agrÁrtÖrtÉneti fÜzetekszarvasigazdasz.hu/wp-content/uploads/2018/04/26... · a sorozat 1-14....
TRANSCRIPT
AGRÁRTÖRTÉNETI FÜZETEK
26.
VÁLOGATOTT TUDOMÁNYOS DIÁKKÖRI MUNKÁK 2010-BEN
Szarvas
2011
AGRÁRTÖRTÉNETI FÜZETEK
26.
VÁLOGATOTT TUDOMÁNYOS DIÁKKÖRI MUNKÁK 2010-BEN
MAKÓ KÖRNYÉKI SZIKES TAVAK VIZSGÁLATA
TÉRINFORMATIKAI ÉS TÁVÉRZÉKELÉSI MÓDSZEREKKEL
Jakab Gusztáv - Kinyik Bálint
A NAGYSZÉNÁSI FÜRDŐ FEJLESZTÉSI LEHETŐSÉGEINEK
VIZSGÁLATA
Glózik Klára - Bálint László
Szarvas
2011
Sorozatszerkesztők:
Csengeri Erzsébet, főiskolai tanársegéd
Dr. Szitó János, nyugalmazott vízépítő mérnök
Konzulensek:
Dr. Jakab Gusztáv, főiskolai docens
Glózik Klára, ügyvivő-szakértő
Kiadja:
A Szent István Egyetem Víz- és Környezetgazdálkodási Kara, Szarvas
és a
Tessedik Öreggazdász Egyesület, Szarvas
Felelős kiadó:
Dr. Puskás János, dékán és dr. Köhler Mihály, elnök
A füzetek megjelenését támogatja a Szarvasi Agrár Zrt.
Nyomtatta a , Szarvason
Felelős vezető: Tatai László
KIADÓI ELŐSZÓ
Az Agrártörténeti füzeteket dr. Ligetvári Ferenc (egyetemi tanár, az MTA
doktora), alapító szerkesztő indította útjára 1998-ban, és gondozta 2002-ig. A
sorozat arculata az évek során bizonyos változásokon ment át.
A napjainkban már második évtizedében lévő sorozatot 2003–2007 között
dr. Bukovinszky László (főiskolai tanár, CSc) szerkesztette, és vonta meg
mérlegét az eltelt időszaknak. A sorozat 1-14. kötete az alapító szerkesztő által
megfogalmazottak szellemében jelent meg, s gazdagította az olvasók általános
és szakmai ismereteit.
2008-ban a Tessedik Sámuel Mezőgazdasági Víz- és
Környezetgazdálkodási Főiskolai Kar (TSF MVK Kar) és a 2007-ben
megalakult Tessedik Öreggazdász Egyesület együttműködési megállapodást írt
alá. Ebben megfogalmazódott többek között az Agrártörténeti füzetek közös
kiadásának szándéka is.
Az Agrártörténeti füzetek a 15. számtól kezdődően a TSF MVK Kar
(ill. jogutódja) és a Tessedik Öreggazdász Egyesület közös kiadásában jelennek
meg. A munkák minőségének javítása, színvonalának emelése érdekében a kö-
teteket lektoráltatjuk.
A továbbiakban is fontosnak tartjuk a szarvasi agrároktatás intézmé-
nyeihez kötődő visszaemlékezéseket, ill. az ehhez kapcsolódó egyéb munkákat,
hogy múltunk e kevésbé ismert eseményeit szélesebb olvasói kör megismerhes-
se, és megmentsük azokat a végleges feledéstől.
A szarvasi agrároktatásban résztvevő tanárok és az itt végzett öregdiákok
életútjának bemutatása mellett fokozott figyelmet fordítunk olyan témakörök
megjelentetésére, amelyek a Szarvasi Kistérség és a Körös-vidék arculatát
alakítják a földhasználat, a természeti környezethez alkalmazkodó
(környezetkímélő, ökológiai) gazdálkodás és a vízgazdálkodás területén.
Ehhez szeretnénk megnyerni, írásra felkérni a SZIE Víz- és
Környezetgazdálkodási Kar Intézeteit, valamint a szarvasi, Szarvas környéki
civil szerveződéseket is.
A sorozat kiadását, illetőleg rendszeres megjelenését külső támogatók
anyagilag segítették már eddig is, és erre a segítségre ezután is számítunk.
Szeretnénk, ha együtt lehetnénk a hagyományok tisztelői, az értékek
felismerői és megőrzői.
A témaajánlatokat, vagy a kész munkákat a sorozatszerkesztőkhöz kérjük
eljuttatni.
Együttműködésüket köszönjük.
Szarvas, 2011. január
A kiadók
ELŐSZÓ A FÜZETHEZ
A Szent István Egyetem Víz- és Környezetgazdálkodási Kara jogelőd
intézményeinek hagyományait megőrizve szemmel kíséri a több tudásra
vágyó, tehetséggel rendelkező hallgatóit. A hallgatók a diploma
követelményeihez igazodó, kötelezően elvárt ismereteken túl a Kar
Intézeteinek irányítása alatt, „tudományos műhelyeiben” különböző
tudományterületekhez tartozó kutatásokat végezhetnek. A hallgatók
tudományos eredményei minden évben megmérettetésre kerülnek.
A megmérettetés a helyben megrendezett tudományos Diákköri
Konferencián történik, melynek hagyománya több tíz évre nyúlik vissza a
Kar történelme során. Az ide kerülő tudományos munkák két körben
kerülnek értékelésre. Az első körben a pályázók kutatásainak írott
dokumentumait értékelik megadott szempontok alapján. A szempontok a
dolgozat formai, módszertani, szakirodalom ismereti jellegét, majd
eredményeit és annak gyakorlatban való alkalmazási lehetőségét értékelik.
Ezt követi egy szóbeli nyílt megmérettetés, melyben az ötfős bizottság a
tudományágban, a kutatási témában való jártasságot, az előadói és
vitakészséget értékeli.
A Kar és a Tessedik Öreggazdász Egyesület, a közöttük meglévő
együttműködési megállapodás célkitűzéseinek megfelelően lehetőséget
biztosít a legjobb minősítést kapott tudományos diákköri dolgozatok
közlésére az Agrártörténeti füzetekben.
A Karon rendezett tudományos Diákköri Konferenciát 2010. november
18-án dr. Puskás János dékán nyitotta meg. Az előadások a következő két
szekcióban hangzottak el:
Környezettudományi szekció: Bárány László IV. évf. hallgató: Két
különböző típusú bányató hal faunájának és halasításának összehasonlítása,
konzulensei: Dr. Jakab Gusztáv főiskolai docens és Dr. Józsa Vilmos,
tudományos főmunkatárs. Horváth Ágnes II. évf. hallgató: Az amerikai
falgyom (Parietaria penssylvanica Mühlenberg ex Willdenov)
Magyarországon, konzulensei: Dr. Jakab Gusztáv főiskolai docens és Nótári
Krisztina ökológus. Rafael Ildikó IV. évf. hallgató: Szarvas-
Békésszentandrási Holt-Körös vízminőségének értékelése, konzulens: Rácz
Istvánné dr., főiskolai tanár. Rimavecz Kinga IV. évf. hallgató:
Magyarország és Németország szelektív hulladékgyűjtésének
összehasonlítása, konzulens: Dr. Simándi Péter, főiskolai tanár. Kinyik
Bálint IV. évf. hallgató: Makó környéki szikes tavak vizsgálata
térinformatikai és távérzékelési módszerekkel, konzulens: Dr. Jakab
Gusztáv főiskolai docens.
Gazdaságtudományi szekció: Molnár Szilvia IV. évf. hallgató: A
pócsteleki kastély rekreációs folyamatban való részvételének lehetőségei,
konzulens: Dr. Karácsonyi Péter, főiskolai tanár. Szádecki Nóra IV. évf.
hallgató: A klímaváltozással járó környezeti és gazdasági problémák és
hatásuk a magyar mezőgazdaságra, konzulensei: Dr. Karácsonyi Péter,
főiskolai tanár és Dr. Szalóki Sándor, tudományos főmunkatárs. Behan
Bernadett II. évf. hallgató: A fenntartható fejlődést támogató
szemléletformáló kampány bemutatása, konzulens: Dr. Karácsonyi Péter,
főiskolai tanár. Bajkai Viktor IV. évf. hallgató: Békésszentandrási falusi
vendégház üzemeltetésének vizsgálata, konzulensei: Glózik Klára, ügyvivő
szakértő Dr. Karácsonyi Péter, főiskolai tanár. Bálint László IV. évf.
hallgató: A nagyszénási fürdő fejlesztési lehetőségeinek vizsgálata,
konzulens: Glózik Klára, ügyvivő szakértő. Hanczik Tibor IV. évf. hallgató:
A falusi- és lovasturizmus helyzetének vizsgálata Mezőhegyesen, konzulens
Glózik Klára, ügyvivő szakértő. Krivjanszki Ágnes Sára II. évf. hallgató:
SFH gazdaságossági számítások az Örménykúti Petőfi Kft-nél, konzulens:
Dr. Karácsonyi Péter, főiskolai tanár.
A legkiemelkedőbb teljesítményt a környezettudományi szekcióban
Kinyik Bálint, a gazdaságtudományi szekcióban Bálint László nyújtotta.
Füzetünkben e két dolgozat kivonataival ismertetjük meg az olvasót.
A sorozatszerkesztők
Kinyik Bálint Bálint László A SZIE VKK 2010. november 18-án rendezett Kari Tudományos Diákköri Konferencián
TARTALOM
MAKÓ KÖRNYÉKI SZIKES TAVAK VIZSGÁLATA
TÉRINFORMATIKAI ÉS TÁVÉRZÉKELÉSI MÓDSZEREKKEL ........ 11
BEVEZETÉS .............................................................................................. 11
CÉLKITŰZÉS ............................................................................................ 14
MÓDSZER ................................................................................................. 14
A geomorfológiai vizsgálatok módszerei .............................................. 14
EREDMÉNYEK ......................................................................................... 20
A Dáli szikes tavak 3D terepmodellje ................................................... 20
A Dáli szikesek növényzetének jellemzése ........................................... 22
A Dáli szikes tavak kialakulásának feltételezett menete ....................... 24
ÖSSZEFOGLALÁS ................................................................................... 27
FELHASZNÁLT IRODALOM .................................................................. 29
KÖSZÖNETNYILVÁNÍTÁS .................................................................... 29
MELLÉKLETEK ....................................................................................... 31
Képes mellékletek 1-12 ......................................................................... 31
A Környezettudományi Intézet ajánlása ................................................ 37
A NAGYSZÉNÁSI FÜRDŐ FEJLESZTÉSI LEHETŐSÉGEINEK
VIZSGÁLATA ........................................................................................... 39
BEVEZETÉS .............................................................................................. 39
ANYAG ÉS MÓDSZER ............................................................................ 41
Az orosházi kistérség SWOT-analízise ................................................. 41
Vonzerőleltár ......................................................................................... 43
A VIZSGÁLAT ÉS EREDMÉNYEI .......................................................... 44
Kérdőívek kiértékelése .......................................................................... 44
Termálvíz hasznosítási lehetőségek, lehetséges pályázatok .................. 48
Fürdőfejlesztési lehetőségek ................................................................. 50
Helyi szociális és szabadidős fürdőzési igények kielégítését célzó
létesítmény kialakítása ....................................................................... 51
Hagyományos gyógyfürdő szolgáltatásokat kínáló létesítmény ......... 56
Téliesíthető elemeket is tartalmazó szabadtéri kínálat létrehozása ... 58
Többletenergia értékesítésének lehetőségei .......................................... 62
Mezőgazdasági hasznosítás ............................................................... 63
Lakóingatlanok fűtésének megoldása ................................................. 66
A változatok összehasonlító elemzése .................................................. 68
ÖSSZEFOGLALÁS ................................................................................... 71
FELHASZNÁLT IRODALOM .................................................................. 73
KÖSZÖNETNYILVÁNÍTÁS .................................................................... 73
MELLÉKLETEK ....................................................................................... 75
Kérdőív.................................................................................................. 75
Kép mellékletek (1-2) ........................................................................... 77
Nagyszénás B-13 OKK kút termálvíz összetétele ................................. 78
A Gazdaság- és Társadalomtudományi Intézet ajánlása ....................... 79
A SOROZAT EDDIG MEGJELENT KÖTETEI ....................................... 80
11
MAKÓ KÖRNYÉKI SZIKES TAVAK VIZSGÁLATA TÉRINFORMATIKAI ÉS
TÁVÉRZÉKELÉSI MÓDSZEREKKEL
Jakab Gusztáv - Kinyik Bálint
BEVEZETÉS
A szikes tavak a magyar Alföld talán legjellegzetesebb és természetvédelmi
szempontból legértékesebb élőhelyei. Ezen ritka élőhely típus legnyugatibb
előfordulása a Kárpát-medencében van. Jelentőségüket hűen tükrözi, hogy
védelmükről mind a nemzetközi egyezmények, például a Ramsari
Egyezmény vagy az Európai Unió Élőhelyvédelmi Irányelve, mind a hazai
jogszabályok rendelkeznek.
A ramsari egyezmény, hivatalos nevén Egyezmény a nemzetközi
jelentőségű vadvizekről, különös tekintettel a vízimadarak élőhelyeire, az
egyik legrégebbi nemzetközi természetvédelmi egyezmény. Egy iráni
kisvárosban, Ramsarban 1971. február 2-án tartott nemzetközi találkozón
megfogalmazták és elfogadták az egyezmény szövegét, amely 1975.
december 21-én lépett érvénybe.
A Natura 2000 hálózat az Európai Unió két természetvédelmi irányelve
alapján kijelölendő területeket – az 1979-ben megalkotott madárvédelmi
irányelv (79/409/EGK) végrehajtásaként kijelölendő különleges
madárvédelmi területeket és az 1992-ben elfogadott élőhelyvédelmi
irányelv (43/92/EGK) alapján kijelölendő különleges természetmegőrzési
területeket – foglalja magába.
Hazánkban a természet védelméről szóló 1996. évi LIII. törvény alapján
valamennyi szikes tó a törvény erejénél fogva, „ex lege” védelemben
részesül. Nem csoda, hogy a kutatók is kiemelten foglalkoznak ezeknek a
különleges élőhelyeknek védelmével. Így például a Magyar Hidrológiai
Társaság Limnológiai Szakosztálya külön munkacsoportot hozott létre ezen
élőhelyekkel foglalkozó szakemberek számára.
A szikes vizek két fő típusát különböztetik meg a víz színe alapján.
Vannak a sziksós vizek közé tartozó, úgynevezett fehér szikes vizek, ahol
az aljzaton szürkésfehér karbonát-mésziszap halmozódik fel. Ezek
medrének kiszáradásakor a meder felületén „kivirágzik” a sziksó, azaz a
szóda. (A kiszáradt tófenékről összesöpört szódát régen háztartási
mosószerként használták.) Megfelelő körülmények között, ha a talajvíz
kalciumtartalma magas, az aljzaton tavi mészkő is képződhet. Bár tavi
mészkő a Duna–Tisza közi homokbuckák mélyebb szélbarázdáiban sokfelé
fellelhető, ez a képződmény világszerte ritkaságnak számít. A fehér
vizekben rendszerint csak gyér vízi növényzet telepszik meg.
12
A másik típust az úgynevezett fekete szikes vizek jelentik, amelyek a
fehér vizű tavak feltöltődésével, „feliszapolódásával” jönnek létre, ha a
biológiai produkció következtében szerves üledék jelenik meg a szikes
aljzaton. Ez az állapot tulajdonképpen átmenet az édesvízi mocsarak
kialakulása felé. A „fekete tavak” fenékig átlátszó vizének sárgásbarna
színét a lebegő, a lúgos kémhatásra feloldódott szerves anyagok okozzák. A
fekete szikes vízterek már nem nyílt vízfelületek, ugyanis ezekben
rendszerint gazdag vízi- és mocsári növényzet jelenik meg. A növényzet
fokozatos előretörése során a fehér és fekete vizek egyazon tómederben
egyidejűleg is előfordulhatnak (Boros, 2002).
A szikesek növényzetének jellemző vonása, hogy a bennszülött
(endemikus) és szubendemikus fajok száma viszonylag magas: a hazai
endemikus növényfajok közel 10%-a szikes élőhelyen él. A szikes tavak
környezetében található növénytársulások a vízborítás mértékétől függően
övezetekbe rendeződnek, a parti öv növényzete a vízborítás időbeli
hosszának növekedésével a nyílt víz felé haladva jellegzetes szintekre
tagolódik.
Az egyes élőhelyek megjelenési sorrendje a következő: szikes puszták,
szikpadka, vakszik, szikfok, szikes mocsár, tófenék. Mint azt Kitaibel Pál
XVIII. század végi útinaplójából tudjuk, az övezetek sorrendje és
fajkészlete már a XIX. századi nagy lecsapolások előtt is a mainak
megfelelő volt, azaz a szikes tavak zónarendszere egy több ezer éve
fennálló különleges egység. Az egyes élőhelyeket az Á-NÉR (Általános
Nemzeti Élőhely-osztályozási Rendszer) szerint tekintjük át (Fekete et al.,
1997), amelyek jellegzetes növényközösségei az alábbiak:
I. Időszakosan nedves szikes puszták,
II. Időszakosan vízborított szikes rétek,
III. Vakszik- és szikfoknövényzet,
IV. Huzamosabb vízborítású szikes mocsarak,
V. Szikes nyílt vizek, szikes hínár,
VI. A kiszáradt szikes tófenék és kopár padkafenék iszapnövényzete.
Magyarországon a legtöbb szikes tó a Duna-Tisza közén található, és a
Kiskunsági Nemzeti Park védi őket. De ezen kívül a Kisalföldön és a
Tiszántúlon is sokfelé találkozhatunk velük. Ezen tájegységekben azonban
ritkaságnak számítanak, és különös figyelmet érdemelnek. A Dél-Tiszántúl
legnevezetesebb szikes tava a Kardoskúti Fehér-tó. Madárvonulásban
betöltött szerepe miatt a Körös-Maros Nemzeti Park fokozottan védett
területe. A Fehér-tavon kívül azonban mintegy tucatnyi kisebb-nagyobb,
kevésbé ismert szikes tó is van a régióban. Egyik legdélebbi képviselői a
Dáli-szikesek tavai Makó város határában.
13
A Dáli-szikesek a Tótkomlóstól délre eredő, mintegy 30 km hosszúságú
szikes meder vonulat legdélebbi élőhelyei. A területről készült
légifelvételeken érdekes, csaknem szabályos kör alakú medrekre lettünk
figyelmesek, melyek felkeltették az érdeklődésünket (1. ábra). Hogyan
alakulhattak ki ezek a természetben szokatlan kerek tavak? Milyen erők
játszottak szerepet a létrejöttükben?
1. ábra. A Dáli szikes tavak környéke Az alap térkép méretaránya: 1:10 000. Szintvonalak: 0,5 méterenként
A szikes tavak hazai előfordulásának áttekintése során megállapítottuk,
hogy hasonló kerek szikes tavak találhatóak a Hajdúság déli részén, Konyár
14
község határában. Ezek az úgynevezett sztyepptál tavak, melyek Eurázsia
sztyeppterületein elterjedtek, de a Kárpát-medencében különlegességnek
számítanak (Boros, 1999).
Makó környékén is ilyen képződményekről lenne szó, vagy más módon
jöttek létre ezek a tavak?
Tudományos diákköri dolgozatomban a Dáli-szikesek legjellemzőbb
részét dokumentáltuk, és próbáltuk meg rekonstruálni a kerek tavak
kialakulásának módját. Dokumentáltuk a terület növényzetét és egy
háromdimenziós domborzatmodell szerkesztésével elvégeztük a terület
geomorfológiai jellemzését.
CÉLKITŰZÉS
A tudományos diákköri dolgozat készítésekor a következő kérdésekre
kerestük a választ:
Milyen geomorfológiai formák ismerhetők fel a felszínen?
Sztyepptál tavak vannak-e a területen, vagy máshogy is
képződhetnek ilyen kerek szikes tavak?
Milyen növényzet borítja jelenleg a területet, és ez hogyan kötődik
az egyes felszíni formákhoz?
A növényzet jellege utal-e a tavak kialakulásának módjára is?
MÓDSZER
A geomorfológiai vizsgálatok módszerei
A Dáli szikesek felszínének tanulmányozásához háromdimenziós
domborzatmodellek készítésére volt szükség, amelyhez az ILWIS 3.0
programot használtuk fel. A forráskódok nyílttá tételének köszönhetően ma
már megtalálhatjuk az Open Source világ széles térinformatikai
választékában a domborzatmodellező szoftvereket is. Az egyes szoftverek
alkalmazhatósága között azonban lényegi különbségek vannak,
használatukhoz tehát érdemes megismerni a programok előnyeit, hátrányait,
hiányosságait, és ezek lehetséges megoldásait.
Az ILWIS [http://www.ilwis.org/] szoftver nevét az Integrated Land
and Water Information System rövidítéséből kapta. A holland ITC
munkatársai eredetileg Szumátra felszínborítottságának vizsgálatára
alkották meg 1985-ben. A kezdetben fizetős program forráskódja ma már
nyílt, legfőbb alkalmazási területét a hidrológiai vizsgálatok jelentik.
15
Az első kihívást az OS szoftverek használatánál a raszteres adat
tárolására leginkább megfelelő fájlformátum kiválasztása jelenti. Bizonyos
fájltípusok esetén a fenti szoftverekben importáláskor részleges vagy teljes
adatvesztés mehet végbe. Tapasztalataim szerint TIFF képként érdemes
beolvasni az adatot. Miután hiánytalanul betöltöttük a szükséges adatot,
nekiláthatunk feldolgozásának. Az ILWIS-be, kénytelenek voltunk a térkép
sarkaiban található, téves, alacsony magasságértékektől megszabadulni,
hiszen ezek eltorzították volna az adaton végzett különféle statisztikákat (a
hibás adat oka a Natural neighbours modell elve, miszerint extrapolációt a
pontokon kívül eső területeken képtelen megvalósítani). Az ezt végrehajtó
map calculator parancs roppant egyszerű: (IFF (natural>0, nat, ?) melynek
hatására a tengerszintnél magasabb értékeket megőrzi (magyarországi
mintaterületről van szó), más esetekben viszont eltávolítja a raszterhez
rendelt magasságadatot.
Miután minden lehetséges hibát kiküszöböltünk, nekiláthattunk az
adatok kiértékelésének. Munkánk során referenciapontokat állítottunk föl a
mintaterületen, ahonnét a magasságértéket vételeztem. Az Ilwis erre is
hatékony megoldást kínál. A referenciapontok táblázatának parancssorában
könnyedén kiszámolhatjuk az egyes modellek értékeit az adott
koordinátákban. Csupán a Magassag_xmodell=(MapValue, Coordinate)
képletet kell használnunk (Csendes, 2009).
A felszín magassági értékeinek digitális reprezentációja, a digitális
magassági modell DEM, amely nem csak tengerszint feletti magasságot,
hanem más folytonosan változó „magassági” értéket (termőréteg
vastagságot, talajvízmélységet) reprezentálhat. Felszínmodell előállítható
fotogrammetriai módszerekkel. Pont interpolációval – geodéziai mérések,
GPS adatok felhasználásával, munkaigényes főleg változatos
terepviszonyoknál, az interpolációt bonyolíthatja a törésvonalak
szükségessége. Vonal-interpolációval – meglévő domborzati térképek
szintvonalainak digitalizálása után (legegyszerűbb módszer). A digitális
magassági modell lehet vektor formátumú: A TIN poligonok halmazaként
írja le a felszínt úgy, hogy a háromszögek sarkai az ismert magasságú
pontok, a háromszögön belül egyenletes a lejtés. Változatos felszínen több
(kisebb) háromszög szükséges. Az ILWIS-ben a TIN nem támogatott, a
magassági modellek mindig raszteres térképként tároltak (value domain-
nel). Minden pixel értéke egyenlő a középpontjának a magasságával. A
DEM pontossága nagymértékben függ a szintvonalak részletességétől
(értékközétől), a forrás topográfiai térkép méretarányától (How To Use The
Ilwis 3.0 User's Guide With Ilwis 2001).
16
DEM-ek alkalmazási lehetőségei (térinformatikában igen gyakran
használt):
Lejtő meredekség, lejtő irány, lejtő forma (konvex, konkáv)
Domborzatárnyékolás megjelenítése
3 dimenziós nézetek
sok egyéb származtatható információ a felszínről
Szintvonalak interpolációjánál első lépésként a szintvonalakat raszteres
formátummá alakítja a program, a pixelek a vonalak magassági értékeit
veszik fel. Második lépés maga az interpoláció, amikor a vonalak közötti
területen lévő pixelek magasságértékének kiszámítására kerül sor. A
végeredmény (output map) egy olyan raszteres kép, amelynek minden
pixele rendelkezik egy magassági értékkel. Az interpolációs módszer
viszonylag egyszerű (2. és 3. ábra).
2. ábra. A vonalak közötti területen lévő pixelek magasságértékének
kiszámítására
HP = H2 + (d2/ (d1 + d2) (H1 - H2))
3. ábra. A pixelek magasságértékének kiszámítására szolgáló összefüggés
A legmagasabb (legmélyebb) szintvonallal körbezárt területek
vízszintes síkként jelennek meg a vonalinterpolációból adódóan. Lehetőség
van azonban a magaslati pontok adatait ponttérképre bevinni, majd a
vonalas és a ponttérkép kombinációjára. Ezután már a magaslatok is
helyesen jelennek meg a domborzati modellben.
A szűrőzés raszter térképeken (vagy képeken) végrehajtható művelet,
mely során egy adott pixel értékét (a saját +) a környező (szomszédos)
pixelek adatai alapján határozza meg, 5x5 pixeles ablakban. Igen gyakran
használt a képfeldolgozásban. A magassági modelleken alkalmazva hasznos
információk határozhatók meg, illetve jeleníthetők meg a felszínnel
kapcsolatban. Az ILWIS-ben közvetlenül elérhető szűrőzési lehetőségek
(DEM-re alkalmazható): lejtő meredekség (x irányú, y irányú, valós), lejtő
17
forma, árnyékolás (bizonyos megvilágítási irányhoz). Az árnyékolt térkép
elkészítése. A Shadow szűrő a felszín megvilágítottságát szimulálja (ÉNY-i
napállást feltételezve), Shadow W: Ny-i napállás.
Az árnyékolt kép a felszín megjelenésének térhatását növeli. A
vonaltérkép, vagyis a (Segment Map) létrehozása. Az egér segítségével a
képernyőn elvégezzük a szintvonalak digitalizálását. A háttérben levő
térkép szintvonalait követjük a „rajzolás” során. A szintvonalak értékét a
térképünkről leolvasva tudjuk majd a későbbiekben megadni a program
számára, amiből létre tudunk hozni egy pontos vonaltérképet. Vonalas
térkép létrehozása térkép szintvonalainak digitalizálásával. A feladat első
lépéseként egy TIF formátumú fájlt (térképet) importálunk az ILWIS-be. A
térkép egy 1:10 000 méretarányú minta topográfiai térkép, a FÖMI
honlapjáról származik. Az importálás után a térképet georeferálni kell.
Ezután a térképet háttérként használva egér segítségével megrajzolhatjuk a
szintvonalakat (Screen digitizing).
Vetületi problémák
Vetületek fokhálózatának előállítása
Ismeretlen vetületek meghatározása, közelítése
Térképvetületi konverziók
Raszteres és vektoros képek georeferálása
A georeferálás a raszteres vagy vektoros térkép (térképszerű ábrázolás)
helyi (relatív) koordinátapárjainak kiegészítése földrajzi vagy vetületi
koordinátapárokkal. A georeferált térkép (térképszerű ábrázolás) a valós
földi tér modelljeként kezelhető, ezáltal könnyen illeszthető GIS
(térinformatikai) rendszerekhez (How To Use The Ilwis 3.0 User's Guide
With Ilwis 2001).
Felszínek 3 dimenziós ábrázolása
A digitális domborzati modellek (illetve a felszín) „térben” is
megjeleníthetők.
Első lépésként egy felszíni rácshálózat jelenik meg térhatású képben:
Erre tetszőleges térkép (műholdkép, tematikus térképek pl.
felszínborítottság) helyezhető, azonos koordinátarendszer esetén. A felszín
(rácshálózatként) megjelent 3D-ben. A nézet paraméterei viszont tetszés
szerint megváltoztathatóak. Az alábbiak közül bármelyiket lehetőségünk
van megváltoztatni és így egy más beállítást alkalmazva, teljesen más
szögből megtekinteni a területről kapott képet (4. ábra).
A View point: avagy a nézőpont, azaz ahonnan nézzük a felszínt.
Beállítható az x és y koordinátája és megadható a magassága. A jobb oldali
kis térképen is kijelölhető a nézőpont helye.
18
4. ábra. Egy területről kapott 3D rácshálózat képe
A Focal point (fókusz pont): A megjelenítendő kép középpontja kerül
ide. A Distance (távolság): a nézőpont és a fókuszpont távolsága állítható be
a megfelelő értékre. Ha a view point és a focal point kerül megadásra, akkor
a távolságot kiszámolja a program. A Horizontal rotation: megadja, hogy
melyik irányból nézünk a területre. D-ről 0 fok. A Vertical rotation:
Megadja, hogy a függőlegeshez képest milyen irányba nézünk. 0 fokos
szögnél éppen függőlegesen, lefelé nézünk. A Viewing angle (látószög):
megadja, hogy mekkora területet látunk (szögben kifejezve). A sokféle
beállítási paraméter nem független egymástól. Ha a nézőpont és a
fókuszpont adott, akkor a horizontális és a vertikális szög már egyértelmű (a
program számolja). Gyakran használt „kiegészítő” lehetőség a domborzat
megfelelő megjelenítéséhez a magassági torzítás (scale height) (5. ábra).
5. ábra. A nézet beállításának lehetőségei
19
Az adatsorokból azután könnyen készíthetünk statisztikát, akár az Open
Office Calc programban is. Layout-készítésre (tervrajz) az ILWIS kiválóan
alkalmas, valamennyi, térinformatikában szokásos térképi jel megtalálható
benne. Exportálni csak bitmap formátumban tud, ám az ilyen képet könnyen
átalakíthatjuk JPEG típusúvá, a GIMP képszerkesztő segítségével. Az
összes említett szoftver megtalálható a Cascadoss Live DVD-n, ez is
bizonyítja, hogy kizárólag nyílt forráskódú, ingyenes operációs
rendszereket, szoftvereket használva is végezhetünk komoly kutatómunkát
(Csendes 2009, How To Use The Ilwis 3.0 User's Guide With Ilwis 2001,
The History of Ilwis 1984 - ILWIS 3.6 Open 2009).
A Dáli szikesek digitális terepmodelljének elkészítéséhez a Körös-
Maros Nemzeti Park Igazgatóság által rendelkezésünkre bocsátott, színes,
digitális, légi ortofotókat és 1:10 000 méterarányú digitális georeferált
EOTR térképeket használtuk fel (1. ábra, 1 és 8 mellékletek).
A kérdéses területet vegetációs időszakban részletesen be is jártuk, és
térképre feljegyeztük az egyes növénytársulások és a fontosabb növényfajok
térbeli elhelyezkedését. Az egyes növénytársulások területi kiterjedése
szoros összefüggésben volt a felszíni alaktani képződményekkel. A
növénytársulások elhelyezkedését. A digitális domborzatmodell
segítségével térképen is megjelenítettük. Az egyes élőhelyek azonosításához
Fekete et al, (1997) munkáját használtuk fel.
20
EREDMÉNYEK
A Dáli szikes tavak 3D terepmodellje
A korábban beszerzett szakemberektől származó 1:10 000 méretarányú
térképből (6. ábra és 7. melléklet), az ILWIS program segítségével sikerült
3D térképrészleteket előállítanom a vizsgált terület domborzatáról. Először
a kapott térképet a fentebb említett módon megszerkesztettem, szintvonalak
interpolációját elvégeztem, valamit előállítottam egy raszter térképet a
területről, amit a 3D rácshálózatomhoz „layer”-ként, azaz rétegként
hozzáadva megkaptam azt a térképet, ami a hátterét alkotja a rácshálózatom
alatt.
A megjelenítés módjai szabadon változtathatóak a megadott adatok
változtatásával. A térképet az ILWIS programon belül a Display 3D-vel
tudjuk megjeleníteni. A már előre elkészített és georeferált térképet
megnyitjuk a Display 3D-vel majd a felugró ablakban megadjuk a
számunkra megfelelő adatokat. A Grid Distance értékkel a rácshálózatunk
sűrűsége valamint alatta a Color résznél a színe állítható tetszőlegesen. A mi
esetünkben a Grid Distance értéke 10 000 000 és a Color-Black. A Drape
Map-nál kiválaszthatjuk, hogy az általunk előre elkészített és georeferált
térképeink közül melyiket szeretnénk rétegként a 3D rácshálózat alá
elhelyezni. A szintvonal előállításához VCx térképet használtam.
A megjelenítésnél (Representation) pedig az Elevation 2-őt
választottam, a színhű megjelenítés érdekében. A legjobb megjelenítés
érdekében a Pixel steps értékét pedig 1-re állítottam (9. melléklet). Ezzel a
beállítással született meg a Dáli szikes tavak valódi 3D modellje, melynek
nyugati, délnyugati és északnyugati vetületeit a 10 – 11 – 12 mellékletek
mutatják.
Miután megkaptam a térképet az Edit funkción belül kiválasztottam a
Georeference-t és megkaptam a többi beállítási lehetőségeket. Ez lehetővé
tette számomra, hogy elforgassam valamint magasabbról, távolabbról és egy
általam beállított beesési szögből, saját nézőpontból tekinthessem meg a
térképet 3D nézetben. A Scale Height érték a torzítás mértékét határozza
meg, ezt érdemes nem túl nagyra állítani, hiszen akkor túlságosan valótlan
képet kaphatunk az általunk látni kívánt területről. A területről készült
ortofotón – ortogonális vagy más néven, függőleges tengelyű légifotó – jól
látható a tavak elhelyezkedése (1. melléklet), valamint a domborzat
alakulása (2. melléklet).
21
6. ábra. Az egykori folyómeder vonulata és a Dáli szikes tavak
elhelyezkedése 1:10 000 méretarányú térképen
Az egykori folyómeder vonulatát a 3. és 4. melléklet mutatja eltérő
síkból.
A Dáli szikes tavak elhelyezkedését a korábbi folyómeder vonulatához
viszonyítva az 5. melléklet (keleti nézőpont) és a 6. melléklet (északi
nézőpont) mutatja.
22
A Dáli szikesek növényzetének jellemzése
A Dáli szikesek területét a különböző szolonyeces szikes puszták és
löszgyepek mozaikjai borítják. A szikes vonulat legmélyebben fekvő részén
szikes mocsarak alakultak ki. A sekélyebb vizű tavakban zsiókás
mocsarakat (Bolboschoenetum maritimi), a mélyebb vizűekben tavi kákás
(Schoenoplectetum lacustris) és gyékényes (Typhetum latifoliae)
állományokat figyelhetünk meg. Az előbbi társulásban a zsióka
(Bolboschoenus maritimus) monodomináns állományt alkot (7. ábra). A
sekélyebb hosszan elnyúló medrekben sziki nádas (Bolboschoeno-
Phragmitetum) állományok vannak.
7. ábra. Az egyes társulások térbeli elhelyezkedése
23
A mélyebb fekvésű, tavasszal vízborított szikeseken mézpázsitosokat
(Puccinellietum limosae) és szikérnövényzetet (Plantagini tenuiflorae-
Pholiuretum pannonici) találunk sok bárányparéjjal (Camphorosma annua)
és sziki őszirózsával (Aster tripolium subsp. pannonicus). Jellegzetes
növényei a sziki madárhúr (Cerastium dubium), a kamilla (Matricaria
chamomilla) és a magyar sóvirág (Limonium gmelinii subsp. hungaricum).
Ezek a társulások a szolonyec sziki növényzetben a szikes gyepek és szikes
mocsarak között helyezkednek el.
A sziki gyepektől egy keskeny szalagszerű vaksziksáv választja el,
amely mindig a lepusztuló padkák peremét szegélyezi. Ezek a szikfok
társulások mindig a hosszabb ideig nedvesen maradóiszapos-agyagos
felszínű, rossz szerkezetű talajokon alakulnak ki. Valamivel magasabban
ürmös szikesek (Artemisio-Festucetum pseudovinae) helyezkednek el.
Jellegzetes növényfaja a Dáli szikeseken a védett erdélyi útifű (Plantago
scwarzenbergiana). További jellegzetes fajai a sziki pozdor (Scorzonera
cana), mezei fátyolvirág (Gypsophila muralis) és a sziki here (Trifolium
angulatum). Az ürmös szikesen a Magyar Alföld jellegzetes ősi szikes
pusztai társulása. Jellemző a társulásra a moha és zuzmófajok jelentős
borítása is. Ettől némileg magasabb térszínen fajszegény löszgyepek
(Salvio-Festucetum rupicolae) és sziki magaskórósok (Peucedano-
Asteretum sedifolii) helyezkednek el.
Érdekes a löszgyep megjelenése a medervonulatban, de nem meglepő.
Az egykori időszakosan vízjárta területek kiszáradásával a Tiszántúlon
gyakran kialakulnak másodlagos száraz gyepek (Molnár 1996, Molnár -
Borhidi 2003, Molnár et al. 2006). Szintén nagyon érdekes a sziki
magaskórós társulás megjelenése a medervonulatban. Legjellemzőbb fajai a
bárányüröm (Artemisia pontica) és a réti őszirózsa (Aster tripolium subsp.
pannonicum) (7. ábra). Viszont hiányzik a területről a sziki kocsord
(Peucedanum officinale). Ez a növénytársulás ritka a tájegységben (Király
et al. 2008, Molnár 1996, 1997). Állományai kötődnek az egykori
vízfolyásokhoz, és többnyire elszikesedett ártereken alakulnak ki (Fekete et
al. 1997, Molnár - Borhidi 2003, Molnár 2007).
A magas fekvésű teraszokat egykor löszgyepek boríthatták, ma a kiváló
talajadottságú területek szántóföldi művelés alatt állnak, a világhírű makói
hagyma termőterülete vannak a környéken. Az eredeti löszgyepek
növényfajai a Sámson-Apátfalvi szárazér gátjain és néhány környező kisebb
ősgyepben maradtak fenn, de a vizsgált területen ilyen gyepek nincsenek.
Ritka löszgyep fajok a festő csülleng (Isatis tinctoria) és a hegyi len (Linum
austriacum).
24
Feltétlenül érdemes megemlíteni, hogy a Dáli szikesek déli részén,
egészen Makó város határában, a vizsgálati területen kívül a szoloncsákos
szikesekre jellemző sziki szittyórét (Scorzonero parviflorae-Juncetum
gerardii) is megjelenik, ami nagy ritkaság a Tiszántúlon. Olyan ritkaságok
élnek itt, mint a csátés sás (Carex divisa), a lápi pitypang (Taraxacum
palustre) és a kisvirágú pozdor (Scorzonera parviflora).
A Dáli szikes tavak kialakulásának feltételezett menete
A domborzati modell, a színes ortofotók vizsgálata és a terület növénytani jellegzetessége alapján egyértelmű, hogy a Dáli szikestavak egykori ártéri felszínformákból alakultak ki. Ez nem meglepő, hiszen a Dáli szikesek az egyik legdélebbi része a Maros hordalékkúp nyugati peremén fekvő, elhagyott folyómederrendszernek, amelyben a jégkorszak végén még a Maros folyt, és építette hordalékkúpját. Ezen a felszínen is felismerhető medrek legészakibb tagjai a kardoskúti Fehértó és a Kakasszéki-tó. Kialakulásukat az utolsó jégkorszak idejére teszik (Rónai 1985, Sümegi 1999). A 8. ábra mutatja a jól felismerhető ártéri geomorfológiai képződményeket.
A felszíni képződmények az úgynevezett „domború ártéri síkságok” jellegzetességeit mutatják (Butzer 1986, Lóczy – Veress 2005).
8. ábra. A domború keresztmetszetű ártér szelvénye a jellemző felszíni formákkal (Butzer 1986)
A vizsgált területen két egykori folyómedret lehet felismerni. Az idősebb meder az egykori ártér keleti részét határolja, és erősen feltöltődött, ezért a domborzati modellen alig észlelhető, de a területen szalagszerűen végighúzódó sziki nádas pontosan mutatja a helyét. A fiatalabb, erősen meanderező meder (a kisvízi meder) az egykori ártér központi részén húzódik végig, és jól felismerhető mind a domborzati modellen, mind a légifelvételen. Ezt a medret jól kivehetően holtágak kísérik. Ezek a medrek mára erősen elszikesedtek, és csak időszakosan borítja őket víz (9. ábra).
A mélyebb fekvésű részeket folyóhátak és fejletlen övzátonyok kísérik. Ezeken szikes gyepek és másodlagos löszgyepek helyezkednek el. Az
25
egykori árvízi lapály, ártér területe erősen elszikesedett és mézpázsitos szikfok növényzet borítja.
A Dáli szikes tavak egyértelműen az egykori ártéri mocsarakból alakultak ki. Ezek rendszerint kerek vagy ovális alakú tavak szoktak lenni (Butzer, 1986). A domborzatmodellen jól megfigyelhetőek az úgynevezett lecsapoló medrek is, amelyek átszakítva a folyóhátakat visszavezetik az árvizeket követően a vizet a kisvízi mederbe.
A terület legmagasabban fekvő része, az egykori terasz, ma mezőgazdasági művelés alatt áll.
9. ábra. A Dáli szikes tavak környékének jellegzetes geomorfológiai
képződményei
26
Ha összehasonlítjuk a terület domborzatát (1. és 8. melléklet) a Konyár környéki sztyepptál tavak domborzatával (10. ábra), akkor egyértelmű a különbség. Habár a Konyár környéki szikes tavaknál is megfigyelhetően a Google Earth űrfelvételein elhagyott, meanderező medrek, mégsem ártéri mocsarakból alakultak ki a tavak.
10. ábra. Konyár környéki sztyepptál tavak a Google Earth felvételén
Ezeket a tavakat magasabb térszínek, terasz jellegű felszínek veszik körül, amit könnyen felismerhetünk, mivel legtöbbször fel vannak szántva és mezőgazdasági művelés alatt állnak. Ezek az úgynevezett szuffúziós sztyepptál tavak a löszterületeken alakulnak ki, ahol a hátság jellegű lefolyástalan felszíneken a csapadékvíz összegyűlik, ami a löszös felszín süllyedését, „berogyását” okozza.
Nem figyelhetjük meg a felvételeken a nagyon jellegzetes lecsapoló medreket sem, ami a Dáli szikestavak vizét levezeti, sőt, össze is köti az egyes szikes tavakat.
27
ÖSSZEFOGLALÁS
A szikes tavak a Magyar Alföld talán legjellegzetesebb és természetvédelmi
szempontból legértékesebb élőhelyei. Ezen ritka élőhely típus legnyugatibb
előfordulása a Kárpát-medencében van. Jelentőségüket hűen tükrözi, hogy
védelmükről mind nemzetközi egyezmények, például a Ramsari
Egyezmény vagy az Európai Unió Élőhelyvédelmi Irányelve, mind a hazai
jogszabályok rendelkeznek. A természet védelméről szóló 1996. évi LIII.
törvény alapján valamennyi szikes tó a törvény erejénél fogva, azaz „ex
lege” védelemben részesül. Nem csoda, hogy a kutatók is kiemelten
foglalkoznak ezeknek a különleges élőhelyeknek a védelmével.
Magyarországon a legtöbb szikes tó a Duna-Tisza közén található, és a
Kiskunsági Nemzeti Park védi őket. De ezen kívül a Kisalföldön és a
Tiszántúlon is sokfelé találkozhatunk velük. Ezen tájegységekben azonban
ritkaságnak számítanak, és különös figyelmet érdemelnek. A Dél-Tiszántúl
legnevezetesebb szikes tava a Kardoskúti Fehér-tó. A Fehér-tavon kívül
azonban mintegy tucatnyi kisebb-nagyobb, kevésbé ismert szikes tó is van a
régióban. Egyik legdélebbi képviselői a Dáli-szikesek tavai Makó város
határában.
A Dáli-szikesek a Tótkomlóstól délre eredő, mintegy 30 km hosszúságú
szikes meder vonulat legdélebbi élőhelyei. A területről készült
légifelvételeken érdekes, szabályos kör alakú medrekre lettünk figyelmesek,
melyek felkeltették az érdeklődésünket. Hogyan alakulhattak ki ezek a
természetben szokatlan kerek tavak? Milyen erők játszottak szerepet a
létrejöttükben?
Nyomozásaink során kiderült, hogy hasonló kerek szikes tavak
találhatóak a Hajdúság déli részén, Konyár község határában. Ezek
úgynevezett sztyepptál tavak, melyek Eurázsia sztyeppterületein elterjedtek,
de a Kárpát-medencében különlegességnek számítanak.
Makó környékén is ilyen képződményekről lenne szó, vagy más módon
jöttek létre ezek a tavak?
Tudományos diákköri dolgozatomban a Dáli-szikesek legjellemzőbb
részét dokumentáltuk, és próbáltuk meg rekonstruálni a kerek tavak
kialakulásának módját. Dokumentáltuk a terület növényzetét és egy
háromdimenziós domborzatmodell szerkesztésével elvégeztük a terület
geomorfológiai jellemzését.
28
A területen jól felismerhetőek a jellegzetes ártéri felszíni formák, így a
meanderező folyómedrek, holtágak, ártéri lapályok, kerek ártéri mocsarak,
levezető medrek, folyóhátak és teraszok.
A Dáli szikesek területét a különböző szolonyeces szikes puszták és
löszgyepek mozaikjai borítják. A szikes vonulat legmélyebben fekvő részén
szikes mocsarak alakultak ki.
A sekélyebb vizű tavakban zsiókás mocsarakat (Bolboschoenetum
maritimi), a mélyebb vizűekben tavi kákás (Schoenoplectetum lacustris) és
gyékényes (Typhetum latifoliae) állományokat figyelhetünk meg. Az előbbi
társulásban a zsióka (Bolboschoenus maritimus) monodomináns állományt
alkot. A sekélyebb hosszan elnyúló medrekben sziki nádas (Bolboschoeno-
Phragmitetum) állományok vannak. A mélyebb fekvésű, tavasszal
vízborított szikeseken mézpázsitosokat (Puccinellietum limosae) és
szikérnövényzetet (Plantagini tenuiflorae-Pholiuretum pannonici) találunk
sok bárányparéjjal (Camphorosma annua) és sziki őszirózsával (Aster
tripolium subsp. pannonicus). Ez a növénytársulás ritka a tájegységben.
Állományai kötődnek az egykori vízfolyásokhoz, és többnyire elszikesedett
ártereken alakulnak ki.
A magas fekvésű teraszokat egykor löszgyepek boríthatták, ma a kiváló
talajadottságú területek szántóföldi művelés alatt állnak.
A domborzati modell, a színes ortofotók vizsgálata és a terület
növénytani jellegzetessége alapján egyértelmű, hogy a Dáli szikestavak
egykori ártéri felszínformákból alakultak ki.
Ez nem meglepő, hiszen a Dáli szikesek az egyik legdélebbi része a
Maros hordalékkúp nyugati peremén fekvő, elhagyott folyómeder
rendszernek, amelyben a jégkorszak végén még a Maros folyt, és építette
hordalékkúpját. Ezen felszínen is felismerhető medrek legészakibb tagjai a
kardoskúti Fehér-tó és a Kakasszéki-tó. Kialakulásukat az utolsó jégkorszak
idejére teszik.
29
FELHASZNÁLT IRODALOM
Boros E. (1999): A magyarországi szikes tavak és vizek ökológiai értékelése. – Acta Biol. Debr. Oecol. Hung. 9: 13-80.
Boros E. (2002): Szikes tavak. Környezetvédelmi Minisztérium, Természetvédelmi Hivatal, 28
pp. (Nemzeti Ökológiai Hálózat 4. magyar és angol nyelven külön kötetben) Butzer, K. W. (1986): A földfelszín formakincse. Gondolat, Budapest 520p.
Fekete G. – Molnár Zs. – Horváth F. (1997): A magyarországi élõhelyek leírása, határozója és
a Nemzeti Élőhelyosztályozási Rendszer. Nemzeti Biodiverzitás-monitorozó Rendszer II. MTA-ÖBKI – KTM kiadás, Budapest, 374p.
Király G. – Molnár Zs. – Bölöni J. – Csiky J. – Vojtkó A. (ed.) (2008): Magyarország földrajzi
kistájainak növényzete. MTA ÖBKI, Vácrátót, 248p. Lóczy D. – Veress M. (2005): Geomorfológia I. Földfelszíni folyamatok és formák. Dialóg
Campus Kiadó, Budapest -Pécs, 335 p.
Molnár Zs. (1996): A Pitvarosi-puszták és környékük vegetáció- és tájtörténete a Középkortól napjainkig. – Natura Bekesiensis 2: 65-97.
Molnár Zs. – Borhidi A. (2003): Continental alkali vegetation in Hungary: syntaxonomy,
landscape history, vegetation dynamics, and conservation. Phytocoenologia 21: 235-245. Molnár Zs. – Varga Z. – Molnár A. (2006): Tiszai-Alföld. – In: Fekete G. – Varga Z. (ed.):
Magyarország tájainak növényzete és állatvilága. MTA Társ. Tud Közp. Budapest, 103-
150. Molnár Zs. (2007): Történeti tájökológiai kutatások az Alföldön. – Ph.D. értekezés. Pécs, Pécsi
Tudományegyetem, Biológia Doktori Iskola. Mscr.
Rónai A. (1985): Az Alföld negyedidőszaki földtana. – Geologica Hungarica, 21: 446p. Strömpl G. (1931): A szik geomorfológiája. – Földrajzi Közlemények 4-5: 62-74.
Sümegi P. – Magyari E. – Daniel P. – Hertelendi E. – Rudner E. (1999): A kardoskúti Fehér-tó
negyedidőszaki fejlődéstörténetének rekonstrukciója. – Földtani Közlöny 129: 479-519.
Internetes források
Csendes B. (2009): Digitális domborzatmodellezés nyílt forráskódú szoftverekkel: az Ilwis és a
SAGA – http://terinformatika-online.hu/index.php?Itemid=46&id=304&
option=com_content&task=view How To Use The Ilwis 3.0 User's Guide With Ilwis (2001) 3.1 http://www.pdf-search-
engine.com/how-to-use-the-ilwis-3.0-user's-guide-with-ilwis-3.1-pdf.html
KÖSZÖNETNYILVÁNÍTÁS
Ezúton szeretném köszönetemet kifejezni a Körös-Maros Nemzeti Park
Igazgatóságnak a rendelkezésemre bocsátott térképekért és légifelvételekért.
30
31
MELLÉKLETEK
Képes mellékletek 1-12
1. melléklet. Ortofotó a Dáli szikes tavak területéről
2. melléklet. Ortofotóból készített domborzati térkép a Dáli szikes tavak
területéről
32
3. melléklet. Az egykori folyómeder vonulata és a Dáli szikes tavak 3D
terepmodellje (D)
4. melléklet. Az egykori folyómeder vonulata és a Dáli szikes tavak 3D
terepmodellje (D)
33
5. melléklet. Az egykori folyómeder vonulata és a Dáli szikes tavak 3D
terepmodellje (K)
6. melléklet. Az egykori folyómeder vonulata és a Dáli szikes tavak 3D
terepmodellje (É)
34
7. melléklet. Az egykori folyómeder vonulata és a Dáli szikes tavak. Az általunk tovább vizsgált terület 3D terepmodellje (D
8. melléklet. Ortofotó a Dáli szikes tavak területéről
35
9. melléklet. A Dáli szikes tavak 3D terepmodellje
10. melléklet. A Dáli szikes tavak 3D terepmodellje (Ny)
36
11. melléklet. A Dáli szikes tavak 3D terepmodellje a tavakat összekötő
lecsapoló medrekkel (DNy)
12. melléklet. A Dáli szikes tavak 3D terepmodellje.(ÉNy)
37
A Környezettudományi Intézet ajánlása
38
39
A NAGYSZÉNÁSI FÜRDŐ FEJLESZTÉSI LEHETŐSÉGEINEK VIZSGÁLATA
Glózik Klára - Bálint László
BEVEZETÉS
A turizmus az emberi élet viszonylag új jelensége. Az akkoriban még általánosnak vélt utazás és a hozzá kapcsolódó tevékenységek – mint az idegenforgalom alapja – mára már komoly nemzetgazdasági ágazattá nőtte ki magát.
Jelentős multiplikátor hatásának köszönhetően a turizmusba befektetett minden egyes forint a többszörösét hozza vissza. Jelentős a turizmusban foglalkoztatottak száma, valamint jelentős részét képezi a Bruttó hazai terméknek (GDP). Mindezen tulajdonságai révén kiemelt ágazatként kezelik minden országban a gazdaságfejlesztési programok között.
A turizmus fajtáinak különféle csoportosítását ismerjük, de a modern társadalom egyik legfontosabb igénye a szabadidő turizmus. Ennek egyik fontos elemét képezi mára a fürdőzés. Az egyre jobban fejlődő társadalomban az egyre fokozódóbb igények mellett jelentős fürdőzési kínálat alakult ki a világban, így Magyarországon is.
Hazánkban a szabadvízi fürdőzést javarészt néhány tavunk (Balaton, Tisza-tó, Fertő-tó) és folyónk (Duna, Tisza) elégíti ki. Emellett manapság már jelentős nagyságrendet képeznek a mesterséges fürdőhelyek, illetve ezek minősége.
A Kárpát-medence – így Magyarország – nagyon értékes ásvány-, termál-, és gyógyvízkészlettel rendelkezik (1. melléklet).
Az termál-, illetve gyógyvizek gyógyászati jelentőségét felismerve, valamint ezeket a gyógyászat során alkalmazva jelentős értéket képviselnek. Az elöregedett társadalom, valamint a különböző elszaporodott betegségek megjelenése is ezt támasztja alá. Ezt szemlélteti a 2. melléklet. Éppen ezért mára már szoros kapcsolatot teremtett a gyógyvizeket feltáró fürdőhelyek és az orvosi gyógyászat. Tehát mára kialakultak a különböző típusú fürdőhelyek és az ezekhez kapcsolódó komplexumok úgy, mint fürdő, termálstrand, gyógyvizes fürdőhely, valamint az ezekhez kapcsolódó gyógy szálloda, wellness szálloda.
Az ország termálvíz készlete az Dél-alföldi régióban jelentős. A kiváló összetételű és nagy hőmérséklettel rendelkező forrásokra számos fürdő épült ki. Vannak közöttük kisebb jelentőségű fürdőzőhelyek, de vannak országos jelentőségű fürdő-komplexumok is.
Nagyszénás települése is rendelkezik egy ilyen vízforrással, és belőle
olyan minőségű, hőfokú termálvizet lehet kinyerni, amiből nem sok van az
országban. Ez a forrás most használaton kívül van a régi „Parkfürdő”
40
területén. Az egykoron még nagy jelentőséggel bíró nagyszénási fürdő már
nem élte meg az ezredfordulót. Immáron több mint 10 éve, hogy bezárta
kapuit.
A Parkfürdő bejárata, mostanában csak a szél jár be
A lepusztult medence
Nagyszénási lakos lévén nekem személyes tapasztalataim voltak a
fürdőről, és a termális vizének gyógyító hatásáról. Az elmúlt tíz évben azt
tapasztaltam, hogy a jelenlegi nagyszámú térségi fürdőkínálat mellett még
mindig igény volna a község fürdőjének üzemeltetésére. Nem csak azt a
kérdést vetette fel bennem, hogy ez esetben miért nem is üzemel a fürdő,
hanem azt is, hogy ha ilyen értékes a termálvíz forrásunk, akkor miért nem
hasznosítjuk valamilyen irányban. Tehát kijelenthetem, hogy Nagyszénás
egyik aranyat érő adottsága a termálvízforrása. Dolgozatomban bemutatom a Dél-alföldi turisztikai régiót, majd ezt
tovább bontva, mint Termál Klasztert. Összehasonlító elemzést végzek Nagyszénás és más térségek adottságai között. Feltérképezem a község
41
fürdő-fejlesztésének a lehetőségét és módját. Meghatározom a termálvízre alapozott hasznosítási irányokat. Végül ezekből az eredményekből és lehetőségekből egy értékelést végzek, amelyből következtetek a fürdő fejlesztésének lehetőségeire.
ANYAG ÉS MÓDSZER
Ahhoz, hogy a fürdő-fejlesztési lehetőségeket megvizsgáljuk, számba
vegyük, szükség van a vonzerők számbavételére, illetve területi
helyzetértékelésre. Először megvizsgáltam az orosházi kistérség SWOT-
analízisét, majd egy vonzerőleltárt szerkesztettem.
Az orosházi kistérség SWOT-analízise
A SWOT-analízis egy rendkívül elterjedt projektmenedzsment eszköz,
amelyet több területen (vállalkozás, természeti terület) is használni tudunk
az elemzéshez. A SWOT betűszó az angol Strength, Weaknesses,
Opportunities és Threats szavak első betűiből áll össze, melyek magyarul az
erősségek, gyengeségek, lehetőségek, veszélyek szavakat jelentik.
A készítése során számba vett tulajdonságok, adottságok, jellemzők két
szempont szerint rendeződnek. Egyik besorolás, hogy külső vagy belső
adottságról beszélünk-e, a másik, hogy pozitív vagy negatív-e a vizsgált
tulajdonság. Belső tényezőhöz soroljuk az erősségeket és a gyengeségeket,
amelyeket onnan ismerhetünk fel, hogy a szervezet képes ezeken
változtatni. A külsőhöz pedig a lehetőségeket és a veszélyeket, amelyek már
kívül esnek a szervezet vagy projekt hatáskörén, azokat nem
befolyásolhatjuk. A pozitív befolyásoláshoz soroljuk az erősségeket és a
lehetőségeket, míg a negatívhoz a gyengeségeket és veszélyeket. Fontos,
hogy az erősségekre támaszkodva igyekezzünk a gyengeségeket leküzdeni,
míg a lehetőségek minél teljesebb kihasználása mellett nem szabad
megfeledkezni a veszélyek minimalizálására való törekvésről sem (Tóth,
2010).
Táblázatos formában készítettem el az orosházi kistérség GYELV-
elemzését (Gyengeségek – Erősségek – Lehetőségek – Veszélyek), ami
nem más, mint a magyarított SWOT. A táblázatból kiolvasható, hogy mik
azok az összetevők, amelyek előnyösen illetve hátrányosan formálják a
térség vonzerejét. A SWOT-analízis összetevőit az 1. táblázat szemlélteti:
42
1. táblázat. Az orosházi kistérség SWOT-analízise (saját szerkesztés)
+ -
ERŐSSÉGEK GYENGESÉGEK
• gazdag termál-, gyógyvíz készlet
• Orosháza városának legnagyobb
vonzereje Gyopárosfürdő, amelyre
kiépült gyógycentrum is jelentős
• nyugodt környezet
• üdülésnek kedvező éghajlat
• országos jelentőségű gasztronómiai
rendezvény (Kenyérünnep)
• infrastruktúra gyengesége
• az országon belül előnytelen a
térség elhelyezkedése (a keleti,
Romániához és Szerbia-
Montenegróhoz közeli országrész
rossz imázsa miatt).
• a régió kedvezőtlen turisztikai
imázsából adódóan alacsony a
látogatói szám
B
E
L
S
Ő
LEHETŐSÉGEK VESZÉLYEK
K
Ü
L
S
Ő
• regionális támogatások megpályázása
• a város határ menti
elhelyezkedéséből adódóan a határos,
fejlődő gazdaságú országokból is lehet
erősödő turistaérkezésre számítani
(Románia EU tagsága)
• a Dél-alföldi Termál Klaszter egy
hatékony és termékeny
együttműködéssé növi ki magát
• vasútvonal megszűnésének
veszélye
• a különböző vendégkörök
zavarhatják egymást (fiatalok
zajosabb kikapcsolódási igénye és
az idősebbek, betegek csendesebb
pihenési igénye), a magasabb
fizetőképességű fürdőzők más
desztinációkat választanak.
• a minőségi fejlesztések ellenére a
beruházások nagyságrendjét nem
követi a fajlagos költés
növekedése.
43
Vonzerőleltár
A turisztikai termék alapja a vonzerő (attrakció). Ez az, amiért a turista útra
fog kelni. A motiváció meghatározott vonzerőre irányul és megfordítva: az
attrakció csak a megfelelő motivációval rendelkező turistákat képes
vonzani. Ebből következik, hogy a vonzerő meghatározza a keresletet. Egy
fogadóterület csak azokra a turistákra számíthat, akik számára a térség
vonzerői érdekesek, motivációjuknak megfelelnek.
2. táblázat. A vizsgált három fürdőhely vonzerőleltára (saját szerkesztés)
Vonzerő Gyulai
Várfürdő
Orosházi
Gyopárosfürdő Nagyszénás
Tó 1 1 0
Folyó/holtág 1 0 0
Termál-, gyógyvízforrás 2 2 2
Fürdő/strand 2 2 0
Különleges növényzet/állatvilág 0 0 0
Ritka természeti képződmény 0 0 0
Arborétum 0 0 0
Természetjárásra alkalmas terület 1 1 1
Vadászat 1 1 2
Lovaglás 1 1 1
Horgászati lehetőség 1 1 0
Vízi-sport lehetőség (pl. evezés) 1 2 0
Kerékpározási lehetőség 1 1 1
Vár/rom 3 0 0
Műemlék 1 1 0
Múzeum 1 0 0
Népi hagyományok 1 1 1
Búcsú/vásár 1 1 1
Fesztivál/rendezvény 3 3 0
Színház/mozi 2 1 0
Koncertlehetőség 2 2 1
Falusi/agroturizmusra lehetőség 1 1 2
Sportolásra alkalmas sporttelep 1 1 1
Összesen: 28 23 13
Magyarázat a vonzerő pontértékének skálájához:
0 – nincs; 1 – helyi jelentőségű; 2 – regionális jelentőségű
3 – országos jelentőségű; 4 – egyedülálló, nemzetközi jelentőségű
44
A vonzerő azonban meghatározza a terméket alkotó többi szolgáltatást,
tehát a kínálatot is. Tekintettel arra, hogy a vonzerők alapvető módon
meghatározzák mind a leendő keresletet, mind a létrehozandó turisztikai
termék fajtáját, színvonalát és összetételét, a turizmus tervezését fontos
mindig egy vonzerőleltár összeállításával kezdeni. Nem elég azonban az
adott térség turisztikai vonzerőinek számbavétele és csoportosítása, a
vonzerőket minősíteni is szükséges aszerint, hogy mekkora a vonzókörük
(Lengyel, 2004).
A vonzerőleltáram összeállítását egy saját készítésű táblázat formájában
tettem meg. Három Békés-megyei település területén található vonzerőket
vettem számba és ezeket 5 fokozatú skálán értékeltem aszerint, hogy
mekkora a jelentőségük a vonzáskörzet tekintetében. A települések
kiválasztásának alapja az adott községben található fürdő (gyulai Várfürdő,
orosházi Gyopárosfürdő), valamint Nagyszénás tekintetében a fejlesztési
lehetőségek feltárása miatt fontos a vonzerők számbavétele. Tehát
Nagyszénás mellett feltüntetésre került a megye legnagyobb fürdőivel
rendelkező két település is. A számottevő vonzerőkhöz tartozó
pontértékeket összegeztem településenként. Így egymáshoz viszonyítható,
értékelhető adatokat kaptam, amit a 2. táblázat mutat.
A VIZSGÁLAT ÉS EREDMÉNYEI
Kérdőívek kiértékelése
Kutatásomban nagy figyelmet fordítottam arra, hogy Nagyszénás
lakosságának mennyire jelentős a fürdő ismételt üzemeltetése. Melyek azok
a leggyakoribb igények, amelyek mint kereslet, meghatározhatják a
termálvíz-kincsünk hasznosítási irányát, illetve a fürdő fejlesztés
indokoltságát. Továbbá érdekelt az, hogy a településen élők mennyire
vannak tisztában a termálvizünk minőségével, valamint a jelentős fürdő-
konkurencia miatt mennyire játszana fontos szerepet a megkérdezettek
érdekeltségében. A kérdőív jelentősége, hogy egyfajta benyomást ad nekem
ahhoz, hogy a későbbiekben ismertetett fürdő fejlesztési változatok között
ezt felhasználjam a lehetőségek értékelésére.
Az általam összeállított kérdőív 13 zárt típusú kérdést tartalmaz (3.
melléklet). Mindezt 100 példányban töltettem ki Nagyszénás lakosságának
körében. Úgy gondoltam, hogy ezen 100 fő megkérdezettnek a válasza
megfelelő lesz ahhoz, hogy egy reprezentatív értékelést végezzek. Minden
megkérdezett minden kérdésre adott választ. A válaszadók megoszlását
szociális helyzetük alapján a 3. táblázatban mutatom be.
45
Közvélemény kutatásom csak a településen élőkre terjedt ki, mert jelen
állapot szerint az esetlegesen kialakításra kerülő fürdő elsősorban a helyi
lakosságot, valamint a kistérségben élőket vonzaná. A kérdőív kiértékelése
kérdésenként történik, de egymáshoz viszonyítva is végzek elemzést (3.
táblázat).
3. táblázat. A válaszadók megoszlása szociális helyzetük alapján
(Nagyszénás, 2010)
Nem nő:
58%
férfi:
42%
Életkor 18 év alatti:
5%
18-40 év:
45%
40-60 év:
38%
60 év feletti:
12%
Családi állapot egyedülálló:
26%
házas:
59%
elvált:
12%
özvegy:
3%
Iskolai
végzettség
8 általános:
11%
szakmunkás:
46%
gimnázium:
29%
felsőfokú:
14%
Első kérdésemnél arra voltam kíváncsi, hogy a helybeli lakosok
mennyire értékelnék, ha egy fürdő létesülne Nagyszénáson? A válaszadók
90%-a erre a fürdőhelyre járna leggyakrabban, hiszen helyben van.
Továbbra is a megszokott helyre menne, nem járna ide fürdőbe 4% (4.
táblázat).
Itt az figyelhető meg, hogy ezek a válaszadók leginkább a 18 év
alattiak, hiszen ők jobban hajlanak az élményfürdők felé a környéken, és
úgy gondolják, hogy itt nem lesznek hasonló élményszerű elemek a
fürdőben.
További 6% nem is szokott fürdőbe járni. Valószínű, hogy ők már
nagyon idős emberek, vagy egyéb korlátok miatt (pl.: mozgássérültek) nem
tudnak fürdőbe járni.
4. táblázat. A lakosság érdekeltsége egy új fürdő iránt (Nagyszénás, 2010)
Gyakran járna ebbe a fürdőbe 90%
Továbbra is a megszokott fürdőbe járna 4%
Nem jár fürdőbe 6%
Második kérdésemnél arra voltam kíváncsi, hogy nyári szezonban
milyen gyakran járnak fürdőzni. A megoszlás a következő: 26% gyakran,
38% ritkábban, 26% csak néha és 10% nem is jár ebben a szezonban
fürdőhelyre (5. táblázat).
46
5. táblázat. A válaszadók fürdőzési gyakorisága (Nagyszénás, 2010)
Gyakran Ritkábban Néha Nem jár
26% 38% 26% 10%
Harmadik kérdésnek nagy jelentősége van a később kidolgozásra
kerülő változatok tekintetében. Itt a téli szezonban is működő fedett
gyógyvíz fürdőhely keresletét vizsgáltam kérdés formájában. A felelők
között 38%-a gyakran, 43%-a néha élne a lehetőséggel, és további 19%
inkább csak a nyári szezonban jár fürdőzni. Utóbbiak valószínű a szabadtéri
úszómedencéket, élményfürdőket kedvelik (6. táblázat).
6. táblázat. Fedett fürdőhely iránti igény (Nagyszénás, 2010)
Gyakran járna fedett gyógyvíz fürdőhelyre 38%
Néha járna fedett gyógyvíz fürdőhelyre 43%
Csak nyári szezonban jár fürdőzni 19%
Negyedik kérdésemnél a fürdőhöz kapcsolódó szolgáltatások,
szórakoztatások iránti keresletre tértem át. A válaszadók 37%-a
kiegészítené a napi fürdőzését sportolási lehetőséggel, 40%-a jobban
kedvelné a zenei rendezvényeket, 9%-a vetélkedők formájában is eltöltené
itt a szabadidejét, valamint további 14% adott egyéb választ. Egyik volt a
melegkonyhás étterem megléte (7. táblázat). Ez azért is nagyon fontos
tényező, mert így a vendégeknek a fürdő területén belül elérhetővé válik az
étkezési lehetőség, valamint fontos megemlíteni, hogy jelen pillanatban
Nagyszénáson nincsen melegkonyhás, „A la Carte” jellegű étterem.
Valamint fontosnak tartották még sokak által „gyógycentrumnak” nevezett
épület kialakítását. Ezen belül gondoltak különféle gyógyászati
magánrendelések indítására, valamit gyógykezelések sokaságára, mint
egyéb szolgáltatás.
7. táblázat. Fürdőhöz kapcsolódó egyéb szolgáltatások igénye (Nagyszénás,
2010)
Sportolási lehetőség 37%
Zenei rendezvény 40%
Vetélkedők 9%
Egyéb 14%
47
Ötödik kérdésemnél arra adtak választ, hogy a milyen típusú
fürdőblokkot kedvelik leginkább. Az úszómedence 46%-ban, a gyógyvíz
medence 36%-ban, és a sekély mélységű medence 18%-ban részesedett a
válaszadók között (8. táblázat). Itt valószínűleg fontos tényező volt a
válaszadás szempontjából az életkor, valamint egészségi állapot.
8. táblázat. Különböző fürdőmedencék népszerűsége a válaszadók között
(Nagyszénás, 2010)
Úszómedence 46%
Gyógyvíz medence 36%
Sekély mélységű medence 18%
A hatodik kérdésemnek a jelentősége, hogy megbizonyosodjak arról,
hogy hány ember élne azzal a lehetőséggel, ha lehetőség volna a fürdőben
az üdülési csekkel történő fizetésre. A szálláshely kialakításnál nem vesszük
figyelembe, hiszen a helyiek nem szállnak meg itt, viszont egy étterem
kialakításnál fontos tényező lehet. Sajnos számolni kell azzal is, hogy az
üdülési csekket megadóztatják. Tehát a megkérdezettek 87%-a élne a
lehetőséggel, 13%-a pedig nem. Utóbbinak magyarázata nyilvánvalóan az,
hogy az illetők nem szoktak üdülési csekkel rendelkezni (9. táblázat).
9. táblázat. Igény az üdülési csekkel történő fizetésre (Nagyszénás, 2010)
Igen 87%
Nem 13%
A hetedik kérdésemmel azt próbáltam kiszűrni, hogy a válaszadók
között van-e olyan, aki egyáltalán nem is tudja, hogy van termál- illetve
gyógyvízforrás Nagyszénáson. Itt egyoldalú eredményt kaptam, hiszen
mindenki tudta a forrás meglétét (10. táblázat).
10. táblázat. Termálvíz forrás ismertsége a válaszadók között (Nagyszénás,
2010)
Igen 100%
Nem 0%
A nyolcadik kérdésemnél – az előzőt tovább bontva – arra voltam
kíváncsi, hogy a válaszadók milyennek értékelik a gyógyhatású
termálvizünket. Kiválónak értékelte a válaszolók 49%-a, akik saját
magukon tapasztalták gyógyhatását. További 42% külső információkból
48
értékeli jónak a hatását. Valamint a maradék 9% teszi ki azt a választ, hogy
a gyógyvizünk azonos szinten van más gyógyfürdő vízével (11. táblázat).
11. táblázat. A termálvíz minősége a válaszadók szerint (Nagyszénás, 2010)
Kiváló, saját tapasztalatból 49%
Jó, külső információkból 42%
Azonos minőségű más gyógyvízzel 9%
A kilencedik kérdésemnél végül az kérdeztem meg, hogy milyen
irányba alakulna a község gazdasági helyzete, ha újból üzemelne a fürdő. A
megkérdezettek 65%-a szerint mindenképp pozitív fejlődés indulna meg,
egyrészt a munkahelyteremtés miatt is, másrészt a község bevételeinek
pozitív alakulásának tekintetében is (12. táblázat). További 31% bizonyos
korlátokat lát a fejlődés terén, és a fejlődéshez sokrétű kínálat és
szolgáltatás szükséges. A maradék 4% szerint pedig túl sok a fürdő a
környéken, kockázatos az üzemeltetés.
12. táblázat. A fürdő üzemelése a község gazdasági helyzetére a válaszadók
szerint (Nagyszénás, 2010)
Pozitív fejlődés indulna 65%
Korlátokat lát a fejlődésben 31%
Kockázatos az üzemeltetés 4%
A 10-13 kérdések a megkérdezettek nevére, korára, családi állapotára és
iskolai végzettségére vonatkoznak. Ezek eredményét a 3. táblázat összegzi.
Termálvíz hasznosítási lehetőségek, lehetséges pályázatok
A termálvíz hasznosítás, illetve fürdő-fejlesztés tekintetében a legfontosabb
kiindulópont a rendelkezésre álló keretösszeg. Itt elsősorban a helyi
önkormányzat erre a célra való tartalékát, illetve költségvetését lehet
figyelembe venni. Kijelenthető, hogy saját tőkéből az önkormányzat
semmilyen fejlesztést nem tudna megvalósítani. Mivel az Európai Unió a
2007-2013-as időszakra vonatkozóan számtalan lehívható pályázati
lehetőséget biztosít, ezért utánakerestem egy lehetséges pályázati forrásnak.
Egy lehetséges pályázat lehet a fürdő-fejlesztés szempontjából a
Környezet és Energia Operatív Program által kínált pályázati támogatás
lehívása. Ezek alapján a KEOP-2009-4.3.0. „Megújuló energia alapú
térségfejlesztés” elnevezésű konstrukciót találtam a leginkább megfelelőnek
a megpályázható lehetőségek közül. Ennek magyarázata, hogy a megújuló
energiaforrás-felhasználáson (termálvíz) alapuló, a megvalósítás
helyszínének tekinthető környezetben térségfejlesztő hatású mintaprojektek
49
megvalósításának és kommunikációjának támogatása, előkészítésének és
megvalósításának szakmai segítése, továbbá finanszírozása a célja.
Térségfejlesztő hatás alatt a következők érthetők:
foglalkoztatás növekedése, munkahelyteremtés;
a helyi jövedelemszint kimutatható növekedése;
szociálisan hátrányos helyzetű térségek és lakossági csoportok
életminőségének javítása megújuló energiafelhasználást célzó beruházások-
kal;
geográfiai, településszerkezeti adottságok kiaknázása;
a helyi közösség megerősítése, közösségi célok megteremetése és
hozzájárulás azok eléréséhez.
Nagyszénás Nagyközség Önkormányzata a település központjában, a
jelenleg üzemen kívüli termál strandfürdő területén lévő Nagyszénás B-13
OKK számú termálkút üzembe állítását tervezi, a termálvíz energetikai,
turisztikai célú hasznosításával. Az energetikai célú hasznosítás a kút
környezetében elhelyezkedő létesítmények fűtésére, hűtésére, használati
melegvíz-ellátására alkalmas rendszer kiépítését jelenti, jelentős nagyságú
költségmegtakarítás érdekében. Ezt az útvonalat a dolgozatomban nem
veszem számon teljes mértékben, hiszen a fő célom a fürdő fejlesztésének
lehetőségeire irányuló kiértékelés.
Tervezett a fürdő újbóli megnyitása a termálvíz turisztikai hasznosítása
érdekében, a térség turizmus-jellemzőinek, a település adottságainak,
lehetőségeinek, a versenytársak kínálatának figyelembevételével egy
komplex, valós keresletre épülő, reális léptékű, gazdaságosan működtethető
és a beruházás megtérülését biztosító funkciókörrel rendelkező projekt
kialakításával.
Összességében, a KEOP-2009-4.3.0 „Megújuló alapú térségfejlesztés”
pályázat kínálja a legkedvezőbb megoldást a település számára
(konzorciumban pályázva a megyével, mint a Szociális Otthon
fenntartójával). Amennyiben energiaértékesítést nem tervez a pályázó a
fenntartási időszak (5 év) alatt, úgy viszonylag alacsony önerővel kedvező
megtérülést tud biztosítani. Energiaértékesítés esetén, az önerő kb. a
duplájára emelkedik, a megtérülési idő (4,5 év) csökken. Mivel ez az
időszak nagyjából a pályázati fenntartási időszaknak felel meg, ezért
javasolt ezt kivárni, és ezt követően beindítani az energiaértékesítést
(www.nfu.hu).
50
A piacanalízis alapján az alábbi hasznosítási módokat értékelem:
Termálfürdő létesítése különböző célú szolgáltatásokkal:
• Szociális és szabadidős fürdőzési igények kielégítését célzó
létesítmény
• Hagyományos gyógyfürdő szolgáltatásokat kínáló létesítmény
• Téliesíthető elemeket is tartalmazó szabadtéri kínálat létrehozása
Többletenergia értékesítése külső fogyasztók számára:
• Mezőgazdasági hasznosítás
• További (lakó) épületek energiaellátása
Fürdőfejlesztési lehetőségek
A településen – annak adottságai (úgymint potenciális piacméret,
megközelíthetőség, jelentős versenyhelyzet a térségben, turisztikai vonzerők
hiánya, jelenlegi piaci pozíció) – miatt minimális az esély arra (jelentős
beruházással és igen nagy kockázattal járna), hogy turisztikai szerepkört
betöltő, egyedi kínálattal rendelkező, fizetőképes célcsoportot megnyerni
képes, tehát gazdaságos működést produkáló fürdőlétesítmény valósuljon
meg.
Ezért valószínűsíthetően főként a helyi (szociális és szabadidős)
igények kielégítését célzó, valamennyi korosztálynak, és a különböző
motivációval rendelkező látogatóknak is szóló fürdő létrehozásának lehet
csak létjogosultsága, amely azonban – pontosan ezek miatt – várhatóan csak
jelentős önkormányzati hozzájárulással üzemeltethető.
Szálláshely létesítése a piaci kereslet függvényében középtávon nem
indokolt. A fürdő területén a legkisebb beruházási költséggel létrehozható
kereskedelmi szálláshely a kemping lehet, bár létjogosultsága ennek is
megkérdőjelezhető, hiszen a fürdő fő célcsoportja elsősorban a helyi és
kistérségi lakosság, amely szálláshely szükséglettel nem rendelkezik.
Középkategóriás kereskedelmi szálláshely (panzió) létesítése csak külső
vállalkozó által volna lehetséges és elképzelhető.
A fürdőfejlesztés lehetőségeinek számbavételénél a következő
jellemzőket emeltem ki:
A fejlesztés helyszíne a 2054/2 hrsz. telek: a fejlesztés helyszínét
adottságnak tekintem, azaz az egykori strandfürdő területén terve-
zem kialakítani a beruházást. A telek ugyanis a tervezett projekt
számára megfelelő nagyságú és környezetű helyszínt biztosít;
emellett, a termálkút is itt található, így a fűtővíz nagyobb
hőveszteség nélkül szállítható a felhasználási helyig.
51
A fürdőlétesítmény helyi, mikrotérségi szerepkört tölthet be: a ré-
gióra, térségre jellemző erős versenyhelyzet, továbbá a település je-
lenlegi turisztikai adottságai és infrastruktúrája következtében kizá-
rólag helyi, mikrotérségi jelentőségű fürdőlétesítmény tervezése je-
lent reális elképzelést. Ennél tágabb hatókörű vonzerőre apelláló
fejlesztési változat, nagyobb kapacitás kialakítása a piaci keresleti-
kínálati trendeknek nem felelne meg, nem venné figyelembe Nagy-
szénás jelenlegi és elérhető pozícióját, így gazdasági szempontból
felelőtlen beruházásnak minősülne.
A termálvíz hasznosítása alapkövetelményt jelent: a termálvíz
megléte alapvető fontosságú mind az energiaellátásban, mind a
medenceprogram kialakításában, így kizárólag olyan fejlesztési
változatokat vizsgálok, amelyek kihasználják ezen adottságokat
(így például egy hideg vizes szabadtéri strandfürdő nem jelent fej-
lesztési alternatívát; a létesítmények geotermikus energiával törté-
nő fűtése pedig alapeleme valamennyi beruházásnak).
Termálvizes medencét töltő-ürítő rendszerben, szabadtéren indo-
kolt elhelyezni: a termálvíz nagyon agresszív, még gáztalanítás
után is (magas kloridtartalom), így az igen gyors korrózió elkerülé-
se érdekében termálvizes medencét töltő-ürítő rendszerben szüksé-
ges kialakítása, továbbá ajánlatos ezeket a medencéket a szabadté-
ren elhelyezni (ellenkező esetben mind a gépészeti berendezések,
mind pedig az épület igen gyors amortizációjával kellene számol-
nia az üzemeltetőnek).
Mindezek alapján a fürdő-fejlesztésének a következő három változatát
találtam érdemesnek tovább vizsgálni:
A. Helyi szociális és szabadidős fürdőzési igények kielégítését
célzó létesítmény kialakítása,
B. Hagyományos gyógyfürdő szolgáltatásokat kínáló létesítmény
létrehozása,
C. Téliesíthető elemeket is tartalmazó szabadtéri kínálat létreho-
zása (Termálvíz Hasznosítási Koncepció Nagyszénás, 2010).
Helyi szociális és szabadidős fürdőzési igények kielégítését célzó
létesítmény kialakítása
Ez a változat egy, elsősorban a helyi lakosság igényeit kielégítő, kisméretű
kompakt termálfürdő és strand létrehozására irányul, a várható keresletnek
megfelelő, ezáltal az üzemeltetési költségeket optimális szinten tartó
kapacitásokkal és szolgáltatáskörrel. A létesítmény egész évben
52
működőképes: télen fedett tanmedence, illetve szabadtéri meleg vizes
termálmedence, szauna és jacuzzi várja a vendégeket. Nyáron pedig két
nagyobb kapacitású strandmedencét, sportpályákat, játszóteret, valamint
pihenőterületet magában foglaló strand áll rendelkezésre.
A fürdőegység tehát elsősorban a helyi és kistérségi lakosság
igénybevételére számíthat, turisztikai szerepkör kialakítására korlátozott a
lehetősége. Fő célcsoportok: helyi, illetve a környező településekről
tanúszásra, nyári strandolásra érkező iskolás, óvodás csoportok, valamint
helyi, kistérségi lakosok, különböző korosztályt képviselő baráti társaságok.
Fedett fürdőépület szolgáltatásköre:
Tanmedence (16x8,5 m; fokozatosan mélyül); az épületből
megközelíthető külső termálmedence (minősített ásványvízzel működik,
töltő-ürítő rendszerben); 6-8 fős jacuzzi; szaunablokk (2 db 8-10 fős
szaunával, zuhannyal, pihenőtérrel); kezelők (masszázs); öltöző, vizes
blokkok; büfé.
Strandterület szolgáltatásköre:
Strandmedence (néhány élményelemmel); gyermekmedence
(gombával, mini csúszdával); szabadtéri sportpályák, játékok (pl. lengőteke,
pingpongasztalok, lábtenisz pálya, röplabda pálya); játszótér; pihenőkert,
napozóterület; nyári öltöző és vizes blokkok; büfépavilonok.
További szolgáltatások: Parkolók.
A fürdőépület fűtése és használati melegvíz-ellátása, továbbá a
medencék fűtése, a kívánt hőmérséklet tartomány fenntartása a termálvíz
energiájának felhasználásával biztosítható. A termálvíz közvetlenül
kizárólag a külső termálmedencében kerül alkalmazásra, így a rendkívül
agresszív víz épületre gyakorolt káros hatásai minimalizálhatók.
Az „A” változat előnyei:
1. A gyermekek úszásoktatása helyben megoldható.
2. A fürdőzési hagyományokra épít.
3. Helyi lakosság igényeit (úszásoktatás, szabadidő eltöltés) kielégíti.
4. A termálvíz potenciális gyógyító hatása kiaknázható (medencefür-
dő-külső termálmedence).
5. A termálvíz fürdőzési célra csak a külső medencében hasznosított,
így a vízgőz káros hatásai épületen belül nem jelentkeznek.
6. A különböző funkciók fizikailag elkülönítetten valósulnak meg, így
a különböző igényű célcsoportok nem zavarják egymást.
53
Az „A” változat hátrányai:
1. A potenciális piac mérete minimális: a kistérségben jelentős kapa-
citású termál- és élményfürdő, illetve strand működik (Gyopáros-
fürdő, Tótkomlós), így a helyi lakosság mellett csak néhány kör-
nyező kistelepülésről számíthat vendégre a létesítmény.
2. A fedett tanmedence nem piaci, hanem főként szociális igényeket
elégít ki, kialakításának, fenntartásának költségei nincsenek arány-
ban az elérhető eredményekkel, illetve a remélhető bevételekkel.
3. A fő célcsoportok (ezen belül is főként az óvodás, iskolás csopor-
tok) fizetőképessége alacsony, a piacméret (a gyermekek létszáma)
folyamatosan csökken.
4. Bármilyen más fedett funkciót (termál-, gyógyvízhasznosítás) za-
varna a tanmedencében folyó úszásoktatási tevékenység (gyerekek
zsibongása) – amely az egyéb, fizető vendégek elmaradásához ve-
zethet.
5. A különböző fedett funkciók (gyógy/wellness/úszásoktatás) fizikai
elkülönítéséhez nagyobb terek szükségesek, a kapacitásnövelés
azonban tovább rontaná a fenntarthatóságot. A kapacitásbővítést a
helyi/térségi piac mérete nem indokolja.
6. A létesítménynek jelentős versenyhelyzettel kell szembenéznie.
7. A létesítmény turisztikai szerepkör betöltésére korlátozottan alkal-
mas.
8. A fürdő gazdasági fenntarthatósága jelentős kockázatokat hordoz,
magas fenntartási teher várható a működtetés során, a létesítmény
valószínűleg csak jelentős önkormányzati hozzájárulással tartható
fenn.
54
Az „A” változat bekerülési költségbecslése:
Jelen tervezési fázisban rendelkezésre álló információk alapján, az
alábbi nettó beruházási költségek becsülhetők (a változatok
összehasonlításához szükséges mélységben) (13. táblázat):
13. táblázat. Szociális fürdőzési igényt kielégítő létesítmény bekerülési
költségei (Termálvíz hasznosítási koncepció, 2010)
Megnevezés Terület-
nagyság
Bekerülési költség,
millió Ft (nettó)
Termálfürdő egység
Tanmedence (16x8,5m)
Szaunablokk (2 db 8-10 fős szauna, zuhany)
Jacuzzi (8fős)
2 kezelőhelyiség
Termálmedence (külső)
Épület (öltöző, kiszolgálóterek, büfé, üzemelte-
tési területek)
~1 406 m2 ~304,61
Strandterület
Külső strandmedence (néhány élményelem-
mel), 60 fős egyidejű befogadóképesség
Külső gyermekmedence, 40 fős egyidejű befo-gadóképesség
Medencék körüli terasz
Nyári öltöző és vizes blokk
Külső játszótér
Sportpályák, játékok
Büfépavilonok
~1 480 m2 ~119,40
Járulékos költségek
Parkrendezés
Belső utak, parkolók
Közműfejlesztés, termálvíz-hasznosítás feltét-eleinek megteremtése
~11 200 m2 ~40,20
Összesen: 464,21
Becsült forgalom és bevételek:
A tervezett szakmai tartalom alapján, a fedett fürdőegység egyidejű
befogadóképessége mintegy 140 fő. A napi befogadóképességét – a
szolgáltatások és a célcsoportok összetételének figyelembevételével – 2,4-
szeres napi forgással számolva 336 főben határoztam meg.
A fedett fürdőegységben a 30%-os éves átlagos
kapacitáskihasználtság mellett mintegy 37 ezer fős, a strand esetében (a
nyári szezon idején) 32 ezer fős éves forgalommal kalkuláltam (a szabadtéri
55
vízfelületre vetítve 400 fős egyidejű befogadóképességgel számolva, az
előírások szerinti terhelhetőséggel).
A téli-nyári belépő nettó átlagárát (a térségi fürdők árai alapján,
továbbá a különböző célcsoportoknak nyújtandó kedvezményeket is
figyelembe véve) 600 Ft-ban állapítottam meg. A jegyértékesítés árbevétele
mellett további bevételek keletkezhetnek a bérleti díjból (büfé bérbeadása).
Működési kiadások becslése:
A bérköltségeket a fürdő megfelelő színvonalon történő
üzemeltetéséhez minimálisan szükséges létszámra kalkuláltam.
Az energiaköltségek becslésénél figyelembe vettem a termálvíz
hőenergiájának maximális hasznosítását (épületfűtés, használati melegvíz-
ellátás, medencék fűtése és hőntartása), továbbá a hidegvizes kút
használatát.
Az egyéb költségeket tapasztalati számokra (hasonló nagyságrendű,
szolgáltatáskörrel rendelkező fürdők tényadataira) alapozva határoztam
meg.
Éves működési eredmény:
Az éves működési eredményt a bevételek és kiadások
különbözetével számítottam (hatékony üzemeltetést feltételezve).
A létesítmény működtetése a kalkuláció alapján jelentős veszteséget
termel, a bruttó működési eredmény a vizsgált időszakban mindvégig
negatív.
A működési eredmény számításánál nem vettem figyelembe a
tanúszás esetleges önkormányzati támogatását (tehát a tanúszásra érkező
gyermekeket, diákokat is fizető vendégnek tekintettük, igaz, kedvezményes
árú jegy megvásárlásával). Amennyiben az önkormányzat a tanúszás
támogatása mellett dönt, úgy további veszteségfinanszírozással kell
számolnia (14. táblázat).
Jelen kalkuláció szintén nem tartalmazza a finanszírozási
költségeket, azaz az esetleges hitelfelvételt követő kamat- és tőketörlesztést,
amelynek kitermelésére nem látszik mód.
56
14. táblázat. Szociális fürdőzési igényt kielégítő létesítmény működési
eredménye (10 év) (Termálvíz hasznosítási koncepció, 2010)
Bevételek (EFt)
Fürdő árbevétel 570 311
Strand árbevétel 426 771
Egyéb bevételek 30 235
Összes működési bevétel 1 027 317
Költségek (EFt)
Bérköltség 524 079
Rezsiköltségek 473 150
Karbantartás, parkfenntartás 131 020
Igazgatás 10 078
Marketing 8 063
Egyéb 15 118
Összes működési költség 1 161 507
Bruttó működési eredmény -134 190
Hagyományos gyógyfürdő szolgáltatásokat kínáló létesítmény
Ez a („B”) változat belső-külső termálmedencék létesítésével, gyógykezelések, gyógyászati szolgáltatások biztosításával helyi jelentőségű gyógyfürdő kialakítását célozza. A létesítmény elsődleges célcsoportját tehát a helyi és kistérségi lakosság, azon belül a középkorú-idősebb korosztályok jelentik. A létesítmény egész évben üzemel, télen a külső és belső (minősített ásványvízzel feltöltött) termálmedencék és az (Országos Egészségbiztosítási Pénztár) OEP által finanszírozott balneológiai kezelések, gyógyszolgáltatások (medencefürdő, tangentor, gyógymasszázs), nyáron ezeket kiegészítve pihenést szolgáló strandmedencék állnak a vendégek rendelkezésére.
Egész évben igénybe vehető szolgáltatások: Külső és belső, minősített ásványvízzel töltött, töltő-ürítő
rendszerben működő termálmedencék Gyógyszolgáltatások, orvosi rendelő, kezelőhelyiségek Pihenőterek Egyéb szolgáltatások: öltöző, vizes blokkok, büfé; szaunablokk (2
db 8-10 fős szaunával, zuhannyal, pihenőtérrel)
Szezonális szolgáltatások (strandterület): Strandmedence (néhány élményelemmel) Pihenőkert, napozóterület Nyári öltöző és vizes blokkok
57
Büfépavilonok
További szolgáltatások: Parkolók
Az épület fűtése és használati melegvíz-ellátása, továbbá a medencék
töltése és hőntartása a termálvíz energiájának kihasználásával biztosítható.
A „B” változat előnye:
1. A helyi, térségi lakosok helyben vehetnek igénybe balneológi-
ai/fizikoterápiás gyógyszolgáltatásokat.
A „B” változat hátrányai:
1. A potenciális piac mérete minimális: a kistérségben jelentős kapa-
citású gyógyfürdő működik (Gyopárosfürdő), így a helyi lakosság
mellett csak néhány környező kistelepülésről számíthat vendégre a
létesítmény.
2. A víz összetétele, jellemzői miatt költségesebb technológiai meg-
oldások valószínűsíthetőek, valamint nagy körültekintést igényel az
építészeti, vízgépészeti, energetikai technológiák, megoldások ki-
választása, megvalósítása.
3. Még egyedi hatású gyógyvíz esetén is – a jelenlegi körülmények
között –, csupán erre alapozva nehéz stabil piacot építeni (sok für-
dő állítja, hogy vize egyedi; ennek ellenére nem jellemző, hogy a
fürdőlátogatások szempontjából ez erős motivációt jelentene).
4. Kiélezett versenyhelyzetben kell helytállnia a létesítménynek.
5. Gyenge és folyamatosan romló finanszírozási feltételek:
6. OEP-befogadás (Országos Egészségbiztosítási Pénztár) kockázatai:
kérdéses, hogy befogadja-e a létesítményt az OEP rendszere.
7. OEP-befogadás esetén a támogatás alacsony (költségeket sem fe-
dező) és várhatóan folyamatosan csökkenő mértéke miatt a létesít-
mény fenntartása jelentős és növekvő terheket jelent: jelenleg az
OEP egyes kezelések esetén a valós piaci árnak mindössze 15-
20%-át (gyógyvizes medencefürdő, gyógy masszázs), a többi keze-
lésnél 35-40%- át finanszírozza. Szakértői vélemények szerint, ez a
tendencia a jövőben is folytatódni fog, az OEP várhatóan egyre in-
kább visszaszorítja a támogatások mértékét, és fokozatosan kivonul
a gyógy szolgáltatások finanszírozásából.
8. A támogatott fürdő- és kapcsolódó gyógy szolgáltatások árbevétele
tehát évről évre alacsonyabb, ezzel párhuzamosan ezen szolgáltatá-
sok ráfordításai folyamatosan növekednek.
9. Fizetőképes kereslet hiánya:
58
10. A gyógykezelések esetében, a lakossági önrészfizetés előírása a
leginkább rászorult idős korosztályok számára nagy terhet jelent,
várhatóan a tényleges igénybevételt csökkenti.
11. Alacsonyabb költés: mind az általános trendek, mind a közvéle-
mény kutatás eredményei szerint, a gyógy szolgáltatásokat, kivált-
képp az OEP kezeléseket igénylőket az átlagosnál rosszabb költési
hajlandóság jellemzi.
12. Az OEP-es szolgáltatások igénybevételének aránya csökkenő ten-
denciát mutat.
13. Igen tetemes és növekvő fenntartási teher prognosztizálható a mű-
ködtetés során, a létesítmény valószínűleg csak jelentős önkor-
mányzati hozzájárulással tartható fenn.
14. Helyi lakosság csak egy részének (idősebbek) igényeit elégíti ki, a
fiatalabbak számára nem nyújt vonzó lehetőséget.
A „B” változat pénzügyi-gazdaságossági értékelése:
A beruházási költségek az előző „A” változathoz képest várhatóan
jelentősen magasabbak lesznek, hiszen a fedett szolgáltatáskör mérete
nagyobb, összetétele komplexebb, a minősített ásványvíz belső terekben
történő hasznosítása miatt költségesebb technológiai megoldásokra és
körültekintőbb (valószínűleg szintén drágább) anyagválasztásra lesz
szükség.
Várható továbbá, hogy:
az általános működési költségek (energia, víz-, csatorna, fenntar-
tás) az „A” változatban bemutatotthoz hasonlóan alakulnak,
a szolgáltatásnyújtáshoz kapcsolódó költségek a gyógyászati tevé-
kenység közvetlen költségeivel növekednek,
a várható bevételek azonban alacsonyabb szinten várhatók (az
OEP költségtérítése jelenleg egyes gyógy szolgáltatások bekerülési
költségének 15-40%-t finanszírozza) így ezen változat becsült
pénzügyi eredményei – a bevételek és kiadások számszerűsítése
nélkül is megalapozottan – jelentősen rosszabbak az „A” változat-
hoz képest.
Számításba kell venni még, hogy a létesítmény fenntartásához
szükséges önkormányzati támogatási igény évről évre nagyobb lehet, az
OEP finanszírozási mérték várható folyamatos csökkenése miatt.
Téliesíthető elemeket is tartalmazó szabadtéri kínálat létrehozása
A „C” változat célja, hogy a helyi, kistérségi lakosság egész éves fürdőzési
igényeit a lehető legalacsonyabb bekerülési költségek és üzemeltetési
59
kiadások mellett elégítse ki. A változat tehát a beruházási költségek,
továbbá a működési kiadások alacsony szinten tartása érdekében fedett
medencetereket nem hoz létre, hanem sátortetős lefedéssel biztosítja a téli
üzemeltethetőséget. Az alternatíva a helyi és kistérségi lakosság igényeinek
kielégítését célozza meg, turisztikai szerepkör kialakítására nem alkalmas.
Fő célcsoportok: helyi, ill. a környező településekről úszásoktatásra,
strandolásra érkező iskolás, óvodás csoportok, valamint helyi, kistérségi
lakosok, különböző korosztályt képviselő baráti társaságok.
Egész évben igénybe vehető szolgáltatások:
Téliesíthető medencetér (tanmedence (16x8,5m; fokozatosan mélyül),
Jacuzzi (6-8 fős)); az épületből megközelíthető külső termálmedence
(minősített ásványvízzel működik, töltő-ürítő rendszerben); fedett öltöző- és
szolgáltató épület (szaunablokk (2 db 8-10 fős szaunával, zuhannyal,
pihenőtérrel), kezelők (masszázs), öltöző, vizes blokkok, büfé).
Szezonális szolgáltatások (strandterület):
Strandmedence (néhány élményelemmel); gyermekmedence
(gombával, mini csúszdával); szabadtéri sportpályák, játékok (lengőteke,
pingpongasztalok); játszótér; pihenőkert, napozóterület; nyári öltöző és
vizes blokkok; büfépavilonok.
További szolgáltatások: Parkolók
A kiszolgálóépület és a sátor fűtése és használati melegvíz-ellátása,
továbbá a medencék főtése, hőntartása a termálvíz energiájával biztosítható.
A termálvizet közvetlenül kizárólag a külső termálmedencében
alkalmazzuk, így a rendkívül agresszív víz épületre gyakorolt káros hatásai
minimalizálhatók.
A „C” változat előnyei:
1. Alacsonyabb beruházásigény.
2. Alacsonyabb üzemeltetési költségek.
3. A gyermekek úszásoktatása helyben megoldható (egész évben).
4. A változat a helyi lakosság igényeit (úszásoktatás, szabadidő eltöl-
tés) kielégíti.
5. A termálvíz potenciális gyógyító hatása kiaknázható (medencefür-
dő).
A „C” változat hátrányai:
1. (A tanmedence kivételével) szezonálisan működő létesítmény.
2. A mai vendégigényeket kielégíteni csak részben képes, korszerűt-
len rendszer jön létre.
60
3. Az elérhető minőségi szint korlátozott. 4. Új, szezonális létesítmények létrehozását a pályázati rendszer nem
támogatja. 5. Elérhető bevételek (túlnyomórészt) szezonálisak és alacsonyabbak. 6. A fő célcsoportok (óvodás, iskolás csoportok, helyi nyugdíjasok)
fizetőképessége alacsony, a gyermekek létszáma folyamatosan csökken.
7. A létesítménynek jelentős versenyhelyzettel kell szembenéznie. 8. A létesítmény turisztikai szerepkör betöltésére nem alkalmas. 9. A fürdő gazdasági fenntarthatósága jelentős kockázatokat hordoz,
magas fenntartási teher prognosztizálható a működtetés során, a lé-tesítmény valószínűleg csak jelentős önkormányzati hozzájárulás-sal tartható fenn.
A „C” változat bekerülési költségbecslése: Jelen tervezési fázisban rendelkezésre álló információk alapján, az
alábbi nettó beruházási költségek becsülhetők (a változatok összehasonlításához szükséges mélységben) (15. táblázat).
15. táblázat. Téliesíthető fürdőzési kínálat bekerülési költségei (Termálvíz hasznosítási koncepció, 2010)
Megnevezés Terület-nagyság,
m2
Bekerülési költség, millió Ft
(nettó) Téliesíthető medencetér (sátorral), öltöző- és szolgáltató épület
Tanmedence (16x8,5m) Szaunablokk (2 db 8-10 fős szauna, zuhany) Jacuzzi (8fős) 2 kezelőhelyiség Épület (öltöző, kiszolgálóterek, büfé, üzemeltetési
területek)
~756 ~164,1
Strandterület
Termálmedence Külső strandmedence (néhány élményelemmel), 60
fős egyidejű befogadóképesség Külső gyermekmedence, 40 fős egyidejű befogadóké-
pesség Medencék körüli terasz Nyári öltöző és vizes blokk Külső játszótér Sportpályák, játékok Büfépavilonok
~1 630 ~119,4
Járulékos költségek
Parkrendezés Belső utak, parkolók Közműfejlesztés, termálvíz-hasznosítás feltételeinek
megteremtése
~11 200 ~40,2
Összesen: 323,7
61
Becsült forgalom és bevételek:
A tervezett szakmai tartalom alapján a fedett létesítmény egyidejű és
napi befogadóképessége, valamint várható kapacitáskihasználtsága (mivel a
fedett szolgáltatások köre és kapacitása hasonló) az első változaténál
némileg alacsonyabb szinten alakul a kevésbé nívós kialakítása miatt (ti.
sátortetős a lefedés): 140 fős egyidejű befogadóképességgel és 30 ezer fős
éves forgalommal kalkulálunk (kezdő évben 25%-os kihasználtság mellett),
mely vendégforgalom nagy részét az úszásoktatásra érkező iskolás,
gyermekcsoportok teszik ki.
Mivel nyáron a sátortetős fedés lebontható, így a tanmedence és a
jacuzzi vízfelülete is a szabadtéri vízfelületek nagyságát növeli, növelve az
előírások szerinti terhelhetőséget, és attraktívabbá téve a strand kínálatát.
Ezzel, a strand egyidejű befogadóképessége 500 főre emelkedik, 30%-os
kapacitáskihasználtság esetén a látogatószám a szezonban 40 ezer fő lesz.
A belépő nettó átlagárát (a különböző célcsoportoknak nyújtandó
kedvezményeket figyelembe véve) a téliesített fürdőegység esetében 500 Ft-
ban állapítottuk meg (alacsonyabb színvonalat képvisel a sátortetős lefedés,
így kisebb összegű belépődíj érvényesíthető, mint az első változat
esetében). A strand nettó átlagárát 550 Ft-ra teszem.
A belépőkből származó árbevétel mellett egyéb bevételek
keletkeznek a bérleti díjból (büfé bérbeadása).
Működési kiadások becslése:
A bérköltségeket a fürdő megfelelő színvonalon történő
üzemeltetéséhez minimálisan szükséges létszámra kalkuláltam.
Az energiaköltségek becslésénél figyelembe vettem a termálvíz
energiájának maximális hasznosítását (épület, sátor főtése, használati
melegvíz-ellátás, medencék fűtése, hőntartása és töltése), továbbá a hideg
vizes kút használatát.
Az egyéb költségeket tapasztalati számokra (hasonló nagyságrendű,
szolgáltatáskörrel rendelkező, téliesített elemeket tartalmazó strandfürdők
tényadataira) alapozva határoztam meg.
Éves működési eredmény:
Az éves működési eredményt a bevételek és kiadások
különbözetével számítottuk (hatékony üzemeltetést feltételezve).
A létesítmény bruttó működési eredménye a kalkuláció alapján a
vizsgált időszak alatt mindvégig negatív, ugyanakkor a veszteség kisebb,
mint az előző változatoknál a kedvezőbb működési költségek miatt.
A működési eredmény számításánál nem vettük figyelembe a
tanúszás esetleges önkormányzati támogatását (tehát a tanúszásra érkező
62
gyermekeket, diákokat is fizető vendégnek tekintettem, igaz, kedvezményes
árú jegy megvásárlásával). Amennyiben az önkormányzat a tanúszás
támogatása mellett dönt, úgy további veszteségfinanszírozással kell
számolnia (16. táblázat).
Jelen kalkuláció szintén nem tartalmazza a finanszírozási
költségeket, azaz az esetleges hitelfelvételt követő kamat- és tőketörlesztést.
16. táblázat. Téliesíthető fürdőzési kínálat működési eredménye (10 év)
(Termálvíz hasznosítási koncepció, 2010)
Bevételek (EFt)
Fürdő árbevétel 395 656
Strand árbevétel 412 373
Egyéb bevételek 24 188
Összes működési bevétel 832 217
Költségek (EFt)
Bérköltség 403 138
Rezsiköltségek 354 862
Karbantartás, parkfenntartás 110 863
Igazgatás 10 078
Marketing 7 055
Egyéb 15 118
Összes működési költség 901 114
Bruttó működési eredmény -68 897
Többletenergia értékesítésének lehetőségei
Az alábbiakban vizsgált változatok a többletenergia értékesítésének
lehetőségeit veszik számba. Ezeknél a változatoknál tehát a beruházás
kivitelezése nem az önkormányzat feladatkörébe utalt, azt külső vállalkozás
valósítja meg, az önkormányzat feladata kizárólag az alapfeltételek
megteremtése, a többletenergia kedvező áron történő, ezáltal befektetés
ösztönző hatású kiajánlása. Az önkormányzati létesítmények
energiaellátásán felül, geotermikus energiahasznosítás esetén 1500 kW,
geotermikus energiahasznosítás és épület-felújítás komplett megvalósítása
esetén pedig 2200 kW energia áll rendelkezésre, amely külső fogyasztók
számára értékesíthető.
63
Mezőgazdasági hasznosítás
A geotermikus energiahasznosítás egyik kiemelt célterülete a
mezőgazdaság: a termálenergia felhasználása a mezőgazdaságban számtalan
területen lehetséges, az optimális működtetés és gazdaságosság biztosítására
többlépcsős, komplex hasznosítással. A fő potenciál az egész évben folyó
termesztés lehetőségében, valamint a mezőgazdasági termékek előállítási
költségeinek csökkentésében rejlik, mely révén alacsonyabb árú, ezáltal
versenyképesebb termékekkel léphetnek ki a termelők a piacra. A
vidékfejlesztés számára ez igen fontos kitörési pont lehet, hiszen a
hagyományos gazdasági szerkezetben, a meglévő munkaerő-állomány
foglalkoztatásával érhető el gazdasági fejlődés.
Néhány, a gyakorlatban alkalmazott megoldás:
Nagylégterű, korszerűen megépített üvegházak: a technológia
gazdaságos működtetéséhez szükséges termelési szerkezettel. A
termálenergia felhasználása fej-, vegetációs és talajfűtésre történik.
Gabona-, illetve növényszárító: felvásárolt gabona vagy bármilyen
egyéb szárítást igénylő növény (gyógynövények, fűszernövények) szárítása,
illetve bérszárítás.
Gyümölcsaszaló: szintén a fűtési időszakon kívül a környező
területekről, településekről szállított gyümölcs aszalása.
Halastó: a lehűlt termálvíz tárolására létesített tóban halnevelde
kialakítása.
Piaci információk alapján, jelenleg az üvegházas növénytermesztés
tekinthető általánosan a legsikeresebb mezőgazdasági projektnek, amely
képes biztosítani a jól értékesíthető termékek előállításának feltételeit. Ezek
a következők:
egész évben (12 hónapon keresztül) folyó termesztés,
egyenletes árualap (egyenletes minőség),
jó, viszonylag alacsony önköltség.
Az üvegházas növénytermesztésben is célszerű elsősorban paprika,
paradicsom (kisebb mértékben uborka) termesztésére koncentrálni, ezek
tekinthetőek jelenleg a legjobban értékesíthető termékeknek.
Nagyszénás környezetében lévő területek kedvező lehetőséget kínálnak
a fenti tevékenységekhez; a viszonylag kis távolságok és a termálvíz magas
hőmérséklete miatt a fűtővíz elszállítása kisebb hőveszteséggel megoldható.
Természetesen az, hogy mely gazdasági tevékenység jelenthet vonzó
lehetőséget a befektetők, vállalkozók számára, az önkormányzat által
64
közvetlenül nem befolyásolható, ugyanakkor a lehetőség alapfeltételeinek a
megteremtésével, továbbá kedvező árú energiaszolgáltatással ösztönözheti
ezen befektetői-vállalkozói kör megjelenését.
A termálenergia mezőgazdasági célú hasznosítása szempontjából
célcsoport a nagyszénási, illetve a környékbeli mezőgazdasággal foglalkozó
lakosság (mint munkaerő, illetve termelőként a hőszolgáltatás
igénybevevője), vállalkozói kör; illetve az ebben üzleti lehetőséget látó
egyéb befektetők. Gyakori, hogy a dolgozók részesművelői rendszerben
dolgoznak a rájuk bízott területen, így közvetlen érdekeltség alakul ki.
Működtetés:
A termálvíz hőenergiáját hőcserélőn keresztül használják energetikai
célokra. Annak érdekében, hogy minél nagyobb hatékonysággal üzemeljen
a tervezett komplex létesítmény, szükséges, hogy az egyes projektelemek
egymás után legyenek kapcsolva, a legmagasabb hőigényű tevékenységtől a
legalacsonyabbig. Erre szolgál a többlépcsős hasznosítás: a légtérfűtés
(60/40°C-os hőlépcső) után a víz a vegetációs (45/35°C), majd a fej- illetve
talajfűtési rendszerbe kerül (35/25°C ill. 30/20°C-os hőlépcső). Így
elkerülhető a víz hűtése, amely jelentős külső vízmennyiséget igényel,
illetve energiaveszteséggel jár. A termálkút lehetőségeinek minél teljesebb
kihasználása érdekében az egyenletes használat (vízkivét) célszerű, ezért
olyan tevékenységek beiktatása is szükséges, amelyek a fűtési időszakon
kívül igényelnek termálenergiát, termálvizet (pl. aszaló, szárító, használati
melegvíz).
A projekt magántőke bevonásával és üzemeltetésével valósulhat meg.
Előzetes egyeztetések alapján elképzelhető a szentesi Árpád-Agrár Zrt-vel
való együttműködés, amely különböző formában realizálódhat: a
szaktanácsadástól, a projekt megvalósításában (üvegházépítés) való
segítségnyújtáson át, akár közös cég létrehozásáig. Fontos, hogy az
elaprózott mennyiségű és más-más minőségű termékek előállítása helyett
összefogással, egy nagyobb, egyenletesen jó minőséget és számottevő
mennyiséget előállítani képes termelési egység (üvegház) vagy egységek
jöjjenek létre.
A mezőgazdasági hasznosítás előnyei:
1. Az alternatív energiaforrások használatának jelentősége növekszik,
részben a hagyományos, nem megújuló energiaforrások mennyisé-
gének csökkenése (ezáltal árának drasztikus emelkedése), részben a
környezetkímélő szemlélet terjedése következtében. Ez az igény a
mezőgazdasági termelésben és feldolgozásban, valamint a kapcso-
lódó létesítmények főtésében is megjelenik.
65
2. A településen hagyományai vannak a mezőgazdasági termelésnek.
A termálvíz energetikai felhasználása révén magasabb hozammal
értékesíthető mezőgazdasági termékek állíthatók elő.
3. A mezőgazdasági hasznosítás ütemezetten építhető ki: az alacso-
nyabb beruházási, szakképzettségi igényű, kevesebb kockázatot je-
lentő projektelemek után a nagyobb szervezettséget és beruházást
igénylő, kockázatosabb projektelemek is beindíthatóak. A projekt-
elemek kombinálhatóak, variálhatóak a tulajdonos, termelő igényei,
szaktudása szerint (dísznövénytermesztés, állattenyésztés).
4. A termálvíz felhasználásával előállított termékek versenyképesek
lehetnek az olcsó importtal szemben, az alkalmazott technológiák-
nak, és a kedvezőbb feltételek mellett történő termesztésnek kö-
szönhető magasabb minőség miatt (biológiai növényvédelem, ma-
gas napfénytartam, megfelelő tápanyagellátás, gondosan kivitele-
zett termesztés, magas termésátlagok). A termékek a korai piacra
kerülés tekintetében is sikeresen felvehetik a versenyt a déli import-
tal szemben.
5. A közelben (Szentes) rendelkezésre álló szakmai tapasztalatok és
együttműködési hajlandóság javíthatja a projekt sikerének esélyeit.
6. A termálkút vízhozama és vízminősége kb. 3 hektáros üvegház fű-
tési teljesítményigényét képes kiszolgálni, amely a gazdaságos
üzemméret feltételeinek megfelel (ennél nagyobb üvegház főtésére
is lehetőség van, a csúcsidőben más energiahasznosítással,
faapríték kazán beállításával).
7. A mezőgazdasági termelés a meglévő munkaerő-állományra épít
(nem igényel olyan szakmákat – ellentétben például a fizikoterápi-
ás, balneológiai kezelésekkel –, amelyekhez jelenleg nem áll ren-
delkezésre megfelelő szakképzettségű munkaerő a településen), le-
hetőséget ad akár kistermelői szinten is a projektbe való bekapcso-
lódásra. Példaként, egy 3 hektáros üvegházat magában foglaló me-
zőgazdasági egység 30 fő foglalkoztatását biztosítja.
8. A projektelemek megvalósításánál jó esély kínálkozik magántőke
bevonására.
A mezőgazdasági hasznosítás hátrányai:
1. A termálkút településközponti elhelyezkedése miatt, a mezőgazda-
sági hasznosításhoz a fűtővizet viszonylag nagyobb távolságra el
kell vezetni, amely hıveszteséggel jár. Az igen magas hőfokú ter-
málvíz ugyanakkor lehetőség ad arra, hogy e hőveszteséggel együtt
is a szükséges mennyiségű energia álljon rendelkezésre.
66
2. A projekt működtetését veszélyeztetheti, ha nem lesz megfelelő fo-
gadókészség a településen újnak számító mezőgazdasági termelési
forma és termék-előállítás iránt; illetve nem jelenik meg a szüksé-
ges befektetıi kör.
3. Ugyancsak vizsgálandó, hogy biztosítható-e a sikeres megvalósí-
táshoz, és üzemeltetéshez minimálisan szükséges szakképzett mun-
kaerő (technológia kiépítése és üzemeltetése, növénytermesztés).
Bekerülési költség:
A bekerülési költségnél a hőközpont kialakításának, továbbá a
távvezeték-hálózat kiépítésének költségeivel számolunk (a kútfúrás és a
kapcsolódó berendezések bekerülési költségét az önkormányzati
létesítmények energiaellátó rendszerének fejlesztési kiadásai közé soroltuk).
Működési költségek és bevételek:
Mivel az önkormányzati létesítmények geotermikus fűtési
rendszerének működtetéséhez szükséges humán erőforrásokon (karbantartó,
fűtő) és dologi kiadásokon felül kizárólag az energiaértékesítéshez, mint
gazdasági szolgáltatáshoz kapcsolódóan merülnek fel új feladatok
(értékesítés, adminisztráció), így egy új munkahely éves bérköltségeivel és
járulékaival, továbbá munkavégzéséhez szükséges dologi kiadásaival
számolunk.
Feltételezzük, hogy az üvegház a rendelkezésre álló többletenergiát
teljes egészében felhasználja (üvegház mérete függvényében).
Számításainkban feltételezzük, hogy a település a vezetékes gáz
árának feléért értékesítési a geotermikus hőenergiát. Természetesen,
amennyiben magasabb árat is el tud érni a szolgáltató, úgy a bevételek és a
profit növelhető.
A tevékenységből tehát éves szinten 16,57 millió Ft bevétele lehet az
energiaszolgáltatónak. A 80 millió Ft-os többletberuházásra vetítve ez 4,8
év alatt megtérülő beruházást jelent.
Lakóingatlanok fűtésének megoldása
A rendelkezésre álló többletenergia további létesítmények
(magáningatlanok) fűtésére és használati melegvíz-ellátására is
hasznosítható. Az önkormányzat tehát hőszolgáltatóként lép fel, a vezetékes
gáz áránál olcsóbb, ezáltal versenyképes energiaszolgáltatással. Régi (nem
hőszigetelt) épületek fűtési teljesítménye 30-35 W légköbméterenként, azaz
45-50 ezer légköbmétert lehet ilyen módon ellátni 1 500 kW és 65-70 ezer
légköbmétert 2 200 kW rendelkezésre állása esetén. Új, felújított épületek
esetében a fűtési teljesítmény alacsonyabb (18-20W/légköbméter), tehát
67
ilyen típusú épületeknél várhatón 75-83 ezer ill. 110-120 ezer légköbmétert
tud majd kiszolgálni a kút (1500 kW ill. 2200 kW esetén). A szolgáltatás
célcsoportjait a településen élők, illetve vállalkozók jelentik, akik kedvező
árú energiához juthatnak a fejlesztés által.
Megvalósítás, működtetés:
Az önkormányzat feladata a hőszolgáltatás primer oldali
berendezéseinek a kiépítése, továbbá a távvezeték hálózat kialakítása,
emellett anyagi segítséget nyújthat a szekunder oldali (azaz a fogyasztóknál
megjelenő) átalakítások költségeihez is. A működtetés során a hőközpont
üzemeltetése jelent feladatot.
A változat előnyei:
1. A többletenergia értékesítésével folyamatos bevételekre tehet szert
a település.
2. A kedvező árú és biztonságos energiaellátás kiépítésével az önkor-
mányzat nagyban segíti a településen élők életköltségeinek a csök-
kentését, ezáltal az önkormányzat lakosságorientációjának pozitív
megítélését.
A változat hátrányai:
1. A fogyasztói oldalon szükséges beruházás költsége a lakosokat,
vállalkozásokat terheli.
2. Amennyiben nem kapcsolódik megfelelő számú külső fogyasztó a
rendszerre, úgy a beruházás gazdaságossága romlik, amely maga-
sabb értékesítési ár bevezetését teheti szükségessé.
Bekerülési költség:
A bekerülési költségnél a hőközpont kialakításának költségeivel
számolunk (a kútfúrás és a kapcsolódó berendezések bekerülési költségét az
önkormányzati létesítmények energiaellátó rendszerének fejlesztési kiadásai
közé soroltuk). Mivel a lakóingatlanok az alternatív energiaellátásba bevont
önkormányzati létesítmények mentén, azok közelében helyezkednek el,
ezért további távvezeték-hálózat kiépítésére csak kisebb mértékben van
szükség.
Működési költségek és bevételek:
Mivel az önkormányzati létesítmények geotermikus fűtési
rendszerének működtetéséhez szükséges humán erőforrásokon (karbantartó,
fűtő) és dologi kiadásokon felül kizárólag az energiaértékesítéshez, mint
gazdasági szolgáltatáshoz kapcsolódóan merülnek fel új feladatok
(értékesítés, adminisztráció), így 1 új munkahely éves bérköltségeivel és
68
járulékaival, továbbá munkavégzéséhez szükséges dologi kiadásaival
számolunk.
Feltételezzük, hogy rövidtávon a fogyasztási oldalon fellépő
kiadások miatt a lakóingatlanok, vállalkozások által igényelt energia 1250
kW kapacitás köti le.
Számításainkban feltételezzük, hogy a település a vezetékes gáz
árának feléért értékesítési a geotermikus hőenergiát. Természetesen,
amennyiben magasabb árat is el tud érni a szolgáltató, úgy a bevételek és a
profit növelhető.
A tevékenységből tehát éves szinten 8 millió Ft bevétele lehet az
energiaszolgáltatónak. A 60 millió Ft-os többletberuházásra vetítve ez 7,5
év alatt megtérülő beruházást jelent.
A változatok összehasonlító elemzése
Az előzőekben kidolgozott termálvíz hasznosítási változatokat össze kell
egymással hasonlítani mind pénzügyi elemzésekkel, mind pedig a helyi
lakosság életminőségére gyakorolt hatás szempontjából. A háromféle
fürdőfejlesztési alternatívához összehasonlító elemzésbe vontam még az
egyéb termálvíz hasznosítási verziókat is (mezőgazdasági hasznosítás,
lakóingatlanok fűtése). Ennek magyarázata, hogy az önkormányzat
szemléletében elsősorban az gazdasági, pénzügyi szemlélet érvényesül a
szűkösen rendelkezésre álló pénzösszeg miatt.
Az összehasonlító táblázatban az alábbi szempontokat vizsgáltam:
- Bekerülési költség
- Bruttó működési eredmény
- Megtérülési idő
- Lakosság életminőségének javítása
- Lakosság életszínvonalának javítása
- A változat finanszírozhatóságának kockázata
Az összehasonlításban vizsgált változatokat a különböző
szempontoknál egymáshoz viszonyítva pontoztam. 0-tól 4-ig. A
leggyengébb illetve legrosszabb kapta a 0-ás pontot, a legjobb pedig a 4-et.
Ezeket a pontokat a végén változatonként összegeztem, és az eredményt
értékeltem.
Ezt szemlélteti a 17 és 18. táblázat:
69
17. táblázat. A termálvíz hasznosítási változatok összehasonlító elemzése
(Termálvíz hasznosítási koncepció, 2010)
Megnevezés Szociális és
szabadidős fürdő Gyógyfürdő
Téliesíthető
strand
Bekerülési
költség, millió Ft 464,21 több mint 464,21 323,7
Bruttó működési
eredmény (10 év
átlaga), millió Ft
-7,26 rosszabb, mint -7,26 -4,532
Megtérülési idő
(év) Nem számítható Nem számítható Nem számítható
Lakosság
életminőségének
javítása
Magas, viszonylag
széles kört ér el, rekreációs-
szabadidős
szolgáltatásokkal.
Közepes, szűkebb kört ér el gyógyászati-rekreációs
szolgáltatásokkal.
Magas, viszonylag
széles kört ér el, rekreációs-
szabadidős
szolgáltatásokkal
Lakosság életszín-
vonalának
javítása
Közepes-magas (8-
10 munkahely)
Magas (10-12
munkahely)
Közepes (6-7
munkahely)
Finanszíroz-
hatóság kockázata
Magas, mivel a
magas bekerülési
költség egy esetleges
támogatási forrás
estén kockázatosabbá
teszi a sikert.
Nagyon magas, mind a megvalósítás, mind pedig
a finanszírozhatóságának
kockázata, az OEP befogadás és
finanszírozás jelentős
kockázata miatt.
Magas-közepes, konkrét pály.
forrás nem áll
rendel-kezésre, viszont az
alacsony
bekerülési költség kevésbé teszi
kockázatossá a
sikert.
A 17. táblázat folytatása
Megnevezés Mezőgazd.-i hasznosítás Lakóépület fűtés
Bekerülési költség, millió Ft 80 60
Bruttó működési eredmény
(10 év átlaga), millió Ft 16,572 8,025
Megtérülési idő (év) 4,8 7,5
Lakosság életminőségének
javítása - -
Lakosság életszín-vonalának
javítása Jelentős (30 munkahely)
Jelentős (életköltségek
csökkenek)
Finanszíroz-hatóság
kockázata
Közepes-alacsony, mivel
az önkormányzat csak
energiát szolgáltat, amelyet egy külső
beruházó használ fel.
Alacsony-közepes, mivel a működtetés költsége
alacsony, a fogyasztók
rákapcsolódnak a rendszerre.
70
Pontozás:
18. táblázat. A termálvíz hasznosítási változatok pontozási eredménye
(Termálvíz hasznosítási koncepció, 2010)
Megnevezés
Szociális
és
szabadidős
fürdő
Gyógy-
fürdő
Télisíthető
strand
Mezőgazdasági
hasznosítás
Lakóépület
fűtés
Bekerülési költség 1 0 2 3 4
Bruttó működési
eredmény (Ft/év) 1 0 2 4 3
Megtérülési idő
(év) 0 0 1 3 2
Lakosság
életminőségének
javítása
2 1 2 0 0
Lakosság
életszínvonalának
javítása
1 2 0 3 3
Finanszírozhatóság
kockázata 1 0 2 3 4
Összesen 6 3 9 16 16
Az egyéb termálvíz hasznosítási lehetőségeknél (mezőgazdasági
hasznosítás, lakóépület fűtés) egyértelműen kimutatható, hogy a változatok
között e két hasznosítási módnak legalacsonyabb a bekerülési költsége,
emellett a működési eredményük is a legkedvezőbb.
Tehát létezik számszerűsített megtérülési idejük. A megtérülési időn
felül még jobb pénzügyi eredményt nyújtanak ezek a lehetőségek.
A fürdőfejlesztési lehetőségeken (szociális és szabadidős fürdő, gyógy-
fürdő, télisíthető strand) belül a téliesíthető strand jelenti a legkedvezőbb
megoldást, mivel a legkisebb bekerülési költséggel és legjobb működési
eredménnyel létesíthető és üzemeltethető. Közepes kockázat mellett a
legjobban növeli a lakosság életminőségét. Fontos megjegyezni, hogy több
szolgáltatást téli szezonban is tudunk nyújtani. Ehhez képest a szociális és
szabadidős fürdő változat kedvezőtlenebb. Itt a különbséget elsősorban a
magasabb bekerülési költség és a gyengébb működési eredmény adja,
amelyhez nem lehet megtérülési idővel számolni. A gyógyfürdő változat,
amellett, hogy a legmagasabb bekerülési költséggel és legrosszabb
működési eredménnyel üzemeltethető, még műszaki korlátai is vannak.
71
ÖSSZEFOGLALÁS
Dolgozatomban megvizsgáltam, hogy Nagyszénás milyen turisztikai
szerepkört tölt be, ezen belül, hogy milyen vonzerőkkel rendelkezik,
amelyek sajátossá teszik a térséget. A Dél-alföldi régióban, ezen belül
Békés megyében megtalálható Nagyszénás települése korlátozott
attrakcióval rendelkezik. Azt mondhatom, hogy javarészt egy olyan
természeti értéke van a településnek, amelyet a turizmusban is hasznosítani
tud, ez pedig a kiváló termálvíz forrása. Ezen forrás kiaknázására irányulna
a fürdő ismételt üzemelése.
Dolgozatomban rangsoroltam a nagyszénási fürdő lehetséges
szerepkörét a többi régióbeli fürdővel szemben. Ezt a Dél-alföldi Termál
Klaszter keretein belül végeztem. Megállapítottam, hogy Nagyszénás
fürdője a régión belül az Orosháza és környéke fürdői csoportba tartozik,
valamint a Termál Klaszter középtávú marketing tervében a kistérségi és
helyi kiszolgáló fürdő csoportját bővítené. Ehhez igazítottam be a fürdő
fejlesztésének lehetséges változatait.
Bemutattam a megye két legnagyobb fürdőjét (gyulai Várfürdő,
orosházi Gyopárosfürdő) abból a szempontból, hogy a nagy
befogadóképességük mellett mennyi fürdőző jut a többi térségi fürdőkre,
illetve mely célcsoportra számíthat Nagyszénás község fürdője.
Nagyszénás általános jellemzésében kitértem a társadalmi és gazdasági
vonatkozásokra, majd áttértem az 1999-ben bezárt Parkfürdő jellemzőinek
leírására. Ez fontos volt, hiszen a régi fürdő területére alapoztam a fürdő
fejlesztési változatokat. Ismertettem a termálvíz összetételét, és
megállapítottam, hogy Nagyszénás forrásának országos szintű a minősége,
de korlátozott az erre alapozott fürdő-fejlesztési lehetőség.
Mivel a település nem rendelkezik sok vonzerővel, így a turistavonzás
tekintetében az orosházi kistérséggel együtt kell megvizsgálni. Ehhez
készítettem a kistérségről egy SWOT-analízist, és megállapítottam, hogy a
térség kedvezőtlenebb elhelyezkedése miatt sok a gyengesége, de ezzel
szemben több erőssége is van, amelyeket meg kell őrizni és fokozni a
jelentőségüket.
Készítettem egy vonzerőleltárt is, amelyben számos vonzerőt soroltam
fel, és három település – Nagyszénás, Orosháza és Gyula – összevetésében
vizsgáltam. Ezeket a vonzerőket jelentőségüket kifejező pontozással
értékeltem. Nagyszénásra vonatkozóan negatív eredmény adódott, mivel a
három település közül a legalacsonyabb pontszámmal rendelkezik. Vonzerő
tekintetében gyenge a település.
72
A dolgozatom elkészítését kibővítette még egy kérdőíves felmérés a
településen belül. Itt arra voltam kíváncsi, hogy a községben élők mennyire
ismerik a termálvízforrásuk minőségét, valamint felmértem, hogy milyen
igények volnának egy új fürdő üzemelése iránt. Megállapítottam, hogy egy
helyi jelentőségű szociális fürdőre – amely a modern kínálata mellett
alacsonyabb árfekvéssel rendelkezik – még mindig volna igény. Ezt is
figyelembe véve vizsgáltam a fürdő fejlesztési irányait.
Végezetül megkerestem a fürdő fejlesztéséhez kapcsolódóan egy
lehetséges pályázati forrást, majd erre építve vizsgáltam a termálvíz
hasznosítás lehetőségeit. Három fürdőfejlesztési változatot vizsgáltam: helyi
és szociális igényeket kielégítő létesítmény létrehozása, hagyományos
gyógyfürdő szolgáltatásokat kínáló létesítmény létrehozása, téliesíthető
elemeket is tartalmazó szabadtéri kínálat létrehozása. Ezt egészítette még ki
két egyéb termálvíz hasznosítási lehetőség, mint a mezőgazdasági
hasznosítás és a lakóingatlanok fűtése.
Ezeket a változatokat jellemeztem, megvizsgáltam az előnyüket és a
hátrányukat, összegeztem a bekerülési értéküket és a működési
eredményüket. Az 5 változat azonos mutatóit egy közös táblázatba
rendeztem, amely egy összesített képet ad a lehetőségek értékeléséhez.
Végül a mutatókat pontoztam egymáshoz viszonyítva, és kaptam egy-egy
összesített pontszámot az egyes változatokra vonatkozóan. Ebből kiderül,
hogy összességében a termálvíz mezőgazdasági hasznosítása és/vagy a
lakóépületek fűtése termálvízzel változat megvalósítása lehet a
legkedvezőbb az adott környezetben.
73
FELHASZNÁLT IRODALOM
Albel A. (2000) – A Dél-alföldi régió turisztikai kézikönyve – 139.p. Dél-
Alföldi Operatív Program (2007) – 18.p.
Albel A., Tokaji F. (2005) – Alföld Spa (Gyógyítás és wellness a Dél-
Alföld termálfürdőiben)
Czeglédi I. (2008) – Gyula és környéke útikalauz – 63-73.p.
Lengyel M. (2004) – A turizmus általános elmélete
Nagyszénás Közéleti Lapja (2009/2.) Információs dosszié, Nagyszénás
Parkfürdő
Nemzeti Fejlesztési Ügynökség hivatalos honlapja – www.nfu.hu
Szabó F., Pap M. (2001) – Magyarország kisrégiói, Békés megye, Orosháza
és térsége
Termálvíz hasznosítási koncepció, Nagyszénás (2010) – készítette az
EconoConsult Kft. Nagyszénás Önkormányzatának a megbízásából
Tóth T. (2010) – Területi és projekttervezés
Víz- és gázvizsgálati eredmény (2009) – Vízkutató Vízkémia Kft.
www.gyoparosfurdo.hu
KÖSZÖNETNYILVÁNÍTÁS
Ezúton szeretnék köszönetet mondani mindazoknak, akik segítséget
nyújtottak a dolgozat elkészítésében: a SZIE-VKK Gazdaság- és
Társadalomtudományi Intézetének, amely a témát gondozta; Glózik Klára
ügyvivő-szakértőnek, aki konzulensként nyújtott segítséget; a kari TDK-
konferencia Gazdaságtudományi Szekciójának és bíráló bizottságának, akik
javaslatára bemutathattam a dolgozatomat.
Végül külön köszönet illeti meg az Agrártörténeti füzetek kiadóit, akik
publikálási lehetőséget nyújtottak.
74
75
MELLÉKLETEK
Kérdőív
Téma: Nagyszénási fürdő fejlesztési lehetőségei
(kérem, válaszát bekarikázással jelölje)
1. Kihasználná-e Ön, ha lakóhelyén létesülne egy fürdő?
a. igen, gyakran járnék ide, hiszen helyben volna
b. nem, inkább járnék továbbra is a megszokott fürdőhelyre
c. nem, mert nem szoktam fürdőbe járni
2. Milyen gyakran jár Ön fürdőhelyekre nyári szezonban?
a. gyakran b. ritkábban, amikor a szabadidőm engedi
c. néha d. nem járok fürdőbe
3. Fedett gyógyvíz fürdőhelyet látogatná-e a téli szezonban is?
a. igen, gyakran b. igen, néha igénybe venném
c. nem, ritkán járok fürdőbe, inkább a nyári szezonban
4. Ön milyen kapcsolódó szolgáltatást részesítene előnyben?
a. sportolási lehetőség b. zenei rendezvény
c. vetélkedők d. egyéb: ……………………………..
5. Melyik típusú fürdőblokkot kedveli Ön?
a. úszómedence b. gyógyvíz medence c. sekély mélységű medence
6. Ön élne azzal a lehetőséggel, hogy a fürdőben lehetőség volna az
Üdülési csekkel történő fizetésre?
a. igen b. nem
7. Tudta Ön, hogy Nagyszénáson gyógyvízlelőhely található?
a. igen b. nem
76
8. Hogyan értékeli Nagyszénás gyógyvízének a hatását?
a. kiváló, saját tapasztalataimból megítélve
b. nagyon jó, külső információkból tudom
c. azonos szinten van más gyógyvizekkel
9. Ön szerint jó hatással volna a fürdő üzemelése Nagyszénás
fejlődésére?
a. igen, minden téren fejlődés kezdődne
b. igen, megfelelő kínálat, szolgáltatások, stb. esetében
c. nem, túl sok a fürdőhely a környéken
10. Neme?
a. nő b. férfi
11. Életkora?
a. 18 év alatt b. 18-40 év c. 40-60 év d. 60 év felett
12. Családi állapota?
a. egyedülálló b. házas c. elvált d. özvegy
13. Iskolai végzettsége?
a. 8 általános b. szakmunkás
c. gimnázium d. főiskola/egyetem
Válaszadását köszönöm!
Bálint László
SZIE-VKK hallgató
77
Kép mellékletek (1-2)
1. melléklet. Magyarország 30°C-nál melegebb vizet adó hévíztárolóinak
elterjedése
2. melléklet. SPA-piramis
78
Nagyszénás B-13 OKK kút termálvíz összetétele
Kationok Mennyiség
(mg/l) Anionok
Mennyiség
(mg/l)
Na+ 1600,00 NO3
- <1,00
K+ 30,00 NO2
- <0,02
Li+ 20,36 Cl
- 510,00
NH4+ 20,00 Br
- 4,00
Ca2+
3,40 I- 6,50
Mg2+
1,00 F- 2,60
Fe 0,14 SO42-
66,00
Mn <0,02 HCO3- 3200,00
CO32-
66,00
PO43-
0,33
S2-
0,00
Összesen 1654,90 Összesen 3855,43
79
A Gazdaság- és Társadalomtudományi Intézet ajánlása
80
A SOROZAT EDDIG MEGJELENT KÖTETEI
1. Cselőtei László: Zöldségtermesztés Rákospalotán az 1930-as években 1999
2. Mőcsényi Mihály: Fordítások, ferdítések 1999
3. Mőcsényi Mihály: Ember és táj 1999
4. Kralovánszky U. Pál: Esettanulmány a hazai fehérje-program
előkészítéséről (Amíg egy országos K+F program elindulhatott)
(1962-1970) 2000
5. Cselőtei László: A paradicsomtermelés fejlesztése és fejlődése (1948-
1990) 2000
6. Győrffy Sándor: Szövetkezeti állam 2000
7. Kralovánszky U. Pál – Ligetvári Ferenc: Vízgazdálkodás és
mezőgazdaság (a 150 éve született Kvassay Jenő írásai alapján) 2000
8. Köhler Mihály – Molnár Imre: A szarvasi gazdászélet hagyományai
(1927–1949) 2001
9. Vinczeffy Imre: Pásztoroktól tanultam 2001
10. Szabó János: Találkozás önmagammal 2005/2008
11. Molitorisz Pál: A szarvasi középfokú gazdasági tanintézet
létesítésének története 2005
12. Molitorisz Pál: A szőrhalmi legeltetési társulat története 2006/2011
13. Reszkető Péter: Főiskola Szarvason (1970–2005)
35 éves a főiskolai szintű agrár-szakképzés Szarvason 2006
14. Molitorisz Pál: Képviselő-portré a szarvasi választókerületből
(Borgulya Pál 1872–1960) 2007
15. Molitorisz Pál: Emlékezés Lászlóffy Istvánra (1910–1968) 2008
16. Molnár Imre: Szarvasi gazdászként indultam. Életút. 2008
17. Ornyik Sándor: Aratás nyáron és télen. Az ember és a ló. 2008
18. Molitorisz Pál: Történelmi séta a szarvasi kertekben 2009
19. Emlékeim a múltból. Komár János visszaemlékezése.
Lejegyezte: Pilishegyi József 2009
20. A hajóskuktaságtól a tanszékvezetésig. Élet-képek. Dr. Vincze Ferenc
visszaemlékezése. Szerk.: Molitorisz Pál 2010
21. Tóth László: Szakmai életem. Munkahelyeim, munkaköreim. 2010
22. Dr. Domán Imre és Szarvas. Szerk.: Molitorisz Pál és Szitó János 2010
23. Ötven év a mezőgazdaságban. Komár Pál visszaemlékezése.
Lejegyezte: Pilishegyi József 2010
24. Virradattól alkonyatig. Gulyás Mihály emlékezései.
Szerk.: Molitorisz Pál 2010 25. Szitó Balázs: Életem, munkásságom 2011
AZ IFJÚ SZERZŐK BEMUTATKOZÁSA
Kinyik Bálint vagyok. 1988. október. 4-én születtem
Szarvason. Az általános iskola után jelentkeztem a Vajda
Péter Gimnáziumba, ahol biológia szakon tanultam. Az
érettségi utáni évben megszereztem az angol és német
nyelvvizsgákat is. Felvételt nyertem a SZIE Víz és
Környezetgazdálkodási Kar – Környezetgazdálkodási
agrármérnök szakára, ahol természetvédelem és
településüzemeltetés szakirányú mérnöki diplomát szereztem.
Ezzel párhuzamosan a Zrínyi Miklós Nemzetvédelmi
Egyetem, Had és Biztonságtechnikai mérnök szakát is
végeztem. Egyetemi éveim alatt sokat sportoltam, de dolgoztam is keményen. 2005-
ben Szarvas város legjobb férfi sportolója elismerését vehettem át, melyet a
társastánc eredményim is segítettek, de érdekel a fotózás is, különösen a
természetfotózás. Bekapcsolódtam a Tudományos Diákköri munkába. Dr. Jakab
Gusztáv, konzulensem irányításával elkészítettem a „Makó környéki szikes tavak
vizsgálata térinformatikai és távérzékelési módszerekkel” c. dolgozatot, amely I.
helyezést ért el a 2010. nov. 18-án megrendezett TDK Konferencián. Ezzel
lehetőséget kaptam az Országos TDK Konferencián való részvételre. A TDK
dolgozatom egyben a szakdolgozatom és diplomamunkám is volt. Jelenleg is
tanulok. Tanulmányaimat a Szegedi Tudományegyetem Mezőgazdasági Kar –
Vadgazdálkodási technológus felsőfokú szakképzésén folytatom. A közeljövőben
kifejezetten a természetvédelem, környezetvédelem és vadgazdálkodás területivel
szeretnék foglalkozni. Terveim között szerepelnek további tudományos vizsgálatok,
melyek remélhetőleg segítségemre lesznek karrierem építésében.
Bálint László vagyok, 1987. 04. 25-én születtem Orosházán.
Jelenleg Nagyszénáson lakom. Tanulmányaimat az érettségi
bizonyítvány (2006) és egy technikusi bizonyítvány (2007)
megszerzésével kezdtem. Ezt követően 2007-ben megkezdtem
felsőfokú tanulmányaimat a SZIE Víz- és
Környezetgazdálkodási Karán Szarvason, Gazdasági és
vidékfejlesztési agrármérnök szakos hallgatóként. Közben
megszereztem egy (ECDL) egységes európai számítógép-
használói bizonyítványt is. A helyi Tudományos Diákköri
Konferencián szekciómban első helyezést értem el az itt bemutatott dolgozatommal.
Német nyelvismerettel rendelkezem. 2010-ben végeztem az egyetemen. Jövőbeni
terveim között szerepel, hogy tovább folytassam a tanulmányaimat a
mesterképzésen. Bízom abban, hogy vidékfejlesztési ismereteimmel, segíteni tudok
majd Békés megyének, ezen belül legfőképpen Nagyszénásnak abban, hogy a
lehetőségeket kihasználva minél nagyobb fejlődésen menjen keresztül.
ISSN 1585-3616