A térkép és a glóbusz

5.osztály

TartalomVilágtájak

A világtájak irányainak meghatározásaA földgömb (glóbusz) és a térkép

Földrajzi fokhálózatSzélességi körök

Nevezetes szélességi körökHosszúsági körök

Nevezetes hosszúsági körökPéldák

ZónaidőIdőzónák a térképenNyári időszámytás

TérképekTérkép - jelmagyarázat

Térkép méretaránya

VILÁGTÁJAKA VILÁGTÁJ elnevezések használata

– Szabadban az irányok meghatározására világtájak elnevezését használjuk.

– A négy fővilágtáj: észak, kelet, dél, és nyugat. Kezdőbetűkkel így jelöljük: É, K, D, Ny.

N, E, S, W

– A világtájak segítségével tájékozódunk a térképen is. A térkép felső része jelzi az északi irányt, alsó része pedig a délit. A térkép jobb oldala kelet felé, bal oldala nyugat felé mutat.

É

KNY

D

ÉK

DNY

ÉNY

DK

FŐVILÁGTÁJAK: É, D, K, NY

MELLÉKVILÁGTÁJAK: ÉK, DK, ÉNY, DNY

N (North), S (South), E (East), W (West)

A világtájak irányainak meghatározása

o A Nap állásából láthatjuk, merre vannak a világtájak.

o Ha nem látjuk épp felkelni vagy lenyugodni a Napot, vagy felhők takarják el, segítségünkre siethet egy iránytű. Az iránytű mágnestűje mindig az északi irányt mutatja.

o Éjszaka, iránytű nélkül, a csillagok ismeretével sem tudunk eltévedni. A Sarkcsillagot megkeresve megtalálhatjuk az északi irányt.

A földgömb (glóbusz) és a térkép

• A földgömb a Földünk kicsinyített mása térben

• A földtérkép a Földünk kicsinyített mása síkban

Földrajzi fokhálózat

• A szélességi és a hosszúsági körök hálóját földrajzi fokhálózatnak nevezzük

• Ezek a vonalak nagy jelentőségűek, mert bármely földrajzi hely fekvését segítenek meghatározni: Meghatározhatjuk a hajók helyzetét a tengerenRepülőgépekét a szárazföld vagy az óceán felett

• Mindegyik vonalhoz érték, szám tartozik

Szélességi körökkelet nyugati („vízszintes”) irányúakegymással párhuzamosak, nem metszik

egymástnem egyforma hosszúak (a sarkok felé egyre

rövidebbek)számuk 180 (az északi és a déli félgömbön is

90-90)

NEVEZETES SZÉLESSÉGI KÖRÖK

• A szélességi körök között néhánynak neve is van. A 0°-os szélességi kör az Egyenlítő.  Tőle északra a 23,5°-on van a

Ráktérítő, délre ugyancsak a 23,5°-on a Baktérítő. 

Az északi félgömb 66,5°-án halad az északi, a déli félgömb 66,5°-án a déli sarkkör.

Az északi szélesség 90°-a az Északi-sark, a déli szélesség 90°-a a Déli-sark.

Hosszúsági körök

észak-déli („függőleges”) irányúakegymással nem párhuzamosak, a sarkokon metszik egymástegyforma hosszúakszámuk 360 (a nyugati és a keleti

félgömbön is 180-180)

Nevezetes hosszúsági körök

a nulladik hosszúsági kör (greenwichi délkör)dátumválasztó vonal - 18o. délkör

Szélességi körök Hosszúsági körök

Irányuk Ny–K É–D

Nagyságuk a sarkok felé rövidülnek egyformák

Egymáshoz viszonyított helyzetük

párhuzamosak a sarkokon metszik egymást

Számozásuk 0–90° 0–180°

Számuk 180 darab 360 darab

Kezdőkörük Egyenlítő 0°-os

Melyik várost határoztuk meg?• é. sz. 47°, k. h. 19°• é. sz. 40°, ny. h. 74°• d. sz. 33°, k. h. 151°• d. sz. 22°, ny. h. 43°

Az alábbi városoknak milyen koordinátái vannak?PárizsLos AngelesPekingMelbourne

Zónaidő Egy terület vagy ország által használt, hivatalosan megállapított helyi

idő, amely néhány órával (max. 12 óra) eltér a greenwichi középidőtől. A Föld felszínét 24 időzónára osztották, mindegyik zóna alapvetően 15°

földrajzi hosszúság tartományt fog át. Ezek mindegyikében a zónaidőt a Napnak a zóna közepén mérhető helyzete alapján számítják.

A gyakorlatban a zónák, mivel a politikai határokat is figyelembe veszik, ennél nagyobbak is lehetnek a 15°-nál nagyobb hosszúságtartományra kiterjedő országok esetén.

Bizonyos országokban egynél több időzónát használnak: pl. az USA-ban hét időzóna van, az európai kontinensen kettő (+ 1 ill. + 2 h eltéréssel a greenwichi középidőtől).

A szomszédos zónák eltérése általában 1 h, de van néhány félórás eltérésű zóna is (pl. D-Ausztrália).

Időzónák a térképen Amikor nyugatról keletre körbeutazzuk a Földet, minden

időzóna átlépésekor egy órával előre kell igazítanunk az óránkat.

A 24 időzónát átlépve azonban eljutunk ahhoz a zónához, amelyben még az előző napot írják. (Visszafelé fordított a helyzet.)

Hogy ezt a zavaró körülményt kiküszöböljék, bevezették a dátumválasztó-vonalat, amelyet a 180-os hosszúsági kör mentén jelöltek ki. (Vasárnap– hétfő-vonalnak is nevezik.)

Ha keletről nyugat felé lépjük át, egy nappal előre, ha nyugatról keletre, egy nappal vissza kell állítani az óránk naptárját.

Nyári időszámítás

A nyári időszámítás széles körben elfogadott rendszer, melyben a helyi időt 1 órával előre állítják az adott időzóna idejéhez képest.

Európában a nyári időszámítás március utolsó vasárnapján kezdődik, és október utolsó vasárnapjáig tart. Ennek megfelelően minden évben más dátumra esik, de az átállítás napja mindig vasárnap.

A nyári időszámítás használata a Föld országaiban██ van nyári időszámítás██ jelenleg nincs, de régebben volt██ nincs és nem is volt

TérképekA térkép a Föld vagy más égitest felszínének síkba vetített, méretarányosan kisebbített,

általánosított, és sajátos grafikai jelrendszerrel bemutatott felülnézeti ábrázolása.

Térkép típusok:VárostérképAutótérkép (autóstérkép)Általános földrajzi térképKözlekedési térképTörténelmi térképCsillagtérkép

Térkép - jelmagyarázat

Alföld, síkság

Hegység, magasföld

Tenger, óceán, folyó, tó

A térkép méretaránya

Minden térképnek van - a kicsinyítés mértékét kifejező - méretaránya. Ez a számpár általában a térkép szélén

jelenik meg. Ha a térképen azt látjuk, hogy 1:100 000 (egy aránylik a százezerhez), az azt jelenti, hogy ami a térképen

1 cm, az a valóságban 100 000 cm = 1000 m = 1 km.

M = 1 : 100 000

Ami a térképen 1 cm, az a valóságban 100 000 cm, tehát átalakítva 1 000m = 1km

Kis méretarányú térkép

Nagy méretarányú térkép

M= 1: 8 500

M= 1: 140 000 000