MOLNÁR CSIKÓS LÁSZLÓ:

A Szarvas Gábor NyelvmüveloNapok huszonöt éve

Negyedszázaddal ezelott, 1970. októberében tartottak elo-ször Nyelvmüvelo Napokat Adán. Az Adáról elszármazott nevesmagyar nyelvtudósnak, Szarvas Gábornak a neve fémjelzi oket.Az adaiak mindig is büszkék voltak a város nagy szülöttére, akia MTA megbízásából 1872-ben megindította a Magyar Nyelvorc. folyóiratot, aki Simonyi Zsigmonddal együtt szerkesztette aháromkötetes Magyar nyelvtörténeti szótárt, és aki az új orto-lógia vezéregyéniségeként a magyar nyelvmüvelés megalapító-jának számít. Már a múlt század végén szobrot állítottak nekiAda polgárai (ez azonban csak az elso világháborút követte im-périumváltásig maradt a helyén). 1972-ben, a Nyelvor centená-riumán újabb szoboravatóra kerül sor: Szarvas Gábor bronzmellszobrát, Almási Gábor alkotását leplezték le. Ez alkalommalBárczi Géza akadémikus méltatta Szarvas Gábor munkásságátés érdemeit. "Jelentékeny mértékben Szarvas Gábor érdeme,hogy most magyarul úgy írhatunk és beszélhetünk, ahogy írunkés beszélünk" - mondta anyelvészprofesszor.

i

1-

I

Molnár Csikós László el6adást tart

26

..

A Szarvas Gábor Nyelvmuvelo Napok megindítását az a ked-vezo politikai légkÖr tette lehetové, amely a hatvanas évek vé-gén kialakult. Ebben a liberálisnaknevezett idoszakban egyfajtaideológiai enyhülésre került sor. Ekkor valósult meg az anya-nyelvi pótoktatásnak, a szerb tanítási nyelvu tagozatra járó ma-

, gyar diákok anyanyelvápolásának az eszméje, 1969-benjÖtt lét-re Újvidéken a Hungarológiai Intézet, 1971-ben indult két sza-badkai folyóirat, az Üzenet és a Létünk, valamint a Magyar Szótársiapjaként a Nyelvmuvelo. "Ada nem feledkezik meg nagy-jairól" - írta Urbán János a Magyar Szó 1968. december 23-aiszámában. Ebben a cikkben Szarvas Gábor emlékének a megor-zésérol esik szó. 1969-ben már nyilvánvaló lett, hogy a következoévben Szarvas Gábor Nyelvmuvelo Napokat fognak tartani Adán.A szervezok elott példa értékunek számított, hogy a felvidéki Kas-sán már tartanak Kazinczy Nyelvmuvelo Napokat. Az adai Nyelv-muvelo Napok Szarvas Gábor életének és munkásságának, vala-mint a tudományos igényu nyelvmuvelésnek a jegyében kerültmegrendezésre. Kiállították Szarvas Gábor hagyatékát, egy kül-dÖttség meglátogatta a nyelvész sírját, a nyelvmuvelésben elérteredményeiért Szarvas Gábor-díjjal tüntették ki Kossa Jánost, to-vábbá eloadások hangzottak el a jugoszláviai magyarok nyelv-használati helyzetérol, nehézségeirol, kérdéseirol. Az eloadók közttaláljukLorinczeLajost,RehákLászlót,KekZsigmondot (azazKos-sa Jánost), Deme Lászlót és Kovács Józsefet.

1972-ben a Magyar Nyelvor száz éves jubileumához kötodötta Szarvas Gábor Nyelvmuvelo Napok. A rendezvény fénypontjaa szoboravató volt. A szobor a Szarvas Gábor emlékmupályázatdíjazott alkotásaként került a Muvelodési Ház és az Egész-ségház közötti térre. Érdekességként megemlítheto, hogya pá-lyázaton ez az alkotás csupán harmadik helyezést ért el, de aközvélemény nyomására (és mivel az elso és a második helyezettpályamu nem a nyelvészt ábrázolta) ezt készíttették el. A Nyelv-muvelo Napokon a Nyelvorrel és a hazai nyelvmuveléssei kap-csolatos eloadások hangzottak el. Eloadóként szerepelt Lorin-cz;eLajos, Nyír Antal, Szathmári István, Szeli István, Dávid And-rás és Sinkovits Ferenc. Musoron volt még vidám nyelvi vetél-kedo általános iskolai tanulók részvételével, a fogalmazási ver-seny eredményhirdetése, a Szarvas Gábor emlékkiállítás meg-nyitása és a Jugoszláviai Magyar Nyelvmuvelo Egyesület köz-gyulése, kísérorendezvényként pedig gyárlátogatás, irodalmi

27

.est és színházi eloadás. A játékos nyelvi vetélkedo a továbbiak-ban is musoron szerepelt, a hetvenes években Grétsy László ésVargha Balázs vezetésével, a nyolcvanas években Molnár CsikósLászló volt a játékvezeto, a kilencvenes években pedig SzutsLászló tölti be ezt a szerepet.

1974-ben a fordítás kérdéseit vitatták meg a NyelvmuveloNapok tudományos ülésszakán, 1976-ban "Nyelv használatiszintek és stilisztikai vétségek közéleti nyelvünkben" volt a té-maköre, 1978-ban a jugoszláviai magyar nyelvu tankönyveknyelvezetével foglalkoztak az eloadók, 1981-ben pedig a beszéltnyelv került az érdeklodés középpon~ába. A Nyelvmuvelo Na-pok történetének ebben az elso idoszakában fokozatosan kiala-kult az a hagyomány, hogy az elhangzott eloadás szövegét sok-szorosították a szervezok, 74-ben már gyakorlatilag az egészanyag hozzáférheto lett sokszorosított formában (tÖbb eloadáspedig folyóiratban is megjelent, elsosorban a Hungarológiai In-tézet Tudományos Közleményeiben). 1976-ban egy rózsaszín bo-rítójú, stencilezett kiadvány került a meghívottak kezébe. A fi-gyelmesebbek hamar észrevehették, hogy nem folyamatos az 01-dalszámozása: a 86. oldal után a 105. kÖvetkezik, a 133. után pe-dig a 144. Üzemi nyomdában készült, de nem ez az oka a hiá-nyosságnak. Politikai erok avatkoztak kÖzbe, két eloadónak,Hock Rezsonek és Papp Györgynek a személyét alkalmatlannakítélték arra, hogy olyan nagy nyilvánosság elott szerepeljen,mint a Nyelvmuvelo Napok kÖzÖnsége. Már sokszorosított elo-adásuk szÖvege így a kiadványba sem kerülhetett bele, a mu-sorfüzetrol nem is szólva. 1978-ban és 1981-ben a NyelvmuveloNapok tudományos ülésszakának az anyaga teljes egészébennyomtatásban jelent meg, mégpedig az Oktatás és Nevelés 26.,illetve 41. számában. A két anyag közt "csupán" az a különbség,hogy a 78-as évi el is hangzott, a 81-es viszont nem. Az 1976-bantörtént eset ismétlodÖtt meg, de jóval nagyobb mértékben. Aháttérbol árgus szemekkel figyelo politikai erok 1981-ben a tel-jes eloadógárdát megfosztották a kÖzszerepléstol. A szervezo-bizottságot is elmarasztalták, a már szétküldÖtt meghívók és anyomtatásban megjelent eloadásszÖvegek ellenére a rendez-vényt nem lehetett megtartani. A szervezok kÖzül tÖbben párt-büntetést kaptak. A helyzet drámaiságát egyesettel jellemez-ném. A szervezobizottságnak a rendezvény letiltását kÖveto ülé-sén nyilatkozatot kellett megfogalmazni, hogy a következo évre

28

halaszt juk a Nyelvmuvelo Napok megtartását. Urbán János, tu-catnyi könyv szerzoje próbálkozott a dologgal, de annyira izga-tott volt, hogy egy épkézláb mondatot is alig sikerült összeállí-tania. A következo év tavaszán, amikor Szarvas Gábor szüle-tésének emléknapja érkezett el, szóba sem került az elmaradtrendezvény megtartása, Szarvas Gábor szobrát mégcsak megkö-zelíteni sem merte senki, nemhogy csokrot helyezett volna eléje.Ilyen lehangoló véget ért a Nyelvmuvelo Napok történeténekelso idoszaka.

Az eloadók köre 74-tol kezdve fokozatosan bovült. 1974-ben

eloadást tartott Varga László, Mikes Melánia, Merényi Imre, Tar-nóczi Lóránt, Hock Rezso, Horváth Mátyás és Gombár Imre,1976-ban Horváth Mátyás, Hernádi Sándor, Szathmári István,Grétsy László, Rácz Endre, Pénovátz Antal, Láncz Irén, SátaiPál, Molnár Csikós László, Szloboda János, 1978-ban pedig Dá-vid András, Nagy József, Molnár Csikós László, Hernádi Sándor,Rácz Endre, Korom Tibor, Kálmán Béla, Varga Zoltán, Bálint Já-nos, Kaszás József és Gubás Jeno. 1981-ben eloadásra készült,de nem tarhatta meg Molnár Csikós László, Deme László, WachaImre, Mikes Melánia, Matijevics Lajos, Penavin alga, Saffer Ve-ronika, Sátai Pál, Láncz Irén, Markovié Radmila.

A hivatalos rehabilitáció szerencsére (vagy inkább abszurdmódon) nem sokáig váratott magára. 1982. oszén Szarvas Gáborügye elmozdult a holtpontról. A politikai erok zöld fényt adtakarra, hogy megünnepelhessük a nagy nyelvtudós születésének150. évfordulóját. A vajdasági jelleg kidomborítása jegyében öt-nyelvu plakátok készültek, ezek olyan helységekbe is eljutottak,ahol még nem is hallottak Szarvas Gáborról. A tartomány szerb,horvát, montenegrói, szlovák, román és ruszin lakosai is tudo-mást szerezhettek róla. Megjelent Láncz Irénnek Szarvas Gá-borról írt kismonográfiája, a Magyar Nyelv, Irodalom és Hun-garológiai Kutatások Intézete tudományos tanácskozást szerve-zett Szarvas Gábor munkásságáról (ezen eloadást tartott LánczIrén, Penavin alga, Gordana Jovanovié, Matijevics Lajos, PappGyörgy, Molnár Csikós László), december ll-én pedig MajorNándor jubileumi eloadást tartott Adán a zömmel párttagokbólálló közönségnek. Többek között hangsúlyozta, hogy mindennyelvnek vannak hagyományai, értékei és sajátságai, ápolni kelloket. A Nyelvmuvelo Napokról szólva elmondta, bovíteni kella koncepcióját, hogy minél inkább saját eronkkel oldjuk meg a

29

.

nyelvmuvelés kérdéseit. Az új koncepció kidolgozása, megvita-tása, jóváhagyása hÓnapok egész sorát vette igénybe, és egyéb-ként sem került rá sor 1983-ban, hanem 1984-ben. 1984. novem-berében a Tartományi Közmuvelodési Közösség keretében végremegalakult az új szervezobizottság. A Nyelvmuvelo Napok meg-tartását 1985. októberére terveztük, többszöri kínos halasztgatásután végül 1986. január 26-án került rá sor. A téma a helyesírásiszabályzat új kiadására való tekintettel igen idoszeru volt: a ma-gyar helyesírás szabályozásának általános és sajátos kérdései. Atudományos értekezlet megtartásának színhelyéül az újvidékiBölcsészettudományi Kar szolgált. Referátumot tartott ÁgostOtlMihály, Papp György, Láncz Irén, Molnár Csikós László és FábiánPál, korreferátummal szerepelt Tomán Mária, Faragó Kornélia,Szloboda János és Kovács I Ilona. A Nyelvmuvelo Napok kereté-ben MohoIon nyelvmuvelo vetélkedore került sor hetedikes tanu-lók részvételével (azzal, hogy a magyart környezeti nyelvként ta-nulókat is bevontuk a versenybe).

1987-ben a magyar beszélt nyelv kérdéseirol folyt tanácsko-zás (eloadással vett részt rajta Papp György, Wacha Imre, Ágos-ton Mihály, Molnár Csikós László, Láncz Irén, Guelmino Szilvia,Rajsli Ilona,) 1989-ben pedig "Nyelvi értékeinek és gondjaink"közös címhez igazodtak az eloadók (Molnár Csikós László, PappGyörgy, Láncz Irén, Rajsli Ilona, Bagi Ferenc, Turi Márta, KatonaEdit, Kemény Gábor). A nyelvi vetélkedo színhelye 87-ben Ki-kinda, 89-ben Topolya. Az 1987. évi Nyelvmuvelo Napok alkal-mából Adán Szarvas Gábor szobrának a megkoszorúzására ke-rült sor, 1989-ben is volt koszorúzás, továbbá a Nyelvmuvelofüzetek c. so,rozat bemutatása és nyelvészeti tárgyú muvek ki-állítása. Az Ujvidéken tartott tudományos értekezletek anyaganyomtatásban is megjelent. Az 1985/86. évi Nyelvmuvelo Napo-ké a Hungarológiai Közlemények 66-67. számában, az 1987. éviéa 73. számban, az 1989. évié pedig ugyanennek a folyóiratnaka 80. számban (és különnyomatban is).

Ennek az idoszaknak az újrakezdés nehézségein kívül a tu-dományosság erosödése is jellemzoje volt. A Nyelvmuvelo Na-pok rendezvényeit különbözo helységekben tartották meg, ezhátrányosan befolyásolta a Napok egységét, tömegessége is né-mileg csökkent. A Jugoszláviai Magyar Nyelvmuvelo Egyesületés a Hungarológiai Intézet együttmuködésének köszönhetoena Szarvas Gábor Nyelvmuvelö Napok átvészelte a nehéz éveket,

30

sikerült biztosítania számára a folytonosságot, lehetové tennimegmaradását.

Már 1989-ben felvetodött annak gondolata, hogy ne csak for-málisan rehabilitálják a Nyelvmuvelo Napokat, hanem tényle-gesen, úgy, hogy visszakerüljön Adára, természetes közegébe.Ebben az évben ünnepelte fennállásának 25 éves jubileumát aJugoszláviai Magyar Nyelvmuvelo Egyesületek Szövetsége (ak-kor éppen ez volt a neve). Egyesek a nyelvmuvelés sanyarúhelyzetén keseregnek (mint Hock Rezso), mások viszont anyelvmuvelo mozgalom újjáéledésérÖI beszélnek (mint ÁgostonAndrás). 1990-ben már Adán került sor a Szarvas Gábor Nyelv-muvelÖ Napok 20 évének a megünneplésére. MegemlékezéstSzabó Szabados Ilona tartott. A Nyelv és tudat c. tudományosülésszak három elÖadója közül kettÖ sajnos távolmaradt, csupánHódi Sándor eloadása hangzott el. Sajátos színt adott a rendez-vénysorozatnak a NyelvmuvelÖ Napok jövÖjér Ölszervezett ke-rekasztal beszélgetés. Voltaképpen itt dolt el véglegesen, hogyAdán kell maradnia a rendezvénynek. A szokásos musorpontok(koszorúzás, kiállítás megnyitása, nyelvi vetélkedo, színházi elo-adás) nyilvános rádiófelvételezéssel bovültek (a Szabó Szaba-dos Ilona vezette Szarvas Gábor Irodalmi Nyelvmuvelo Diák-stúdió musoráról van szó), továbbá Szuts László tanfolyamottartott a nyelvi játékok vezetoi számára. A kilencvenes évekbena rendezvény pénzelésében is változásokra kerül sor, a közös-ségi (önkormányzati és tartományi) pénzforrások adományo-zóktól és alapítványoktól befolyt összegekkel egészülnek ki, to-vábbá természetbeni juttatások is érkeznek.

1991-ben A magyar nyelvi muveltség Jugoszláviában gyuj-tÖCÍmalatt hangzottak el tudományos eloadások, Molnár CsikósLászló, Göncz Lajos, Vajda József, Varga Zoltán író, valamint Hó-di Éva tollából. Ebben az évben elso ízben rendeztük meg a kö-zépiskolások beszédversenyét. Ennek az a célja, hogy fiataljainkbeszédkészségét erosítse, hogy ne csak szavalni tudjanak, ha-nem megadott témát, szöveget, gondolatokat meggyozoen elo-adjanak. Noha a tanárok közül többen szkeptikusan viszonyul-tak ehhez az elképzeléshez, az eredmény nyilván eloszlatta akétségeket. 1992-ben, 1993-ban és 1994-ben a 91. évihez hasonlórendezvények szerepeltek a NyelvmuvelÖ Napok musorán. Az1992. évi tudományos ülésszaknak az iskolai anyanyelvápolásvolt a témája (eloadást tartott Láncz Irén, Horváth Mátyás,

31

Grétsy László, Ágosoton Mihály, Molnár Csikós László, Szabó-mihály Gizella, Szende Aladár és Pápainé Kemenczey Judit, Mu-lai Julia pedig korreferátummal szerepelt). 1993-ban "Nyelvi kul-túra - nyelvi közösség" gyujtocím alá sorakoztak az eloadások(Pomogáts Béláé, Kolczonay Kataliné, Szuts Lászlóé, ÁgostonMihályé, Molnár Csikós Lászlóé és Bosnyák Istváné). 1994-bena család és az anyanyelvi tudat jegyében mondták el fejtegeté-seiket a hazai és a külföldi eloadók (Pomogáts Béla, Mirnics Ká-roly, Molnár Csikós László, Varga Zoltán, Harmath Károly ésKolczonay Katalin). Ennek az utóbbi ülésszaknak az eloadásaiközül négy teljes terjedelmében megjelent az Üzenet c. folyóirat24. évfolyamának 12. számában (és különnyomatban is).

Fontos mozzanatnak bizonyult a Szarvas Gábor Nyelvmu-velo Napok életében az a körülmény, hogy 1993. február 4-énmegalakult az adai Szarvas Gábor Nyelvmuvelo Egyesület. Ezhozzájárult a szervezési teendok ésszerusítéséhez és erosítettea Nyelvmuvelo Napok mostani jogállását (teljesen azonban nemoldotta meg). Noha nem a Vajdasági Magyar NyelvmuveloEgyesülettol való eltávolodás volt az alapítók szándéka, sajná-latos módon ez is egy folyománya lett. Remélhetoen sikerül akét egyesület közÖtt az illetékességi és egyéb nézetkülönbségetmegnyugtató módon tisztázni, hogy ez az immár negyedszáza-dos rendezvény továbbra is betÖlthesse azt a szerepet, amit kÖ-zÖségünk elvár tole, hogy a hazai nyelvmuvelés legfontosabbmegnyilvánulása, kiteljesedése legyen.

32