1 · web viewkinematika-kinetika 12 12 12 12 gépelemek-géptan 72 32 104 108 108 bevezetés,...
Post on 02-Feb-2020
3 Views
Preview:
TRANSCRIPT
SZAKKÉPZÉSI KERETTANTERVaz
54 525 04 DÍZELMOTOROS VASÚTI JÁRMŰ SZERELŐJE
SZAKKÉPESÍTÉSHEZ, valamint a
XXII. Közlekedésgépészet ÁGAZATHOZ
Készítette: Magyar Kereskedelmi és Iparkamara
2013.
Nemzeti Munkaügyi Hivatal1089 Budapest, Kálvária tér 7.www.munka.hu
SZAKKÉPZÉSI KERETTANTERV az
54 525 04 DÍZELMOTOROS VASÚTI JÁRMŰ SZERELŐJE
SZAKKÉPESÍTÉSHEZ, valamint a
XXII. Közlekedésgépészet ÁGAZATHOZ
A szakképzési kerettanterv ágazatra vonatkozó része (4+1 évfolyamos képzésben az első négy évfolyamra azaz a 9-12. középiskolai évfolyamokra, kétévfolyamos szakképzésben az első évfolyamra , előírt tartalom) a Közlekedésgépészet ágazat alábbi szakképesítéseire egységesen vonatkozik:
azonosítószám megnevezés54 523 03 Közlekedésautomatikai műszerész54 525 01 Autóelektronikai műszerész54 525 02 Autószerelő54 525 03 Avionikus54 525 04 Dízelmotoros vasúti jármű szerelője54 525 05 Repülőgépész54 525 06 Repülőgépsárkány-szerelő54 525 08 Vasúti vontatott jármű szerelője54 525 08 Vasúti villamos jármű szerelője54 841 01 Hajózási technikus
I. A szakképzés jogi háttere
A szakképzési kerettanterv– a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény,– a szakképzésről szóló 2011. évi CLXXXVII. törvény,
valamint– az Országos Képzési Jegyzékről és az Országos Képzési Jegyzék
módosításának eljárásrendjéről szóló 150/2012. (VII. 6.) Kormányrendelet,
– az állam által elismert szakképesítések szakmai követelménymoduljairól szóló 217/2012. (VIII. 9.) Kormányrendelet,
– az 54 525 04 Dízelmotoros vasúti jármű szerelője szakképesítés szakmai és vizsgakövetelményeit tartalmazó ../2013. (.. . …) NFM rendelet
alapján készült.
II. A szakképesítés alapadatai
A szakképesítés azonosító száma: 54 525 04
1
A szakképesítés megnevezése: Dízelmotoros vasúti jármű szerelője
A szakmacsoport száma és megnevezése: 13 Közlekedés
Ágazati besorolás száma és megnevezése: XXII Közlekedésgépész
Iskolai rendszerű szakképzésben a szakképzési évfolyamok száma: 2
Elméleti képzési idő aránya: 50 %
Gyakorlati képzési idő aránya: 50 %
Az iskolai rendszerű képzésben az összefüggő szakmai gyakorlat időtartama: 5 évfolyamos képzés esetén a 9. évfolyamot követően 70 óra, a 10. évfolyamot követően 105 óra, a 11. évfolyamot követően 140 óra;2 évfolyamos képzés esetén az első szakképzési évfolyamot követően 160 óra
III. A szakképzésbe történő belépés feltételei
Iskolai előképzettség: érettségi vizsga
vagy iskolai előképzettség hiányában
Bemeneti kompetenciák: -
Szakmai előképzettség: -
Előírt gyakorlat: -
Egészségügyi alkalmassági követelmények: vannak, a hatályos jogszabálynak megfelelő melléklet szerint
Pályaalkalmassági követelmények: -
IV. A szakképzés szervezésének feltételei
Személyi feltételekA szakmai elméleti és gyakorlati képzésben a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény és a szakképzésről szóló 2011. évi CLXXXVII. törvény előírásainak megfelelő végzettséggel rendelkező pedagógus és egyéb szakember vehet részt. Ezen túl az alábbi tantárgyak oktatására az alábbi végzettséggel rendelkező szakember alkalmazható:
2
Tantárgy Szakképesítés/Szakképzettség- -
Tárgyi feltételekA szakmai képzés lebonyolításához szükséges eszközök és felszerelések felsorolását a szakképesítés szakmai és vizsgakövetelménye (szvk) tartalmazza, melynek további részletei az alábbiak:
Ajánlás a szakmai képzés lebonyolításához szükséges további eszközökre és felszerelésekre:
V. A szakképesítés óraterve nappali rendszerű oktatásra
A szakközépiskolai képzésben a kétévfolyamos képzés második évfolyamának (2/14.) szakmai tartalma, tantárgyi rendszere, órakerete megegyezik a 4+1 évfolyamos képzés érettségi utáni évfolyamának szakmai tartalmával, tantárgyi rendszerével, órakeretével. A kétévfolyamos képzés első szakképzési évfolyamának (1/13.) ágazati szakközépiskolai szakmai tartalma, tantárgyi rendszere, összes órakerete megegyezik a 4+1 évfolyamos képzés 9-12. középiskolai évfolyamokra jutó ágazati szakközépiskolai szakmai tantárgyainak tartalmával, összes óraszámával.
Szakközépiskolai képzés esetén a heti és éves szakmai óraszámok:
évfolyamheti
óraszám szabadsáv nélkül
éves óraszám szabadsáv
nélkülheti óraszámszabadsávval
éves óraszám szabadsávval
9. évfolyam 5 óra/hét 180 óra/év 6 óra/hét 216 óra/évÖgy. 70 óra 70 óra10. évfolyam 6 óra/hét 216 óra/év 7 óra/hét 252 óra/évÖgy. 105 óra 105 óra11. évfolyam 7 óra/hét 252 óra/év 8 óra/hét 288 óra/évÖgy. 140 óra 140 óra12. évfolyam 10
óra/hét320 óra/év 11 óra/hét 352 óra/év
5/13. évfolyam
31 óra/hét
992 óra/év 35 óra/hét 1120 óra/év
Összesen: 2275 óra 2543 óra
évfolyamheti óraszám
szabadsáv nélkül
éves óraszám szabadsáv
nélkül
heti óraszám
szabadsávval
éves óraszám
szabadsávval
1/13. évfolyam 31 óra/hét 1116 óra/év 35 óra/hét 1260 óra/év
3
Ögy 160 óra 160 óra2/14. évfolyam 31 óra/hét 992 óra/év 35 óra/hét 1120 óra/évÖsszesen: 2268 óra 2540 óra
(A kizárólag 13-14. évfolyamon megszervezett képzésben, illetve a szakközépiskola 9-12., és ezt követő 13. évfolyamán megszervezett képzésben az azonos tantárgyakra meghatározott óraszámok közötti csekély eltérés a szorgalmi időszak heteinek eltérő száma, és az óraszámok oszthatósága miatt keletkezik!)
4
1. számú táblázatA szakmai követelménymodulokhoz rendelt tantárgyak heti óraszáma évfolyamonként
Szakmai követelménymodulok Tantárgyak
Ágazati szakképzés a közismereti oktatással párhuzamosan Ágazati szakképzés közismeret nélkül
Szakképesítés-specifikus utolsó évf.
9. 10. 11. 12. 1/13 5/13 és 2/14.heti óraszám ögy heti óraszám ögy heti óraszám ögy heti óraszám heti óraszám ögy heti óraszám
e gy e gy e gy e gy e gy e gy11500-12 Munkahelyi egészség és biztonság
Munkavédelmi alapismeretek 0,5 0,5
10416-12Közlekedéstechnikai alapok
Közlekedési ismeretek
1 1
Műszaki rajz 1,5 1 2,5
Mechanika 2 2
Gépelemek-géptan
2 1 3
Technológiai alapismeretek
1 1 2 4
Elektrotechnika-elektronika
2 2 4
10417-12Közlekedéstechnikai gyakorlatok
Karbantartási gyakorlatok
2 70 2 105 2 140 2 10 80
Mérési gyakorlatok
3 4 80
11499-12 Foglalkoztatás II. Foglalkoztatás 0,5
5
Szakmai követelménymodulok Tantárgyak
Ágazati szakképzés a közismereti oktatással párhuzamosan Ágazati szakképzés közismeret nélkül
Szakképesítés-specifikus utolsó évf.
9. 10. 11. 12. 1/13 5/13 és 2/14.heti óraszám ögy heti óraszám ögy heti óraszám ögy heti óraszám heti óraszám ögy heti óraszám
e gy e gy e gy e gy e gy e gy
11498-12 Foglalkoztatás I.
Elhelyezkedést-munkavállalást segítő idegen nyelv 2
10435-12Vasúti járműszerelő feladatai
Vasúti járművek szerkezete, javítása
5
Vasúti járműszerelési gyakorlat
5
10436-12Mozdonyszerelési feladatok
Vasúti vontatójárművek
3
Vasúti vontatójárművek pneumatikus berendezései
2
Mozdonyszerelési gyakorlat
5
10437-12Dízelmotoros vasúti járműszerelő feladatai
Dízelmozdonyok szerkezete, javítása
3,5
Dízelmotoros vasúti jármű szerelési gyakorlat
5
összes óra 3 2 70 4 2 105 5 2 140 5 5 17 14 160 16 15
6
Szakmai követelménymodulok Tantárgyak
Ágazati szakképzés a közismereti oktatással párhuzamosan Ágazati szakképzés közismeret nélkül
Szakképesítés-specifikus utolsó évf.
9. 10. 11. 12. 1/13 5/13 és 2/14.heti óraszám ögy heti óraszám ögy heti óraszám ögy heti óraszám heti óraszám ögy heti óraszám
e gy e gy e gy e gy e gy e gyösszes óra 5 6 7 10 31 31
A kerettanterv szakmai tartalma -a szakképzésről szóló 2011. évi CLXXXVII. törvény 8.§ (5) bekezdésének megfelelően- a nappali rendszerű oktatásra meghatározott tanulói éves kötelező szakmai elméleti és gyakorlati óraszám legalább 90%-át lefedi. Az időkeret fennmaradó részének (szabadsáv) szakmai tartalmáról a szakképző iskola szakmai programjában kell rendelkezni.
A szakmai és vizsgakövetelményben a szakképesítésre meghatározott elmélet/gyakorlat arányának a teljes képzési idő során kell teljesülnie.
7
2. számú táblázat
A szakmai követelménymodulokhoz rendelt tantárgyak és témakörök óraszáma évfolyamonként
Szakmai követelmény-modul
Tantárgyak, témakörök
Ágazati szakközépiskolai képzés óraszáma a közismereti oktatással párhuzamosan
Ágazati szakközépiskolai képzés
összes óraszáma
9-12. évfolyam
Ágazati szakközépiskolai
képzés óraszáma a közismeret nélkül
Szakképesítés-
specifikus szakképzésóraszáma5/13. és
2/14.
A szakképzé
sösszes
óraszáma9. 10. 11. 12. 1/13.
e gy ögy e gy ög
y e gy ögy e gy e gy ögy e gy
1150
0-12
M
unka
hely
i eg
észs
ég é
s bi
zton
ság
Munkavédelmi alapismeretek 18 18 18 18
témakör 1témakör 2témakör 3témakör 4
1041
6-12
Köz
leke
dést
echn
ikai
ala
pok Közlekedési
ismeretek 36 36 36 36Közlekedéstörténet, közlekedési fogalmak
8 8 8 8
A közúti, a vasúti, a vízi és a légi közlekedés technikája
20 20 20 20
A járművek menetellenállás
8 8 8 8
8
Szakmai követelmény-modul
Tantárgyak, témakörök
Ágazati szakközépiskolai képzés óraszáma a közismereti oktatással párhuzamosan
Ágazati szakközépiskolai képzés
összes óraszáma
9-12. évfolyam
Ágazati szakközépiskolai
képzés óraszáma a közismeret nélkül
Szakképesítés-
specifikus szakképzésóraszáma5/13. és
2/14.
A szakképzé
sösszes
óraszáma9. 10. 11. 12. 1/13.
e gy ögy e gy ög
y e gy ögy e gy e gy ögy e gyaiMűszaki rajz 54 36 90 90 90Síkmértani szerkesztések és vetületi ábrázolás
18 18 18 18
Metszeti ábrázolás 18 18 18 18Méretmegadás, felületminőség, tűrések és illesztések
18 18 18 18
Jelképes ábrázolás 36 36 36 36
Mechanika 72 72 72 72Merev testek általános statikája
18 18 18 18
Síkbeli egyensúlyi szerkezetek
18 18 18 18
Szilárdságtan 24 24 24 24Kinematika- 12 12 12 12
9
Szakmai követelmény-modul
Tantárgyak, témakörök
Ágazati szakközépiskolai képzés óraszáma a közismereti oktatással párhuzamosan
Ágazati szakközépiskolai képzés
összes óraszáma
9-12. évfolyam
Ágazati szakközépiskolai
képzés óraszáma a közismeret nélkül
Szakképesítés-
specifikus szakképzésóraszáma5/13. és
2/14.
A szakképzé
sösszes
óraszáma9. 10. 11. 12. 1/13.
e gy ögy e gy ög
y e gy ögy e gy e gy ögy e gykinetikaGépelemek-géptan 72 32 104 10
8 108Bevezetés, kötőgépelemek, kötések, biztosítások
20 20 20 20
Rugók és lengéscsillapítók
6 6 6 6
Csövek és csőszerelvények
10 10 10 10
Tengelyek 8 8 8 8Csapágyazások 12 12 12 12Tengelykapcsolók 10 10 10 10
Fékek 6 6 6 6Hajtások, hajtóművek, mechanizmusok
32 32 36 36
Technológiai 36 36 64 136 14 144
10
Szakmai követelmény-modul
Tantárgyak, témakörök
Ágazati szakközépiskolai képzés óraszáma a közismereti oktatással párhuzamosan
Ágazati szakközépiskolai képzés
összes óraszáma
9-12. évfolyam
Ágazati szakközépiskolai
képzés óraszáma a közismeret nélkül
Szakképesítés-
specifikus szakképzésóraszáma5/13. és
2/14.
A szakképzé
sösszes
óraszáma9. 10. 11. 12. 1/13.
e gy ögy e gy ög
y e gy ögy e gy e gy ögy e gyalapismeretek 4Alapfogalmak 12 12 12 12Fémes szerkezeti anyagok
12 12 14 14
Nemfémes szerkezeti anyagok
12 12 12 12
Öntészet, melegalakítások, hőkezelések
18 18 18 18
Kötések 12 12 14 14Forgács nélküli hidegalakítások 6 6 8 8
Forgácsolás 12 12 12 12Felújítási technológiák 10 10 10 10Anyag és hibakereső vizsgálatok
22 22 24 24
Szereléstechnika 20 20 20 20
Elektrotechnik 72 64 136 14 144
11
Szakmai követelmény-modul
Tantárgyak, témakörök
Ágazati szakközépiskolai képzés óraszáma a közismereti oktatással párhuzamosan
Ágazati szakközépiskolai képzés
összes óraszáma
9-12. évfolyam
Ágazati szakközépiskolai
képzés óraszáma a közismeret nélkül
Szakképesítés-
specifikus szakképzésóraszáma5/13. és
2/14.
A szakképzé
sösszes
óraszáma9. 10. 11. 12. 1/13.
e gy ögy e gy ög
y e gy ögy e gy e gy ögy e gya-elektronika 4Villamos alapfogalmak 22 22 22 22Egyenfeszültségű áramkörök 16 16 16 16Váltakozó áramú áramkörök
12 12 12 12
Villamosgépek 14 14 14 14Szűrő áramkörök és póluselmélet
8 8 8 8
Félvezetők és alkalmazásuk 22 22 26 22Száloptika, elektronikus kijelzők
6 6 10 10
Digitális áramkörök 36 36 36 36
1041
7-12 K
özle
ked
éste
chni
kai
Karbantartási gyakorlatok 72 70 72 10
5 72 140 64 595 360 80 440Mérés és előrajzolás
24 20 5 5 54 30 5 35
12
Szakmai követelmény-modul
Tantárgyak, témakörök
Ágazati szakközépiskolai képzés óraszáma a közismereti oktatással párhuzamosan
Ágazati szakközépiskolai képzés
összes óraszáma
9-12. évfolyam
Ágazati szakközépiskolai
képzés óraszáma a közismeret nélkül
Szakképesítés-
specifikus szakképzésóraszáma5/13. és
2/14.
A szakképzé
sösszes
óraszáma9. 10. 11. 12. 1/13.
e gy ögy e gy ög
y e gy ögy e gy e gy ögy e gy
gyak
orla
tok
Megmunkálás I. 48 50 30 20 148 62 10 72
Kötések 72 70 35 177 92 20 112Megmunkálás II. 48 55 103 62 10 72Anyagvizsgálatok 24 25 49 30 10 40
Szerelés 64 64 84 25 109Mérési gyakorlatok 96 96 144 80 224Villamos méréstechnikai alapismeretek
20 20 30 25 55
Egyenáramú villamos alapmérések
28 28 42 20 62
Váltakozóáramú villamos alapmérések I.
32 32 48 25 73
Váltakozóáramú villamos alapmérések II.
16 16 24 10 34
13
Szakmai követelmény-modul
Tantárgyak, témakörök
Ágazati szakközépiskolai képzés óraszáma a közismereti oktatással párhuzamosan
Ágazati szakközépiskolai képzés
összes óraszáma
9-12. évfolyam
Ágazati szakközépiskolai
képzés óraszáma a közismeret nélkül
Szakképesítés-
specifikus szakképzésóraszáma5/13. és
2/14.
A szakképzé
sösszes
óraszáma9. 10. 11. 12. 1/13.
e gy ögy e gy ög
y e gy ögy e gy e gy ögy e gy
1149
9-12
Fo
glal
kozt
atás
II.
Foglalkoztatás 16 16
témakör 1témakör 2témakör 3témakör 4
1149
8-12
Fo
glal
kozt
atás
I.
Elhelyezkedést-munkavállalást segítő idegen nyelv
64 64
témakör 1témakör 2témakör 3témakör 4
1043
5-12
Vasú
ti já
rműs
zere
lő
fela
data
i
Vasúti járművek szerkezete, javítása
160 160
Vasúti alapismeretek 10 10
Egyszerű- és 30 30
14
Szakmai követelmény-modul
Tantárgyak, témakörök
Ágazati szakközépiskolai képzés óraszáma a közismereti oktatással párhuzamosan
Ágazati szakközépiskolai képzés
összes óraszáma
9-12. évfolyam
Ágazati szakközépiskolai
képzés óraszáma a közismeret nélkül
Szakképesítés-
specifikus szakképzésóraszáma5/13. és
2/14.
A szakképzé
sösszes
óraszáma9. 10. 11. 12. 1/13.
e gy ögy e gy ög
y e gy ögy e gy e gy ögy e gyforgóvázas hordművekAlvázak- , járműszekrények és tartozékaik
30 30
Vontatott járművek 10 10Szerkezetek károsodása, romlása
10 10
Üzemfenntartás-karbantartás-javítás
10 10
Járműjavító üzemek és vontatási telepek gépészeti berendezései
20 20
Folyamatábra, hálóterv 10 10Vasúti járművek közös
30 30
15
Szakmai követelmény-modul
Tantárgyak, témakörök
Ágazati szakközépiskolai képzés óraszáma a közismereti oktatással párhuzamosan
Ágazati szakközépiskolai képzés
összes óraszáma
9-12. évfolyam
Ágazati szakközépiskolai
képzés óraszáma a közismeret nélkül
Szakképesítés-
specifikus szakképzésóraszáma5/13. és
2/14.
A szakképzé
sösszes
óraszáma9. 10. 11. 12. 1/13.
e gy ögy e gy ög
y e gy ögy e gy e gy ögy e gyalkatrészeinek javításaVasúti járműszerelési gyakorlat
160 160
Munkavédelem, munkaszervezés
10 10
Üzemfenntartás-karbantartás-javítás
10 10
Járműjavító üzemek és vontatási telepek gépészeti berendezései
20 20
Folyamatábra, hálóterv 10 10Vasúti járművek közös alkatrészeinek javítása
110 110
16
Szakmai követelmény-modul
Tantárgyak, témakörök
Ágazati szakközépiskolai képzés óraszáma a közismereti oktatással párhuzamosan
Ágazati szakközépiskolai képzés
összes óraszáma
9-12. évfolyam
Ágazati szakközépiskolai
képzés óraszáma a közismeret nélkül
Szakképesítés-
specifikus szakképzésóraszáma5/13. és
2/14.
A szakképzé
sösszes
óraszáma9. 10. 11. 12. 1/13.
e gy ögy e gy ög
y e gy ögy e gy e gy ögy e gy
1043
6-12
Moz
dony
szer
elés
i fel
adat
ok
Vasúti vontatójárművek
96 96
Vasúti vontatójárművek villamos gépei
36 36
Vasúti vontatójárművek villamos erőátviteli berendezései
36 36
Vasúti vontatójárművek biztonsági és egyéb berendezései
24 24
Vasúti vontatójárművek pneumatikus berendezései
64 64
Féktechnikai alapismeretek
18 18
17
Szakmai követelmény-modul
Tantárgyak, témakörök
Ágazati szakközépiskolai képzés óraszáma a közismereti oktatással párhuzamosan
Ágazati szakközépiskolai képzés
összes óraszáma
9-12. évfolyam
Ágazati szakközépiskolai
képzés óraszáma a közismeret nélkül
Szakképesítés-
specifikus szakképzésóraszáma5/13. és
2/14.
A szakképzé
sösszes
óraszáma9. 10. 11. 12. 1/13.
e gy ögy e gy ög
y e gy ögy e gy e gy ögy e gyFékrendszerek elemei 26 26A vasúti vontatójárművek pneumatikus és fékrendszerei
20 20
Mozdonyszerelési gyakorlat 160 160Villamos gépek és berendezések szerelése és javítása
90 90
A fék- és egyéb pneumatikus berendezések szerelése, javítása
70 70
1043
7-12
Díz
elm
otor
os
vasú
ti já
rműs
zere
lő
fela
data
i Dízelmozdonyok szerkezet, javítása
112 112
Műszaki hőtan 5 5Belsőégésű 5 5
18
Szakmai követelmény-modul
Tantárgyak, témakörök
Ágazati szakközépiskolai képzés óraszáma a közismereti oktatással párhuzamosan
Ágazati szakközépiskolai képzés
összes óraszáma
9-12. évfolyam
Ágazati szakközépiskolai
képzés óraszáma a közismeret nélkül
Szakképesítés-
specifikus szakképzésóraszáma5/13. és
2/14.
A szakképzé
sösszes
óraszáma9. 10. 11. 12. 1/13.
e gy ögy e gy ög
y e gy ögy e gy e gy ögy e gymotorok munkafolyamataiBelsőégésű motorok jellemzőinek és fő méreteinek számítása
5 5
Dízelmotorok feltöltése 5 5Dízelmotorok szerkezeti részei
15 15
Dízelmotorok tüzelőanyag ellátása
5 5
Dízelmotorok kenése és hűtése
5 5
Dízel vontató járművek hajtási rendszerei
10 10
Dízel 10 10
19
Szakmai követelmény-modul
Tantárgyak, témakörök
Ágazati szakközépiskolai képzés óraszáma a közismereti oktatással párhuzamosan
Ágazati szakközépiskolai képzés
összes óraszáma
9-12. évfolyam
Ágazati szakközépiskolai
képzés óraszáma a közismeret nélkül
Szakképesítés-
specifikus szakképzésóraszáma5/13. és
2/14.
A szakképzé
sösszes
óraszáma9. 10. 11. 12. 1/13.
e gy ögy e gy ög
y e gy ögy e gy e gy ögy e gyvontatójárművek vezérlése és szabályozásaDízelmotorok szerkezeti részeinek javítása
15 15
Dízelmotorok tüzelőanyag ellátási rendszer és elemei javítása
5 5
Dízelmotorok kenési- és hűtési rendszer és elemei javítása
5 5
Mechanikus hajtási rendszer és elemei javítása
5 5
Hidraulikus hajtási rendszer és
5 5
20
Szakmai követelmény-modul
Tantárgyak, témakörök
Ágazati szakközépiskolai képzés óraszáma a közismereti oktatással párhuzamosan
Ágazati szakközépiskolai képzés
összes óraszáma
9-12. évfolyam
Ágazati szakközépiskolai
képzés óraszáma a közismeret nélkül
Szakképesítés-
specifikus szakképzésóraszáma5/13. és
2/14.
A szakképzé
sösszes
óraszáma9. 10. 11. 12. 1/13.
e gy ögy e gy ög
y e gy ögy e gy e gy ögy e gyelemei javításaVillamos hajtási rendszer és elemei javítása
10 10
Mozdonypróbák 2 2Dízelmotoros vasúti jármű szerelési gyakorlat
160 160
Dízelmotorok szerkezeti részeinek javítása
24 24
Dízelmotorok tüzelőanyag ellátási rendszer és elemei javítása
24 24
Dízelmotorok kenési- és hűtési rendszer és elemei javítása
24 24
21
Szakmai követelmény-modul
Tantárgyak, témakörök
Ágazati szakközépiskolai képzés óraszáma a közismereti oktatással párhuzamosan
Ágazati szakközépiskolai képzés
összes óraszáma
9-12. évfolyam
Ágazati szakközépiskolai
képzés óraszáma a közismeret nélkül
Szakképesítés-
specifikus szakképzésóraszáma5/13. és
2/14.
A szakképzé
sösszes
óraszáma9. 10. 11. 12. 1/13.
e gy ögy e gy ög
y e gy ögy e gy e gy ögy e gyMechanikus hajtási rendszer és elemei javítása
24 24
Hidraulikus hajtási rendszer és elemei javítása
24 24
Villamos hajtási rendszer és elemei javítása
24 24
Mozdonypróbák 16 16
Összesen 108 72
70144 72
105180 72
140160 160 612 504
160512 480
Összesen 180 216 252 320 1283 1116 992Elméleti óraszámok/aránya 1136 50%Gyakorlati óraszámok/aránya 1139 50%
Jelmagyarázat: e/elmélet; gy/gyakorlat; ögy/összefüggő szakmai gyakorlat
A táblázatban aranysárga háttérrel kiemelt szakmai követelménymodulok az ágazati közös tartalmakat jelölik.
22
A szakképzésről szóló 2011. évi CLXXXVII. törvény 8.§ (5) bekezdésének megfelelően a táblázatban a nappali rendszerű oktatásra meghatározott tanulói éves kötelező szakmai elméleti és gyakorlati óraszám legalább 90%-a felosztásra került.A szakmai és vizsgakövetelményben a szakképesítésre meghatározott elmélet/gyakorlat arányának a teljes képzési idő során kell teljesülnie.A tantárgyakra meghatározott időkeret kötelező érvényű, a témakörökre kialakított óraszám pedig ajánlás.
23
A 11500-12 azonosító számú
Munkahelyi egészség és biztonságmegnevezésű
szakmai követelménymodul
tantárgyai, témakörei
24
A 11500-12 azonosító számú Munkahelyi egészség és biztonság megnevezésű szakmai követelménymodulhoz tartozó tantárgyak és témakörök oktatása során fejlesztendő kompetenciák
11500-12 Munkahelyi egészség és biztonság
Munkavédelmi alapismeretek
tém
akör
1
tém
akör
2
tém
akör
3
tém
akör
4
FELADATOK
SZAKMAI ISMERETEK
SZAKMAI KÉSZSÉGEK
SZEMÉLYES KOMPETENCIÁK
TÁRSAS KOMPETENCIÁK
MÓDSZERKOMPETENCIÁK
25
1. Munkavédelmi alapismeretek tantárgy …óra/… óra** 9-13. évfolyamon megszervezett képzés/13. és 14. évfolyamon megszervezett képzés
1.1. A tantárgy tanításának célja
1.2. Kapcsolódó közismereti, szakmai tartalmak
1.3. Témakörök
1.3.1. Témakör 1 …óra/… óra
A témakör részletes kifejtése..
1.3.2. Témakör 2 …óra/… óra
A témakör részletes kifejtése..
1.3.3. Témakör 3 …óra/… óra
A témakör részletes kifejtése..
1.3.4. Témakör 4 …óra/… óra
A témakör részletes kifejtése..
1.4. A képzés javasolt helyszíne (ajánlás)
1.5. A tantárgy elsajátítása során alkalmazható sajátos módszerek, tanulói tevékenységformák (ajánlás)
A tantárgy elsajátítása során alkalmazható sajátos módszerek (ajánlás)A tantárgy elsajátítása során alkalmazható tanulói tevékenységformák (ajánlás)
1.6. A tantárgy értékelésének módja
26
A10416-12 azonosító számú
Közlekedéstechnikai alapokmegnevezésű
szakmai követelménymodul
tantárgyai, témakörei
27
A 10416-12 azonosító számú Közlekedéstechnikai alapok megnevezésű szakmai követelménymodulhoz tartozó tantárgyak és témakörök oktatása során fejlesztendő kompetenciák
10416-12 Közlekedéstechnikai alapok
Közlekedési ismeretek Műszaki rajz Mechanika Gépelemek-géptan
Köz
leke
dést
örté
net,
közl
eked
ési f
ogal
mak
A kö
zúti,
a v
asút
i, a
vízi
és
a lé
gi k
özle
kedé
s te
chni
kája
A já
rműv
ek m
enet
elle
nállá
sai
Síkm
érta
ni s
zerk
eszt
ések
és
vetü
leti
ábrá
zolá
s
Met
szet
i ábr
ázol
ás
Mér
etm
egad
ás, f
elül
etm
inős
ég, t
űrés
ek é
s ill
eszt
ések
Jelk
épes
ábr
ázol
ás
Mer
ev te
stek
álta
láno
s m
echa
niká
ja
Síkb
eli e
gyen
súly
i sze
rkez
etek
Szilá
rdsá
gtan
Kin
emat
ika-
kine
tika
Bev
ezet
és, k
ötőg
épel
emek
, köt
ések
, biz
tosí
táso
k
Rug
ók é
s le
ngés
csill
apító
k
Csö
vek
és c
sősz
erel
vény
ek
Teng
elye
k
Csa
págy
azás
ok
Teng
elyk
apcs
olók
Féke
k
Haj
táso
k, h
ajtó
műv
ek, m
echa
nizm
usok
FELADATOKMűszaki rajzokat, kapcsolási vázlatokat készít, használ x x x xSzabadkézi rajzot, vázlatot készít alkatrészekről, villamos berendezésekről x x x x x x x x x x
Műszaki dokumentációt értelmez és használ x x x x x x x x x x xElvi működési rajzok alapján vázlatrajzokat készít x x x x x
Összegyűjti a szakmai háttér információkat x x x x x x xÖsszetett műszaki terveket értelmez és x x x x x x
28
10416-12 Közlekedéstechnikai alapok
Közlekedési ismeretek Műszaki rajz Mechanika Gépelemek-géptan
Köz
leke
dést
örté
net,
közl
eked
ési f
ogal
mak
A kö
zúti,
a v
asút
i, a
vízi
és
a lé
gi k
özle
kedé
s te
chni
kája
A já
rműv
ek m
enet
elle
nállá
sai
Síkm
érta
ni s
zerk
eszt
ések
és
vetü
leti
ábrá
zolá
s
Met
szet
i ábr
ázol
ás
Mér
etm
egad
ás, f
elül
etm
inős
ég, t
űrés
ek é
s ill
eszt
ések
Jelk
épes
ábr
ázol
ás
Mer
ev te
stek
álta
láno
s m
echa
niká
ja
Síkb
eli e
gyen
súly
i sze
rkez
etek
Szilá
rdsá
gtan
Kin
emat
ika-
kine
tika
Bev
ezet
és, k
ötőg
épel
emek
, köt
ések
, biz
tosí
táso
k
Rug
ók é
s le
ngés
csill
apító
k
Csö
vek
és c
sősz
erel
vény
ek
Teng
elye
k
Csa
págy
azás
ok
Teng
elyk
apcs
olók
Féke
k
Haj
táso
k, h
ajtó
műv
ek, m
echa
nizm
usok
használKözlekedésgépészeti berendezések műszaki jellemzőit számítással ellenőrzi x x x x x x x x x x x x xKözlekedéselektronikai áramkörök jellemző adatait meghatározzaDokumentálja a számításokat x x x x x x x x x x x x x
SZAKMAI ISMERETEKGéprajzi alapfogalmak, szerkesztések, ábrázolási módok x x x x x x x x x x x x
Mértékegységek x x x x x x x x x x x x x x xIpari anyagok és tulajdonságai x x x x x x x x x xAnyagvizsgálati eljárásokKéplékenyalakítási alapismeretek
29
10416-12 Közlekedéstechnikai alapok
Közlekedési ismeretek Műszaki rajz Mechanika Gépelemek-géptan
Köz
leke
dést
örté
net,
közl
eked
ési f
ogal
mak
A kö
zúti,
a v
asút
i, a
vízi
és
a lé
gi k
özle
kedé
s te
chni
kája
A já
rműv
ek m
enet
elle
nállá
sai
Síkm
érta
ni s
zerk
eszt
ések
és
vetü
leti
ábrá
zolá
s
Met
szet
i ábr
ázol
ás
Mér
etm
egad
ás, f
elül
etm
inős
ég, t
űrés
ek é
s ill
eszt
ések
Jelk
épes
ábr
ázol
ás
Mer
ev te
stek
álta
láno
s m
echa
niká
ja
Síkb
eli e
gyen
súly
i sze
rkez
etek
Szilá
rdsá
gtan
Kin
emat
ika-
kine
tika
Bev
ezet
és, k
ötőg
épel
emek
, köt
ések
, biz
tosí
táso
k
Rug
ók é
s le
ngés
csill
apító
k
Csö
vek
és c
sősz
erel
vény
ek
Teng
elye
k
Csa
págy
azás
ok
Teng
elyk
apcs
olók
Féke
k
Haj
táso
k, h
ajtó
műv
ek, m
echa
nizm
usok
Forgácsolási alapfogalmak, műveletek, technológiákKézi és gépi forgácsolási technológiák, eszközökGépi forgácsoló eljárások gépeinek, szerszámainak ismereteHegesztési, forrasztási alapismeretek, alkalmazott berendezések és eszközökKorrózióvédelemi alapismeretekGyártási utasítások értelmezése x x xMűszaki fizika x x x x x x x x xKözlekedésben alkalmazott gépelemek, gépek x x x x x x x x x xElektrotechnikai, elektronikai alapismeretek
30
10416-12 Közlekedéstechnikai alapok
Közlekedési ismeretek Műszaki rajz Mechanika Gépelemek-géptan
Köz
leke
dést
örté
net,
közl
eked
ési f
ogal
mak
A kö
zúti,
a v
asút
i, a
vízi
és
a lé
gi k
özle
kedé
s te
chni
kája
A já
rműv
ek m
enet
elle
nállá
sai
Síkm
érta
ni s
zerk
eszt
ések
és
vetü
leti
ábrá
zolá
s
Met
szet
i ábr
ázol
ás
Mér
etm
egad
ás, f
elül
etm
inős
ég, t
űrés
ek é
s ill
eszt
ések
Jelk
épes
ábr
ázol
ás
Mer
ev te
stek
álta
láno
s m
echa
niká
ja
Síkb
eli e
gyen
súly
i sze
rkez
etek
Szilá
rdsá
gtan
Kin
emat
ika-
kine
tika
Bev
ezet
és, k
ötőg
épel
emek
, köt
ések
, biz
tosí
táso
k
Rug
ók é
s le
ngés
csill
apító
k
Csö
vek
és c
sősz
erel
vény
ek
Teng
elye
k
Csa
págy
azás
ok
Teng
elyk
apcs
olók
Féke
k
Haj
táso
k, h
ajtó
műv
ek, m
echa
nizm
usok
Műszaki mérés eszközei x x x x x x x xDigitális technikák és elektronikus műszerekMérési utasítások értelmezése xÉrintésvédelmi alapismeretekSzerszámok, kézi kisgépek biztonsági előírásaiGépüzemeltetés, anyagmozgatás, emelőgépek munkabiztonsági szabályaiKörnyezetvédelmi, tűzvédelmi ismeretekMunkahelyi veszélyek, emberi tényezők
SZAKMAI KÉSZSÉGEKGépészeti dokumentációk olvasása, értelmezése, készítése x x x x x x x x x x x x
31
10416-12 Közlekedéstechnikai alapok
Közlekedési ismeretek Műszaki rajz Mechanika Gépelemek-géptan
Köz
leke
dést
örté
net,
közl
eked
ési f
ogal
mak
A kö
zúti,
a v
asút
i, a
vízi
és
a lé
gi k
özle
kedé
s te
chni
kája
A já
rműv
ek m
enet
elle
nállá
sai
Síkm
érta
ni s
zerk
eszt
ések
és
vetü
leti
ábrá
zolá
s
Met
szet
i ábr
ázol
ás
Mér
etm
egad
ás, f
elül
etm
inős
ég, t
űrés
ek é
s ill
eszt
ések
Jelk
épes
ábr
ázol
ás
Mer
ev te
stek
álta
láno
s m
echa
niká
ja
Síkb
eli e
gyen
súly
i sze
rkez
etek
Szilá
rdsá
gtan
Kin
emat
ika-
kine
tika
Bev
ezet
és, k
ötőg
épel
emek
, köt
ések
, biz
tosí
táso
k
Rug
ók é
s le
ngés
csill
apító
k
Csö
vek
és c
sősz
erel
vény
ek
Teng
elye
k
Csa
págy
azás
ok
Teng
elyk
apcs
olók
Féke
k
Haj
táso
k, h
ajtó
műv
ek, m
echa
nizm
usok
Műszaki fizika alapösszefüggéseinek alkalmazása x x x x x x x x x x x x xElektromos dokumentációk olvasása, értelmezése, készítése x x xElektrotechnika, elektronika, digitális technika alapösszefüggéseinek alkalmazásaMérési jegyzőkönyvek készítése
SZEMÉLYES KOMPETENCIÁKMegbízhatóság xPontosság x x x x x x x x x x x x x x x x xÖnállóság x x
TÁRSAS KOMPETENCIÁK
32
10416-12 Közlekedéstechnikai alapok
Közlekedési ismeretek Műszaki rajz Mechanika Gépelemek-géptan
Köz
leke
dést
örté
net,
közl
eked
ési f
ogal
mak
A kö
zúti,
a v
asút
i, a
vízi
és
a lé
gi k
özle
kedé
s te
chni
kája
A já
rműv
ek m
enet
elle
nállá
sai
Síkm
érta
ni s
zerk
eszt
ések
és
vetü
leti
ábrá
zolá
s
Met
szet
i ábr
ázol
ás
Mér
etm
egad
ás, f
elül
etm
inős
ég, t
űrés
ek é
s ill
eszt
ések
Jelk
épes
ábr
ázol
ás
Mer
ev te
stek
álta
láno
s m
echa
niká
ja
Síkb
eli e
gyen
súly
i sze
rkez
etek
Szilá
rdsá
gtan
Kin
emat
ika-
kine
tika
Bev
ezet
és, k
ötőg
épel
emek
, köt
ések
, biz
tosí
táso
k
Rug
ók é
s le
ngés
csill
apító
k
Csö
vek
és c
sősz
erel
vény
ek
Teng
elye
k
Csa
págy
azás
ok
Teng
elyk
apcs
olók
Féke
k
Haj
táso
k, h
ajtó
műv
ek, m
echa
nizm
usok
Határozottság x x x xMotiválhatóság x x
MÓDSZERKOMPETENCIÁKLogikus gondolkodás x x x x x x x x x x x x x x x x xTervezés x x x x x x x x x x x x x x x xFigyelem összpontosítás x x x x x x x x x x x x x x x x x x
33
10416-12 Közlekedéstechnikai alapok
Technológiai alapismeretek Elektrotechnika-elektronika
Alap
foga
lmak
Fém
es s
zerk
ezet
i any
agok
Nem
fém
es s
zerk
ezet
i any
agok
Önt
észe
t, m
eleg
alak
ításo
k, h
őkez
elés
ek
Köt
ések
Forg
ács
nélk
üli h
ideg
alak
ításo
k
Forg
ácso
lás
Felú
jítás
i tec
hnol
ógiá
k
Anya
g és
hib
aker
eső
vizs
gála
tok
Szer
elés
tech
nika
Villa
mos
ala
pfog
alm
ak
Egy
enfe
szül
tség
ű ár
amkö
rök
Válta
kozó
ára
mú
áram
körö
k
Villa
mos
gépe
k
Szűr
ő ár
amkö
rök
és p
ólus
elm
élet
Félv
ezet
ők é
s al
kalm
azás
uk
Szál
optik
a, e
lekt
roni
kus
kije
lzők
Dig
itális
ára
mkö
rök
FELADATOKMűszaki rajzokat, kapcsolási vázlatokat készít, használ x x x x x x x x x x x x x x xSzabadkézi rajzot, vázlatot készít alkatrészekről, villamos berendezésekről x x x x x x x x x x x
Műszaki dokumentációt értelmez és használ x x x x x x x x x x x x x xElvi működési rajzok alapján vázlatrajzokat készít x x x x x x x x x x
Összegyűjti a szakmai háttér információkat x x x x x x x x x x xÖsszetett műszaki terveket értelmez és használ x x x x x x x x x x xKözlekedésgépészeti berendezések műszaki jellemzőit számítással ellenőrzi x x x x x x x xKözlekedéselektronikai áramkörök jellemző adatait meghatározza x x x x x x x x
Dokumentálja a számításokat x x x x x x x
34
10416-12 Közlekedéstechnikai alapok
Technológiai alapismeretek Elektrotechnika-elektronika
Alap
foga
lmak
Fém
es s
zerk
ezet
i any
agok
Nem
fém
es s
zerk
ezet
i any
agok
Önt
észe
t, m
eleg
alak
ításo
k, h
őkez
elés
ek
Köt
ések
Forg
ács
nélk
üli h
ideg
alak
ításo
k
Forg
ácso
lás
Felú
jítás
i tec
hnol
ógiá
k
Anya
g és
hib
aker
eső
vizs
gála
tok
Szer
elés
tech
nika
Villa
mos
ala
pfog
alm
ak
Egy
enfe
szül
tség
ű ár
amkö
rök
Válta
kozó
ára
mú
áram
körö
k
Villa
mos
gépe
k
Szűr
ő ár
amkö
rök
és p
ólus
elm
élet
Félv
ezet
ők é
s al
kalm
azás
uk
Szál
optik
a, e
lekt
roni
kus
kije
lzők
Dig
itális
ára
mkö
rök
SZAKMAI ISMERETEKGéprajzi alapfogalmak, szerkesztések, ábrázolási módok x x x x x x x x x x x
Mértékegységek x x x x x x x x x x xIpari anyagok és tulajdonságai x x x x x x x x x xAnyagvizsgálati eljárások x x x x x x xKéplékenyalakítási alapismeretek x x xForgácsolási alapfogalmak, műveletek, technológiák x xKézi és gépi forgácsolási technológiák, eszközök x xGépi forgácsoló eljárások gépeinek, szerszámainak ismerete x xHegesztési, forrasztási alapismeretek, alkalmazott berendezések és eszközök x
Korrózióvédelmi alapismeretek x xGyártási utasítások értelmezése x x x x x
35
10416-12 Közlekedéstechnikai alapok
Technológiai alapismeretek Elektrotechnika-elektronika
Alap
foga
lmak
Fém
es s
zerk
ezet
i any
agok
Nem
fém
es s
zerk
ezet
i any
agok
Önt
észe
t, m
eleg
alak
ításo
k, h
őkez
elés
ek
Köt
ések
Forg
ács
nélk
üli h
ideg
alak
ításo
k
Forg
ácso
lás
Felú
jítás
i tec
hnol
ógiá
k
Anya
g és
hib
aker
eső
vizs
gála
tok
Szer
elés
tech
nika
Villa
mos
ala
pfog
alm
ak
Egy
enfe
szül
tség
ű ár
amkö
rök
Válta
kozó
ára
mú
áram
körö
k
Villa
mos
gépe
k
Szűr
ő ár
amkö
rök
és p
ólus
elm
élet
Félv
ezet
ők é
s al
kalm
azás
uk
Szál
optik
a, e
lekt
roni
kus
kije
lzők
Dig
itális
ára
mkö
rök
Műszaki fizika x x x x x x x xKözlekedésben alkalmazott gépelemek, gépek x x x x x x x xElektrotechnikai, elektronikai alapismeretek x x x x x x x x x x xMűszaki mérés eszközei x x x x x x x xDigitális technikák és elektronikus műszerek x x x x x x x x xMérési utasítások értelmezése x x x x x x xÉrintésvédelmi alapismeretek x x xSzerszámok, kézi kisgépek biztonsági előírásai x x x x x xGépüzemeltetés, anyagmozgatás, emelőgépek munkabiztonsági szabályai x x x x x x
Környezetvédelmi, tűzvédelmi ismeretek x x x x xMunkahelyi veszélyek, emberi tényezők x x x x x x x
SZAKMAI KÉSZSÉGEKGépészeti dokumentációk olvasása, értelmezése, készítése x x x x x x xMűszaki fizika alapösszefüggéseinek alkalmazása x x x x x x x
36
10416-12 Közlekedéstechnikai alapok
Technológiai alapismeretek Elektrotechnika-elektronika
Alap
foga
lmak
Fém
es s
zerk
ezet
i any
agok
Nem
fém
es s
zerk
ezet
i any
agok
Önt
észe
t, m
eleg
alak
ításo
k, h
őkez
elés
ek
Köt
ések
Forg
ács
nélk
üli h
ideg
alak
ításo
k
Forg
ácso
lás
Felú
jítás
i tec
hnol
ógiá
k
Anya
g és
hib
aker
eső
vizs
gála
tok
Szer
elés
tech
nika
Villa
mos
ala
pfog
alm
ak
Egy
enfe
szül
tség
ű ár
amkö
rök
Válta
kozó
ára
mú
áram
körö
k
Villa
mos
gépe
k
Szűr
ő ár
amkö
rök
és p
ólus
elm
élet
Félv
ezet
ők é
s al
kalm
azás
uk
Szál
optik
a, e
lekt
roni
kus
kije
lzők
Dig
itális
ára
mkö
rök
Elektromos dokumentációk olvasása, értelmezése, készítése x x x x x x x x x x xElektrotechnika, elektronika, digitális technika alapösszefüggéseinek alkalmazása x x x x x x x x x x x
Mérési jegyzőkönyvek készítése x x x x x x x
SZEMÉLYES KOMPETENCIÁK
Megbízhatóság x x x x x x x xPontosság x x x x x x x x x x x x x x x x x xÖnállóság x x x x x x
TÁRSAS KOMPETENCIÁK
Határozottság x x x xMotiválhatóság x x x x x x x x x x x x x x x x x x
MÓDSZERKOMPETENCIÁK
37
10416-12 Közlekedéstechnikai alapok
Technológiai alapismeretek Elektrotechnika-elektronika
Alap
foga
lmak
Fém
es s
zerk
ezet
i any
agok
Nem
fém
es s
zerk
ezet
i any
agok
Önt
észe
t, m
eleg
alak
ításo
k, h
őkez
elés
ek
Köt
ések
Forg
ács
nélk
üli h
ideg
alak
ításo
k
Forg
ácso
lás
Felú
jítás
i tec
hnol
ógiá
k
Anya
g és
hib
aker
eső
vizs
gála
tok
Szer
elés
tech
nika
Villa
mos
ala
pfog
alm
ak
Egy
enfe
szül
tség
ű ár
amkö
rök
Válta
kozó
ára
mú
áram
körö
k
Villa
mos
gépe
k
Szűr
ő ár
amkö
rök
és p
ólus
elm
élet
Félv
ezet
ők é
s al
kalm
azás
uk
Szál
optik
a, e
lekt
roni
kus
kije
lzők
Dig
itális
ára
mkö
rök
Logikus gondolkodás x x x x x x x x x x x xTervezés x x x x x x x x x x x xFigyelem összpontosítás x x x x x x x x x x x x
38
2. Közlekedési ismeretek tantárgy 36 óra/36 óra*
9-13. évfolyamon megszervezett képzés/13. és 14. évfolyamon megszervezett képzés
2.1. A tantárgy tanításának céljaA közlekedési alapismeretek tantárgy tanításának célja, hogy a tanulók ismerjék meg a legfontosabb közlekedési alágazatok, nevezetesen a közúti, a vasúti, a vízi és a légi közlekedés legfontosabb technikai jellemzőit.A tanulók a tanulási folyamat során sajátítják el az egyes közlekedési alágazatoknál alkalmazott technikai megoldásokat, azok történeti fejlődését azok jelenségeit és folyamatait.Továbbá ráirányítani a tanulók figyelmét az egyes közlekedési alágazatok közötti kapcsolatrendszerre.Ismerjék meg a tanulók az egyes ágazatok előnyei és hátrányait más ágazatokkal való összehasonlítás kapcsán, mind gazdaságossági, mind környezetvédelmi, valamint a szállítandó személyek illetve áruk mennyiségének figyelembevétele alapján.Felhívni a tanulók figyelmét a biztonságos közlekedés megvalósításának feltételeire, valamint a közlekedésbiztonságot befolyásoló tényezőkre.Lehetőséget biztosítani a tanulók számára, hogy az egyes közlekedési területek megismerése során el tudja dönteni, hogy tanulmányait mely szakirányban kívánja folytatni.
2.2. Kapcsolódó közismereti, szakmai tartalmakTörténelem (közlekedéstörténet, gazdaságtörténet, technikatörténet, tudománytörténet);Fizika, kémia, biológia
2.3. Témakörök
2.3.1. Közlekedéstörténet, közlekedési fogalmak 8 óra/8 óra
KözlekedéstörténetA közúti közlekedés kialakulása és fejlődéseA vízi közlekedés kialakulása és fejlődéseA vasúti közlekedés kialakulása és fejlődéseA légi közlekedés története
A közlekedés fogalma, felosztása. Közlekedési alapfogalmakA közlekedés fogalma, feladata, értelmezéseA közlekedés felosztásaKözlekedési alapfogalmakA közlekedési alágazatok átfogó jellemzéseA közúti közlekedés
39
A vasúti közlekedésA vízi közlekedésA légi közlekedés
KözlekedésbiztonságA közlekedésbiztonságot befolyásoló tényezőkAz aktív biztonságA passzív biztonság
2.3.2. A közúti, a vasúti, a vízi és a légi közlekedés technikája 20 óra/20 óra
A közúti közlekedés technikájaA közúti pályaA közutak osztályozásaA közúti pályával kapcsolatos alapfogalmakA közúti járművekA közúti járművek csoportosításaA közúti járművek szerkezete és felépítéseOtto- és dízelmotorok működéseA közúti közlekedés kiszolgáló létesítményeiTehergépjárművekA közúti járművek fontosabb paramétereiA közúti közlekedés kiszolgáló létesítményei
A vasúti közlekedés technikájaA vasúti közlekedés felosztásaA vasúti pályaAz alépítményA felépítmény részeiA felépítmény alapfogalmaiVágánykapcsolásokKülönleges felépítményekA vasúti járművekVasúti vontatójárművekA vasúti vontatott járművek szerkezeteA vasúti vontatott járművek típusaiA vasúti közlekedés kiszolgáló létesítményei
A vízi közlekedés technikájaA vízi közlekedés csoportosításaA vízi közlekedés pályája, vízi utakBelvízi hajóutakTengeri hajóutakA vízi közlekedés járműveiA hajók felépítéseA hajók fő méreteiA hajók haladása, irányítása és egyéb berendezéseiA mai hajók csoportosításaA vízi közlekedés kiszolgáló létesítményeiKikötő, dokkokHajógyárak
40
A légi közlekedés technikájaA légi közlekedés felosztásaA légi közlekedés pályájaA légi közlekedés járműveiA légi járművek csoportosításaA repülőgépek osztályozásaA repülőgépek szerkezeteA légi közlekedés kiszolgáló létesítményeiA repülőgépek osztályozásaA repülőgépek szerkezete
2.3.3. A járművek menetellenállásai 8 óra/8 óra
A gördülési ellenállás és legyőzéséhez szükséges teljesítményA légellenállás és legyőzéséhez szükséges teljesítményAz emelkedési ellenállás és legyőzéséhez szükséges teljesítményA hajtómű ellenállásA járművek menetdinamikájaA gépjármű haladása ívmenetben-kicsúszási és kiborulási határsebesség számítása
2.4. A képzés javasolt helyszíne (ajánlás)
2.5. A tantárgy elsajátítása során alkalmazható sajátos módszerek, tanulói tevékenységformák (ajánlás)A tantárgy elsajátítása során alkalmazható sajátos módszerek (ajánlás)
Sorszám
Alkalmazott oktatásimódszer neve
A tanulói tevékenység szervezeti kerete
Alkalmazandó eszközök és felszerelések (SZVK
6. pont lebontása, pontosítása)
egyéni
csoport
osztály
1.1. magyarázat X1.2. elbeszélés X1.3. kiselőadás X1.4. megbeszélés X1.5. szemléltetés X1.6. házi feladat X
A tantárgy elsajátítása során alkalmazható tanulói tevékenységformák (ajánlás)
Sor-szám
Tanulói tevékenységforma Tanulói tevékenység
szervezési kerete(differenciálási
módok)
Alkalmazandó eszközök és
felszerelések (SZVK 6. pont
lebontása,
41
pontosítása)
Egyé
ni
Cso
por
t-bo
ntás
Osz
tály
-ke
ret
1. Információ feldolgozó tevékenységek
1.1. Olvasott szöveg önálló feldolgozása X
1.2. Olvasott szöveg feldolgozása jegyzeteléssel X
1.3. Hallott szöveg feldolgozása jegyzeteléssel X
1.4. Információk önálló rendszerezése X
2. Ismeretalkalmazási gyakorló tevékenységek, feladatok
2.1. Válaszolás írásban mondatszintű kérdésekre X
2.2. Tesztfeladat megoldása X2.3. Szöveges előadás egyéni
felkészüléssel X
2.4. Tapasztalatok utólagos ismertetése szóban X
3. Képi információk körében3.1. Rajz értelmezése X3.2. Rajz elemzés, hibakeresés X
4. Komplex információk körében
4.1. Jegyzetkészítés eseményről kérdéssor alapján X
5. Csoportos munkaformák körében
5.1. Információk rendszerezése mozaikfeladattal X
6. Gyakorlati munkavégzés körében
6.1. Munkamegfigyelés adott szempontok alapján X
7. Üzemeltetési tevékenységek körében
7.1. Géprendszer megfigyelése adott szempontok alapján X
8. Vizsgálati tevékenységek körében
8.1. Tárgyminták azonosítása X
2.6. A tantárgy értékelésének módjaA nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény. 54. § (2) a) pontja szerinti értékeléssel.
3. Műszaki rajz tantárgy 90 óra/90 óra*
* 9-13. évfolyamon megszervezett képzés/13. és 14. évfolyamon megszervezett képzés
42
1.2.3.
3.1. A tantárgy tanításának célja
Műszaki rajzok segítségével közli a tervező az alkatrészre, részegységre vonatkozó kialakítási, megmunkálási előírásait a kivitelező szakmunkásokkal. Javításkor, felújításkor az eredeti állapot visszaállításához szükséges, hogy a javítást végző szakember az eredeti vagy a felújítási dokumentációban szereplő műszaki rajzokat olvasni, használni tudja. Szintén fontos, hogy egy alkatrész legyártásához olyan, szabványosan beméretezett, a szakrajzi előírásoknak megfelelő vázlatot, vagy műszaki rajzot tudjon készíteni a tanuló, amely alapján azt az alkatrészt le tudják gyártani. A tantárgy fejleszteni igyekszik a tanuló térszemléletét is.A tantárgy célja, hogy a gépészeti rajzok mellett a szakmaspecifikus villamos kapcsolási rajzok sajátosságait is megismertesse a leendő szakemberekkel, mivel a jó kapcsolási rajzolvasási készség feltétele az eredményes hibafeltárási folyamatnak.Az alapismeretek elsajátítása után mutassa be a tanulóknak a korszerű számítógépes rajkészítési eljárásokat.
3.2. Kapcsolódó közismereti, szakmai tartalmak
Kapcsolódó közismereti tartalmak: Matematika tantárgyból:
Geometriai mértékegységekElemi geometria, síkidomok és szerkesztésük: nevezetes szögek, szögszerkesztések, szögfelezők, háromszög, négyszögek, sokszögek, kör, körcikk. Síklapú testek, görbefelületű testek.
3.3. Témakörök
3.3.1. Síkmértani szerkesztések és vetületi ábrázolás 18 óra/18 óra
A műszaki ábrázolás eszközei: rajzlapméretek ismertetése, feliratmezők fajtái és kialakításuk, darabjegyzék, rajzeszközök (rajztábla, ceruzák, vonalzók, görbevonalzók, betűsablonok, körző stb.)A műszaki ábrázolás alapelemei: vonalfajták, vonalvastagság, szabványosítás, méretarány. Szabványírás alkalmazása a géprajzokon. A méretmegadás elemei, méretarány.Műszaki vázlatkészítés, szabadkézi vázlat.Síkmértani szerkesztések: szögek, szakaszok, merőlegesek és párhuzamosok, síkidomok és szerkesztésük.Térbeli alakzatok, térelemek ábrázolása: Síklapú és a forgástestek fajtáinak bemutatása, a különböző alakzatok ábrázolási módjai. Vetítési módok.
43
Két-, és háromképsíkos ábrázolássíklapú testek (kocka, hasáb, gúla) vetületi ábrázolása teljes és csonkolt kivitelnélforgásfelületek ábrázolása (henger, kúp, gömb).Axonometrikus ábrázolás: az axonometrikus kép keletkezése módszerei,Síklapú testek (kocka, hasáb, gúla) ábrázolása axonometrikusan teljes és csonkolt kivitelnélGörbe felületű testek (henger, kúp, gömb) axonometrikus ábrázolásaSíklapú testek (hasáb, gúla) döfése egyenessel, síkmetszése, palástkiterítése, áthatásaForgástestek döfése egyenessel, síkmetszése, palástkiterítése, áthatása
3.3.2. Metszeti ábrázolás 18 óra/ 18 óra
A metszet keletkezése és ábrázolásaAz egyszerű metszet fajtáiTeljes metszet létrehozása, vízszintes, függőleges és ferdesíkú metszetek készítése, jelölési módokRészmetszet, kitörés ábrázolásaFélmetszet, félnézet, félnézet-félmetszet ábrázolási módokÖsszetett metszetek: lépcsős metszet, befordított metszet, befordított lépcsős metszet, kiterített metszetSzelvények rajzolásának módozatai: A nézet kontúrvonalain belül megrajzolt szelvény. A vetületen kívül rajzolt szelvények: a metszősík nyomvonalán, elcsúsztatott helyzetben és a párhuzamos metszősíkú szelvények.A metszeti ábrázolás sajátos szabályai: az anyagfajtától független metszetjelölések, nem metszendő alkatrészek, részletek (küllők, bordák, csapok, csavarok, csigák, ékek, fogantyúk, görgők, golyók, huzalok, karok, láncok, lemezek, orsók, rudak, szegecsek, szegek, tengelyek)Összeállítási rajz készítése az előzetesen tanult szabályok alkalmazásávalTárgyrészletek rajzolása: Kiemelt részlet, ismétlődő elemek, sík felületek jelölése, mozgó alkatrészek szélső helyzete, csatlakozó alkatrészek
3.3.3. Méretmegadás, felületminőség, tűrések és illesztések 18 óra/18 óra
A méretmegadás általános szabályai: méretvonal, méretsegédvonal, méretszám elhelyezése, megadása Különleges méretmegadások, egyszerűsítések: méretmegadások érintőkkel, kiadandó, magától értetődő és tájékoztató méretek megadása, egyenlő osztású távolságok méretmegadása, fél méretvonalak alkalmazása, éltompítások megadása stb.átmenő-, zsák-, süllyesztett furatok méretmegadásaLejtés és kúposság jelölése
44
Recézés, felületkikészítés és hőkezelés megadásaKözpontfurat, lekerekítés, beszúrás méretmegadásaMérethálózat felépítésének általános és speciális szabályai: láncszerű méretmegadás, bázistól induló méretmegadás, táblázatos és kombinált méretmegadás. Méretek elosztása a rajzon.Felületminőségi alapfogalmak. Egyenetlenségek, felületi érdesség értelmezése. A felületi érdesség megadása gépészeti rajzokon, jelölési módok.A mérettűrés értelmezése, alapfogalmak (méret, névleges méret, tényleges méret, felső-, és alsó határméret, közepes méret, tűrés, felső határeltérés, alsó eltérés, tűrésezett méret)A tűrésmező elhelyezkedése az alapvonalhoz viszonyítvaHosszméretek és szögméretek tűrése, lejtés és kúposság tűrésmegadásaTűrés alapsorozatok táblázatos megadása, tűrésezetlen méretek pontosságaAz illesztés alapfogalmai, az egységes tűrés-, és illesztési rendszerek felépítése (alapeltérések, illesztési rendszerek, az illesztések jelölése, csap és lyuktűrések táblázata)Alak és helyzettűrések értelmezése, jelölései, megadása
3.3.4. Jelképes ábrázolás 36 óra/36 óra
Csavarmenetek ábrázolása: csavarvonal csavartest, csavarmenet képzése. Orsó és anyamenet ábrázolások. Menetes furatok áthatásának ábrázolása. Menetkifutás, szerszámkifutás jelölése. Menetek méretmegadása, csavarmenetek tűrésének, illesztésének megadása.Balmenetű gépelemek jelölése.Hatlapfejű csavar és anya rajzainak szerkesztése. Csavarvégződések és csavarfejek ábrázolása.Menetes furatok és kötőelemek egyszerűsített ábrázolása.Fogazatok és fogazott alkatrészek ábrázolása: jellemző méretek meghatározása, a különböző fogazatok ábrázolása, műhelyrajza (pl.: hengeres kerék és kerékpár, csavarkerékpár, kúpkerék, csigahajtás, fogasléc-fogasív). Fogazott alkatrészek rajzjelei kinematikai ábrákon.Bordás tengelykötések ábrázolása: A bordástengely és a bordás furat jellemző adatai, méretei, mérettáblázatok használata. Bordástengely és bordás furat rajza. Bordáskötés ábrázolása, műhelyrajz.Csapágyak ábrázolása: siklócsapágy-persely rajza, mérettáblázat használata. Gördülőcsapágyak különböző típusainak egyszerűsített, egyezményes és jelképes ábrázolási módja.Tömítések ábrázolása: zárófedelek és a mozgó alkatrészek tömítései (pl.: radiális tengelytömítő gyűrű) részletes és jelképes ábrázolása, mérettáblázatok használata.Rugók ábrázolása: hengeres húzó csavarrugók, nyomó csavarrugók metszeti, nézeti, részletes vagy jelképes ábrázolása.Nem oldható kötések ábrázolása: szegecs-, és hegesztett kötések. Szakmaspecifikus rajzi ábrázolások elméleti ismeretei, rajzkészítési gyakorlatok.
45
Számítógépes rajzkészítési eljárások bemutatása, fejlesztési lépések, irányzatok.
3.4. A képzés javasolt helyszíne (ajánlás)
Szaktanterem
3.5. A tantárgy elsajátítása során alkalmazható sajátos módszerek, tanulói tevékenységformák (ajánlás)
A tantárgy elsajátítása során alkalmazható sajátos módszerek (ajánlás)
Sorszám
Alkalmazott oktatásimódszer neve
A tanulói tevékenység szervezeti kerete
Alkalmazandó eszközök és
felszerelések (SZVK 6. pont lebontása,
pontosítása)egyén
icsopo
rtosztál
y1.1. magyarázat X X X1.2. megbeszélés X1.3. szemléltetés X1.4. házi feladat X
A tantárgy elsajátítása során alkalmazható tanulói tevékenységformák (ajánlás)
Sor-szám Tanulói tevékenységforma
Tanulói tevékenység
szervezési kerete(differenciálási
módok)
Alkalmazandó eszközök és felszerelések (SZVK 6. pont
lebontása, pontosítása)
Egyé
ni
Cso
por
t-bo
ntás
Osz
tály
-ke
ret
1. Információ feldolgozó tevékenységek
1.1. Olvasott szöveg önálló feldolgozása X
1.2. Olvasott szöveg feladattal vezetett feldolgozása X
1.3. Hallott szöveg feladattal vezetett feldolgozása X
1.4. Információk önálló rendszerezése X
1.5. Információk feladattal vezetett rendszerezése X
2. Ismeretalkalmazási gyakorló tevékenységek, feladatok
2.1. Tapasztalatok utólagos ismertetése szóban X
2.2. Tapasztalatok helyszíni ismertetése szóban X
3. Képi információk körében3.1. Rajz értelmezése X3.2. Rajz készítése leírásból X3.3. Rajz készítés tárgyról X
46
Sor-szám Tanulói tevékenységforma
Tanulói tevékenység
szervezési kerete(differenciálási
módok)
Alkalmazandó eszközök és felszerelések (SZVK 6. pont
lebontása, pontosítása)
Egyé
ni
Cso
por
t-bo
ntás
Osz
tály
-ke
ret
3.4. Rajz kiegészítés X3.5. Rajz elemzés, hibakeresés X3.6. Rajz készítése Z-rendszerről X3.7. XY rendszerrajz kiegészítés X4. Csoportos munkaformák
körében4.1. Kiscsoportos szakmai
munkavégzés irányítással X
3.6. A tantárgy értékelésének módjaA nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény. 54. § (2) a) pontja szerinti értékeléssel.
4. Mechanika tantárgy 72 óra/72 óra** 9-13. évfolyamon megszervezett képzés/13. és 14. évfolyamon megszervezett képzés
4.4.1. A tantárgy tanításának célja
A mechanika tantárgy tanításának célja, hogy fejlessze a tanulók logikai készségét, alapozza meg a szakmai tantárgyak feldolgozását. A tanulók tanulási folyamata fejlessze tovább a fizika tantárgyban megismert természettudományos szemléletet, alakítson ki általános műszaki szemléletmódot. Ismertessen meg a tantárgy programjában felsorolt műszaki fogalmakkal, összefüggésekkel, törvényekkel és azok alkalmazásaival, készítse fel a tanulókat a műszaki dokumentációk (táblázatok, szabványok, diagramok) értelmezésére és használatára, alakítson ki olyan készségeket, amelyek segítségével legyenek képesek képzeletük, gondolatuk, adott szerkezetek egyszerűsített rajzi megjelenítésére.Alapozó tárgyként alakítsa ki a műszaki életben elengedhetetlenül szükséges belső igényességet, lelkiismeretes és felelősségteljes munkavégzést, fejlessze a számítási feladatok, szerkesztések, méretezések algoritmusát és a problémamegoldó készséget. A gyakorlati feladatok közös megoldása mutasson rá az adott feladatok többféle megoldási lehetősége által felkínált önellenőrzés fontosságára, fejlessze a tanulók számolási készségét, biztonságát és a nagyságrendi érzék kialakulását.Ki kell fejleszteni a műszaki életben alkalmazott mértékegységek alkalmazásának készségét, a tanulók esztétikai érzékét a szerkesztési és számítási feladatok áttekinthető, szép kivitelű megoldásaira.
47
Az alapösszefüggések gyakorlatias alkalmazásával alakítson ki olyan készségeket, amelyek segítségével képesek lesznek a tanulók egyszerűbb alkatrészek terhelésének megállapítására.
4.2. Kapcsolódó közismereti, szakmai tartalmak
A tantárgy alapozó jellegénél fogva a közismereti tantárgyakra, azok közül is elsősorban a matematikára és a fizikára épül.A Matematika tantárgyból:
az algebrai műveleteka geometriai alapfogalmak és alapszerkesztésekaz elsőfokú egyenletekés a vektorok témaköreire épít a Mechanika tantárgy.
A Fizika tantárgyból:a mozgásokés a dinamika alapjai témakörök épít a Mechanika tantárgy.
4.3. Témakörök
4.3.1. Merev testek általános statikája 18 óra/18 óra
Bevezetésa mechanika tárgyaa mechanika felosztása, elemeia tantárgy tanulásának célja, jelentőségemértékegységek a mechanikábana számító- és szerkesztő eljárások parallel alkalmazásaStatikai alapfogalmak,
Erőfogalmafajtáijelölésekmértékegységektulajdonságok
Forgató nyomatékfogalmameghatározásaértelme
Erőpárfogalmahatásaforgatónyomatéka
Erőrendszerekfogalmaösszetevőifajtáiaz erőrendszer eredője
A statika alaptételei
48
erőháromszög tételekét erő egyensúlyának feltételeegyensúlyi erőrendszer hozzáadása, eltávolításahatás-ellenhatás törvénye
Az erő összetevőkre bontásaszerkesztéssel (vektorháromszög módszer)szerkesztéssel (paralelogramma módszer)számítással
Síkbeli erőrendszerekAz erő áthelyezéseAz erők összegzéseKözös hatásvonalú erők eredőjeKözös metszéspontú erők eredője
meghatározás vektorsokszög módszerrel,meghatározás számítással.
Közös metszéspontú erőrendszer egyensúlyahárom erő egyensúlya,a testek egyensúlyának meghatározása szerkesztéssel,a testek egyensúlyának meghatározása számítással.
Párhuzamos erők eredőjemeghatározás számítással a nyomatéki tétel segítségével,meghatározás vektor- és kötélsokszög segítségével,a nyomaték szerkesztése kötélsokszöggel.
A súlypont és a súlyvonal fogalmaTetszőleges síkidom statikai (elsőrendű) nyomatékának kiszámítási elveEgyszerű síkidomok statikai nyomatékaA síkidomok súlypont meghatározásának elveEgyszerű síkidomok súlypontjának meghatározása
összetett síkidomok tömegközéppontjának meghatározása számítással,összetett síkidomok tömegközéppontjának meghatározása szerkesztéssel.
A stabilitás (állékonyság) fogalma és gyakorlati jelentősége
4.3.2. Síkbeli egyensúlyi szerkezetek 18 óra/18 óra
A kényszerek fajtái és jellemzőiA reakcióerő támadáspontjának nagysága és értelme
támasz,kötél,statikai rúd,csukló és befogás esetén
Három, közös síkban fekvő erő egyensúlyának feltételeiAz egyensúly feltételének meghatározása számítássalHárom erő egyensúlyának meghatározási módszere szerkesztésselKéttámaszú tartókAlapfogalmak
49
fogalma,szabványos jelölések,támaszköz (fesztáv),konzol,terhelési módok.
Párhuzamos, koncentrált erőkkel terhelt kéttámaszú tartóa reakcióerők meghatározása szerkesztéssel és számítással,a veszélyes keresztmetszet helyének meghatározása,a maximális hajlító nyomaték meghatározása számítással és grafoanalítikus módszerrel,A kötélábra, a vektorábra, a nyíróerő ábra és a nyomatéki ábra léptékhelyes megszerkesztése.
Egyenletesen megoszló erőrendszerrel terhelt kéttámaszú tartóa reakcióerők meghatározása szerkesztéssel és számítással,a veszélyes keresztmetszet helyének meghatározása szerkesztéssel és számítással,a maximális hajlító nyomaték meghatározása számítással és grafoanalítikus módszerrel,A kötélábra, a vektorábra, a nyíróerő ábra és a nyomatéki ábra léptékhelyes megszerkesztése.
Vegyes terhelésű kéttámaszú tartóA reakcióerők meghatározása szerkesztéssel és számítással,a veszélyes keresztmetszet helyének meghatározása szerkesztéssel és számítással,a maximális hajlító nyomaték meghatározása számítással és grafóanalítikus módszerrel,a kötélábra, a vektorábra, a nyíróerő ábra és a nyomatéki ábra léptékhelyes megszerkesztése.
Egyik végén befogott tartókAlapfogalmak
a befogott tartó fogalma,szabványos jelölések,terhelési módok,a befogás reakciói.
Párhuzamos, koncentrált erőkkel terhelt befogott tartóa reakcióerő meghatározása szerkesztéssel és számítással,a veszélyes keresztmetszet helyének meghatározása,a maximális hajlító nyomaték meghatározása számítással és grafóanalítikus módszerrel,a kötélábra, a vektorábra, a nyíróerő ábra és a nyomatéki ábra léptékhelyes megszerkesztése.
Egyenletesen megoszló terhelésű befogott tartóa reakcióerő meghatározása szerkesztéssel és számítással,a veszélyes keresztmetszet helyének meghatározása,a maximális hajlító nyomaték meghatározása számítással és grafóanalítikus módszerrel,a kötélábra, a vektorábra, a nyíróerő ábra és a nyomatéki ábra léptékhelyes megszerkesztése.
Vegyes terhelésű befogott tartóa reakcióerő meghatározása szerkesztéssel és számítással,
50
a veszélyes keresztmetszet helyének meghatározása,a maximális hajlító nyomaték meghatározása számítással és grafoanalítikus módszerrel,a kötélábra, a vektorábra, a nyíróerő ábra és a nyomatéki ábra léptékhelyes megszerkesztése.
4.3.3. Szilárdságtan 24 óra/24 óra
A szilárdságtan tárgyaIgénybevételek
egyszerű igénybevételek,összetett igénybevételek.
Feszültségeknormál feszültség,csúsztató feszültség.
Hooke-törvényA megengedett feszültség
fogalma,jelölése,meghatározása számítással,meghatározása táblázat segítségével,terhelési módok Wöhler- szerint.
Méretezési eljárásokaz alkatrész terhelhetőségének meghatározása,a szükséges keresztmetszet méreteinek meghatározása,az alkatrész anyagminőségének megválasztása,adott igénybevételnek való megfelelés ellenőrzése.
A méretezés alapvető szempontjaiHúzó igénybevétel
a húzó igénybevétel alapösszefüggése,méretezési eljárások,a megnyúlás meghatározása,egyenszilárdságú húzott rúd,kazánformula és alkalmazása.
Nyomó igénybevétela nyomó igénybevétel alapösszefüggése,méretezési eljárások,a rövidülés meghatározása,a felületi nyomás,a palástnyomás,hőmérsékletváltozás okozta feszültségek.
Hajlító igénybevételAlapfogalmak
a hajlító igénybevétel vizsgálata,jellemző fogalmak és elnevezések (rugalmas vonal, semleges réteg, húzott szál, nyomott szál, alakváltozások).
A hajlító igénybevétel feszültségeA hajlítás alapegyenlete
51
a Navier-féle összefüggés,a szélső szál távolsága,ekvatoriális másodrendű nyomaték,keresztmetszeti tényező.
Ekvatoriális másodrendű nyomatékok és keresztmetszeti tényezők
tetszőleges keresztmetszet x és y tengelyekre számított másodrendű nyomatéka,téglalap-, négyzet-, kör-, körgyűrű keresztmetszetek ekvatoriál másodrendű nyomatékainak és a keresztmetszeti tényezőinek meghatározása,különböző területelemekből álló keresztmetszet ekvatoriális másodrendű nyomatékainak és a keresztmetszeti tényezőinek meghatározása,a Steiner-tétel és alkalmazása,hengerelt szelvények ekvatoriális másodrendű nyomatékainak és keresztmetszeti tényezőinek meghatározása szabványok és táblázatok segítségével.
Hajlításnál fellépő alakváltozásokegyik végén befogott tartó végének lehajlása, szögelfordulása,különböző terhelésű kéttámaszú tartó közepének behajlása, a végeinek szögelfordulása.
Tartók méretezése hajlításraa nyíró igénybevétel elhanyagolása,a tartó anyagának meghatározása táblázat segítségével,a tartó keresztmetszeti méreteinek meghatározása,a maximális terhelhetőség megállapítása,a tartó igénybevételre való megfelelésének ellenőrzése,
Egyenszilárdságú tartóegyenszilárdságú tartó-megoldások,
Nyíró igénybevételTiszta nyíró igénybevétel
a tiszta nyírás jellemzői,az igénybevétel alapösszefüggése,a feszültség eloszlása.
Hajlítással párosult nyíró igénybevételaz igénybevétel jellemzői,az igénybevétel alapösszefüggése,az alaktényező értékei.
Méretezés nyírásrahajlítással párosult nyíró igénybevételű alkatrész terhelhetőségének, a keresztmetszet méreteinek meghatározása, hajlítással párosult nyíró igénybevételű alkatrész anyagminőségének megválasztása, ellenőrzés palástnyomásra.
Csavaró igénybevétel
52
Alapfogalmaka csavaró igénybevétel jellemzői, vizsgálata, jellemző elnevezések, alakváltozás a csavaró igénybevételnél.
A csavaró igénybevétel feszültségefeszültségeloszlás az igénybevételnél,adott keresztmetszetben ébredő feszültség meghatározása.
A csavarás alapegyenletePoláris másodrendű nyomatékok és poláris keresztmetszeti tényezők
tetszőleges keresztmetszet poláris másodrendű nyomatéka,összefüggés a poláris és ekvatoriális másodrendű nyomatékok között,kör-, körgyűrű és négyzet alakú szelvények poláris másodrendű nyomatékának és poláris keresztmetszeti tényezőjének meghatározása.
A csavaró igénybevétel alakváltozásaa keresztmetszet szögelfordulásának meghatározása,a folyóméterenkénti maximális elcsavarodás.
Méretezés csavarásraforgó tengelyeket terhelő csavarónyomaték meghatározása az átvitt teljesítmény és a fordulatszám ismeretében,a csavarásra igénybe vett tengely terhelhetőségének, a szükséges keresztmetszet méreteinek meghatározása,a csavaró nyomatékkal terhelt tengely igénybevételnek való megfelelésének ellenőrzése,a csavarásra igénybevett tengely megfelelő anyagminőségének kiválasztása,a tengely szögelfordulásának meghatározása és ellenőrzése.
Kihajlása nyomó igénybevételű karcsú rúd vizsgálata,a karcsúsági tényező,a kihajlási hossz a rúd megfogásától függően,az inerciasugár,rugalmas és rugalmatlan kihajlás,a törőfeszültség meghatározása Euler és Tetmayer szerint,ellenőrzés kihajlásra,a kívánatos kihajlási biztonsági tényezők.
Összetett igénybevételekEgyirányú összetett igénybevétel
fogalma, értelmezése és fajtái,húzás+hajlítás eredő feszültsége,nyomás+hajlítás eredő feszültsége,feszültségábrák,méretezési módok.
53
Többirányú összetett igénybevételfogalma, értelmezése és fajtái,a redukált feszültség meghatározása Mohr-szerint,a redukált nyomaték,méretezési módok.
4.3.4. Kinematika-kinetika 12 óra/12 óra
Kinematika alapfogalmaka kinematika tárgya,a mozgások csoportosítása,a mozgások jellemzői.
A pont kinematikájaEgyenes vonalú mozgások
egyenes vonalú, egyenletes mozgás,egyenes vonalú, egyenletesen változó mozgások,kinematikai diagramok.
Görbevonalú mozgásokegyenletes körmozgás,egyenletes körmozgást végző pont gyorsulása,egyenletesen változó körmozgás.
Merev test kinematikájaA merev test mozgásának jellemzéseA merev test elemi mozgásaiÖsszetett mozgások
a test egyidejűleg többféle haladó mozgást végez,a test egyidejűleg haladó és forgómozgást végez,hajítás függőlegesen, vízszintesen és ferdén.
Kinetika alapfogalmaka kinetika tárgya,a kinetika alaptörvényei.
Az inercia- és gyorsuló rendszerekaz inerciaerő és gravitációs erő ekvivalenciája,a súlyos és tehetetlen tömegek azonossága.
A D'Alembert-elvA centripetális - és centrifugális erőMerev test forgása rögzített tengely körül
A forgómozgás alaptörvényeTömegtehetetlenségi nyomaték
fogalma, mértékegysége,értékét meghatározó tényezők,egyszerű, homogén testek tömeg-tehetlenségi nyomatéka,
Steiner-tétel és alkalmazása,redukált tömeg,tehetetlenségi sugár.
4.4. A képzés javasolt helyszíne (ajánlás)
54
4.5. A tantárgy elsajátítása során alkalmazható sajátos módszerek, tanulói tevékenységformák (ajánlás)A tantárgy elsajátítása során alkalmazható sajátos módszerek (ajánlás)
Sorszám
Alkalmazott oktatásimódszer neve
A tanulói tevékenység szervezeti kerete
Alkalmazandó eszközök és
felszerelések (SZVK 6. pont lebontása,
pontosítása)egyén
icsopo
rtosztál
y1.1. magyarázat X1.2. elbeszélés X1.3. kiselőadás X1.4. megbeszélés X1.5. szemléltetés X1.6. házi feladat X
A tantárgy elsajátítása során alkalmazható tanulói tevékenységformák (ajánlás)
Sor-szám Tanulói tevékenységforma
Tanulói tevékenység
szervezési kerete(differenciálási
módok)
Alkalmazandó eszközök és felszerelések (SZVK 6. pont
lebontása, pontosítása)
Egyé
ni
Cso
por
t-bo
ntás
Osz
tály
-ke
ret
1. Információ feldolgozó tevékenységek
1.1. Olvasott szöveg önálló feldolgozása X
1.2. Olvasott szöveg feldolgozása jegyzeteléssel X
1.3. Hallott szöveg feldolgozása jegyzeteléssel X
1.4. Információk önálló rendszerezése X
2. Ismeretalkalmazási gyakorló tevékenységek, feladatok
2.1. Válaszolás írásban mondatszintű kérdésekre X
2.2. Tesztfeladat megoldása X2.3. Szöveges előadás egyéni
felkészüléssel X
2.4. Tapasztalatok utólagos ismertetése szóban X
3. Képi információk körében3.1. Rajz értelmezése X3.2. Rajz elemzés, hibakeresés X
4. Komplex információk körében
4.1. Jegyzetkészítés eseményről kérdéssor alapján X
5. Csoportos munkaformák körében
5.1. Információk rendszerezése X
55
mozaikfeladattal6. Gyakorlati munkavégzés
körében6.1. Munkamegfigyelés adott
szempontok alapján X
7. Üzemeltetési tevékenységek körében
7.1. Géprendszer megfigyelése adott szempontok alapján X
8. Vizsgálati tevékenységek körében
8.1. Tárgyminták azonosítása X
4.6. A tantárgy értékelésének módja
A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény. 54. § (2) a) pontja szerinti értékeléssel.
5. Gépelemek-géptan tantárgy 104 óra/108 óra** 9-13. évfolyamon megszervezett képzés/13. és 14. évfolyamon megszervezett képzés
5.1. A tantárgy tanításának célja
A gépelemek-géptan tantárgy tanításának célja, a közlekedéstechnikai gyakorlatban szükséges készségek megszerzése, a gépészeti dokumentációk olvasásának, értelmezésének elősegítése.Az alapösszefüggések gyakorlatias alkalmazásával alakítson ki olyan szemléletet, amelyek segítségével képesek lesznek a tanulók alkatrészek terhelésének megállapítására, felhasználhatósági területeinek beazonosítására, az igénybevételeknek megfelelő karbantartási, üzemeltetési tapasztalatok megszerzésére. Alapozza meg, segítse elő a későbbi tanulmányok speciális ismereteinek elsajátításához, szükséges kötőelemeket, kötési és biztosítási módokat.A tantárgy feladata a műszaki életben előforduló alkatrészek, gépek, hajtásláncok felépítésének ismertetése. Járuljon hozzá a szakmában elfogadott és alkalmazott műszaki fogalmak helyes és szakszerű értelmezéséhez, tudatos alkalmazásához. Az elmélet és a gyakorlat koncentrációjának tantárgyi megteremtésével segítse kialakítani a tanulókban azt a készséget, hogy az ismereteket a gyakorlati munkában optimálisan hasznosítani tudja.
5.2. Kapcsolódó közismereti, szakmai tartalmak
A tantárgy alapozó jellegénél fogva a közismereti tantárgyakra, azok közül is elsősorban a matematikára és a fizikára épül, valamint a
56
közlekedés technikai alapok modul tantárgyaival alkot szerves egységet.
MatematikaFizikaMűszaki rajz
Metszeti ábrázolásMéretmegadásJelképes ábrázolás
MechanikaStatikaSzilárdságtanKinematika
Technológiai alapismeretekSzereléstechnika
Közlekedéstechnikai gyakorlatokKötésekMegmunkálásSzerelés
5.3. Témakörök
5.3.1. Bevezetés, kötőgépelemek, kötések, biztosítások20 óra/20 óra
Bevezetés, a tantárgy tanulásának célja, témakörei, mértékegységek, szabványok.Kötések feladata, osztályozásuk.Szegecskötések, szegecsfajták.
Szegecsek anyaga, osztályozásuk.Szegecsek igénybevételei.Szegecskötések méretezése, kialakítása.Szegecskötések fajtái, szegecsek típusai alkalmazási területei.Szegecskötésekkel kapcsolatos szabványok.
Csavarok, csavarfajták.Csavarmenettel ellátott gépelemek.Csavarok feladata, fajtái.Csavarmenet modellek, menetprofilok csavarmenetek felosztása geometriai jellemzőik alapján.Erőhatások csavarkötésekben.Csavarok igénybevételei, anyagok megválasztási szempontjai.Csavarkötések méretezése.Meghúzási nyomatékok.Csavar és csavaranya biztosítások.Csavarokkal, csavarkötésekkel kapcsolatos szabványok
Mozgató orsók alkalmazása, szerkezeti kialakítása.Csapszegek, szegek és rögzítő elemek.
Helyzetbiztosítási elemek feladata, és követelményei.Csapszegek, szegek felosztása, igénybevételei.Csapszegek méretezése.
Ék és reteszkötések.
57
Forgó alkatrészek oldható kötőelemeinek, feladata, fajtái.Ékkötés jellemzői, alkalmazhatósági feltételei.Felületi minőség, tűrés, illesztés, lejtés számítása.Ékkötés méretezése.Reteszkötések gyakorlati megoldásai, méretezése.
Sajtolt és zsugorkötések.Kötések alkalmazási területe.Illesztés-technikai számítások.
5.3.2. Rugók és lengéscsillapítók 6 óra/6 óra
Rugók feladata, alkalmazási területük.Rugók anyaga és jellemzőik.Hajlításra terhelt rugók.Csavarásra terhelt rugók.Húzó és nyomórugók.Rugókarakterisztikák.Egyszerű lengőrendszer, lengések,rezgések káros következményei.Lengéscsillapítók feladata.Lengéscsillapítók csoportosítása, kialakítása, működésük.
5.3.3. Csövek és csőszerelvények. 10 óra/10 óra
Csövek anyaga, és gyártása.Csővezetékek felhasználási területei, és követelményrendszere.Csővezetékek méretezése.Különböző anyagú csővezetékeknél alkalmazott csőkötési eljárások.Csővezetékek idomai, felfüggesztései.Csőkiegyenlítők, zajcsökkentők kialakítása.Áramlást szabályozó szerelvények feladata, fajtái.Csapok, szelepek szerkezeti kialakítása, működésük.Nagynyomású tartályok feladata, szerkezeti kialakítása.Kisnyomású tartályok feladata, szerkezeti kialakítása.
5.3.4. Tengelyek 8 óra/8 óraTengelyek feladata, felosztása, szerkezeti kialakítása.Tengelyek igénybevételeinek meghatározása.Tengelyek méretezése.Hajlításra igénybevett tengelyek számítása lehajlásra.Csavarásra igénybevett tengelyek számítása.Csavaró nyomatékra igénybevett tengelyek számítása.Egyenszilárdság fogalma és kritériumai.Kritikus fordulatszám fogalma.Kifáradás fogalma, élettartam növelés lehetőségei.
5.3.5. Csapágyazások 12 óra/12 óraCsapágyazások feladata, kiválasztásának jellemző szempontjai.Siklócsapágyak felépítése, szerkezeti elemei, típusai.Siklócsapágyak anyagai.
58
Siklócsapágyak súrlódási viszonyai.Siklócsapágyak kenése, a csapágykenés hidrodinamikai elmélete.Siklócsapágyak méretezése.Gördülőcsapágyak felépítése, szerkezeti elemei, csoportosítása.Csapágyak csoportosítása a terhelés iránya szerint.Csapágyak csoportosítása a gördülőelemek kialakítása szerint.Elasztomer csapágyak.Csapágyak méretezése.Csapágyak illesztése beépítési megoldásai.Csapágyak tömítési és porvédelmi megoldásai.Csapágyakkal kapcsolatos szabványok.
5.3.6. Tengelykapcsolók 10 óra/10 óra
Tengelykapcsolók feladata, felosztása.Tengelykapcsolókkal szemben támasztott követelmények, jellemzőik.Merev tengelykapcsolók fajtái, működésük, szerkezeti kialakításuk.Kiegyenlítő tengelykapcsolók fajtái, működésük, szerkezeti kialakításuk.Rugalmas tengelykapcsolók fajtái, működésük, szerkezeti kialakításuk.Tengelykapcsolók felosztása kapcsolási mód szerint.Önműködő tengelykapcsolók.Szabadonfutók.
5.3.7. Fékek 6 óra/6 óra
Fékberendezések feladata elvi működése.Fékek rendeltetése (rögzítő, üzemi, automata, vészfék)Mechanikus elven működő súrlódó felületpárok szerkezeti
kialakításai.Fékek működtetésén megoldásai (mechanikus, hidraulikus, pneumatikus, elektromos rendszerek).Fékerők, féknyomatékok számítása.
5.3.8. Hajtások, hajtóművek, mechanizmusok 32 óra/36 óra
Nyomaték, és teljesítmény átvitel megoldásai, szerkezeti kialakításuk.
DörzshajtásDörzshajtás súrlódási viszonyai.Dörzskerekek szerkezeti kialakítása.Végtelenített súrlódásos hajtások.Végtelenített hajtások előfeszítésének megoldásai.Szíjhajtások.Szíjhajtások súrlódási viszonyai.Szíjcsúszás hatása, és csökkentése.Lapos-,bőr és gumiszíj hajtás.
59
Ékszíjhajtás.Ékszíjak fajtái, szerkezeti kialakításuk, ékszíjtárcsák kialakítása.Ékszíjhajtás kiválasztása, méretezése.Fogasszíj-hajtás.Lánchajtások.Láncok és lánckerekek szerkezeti kialakítása.Lánchajtások jellemzői, alkalmazási területei.Fogaskerékhajtás feladata, csoportosítása.Fogaskerékhajtás alapfogalmai, alaptörvényei.Evolvensprofil származtatása, és kapcsolódása.Hengeres fogaskerékhajtások (elemi és kompenzált fogazat)Profileltolások felosztása.Ferde fogazat.Belső fogazat.Csavarkerékhajtás.Kúpos hajtások, kúpkerekek kapcsolódása.Fogaskerék hajtóművek osztályozása.Bolygóművek felépítése, működése.Csigahajtás szerkezeti kialakítása, csiga és csigakerék
kapcsolódása.Mechanizmusok fajtái, csoportosításuk.Kinematikai párok, szabadságfokok értelmezése.Karos mechanizmusok.Bütykös mechanizmusok.Fogazott mechanizmusok.Hajtóművek csoportosítása.Forgattyús hajtóművek felépítése, szerkezeti elemei.Dugattyú, hajtórúd, és forgattyús tengely kialakítása.Vezérlő mechanizmusok.Huzalos, bowdenes, teleflex kábeles vezérlések szerkezeti elemei.Tolórudas vezérlés szerkezeti elemei.
5.4. A képzés javasolt helyszíne (ajánlás)
Multimédiás oktatóterem, lehetőség szerint szemléltetésre alkalmas alkatrészek, szerkezeti elemek, modellek bemutatása.
5.5. A tantárgy elsajátítása során alkalmazható sajátos módszerek, tanulói tevékenységformák (ajánlás
A tantárgy elsajátítása során alkalmazható sajátos módszerek (ajánlás)
Sorszám
Alkalmazott oktatásimódszer neve
A tanulói tevékenység szervezeti kerete
Alkalmazandó eszközök és
felszerelések (SZVK 6. pont lebontása,
pontosítása)egyén
icsopo
rtosztál
y1.1. magyarázat X1.2. elbeszélés X1.3. kiselőadás X X1.4. megbeszélés X
60
Sorszám
Alkalmazott oktatásimódszer neve
A tanulói tevékenység szervezeti kerete
Alkalmazandó eszközök és
felszerelések (SZVK 6. pont lebontása,
pontosítása)
egyéni
csoport
osztály
1.5. szemléltetés X1.6. házi feladat X
A tantárgy elsajátítása során alkalmazható tanulói tevékenységformák (ajánlás)
Sor-szám Tanulói tevékenységforma
Tanulói tevékenység
szervezési kerete(differenciálási
módok)
Alkalmazandó eszközök és felszerelések (SZVK 6. pont
lebontása, pontosítása)
Egyé
ni
Cso
por
t-bo
ntás
Osz
tály
-ke
ret
1. Információ feldolgozó tevékenységek
1.1. Olvasott szöveg önálló feldolgozása X
1.2. Olvasott szöveg feldolgozása jegyzeteléssel X
1.3. Hallott szöveg feldolgozása jegyzeteléssel X
1.4. Információk önálló rendszerezése X
2. Ismeretalkalmazási gyakorló tevékenységek, feladatok
2.1. Válaszolás írásban mondatszintű kérdésekre X
2.2. Tesztfeladat megoldása X2.3. Szöveges előadás egyéni
felkészüléssel X
2.4. Tapasztalatok utólagos ismertetése szóban X
3. Képi információk körében3.1. Rajz értelmezése X3.2. Rajz elemzés, hibakeresés X
4. Komplex információk körében
4.1. Jegyzetkészítés eseményről kérdéssor alapján X
5. Csoportos munkaformák körében
5.1. Információk rendszerezése mozaikfeladattal X
6. Gyakorlati munkavégzés körében
6.1. Munkamegfigyelés adott szempontok alapján X
7. Üzemeltetési tevékenységek körében
7.1. Géprendszer megfigyelése adott szempontok alapján X
8. Vizsgálati tevékenységek
61
Sor-szám Tanulói tevékenységforma
Tanulói tevékenység
szervezési kerete(differenciálási
módok)
Alkalmazandó eszközök és felszerelések (SZVK 6. pont
lebontása, pontosítása)
Egyé
ni
Cso
por
t-bo
ntás
Osz
tály
-ke
ret
körében8.1. Tárgyminták azonosítása X
5.6. A tantárgy értékelésének módja
A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény. 54. § (2) a) pontja szerinti értékeléssel.
6. Technológiai alapismeretek tantárgy 136 óra / 144 óra** 9-13. évfolyamon megszervezett képzés/13. és 14. évfolyamon megszervezett képzés
6.1. A tantárgy tanításának célja
Alapozza meg, segítse elő a későbbi tanulmányok speciális ismereteinek elsajátítását, segítse a tanulók rendszerszemléletének mielőbbi kialakulását, a hagyományos, a műszaki gyakorlatban használt anyagok és technológiák megismerését, az új iránti érdeklődés felkeltését.A rendszerszemléletű gondolkodásmód kialakításával a tanulók értsék meg az anyag kiválasztása, megmunkálása, igénybevétele, hőkezelése, üzemeltetése, karbantartása, és a felújítási mód megválasztása közti összefüggéseket.Járuljon hozzá a szakmában elfogadott és alkalmazott műszaki fogalmak helyes és szakszerű értelmezéséhez, tudatos alkalmazásához.A hagyományos és az aktuális javítási, karbantartási és megmunkálási eljárások alapos elsajátításával képesek legyenek a tanulók a későbbi, korszerűbb technológiai módszerek befogadására, alkalmazására.Az elmélet és a gyakorlat koncentrációjának tantárgyi megteremtésével segítse kialakítani a tanulókban azt a készséget, hogy az ismereteket a gyakorlati munkában optimálisan hasznosítani tudja.Az ismeretek elsajátításán keresztül alakuljon ki egy olyan motivációs bázis, amely elengedhetetlenül szükséges a szakmai igényességhez, a lelkiismeretes munkavégzéshez.A tanulók logikai készségének fejlesztésével alapozzon meg olyan, elsősorban munkahelyeken konvertálható szakmai tudást, amelynek birtokában képesek lesznek a technikai, technológiai fejlődés várható kihívásainak megfelelni.
62
Alakítson ki a tanulókban kellő szakmai hivatástudatot, olyan kritikai szemléletet, mely a közlekedésbiztonsághoz és a biztonságos közlekedés feltételeinek megteremtéséhez alapvetően szükséges.
6.2. Kapcsolódó közismereti, szakmai tartalmak
A tantárgy alapozó jellegénél fogva a közismereti tantárgyakra, azok közül is elsősorban a matematikára, a fizikára és a kémiára épül.A Matematika tantárgyból:
az algebrai műveleteka geometriai alapfogalmak és alapszerkesztésekaz elsőfokú egyenletek
A Fizika tantárgyból:a mozgásokés a dinamika alapjai témakörök épít.
A Kémia tantárgyból:atomok szerkezetefémek és vegyületeiknemfémes elemek és vegyületeikműanyagok
6.3. Témakörök
6.3.1. Alapfogalmak 12 óra/ 12 óraAlapfogalmak
gépészetben gyakorta használatos anyagok alapvető fizikai, kémiai, mechanikai, technológiai tulajdonságainyersanyag, alapanyag, előgyártmány, segédanyag
Fémtani alapfogalmakfémek kristályrendszereiszínfémek kristályosodásának főbb jellemzői
kristályosodási sebesség- és képességpolikrisztallin dermedés,rácshibák, diszlokációa vas allotróp átalakulása lehűlési és hevítési görbéjével
ötvözet fogalma, az ötvözés módja, az ötvözetet alkotó fémek kapcsolataa kétalkotós ötvözettípusok lehűlési folyamatakétalkotós egyensúlyi diagram fogalma, lényegea lehűlési görbe felvételének módszerekétalkotós egyensúlyi diagram szerkesztését lehűlési görbékbőlkétalkotós egyensúlyi diagramok olvasási szabályaikét fém egyensúlyi diagramjai, ha a képződő szövetelem:
szilárd oldat, eutektikumszilárd oldat és eutektikum
az acél gyors hűtésekor bekövetkező változások, C-görbék
63
6.3.2. Fémes szerkezeti anyagok 12 óra/ 14 óra
nyersvasak és jellemző összetételükacélok csoportosítása, jelölése összetétel, tulajdonság és felhasználás szerintacélok szerkezeti elemek céljára
képlékeny alakításra alkalmas acélokautomata acélokbetonacéloksínacélokrugóacélokgolyóscsapágy acélokszelepacélokbevonatolt acélok
acélok szerkezetépítés céljáramelegen hengerelt acélokfinomszemcsés szerkezeti acélok
hőkezelési célú acélokfelületedzhető acéloknemesíthető acélokbetétben edzhető acéloknitridálható acélok
különleges tulajdonságú acélokmelegszilárd acélokhidegszívós acélok korrózióálló acélokhőálló acélok
szerszámacélokhidegalakító szerszámacélokmelegalakító szerszámacélokműanyag megmunkáló szerszámacélokgyors acélok
acélöntvényekötvözetlen acélöntvényekötvözött acélöntvények
öntöttvasaklemezgrafitos öntöttvasakgömbgrafitos öntöttvasakötvözött öntöttvasaktempervasak
alumínium tulajdonságai, a szennyező- és ötvöző anyagok hatása, az alumíniumötvözetek csoportosításának alapja, felhasználási területükréz tulajdonságai, előállítása, ötvözetei, felhasználási területeión és az ólom tulajdonságai, ötvözetei, jellemző felhasználási területei
6.3.3. Nemfémes szerkezeti anyagok 12 óra/ 12 óra
műanyag fogalma
64
műanyagok előnyös és hátrányos tulajdonságaiműanyagok fő csoportjai és legjellemzőbb tulajdonságai
termoplasztokduroplasztokelasztomerekegyéb nemfémes anyagokkerámiákkompozit anyagoküvegfapapírtextilanyagokbőrkenőanyagok
6.3.4. Öntészet, melegalakítások, hőkezelések 18 óra/ 18 óra
Öntészetaz öntés célja, jelentőségeaz öntészet munkafolyamatai
formakészítésolvasztás, öntésöntvénytisztítás, kikészítés
homokformázásprecíziós öntésállandó formába öntések
gravitációs öntés,nyomásos öntés,a centrifugál öntés
Képlékeny melegalakításokcsoportosításuk
kovácsolássajtoláshengerlés
egyéb melegalakító eljárásokszabadon alakító kovácsolás szerszámai, műveleteisüllyesztékes kovácsoláshengerlés berendezése, anyagai, technológiájasajtolás berendezései, anyagai, technológiája
Hőkezelésekhőkezelések csoportosítása, műveleteihőkezelő berendezésekacél hőkezelése
keményítő hőkezelésekegyneműsítő izzításokszívósságfokozó hőkezelésekkérgesítő eljárásoknitridálásötvöző hőkezelések
65
öntöttvas hőkezeléseszürkeöntvények hőkezelésefehéröntvények hőkezelése
ötvöző anyagok befolyása az anyag hőkezelhetőségi tulajdonságairadekarbonizációs jelenség hatásaialumínium és ötvözeteinek hőkezelése
6.3.5. Kötések 12 óra/ 14 óra
Hegesztéshegeszthetőség fogalmahegesztő eljárások csoportosítása
bevont elektródás ívhegesztésfogyó elektródás, semleges védőgázos ívhegesztésfogyó elektródás, aktív védőgázos ívhegesztésvolframelektródás, semleges védőgázos ívhegesztés
lánghegesztés és lángvágás technológiájaegyéb ömlesztő hegesztő eljárások
fedettívű hegesztésplazmahegesztéselektronsugaras hegesztéslézersugaras hegesztésaluminotermikus hegesztés
ellenállás hegesztésekponthegesztésvonalhegesztésdudorhegesztéstompahegesztésfólia- és iker fóliahegesztéssajtoló hegesztési eljárásokacél- és vasöntvények hegesztése
alumínium- és ötvözetei hegesztéseréz- és ötvözetei hegesztéseműanyaghegesztő eljárásoka hegesztés előkészítő- és utólagos munkálataihegesztési hibák
Forrasztásforrasztás meghatározása, technológiájaforraszanyag fogalma, megválasztásának szempontjaiforrasztási technológiák csoportosítása a forrasztás hőmérséklete szerintfolyasztószer feladata, jellemző tulajdonságaiforrasztópákával végzett forrasztő eljárásoklángforrasztási eljárások
Fémragasztása fémragasztás célja, alkalmazási területeiragasztóanyagoka ragasztás technológiája
66
különféle anyagok ragasztása
6.3.6. Forgács nélküli hideg alakítások 6 óra/ 8 óra
forgács nélküli hidegalakítások jelentősége és gazdaságosságahidegalakító műveletek
vágásdaraboláskivágás, lyukasztáshajlításmélyhúzás
térfogatalakításokhidegzömítéshidegfolyatás
6.3.7. Forgácsolás 12 óra/ 12 óra
Térfogat csökkentéses javítások, forgácsolásforgácsolás elmélete
forgácsképződésforgácsoló szerszámok élgeometriájaforgácsolási erőforgácsolás közbeni hőképződésszerszámkopás és élettartam
forgácsolási technológiákesztergálásfúrás, furatbővítésgyalulás, vésésüregelés, alakhúzásmarásfűrészelésabrazív megmunkálásokmenetmegmunkálásokfogazásokkülönleges anyagleválasztási technológiák
szikraforgácsoláselektrokémiai megmunkálásokultrahangos forgácsolásplazmasugaras megmunkálásoklézeres megmunkálások
6.3.8. Felújítási technológiák 10 óra/ 10 óra
Térfogat növeléses alkatrész felújítási technológiákfelrakó hegesztési eljárásokfémszórás
fémszórás lánggalnagyfrekvenciás fémszórásfémszórás gyakorlati alkalmazási területei
67
galvanizálásoknikkelezéskrómozáskadmiumozásfoszfátozás
műanyagozásbevonások technológiáilángszórásos műanyagozáslebegtetett poros műanyagozásgázégő nélküli porszórásbemártásos eljárás
fémkitteléshárom alkotós gyantás fémkittelésfémkittelés műgyanta kittekkelpoliészter bázisú fémgyanta kittelés
6.3.9. Anyag és hibakereső vizsgálatok 22 óra/ 24 óra
Anyagvizsgálatokanyagvizsgálati módszerek felosztásaszakítóvizsgálatok
elvepróbatest alakja, méreteszakítógép szerkezeti felépítéseszakítóvizsgálattal meghatározható anyagi jellemzőkszakítóvizsgálat magas hőmérsékletenszakítóvizsgálat hűtött állapotban
keménységmérésekBrinell-keménységmérésVickers-féle keménységmérésRockwell-féle keménységmérésDinamikus keménységmérési módszerek
törésmechanikai vizsgálatokütve hajlító vizsgálatok
fárasztó vizsgálatokfárasztóvizsgálat forgó- hajtogatássalfárasztóvizsgálat húzás – nyomássalfárasztóvizsgálat hajlítássalfárasztóvizsgálat csavarással
nyíró vizsgálatnyomó vizsgálathideg alakíthatósági vizsgálatok
hajlító próbákmélyhúzhatósági próbákhajtogató próbákcsavaró vizsgálatcsövek vizsgálatai
melegalakíthatósági vizsgálatokduzzasztási próba
68
hajlító próbaönthetőségi próbavéglap edzhetőségi próbahegeszthetőségi próba
Hibakereső vizsgálatok szemrevételezéses vizsgálatokpenetrációs vizsgálatokmágneses repedésvizsgálatokörvényáramos vizsgálatokultrahangos vizsgálatokradiológiai vizsgálatokizotópos vizsgálatokfüstgázelemző vizsgálatok
füstgáz elemzési módszerekQrsat- módszerinfravörös abszorpciós módszerelektrokémiai elven működő módszerek
6.3.10. Szereléstechnika 20 óra/ 20 óraszerelési alapfogalmak
gépipari szerelésszerelési méretláncoka teljes cserélhetőség módszere,a részleges cserélhetőség módszere,a kiválasztás vagy válogatás módszere,az utólagos illesztés módszere,a beszabályozás vagy mozgó kiegyenlítés módszere
szerelési rendszereka munkadarabok mozgási módja,a szerelés térbeli elrendezése,a szakosítás mértéke,a szerelés ütemessége,a szerelés szervezése, szerelés és alkatrészgyártás összefüggésea szerelés dokumentációja
Alkatrészek tisztítása a tisztítás fontossága, alkalmazásaalkatrészekre tapadó szennyeződések osztályozása
vegyi összetételük (szerves, szervetlen, zsíros, lúgos, semleges)halmazállapotuk (szilárd, cseppfolyós)eredetük (az érintkező munkaközeg lerakódásai, korrózió, felületre való tapadásuk mértéke alapján (por, hámló festékréteg) is
a tisztítás fizikai és kémiai alapjaia tisztítás leggyakoribb módszerei
69
fizikai tisztítás módszerei:lángsugaras tisztításoldószeres mosásgőzsugár-tisztítás
kémiai tisztítási módszerek:festék lemaratáspácoláslúgos tisztításoksavas tisztítások
mechanikai tisztítási módszerek:tisztítás kézi, vagy gépi kefével, csiszolásszemcseszórásfolyadéksugaras tisztítás
alkatrész tisztító berendezések
1.2.3.4.5.6.
6.1.6.2.6.3.6.4. A képzés javasolt helyszíne (ajánlás)
6.5. A tantárgy elsajátítása során alkalmazható sajátos módszerek, tanulói tevékenységformák (ajánlás)
A tantárgy elsajátítása során alkalmazható sajátos módszerek (ajánlás)
Sorszám
Alkalmazott oktatásimódszer neve
A tanulói tevékenység szervezeti kerete
Alkalmazandó eszközök és
felszerelések (SZVK 6. pont lebontása,
pontosítása)egyén
icsopo
rtosztál
y1.1 magyarázat x1.2. elbeszélés x1.3. kiselőadás x1.4. megbeszélés x1.5. vita x1.6. szemléltetés x1.7. házi feladat x
A tantárgy elsajátítása során alkalmazható tanulói tevékenységformák (ajánlás)
Sor-szám
Tanulói tevékenységforma Tanulói tevékenység
szervezési kerete(differenciálási
módok)
Alkalmazandó eszközök és felszerelések (SZVK 6. pont
lebontása,
70
pontosítása)
Egyé
ni
Cso
por
t-bo
ntás
Osz
tály
-ke
ret
1. Információ feldolgozó tevékenységek
1.1. Olvasott szöveg önálló feldolgozása X
1.3. Olvasott szöveg feldolgozása jegyzeteléssel X
1.4. Hallott szöveg feldolgozása jegyzeteléssel X
1.6. Információk önálló rendszerezése X
2. Ismeretalkalmazási gyakorló tevékenységek, feladatok
2.1. Írásos elemzések készítése x2.2. Leírás készítése x2.3. Tesztfeladat megoldása x3. Képi információk körében
3.1. Rajz értelmezése x3.2. Rajz készítése leírásból x3.3. Rajz készítés tárgyról x3.4. Rajz kiegészítés x3.5. Rajz elemzés, hibakeresés x
4. Komplex információk körében
4.1. Jegyzetkészítés eseményről kérdéssor alapján X
5. Csoportos munkaformák körében
5.1. Információk rendszerezése mozaikfeladattal X
6. Gyakorlati munkavégzés körében
6.1. Munkamegfigyelés adott szempontok alapján X
7. Üzemeltetési tevékenységek körében
7.1. Géprendszer megfigyelése adott szempontok alapján X
8. Vizsgálati tevékenységek körében
8.1. Technológiai próbák végzése x8.2. Technológiai minták elemzése x
6.6. A tantárgy értékelésének módjaA nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény. 54. § (2) a) pontja szerinti értékeléssel.
7. Elektrotechnika-elektronika tantárgy 136 óra/ 144 óra** 9-13. évfolyamon megszervezett képzés/13. és 14. évfolyamon megszervezett képzés
71
7.1. A tantárgy tanításának célja
Fejlessze a tanulók logikai készségét, alapozza meg a szakmai tantárgyak feldolgozását, fejlessze a tanulók számolási készségét, biztonságát és a nagyságrendi érzék kialakulását, alapozza meg a tanulók villamossággal és elektronikával kapcsolatos szakmai ismereteit
7.2. Kapcsolódó közismereti, szakmai tartalmak
Matematika: aritmetikai, algebrai és geometriai ismeretekFizika: anyagismereti, mechanikai, termodinamikai, optikai, hullámtani ismeretek
7.3. Témakörök 7.3.1. Villamos alapfogalmak 22 óra/
22 óraVillamos alapfogalmak
elektronelméletAz elektromos töltések eloszlása atomokban, molekulákban, ionokon belül és a vegyületekben. Vezetők, félvezetők és szigetelők molekuláris szerkezete.
statikus elektromosság és elektromos vezetésStatikus elektromosság és az elektrosztatikus töltések eloszlása. A vonzás és taszítás elektrosztatikus törvényei. A töltés egységei, Coulomb-törvény. Elektromos vezetés szilárd anyagokban, gázokban és vákuumban.
elektromosságtani fogalmakAz alábbi fogalmak, mértékegységeik és a rájuk ható tényezők: feszültségkülönbség, elektromotoros erő, feszültség, áramerősség, ellenállás, vezetés, töltés, egyezményes folyásirány, elektronok áramlása.
elektromos áram keltéseFeszültség keltése az alábbi módszerekkel: fény, hő, súrlódás, nyomás, kémiai folyamatok.
Villamos áram hatásaiHőhatás
ellenállások melegedése, fajhő, hőmennyiség, felhasználás.
Vegyi hatáselektrolízis, Faraday-törvény, elektrokémiai korrózió, korrózió-védelem.
Élettani hatásfogalma, áram hatása ideg és izom rendszerre.
MágnesességIdőben állandó mágneses terek
A mágnesesség elmélete. Mágnesek tulajdonságai. A Föld mágneses terében felfüggesztett mágnes viselkedése.
72
Mágnesezés és demagnetizálás. Mágneses árnyékolás. Mágneses anyagok különböző fajtái. Elektromágnesek felépítése és működési elve. Jobbkéz-szabály áramvezető körüli mágneses tér meghatározására. Mágneses fluxus, térerősség, mágneses indukció, gerjesztés, permeabilitás. Mágnesezési hiszterézis-görbe, remanencia, koercitív erő, telítési pont.
Időben változó mágneses terekFaraday-törvény. Lenz-törvény és a polaritást meghatározó szabályok. Mozgási indukció. Nyugalmi indukció. Önindukció, tekercs önindukciós tényezője. Kölcsönös indukció, tekercsek kölcsönös indukciós tényezője. Örvényáram.
7.3.2. Egyenfeszültségű áramkörök 16 óra /16 óra
egyenfeszültség forrásokPrimer elemek és szekunder elemek (akkumulátorok) fajtái, felépítésük, kémiai folyamataik, jellemzőik. Sorba és párhuzamosan kötött cellák. Belső ellenállás és hatása a telepre. Termoelemek felépítése, anyagai, működése és jellemzői. Fotocellák, fényelem felépítése, működése és jellemzői.
villamos törvényszerűségekOhm-törvény, Kirchoff első és második törvénye. Az ellenállás, feszültség és áramerősség kiszámítása a fenti törvények segítségével. Ideális és valós feszültség források, belső ellenállás, üresjárási feszültség, kapocs feszültség. Feszültség forrás helyettesítő kapcsolások, Thevenin, Norton helyettesítő kép. Üzemállapotok, üresjárás, terhelés, rövidzárás. Kapcsolások, soros, párhuzamos, vegyes jellemzői.
ellenállásEllenállás és az azt befolyásoló tényezők. Fajlagos ellenállás. Ellenállások színkódolása, értékei és tűrései, szokásos értékei, névleges teljesítménye wattban. Soros és párhuzamos ellenállások. Az összes ellenállás kiszámítása soros, párhuzamos és soros-párhuzamos kapcsolásoknál. Potenciométerek és szabályozó ellenállások működése és alkalmazása. Wheatstone-hidak működése. Pozitív és a negatív hőmérsékleti együttható. Termisztorok (NTK, PTK), feszültségfüggő ellenállások.
villamos teljesítmény és munkaVillamos teljesítmény és munka fogalma, mértékegysége és meghatározása az áramkör adataiból. A teljesítmény mérésének módja. A hatásfok, villamos készülékek jellemző hatásfoka. Az ellenállások terhelhetősége.
kapacitás-kondenzátorKondenzátorok működése és funkciója. Lemezek feltöltődési felületét meghatározó tényezők, lemezek közötti távolság,
73
lemezek száma, dielektrikum és dielektromos állandó, üzemi feszültség, névleges feszültség. Kondenzátor-fajták, felépítés és funkció. Kondenzátorok színkódolása. Kapacitás- és feszültség-számítások soros és párhuzamos áramköröknél. Kondenzátor exponenciális feltöltődése és kisülése, időállandók. Kondenzátorok vizsgálata.
7.3.3. Váltakozó áramú áramkörök 12 óra/ 12 óra
váltakozó áram elmélete:Szinusz-hullám: fázisszög, periódusidő, frekvencia, körfrekvencia. A feszültség pillanatnyi, átlag-, négyzetes közép, csúcs- és csúcstól csúcsig mért értékei és ezek kiszámítása a feszültséggel, áramerősséggel. Egyfázis- /háromfázis előállítása jellemzői. Váltakozó áramú teljesítmények, hatásos, meddő, látszólagos teljesítmény egy- és háromfázis esetén. Váltóáramú munkavégzés, hatásfok. Háromszög- és négyszöghullámok.
Ohmos (R), kapacitív (C) és induktív (L) áramkörök:A feszültség és az áramerősség fázisviszonya L-, C- és R-áramkörökben, párhuzamos, soros és soros-párhuzamos kapcsolásnál. Teljesítmény-leadás L-, C- és R-áramkörökben. Eredő impedancia, fázisszög, teljesítménytényező, feszültség és áramerősség számítása. Hatásos, látszólagos és meddő teljesítmény számítása. Rezgőkör
7.3.4. Villamosgépek 14 óra/ 14 óratranszformátorok
Transzformátorok felépítése és működése; Transzformátor-veszteségek és leküzdésük módszerei; Transzformátor működése terhelés mellett és terhelés nélkül; Teljesítmény átvitel, hatásfok, polaritás-jelölések; Vonali és fázisfeszültségek és áramok számítása; Teljesítmény-számítás háromfázisú rendszereknél; Primer és szekunder áram, feszültség, tekercsszám viszony, teljesítmény, hatásfok; Feszültségváltó
egyenáramú forgógépekA motor és a generátor alapelve. Egyenáramú generátor alkotórészeinek felépítése és célja. Egyenáramú generátorok működése és azok a tényezők, amelyek a teljesítményt és az áramot befolyásolják az egyenáramú generátorokban. Egyenáramú motorok működése és azok a tényezők, amelyek az egyenáramú motorok teljesítményét, forgatónyomatékát, fordulatszámát és forgásirányát befolyásolják. Külső, soros, mellékáramköri és vegyes gerjesztésű motorok; Indítógenerátorok felépítése.
váltóáramú forgógépekváltakozó áramú generátorok
Tekercs forgása mágneses erőtérben és a keletkező hullámforma. Szinkron generátor. Forgó armatúrás és forgó mágneses mezős váltakozó áramú generátorok
74
működésmódja és felépítése. Egyfázisú, kétfázisú és háromfázisú generátorok. Háromfázisú csillag- és delta-kapcsolások előnyei és alkalmazása. Állandó mágneses generátorok
váltakozó áramú motorokEgy- és többfázisú váltakozó áramú szinkronmotorok és aszinkron motorok felépítése, működési elvei és jellemzői. A fordulatszám és a forgásirány ellenőrzésének módszerei. Forgó mágneses mező létrehozásának módszerei: kondenzátor, induktor, árnyékolt vagy osztott pólus.
7.3.5. Szűrő áramkörök és póluselmélet 8 óra/ 8 óra
Szűrő áramkörökAlul áteresztő, felül áteresztő, sáváteresztő, sávzáró szűrők működésmódja, jellemzői, alkalmazása és használata.
Kétpólus, négypólus elméletKétpólus helyettesítés: aktív és passzív kétpólusok helyettesítése.Négypólus helyettesítés: impedancia, admitancia és hibrid paraméteres helyettesítés.
7.3.6. Félvezetők és alkalmazásuk 22 óra/ 26 óra
DiódákAnyagok, elektronkonfiguráció, elektromos tulajdonságok. P és N típusú anyagok: a szennyezések hatása a vezetésre, többségi / kisebbségi töltéshordózókra. PN-átmenet félvezetőkben. Potenciál kialakulása PN-átmeneteknél előfeszültség nélkül, nyitó és záró irányú előfeszültség mellett. Egyenirányító diódák fő jellemzői és alkalmazása. Sorba és párhuzamosan kapcsolt diódák. Vezérelt egyenirányítók (tirisztorok), Világító diódák (LED), fotódiódák, Zener dióda, Shottky-dióda. Feszültségfüggő ellenállások (varisztorok). Ezek alkalmazása. Diódák jelölései. Diódák működésének ellenőrzése.
TranzisztorokPNP és NPN tranzisztorok felépítése működése és jellemzői. Térvezérlésű tranzisztorok felépítése működése és jellemzői. Tranzisztorok alkalmazása: erősítő-osztályok (A, B, C). Egyszerű áramkörök: erősítő, kapcsoló és stabilizáló. Többfokozatú áramkörök: kaszkádkapcsolású, ellenütemű erősítők, oszcillátorok, multivibrátorok, jelformáló áramkörök.
Integrált áramkörökanalóg integrált áramkörök
Megjelenési formái, felépítése, jellemzői. Műveleti erősítő jelölése, felépítése, jellemzői. Műveleti erősítős kapcsolások: invertáló, nem invertáló erősítő, integráló,
75
differenciáló áramkör, oszcillátor, multivibrátor kapcsolások.
digitális integrált áramkörökMegjelenési formák, felépítés, jellemzők, jelölésmód.
nyomtatott áramkörökFelépítése, jellemzői, felhasználása.
7.3.7. Száloptika, elektronikus kijelzők 6 óra/ 10 óra
száloptikaFénnyel kapcsolatos alaptörvények. Optikai adók, közvetítő közegek (optikai szálak) optikai vevők működése, jellemzői.
katódsugárcsőves kijelző (CRT)Felépítés, működés, jellemzők.
világító diódás kijelző (LED)Felépítés (kialakítás), működés, jellemzők.
folyadék kristályos kijelző (LCD)Fajták, felépítés (kialakítás), működés, jellemzők.
plazma kijelzőFelépítés (kialakítás), működés, jellemzők.
7.3.8. Digitális áramkörök 36 óra/ 36 óra
Digitális technika alapjaiszámrendszerek
Bináris, oktális, decimális, hexadecimális számrendszerek. Műveletek számrendszerekben. Átváltás számrendszerek között.
kód rendszerekNumerikus kódok, karakteres kódok.
logikai algebraLogikai változó, alapműveletek, logikai függvények. Boole algebra. Logikai függvények egyszerűsítése. Carnaught-tábla.
Digitális áramkörökkombinációs hálózatok
Digitális kapu áramkörök alap fajtái, jellemzőik és felhasználása logikai függvények megvalósítására.
sorrendi hálózatokDigitális tároló áramkörök alap fajtái, jellemzőik és felhasználása számlálók, léptető áramkörök megvalósításához.
multiplexerek, demultiplexerekKódoló, dekodoló áramkörök megvalósítása kapu és speciális áramkörökből.
analóg-digitál (A/D), digitál-analóg (D/A) átalakítókPasszív és aktív elemek felhasználása, közvetett és közvetlen átalakítók, pillanatérték és átlag érték átalakítók. Súlyozott ellenállás hálózat, műveleti erősítős
76
D/A. Kompenzációs, feszültség-idő átalakítós, kettős meredekségű A/D.
Számítógépek alapvető felépítése, működésedigitális számítógép felépítése
Neumann-elv, BUS rendszerek.mikroprocesszorok
Felépítése, kiviteli formák, jellemzők, működés alapjaimemóriák
ROM, EROM, EPROM, RAM. Kiviteli formák, jellemzők, működés.
illesztő egységekPCI, SATA, IDE, USB.
perifériákBe- és kimeneti egységek. Adattárolás (FDD, HDD, SDD, CD, DVD, Blueray, Pendrive, memória kártya), adatmegjelenítés (grafikus kártya, nyomtató), egér, billentyűzet.
7.4. A képzés javasolt helyszíne (ajánlás)
Multimédiás tanterem.
7.5. A tantárgy elsajátítása során alkalmazható sajátos módszerek, tanulói tevékenységformák
A tantárgy elsajátítása során alkalmazható sajátos módszerek (ajánlás)
Sorszám
Alkalmazott oktatásimódszer neve
A tanulói tevékenység szervezeti kerete
Alkalmazandó eszközök és
felszerelések (SZVK 6. pont lebontása,
pontosítása)egyén
icsopo
rtosztál
y1.1. magyarázat X1.2. elbeszélés X1.3. kiselőadás X X1.4. megbeszélés X1.5. szemléltetés X1.6. házi feladat X
A tantárgy elsajátítása során alkalmazható tanulói tevékenységformák (ajánlás)
Sor-szám Tanulói tevékenységforma
Tanulói tevékenység
szervezési kerete(differenciálási
módok)
Alkalmazandó eszközök és felszerelések (SZVK 6. pont
lebontása, pontosítása)
Egyé
ni
Cso
por
t-bo
ntás
Osz
tály
-ke
ret
1. Információ feldolgozó tevékenységek
77
Sor-szám Tanulói tevékenységforma
Tanulói tevékenység
szervezési kerete(differenciálási
módok)
Alkalmazandó eszközök és felszerelések (SZVK 6. pont
lebontása, pontosítása)
Egyé
ni
Cso
por
t-bo
ntás
Osz
tály
-ke
ret
1.1. Olvasott szöveg önálló feldolgozása X
1.3. Olvasott szöveg feldolgozása jegyzeteléssel X
1.4. Hallott szöveg feldolgozása jegyzeteléssel X
1.6. Információk önálló rendszerezése X
2. Ismeretalkalmazási gyakorló tevékenységek, feladatok
2.1. Válaszolás írásban mondatszintű kérdésekre X
2.2. Tesztfeladat megoldása X2.3. Szöveges előadás egyéni
felkészüléssel X
2.4. Tapasztalatok utólagos ismertetése szóban X
3. Képi információk körében3.1. Rajz értelmezése X X3.2. Rajz elemzés, hibakeresés X X
4. Komplex információk körében
4.1. Jegyzetkészítés eseményről kérdéssor alapján X
5. Csoportos munkaformák körében
5.1. Információk rendszerezése mozaikfeladattal X
6. Gyakorlati munkavégzés körében
6.1. Munkamegfigyelés adott szempontok alapján X
7. Üzemeltetési tevékenységek körében
7.1. Géprendszer megfigyelése adott szempontok alapján X
8. Vizsgálati tevékenységek körében
8.1. Tárgyminták azonosítása X
7.6. A tantárgy értékelésének módja
A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény. 54. § (2) a) pontja szerinti értékeléssel.
78
79
A10417-12 azonosító számú
Közlekedéstechnikai gyakorlatokmegnevezésű
szakmai követelménymodul
tantárgyai, témakörei
80
A 10417-12 azonosító számú Közlekedéstechnikai gyakorlatok megnevezésű szakmai követelménymodulhoz tartozó tantárgyak és témakörök oktatása során fejlesztendő kompetenciák
10417-12 Közlekedéstechnikai gyakorlatok
Karbantartási gyakorlatok
Mérési gyakorlatok
Mér
és é
s el
őraj
zolá
s
Meg
mun
kálá
s I.
Köt
ések
Meg
mun
kálá
s II
.
Anya
gviz
sgál
atok
Szer
elés
Villa
mos
mér
éste
chni
kai a
lapi
smer
etek
Egy
enár
amú
villa
mos
ala
pmér
ések
Válta
kozó
áram
ú vi
llam
os a
lapm
érés
ek
I. Válta
kozó
áram
ú vi
llam
os a
lapm
érés
ek
II.
FELADATOKGépipari alapméréseket végez x x x x xAlak- és helyzetpontossági méréseket végez általános eszközökkel x x x x
Anyagvizsgálatokat végez x x xVillamos méréseket végez analóg és digitális műszerekkel x x x xAlakítja a munkadarabot kézi forgácsoló alapeljárásokkal x xAlakítja a munkadarabot gépi forgácsoló alapeljárásokkal x xKéplékenyalakítást végez kézi alapműveletekkel x x
Darabol kézi és gépi műveletekkel x xAlakítja a munkadarabot kézi kisgépes eljárásokkal x x
Szerelési műveleteket végez xOldható és nem oldható kötéseket készít x xElektromos vezetékeket, csatlakozókat szerel x x x x xÁramköröket készít kapcsolási rajz alapján x x xElőkészíti a feladat végrehajtásához szükséges anyagokat, szerszámokat x x x x x x x xEllenőrzi az alkalmazott gépek, berendezések működőképességét x x x x x x x x x xAlkalmazza a munkavédelmi, tűzvédelmi, környezetvédelmi előírásokat x x x x x x x x x x
SZAKMAI ISMERETEKMechanikai mérőműszerek kezelése x x x x xMechanikai mérőműszerek felhasználási területe x x x x x
Anyagvizsgálati eszközök xAnalóg műszerek kezelésének és x x x x
81
10417-12 Közlekedéstechnikai gyakorlatok
Karbantartási gyakorlatok
Mérési gyakorlatok
Mér
és é
s el
őraj
zolá
s
Meg
mun
kálá
s I.
Köt
ések
Meg
mun
kálá
s II
.
Anya
gviz
sgál
atok
Szer
elés
Villa
mos
mér
éste
chni
kai a
lapi
smer
etek
Egy
enár
amú
villa
mos
ala
pmér
ések
Válta
kozó
áram
ú vi
llam
os a
lapm
érés
ek
I. Válta
kozó
áram
ú vi
llam
os a
lapm
érés
ek
II.
pontosságának ismereteDigitális műszerek kezelésének, felbontóképességének és pontosságának ismerete
x x x x
Kézi forgácsoló szerszámok alkalmazása x xForgácsoló és daraboló gépek kezelése x xSzerelő szerszámok, készülékek alkalmazása x xHegesztő, forrasztó szerszámok, berendezések kezelése xGépüzemeltetés, anyagmozgatás, emelőgépek munkabiztonsági szabályai x x xMunkavédelmi, tűzvédelmi, környezetvédelmi előírások x x
SZAKMAI KÉSZSÉGEKMechanikai mérések végrehajtása x x x x x xVillamos mérések végrehajtása x x xKülönböző anyagok megmunkálása x x xGépelemek, gépek szerelése x x xÁramkörök készítése x x x
SZEMÉLYES KOMPETENCIÁKMozgáskoordináció x x x x x x x xPrecizitás x x x x x x x x xMegbízhatóság x x x x x x x x x
TÁRSAS KOMPETENCIÁKSegítőkészség x x x x x x x x xIrányíthatóság x x x x x x x x x
MÓDSZER KOMPETENCIÁKRendszerező képesség x x x x x x x x x xTervezés x x x x x x x x x xMódszeres munkavégzés x x x x x x x x x x
82
8. Karbantartási gyakorlatok tantárgy 280 óra/ 360 óra** 9-13. évfolyamon megszervezett képzés/13. és 14. évfolyamon megszervezett képzés
8.1. A tantárgy tanításának célja
A szakmai gyakorlati képzés célja az, hogy a tanulókat az adott szakmában felkészítse az önálló, megfelelő minőségű munkavégzésre. A szakmai gyakorlat tanítása során fel kell eleveníteni az adott tevékenység elvégzéséhez kapcsolódó elméleti ismereteket is. A tanulók tudatos, nem csak utánzáson alapuló tevékenységéhez szükség van arra, hogy a munkavégzés elméleti alapjaival is tisztában legyenek. Ez lehetővé teszi azt, hogy a feladatot más-más körülmények között is végre tudják hajtani. A képzés végére a tanulónak el kell érni, hogy mind a minőség, mind a mennyiség terén olyan teljesítményt nyújtson, mint a frissen végzett szakmunkás szintje.Alapozó tárgyként alakítsa ki a műszaki életben elengedhetetlenül szükséges belső igényességet, lelkiismeretes és felelősségteljes munkavégzést, fejlessze a számítási feladatok, szerkesztések, méretezések algoritmusát és a problémamegoldó készséget.A gyakorlati képzés céljait figyelembe véve a gyakorlati képzés feladata, hogy sajátíttassa el a szakma legfontosabb gyakorlati ismereteit az önálló munkavégzéshez szükséges szinten, biztosítsa a munkavégzés minőségének állandó javulását, és a munkavégzés időszükségletének fokozatos csökkenését. A tananyag tartalma olyan legyen, hogy fejlessze a tanulók logikus gondolkodását, a módszeres hibakeresés képességét. A munkafeladatok értékelése segítse, illetve fejlessze a tanulók önismeretét, önértékelő képességét. A tanulók szakma iránti érdeklődésének felkeltése elsősorban a szakma jellegzetes termékeinek, munkaműveleteinek bemutatása révén érhető el.A gyakorlati képzés során alapvetően három tananyag-feldolgozási eljárás kerül alkalmazásra: a tárgyi eljárás, a műveleti eljárás és a műveleti komplex eljárás.
8.2. Kapcsolódó közismereti, szakmai tartalmak
A tantárgy alapozó jellegénél fogva a közismereti tárgyak közül a matematikára és a fizika tantárgyra épül (geometriai alapfogalmak és alapszerkesztések, erő, alakváltozás).A gyakorlati képzés szorosan kapcsolódik a 10416-12 Közlekedéstechnikai alapok modul tantárgyaihoz:
műszaki rajzmechanikagépelemek-géptantechnológiai alapismeretekelektrotechnika-elektronika
8.3. Témakörök
83
8.3.1. Mérés és előrajzolás (ögy) 24 óra/ 30 óra
A munkahely és környezetemunkavédelmi, balesetvédelmi és tűzvédelmi oktatása tanműhely bemutatásaaz oktatási kabinet rendjének ismertetésetisztségviselők megválasztása
Mérés és ellenőrzésa mérés és ellenőrzés céljaegyszerűbb mérő- és ellenőrzőeszközök felosztásamértékrendszerek, mértékegységekállítható és nem állítható mérőeszközökmérés tolómércévelmérés mozgószáras szögmérővelellenőrzőeszközök csoportosítása és használatukmérés és ellenőrzés összetett munkadarabokon
Bonyolultabb mérő- és ellenőrző eszközökfelosztásukmérés mikrométerrelmérés mérőórávalmérés egyetemes szögmérővelellenőrzőeszközökidomszerek
Előrajzolás síkbanelőrajzolás célja, műveleti sorrendjeelőkészítéselőrajzoláselőrajzolásnál előforduló szerkesztésekpontozásellenőrzéselőrajzolási feladatok
Térbeli előrajzolásszerszámai, segédeszközeibázisfelület megválasztásatérbeli előrajzolás szabályaitérbeli előrajzolási feladat
8.3.2. Megmunkálás I. (ögy) 48 óra/ 62 óra
A kalapács használata, a nyújtásképlékenység, képlékeny alakításrugalmas és maradó alakváltozáskézikalapácsok, a kalapács használatanyújtásegyenes- és íveltnyújtási feladatbaleseti veszélyek
Egyengetésaz egyengetés céljaidomvasak, csövek és lemezek egyengetése
84
baleseti veszélyekHajlítás
a hajlítás célja, elméletelemezek és rúdanyagok hajlításaaz idomacélok és csövek hajlításaa hajlított alkatrész kiterített méretének kiszámításabaleseti veszélyekhajlítási feladat
Vágás, harapás, faragás, vésésa vágás és harapás célja, a vágó kialakításavágás, harapás, faragás és vésésbaleseti veszélyekvágási, harapási, faragási és vésési feladatok
Nyírása nyírás célja, elméletenyírás kézi lemezollóvalnyírás emelőkaros gépiollóvalnyírás közben betartandó szabályokbaleseti veszélyeknyírási feladatok
Lyukasztáslyukasztás célja, elvekézi lemezlyukasztáslyukasztás géppelkülönböző lyukasztószerszámokbaleseti veszélyeklyukasztási feladat
Fűrészelésfűrészelés céljaa fűrészlap élkiképzése és befogásakülönböző fémfűrészekkézi fűrészelésgépi fűrészelésbaleseti veszélyekfűrészelési gyakorlat
Reszelésreszelés céljaa reszelő fogazata és fajtáia reszelők kiválasztása és megóvásaa reszelés folyamataa reszelés gépesítésebaleseti veszélyekreszelési feladat
Fúrás és süllyesztésa fúrás és a süllyesztés céljafúrószerszámokforgácsolás alapfogalmaia fúrógépek és a fúróeszközökcsigafúró köszörülésebaleseti veszélyek furatmegmunkálás közben
85
Kézi menetvágása kézi menetvágás céljaa csavar, mint gépelem
a csavarvonal keletkezése, az önzárás fogalmatöbb-bekezdésű menetekmenetrendszerek, menetelemekjobb- és balmenetmenetszelvények (profilok)
különböző csavar- és csavaranyafajtákkézi menetfúrás
menetfúróka menetfúró részeia kézi menetfúrás gyakorlataa menetfúrás munkaszabályai
külső csavarmenetek vágásamenetmetszőmenetmetszés gyakorlataa külső menetvágás munkaszabályai
csavarmenetek gépi megmunkálásabaleseti veszélyek kézi menetvágás közben
8.3.3. Kötések (ögy) 72 óra/ 92 óra
Szegecselésa szegecselés céljaszegecskötésekszegecsek igénybevételea szegecs méreteinek meghatározásaa szegecselés szerszámai és műveletegépi szegecselésbaleseti veszélyek szegecselés közbenösszetett szegecselési feladat
Csavarozása csavarkötések szerelésének céljaa csavarkötések fajtái és rendeltetésüka csavarkötések szerelésének szerszámai és munkaszabályaicsavarbiztosításokbaleseti veszélyek csavarozás közben
Csapszegek és csapszegkötésekKúpos kötésZsugorkötésÉk és ékkötésRetesz és reteszkötésLágyforrasztás
a forrasztás célja és fajtáiforrasztó kéziszerszámoka forrasztás előkészítése
a forrasztópáka előkészítéseforraszok
86
forrasztó segédanyagoka lágyforrasztás munkaszabályaibaleseti veszélyek lágyforrasztás közben
Fémragasztása fémragasztás jelentősége, ragasztóanyagoka ragasztott kötések alkalmazásaa ragasztás folyamata, a ragasztandó felületek előkezelésea ragasztásbaleseti veszélyek ragasztás közben
Keményforrasztása keményforrasztás célja, folyamata és segédanyagaia munkadarabok előkészítése keményforrasztáshoza forraszanyag megolvasztásaa munkadarabok utókezelésea keményforrasztás munkaszabályaibaleseti veszélyek keményforrasztás közben
Gázhegesztésa hegesztés célja és alkalmazási területehegesztőgázoka gázhegesztés berendezései, szerelvényei, segédanyagaivarratfajtáka gázhegesztés munkafolyamatai, hegesztési módszereka gázpalackok kezelése, tárolása, szállításabaleseti veszélyek gázhegesztés közben
Ívhegesztésaz ívhegesztés alkalmazási területea villamos ív és hőhatásaaz ívhegesztés gépei, felszerelései, segédeszközeiaz ívhegesztés folyamata
bevont elektródás ívhegesztésfogyóelektródás ívhegesztés (MIG-MAG)argon védőgázas volfrámelektródás ívhegesztés (AWI)
ívhegesztéskor előforduló hibákbaleseti veszélyek ívhegesztés közbenívhegesztési feladatok
8.3.4. Megmunkálás II. (ögy) 48 óra/ 62 óra
Hántolása hántolás és a csiszolás céljakézi hántolószerszámoka hántolást ellenőrző eszközöka hántolás munkaszabályaia hántolók élezésecsiszolásbaleseti veszélyek hántolás és csiszolás közbenhántolási és csiszolási feladat
Kovácsolás és hőkezelésa kovácsolás és hőkezelés célja
87
a kovácsolás berendezései és szerszámaia kovácsolás alapműveleteihőkezelés: edzés, megeresztés, lágyításbaleseti veszélyek kovácsolás és hőkezelés közben
Szerszámélezés, köszörülésa szerszámélezés célja, a köszörűgép jellemzőiköszörűkorongok jellemzőiszerszámok hűtéseköszörülés menetekülönböző szerszámok köszörülésebaleseti veszélyek köszörülés közben
Dörzsölés (dörzsárazás)a dörzsölés célja, a dörzsár fajtái és kialakításaa dörzsölés munkaszabályaibaleseti veszélyek dörzsölés közben
Esztergálásaz esztergálás céljaaz esztergagép és főbb részeia forgácsolás alapfogalmaiesztergakésekaz esztergakés és a munkadarab befogásaaz esztergagép kezelése és beállításaegyszerűbb esztergálási műveletekesztergálási feladatbaleseti veszélyek esztergálás közben
Marása marás és a gyalulás célja és alkalmazási területemarógépek és marószerszámoka marószerszámok és a munkadarabok befogásaa munkadarab be-, illetve felfogásaa marási művelet technológiai folyamatabaleseti veszélyek marás közben
Gyalulásgyalugépek és gyalukéseka gyalukés és a munkadarab befogásaa gyalulási művelet folyamatabaleseti veszélyek gyalulás közben
8.3.5. Anyagvizsgálatok (ögy) 24 óra/ 30 óra
Szerkezeti anyagok csoportosításaszerkezeti anyagok tulajdonságaivasfémekszínes-, könnyű- és nehézfémekműanyagok
Technológiai próbákkovácsolhatóság (lapítási próba)mélyhúzhatósági próbatechnológiai hajlítópróba
88
csőtágítási próbacsőperemezési próbaszikrapróbareszelési próbahegesztési varrat hajlító vizsgálata
Szakítóvizsgálatszerkezeti fémek vizsgálatafogalmak
próbatestek alakjahúzóerő és megnyúlásszakítófeszültségnyúlásteljes nyúlásrugalmassági nyúlásmaradandó nyúlásrugalmas nyúlásképlékeny alakváltozás
a szakítódiagram (feszültség – nyúlás diagram)arányossági határHooke-törvényrugalmassági határfolyáshatárszakítószilárdságszakítási nyúlás
egyéb anyagvizsgálati kísérletekKeménységmérés
statikus keménységmérésdinamikus keménységmérésBrinell-féle keménységmérés HBVickers-féle keménységmérés HVRockwell-féle keménységmérés HR (HRA, HRC, HRB, HRF)egyéb keménységmérési eljárások
Roncsolásmentes anyagvizsgálati módszerekmágneses repedésvizsgálatultrahangos vizsgálatfelületi hajszálrepedésvizsgálat a Met-L-Check eljárássalanyagvizsgálat röntgen vagy gamma sugarakkalegyéb anyagvizsgálati módszerek
8.3.6. Szerelés (ögy) 64 óra/ 84 óra
Kötőelemek szerelésekötőelemek szerelésének szabályaiszerelési gyakorlat
Csapágyak szerelésecsapágyak szerelésének szabályaiszerelési gyakorlat
Fogaskerekek szerelésefogaskerekek szerelésének szabályai
89
szerelési gyakorlatCsőkötések szerelése
csőkötések szerelésének szabályaiszerelési gyakorlat
Dugattyús motor szerelésedugattyús motorok szerelésének szabályaiszétszereléshibafelvételezésösszeszerelésszerelési gyakorlat
Forgattyús hajtómű szereléseforgattyús hajtómű szerelésének szabályaiszétszereléshibafelvételezésösszeszerelésszerelési gyakorlat
Lánc- és szíjhajtás szereléselánc- és szíjhajtás szerelésének szabályaiszétszereléshibafelvételezésösszeszerelésszerelési gyakorlat
Tengelykapcsolók szerelésetengelykapcsolók szerelésének szabályaiszétszereléshibafelvételezésösszeszerelésszerelési gyakorlat
Hajtóművek szerelésehajtóművek szerelésének szabályaiszétszereléshibafelvételezésösszeszerelésszerelési gyakorlat
Futóművek szerelésefutóművek szerelésének szabályaiszétszereléshibafelvételezésösszeszerelésszerelési gyakorlat
Fékek szerelésefékek szerelésének szabályaiszétszereléshibafelvételezésösszeszerelésszerelési gyakorlat
Kormányzási rendszerek szerelésekormányzási rendszerek szerelésének szabályaiszétszereléshibafelvételezés
90
összeszerelésszerelési gyakorlat
8.4. A képzés javasolt helyszíne (ajánlás)
8.5. A tantárgy elsajátítása során alkalmazható sajátos módszerek, tanulói tevékenységformák (ajánlás)
A tantárgy elsajátítása során alkalmazható sajátos módszerek (ajánlás)
Sorszám
Alkalmazott oktatásimódszer neve
A tanulói tevékenység szervezeti kerete
Alkalmazandó eszközök és
felszerelések (SZVK 6. pont lebontása,
pontosítása)egyén
icsopo
rtosztál
y1.1 magyarázat X1.2. elbeszélés X1.3. kiselőadás X1.4. megbeszélés X1.5. szemléltetés X1.6. projekt X1.7. házi feladat X
A tantárgy elsajátítása során alkalmazható tanulói tevékenységformák (ajánlás)
Sor-szám Tanulói tevékenységforma
Tanulói tevékenység
szervezési kerete(differenciálási
módok)
Alkalmazandó eszközök és felszerelések (SZVK 6. pont
lebontása, pontosítása)
Egyé
ni
Cso
por
t-bo
ntás
Osz
tály
-ke
ret
1. Információ feldolgozó tevékenységek
1.1. Olvasott szöveg önálló feldolgozása X
1.2. Olvasott szöveg feladattal vezetett feldolgozása X
1.3. Olvasott szöveg feldolgozása jegyzeteléssel X
1.4. Hallott szöveg feldolgozása jegyzeteléssel X
1.5. Hallott szöveg feladattal vezetett feldolgozása X
1.6. Információk önálló rendszerezése X
1.7. Információk feladattal vezetett rendszerezése X
2. Ismeretalkalmazási gyakorló tevékenységek, feladatok
91
Sor-szám Tanulói tevékenységforma
Tanulói tevékenység
szervezési kerete(differenciálási
módok)
Alkalmazandó eszközök és felszerelések (SZVK 6. pont
lebontása, pontosítása)
Egyé
ni
Cso
por
t-bo
ntás
Osz
tály
-ke
ret
2.1. Írásos elemzések készítése X2.2. Tesztfeladat megoldása X2.3. Szöveges előadás egyéni
felkészüléssel X
2.4. Tapasztalatok utólagos ismertetése szóban X
2.5. Tapasztalatok helyszíni ismertetése szóban X
3. Képi információk körében3.1. Rajz értelmezése X3.2. Rajz készítése leírásból X3.3. Rajz készítés tárgyról X3.4. Rajz kiegészítés X3.5. Rajz elemzés, hibakeresés X
4. Komplex információk körében4.1. Esetleírás készítése X4.2. Elemzés készítése
tapasztalatokról X
4.3. Jegyzetkészítés eseményről kérdéssor alapján X
5. Csoportos munkaformák körében
5.1. Feladattal vezetett kiscsoportos szövegfeldolgozás X
5.2. Kiscsoportos szakmai munkavégzés irányítással X
5.3. Csoportos helyzetgyakorlat X5.4. Csoportos versenyjáték X6. Gyakorlati munkavégzés
körében6.1. Árutermelő szakmai
munkatevékenység X6.2. Műveletek gyakorlása X6.3. Munkamegfigyelés adott
szempontok alapján X
7. Üzemeltetési tevékenységek körében
7.1. Géprendszer megfigyelése adott szempontok alapján X
7.2. Feladattal vezetett szerkezetelemzés X
7.3. Üzemelési hibák szimulálása és megfigyelése X
7.4. Adatgyűjtés géprendszer üzemeléséről X
8. Vizsgálati tevékenységek körében
92
Sor-szám Tanulói tevékenységforma
Tanulói tevékenység
szervezési kerete(differenciálási
módok)
Alkalmazandó eszközök és felszerelések (SZVK 6. pont
lebontása, pontosítása)
Egyé
ni
Cso
por
t-bo
ntás
Osz
tály
-ke
ret
8.1. Technológiai próbák végzése X8.2. Technológiai minták elemzése X8.3. Geometriai mérési gyakorlat X8.4. Anyagminták azonosítása X9. Szolgáltatási tevékenységek
körében9.1. Részvétel az ügyfélfogadáson,
esetmegfigyelés X9.2. Szolgáltatási napló vezetése X9.3. Önálló szakmai munkavégzés
felügyelet mellett X
9.4. Önálló szakmai munkavégzés közvetlen irányítással X
8.6. A tantárgy értékelésének módja
A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény. 54. § (2) a) pontja szerinti értékeléssel.
9. Mérési gyakorlat tantárgy 96 óra/144 óra** 9-13. évfolyamon megszervezett képzés/13. és 14. évfolyamon megszervezett képzés
9.1. A tantárgy tanításának célja
A tantárgy olyan műszaki módszereket és eszközöket mutat be, amelyek meghatározó szerepet játszanak a környező materiális világ megismerésében, valamint kvantitatív és kvalitatív jellemzésében. Mindezt azzal az igénnyel teszi, hogy valamennyi hallgatójának méréselméleti, méréstechnikai és műszertechnikai alapismereteket adjon és szemléletmódjával jelentős mértékben segítse valamennyi műszaki ismeretanyagának elsajátítását. Egy ilyen megalapozás elsősorban a tudatos modellalkotás és problémamegoldó készség fejlesztését jelenti. A tárgy mindezt a villamos mennyiségek alapvető mérési módszereinek és eszközeinek megismertetésén keresztül éri el jelentős mértékben támaszkodva az analógiák elvének következetes alkalmazásában rejlő lehetőségekre. További cél annak tudatosítása, hogy a mérésekkel szerzett információ szakszerű feldolgozása minden esetben igényli a mérések pontosságával kapcsolatos adatszolgáltatást is.
9.2. Kapcsolódó közismereti, szakmai tartalmak
93
Elektrotechnika-elektronika tantárgy valamennyi témaköre
9.3. Témakörök
9.3.1. Villamos méréstechnikai alapismeretek (ögy) 20 óra/ 30 óra
Műszer és méréstechnikai alapfogalmakA méréscélja és feladataA mérőeszközök csoportosításaA mérőműszerek elvi felépítéseAz érzékelő szervA mérőjel továbbító szervA mérőjel átalakító szervMérőműszerek kijelzőiMérési hibákA hiba fogalmaA hibák okaiCsoportosítás a hibák forrásai szerintCsoportosítás a hibák jellege szerintA hiba meghatározásaA mérési eredmények feldolgozásaMérőműszerek metrológiai jellemzőiA méréshatárMérési tartomány vagy mérési terjedelemAz érzékenység A pontosságA fogyasztás, a mérőéig A túlterhelhetőség A csillapítottság Használati helyzet Méréshatár, méréshatár kibővítéseA méréshatár kibővítése Ampermérő méréshatárának kibővítése Voltmérő méréshatárának kibővítése Áramváltó, feszültségváltó Univerzális műszerek Univeka Ganzuniv Lakatfogó A nemzetközi mértékegységrendszer alapjaiKialakulásának körülményei Alapmennyiségek és mértékegységei Származtatott egységek A prefixumokA laboratóriumi mérések fontosabb szabályaiA laboratórium rendjeMunkavédelmi és biztonsági szabályok Villamos áram élettani hatásaiElsősegélynyújtás villamos balesetek esetében
94
A mérések szervezése és menete A mérési jegyzőkönyvÉrintésvédelemÉrintésvédelem módjaiÉrintésvédelem szükségességeMunkavégzés feszültség alatti berendezésen
9.3.2. Egyenáramú villamos alapmérések (ögy) 28 óra/ 42 óra
Ellenállás mérése Kis értékű ellenállás mérése Ohm törvénye alapján Nagy értékű ellenállás mérése Ohm törvénye alapján Ellenállás mérése feszültségesések összehasonlításával Ellenállás mérése áramerősségek összehasonlításával Ellenállás mérése Wheatstone - híddal A fajlagos ellenállás mérése Az ellenállások hőmérsékletfüggésének vizsgálata Feszültségfüggő ellenállás vizsgálata Ellenállások soros kapcsolásának vizsgálataEllenállások párhuzamos kapcsolásának vizsgálata Ellenállások, vegyes kapcsolásának vizsgálata Feszültségosztók vizsgálata Potenciométerek vizsgálataA villamos teljesítmény és a villamos áram hőhatásának vizsgálataAz egyenáramú teljesítmény mérése A vízforraló hatásfokának meghatározása Ellenőrző kérdések Energiaforrások vizsgálata, méréseEnergiaforrások belső ellenállásának leadott teljesítményének és hatásfokának vizsgálata mérésEnergiaforrások soros és párhuzamos kapcsolásának vizsgálata
9.3.3. Váltakozóáramú villamos alapmérések I. (ögy)32 óra/ 48 óra
Mérések egyfázisú váltakozóáramú hálózatban Induktivitás méréseKondenzátor kapacitásának méréseTekercs induktivitásának és kondenzátor kapacitásának mérése három feszültség mérésévelInduktivitások soros kapcsolásának vizsgálataInduktivitások párhuzamos kapcsolásának vizsgálataKondenzátorok soros kapcsolásának vizsgálataKondenzátorok párhuzamos kapcsolásának vizsgálata Ellenállás és induktivitás soros kapcsolásának vizsgálata Ellenállás és induktivitás párhuzamos kapcsolásának vizsgálataEllenállás és kondenzátor soros kapcsolásának vizsgálataEllenállás és kondenzátor párhuzamos kapcsolásának vizsgálataEllenállás, tekercs és kondenzátor soros kapcsolásának vizsgálata
95
Ellenállás, tekercs és kondenzátor párhuzamos kapcsolásának vizsgálata Egyfázisú váltakozóáramú teljesítmény mérése
9.3.4. Váltakozóáramú villamos alapmérések II. (ögy)16 óra/ 24 óra
Mérések háromfázisú váltakozóáramú hálózatokbanFeszültség és áramerősség mérése háromfázisú rendszerbenHáromfázisú fogyasztó hatásos teljesítményének méréseHáromfázisú fogyasztó meddő teljesítményének mérése
9.4. A képzés javasolt helyszíne (ajánlás)
Elektrotechnikai laboratóriumi helyszín.
9.5. A tantárgy elsajátítása során alkalmazható sajátos módszerek, tanulói tevékenységformák (ajánlás)
A tantárgy elsajátítása során alkalmazható sajátos módszerek (ajánlás):
Sorszám
Alkalmazott oktatásimódszer neve
A tanulói tevékenység szervezeti kerete
Alkalmazandó eszközök és
felszerelések (SZVK 6. pont lebontása,
pontosítása)egyén
icsopo
rtosztál
y
1.1. magyarázat x x Villamos mérőműszerek és eszközök
1.2. elbeszélés x1.3. megbeszélés x x1.4. szemléltetés x Villamos mérőműszerek
és eszközök1.5. házi feladat x
A tantárgy elsajátítása során alkalmazható tanulói tevékenységformák (ajánlás):
96
Sor-szám Tanulói tevékenységforma
Tanulói tevékenység
szervezési kerete(differenciálási
módok)
Alkalmazandó eszközök és felszerelések (SZVK 6. pont
lebontása, pontosítása)
Egyé
ni
Cso
por
t-bo
ntás
Osz
tály
-ke
ret
1. Információ feldolgozó tevékenységek
1.1. Olvasott szöveg önálló feldolgozása X
1.2. Olvasott szöveg feldolgozása jegyzeteléssel X
1.3. Hallott szöveg feldolgozása jegyzeteléssel X
1.4. Információk önálló rendszerezése X
2. Ismeretalkalmazási gyakorló tevékenységek, feladatok
2.1. Válaszolás írásban mondatszintű kérdésekre X
2.2. Tesztfeladat megoldása X2.3. Szöveges előadás egyéni
felkészüléssel X
2.4. Tapasztalatok utólagos ismertetése szóban X
3. Képi információk körében3.1. Rajz értelmezése X3.2. Rajz elemzés, hibakeresés X
4. Komplex információk körében
4.1. Jegyzetkészítés eseményről kérdéssor alapján X
5. Csoportos munkaformák körében
5.1. Információk rendszerezése mozaikfeladattal X
6. Gyakorlati munkavégzés körében
6.1. Munkamegfigyelés adott szempontok alapján X
7. Üzemeltetési tevékenységek körében
7.1. Géprendszer megfigyelése adott szempontok alapján X
8. Vizsgálati tevékenységek körében
8.1. Tárgyminták azonosítása X
9.6. A tantárgy értékelésének módjaA nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény. 54. § (2) a) pontja szerinti értékeléssel.
97
A 11499-12 azonosító számú
Foglalkoztatás II.
szakmai követelménymodul
tantárgyai, témakörei
98
A 11499-12 azonosító számú, Foglalkoztatás II. megnevezésű szakmai követelménymodulhoz tartozó tantárgyak és a témakörök oktatása során fejlesztendő kompetenciák
11499-12 Foglalkoztatás II.
Foglalkoztatási alapismeretek
tém
akör
1
tém
akör
2
tém
akör
3
tém
akör
4
FELADATOK
SZAKMAI ISMERETEK
SZAKMAI KÉSZSÉGEK
SZEMÉLYES KOMPETENCIÁK
TÁRSAS KOMPETENCIÁK
MÓDSZERKOMPETENCIÁK
99
10. Foglalkoztatási alapismeretek tantárgy…óra/…óra*
* 9-13. évfolyamon megszervezett képzés/13. és 14. évfolyamon megszervezett képzés
10.1. A tantárgy tanításának célja
10.2. Kapcsolódó közismereti, szakmai tartalmak
10.3. Témakörök
10.3.1. Témakör 1…óra/…óra
A témakör részletes kifejtése..
10.3.2. Témakör 2…óra/…óra
A témakör részletes kifejtése..
10.3.3. Témakör 3… óra/…óra
A témakör részletes kifejtése..
10.3.4. Témakör 4… óra/…óra
A témakör részletes kifejtése..
10.4. A képzés javasolt helyszíne (ajánlás)
10.5. A tantárgy elsajátítása során alkalmazható sajátos módszerek, tanulói tevékenységformák (ajánlás)
A tantárgy elsajátítása során alkalmazható sajátos módszerek (ajánlás)
A tantárgy elsajátítása során alkalmazható tanulói tevékenységformák (ajánlás)
10.6. A tantárgy értékelésének módja
100
A 11498-12 azonosító számú
Foglalkoztatás I.
szakmai követelménymodul
tantárgyai, témakörei
101
A 11498-12 azonosító számú, Foglalkoztatás I. megnevezésű szakmai követelménymodulhoz tartozó tantárgyak és a témakörök oktatása során fejlesztendő kompetenciák
11498-12 Foglalkoztatás I.
Elhelyezkedést-munkavállalást
segítő idegen nyelv
tém
akör
1
tém
akör
2
tém
akör
3
tém
akör
4
FELADATOK
SZAKMAI ISMERETEK
SZAKMAI KÉSZSÉGEK
SZEMÉLYES KOMPETENCIÁK
TÁRSAS KOMPETENCIÁK
MÓDSZERKOMPETENCIÁK
102
11. Elhelyezkedést-munkavállalást segítő idegen nyelv tantárgy…óra/…óra*
* 9-13. évfolyamon megszervezett képzés/13. és 14. évfolyamon megszervezett képzés11.
11.1. A tantárgy tanításának célja
11.2. Kapcsolódó közismereti, szakmai tartalmak
11.3. Témakörök
11.3.1. Témakör 1…óra/…óra
A témakör részletes kifejtése..
11.3.2. Témakör 2…óra/…óra
A témakör részletes kifejtése..
11.3.3. Témakör 3… óra/…óra
A témakör részletes kifejtése..
11.3.4. Témakör 4… óra/…óra
A témakör részletes kifejtése..
11.4. A képzés javasolt helyszíne (ajánlás)
11.5. A tantárgy elsajátítása során alkalmazható sajátos módszerek, tanulói tevékenységformák (ajánlás)
A tantárgy elsajátítása során alkalmazható sajátos módszerek (ajánlás)
A tantárgy elsajátítása során alkalmazható tanulói tevékenységformák (ajánlás)
11.6. A tantárgy értékelésének módja
103
A10435-12 azonosító számú
Vasúti járműszerelő feladatai megnevezésű
szakmai követelménymodul
tantárgyai, témakörei
104
A 10435-12 azonosító számú Vasúti járműszerelő feladatai megnevezésű szakmai követelménymodulhoz tartozó tantárgyak és témakörök oktatása során fejlesztendő kompetenciák
10435-12 Vasúti járműszerelő feladatai
Vasúti járművek szerkezete, javításaVasúti
járműszerelési gyakorlat
Vasú
ti a
lapi
smer
etek
Egy
szer
ű- é
s fo
rgóv
ázas
hor
dműv
ek
Alvá
zak-
, já
rműs
zekr
énye
k és
ta
rtoz
ékai
kVo
ntat
ott j
árm
űvek
Szer
keze
tek
káro
sodá
sa, r
omlá
sa
Üze
mfe
nnta
rtás
–ka
rban
tart
ás -
javí
tás
Járm
űjav
ító ü
zem
ek é
svo
ntat
ási t
elep
ek g
épés
zeti
bere
ndez
ései
Foly
amat
ábra
, hál
óter
v
Vasú
ti já
rműv
ek k
özös
alk
atré
szei
nek
javí
tása
Mun
kavé
dele
m, m
unka
szer
vezé
sÜ
zem
fenn
tart
ás –
karb
anta
rtás
- ja
vítá
sJá
rműj
avító
üze
mek
és
vont
atás
ite
lepe
k gé
pész
eti b
eren
dezé
sei
Foly
amat
ábra
, hál
óter
v
Vasú
ti já
rműv
ek k
özös
alka
trés
zein
ek ja
vítá
sa
FELADATOKEllenőrzi, és szükség esetén javítja, cseréli a járműszekrény elemeit
x x x x x x x x x x x x x x
Ellenőrzi a főkeret, a járműszekrény állapotát, rajtuk szükség szerint javításokat végez
x x x x x x x x x x x x x
Ellenőrzi, és szükség esetén javítja, cseréli a törőelemeket, az ütköző és vonó- kapcsolókészülékeket
x x x x x x x x x x x x x
Ellenőrzi, és szükség esetén javítja, cseréli a jármű belső berendezéseit
x x x x x x x x x x x x x
Ellenőrzi a kerékpárokat (tengelyek, kerékvázak, abroncsok állapotát vizsgálja, repedéseket keres stb.)
x x x x x x x x x x x x x
Ellenőrzi, és szükség esetén javítja, cseréli a hordrugókat, a lengéscsillapítókat
x x x x x x x x x x x x x
Ellenőrzi, és szükség esetén javítja, cseréli az ágyvezetékeket, ágytokokat, csapágyakat
x x x x x x x x x x x x x
Ellenőrzi, és szükség esetén javítja, cseréli a forgóváz- alváz kapcsolati elemeket
x x x x x x x x x x x x x
Ellenőrzi, és szükség x x x x x x x x x x x x x
105
10435-12 Vasúti járműszerelő feladatai
Vasúti járművek szerkezete, javításaVasúti
járműszerelési gyakorlat
Vasú
ti a
lapi
smer
etek
Egy
szer
ű- é
s fo
rgóv
ázas
hor
dműv
ek
Alvá
zak-
, já
rműs
zekr
énye
k és
ta
rtoz
ékai
kVo
ntat
ott j
árm
űvek
Szer
keze
tek
káro
sodá
sa, r
omlá
sa
Üze
mfe
nnta
rtás
–ka
rban
tart
ás -
javí
tás
Járm
űjav
ító ü
zem
ek é
svo
ntat
ási t
elep
ek g
épés
zeti
bere
ndez
ései
Foly
amat
ábra
, hál
óter
v
Vasú
ti já
rműv
ek k
özös
alk
atré
szei
nek
javí
tása
Mun
kavé
dele
m, m
unka
szer
vezé
sÜ
zem
fenn
tart
ás –
karb
anta
rtás
- ja
vítá
sJá
rműj
avító
üze
mek
és
vont
atás
ite
lepe
k gé
pész
eti b
eren
dezé
sei
Foly
amat
ábra
, hál
óter
v
Vasú
ti já
rműv
ek k
özös
alka
trés
zein
ek ja
vítá
sa
esetén javítja a kézi-, illetve rögzítőféket, beállítja a féklöketet, féktárcsát, féktuskót vagy tárcsafék betétet cserélEllenőrzi, és szükség esetén cseréli az önműködő rudazatállítókat a fékberendezés mechanikus és felfüggesztő elemeit
x x x x x x x x x x x x x
Ellenőrzi, és szükség esetén javítja a légfékberendezések rögzítését
x x x x x x x x x x x x x
Ellenőrzi, és szükség esetén cseréli a légfékberendezés elemeit
x x x x x x x x x x x x x
Ellenőrzi a különböző túlnyomásos terek tömörségét, szükség szerint tömíti azokat
x x x x x x x x x x x x x
Ellenőrzi, és szükség esetén tisztítja a pneumatikus csőhálózatot és tartályokat
x x x x x x x x x x x x x
Ellenőrzi, és szükség esetén tisztítja, javítja a levegőszűrőket, por-, olaj-, cseppgyűjtőket és leválasztókat
x x x x x x x x x x x x x
Ellenőrzi, és szükség esetén javítja a szabályzó, visszacsapó, elzáró, nyomásbiztonsági berendezéseket
x x x x x x x x x x x x x
Elvégzi a szükséges beállításokat és az előírt fékvizsgálatot
x x x x x x x x x x x x x
Szükség esetén, a x x x x x x x x x x x x x
106
10435-12 Vasúti járműszerelő feladatai
Vasúti járművek szerkezete, javításaVasúti
járműszerelési gyakorlat
Vasú
ti a
lapi
smer
etek
Egy
szer
ű- é
s fo
rgóv
ázas
hor
dműv
ek
Alvá
zak-
, já
rműs
zekr
énye
k és
ta
rtoz
ékai
kVo
ntat
ott j
árm
űvek
Szer
keze
tek
káro
sodá
sa, r
omlá
sa
Üze
mfe
nnta
rtás
–ka
rban
tart
ás -
javí
tás
Járm
űjav
ító ü
zem
ek é
svo
ntat
ási t
elep
ek g
épés
zeti
bere
ndez
ései
Foly
amat
ábra
, hál
óter
v
Vasú
ti já
rműv
ek k
özös
alk
atré
szei
nek
javí
tása
Mun
kavé
dele
m, m
unka
szer
vezé
sÜ
zem
fenn
tart
ás –
karb
anta
rtás
- ja
vítá
sJá
rműj
avító
üze
mek
és
vont
atás
ite
lepe
k gé
pész
eti b
eren
dezé
sei
Foly
amat
ábra
, hál
óter
v
Vasú
ti já
rműv
ek k
özös
alka
trés
zein
ek ja
vítá
sa
járművön fődarabokat cserélMűszaki dokumentációt értelmez és használ, az előírt nyilvántartásokat vezeti, dokumentálja a tevékenységét
x x x x x x x x x x x x x
SZAKMAI ISMERETEK A vasúti alváz, a járműszekrény és szerelvényei
x x x x x x x x x x x x x
A vasúti járművek belső berendezései x x x x x x x x x x x xA vasúti járművek futóművei x x x x x x x x x x x x
A vasúti hordművek elemei x x x x x x x x x x x x A vasúti fékszerkezetek mechanikus elemei x x x x x x x x x x x x A vasúti fékszerkezetek sűrített levegős elemei x x x x x x x x x x x x Nyomástartó edények és szerelvényeik x x x x x x x x x x x x Járműszerkezeti rajzok olvasása, értelmezése x x x x x x x x x x x x
SZAKMAI KÉSZSÉGEK Járműszerkezeti rajzok készítése x x x x x x x x x x x x Villamos kapcsolási rajzok olvasása, értelmezése x x x x x x x x Villamos kapcsolási rajzok készítése x x x x x x
SZEMÉLYES KOMPETENCIÁK Erős fizikum x x x x x Stabil kéztartás x x x x x Mozgáskoordináció x x x x x
TÁRSAS KOMPETENCIÁK Irányíthatóság x x x
107
10435-12 Vasúti járműszerelő feladatai
Vasúti járművek szerkezete, javításaVasúti
járműszerelési gyakorlat
Vasú
ti a
lapi
smer
etek
Egy
szer
ű- é
s fo
rgóv
ázas
hor
dműv
ek
Alvá
zak-
, já
rműs
zekr
énye
k és
ta
rtoz
ékai
kVo
ntat
ott j
árm
űvek
Szer
keze
tek
káro
sodá
sa, r
omlá
sa
Üze
mfe
nnta
rtás
–ka
rban
tart
ás -
javí
tás
Járm
űjav
ító ü
zem
ek é
svo
ntat
ási t
elep
ek g
épés
zeti
bere
ndez
ései
Foly
amat
ábra
, hál
óter
v
Vasú
ti já
rműv
ek k
özös
alk
atré
szei
nek
javí
tása
Mun
kavé
dele
m, m
unka
szer
vezé
sÜ
zem
fenn
tart
ás –
karb
anta
rtás
- ja
vítá
sJá
rműj
avító
üze
mek
és
vont
atás
ite
lepe
k gé
pész
eti b
eren
dezé
sei
Foly
amat
ábra
, hál
óter
v
Vasú
ti já
rműv
ek k
özös
alka
trés
zein
ek ja
vítá
sa
MÓDSZER KOMPETENCIÁK Módszeres munkavégzés x x x Körültekintés, elővigyázatosság x x x Gyakorlatias feladatértelmezés x x x
108
12. Vasúti járművek szerkezete, javítása 160 óra
12.1. A tantárgy tanításának célja
Fejlessze tovább a tanulók logikai készségét és az alapozó tantárgyban megismert természettudományos szemléletet.Ismertessen meg a tantárgy programjában felsorolt műszaki fogalmakkal, összefüggésekkel, törvényekkel, szerkezetekkel és azok alkalmazásaival, ismerjék meg a vasúti járművek közös szerkezeti elemeit.
Mélyítse el a tanulók ismereteit a műszaki dokumentációk (táblázatok, szabványok, diagramok, műszaki rajzok) értelmezésében és használatában.
Neveljen a műszaki életben elengedhetetlenül szükséges belső igényességre, önfegyelemre, lelkiismeretes és felelősségteljes munkavégzésre.
Fejlessze tovább a tanulók számítási feladatokra, szerkesztésekre, méretezési folyamatokra, problémamegoldó gondolkodásra irányuló tudását, amelyet az alapozó tantárgyak alakítottak ki.
Alapozza meg, segítse elő a későbbi tanulmányok speciális ismereteinek elsajátítását, segítse a tanulók rendszerszemléletének mielőbbi kialakulását,a hagyományos, a műszaki gyakorlatban használt anyagok és technológiák megismerését, az új iránti érdeklődés felkeltését.A rendszerszemléletű gondolkodásmód kialakításával a tanulók értsék meg az anyag kiválasztása, megmunkálása, igénybevétele, hőkezelése, üzemeltetése, karbantartása, és a felújítási mód megválasztása közti összefüggéseket.Járuljon hozzá a szakmában elfogadott és alkalmazott műszaki fogalmak helyes és szakszerű értelmezéséhez, tudatos alkalmazásához.A hagyományos és az aktuális javítási, karbantartási és megmunkálási eljárások alapos elsajátításával képesek legyenek a tanulók a későbbi, korszerűbb technológiai módszerek befogadására, alkalmazására.Az elmélet és a gyakorlat koncentrációjának tantárgyi megteremtésével segítse kialakítani a tanulókban azt a készséget, hogy az ismereteket a gyakorlati munkában optimálisan hasznosítani tudja.Az ismeretek elsajátításán keresztül alakuljon ki egy olyan motivációs bázis, amely elengedhetetlenül szükséges a szakmai igényességhez, a lelkiismeretes munkavégzéshez.A tanulók logikai készségének fejlesztésével alapozzon meg olyan, elsősorban munkahelyeken konvertálható szakmai tudást, amelynek birtokában képesek lesznek a technikai, technológiai fejlődés várható kihívásainak megfelelni.
109
Alakítson ki a tanulókban kellő szakmai hivatástudatot, olyan kritikai szemléletet, mely a közlekedésbiztonsághoz és a biztonságos közlekedés feltételeinek megteremtéséhez alapvetően szükséges.
12.2. Kapcsolódó közismereti, szakmai tartalmak
A tantárgy alapozó jellegénél fogva a közismereti tantárgyakra, azok közül is elsősorban a matematikára, a fizikára és a kémiára épül.A Matematika tantárgyból:
az algebrai műveleteka geometriai alapfogalmak és alapszerkesztésekaz elsőfokú egyenletek
A Fizika tantárgyból:a mozgásokés a dinamika alapjai témakörök épít.
A Kémia tantárgyból:atomok szerkezetefémek és vegyületeiknemfémes elemek és vegyületeikműanyagok
A Technológiai alapismeretek és az Elektrotechnika-elektronika tantárgyak szerves folytatását képezi.
12.3. Témakörök
12.3.1. Vasúti alapismeretek10 óra
a vasúti közlekedés szervezetei, feladataivasúti pálya
alépítményfelépítmény
síneksínleerősítésekkitérőkátszelésekvágánykapcsolások
vasútvonalak műszaki jellemzőiműtárgyakűrszelvény, rakszelvény
12.3.2. Egyszerű- és forgóvázas hordművek30 óra
futóműfeladata, szerkezete
110
kerékpár kialakításakülönböző kerékpár szerkezetekvontatójárművek kerékpárjaikerékpár haladása a pályánsínenfutás biztonsága
hordműfeladata, szerkezeteingás felfüggesztéscsapágyvezetésrugózáslengéscsillapításfutásjóság
forgóvázakfeladataelvi felépítéseikcsoportosításuk
kerékpárok száma szerintcsapágyvezetés szerintrugózásuk szerintkeret kivitele szerintforgóváz - alváz kapcsolata szerint
elemei szerkezeti kialakításaiteherkocsi forgóvázakszemélykocsi forgóvázakmotorkocsi forgóvázakmotorvonat forgóvázakmozdonyok forgóvázaikülönleges forgóvázak
12.3.3. Alvázak- , járműszekrények és tartozékaik30 óra
alvázakfeladata, felosztásaközvetlen futóműves alvázakforgóvázas alvázak
járműszekrényekteherkocsik szekrényeiszemélykocsik szekrényeimotorkocsik szekrényeimozdonyok szekrényeiszekrények külső és belső szerelvényeiutaskényelmi berendezésekzaj-, hő-, korrózió elleni védelmek
111
vonó készülékekátmenőnem átmenőközponti
ütköző készülékekrudascsövesgyűrűrugóselasztomerhidraulikuspneumatikus
központi vonó-, kapcsoló-,ütköző készülékeknem önműködőönműködő
12.3.4. Vontatott járművek 10 óra
csoportosítása felhasználásuk szerintteherkocsik
fedett-, nyitott kocsikhűtőkocsiktartálykocsikmélyített rakterű kocsikkülönleges kocsik
személykocsikegy órán belüli utazásranéhány órás utazásratöbb órás utazásraéjszakai utazásrakülön célú kocsikszolgálati kocsik
vasúti célú járművek
12.3.5. Szerkezetek károsodása, romlása10 óra
értékcsökkentő hatásokműszaki – fizikaiműszaki – gazdasági
hibalehetőségekszerkezet szerint
szerelt egységekalkatrészek, szerkezeti elemek
megjelenési forma szerint
112
üzemeltetési jellemzők változásaméretváltozásalakhibafelületi hibagörbeség, elcsavarodásrepedéstörésfelületi réteg változásaanyag összetétel, szövetszerkezet változása
hiba oka szerintkonstrukciósgyártásianyagüzemeltetésifenntartásitermészetes elhasználódás
hatás jellege szerinthibás működésműködés képtelenség
elhasználódás mechanizmusa szerintsúrlódás, kopásabráció, eróziókavitációöregedéshő okozta változás
tribológia
12.3.6. Üzemfenntartás –karbantartás - javítás10 óra
üzemfenntartás szükségességeüzemfenntartás műveleteikarbantartásjavításkarbantartási stratégiakarbantartási rendszerek
szükségjavítástervszerű, megelőző karbantartás
rendszeres (egy-, vagy több paraméteres)állapotfüggő
vasúti járművek karbantartási ciklusrendjeijárműjavítói cserejavításos rendszer
113
12.3.7. Járműjavító üzemek és vontatási telepek gépészeti berendezései 20 óra
szerelőaknákszerelő szintekjárműemelőksüllyesztőkjárműmozgatókpadló alatti kerékpár esztergamotor forgatóksajtókalkatrész szállító eszközökpróbaberendezésekdiagnosztikai berendezésekdaruk
12.3.8. Folyamatábra, hálóterv10 óra
tevékenységek tervezésefolyamatábra lényege, rajzi ábrázolási formáihálótervezés
időtervezés jellege szerintfelhasználási céljuk szerintirányultságuk szerintmegjelenési formájuk szerint
alapfogalmak, ábrázolási szabályok, logikai hibák, kritikus út, technológiai fejlesztő kényszeralkalmazása vontatási telepen és járműjavítóban
12.3.9. Vasúti járművek közös alkatrészeinek javítása30 óra
vontatási telepi vizsgálatok, járműjavítói javítások (tisztítások, vizsgálatok, karbantartások és javítások):
a vasúti kerékpáronvasúti kerékpár csapágyazásainlemezes hordrugókoncsavarrugókonforgóvázakon
forgóváz keretengerendákonmechanikus fékelemekenfékhengeren
alvázakonjárműszekrényeken
114
vonó-, kapcsoló- és ütköző készülékekena karbantartás, javítás eszközei
12.4. A képzés javasolt helyszíne (ajánlás)
12.5. A tantárgy elsajátítása során alkalmazható sajátos módszerek, tanulói tevékenységformák (ajánlás)
A tantárgy elsajátítása során alkalmazható tanulói tevékenységformák (ajánlás)
Sorszám
Alkalmazott oktatásimódszer neve
A tanulói tevékenység szervezeti kerete
Alkalmazandó eszközök és
felszerelések (SZVK 6. pont lebontása,
pontosítása)egyén
icsopo
rtosztál
y1.1. magyarázat x1.2. elbeszélés x1.3. kiselőadás x1.4. megbeszélés x1.5. vita x1.6. szemléltetés x1.7. projekt x
1.11. házi feladat x
A tantárgy elsajátítása során alkalmazható sajátos módszerek (ajánlás)
Sor-szám Tanulói tevékenységforma
Tanulói tevékenység
szervezési kerete(differenciálási
módok)
Alkalmazandó eszközök és felszerelések (SZVK 6. pont
lebontása, pontosítása)
Egyé
ni
Cso
por
t-bo
ntás
Osz
tály
-ke
ret
1. Információ feldolgozó tevékenységek
1.1. Olvasott szöveg önálló feldolgozása x
1.3. Olvasott szöveg feldolgozása jegyzeteléssel x
1.4. Hallott szöveg feldolgozása jegyzeteléssel x
1.6. Információk önálló rendszerezése x
1.7. Információk feladattal vezetett rendszerezése x
2. Ismeretalkalmazási gyakorló tevékenységek, feladatok
2.1. Írásos elemzések készítése x2.2. Leírás készítése x2.3. Válaszolás írásban mondatszintű
kérdésekre x
115
Sor-szám Tanulói tevékenységforma
Tanulói tevékenység
szervezési kerete(differenciálási
módok)
Alkalmazandó eszközök és felszerelések (SZVK 6. pont
lebontása, pontosítása)
Egyé
ni
Cso
por
t-bo
ntás
Osz
tály
-ke
ret
2.4. Tesztfeladat megoldása x2.5. Szöveges előadás egyéni
felkészüléssel x
2.6. Tapasztalatok utólagos ismertetése szóban x
2.7. Tapasztalatok helyszíni ismertetése szóban x
3. Képi információk körében3.1. Rajz értelmezése x3.2. Rajz készítése leírásból x
4. Komplex információk körében4.1. Esetleírás készítése x4.2. Elemzés készítése
tapasztalatokról x
4.3. Jegyzetkészítés eseményről kérdéssor alapján x
4..4. Esemény helyszíni értékelése szóban felkészülés után x
4.5. Utólagos szóbeli beszámoló x5. Csoportos munkaformák
körében5.1. Feladattal vezetett kiscsoportos
szövegfeldolgozás x
5.2. Információk rendszerezése mozaikfeladattal x
5.3. Kiscsoportos szakmai munkavégzés irányítással x
5.4. Csoportos helyzetgyakorlat x5.5. Csoportos versenyjáték x6. Gyakorlati munkavégzés
körében6.2. Műveletek gyakorlása x6.3. Munkamegfigyelés adott
szempontok alapján x
7. Üzemeltetési tevékenységek körében
7.1. Géprendszer megfigyelése adott szempontok alapján x
7.3. Üzemelési hibák szimulálása és megfigyelése x
8. Vizsgálati tevékenységek körében
8.1. Technológiai próbák végzése x8.2. Technológiai minták elemzése x8.3. Geometriai mérési gyakorlat x9. Szolgáltatási tevékenységek
körében
116
Sor-szám Tanulói tevékenységforma
Tanulói tevékenység
szervezési kerete(differenciálási
módok)
Alkalmazandó eszközök és felszerelések (SZVK 6. pont
lebontása, pontosítása)
Egyé
ni
Cso
por
t-bo
ntás
Osz
tály
-ke
ret
9.3. Önálló szakmai munkavégzés felügyelet mellett x
9.4. Önálló szakmai munkavégzés közvetlen irányítással x
12.6. A tantárgy értékelésének módja
A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény. 54. § (2) a) pontja szerinti értékeléssel
13. Vasúti járműszerelési gyakorlat tantárgy160 óra
13.13.1. A tantárgy tanításának célja
A tanulók legyenek képesek a szakmai elméleti tantárgyakban tanult és elsajátított ismeretek gyakorlati alkalmazására, legyenek képesek a tananyagban részletezett konkrét gyakorlati feladatokat balesetmentesen és szakszerűen végrehajtani.Alakítson ki olyan készségeket, hogy a műszaki dokumentációkat, táblázatókat és szabványokat tudják alkalmazni a munkavégzés során,és hogy a szakma gyakorlásához szükséges kéziszerszámokat szakszerűen, a munkavédelmi előírásoknak megfelelően tudják megválasztani és alkalmazni.Alakítson ki olyan készségeket, hogy a szakma gyakorlásához szükséges mérési eljárásokban és mérőeszközökben biztonságosan tudják megválasztani a technikailag legmegfelelőbb eljárást illetve mérőeszközt, amelyek segítségével legyenek képesek a tanultakat más technikai, technológiai környezetben is alkalmazni.A tanulók tudjanak választani és dönteni az egyes munkafolyamatokban alkalmazandó megmunkálási, szerelési eljárások megválasztásában, a gazdaságosság és a biztonságos munkavégzés szempontjai szerint.Fejlessze és motiválja a tanulók logikai készségét, alakítson ki általános műszaki szemléletmódot, ébressze fel a folyamatos szakmai fejlődés igényét.
117
Neveljen a műszaki gyakorlatban elengedhetetlenül szükséges szakmai igényességre, önfegyelemre, lelkiismeretes és felelősségteljes munkavégzésre,A tanulók tanulják meg a szerszámok, gépek, berendezések, mérőeszközök szakszerű, gondos használatát, kezelését és karbantartását, a gyakorlatok során szokjanak hozzá a végrehajtandó feladatok önálló megoldásához, a produktív munkavégzéshez. Érezzék meg és értékeljék az eredményes munkavégzés embert formáló erejét, a jól végzett munka örömét. Ismerjék meg, gyakorolják, fogadják el és tartsák be a szakmai tevékenységek végzésének magatartási, munkavédelmi és technológiai előírásait. Mélyítse el a tanulókban az üzemfenntartás, a karbantartás szükségességét, ismerjék a vasúti járművek illetve azok elemeinek, alkatrészeinek üzem közbeni igénybevételeit, lehetséges hibáit, a hiba-megállapítás módszereit, az ezekkel kapcsolatos tisztítási-, mérési-, javítási technológiákat.Alakítson ki a tanulókban olyan kritikai szemléletet, mely a közlekedésbiztonsághoz és a biztonságos közlekedés feltételeinek megteremtéséhez alapvetően szükséges, fejlessze ki a tanulók felelősségérzetét, tekintettel a kötöttpályás járművek üzemeltetésében rejlő veszélyekre és arra, hogy a szakszerűtlen munkavégzés nemcsak személyi, hanem nagy anyagi károkat is okozhat.
13.2. Kapcsolódó közismereti, szakmai tartalmak
A Vasúti járműszerelési gyakorlat a Technológiai alapismeretek és a Vasúti járművek szerkezete, javítása tantárgyak szerves folytatását képezi.Vasúti járműszerelési gyakorlattal párhuzamosan történik a Vasúti vontatójárművek, a Vasúti vontatójárművek pneumatikus berendezései, a Mozdonyszerelési gyakorlat és a Vasúti villamos vasúti jármű szerelési gyakorlat tanítása, melyek együttesen teszik alkalmassá a tanulókat a közlekedésbiztonsághoz és a biztonságos közlekedés feltételeinek megteremtéséhez alapvetően szükséges szakmai gyakorlat elsajátításához.
13.3. Témakörök
13.3.1. Munkavédelem, munkaszervezés10 óra
a munkavégzéshez szükséges munkavédelmi felszerelések, eszközök alkalmazási szabályainak elsajátításaa munkavégzéshez előírt technológiák elsajátításaaz előírt nyilvántartásokat vezetése, a tevékenységek dokumentálásaműszaki dokumentációt értelmezése és használataa munkavégzéshez szükséges szerszámok előkészítése, helyes használata
118
13.3.2. Üzemfenntartás –karbantartás - javítás 10 óra
üzemfenntartás szükségességeüzemfenntartás műveleteikarbantartásjavításkarbantartási stratégiakarbantartási rendszerek
szükségjavítástervszerű, megelőző karbantartás
rendszeres (egy-, vagy több paraméteres)állapotfüggő
vasúti járművek karbantartási ciklusrendjeijárműjavítói cserejavításos rendszer
13.3.3. Járműjavító üzemek és vontatási telepek gépészeti berendezései 20 óra
szerelőaknákszerelő szintekjárműemelőksüllyesztőkjárműmozgatókpadló alatti kerékpár esztergamotorforgatóksajtókalkatrész szállító eszközökpróbaberendezésekdiagnosztikai berendezésekdaruk
13.3.4. Folyamatábra, hálóterv10 óra
tevékenységek tervezésefolyamatábra lényege, rajzi ábrázolási formáihálótervezés
időtervezés jellege szerintfelhasználási céljuk szerintirányultságuk szerintmegjelenési formájuk szerint
alapfogalmak, ábrázolási szabályok, logikai hibák, kritikus út, technológiai fejlesztő kényszeralkalmazása vontatási telepen és járműjavítóban
119
13.3.5. Vasúti járművek közös alkatrészeinek javítása110 óra
vontatási telepi vizsgálatok, járműjavítói javítások (tisztítások,vizsgálatok, karbantartások és javítások):a vasúti kerékpáronvasúti kerékpár csapágyazásainlemezes hordrugókoncsavarrugókonforgóvázakon
forgóváz keretengerendákonmechanikus fékelemekenfékhengeren
alvázakonjárműszekrényekenvonó-, kapcsoló- és ütköző készülékekena karbantartás, javítás eszközei
13.4. A képzés javasolt helyszíne (ajánlás)
járműjavító vagy területi műhely
13.5. A tantárgy elsajátítása során alkalmazható sajátos módszerek, tanulói tevékenységformák (ajánlás)
A tantárgy elsajátítása során alkalmazható tanulói tevékenységformák (ajánlás)
Sorszám
Alkalmazott oktatásimódszer neve
A tanulói tevékenység szervezeti kerete
Alkalmazandó eszközök és
felszerelések (SZVK 6. pont lebontása,
pontosítása)egyén
icsopo
rtosztál
y1.1. magyarázat x1.2. elbeszélés x1.3. kiselőadás x1.4. megbeszélés x1.5. vita x1.6. szemléltetés x1.7. projekt x
1.11. házi feladat x
A tantárgy elsajátítása során alkalmazható sajátos módszerek (ajánlás)
120
Sor-szám Tanulói tevékenységforma
Tanulói tevékenység
szervezési kerete(differenciálási
módok)
Alkalmazandó eszközök és felszerelések (SZVK 6. pont
lebontása, pontosítása)
Egyé
ni
Cso
por
t-bo
ntás
Osz
tály
-ke
ret
1. Információ feldolgozó tevékenységek
1.1. Olvasott szöveg önálló feldolgozása x
1.3. Olvasott szöveg feldolgozása jegyzeteléssel x
1.4. Hallott szöveg feldolgozása jegyzeteléssel x
1.6. Információk önálló rendszerezése x
1.7. Információk feladattal vezetett rendszerezése x
2. Ismeretalkalmazási gyakorló tevékenységek, feladatok
2.1. Írásos elemzések készítése x2.2. Leírás készítése x2.3. Válaszolás írásban mondatszintű
kérdésekre x2.4. Tesztfeladat megoldása x2.5. Szöveges előadás egyéni
felkészüléssel x
2.6. Tapasztalatok utólagos ismertetése szóban x
2.7. Tapasztalatok helyszíni ismertetése szóban x
3. Képi információk körében3.1. Rajz értelmezése x3.2. Rajz készítése leírásból x
4. Komplex információk körében4.1. Esetleírás készítése x4.2. Elemzés készítése
tapasztalatokról x
4.3. Jegyzetkészítés eseményről kérdéssor alapján x
4..4. Esemény helyszíni értékelése szóban felkészülés után x
4.5. Utólagos szóbeli beszámoló x5. Csoportos munkaformák
körében5.1. Feladattal vezetett kiscsoportos
szövegfeldolgozás x x
5.2. Információk rendszerezése mozaikfeladattal x x
5.3. Kiscsoportos szakmai munkavégzés irányítással x
5.4. Csoportos helyzetgyakorlat x5.5. Csoportos versenyjáték x
121
Sor-szám Tanulói tevékenységforma
Tanulói tevékenység
szervezési kerete(differenciálási
módok)
Alkalmazandó eszközök és felszerelések (SZVK 6. pont
lebontása, pontosítása)
Egyé
ni
Cso
por
t-bo
ntás
Osz
tály
-ke
ret
6. Gyakorlati munkavégzés körében
6.2. Műveletek gyakorlása x6.3. Munkamegfigyelés adott
szempontok alapján x
7. Üzemeltetési tevékenységek körében
7.1. Géprendszer megfigyelése adott szempontok alapján x
7.3. Üzemelési hibák szimulálása és megfigyelése x
8. Vizsgálati tevékenységek körében
8.1. Technológiai próbák végzése x8.2. Technológiai minták elemzése x8.3. Geometriai mérési gyakorlat x9. Szolgáltatási tevékenységek
körében9.3. Önálló szakmai munkavégzés
felügyelet mellett x
9.4. Önálló szakmai munkavégzés közvetlen irányítással x
13.6. A tantárgy értékelésének módja
A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény. 54. § (2) a) pontja szerinti értékeléssel
122
A10436-12 azonosító számú
Mozdonyszerelési feladatokmegnevezésű
szakmai követelménymodul
tantárgyai, témakörei
123
A 10436-12 azonosító számú Mozdonyszerelési feladatok megnevezésű szakmai követelménymodulhoz tartozó tantárgyak és témakörök oktatása során fejlesztendő kompetenciák
10436-12 Mozdonyszerelési feladatok
Vasúti vontatójárművekVasúti
vontatójárművek pneumatikus berendezései
Mozdonyszerelési gyakorlat
Vasú
ti v
onta
tójá
rműv
ek
villa
mos
gép
ei
Vasú
ti v
onta
tójá
rműv
ek
villa
mos
erő
átvi
teli
bere
ndez
ései
Vasú
ti v
onta
tójá
rműv
ek
bizt
onsá
gi é
s eg
yéb
bere
ndez
ései
Fékt
echn
ikai
al
apis
mer
etek
Fékr
ends
zere
k el
emei
A va
súti
vont
atój
árm
űvek
pn
eum
atik
us é
s Vi
llam
os g
épek
és
bere
ndez
ések
sze
relé
se,
javí
tása
A fé
k- é
s eg
yéb
pneu
mat
ikus
be
rend
ezés
ek s
zere
lése
, ja
vítá
sa
FELADATOKEllenőrzi, és szükség esetén javítja a vontatómotorokat és segédberendezéseit X X XEllenőrzi, és szükség esetén javítja a főgenerátort (fődinamót) és segédberendezéseit
X X X
Ellenőrzi, és szükség esetén javítja, cseréli a működtető (EP-, EH-szelepek stb.) elemeket X XEllenőrzi, és szükség esetén javítja az irányváltók, kontaktorok működtető pneumatikus egységeit
X X
Ellenőrzi, és szükség esetén javítja, cseréli a vonóerőátadó elemeket X XEllenőrzi, és szükség esetén javítja, cseréli a vontatómotorok felfüggesztő, erőátadó elemeit X XEllenőrzi, és szükség esetén javítja, cseréli a légsűrítő berendezést X XEllenőrzi, és szükség esetén javítja, feltölti az elfagyásgátló, lecsapoló, tisztító berendezéseket
X X
Ellenőrzi, és szükség esetén cseréli a folytatólagos, kiegészítő fékezőszelepeket, áramlásjelzőket
X X
Ellenőrzi, és szükség esetén javítja az éberségi, illetve EÉVB-berendezés egységeit XEllenőrzi, és szükség esetén javítja a homokolók, nyomkarimakenők működtető egységeit
X X
Ellenőrzi, és szükség esetén javítja az ablaktörlők, páramentesítők működtető egységeit
X X
Ellenőrzi, és szükség esetén javítja a légkürtök, légsípok pneumatikus egységeit X XEllenőrzi, és szükség esetén javítja a perdülésgátlók működtető egységeit X XEllenőrzi, és szükség esetén javítja, cseréli a sebességmérő-berendezés elemeit X XEllenőrzi, és szükség esetén javítja, cseréli a X X
124
10436-12 Mozdonyszerelési feladatok
Vasúti vontatójárművekVasúti
vontatójárművek pneumatikus berendezései
Mozdonyszerelési gyakorlat
Vasú
ti v
onta
tójá
rműv
ek
villa
mos
gép
ei
Vasú
ti v
onta
tójá
rműv
ek
villa
mos
erő
átvi
teli
bere
ndez
ései
Vasú
ti v
onta
tójá
rműv
ek
bizt
onsá
gi é
s eg
yéb
bere
ndez
ései
Fékt
echn
ikai
al
apis
mer
etek
Fékr
ends
zere
k el
emei
A va
súti
vont
atój
árm
űvek
pn
eum
atik
us é
s Vi
llam
os g
épek
és
bere
ndez
ések
sze
relé
se,
javí
tása
A fé
k- é
s eg
yéb
pneu
mat
ikus
be
rend
ezés
ek s
zere
lése
, ja
vítá
sa
mozdonyvezetői vezetőasztal berendezéseitEllenőrzi, és szükség esetén javítja, cseréli a visszapillantó tükröket, ablaktörlőket, páramentesítőket
X X
SZAKMAI ISMERETEKVontatójárművek általános jellemzői XVasúti vontatójárművek főgenerátora (fődinamója), vontatómotorjai XVillamos kapcsoló és működtető elemek XFelfüggesztő és vonóerőátadó elemek XA sűrítettlevegő-termelő-, ellátó berendezések XPneumatikus szabályzó- és vezérlőegységek XEgyéb pneumatikus berendezések XVontatójárművek biztonsági berendezései X
SZAKMAI KÉSZSÉGEKJárműszerkezeti rajzok olvasása, értelmezése X X X XJárműszerkezeti rajzok készítése X X XVillamos kapcsolási rajzok olvasása, értelmezése X X XVillamos kapcsolási rajzok készítése X X X
SZEMÉLYES KOMPETENCIÁKErős fizikum X XStabil kéztartás X XMozgáskoordináció X X
TÁRSAS KOMPETENCIÁK Irányíthatóság X X X X X X X X
MÓDSZER KOMPETENCIÁKMódszeres munkavégzés X XGyakorlatias feladatértelmezés X X X X X X X XKörültekintés, elővigyázatosság X X
125
14. Vasúti vontatójárművek tantárgy96 óra
14.14.1. A tantárgy tanításának célja
A tantárgy alapozza meg a villamos gépek és készülékek speciális felhasználásának későbbi feldolgozását, a tanulók ismerjék meg a vasúti vontatójárműveken lévő villamos gépek és készülékek elvi felépítését, működését, szerkezeti kialakítását, üzemi jellemzőit, a villamos kapcsolókészülékeket, a működésükkel kapcsolatos alapvető jellemzőket. A tantárgy mutassa be a vasúti vontatójárműveken gyakrabban előforduló biztonsági berendezéseket, azok működését, hatását a vasúti vontatójármű üzemére.
14.2. Kapcsolódó közismereti, szakmai tartalmak
A tantárgy épít az Elektrotechnika-elektronika és a Mérési gyakorlat alapozó tantárgy összes témakörére, kapcsolódik a Vasúti járművek szerkezete, javítása, a Vasúti vontatójárművek pneumatikus berendezései és a Mozdonyszerelési gyakorlat tantárgyak témaköreihez.
14.3. Témakörök
14.3.1. Vasúti vontatójárművek villamos gépei36 óra
A vasúti vontatójárművek csoportosítása, főbb jellemzőiA vasúti vontatójárművek nyomaték- ill. vonóerőátadása
rudazatoskardántengelyeskúpfogaskerekesmarokcsapágyasrugós és csuklósrövid kardántengelyesfogaskerekes csoport
Vontatómotorok felfüggesztéseA villamos gépek és készülékek felosztása és jellemzőiForgó villamos gépek
Egyenáramú gépekgenerátorokmotorokhullámosáramú motorok
Váltakozó áramú gépekszinkron generátorokszinkron motorokaszinkron, indukciós motorokváltakozó áramú kommutátoros motorok
126
Átalakító villamos gépekmotor-generátor gépcsoportokegyarmatúrás (közös armatúrás) átalakító gépek
Különleges villamos gépekkörmös pólusú generátorok
Álló villamos gépek és készülékekTranszformátorok
szabályozó transzformátorok, indukciós szabályozókmérőváltókkülönleges transzformátoroktranszduktorokegyenáramú áramváltók
Villamos készülékekKapcsoló készülékek
szakaszolókmegszakítók
Különféle áramirányító berendezésekegyenirányítók,diódás kapcsolások (egy- és háromfázisú),tirisztoros kapcsolások (egy- és háromfázisú),váltóirányító (inverter) kapcsolások,különféle szaggató kapcsolások.
Az egyenáramú gépekAz egyenáramú villamos gépek fajtái, elvi felépítésük, működési elvük, jellemző összefüggéseik, azok értelmezése:
feszültség- és áramviszonyok,a nyomaték és fordulatszám
Az armatúrareakció kialakulása, káros hatásai, az armatúrareakció ellen való védekezés módszereiA gépek gerjesztésmód szerinti csoportosítása, elvi kapcsolásaikAz egyenáramú generátorok jellemzése, üzemi kapcsolása, jelleggörbéikAz egyenáramú motorok jellemzése, üzemi kapcsolása, jelleggörbéikAz egyenáramú villamos gépek (generátorok, motorok) metszetrajza, szerkezeti felépítése:
az állórész kialakítása, fő- és segédpólusok, a kompenzáló tekercselés,a forgórész kialakítása, a kommutátor szerkezete,a kefeszerkezet,a forgórész tekercselései,csapágyazás, szellőzés, kapocstábla
A hullámos egyenárammal táplált soros motor jellemzőiAz egyenáramú motorok indítási módjai, fordulatszám változtatása, fékezéseA váltakozó áramú gépekA váltakozó áramú villamos gépek csoportosítása, szerkezeti kialakítása, működési elveA szinkrongép fogalma, elvi felépítése, jellemzői
a szinkron gépek kapcsolása, működése,
127
a helyettesítő kapcsolási vázlat és a vektordiagramok,a szinkrongép üzemállapotai, jellemzői
A szinkrongép szerkezete:az állórész kialakítása, tekercselése,a forgórész kialakítása, csapágyazása,kiegészítő berendezései
A szinkron generátor jelleggörbéi:üresjárási jelleggörbe,rövidzárási jelleggörbe,önálló üzemű terhelés külső- és belső terhelési jelleggörbéi,terhelési jelleggörbék hálózatra kapcsolt üzemben,a szabályozási jelleggörbe
A szinkron motor jellemzői, felhasználása, üzeme, a teljesítmény-tényező javításának lehetőségeiAz aszinkron gépek felépítése, működéseAz aszinkron motorok szerkezeti felépítése, működési elve
az állórész vastest és tekercselés,a forgórész kialakítása, tekercselései,a csúszógyűrű és a kefeszerkezet,az egyfázisú aszinkron motorok szerkezete, működése
Az aszinkron gép helyettesítő kapcsolási vázlata, vektordiagramok és értelmezésükAz aszinkron gép üzemállapotai és jellemzőiAz aszinkrongép jelleggörbéi: M = f(n) s = f(n)Teljesítmény- és nyomatékviszonyokKördiagram szerkesztése és kiértékeléseIndítás, forgásirányváltás és fordulatszám változtatás lehetőségeiVáltakozó áramú kommutátoros motorokÁtalakító és különleges villamos gépek Motor-generátor gépcsoportok felépítése, működéseEgyarmatúrás átalakító gépekKörmöspólusú generátor kialakítása, működési elve
körmöspólusú generátorok alkalmazásaA transzformátorokTranszformátorok fogalma, szerkezeti felépítése, működési elveAz egyfázisú transzformátor elvi felépítése, működése
az ideális transzformátor áramköri jellemzői,a valóságos transzformátor és a hatásfok
Transzformátorok üzemállapotai (üresjárási, terhelési, rövidzárási), jellemzők, vektorábrák, jellemző összefüggések és értelmezésükAz egy- és háromfázisú transzformátorok szerkezeti kialakításaA vasmag szerkezete:
lánc, mag és köpeny típusú vasmag szerkezete,oszlop kialakítása, szigetelése, szerelése,járomszerkezetek, rögzítési módok
A transzformátor tekercselésea hengeres és tárcsás tekercselési típusok és kapcsolásaik,a tekercsek szigetelési megoldásai,tekercskivezetések és elkötési módok,
128
háromfázisú transzformátor kapcsolásai (kapcsolási csoportok) és jellemzőik
A transzformátorok segédberendezéseihűtési megoldások és szerkezetek
Transzformátorok alkalmazásai, különleges transzformátorokerőátviteli transzformátorok,szabályozó transzformátorok, indukciós szabályzók,gyengeáramú transzformátorok,takaréktranszformátorok,mérőtranszformátorok,mágneses erősítők fogalma, kialakítása, működése,egyenáramú áramváltók
Transzformátorok kiválasztása, felhasználása a kötöttpályás járművekben
14.3.2. Vasúti vontatójárművek villamos erőátviteli berendezései 36 óra
A kapcsolókészülékekA kapcsolókészülékek fogalma, feladata, közös tulajdonságuk, felosztásuk, jellemzőikA kapcsolókészülékek működésének alapjaiA villamos ív fizikája:
jellemzők,egyenáramú ív oltási módszerei,váltakozó áramú ív oltása
Az érintkezők alapfogalmak, érintkezők alkalmazása, érintkezőfajták,az átmeneti ellenállás fogalma, szürkületi- és hártyaellenállás fogalmaaz érintkezők melegedése, anyagfogyás,érintkezők szerkezeti megoldásai
Működtető szerkezetek:mechanikus működtetés,pneumatikus működtetés,elektromágneses működtetés
Az elektromágneses szerkezetek felépítése, jellemzőik:az elektromágnesek húzóerejének számítása kis és nagy légrés esetén,az elektromágnesek behúzási ideje, egyen- és váltakozó áramú mágnes esetén,az elektromágnesek kiviteli formái
A szakaszolók szerkezeti felépítése, működéseA megszakítók szerkezeti felépítése, fajtái, működtetésükA kontaktorok szerkezeti felépítése, működéseA mágneskapcsolók szerkezete, működéseA relék típusai, felépítésük, működésük, alkalmazásukZárlatvédő készülékek feladata, fajtái
olvadó biztosítók szerkezeti megoldásai, jellemzői,zárlatkorlátozó automatikák,
129
hőkioldók, kismegszakítók, termobimetálos motorvédőkA villamos készülékek kiválasztási szempontjaiA félvezetős áramátalakító berendezésekA félvezető eszközök belső működésének modellje:
félvezető anyagok szerkezete, villamos vezetési típusaik,a határréteg, a működés feltételei
Félvezető diódák, a rétegdiódazáró és nyitóirányú igénybevétel, a dióda karakteresztikája,különleges diódák ( Zener-, varicap -, foto dióda)
Félvezető diódák alkalmazása, egyenirányító kapcsolásokegyütemű egyenirányítók,kétütemű egyenirányító kapcsolások
Többrétegű félvezetők szerkezete, működésetranzisztorok,tirisztorok,integrált áramkörök
A félvezetők felhasználása, a teljesítmény-elektronika fogalma, alapkapcsolások és jellemzőik,
az áramirányító elemek csoportosítása, az áramirányítás folyamata, a kommutáció lényege
Az egyen- és váltóirányítók kapcsolásaiAz inverterek kapcsolásai, jellemzői, alkalmazásaik.Az egyenáramú és váltakozó áramú szaggatók működése, alkalmazásaA frekvenciaváltók lényege, működése, alkalmazásaAz áramirányító kapcsolások vezérlése, erősítő-, billenő- és feszültségstabilizátor áramkörökAkkumulátorok felépítése, működése, alkalmazása
Az akkumulátorok szerepe a vasútijárművekenLúgos és a savas akkumulátorok jellemzői, felépítése és az üzemeltetési feltételeiAkkumulátorok karbantartási, töltési folyamata
Segédüzemi berendezések
14.3.3. Vasúti vontatójárművek biztonsági és egyéb berendezései 24 óra
Éberségi és vonatbefolyásoló berendezésekAz idő- és az útarányos éberségi berendezés (ÉB) működési elveA berendezések kezelési szabályaiEljárás a különféle éberségi berendezés típusok hibái, működési zavarai eseténAz egyesített éberségi és vonatbefolyásoló berendezés (EÉVB) működési elveA berendezés kezelési szabályzataEljárás a pálya- és a járműberendezés hibái, működési zavarai esetén
Az egységes európai vonatbefolyásoló rendszer (ERTMS/ETCS)
130
Az egységes európai vonatbefolyásoló berendezés (ERTMS / ETCS) működési elveA berendezés kezelési szabályzataEljárás a pálya- és a járműberendezés hibái, működési zavarai esetén
INDUSI vonatbefolyásoló berendezésAz INDUSI vonatbefolyásoló berendezés működési elveA berendezés kezelési szabályzata
MIREL vonatbefolyásolóMIREL vonatbefolyásoló berendezés kezelési leírása
Sebességmérő berendezésekHagyományos TELOC sebességmérő berendezésekElektronikus sebességmérő berendezésekEgyéb hagyományos sebességmérő berendezések
Mozdonyrádiók
14.4. A képzés javasolt helyszíne (ajánlás)
14.5. A tantárgy elsajátítása során alkalmazható sajátos módszerek, tanulói tevékenységformák (ajánlás)
A tantárgy elsajátítása során alkalmazható sajátos módszerek (ajánlás)
Sorszám
Alkalmazott oktatásimódszer neve
A tanulói tevékenység szervezeti kerete
Alkalmazandó eszközök és
felszerelések (SZVK 6. pont lebontása,
pontosítása)egyén
icsopo
rtosztál
y1.1. magyarázat X1.2. elbeszélés X1.3. kiselőadás X1.4. megbeszélés X1.5. szemléltetés X1.6. házi feladat X
A tantárgy elsajátítása során alkalmazható tanulói tevékenységformák (ajánlás)
Sor-szám Tanulói tevékenységforma
Tanulói tevékenység
szervezési kerete(differenciálási
módok)
Alkalmazandó eszközök és felszerelések (SZVK 6. pont
lebontása, pontosítása)
Egyé
ni
Cso
por
t-bo
ntás
Osz
tály
-ke
ret
1. Információ feldolgozó tevékenységek
1.1. Olvasott szöveg önálló feldolgozása X
1.3. Olvasott szöveg feldolgozása X
131
Sor-szám Tanulói tevékenységforma
Tanulói tevékenység
szervezési kerete(differenciálási
módok)
Alkalmazandó eszközök és felszerelések (SZVK 6. pont
lebontása, pontosítása)
Egyé
ni
Cso
por
t-bo
ntás
Osz
tály
-ke
ret
jegyzeteléssel1.4. Hallott szöveg feldolgozása
jegyzeteléssel X
1.6. Információk önálló rendszerezése X
2. Ismeretalkalmazási gyakorló tevékenységek, feladatok
2.1. Válaszolás írásban mondatszintű kérdésekre X
2.2. Tesztfeladat megoldása X2.3. Szöveges előadás egyéni
felkészüléssel X
2.4. Tapasztalatok utólagos ismertetése szóban X
3. Képi információk körében3.1. Rajz értelmezése X3.2. Rajz elemzés, hibakeresés X
4. Komplex információk körében
4.1. Jegyzetkészítés eseményről kérdéssor alapján X
5. Csoportos munkaformák körében
5.1. Információk rendszerezése mozaikfeladattal X
6. Gyakorlati munkavégzés körében
6.1. Munkamegfigyelés adott szempontok alapján X
7. Üzemeltetési tevékenységek körében
7.1. Géprendszer megfigyelése adott szempontok alapján X
8. Vizsgálati tevékenységek körében
8.1. Tárgyminták azonosítása X
14.6. A tantárgy értékelésének módja
A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény. 54. § (2) a) pontja szerinti értékeléssel.
15. Vasúti vontatójárművek pneumatikus berendezései tantárgy64 óra
15.
132
15.1. A tantárgy tanításának célja
A tantárgy tanítása során sajátítsák el a tanulók a vasúti fékezés alapjait, vasúti vontatójárművek fékrendszere egységeinek és pneumatikus berendezéseinek felépítését, működését. A tantárgy mutassa be a pneumatikus rendszerek komplex működését, a vontatójárműveken gyakrabban előforduló biztonsági és egyéb berendezéseket.
15.2. Kapcsolódó közismereti, szakmai tartalmak
A tantárgy épít a Gépelemek-géptan alapozó tantárgy Fékek témakörére, kapcsolódik a Vasúti járművek szerkezete, javítása, a Vasúti vontatójárművek és a Mozdonyszerelési gyakorlat tantárgyak témaköreihez.
15.3. Témakörök
15.3.1. Féktechnikai alapismeretek18 óra
Fékezési alapfogalmakA vasúti fékberendezések feladata, csoportosításukA fékezés célja, a fékezőerőA kerékpár-, illetve sínfékezés fogalmaA súrlódási tényező alakulása
A fékezőerő kifejtésének változataiA fékezőerő kifejtésének változatai, legnagyobb értékét befolyásoló tényezőkA különböző fékezési módok előnyei, hátrányaiA fékezési módok kiválasztásának szempontjai és együttműködésük kérdései
Fékszerkezetek általános osztályozása A fékszerkezetek osztályozásának alapvető szempontjaiÁtmenő, nem átmenő, önműködő, nem önműködő fékek fogalma és jellemző tulajdonságaikA légnyomásos fékek Westinghouse-féle elrendezési vázlataA vázlatot felépítő elemek elnevezései, feladatai
Féktechnikai alapműveletek és ismeretekA nagyvasúti gyakorlatban általánosan használt átmenő légnyomásos önműködő fékkel kapcsolatos féktechnikai ismeretek összefoglalásaA fékezés és oldás, mint féktechnikai alapműveletÉrzékenység, érzéketlenség és az ezzel kapcsolatos fogalmakA fékberendezés kimeríthetőségének (statikus, dinamikus) kérdéseiA fékhatás terjedési sebességeA fék önműködésének problémaköreA különböző vonatnemeknek megfelelő féknemekA fékrendszer kezelhetőségének fogalma
133
Fékméretezések és fékszámítások
15.3.2. Fékrendszerek elemei26 óra
Fékezőszelepek csoportosítása, működési elve, felépítése, általános jellemzése
A fékezőszelepek feladatai, különböző szempontok szerinti csoportosításaA fékezőszelepek jellegzetes elemeiEgyéb pneumatikus gépelemekA fékezőszelepek állásai és ezek jellemzői a nem önműködő és az önműködő fék esetébenA fékezőszelepek kezelésének alapvető jellegzetessége
Kormányszelepek csoportosítása, működési elve, felépítése, általános jellemzése
A kormányszelepek feladatai, a csoportosítás szempontjaiA két- és háromnyomásos szelepek működésének elvi vázlataiA két- és háromnyomásos kormányszelepek alapvető tulajdonságai és azok jellemzéseA háromnyomásos kormányszelepek közös kiegészítő tartozékai: csapolóberendezés, elsőfokozati szelep, legnagyobb nyomáshatároló, oldószelep, vonatnem váltó, kiiktató váltóA kormányszelep mérete, az egységműködés megvalósításaKülönböző fékezőszelep és kormányszelep rendszerek együttműködése, valamint a helyes fékkezelés összefüggése
Sűrített levegő termelése, légsűrítőkA levegő sűrítésével kapcsolatos alapismeretek, a politropikus állapotváltozás jellemzőiA légsűrítők csoportosításaA motoros légsűrítők általános jellemzése, szerkezeti felépítés és működés, kiegészítő berendezések, kenési rendszer, olajmentes légsűrítőkCsavar légsűrítők, forgólapátos légsűrítőkLégsűrítő szabályozásának módjaiA légsűrítők legfontosabb üzemi paraméterei: szállítóteljesítmény, szállítási fok, térfogati hatásfok, sűrítési időtartam
A sűrített levegő tárolása, szállítása, állapotának javításaA sűrített levegő tárolásának szükségességeA légtartályok szerkezeti kialakítása, elnevezése, tartozékai és vizsgálatukA légtartályok víztelenítési lehetőségeiA levegő szállítására használt csővezetékek kialakítása, azok elhelyezése, elnevezése, csőkötések, és a kapcsolódó kisebb légfék szerelvényekVisszacsapó szelepek, biztonsági szelepek, víztelenítő szerelvényekA csővezetékek járművek közötti összekapcsolására szolgáló elemek és színjelölésük
134
A sűrített levegő állapotának javítására hivatott szerkezetek (utóhűtő, alkoholporlasztó, légszárító, szűrő, porfogó, cseppgyűjtő), azok működése és beépítési helyei
A vontatójárműveken alkalmazott önműködő fékezőszelepek D2, D12, D20, D5, D15 mozdonyvezetői fékezőszelepek tárgyalásaDAKO BSE fékezőszelep rendszerSAB-WABCO PBA 82 H és a PBL3-98 típusú fékezőszelep rendszerKnorr HZE típusú fékezőszelep rendszerMikroprocesszor vezérelt fékezőszelep rendszerekAlaki követelmények, a szelepek használhatóságának vizsgálataA fékezőszelepek jellegzetes meghibásodásai és azokra utaló jelek
A vontatójárműveken alkalmazott kiegészítő fékrendszerek Knorr 3 állású kiegészítő fékezőszelepAz MWF, DBV kiegészítő fékezőszelepekZbr 3,7 M és Zbr 3,7 M1 kiegészítő fékezőszelepek tárgyalásaRZbe fékezőszelepA szelepek felépítése, működése, egyes állásaikban végbemenő folyamatokRugóerő tárolós fékberendezésekAlaki követelmények, a szelepek használhatóságának vizsgálataA fékezőszelepek jellegzetes meghibásodásai és azokra utaló jelek
A vontatójárműveken alkalmazott kormányszelep rendszerekA hagyományos kivitelű és a Knorr Fe115 típusú egyszerű működésű kormányszelep működése, szerkezeti kialakítása, tulajdonságaA gyorsműködésű és egyéb kétnyomásos kormányszelepek, valamint a vonatnemváltók kialakításaVegyes típusú kormányszelepekA nagyérzékenységű háromnyomásos kormányszelepek fogalma, jellemzői, alkalmazásának szükségszerűségeiWS 110 típusú kormányszelepA Knorr KE típusú kormányszelepcsalád általános ismertetéseA Knorr KE 0, KE 1 és KE 2 kormányszelepek működése, tulajdonsága, szerkezeti felépítéseA KE kormányszelepek egyéb típusai (KE a, ad, d és dv) és kiegészítő elemei (nyomásigazító szelep, gyorsoldó szelep)A szelepek felszerelése és alaki követelményei
15.3.3. A vasúti vontatójárművek pneumatikus és fékrendszerei 20 óra
A vontatójárművekre szerelt fékrendszerekAz utánfékezés fogalma, elvi változatai és gyakorlati megvalósításukNyomásmódosító nélküli fék elvi vázlataNyomásmódosítós fék elvi vázlata
135
Sebességfüggésű nyomásmódosítós fék elvi vázlataElektronikus fékberendezés elvi vázlataA villamos mozdonyok hidegen vontatásának lehetőségeiA nyomásmódosítók bevezetésének okai, típusai, működésük, jellemzőik (Dü21d, Dü23b, Dü24e, Dü24g)Vonatnemváltók kialakítása, állásai, a befolyásolt fékszerkezetekre tett hatása (GG-G-P, G-P-R, GG-G-P-R)A sebességfüggőség alkalmazása és az ezzel összefüggő fékszerkezetekA nyomásmódosítós vontatójárművek önműködő fékének oldása, ALE-10 ismertetéseAz elektrodinamikus fék és a pneumatikus fék együttműködési kérdéseiA motorkocsikra jellemző fékrendszerekTöbb részes – iker, csuklós – motorkocsik fékrendszereinek elvi felépítéseMotorkocsik villamos fékberendezése Kiegészítő és önműködő fékberendezésTerhelésfüggésű fék elvi vázlataA hidegmeneti váltóAz elektrodinamikus fék és a pneumatikus fék együttműködési kérdéseA vezérlőkocsik fékszerelvényei, levegőellátása
Kiegészítő pneumatikus és elektropneumatikus berendezésekPneumatikus perdülésgátló elvi vázlata, működéseHomokoló berendezés elrendezéseAblaktörlő, ablakmosó és páramentesítőLégkürt és légsípA légfék és a vonatbefolyásoló berendezés együttműködéseLégkibocsátó szelepek, ütőgombos vészfékszelepekNyomáscsökkentő szelepek elvi vázlata, beépítési helyeiNyomásőrök kialakítása, beépítési helyeiAz elektropneumatikus szelepek működése és változatai
15.4. A képzés javasolt helyszíne (ajánlás)
15.5. A tantárgy elsajátítása során alkalmazható sajátos módszerek, tanulói tevékenységformák (ajánlás)
A tantárgy elsajátítása során alkalmazható sajátos módszerek (ajánlás)
Sorszám
Alkalmazott oktatásimódszer neve
A tanulói tevékenység szervezeti kerete
Alkalmazandó eszközök és
felszerelések (SZVK 6. pont lebontása,
pontosítása)egyén
icsopo
rtosztál
y1.1. magyarázat X1.2. elbeszélés X1.3. kiselőadás X1.4. megbeszélés X
136
1.5. szemléltetés X1.6. házi feladat X
A tantárgy elsajátítása során alkalmazható tanulói tevékenységformák (ajánlás)
Sor-szám Tanulói tevékenységforma
Tanulói tevékenység
szervezési kerete(differenciálási
módok)
Alkalmazandó eszközök és felszerelések (SZVK 6. pont
lebontása, pontosítása)
Egyé
ni
Cso
por
t-bo
ntás
Osz
tály
-ke
ret
1. Információ feldolgozó tevékenységek
1.1. Olvasott szöveg önálló feldolgozása X
1.3. Olvasott szöveg feldolgozása jegyzeteléssel X
1.4. Hallott szöveg feldolgozása jegyzeteléssel X
1.6. Információk önálló rendszerezése X
2. Ismeretalkalmazási gyakorló tevékenységek, feladatok
2.1. Válaszolás írásban mondatszintű kérdésekre X
2.2. Tesztfeladat megoldása X2.3. Szöveges előadás egyéni
felkészüléssel X
2.4. Tapasztalatok utólagos ismertetése szóban X
3. Képi információk körében3.1. Rajz értelmezése X3.2. Rajz elemzés, hibakeresés X
4. Komplex információk körében
4.1. Jegyzetkészítés eseményről kérdéssor alapján X
5. Csoportos munkaformák körében
5.1. Információk rendszerezése mozaikfeladattal X
6. Gyakorlati munkavégzés körében
6.1. Munkamegfigyelés adott szempontok alapján X
7. Üzemeltetési tevékenységek körében
7.1. Géprendszer megfigyelése adott szempontok alapján X
8. Vizsgálati tevékenységek körében
8.1. Tárgyminták azonosítása X
137
15.6. A tantárgy értékelésének módja
A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény. 54. § (2) a) pontja szerinti értékeléssel.
16. Mozdonyszerelési gyakorlat tantárgy 160 óra
16.16.1. A tantárgy tanításának célja
A gyakorlat alakítson ki olyan készségeket, amelyek segítségével legyenek képesek a tanultakat más technikai, technológiai környezetben alkalmazni, neveljen a műszaki gyakorlatban elengedhetetlenül szükséges szakmai igényességre, önfegyelemre, lelkiismeretes, biztonságos és felelősségteljes munkavégzésre, A tanulók tudják alkalmazni a munkavégzés során a műszaki dokumentációkat, táblázatokat és szabványokat, a szakma gyakorlásához szükséges kéziszerszámokat szakszerűen, a munkavédelmi előírásoknak megfelelően tudják megválasztani és alkalmazniA tantárgy tanítása során alakuljanak ki jártasság arra vonatkozóan, hogy a szakma gyakorlásához szükséges mérési eljárásokban és mérőeszközökben biztonságosan tudják megválasztani a technikailag legmegfelelőbb eljárást illetve mérőeszközt, a tanuló tudjon választani és dönteni az egyes munkafolyamatokban alkalmazandó megmunkálási, szerelési eljárások megválasztásában, a gazdaságosság és a biztonságos munkavégzés szempontjai szerint.A gyakorlat késztesse a tanulót a rendszerszemléletű gondolkodásra, hogy lássák az egyes fődarabok, szerkezeti egységek kapcsolatát, az egyes részek egymástól való függését és együttműködését a vasúti vontatójármű, mint rendszer egészében.A tantárgy oktatása neveljen a munkahelyi rend, a környezet védelmének fontosságára, a gazdaságos, anyagtakarékos gyártási és javítási módszerek megválasztására.A tanulók sajátítsák el a vasúti vontatójárművek villamos egységeinek és pneumatikus berendezéseinek (elsősorban a fékberendezéseknek) gyakorlati megvalósulását, szerelését, minősítését, javítását.
16.2. Kapcsolódó közismereti, szakmai tartalmak
A Mozdonyszerelési gyakorlat a Technológiai alapismeretek alapozó tantárgy és a Vasúti vontatójárművek illetve a Vasúti vontatójárművek pneumatikus berendezései szakmai tantárgyak szerves folytatását képezi, annak valamennyi szakmai tartalmához kapcsolódik.Mozdonyszerelési gyakorlattal párhuzamosan történik a Vasúti vontatójárművek, a Vasúti vontatójárművek pneumatikus berendezései, a Vasúti járművek szerkezete, javítása, a Vasúti járműszerelési gyakorlat és a Vasúti villamos jármű szerelési gyakorlat
138
tanítása, melyek együttesen teszik alkalmassá a tanulókat a közlekedésbiztonsághoz és a biztonságos közlekedés feltételeinek megteremtéséhez alapvetően szükséges szakmai gyakorlat elsajátításához.
16.3. Témakörök
16.3.1. Villamos gépek és berendezések szerelése, javítása90 óra
A gyakorlati oktatás előkészítéseAz oktatás rendje, viselkedési szabályok az oktatás ideje alatt,A műhely rendje, viselkedési szabályok a munkavégzés területén, a munkaterületen való közlekedés szabályai,A legfontosabb munkavédelmi utasítások példákkal illusztrált oktatása,A legfontosabb tűzvédelmi utasítások példákkal illusztrált oktatása,
Kézi és gépi tisztítása villamos gépek, készülékek tisztítási folyamatának ismertetése,porlefúvatás alkalmazása és a gépi berendezések ismertetése, gyakoroltatás a különféle villamos gépeken és berendezéseken,kézi mosás és mosóanyagok ismertetése, bemutatása és a kézi mosás gyakorlásagépi mosás és berendezéseinek bemutatása,környezetbarát és egészségre ártalmatlan mosóanyagok ismertetése, alkalmazási lehetőségei a villamos iparban,a szigetelő anyagok szigetelési tulajdonságainak megváltozása a mosóanyagok hatására,mosás utáni szárítás fontossága különös tekintettel a vákuumszárításra,impregnálási technológiai folyamat ismertetése és bemutatása,porlefúvatás, mosás, szárítás és impregnálás folyamatainak tűz-, környezet-, és munkavédelmi utasításainak ismertetése
Villamos forgógépek szét- és összeszereléseKötések
oldható kötések fogalma, alkalmazási területeszabványos csavarfajták, kiválasztási szempontjaikcsavarkötések készítésecsavarbiztosítások bemutatása, készítése
szét- és összeszerelés műveleteiVillamos forgógépek részegységeinek gyártási javítási folyamatának ismertetése és gyakoroltatása
kefetartó szerkezetek bemutatása, javítási folyamatok gyakoroltatása,kefék anyaga, alkalmazási lehetőségei a villamos forgógépeken,kefe becsiszolásának gyakorlása,kommutátorok, csúszógyűrűk szerkezeti részeinek bemutatása, szerelése és javítás gyakorlása,
139
villamos forgógépek tengelyeinek gyártási és javítási technológiája, ismertetése, bemutatása,tengelyek méretellenőrzéseinek gyakoroltatása,különféle típusú forgórészek vasmag és tekercs kialakításai,vasmagok gyártási javítási folyamatainak gyakoroltatása,forgórészek tekercseinek kis javítása,forgórész mechanikai és villamos méréseinek gyakorlása,forgórészek egyensúlyozási folyamatának bemutatása,egyensúlyozó gépek ismertetése,villamos forgógépek állórészei,állórészek szerkezeti elemeinek bemutatása,állórész ház pólustörzsek és tekercsek szerelése, javítása, gyakoroltatásaváltakozó áramú villamos gép állórészeinek ismertetése és a részegységeinek szerelése, javítása, gyakoroltatása,állórész, pajzsok, kefetartó szerkezetek szerelése, javítása, gyakoroltatásaállórészek mechanikai és villamos méréseinek gyakoroltatása,a villamos gépek részegységeinek minősítése és a gépek összeszerelésének gyakoroltatása,villamos gépek speciális emelő és sajtoló szerszámainak ismertetése,villamos forgógépek szerelés közbeni és utáni ellenőrző méréseinek gyakoroltatásavillamos gépek szerelési, javítási, mérési és a használt gépészeti berendezések, szerszámok munka és tűzvédelmi előírásainak ismertetése
Transzformátorok szét- és összeszerelésetranszformátor szerelési javítási technológiai folyamatának ismertetésetranszformátor tűz-munkavédelmi és környezetvédelmi előírásainak ismertetésea javító műhely, vagy terület szerszámainak és gépészeti berendezéseinek bemutatásatranszformátor szétszerelése, aktív és passzív részegységek szerelése, javítás gyakoroltatásatranszformátor tekercs és vasmag javításának gyakoroltatása,transzformátor üzeméhez tartozó segédberendezések és a tekercs kivezetések szerelése, javítása,transzformátor hűtési megoldásainak ismertetése,transzformátor olajhűtési rendszerének szerelése, javításatranszformátor vákuumszárításának, impregnálásának ismertetésebemutatásatranszformátor szigetelő olajának kezelése és centrifugálásaolajcentrifugálási művelet gyakoroltatásatranszformátorolaj feltöltési műveletének gyakoroltatásavákuum alatti beporlasztás lehetőségeinek ismertetése, bemutatása
140
transzformátor segédberendezései és kábelrendszer felszerelés gyakorlásatranszformátor előkészítése a végméréshezegy- és többfázisú, száraz és olajos kivitelű transzformátorok mérésének gyakorlása
Szakaszolók, megszakítók javítás és szerelésea különféle típusú szakaszoló, megszakító jellegű kapcsolók ismertetése, bemutatása,a vasúti járművek fő, segédüzemi, vezérlő, szabályozó áramköreibe épített kapcsoló készülékek, elemek ismertetése, bemutatása,a szerelés és a javítás speciális szerszámainak, mérőberendezéseinek bemutatása,a különféle típusú relék javításának és ellenőrző méréseinek bemutatása és gyakoroltatása,relék beállítása technológiai előírásának ismertetése,áram és feszültség relék beállításainak gyakoroltatása,a vasúti járművek áramköreibe épített szakaszolók bemutatása,szakaszolók szerelése, javítása,szakaszolók javításának speciális szerszámai, mérőberendezései, emelő készülékei,a vasúti járműveken alkalmazott egyen- és váltakozó áramú megszakítók bemutatása,a teljesítménymegszakítók, kontaktorok, mágneskapcsolók javítási, mérési technológiájának ismertetése,a megszakítók javításának, mérésének speciális szerszámai, emelőgépei és egyéb eszközei,a különféle típusú megszakítók javításának, mérésének gyakoroltatása, a szükséges beállítások elvégeztetése (különös figyelemmel a megszakító jellegű kapcsolók fő érintkezőinek megmunkálására, valamint az ívoltó berendezések kifogástalan állapotára),a főérintkezők mechanikus, villamos jellegű beállításainak és az érintkezők nyomásméréseinek ismertetése, gyakoroltatása,a kapcsolók javítás utáni idődiagram felvételének elvégeztetése,a tartampróbák lényegének ismertetése, a mérések alapján a kapcsolókon történő szükséges beállítások elvégeztetése,a kapcsoló készülékek javítástechnológiája tűz- és munkavédelmi előírásainak ismertetése, a munkavédelmi előírások betartatása,
Félvezető egységek, berendezések és védelmeika félvezető egységek, berendezések tisztítási javítási technológiájának ismertetése,a különféle típusú egyenirányító egységek szerkezeti felépítésének ismertetése,a különféle egyenirányító kapcsolások bemutatása,az egyenirányító üzemi feltételeinek és az üzemben előforduló hibáknak az ismertetése,a porlefúvatás, mosás munkafázisainak gyakoroltatása,az egyenirányító berendezések szerelési, javítási munkáinak gyakorlása,
141
16.3.2. A fék- és egyéb pneumatikus berendezések szerelése, javítása 70 óra
A kötöttpályás villamos járművek fékrendszereinek bemutatásaA pneumatikus fékberendezések le- és felszereléseA fékberendezések minősítéseFékberendezés karbantartása, javítása
a fékrudazat elemei kopásainak javítása (MÁVSZ 2327/82)kenési utasításra vonatkozó részeka fékrendszer központi javításba vont elemeinek le- felszerelésea kiegészítő fékezőszelepek szétszerelése, karbantartásasértetlenségének és működésének ellenőrzése, tárolása, szállításaa fővezetéken végzendő javításoklégfékrendszerben az egyes terek nyomásmérésének esedékessége, és az alkalmas mérőpontok ismertetése,a hordozható légfék próbakészülék felépítése, működése, ellenőrzése,a vészfékek vizsgálata.
A fék tömörségi és működési vizsgálata MÁVSZ 874 szerinta javításra beállított jármű fékberendezésének előzetes vizsgálatafék közbenső vizsgálatfék részlegvizsgálatafutójavítás utáni fékvizsgálat
16.4. A képzés javasolt helyszíne (ajánlás)
Mozdonyfenntartási telephely
16.5. A tantárgy elsajátítása során alkalmazható sajátos módszerek, tanulói tevékenységformák (ajánlás)
A tantárgy elsajátítása során alkalmazható sajátos módszerek (ajánlás)
Sorszám
Alkalmazott oktatásimódszer neve
A tanulói tevékenység szervezeti kerete
Alkalmazandó eszközök és
felszerelések (SZVK 6. pont lebontása,
pontosítása)egyén
icsopo
rtosztál
y1.1. magyarázat X1.2. megbeszélés X1.3. szemléltetés X1.4. kooperatív tanulás X
A tantárgy elsajátítása során alkalmazható tanulói tevékenységformák (ajánlás)
142
Sor-szám Tanulói tevékenységforma
Tanulói tevékenység
szervezési kerete(differenciálási
módok)
Alkalmazandó eszközök és felszerelések (SZVK 6. pont
lebontása, pontosítása)
Egyé
ni
Cso
por
t-bo
ntás
Osz
tály
-ke
ret
1. Információ feldolgozó tevékenységek
1.1. Olvasott szöveg feladattal vezetett feldolgozása X
1.2. Hallott szöveg feladattal vezetett feldolgozása X
2. Ismeretalkalmazási gyakorló tevékenységek, feladatok
2.1. Tapasztalatok helyszíni ismertetése szóban X
3. Képi információk körében3.1. Rajz értelmezése X3.2. Rajz készítése leírásból X3.3. Rajz készítés tárgyról X3.4. Rajz kiegészítés X3.5. Rajz elemzés, hibakeresés X
4. Komplex információk körében
4..1. Esemény helyszíni értékelése szóban felkészülés után X
4.2. Utólagos szóbeli beszámoló X5. Csoportos munkaformák
körében
5.1. Kiscsoportos szakmai munkavégzés irányítással X
Teheremelő berendezések,
eszközök6. Gyakorlati munkavégzés
körében
6.1. Műveletek gyakorlása XSzerelőszerszámok
Speciális kéziszerszámokSzerszámgépek
6.2. Munkamegfigyelés adott szempontok alapján X
7. Üzemeltetési tevékenységek körében
7.1. Géprendszer megfigyelése adott szempontok alapján X Vasúti villamos
jármű7.2. Feladattal vezetett
szerkezetelemzés X
7.3. Üzemelési hibák szimulálása és megfigyelése X Fékpróba
berendezés7.4. Adatgyűjtés géprendszer
üzemeléséről X Éberségi próbakészülék
8. Vizsgálati tevékenységek körében
8.1. Technológiai próbák végzése X8.2. Geometriai mérési gyakorlat X Mérőeszközök
143
16.6. A tantárgy értékelésének módja
A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény. 54. § (2) a) pontja szerinti értékeléssel.
144
A10437-12 azonosító számú
Dízelmotoros vasúti jármű szerelő feladatai
megnevezésű
szakmai követelménymodul
tantárgyai, témakörei
145
A 10437-12 azonosító számú Dízelmotoros vasúti jármű szerelő feladatai megnevezésű szakmai követelménymodulhoz tartozó tantárgyak és témakörök oktatása során fejlesztendő kompetenciák
10437-12 Dízelmotoros vasúti jármű
szerelő feladatai
Dízelmozdonyok szerkezete, javítása Dízelmotoros vasúti jármű szerelési gyakorlat
Műs
zaki
hőt
an
Bel
sőég
ésű
mot
orok
m
unka
foly
amat
aiB
első
égés
ű m
otor
ok je
llem
zőin
ek
és fő
mér
etei
nek
szám
ítása
Díz
elm
otor
ok fe
ltölté
se
Díz
elm
otor
ok s
zerk
ezet
i rés
zei
Díz
elm
otor
ok tü
zelő
anya
g el
látá
sa
Díz
elm
otor
ok k
enés
e és
hűt
ése
Díz
el v
onta
tó já
rműv
ek h
ajtá
si
rend
szer
eiD
ízel
von
tató
járm
űvek
vez
érlé
se é
s sz
abál
yozá
saD
ízel
mot
orok
sze
rkez
eti r
észe
inek
ja
vítá
saD
ízel
mot
orok
tüze
lőan
yag
ellá
tási
re
ndsz
er é
s el
emei
javí
tása
Díz
elm
otor
ok k
enés
i- és
hűt
ési
rend
szer
és
elem
ei ja
vítá
saM
echa
niku
s ha
jtási
ren
dsze
r és
el
emei
javí
tása
Hid
raul
ikus
haj
tási
ren
dsze
r és
el
emei
javí
tása
Villa
mos
haj
tási
ren
dsze
r és
ele
mei
ja
vítá
sa
Moz
dony
prób
ák
Díz
elm
otor
ok s
zerk
ezet
i rés
zein
ek
javí
tása
Díz
elm
otor
ok tü
zelő
anya
g el
látá
si
rend
szer
és
elem
ei ja
vítá
saD
ízel
mot
orok
ken
ési-
és h
űtés
i re
ndsz
er é
s el
emei
javí
tása
Mec
hani
kus
hajtá
si r
ends
zer
és
elem
ei ja
vítá
saH
idra
ulik
us h
ajtá
si r
ends
zer
és
elem
ei ja
vítá
saVi
llam
os h
ajtá
si r
ends
zer
és e
lem
ei
javí
tása
Moz
dony
prób
ák
FELADATOK Diagnosztikai vizsgálatot végez a dízel mozdonyon és a fődarabjain
x x x x x x x x x x x x x x x
Ellenőrzi és beállítja a dízelmotor működését, szükség szerint cseréli, javítja a motor alkatrészeit
x x x x x x x x x x x x x
Ellenőrzi, x x x
146
10437-12 Dízelmotoros vasúti jármű
szerelő feladatai
Dízelmozdonyok szerkezete, javítása Dízelmotoros vasúti jármű szerelési gyakorlat
Műs
zaki
hőt
an
Bel
sőég
ésű
mot
orok
m
unka
foly
amat
aiB
első
égés
ű m
otor
ok je
llem
zőin
ek
és fő
mér
etei
nek
szám
ítása
Díz
elm
otor
ok fe
ltölté
se
Díz
elm
otor
ok s
zerk
ezet
i rés
zei
Díz
elm
otor
ok tü
zelő
anya
g el
látá
sa
Díz
elm
otor
ok k
enés
e és
hűt
ése
Díz
el v
onta
tó já
rműv
ek h
ajtá
si
rend
szer
eiD
ízel
von
tató
járm
űvek
vez
érlé
se é
s sz
abál
yozá
saD
ízel
mot
orok
sze
rkez
eti r
észe
inek
ja
vítá
saD
ízel
mot
orok
tüze
lőan
yag
ellá
tási
re
ndsz
er é
s el
emei
javí
tása
Díz
elm
otor
ok k
enés
i- és
hűt
ési
rend
szer
és
elem
ei ja
vítá
saM
echa
niku
s ha
jtási
ren
dsze
r és
el
emei
javí
tása
Hid
raul
ikus
haj
tási
ren
dsze
r és
el
emei
javí
tása
Villa
mos
haj
tási
ren
dsze
r és
ele
mei
ja
vítá
sa
Moz
dony
prób
ák
Díz
elm
otor
ok s
zerk
ezet
i rés
zein
ek
javí
tása
Díz
elm
otor
ok tü
zelő
anya
g el
látá
si
rend
szer
és
elem
ei ja
vítá
saD
ízel
mot
orok
ken
ési-
és h
űtés
i re
ndsz
er é
s el
emei
javí
tása
Mec
hani
kus
hajtá
si r
ends
zer
és
elem
ei ja
vítá
saH
idra
ulik
us h
ajtá
si r
ends
zer
és
elem
ei ja
vítá
saVi
llam
os h
ajtá
si r
ends
zer
és e
lem
ei
javí
tása
Moz
dony
prób
ák
utánhúzza, cseréli a motorfelfüggesztő, alátámasztó elemeketEllenőrzi és beállítja a légsűrítő működését, szükség szerint cseréli, javítja az alkatrészeit
x x x
Ellenőrzi a kenőanyagszinteket, utántölt, illetve kenőolajat cserél
x x x x x x x x x x x x x
Ellenőrzi a hűtőfolyadék szintjét,
x x x x x x
147
10437-12 Dízelmotoros vasúti jármű
szerelő feladatai
Dízelmozdonyok szerkezete, javítása Dízelmotoros vasúti jármű szerelési gyakorlat
Műs
zaki
hőt
an
Bel
sőég
ésű
mot
orok
m
unka
foly
amat
aiB
első
égés
ű m
otor
ok je
llem
zőin
ek
és fő
mér
etei
nek
szám
ítása
Díz
elm
otor
ok fe
ltölté
se
Díz
elm
otor
ok s
zerk
ezet
i rés
zei
Díz
elm
otor
ok tü
zelő
anya
g el
látá
sa
Díz
elm
otor
ok k
enés
e és
hűt
ése
Díz
el v
onta
tó já
rműv
ek h
ajtá
si
rend
szer
eiD
ízel
von
tató
járm
űvek
vez
érlé
se é
s sz
abál
yozá
saD
ízel
mot
orok
sze
rkez
eti r
észe
inek
ja
vítá
saD
ízel
mot
orok
tüze
lőan
yag
ellá
tási
re
ndsz
er é
s el
emei
javí
tása
Díz
elm
otor
ok k
enés
i- és
hűt
ési
rend
szer
és
elem
ei ja
vítá
saM
echa
niku
s ha
jtási
ren
dsze
r és
el
emei
javí
tása
Hid
raul
ikus
haj
tási
ren
dsze
r és
el
emei
javí
tása
Villa
mos
haj
tási
ren
dsze
r és
ele
mei
ja
vítá
sa
Moz
dony
prób
ák
Díz
elm
otor
ok s
zerk
ezet
i rés
zein
ek
javí
tása
Díz
elm
otor
ok tü
zelő
anya
g el
látá
si
rend
szer
és
elem
ei ja
vítá
saD
ízel
mot
orok
ken
ési-
és h
űtés
i re
ndsz
er é
s el
emei
javí
tása
Mec
hani
kus
hajtá
si r
ends
zer
és
elem
ei ja
vítá
saH
idra
ulik
us h
ajtá
si r
ends
zer
és
elem
ei ja
vítá
saVi
llam
os h
ajtá
si r
ends
zer
és e
lem
ei
javí
tása
Moz
dony
prób
ák
minőségét, utántölt, illetve hűtőfolyadékot cserélEllenőrzi, beállítja a dízelmotor rendszereit, javítja, cseréli a szükséges elemeket
x x x x x x x x x x x x x x x x x
Ellenőrzi, javítja, tisztítja, cseréli hőkicserélő berendezést és elemeit
x x x x x x x x
Ellenőrzi, tömíti, javítja, cseréli az üzem-, és kenőanyag-ellátó,
x x x x x x x x x x x
148
10437-12 Dízelmotoros vasúti jármű
szerelő feladatai
Dízelmozdonyok szerkezete, javítása Dízelmotoros vasúti jármű szerelési gyakorlat
Műs
zaki
hőt
an
Bel
sőég
ésű
mot
orok
m
unka
foly
amat
aiB
első
égés
ű m
otor
ok je
llem
zőin
ek
és fő
mér
etei
nek
szám
ítása
Díz
elm
otor
ok fe
ltölté
se
Díz
elm
otor
ok s
zerk
ezet
i rés
zei
Díz
elm
otor
ok tü
zelő
anya
g el
látá
sa
Díz
elm
otor
ok k
enés
e és
hűt
ése
Díz
el v
onta
tó já
rműv
ek h
ajtá
si
rend
szer
eiD
ízel
von
tató
járm
űvek
vez
érlé
se é
s sz
abál
yozá
saD
ízel
mot
orok
sze
rkez
eti r
észe
inek
ja
vítá
saD
ízel
mot
orok
tüze
lőan
yag
ellá
tási
re
ndsz
er é
s el
emei
javí
tása
Díz
elm
otor
ok k
enés
i- és
hűt
ési
rend
szer
és
elem
ei ja
vítá
saM
echa
niku
s ha
jtási
ren
dsze
r és
el
emei
javí
tása
Hid
raul
ikus
haj
tási
ren
dsze
r és
el
emei
javí
tása
Villa
mos
haj
tási
ren
dsze
r és
ele
mei
ja
vítá
sa
Moz
dony
prób
ák
Díz
elm
otor
ok s
zerk
ezet
i rés
zein
ek
javí
tása
Díz
elm
otor
ok tü
zelő
anya
g el
látá
si
rend
szer
és
elem
ei ja
vítá
saD
ízel
mot
orok
ken
ési-
és h
űtés
i re
ndsz
er é
s el
emei
javí
tása
Mec
hani
kus
hajtá
si r
ends
zer
és
elem
ei ja
vítá
saH
idra
ulik
us h
ajtá
si r
ends
zer
és
elem
ei ja
vítá
saVi
llam
os h
ajtá
si r
ends
zer
és e
lem
ei
javí
tása
Moz
dony
prób
ák
a sűrített levegős rendszereket és elemeitEllenőrzi, beállítja, cseréli a tengelykapcsolókat és burkolataikat
x x x x x x x x x x x x
Ellenőrzi, beállítja, javítja, cseréli az elosztóhajtóművet
x x x x
SZAKMAI ISMERETEK A dízelmotorok szerkezete, működése
x x x x x x x x x x x x x x
A dízelmotorok üzem-, és
x x x x x x x x x x
149
10437-12 Dízelmotoros vasúti jármű
szerelő feladatai
Dízelmozdonyok szerkezete, javítása Dízelmotoros vasúti jármű szerelési gyakorlat
Műs
zaki
hőt
an
Bel
sőég
ésű
mot
orok
m
unka
foly
amat
aiB
első
égés
ű m
otor
ok je
llem
zőin
ek
és fő
mér
etei
nek
szám
ítása
Díz
elm
otor
ok fe
ltölté
se
Díz
elm
otor
ok s
zerk
ezet
i rés
zei
Díz
elm
otor
ok tü
zelő
anya
g el
látá
sa
Díz
elm
otor
ok k
enés
e és
hűt
ése
Díz
el v
onta
tó já
rműv
ek h
ajtá
si
rend
szer
eiD
ízel
von
tató
járm
űvek
vez
érlé
se é
s sz
abál
yozá
saD
ízel
mot
orok
sze
rkez
eti r
észe
inek
ja
vítá
saD
ízel
mot
orok
tüze
lőan
yag
ellá
tási
re
ndsz
er é
s el
emei
javí
tása
Díz
elm
otor
ok k
enés
i- és
hűt
ési
rend
szer
és
elem
ei ja
vítá
saM
echa
niku
s ha
jtási
ren
dsze
r és
el
emei
javí
tása
Hid
raul
ikus
haj
tási
ren
dsze
r és
el
emei
javí
tása
Villa
mos
haj
tási
ren
dsze
r és
ele
mei
ja
vítá
sa
Moz
dony
prób
ák
Díz
elm
otor
ok s
zerk
ezet
i rés
zein
ek
javí
tása
Díz
elm
otor
ok tü
zelő
anya
g el
látá
si
rend
szer
és
elem
ei ja
vítá
saD
ízel
mot
orok
ken
ési-
és h
űtés
i re
ndsz
er é
s el
emei
javí
tása
Mec
hani
kus
hajtá
si r
ends
zer
és
elem
ei ja
vítá
saH
idra
ulik
us h
ajtá
si r
ends
zer
és
elem
ei ja
vítá
saVi
llam
os h
ajtá
si r
ends
zer
és e
lem
ei
javí
tása
Moz
dony
prób
ák
kenőanyagaiA dízelmotor működéséhez szükséges rendszerek
x x x x x x x x x
A dízelmotorok segédberendezései
x
Dízelmotorok javítása, alkalmazott technológiák
x x x x x x x x x
Dízelmozdonyok segédberendezései
x x x x x x x x x x x
Dízelmozdonyok segédberendezésein alkalmazott javítási
x x x x x x x
150
10437-12 Dízelmotoros vasúti jármű
szerelő feladatai
Dízelmozdonyok szerkezete, javítása Dízelmotoros vasúti jármű szerelési gyakorlat
Műs
zaki
hőt
an
Bel
sőég
ésű
mot
orok
m
unka
foly
amat
aiB
első
égés
ű m
otor
ok je
llem
zőin
ek
és fő
mér
etei
nek
szám
ítása
Díz
elm
otor
ok fe
ltölté
se
Díz
elm
otor
ok s
zerk
ezet
i rés
zei
Díz
elm
otor
ok tü
zelő
anya
g el
látá
sa
Díz
elm
otor
ok k
enés
e és
hűt
ése
Díz
el v
onta
tó já
rműv
ek h
ajtá
si
rend
szer
eiD
ízel
von
tató
járm
űvek
vez
érlé
se é
s sz
abál
yozá
saD
ízel
mot
orok
sze
rkez
eti r
észe
inek
ja
vítá
saD
ízel
mot
orok
tüze
lőan
yag
ellá
tási
re
ndsz
er é
s el
emei
javí
tása
Díz
elm
otor
ok k
enés
i- és
hűt
ési
rend
szer
és
elem
ei ja
vítá
saM
echa
niku
s ha
jtási
ren
dsze
r és
el
emei
javí
tása
Hid
raul
ikus
haj
tási
ren
dsze
r és
el
emei
javí
tása
Villa
mos
haj
tási
ren
dsze
r és
ele
mei
ja
vítá
sa
Moz
dony
prób
ák
Díz
elm
otor
ok s
zerk
ezet
i rés
zein
ek
javí
tása
Díz
elm
otor
ok tü
zelő
anya
g el
látá
si
rend
szer
és
elem
ei ja
vítá
saD
ízel
mot
orok
ken
ési-
és h
űtés
i re
ndsz
er é
s el
emei
javí
tása
Mec
hani
kus
hajtá
si r
ends
zer
és
elem
ei ja
vítá
saH
idra
ulik
us h
ajtá
si r
ends
zer
és
elem
ei ja
vítá
saVi
llam
os h
ajtá
si r
ends
zer
és e
lem
ei
javí
tása
Moz
dony
prób
ák
technológiákSZAKMAI KÉSZSÉGEK
Járműszerkezeti rajzok olvasása, értelmezése
x x x x x x x x x x x x x x x x x x x x x
Járműszerkezeti rajzok készítése x x x x x x x x x x x x x x x x x x x x
Villamos kapcsolási rajzok olvasása, értelmezése
x x x x
Villamos kapcsolási rajzok készítése
x x x
SZEMÉLYES KOMPETENCIÁK Erős fizikum x x x x x x x x x x x x x x x x x x x Mozgáskoordináció x x x x x x x x x x x x x x x x x x x
151
10437-12 Dízelmotoros vasúti jármű
szerelő feladatai
Dízelmozdonyok szerkezete, javítása Dízelmotoros vasúti jármű szerelési gyakorlat
Műs
zaki
hőt
an
Bel
sőég
ésű
mot
orok
m
unka
foly
amat
aiB
első
égés
ű m
otor
ok je
llem
zőin
ek
és fő
mér
etei
nek
szám
ítása
Díz
elm
otor
ok fe
ltölté
se
Díz
elm
otor
ok s
zerk
ezet
i rés
zei
Díz
elm
otor
ok tü
zelő
anya
g el
látá
sa
Díz
elm
otor
ok k
enés
e és
hűt
ése
Díz
el v
onta
tó já
rműv
ek h
ajtá
si
rend
szer
eiD
ízel
von
tató
járm
űvek
vez
érlé
se é
s sz
abál
yozá
saD
ízel
mot
orok
sze
rkez
eti r
észe
inek
ja
vítá
saD
ízel
mot
orok
tüze
lőan
yag
ellá
tási
re
ndsz
er é
s el
emei
javí
tása
Díz
elm
otor
ok k
enés
i- és
hűt
ési
rend
szer
és
elem
ei ja
vítá
saM
echa
niku
s ha
jtási
ren
dsze
r és
el
emei
javí
tása
Hid
raul
ikus
haj
tási
ren
dsze
r és
el
emei
javí
tása
Villa
mos
haj
tási
ren
dsze
r és
ele
mei
ja
vítá
sa
Moz
dony
prób
ák
Díz
elm
otor
ok s
zerk
ezet
i rés
zein
ek
javí
tása
Díz
elm
otor
ok tü
zelő
anya
g el
látá
si
rend
szer
és
elem
ei ja
vítá
saD
ízel
mot
orok
ken
ési-
és h
űtés
i re
ndsz
er é
s el
emei
javí
tása
Mec
hani
kus
hajtá
si r
ends
zer
és
elem
ei ja
vítá
saH
idra
ulik
us h
ajtá
si r
ends
zer
és
elem
ei ja
vítá
saVi
llam
os h
ajtá
si r
ends
zer
és e
lem
ei
javí
tása
Moz
dony
prób
ák
Felelősségtudat, kitartás, precizitás
x x x x x x x
TÁRSAS KOMPETENCIÁK Kommunikációs rugalmasság, x x x x x x x x x x x x x x x x x x x x
Kapcsolatteremtő és fenntartó készség,
x x x x x x x x x x x x x x x x x x x x
x x x x x x x Irányíthatóság x x x x x x x
MÓDSZER KOMPETENCIÁK Hibakeresés (diagnosztizálás) x x x x x x x x x x x x x x x x x x x x
Áttekintő képesség, logikus gondolkodás,
x x x x x x x x x x x x x x x x x x x x x x
Módszeres x x x x x x x x x x x x x x x x x x x x x x
152
10437-12 Dízelmotoros vasúti jármű
szerelő feladatai
Dízelmozdonyok szerkezete, javítása Dízelmotoros vasúti jármű szerelési gyakorlat
Műs
zaki
hőt
an
Bel
sőég
ésű
mot
orok
m
unka
foly
amat
aiB
első
égés
ű m
otor
ok je
llem
zőin
ek
és fő
mér
etei
nek
szám
ítása
Díz
elm
otor
ok fe
ltölté
se
Díz
elm
otor
ok s
zerk
ezet
i rés
zei
Díz
elm
otor
ok tü
zelő
anya
g el
látá
sa
Díz
elm
otor
ok k
enés
e és
hűt
ése
Díz
el v
onta
tó já
rműv
ek h
ajtá
si
rend
szer
eiD
ízel
von
tató
járm
űvek
vez
érlé
se é
s sz
abál
yozá
saD
ízel
mot
orok
sze
rkez
eti r
észe
inek
ja
vítá
saD
ízel
mot
orok
tüze
lőan
yag
ellá
tási
re
ndsz
er é
s el
emei
javí
tása
Díz
elm
otor
ok k
enés
i- és
hűt
ési
rend
szer
és
elem
ei ja
vítá
saM
echa
niku
s ha
jtási
ren
dsze
r és
el
emei
javí
tása
Hid
raul
ikus
haj
tási
ren
dsze
r és
el
emei
javí
tása
Villa
mos
haj
tási
ren
dsze
r és
ele
mei
ja
vítá
sa
Moz
dony
prób
ák
Díz
elm
otor
ok s
zerk
ezet
i rés
zein
ek
javí
tása
Díz
elm
otor
ok tü
zelő
anya
g el
látá
si
rend
szer
és
elem
ei ja
vítá
saD
ízel
mot
orok
ken
ési-
és h
űtés
i re
ndsz
er é
s el
emei
javí
tása
Mec
hani
kus
hajtá
si r
ends
zer
és
elem
ei ja
vítá
saH
idra
ulik
us h
ajtá
si r
ends
zer
és
elem
ei ja
vítá
saVi
llam
os h
ajtá
si r
ends
zer
és e
lem
ei
javí
tása
Moz
dony
prób
ák
munkavégzésKörültekintés, elővigyázatosság x x x x x x x
153
17. Dízelmozdonyok szerkezete, javítása 112 óra
17.17.1. A tantárgy tanításának célja
Fejlessze tovább a tanulók logikai készségét és az alapozó tantárgyban megismert természettudományos szemléletet.
Ismertessen meg a tantárgy programjában felsorolt műszaki fogalmakkal, összefüggésekkel, törvényekkel, szerkezetekkel és azok alkalmazásaival, ismerjék meg a vasúti járművek közös szerkezeti elemeit.
Mélyítse el a tanulók ismereteit a műszaki dokumentációk (táblázatok, szabványok, diagramok, műszaki rajzok) értelmezésében és használatában.
Neveljen a műszaki életben elengedhetetlenül szükséges belső igényességre, önfegyelemre, lelkiismeretes és felelősségteljes munkavégzésre.
Fejlessze tovább a tanulók számítási feladatokra, szerkesztésekre, méretezési folyamatokra, problémamegoldó gondolkodásra irányuló tudását, amelyet az alapozó tantárgyak alakítottak ki.
Alapozza meg, segítse elő a későbbi tanulmányok speciális ismereteinek elsajátítását, segítse a tanulók rendszerszemléletének mielőbbi kialakulását,a hagyományos, a műszaki gyakorlatban használt anyagok és technológiák megismerését, az új iránti érdeklődés felkeltését.
A rendszerszemléletű gondolkodásmód kialakításával a tanulók értsék meg az anyag kiválasztása, megmunkálása, igénybevétele, hőkezelése, üzemeltetése, karbantartása, és a felújítási mód megválasztása közti összefüggéseket.
Járuljon hozzá a szakmában elfogadott és alkalmazott műszaki fogalmak helyes és szakszerű értelmezéséhez, tudatos alkalmazásához.
A hagyományos és az aktuális javítási, karbantartási és megmunkálási eljárások alapos elsajátításával képesek legyenek a tanulók a későbbi, korszerűbb technológiai módszerek befogadására, alkalmazására.
Az elmélet és a gyakorlat koncentrációjának tantárgyi megteremtésével segítse kialakítani a tanulókban azt a készséget, hogy az ismereteket a gyakorlati munkában optimálisan hasznosítani tudja.
154
Az ismeretek elsajátításán keresztül alakuljon ki egy olyan motivációs bázis, amely elengedhetetlenül szükséges a szakmai igényességhez, a lelkiismeretes munkavégzéshez.
A tanulók logikai készségének fejlesztésével alapozzon meg olyan, elsősorban munkahelyeken konvertálható szakmai tudást, amelynek birtokában képesek lesznek a technikai, technológiai fejlődés várható kihívásainak megfelelni.
Alakítson ki a tanulókban kellő szakmai hivatástudatot, olyan kritikai szemléletet, mely a közlekedésbiztonsághoz és a biztonságos közlekedés feltételeinek megteremtéséhez alapvetően szükséges.
17.2. Kapcsolódó közismereti, szakmai tartalmakA tantárgy alapozó jellegénél fogva a közismereti tantárgyakra, azok közül is elsősorban a matematikára, a fizikára és a kémiára épül.A Matematika tantárgyból:
az algebrai műveleteka geometriai alapfogalmak és alapszerkesztésekaz elsőfokú egyenletek
A Fizika tantárgyból:a mozgásokés a dinamika alapjai témakörök épít.
A Kémia tantárgyból:atomok szerkezetefémek és vegyületeiknemfémes elemek és vegyületeikműanyagok
A Technológiai alapismeretek tantárgy szerves folytatását képezi.
17.3. Témakörök
17.3.1. Műszaki hőtan5 óra
a belső energiaideális gáz állapotegyenleteideális gáz állapotváltozásaipolitrópikus állapotváltozás
17.3.2. Belsőégésű motorok munkafolyamatai5 óra
vasúti dízelmotorok felosztásabelsőégésű motorok működése
négyütemű motorokkétütemű motorokmotorok vezérlése, szelepvezérlési diagramok
belsőégésű motorok elméleti munkafolyamata, körfolyamata- ideális motorok munkafolyamataitökéletes dízelmotor
155
tüzelőanyagokégés levegőszükségletevalóságos dízelmotor munkafolyamatahatásfok
17.3.3. Belsőégésű motorok jellemzőinek és fő méreteinek számítása 5 óra
tüzelőanyag fogyasztás számításaeffektív középnyomás fogalma és számításateljesítmény számításamotorok fő méreteinek meghatározásabelsőégésű motorok jelleggörbéi
elméleti jelleggörbékvalóságos jelleggörbék.
17.3.4. Dízelmotorok feltöltése5 óra
feltöltési rendszerekmechanikus feltöltésű, négyütemű, valóságos dízelmotor működése p - V diagram alapjánmechanikus feltöltésű, négyütemű, valóságos dízelmotor munkafolyamata p - V diagram alapjándízelmotorok feltöltőikipufogógáz energiájának hasznosításaturbófeltöltésű, négyütemű, tökéletes dízelmotor munkafolyamata p - V diagram alapjánturbófeltöltésű, négyütemű, valóságos dízelmotor munkafolyamata p - V diagram alapjánfeltöltött motor vezérlése és igénybevételekétütemű dízelmotorok feltöltése
17.3.5. Dízelmotorok szerkezeti részei15 óra
keverékképzés az Otto- és dízelmotorokbanégéstér kialakítások
közvetlen befecskendezésű dízelmotorokosztott égésterű dízelmotorok
hengerfejforgattyúsház
forgattyúsház igénybevételeanyagaszerkezeti felépítése
henger, hengerperselyhenger - persely igénybevételeanyagahengerpersely beépítéseellenőrzése
dugattyú, dugattyúcsap. dugattyúgyűrűkdugattyú igénybevétele és anyaga
156
dugattyú illesztésedugattyúgyűrű
forgattyús hajtómű mechanikai viszonyai, motorok helyes befecskendezési sorrendjének meghatározásahajtórúd
részei és fajtáianyaga és gyártásának ellenőrzése
forgattyústengelyigénybevételeszerelvényei
dízelmotorok csapágyazásasiklócsapágy élettartamát befolyásoló tényezőkcsapágyanyagok jellemzői
szelepvezérlő szerkezetekvezértengelyszelepemelő tőkeszelepmozgató tolórúdszelephimbaszelepekszeleprugó, szeleprugó tányér
levegőellátás, kipufogáslevegőszűrésszívócső (beömlőcső)kipufogó gázokkipufogócsőzaj elhárítás
feltöltők mechanikus feltöltők szerkezete, működéseturbótöltők szerkezete, működéseturbóhűtés, feltöltés közbenső hűtővel
17.3.6. Dízelmotorok tüzelőanyag ellátása5 óra
gázolajrendszer általános elrendezésebefecskendező szivattyúktüzelőanyag porlasztókfordulatszám szabályozás
17.3.7. Dízelmotorok kenése és hűtése5 óra
kenés céljakenőolajok fő jellemzőiadagoláskenési rendszerekkenőolaj szűrése és hűtésedízelmotorok hűtése
hűtővíz tulajdonságai és kezelésedízelmotorok hűtési rendszereivízhűtő rendszer tartozékai
157
hűtővíz hőmérsékletének szabályozása
17.3.8. Dízel vontató járművek hajtási rendszerei10 óra
dízel vontató járművek általános felépítésehajtási rendszerekkel szemben támasztott követelményekmechanikus hajtású jármű vontatási sajátosságai. jelleggörbéimechanikus hajtómű szerkezeti elemei
főtengelykapcsolósebességváltófokozat- és irányváltótengelyhajtóművek
hidrosztatikus hajtás működési elvehidrosztatikus hajtómű szerkezeti felépítéseműködési elvejelleggörbéi
hidrodinamikus hajtáshidrodinamikus tengelykapcsoló szerkezeti felépítéseműködési elvejelleggörbéi
dízelmotor és a hidrodinamikus tengelykapcsoló együttes üzemének vizsgálata jelleggörbéik alapján
hidrodinamikus nyomatékmódosító szerkezeti felépítéseműködési elvejelleggörbéi
hidrodinamikus nyomatékmódosító teljesítményszabályozásahidrodinamikus és hidromechanikus hajtóművek
hidrodinamikus hajtóművekhidromechanikus hajtóművek
villamos hajtási rendszer általános felépítése, vontatási sajátosságai, jelleggörbéi
egyenáramú villamos hajtáskorlátaiváltakozó áramú generátoros, egyenirányítós villamos hajtásváltakozó áramú villamos hajtás aszinkron motorokkalvillamos kapcsoló készülékek
17.3.9. Dízel vontatójárművek vezérlése és szabályozása10 óra
irányítástechnikai alapfogalmakvezérlési- és szabályozási rendszerekvezérlési- és szabályozási rendszerek elemei (kapcsolók, jelfogók,relék,a vezérlés elektropneumatikus és elektrohidraulikus szerkezeti elemei)
dízelmotor indításadízelmotor indítása villamos indítómotorraldízelmotor indítása villamos főgenerátorraldízelmotor indítása sűrített levegővel
158
az áramutas kapcsolási rajzdízelmotorok indításának villamos vezérlésevédelem és hibajelzés villamos vezérléseátkapcsolási sebesség érzékelése önműködő vezérlésekbenhidromechanikus hajtású vontató járművek vezérlése, önműködő sebességátkapcsolás
elektropneumatikus vezérlés felépítése, működésehidraulikus hajtóművek vezérlése
dízel- villamos hajtású vontató járművek teljesítmény és sebességszabályozása
antikompaund generátorGebus- szabályzáskülső gerjesztésű generátormozdonyok teljesítményszabályozása
dízel és villamos hajtású mozdonyok sűrített levegő ellátása, sűrítők szabályzásavezérlés és szabályzás pneumatikus elemei
szívófejfőlégtartály biztonsági szelepevisszacsapó szelepnyomásszabályzóküresjárati szelepek
sűrített levegő nedvességtartalmát befolyásoló módszerekvezérlés levegőellátása
17.3.10. Dízelmotorok szerkezeti részeinek javítása15 óra
vontatási telepi vizsgálatok működő és álló motoronhibalehetőségek,tisztítások,mérések, javítások a motor szerkezeti elemein:
hengerfejforgattyúsházhenger - hengerperselydugattyú, dugattyúcsap, gyűrűkhajtórúdforgattyús tengelycsapágyakszelepvezérlés elemeilevegőellátás elemeifeltöltők szerkezeti elemei
dízelmotor próbapadokmechanikus próbapadok
hidraulikus próbapadokvillamos próbapadokvízellenállás
bejáratás, beszabályozás
17.3.11. Dízelmotorok tüzelőanyag ellátási rendszer és elemei javítása 5 óra
159
vontatási telepi vizsgálatok működő és álló motor melletthibalehetőségek, tisztítások, mérések, javítások a tüzelőanyag ellátási rendszeren és szerkezeti elemein:
üzemanyag tartálygázolajszivattyúszűrőkbefecskendező szivattyúporlasztók
bejáratások, beállítások
17.3.12. Dízelmotorok kenési- és hűtési rendszer és elemei javítása 5 óra
vontatási telepi vizsgálatok működő és álló motor melletthibalehetőségek, tisztítások, mérések, javítások a kenési- és a hűtési rendszeren és szerkezeti elemein:
tartályokcsővezetékekszivattyúkszűrők
bejáratások, beállítások
17.3.13. Mechanikus hajtási rendszer és elemei javítása 5 óra
vontatási telepi vizsgálatok működő és álló motor melletthibalehetőségek, tisztítások, mérések, javítások a mechanikus hajtási rendszeren és szerkezeti elemein:
főtengelykapcsolósebességváltófokozat- és irányváltótengelyhajtóművek
bejáratások, beállítások
17.3.14. Hidraulikus hajtási rendszer és elemei javítása5 óra
vontatási telepi vizsgálatok működő és álló motor melletthibalehetőségek, tisztítások, mérések, javítások a hidraulikus hajtási rendszeren és szerkezeti elemein:
tengelykapcsolónyomatékmódosítótengelyhajtómű
bejáratások, beállítások
17.3.15. Villamos hajtási rendszer és elemei javítása10 óra
vontatási telepi vizsgálatok működő és álló motor melletthibalehetőségek, tisztítások, mérések, javítások a villamos hajtási rendszeren és szerkezeti elemein:
egyenáramú villamos hajtásváltakozó áramú generátoros, egyenirányítós villamos hajtás
160
váltakozó áramú villamos hajtás aszinkron motorokkalvillamos kapcsoló készülékek
bejáratások, beállítások
17.3.16. Mozdonypróbák2 óra
mérlegelésállópróbákfutópróbák
17.4. A képzés javasolt helyszíne (ajánlás)
17.5. A tantárgy elsajátítása során alkalmazható tanulói tevékenységformák (ajánlás)A tantárgy elsajátítása során alkalmazható sajátos módszerek (ajánlás)
Sorszám
Alkalmazott oktatásimódszer neve
A tanulói tevékenység szervezeti kerete
Alkalmazandó eszközök és
felszerelések (SZVK 6. pont lebontása,
pontosítása)egyén
icsopo
rtosztál
y1.1 magyarázat x1.2. elbeszélés x1.3. kiselőadás x1.4. megbeszélés x1.5. vita x1.6. szemléltetés x1.7. projekt x
1.11. házi feladat x
A tantárgy elsajátítása során alkalmazható sajátos módszerek (ajánlás)
Sor-szám Tanulói tevékenységforma
Tanulói tevékenység
szervezési kerete(differenciálási
módok)
Alkalmazandó eszközök és felszerelések (SZVK 6. pont
lebontása, pontosítása)
Egyé
ni
Cso
por
t-bo
ntás
Osz
tály
-ke
ret
1. Információ feldolgozó tevékenységek
1.1. Olvasott szöveg önálló feldolgozása x
1.3. Olvasott szöveg feldolgozása jegyzeteléssel x
1.4. Hallott szöveg feldolgozása jegyzeteléssel x
1.6. Információk önálló rendszerezése x
1.7. Információk feladattal vezetett x
161
rendszerezése2. Ismeretalkalmazási gyakorló
tevékenységek, feladatok2.1. Írásos elemzések készítése x2.2. Leírás készítése x2.3. Válaszolás írásban mondatszintű
kérdésekre x2.4. Tesztfeladat megoldása x2.5. Szöveges előadás egyéni
felkészüléssel x
2.6. Tapasztalatok utólagos ismertetése szóban x
2.7. Tapasztalatok helyszíni ismertetése szóban x
3. Képi információk körében3.1. Rajz értelmezése x3.2. Rajz készítése leírásból x
4. Komplex információk körében4.1. Esetleírás készítése x4.2. Elemzés készítése
tapasztalatokról x
4.3. Jegyzetkészítés eseményről kérdéssor alapján x
4..4. Esemény helyszíni értékelése szóban felkészülés után x
4.5. Utólagos szóbeli beszámoló x5. Csoportos munkaformák
körében5.1. Feladattal vezetett kiscsoportos
szövegfeldolgozás x
5.2. Információk rendszerezése mozaikfeladattal x
5.3. Kiscsoportos szakmai munkavégzés irányítással x
5.4. Csoportos helyzetgyakorlat x5.5. Csoportos versenyjáték x6. Gyakorlati munkavégzés
körében6.2. Műveletek gyakorlása x6.3. Munkamegfigyelés adott
szempontok alapján x
7. Üzemeltetési tevékenységek körében
7.1. Géprendszer megfigyelése adott szempontok alapján x
7.3. Üzemelési hibák szimulálása és megfigyelése x
8. Vizsgálati tevékenységek körében
8.1. Technológiai próbák végzése x8.2. Technológiai minták elemzése x8.3. Geometriai mérési gyakorlat x9. Szolgáltatási tevékenységek
körében9.3. Önálló szakmai munkavégzés
felügyelet mellett x9.4. Önálló szakmai munkavégzés x
162
közvetlen irányítással
A tantárgy elsajátítása során alkalmazható sajátos módszerek (ajánlás)
17.6 A tantárgy értékelésének módja
A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény. 54. § (2) a) pontja szerinti értékeléssel
18. Dízelmotoros vasúti jármű szerelési gyakorlat tantárgy160 óra
18.18.1. A tantárgy tanításának célja
A tanulók legyenek képesek a szakmai elméleti tantárgyakban tanult és elsajátított ismeretek gyakorlati alkalmazására, legyenek képesek a tananyagban részletezett konkrét gyakorlati feladatokat balesetmentesen és szakszerűen végrehajtani.
Alakítson ki olyan készségeket, hogy a műszaki dokumentációkat, táblázatókat és szabványokat tudják alkalmazni a munkavégzés során, és hogy a szakma gyakorlásához szükséges kéziszerszámokat szakszerűen, a munkavédelmi előírásoknak megfelelően tudják megválasztani és alkalmazni.
Alakítson ki olyan készségeket, hogy a szakma gyakorlásához szükséges mérési eljárásokban és mérőeszközökben biztonságosan tudják megválasztani a technikailag legmegfelelőbb eljárást illetve mérőeszközt, amelyek segítségével legyenek képesek a tanultakat más technikai, technológiai környezetben is alkalmazni.
A tanulók tudjanak választani és dönteni az egyes munkafolyamatokban alkalmazandó megmunkálási, szerelési eljárások megválasztásában, a gazdaságosság és a biztonságos munkavégzés szempontjai szerint.
Fejlessze és motiválja a tanulók logikai készségét, alakítson ki általános műszaki szemléletmódot, ébressze fel a folyamatos szakmai fejlődés igényét.
163
Neveljen a műszaki gyakorlatban elengedhetetlenül szükséges szakmai igényességre, önfegyelemre, lelkiismeretes és felelősségteljes munkavégzésre,
A tanulók tanulják meg a szerszámok, gépek, berendezések, mérőeszközök szakszerű, gondos használatát, kezelését és karbantartását,a gyakorlatok során szokjanak hozzá a végrehajtandó feladatok önálló megoldásához, a produktív munkavégzéshez. Érezzék meg és értékeljék az eredményes munkavégzés embert formáló erejét, a jól végzett munka örömét. Ismerjék meg, gyakorolják, fogadják el és tartsák be a szakmai tevékenységek végzésének magatartási, munkavédelmi és technológiai előírásait.
Mélyítse el a tanulókban az üzemfenntartás, a karbantartás szükségességét, ismerjék a vasúti járművek illetve azok elemeinek, alkatrészeinek üzem közbeni igénybevételeit, lehetséges hibáit, a hiba-megállapítás módszereit, az ezekkel kapcsolatos tisztítási-, mérési-, javítási technológiákat.
Alakítson ki a tanulókban olyan kritikai szemléletet, mely a közlekedésbiztonsághoz és a biztonságos közlekedés feltételeinek megteremtéséhez alapvetően szükséges, fejlessze ki a tanulók felelősségérzetét, tekintettel a kötöttpályás járművek üzemeltetésében rejlő veszélyekre és arra, hogy a szakszerűtlen munkavégzés nemcsak személyi, hanem nagy anyagi károkat is okozhat.
18.2. Kapcsolódó közismereti, szakmai tartalmak
A Dízelmotoros vasúti jármű szerelési gyakorlat a Technológiai alapismeretek és a Dízelmozdonyok szerkezete, javítása tantárgyak szerves folytatását képezi.Dízelmotoros vasúti jármű szerelési gyakorlat párhuzamosan történik a Vasúti járművek szerkezete, javítása, a Vasúti járműszerelési gyakorlat, a Vasúti vontatójárművek, a Vasúti vontatójárművek pneumatikus berendezései, a Dízelmozdonyok szerkezete, javítása és a Mozdonyszerelési gyakorlat, melyek együttesen teszik alkalmassá a tanulókat a közlekedésbiztonsághoz és a biztonságos közlekedés feltételeinek megteremtéséhez alapvetően szükségesszakmai gyakorlat elsajátításához.
18.3. Témakörök
164
18.3.1. Dízelmotorok szerkezeti részeinek javítása24 óra
vontatási telepi vizsgálatok működő és álló motoronhibalehetőségek, tisztítások, mérések, javítások a motor szerkezeti elemein:
hengerfejforgattyúsházhenger - hengerperselydugattyú, dugattyúcsap, gyűrűkhajtórúdforgattyús tengelycsapágyakszelepvezérlés elemeilevegőellátás elemeifeltöltők szerkezeti elemei
dízelmotor próbapadokmechanikus próbapadokhidraulikus próbapadokvillamos próbapadokvízellenállás
bejáratás, beszabályozás
18.3.2. Dízelmotorok tüzelőanyag ellátási rendszer és elemei javítása 24 óra
vontatási telepi vizsgálatok működő és álló motor melletthibalehetőségek, tisztítások, mérések, javítások a tüzelőanyag ellátási rendszeren és szerkezeti elemein:
üzemanyag tartálygázolajszivattyúszűrőkbefecskendező szivattyúporlasztók
bejáratások, beállítások
18.3.3. Dízelmotorok kenési- és hűtési rendszer és elemei javítása 24 óra
vontatási telepi vizsgálatok működő és álló motor melletthibalehetőségek, tisztítások, mérések, javítások a kenési- és a hűtési rendszeren és szerkezeti elemein:
tartályokcsővezetékekszivattyúkszűrők
bejáratások, beállítások
18.3.4. Mechanikus hajtási rendszer és elemei javítása 24 óra
vontatási telepi vizsgálatok működő és álló motor mellett
165
hibalehetőségek, tisztítások, mérések, javítások a mechanikus hajtási rendszeren és szerkezeti elemein:
főtengelykapcsolósebességváltófokozat- és irányváltótengelyhajtóművek
bejáratások, beállítások
18.3.5. Hidraulikus hajtási rendszer és elemei javítása24 óra
vontatási telepi vizsgálatok működő és álló motor melletthibalehetőségek, tisztítások, mérések, javítások a hidraulikus hajtási rendszeren és szerkezeti elemein:
tengelykapcsolónyomatékmódosítótengelyhajtómű
bejáratások, beállítások
18.3.6. Villamos hajtási rendszer és elemei javítása24 óra
vontatási telepi vizsgálatok működő és álló motor melletthibalehetőségek, tisztítások, mérések, javítások a villamos hajtási rendszeren és szerkezeti elemein:
egyenáramú villamos hajtásváltakozó áramú generátoros, egyenirányítós villamos hajtásváltakozó áramú villamos hajtás aszinkron motorokkalvillamos kapcsoló készülékek
bejáratások, beállítások
18.3.7. Mozdonypróbák16 óra
mérlegelésállópróbákfutópróbák
18.4. A képzés javasolt helyszíne (ajánlás)
MÁV Gépészet járműjavítóiban vagy területi műhelyeiben
18.5. A tantárgy elsajátítása során alkalmazható sajátos módszerek, tanulói tevékenységformák (ajánlás)
A tantárgy elsajátítása során alkalmazható tanulói tevékenységformák (ajánlás)
Sorszám
Alkalmazott oktatásimódszer neve
A tanulói tevékenység szervezeti kerete
Alkalmazandó eszközök és
felszerelések (SZVK egyén csopo osztál
166
i rt y 6. pont lebontása, 1.1 magyarázat x1.2. elbeszélés x1.3. kiselőadás x1.4. megbeszélés x1.5. vita x1.6. szemléltetés x1.7. projekt x
1.11. házi feladat x
A tantárgy elsajátítása során alkalmazható sajátos módszerek (ajánlás)
Sor-szám Tanulói tevékenységforma
Tanulói tevékenység
szervezési kerete(differenciálási
módok)
Alkalmazandó eszközök és felszerelések (SZVK 6. pont
lebontása, pontosítása)
Egyé
ni
Cso
por
t-bo
ntás
Osz
tály
-ke
ret
1. Információ feldolgozó tevékenységek
1.1. Olvasott szöveg önálló feldolgozása x
1.3. Olvasott szöveg feldolgozása jegyzeteléssel x
1.4. Hallott szöveg feldolgozása jegyzeteléssel x
1.6. Információk önálló rendszerezése x
1.7. Információk feladattal vezetett rendszerezése x
2. Ismeretalkalmazási gyakorló tevékenységek, feladatok
2.1. Írásos elemzések készítése x2.2. Leírás készítése x2.3. Válaszolás írásban mondatszintű
kérdésekre x2.4. Tesztfeladat megoldása x2.5. Szöveges előadás egyéni
felkészüléssel x
2.6. Tapasztalatok utólagos ismertetése szóban x
2.7. Tapasztalatok helyszíni ismertetése szóban x
3. Képi információk körében3.1. Rajz értelmezése x3.2. Rajz készítése leírásból x
4. Komplex információk körében4.1. Esetleírás készítése x4.2. Elemzés készítése
tapasztalatokról x
4.3. Jegyzetkészítés eseményről kérdéssor alapján x
167
4..4. Esemény helyszíni értékelése szóban felkészülés után x
4.5. Utólagos szóbeli beszámoló x5. Csoportos munkaformák
körében5.1. Feladattal vezetett kiscsoportos
szövegfeldolgozás x x
5.2. Információk rendszerezése mozaikfeladattal x x
5.3. Kiscsoportos szakmai munkavégzés irányítással x
5.4. Csoportos helyzetgyakorlat x5.5. Csoportos versenyjáték x6. Gyakorlati munkavégzés
körében6.2. Műveletek gyakorlása x6.3. Munkamegfigyelés adott
szempontok alapján x
7. Üzemeltetési tevékenységek körében
7.1. Géprendszer megfigyelése adott szempontok alapján x
7.3. Üzemelési hibák szimulálása és megfigyelése x
8. Vizsgálati tevékenységek körében
8.1. Technológiai próbák végzése x8.2. Technológiai minták elemzése x8.3. Geometriai mérési gyakorlat x9. Szolgáltatási tevékenységek
körében9.3. Önálló szakmai munkavégzés
felügyelet mellett x
9.4. Önálló szakmai munkavégzés közvetlen irányítással x
18.6. A tantárgy értékelésének módjaA nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény. 54. § (2) a) pontja szerinti
értékeléssel
168
Összefüggő szakmai gyakorlat
I. Ötévfolyamos oktatás közismereti képzéssel1/9. évfolyamot követően 70 óra
2/10. évfolyamot követően 105 óra3/11. évfolyamot követően 140 óra
Az összefüggő nyári gyakorlat egészére vonatkozik a meghatározott óraszám, amelynek keretében az összes felsorolt elemet kötelezően oktatni kell az óraszámok részletezése nélkül, a tanulók egyéni kompetenciafejlesztése érdekében.
Szakmai követelménymodulok Tantárgyak/Témakörök
10417-12Közlekedéstechnikai gyakorlatok
Karbantartási gyakorlatokMérés és előrajzolásMegmunkálás I.KötésekMegmunkálás II.Anyagvizsgálatok
A szakmai követelménymodul azonosító száma, megnevezése*10417-12 Közlekedéstechnikai gyakorlatok
*Ötévfolyamos oktatás esetén az 1/ 9. évfolyamot követően
Karbantartási gyakorlatok tantárgy
Témakörök
Mérés és előrajzolásMérés és ellenőrzésBonyolultabb mérő- és ellenőrző eszközökElőrajzolás síkbanTérbeli előrajzolás
Megmunkálás I.A kalapács használata, a nyújtásEgyengetésHajlításVágás, harapás, faragás, vésésNyírásLyukasztásFűrészelésReszelésFúrás és süllyesztésKézi menetvágás
A szakmai követelménymodul azonosító száma, megnevezése*
169
10417-12 Közlekedéstechnikai gyakorlatok*Ötévfolyamos oktatás esetén a 2/10. évfolyamot követően
Karbantartási gyakorlatok tantárgy
Témakörök
Mérés és előrajzolásMérés és ellenőrzésBonyolultabb mérő- és ellenőrző eszközökElőrajzolás síkbanTérbeli előrajzolás
Megmunkálás I.A kalapács használata, a nyújtásEgyengetésHajlításVágás, harapás, faragás, vésésNyírásLyukasztásFűrészelésReszelésFúrás és süllyesztésKézi menetvágás
Kötések SzegecselésCsavarozásCsapszegek és csapszegkötésekKúpos kötésZsugorkötésÉk és ékkötésRetesz és reteszkötésLágyforrasztásFémragasztásKeményforrasztásGázhegesztésÍvhegesztés
170
II. Kétévfolyamos oktatás közismereti képzés nélkül1. évfolyamot követően 160 óra
Az összefüggő nyári gyakorlat egészére vonatkozik a meghatározott óraszám, amelynek keretében az összes felsorolt elemet kötelezően oktatni kell az óraszámok részletezése nélkül, a tanulók egyéni kompetenciafejlesztése érdekében.
Szakmai követelménymodulok Tantárgyak/Témakörök
10417-12Közlekedéstechnikai
gyakorlatok
Karbantartási gyakorlatokMérés és előrajzolásMegmunkálás I.KötésekMegmunkálás II.AnyagvizsgálatokSzerelésMérési gyakorlatokVillamos méréstechnikai alapismeretekEgyenáramú villamos alapmérésekVáltakozóáramú villamos alapmérések I.Váltakozóáramú villamos alapmérések II.
A szakmai követelménymodul azonosító száma, megnevezése10417-12 Közlekedéstechnikai gyakorlatok
Karbantartási gyakorlatok tantárgy
Témakörök
Mérés és előrajzolásMérés és ellenőrzésBonyolultabb mérő- és ellenőrző eszközökElőrajzolás síkbanTérbeli előrajzolás
Megmunkálás I.A kalapács használata, a nyújtásEgyengetésHajlításVágás, harapás, faragás, vésésNyírásLyukasztásFűrészelésReszelésFúrás és süllyesztés
171
Kézi menetvágásKötések
SzegecselésCsavarozásCsapszegek és csapszegkötésekKúpos kötésZsugorkötésÉk és ékkötésRetesz és reteszkötésLágyforrasztásFémragasztásKeményforrasztásGázhegesztésÍvhegesztés
Megmunkálás II.HántolásKovácsolás és hőkezelésSzerszámélezés, köszörülésDörzsölés (dörzsárazás)EsztergálásMarásGyalulás
AnyagvizsgálatokSzerkezeti anyagok csoportosításaTechnológiai próbákSzakítóvizsgálatKeménységmérésRoncsolásmentes anyagvizsgálati módszerek
SzerelésKötőelemek szereléseCsapágyak szereléseFogaskerekek szereléseCsőkötések szereléseDugattyús motor szereléseForgattyús hajtómű szereléseLánc- és szíjhajtás szereléseTengelykapcsolók szereléseHajtóművek szereléseFutóművek szereléseFékek szereléseKormányzási rendszerek szerelése
Mérési gyakorlatok tantárgy
Témakörök
Villamos méréstechnikai alapismeretekMűszer és méréstechnikai alapfogalmak Ismerkedés a mérőműszerekkel
172
A nemzetközi mértékegységrendszer alapjaiA laboratóriumi mérések fontosabb szabályaiVillamos mérések biztonságtechnikája
Egyenáramú villamos alapmérésekEllenállás méréseVillamos teljesítmény számítása áram és feszültség mérés alapjánA villamos áram hőhatásának vizsgálataEnergiaforrások vizsgálata, mérése
Váltakozóáramú villamos alapmérések I.Mérések egyfázisú váltakozóáramú hálózatban
Váltakozóáramú villamos alapmérések II.Mérések háromfázisú váltakozóáramú hálózatokban
173
top related