drÁma És tÁnc - sulineterdisportiskola.sulinet.hu/.../pdfek/helyi_tanterv/drama_es_tanc_6.pdf ·...

H E L Y I T A N T E R V

Dráma és tánc

6. évfolyam

ÁLTALÁNOS TANTERVŰ OSZTÁLYOK RÉSZÉRE

Összeállította:

Bilikné Niczinger Éva

Az Érdi Batthyány Sportiskolai Általános Iskola

felsős munkaközösségének vezetője

Érd, 2015.

Felülvizsgálva: 2020. 01.13.

Források: - a 2011. évi CXC. törvény a nemzeti köznevelésről;

- a 2012. évi CXXIV. törvény, a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. tv módosítása

alapján;

- A kerettantervek kiadásának és jogállásának rendjéről szóló 51/2012. (XII. 21.) számú EM-

MI rendelet 2. számú melléklete.

Érdi Batthyány Sportiskolai Általános Iskola Dráma és tánc 6. évfolyam- 2030 Érd, Fácán köz 1. Helyi tanterv 2015. Felülvizsgálva: 2020.

2

Bevezetés

A dráma és tánc tanítása olyan művészeti és művészetpedagógiai tevékenység, amely-

nek célja az élményeken keresztül történő megértés, valamint a kommunikáció, a kooperáció,

a kreativitás fejlesztése, az összetartozás érzésének erősítése.

A dráma és tánc kreatív folyamata szolgálja a tanulók ön- és társismeretének gazdago-

dását, segíti az oldottabb és könnyebb kapcsolatépítést és kapcsolatfenntartást.

A tanulói tevékenységek a gondolatok és érzelmek kifejezését, ezzel együtt különböző

drámai és színházi kifejezési formák megismerését, alkalmazásuk elsajátítását és értelmezését

szolgálják.

A mozgásos-táncos tevékenységek többek között fejlesztik a ritmusérzéket, a térérzéke-

lést, a testtartást, a mozgáskoordinációt, az állóképességet. E tevékenységek során a tanulók

megismerik a mozgásos-táncos kommunikáció és önkifejezés sajátosságait, eszköztárát.

A dramatikus és a mozgásos-táncos tevékenység gyakorlása és tanulása hozzájárul a

nemzeti, helyi vagy a nemzetiségi hagyomány megismeréséhez, az önazonosság erősítéséhez,

fontos szerepe lehet a közösségi tudat kialakításában.

A művészeti tevékenységformákkal való személyes találkozás révén a művészeti ágak

nyelve sajátjukká válik, és mindezek eredményeként kialakul bennük a művészettel élés, az

értő befogadóvá válás alapvető igénye.

A tárgy közműveltségi tartalmai, fejlesztési feladatai elsősorban tevékenység-központú,

gyakorlati képzés során sajátíthatók el.

A dráma és tánc jellegénél fogva nagy szerepet játszik több fejlesztési területen meghatározott

ismeretek, készségek és képességek fejlesztésében.

Az erkölcsi nevelés területén a tanuló a dráma és tánc tanulása során olyan kérdésekkel

és problémákkal találkozik, amelyek segítenek eligazodni az őt körül vevő világban. Megta-

nulja a munkához szükséges rendet és fegyelmet, e tevékenységek révén megismeri, képes el-

fogadni és követni különböző közösségek normáit.

A nemzeti öntudat, hazafias nevelés területén megismer több különböző, népszokások-

hoz vagy ünnepkörökhöz köthető hagyományt, így felkelthető érdeklődése szűkebb és tágabb

környezetének kultúrája iránt, megtapasztalhatja ezek helyét Európa és a világ szokásvilágá-

ban, fontossá válhat számára a hagyományok megismerése és megőrzése.

Az állampolgárságra, demokráciára nevelés területén nyitottá válhat a társadalmi jelen-

ségek iránt, ezek ábrázolására törekszik dramatikus tevékenységeiben is. Foglalkozik a kisebb

és nagyobb közösségek sajátosságaiból eredő lehetőségekkel és korlátokkal.

Az önismeret és a társas kapcsolati kultúra fejlesztése, valamint a felelősségvállalás

másokért, önkéntesség területén képes az alkalmazkodásra és az érdekérvényesítésre. Életko-

rának megfelelően megnyilvánul különböző társas helyzetekben. Képes több szempontból is

értékelni, és drámajátékos tevékenységekben megmutatni egy-egy helyzetet. A megbeszélé-

seken önálló véleményt fogalmaz meg, tapasztalatot szerez önmaga és társai tevékenységének

elemző értékelésében, ugyanakkor képes mások munkájának elismerésére, tiszteletére is.

A testi és lelki egészségre nevelés területén megismeri a különféle, a figyelem összpon-

tosítására szolgáló koncentrációs és lazító játékokat és tevékenységeket.

A fenntarthatóság, környezettudatosság területén fejlődhet közvetlen és tágabb környe-

zetének természeti és társadalmi értékei, sokszínűsége iránti szenzibilitása.

A tanulás tanítása területén képes kialakítani a személyiségének megfelelő tanulási szo-

kásokat, képes a hatékony, önálló felkészülésre, és alkotó jellegű részvételre nyilvános közös-

ségi tevékenységekben.


3

A médiatudatosságra nevelés területén: megfelelő módon eligazodik az interneten, il-

letve a különféle hiteles médiatartalmakban, valamint a rendelkezésére álló szakirodalomban.

A kompetenciafejlesztés területén az anyanyelvi kommunikáció fejlesztésében az aktív

tevékenységek folytán a dráma és tánc tantárgy jelentős szerepet játszik. A tanuló részt vesz

verbális és nonverbális kommunikációs játékokban, megtapasztalja az önkifejezés több for-

máját. Ezek segítségével képes érzéseinek és véleményének kifejezésére, valamint saját és

mások tevékenységének értékelésére is. Fejlődik a tiszta, érthető, artikulált beszéd, a világos,

adekvát nyelvhasználat területén.

A szociális és állampolgári kompetencia területén a tanuló lehetőséget kap más kultúrák

sokszínűségének megismerésére. A dramatikus tevékenységek során gyakorolja a társainak

való segítségnyújtást különféle megjeleníthető élethelyzetekben. A közös munka folyamatá-

ban megtapasztalja, hogy kisebb és nagyobb közösségének működése az ő felelőssége is, a

dramatikus tevékenység során, a mintha-helyzetek „gyakorlóterepén” felelősséget érez és vál-

lal társaiért. Képes megfogalmazni véleményét, és elfogadni mások érvelését.

A kezdeményezőképesség és vállalkozói kultúra területén a tanuló korának megfelelő

élethelyzetekben képes a mérlegelésre, döntéshozatalra, és arra, hogy felmérje döntései kö-

vetkezményeit – mindezt a dramatikus tevékenységek során a gyakorlatban, védett környezet-

ben meg is tapasztalja.

Ugyanakkor az esztétikai-művészeti tudatosság és kifejezőképesség területén fejlődik

emocionális érzékenysége is, megismerkedik a befogadást és a kifejezést segítő játékokkal,

dramatikus tevékenységekkel, a megjelenítés többféle (pl. verbális, mozgásos-táncos, vizuá-

lis) formájával.

Emellett a hatékony, önálló tanulás megalapozásaként részt vesz egész csoportos, kis-

csoportos tevékenységekben, és vállal egyéni tevékenységeket is. Megtapasztalja saját kész-

ségeit és képességeit, felismerheti, miben kell még fejlődnie.

Célok, feladatok

A célok évenként azonosak, azonban a megvalósulás minősége, a megértés mélysége

fokozatosan emelkedik. Célja az élményen keresztül történő megértés, valamint a

kommunikáció, a kooperáció, a kreativitás fejlesztése.

A tantárgy célja a közösség előtti szerepvállalás természetessé tétele, ösztönzése. Az

emberi-társadalmi megfigyelőképesség fejlesztése. A tárgyi tudás növelése. A művé-

szeti nevelés különböző területein a tanulók sikerélményhez juttatása.

További fontos cél a figyelemfelhívás a műveltségi részterület elemeinek fontosságára

és szépségére. A tárgy oktatása segítheti más műveltségi területek tanítását, lehetősé-

get ad ezekkel a tárgyakkal való együttműködésre.

A drámajáték puszta létével, jelenlétével oktat, nevel. Gyakorlatokon és játékokon ke-

resztül segít a jól elhelyezett tanulságok levonásában. Kommunikációs és metakom-

munikációs gyakorlatok, élethelyzetek generálása segítségével a tanulók megismerhe-

tik készségeiket-képességeiket, tulajdon testüket, személyiségüket. A tanulóknak meg

kell tanulniuk a helyes beszéd technikáját, értékeit, hatásait, elfogadott rendjét. Ezek

alkalmazási tere a rögtönzés, amely megtanít tájékozódni az emberi környezetben, ru-

galmas alkalmazkodásra ösztönöz, példákkal szolgál, elvárásokat tudatosít.

A drámajátékot a tanulókkal együtt tanulmányozni, és velük vagy általuk irányítani,

rendezni kell. Fontos tevékenységek még: 1. A dráma formanyelvének tanítása; 2. A


4

nyelvhasználat fejlesztése; 3. A csoportos tevékenységek alapos bevezetése és irányí-

tása; 4. A csoportos tevékenységet akadályozó közösségi problémák megoldása; 5. A

drámához szükséges képességek fejlesztése.

Eljárásaival, megoldási módjaival élményszerűbbé, átélhetőbbé, "tapinthatóvá" válhat

a tananyag. A gyerekek részeseivé válhatnak az ismeretek befogadásának, nemcsak

passzív szereplői a tanóráknak, hanem alkotói, szerzői is, hiszen az ő meglévő tudá-

suk, tapasztalatuk, ismereteik, átélt élményeik garancia erre.

A drámapedagógia legfontosabb értéke a foglalkozások légkörében, hangulatában

rejlik. E módszer alapfeltétele a bizalom. Itt szabad tévedni, nincs elmarasztalás. A

gyerekek oldottan, bátrabban kérdeznek. Lehet hibásat mondani, mert az indoklás

során mindenki magától jön rá a helyes megoldásra.

A pedagógus célirányosan vet fel problémát, teremt konfliktushelyzeteket, olyan

"mesterséges" körülményeket hoz létre, amelyek elősegítik a könnyebb megértést.

Kulcskompetenciák és kiemelt fejlesztési feladatok

Kulcskompetenciák:

Anyanyelvi kommunikáció

Digitális kompetencia

Szociális és állampolgári kompetencia (Személyközi, személyes)

Kezdeményezőképesség és vállalkozói kompetencia

Esztétikai-művészeti tudatosság és kifejezőképesség - Kulturális kompetencia

Tudásszerző kompetencia

Gondolkodási kompetencia

Narratív kompetencia (a dolgok közlésének, visszaadásának képessége)

Kommunikatív kompetencia

Kiemelt fejlesztési feladatok:

Az erkölcsi nevelés

Nemzeti öntudat, hazafias nevelés - Hon- és népismeret

Önismeret és a társas kapcsolati kultúra fejlesztése - Énkép, önismeret

A családi életre nevelés - Felkészülés a felnőttlét szerepeire

A testi és lelki egészségre nevelés

Felelősségvállalás másokért, önkéntesség

Pályaorientáció

Médiatudatosságra nevelés

Alkalmazott módszerek

ismeretek közlése

spontán játékok

szerepjátékok

alkotó előadások


5

csoportos játékok

megbeszélés, elemzés

véleménycsere, vita

gyűjtőmunka

élethelyzetek, szituációk

magyarázat

elbeszélés, leírás értelmezése

kérdezés (kérdve kifejtő módszer)

szemléltetés

projekt módszer

A drámajáték csoportosítása 1.

- verbális emlékezetet fejlesztő játékok;

- figyelemfejlesztő játékok;

- improvizációs játékok;

- kreativitást fejlesztő gyakorlatok

2.

- ismerkedő, kezdőjátékok

- kapcsolatteremtő gyakorlatok

- utánzógyakorlatok

- bizalomjátékok

Taneszközök, szemléltető eszközök

oktatófilmek

gyermekek részére készült kiadványok

önismereti tesztek

tanári szakkönyvek, kézikönyvek

vizuális megjelenítők

audioeszközök

egyéb kiadványok, segédletek

PC

Eszközök

Kellékek, eszközök, jelmezek, rekvizitek

Gyűjtött hanganyagok

Filmtár

Könyvek

Felhasználható könyvek:


6

Hernádi Sándor: Beszédművelés – Tankönyvkiadó, BP. 1980.

Montágh Imre: Tiszta beszéd – Múzsák Közművelődési Kiadó, Bp. 1988.

Kerényi György: Gyermekjátékok – Zeneműkiadó, Bp.

Gabnai Katalin: Drámajátékok – Helikon Kiadó, 1999.

NAT néptánctanítás 1-8. oszt. Videó

Néptánctanítás – hangkazetta

Dr. Pesovár Ernő: A magyar néptánc története CD

Kaposi László: A dráma tanítása

Kaposi László: Játékkönyv (drámajátékok)

Évi és heti óraszám

óraszám/évfolyam 6. évfolyam Heti óraszám 0,5

Évi óraszám 18

Követelmények – a fejlesztés várt eredményei

6. évfolyam: végén

Alkotó részvétel többféle dramatikus, illetve mozgásos-táncos tevékenységben.

Alapszintű improvizációs képességek fejlődése, erősödő biztonság a térhasználatban a

mozgás és a dramatikus tevékenységek folyamán.

Konstruktív részvétel a dramatikus tevékenységek értelmező megbeszélésében

A tanuló képes a munkamegosztásra, érti és értékeli társai munkáját; fejlődik önisme-

rete, képviseli saját álláspontját, és figyelembe veszi társai véleményét a közös alkotó

tevékenységben.

Ismeri és használni tudja a legalapvetőbb dramaturgiai, drámaszerkezeti és színházi

alapfogalmakat; képes egy színházi előadásról megfogalmazni élményeit, gondolatait.

Értékelés

évfolyam szorgalmi időben félévkor év végén 6. osztályzat Szöveges értékelés Szöveges értékelés Osztályzat: 5 (jeles), 4 (jó), 3 (közepes), 2 (elégséges), 1 (elégtelen) Szöveges értékelés: kiválóan megfelelt, jól megfelelt, megfelelt, gyenge, nem felelt meg

Az értékelést segítik:

a csoport értékelése a foglalkozások végén;

részvétel mértéke a következő óra előkészítésében;

egyéni és csoportos aktivitás elemzése a foglalkozások végén;


7

egyéni és csoportos kezdeményező készség elemzése.

Az értékelés mérlegelhető-értékelhető szempontjai:

természetes, felszabadult mozgás – félénk mozgás - mozgáskoncentráció;

fizikai állóképesség – fáradékonyság - kitartás;

szerénység – önteltség – hivalkodó magatartás;

közösségvállalás – beilleszkedés;

önállóság – utánzó/követő magatartás;

megfigyelőképesség;

figyelem tartássága – szellemi fáradékonyság;

érzelmi színesség/szegénység;

ötletgazdagság – fantáziaszegénység;

kezdeményezőkészség;

rögtönzőképesség;

„kapcsolási idő” – reagálás visszafogottsága – óvatosság;

Csoporttársak előtti magabiztos kiállás/félénkség;

Viselkedéskultúra – az együttlét szabályainak ismerete, betartása;

Ízlés, szépérzék, igény a kulturált jelenségekre;

Konfliktus, kudarc esélyének vállalása – kudarc kezelése;

Siker, elismerés ösztönző hatása;

Segítőkészség, együttérzési készség-képesség;

Játékkészség – a játszani nem tudás mértéke;

Életkorhoz mért műveltség – általános tudásszint;

Érdeklődés irányai;

Természetes kommunikáció – a nyelvi és nem nyelvi jelek, kísérőelemek, a meta-

kommunikáció jó ismerete – ezek hiánya;

Nyitott, érthető, természetes hangerejű beszéd – kommunikációs szempontból helyte-

len beszéd;

Magabiztos, tiszta/zavaros szövegfűzés;

Média iránti sokrétű érdeklődés, naprakészség – egyoldalú, az értéktelen média iránti

fokozott érdeklődés.

A sajátos nevelési igényű (SNI) tanulók nevelése-oktatása

A beszédfogyatékos tanulók iskolai fejlesztésének elvei:

Beszédfogyatékos az a tanuló, akinél veleszületett vagy szerzett idegrendszeri működési zava-

rok és a környezeti hatások következtében jelentős mértékű a beszédbeli akadályozottság. En-

nek következtében átmeneti, illetve tartós zavarok léphetnek fel a nyelvi, kommunikációs és

tanulási képességekben, a szociális kapcsolatok kialakításában. Az akadályozottság megmu-

tatkozhat a beszédhangok helyes ejtésében, a beszédészlelés és a beszédmegértés zavaraiban,

a beszédritmus sérülésében, a grafomotoros és vizuomotoros koordináció éretlenségében, va-

lamint az általános beszédgyengeséggel együttjáró részképesség-kiesésben. A különböző jel-

legű diszfóniák, a hangadás kóros elváltozásai szintén a beszédfogyatékosság körébe sorolha-


8

tók. A beszédfogyatékos tanulónál a fentiek – az egészen enyhe eltérésektől az érthetetlen be-

szédig – minden változatban előfordulhatnak. A súlyos beszédfogyatékos tanulónál a kom-

munikációs nehézségek miatt különböző másodlagos pszichés eltérések – magatartási zavar –

alakulhatnak ki. A fenti tünetek együttesen tanulási akadályozottságot is kiválthatnak (BTM).

Amennyiben a beszédfogyatékosság a kisiskolás kor kezdetére tartósan fennmarad, a tanuló a

továbbiakban is folyamatos gyógypedagógiai ellátásra szorul. Az iskolai oktatás, a pedagógi-

ai, logopédiai ellátás, valamint az egészségügyi rehabilitáció a beszédbeli akadályok jellegétől

függ.

Ezek az alábbiak szerint csoportosíthatók:

megkésett beszédfejlődés, diszfázia, diszlália, orrhangzós beszéd, beszédritmus zavara (hada-

rás, dadogás), diszfónia, disarthria, mutizmus, diszlexia, diszgráfia, súlyos beszédészlelési és

beszédmegértési zavar.

A dadogás, a hadarás, a diszfónia serdülőkorban is jelentkezhet. Különös figyelmet érdemel

ebben a korban a felnőtt beszédhang fokozatos kialakulásának óvó-segítő rendszere, ennek

beépítése a pedagógiai teendők sorába.

A beszédfogyatékos, beszéd- és nyelvi fejlődésben akadályozott tanulók iskolai fejlesztése:

A beszédfogyatékos tanuló iskolai fejlesztésében, speciális nevelési igényeinek kielégítésében

elsőbbséget kell biztosítani az ép beszélő környezetben integráltan történő oktatásnak a külön-

leges gondozási igény feltételeivel is rendelkező többségi általános iskolában. Ez biztosíthatja

a tanulók számára a felfelé nivellálást segítő pedagógiai környezetet.

a) A beszédfogyatékos tanulók fejlesztésében törekedni kell a pszichológiai és fiziológiai té-

nyezők összhangjára, a személyiség és a beszédműködés kölcsönhatására, funkcionális össze-

függésrendszerére.

b) A fejlesztés legyen tudatos és tervszerű, melynek során a beszéd állapotának felmérésétől a

terápiás terv meghatározásán át a tudatos módszerválasztáson túl a komplexitás és a folya-

matkövetés is megvalósul

c) A módszerek megválasztásakor az életkor, a pszichikai sajátosságok, a beállítódás, az ér-

telmi képesség, a beszédhiba típusának és súlyosságának, és a korrekció adott szakaszának fi-

gyelembevétele szükséges.

d) A fejlesztésében meghatározó a sokoldalú percepciós fejlesztés, melynek során a kineszté-

ziás, a hallási, a látási, a beszédmozgási benyomások egymást erősítve fejlődnek.

e) Fontos a transzferhatások tudatos kihasználása. Mivel a különböző beszédműveletek szá-

mos azonos, illetve közös elemből tevődnek össze, a fejlesztés a különböző átviteli megoldá-

sokkal eredményesebbé tehető.

f) A beszédfogyatékos tanulók nevelése, oktatása megköveteli az egyéni és csoportos foglal-

kozások változatos szervezeti kereteit.

g) A súlyos beszédfogyatékos tanulók fejlesztése intenzív és folyamatos.

h) A fejlesztést a szülők támogató együttműködése segíti. A terápiában - a minél gyorsabban

automatizált jó beszédszint elérése érdekében - a tanulóval kommunikáló valamennyi felnőtt

legyen partner.

Az iskolai fejlesztés pedagógiai szakaszai

Énkép, önismeret

A személyiség fejlesztésében hangsúlyozott szerepet kap a szociális kapcsolatrendszer kom-

munikációs bázisa, a kommunikációs szándék tudatos megvalósítására nevelés.

Információs és kommunikációs kultúra

Az információszerzésben, tanulásban, szociális-kommunikációs fejlesztésben az informatikai

eszközök segítő szerepe kiemelkedő.


9

Tanulás

Az informatikai eszközök tanulás során történő megfelelő és tudatos alkalmazásának különö-

sen az írás- és olvasási nehézséggel küzdő tanulók esetében van kiemelt szerepe.

Testi és lelki egészség

A nevelésnek, oktatásnak átfogó képet kell nyújtania arról, hogy a tanuló miként viszonyuljon

beszédfogyatékosságához. Kiemelt feladat a tanuló motiválása a beszédhibája leküzdésére,

ugyanakkor felkészítése az esetleges visszaesésekre, azok kezelésére, valamint arra, hogy a

maradandó tünetekkel később is együtt tudjon élni.

A helyi tantervben az egyes tantárgyak témaköreire, azok tartalmára és követelményeire vo-

natkozó kerettantervi ajánlások a tanulók egyéni adottságainak figyelembevételével érvénye-

síthetők. Ha a tanulót állapota akadályozza, akkor az Irányelvben megadott módosítások fi-

gyelembevételével javasolt a helyi tanterv elkészítése.

Az egyes műveltségi területekre vonatkozó ajánlások:

A műveltségi területhez kapcsolódó tananyagtartalmat, a fejlesztésre fordított időt a sérülés

jellege, mélysége, prognózisa befolyásolhatja. A magyar nyelv és irodalom, a művészeti tan-

tárgyak – s ezen belül is a dráma és tánc tantárgy -, a testnevelés és sport, valamint az élő ide-

gen nyelv fejlesztési feladatainak megvalósítása kíván nagyobb figyelmet, a beszédfogyaté-

kosság típusától függően az egyes témakörök között hangsúlyeltolódások válhatnak szüksé-

gessé. Néhány szempont azonban általánosítható:

- olvasás-, írástanítási módszerként beszédfogyatékos tanulók esetében a hangoztató-elemző,

illetve a diszlexia-prevenciós olvasástanítási módszer ajánlott;

- a súlyos beszédfogyatékos tanulók anyanyelvi fejlesztésében hosszabb begyakorlási, érési

szakaszok tervezendők;

- az anyanyelvi fejlesztés, gondozás a nevelés minden színterén és helyzetében, az oktatás tel-

jes időtartama alatt központi szerepet játszik.

- a dráma és tánc tantárgy különösen jó lehetőséget biztosít arra, hogy a beszédzavarokat a

szituációs játékok, az önismeret fejlesztése, az önmegmutatás segítségével kezelje.

Tananyag 6. évfolyam

1. Tematikai egy-

ség/ Fejlesztési cél Csoportos játék és megjelenítés

Órakeret

3 óra

Előzetes tudás

Érzékelés, megfigyelés, felismerés, emlékezet, fantázia, megjelenítés

játékai.

Beszédre késztetés, verbális és nonverbális kommunikációs játékok;

ritmus, tér, térköz, tájékozódás, irányok.

A tematikai egy-

ség nevelési-

fejlesztési céljai

A kapcsolatteremtésen alapuló alkotó együttműködés képességének fej-

lesztése.

Tiszta, érthető, artikulált beszéd, világos kifejezés, adekvát nyelvhaszná-

lat fejlesztése; nonverbális kifejezőeszközök helyes és tudatos használata;

az élőszó zenei kifejezőeszközeinek helyes és tudatos használata;

Táncos és mozgásos tevékenységek a mozgáskultúra és a mozgásos


10

kommunikáció fejlesztése céljából.

Ismeretek/fejlesztési követelmények Kapcsolódási pontok

Általános mozgásos/táncos bemelegítés: az

egész csoportot megmozgató kapcsolatte-

remtő, feszítő-lazító mozdulat-játékok (pl.

utánzásos gyakorlatok, lánc-játékok).

Táncos mozgások egész csoportban, majd

kis csoportokban (pl. mozgás zenére a tanár

irányításával).

A kifejező közlés alapjainak elsajátítása –

artikulációs gyakorlatok, tempó-, hangsúly-

és hanglejtésgyakorlatok (pl. beszédre kész-

tető játékok, hanggyakorlatok; egyszerűbb

stilisztikai játékok, szókincsbővítő gyakorla-

tok; beszédgyakorlatok szavakkal, szókap-

csolatokkal, mondatokkal; beszédgyakorla-

tok egyszerű, könnyen tanulható, időmérté-

kes és/vagy hangsúlyos szövegekkel).

Nem verbális kommunikációs játékok: be-

széd nélküli gyakorlatok egész csoportban

különféle kommunikációs helyzetekben, kis

csoportokban és párban.

A korosztály sajátosságait figyelembe vevő

koncentrációs és lazítógyakorlatok (a kon-

centráció érvényesülhet pl. a figyelem irá-

nyításában, a mozgás koordinációjában, az

együttműködésben, az egymáshoz igazodás-

ban).

Egyensúly- és mozgáskoordinációs játékok

(pl.: az egyensúly megtartása különböző

helyzetekben, a test és a végtagok mozgásá-

nak összehangolása a nagyobb motorikus

mozgástól a kisebb felé haladva, tájékozó-

dás a térben csukott szemmel).

A bizalomérzet kialakítását szolgáló gyakor-

latok.

Magyar nyelv és irodalom:

Törekvés a jól formált, nyelvileg igényes

beszédre és a megfelelő artikulációra.

A szöveg tartalmát és a beszélő szándé-

kát tükröző kiejtésmód eszközeinek al-

kalmazása. A szünet, a hangsúly-, a be-

szédtempó-, a hangmagasságváltás és

a hanglejtés modulációjának használatá-

ban rejlő kommunikációs lehetőségek

megfigyelése és alkalmazása.

Matematika:

Tájékozódás a térben.

Ének-zene:

…olyan közös, együttes élmény megte-

remtése, amely révén a befogadás és az

önkifejezés, valamint az egymásra figye-

lés harmóniája valósul meg.

Vizuális kultúra:

Jelenségek megfigyelése adott szempon-

tok alapján, a célirányos figyelem fej-

lesztése céljából.

Technika, életvitel és gyakorlat:

Az érdeklődés felkeltése, a természetes

kíváncsiság fenntartása és kiterjesztése a

közvetlen környezet egészére.

Testnevelés és sport:

Mozgásos kommunikáció.

Kulcsfogalmak/

fogalmak

Bemelegítés, testtartás, gesztus, mimika, tekintet, hangerő, hangsúly, kon-

centráció, lazítás, együttműködés, egyensúly, bizalom, indítás, megállítás,

gyorsítás, lassítás, járás, futás, mozdulatkitartás, maszk, karakter.

2. Tematikai egy-

ség/ Fejlesztési cél Rögtönzés és együttműködés

Órakeret

3 óra

Előzetes tudás

Részvétel különböző szervezési formákban megvalósított dramatikus

tevékenységekben.

Kapcsolat létrehozása és fenntartása, egymásra figyelés.


11

Szerepbe lépés.

A tematikai egység

nevelési-fejlesztési

céljai

Aktív, alkotó részvétel a mozgásos improvizációkban, improvizációs

képesség fejlesztése; az egymásra figyelés és az együttműködés erősíté-

se.

Örömteli, fegyelmezett, tervszerű, összpontosított alkotómunka; a krea-

tivitás, improvizációs képesség fejlesztése; a tartós, intenzív figyelem

erősítése; a kooperáció, a munkamegosztásban való részvétel gyakorlá-

sa; a társak munkájának megértése, tisztelete.


Egyszerű elemekből építkező mozgássor lét-

rehozása (eleinte a tanár konkrét iránymuta-

tásával).

Mozgásos improvizáció a tanár által megha-

tározott témára.

Improvizáció a megismert technikák alkal-

mazásával.

Játékok maszkkal, bábbal.

Különböző karakterek mozgásbeli kifejezé-

se.

A figyelem irányításának erősítése.

Alkalmazkodás, érdekérvényesítés együtt-

működést igénylő csoportos tevékenységek

során.


Különféle dramatikus formák kipróbálá-

sa (pl.: bábjáték, árnyjáték, némajáték,

versmondás,

helyzetgyakorlat).

Vizuális kultúra:

A legfontosabb vizuális jelek, jelzések,

szimbólumok értelmezése, alkotó hasz-

nálata.

Szabad asszociációs játékok.

Hang és kép együttes alkalmazása (pl.

árnyjátékokban).


Tapasztalatszerzés a környezetből, a ta-

pasztalatok megfogalmazása, rögzítése.

Kulcsfogalmak/

fogalmak

Indítás, megállítás, gyorsítás, lassítás, járás, futás, mozdulatkitartás, testtar-

tás, gesztus, mimika, maszk, karakter.

3. Tematikai egy-

ség/ Fejlesztési cél A dráma és a színház formanyelvének tanulmányozása

Órakeret

3 óra

Előzetes tudás Kezdet, lezárás, cselekmény, szereplő, helyszín fogalma.

A tematikai egység


céljai

Alapvető dramaturgiai, műfaji fogalomkészlet bővítése.

Egyes fogalmak felhasználása drámajátékos tevékenységekben.


Egyszerű kifejezési formák megismerése és

alkalmazása saját élményű dramatikus tevé-

kenységekben, különböző dramatikus mun-


Kreatív folyamatok támogatása (képze-

let, belső képek alkotása, jelentésalko-


12

kaformákkal. Az adott tevékenységek szitu-

ációkban történő megvalósítása (a szereplők

szándékai, viszonyai, a cselekmény helyszí-

nének, időpontjának megjelölése).

Jelenetalkotás a tanár által megadott és/vagy

a játszókkal egyeztetett elemek alapján.

Az alapvető drámai és színházi fogalmak

ismerete és alkalmazása saját játékok alap-

ján és azok értékelő megbeszélése során

(szándék, feszültség, konfliktus, jelenet, dia-

lógus, monológ, típus, ellentét és párhuzam,

ritmus).

Apró, rövid jelenetek megjelenítése drama-

tikus tevékenységekkel.

tás).

Gondolkodás a saját gondolkodási fo-

lyamatokról.

Ének-zene:

A belső hallás készség irányú fejleszté-

se. Elvárható: nehezebb ritmusképletek,

Ütemfajták

Vizuális kultúra:

Önálló kérdések megfogalmazása a tár-

gyalt témával kapcsolatban.

Kulcsfogalmak/

fogalmak

Szándék, feszültség, konfliktus, jelenet, dialógus, monológ, típus, ellentét,

párhuzam, fordulópont/tetőpont, főszereplő, mellékszereplő, késleltetés,

ritmus, tér.

4. Tematikai egység/

Fejlesztési cél Történetek feldolgozása

Órakeret

4 óra

Előzetes tudás Részvétel egyszerűbb, csoportos rögtönzéses játékokban.

A tematikai egység


céljai

Alkotó és tevékeny részvétel támogatása, fejlesztése különböző drá-

majátékos tevékenységekben, történetek megjelenítésében.


Dramatikus improvizációk a tanár által

megadott és/vagy a tanulók által létrehozott

történetváz alapján.

Történet szituációkra bontása (pl. kiscsopor-

tokban létrehozott állókép, állókép narráció-

val, állóképsorozat, gondolatkövetés, néma-

játék, hangjáték), majd a látottak egész cso-

portos megbeszélése.

Döntési helyzetek elemzése, feldolgozása

dramatikus tevékenységekkel (pl. balladák,

mesék, elbeszélő költemények, mítoszok,

mondák, kortárs irodalmi alkotások, a tanu-

lókat érdeklő konfliktushelyzetek, emberi

problémák alapján).

Dramatikus improvizációk irodalmi, kép-

zőművészeti alkotások, zeneművek, ismert


Történetek főszereplőinek azonosítása.

A szereplők külső és belső jellemzőinek

azonosítása.

Az idő és a tér egyértelműen megjelölt

mozzanatainak azonosítása.

A tetőpontok, fordulópontok és kitérők

érzékelése.

Annak megállapítása, hogy ki beszéli el

és kinek a szemével látjuk a történetet.

A nem saját álláspont megjelenítésének,

átélésének képessége.

Mindennapi konfliktusok megjelenítése

drámajátékban (pl.: bábjáték).

Ének-zene:

A tánc tanulása során megismerhető a

helyi vagy a nemzetiségi


13

történelmi események, fénykép, film,

(nép)hagyomány felhasználásával.

(nép)hagyomány, s mindez hatékonyan

járulhat hozzá a közösségi tudat és az

önazonosság erősítéséhez.

Kulcsfogalmak/

fogalmak

Dramatikus tevékenységformák, feszültség, improvizáció, cselekmény, je-

lenet, konfliktus.

5. Tematikai egy-

ség/ Fejlesztési cél Megismerő és befogadóképesség

Órakeret

3 óra

Előzetes tudás Szöveges alkotások dramatikus feldolgozása, egyes szokások, hagyo-

mányok ismerete.

A tematikai egység


céljai

Különböző művészeti alkotások játékon, megjelenítésen keresztül törté-

nő feldolgozása.

Színház- és drámatörténeti ismeretek iránti érdeklődés felkeltése.

Néphagyományok alapfokú ismerete.

Színházi előadások megtekintése alapján a befogadó/értelmező képes-

ségek fejlesztése.


Színházi előadások (pl. gyermek- vagy diák-

színjátszó csoportok előadásai) közös meg-

tekintése, előkészítése, a látottak feldolgozá-

sa, elemzése dramatikus tevékenységekkel.

A szereplők jellemének (külső és benső je-

gyeinek, valamint motivációinak) vizsgálata

dramatikus tevékenységek felhasználásával.

A ritmus lehetséges megjelenési formái

színpadon.

A színpadi tér és a színpadi idő fogalma.

Ismerkedés a színpadi térformákkal és hasz-

nálatuk következményeivel.

Dramatikus játékok során a néphagyomány

egyes elemeinek felismerése és beépítése a

gyakorlatokba.

Ismerkedés a tánc és a mozgás szerepével és

jellemzőivel (pl. különféle történelmi és

társastáncok, különböző kultúrák táncai,

különböző korok színpadi táncai).


A műélvezet megtapasztalása a belefe-

ledkezés, a játék,

a kaland, a humor, a képzelet, a ritmus

és a zene révén.

Ének-zene:

Nemzetiségeink hagyományai és nép-

táncai.


Együttműködés a társakkal, alkalmaz-

kodás egymáshoz, a társak segítése a

közös és csoportos

tevékenységekben.

Vizuális kultúra:

Reflektálás irodalmi, zenei, filmes él-

ményekre saját, kifejező szándékú alko-

tásokban.

Saját és mások munkájának összehason-

lítása, értékelése tanári segítséggel.

Hon- és népismeret:

Család és lakóhely. Néphagyomány.

Kulcsfogalmak/

fogalmak

Díszlet, jelmez, kellék, jelenet, tánctípusok, drámai műfajok.


14

6. Tematikai egység/ Fej-

lesztési cél Gyakorlás (10 %) Órakeret

2 óra

A tematikai egység nevelé-

si-fejlesztési céljai Rendszerezés, rögzítés.

drÁma És tÁnc - sulineterdisportiskola.sulinet.hu/.../pdfek/helyi_tanterv/drama_es_tanc_6.pdf ·...

Documents