mutatott. Ez a politikai tényező a kultúra.kultúra.

• A kultúra Klebelsberg politikájában többszörös A kultúra Klebelsberg politikájában többszörös jelentőségre tett szert. jelentőségre tett szert.

– Egyrészt a Trianon sokkját még zsigereiben érző Egyrészt a Trianon sokkját még zsigereiben érző magyar társadalom „szellemi népgyógyításának” magyar társadalom „szellemi népgyógyításának” eszköze, eszköze,

– másrészt pedig a magyar társadalom belső másrészt pedig a magyar társadalom belső szerkezetének lassú evolúcióját, szerkezetének lassú evolúcióját, „konzervatív „konzervatív modernizációját”modernizációját” segíti elő. segíti elő.

• A magyar társadalom belső szerkezetének fokozatos A magyar társadalom belső szerkezetének fokozatos és igen óvatos átalakítását Klebelsberg a iskoláztatás és igen óvatos átalakítását Klebelsberg a iskoláztatás tartalmának átalakításával, egyfajta tartalmának átalakításával, egyfajta „tudásberuházással” kívánta megvalósítani.„tudásberuházással” kívánta megvalósítani.

• Szükség is volt erre a modernizációra, mivel a Szükség is volt erre a modernizációra, mivel a dualizmus korából átörökített társadalmi rétegek dualizmus korából átörökített társadalmi rétegek hiányosságokkal küszködtek, nem feleltek meg a hiányosságokkal küszködtek, nem feleltek meg a kor követelményeinek:kor követelményeinek:

– 1. Nagymértékű volt az abszolút 1. Nagymértékű volt az abszolút iskolázatlanságiskolázatlanság;;

– 2. minden rétegre jellemző volt a szakmai-2. minden rétegre jellemző volt a szakmai-szakszerű szakszerű műveltség alacsony színvonalaműveltség alacsony színvonala;;

– 3. a középrétegek szakképzettsége, 3. a középrétegek szakképzettsége, szakmastruktúrája már szakmastruktúrája már nem felelt meg a nem felelt meg a követelményeknekkövetelményeknek (klasszikus gimnáziumi (klasszikus gimnáziumi érettségi, „mezei” jogászi végzettség stb.).érettségi, „mezei” jogászi végzettség stb.).

• Klebelsberg kultúrpolitikájának sarkalatos pontja Klebelsberg kultúrpolitikájának sarkalatos pontja tehát a kiábrándult tömegek erkölcsi-szellemi tehát a kiábrándult tömegek erkölcsi-szellemi befolyásolása, nevelése. Ennek eszköze az új befolyásolása, nevelése. Ennek eszköze az új tartalommal megtöltött keresztény-nemzeti tartalommal megtöltött keresztény-nemzeti ideológia, a klebelsbergi ideológia, a klebelsbergi neonacionalizmus.neonacionalizmus.

• A húszas évek elején ez a küzdelem a kultúra síkján A húszas évek elején ez a küzdelem a kultúra síkján folyt, militáns felhangok nem játszottak közre.folyt, militáns felhangok nem játszottak közre.

• A neonacionalizmusból egyenesen következik a A neonacionalizmusból egyenesen következik a kultúrfölény programjakultúrfölény programja. Klebelsberg az elvesztett . Klebelsberg az elvesztett háborút a kultúra síkjára terelve akarta ismét háborút a kultúra síkjára terelve akarta ismét megnyerni: „művelt és jómódú nemzet akarunk megnyerni: „művelt és jómódú nemzet akarunk lenni, szóval fajsúlyosabb, mint a bennünket lenni, szóval fajsúlyosabb, mint a bennünket környező népek”. A kulturális fölény környező népek”. A kulturális fölény megteremtése után kerülhet sor majd a területi megteremtése után kerülhet sor majd a területi revízióra.revízióra.

• A neonacionalizmus azonban csak akkor válhat A neonacionalizmus azonban csak akkor válhat igazán tömegeket mozgósító erővé, ha a nemzet igazán tömegeket mozgósító erővé, ha a nemzet egységes és nem szétforgácsolt. Klebelsberg egységes és nem szétforgácsolt. Klebelsberg éppen ezért hívja fel a figyelmet a szocializmus éppen ezért hívja fel a figyelmet a szocializmus ideológiájában kifejezett internacionális eszme ideológiájában kifejezett internacionális eszme nemzetet bomlasztó veszélyeire.nemzetet bomlasztó veszélyeire.

• A népet meg kell tartani a nemzet szervezetén A népet meg kell tartani a nemzet szervezetén belül, belül, a nemzeti politikának éppen ezért a nemzeti politikának éppen ezért „népbarátnak”, „népiesnek”„népbarátnak”, „népiesnek” kell lennie. kell lennie. Klebelsberg kultúrpolitikájában éppen ezért nagy Klebelsberg kultúrpolitikájában éppen ezért nagy súlyt kaptak a nép művelődését szolgáló, a súlyt kaptak a nép művelődését szolgáló, a népoktatást fejlesztő intézkedések.népoktatást fejlesztő intézkedések.

NépoktatásNépoktatás

• Klebelsberg kultúrpolitikájának egyik Klebelsberg kultúrpolitikájának egyik „vezérmotívuma” volt a magyar néptömegek „vezérmotívuma” volt a magyar néptömegek műveltségi színvonalának emelése. Nem elegendő, műveltségi színvonalának emelése. Nem elegendő, ha a nép megtanul „egy picit írni, egy picit olvasni, ha a nép megtanul „egy picit írni, egy picit olvasni, egy picit számolni”. egy picit számolni”. A pusztán elemi ismeretek A pusztán elemi ismeretek félműveltsége rosszabb a teljes tudatlanságnál.félműveltsége rosszabb a teljes tudatlanságnál.

• Klebelsberg Klebelsberg népiskolák tömeges felállításával és az népiskolák tömeges felállításával és az iskolán kívüli népművelés megszervezéséveliskolán kívüli népművelés megszervezésével kívánta a tömegek kulturáltságának, kívánta a tömegek kulturáltságának, műveltségének színvonalát emelni. A műveltségének színvonalát emelni. A nyolcosztályos népiskola gondolatát eleve nyolcosztályos népiskola gondolatát eleve illuzórikusnak tartotta mindaddig, amíg „az illuzórikusnak tartotta mindaddig, amíg „az iskolahelyiségek kérdése megoldva nincsen”.iskolahelyiségek kérdése megoldva nincsen”.

• 1926-ban és 1927-ben1926-ban és 1927-ben - a miniszter - a miniszter kezdeményezésérekezdeményezésére- óriási népiskolai program- óriási népiskolai program bontakozott ki. 1926-ban törvényt hoztak a bontakozott ki. 1926-ban törvényt hoztak a „mezőgazdasági népesség érdekeit szolgáló „mezőgazdasági népesség érdekeit szolgáló népiskolák létesítéséről és fenntartásáról” (1926:7. népiskolák létesítéséről és fenntartásáról” (1926:7. tc.). tc.).

• Az országot 5 km sugarú körökre osztották, és Az országot 5 km sugarú körökre osztották, és törvénnyel kötelezték a törvényhatóságokat vagy a törvénnyel kötelezték a törvényhatóságokat vagy a földbirtokosokat, hogy népiskolát állítsanak. földbirtokosokat, hogy népiskolát állítsanak.

• Három esztendő alatt ötezer népiskolai tanterem és Három esztendő alatt ötezer népiskolai tanterem és tanítólakás épült Magyarországon.tanítólakás épült Magyarországon.

• A legmodernebb típustervek felhasználásával, A legmodernebb típustervek felhasználásával, téglafalakkal épült, vörösfenyő padlózattal, téglafalakkal épült, vörösfenyő padlózattal, hatalmas ablakokkal és palatetővel ellátott épületek hatalmas ablakokkal és palatetővel ellátott épületek voltak ezek. (Tanyákon, ahol a házak 50 voltak ezek. (Tanyákon, ahol a házak 50 százalékának a fala vályogból, teteje pedig nádból százalékának a fala vályogból, teteje pedig nádból készült.) Az iskolákhoz háromszobás tanítói lakás és készült.) Az iskolákhoz háromszobás tanítói lakás és téglából épített udvari melléképületek csatlakoztak.téglából épített udvari melléképületek csatlakoztak.

• Klebelsberg tervei között szerepelt a Klebelsberg tervei között szerepelt a tankötelezettség 14 éves korig való felemelésetankötelezettség 14 éves korig való felemelése, de , de ennek a feltételei akkor még nem érettek meg. ennek a feltételei akkor még nem érettek meg. Elképzelése szerint a Elképzelése szerint a nyolcosztályos népiskolát nyolcosztályos népiskolát fokozatosan kellene meghonosítani.fokozatosan kellene meghonosítani. Először nem Először nem kötelező jelleggel, a helyi szervek kívánsága kötelező jelleggel, a helyi szervek kívánsága alapján. Csak 1940-től tartotta reálisnak a alapján. Csak 1940-től tartotta reálisnak a nyolcosztályos népiskola országosan kötelező nyolcosztályos népiskola országosan kötelező bevezetését. bevezetését.

Klebelsberg-féle tanyasi iskola Ópusztaszeren

Leányiskolai osztály a húszas években

• 1927-ben nagyszabású program indult az 1927-ben nagyszabású program indult az iskolán kívüli iskolán kívüli népművelésnépművelés fejlesztésére fejlesztésére ( (az ország 6 éven felüli az ország 6 éven felüli lakosságának 12%-a analfabéta volt.lakosságának 12%-a analfabéta volt. Önművelő Önművelő egyesületeket akartak létrehozni, ahol a felnőtt lakosság egyesületeket akartak létrehozni, ahol a felnőtt lakosság elsajátíthatja az írást-olvasást. A hatalmas költségekkel elsajátíthatja az írást-olvasást. A hatalmas költségekkel induló mozgalom néhány év múlva elhalt, s csak a 30-as induló mozgalom néhány év múlva elhalt, s csak a 30-as években – gazdatanfolyamok, iparoskörök alakjában – éledt években – gazdatanfolyamok, iparoskörök alakjában – éledt újjá.újjá.

• A kultuszminiszter sokat tett a A kultuszminiszter sokat tett a tömeges sportolástömeges sportolás színvonalának fejlesztéséért is. Még minisztersége előtt, színvonalának fejlesztéséért is. Még minisztersége előtt, 1921-ben törvény született az 1921-ben törvény született az iskolai testnevelésrőliskolai testnevelésről (1921:53. tc.). Ez minden iskolában kötelezővé tette a (1921:53. tc.). Ez minden iskolában kötelezővé tette a testnevelést fiúknak és lányoknak egyaránt, 12-21 éves testnevelést fiúknak és lányoknak egyaránt, 12-21 éves korig pedig a korig pedig a leventemozgalomleventemozgalom keretei között folytatott keretei között folytatott testnevelést írt elő. A miniszter a törvény adta lehetőséggel testnevelést írt elő. A miniszter a törvény adta lehetőséggel élve kötelezte a községeket és városokat arra, hogy élve kötelezte a községeket és városokat arra, hogy játszótereket létesítsenek, és épületeket adjanak át játszótereket létesítsenek, és épületeket adjanak át testnevelési célokra.testnevelési célokra.

• A A leventeegyesületekbe tömörülő fiatalokleventeegyesületekbe tömörülő fiatalok tavasszal, nyáron tavasszal, nyáron és ősszel sportoltak, katonai jellegű gyakorlatokat és ősszel sportoltak, katonai jellegű gyakorlatokat végeztek, télen pedig népművelő előadásokon vettek részt. végeztek, télen pedig népművelő előadásokon vettek részt. AA mozgalomba a mozgalomba a militarista jellegmilitarista jelleg is beszűrődött, is beszűrődött, ez ez azonban a lefegyverzett Magyarországon könnyen azonban a lefegyverzett Magyarországon könnyen indokolható volt. A „leventézés” demokratikus jellege is indokolható volt. A „leventézés” demokratikus jellege is kitapintható: a népnek szólt, szemben a cserkészettel, kitapintható: a népnek szólt, szemben a cserkészettel, amely a középosztályok gyermekeinek kedvelt amely a középosztályok gyermekeinek kedvelt foglalatossága volt. foglalatossága volt.

• A népiskolához hasonlóan – csak magasabb szinten A népiskolához hasonlóan – csak magasabb szinten – a „gyakorlatias jelleg” érvényre juttatását kívánta – a „gyakorlatias jelleg” érvényre juttatását kívánta a a polgári iskolákpolgári iskolák tananyagában. tananyagában.

• A kultuszminiszter minden 5-10 ezer fős községbe A kultuszminiszter minden 5-10 ezer fős községbe polgári iskolátpolgári iskolát kívánt létesíteni azért, hogy a kívánt létesíteni azért, hogy a műveltségnek ne csak kimagasló „gócai”, hanem műveltségnek ne csak kimagasló „gócai”, hanem helyi helyi „kulturális fókuszai”„kulturális fókuszai” is legyenek. is legyenek. (Decentralizálás, művelődési esélyek javítása.) (Decentralizálás, művelődési esélyek javítása.)

• Az Az 1927:12. tc1927:12. tc. a polgári iskolát . a polgári iskolát középfokú iskoláváközépfokú iskolává minősítette. Megnyitotta az utat a tanító- és minősítette. Megnyitotta az utat a tanító- és óvóképzőkbe és egyéb szakiskolákba. (Addig ez az óvóképzőkbe és egyéb szakiskolákba. (Addig ez az iskolatípus a népoktatás körébe tartozott!)iskolatípus a népoktatás körébe tartozott!)

• A népiskola 4. osztályának elvégzése után a tanuló A népiskola 4. osztályának elvégzése után a tanuló évenként évenként 14-16 százaléka14-16 százaléka iratkozott be a polgáriba. iratkozott be a polgáriba. Szüleik főként kisiparosok, kiskereskedők, Szüleik főként kisiparosok, kiskereskedők, kisbirtokosok voltak, a köztisztviselők gyermekei kisbirtokosok voltak, a köztisztviselők gyermekei nem ide jártak. (Ők a gimnáziumi érettségi előnyeit nem ide jártak. (Ők a gimnáziumi érettségi előnyeit biztosíthatták gyermekeiknek.) biztosíthatták gyermekeiknek.) A polgári iskola A polgári iskola továbbra is a kispolgárság iskolája maradt.továbbra is a kispolgárság iskolája maradt.

• A polgári iskola képzési ideje a fiú- és A polgári iskola képzési ideje a fiú- és leánypolgárikban egyformán leánypolgárikban egyformán négy esztendőnégy esztendő volt. volt.

• Sokat tett Klebelsberg a Sokat tett Klebelsberg a polgári iskolai polgári iskolai tanárképzésért.tanárképzésért. Egyesítve a férfi tanárok képzését Egyesítve a férfi tanárok képzését folytató budai folytató budai PedagógiumPedagógiumot az ot az Erzsébet Erzsébet NőiskoláNőiskolával - val - Polgári Iskolai Tanárképző FőiskolaPolgári Iskolai Tanárképző Főiskola néven - néven - SzegedreSzegedre helyezte az intézetet. Új helyezte az intézetet. Új székhelyén székhelyén 1928 októberében1928 októberében kezdte meg kezdte meg működését a tanárképző főiskola. A képzés működését a tanárképző főiskola. A képzés időtartamát négy évre emelték fel. A tanárképzőnek időtartamát négy évre emelték fel. A tanárképzőnek három feladatköre volt:három feladatköre volt:

• 1. bevezetés a tudományos kutatásba;1. bevezetés a tudományos kutatásba;

• 2. felkészítés a tanári hivatásra;2. felkészítés a tanári hivatásra;

• 3. pedagógiai képzés.3. pedagógiai képzés.

• Tartalmas Tartalmas kooperáció alakult ki a szegedi kooperáció alakult ki a szegedi egyetemmelegyetemmel: minden főiskolás – mint rendkívüli : minden főiskolás – mint rendkívüli hallgató – egyik szaktárgyából az egyetemen is hallgató – egyik szaktárgyából az egyetemen is hallgatott előadásokat. A tanárképző főiskola hallgatott előadásokat. A tanárképző főiskola erőssége a pedagógiai – s ezen belül didaktikai-erőssége a pedagógiai – s ezen belül didaktikai-metodikai – képzés volt.metodikai – képzés volt.

KözépiskolákKözépiskolák

• Kelbelsberg látta, hogy a középosztály iskolai Kelbelsberg látta, hogy a középosztály iskolai végzettsége és szaktudása (a humán gimnáziumi végzettsége és szaktudása (a humán gimnáziumi érettségi és a tudományegyetemek jogi kara) már érettségi és a tudományegyetemek jogi kara) már nem felel meg a modern kor követelményeineknem felel meg a modern kor követelményeinek. A . A világháború után valóban nagy tömegek világháború után valóban nagy tömegek áramlottak a műszaki és orvosi pályák felé.áramlottak a műszaki és orvosi pályák felé.

• A szakmai struktúra korszerűsítését a középszintű A szakmai struktúra korszerűsítését a középszintű iskoláztatás fejlesztésével is segíteni kellett. A iskoláztatás fejlesztésével is segíteni kellett. A miniszter szorgalmazta a miniszter szorgalmazta a tananyag tananyag gyakorlatiasabbágyakorlatiasabbá tételét tételét, valamint az , valamint az élő idegenélő idegen (ún. „modern”) (ún. „modern”) nyelveknyelvek oktatását. oktatását. (Sok (Sok nyelvtanár kapott ekkor külföldi ösztöndíjat.) Ezt nyelvtanár kapott ekkor külföldi ösztöndíjat.) Ezt szolgálta az új középiskola-típus, a szolgálta az új középiskola-típus, a reálgimnáziumreálgimnázium létrehozása is.létrehozása is.

• Az új iskolatípust az Az új iskolatípust az 1924:11. törvény1924:11. törvény szentesítette. szentesítette. (A törvény megszövegezésében Klebelsberg Kunó (A törvény megszövegezésében Klebelsberg Kunó mellett részt vett állandó tanácsadója, a későbbi mellett részt vett állandó tanácsadója, a későbbi államtitkár államtitkár Kornis Gyula,Kornis Gyula, Fináczy ErnőFináczy Ernő a pedagógia a pedagógia és és Pauler ÁkosPauler Ákos a filozófia egyetemi tanára.) a filozófia egyetemi tanára.)

• Az 1924. évi középiskolai törvény a Az 1924. évi középiskolai törvény a differenciálásdifferenciálás híveinek kedvezett. A differenciálás Klebelsberg híveinek kedvezett. A differenciálás Klebelsberg szerint segít elhárítani a tanulói túlterhelés szerint segít elhárítani a tanulói túlterhelés veszélyét, elősegíti az egyéni képességek, a veszélyét, elősegíti az egyéni képességek, a tehetség ápolását, a pályaválasztásra való tehetség ápolását, a pályaválasztásra való felkészítést.felkészítést.

• A törvény a szétkülönítés elvét úgy kívánta A törvény a szétkülönítés elvét úgy kívánta érvényre juttatni, hogy a érvényre juttatni, hogy a humán gimnáziumhumán gimnázium és a és a rreáliskolaeáliskola közé domináns iskolatípusként közé domináns iskolatípusként beillesztette a beillesztette a reálgimnáziumotreálgimnáziumot.. Ennek fő Ennek fő jellegzetessége az volt, hogy a jellegzetessége az volt, hogy a latinlatin nyelvet mint fő nyelvet mint fő tantárgyat és a tantárgyat és a németnémet nyelvet (mely mindhárom nyelvet (mely mindhárom iskolatípusban kötelező volt) megtartotta, s felvett iskolatípusban kötelező volt) megtartotta, s felvett még egy még egy modern nyelvetmodern nyelvet (angolt, franciát vagy (angolt, franciát vagy olaszt). Mindhárom középiskola-típusban azonos olaszt). Mindhárom középiskola-típusban azonos súllyal szerepeltek az ún. súllyal szerepeltek az ún. nemzeti tárgyaknemzeti tárgyak (magyar (magyar nyelv és irodalom, történelem).nyelv és irodalom, történelem).

• A A gimnáziumbangimnáziumban a modern nyelvek helyett a modern nyelvek helyett görögöt görögöt tanítottak; a reáliskolából tanítottak; a reáliskolából hiányzott mind a latin, mind a görög. A hiányzott mind a latin, mind a görög. A matematika és a természettudományos matematika és a természettudományos tárgyak oktatására tárgyak oktatására fordított idő viszont a fordított idő viszont a reáliskolábanreáliskolában volt a legmagasabb. volt a legmagasabb.

• A törvény életbelépése után megszűnt a A törvény életbelépése után megszűnt a humán gimnázium „minősítési humán gimnázium „minősítési monopóliuma”. Az monopóliuma”. Az „egységes jogosítás”„egységes jogosítás” elve szerint mindhárom középiskola-típus elve szerint mindhárom középiskola-típus érettségi vizsgája egyformán jogosított a érettségi vizsgája egyformán jogosított a bármely felsőoktatási intézményben való bármely felsőoktatási intézményben való további tanulmányokra.további tanulmányokra.

• Az 1929/30-as tanévben gimnáziumból 28, Az 1929/30-as tanévben gimnáziumból 28, reálgimnáziumból 69, reáliskolából pedig reálgimnáziumból 69, reáliskolából pedig 23 működött az országban.23 működött az országban.

• A fiú-középiskolákat szabályozó A fiú-középiskolákat szabályozó 1924.1924. évi évi törvényben kialakított „triászt” vette törvényben kialakított „triászt” vette alapul alapul leány-középiskolákrólleány-középiskolákról szóló szóló 1926.1926. évi 24. törvénycikkévi 24. törvénycikk is. is.

• Az alkotók szándéka szerint a Az alkotók szándéka szerint a differenciáláson kívül ez a törvény két differenciáláson kívül ez a törvény két másik elv megvalósítását segíti elő: az másik elv megvalósítását segíti elő: az egyenlőegyenlő jogosítástjogosítást a felsőoktatásba való a felsőoktatásba való belépéskor és a „belépéskor és a „nőinői egyéniségegyéniség figyelembe figyelembe vételét a tanítandó tárgyak vételét a tanítandó tárgyak megállapításakor”.megállapításakor”.

• A középiskola-típusok elkülönítését az A középiskola-típusok elkülönítését az indokolja, hogy a nők lelki hajlamai és indokolja, hogy a nők lelki hajlamai és képességei – a fiúkéhoz hasonlóan – nem képességei – a fiúkéhoz hasonlóan – nem egységesek, hanem sokszínűek.egységesek, hanem sokszínűek.

•

• Az egyetemi és főiskolai tanulmányokra készülő Az egyetemi és főiskolai tanulmányokra készülő leányoknak elsősorban a leányoknak elsősorban a lleánygimnáziumeánygimnázium állt állt rendelkezésre. Itt – a görög kivételével – rendelkezésre. Itt – a görög kivételével – javarészt olyan tantárgyak szerepeltek, mint a javarészt olyan tantárgyak szerepeltek, mint a fiúgimnáziumban: latin, német és francia nyelv, fiúgimnáziumban: latin, német és francia nyelv, magyar nyelv és irodalom, történelem, földrajz, magyar nyelv és irodalom, történelem, földrajz, természetrajz, kémia, egészségtan, természettan, természetrajz, kémia, egészségtan, természettan, matematika, filozófia, rajz, ének és testnevelés. matematika, filozófia, rajz, ének és testnevelés.

• A törvény emellett új középiskola típust A törvény emellett új középiskola típust teremtett, a teremtett, a leánylíceumotleánylíceumot, ahol a , ahol a latin helyett latin helyett élő idegenélő idegen, azaz , azaz „modern” nyelveket„modern” nyelveket (franciát (franciát vagy angolt vagy olaszt), természettudományokat vagy angolt vagy olaszt), természettudományokat és és művészeti tárgyakatművészeti tárgyakat oktattak oktattak. .

• A régi felsőbb leányiskolát pedig A régi felsőbb leányiskolát pedig lleánykollégiumeánykollégium néven szervezte újjá, melynek célja magasabb néven szervezte újjá, melynek célja magasabb szintű általános, és a női hivatáshoz alkalmazott szintű általános, és a női hivatáshoz alkalmazott műveltség biztosítása volt az egyetemi műveltség biztosítása volt az egyetemi tanulmányokra nem készülő leányok számáratanulmányokra nem készülő leányok számára

• A fiú-középiskolák analógiája azonban A fiú-középiskolák analógiája azonban mégsem alkalmazható mechanikusan a mégsem alkalmazható mechanikusan a két rendszer összehasonlításakor. két rendszer összehasonlításakor.

• A fiúknál ugyanis mindhárom iskolatípus A fiúknál ugyanis mindhárom iskolatípus esetében érvényes volt az esetében érvényes volt az egységes egységes jogosításjogosítás, tehát a felsőoktatás felé , tehát a felsőoktatás felé egyenértékű „vízumot” jelentett egyenértékű „vízumot” jelentett valamennyi. valamennyi.

• Ez azonban a Ez azonban a leánykollégiumraleánykollégiumra már nem már nem vonatkozott: a leánykollégiumi érettségi vonatkozott: a leánykollégiumi érettségi önmagában önmagában nem jogosítottnem jogosított a felsőoktatás a felsőoktatás valamennyi intézményébe történő valamennyi intézményébe történő belépésre. Ezért inkább tekinthető belépésre. Ezért inkább tekinthető középfokú tanintézménynek, mint középfokú tanintézménynek, mint középiskolának. középiskolának.

• Felemás módonFelemás módon szabályozta a szabályozta a nőknők egyetemjárásátegyetemjárását az 1927. évi augusztus 24- az 1927. évi augusztus 24-i (63 000. számú) miniszteri rendelet. i (63 000. számú) miniszteri rendelet.

• A katolikus hittudományi, valamint a jog- A katolikus hittudományi, valamint a jog- és államtudományi karokra és államtudományi karokra továbbratovábbra semsem iratkozhattak be, a József Nádor iratkozhattak be, a József Nádor Műegyetem mérnöki, gépészmérnöki, Műegyetem mérnöki, gépészmérnöki, vegyészmérnöki osztályára viszont – vegyészmérnöki osztályára viszont – vendéghallgatóként, külön tanári vendéghallgatóként, külön tanári engedéllyelengedéllyel – járhattak. – járhattak.

• A műegyetem építészeti osztályára 5%-ig A műegyetem építészeti osztályára 5%-ig rendes hallgató minőségben is felvehetők rendes hallgató minőségben is felvehetők voltak. voltak.

• Egyáltalán nem járhattak viszont az Egyáltalán nem járhattak viszont az egyetem közgazdasági karára. egyetem közgazdasági karára.

• Tanulhattak viszont a leányok az 1925-ben alapított Tanulhattak viszont a leányok az 1925-ben alapított TestnevelésiTestnevelési FőiskolánFőiskolán, a , a művészetiművészeti főiskolákonfőiskolákon és az és az 1928-ban két budapesti elődintézményéből egyesített és 1928-ban két budapesti elődintézményéből egyesített és Szegedre helyezett Szegedre helyezett Polgári Iskolai Tanárképző FőiskolánPolgári Iskolai Tanárképző Főiskolán. .

• Nők és férfiak számára a felsőfokú képzésbe való Nők és férfiak számára a felsőfokú képzésbe való bekapcsolódás különleges – érettségihez nem kötött – bekapcsolódás különleges – érettségihez nem kötött – lehetőségét biztosította ez a négy évfolyamos lehetőségét biztosította ez a négy évfolyamos tanárképző főiskola. tanárképző főiskola.

• Az általában középfokú tanítóképző intézeti végzettség Az általában középfokú tanítóképző intézeti végzettség után a főiskolára kerülő hallgatók ugyanis az után a főiskolára kerülő hallgatók ugyanis az „áthallgatás”„áthallgatás” egy sajátságos modellje segítségével egyik egy sajátságos modellje segítségével egyik szakjuk keretei között a szegedi egyetem képzésében is szakjuk keretei között a szegedi egyetem képzésében is részt vehettek. részt vehettek.

• Azaz, a tanárképző főiskola és az egyetem Azaz, a tanárképző főiskola és az egyetem együttműködése révén a gyakorlatiasabb jellegű együttműködése révén a gyakorlatiasabb jellegű főiskolai oktatás az egyetem bölcsész és főiskolai oktatás az egyetem bölcsész és természettudományi karai által nyújtott magasabb természettudományi karai által nyújtott magasabb tudományos színvonalú képzéssel egészült ki.tudományos színvonalú képzéssel egészült ki.

• A kooperáció célja a főiskolás (ún. „tanárjelölt”) A kooperáció célja a főiskolás (ún. „tanárjelölt”) hallgatók szaktudományos ismereteinek elmélyítése volt, hallgatók szaktudományos ismereteinek elmélyítése volt, de jelenlétük a másik fél számára sem volt közömbös: de jelenlétük a másik fél számára sem volt közömbös: segítettek a létszámhiánnyal küszködő egyetemi segítettek a létszámhiánnyal küszködő egyetemi karokon.karokon.

Iskolaév

Polgári iskola

Elem i népiskola

Gim

náz

ium

,L

eán

ygim

ná

ziu

m

Tová

bb-

kép

ző is

k.A

lsóf

okú

sza

kisk

.

Egyetem ek, tud. egye-tem ek, műegyetem ,egyetem i közgazdaság- tudom ányi kar

Életév

Óvodák 3-6 éves korig

6

7

8

9

10

11

12

13

14

15

16

17

5

4

3

2

1 7

8

910

11

12

13

14

15

16

17

18

19

20

21

22

23Főiskolák (jog i ésgazdasági akadém iák, zeneakadém ia, h ittani., állaorv.,erdészeti, test-nev.,színművészeti. főisko lák

Középfokú szakiskolák:(m ezőgazdasági, ipari, kereskedelm i.Tanító- és óvónőképzőintézet

Polgári isko la i tanárképző fő isk.

Re

álg

imná

ziu

m é

sL

eán

ylíc

eu

m

Re

ális

kola

és

Le

ányk

ollé

giu

m

A húszas évek iskolarendszere

FelsőoktatásFelsőoktatás

• A két világháború között Magyarországon négy A két világháború között Magyarországon négy tudományegyetem működött: tudományegyetem működött: a budapesti, a a budapesti, a debreceni, a pécsi és a szegedi.debreceni, a pécsi és a szegedi.

• Az utóbbi kettő Az utóbbi kettő PozsonybóPozsonyból, illetve l, illetve KolozsvárrólKolozsvárról települt át új helyére. Az egyetemeknek általában települt át új helyére. Az egyetemeknek általában bölcsészeti, orvostudományi, jog- és bölcsészeti, orvostudományi, jog- és államtudományi, valamint hittudományi államtudományi, valamint hittudományi fakultásukfakultásuk volt. volt.

• A szegedi egyetemen nem működött A szegedi egyetemen nem működött hittudományi kar, de volt matematikai és hittudományi kar, de volt matematikai és természettudományi kar. természettudományi kar.

• A budapesti és a szegedi egyetemen A budapesti és a szegedi egyetemen gyógyszerészeti tanfolyam is volt.gyógyszerészeti tanfolyam is volt.

• Az egyetemek fejlesztését Klebelsberg Az egyetemek fejlesztését Klebelsberg szívügyének tekintette. A szívügyének tekintette. A kolozsvári-szegedi kolozsvári-szegedi egyetemegyetem különösen sokat köszönhetett neki. különösen sokat köszönhetett neki.

• Az áttelepülés utáni mostoha viszonyokat Az áttelepülés utáni mostoha viszonyokat követően a miniszter szorgalmazására és a város követően a miniszter szorgalmazására és a város hatalmas anyagi áldozatvállalásával 1926 és hatalmas anyagi áldozatvállalásával 1926 és 1930 között kiterjedt egyetemi épületkomplexum 1930 között kiterjedt egyetemi épületkomplexum épült klinikákkal, intézetekkel.épült klinikákkal, intézetekkel.

• Az országban egyetlen műszaki egyetem Az országban egyetlen műszaki egyetem működött, Budapesten: a működött, Budapesten: a Magyar Királyi József Magyar Királyi József Nádor Műszaki és Gazdaságtudományi EgyetemNádor Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem. .

• A főiskolák körébe tartoztak a hittudományi A főiskolák körébe tartoztak a hittudományi főiskolák, a jogakadémiák, a tanárképző főiskolák, a jogakadémiák, a tanárképző főiskolák, a gazdasági akadémiák, a kereskedelmi főiskolák, a gazdasági akadémiák, a kereskedelmi főiskola, a művészeti főiskolák (képzőművészeti főiskola, a művészeti főiskolák (képzőművészeti és zeneművészeti) és a honvédtisztképző és zeneművészeti) és a honvédtisztképző főiskola. 1925-ben nyitotta meg kapuit a Magyar főiskola. 1925-ben nyitotta meg kapuit a Magyar Testnevelési Főiskola.Testnevelési Főiskola.

• 1924-1924-benben - a magyar nevelés történetében - a magyar nevelés történetében egyedülálló módon - törvény született a egyedülálló módon - törvény született a középiskolai tanárok képzéséről és képesítésérőlközépiskolai tanárok képzéséről és képesítéséről..

• A tanárképzés törvény szintű rendezésére azért volt A tanárképzés törvény szintű rendezésére azért volt szükség, mert az szükség, mert az 1883. évi középiskolai törvény1883. évi középiskolai törvény pedagógusképzésre vonatkozó előírásai már pedagógusképzésre vonatkozó előírásai már túlhaladottnaktúlhaladottnak bizonyultak. A korábbi törvény bizonyultak. A korábbi törvény értelmében ugyanis a tanári oklevél elnyeréséhez a értelmében ugyanis a tanári oklevél elnyeréséhez a tanárképző intézet látogatása tanárképző intézet látogatása nem volt kötelező.nem volt kötelező. A A jelölt számára - a szaktárgyak és a pedagógia jelölt számára - a szaktárgyak és a pedagógia egyetemi előadásainak látogatása mellett - csak a egyetemi előadásainak látogatása mellett - csak a tanársághoz szükséges vizsgák letételét tanársághoz szükséges vizsgák letételét (alapvizsga, szakvizsga és pedagógiai vizsga),(alapvizsga, szakvizsga és pedagógiai vizsga), valamint az egyéves tanítási gyakorlatot írta elő.valamint az egyéves tanítási gyakorlatot írta elő.

• Ennek következtében sokan csak a kilátásban Ennek következtében sokan csak a kilátásban helyezett ösztöndíj miatt léptek be az egyetem helyezett ösztöndíj miatt léptek be az egyetem bölcsészkara mellett működő bölcsészkara mellett működő tanárképző intézetbetanárképző intézetbe.. Korabeli források szerint így a középiskolai tanárok Korabeli források szerint így a középiskolai tanárok nagy része hiányos gyakorlati pedagógiai nagy része hiányos gyakorlati pedagógiai felkészültséggel kezdte hivatását. felkészültséggel kezdte hivatását.

• A probléma megoldását az A probléma megoldását az 1924:27.1924:27. törvénycikk törvénycikk kísérelte meg. Deklarálta, hogy az elméleti kísérelte meg. Deklarálta, hogy az elméleti tanárképzés elsősorban a tudományegyetemek tanárképzés elsősorban a tudományegyetemek bölcsészeti karának feladata. A bölcsészeti kar bölcsészeti karának feladata. A bölcsészeti kar munkájának segítésére a törvény előírta a kar melletti munkájának segítésére a törvény előírta a kar melletti középiskolai tanárképző intézetközépiskolai tanárképző intézet felállítását, illetve felállítását, illetve újjászervezését (Budapesten és Szegeden már újjászervezését (Budapesten és Szegeden már működött ilyen).működött ilyen).

• A tanárképző négyéves képzésének célja az volt, hogy A tanárképző négyéves képzésének célja az volt, hogy a hallgatók az előadások és gyakorlatok során a hallgatók az előadások és gyakorlatok során elsajátítsák a szaktárgyak tanításához szükséges elsajátítsák a szaktárgyak tanításához szükséges pedagógiai-szakmódszertani ismereteket és pedagógiai-szakmódszertani ismereteket és készségeketkészségeket..

• A tanárképző intézetek székhelyein az évtized A tanárképző intézetek székhelyein az évtized folyamán folyamán gyakorló középiskolákatgyakorló középiskolákat állítottak fel. (Ezek állítottak fel. (Ezek létesítéséig – átmenetileg – a helybeli létesítéséig – átmenetileg – a helybeli középiskolákban, egy-egy rátermett gyakorló középiskolákban, egy-egy rátermett gyakorló pedagógus irányítása mellett töltötték gyakorlóévüket pedagógus irányítása mellett töltötték gyakorlóévüket a jelöltek. Ez volt az úgynevezett a jelöltek. Ez volt az úgynevezett „próbaév„próbaév”.) A ”.) A gyakorlóiskolák szoros kapcsolatban álltak a gyakorlóiskolák szoros kapcsolatban álltak a tanárképző intézetekkel.tanárképző intézetekkel.

• Az intenzívebb, eredményesebb középiskolai Az intenzívebb, eredményesebb középiskolai tanárképzés érdekében – a párizsi tanárképzés érdekében – a párizsi École Normale École Normale SupérieureSupérieure mintájára – 1895 óta működött mintájára – 1895 óta működött Budapesten a Budapesten a „br. „br. Eötvös József Collegium”Eötvös József Collegium”.. A A kollégista bölcsészhallgatók itt tanári útmutatás kollégista bölcsészhallgatók itt tanári útmutatás alapján, de az egyéni kutatómunkával alapján, de az egyéni kutatómunkával (forráselemzés stb.) dolgozták fel szaktárgyaik (forráselemzés stb.) dolgozták fel szaktárgyaik anyagát. Ehhez intenzív nyelvtanulás járult. A anyagát. Ehhez intenzív nyelvtanulás járult. A kollégiumi tanárképzés eszménye a kollégiumi tanárképzés eszménye a „tudós tanár”„tudós tanár” volt.volt.

• Döntő fontosságú volt a kollégista fiatalok Döntő fontosságú volt a kollégista fiatalok fejlődésében az a szellemiség, amelyben a fejlődésében az a szellemiség, amelyben a szabadság és a demokrácia eszméje az egyén szabadság és a demokrácia eszméje az egyén jogainak megbecsülésével párosult. Az Eötvös jogainak megbecsülésével párosult. Az Eötvös Kollégium falai közül a Kollégium falai közül a magyar szellemi élet sok magyar szellemi élet sok későbbi kiválóságakésőbbi kiválósága került ki ezekben az került ki ezekben az évtizedekben.évtizedekben.

• A budapesti Eötvös József Kollégium mintájára A budapesti Eötvös József Kollégium mintájára létesítették 1931-ben Szegeden az létesítették 1931-ben Szegeden az Eötvös Loránd Eötvös Loránd KollégiumotKollégiumot, ahol az egyetem matematika- , ahol az egyetem matematika- természettudományi szakos hallgatóit vették fel.természettudományi szakos hallgatóit vették fel.

Harmincas-negyvenes évekHarmincas-negyvenes évek • A harmincas évek elejének gazdasági válságaA harmincas évek elejének gazdasági válsága is is

hozzájárult ahhoz, hogy a nagy ívű oktatáspolitikai hozzájárult ahhoz, hogy a nagy ívű oktatáspolitikai tervek jó része nem valósulhatott meg. tervek jó része nem valósulhatott meg.

• A válság talaján feléledő A válság talaján feléledő fasizmusfasizmus már másféle már másféle „modernizációt” hirdetett meg Európa-szerte. „modernizációt” hirdetett meg Európa-szerte.

• Ez már nem a reformok korszaka, hanem Ez már nem a reformok korszaka, hanem a radikális a radikális társadalmi átalakításé. társadalmi átalakításé.

• A harmincas évek Magyarországának ideológiai A harmincas évek Magyarországának ideológiai légköre is a szocialitás, társadalmiasítás eszméjével légköre is a szocialitás, társadalmiasítás eszméjével telített. telített.

• Ennek az eszmének a dinamikus, majd egyre Ennek az eszmének a dinamikus, majd egyre agresszívebb programját a agresszívebb programját a szociáldemokrácia, a szociáldemokrácia, a kommunizmus és a fasizmuskommunizmus és a fasizmus tömegmozgalmai tömegmozgalmai hordozzák. hordozzák.

• Az 1930-tól terjedő időszak már új tényezőt emel be a Az 1930-tól terjedő időszak már új tényezőt emel be a politika porondjára: politika porondjára: a politikailag emancipált a politikailag emancipált munkásság és a parasztság rétegeit.munkásság és a parasztság rétegeit.

• A korszak A korszak kultuszminisztere és kultuszminisztere és vezető ideológusa vezető ideológusa Hóman Hóman Bálint (1885-1953)Bálint (1885-1953) történész-kultúrpolitikus történész-kultúrpolitikus volt, aki – egyéves volt, aki – egyéves megszakítással – egy megszakítással – egy teljes évtizedig (1932-teljes évtizedig (1932-1942) állt a VKM élén. 1942) állt a VKM élén.

• Művelődéspolitikájának Művelődéspolitikájának központi gondolata központi gondolata „a „a nemzeti egység, a nemzeti egység, a nemzeti erők fokozása és nemzeti erők fokozása és koncentrációja”koncentrációja” lett. lett.

• A húszas évek bevallottan „koalíciós” (többféle A húszas évek bevallottan „koalíciós” (többféle „nemzeti” ideológia együttélésén alapuló) „nemzeti” ideológia együttélésén alapuló) ideológiájával szemben Hóman Bálint az ideológiájával szemben Hóman Bálint az összeolvadástösszeolvadást hirdeti. hirdeti.

• Ez a felfogás Ez a felfogás a nemzetet mint önálló létezőt, a nemzetet mint önálló létezőt, individuumot tünteti fel.individuumot tünteti fel. Ha pedig a nemzet Ha pedig a nemzet egyéniséggel és személyiséggel rendelkező egyéniséggel és személyiséggel rendelkező individuum, akkor létezik individuum, akkor létezik nemzetnevelésnemzetnevelés is, hiszen is, hiszen miként az egyént, úgy a nemzetet is nevelni lehet. miként az egyént, úgy a nemzetet is nevelni lehet. Folytatva az analógiát: ha az egyén belső Folytatva az analógiát: ha az egyén belső feszültségei, vívódásai a következetes és hatékony feszültségei, vívódásai a következetes és hatékony cselekvés akadályozó tényezői, akkor ez így van a cselekvés akadályozó tényezői, akkor ez így van a nemzet „belső egyenetlensége” esetén is. Ha pedig nemzet „belső egyenetlensége” esetén is. Ha pedig az egyénnek van saját világnézete, akkor a nemzet az egyénnek van saját világnézete, akkor a nemzet is rendelkezik ilyennel: is rendelkezik ilyennel: „tagolatlan nemzeti „tagolatlan nemzeti világnézet”világnézet” formájában. formájában.

• A harmincas években tehát a nemzetté nevelés A harmincas években tehát a nemzetté nevelés vezérgondolata vezérgondolata előnyt élvez még a – korábban előnyt élvez még a – korábban preferált – valláserkölcsi neveléssel szemben ispreferált – valláserkölcsi neveléssel szemben is. Az . Az új nemzedék új nemzedék „egységes és egyöntetű” nevelése„egységes és egyöntetű” nevelése a a legfontosabb, ennek rendelődik alá az oktatómunka legfontosabb, ennek rendelődik alá az oktatómunka és a szakképzés is.és a szakképzés is.

• A nemzetnevelés elveinek A nemzetnevelés elveinek terjesztéséért, minél terjesztéséért, minél szélesebb körben való szélesebb körben való meggyökereztetéséért sokat meggyökereztetéséért sokat tett a későbbi tett a későbbi kultuszminiszter, majd kultuszminiszter, majd miniszterelnök miniszterelnök Teleki Pál Teleki Pál (1879-1941),(1879-1941), aki 1938 aki 1938 májusától 1939 februárjáig májusától 1939 februárjáig volt a kultusztárca birtokosa. volt a kultusztárca birtokosa.

• Teleki már korábban is fontos Teleki már korábban is fontos politikai szerepet játszott – politikai szerepet játszott – 1920 és 1921 között 1920 és 1921 között miniszterelnök volt. A rövid miniszterelnök volt. A rövid kultuszminiszterség után – kultuszminiszterség után – 1941 áprilisában 1941 áprilisában bekövetkezett tragikus bekövetkezett tragikus haláláig – ismét kormányfő haláláig – ismét kormányfő lett. lett.

• Az ország lakosságát Az ország lakosságát öntudatos nemzetté formálni-öntudatos nemzetté formálni-nevelninevelni – e kívánságnak (túl – e kívánságnak (túl Imre SándorImre Sándor elvont elvont nemzetnevelés elméletén) sürgető aktualitást adott az nemzetnevelés elméletén) sürgető aktualitást adott az országot ekkor fenyegető konkrét veszély: mind a hitleri országot ekkor fenyegető konkrét veszély: mind a hitleri Németország, mind a sztálini Szovjetunió elnyeléssel Németország, mind a sztálini Szovjetunió elnyeléssel fenyegette.fenyegette.

• A korszak A korszak népoktatásátnépoktatását illetően figyelmet érdemel a illetően figyelmet érdemel a nyolcosztályos népiskolanyolcosztályos népiskola kialakulásának folyamata. Mint kialakulásának folyamata. Mint már láttuk, a gondolat Klebelsbergtől sem volt idegen, már láttuk, a gondolat Klebelsbergtől sem volt idegen, aki – a kormányzó felkérésére – elkészítette a aki – a kormányzó felkérésére – elkészítette a nyolcosztályos népiskola bevezetésének tízesztendős nyolcosztályos népiskola bevezetésének tízesztendős programját. A gazdasági válság megakadályozta ennek programját. A gazdasági válság megakadályozta ennek gyakorlatba való átültetését. Időközben Budapesten és gyakorlatba való átültetését. Időközben Budapesten és néhány más nagyvárosban kiépült a népiskola hetedik és néhány más nagyvárosban kiépült a népiskola hetedik és nyolcadik osztálya. Az 1937/38-as tanévben kb. 7000 nyolcadik osztálya. Az 1937/38-as tanévben kb. 7000 elemi iskola közül kb. 100 volt nyolcosztályos.elemi iskola közül kb. 100 volt nyolcosztályos.

• A nyolcosztályos népiskola felállítását az A nyolcosztályos népiskola felállítását az 1940:20. 1940:20. törvénytörvény mondta ki. Eszerint a tankötelezettség hatéves mondta ki. Eszerint a tankötelezettség hatéves korban kezdődik és kilenc évig tart. Az iskola 8 tanéven korban kezdődik és kilenc évig tart. Az iskola 8 tanéven keresztül mindennapi, a kilencedik évben pedig keresztül mindennapi, a kilencedik évben pedig havonkénti egy alkalommal gyakorlati ismereteket nyújt.havonkénti egy alkalommal gyakorlati ismereteket nyújt.

• A szorgalmi időszak a felső négy A szorgalmi időszak a felső négy osztályban nem szeptembertől júniusig, osztályban nem szeptembertől júniusig, hanem csak október közepétől április hanem csak október közepétől április közepéig tart. Ez a helyi igényeknek közepéig tart. Ez a helyi igényeknek megfelelően meghosszabbítható. Ha a megfelelően meghosszabbítható. Ha a tanuló átlagon felüli tanulmányi tanuló átlagon felüli tanulmányi eredményt ért el, akkor a nyolc osztály eredményt ért el, akkor a nyolc osztály elvvégeztével szakközépiskolában elvvégeztével szakközépiskolában tanulhat tovább.tanulhat tovább.

• Az 1940:20 törvénycikk gyakorlati Az 1940:20 törvénycikk gyakorlati megvalósulásának a háború állta útját, bár megvalósulásának a háború állta útját, bár a legtöbb településen megszervezték a 7-a legtöbb településen megszervezték a 7-8. osztályt.8. osztályt.

• Jól tetten érhető a hómani centralizáló jellege az Jól tetten érhető a hómani centralizáló jellege az 1934. 1934. évi középiskolai reformbanévi középiskolai reformban.. A középiskoláról szóló A középiskoláról szóló 1934:11. törvénycikk a reálgimnázium és reáliskola 1934:11. törvénycikk a reálgimnázium és reáliskola megszüntetésével új alapokra fektette a középiskolai megszüntetésével új alapokra fektette a középiskolai oktatást.oktatást.

• Amíg az 1924-es reform a differenciálást tekintette Amíg az 1924-es reform a differenciálást tekintette célnak, addig ez az célnak, addig ez az egységes középiskolátegységes középiskolát,, amelynek amelynek a nemzetismereti oktatás állt a tengelyében. a nemzetismereti oktatás állt a tengelyében. Az új Az új egységes magyar középiskola a egységes magyar középiskola a gimnáziumgimnázium volt. volt. Míg Míg az 1924-es törvény egységesítette a nemzeti-az 1924-es törvény egységesítette a nemzeti-ideológiai tárgyakat, de kiszélesítette a választás ideológiai tárgyakat, de kiszélesítette a választás lehetőségeit, addig az 1934-es reform egyetlen igazi lehetőségeit, addig az 1934-es reform egyetlen igazi középiskolai tanulmányi utat tartott meg.középiskolai tanulmányi utat tartott meg.

• A reform nyomán 1938-ban megjelent A reform nyomán 1938-ban megjelent gimnáziumi gimnáziumi tantervtanterv nagyobb teret szentelt az úgynevezett nagyobb teret szentelt az úgynevezett nemzeti tárgyaknaknemzeti tárgyaknak. Ezek a tárgyak a következő . Ezek a tárgyak a következő ismeretköröket ölelték fel: ismeretköröket ölelték fel: magyar nyelv, magyar magyar nyelv, magyar irodalom és művészet, magyar történelemirodalom és művészet, magyar történelem - ennek - ennek keretében az keretében az állami, gazdasági, társadalmi élet állami, gazdasági, társadalmi élet jelenségei, Magyarország földrajza és néprajza.jelenségei, Magyarország földrajza és néprajza. Egyúttal Egyúttal csökkentette a görög és latin nyelv, valamint csökkentette a görög és latin nyelv, valamint a természettudományos tárgyak óraszámát.a természettudományos tárgyak óraszámát.

• A hómani koncepció gimnáziuma A hómani koncepció gimnáziuma a a nemzet életében nemzet életében vezető szerepre hivatott értelmiség nevelésének vezető szerepre hivatott értelmiség nevelésének iskolájaiskolája.. Éppen ezért távol akarták tartani tőle a Éppen ezért távol akarták tartani tőle a „kontraszelekció elve alapján odatóduló illetéktelen „kontraszelekció elve alapján odatóduló illetéktelen elemektől”. Az alsóbb néposztályok gyermekei a elemektől”. Az alsóbb néposztályok gyermekei a harmincas évek végén mindössze 5,1 százalékkal harmincas évek végén mindössze 5,1 százalékkal képviseltették magukat a középiskolákban.képviseltették magukat a középiskolákban.

• Hóman BálintHóman Bálint élete főművének tekintette élete főművének tekintette a a tanügyigazgatás szervezeti átalakítását,tanügyigazgatás szervezeti átalakítását, egyszerűsítését, ésszerűsítését célzó 1935:6. törvényt. egyszerűsítését, ésszerűsítését célzó 1935:6. törvényt. 1935-ig a különböző iskolatípusok felügyeletét más és 1935-ig a különböző iskolatípusok felügyeletét más és más állami felügyeleti szervek látták el. Az 1935. évi más állami felügyeleti szervek látták el. Az 1935. évi törvény a közép- és középfokú iskolák felügyeletét a törvény a közép- és középfokú iskolák felügyeletét a tankerületi főigazgatóságokratankerületi főigazgatóságokra bízta, s megszüntette a bízta, s megszüntette a népiskolai tanfelügyelőségek önállóságát. Az ország népiskolai tanfelügyelőségek önállóságát. Az ország valamennyi iskolája nyolc tankerületi főigazgató valamennyi iskolája nyolc tankerületi főigazgató irányítása és ellenőrzése alá került. A törvény szerint irányítása és ellenőrzése alá került. A törvény szerint az állam felügyeleti joga az egyházi iskolákra is az állam felügyeleti joga az egyházi iskolákra is kiterjedt, akárcsak korábban.kiterjedt, akárcsak korábban.

• A harmincas évek közepétől a negyvenes évek A harmincas évek közepétől a negyvenes évek közepéig terjedő időszak magyar iskoláinak közepéig terjedő időszak magyar iskoláinak rendszerét a következő ábra segítségével rendszerét a következő ábra segítségével szemléltetjük:szemléltetjük:

Iskolaév

Polgári iskola

Elem i népiskola

Gim názium,Leánygim názium

Tová

bb-

kép

ző is

k.A

lsóf

okú

sza

k is

k.

Egyetem ek, tud. egye-tem ek, műegyetem ,egyetem i közgazdaság- tudom ányi kar

Életév

Óvodák 3-6 éves korig

6

7

8

9

10

11

12

13

14

15

16

17

5

4

3

2

1 7

8

910

11

12

13

14

15

16

17

18

19

20

21

22

23Főiskolák (jog i ésgazdasági akadém iák, zeneakadém ia, h ittani., állaorv.,erdészeti, test-nev.,színművészeti. főisko lák

Középfokú szakiskolák:(m ezőgazdasági, ipari, kereskedelm i.Tanító- és óvónőképzőintézet

Polgári isko la i tanárképző fő isk.

A harmincas évek legfontosabb

iskolatípusainak rendszere

• A harmincas évek klasszikus gimnáziumi A harmincas évek klasszikus gimnáziumi képzésében a leányok kisebb mértékben képzésében a leányok kisebb mértékben vettek részt mint a fiúk. (Egy korabeli vettek részt mint a fiúk. (Egy korabeli kimutatás szerint az 1937/38-as tanévben kimutatás szerint az 1937/38-as tanévben 52 034 fiú és 17 959 leány járt gimnáziumba.) 52 034 fiú és 17 959 leány járt gimnáziumba.)

• Ha azonban vizsgálódási körünkbe a Ha azonban vizsgálódási körünkbe a tanítónőképző intézetet, a felső kereskedelmi tanítónőképző intézetet, a felső kereskedelmi iskolát és az érettségit nem nyújtó iskolát és az érettségit nem nyújtó leánypolgári iskolát is bevonjuk, akkor azt leánypolgári iskolát is bevonjuk, akkor azt látjuk, hogy négy középszintű osztályt látjuk, hogy négy középszintű osztályt elvégzett lányok egyre nagyobb hányada elvégzett lányok egyre nagyobb hányada tanult tovább a középiskola felsőbb tanult tovább a középiskola felsőbb évfolyamaiban. évfolyamaiban.

• Aránynövekedésük üteme a felső négy Aránynövekedésük üteme a felső négy osztályban meghaladta a fiúkét.osztályban meghaladta a fiúkét.

A magyar iskolaügy alakulása 1945-A magyar iskolaügy alakulása 1945-

1948 között1948 között • A második világháború után a politikusok többsége A második világháború után a politikusok többsége

egyetértett abban, hogy az államberendezkedést egyetértett abban, hogy az államberendezkedést korszerűsíteni kell: a feudális hagyományok korszerűsíteni kell: a feudális hagyományok elhagyásával ki kell alakítani a modern, polgári elhagyásával ki kell alakítani a modern, polgári demokratikus jogállamot. Egy ilyen jogállamban a demokratikus jogállamot. Egy ilyen jogállamban a világnézeti pluralizmus elve érvényesül: világnézeti pluralizmus elve érvényesül: fontos szerep jut fontos szerep jut az egyházaknak, de tág mozgástérhez jutnak az egyéb az egyházaknak, de tág mozgástérhez jutnak az egyéb felfogások, köztük a materialista-ateista világnézet is.felfogások, köztük a materialista-ateista világnézet is.

• Heroikus erőfeszítésekkel építették újjá az országot, s Heroikus erőfeszítésekkel építették újjá az országot, s küzdöttek egy emberibb világ, a demokratikus küzdöttek egy emberibb világ, a demokratikus társadalmi rend megteremtéséért. Ebben a harcban társadalmi rend megteremtéséért. Ebben a harcban a a világi és egyházi erők kezdetben egymás mellett álltak.világi és egyházi erők kezdetben egymás mellett álltak. Egyetértettek abban, hogy Egyetértettek abban, hogy az iskolarendszert az iskolarendszert demokratikus irányba kell továbbfejleszteni.demokratikus irányba kell továbbfejleszteni. A széles A széles tömegeknek lehetővé kell tenni a kultúra elsajátítását, a tömegeknek lehetővé kell tenni a kultúra elsajátítását, a munkások és parasztok tehetséges gyermekeinek is munkások és parasztok tehetséges gyermekeinek is biztosítani kell iskolai oktatásban való részvételt az elemi biztosítani kell iskolai oktatásban való részvételt az elemi szinttől egészen az egyetemig.szinttől egészen az egyetemig.

• Az oktatás demokratizálásának helyes Az oktatás demokratizálásának helyes alapelve vezette az iskolaügy irányítóit alapelve vezette az iskolaügy irányítóit akkor, amikor 1945. augusztus 18-án akkor, amikor 1945. augusztus 18-án elrendelték a elrendelték a nyolcosztályos általános nyolcosztályos általános iskolaiskola megszervezését. megszervezését.

• Maga a nyolcosztályos, elemi képzést Maga a nyolcosztályos, elemi képzést nyújtó iskola – mint már láttuk – nem volt nyújtó iskola – mint már láttuk – nem volt előzmények nélkül való a magyar előzmények nélkül való a magyar iskoláztatás történetében. A gondolat már iskoláztatás történetében. A gondolat már a húszas években felmerült, de akkor a a húszas években felmerült, de akkor a gazdasági válság volt a megvalósítás gazdasági válság volt a megvalósítás akadálya. Az 1940. évi 20. törvény akadálya. Az 1940. évi 20. törvény elrendelte a nyolcosztályos népiskolák elrendelte a nyolcosztályos népiskolák létesítését, de a háborús viszonyok létesítését, de a háborús viszonyok hátráltatták ennek tömegessé válását.hátráltatták ennek tömegessé válását.

• Döntő különbség volt a már helyenként működő Döntő különbség volt a már helyenként működő nyolcosztályos népiskoláknyolcosztályos népiskolák és a felállítandó új és a felállítandó új általános iskolaáltalános iskola között. Az előbbi megőrizte között. Az előbbi megőrizte népiskola jellegét (mellette létezett a népiskola jellegét (mellette létezett a négyosztályos polgári iskola és a nyolcosztályos négyosztályos polgári iskola és a nyolcosztályos gimnázium), továbbtanulásra nem jogosított. Az gimnázium), továbbtanulásra nem jogosított. Az utóbbi viszont a polgári iskolákat és a utóbbi viszont a polgári iskolákat és a gimnáziumok alsó négy osztályát magába gimnáziumok alsó négy osztályát magába olvasztotta. olvasztotta. Az általános iskola egységes Az általános iskola egységes jellegű: egyazon műveltségi anyag (egységes jellegű: egyazon műveltségi anyag (egységes alapműveltség) közvetítését tűzi ki célul minden alapműveltség) közvetítését tűzi ki célul minden 6-14 éves gyerek számára.6-14 éves gyerek számára.

• A nyolcosztályos általános iskola megteremtése A nyolcosztályos általános iskola megteremtése nem ment zökkenők nélkül. A tanév kezdete nem ment zökkenők nélkül. A tanév kezdete előtt két héttel kibocsátott rendelet váratlanul előtt két héttel kibocsátott rendelet váratlanul érte az iskolafenntartókat, az egyházakat. Az érte az iskolafenntartókat, az egyházakat. Az átalakítást átalakítást nem készítették elő,nem készítették elő, legtöbb helyen legtöbb helyen hiányoztak a magasabb szintű oktatáshoz hiányoztak a magasabb szintű oktatáshoz szükséges személyi és tárgyi feltételek.szükséges személyi és tárgyi feltételek.

• Kis településeken, az egy-két tanítós osztatlan Kis településeken, az egy-két tanítós osztatlan iskolákban nehéz volt megszervezni a külön tanítóval iskolákban nehéz volt megszervezni a külön tanítóval és tanteremmel működő ötödik osztályt. Olyan és tanteremmel működő ötödik osztályt. Olyan helyeken viszont, ahol polgári iskola vagy gimnázium helyeken viszont, ahol polgári iskola vagy gimnázium működött - ezeket beolvasztva - azonnal rá lehetett működött - ezeket beolvasztva - azonnal rá lehetett térni a szaktárgyi rendszerű oktatásra.térni a szaktárgyi rendszerű oktatásra.

• Az új iskolatípus célja tehát az volt, hogy általános Az új iskolatípus célja tehát az volt, hogy általános alapműveltséget nyújtson minden tanulónak, amelyre alapműveltséget nyújtson minden tanulónak, amelyre 14 éves kor után a középiskolai és felsőfokú 14 éves kor után a középiskolai és felsőfokú tanulmányok, illetve a szakmai képzés épülhet. Az tanulmányok, illetve a szakmai képzés épülhet. Az általános iskola nyolc osztályának kiépülésével általános iskola nyolc osztályának kiépülésével párhuzamosan a gimnáziumok és a szakjellegű iskolák párhuzamosan a gimnáziumok és a szakjellegű iskolák fokozatosan négyosztályossá alakultak. Tanulóik tehát fokozatosan négyosztályossá alakultak. Tanulóik tehát 14-18 éves fiatalok voltak.14-18 éves fiatalok voltak.

• A háború után széles körű mozgalom bontakozott ki az A háború után széles körű mozgalom bontakozott ki az alapműveltségalapműveltség terjesztése érdekében. Folytatták a terjesztése érdekében. Folytatták a korábban megkezdett harcot az korábban megkezdett harcot az analfabétizmus analfabétizmus felszámolására.felszámolására. Az írás-olvasástanítás a felnőttekre is Az írás-olvasástanítás a felnőttekre is kiterjedt. Az intézményes oktatás kereteit kiterjedt. Az intézményes oktatás kereteit kiterjesztették felnőttkorra (Dolgozók Iskolája), de kiterjesztették felnőttkorra (Dolgozók Iskolája), de lehetővé tették a magasabb műveltség elsajátítását is.lehetővé tették a magasabb műveltség elsajátítását is.

• A magyar iskolaügy demokratikus fejlődésének A magyar iskolaügy demokratikus fejlődésének másik iránya a másik iránya a közép- és felsőfokú oktatásban közép- és felsőfokú oktatásban tanuló fiatalok segítésére irányulttanuló fiatalok segítésére irányult. Paraszt- és . Paraszt- és munkásgyerekek tömegei előtt nyíltak meg az munkásgyerekek tömegei előtt nyíltak meg az intézményes nevelés korábban eléggé szűk intézményes nevelés korábban eléggé szűk lehetőségei: a középiskolák, a főiskolák, az lehetőségei: a középiskolák, a főiskolák, az egyetemek.egyetemek.

• A demokratikus reform során átalakultak a A demokratikus reform során átalakultak a középiskolákközépiskolák.. A fokozatosan négyosztályossá váló A fokozatosan négyosztályossá váló gimnázium tanterve is lényegesen módosult gimnázium tanterve is lényegesen módosult elődjéhez képest. Megszűnt a német nyelv kiemelt elődjéhez képest. Megszűnt a német nyelv kiemelt szerepe, a szerepe, a választható élő idegen nyelvekválasztható élő idegen nyelvek közé közé felvették az orosz, francia, angol és olasz nyelvet. felvették az orosz, francia, angol és olasz nyelvet. Eltörölték a honvédelmi ismeretek, a szépírás és a Eltörölték a honvédelmi ismeretek, a szépírás és a gyorsírás tanítását. gyorsírás tanítását.

• A A latin nyelv és a testnevelés óraszámát latin nyelv és a testnevelés óraszámát csökkentették,csökkentették, emelkedett viszont a magyar nyelv emelkedett viszont a magyar nyelv és irodalom, a történelem, a föld- és néprajz, a és irodalom, a történelem, a föld- és néprajz, a természettudományi tárgyak, az egészségtan, az természettudományi tárgyak, az egészségtan, az ének-zene és a rajz óraszáma. Az 1945/46. tanévtől ének-zene és a rajz óraszáma. Az 1945/46. tanévtől kezdve építették ki a kezdve építették ki a gimnáziumok reál tagozatátgimnáziumok reál tagozatát,, ahol latin helyett vegytant, ábrázoló geometriát ahol latin helyett vegytant, ábrázoló geometriát tanítottak.tanítottak.

• A háború után sor A háború után sor került került a magyar a magyar felsőoktatás felsőoktatás átszervezéséreátszervezésére is. is.

• Az első újonnan Az első újonnan létrehozott egyetem az létrehozott egyetem az Agrártudományi Agrártudományi Egyetem volt. Egyetem volt.

• A nők előtt A nők előtt megnyitották megnyitották valamennyi valamennyi felsőoktatási intézmény felsőoktatási intézmény kapujátkapuját: ezt az 1946. : ezt az 1946. október 21-én október 21-én közzétett 1946. évi 22. közzétett 1946. évi 22. törvény mondta ki.törvény mondta ki.

Plakát az 1950-es évek elejéről