a toldy ferenc gimnÁzium biolÓgia egÉszsÉgtan · trópusi eredetű. milyen ápolási igényben...
TRANSCRIPT
A TOLDY FERENC GIMNÁZIUM
BIOLÓGIA – EGÉSZSÉGTAN
TANTERVE
Készült a C típusú kerettanterv alapján
BEVEZETÉS
A tematikai egységek beosztása:
8. évfolyam (heti 3 óra)
Tematikai egység címe óraszám
Az élővilág működése, fenntartható fejlődés 12
Csapadékhoz igazodó élet a forró éghajlati övezetben 9
Az élővilág alkalmazkodása a négy évszakhoz 9
Az élővilág alkalmazkodása a hideghez 4
Az élővilág alkalmazkodása a világtenger övezeteihez 3
Részekből egész 8
Élet a mikroszkóp alatt – Mikrobiológia 10
A Föld benépesítői: a gombák és a növények 34
A Föld benépesítői: az állatok - gerinctelenek 19
Összesen 108
9. évfolyam (heti 2 óra)
Tematikai egység címe óraszám
A Föld benépesítői: az állatok - gerincesek 15
Az állatok viselkedése 8
Kapcsolatok az élő és élettelen között (Ökológia) 9
Másfélmillió lépés Magyarországon 7
Sejtjeinkben élünk – A sejt felépítése és működése 11
Elválaszt és összeköt – A bőr 4
Erő és ügyesség – mozgás és testalkat 6
Ételek és életek – A táplálkozás 12
Összesen 72
10. évfolyam (heti 2 óra)
Tematikai egység címe óraszám
Jó a levegő? – A légzés 6
Szívből szívbe – nedvkeringés, belső környezet 12
Védelmi vonalaink – Az immunrendszer 6
Új kezdetek – Szaporodás, szexualitás 16
A vérünkben van? – A hormonális szabályozás 8
Elemi idegjelenségek, érzékszervek 12
Harcolj vagy fuss! – Az idegrendszer 12
Összesen 72
11. évfolyam (heti 2 óra)
Tematikai egység címe óraszám
A sejtet felépítő anyagok, anyagcsere 10
Megfejthető üzenetek – Molekuláris genetika 12
Nemzedékről nemzedékre – Az öröklődés törvényei 12
Az élet lehetőségei 10
Kibontakozás – a biológiai evolúció 12
Az ember egyéni és társas viselkedése 8
Gazdálkodás és fenntarthatóság 8
Összesen 72
Az A változatú kerettantervre írt tankönyvek használhatók (8. és 9. évfolyamon a Biológia
10., 10. évfolyamon a Biológia 11, 11. évfolyamon pedig a Biológia 12.).
8. évfolyam
A biológia tantárgy tartalma a természettudományos műveltség sajátos és egyben szerves
része. Különös jelentőségét az adja, hogy az élő természettel foglalkozik, amelynek része a
társadalomban élő, tanuló ember is. Az e kerettantervben szereplő biológia tantárgy
témakörei, és azok feldolgozási módjai a Nat azon törekvésére építenek, amely szerint a
természettudományokban való alapvető jártasság nemcsak az orvosok, mezőgazdászok,
környezetvédők, biológusok és a szaktudósok, hanem minden ember számára fontos. A
biológia tanulása által a diákok nemcsak az élő természet szépségét és változatosságát, de
saját szervezetük működését is megismerik, miközben egyre jobban megértik a természeti
törvényszerűségeket, a jelenségek hátterében zajló folyamatokat és a közöttük lévő
összefüggéseket.
Az általános iskolai biológia az alsó tagozatos környezetismeret, illetve az 5–6.
évfolyamon tanult természetismeret tantárgy folytatása, de azoktól eltérően már csak az élők
világával foglalkozik. A tantárgy tanulásának fontos feladata a természetről és az emberről, a
kettő kapcsolatáról való szemlélet formálása, a diákok egészséges életmódjának és
környezettudatos magatartásának alakítása.
Annak érdekében, hogy diákok nyitottak legyenek a világra, tudjanak tapasztalati
tényekből következtetéseket levonni, felismerjék a problémákat, keressék azok okait, és
életkoruknak megfelelő válaszokat fogalmazzanak meg a felvetődött kérdésekre, a biológia
tanulása során a mindennapi életben tapasztalható jelenségekből, problémákból kiindulva kell
eljutni a megoldáshoz szükséges ismeretekhez, és azok alkalmazásához.
A tartalmak egy része lehetőséget ad a társadalom és a gazdaság aktuális problémáinak
felismerésére és értelmezésére, az aktív és felelős állampolgári magatartás gyakorlására.
A célok megvalósításához elengedhetetlen, hogy a tanulók aktívan részt vegyenek az
ismeretszerzés folyamatában. Ehhez megfelelő motiváció, tanulási környezet és az (inter)aktív
tanulási formákat támogató tanulásszervezés szükséges, amelynek során folyamatosan
fejlődik a természettudományos gondolkodáshoz nélkülözhetetlen megfigyelőképesség, a
könyvtári és más információforrások használata, az információk rögzítésének és felidézésének
képessége. Ennek során alakul a diákok egyéni tanulási stílusa és együttműködési képessége,
megtanulnak másokkal együttműködni és csoportban tanulni.
A 7–8. évfolyamon a diákoknak az élővilág és az élőlények iránti szeretetére és
kíváncsiságára építve – a fiatalabb korra jellemző – közvetlen megfigyelésen és
tapasztalatszerzésen alapuló, többnyire leíró jellegű tudásépítés mellett egyre erőteljesebben
jelenik meg az absztrakt gondolkodás fejlesztése. A természet szépségére, az élővilág
„érdekes dolgaira” történő rácsodálkozás a kíváncsiság kielégítése és fenntartása mellett
azokat a pozitív érzelmeket mozgósítja, melyek motiváló hatása a tanulás fáradtságosabb
szakaszain is átsegíti a tanulót.
A tanítás-tanulás folyamatát a fejlesztő értékelés segíti, amely támogatja a tanulónak a
tanulás folyamatában való aktív részvételét, segíti a reális önismeret alakulását és az önálló
tanulási stratégiák kiépítését.
A tananyag a természet leíró megismeréséből kiindulva fokozatosan halad a
jelenségek hátterében lévő általános természeti törvények felismerése, a természetben lévő
kölcsönhatások megismerése és megértése felé. A Föld nagy tájai zonális életközösségeinek
megismerése során, a biomok jellegzetes élőlényeinek megismerése által világossá válnak a
fajok elképesztő sokfélesége mögött rejlő alapvető törvényszerűségek: a testfelépítésnek és a
működésnek, illetve az állati viselkedésnek a környezeti feltételekhez való alkalmazkodása.
Példák sorozatán keresztül derül fény az életközösségek felépülésének törvényszerűségeire, és
a fajok közötti kapcsolatok különböző típusainak megismerésére. Sor kerül a fajok
sokféleségében való rendszerezés szükségszerűségének belátására és a tudományos
rendszerezés alapjainak a megismerésére.
A növény- és állatrendszertan tanulmányozása során fejlődik a tanulók
rendszergondolkodása, amely a saját tanulási stratégia kialakítását is támogatja. Az élővilág
sokféleségének és szépségének meglátása, az e sokféleségben való eligazodás képessége
segíti a természet, és annak evolúciós szempontból különös értéket jelentő sokféleségének
megőrzése iránti felelősségérzet alakulását. A nagy élőlénycsoportok egészségügyi és
gazdasági jelentőségének, az ökológiai rendszerek megóvásának és fenntartásuk gyakorlati
teendőinek megismerése nemcsak a természettudományos kompetenciát, hanem a
környezettudatos gondolkodáson alapuló felelős állampolgári magatartás alakulását is
fejleszti.
Az egyedekből álló szerveződés, valamint az egyedek jellemzésének és működési
sajátosságainak a megismerését az egyed alatti szerveződési szintek megismerése követi: a
struktúra és a funkció közötti kapcsolat megvalósulása a sejtekben és a szövetekben, a
növényi és az emberi szervekben, szervrendszerekben.
A környezettudatosság és a fenntarthatóság tantárgyakon átívelő nevelési feladat,
amely karakteresen kötődik a természettudományos tárgyakhoz és azok közt a biológiához.
Megvalósítása leginkább az életközösségekkel és az emberrel foglakozó tematikus
egységeknél hangsúlyos.
A tudományos megismerés során nemcsak a „mi van a természetben?”, hanem „miért
éppen úgy van?” kérdésre is szükséges keresni a választ. Több témakör tartalma ad
lehetőséget arra, hogy a tanulók tervezett megfigyeléseket, kísérleteket, méréseket
végezzenek, és tapasztalataikról feljegyzéseket készítsenek. A balesetmentes kísérletezés
fegyelemre szoktat, miközben fejleszti a megfigyelés és az elemzés képességét. Az önálló
tanulás megvalósítását segítik a gyűjtőmunkára épülő, prezentációval is kísért kiselőadások és
projektek, melyek információhordozók alkalmazására és természettudományi témájú
ismeretterjesztő források keresésére, követésére, értelmezésére épülnek. A tudomány
gyakorlati alkalmazásának felelősségét az egészség, a természeti erőforrások és a környezeti
rendszerek állapotának kontextusában helyezzük el.
Az ember megismerése és egészsége fejlesztési feladataihoz kapcsolódó tartalmaknak
és tevékenységeknek meghatározó szerepük van a kamaszok reális önismeretének
alakításában. Nevelési feladataink súlypontjai a testi-lelki egészségre, a családi életre
nevelésre, az önismeret és a társas kultúra fejlesztésére és a fenntarthatóságra koncentrálnak.
Szándékainknak azonban van erkölcsi–állampolgári vetülete is, azaz az önmaga
cselekedeteiért és azok következményeiért viselt felelősség tudatával rendelkező személyiség
alakítása.
8. évfolyam
Tematikai egység/
Fejlesztési cél
1. Az élőlények változatossága I.
A fenntartható fejlődés
Órakeret
12 óra
Előzetes tudás Életközösségek anyag- és energiaforgalma, az élőlények közötti
kölcsönhatások.
A tematikai egység
nevelési-fejlesztési
céljai
Az élővilág sokféleségének mint értéknek felismerése. Az emberi
szükségletek kielégítésének környezeti következményei, veszélyei
feltárása során a globális problémákról való gondolkodás
összekapcsolása a lokális, környezettudatos cselekvéssel.
Problémák, jelenségek,
gyakorlati alkalmazások,
ismeretek
Fejlesztési követelmények Kapcsolódási pontok
Problémák, jelenségek, gyakorlati
alkalmazások:
A Föld globális problémái:
túlnépesedés – a világ élelmezése,
fogyasztási szokások –, anyag- és
energiaválság,
környezetszennyezés (levegő, víz,
talaj), a környezet leromlása.
Konkrét példák a biológiának és
az orvostudománynak a
mezőgazdaságra, az
élelmiszeriparra, a népesedésre
gyakorolt hatására.
A fenntarthatóság fogalma, az
egyéni és közösségi cselekvés
lehetőségei a fenntarthatóság
érdekében.
Önálló kutatómunka: a környezet
(víz, talaj, levegő) szennyezésével
kapcsolatos problémák. A
hulladékválság.
Kutatómunka: nemzetközi
törekvések a környezetszennyezés
megakadályozására, illetve a
környezeti terhelés csökkentésére.
Az ember természeti
folyamatokban játszott
szerepének kritikus vizsgálata
példák alapján.
Az életközösségek stabil
állapotait megzavaró hatások és a
lehetséges következmények
azonosítása.
A környezeti kár, az ipari és
természeti, időjárási katasztrófák
okainak elemzése, elkerülésük
lehetőségeinek bemutatása.
Az ismeretszerzés eredményeinek
bemutatása, mások
eredményeinek értelmezése,
egyéni vélemények
megfogalmazása.
Matematika:
táblázatok, rajzos
modellek, diagramok,
grafikonok leolvasása,
megértése.
Fizika:
Az energia-
megmaradás elvének
alkalmazása.
Az energiatermelés
módjai, kockázatai.
Természeti
katasztrófák. Viharok,
földrengések,
szökőhullámok.
Magyar nyelv és
irodalom: szövegértés
– a szöveg egységei
közötti tartalmi
megfelelés
felismerése;
szövegben elszórt,
egyértelműen
megfogalmazott
információk
azonosítása,
összekapcsolása,
rendezése.
Kulcsfogalmak/
fogalmak Fenntarthatóság, túlnépesedés, globális felmelegedés, savas esők
Tematikai egység/
Fejlesztési cél
2. Az élőlények változatossága II.
Csapadékhoz igazodó élet a forró éghajlati övezetben
Órakeret
9 óra
Előzetes tudás
Az éghajlat elemei, talaj (humusz), éghajlati övezetek, a környezeti
tényezők hatása az élőlényekre, táplálkozási lánc, a víz körforgása a
természetben.
A tematikai egység
nevelési-fejlesztési
céljai
A rendszerszemlélet fejlesztése az élővilág és a környezet
kapcsolatának, az életközösségek szerkezetének, időbeni változásának
elemzése során.
Az életközösségek belső kapcsolatainak megértése az élőlények közötti
kölcsönhatások típusain keresztül.
Az életközösségek veszélyeztetettségének felismerése, a lokális
környezetszennyezés globális következményeinek feltárása.
Problémák, jelenségek,
gyakorlati alkalmazások,
ismeretek
Fejlesztési követelmények Kapcsolódási pontok
Problémák, jelenségek,
gyakorlati alkalmazások:
Hogyan határozzák meg az
élettelen környezetei tényezők az
élőket, az élők az élőket, az
élettelen az élőket, az élettelen az
élettelent?
Miért elképzelhetetlen az élet a
Földön víz nélkül?
Szobanövényeink egy része
trópusi eredetű. Milyen ápolási
igényben nyilvánul ez meg (pl.
orchideák, broméliák, kaktuszok,
filodendron)?
Milyen következményekkel jár az
erdők kiirtása?
Ismeretek:
A környezeti tényezők (fény,
hőmérséklet, levegő, víz, talaj)
hatása a növényzet kialakulására.
A víz szerepe a földi élet
szempontjából (testalkotó, élettér,
oldószer).
Példák az élőlényeknek a magas
hőmérséklethez való
alkalmazkodására.
Az életközösségek vízszintes és
függőleges rendeződése mint a
környezeti feltételek optimális
kihasználásának eredménye.
A forró éghajlati övezet
jellegzetes biomjainak jellemzése
(területi elhelyezkedés,
kialakulásuk okai, főbb növény-
és állattani jellemzői).
Példák a növények környezethez
való alkalmazkodására
(szárazságtűrő, fénykedvelő,
árnyéktűrő).
Példák a víz fontosságára.
A magas hőmérséklet mellett a
csapadék mennyiségéhez, illetve
eloszlásához való alkalmazkodási
stratégiák (testfelépítés, életmód,
élőhely és viselkedés) bemutatása
néhány jellegzetes forró éghajlati
növény és állat példáján
keresztül.
Az élővilággal kapcsolatos térbeli
és időbeli mintázatok
magyarázata a forró éghajlati
övezet biomjaiban.
A kedvezőtlen környezet és a
túlélési stratégiákban
megnyilvánuló alkalmazkodás
felismerése.
Táplálkozási lánc összeállítása a
forró éghajlati övezet biomjainak
jellegzetes élőlényeiből.
A trópusokról származó
gyümölcsökkel és fűszerekkel
kapcsolatos fogyasztási szokások
elemzése.
Projektmunka lehetősége: a forró
éghajlati övezetben megvalósuló
emberi tevékenység (az
ültetvényes gazdálkodás, a
fakitermelés, a vándorló-égető
földművelés, a vándorló
állattenyésztés, túllegeltetés, a
Földrajz:
A Föld gömb alakja és
a földrajzi övezetesség,
a forró éghajlati öv.
Tájékozódás térképen.
Matematika:
modellezés;
összefüggések
megjelenítése.
Kémia:
a víz szerkezete és
jellegzetes
tulajdonságai.
Történelem, társadalmi
és állampolgári
ismeretek:
A tengeren túli
kereskedelem
jelentősége
(Kolumbusz Kristóf)
Fajok közötti jellegzetes
kölcsönhatások (együttélés,
versengés, élősködés,
táplálkozási kapcsolat) a trópusi
éghajlati övezet
életközösségeiben.
Az élőhelyek pusztulásának, azon
belül az elsivatagosodásnak az
okai és következményei.
túlzott vadászat, a gyors
népességgyarapodás) hatása a
természeti folyamatokra;
cselekvési lehetőségek felmérése.
Az elsivatagosodás
megakadályozásának lehetőségei.
Kulcsfogalmak/
fogalmak
Környezeti tényező, életfeltétel, tűrőképesség, környezethez való
alkalmazkodás; szintezettség, mintázat, trópusi esőerdő, erdős és füves
szavanna, trópusi sivatag, elsivatagosodás; versengés, együttélés, élősködés
Tematikai egység/
Fejlesztési cél
3. Az élőlények változatossága III.
Az élővilág alkalmazkodása a négy évszakhoz
Órakeret
9 óra
Előzetes tudás A környezeti tényezők hatása az élőlényekre, az éghajlat elemei és
módosító hatásai, éghajlati övezetek, táplálkozási lánc.
A tematikai egység
nevelési-fejlesztési
céljai
Életközösségek felépítésének és belső kapcsolatrendszerének
megismerése megfigyelések és más információforrások alapján.
Az élőlények alkalmazkodásának bizonyítása a testfelépítés, életmód,
élőhely és viselkedés kapcsolatának elemzésével.
Problémák, jelenségek,
gyakorlati alkalmazások,
ismeretek
Fejlesztési követelmények Kapcsolódási pontok
Problémák, jelenségek,
gyakorlati alkalmazások:
Hogyan változik a rét vagy a park
füve a nyári szárazságban, illetve
eső után?
Ismeretek:
A természetes növénytakaró
változása az Egyenlítőtől való
távolság függvényében.
A mérsékelt övezet környezeti
jellemzői.
A mérsékelt éghajlati övezet
biomjainak (keménylombú erdők,
mérsékelt övi lombhullató
erdőségek, füves puszták, tajga)
jellemzése (földrajzi helye,
legjellemzőbb előfordulása,
környezeti feltételei, térbeli
szerkezete, jellegzetes növény- és
állatfajai).
A környezeti tényezők és az
élővilág kapcsolatának
bemutatása a mérsékelt övi
biomok néhány jellegzetes
élőlényének példáján.
A környezeti tényezők élővilágra
gyakorolt hatásának értelmezése
a mérsékelt övezeti (mediterrán,
kontinentális, tajga)
erdőtársulások
összehasonlításával.
A megismert állatok és növények
jellemzése (testfelépítés, életmód,
szaporodás) csoportosítása
különböző szempontok szerint.
Példák az állatok közötti
kölcsönhatásokra a jellegzetes
hazai életközösségekben.
A lakóhely közelében jellegzetes
természetes és mesterséges
életközösségek összehasonlítása.
Az ember és a természet sokféle
kapcsolatának elemzése
Földrajz:
Mérsékelt övezet,
mediterrán éghajlat,
óceáni éghajlat,
kontinentális éghajlat,
tajgaéghajlat,
függőleges földrajzi
övezetesség.
Időjárási jelenségek, a
földfelszín és az
időjárás kapcsolata,
légköri és tengeri
áramlatok (Golf-
áramlat,
szélrendszerek).
Csapadékfajták.
Vizuális kultúra:
formakarakterek,
formaarányok.
Magyar nyelv és
irodalom: Szövegértés
Az élőlények közötti
kölcsönhatások néhány
jellegzetes hazai társulásban
(erdő, rét, víz-vízpart).
Az ember természetátalakító
munkájaként létrejött néhány
tipikus mesterséges
(mezőgazdasági terület, ipari
terület, település) életközösség a
Kárpát-medencében.
A környezetszennyezés jellemző
esetei és következményei
(levegő, víz, talajszennyezés).
Invazív és allergén növények
(parlagfű).
csoportmunkában:
– A természetes élőhelyek
pusztulásának okai (pl. savas
eső, fakitermelés, az
emlősállatok túlzott
vadászata, felszántás,
legeltetés, turizmus) és
veszélyei; a fenntartás
lehetőségei.
– Aktuális
környezetszennyezési
probléma vizsgálata.
– Az invazív növények és
állatok betelepítésének
következményei.
– Gyógynövények
felhasználásának, az allergén
növények ellen való
védekezés formáinak ismerete
és jelentőségének felismerése
A lakókörnyezet közelében lévő
életközösség megfigyelése: a
levegő-, a víz- és a
talajszennyezés forrásainak, a
szennyező anyagok típusainak és
konkrét példáinak megismerése,
vizsgálata.
Lehetséges projektmunka: helyi
környezeti probléma felismerése,
a védelemre vonatkozó javaslat
kidolgozása.
– a szöveg egységei
közötti tartalmi
megfelelés felismerése;
a szöveg elemei közötti
ok-okozati, általános-
egyes vagy kategória-
elem viszony
magyarázata.
Petőfi: Az Alföld.
Matematika:
Algoritmus követése,
értelmezése, készítése.
Változó helyzetek
megfigyelése; a
változás kiemelése
(analízis). Adatok
gyűjtése, rendezése,
ábrázolása.
Kulcsfogalmak/
fogalmak
Keménylombú erdő, mérsékelt övi lombhullató erdő, füves puszta, tajga,
nyitvatermő, zárvatermő
Tematikai egység/
Fejlesztési cél
4. Az élőlények változatossága IV.
Az élővilág alkalmazkodása a hideghez
Órakeret
4 óra
Előzetes tudás Éghajlati övezetek, környezeti tényezők, életfeltételek, a fajok közötti
kölcsönhatások típusai
A tematikai egység
nevelési-fejlesztési
céljai
Az élővilág sokféleségének, mint értéknek felismerése. A szárazföldi
életközösségek anyag- és energiaáramlása és az egyensúlyi állapot
közötti összefüggés megértése.
Problémák, jelenségek,
gyakorlati alkalmazások,
ismeretek
Fejlesztési követelmények Kapcsolódási pontok
Problémák, jelenségek, gyakorlati
alkalmazások:
Miben hasonlít a sivatagi, illetve
a hideg égövi állatok túlélési
Az extrém környezeti
feltételekhez (magas és alacsony
hőmérséklet, szárazság) való
alkalmazkodás eredményeként
Földrajz:
hideg övezet, sarkköri
öv, sarkvidéki öv.
stratégiája?
Milyen veszélyekkel jár a globális
fölmelegedés a sarkvidékek és az
egész Föld élővilágára?
Ismeretek:
A hideg éghajlati övezet
biomjainak (tundra, sarkvidék)
jellemzése az extrém környezeti
feltételekhez való alkalmazkodás
szempontjából.
A magashegységek környezeti
viszonyai, élővilága (függőleges
övezetesség)
A hőmérséklet, a csapadék és a
fény szerepe a szárazföldi
életközösségek övezetességének
kialakításában.
A szárazföldi életközösségek
anyag- és energiaforgalma.
kialakuló testfelépítés és életmód
összehasonlítása a hideg és a
trópusi övben élő élőlények
példáin.
A megismert élőlények
csoportosítása különböző
szempontok szerint.
Táplálkozási lánc, hálózat
összeállítása a hideg övezet
élőlényeiből.
Az életközösségek, a bioszféra
stabil állapotait megzavaró
hatások és a lehetséges
következmények azonosítása.
Az ismeretszerzés eredményeinek
bemutatása, mások
eredményeinek értelmezése,
egyéni vélemények
megfogalmazása.
Matematika:
táblázatok, rajzos
modellek, diagramok,
grafikonok leolvasása,
megértése.
Fizika:
Az energia-
megmaradás elvének
alkalmazása.
Az energiatermelés
módjai, kockázatai.
A Nap
energiatermelése.
Időjárási jelenségek, a
földfelszín és az
időjárás kapcsolata.
Magyar nyelv és
irodalom: szövegértés
– a szöveg egységei
közötti tartalmi
megfelelés
felismerése;
szövegben elszórt,
egyértelműen
megfogalmazott
információk
azonosítása,
összekapcsolása,
rendezése.
Kulcsfogalmak/
fogalmak Termelő, fogyasztó, lebontó, tundra
Tematikai egység/
Fejlesztési cél
5. Az élőlények változatossága V.
Az élővilág alkalmazkodása a világtenger övezeteihez
Órakeret
3 óra
Előzetes tudás Éghajlati övezetek, vizek-vízpartok élővilága; környezeti tényezők,
életfeltételek, a fajok közötti kölcsönhatások típusai
A tematikai egység
nevelési-fejlesztési
céljai
Az élővilág sokféleségének mint értéknek felismerése. A
világtengerek környezeti feltételei és élővilága közötti kapcsolat
megértése. A környezet és az élőlények testfelépítése közötti
összefüggések felismerése.
Problémák, jelenségek,
gyakorlati alkalmazások,
ismeretek
Fejlesztési követelmények Kapcsolódási pontok
Problémák, jelenségek, gyakorlati
alkalmazások:
Miben mások a szárazföldi és a
vízi élőhelyek környezeti
Önálló kutatómunka: a
világtengerek szennyezésével
kapcsolatos problémák.
A megismert élőlények
Földrajz:
tengerek, óceánok
Matematika:
feltételei?
Ismeretek:
A tenger mint élőhely: környezeti
feltételei, tagolódása.
A világtengerek jellegzetes
élőlényei mint a vízi környezeti
feltételekhez való alkalmazkodás
példái.
Az életközösségek belső
kapcsolatai, az élőlények közötti
kölcsönhatások konkrét típusai.
Az életközösségek pusztulásának
okai: a túlzott halászat, a
bálnavadászat, a szennyvíz, a
kőolaj, a turizmus
következményei.
csoportosítása különböző
szempontok szerint.
Táplálkozási lánc és hálózat
összeállítása a tengeri
élőlényekből.
Példák a fajok közötti
kölcsönhatásokra a tengeri
életközösségekben.
A tengeri életközösségek stabil
állapotait megzavaró hatások és a
lehetséges következmények
azonosítása.
táblázatok, rajzos
modellek, diagramok,
grafikonok leolvasása,
megértése.
Fizika:
Az energia-
megmaradás elvének
alkalmazása.
Az energiatermelés
módjai, kockázatai.
Természeti
katasztrófák. Viharok,
földrengések,
szökőhullámok.
Magyar nyelv és
irodalom: szövegértés
– a szöveg egységei
közötti tartalmi
megfelelés
felismerése;
szövegben elszórt,
egyértelműen
megfogalmazott
információk
azonosítása,
összekapcsolása,
rendezése.
Kulcsfogalmak/
fogalmak
Plankton, egysejtű, moszatok, szivacsok, csalánozók, rákok, fejlábúak,
cetek, fókák
Tematikai egység/
Fejlesztési cél 6. Részekből egész
Órakeret
8 óra
Előzetes tudás A növények és az állatok testfelépítése; táplálkozási lánc; szaporodási
típusok a növény- és az állatvilágban.
A tematikai
egység nevelési-
fejlesztési céljai
A rendszerszemlélet fejlesztése rendszer és környezete kapcsolatának
elemzésén keresztül.
A rész és egész viszonyának felismerése az élő egységes egész és a
benne összehangoltan működő szerveződési szintek összefüggésében.
A növényi és az állati sejt hasonlóságainak megállapításával a természet
egységére vonatkozó elképzelések formálása.
Az ember természetben elfoglalt helye a természetben megjelenő
méretek és nagyságrendek érzékeltetésével.
A sejtszintű és a szervezetszintű életfolyamatok összekapcsolása a
növényi sejt és növényi szervek működésének példáján.
Problémák, jelenségek,
gyakorlati alkalmazások,
ismeretek
Fejlesztési követelmények Kapcsolódási pontok
Problémák, jelenségek, gyakorlati
alkalmazások:
Hogyan tudunk különbséget tenni
élő és élettelen, növény és állat
között?
Minek a megfigyelésére
használunk távcsövet, tükröt,
nagyítót, mikroszkópot?
Mi a magyarázata annak, hogy a
táplálkozási láncok általában zöld
növénnyel kezdődnek?
Ismeretek:
Az élő szervezet mint nyitott
rendszer.
A rendszer és a környezet
fogalma, kapcsolata, biológiai
értelmezése.
A biológiai szerveződés egyeden
belüli szintjei, a szintek közötti
kapcsolatok.
Testszerveződés a növény- és
állatvilágban (sejt, szövet, szerv,
szervezet).
A növényi és az állati sejt
fénymikroszkópos szerkezete, a
fő sejtalkotók (sejthártya,
sejtplazma, sejtmag) szerepe a
sejt életfolyamataiban.
A hajtásos növények
testfelépítése és anyagcseréje.
Az állati szervezetek
testfelépítése és anyagcseréje az
emlősállatok példáján
A szaporodás mint a faj
fennmaradását biztosító
életjelenség. Fő típusai.
Az élővilág méretskálája: a
szerveződési szintek
nagyságrendjének
összehasonlítása.
A rendszer és a környezet
fogalmának értelmezése az egyed,
és az egyed alatti szerveződési
szinteken.
A rendszerek egymásba
ágyazottságának értelmezése az
egyeden belüli biológiai
szerveződési szintek példáján.
Növényi és állati sejt
megfigyelése, összehasonlításuk.
A felépítés és a működés
összefüggései a növényi és az
állati sejt példáján.
Kutatómunka a mikroszkópok
felfedezésével és működésével
kapcsolatban.
Növényi és állati sejtek
megfigyelése fénymikroszkópban.
Néhány jellegzetes növényi és
állati szövettípus vizsgálata; a
struktúra és a funkció közötti
kapcsolat jellemzése a megfigyelt
szerkezet alapján.
A struktúra-funkció
kapcsolatának elemzése zöld levél
szöveti szerkezetének vizsgálata
alapján.
Az ivaros és ivartalan szaporodási
módok összehasonlítása konkrét
példák alapján.
Néhány jellegzetes állati és
növényi szövet megfigyelése
fénymikroszkópban. Vázlatrajz
készítése.
Magyar nyelv és
irodalom: szövegértés
– a szöveg egységei
közötti tartalmi
megfelelés
felismerése; a
szövegben
megfogalmazott
feltételeket teljesítő
példák azonosítása.
Matematika:
Fogalmak egymáshoz
való viszonya: alá- és
fölérendeltségi
viszony;
mellérendeltség
értelmezése.
Tárgyak, jelenségek,
összességek
összehasonlítása
mennyiségi
tulajdonságaik (méret)
szerint; becslés,
nagyságrendek.
Fizika:
lencsék, tükrök,
mikroszkóp.
Kémia:
a víz szerkezete és
tulajdonságai, oldatok,
szerves anyagok.
Informatika:
adatok gyűjtése az
internetről.
Kulcsfogalmak/
fogalmak
Szövet, osztódó-, bőr-, szállító- és alapszövetek. Hám-, kötő- és támasztó-,
izomszövetek
Tematikai egység 7. Élet a mikroszkóp alatt – Mikrobiológia Órakeret
10 óra
Előzetes tudás Egysejtűek, gombák általános jellemzői.
A tematikai egység
nevelési-fejlesztési
céljai
A mikrobák és egysejtű eukarióták példáján a széleskörű elterjedtség és
a változatosság közötti kapcsolat felismertetése. A baktériumok,
gombák, vírusok egészségügyi és gazdasági jelentőségének igazolása
konkrét példák alapján.
Problémák, jelenségek,
gyakorlati alkalmazások,
ismeretek
Fejlesztési követelmények Kapcsolódási pontok
Problémák, jelenségek, gyakorlati
alkalmazások:
Miért nem látom a mikrobákat a
levegőben vagy a bőrömön?
Honnan lehet tudni, hogy ott
vannak, hogyan kerültek oda?
Hogyan függenek össze a
baktériumok életműködései az
élelmiszerek romlásával,
betegségekkel, járványokkal?
Melyek a gyors szaporodás
feltételei és következményei?
A mikrobiális tevékenység
mezőgazdasági, élelmiszer- és
gyógyszeripari jelentősége.
Ismeretek:
Az élettelen természet és az
élővilág szerveződési szintjei,
sejtes (prokarióta és eukarióta) és
nem sejtes szerveződési formák.
A sejtek anyag- és
energiaforrásai, az autotróf és
heterotróf élőlények
működésének összefüggése.
Az aerob és anaerob
energianyerés.
A fertőzések megelőzésének
módjai, az orvoshoz fordulás
szabályai. Az ember és a
mikrobák sokrétű kapcsolata.
Életterek benépesítési
lehetőségeinek áttekintése a
mikrobák példáján.
Vázlatrajz készítése a megfigyelt
preparátumról vagy élő
baktériumokról (pl.
tejsavbaktérium, szénabacilus):
mikroszkópos kép értelmezése. A
mikroszkóp nagyításának
kiszámítása.
Egyszerű biológiai kísérlet önálló
elvégzése során az erjedés (pl.
sörélesztő), a fertőtlenítő és
sterilizáló hatások megfigyelése.
Az internet és a könyvtár
használata a mikrobák
megismerésére.
Kémia:
fertőtlenítőszerek; a
kísérleti eszközök és
használatuk.
Matematika:
mennyiségi
összehasonlítás,
mértékegységek.
Történelem,
társadalmi és
állampolgári
ismeretek:
a járványok történelmi
szerepe.
Fizika:
energiaátalakulások.
Magyar nyelv és
irodalom:
Boccaccio, T.Mann (a
járványok irodalmi
ábrázolása); a szöveg
egységei közötti
tartalmi megfelelés
felismerése.
Földrajz:
az antibiotikumok
bevezetésének hatása a
népességszám
változására.
Kulcsfogalmak/
fogalmak
Sejtes és nem sejtes szerveződés, prokarióta, eukarióta, autotróf, heterotróf,
kemo- és fototróf életmód, aerob- és anaerob energianyerés, vírus,
baktérium.
Tematikai egység 8. A Föld benépesítői:
a növények és gombák
Órakeret
34 óra
Előzetes tudás Szerveződési szintek, az élővilág méretskálája, az élőlények
csoportosításának elvei, ivaros és ivartalan szaporodás.
A tematikai egység
nevelési-fejlesztési
céljai
A rendszerezés lehetséges módjainak bemutatása.
A felépítés és a működés összekapcsolása a növényi szövetek
mikroszkópi megfigyelése során.
A nagy élőlénycsoportok környezeti, egészségügyi és gazdasági
jelentőségének bemutatása.
Problémák, jelenségek,
gyakorlati alkalmazások,
ismeretek
Fejlesztési követelmények Kapcsolódási pontok
Problémák, jelenségek, gyakorlati
alkalmazások:
Milyen szempontok alapján
csoportosíthatóak az élőlények?
Mi magyarázza a
környezetünkben élő növények
jellegzetes életműködéseit: a
felszívást, a növekedést, a
virágzást, a levélhullást? Mi az
évgyűrű, mitől odvasodnak a fák?
Miért örülnek a gazdák a méhek
munkájának?
Melyik gombát ne szedjem le?
Hogyan kerülhető el a
penészesedés, a kerti növények
gombás fertőzése?
Ismeretek:
Mesterséges és fejlődéstörténeti
rendszerezés. A rendszerezés
lehetséges szempontjai,
gyakorlati alkalmazása a
mindennapokban. A törzsfa
jelentése.
Testszerveződési típusok a
növények országában. A növényi
szövettípusok.
A nagy növényrendszertani
csoportok (moszatok, mohák,
harasztok, nyitvatermők,
zárvatermők) jellemzése.
A testfelépítés, az életműködések
és a szaporodásmód kapcsolata az
élőhellyel. Evolúciós irányok a
növényvilág fejlődésében.
A növények ivartalan szaporítása
a mezőgazdaságban és otthon.
A határozókönyvek felépítésének
logikája és használatuk
gyakorlása.
Mikroszkópos képek, kész és
készített preparátumok vizsgálata.
Példák a növényi szövetek
felépítése és működése közötti
kapcsolatra. A megfigyelések
rögzítése vázlatrajz formájában.
A növények szerepének
bemutatása az emberiség
táplálkozásában önálló
ismeretszerzés alapján.
A vizsgált növényi szervek
felépítésén keresztül az okság és
korreláció elemzése az
életfolyamatok kapcsolataiban.
Egyszerű élettani vizsgálatok
(pl. ozmózis). Kísérletek önálló
elvégzése.
A talaj és az élőlények
kapcsolatának elemzése konkrét
példák alapján.
A legfontosabb ehető és mérgező
gombák felismerése.
Matematika:
halmazok, felosztás.
Kémia:
a szerves és szervetlen
anyagok
megkülönböztetése, a
víz adszorpciója,
oxidáció, redukció,
viaszok, cellulóz.
Fizika:
diffúzió,
lencserendszerek,
elektronmikroszkóp.
Földrajz:
egyes fajok
jelentősége a
táplálékellátásban.
Művészetek:
a fa- és virág-
szimbolika.
Szabályozás a növények
szervezetében: az auxin hatása.
Az autotróf és heterotróf
anyagcsere kapcsolata.
A gombák testfelépítése, anyag-
és energiaforgalma, szerepük az
életközösségekben. Az ehető és
mérgező gombák.
A zuzmók testfelépítése és
életfolyamatai, a zuzmók
szimbiózisként történő
értelmezése.
A növények, gombák, mikrobák
szerepe a talaj képződésének
folyamatában. A talaj
védelmének fontossága a
fenntartható gazdálkodásban.
Kulcsfogalmak/
fogalmak
Fejlődéstörténeti rendszer, törzsfa, növényi szövet és szerv, alkalmazkodás,
spóra, auxin
Tematikai egység 9. A Föld benépesítői:
a gerinctelen állatok
Órakeret
19 óra
Előzetes tudás Szerveződési szintek, az élővilág méretskálája, az élőlények
csoportosításának elvei (Linné és Darwin).
A tematikai egység
nevelési-fejlesztési
céljai
Az alkalmazkodási változások és az állatfajok földrajzi elterjedése
összefüggéseinek felismertetése. A felépítés és a működés
kapcsolatának elemzése a vizsgált állati szervek és szövetek
megfigyelése során.
Problémák, jelenségek,
gyakorlati alkalmazások,
ismeretek
Fejlesztési követelmények Kapcsolódási pontok
Problémák, jelenségek, gyakorlati
alkalmazások:
Mit tanulhat a technika az
állatoktól? Az állattenyésztés
hatása az élelmiszeriparra, a
mezőgazdaságra és a
népesedésre.
Hogyan illeszkedik az állatok
kültakarója, idegrendszere,
táplálkozása, légzése, mozgása,
életritmusa, szaporodása a
környezethez?
Ismeretek:
Az állati és emberi szövetek főbb
típusai.
A nagy állati rendszertani
csoportok (szivacsok, csalánozók,
A határozókönyvek felépítésének
logikája és használatuk
gyakorlása.
Egyszerű vizsgálatok, kísérletek
önálló elvégzése, a mikroszkópos
képek elemzése.
Preparátumok, makettek, terepi
tapasztalatok ábrázolása.
A vizsgált állati szervek
felépítésének megismerésén
keresztül az okság és korreláció
elemzése az életfolyamatok
kapcsolataiban.
Filozófia:
logika és kategóriák.
Kémia:
mészváz, kitin, szaru,
hemoglobin, kollagén.
Fizika:
rakétaelv, emelőelv,
gáztörvények (légzés),
a lebegés feltétele,
vezérlés, szabályozás.
Földrajz:
korallzátonyok,
édesvízi és tengeri
mészkő; demográfia.
férgek, puhatestűek, ízeltlábúak,
gerincesek) jellemzése
testfelépítésük alapján. Állati
szervek, életműködések és a
környezet közti kölcsönös
kapcsolatok. Alkalmazkodási
változások, fejlődési irányok az
állatvilág evolúciójában.
Példák az állati egyedfejlődés
típusaira (közvetlen fejlődés,
átalakulás – pl. kifejlés,
átváltozás, teljes átalakulás).
Történelem,
társadalmi és
állampolgári
ismeretek:
az ízeltlábúak
egészségügyi
jelentősége; a gerinces
állatok történeti
jelentősége.
Kulcsfogalmak/
fogalmak Állati szövet, szerv
A fejlesztés várt
eredményei a két
évfolyamos ciklus
végén
A tanuló érti az éghajlati övezetek kialakulásának okait és a biomok
összetételének összefüggését az adott térséget jellemző környezeti
tényezőkkel. Ismeri a globális környezetkárosítás veszélyeit, érti, hogy a
változatosság és a biológiai sokféleség érték.
Ismeri és megfelelő algoritmus alapján tudja jellemezni a jellegzetes
életközösségeket alkotó legfontosabb fajokat, tud belőlük táplálékláncot
összeállítani. Példákkal tudja illusztrálni az élőlények közötti
kölcsönhatások leggyakoribb formáit. Be tudja mutatni az egyes
életközösségek szerkezetét, térbeli elrendeződésük hasonlóságait és
különbségeit, ismeri az életközösségek változatosságának és változásának
okait.
Tud különbséget tenni csoportosítás és rendszerezés között, tisztában van
a fejlődéstörténeti rendszer alapjaival. Ismeri az élővilág országait,
törzseit és jellegzetes osztályait. Morfológiai jellegzetességek alapján
ismert élőlényeket el tud helyezni a fejlődéstörténeti rendszerben
(maximum osztály szintig).
Látja a sejtek, szövetek, és szervek felépítése és működése közötti
összefüggést. Érti a sejtszintű és a szervezetszintű életfolyamatok közötti
kapcsolatot.
Tisztában van saját teste felépítésével és alapvető működési
sajátosságaival, a férfi és a nő közötti különbséggel és a kamaszkor
biológiai-pszichológiai problémáival. Ismeri az egészséges életmód és az
elsősegélynyújtás legfontosabb szabályait. Érti a szűrővizsgálatok
jelentőségét a betegségek sikeres gyógyításában.
Önállóan és társaival együtt dolgozva tud megfigyeléseket,
vizsgálódásokat, kísérleteket végezni, tapasztalatairól feljegyzéseket
készíteni, valamint jártassággal rendelkezik a mikroszkóp használatában.
Összesen 108 óra tananyag, a ebből 8 óra dolgozat
Témazárók:
1. Az élővilág működése, fenntartható fejlődés
2. A forró övezet élővilága
3. A mérséklet övezet élővilága
4. A hideg övezet, és a tengerek élővilága
5. Az élővilág fejlődése, mikrobiológia, gombák
6. Növénytan 1.
7. Növénytan 2.
8. Gerinctelenek
A 9. évfolyamba lépés feltétele a témazárók 3/4-ének legalább elégségesre való megírása.
Az elégtelen dolgozatok esetén javítási lehetőséget kell biztosítani.
Minden félévben legkevesebb 4 osztályzatot kell adni minden tanulónak.
Tankönyv: Biológia tankönyv 7., 10 (FI-505030701/1, FI-505031001)
Munkafüzet: Biológia munkafüzet 7., 10 (FI-505030702/1, FI-505031002)
Az osztályozó vizsga formája: szóbeli
9–10. évfolyam
A természettudományos vizsgálódási módszerek és modellek megismerése és egy részüknek a
kipróbálása fontos a tudományos megismerés módszereinek és korlátainak, a változás
elfogadásának megértése szempontjából. A magyar tudósok munkásságának, valamint a
Kárpát-medence élővilágának, természeti értékeinek és az azokkal való gazdálkodás
módjainak megismerése a nemzeti öntudat erősítéséhez is hozzájárul. Az adatok, információk
internetes keresése, a könyvtári gyűjtő- és kutatómunka a digitális kompetencia gyakorlati
alkalmazásán keresztül történő megerősítését és az önálló tanulás képességét is fejleszti.
A 10. évfolyam diszciplináris témakörei a sejtbiológia, az ember szervezettana és élettana. E
témakörök feldolgozásának középpontjában az emberi szervezet felépítésének és
működésének, az ember testi és lelki egészsége közti kapcsolatnak a megértése áll. Ennek
elemzése különböző szerveződési szinteken – sejt, szövet, szerv, szervrendszer, szervezet –,
de azonos céllal történik. Az egyed feletti szintek az ember esetében átvezetnek a társadalmi
jelenségek világába. A biológia e téren egyrészt a határterületeket érintve a kapcsolatok
felismeréséhez vezet, másrészt annak elfogadását eredményezi, hogy az emberi társadalom
tartósan csak a természeti környezetbe illeszkedve maradhat fenn. A fenntarthatóság, mint cél
nem egy kész algoritmus megtanulását igényli – ilyen jelenleg nincs –, hanem a biológiai
ismeretek kreatív, átgondolt alkalmazását a társadalmi élet területén is. Az ismereteknek
ahhoz a felismeréshez is el kell vezetniük, hogy az ember testi és lelki egészségét közvetlenül,
egyéni szinten is befolyásolja. A tanulás során az elméleti háttér ismerete párosul a
természettudományos gondolkodás módszereivel és a vizsgálódáshoz szükséges gyakorlati
készségekkel. Az ember megismerésekor a tanulók nem csak a testi felépítést, hanem a lelki
alkatot, az önismerettel, a tartós és kiegyensúlyozott társas kapcsolatokkal összefüggő
biológiai kérdéseket is vizsgálják.
9. évfolyam
Tematikai egység
1. A Föld benépesítői:
a gerinces állatok Órakeret
15 óra
Előzetes tudás Szerveződési szintek, az élővilág méretskálája, az élőlények
csoportosításának elvei (Linné és Darwin).
A tematikai egység
nevelési-fejlesztési
céljai
Az alkalmazkodási változások és az állatfajok földrajzi elterjedése
összefüggéseinek felismertetése. A felépítés és a működés kapcsolatának
elemzése a vizsgált állati szervek és szövetek megfigyelése során.
Problémák, jelenségek,
gyakorlati alkalmazások,
ismeretek
Fejlesztési követelmények Kapcsolódási pontok
Problémák, jelenségek, gyakorlati
alkalmazások:
Mit tanulhat a technika az
állatoktól? Az állattenyésztés
hatása az élelmiszeriparra, a
mezőgazdaságra és a
népesedésre.
Hogyan illeszkedik az állatok
kültakarója, idegrendszere,
táplálkozása, légzése, mozgása,
életritmusa, szaporodása a
A határozókönyvek felépítésének
logikája és használatuk
gyakorlása.
Egyszerű vizsgálatok, kísérletek
önálló elvégzése, a mikroszkópos
képek elemzése.
Preparátumok, makettek, terepi
tapasztalatok ábrázolása.
A vizsgált állati szervek
felépítésének megismerésén
keresztül az okság és korreláció
Filozófia:
logika és kategóriák.
Kémia:
mészváz, kitin, szaru,
hemoglobin, kollagén.
Fizika:
rakétaelv, emelőelv,
gáztörvények (légzés), a
lebegés feltétele, vezérlés,
környezethez?
Ismeretek:
Az állati és emberi szövetek főbb
típusai.
A nagy állati rendszertani
csoportok (szivacsok, csalánozók,
férgek, puhatestűek, ízeltlábúak,
gerincesek) jellemzése
testfelépítésük alapján. Állati
szervek, életműködések és a
környezet közti kölcsönös
kapcsolatok. Alkalmazkodási
változások, fejlődési irányok az
állatvilág evolúciójában.
Példák az állati egyedfejlődés
típusaira (közvetlen fejlődés,
átalakulás – pl. kifejlés,
átváltozás, teljes átalakulás).
elemzése az életfolyamatok
kapcsolataiban.
szabályozás.
Földrajz: korallzátonyok,
édesvízi és tengeri mészkő;
demográfia.
Történelem, társadalmi és
állampolgári ismeretek:
az ízeltlábúak egészségügyi
jelentősége; a gerinces
állatok történeti
jelentősége.
Kulcsfogalmak: Állati szövet, szerv
Tematikai egység 2. Érthetjük őket? Az állatok viselkedése Órakeret
8 óra
Előzetes tudás Öröklött és tanult magatartásformák, társas szükségletek, a kísérletezés
módszerei és célja.
A tematikai egység
nevelési-fejlesztési
céljai
Az élő rendszerek felépítésében és működésében megfigyelhető közös
sajátosságok összegzése. A viselkedés és a környezet kapcsolatának
megfogalmazása, és ezen keresztül az állati viselkedés mint
alkalmazkodási folyamat bemutatása.
Problémák, jelenségek,
gyakorlati alkalmazások,
ismeretek
Fejlesztési követelmények Kapcsolódási pontok
Problémák, jelenségek,
gyakorlati alkalmazások:
Hogyan deríthető ki, hogy mit
érzékelnek az állatok, és ebből
mi a fontos számukra? Van-e
célja és funkciója az állati (és
emberi) viselkedéseknek?
Mi az állati tájékozódás alapja?
Hogyan találják meg a méhek a
mézelő területeket, a virágokat?
Miről és miért „beszélgetnek” az
állatok? Megérthetjük-e
„beszédüket”?
Az öröklött és tanult
magatartásformák meg-
különböztetése példák alapján.
Különböző tanulási módszerek
gyűjtése, összehasonlítása
különböző szempontok alapján
(pl. hatékonyság). Az állati
viselkedés megfigyelése, a
tapasztalatok rögzítése és
értelmezése, az eredmények
bemutatása.
Szaporodási stratégiák, az állati
viselkedés és a környezet
összefüggéseinek elemzése.
Fizika:
hang és ultrahang
(frekvencia).
Etika:
csoportnormák,
önismeret, énkép.
Magyar nyelv és
irodalom:
a verbális és
nonverbális
kommunikáció.
Ismeretek:
Az inger, kulcsinger és a
motiváció. Az öröklött és tanult
magatartásformák és azok
kombinációi.
Jelentős kutatók módszerei,
tapasztalatai és magyarázatai.
Az állati és az emberi
tájékozódás és tanulás típusai.
Memória és a tanulás (rövid- és
hosszútávú memória, felidézés).
Az állati és az emberi
kommunikáció jellemzői.
A társas kapcsolatok típusai,
szerepük a faj fennmaradásában.
Az állati és emberi
kommunikáció formáinak
összevetése vizsgált példákon
keresztül.
Történelem, társadalmi
és állampolgári
ismeretek:
a csoportos agresszió
példái az emberiség
történelmében, a
tömegek
manipulálásának
eszközei.
Vizuális kultúra:
a reklámok hatása,
szupernormális ingerek.
Informatika:
prezentációkészítés,
internethasználat.
Kulcsfogalmak/
fogalmak
Reflex, kulcsinger, motiváció, tanulás, kommunikáció, agresszió,
altruizmus.
Tematikai egység 3. Kapcsolatok az élő és élettelen között Órakeret 9
óra
Előzetes tudás Élettelen környezeti tényezők és hatásuk az élőlényekre, a tűrőképesség, a
faj.
A tematikai
egység nevelési-
fejlesztési céljai
Az életközösségek vizsgálatán keresztül az azokra jellemző kölcsönhatások
megismerése. Az életközösségek változásának, az anyagkörforgás
folyamatainak megfigyelésén és vizsgálatán keresztül a ciklikus és lineáris
változások megismerése. A terepen végzett vizsgálatok során a természeti
rendszerek leírására szolgáló módszerek használata.
Problémák, jelenségek,
gyakorlati alkalmazások,
ismeretek
Fejlesztési követelmények Kapcsolódási pontok
Problémák, jelenségek, gyakorlati
alkalmazások:
Mely populációk és miért élnek
közös élőhelyen? Milyen
kölcsönhatások kapcsolják össze
az együtt élő populációkat? Miért
hord tengeri rózsát a remeterák?
Mi határozza meg egy élőlény
szerepét az életközösségben?
Mi magyarázza, hogy egyes
populációk egyedszáma közel
állandó, másoké hirtelen
változásokat mutat?
Biológiai jelzések (indikációk)
megfigyelése és megfejtése.
Az élőlények közötti kapcsolatok
rendszerének elemzése. Összetett
ökológiai rendszerek elemzése az
interneten és az írott
szakirodalomból gyűjtött anyagok
alapján.
Életközösségek jellemző
paramétereinek vizsgálata
terepen, a tapasztalatok rögzítése.
Ökológiai mutatók (hőmérséklet-,
víz-, kémhatás és nitrogénigény,
zavarástűrés) értelmezése.
Fizika:
hatásfok, a termodinamika
főtételei, a nyílt rendszerek
jellemzői.
Földrajz:
korfa, demográfiai
mutatók, évszakos és
napszakos változások, a
földrajzi övezetesség.
Matematika: matematikai
modellek (gráfok,
függvények,
Ismeretek:
Egyed feletti szerveződési szintek
leírására szolgáló néhány
módszer. A populáció és
életközösség (társulás) fogalma,
jellemzői. A biológiai (ökológiai)
indikáció.
A populációk környezeti igénye
(tűrőképesség)
Populáción belüli és populációk
közti kölcsönhatások: a
szabályozás megvalósulása a
populációk és a társulások
szintjén.
Az életközösségek vízszintes és
függőleges elrendeződésének
okai.
Példák az életközösségekben
zajló anyagkörforgásra (szén,
nitrogén), az anyag- és
energiaforgalom összefüggésére.
Termelő-, fogyasztó-, lebontó
szervezetek.
Táplálkozási hálózatok
Biológiai produkció, biomassza,
ökológiai piramis
Gyöngyvirágtól lombhullásig:
ciklikus folyamatok. Beerdősülés
és leromlás: egyirányú
változások. Járványok,
hernyórágás: véletlenszerű és
kaotikus létszámingadozások.
Egyszerű kísérlet tervezése és
elvégzése az élőlények egymásra
gyakorolt hatásának vizsgálatára,
az eredmények elemzése.
A biológiai rendszerek térbeli és
időbeli változásait leíró
grafikonok, diagramok
értelmezése.
Mennyiségi és minőségi
változások okainak elemzése.
Struktúra és funkció
összefüggéseinek elemzése egyed
fölötti szerveződési szinteken.
függvényábrázolás,
statisztikai elemzések).
Kémia: növényvédőszerek,
antibiotikumok, kolloidok.
Történelem, társadalmi és
állampolgári ismeretek:
a szikesedés és talajerózió
mint történelemformáló
tényezők (Mezopotámia,
Hortobágy);
növényi, állati és emberi
élősködők demográfiai
hatásai.
Kulcsfogalmak/
fogalmak
Fajlista, populáció, tűrőképesség, korfa, szimbiózis, predáció, élősködés,
antibiózis, versengés, antibiotikum, rezisztencia, a környezet eltartóképessége,
diverzitás, biomassza, ökológiai piramis.
Tematikai egység 4. Másfélmillió lépés Magyarországon Órakeret
7 óra
Előzetes tudás Környezet, szerveződési szintek, környezetszennyezés, életközösség.
A tematikai egység
nevelési-fejlesztési
céljai
A globális éghajlat-változások lehetséges okainak és
következményeinek elemzése. Egyes környezeti problémák (fokozódó
üvegházhatás, savas eső, „ózon-lyuk”) következményeinek
megismerésén keresztül az emberi tevékenység hatásának vizsgálata. A
lokális és globális megközelítési módok megismerése és
összekapcsolása, a környezettudatosság fejlesztése.
Problémák, jelenségek,
gyakorlati alkalmazások,
ismeretek
Fejlesztési követelmények Kapcsolódási pontok
Problémák, jelenségek,
gyakorlati alkalmazások:
Miért és hogyan változtak a
Kárpát-medence jellegzetes
életközösségei a magyarság több
mint 1000 éves történelme
során?
Milyen formában nyújthat tartós
megélhetést az emberi
beavatkozás az ott élő
közösségeknek? Mi jellemzi a
közvetlen környezetem
élővilágát?
Ismeretek:
Néhány jellemző hazai társulás
(táj, életközösség) és állapotuk.
A Kárpát-medence természeti
képének, tájainak néhány fontos
átalakulása az emberi
gazdálkodás következtében.
Tartósan fenntartható
gazdálkodás és pusztító
beavatkozások hazai példái.
A természetvédelem hazai
lehetőségei, a biodiverzitás
fenntartásának módjai. Az
emberi tevékenység
életközösségekre gyakorolt
hatása, a veszélyeztetettség
formái és a védelem lehetőségei.
Terepen vagy épített
környezetben végzett ökológiai
vizsgálat során az életközösségek
állapotának leírására szolgáló
adatok gyűjtése, rögzítése, a
fajismeret bővítése.
Egy helyi környezeti probléma
felismerése, tanulmányozása és
bemutatása: okok feltárása,
megoldási lehetőségek keresése.
A lokális és globális
megközelítési módok
alkalmazása egy hazai ökológiai
rendszer tanulmányozása során.
Földrajz:
hazánk nagytájai,
talajtípusok, éghajlati
viszonyok, erózió,
mállás, humusz.
Kémia:
műtrágyák,
növényvédőszerek,
rovarölőszerek, az
indikáció általános
elvei.
Matematika:
grafikonok, mérés.
Történelem, társadalmi
és állampolgári
ismeretek:
a Kárpát-medence
történeti ökológiája (pl.
fokos gazdálkodás,
lecsapolás, vízrendezés,
szikesek, erdőirtás és –
telepítés, bányászat,
nagyüzemi
gazdálkodás).
Magyar nyelv és
irodalom:
természetleírások (pl.
Jókai Mór, Fekete
István, Áprily Lajos).
Kulcsfogalmak/
fogalmak
Biológiai sokféleség, természeti érték, természetvédelem, fenntartható
fejlődés.
Tematikai egység 5. Sejtjeinkben élünk – A sejt felépítése és működése Órakeret
11 óra
Előzetes tudás A fénymikroszkóppal látható fontosabb sejtalkotók. Állati és növényi
sejt megkülönböztetése. A szövet fogalma, típusai.
A tematikai egység
nevelési-fejlesztési
céljai
Rendszerszemlélet alkalmazása a biológiai szerveződési szintek
megkülönböztetésekor, és egymással való összefüggéseikre. Rendszer
és környezet összefüggésének tudatos alkalmazása a sejt felépítésének
és működésének magyarázatában. Felépítés és működés közötti
összefüggések megértése, a szerkezeti struktúra és a kémiai felépítés
összekapcsolása. Anyag, energia és információ fogalmainak
alkalmazása a sejtben végbemenő folyamatok értelmezése során.
Állandóság, változás és önazonosság értelmezése a sejtben zajló
biokémiai folyamatok, valamint az öregedés vonatkozásában. A
normális sejtműködés és az emberi egészség közötti kapcsolat
megfogalmazása.
Problémák, jelenségek,
gyakorlati alkalmazások,
ismeretek
Fejlesztési követelmények Kapcsolódási pontok
Problémák, jelenségek, gyakorlati
alkalmazások:
A sejt a legkisebb élő egység?
Miért van többféle felépítésű és
működésű sejt is a többsejtű
élőlényekben?
Milyen hatások gátolhatják,
veszélyeztethetik a sejtek
anyagcseréjét?
Miért igényelnek a sejtek
energiát? Miben tér el, és miben
hasonlít a fény-, illetve kémiai
energiát hasznosító sejtek
felépítése és működése?
Hogyan képesek a szervezet
sejtjei összehangolni a
működésüket?
Ismeretek:
. A sejtek víztartalma. A
sejthártya áteresztőképessége,
transzportfolyamatok. Az
ozmózis jelensége, biológiai
szerepe.
A sejtkárosító hatások főbb
típusai, lehetséges forrásaik
(nehézfémek, mérgek, maró
anyagok, sugárzások, hőhatás).
Az energia elsődleges forrása.
A folyamatok alapegyenlete,
szakaszai, energia- és
anyagmérlege, helye a sejten
belül.
Fizikai-kémiai folyamatok
biológiai szerepének, az élő
állapot fizikai feltételeinek,
határainak elemzése.
A sejten belüli kémiai folyamatok
szabályozottságának belátása.
Az élő rendszerek
energiaszükségletének megértése,
a sejtszintű energiaátalakító
folyamatok lényegi ismerete,
kapcsolatuk belátása.
Struktúra és funkció
összekapcsolása a sejtszintű
folyamatok elemzése során.
A szabályozott sejtműködés
néhány funkciójának értelmezése
a soksejtű szervezeten belül.
A sejtek közötti anyag- és
információforgalom
jelentőségének belátása, példákon
keresztül.
Fizika:
diffúzió, ozmózis; hő,
hőmérséklet;
elektromágneses
sugárzás spektruma,
energiája; geometriai
optika, a lencsék
képalkotása; energia
fogalma,
mértékegysége, formái
és átalakíthatósága;
potenciál, feszültség.
Matematika:
hossz-, terület-,
felszín-,
térfogatszámítás;
mértékegységek,
átváltások;
nagyságrendek;
halmazok használata,
osztályokba sorolás,
rendezés.
Kémia:
fontosabb fémes és
nem fémes elemek;
ionok; szerves
vegyületek
sajátosságai,
csoportjai; kémhatás,
pH; oldódás, oldatok
A sejtmembrán jelforgalmi
fehérjéi.
A sejtek közötti fizikai
kapcsolatok formái.
A kémiai kommunikáció
lehetősége.
A membránfelszínt csökkentő és
növelő folyamatok szerepe.
koncentrációja, kémiai
kötés, katalízis,
katalizátor.
Informatika:
az információ fogalma,
egysége.
Kulcsfogalmak/
fogalmak
Biogén elem, enzim, denaturáció, kicsapódás (koaguláció), anyagcsere
(lebontó és felépítő), sejtlégzés, erjedés, fotoszintézis,
Tematikai egység 6. Elválaszt és összeköt – A bőr Órakeret
4 óra
Előzetes tudás
A hámszövet alapvető jellemzői, csoportjai. A bőr felépítése, főbb
funkciói. Gyakoribb bőrsérülések és ellátásuk. Higiéniai alapismeretek,
a bőrápolás szempontjai és módjai.
A tematikai egység
nevelési-fejlesztési
céljai
A bőr felépítése és működése közötti összefüggések alkalmazása
magyarázatokban. Állandóság és változás megfigyelése, értelmezése a
bőr állapotával, fejlődésével és egészségével összefüggésben. A
személyi higiéné biztosításával, a bőr ápolásával és
egészségmegőrzésével kapcsolatos életviteli és gyakorlati készségek
fejlesztése.
Problémák, jelenségek,
gyakorlati alkalmazások,
ismeretek
Fejlesztési követelmények Kapcsolódási pontok
Problémák, jelenségek,
gyakorlati alkalmazások:
Milyen feladatokat lát el a
bőrünk? Hogyan épül föl? Mit
jelez a bőr testünk állapotából?
Mi alakítja ki a bőr alapszínét?
Milyen bőrszín változatok
jellemzőek az emberi fajra?
Hogyan jelenik meg a biológiai
sokféleség az emberi faj testi
jellemzőinek esetében?
Hogyan ápolhatjuk a bőrünket?
Melyek a bőr gyakoribb
megbetegedései, melyek ezek
kockázati tényezői, mit tehetünk
a megelőzés érdekében?
Ismeretek:
A bőr funkciói, rétegei, szöveti
felépítésük, függelékei, mirigyei,
receptorai.
Az erek, a zsírszövet és a
mirigyek szerepe a
hőszabályozásban. Bőrflóra,
pattanás, mitesszer, hámlás. A bőr
A bőr funkcióinak és
felépítésének kapcsolata a
szervezetszintű működésekkel –
hőszabályozás elemzése.
Az emberi faj bőrszínskálájának a
biológiai sokféleség részeként
való értelmezése.
Képek gyűjtése a különböző
bőrbetegségekről, tünetek
felismerése. Érvek gyűjtése a
szűrővizsgálatok, illetve az
önvizsgálat fontosságáról.
Kozmetikumok összetételének
vizsgálata és kapcsolatba hozása
a bőr felépítésével és
működésével.
Fizika:
hő, hőterjedés,
párolgás;
elektromágneses
sugárzások spektruma,
UV-sugárzás, dózis.
Kémia:
zsírok, kémhatás;
mosó- és tisztítószerek.
Testnevelés és sport:
higiéniai ismeretek
tudatos alkalmazása;
prevenció, életvezetés,
egészségfejlesztés.
Matematika:
szimmetria; alá- és
fölérendeltségi
viszony;
mellérendeltség.
Vizuális kultúra:
formák arányviszonyai.
regenerációja, sebgyógyulás.
Bőrpigment, melanin. Éghajlati
alkalmazkodás és bőrszín
összefüggése. A napozás hatása,
veszélyei, átmeneti barnulás.
Az emberi rasszok jellemző testi
jellegei. A testi jellegek
népcsoporton belüli eltérései,
átlagértékek és szélsőségek.
A bőr higiénéje (rendszeres
tisztálkodás, sérülések
fertőtlenítése). Kiszáradás elleni
védelem, táplálás.
Bőrallergia okai, tünetei.
A napsugárzás (UV) károsító
hatása, a bőrrák felismerhetősége,
veszélyessége. A szolárium-
használat kockázatai. Más
szervrendszerek betegségeire
utaló jelek a bőrön.
Földrajz:
kontinensek földrajza,
népek, népcsoportok.
Kulcsfogalmak/
fogalmak
Hám, irha, bőralja, szőrtüsző, verejtékmirigy, faggyúmirigy, pigment,
bőrszín, érző idegvégződés, bőrallergia.
Tematikai egység 7. Erő és ügyesség – mozgás és testalkat Órakeret
6 óra
Előzetes tudás
A csont szöveti szerkezete, csontok kapcsolódási módjai. Az emberi
csontváz fő elemei. A mozgás és az egészség közötti alapvető
összefüggések. A mozgásszegény életmód egészségkárosító hatása.
A tematikai egység
nevelési-fejlesztési
céljai
A felépítés és a működés kapcsolatának különböző megjelenése az
emberi mozgás szervrendszerében.
Állandóság és változás szemléleti alkalmazása az izomösszehúzódás, az
izommozgás és a mozgásképesség fejlődése esetében.
A rendszeres testmozgás élettani hatásának ismeretén alapuló tudatos
életmódra való törekvés alakítása.
A testképen alapuló önelfogadás erősítése, a testmódosítás különféle
módjaival összefüggő értéktudat, érvelési és döntési képesség
fejlesztése.
Problémák, jelenségek,
gyakorlati alkalmazások,
ismeretek
Fejlesztési követelmények Kapcsolódási pontok
Problémák, jelenségek,
gyakorlati alkalmazások:
Miben hasonlít és miben tér el
testfelépítésünk az emberszabású
majmokétól? Mi a különbségek
oka?
Hogyan kapcsolódnak egységes
rendszerré a csontjaink? Milyen a
csont összetétele, szöveti és
szerkezeti felépítése?
Evolúciós szemlélet alkalmazása
az emberi mozgásképesség
eredetének, jellegének
magyarázatában.
Érvek gyűjtése a helyes testtartás
fontosságáról.
Változás és fejlődés értelmezése
az egyén mozgásképességével
összefüggésben, a folyamat főbb
Magyar nyelv és
irodalom:
testbeszéd, arcjáték.
Testnevelés és sport:
A helyes testtartás
szerepe az énkép és
testkép kialakításában;
mozgáskultúra;
prevenció, életvezetés,
Mi a magyarázata az izom
összehúzódási képességének?
Milyen mechanikai elvek alapján
írható le az izommozgás? Mi az
oka az izomfáradtságnak? Milyen
mozgásszervi sérülések
fordulhatnak elő? Hogyan
előzhetők meg és milyen
elsősegély alkalmazható?
Milyen életmóddal őrizhető meg
a mozgásképesség? Hogyan
előzhetők meg a mozgásszervi
megbetegedések?
Hogyan növelhető a fizikai
teljesítőképesség?
Milyen kép él bennünk a
testünkről? Hogyan változott a
szépségideál a múltban, és mi
határozza meg a jelenben? El
tudjuk-e fogadni a saját
testünket? Hogyan módosítható a
test megjelenése, formája?
Ismeretek:
A két lábon járás testi
következményei. A kéz és a
koponya jellegzetességei.
A mozgás szerepe az emberi
kommunikációban.
Az újszülött öröklött mozgási
reflexei. A csecsemő és a
kisgyermek mozgásában
bekövetkező változások
(átfordulás, mászás, ülés, járás,
kézhasználat). Az öregedéssel
járó mozgásképesség változások
és az életmód összefüggése.
A csont szilárdsága és
rugalmassága, a kémiai összetétel
és a szöveti-, szervi felépítés főbb
jellemzői. A csontok formai
típusai. A csontok kapcsolódási
formái. A végtagok és függesztő
elemeik, a gerincoszlop és a
bordák, a koponya fontosabb
csontjai.
A vázizmok összehúzódási
képességének magyarázata, a
molekuláris struktúra felépítése
és működése. Az izmok
lépéseinek meghatározása.
A testi képességek, adottságok és
a munkavégzés, munkaformák
összefüggésének tudatosabb
értelmezése.
A csontok mechanikai szerkezete,
kémiai összetétele és biológiai
funkciója közötti
összefüggésekkel kapcsolatos
kísérletek elvégzése.
Példák a különböző
csontkapcsolatokra.
A csontok egymással és az
izmokkal való kapcsolódási
módjainak összefüggésbe hozása
a mozgásképességgel.
Az izomzat hierarchikus
felépítésének belátása, a
rendszerszerűség felismerése.
A molekuláris, szöveti-, szerv- és
szervezetszintű működések
összefüggésbe hozása. Ennek
során a mechanikai elvek,
biomechanikai és biokémiai
szemlélet alkalmazása.
Elsősegélynyújtás különböző
típusú mozgásszervi sérülések
esetén.
A mozgásszegény életmód
egészségkárosító hatásainak
felismerésén alapuló, rendszeres,
életmódszerű testmozgás.
Az önvizsgálatok és rendszeres
szűrővizsgálatok fontosságának
belátása.
Az edzettség, fittség állapotának
biológiai leírása, vizsgálata
egyszerű mérésekkel, ezek
értékelése.
Csontok fizikai szerkezetének és
kémiai összetételének vizsgálata.
Érvelés a táplálékkiegészítők,
teljesítménynövelők
egészségfejlesztés; a
fittség jellemzői.
Mozgáskultúra;
életvezetés,
egészségfejlesztés;
energiabefektetés
tudatossága.
Gerincvédelem.
Technika, életvitel és
gyakorlat:
Eszközhasználat.
Generációs kapcsolatok
a családban. Család,
háztartás; egészséges
életmód; tárgyi kultúra,
termelés; közlekedés.
Testi veszélyek,
kockázatok.
Művészetek:
az emberábrázolás, az
életkorok
megjelenítése.
Fizika:
sűrűség, szilárdság,
rugalmasság; erő,
munka, energia;
egyszerű gépek.
Kémia:
kalcium és vegyületei,
fehérjék. A víz; kolloid
állapot.
Vizuális kultúra:
Emberábrázolás és
változásai;
szimmetriák, arányok.
Reklámok.
hierarchikus felépítése. A hajlító
és feszítő izmok működése
néhány példán keresztül, az
izmok csontokhoz tapadásának
módja. Emelő elv érvényesülése.
A mozgás idegi szabályozása.
Az izomerő és munka
értelmezése.
Sérülések típusai (rándulás,
ficam, húzódás, szakadás, törés).
Alapvető elsősegélynyújtási
ismeretek. A bemelegítés,
erősítés, nyújtás biológia alapjai,
fontossága.
Szűrővizsgálatok lehetősége,
fontossága.
A mozgásszegény életmód káros
következményei. A mozgás, az
életmód és az energiaszükséglet
összefüggései.
Az edzés és a fizikai teljesítmény
összefüggése. A versenysporttal,
különféle sportágakkal járó
terhelés hatása a mozgás
szervrendszerére.
A sporttal, testépítéssel elérhető
alakformálás lehetőségei,
szélsőségei.
Testkép és lelki egyensúly
összefüggése. Ideálok és
változásuk. Táplálkozási zavarok.
Az öltözködés, a divat szerepe.
A plasztikai sebészet módszerei,
hatásaik, mellékhatásaik és
veszélyeik.
használatával kapcsolatban
(előnyök, hátrányok, veszélyek).
Érvek gyűjtése a testképre ható
divatok veszélyeiről.
Kulcsfogalmak/
fogalmak
Ízület, függesztő öv, csontsűrűség, vázizom, ín, ínszalag, bemelegítés,
nyújtás, izomösszehúzódás,
Tematikai egység 8.Ételek és életek – A táplálkozás Órakeret
12 óra
Előzetes tudás
A tápanyag fogalma, típusai, a szervezetben betöltött szerepük. A
tápcsatorna fő szakaszai, működése. A táplálkozás alapvető minőségi és
mennyiségi szempontjai. Normál testsúly, testsúlyproblémák okai és
következményei.
A tematikai egység
nevelési-fejlesztési
céljai
A táplálkozás energiaviszonyaival kapcsolatos mennyiségi szemlélet
erősítése. Az egészséges táplálkozást szolgáló szokások, értékrendek,
gyakorlati készségek erősítése, a kockázati tényezők csökkentése iránti
igény felkeltése, az önmagunk iránti felelősség érzésének erősítése. A
fontosabb emésztőszervi és anyagcsere betegségekkel kapcsolatos
ismeretekre épülő, egészségmegőrzésre irányuló attitűdök, életviteli
képességek fejlesztése.
Problémák, jelenségek,
gyakorlati alkalmazások,
ismeretek
Fejlesztési követelmények Kapcsolódási pontok
Problémák, jelenségek, gyakorlati
alkalmazások:
Miért van szükségünk a különféle
tápanyagokra? Hogyan függenek
össze a sejtekben zajló
folyamatok a táplálkozásunkkal?
Hová kerülnek a bélrendszerből
felvett tápanyagok, mi történik
velük a szervezetben?
Hogyan függ össze a normál
testsúly megőrzése a helyes
táplálkozással? Milyen okai és
következményei lehetnek a
túlsúlynak, az elhízásnak, illetve
az alultápláltságnak?
Milyen minőségi és mennyiségi
szempontokat kell figyelembe
venni a megfelelő táplálkozás
érdekében? Mit jelent az
élelmiszer-összetétel és
-minőség?
Melyek a táplálkozással
összefüggő gyakoribb
megbetegedések, mit tehetünk a
megelőzésük érdekében?
Ismeretek:
Tápanyagok energiatartalma,
kémiai összetétele, jellemzésük
módja. A sejt felépítő és lebontó
folyamatait jellemző
anyagforgalom összefüggése a
táplálkozással (főbb szerves
anyagcsoportok szerepe,
jelentősége az energiabevitelben
és az anyagcsere folyamatokban).
A tápcsatorna szakaszai és
működésük.
A fontosabb emésztőenzimek,
termelődésük és hatásuk helye.
A máj elhelyezkedése és szerepe
a szervezet működésében.
A tápanyagok szállítási módjai.
A normál testsúly. A túlsúly és
elhízás következményei, és
emelkedő kockázatuk.
A táplálkozás szervezet- és
sejtszintű folyamatainak
összefüggésbe hozása. A nyílt
rendszer működésének
értelmezése az anyagcsere
példáján.
A tápcsatorna-szakaszok
felépítésének, a bennük
végbemenő élettani folyamatok
kémiai szintű értelmezése, ennek
alapján folyamatelemzés
(ábrázolás, ábraelemzés).
Egy szerv több funkciójának
értelmezése a máj példáján.
Az emésztési és a sejtszintű
lebontási folyamatok közötti
összefüggés felismerése.
A normál testsúly megőrzése
jelentőségének belátása, a túlsúly
és az elhízás kockázatainak
felismerése.
Életmódhoz igazodó étrend
tervezése, ezzel kapcsolatos
adatok, táblázatok használatával.
Vita a különböző táplálkozási
szokások, divatok (pl.
vegetarianizmus) előnyeiről és
veszélyeiről.
Az emésztőszervi fertőzések
tüneteinek, valamint a megelőzés,
a gyógyulás és a fertőzés
terjedésével kapcsolatos teendők
összegyűjtése.
Liszt- és tejcukor-érzékeny beteg
diétás étrendjének összeállítása.
A diétahiba veszélyeinek
bemutatása.
Az epe hatásának modellezése.
Az enzimműködés bemutatása
egy-egy tápanyag példáján.
Kémia:
Szerves vegyületek,
szénhidrátok, zsírok,
fehérjék; oldhatóság;
fehérjék harmadlagos
szerkezete, katalizátor,
aktiválási energia,
reakcióhő. Lipidek,
szteroidok, koleszterin;
glükóz, keményítő;
fehérjék elsődleges
szerkezete,
aminosavak, cellulóz.
Fizika:
diffúzió; tömeg, súly;
energia, munka; nyílt
rendszer.
Matematika:
átlagérték, szórás.
Technika, életvitel és
gyakorlat:
egészséges életmód,
egészséges ételek,
élelmiszerek.
Testnevelés és sport:
életvezetés,
egészségfejlesztés.
A tápanyagok fajlagos
energiatartalma.
Az alultápláltság jelei,
következményei.
A kiegyensúlyozott, változatos
étrend jelentősége.
Hiánybetegségek lehetséges okai,
tünetei.
Az emésztőszervi fertőzések
leggyakoribb okai. Az élelmiszer-
higiénia jelentősége. Élelmiszer-
allergia, felszívódási és emésztési
rendellenességek. A tartós stressz
hatása az emésztőrendszerre. Az
emésztőrendszer rosszindulatú
daganatos megbetegedéseinek
kockázati tényezői.
A szájhigiéné, a rendszeres
fogápolás helyes gyakorlata.
Kulcsfogalmak/
fogalmak
Tápanyag, étel, élelmiszer (minőség), tápanyag-energiatartalom,
mennyiségi és minőségi éhezés, alapanyagcsere, túlsúly, elhízás,
tápcsatorna, emésztőenzim, emésztés, felszívódás, higiénié,
Összesen 72 óra tananyag, ebből 7 óra dolgozatokra marad.
Témazárók:
1. Gerincesek
2. Etológia
3. Ökológia
4. Magyarország társulásai
5. Sejttan
6. Bőr és mozgás
7. Táplálkozás
A 10. évfolyamba lépés feltétele a témazárók 3/4-ének legalább elégségesre való megírása.
Az elégtelen dolgozatok esetén javítási lehetőséget kell biztosítani.
Minden félévben legkevesebb 3 osztályzatot kell adni minden tanulónak.
Tankönyv: Biológia tankönyv 10. 11.(FI-505031001, FI-505031101)
Munkafüzet: Biológia munkafüzet 10. 11.(FI-505031002, FI-505031102)
Az osztályozó vizsga formája: szóbeli
10. évfolyam
Tematikai egység 1. Jó a levegő? – A légzés Órakeret
6 óra
Előzetes tudás A légutak és a tüdő felépítése, működése és funkciói. A sejtlégzés. A
légzőrendszert veszélyeztető környezeti ártalmak és káros szenvedélyek.
A tematikai egység
nevelési-fejlesztési
céljai
A felépítés és a működés közötti kapcsolat értelmezése a légcsere és az
öntisztulási képesség magyarázatában, valamint a tüdő léghólyagjainak
felépítése és a külső gázcserefolyamat közötti összefüggés
felismerésében.
Az egészséges környezettel, életvitellel kapcsolatos gyakorlati
készségek, a fontosabb légzőszervi betegségekkel összefüggő
ismereteken alapuló, egészségmegőrzésre irányuló attitűdök formálása.
Problémák, jelenségek,
gyakorlati alkalmazások,
ismeretek
Fejlesztési követelmények Kapcsolódási pontok
Problémák, jelenségek,
gyakorlati alkalmazások:
Mi a légzés élettani szerepe,
hogyan függ össze a légzés a
sejtjeinkben zajló
folyamatokkal?
Hogyan megy végbe a ki- és
belégzés folyamata? Hogyan
szabályozza a szervezet a légzés
teljesítményét?
Hogyan és miért változik a be- és
kilélegzett levegő összetétele?
Mi az összefüggés a légzés és a
hangképzés között?
Melyek a leggyakoribb
légszennyező anyagok és hogyan
hatnak az egészségünkre?
Melyek a gyakoribb légzőszervi
megbetegedések, mit tehetünk a
megelőzés érdekében?
Ismeretek:
Az oxigénfelvétel és a szén-
dioxid leadás összefüggése a
sejtlégzés biokémiai
folyamatával. A légzési
teljesítmény és a szervezet
energiafelhasználása közötti
összefüggés.
A felső- és alsó légutak
felépítése. A tüdő elhelyezkedése
a mellüregben. A ki- és belégzés
folyamata, a légcsere biofizikai
A légzés szervezet- és sejtszintű
folyamatainak összefüggésbe
hozása.
A légutak és a tüdő felépítésének,
a bennük végbemenő élettani
folyamatok elemzése (ábrázolás,
ábraelemzés).
A légcsere biomechanikai
értelmezése egy készített modell
alapján.
Légzésfunkciós vizsgálat
értelmezése.
A gázcsere, a légzési gázok
szállításának, a szervek
oxigénellátásának a fizikai-
kémiai összefüggéseket
figyelembe vevő magyarázata.
A gégeműködést bemutató film,
vagy ábra elemzése, a működés
összekapcsolása a fizikai
ismeretekkel.
Kísérlet során vizsgált, vagy
internetről gyűjtött
légszennyezési adatok
értelmezése. A dohányzás
kockázatainak elemzése.
Kémia:
Oxigén; oxidáció,
redukció. Fehérjék
negyedleges szerkezete,
vas és vegyületei,
komplex vegyületek;
savak, pH, kémhatás: a
széndioxid oldódása és
a szénsav reakciói.
Földrajz:
a Föld légköre;
alapgázok és
szennyezők.
Fizika:
gázok nyomása,
áramlása; a hang
keletkezése,
hangmagasság,
hangerő, hangszín.
Magyar nyelv és
irodalom:
hangok, hangzók,
intonáció.
Ének- zene:
énekhangok.
Technika, életvitel és
gyakorlat:
a biztonságos otthon,
alapja. Légzőizmok.
A léghólyagok felépítése,
gázcsere fogalma és feltételei.
Külső és belső
gázcserefolyamatok és fizikai
hátterük. A légzési gázok
szállítási módjai, a hemoglobin
szerepe, jelentősége. A vér
kémhatása és a széndioxidszint
közötti összefüggés.
A gége felépítése, funkciói.
A hangszalagok elhelyezkedése,
szerepe, hangadás és hangképzés
biológiai tényezői.
Mérgező vegyületek, allergének,
szálló por, füst (dohányzás)
kockázatai. Néhány gyakori
légzőszervi megbetegedés
jellegzetes kórképe, a megelőzés
és a gyógyítás lehetőségei.
A dohányzással összefüggő
megbetegedések.
külső és belső terek;
allergén anyagok.
Testnevelés és sport:
életvezetés,
egészségfejlesztés.
Kulcsfogalmak/
fogalmak
Légcsere, gázcsere, légutak, léghólyag, légzési perctérfogat, vitálkapacitás,
hemoglobin, gége, hangszalag, allergia, asztma.
Tematikai egység 2. Szívből szívbe – nedvkeringés, belső környezet Órakeret
12 óra
Előzetes tudás
A vér összetétele, sejtes alkotói, biológiai szerepe. A keringési
rendszer felépítése. Véráramlás, a vérkörök. A szív üregei,
szívbillentyűk, szívritmus, pulzus.
A tematikai egység
nevelési-fejlesztési
céljai
Rendszerszemlélet fejlesztése a belső környezet és a nedvkeringés
biológiai folyamatában, a különböző anyagforgalmi folyamatok
egymással való kapcsolatában. Állandóság és változás szempontjainak
alkalmazása az anyagáramlás folyamatának értelmezésében.
A szív- és érrendszeri betegségek kockázatainak felismerése, a
megelőzést lehetővé tévő életmód-elemek iránti igény felkeltése,
erősítése, pozitív attitűdök kialakítása. Elsősegélynyújtás és
újraélesztésben alapszintű gyakorlottság elérése.
Problémák, jelenségek,
gyakorlati alkalmazások,
ismeretek
Fejlesztési követelmények Kapcsolódási pontok
Problémák, jelenségek, gyakorlati
alkalmazások:
Milyen folyadékterek fordulnak
elő a szervezetünkben? Mi a
kapcsolatuk? Miből áll, hogyan
keletkezik, hogyan és miért alvad
meg a vér?
Hogyan biztosítja a szív a
A nedvkeringés
rendszerszemléletű értelmezése, a
testfolyadékok
megkülönböztetése és
összefüggésük felismerése.
A vérvétel, a laboratóriumi
vizsgálat és laborelemzés
jelentőségének belátása, a
Kémia:
Oldószer, oldat;
molekula polaritás;
kolloid rendszerek.
Koaguláció;
hidratáció; oldatok;
ionvegyületek.
vérkeringés irányát és változó
teljesítményét? Mi az erek
feladata? Hol és hogyan
tapintható a pulzus, mérhető a
vérnyomás?
Miért változó a vizelet
mennyisége és összetétele?
Hogyan függ ez össze a belső
környezetünk viszonylagos
állandóságával?
Melyek a szív és érrendszeri
megbetegedések kockázati
tényezői, gyakoribb típusai? Mit
tehetünk a megelőzésük
érdekében?
Milyen elsősegélynyújtás
alkalmazandó vérzések,
szívműködési zavarok vagy
keringésleállás esetén?
Ismeretek:
Folyadéktér fogalma. A vér oldott
és sejtes elemei. A vér és a
szövetközti nedv, illetve a nyirok
keletkezése, összetétele, funkciói.
A hajszálerekben zajló
anyagáramlás iránya és oka.
A véralvadás élettani jelentősége,
a folyamat fő lépései és tényezői.
A vérrög képződés kockázati
tényezői és következményei.
A szív fölépítése és működése,
kapcsolata a szívizom
sajátosságaival. A szívritmus,
pulzusszám, pulzustérfogat és
perctérfogat összefüggése.
Értípusok, felépítésük,
funkciójuk. A vénás keringést
segítő tényezők. A véreloszlás
szabályozása. A vérnyomás
fogalma, mérése, normál értékei.
A homeosztázis értelmezése a
folyadékterek összetételének
példáján. A vese szervi felépítése,
a vesetestecske felépítése és
működése. A vízvisszaszívás
mértékének szabályozása.
Ionháztartás zavara, kiszáradás,
rehidrálás.
A leggyakoribb szív- és
fontosabb adatok értelmezése.
A véralvadás folyamatának
megértése, jelentőségének
felismerése, a trombózisos
betegségekkel való összefüggésbe
hozása.
Az érrendszer és a szív felépítése,
valamint a bennük végbemenő
élettani folyamatok
összekapcsolásán alapuló
folyamatelemzés (ábrázolás,
ábraelemzés). Körfolyamat
értelmezése a szívciklus példáján.
Vérnyomásmérés
osztálytársakon; statisztikai átlag
számolása és az eredmények
ábrázolása.
A vese felépítése és a benne
végbemenő élettani folyamatok
összefüggésbe hozásán alapuló
folyamatelemzés (ábrázolás,
ábraelemzés).
A szív- és érrendszeri
betegségekkel összefüggő
ismeretek alapján következtetések
levonása az egészségmegőrzésre
irányuló életvitelt illetően.
Szív-tüdő készítmény vizsgálata,
működésének elemzése.
Elsősegélynyújtási teendők
gyakorlása a vizsgált sérülések és
rosszullétek esetében
(pl. újraélesztés).
A szervrendszerek működésének
összekapcsolása fizikai, kémiai és
sejtbiológiai ismeretekkel.
Szabályozásuk megértése.
Fizika:
áramlások; sűrűség;
nyomás,
nyomásmérés;
elektromos áram;
diffúzió, ozmózis.
Testnevelés és sport:
életvezetés,
egészségfejlesztés;
Technika, életvitel és
gyakorlat:
család, háztartás;
egészséges életmód;
baleseti veszélyek,
kockázatok.
érrendszeri betegségek tünetei,
kialakulásának okai. Kockázatot
jelentő élettani jellemzők. Az
érrendszer állapota és az életmód
közötti összefüggés.
Vérzéstípusok és ellátásuk. A
fertőtlenítés fontossága. A
szívinfarktus előjelei, teendők a
felismerés esetén. Az alapvető
újraélesztési protokoll.
Kulcsfogalmak/
fogalmak
Folyadéktér, vér, nyirok, véralvadás, trombózis, artéria, véna, kapilláris,
vérkör, kamra, pitvar, szívbillentyű, szívciklus, perctérfogat, vérnyomás,
homeosztázis, újraélesztés.
Tematikai egység 3. Védelmi vonalaink – Az immunrendszer Órakeret
6 óra
Előzetes tudás
A vér összetétele, az egyes alkotók szerepe. Belső környezet fogalma.
Baktérium, vírus fogalma, megkülönböztetése. Fertőzés, járvány
fogalma. Antibiotikumok hatása, jelentősége. Hormon fogalma, a
hormonális szabályozás elvi alapjai (a vércukorszint szabályozása).
A tematikai egység
nevelési-fejlesztési
céljai
Rendszerszemlélet alkalmazása az immunrendszer és a szervezet
egészének viszonyára, valamint az immunrendszer komplexitásának
belátására. Az oksági gondolkodás fejlesztése az immunrendszer
működését feltáró kísérletek értelmezése során. Az ismereteken alapuló
döntéshozatali és cselekvési képesség fejlesztése.
Problémák, jelenségek,
gyakorlati alkalmazások,
ismeretek
Fejlesztési követelmények Kapcsolódási pontok
Problémák, jelenségek,
gyakorlati alkalmazások:
Miért van szükségünk biológiai
„önvédelemre”? Mit jelent az
önazonosság, és mi veszélyezteti
ennek megőrzését?
Hogyan győzi le szervezetünk a
fertőzéseket? Miért következhet
be az átültetett szervek
kilökődése?
Mi a magyarázata a védőoltások
hatékonyságának? Milyen
betegségeket sikerült leküzdeni,
vagy visszaszorítani ezen a
módon?
Mi gyengíti, és mi erősíti
immunrendszerünket? Milyen
következménye lehet a
meggyengült immunvédelemnek?
Ismeretek:
Kórokozó, fertőző és megbetegítő
Az immunrendszer működését
feltáró kísérletek és az arra adott
magyarázatok értelmezése.
Alapvető közegészségügyi és
járványtani ismeretek alapján
valós helyzetek elemzése,
cselekvési lehetőségek
mérlegelése.
Az információ értelmezése a
saját-idegen felismerési
mechanizmusokban.
A veleszületett, természetes
védekezőképesség, valamint a
szerzett, specifikus immunitás
megkülönböztetése.
A szervátültetéssel kapcsolatos
vélemények, magatartásformák
azonosítása, összevetése.
A védőoltások indokoltságának
értelmezése.
Kémia:
fehérjék harmadlagos
szerkezete; cukrok,
poliszacharidok,
lipidek.
Technika, életvitel és
gyakorlat:
család, háztartás;
egészséges életmód;
egészségügyi
intézmények,
hatóságok.
Testnevelés és sport:
mozgáskultúra;
prevenció, életvezetés,
egészségfejlesztés.
képesség, helyi és világjárvány.
A kórokozók által okozott
lehetséges hatások. A saját sejtek
meghibásodásának veszélye.
A veleszületett és a szerzett
immunitás. A nyiroksejtek típusai
és funkciói. Az immunválasz
szabályozása.
Vércsoportok, vérátömlesztés, Rh
összeférhetetlenség,
szervátültetés.
A kórokozók hatása és a
védekezés lehetősége
(Semmelweis, Pasteur). Passzív
és aktív immunizálás. Gyakoribb
védőoltások, az immunizálás
közegészségügyi szerepe.
Az immunrendszer és a lelki
állapot közötti összefüggés.
A tartós, nem kontrollált stressz
és a gyógyszerek hatása az
immunrendszerre. A rákos
megbetegedések és az
immunrendszer gyengülése
közötti összefüggések. Az
immunrendszer rosszindulatú
megbetegedése. Az allergia és az
asztma immunológiai háttere.
Autoimmun betegség.
A testi és lelki egészség közötti
összefüggés belátása, biológiai
magyarázata. A tartós stressz
kezelésével összefüggő,
egészségmegőrzést szolgáló
életviteli és gyakorlati
lehetőségek megismerése,
összevetése a saját életmóddal.
Vér(csoport)vizsgálatok
eredményének megfigyelése,
értelmezése.
Kulcsfogalmak/
fogalmak
Fertőzés, járvány, veleszületett immunitás, szerzett (specifikus) immunitás,
antigén, antigén felismerés, antitest (immunglobulin), nyiroksejt
(limfocita), Rh és ABO vércsoportrendszer, védőoltás, immunizálás,
immunológiai memória.
Tematikai egység 4. Új kezdetek – Szaporodás, szexualitás Órakeret
16 óra
Előzetes tudás Genetika: mitózis és meiózis, nemi kromoszómák. Élettan: hormonok
hatásmechanizmusa, visszacsatolások.
A tematikai egység
nevelési-fejlesztési
céljai
A vezéreltség, szabályozottság általános mechanizmusainak
megértése a szaporodás és az öröklődés kapcsolatainak példáján.
A felelős párkapcsolatok gyakorlását és a pályaválasztást segítő
önismeret fejlesztése.
Problémák, jelenségek,
gyakorlati alkalmazások,
ismeretek
Fejlesztési követelmények Kapcsolódási pontok
Problémák, jelenségek,
gyakorlati alkalmazások:
Mi magyarázza az ivaros úton
létrejött utódok sokféleségét,
az ivarsejtek és az ivarsejteket
Az ivartalan és az ivaros
szaporodás összehasonlító
jellemzése.
Az ivarsejtek összevetése.
A ciklikus működések
Történelem, társadalmi és
állampolgári ismeretek;
magyar nyelv és irodalom;
technika, életvitel és
gyakorlat:
létrehozó egyedek
különbségeit, a férfi és nő
biológiailag eltérő jellemzőit?
Ismeretek:
Ivaros és ivartalan
szaporodásformák az
élővilágban.
Klónozás.
Kromoszomális, elődleges és
másodlagos nemi jellegek.
A férfi és női ivarsejtek,
ivarszervek felépítése,
működése, a nemi működések
szabályozása. Fogamzásgátlás.
Családtervezés és lehetőségei.
A megtermékenyülés, a méhen
belüli élet fő jellemzői.
A magzati élet védelme.
Születés.
A születés utáni élet fő
szakaszainak biológiai
jellemzői.
megértése.
A családtervezés lehetőségei
kapcsán érvek és tények
megbeszélése.
Filmek, folyamatábrák,
makettek értelmezése.
A nemi különbségeket
kiemelő, illetve az azokat
elfedő szokások, öltözetek.
A szerelem és szexualitás, a
család és születés, a
gyermekkor és serdülés
mint irodalmi téma.
Etika:
az egyén szabadsága és
felelőssége.
Kulcsfogalmak/
fogalmak
Klónozás, tüsző, sárgatest, tüszőserkentő és tüszőhormon (ösztrogén),
sárgatestserkentő és sárgatest-hormon (progeszteron), hím nemi hormon
(tesztoszteron), ovuláció, menstruáció, megtermékenyülés, beágyazódás,
magzat, méhlepény.
Tematikai egység 5.A vérünkben van? – A hormonális szabályozás Órakeret
8 óra
Előzetes tudás A mirigy fogalma, típusai. A vérkeringés, érhálózat, vér összetétele. A
stressz biológiai értelmezése.
A tematikai egység
nevelési-fejlesztési
céljai
Az absztrakt gondolkodás fejlesztése az életfolyamatok szabályozásáról
és vezérléséről alkotott modell általánosításával, az idegi és hormonális
szabályozás közötti hasonlóságok és különbségek, valamint az egységes
(neuroendokrin) rendszerbe kapcsolódás felismerése során.
Problémák, jelenségek,
gyakorlati alkalmazások,
ismeretek
Fejlesztési követelmények Kapcsolódási pontok
Problémák, jelenségek, gyakorlati
alkalmazások:
Milyen sajátosságai vannak a
kémiai jelátvitelnek a
szabályozásban? Milyen anyagok
a hormonok, mi jellemzi
termelődésüket, szállításukat és
hatásukat?
Milyen kapcsolat van az idegi és
a hormonális szabályozás között?
Mi jellemzi
A hormonhatás specifikusságának
megértése, a hormon-receptor
kapcsolódás jelentőségének
felismerése.
A szabályozás és vezérlés
fogalmának elmélyítése a
hormonális működés példáján.
Az idegi és hormonális
szabályozás összehangoltságának
megértése a hipotalamusz-
Kémia:
lipidek, szteroidok;
peptidek; glükóz,
glikogén; jód, komplex
vegyületek; kalcium és
vegyületei.
Testnevelés és sport:
prevenció,
egészségvédelem,
teljesítményfokozó
munkamegosztásukat?
Melyek a szervezet belső
egyensúlyára ható legfontosabb
hormonok, hol termelődnek, és
mi a hatásuk?
Mely rendellenességek,
betegségek vezethetők vissza
valamely hormonális zavarra?
Mi a kapcsolat a
teljesítményfokozó szerek és a
hormonrendszer között? Jár-e
valamilyen veszéllyel ezek
alkalmazása?
Ismeretek:
A kémiai jelátvitel jellemzői.
Belső elválasztású mirigy.
Hormon és receptor
összefüggése, specifikus hatás.
A folyamatba való beavatkozás
lehetősége.
A hipofízis- hipotalamusz-
rendszer felépítése és működése.
A hormonális szabályozás
hierarchikus felépítése.
Az idegrendszeri ellenőrzés
érvényesülése. A hormonhatás
időbeli jellemzői. Példák a
központi idegrendszerben
termelődő hormonok hatásaira
(szorongás, eufória).
A vércukorszint szabályozásában
résztvevő mirigyek és
hormonjaik, a szabályozás
mechanizmusa. A tiroxin és az
adrenalin hatása.
A cukorbetegség kockázati
tényezői, felismerése, lehetséges
következményei és kezelése.
Növekedési rendellenességek.
Pajzsmirigy betegségek.
Hormonok, hormonhatású szerek
a környezetünkben, lehetséges
veszélyek.
A hormonális dopping módszerei,
veszélyei.
hipofízisrendszer felépítése és
működése alapján.
Hormonzavarokkal összefüggő
kórképek vizsgálata, a
kockázatok és megelőzési
lehetőségek felismerése,
következtetések levonása.
Érvelés a teljesítményfokozó és
izomtömeg-növelő szerek
használata ellen.
szerek veszélyei.
Kulcsfogalmak/
fogalmak
Hormon, receptor, belső elválasztású mirigy, szteroid, hipotalamusz,
agyalapi mirigy-, pajzsmirigy-, hasnyálmirigy-, mellékvese-hormonok.
Tematikai egység 6.Harcolj vagy fuss! – Az idegrendszer Órakeret
24 óra
Előzetes tudás
Az idegsejt és az idegszövet felépítése és működése. Elemi idegi
folyamatok. Az idegi szabályozás alapelve. Környéki és központi
idegrendszer megkülönböztetése. A reflex fogalma. A szem és a fül
felépítése. Az idegműködéseket befolyásoló, tudatmódosító szerek
veszélyei.
A tematikai egység
nevelési-fejlesztési
céljai
Rendszerszemlélet alkalmazása a szabályozott állapot biológiai
értelmezésében. Rendszer és környezet kapcsolatán alapuló
szemléletmódok alkalmazása az érzékelés és a szabályozottság
magyarázatában. A tudatmódosító, függőséget okozó szerekkel
szembeni elutasító magatartás erősítése.
Problémák, jelenségek,
gyakorlati alkalmazások,
ismeretek
Fejlesztési követelmények Kapcsolódási pontok
Problémák, jelenségek, gyakorlati
alkalmazások:
Miben különbözik az idegsejt
felépítése és működése a többi
sejtétől?
Hogyan képes a szervezet
beállítani belső állapotának
életfontosságú jellemzőit?
Hogyan képes válaszolni az
idegrendszer a külső és belső
ingerekre? Hogyan állítják elő és
továbbítják az idegsejtek a
jeleket?
Mi a gerincvelő szerepe az idegi
szabályozásban?
Melyek az emberi érzékelés
területei? Milyen közös és egyedi
sajátosságok jellemzik
érzékszerveinket? Mit tehetünk,
érzékelési képességeink
megőrzése érdekében?
Milyen szabályozó rendszerek
őrködnek létfenntartó
életműködéseink felett?
Hogyan alkalmazkodik
szervezetünk a testi és lelki
terheléshez? Mi történik pihenés,
feltöltődés során?
Hogyan szerveződik az emberi
agy? Hol és hogyan őrizzük
emlékeinket, tanult
képességeinket?
Melyek az idegrendszert érintő
fontosabb rendellenességek,
A szabályozás és vezérlés
fogalmainak alkalmazása az
idegrendszer működésének
magyarázatakor.
Állandóság és változás
szempontjain alapuló
folyamatelemzés és magyarázat.
A jel fizikai, kémiai és biológiai
értelmezése.
A környezetben előforduló, az
élőlények számára adekvát
hatások, energiaformák
azonosítása, az inger fogalmának
értelmezése.
Reflextípusok
megkülönböztetése, a reflexkör
felépítése és működése közötti
kapcsolat értelmezése. Elvégzett
reflexvizsgálat értelmezése.
A környezetben előforduló, az
élőlények számára adekvát
hatások, energiaformák
azonosítása, az inger fogalmának
értelmezése.
Az érzékszervek felépítése és
működése közötti összefüggés
elemzése.
Elvégzett érzékelés-élettani
kísérletek értelmezése.
Szomatikus és vegetatív
szabályozás megkülönböztetése,
Technika, életvitel és
gyakorlat:
A személyes
környezetre ható
technológiák; baleseti
veszélyek, kockázatok.
Fizika:
elektromosság,
töltéshordozó;
potenciál, feszültség;
polarizáció,
elektromágneses
sugárzások; hő,
hőmérséklet; látható
fény, domború lencse
képalkotása,
törésmutató; rezgések
és hullámok,
hullámtípusok,
hullámjelenségek,
hullámhossz és
frekvencia; mágnesség,
rezonancia;
röntgensugárzás.
Kémia:
a molekulák
szerkezete, energia- és
információtartalma.
Testnevelés és sport:
Motoros képességek;
Prevenció, életvezetés,
megbetegedések? Mit tehetünk
megelőzésük érdekében?
Ismeretek:
A szabályozókör fogalma,
elemei. A negatív visszacsatolás
működési elve, biológiai szerepe.
Egy példa ismerete.
Az idegsejt felépítése.
A nyugalmi potenciál tényezői,
értéke. Akciós potenciál
kialakulása, terjedése. Az
idegsejtek közötti kölcsönhatások
formái és jelentőségük. A
szinapszisok működésére ható
anyagok. Az idegsejtek
aktivitásának belső ritmusa
(biológiai órák).
A gerincvelő felépítése,
kapcsolatai, funkciói. Szomatikus
és vegetatív gerincvelői reflexek.
Az inger fogalma, típusai.
A receptor funkciói. A szem
felépítése, a látás folyamata,
jellemzői. Alkalmazkodás a
változó távolsághoz és
fényerőhöz. A fül felépítése, a
hallás és egyensúlyozás
folyamata. A kémiai érzékelés
(szaglás, ízlelés). Észlelés és
érzékelés különbsége, az agy
szerepe az érzékelésben.
Szemhibák és látásjavító
eszközök, módszerek.
A halláskárosodás kockázatai.
Zajártalom. Az érzékszervek
vizsgálati módszerei.
Vegetatív szabályozás fogalma,
funkciója, szabályozási területei.
Szimpatikus és paraszimpatikus
működés. Egy vegetatív működés
szabályozásának példája (pl.
légzés).
Az agy részei. Agyidegek.
Az agykéreg komplexitása,
sejthálózatok, kéreg alatti
magvak, fehérállomány.
Az értelmi és érzelmi működés, a
memória. Éberség és alvás
ritmusa, az ingerek
a vegetatív szabályozás néhány
területének, módjának és
funkciójának értelmezése.
A szabályozás elemzése példákon
keresztül.
Felépítés és működés kapcsolatba
hozása, a rendszerszerűség
felismerése és magyarázata.
A gyakoribb idegrendszeri
megbetegedések azonosítása
jellegzetes tüneteik alapján.
egészségfejlesztés.
változatosságának szerepe.
Az agy vizsgálati módszerei.
Idegrendszeri sérülések okai,
gyakoribb esetei és
következményei (ideg-, gerinc-,
agysérülés). Fejlődési
rendellenességek, fogyatékosság.
Fertőzések. Agyi keringési
zavarok. Parkinson-kór,
Alzheimer-kór, prionbetegség.
Kulcsfogalmak/
fogalmak
Vezérlés, szabályozás, negatív visszacsatolás, idegsejt (neuron), akciós
potenciál, ingerküszöb, szinapszis, reflexkör, szomatikus és vegetatív
idegrendszer, szimpatikus és paraszimpatikus működés, érzékelés,
érzékszerv, nagyagy, kisagy, agytörzs, agykéreg, dúc, mag, ideg, pálya,
szürkeállomány, fehérállomány.
A fejlesztés várt
eredményei a két
évfolyamos
ciklus végén
A tanuló ismerje a szerveződési szintek összetettségét és felépítését, az
összetettségen belüli működési kapcsolatokat. Tekintse ezeket
megőrzendő természeti értéknek.
Ismerje az emberi és állati közösségekben a meghatározó társas
kapcsolatok biológiai funkcióit.
Ismerje egy-két jelentős külföldi és hazai természettudós kutatási
eredményeinek lényegét.
Legyen képes értelmezni fénymikroszkópos képet a megismerés
folyamatában.
Legyen tisztában saját teste felépítésével és alapvető működési
sajátosságaival, a férfi és a nő közötti különbséggel és a kamaszkor
biológiai-pszichológiai problémáival. Ismerje a betegségek
kialakulásának okait, megelőzésük és felismerésük módjait, az egészséges
életmód és az elsősegélynyújtás legfontosabb szabályait. Értse a
szűrővizsgálatok jelentőségét a betegségek sikeres gyógyításában.
Használja önálló tanulása során az internet és a könyvtár nyújtotta
lehetőségeket.
Értse a személyes felelősségét a fertőzések megelőzésében, és tegyen
meg mindent a sikeres gyógyulás érdekében.
Legyen képes egyszerű kísérleteket elvégezni, megfigyeléseit és
tapasztalatait megfogalmazni, leírni.
Legyen képes a problémák tudatos azonosítására, megoldására, a
hipotézisek megvizsgálására.
Összesen 72 óra tananyag, ebből 6 óra dolgozat..
Témazárók:
1. Légzés, keringés,
2. Immunrendszer, kiválasztás
3. Szaporodás
4. Hormonrendszer,
5. Neuron, érzékszervek
6. Idegrendszer
A 11. évfolyamba lépés feltétele a témazárók 3/4-ének legalább elégségesre való megírása.
Az elégtelen dolgozatok esetén javítási lehetőséget kell biztosítani.
Minden félévben legkevesebb 3 osztályzatot kell adni minden tanulónak.
Tankönyv: Biológia tankönyv 11. 12.(FI-505031101, FI-505031201)
Munkafüzet: Biológia munkafüzet 11. 12 (FI-505031102, FI-505031202)
Az osztályozó vizsga formája: szóbeli
11. évfolyam
A gimnáziumi biológiatanulás utolsó évének diszciplináris témakörei a molekuláris genetika,
az evolúció, az ökológia és az emberi viselkedés. Az egyed feletti szintek az ember esetében
átvezetnek a társadalmi jelenségek világába. A biológia e téren egyrészt a határterületeket
érintve a kapcsolatok felismeréséhez vezet, másrészt annak elfogadását eredményezi, hogy az
emberi társadalom tartósan csak a természeti környezetbe illeszkedve maradhat fenn. A
fenntarthatóság mint cél nem egy kész algoritmus megtanulását igényli – ilyen jelenleg nincs
–, hanem a biológiai ismeretek kreatív, átgondolt alkalmazását a társadalmi élet területén is. A
tanulás során az elméleti háttér ismerete párosul a természettudományos gondolkodás
módszereivel és a vizsgálódáshoz szükséges gyakorlati készségekkel. A témakörök biztosítják
a tudás rendszerszerű építését, kapcsolódnak a mindennapi élet problémáihoz. Megjelennek a
biológiai szerveződés egymásba épülő szintjei, a különféle élő rendszerek és a közöttük lévő
összefüggések. Megismerésük során a tanulók követik az anyag, az energia és az információ
átadásának útjait, megfigyelhetik az állandóság és változás jelenségeit. Az élettelen és az élő
természet kapcsolatába, az életközösségek bioszféra szintjéig követhető felépülésébe és
működésébe való bepillantás formálja az egyéni életvitelt, és kialakítja a fenntarthatóságot
szolgáló közösségi cselekvésben való aktív részvétel képességét.
Tematikai egység 1. A sejtet felépítő anyagok és anyagcsere Órakeret
10 óra
Előzetes tudás A fénymikroszkóppal látható fontosabb sejtalkotók. Állati és növényi
sejt megkülönböztetése. A szövet fogalma, típusai.
A tematikai egység
nevelési-fejlesztési
céljai
Rendszerszemlélet alkalmazása a biológiai szerveződési szintek
megkülönböztetésekor, és egymással való összefüggéseikre. Rendszer
és környezet összefüggésének tudatos alkalmazása a sejt felépítésének
és működésének magyarázatában. Felépítés és működés közötti
összefüggések megértése, a szerkezeti struktúra és a kémiai felépítés
összekapcsolása. Anyag, energia és információ fogalmainak
alkalmazása a sejtben végbemenő folyamatok értelmezése során.
Állandóság, változás és önazonosság értelmezése a sejtben zajló
biokémiai folyamatok, valamint az öregedés vonatkozásában.
Problémák, jelenségek,
gyakorlati alkalmazások,
ismeretek
Fejlesztési követelmények Kapcsolódási pontok
Problémák, jelenségek, gyakorlati
alkalmazások:
A sejt a legkisebb élő egység?
Milyen kémiai összetétel jellemzi
a sejteket? Hogyan megy végbe a
sejtekben az anyagok átalakítása?
Milyen hatások gátolhatják,
veszélyeztethetik a sejtek
anyagcseréjét?
Miért igényelnek a sejtek
energiát? Miben tér el, és miben
hasonlít a fény-, illetve kémiai
energiát hasznosító sejtek
felépítése és működése?
Ismeretek:
A víz biológiai szempontból
fontos jellemzői. A sejtek
víztartalma. Az ozmózis
jelensége, biológiai szerepe.
Biogén elemek, nyomelemek.
Az élő rendszereket felépítő
szerves anyagok fontosabb
típusai, sajátos biológiai funkciói.
Az enzimműködés lényege.
A sejtkárosító hatások főbb
típusai, lehetséges forrásaik
(nehézfémek, mérgek, maró
anyagok, sugárzások, hőhatás).
A biológiai folyamatok
energetikai összefüggései; a
lebontó és a felépítő anyagcsere
jellemzői. Az energia elsődleges
forrása.
A folyamatok alapegyenlete,
Fizikai-kémiai folyamatok
biológiai szerepének, az élő
állapot fizikai feltételeinek,
határainak elemzése.
Kémiai fölépítés és biológiai
funkció összefüggéseinek
elemzése megfigyelések,
vizsgálatok, kísérletek során. A
sejten belüli kémiai folyamatok
szabályozottságának belátása.
Enzimműködés vizsgálata egy
elvégzett kísérletben, a folyamat
elemzése.
Az élő rendszerek
energiaszükségletének megértése,
a sejtszintű energiaátalakító
folyamatok lényegi ismerete,
kapcsolatuk belátása.
Struktúra és funkció
összekapcsolása a sejtszintű
folyamatok elemzése során.
Fizika:
diffúzió, ozmózis; hő,
hőmérséklet;
elektromágneses
sugárzás spektruma,
energiája; geometriai
optika, a lencsék
képalkotása; energia
fogalma,
mértékegysége, formái
és átalakíthatósága;
potenciál, feszültség.
Matematika:
hossz-, terület-,
felszín-,
térfogatszámítás;
mértékegységek,
átváltások;
nagyságrendek;
halmazok használata,
osztályokba sorolás,
rendezés.
Kémia:
fontosabb fémes és
nem fémes elemek;
ionok; szerves
vegyületek
sajátosságai,
csoportjai; kémhatás,
pH; oldódás, oldatok
koncentrációja, kémiai
kötés, katalízis,
szakaszai, energia- és
anyagmérlege, helye a sejten
belül.
katalizátor.
Informatika:
az információ fogalma,
egysége.
Kulcsfogalmak/
fogalmak
Biogén elem, enzim, denaturáció, kicsapódás (koaguláció), anyagcsere
(lebontó és felépítő), sejtlégzés, erjedés, fotoszintézis,
Tematikai egység 2. Megfejthető üzenetek – Molekuláris genetika Órakeret
12 óra
Előzetes tudás A fehérjék szerkezete. Katalízis. Az öröklődés törvényei (Mendel).
A sejt fölépítése.
A tematikai egység
nevelési-fejlesztési
céljai
A tudományos gondolkodás mindennapi életben való hasznosságának
belátása, a módszerek tudatos alkalmazása. Vizsgálati módszerek,
tudományos eredmények és ezek érvényességi körének értelmezése. Az
orvoshoz fordulás céljának, helyes időzítésének megértése.
Az érveken alapuló vitakultúra fejlesztése, a felelős állásfoglalás iránti
igény felkeltése.
Problémák, jelenségek,
gyakorlati alkalmazások,
ismeretek
Fejlesztési követelmények Kapcsolódási pontok
Problémák, jelenségek,
gyakorlati alkalmazások:
Mi magyarázza tulajdonságok
csoportjainak együttes
öröklését? Miből vannak, hol
vannak és hogyan működnek a
gének? Mi rögzíti bennük az
információt?
Mi a szerepe a szexualitásnak a
faj szempontjából
(összehasonlítva az ivartalan
szaporodással)?
Hogyan lesz a
megtermékenyített petesejtből
ember? Mi dönti el, hogy mely
gének, mikor és meddig
működnek?
Mi hangolja össze sejtjeink
génműködését? Hogyan jönnek
létre különböző alakú és
működésű sejtjeink? Mi lehet az
oka a daganatképző sejtek
kialakulásának? Hogyan, miért
és milyen mértékben avatkozhat
bele az ember a genom
működésébe?
Miben segíthet a számítógép
használata a génműködés
megértésében, a személyre
Az osztódások szerepének
értelmezése a testi és ivarsejtek
létrejöttében és a genetikai
sokféleség fenntartásában.
A nukleinsavak örökítő
szerepének bizonyítása.
Kodon-szótár használata.
Génmutáció következményének
értelmezése kodon-szótár
segítségével.
Szabályozott génműködés
értelmezése ábra alapján.
Daganatra utaló jelek
felismerése.
Sebkezelés elsajátítása.
Az érvek és ellenérvek
összevetése.
Információforrások kritikus
értékelése.
Kémia:
Cukrok, foszforsav,
kondenzáció. A
fehérjék felépítése.
Fizika:
elektromágneses és
radioaktív sugárzások
típusai.
Magyar nyelv és
irodalom;
mozgóképkultúra és
médiaismeret:
Fejlődés, öregedés és
halál témái.
Tudományos-
fantasztikus
témakörök.
Történelem, társadalmi
és állampolgári
ismeretek: Hiroshima,
Bhopal, Csernobil –
környezeti
katasztrófák.
Etika:
a tudományos
szabott gyógyításban, a múlt
feltárásában?
Ismeretek:
A genetikai kapcsoltság és oka
(kromoszómák).
A számtartó és a számfelező
osztódás; a sejtciklus.
A nukleinsavak alapfelépítése.
A vírusok szaporodása, vírus
okozta betegségek.
Testi és ivari kromoszómák, az
ivari kromoszómákhoz kötött
öröklés jellemzői.
A DNS megkettőződése,
információáramlás a fehérjék
szintézise során (gén > fehérje >
jelleg).
A mutációk típusai,
gyakoriságuk, lehetséges
hatásaik, mutagén tényezők
(sugárzás, vegyületek). Mutagén
hatások kerülésének, illetve
mérséklésének módjai.
Példa a génműködés
szabályozottságára.
A szabályozott működés zavara
(daganatos betegségek).
Az őssejtek lehetséges
felhasználása. A környezeti
tényezők génmódosító hatásai.
Tartós károsodás (szövetelhalás)
és regeneráció. Az öregedés
lehetséges okai.
A géntechnológia lehetőségei,
kockázatai és néhány
alkalmazása (genetikailag
módosított élőlények,
génterápia).
eredmények
alkalmazásaival
kapcsolatos dilemmák.
Kulcsfogalmak/
fogalmak
Kapcsoltság, kromoszóma (testi, ivari), mitózis, meiózis, mutáció,
differenciálódás, őssejt, transzgén, GMO.
Tematikai egység 3. Nemzedékről nemzedékre – Az öröklődés törvényei Órakeret
12 óra
Előzetes tudás A faj, a környezet (környezeti tényező) fogalma.
Az ivaros szaporodás genetikai lényege. Vércsoport-antigének.
A tematikai
egység nevelési-
fejlesztési céljai
Az információ-kifejeződés folyamatainak megértése az élővilágban. A
tudományos gondolkodás mindennapi életben való hasznosságának
belátása, a módszerek tudatos alkalmazása. A problémák tudatos
azonosítása, feltevések megvizsgálása.
A véletlen szerepének és a valószínűség fogalmának alkalmazása.
Problémák, jelenségek,
gyakorlati alkalmazások,
ismeretek
Fejlesztési követelmények Kapcsolódási pontok
Problémák, jelenségek,
gyakorlati alkalmazások:
Öröklődnek-e a szerzett
tulajdonságok?
Mi magyarázza az öröklött
tulajdonságok megjelenését vagy
eltűnését? Milyen mértékben
befolyásolhatja a környezet vagy
a nevelés az öröklött jellegek
megnyilvánulását? Mi az oka és
jelentősége biológiai
sokféleségünknek?
Ismeretek:
Mendel szemléletmódja (a gén
mint szerkezet nélküli egység),
módszere, eredményei.
Allélkölcsönhatások
(dominancia). Példák emberi
tulajdonságok öröklődésére.
A beltenyésztés és kockázata
(állattenyésztés,
természetvédelem,
rokonházasság veszélye).
Példák hajlamok öröklésére.
Kockázati tényezők és gének
kölcsönhatása. Az egyén és a
társadalom együttélése öröklött
hiányokkal (diéta).
A genetikai sokféleség
jellemzése (allélszám) és
biológiai szerepe (nemesítés, az
alkalmazkodás lehetősége).
A környezet hatása mennyiségi
jellegek öröklésére, sok gén –
egy tulajdonság kapcsolat.
Mendel módszereinek,
eredményeinek és ezek
érvényességi körének
értelmezése.
Öröklött jelleg megjelenésének
számszerű megadása (az
öröklésmenet ismeretében).
Következtetés
allélkölcsönhatásra (az eloszlás
ismeretében).
Családfa elemzése.
Ikervizsgálatok értelmezése.
Kockázati tényező és
elővigyázatosság értelmezése
genetikai példán.
Minőségi és mennyiségi jelleg
megkülönböztetése. Mennyiségi
eloszlás grafikus
megjelenítésének értelmezése.
Matematika:
valószínűség, eloszlás.
Magyar nyelv és
irodalom:
példák az emberi élet
értékére (Teiresziasz,
Oidiposz).
Történelem,
társadalmi és
állampolgári
ismeretek:
termékeny félhold –
az állat- és
növénynemesítés
történelmi szerepe,
helyszínei.
Kulcsfogalmak/
fogalmak
Gén, allél, domináns, recesszív, homo- és heterozigóta, hajlam,
beltenyésztés, genetikai sokféleség (diverzitás).
Tematikai egység 4. Az élet lehetőségei Órakeret
10 óra
Előzetes tudás
Nyílt és zárt rendszer. A sejt felépítő és lebontó folyamatai. A genetikai
információ működése és átadása. Életkritériumok. A globális
anyagforgalom és energiaáramlás jellemzői.
A tematikai egység
nevelési-fejlesztési
céljai
A rendszerfogalom általánosítása, a vezéreltség, szabályozottság
általános mechanizmusainak mélyebb megértése. A hierarchia és a
hálózatosság következményeinek elemzése élő rendszerekben.
Problémák, jelenségek,
gyakorlati alkalmazások,
ismeretek
Fejlesztési követelmények Kapcsolódási pontok
Problémák, jelenségek,
gyakorlati alkalmazások:
Miért alkalmas a Földünk az élet
kialakulásra?
Lehet-e élet más bolygókon?
Mennyire különleges,
egyedülálló bolygó a Föld?
Ismeretek:
Az élet kialakulásának, a Föld
különleges helyzetének kérdése
(őslégkör, szerves molekulák és
önszerveződő struktúrák).
A bioszféra élő és élettelen
folyamatainak egysége
Rendszer-környezet
kölcsönhatások elemzése. Az
ellentétes nézetek, érvek
összevetése. A földi légkörre
vonatkozó adatok értelmezése.
Miller kísérletének értelmezése.
Fizika:
rendezettség és
rendezetlenség, a
folyamatok iránya.
Informatika:
információ
Etika:
az ember helye,
szerepe.
Földrajz:
A Naprendszer
felépítése.
A Föld mágneses tere.
A Hold szerepe.
A lemeztektonikai
mozgások feltétele.
Kulcsfogalmak/
fogalmak
Nyílt rendszer, rendezettség, önsokszorozó reakció, redukáló/oxidáló
légkör.
Tematikai egység 5. Kibontakozás – a biológiai evolúció Órakeret
12 óra
Előzetes tudás
Élőlények és élőlénycsoportok alkalmazkodása környezetükhöz.
Az alkalmazkodások evolúciós értelmezése. A fejlődés jellemzői az
egyéni életben.
A tematikai
egység nevelési-
fejlesztési céljai
Módszerek, tudományos eredmények és ezek érvényességi körének
elemzése. A tudománytörténeti folyamatok értelmezése a modellek, az
elképzelések, az egymást váltó vagy egymást kiegészítő elméletek
megszületéseként és háttérbe szorulásaként.
A véletlen szerepének és a valószínűség fogalmának alkalmazása.
Evolúciós, környezet- és természetvédelmi szempontok
összekapcsolása.
Természeti értékek és károk, környezeti károk felismerése, a cselekvési
lehetőségek felmérése, a környezet iránti felelős magatartás erősítése.
A fejlődéstörténeti rendszer vizsgálatát szolgáló módszerek
értelmezése.
Problémák, jelenségek,
gyakorlati alkalmazások,
ismeretek
Fejlesztési követelmények Kapcsolódási pontok
Problémák, jelenségek,
gyakorlati alkalmazások:
Hogyan alkalmazkodnak az
élőlénycsoportok a változó
körülményekhez? Hogyan
befolyásolható ez a folyamat az
ember által szándékosan
(nemesítés) vagy akaratlanul
(járványok kialakulása). Minek
alapján következtethetünk a
jelenből a múltra és mi jelezhető
előre a jövőből? Mikor és
hogyan befolyásolhatják kis
változások (pl. egyéni döntések)
a jövőt meghatározó
folyamatokat?
Ismeretek:
Darwin és kortársainak érvei a
fajok változása mellett. Az
evolúció darwini leírása.
A populációgenetikai modell
(véletlen, öröklődő variációk
gyakoriság-változása).
A genetikai változatosságot
növelő és csökkentő tényezők.
A fosszíliák értelmezése: az
egykori élőlények
rekonstrukciója (korreláció), a
lelet kora.
Rezisztens kórokozók, gyomok
megjelenése és terjedése.
A bioszféra evolúciójának
néhány feltételezett kulcslépése:
eukarióta sejt, oxidáló légkör,
soksejtűség, szárazföldre lépés,
önreflexió (tudat). Fajok,
csoportok kihalásának
lehetséges okai.
Vitatott kérdések (irányultság,
önszerveződés, emberi
evolúció).
Az evolúciós gondolat
változásának értelmezése.
Populációgenetikai folyamatok
értelmezése.
A korreláció-elv alkalmazása.
A módszerek korlátainak,
feltételeinek elemzése.
Érvek és ellenérvek összevetése,
az evolúció mechanizmusaira
vonatkozó információforrások
kritikus felhasználása.
Palacknyak-hatás értelmezése
Fizika:
az Univerzum
kialakulása.
Történelem,
társadalmi és
állampolgári
ismeretek:
társadalomfejlődési
elméletek; példák a
technikai evolúcióra; a
szelekció szerepe a
növény- és
állatnemesítésben;
ásatások, restaurálás,
kormeghatározás;
járványok
történelemformáló
szerepe.
Magyar nyelv és
irodalom:
népek és nyelvek
rokonságának kérdése.
Művészetek:
stílusok változásai.
Etika:
az ember helye és
szerepe.
Kulcsfogalmak
/ fogalmak
Evolúció, kiválogatódás (szelekció), fosszília, korreláció, törzsfa.
Tematikai egység 6. Az ember egyéni és társas viselkedése Órakeret
8 óra
Előzetes tudás Tanulástípusok. Az állatok társas viselkedése (agresszió,
ivadékgondozás).
A tematikai
egység nevelési-
fejlesztési céljai
A pályaválasztást elősegítő önismeret, az önelfogadás, a társak iránti
együttérzés fejlesztése. A személyes felelősség, valamint a szülők, a
család, a környezet fontosságának felismerése a függőségek
megelőzésében.
Az orvoshoz fordulás céljának, helyes időzítésének tudatosítása.
Az emberfajták és kultúrák sajátosságainak és közös értékeinek
fölismerése. A fogyatékkal élő emberek megismerése, állapotuk
megértése.
A gondolkodási folyamatokat meghatározó tényezők, az érzelmi és az
értelmi fejlődés kapcsolatának megismerése.
Problémák, jelenségek,
gyakorlati alkalmazások,
ismeretek
Fejlesztési követelmények Kapcsolódási
pontok
Problémák, jelenségek,
gyakorlati alkalmazások:
Miben közösek az emberi és az
állati csoportok, és miben
különbözünk egymástól? Hogyan
befolyásolják a közösség
elvárásai egyéni életünket és
egészségünket? Mi ébreszti fel és
mi gátolja az emberi
együttműködés és agresszió
formáit?
Ismeretek:
Az emberi csoportokra jellemző
társas viszonyok: utánzás,
empátia, tartós kötődés
(párkapcsolat, család),
csoportnormák és ezzel
kapcsolatos érzelmek.
A szabálykövetés és
szabályteremtés példái. Az
idegen csoportoktól való
elkülönülés és az eltérő
csoportok közötti
együttműködés biológiai háttere.
Az ember mint megismerő lény
(utánzás, belátás, párbeszéd,
gondolati sémák, előítéletek).
Szociokulturális hatások
(testkép, fogyatékkal élők, idős
emberek, betegek).
Az érzelmek biológiai funkciói,
megküzdési stratégiák.
A depresszió, a feloldatlan,
Az állati és az emberi
csoportokban uralkodó
kapcsolatok különbségeinek
megfogalmazása.
Az agressziót és gondoskodást
kiváltó tényezők különbségeinek
megfogalmazása az állatok és az
ember között.
A tartós és kiegyensúlyozott
párkapcsolatot fenntartó és
fenyegető hatások értelmezése.
Bizonyítás, meggyőzés, művészi
hatás, manipuláció, reklám,
előítélet felismerése és
megkülönböztetése.
Az alternatív gyógyászat
lehetőségeinek és kockázatainak
értelmezése.
A kémiai és a viselkedési
függőségek közös
jellegzetességeinek felismerése.
Magyar nyelv és
irodalom:
kommunikáció,
metakommunikáció;
érvelés; példák alá-
fölérendeltségen
alapuló és szabad
választáson nyugvó
emberi kapcsolatokra;
az agresszió és a
segítőkészség,
befogadás és
kirekesztés irodalmi
feldolgozása; az
egészség és betegség
mint metafora; az
alkoholizmus, a
játékszenvedély, a
személytől való
függés példái;
szerelem és csalódás
témái.
Történelem,
tásadalmi és
állampolgári
ismeretek:
az agresszor
fogalmának történeti
megközelítése;
történeti perek,
előítéletek,
propaganda-
hadjáratok példái.
tartós stressz lehetséges okai,
káros közösségi hatásai
(agresszió, apátia), testi hatásai,
a megelőzés és a feloldás
lehetséges módjai.
Kulcsfogalmak/
fogalmak
Kötődés, empátia, agresszió, csoportnorma, verbális/nem verbális
kommunikáció, stressz, megküzdés, függőség.
Tematikai egység 7. Gazdálkodás és fenntarthatóság Órakeret
8 óra
Előzetes tudás Életközösségek, populációs kölcsönhatások, talajképződés.
Genetikai sokféleség.
A tematikai egység
nevelési-fejlesztési
céljai
Összetett technológiai, társadalmi és ökológiai rendszerek elemzése.
Lokális és globális szintű gondolkodásmód fejlesztése.
Evolúciós magyarázat keresése biológiai és ezzel összefüggő fizikai,
földrajzi, történelmi tényekre; az ember szerepének kritikus vizsgálata.
A környezeti kár, az ipari és természeti-időjárási katasztrófák okainak
elemzése, elkerülésük lehetőségei.
Egészség- és környezettudatos magatartás kialakítása a hétköznapi élet
minden területén, bekapcsolódás környezetvédelmi tevékenységekbe.
Az ismeretek alkalmazása a fenntarthatóság és autonómia érdekében a
háztartásokban és kisközösségekben.
Problémák, jelenségek,
gyakorlati alkalmazások,
ismeretek
Fejlesztési követelmények Kapcsolódási pontok
Problémák, jelenségek,
gyakorlati alkalmazások:
Hogyan határozzák meg a
természeti feltételek az emberi
létet? Milyen mértékig és
mennyire tartósan
befolyásolhatjuk e feltételeket?
Milyen gazdálkodási,
gondolkodási és életmódbeli
formák lehetnek
fennmaradásunk feltételei?
Ismeretek:
Az ember hatása a földi
élővilágra a történelem során.
Önpusztító civilizációk és a
természeti környezettel
összhangban maradó
gazdálkodási formák.
A természeti környezet
terhelése: fajok kiirtása, az
élőhelyek beszűkítése és
részekre szabdalása,
szennyezőanyag-kibocsátás,
fajok behurcolása,
A fenntartható gazdálkodás
biológiai feltételeinek
megfogalmazása.
A természetvédelem genetikai
hátterének értelmezése.
Az ökológiai lábnyom
csökkentése lehetőségeinek
megfogalmazása az iskolai,
illetve lakókörnyezetben.
Autonómia és együttműködés
lehetőségeinek elemzése.
Történelem,
társadalmi és
állampolgári
ismeretek:
történeti ökológia;
civilizációs
korszakváltások okai;
példák nemzetközi
egyezményekre;
globalizációs
tendenciák és
függetlenségi
törekvések hátterei.
Magyar nyelv és
irodalom:
ember és természet
viszonyának
megfogalmazásai.
Etika:
környezeti etika.
megtelepítése, talajerózió.
Fajok, területek és a biológiai
sokféleség védelme.
A természetvédelem lehetőségei.
A környezeti kár fogalma,
csökkentésének lehetőségei.
Ökológiai lábnyom.
Az ökológiai krízis társadalmi-
szemléleti hátterének fő tényezői
(fogyasztás, városiasodás,
fosszilis energia felhasználása,
globalizáció).
Kulcsfogalmak
/ fogalmak
Fenntarthatóság, biológiai sokféleség, ökológiai lábnyom, kibocsátás
(emisszió), határérték, környezeti terhelés.
A fejlesztés várt
eredményei a
két évfolyamos
ciklus végén
A tanuló gyakorlatot szerez a biológia különböző szerveződési szintjein
– sejt, szerv, szervrendszer, egyed és egyed feletti szintek – a felépítés és
működés kapcsolatainak meglátására és elemzésére. A működés
törvényszerűségeit képes lesz valamilyen sokaság alkotóinak közös
viselkedésében keresni, legyenek azok gének, egyedek vagy fajok, s ezt
a funkciót e működések magasabb szerveződési szintben betöltött
szerepeként értelmezni.
Szemléletében megjelenik a folyamatok egyszeriségét,
megismételhetetlenségét jelentő történetiség is, a modern biológiát e két
látásmód összekapcsolására tett kísérletként látja, melynek sikere vagy
kudarca közvetlenül hat boldogulásunkra.
Felismeri, hogy a funkciók keresése az egyén életében és a társas-
társadalmi kapcsolatokban is az értelem keresését és újrafelismerését
jelenti, mert a véletlenek sokaságát ez kapcsolja harmonikus egésszé a
kibontakozás történeti folyamatában. Ez a tudás olyan világkép alapja
lehet, amely megtartja a tudomány leíró módszereit és magyarázó erejét,
de megtalálja az így leírt folyamatok és formák szerepét is a természet
egészében.
Összesen 72 óra tananyag, ebből 6 óra dolgozat..
Témazárók:
1. Sejtet felépítő anyagok
2. Anyagcsere
3. Molekuláris genetika
4. Genetika
5. Evolúció
6. Emberi viselkedés, fenntarthatóság
A 12. évfolyamba lépés feltétele a témazárók 3/4-ének legalább elégségesre való megírása.
Az elégtelen dolgozatok esetén javítási lehetőséget kell biztosítani.
Minden félévben legkevesebb 3 osztályzatot kell adni minden tanulónak.
Tankönyv: Biológia tankönyv 11., 12. (FI-505031101, FI-505031201)
Munkafüzet: Biológia munkafüzet 11., 12. (FI-505031102, FI-505031202)
Az osztályozó vizsga formája: szóbeli