2010. JANUÁRLIV. ÉVFOLYAM

607. SZÁM

Adjon az Úristen szerencsés új évet,a jó földieknek fénylõ reménységet!

Tudjátok-e, hogy szerte a világon latin eredetûhónapneveket használunk? Apró eltérésekkelminden nyelvben így nevezik meg a hónapo-

kat: január, február... E hivatalos, nemzetközi hónap-nevek kiszorították a legtöbb nyelvben létezõ, sajátmegfigyelésen, hagyományon alapuló megnevezést.Nagy kár, mert a latin hónapnév csak annak mond va-lamit, aki tud latinul, és az ókori történelemben is já-ratos. Ezzel szemben a tél hava, Boldogasszony hava,fergeteg hava a magyar ember számára üzen az év-szakról, idõjárásáról, keresztény hitünkrõl, szoká-sainkról is.

Olvassátok el, hasonlítsátok össze a hónapoknégyféle magyar elnevezését. Figyeljétek meg, hogya legõsibb magyar hónapnevek szinte verssé állnakössze a kerek esztendõben.

Adjon Isten füvet, fát,Tele pincét, kamarátEbben az új évben!Kedves gazdám, ezt kívánomEz új évben néked,Áldjon meg a MindenhatóMinden jóval téged.Béke, öröm és egészség,Áldás és szerencse,Minden tetted nyomról-nyomraAzonnal kövesse.Annyi boldog öröm érjenEbben az új évben,Mint amily sok csillag ragyogOdafönn az égen.

Tordaszentlászlói köszöntõ

A jót gyarapító, a hamisat igazító 2010. új évet

kívánunk a Napsugár mindenolvasójának, barátjának.

Vajon milyen neveketadtak volna a hónapok-nak õseink, ha az északi

sarkvidéken vagyAfrikában éltek volna?

2

A HÓNAPOK NEVÉRÕL

SZABÓ ZELMIRA rajzai

JanuárFebruárMárciusÁprilisMájusJúniusJúliusAugusztusSzeptemberOktóberNovemberDecember

Tél havaTélutó havaTavaszelõ havaTavasz havaTavaszutó havaNyárelõ havaNyár havaNyárutó havaÕszelõ havaÕsz havaÕszutó havaTélelõ hava

Fergeteg havaJégbontó havaKikelet havaSzelek havaÍgéret havaNapisten havaÁldás havaÚjkenyér havaFöldanya havaMagvetõ havaEnyészet havaÁlom hava

Boldogasszony havaBöjtelõ havaBöjtmás havaSzent György havaPünkösd havaSzent Iván havaSzent Jakab havaKisasszony havaSzent Mihály havaMindszent havaSzent András havaKarácsony hava

„Amikor elsõ alkalommaltalálkoztam hónapjaink magyarnevével, olvasás közben végigper-gett elõttem egy teljes év. Láttam ahófergeteget, ahogy végigszáguld az utcákon.Az olvadó jeget a folyón, a tavasz elsõ óvatos virágait, a hûvösszél által borzolt réteket és legelõket. Az éledõ fákat és bokrokatragyogó smaragdzöldbe öltözködve. Az életet adó, áldott Nap sugaraival borított virágosmezõket. A terméstõl roskadozó gyümölcsösöket, az érett kalászokat, amint a szélben lágyanhajladoznak. Az aratók nyomában a frissen kaszált tarló illata betölt mindent. Késõbb az õsziszántást, amikor a kis magoncok félõsen megbújnak a földben, az erdõk tarka ruhába öltöznek,majd ruhájukat a földre ejtik, és a vastag lombtakaró alatt új életrõl álmodik Földanyácskánk.”

Adjon az Úristen szerencsés új évet,a jó földieknek fénylõ reménységet!Adjon az Úristen hosszú vigasságot,igaz magyaroknak végre igazságot!

Legyen a házadnál bõség, jó egészség,szeretet, idvesség, kerüljön az ínség!Bor, búza, békesség legyen a te részed,a föld javaival áldjon a természet!

Régi kalotaszegi köszöntõ

3

KÁNYÁDI SÁNDOR

FFAVÁGÓKAVÁGÓKFütyülni a hóra s adermesztõ hidegre,kinn az erdõn ilyenkortanyázni ki merne?

Fûrész harsog, motor zúg,csitt-csattog a fejsze,valakinek mégiscsakvolt kimenni mersze.

Nem is egy, de seregnyikemény férfiemberdönti a fát, birkózikhóval és hideggel.

De raknak is estetájt,olyan tüzet vetnek,hogy a fázó õzek isannál melegednek.

TOMOS TÜNDE rajzai

P. BUZOGÁNY ÁRPÁD

FÛRÉSZHARSONAFÛRÉSZHARSONAZeng a fûrész, mint a harang, foga vastag fába harap. Peng elõször, kérgén játszik,ide-oda futkorászik, belehasít majd a fába,mélyebb hangon, hahotázva. Fûrészpor gyûl mindkét szélen,alápereg hófehéren.Bundasapkás két kis legénypárát fúj, mint forró lepény,állni csupán addig látjuk, míg levetik a kabátjuk. Zeng a fûrész s zeng az ének,belevágnak a legények:közepéig a nagy fának –visszhangja van a nótának.Húzd meg erre! Húzd ki arra!S rákezdenek másik dalra,mélyebb hangon felel rájanagy fûrészük harsonája.

4

*dinamitot

5

LADÓ LAJOS

ESZTENDÕCSEREESZTENDÕCSEREA HARGITÁNA HARGITÁN

Atéli erdõ templom. A hatalmas bükkös ésfenyõs boltozata alatt az Isten lakik, akiujjával mutatja a táplálékot a hidegtõl

reszketõ lábú madaraknak és vadaknak. Nemlehet azt mondani, hogy ilyenkor nem szép azerdõn vagy a vadonban. Csak egyedül irtóza-tos ott lenni. S mi csinál irtózatosságot? A nagynémaság és a nagy csend, hol az ember sajátkoppanásával vagy árnyékával elijeszti magát.

Jött szilveszter este, és én úgy akartam,hogy a szememmel lássam, hogy ébren le-gyek, amikor az újév cseréli fel az óesztendõt.Hogy történik az az erdõ sûrûjében?

Néztem az órát. Tíz óra. Na, még két óra vanebbõl az esztendõbõl. Imádkoztam és énekel-tem, és tovább jött az idõ. Már fél tizenkettõ.Na mindjárt újév!

Felveszem a nagy bundát, meggyújtom a

lámpást, zsebembe teszem a dinamentet*, afegyvert is bétöltöm, mind a két csövét, és akürtöt is magamhoz veszem. Kilépek a házból.Na, még csak tíz perc! Felnézek az égre, és otta csillagok mintha máma pénzért ragyogtakvolna. A hó csikorgott a talpam alatt, és a holdolyan halovány, mintha õ búcsúznék az óévtõl.A csillagok ellenben nem törõdve semmit, szé-pen ragyogtak.

Egy perc, és tizenkét óra!Eléveszem a dinamentet, és a gyufával meg-

gyújtom a zsinórt. Meggyúl és eldobom. Ponttizenkettõ! Egy hatalmas lövés, és egy nagyvisszhang, talán nagyobb, mint a Tihany bér-cén történt volna. Elsütöttem a két golyót is, ésbeléfújtam a kürtbe, hogy:

– Boldog új évet a Hargitán minden élõ állat-nak, vadaknak és madaraknak és az örökzöldfenyõnek is!

Bémegyek a pajtába, és a kecskéket szerrefogom, és boldog új évet kívánok a nyulaknakés minden állatnak, továbbá Hektor kutyának.Õ jött, és egyedül üdvözölt engem. Ekkor ahiúból a kakas elkezdett kukurolni, hogy bol-dog új évet, édes gazdám!

Köszöntem én is:– Istennek legyen hála, hogy megértük élni

az 1925. boldog új évet. A jó Isten segéljen megtovábbra es!

A lövétei Ladó Lajos legényke korában sokszorhelyettesítette erdõpásztor édesapját a havason.1924 szilvesztere is ott érte a Hargitán egymagá-ban. Az õ története alapján született TamásiÁron Ábel a rengetegben címû regénye.

6

olt egyszer egy locsolókocsi és egy te-jeskocsi.

A locsolókocsi zöld volt, és zöld volt acsöve is, ami az oldaláról tekergõzött a tete-jére. Hordozta termetes gömbölyûségében avizet, az utakra, járdaszélekre önthetõt, olyanvolt, mint egy óriásira hizlalt öntözõkanna, amialá kerekeket gyömöszöltek, épp négyet – éslocsolt, locsolt ez a kocsi.

A tejeskocsi fényes tartályú volt, és nem voltszíne. Az õ színtelen oldalán is csõ tekergõ-zött, ez a csõ szívta tartályba a tejcsarnokok-ban összegyûlt tejet, aztán a tartályból egygyár hörtyögõ és kerregõ gépei közé került atej, s ott a gépek feneketlen fazekakban vajjá,háromszögû sajttá kavarták. Hordta, hordta atejet ez a kocsi.

A locsolókocsi és a tejeskocsi olyanok vol-tak, hogy már messzirõl hunyorogtak lámpá-jukkal, ha találkoztak, megszörcsögtették te-kergõzõ csövüket, be-szélgettek a literrõl ésa hektoliterrõl, néha ki-cserélték tartálydugói-kat, megmutatták egy-másnak a kikerülni valóútgödröket és a legszebb kanyarokat.

Így voltak õk egymásnak. Barátok voltak.

Volt nyaruk, aztán õszükis, majd lassan tél lett:fagyos, éles világ.

A locsolókocsit egy szépnapon – a fagyos, éles téli

világ egyik napján – betolták egy kocsiszínbe,a szín hatalmas ajtaját rázuppantották, ésakkora lakatot tettek a zuppantott ajtóra, akára fél lábam.

– Na, nyárig pihengess, öreg! – morogta egynyakignadrágos szerelõ, és dobbantott havascsizmájú lábával.

A locsolókocsi nem értette a dolgot. Mi az,hogy nyárig? Mi az, hogy pihengessen?

Nem szokott õ pihengetni. Nem kisasszonyõ. És mi az, hogy öreg? De bármit is gondolt,és bármennyire nagyon akarta érteni, miértnem nyílik a színajtó napokig, hetekig, nemérthette, hisz senki nem járt a kocsiszín felé,aki elmagyarázhatta volna neki.

A tejeskocsi sokáig kereste eltûnt barátját,merre veszett el, hol buk-kanhatna a nyomára?

Nem volt, akivel hunyo-rogjon, csövet szörcsög-tessen, beszélgessen, mutassonveszélyes gödröket és legszebb kanyarokat.

Történt egyszer, egy fagyos délután, hogyhangot hallott a tejeskocsi, valaki leszólt – ma-

V

A jóbarát vize édesebb az

ellenség mézénél.

VOLT EGYSZER EGY

LOCSOLÓKOCSI

MÁTÉ ANGI

7

dár lehetett tán vagy ág, fekete volt és re-csegõs:

– A locsolókocsit ne itt, az utcákonkeresd, itt nem találhatod! Tél van, télen

nem kell utcát locsolni, egy kocsiszínbe zárták, nyárig kisem engedik, cikk- cikk.

A tejeskocsi elõbb szomorú lett, majd mérges, fújtatottnagyokat, zizzegtette a lámpáit, végül csövével hadonásznikezdett:

– Majd megmutatom én nektek, ha bezártátok a bará-tomat, hogy télen is lehet locsolni! Ide nézzetek! – s márbugybogtatta is kifele csövén a sok százliter tejet, csak úgyömlött végig a terjeszkedõ fehér lé mindenen, utakon, jár-daszéleken, majd megfagyott.

Így történt, hogy azon a fagyos délutánon tejcsicsonkáválett a világ, fehér tükör, kifordított fürdõkád. Az emberekpedig csak álltak, és miközben álltak, gyorsan becsukták azámuldozásban nyitva felejtett szájukat, mert az bizonymegtelt hóval, azzal a fehér pihéssel, ami a fagyos délutánegébõl hullott.

Legdrágább kincs a barátság.

LENGYEL FERENC

TÉLITÉLIMONDÓKAMONDÓKAEj haj, netovább,hógiling és hógalang,tárd ki szobád ablakát,hadd röppenjen be a hang.

Nem kell drágaság,nem kell pompa, lakoma,úgy fogadd mint jóbarát,és fölzendül dallama.

VERESS MIKLÓS

JÉGJÉGJég! Jég! Jég!Palota az ég.

Hókirálynakjégvárábanállok talpigzúzmarában.

Ha volna mégkönnyem, hullna,az is csak jég-esõ volna.

BAK SÁRA rajzai

LÁSZLÓ NOÉMI

FÉNYEKFÉNYEKDecemberi nap: bágyadt.Megtartják, hogy ne hulljonaz árnyékba, az ágak.

Januári nap: ékes.Kémlelik a verebek: egy kis meleg mikor esedékes.

Februári nap: bátor.Cseppet sem ijed megsaját árnyékától.

Márciusi nap: zsenge.Simogatja a füvet,pázsit perzselõjekészülõdik benne.

körömvágó elkeseredetten üldö-gélt egy régi cipõsdobozon, Nagy-papáék erkélyén.

– Fáradt vagyok, megöregedtem. Nemakarok többet körmöt vágni.

– Ki hallott már ilyet! Nem akar körmötvágni. De hisz körömvágó! – a pocakoskaktusz majd megpukkadt ne-vettében.

– Mesehõs akarok lenni!Kérlek, írj rólam egy mesét! –kérlelte csattogva a meseírót akörömvágó.

– Méghogy mesehõs! Egykörömvágó! – rosszmájúsko-dott a sokfejû kaktusz.

– Jól van – mondta ameseíró –, már el is kez-dõdött a mese. A köröm-vágóról, a pocakos kak-tuszról, a sokfejû kak-tuszról és rólam szól. Nomeg a kaszáspókról, aki-nek nem volt kaszája. Ésez volt a gond. Túl hosz-szú fonalakat szõtt, és

nem tudta elvágni õket. Bosszankodott iserõsen, mert az erkélyen még a virágokatis behálózta anélkül, hogy akarta volna. Amuskátlit, a törperózsát, a könnyezõpál-mát, a fikuszt, de a kaktuszok sem mene-külhettek. Elárulok egy titkot. A kaktu-szokat akarattal szõtte körbe a hálójával,mert azok nem szerették, és nyolcbalke-zes póknak tartották.

– Nézd csak, kaszáspók barátunk bizto-san messzire elkerülte a hálószövõ isko-lát – gúnyolódott a pocakos kaktusz, és

tüskéiben gyönyörködött.– Jobb lenne, ha elmen-

ne selyemhernyónak! –kacagott a sokfejû kak-

A

A KÖRÖMVÁGÓ ÉS A

KASZÁSPÓK MESÉJE

SIMON RÉKA ZSUZSANNA

Sok a barát az

örömben, de kevés

a szomorúságban.

8

LÁSZLÓFFY CSABA

KI KOPOG?KI KOPOG?A fogam közt mi ropog?Csöröge? Piskóta volt?Megtörtem a friss diót.

Az ajtómon ki kopog?Csak egy hálót szõ a pók,s lám, belegabalyodott.

Olvasgató kisebbeknek

9

tusz, hogy majd kiesett a cse-répbõl.

A kaszáspók nem vette szí-vére a kaktuszok csipkelõ-dését. Már megszokta a go-rombaságukat.

A körömvágó sokszor pi-hent az erkélyen, ismerte akaszáspókot. Tudta, hogysok hálót szõtt már, de ezeketNagymama seprûje mindigmegtalálta, és Nagymamaseprûje elõl nincs menekvés.

– Kaszáspók, azt hiszem,segíthetnék neked! – szóltbölcsen a körömvágó.

– Hogyan? Nem tudokszép pókhálót szõni, túl hosz-szúak a fonalaim – szomor-kodott nyolc lábát lógatva akaszáspók.

– Én levágnék ezekbõl afonalakból. Ott, ahol mon-dod, nyissz, nyissz, nyassz,nyassz. Akkor nem szõnédbe az egész erkélyt, s Nagy-mama seprûje sem vennéészre a hálóidat – kedveske-dett az unatkozó körömvágó.

A kaszáspók pókcsárdásttáncolt örömében. Csak úgyröpködtek az ihaj-csuhajok.A kaktuszok pedig mérge-lõdtek.

A kaszáspók és a körömvá-gó barátságot kötött. Nem-rég megnyertek egy pókhá-lószövõ versenyt. Így, együtt:a kaszáspók és a körömvágó.

– Hát, eddig tartott a mese!– szólt kedvesen a meseíró.

– Mesehõs lettem – csatto-gott vidáman a kö-römvágó –, igazimesekörömvágó!

Micsoda megtiszteltetés!– Keresd meg a kis ka-

száspókot. Biztosan egye-dül gubbaszt valahol.Mondd el neki is a mesén-ket – tanácsolta a meseíró,és becsukta maga mögöttaz erkélyajtót.

– Köszönöm a mesét,meseíró! Azonnal elõke-rítem a kaszáspókot – rik-kantotta boldogan a kö-römvágó.

A kaktuszok ezt márnem hallották. Jóízûenszundikáltak. A mese elal-tatta õket.

A körömvágó talán mégmost is a meséjüket mond-ja, de az is lehet, hogyéppen most nevezett bepókbarátjával egy pókhá-lószövõ versenyre.

Könnyebb barátsá-got kötni, mint fenntartani.

Ritka madár azigazi barátság.

SZILÁGYI TOSA KATALIN rajzai

GAZDAG ERZSI

A KIS HÁZA KIS HÁZLAKÓILAKÓI

Erdõ szélén kicsi ház.Kicsi házra ki vigyáz?Hold-bakter a csõsze,hõscincér az õre.

Lakik benne éji lepke,három sovány denevér,keresztespók a gerendán,s mind, aki csak belefér:mezõrõl jött kis egér,fülesbagoly, csigabiga,bundás pele, fürge gyíkitt lakik most, itt lakik,s erdõszéli kis kunyhóbantéli álmot álmodik.

Zsigmond magyar királyról föl van jegyez-ve a történelemben, hogy vándorlegény-nek sokkal különb volt, mint királynak.

Nemhiába volt idegen származású, sokkal job-ban szeretett külsõ országokban élni, mintitthon.

Egyszer úgy meg talált ülni a csehek közt,hogy álló esztendeig eszébe se jutott a tulaj-don országa. Akkor is csak azért jutott eszébe,mert elfogyott az aprópénze. Szalajtotta is ha-za a kengyelfutóját, hogy szánják meg egy-kétszekér arannyal, mert bizony csúfra maradidegen országban.

A magyaroknak már akkor fogytán volt atürelmük, úgy eresztették vissza a követet,ahogy jött. Azt mondták neki, ami aranyforint-juk volt, elgurult, újat meg nem lehet veretni,mert olyan rég nem látták a királyt, hogy máraz ábrázatára sem emlékeznek.

No, erre Zsigmond király se tehetett egye-bet, mint hogy a kardjára ütött nagy mérgesen:

– Hát hiszen, ha egyéb bajuk nincs, errõlmajd teszünk! Majd megemlegettetem velük,mikor látták Zsigmond király képét.

Kiválasztott a mulató cimborái közül valamicseh herceget meg egy német grófot. Meg seállt velük az ország határáig, ott is csak azért,mert víg harsonaszóval, nagy lobogólengetés-sel álltak elejébe a magyar urak, fehér szakállúországtanácsosok, tüzes szemû harcos daliák.

– Hozott Isten, urunk királyunk! – hajlong-tak nagy tisztességtudással.

– De bizony magam igyekszem – csapta fél-re Zsigmond mogorván a kócsagtollas süvegét–, mert számolnivalóm van veletek.

– Nekünk is fölségeddel – emelte fel méltó-ságosan õsz fejét az öreg Bebek nádor.

– Ítéletet akarok mondani fölöttetek, amiértmegsértettétek királyi személyemet! – villo-gott a szeme Zsigmondnak.

Most Gara Imre állt elõ, a zászlós bajuszúországbíró.

– Az ország már meg is hozta az ítéletét, ki-rályom-uram – húzta elõ bíborbársony köntö-se alól az ítéletet, mely kutyabõr pergamenrevolt ráfestve szép tarka betûkkel: – Sok ha-nyagságért, idegenben való csavargásért, or-szágának elhagyásáért bezárja Zsigmond ki-rályt tulajdon népe harminc napra a páprádivárba.

Kapott volna szegény király a kardjához, demár akkorra nem volt az oldalán. Elvették tõle,mert nem illeti kard a rabot. S akárhogy hány-ta-vetette magát, bizony rácsukták a páprádivár legbelsõ szobájának az ajtaját. Az elõtte va-ló szobába a cseh herceget rekesztették, azoninnen meg a német grófnak adtak szállást. Haegyek voltak a királlyal jóban, legyenek egyeka rosszban is.

Hogy aztán sok kulcscsörömpölés, ajtócsap-kodás, kapunyikorgás után elszéledtek a ma-gyar urak, Zsigmondnak az volt az elsõ gondo-lata, hogy lehetne ebbõl a kalickából kiszaba-dulni.

– Hiszen csak még egyszer kardot vehesseka kezembe – csikorgatta a fogát, s tehetetlendühében nagyot ütött az ajtó kilincsére.

Abban a percben felpattant az ajtó, s a rab ki-rály szembe találta magát a rab herceggel.

– Nini, hát te is itt vagy? – bámult rája. – Ej,de jó, hogy ezt az ajtót elfelejtették bezárni!

Elmondta a marosvásárhelyi Cseke Brigitta2009 májusában a marosvásárhelyi OrszágosRegemondóversenyen

10SOÓ ZÖLD MARGIT rajzai

MÓRA FERENC

A PÁPRÁDI RAB

Nézzük meg csak a másikat is!Hát a másik ajtó is kinyílt. A szoba sarkában

ott törte az ijedség a német grófot, se holt, seeleven nem volt, csak akkor tért magához, mi-kor Zsigmond megbiztatta:

– Ne félj, szolgám, úgy nézem, nem is va-gyunk mi itt foglyok!

A nagy puszta termekben, a kongó folyosó-kon, az üres várudvarban egy lelket sem talál-tak. Hanem a konyhában megtalálták a szaká-csot, aki valami rettenetes nagy tortát göm-bölygetett a sütõdeszkán. Nem sok ügyet ve-tett a látogatókra, s nagy foghegyrõl válaszolt,mikor a király azt kérdezte tõle, hogy ki õrziõket ebben a záratlan tömlöcben.

– Hát kit-kit a saját becsülete. Engem ez anagy bolond torta, ni, mert már ki se férek tõleaz ajtón.

No, a Zsigmond rabtársainak se kellett egyéb!Szaladtak a várkapuhoz: hát nyitva volt az is! Elis nyargaltak úgy, hogy csak futtukban kiabál-tak vissza Zsigmondnak: tartson velük õ is!

– Nekem nem lehet – csóválta a fejét a rab ki-rály. – Engem õriz a becsületem. Tisztelnemkell azt a népet, amelyik még akkor is bízik akirályában, mikor fogollyá teszi.

S amit mondott, állta is Zsigmond király. Har-minc napig nem lépte át a páprádi vár nyitottkapuját. Igaz, hogy akkor vállukon vitték ki amagyar urak. Azt mondták, meg kell becsülniazt a királyt, aki nemzete ítéletét még akkor istiszteletben tartja, mikor az rabbá teszi õt.

A hun és a magyar tábor.

Erdei Efraim, Belényes

Attila és fia a sátorelõtt. Gyurma-kompozíció. Szabó Ivett,Nagyvárad

A csodaszarvas.Sándor Lehel,

Marosvásárhely

KÉ

PE

KDICSÕ MÚLTU

NK

BÓ

L

��

VETÉLKEDÕ

��

11

Attila kardja.Balogh Imre, Nagyvárad

JJúlius AAugusztus SSzeptember OOktóber NNovember DDecember

FFebruár MMárcius ÁÁprilis MMájus JJúniusJJanuár123456789

10111213141516171819202122232425262728

HKSzCsPSzVHKSzCsPSzVHKSzCsPSzVHKSzCsPSzV

Csanád, IgnácApor, KarolinaBalázs, NimródJanka, CsengeTaksonyDorottya, DóraTódor, RómeóArankaAbigél, AlexElviraDezsõ, ZeteLívia, LídiaElla, Linda, KadocsaBálintKolos, GeorginaJulianna, MarótDónátBernadett, NemereZsuzsannaAladár, ÁlmosEleonóraGerzsonAlfréd, GyopárMátyás, SoltGézaDénes, EdinaÁkos, BátorElemér

123456789

10111213141516171819202122232425262728293031

HKSzCsPSzVHKSzCsPSzVHKSzCsPSzVHKSzCsPSzVHKSz

Albin, LeventeDalma, MagorKornéliaKázmérAdorján, OlivérLeonóra, FrigyesTamásZoltán, ApolkaFranciska, FanniIldikóAladár, SzilárdGergelyAjtony, SzendeMatild, PólikaNemzeti ü., KristófHenriettaGertrúd, GyarmatSándor, Ede, KászonJózsef, BánkKlaudia, KoppányBenedek, BenceBeáta, HorkaBotond, EmõkeGáborIrén, Írisz, ZsoltEvelin, EmánuelHajnalka, AlpárVirágvas., JohannaJónás, Márk, LaborcZalánÁrpád, Benõ

123456789

10111213141516171819202122232425262728293031

PSzVHKSzCsPSzVHKSzCsPSzVHKSzCsPSzVHKSzCsPSzV

Újév, FruzsinaÁbel, ÁkosBenjáminAngéla, HunorÁrpád, SimonGáspár, Menyhért, BoldizsárAttila, EteleGyöngyvér, SzörényMarcellMelániaÁgota, AlpárErnõVeronikaBódogLóránt, LorándBendegúz, GusztávAntal, AntóniaPiroskaSáraFábián, SebestyénÁgnesArtúr, VinceZelma, RajmondErikPálAba, Paula, VandaAngelikaKároly, KarolaAdél, Emõke, EtaGellért, GerdaMarcella

123456789

101112131415161718192021222324252627282930

CsPSzVHKSzCsPSzVHKSzCsPSzVHKSzCsPSzVHKSzCsP

HugóÁron, OndBuda, RichárdHúsvét, Ambrus, CsabaHúsvét, VinceVilmos, BíborkaÁrmin, OrsolyaDénesDömötörZsoltLeó, SzaniszlóGyula, AlpárIdaTibor, Tiborc, TasEmeseCsongor, GyõzõRudolf, RezsõAndrea, IlmaEmma, KocsárdApor, TivadarKonrád, ZsomborCsilla, NoémiBélaGyörgy, GyörgyiAjnácska, MárkBoglárka, ErvinZita, GyöngyvérBulcsú, ValériaPéter, TihamérIbolya, Kitti, Buda

123456789

10111213141516171819202122232425262728293031

SzVHKSzCsPSzVHKSzCsPSzVHKSzCsPSzVHKSzCsPSzVH

Jakab, Etele, TétényAnyák n., ZsigmondIrma, TímeaMónika, FlóriánIrénTamara, SzilasDalma, Gizella, TündeSomogyGergely, GergõAntónia, PálmaFerenc, ImolaPongrácSzervác, MátkaBonifác, BarsZsófia, SzonjaBotond, Mózes Andor, EdeErika, ErikIvó, Milán, SáraBernát, HannaSzilárdJúlia, RitaPünkösd, SzabolcsPünkösd, EszterOrbánFülöp, EvelinNándorEmil, CsanádMagdolnaJanka, JohannaAngéla, Angyalka

123456789

101112131415161718192021222324252627282930

KSzCsPSzVHKSzCsPSzVHKSzCsPSzVHKSzCsPSzVHKSz

Gyermeknap, TündeKármen, AnitaKlotildIldikó, BulcsúRózsa, KundEmõke, NorbertRóbertMedárd, TomajFélixMargit, GrétaBarna, BarnabásVillõ, Virág, SebõAntal, AnettaVazulJolán, VidArany, ZerindLaura, TöhötömLevente,ViolaGyárfásKeve, ZajzonAlajosPaulina, DömeZoltán, HajnaIvánVilmos, KoppándJános, PálLászló, ÜnõkeIrén, IringóPéter, PálBese, Tihamér

123456789

10111213141516171819202122232425262728293031

Annamária, RenátaOttóKornél, SomaBerta, UlrikEmese, SaroltaCsaba, UngDónát, TarjánEllák, TerézLukrécia, VeraAmáliaNóra, Lili, CsengeleIzabella, DalmaJenõÖrs, UlrikHenrik, ÖrkényEnikõ, ValterEndre, ElekCecília, FrigyesEmília, AlfrédIllés, BátorDániel, DaniellaMária-MagdolnaLenkeKinga, KincsõKristóf, JakabAnna, PannaOlga, Györk, TardosInce, DélcegBea, Márta, FlóraJudit, Jutta, CsalaOszkár

123456789

10111213141516171819202122232425262728293031

VHKSzCsPSzVHKSzCsPSzVHKSzCsPSzVHKSzCsPSzVHK

Boglárka, SzerényLehelHermina, BácsDomonkosKrisztina, Zita, KendeBerta, BettinaIbolya, CsiperkeGusztáv, SudárEmõdLõrinc, BiankaZsuzsa, TiborcKlára, DelinkeCsongor, IpolyMarcell, ÖzsébMáriaÁbrahámJácintIlonaHubaSzent István, VajkSámuel, HajnaMenyhért, EllaBence, FarkasBertalan, VázsolyLajos, KoppányEndre, RitaGáspár, KincsõÁgoston, MózesBeatrix, ErnaRóza, Rózsa, SzalárdErika, Bella

123456789

101112131415161718192021222324252627282930

SzCsPSzVHKSzCsPSzVHKSzCsPSzVHKSzCsPSzVHKSzCs

Egyed, EgonRebekaHilda, Szende, TurzóRozáliaAlpár, Lõrinc, Viktor Ida, ZakariásRegina, Ivor, UgocsaMária, AdriennÁdámÁkos, Hunor, MikoltJácintMária, Ibolya, AgárdKornél, CseleSzeréna, RoxánaEnikõ, Melitta, BátaEdit, PilleLudmilla, ZsófiaDiánaHajnalka, VilmaMelinda, KálMáté, IlkaMóric, MórEtelka, Tekla, PöszkeGellért, ZoborAdorján, KendeJusztina, BalassaAlbert, AdalbertVencel, CsomaMihály, UzonkaJeromos

123456789

10111213141516171819202122232425262728293031

PSzVHKSzCsPSzVHKSzCsPSzVHKSzCsPSzVHKSzCsPSzV

MalvinPetra, ImolaHelga, SebõsFerencAttila, AurélRenáta, KadosaAmáliaEtelka, KoppányDénesGedeon, SzellõBrigittaMiksaKálmán, BatuHelén, LíviaTeréz, TáltosGálHedvig, SzilamérLukácsNándor, FerdinándIrén, Vendel, VillámOrsolya, Iringó, ZselykeElõd, TildaNemzeti ü., GyöngyvérSalamonBlanka, BiankaDemeter, DömötörSzabinaSimonNárcisz, ZenõKolos, VitézFarkas

123456789

101112131415161718192021222324252627282930

HKSzCsPSzVHKSzCsPSzVHKSzCsPSzVHKSzCsPSzVHK

Marianna, ItalaIlka, Ingrid, TurulGyõzõKároly, KarolinaImreLénárd, MéhikeRezsõ, Rudolf, TürjeZsombor, LehelTivadarDelinke, RékaMárton, KaplonyJónás, Aba, CsátSzilvia, BulcsúAliz, BerkeAlbert, LipótÖdönHortenzia, Gerõ, ÉrdJenõ, KartalErzsébet, ZsókaJolánIlma, Olivér, UzCecília, Csilla, NyékKelemenEmma, FlóraKatalin, CseteÁrpád, Virág, KötönyElemér, LeonárdAdvent 1. v., StefániaTaksonyAndrás, Andor

123456789

10111213141516171819202122232425262728293031

SzCsPSzVHKSzCsPSzVHKSzCsPSzVHKSzCsPSzVHKSzCs P

Elza, CsákAranka, MelindaFerenc, OlíviaBorbála, BorókaAdvent 2. v., VilmaMiklósAmbrus, ÁnyosMária, MártaGyöngyi, BojtaJuditÁrpád, LehelAdvent 3. v., GabriellaLuca, OtíliaHuba, SzilárdDetre, ValérAletta, EtelkaLázár, OlimpiaAuguszta, ÁkosAdvent 4. v., ViolaDomonkos TamásAnikó, ZénóGyõzõ, ViktóriaÁdám, ÉvaKarácsony, KerecsenKarácsony, IstvánJánosApor, KamillaTamara, ÜdvöskeDávid, ZoárdSzilveszter, Szittya

CsPSzVHKSzCsPSzVHKSzCsPSzVHKSzCsPSzVHKSzCsPSz

KE

SZE

G Á

GN

ES r

ajza

A kolozsvári Bóbita Játszóházban Szabó Kinga ta-nító néni irányításával krumpliból faragtak mala-cot. Orrát, szemét, lábát gyufából tûzték.

ÚÚjjéévvii sszzeerreennccsseemmaallaacc

Blatniczki Cecília tanítónéni osztálya a szatmárné-meti A. Popp Mûvészeti Líceumban vattából és pat-togatott kukoricából ragasztott havas képet.

A szatmárnémeti Gulliver óvodában Butka Ilona óvónéni segítségével a téli domboldalra habszivacs-morzsát ragasztottak a gyerekek.

Az igazi hópehelynek hat csúcsa van. Szebb-nél szebbeket készíthetsz a következõkép-pen: négyzet alakú lapot hajts az átlója men-tén kettõbe, majd újra kettõbe. A keletkezettháromszöget oszd háromfele, és hajtsd be akét oldalát az ábra szerint. Pontosan dolgozz,csak így lesz szép a hópehely. A két csúcsot levághatod, a megmaradtrészre pedig másold rá, majd vágd ki az itt látható minták egyikét,vagy találj ki magad is hasonlókat.

PPiinnggvviinn--oovvii

HHóóppeehheellyy

�HHóó--vviilláágg

13

A nagyváradi Szent László Óvo-dában Elek-Nyitrai Andrea óvónéni csoportja papírból vágta ki,és egy betûrt talp segítségévelkartonra ragasztotta a pingvine-ket és a jéghegyeket.

Fessünk téli tájképet! Hogy hogyan, azt én is

kis inasaimtól tanultam. Lesd el te is, de

annak még jobban örülnék, ha más mód-

szerrel készítenél szép téli képet.

Munkádat a szerkesztõség címére

várom. Maszat Mûvész

1

2

3

4

5

A nnoovveemmbbeerrii tenyeres feladat díjazottjai: a sszzaattmmáárrnnéémmeettii Bãlcescu-

Petõfi Iskola IV. C osztálya, Normák Norbert rajza (1); a sszzaammoossaarrddóóii IV.

osztály, Iacob Larisa Noémi rajza (2), a sszzaabbaaddkkaaii IV. C osztály, Golic

Attila (3) és Pivárcsik Nikol (4) rajza, SSzzaabbóó CCsseennggee, Marosvásárhely

(5), PPeettõõ OOrrssoollyyaa,, Magyarhermány (6).

6

A zetelaki Boros Klára tanító néni

tanítványai világoskék filccel rajzolták

meg a tájat, majd vizes ecsettel kicsit

elmaszatolták, sejtelmessé tették.

Száradás után rajzolták meg fekete és

élénk színû festékkel az elõtér elemeit.

Antal Júlia Szatmárnémetiben ta-

nító nénije, Román Melinda irányítá-

sával festette meg a szép színes utca-

képet, majd fehér festékbe mártott

ujjával sûrû hóesést varázsolt rá.

A csíkszeredai Kardos Andrea kék

temperával vastagon befestette a fehér

lapot, majd miután megszáradt a fes-

ték, tompa szeggel vagy kifogyott go-

lyóstollal belekaparta a rajzot.

!HHaavvoonnttaa

33 DDÍÍJJAATTssoorrssoolluunnkk kkii

Keresztes Nóra, gyergyó-

szentmiklósi olvasónk vastag

ecsettel, bátor mozdulatokkal

festette meg a kék-fehér foltos

hátteret. A fát már gondosan

rajzolta meg, végül telespric-

colta a képet fehér festékkel –

így lett hiteles a hóvihar ábrá-

zolása.

14

15

Kányádi Sándor versének elsõkét sorát rejtik a skandi sárgasorai, melyekkel pályázhatsz, s ha szerencséd lesz, könyvju-

talmat nyerhetsz!

A Rejtvénykirály

VAJNÁR ILONA rejtvénye

.......................

.......................A csizmáján csengõ patkó,A subáján araszos hó.Hû de jó, az a jó,Hogyha térdig ér a hó!

�RREEJJTTVVÉÉNNYY--PPÁÁLLYYÁÁZZAATT

Franciaautójel

OdúOtthon,hajlék

Oroszférfinév

IBERELI

KovácsLajos

névjegye

Ugatnikezd!

Könyvnekis van �

S

ZsákmányolCsavar

Szövetségiállam része

Lám

Kilóközepe!

Fohász

Ádám voltaz elsõ

Himbálózik �Sovány

kutyafajta

Tagadószó

Tova

Tesz

Gramm

Régen az íjhúrja

RCsermely

része!

Költekezés

Ínyszélek!Svédfiúnév

(OLÁV)

Tanulórégiesen

LABODA... faló, görögharcosokat

rejtett

Szóba hoz

Gólya-beszéd

Ágvég!

Késközepe!

Széles,románulKözépen

Enikõ!

Fogaddalõrölj

Elsõ kirá-lyunk neve

Veszélytjelzõ

kürtszó

Idei!

Nem régi

Római 5

Római 1

Indul az út!

Hékásközepe

Tonna

Valamitadnak neki

Tavaszi

Mókusszerûállatka(PELE)

ÉÉÉÉÉ!

Gyõztes

KTejtermék

Nótáspáratlan

betûi

Szántó-eszköz

Hordóközepe!

Kezdõdik a zene!

Végül ki!

Lekvár

Kormány-kerék

Személyesnévmás

Kártyajáték

Partner,pár

A múlt idõjele

Római 500

� J Nem én,nem te

�

��

�

��

��

��

�

� � � �

�

�

�

�

�

�

�

�

��

�

�

�

��

�

�

�

�

�

�

�

�

�

�

��

�

�

�

�

�

�

�

�

�

�

�

�

�

�

�

�

�

�

�

�

�

�

1

2

!HHaavvoonnttaa

55 DDÍÍJJAATTssoorrssoolluunnkk kkii

16

1

2

3

4

5

6

7

8

L

Ö

K

1

2

3

4

5

6

TTAALLÁÁLLDDKKII!!

Nagy-Bíró Csen-

ge, Bálványosvár-

alja: kedvenc mese-figurám.

1. Becézett Pál 2.Nem ül 3. Meleg év-szak 4. Lelkész 5.Táplálék 6. Fõzelékkészül belõle 7. Be-nedek ..., mesemon-dónk 8. Ravasz állat

�

Pista Dóra, Marosvásárhely: jó lennemár belõle egy kicsit több.

1. Sodort szál 2. Melegítõ égitestünk 3.Fejfedõ 4. Kerti szerszám 5. Szalad 6. Sze-mélyed 7. Fürdünk benne 8. Az egyik alapszín

�

Ferencz Arnold,

Gyergyóalfalu: ked-venc téli sportom.

1. Vízi állat 2.Szaglószerv 3. Egyikvégtag 4. Fohász

�

Csomós Júlia, Szamosardó: télifinomság.

1. A kis õz neve Felix Salten regényé-ben 2. Ennivalóval ellátó 3. FÁZIK 4.Becézett erdei állat 5. Hideg évszakban6. Szülinapi sütemény

Lázár Henrietta

és Richard, Mezõ-

baj: az év egyik hó-napja.

1. Bal ellentéte 2.Egyik szülõ 3. Nemkicsi 4. Beszél akutya 5. BecézettÁgnes 6. Ócska

HAHOTA☺ ☺

DECEMBERI

MEGFEJTÉSEK

1. Karácsony 2. Szilveszter3. Szeretet 4. ...ha a téli tájfölött Karácsony lehetnék 5.

Mákos kalács 7. Hárfa 8.

Gitár, idegi, telik, Ágika, ríkat9. tambura, trombi-ta, dob, citera, har-monika, cselló 10.

Advent 11. Ma Ka-rácsony napja, nemkell nekem hagy-ma, egye meg agazda, aki nekemadja.

Hogy hívják?– A japán taxist?– Kup-Lung.

�

– Az okos nagyszülõt?– Agymama.

�

– A külföldi birkapásztort?– Német juhász.

�

– Az orosz bírkózót?– Iván Gyepreteper.

�

– A jós legkisebb fiát?– Jóska.

�

– A kínai cigarettaárust?– Csak Csikk Van.

�

– A kínai óvodát?– Pelenkaleng Bilikong.

�

– Az arab fogorvost?– Blend Ahmed.

�

– A sivatagi kocsmát ?– Porozó.

�

– Péter Pán öccsét?– Marcipán.

�

– Hogy hívják az öregedõ-paripát?

– Már kopó ló.

1

2

3

4

5

6

1

2

3

4

1

2

3

4

5

6

7

8

6.

�

NNYYEERRTTEESSEEKKA NOVEMBERI REJTVÉNY-PÁLYÁZAT

megfejtése: fiáker, omnibusz, tandem, homok-futó. Könyvjutalmat nyertek: Csete Klára,Nagyszalonta; Bálint Orsolya, Kalotaszentki-rály; Szabó Alpár, Kovászna; a magyarlapádiIV. osztály; a marosludasi 1-es Iskola III. C, akolozsvári N. Titulescu Iskola III. D osztálya.

17

226655336644

8855

33883388!!

Fejtsd meg, mit rejt az SMS üzenet!�

Keresd meg a két kép közti 10 aprókülönbséget!

Marica Edinarajza, Brassó

Indulj az elsõ hóembertõl, és keress egy má-sikat, amelyiknek ugyanolyan a kalapja. Ha megta-láltad, keress egy következõt, amelyiknek egymásik apró, színes kiegészítõje épp olyan. Így ha-ladj végig a hóemberseregen, és közben olvasdsorba a hozzájuk tartozó betûket: megtudhatod,kik építették õket.

�

F E

R

K

Ó

I

T

SZ

EÉS

Adjon Isten az új évben nektek Napsugarasélményeket, nekünk tele postaládát. Köszönjük,hogy írtatok, kedves: Darvay Zsuzsa, BánTünde Barbara, Sárosi Áron, Kolozsvár; Bakó

Eszter, Jobbágytelke; Nagy Tímea Noémi, Brassó; Páll Brigitta,Csíkmenaság; Bacsadi Lilla, Szilágysomlyó; Péter Otniel, Magyar-lóna; Szigeti Dóra, Erõss Noémi, Nagyvárad; Varga Mátyás, Gyu-lakuta; Kis Márk, Érmihályfalva; Deák Barbara, Ianoº Abigél,Blatniczki Bianka Dóra, Szatmárnémeti; Berszán-Árus Dániel,Gyergyószentmiklós; Farkas Szilvia, Tolnai Bence, Szilágyfõke-resztúr; Kovács Kriszta, Arad; Temesvári Izabella, Végvár; DeákGabriella Mónika, Gyergyóújfalu; Gergely Anna, Csíkszentkirály;Petõ Orsolya, Magyarhermány; Birizdó Szabolcs, Csittszentiván;Vitályos Andrea, Kézdivásárhely; Szekeres Kinga, Dávid Adrienn,Burján Eszter, Marosvásárhely; Borbándi Zsuzsanna, Magyarla-pád; Firtos Norbert, Székelykeresztúr; Bartha Kinga, JózsaBoglárka, Torda; a gyergyószentmiklósi Vaskertes Iskola II. A, aKós Károly Iskola IV. A, a Fogarassy Mihály Iskola III. C; a csíksze-redai Petõfi Sándor Iskola III. A és C; a szatmárnémeti Hám JánosIskolaközpont III., az A. Popp Iskola II., a V. Lucaciu Iskola I.; a ma-rosvásárhelyi T. Vladimirescu Iskola IV. B, a G. Coºbuc GimnáziumIV. C, az Európa Gimnázium IV. E, a I. Cuza Gimnázium II. E; a szász-régeni A. Maior Gimnázium II. és III. B; a brassói Áprily Lajos Fõ-gimnázium III. B osztálya; a szabadkai IV. C; a csíkrákosi III.; a ma-gyarhermányi III.; a balavásári III.; a marosludasi III. C; az árpá-di III. B; a csíkfalvi IV.; a szamosardói IV.; a csíkkozmási IV.; a ko-vásznai III. B és C; a zabolai III. és IV. B; a csíkszentdomokosi II.B és IV. A; a magyarlapádi IV.; a szalárdi IV. B; a margittai IV. SbS;a szilágypaniti IV.; a hegyközszentimrei II. és IV. osztály; a bálvá-nyosváralji, a marosvécsi, a magyarvalkói kisiskolások.

!HHaavvoonnttaa

33 DDÍÍJJAATTssoorrssoolluunnkk kkii

1. Naptárváltás ideje van.Játsszunk váltás szavunkkal.Magyarázzátok meg, hogyanváltoztatja értelmét a követke-zõ összetételekben: levélvál-tás, szóváltás, hangváltás,színváltás, pengeváltás.

2. Írjátok le szótagolva a kö-vetkezõ szöveget:

Befészkelte magát a többikispingvin közé, és elaludt.Reggel megint elindul újkalandok felé.

3. Süllyed a helyesírás hajó-ja. Gyûjtsetek minél több j-velírott szót a tutajra és ly-nalírottat az uszályra.

Szólj,szám!

Novemberi megfejtések: 1.utas, utazás, utazik, utazó,utász, utca, úti, utcai, úttest, út-széli, útitárs, útiterv, útilapu, ut-cagyerek, utcaszerte, útvesztõ,úttörõ, utazóruha; 2. Csíkban,Bukarestben, Gyergyóban; Ke-resztúron, Udvarhelyen, Szent-egyházán, Budapesten; Gyõ-rött, Vácott; 3. jégvirág: az ab-lakra fagyott pára; hóvirág: fe-hér, koratavaszi virág; szóvirág:túldíszített kifejezés; mákvirág:a mák virága, büntetést érdem-lõ személy; borvirág: fehér hár-tya a bor tetején, pír az ittasember orrán.

Nyertesek: a marosvécsi

III. B; a tekerõpataki II. osztály;a brassói Áprily Lajos Fõgim-názium III. B osztálya.

LLEEVVEELLEEZZÕÕ

Kedves gyerekek!Vegyetek részt a Communitas Alapítvány rajzpá-

lyázatán, melynek címe: Ha varázspálcám lenne...Minden I–IV. osztályos kisdiák 1 darab, A4-es mé-

retû, szabadon választott technikával készült alkotás-sal nevezhet be a versenyre. 2010. január 20-ig akövetkezõ címre kell elküldeni: Communitas Alapít-vány, Str. Republicii nr. 60, 400489 Cluj Napoca.

Az alkotás hátoldalára írjátok rá: teljes neveteket, iskolátokat,osztályotokat, pontos lakcímeteket, tanítótok nevét, születésetekdátumát, telefonszámotokat.

A beérkezett munkákból kiállítást szervezünk, válogatástteszünk közzé honlapunkon illetve különbözõ nyomtatványokban.

A legjobb munkákat értékes díjakkal jutalmazzuk.

18

Novemberi „lila” megfejtések: Az öszvér, a bivaly, a láma, a strucc hátán is utaznak. A kerékgyártómester bognár, kerekes. A kegyetlen várúr a 12 legszebb lányt fogta be hintója elé. Kolumbusz Kristóf aSanta Maria fedélzetén jutott el Amerikába. A velencei csónak neve gondola. Egyik szekeret a szél, a má-sikat fogaskerék áttéttel a helyben járó ló hajtja. Nyertesek: Szabó Balázs és Márk, Kárásztelek; acsernátoni 3-as Iskola csapata; a nagybányai P. Dulfu Iskola III. C; a csíkszentdomokosi SárosútiIskola III. osztálya.

19

Szilágynagyfaluban az egyház és az iskola közös ünnepe azArany János Napok címû rendezvény, melyen versenyek, kiál-lítások, kulturális mûsorok sokasága zajlik. Mi, a III. C-sek arajzversenyen vettünk részt, melynek témája találós kérdések,közmondások ábrázolása volt. Kukoricahántás címmel mû-sort is adtunk elõ – írja Somogyi Piroska tanító néni.

A Bihar megyei Bene-dek Elek Mesemondóver-seny szervezõje a nagyvá-radi Juhász Gyula Isko-la. Farkas Mónika taní-tó néni képeket és a Napsugár-különdíjasok nevét is elküldtenekünk: Révész Balázs, Gáll Krisztina, Poca Szabolcs,Szabó Ivett, Búzási Gergõ, Nagyvárad.

Kovács Katalin tanító néni arról számolt be, hogyan idéztefel Benedek Elek alakját a margittai III. F. osztály: Elhoztuk aziskolába kedvenc könyveinket. Bemutattuk egymásnak. Hallgattukmeséit marosvásárhelyiszínészek tolmácsolásá-

ban. Megformáztuk meséinek szereplõit, tájait, és ezekbõl kiállí-tást rendeztünk. Nagyon sok mesét olvastunk és mondtunk. Anagyváradi versenyrõl díjakkal tértünk haza. Elek apó meséi-bõl jóság, szeretet, tisztaság árad. Emberré válásunkhoz, szépér-zékünk, anyanyelvünk fejlesztéséhez, erkölcsi felemelkedésünk-höz elengedhetetlen „tananyag”.

Az októberi Napsu-gár 17. oldalán szûr-mintát kellett rajzolnotok és kifestenetek. Akik vászonra má-solva ki is hímezték, könyvjutalmat kaptak: AsztalosKarola, Marosvásárhely; Farkas Mónika, Mezõbaj; SzõkeSzabina, Sepsiszentgyörgy; a marosfelfalui IV. B osztály.

Mi a CÓKMÓK? A tekerõpataki Tarisznyás MártonIskola lapja. Fodor Annamária tanító néni küldte el egypéldányát nekünk. A legjobban az tetszik benne, hogy kicsikés nagyok együtt szerkesztik.

A szatmárnémeti O. Goga Iskola III. B osztálya és Czepeczauer Katalin tanító néni elme-sélte, hogy az Õszanyó ünnepen iskolájuk minden diákja álarcot ölt, felvonuláson és versenyen veszrészt, õszi kézimunkákat, tortát, gyümölcssalátát készítenek, zenét hallgatnak.

Testvérosztályunk a gyergyószentmiklósi FogarassyMihály Iskolában almás sütivel, borvízzel, nagy szere-tettel fogadott. A gyergyói Tájmúzeumot, a székely Pia-cot, a marcipánkiállítást, az örmény templomot tekintet-tük meg. A játszóházban közösen szõtt rongyszõnyegetkiállítottuk az osztályban. Vasárnap a Csíki Kertben „ró-ka-vadászat” és foci várt. Az állomáson elbúcsúztunk,ígértük, hogy írunk egymásnak. Köszönjük gyergyói ba-rátainknak a felejthetetlen hétvégét!

Sebestyén Eszter és a sepsiszentgyörgyi Váradi József Iskola IV. B osztálya

20

...a konzervnyitót? Elsem hinnétek: egymástólfüggetlenül ketten isfeltalálták!

Az egyik „feltaláló” akiscsirke! A tojásbanolyan szûk a hely, hogynem tudja kopácsolni a héjat. Sebaj! A termé-szet „konzervnyitóval” látta el a kiscsirkét. Fel-sõ csõrkáváján kemény dudor, úgynevezett„tojásfog” van. Ezt feszíti neki a héjnak, s mi-közben teste elfordul, a tojásfog körülvágja ahéjat, és a kiscsirke már kint is van. A tojásfog– mivel már nincs többé szükség rá – pár óramúlva lehull.

A másik feltaláló a lucfenyõ-erdõkben élõkeresztcsõrû madár. Ráfüggeszkedik a to-bozra, csõrének keresztbe álló hegyével mintegy konzervnyitóval felpattintja a pikkelyeket,s nyelvével kiszedi a magokat. Akár hiszitek,akár nem – amint az emberek között is vannakjobbkezesek és balkezesek –, úgy a kereszt-csõrû madarak között is vannak „jobbcsõrûek”és „balcsõrûek”. Toboznyitogatás közben abalra görbülõ felsõ csõrkávájú madár máskép-pen „dolgozik”, mint a jobbra görbülõ csõrû.

A konzervnyitóvá alakult csõrnek elõnyei éshátrányai is vannak. Ilyen csõrrel mást nem le-het enni, csak fenyõmagot, ezért a keresztcsõ-rûekkel csak fenyõerdõkben találkozunk.Olyan ez, mintha ti egész életetekben csakmájpástétomkonzervet ennétek.

Ennek az egyoldalú kosztnak azonban elõ-nyei is vannak. Mivel a fenyõmag télen-nyárona madarak rendelkezésére áll, a keresztcsõrûtélen, akár –35°C-os hidegben is költ, termé-

szetesen vastag falú és jól kipárnázott fészek-ben, hogy a fiókák meg ne fagyjanak.

A papírvágó kést a gyík találta fel. Agyíktojás héja nem meszes és kemény, mint amadártojásé, hanem pergamenszerû. Ennekfelnyitásához elég a papírvágó kés, azaz a gyíkszájából elõmeredõ rövid, lapos fog, amelyikpercek alatt felhasítja a héjat, s a gyíkocskamár kint is van. Bizony nem nyerne szegénykea szépségversenyen! Képzeljétek el, hogy néz-nétek ki, ha fogaitok nem felülrõl lefelé és alul-ról felfelé nõnének, hanem vízszintesen elõremerednének ki a szátokból. Szerencsére ez arút „papírvágó” hamarosan kihull, hiszennincs már szükség rá.

KI TALÁLTA

FEL...

BITAY ÉVA

CSILLAG ISTVÁN rajzai

Novemberi megfejtés: A szélrózsa a világtá-jakat mutató csillag alakú ábra, a szellõrózsa fehérboglárkaféle. Könyvjutalmat nyertek: DeákGabriella, Gyergyóújfalu; Mircse Tamás,Székelykeresztúr; a szatmárnémeti MûvészetiLíceum III. B osztálya, a lövétei III. A osztály.

A frissen hullott hóbanaz állatok otthagyják láb-nyomukat. A farkas, ró-ka, nyúl, medve, õz kö-

zül melyik háromnak a nyo-ma látható itt?

KKIISSKKÓÓPPÉÉ

!HHaavvoonnttaa

33 DDÍÍJJAATTssoorrssoolluunnkk kkii

1.

2.

3.

22

Itt születtem

Magyarfülpös Szászrégentõl10 km-re, az Egres patakvölgyében terül el. A Mezõ-

ség kapujában fekvõ települést1291-ben említi elõször egy okiratPhilpus néven. Valamikor a Teleknevû határrészen éltek õseink,onnan költöztek le a fõút mellé.

A XIV. század elsõ felébõl szár-mazó levéltári adatokból kiderül,hogy Károly Róbert király 1319-ben 21 más faluval együtt Mihályfia Simon, somlyai és krassói is-pánnak adta. Még ez év júniusá-ban, a Kassánál vitézül harcolóFarkas fia Tamás mester, szerémi,bácsi és aradi ispán nyerte el. Aközépkorban rendre a Szécsényi, aSalgai, a Losonczi-Bánffy, Dezsõ-fi, a harinai Farkas és más csalá-doké, de királyi birtok is volt.

Magyarfülpös ma is álló, középkori templomának építési éve ismeretlen,azonban keletkezését, csúcsíves elemei alapján a XV. század másodikfelére tehetjük. Omladozó állapotából I. Rákóczi György fejedelem ésLorántffy Zsuzsanna fejedelemasszony pártfogásával Gáspár Miklóshozatta helyre 1642-ben. Mûértékeihez tartozott az 1912. májusi nagytornádóig az a festett kazettás mennyezet, melynek épen megmaradtrészeit Budapestre,a Nemzeti Múzeum-ba szállítottak.

A különálló ha-rangláb a XVIII.században készült,népi mesterek mun-

kája. A magas és nagy alapterületû toronygúla alakú, a toronysisak alatt õrtornáccal.A cinterem kapuja a XIX. századból való.

A falu legõsibb utcáját

záró református templom

A harangláb

Farsangtemetés

23

A falu lakosságának mindenkorialapvetõ foglalkozása a földmûve-lés és az állattenyésztés. Népessé-ge szerint vegyes: románok, ma-gyarok és romák lakják.

Az egyre apadó gyermeklétszámmiatt 1990-ben megszûnt a ma-gyar nyelvû oktatás a falunkban.2003-ban, a már létezõ Regenboog-Curcubeu-Szivárvány Egyházi Ala-pítvány segítségével sikerült mag-yar nyelvû óvodát létesíteni, ésújraindítani az alsó tagozatot, aho-

vá a magyarfülpösi gyerekek melléa szórványvidékrõl is jelentkeztek.

A multikulturális célt szolgáló Szivárvány-Házat 2002-ben adták át ünnepélyesen ahelybéliek és a Hollandiából érkezett vendé-gek jelenlétében. Jelenleg tízen járunk ideóvodába és tízen iskolába. A hét folyamánhatan bentlakásban laknak. Nagyon fontosszámunkra az anyanyelvünkön való tanulásés népi hagyományaink ápolása.

Számos tevékenységen, ünnepélyen ve-szünk részt. Idén több mint 120 városi paj-tást hívtunk meg a hagyományos farsangte-metésre. Jelmezbe öltözve szekereken mutat-tuk be a falut meghívottainknak. Elégettük aszalmabábut, majd jót buliztunk a Szivárvány-Ház nagytermé-ben. A nénik finom farsangi fánkkal és teával kínáltak meg. Atanító néni segítségével fonós jelenetet adtunk elõ, mezõségi táncot jártunk egy jótékonysági bá-lon. Az adományokat az új bentlakás befejezésére fordították, ami a Szivárvány-Ház tetõterébenkapott helyet. Megünnepeltük Március 15-ét, szívvel-lélekkel készültünk Anyák napjára. Mindennyáron megszervezzük a görgényi egyházmegye református gyerekei számára az egyhetes tábort.

Magyarul, németül, hollandul és angolul lehet ittalapfogalmakat játékosan megtanulni. Ugyanek-kor „kirándulunk” is. Nemcsak a fülpösi határt jár-juk be, távolabbra is elmerészkedünk. Utoljára Se-gesvárra látogattunk el.

Ha tehetitek, látogassatok el Magyarfülpösre!

A Szivárvány-Ház

Összeállították a magyarfülpösi

kisiskolások Bodor Vera tanító néni és

Costan Enikõ óvó néni segítségével

Reggeli torna a táborban

Március 15-ét ünnepeljük

24

A legjelentõsebb magyar impresszionista festõ, Szinyei Merse Pál 700éves múltú, nemzeti érzelmû nemesi családból származott. Nagyváradonérettségizett, néhány nyugati tanulmányutat leszámítva itthon alkotott.Számos aranyérmet és nagydíjat nyert Münchenben, Velencében, Berlin-ben, Rómában, élete legnagyobb kitüntetésének mégis azt tekintette,

hogy a Szépmûvészeti Múzeum még életében megnyitotta aSzinyei termet. A Lila ruhás nõt feleségérõl mintázta.

Csontváry Kosztka Tivadar huszonhét éves koráig patikusse-géd volt. Ekkor belsõ sugallatra – „Te leszel a világ legnagyobb nap-út-festõje!” – otthagyta állását, és hazai majd nyugati mesterektõlfestészetet tanult. Hazatérvesaját gyógyszertárat nyitott,és évekig dolgozott, hogy le-gyen pénze Keletre utazni.Ott festette legjelentõsebbképeit. Különc életvitele mi-att õrültnek tartották, képeikishíján elvesztek, mert örö-kösei a jó minõségû vászna-kat ponyvaként akarták elad-ni. Egy fiatal építész, Ger-

lóczy Gedeon az utolsó pillanatban vásárolta fel, és mentettemeg õket. Mintegy száz nagy mûve bizonyítja zsenialitását.Fölötte állt korának, s egy kicsit földi létünknek is. Sokattudott a lélek és a szellem titkairól, s ezt hatalmas értékûfestményeken és mély üzenetû írásokban mondta el.

Rippl-Rónai József is patikussegédként indult,hogy végül a késõ-impresszionizmus legjobb ma-gyar festõje legyen. Foltokból, pöttyökbõl építkezõsajátos stílusát „kukoricás”-nak nevezte el. Drámaihatású íróportrékat, önarcképeket festett. Piacsekbácsiról szóló so-rozata a polgáriélet derûjét sugá-rozza.

Ferenczy Károly, a 20. századi magyar festészet egyik legje-lentõsebb képviselõje, a magyar impresszionizmus mestere Ró-mában, Nápolyban, Münchenben, Párizsban tanult. A nagybá-nyai mûvésztelep egyik alapítója. Rendszeresen részt vett hazaiés külföldi kiállításokon. Nagy hatással volt a kortárs és az utá-na következõ festõnemzedékre. A napfény, az emberalak és arckifejezései foglalkoztatták leginkább. Képeit a szentendreiFerenczy Múzeumban õrzik.

Magyar festõk II.

Hollósy Simon iskolateremtõ festõmester. Köréje csopor-tosultak az újat akaró fiatal mûvészek. Münchenben magánis-kolát, Nagybányán 1896-ban többedmagával híres mûvészte-lepet alapított.

Thorma János is anagybányai mûvésztelepalapítója. 1919 után õ tar-totta a széthulló iskolábana lelket, mestere volt szá-mos fiatal festõnek. Aradivértanúk címû hatalmas

tablóját szülõvárosa,Kiskunhalas Múzeumaõrzi nagy tisztelettel ésbüszkeséggel.

Nagy Sándor a magyar szecesszió sokoldalú alkotója, kö-zösségszervezõ mestere volt. Ez az irányzat kedveli az erõsszíneket, a gazdag díszítést, a történelmi témákat, a népmû-vészetet. Hisz a mûvészet embernevelõ, társadalmat formá-ló szerepében, ezért igyekszik azélet minden pillanatának mûvészitartalmat adni. Nagy Sándor is szinteminden mûfajban alkotott.

Nagy István Csíkmindszent szü-lötte, a modern magyar festészet

egyik legegyénibb képviselõje. Mint-egy 4000 mûvét három ország képtá-rai õrzik. Fõleg pasztellkrétával ésszénnel rajzolt, hihetetlenül gyorsan.Témái: az erdélyi havasok, az alföldifalu, barázdált arcú parasztok.

A zsögödiek Nagy Imrére büszkék. A székely nép és tájnagy realista festõje legszívesebben szülõfalujában alkotott(napi hat órán át). Hamvait ottani mûtermének fala, legked-vesebb tárgyait, szalmakalapjait, utolsó ceruzarajzát, félbemaradt kompozícióját emlékkiállítás õrzi.

Victor Vasa-rely, akit a világaz optikai fes-tészet legnagyobb

alkotójaként tart számon, Vásárhelyi Gyõzõ névenPécsett látta meg a napvilágot. Franciaországbanlett ünnepelt festõ, reklámgrafikus. A számítógépesgrafikát sokkal megelõzve alkotta meg sajátosmûveit, melyek a színek és mértani formák ritmu-sából születnek.

Zsigmond Emese

25

26

Kedves gyerekek, társaim a kószálásban és a kíváncsiságban!Ugye ti is észrevettétek, milyen sokféle a világ? Országonkéntés koronként másképp építkeznek és harcolnak, másképp

esznek és öltözködnek, másképp írnak és muzsikálnak, másképpbeszélnek és imádkoznak az emberek.

Kukkintsunk be a világ régi és új templomaiba: lássuk, ki hogyanképzeli el, és szólítja meg Istent. Találunk furcsaságot a hit világábanis, de semmit sem szabad elítélnünk vagymegmosolyognunk, ami másnakszent. A közösségek érzékenyek

a hitükre, ha kell, meghalnak és sajnos ölnek is érte. Ezértdúlt és dúl ma is annyi vallásháború. De én azt mondom:csak az hívhatja Istent segítségül, aki védekezésbõlfog fegyvert. Aki mások ellen támad, tûzhet fél-holdat, csillagot vagy keresztet a zászlajára,valójában nem Istenért, csak a hatalomért küzd.

Isten nem öl, hanem életet ad, nem összekuszál, ha-nem rendet teremt. VAN. De fénye földi szemünknek lát-hatatlan, ezért csak találgatjuk, milyen lehet, és jobb híján sa-ját képünkre mintázzuk meg alakját.

A magyarok õsvallása igen közel állt a keresztény-séghez. Az Atyaisten, Jóisten, Öregisten név arra vall,hogy egyetlen szeretõ, védõ Teremtõben hittünk, aki-nek arcát a Nap, lelkét a Turul, életet adó és növelõ tár-sát a Boldogasszony testesítette meg. A kereszt a világés az idõ négyes osztását, az égig érõ világfa a földie-ket az égiek felé vezetõ utat jelképezte. Templomkupo-lánk a csillagos égbolt, papunk a táltos volt.

Ma már tudjuk, hogy asumér, az egyiptomi, a maja piramisok nemcsaksíremlékek, hanem templomok voltak, melyek aföldi létbõl az égiek felé irányították a lelket. Még

nem bizonyított, hogy kiépítette a Bosznia és Kínaterületén nemrég felfede-zett, minden eddiginél ré-gebbi piramisokat. Derovásírást találtak bennük. Ezek nyomok. A ti feladatotok bizonyítani: kivolt ez a piramisépítõ nép?

Az ókori egyiptomiak hite szerint a mindent betöltõóceánból elõször a föld emelkedett ki, ezen született megRé, a napisten, az õ gyermeke a többi isten (jó sokan vol-tak!). Az emberek megjelenése után az istenek láthatatlan-ná váltak, úgy irányították a világot helytartóik, a fáraók se-gítségével. Az örök élet hieroglifája, az ankh nem más,mint emberformájú kereszt. Az õskereszténységhez legkö-zelebb álló koptok ma is ezt a keresztet használják.

SSeeggííttss,, ééddeess IIsstteenneemm!!

27

Az ókori görög és római mitológia szoros ro-konságban van: szinte minden görög istennek vanrómai párja. A fõisten Zeusz – Jupiter, a szépségistennõje Afrodité – Vénusz, a bölcsességé Athéné– Minerva. A görög istenek lakhelye az Olüm-posz. Kalandos sorsuk gyakran összefonódik azemberekével, akik hatalmas, oszlopsoros templo-mokat építettek, és áldo-zatokat mutattak be tiszte-letükre.

A 4000 éves hinduizmus a legrégebbi a ma is élõ vallások közül. Aharmadik legnépesebb vallás. A hinduk istenek és istennõk sokaságáttisztelik, de fölöttük ott áll mint örök és változatlan lényeg, a brahma.

Ebbõl szakadt ki, és ide tér vissza minden te-remtett lélek, de addig többször újjá kellszületnie, akár állati alakban is, szenved-nie, okulnia és megtisztulnia. Az aszkétahindu szent, aki már közel áll a körfor-gásból való kiszálláshoz. A Gangesz aszent folyójuk, mely befogadja az el-hunytak hamvait, és lemossa azélõk bûneit. A jóga önfegyelmetfejlesztõ, vallásos tornagyakorlat.A mandala a világ rajzolt modellje,a mantra a szent fogalmak hang-jelképe. Ezeket ismételgetik végnélkül és dallamosan a hinduk,amikor imádkoznak.

A buddhizmust egy indiaikirályfi alapította, aki 2500 évvel ezelõtt hat évi szigorú böjt utánmegvilágosodott, elérte a nirvánát, és további éveit a tanításnak szen-telte. Tana szerint a földi élet szenvedés, melybõl a nyolcas ösvényvezet a szabadulásba, vagyis a nirvánába. A lótuszülésben mosolygó

Buddha-szobrok a templomokban,kolostorokban, szent helyeken és aházioltárokon is meditációra hívjáka buddhistákat. Ez az õ imájuk. Moz-dulatlan, elmélyült elmélkedés,mely elcsitítja a feszültségeket,egyetlen dologra összpontosítja csa-pongó gondolatainkat. A világon ma500 millió buddhista él, többségük atávol-keleti országokban. Lépcsõs tetejû templomaikatpagodának, harang alakú, csúcsos kegyhelyeiket sztúpánaknevezik. A buddhizmusnak több ága alakult ki, melyek közüla tibetieknek van legsanyarúbb sorsuk. A kínai kommunistahatalom üldözi, gyilkolja õket. Nagytekintélyû vezetõjük, adalai láma 1959 óta számûzetésben él.

Ganésa, az elefántfejû

isten nagy fülével

mindenki imádságát

meghallja

A 17 milliónyi zsidóság fele az Egyesült Államokban, negyede Iz-raelben, a többi a világ minden országában él. Õseik, a héberek Kö-zel-Keleten vándoroltak. Vallás-alapító prófétájuk, Ábrahám hitükszerint Istennel szövetséget kötött, s ezzel a zsidóságot kiválasztottnéppé tette. Óhéber nyelven írt szent köny-vük, a Tóra az Ószövetség elsõ öt fejezete,Mózes öt könyve. A Tórát ma sem nyomtat-ják, és kötik könyvbe, hanem tekercsekrekézzel írják. A zsidó templomot zsinagógá-

nak, a papot rabbinak hívják. A zsinagógába férfiaknak tilos kalap vagykis kerek sapka, sábeszdekli nélkül belépniük. Jelképük a hatágú Dá-vid-csillag, a hétkarú gyertyatartó, a menóra. Hétvégi ünnepnapjuk aszombat. A hitszabályok szerint elkészített, kóser ételeket esznek, disz-nóhúst, kagylót, rákot soha.

A világvallások közül a legfiata-labb, ám a leggyorsabban terjedõ aziszlám. A második legnagyobb vallás. Mohamed próféta1400 éves tanait fõleg az arab országokban, Közép-Keleten,Észak-Afrikában és Ázsiában követik. Mohamedánoknak,muzulmánoknak vagy muszlimoknak is hívják õket.Hitük szerint Isten, akit õk Allahnak neveznek 622-ben Mohamed prófétának kinyilatkoztatta akara-tát. Ezt az évet tekintik az idõ kezdetének.Naptáruk szerint most még csak a XIV.században járunk. Szent könyvük aKorán. Mekka és Medina, a két vá-ros, ahol Mohamed tanait terjeszte-ni kezdte, ma a muszlimok zarándok-helye. Ide életében legalább egyszer

mindenkinek el kell jutnia, hogy megpillanthassa a szent követ, a Kábát.Templomuk a gömbkupolás mecset, imatornyuk a minaret, ahonnan a müezzinimára hívja õket. Mezítláb, saját kis imaszõnyegükre leborulva, hangosan kiáltozvaimádkoznak. Jelképük a félhold csillaggal.

A szikh vallás követõi fõleg Indiában élnek. Vezetõjük a guru. A férfiak mindig turbánt viselnek.Zászlójukon a kör az örökkévalóságot és az összetartást, a kardok az igazság erejét jelképezik.

A taoizmus Kínában a legnépszerûbb. A jin-jang szimbólum a világ kétellentétes pólusának összhangját jelképezi. A taj csi a meditáció egyikformája: nagyon lassú, fegyelmezett mozdulatok sorozata.

Melyik valláshoz

tartoznak

a jelképek?

28

1. hindu 2. keresztény 3. zsidó

4. buddhista 5. szikh 6. taoista

7. muzulmán

A

B C

D

E F G

29

A 2000 éves kereszténység a világ legna-gyobb vallása. Lényege a szeretet, az ÚjSzövetség, melyet Isten az emberiséggelkötött Szent Fiának keresztáldozata és fel-

támadása által. Szakítvaaz Ószövetség „szemetszemért, fogat fogért”-törvényével, Jézus amegbocsátó szereteterejével váltja meg bûnei-tõl a világot. A kereszté-nyek szent könyve a Bib-lia, melynek Ótestamen-tuma, Mózes öt könyvemegegyezik a zsidó Tórá-val, Újtestamentuma pedig Jézus tanításait tartalmazza,

igaz, nem eredetiben, mert ezek elvesztek, hanem a négy evan-gélista és az apostolok közvetítésével.

A kereszténység sajnos nem egységes. Legtöbben a rómaikatolikusok vannak, központjuk Róma, egyházfõjük a pápa.Nagy templomaik a székesegyházak és bazilikák. A szerzetes-rendek barátpapjai és apácáikolostorokban élnek.

A görög keleti vagy ortodoxegyház székhelye Konstantiná-poly, feje a pátriárka. Soktor-nyú, hagymakupolás templo-mokban imádkoznak. Szentké-peik az ikonok. A keresztelõ akereszténnyé válás legfonto-sabb szertartása minden fele-kezetben.

A protestáns szó tiltakozót jelent. Luther Márton és Kálvin János bírálatai és re-formjai nyomán születtek meg a protestáns egyházak: a református, a lutherá-nus, az evangélikus, majd az anglikán, az unitárius, a baptista, a metodista, az ad-ventista egyház.

Magyarországon ma 231hivatalosan bejegyzettvallás mûködik, és na-

gyon sokan tagadják Isten létét.Zavart, kapkodó a felnõttek vilá-ga és sokaknak a hite is. De ti,gyerekek, még közel vagytok afényhez, amelybõl kiszakadta-tok. Titeket még tenyerén tart aJóisten. Kérjétek, hogy sose en-gedjen el.

Zsigmond Emese

30

Drága új év, drága új év,de jó, hogy beköszöntöttél.Csörög már az üveg, én is kántálni megyek.Kántám messze száll, cukorkát kapok, pénzt is eleget,aztán továbbmegyek.

Kovács Eszter, Kraszna

Amikor lehull a földre a hó,Minden oly szép, oly jó.A gyerekek is nagyon örülnek,S azonnal játszani mennek.A felnõttek is örülnekA hónak és a télnek.Szépen ragyognak a csillagok,Az utak is havasok.Birta Tamara Angéla, Kraszna

Az új évbengyertyaláng gyúljon szépen,sok hó hulljonez új esztendõben.A gyermekek mulassanaka vakációban,sok hóembert építseneka puha, fehér hóban.

Vizaknai Péter, Kraszna

Tamás Szilamér,Gyergyószentmiklós

Keresztes Nóra,Gyergyószentmiklós

Szigeti Szilvia, Tasnád

Tõtös Kinga, Szilágysomlyó

Balla Izabella, Gyergyóújfalu

�

�

Az osztállyal szánkózni men-tünk a közeli gyümölcsösbe.Az ereszkedõnek volt egyszöktetõs része, amin csak

Csibi Zsolt és én mentem, de egy mély szöktetõnélfelborultam, és a szánkó a lábamra esett. Nem lettsemmi más, csak egy kis horzsolás. Így történt a pén-teki szánkózás.

Dezsõ Roland, Gyergyószentmiklós

Havazott, havazott,Micimackó hógolyózott,Nyuszi ugrándozott,Vígan játszadozott,Hólabdát gyúrt Róbert Gida,Füles pedig összerakta.

Ábrahám Ákos, Balánbánya

Hull a hó, énés a barátaimszánkózunk.De a szánkózásmit sem ér,ha nincsen tél.

Télen a gyerekekvisítanak,örömükbena hóba huppannak.Semmiség, egygyereknek nemfáj semmi, nevetnek.

Sólyom Bernadett Nikoletta, Kraszna

Hull a hó, jön a hó!Nagyon havazik, jaj, de jó.Szánkózunk és mulatunk.Játszunk, szaladunk, jaj, de jó!Nagy pelyhekkel hull a hó,Nagyon szúszik a szánkó.

Mikola Beáta, Zilah

�

Irkafirka

31

NAPSUGÁR, gyermekirodalmi lap. Kiadja a NAPSUGÁR Kft. Szerkesztik: ZSIGMOND EMESE fõszerkesztõ,MÜLLER KATI képszerkesztõ. A szerkesztõség postacíme: 400462 Cluj, Bld. C. Brâncuºi nr. 202. ap. 101.,C.P.137. Telefon/fax: 0264/418001. Megrendelhetõ a szerkesztõség címén. E-mail: naps.sziv@napsugar.roHonlapszerkesztõ: KOMÁROMY LÁSZLÓ; www.napsugar.ro A lapok árát a következõ bankszámláravárjuk: Cont IBAN RO45RNCB0106026602080001 B.C.R., SUC. JUD. CLUJ S.C. NAPSUGÁR– EDITURA SRL. CUI: 210622 Készült a kolozsvári TIPO OFFSET Kft. Nyomdájában. ISSN 1221-7751 Ára 2,5 lej

Címlap: SZABÓ ZELMIRA

Sinkó Zoltán, Sárvásár

Péter Rita, Csíkszereda

Erdei Pötyike, Köröstárkány

�

Vágjátok ki, és

ragasszátok

nevetek mellé

a gyûjtõlapra.

JANUÁR

�

Sok gyerek szánkózni készül, még anagyok is síznek. Boldogan játszanak,amíg a tavasz el nem jön. Eltelt egynap, a hó nagyobb lett, sok gyerekörült a nagy hónak, egy gyerek szán-kózni sietett, az édesapja is vele ment.Boldogan szánkóznak az édesapja ésa fia. Izsány Botond, Zabola

Sapka kerül a fejemre,Vastag zokni a lábamra,Kesztyû a kis kezemre,Nehéz táska a vállamra,Így indulok iskolába.Ott majd sokat tanulok,Szüneteken kiszaladok.Hull a hó, szállingózik,A kisgyerek sokat játszik.

Hadnagy Káren, Dicsõszentmárton

Szakad a hó nagy pelyhekben,Farkas kóborol a hegyekben.Keresi a zsákmányát,De nem találja, csak róka komáját, Aki éppen nyulat kerget,De nem talál, csak egy szem kölest.

Mali Réka, Vámfalu

Hullatja a hó nagy pelyhét,Két ujjnyira belepte a házak tetejét.Belepi a fákat és a földet,A gyermekek ennek nagyon örülnek.Hogyne örülnének,Hiszen nagyon jó,Mikor a földre hull a fehér hó,És gyorsan repül a szánkó.

Mali Eszter Andrea, Vámfalu

Téli madarak ülnek a fán.Búsan éneklik: „Szép volt a nyár!”De jött a tél, s mit tehetnek érte?Nem tesznek mást: állnak elébe.Hidegben elbújnak, Éhségben magot keresnek,S ellenállnak a téli hidegnek.

Mali Imre Gergely, Vámfalu

Itt a tél!Hideg éj!Minden tiszta

hófehér.Hull a hó!Szalad a szánkó!Ó, hogy elmúlt

a vakáció!

Petõ Tilda, Vámfalu

Tél, tél, hideg tél,Hullik a hó, süvít a szél.Tél, tél, hideg tél,Gyermekeknek öröm légy!Hadnagy Ilma,

Dicsõ-szentmárton Szász Szilárd, Csíkszentdomokos

E lapszám támogatói:

Irkafirka

Jakab Júlia, Szabó Richárd, Bárocz Bettina,Tordaharasztos

Égetõ Tamás, Marosvásárhely

Erdélyi Izabella,Szatmárnémeti

Petronijevity Dimitrije,Szabadka

Szabó Róbert, Tordaharasztos

MMaasszzaatt MMûûvvéésszz

KIÁLLÍTÁSA

Háttér: Gere Enikõ Noémi,Kézdivásárhely