FIATALJAINK MUNKÁIBÓL

IFI. PÁLL MIKLÓS:

A QUICKWOOD CSEMETEÜLTETŐ ERŐGÉPHEZ ILLESZTÉSE

A Quickwood csemeteültető gép a 70-es évek közepén jutot t el hazánkba. A gép jó minősítést kapott , ennek ellenére még jelentős mértékben n e m te r ­jedt el. A gépet, s annak működését dr . Káldy József „ A z Erdő" 1977. 12. szá­mában már részletesen ismertette, ezért a továbbiakban csak az ültetőgépnek erőgéphez illesztésével fog la lkozom.

A z ültetőgép üzemeltetéséhez o l y a n univerzális t r ak to r szükséges, a m e l y : — rendelkezik hátsó hárompont-függesztőművel és teljesítményleadó t enge ly -

lye l (a továbbiakban T L T ) , — T L T fordulatszáma 540/min, — motorteljesítménye m i n . 22 k W , — 1—2 km/h- s sebességgel t u d ha l adn i .

A felsorolt követelményeket a hazánkban kapható t r ak to rok közül a követ­kező típusok többé-kevésbé kielégítik: az MTZ—50, az MTZ—80, az MTZ—82 és a Zetor—5748. Ezek közül az MTZ—50 T L T - j e csak egy (540/min), míg a többié két névleges fordulatszámmal (540/min és 1013/min) üzemeltethető.

A z ültetőgép működtetéséhez 540/min TLT-fordulatszám szükséges. H a ezt a fordulatszámot túllépjük, az ültetőkar c ik lus ide je túl gyors lesz, s baleset­veszélyessé válik a kiszolgálás. A gyártó közlése szerint a h i d r a u l i k u s szivattyú 2500/min T L T - f o r d u l a t o t bír el maximálisan. M i v e l az áttételi v i szony a T L T és a szivattyú között 3 : 1, ez 833/min T L T - f o r d u l a t n a k felel meg.

Ezt az értéket n e m célszerű üzem közben sem huzamosan fenntar tani , sem

177

megközelíteni, mer t bár a fordulatszámnövelő hajtómű és a hidraulikaszivattyú még n e m károsodik, de az olaj felmelegedése és a munkahenger-dugattyúk gyors mozgása következtében a tömítések erősen károsodnak és hamar tönk­remennek.

A z ültetőgépet eddig általában az M T Z — 5 0 típusú t r a k t o r r a l üzemeltették, m i v e l energe t ika i lag ez i l l e szked ik hozzá legjobban. A z utóbbi időben egyre több esetben felváltotta ez a típust az MTZ—80, i l l e tve az MTZ—82, ami t az i n d o k o l , hogy az előzőnél a TLT-fordulatszámot és az üzem közbeni haladási sebességet nehéz a kívánt összhangba hozn i . A t r ak to rok T L T - j e a megadott névleges fordulatszámot csak névleges motorfordulatszámnál éri e l . E z azt je len t i , hogy az M T Z — 5 0 típusnál, az üzemeltetéshez szükséges 540/min T L T -fordulatszám 2200/min maximális motorfordulatszámnál adódik. E k k o r azon­ban a t r ak to r legkisebb haladási sebessége (I. fokozat) 2 k m / h , a m i az ültetés­hez túl nagy, s mel le t te n e m lehet az általában megkívánt 1 m körüli tőtávol-ságot t a r tan i .

A z 1 m v a g y annál k isebb tőtávolságú ültetés esetéfl jobb eredmények ér­hetők el , h a az ültetőgépet MTZ—80 vagy MTZ—82 típusú t r a k t o r r a l üzemel­tet ik, a következő beállítással: — a T L T hajtását úgy kapcsolják be, hogy az névleges motorfordulatszámnál

1013/min fordulatszámmal forogjon, — a t r ak to r t I. sebességi fokozatban, a névlegesnél k isebb motorfordulaszámon

üzemeltetik. A pontos beállítás érdekében megállapítottam a kívánt TLT-fordulatszám-

hoz tartozó motorfordulatszámot. M i v e l a motor és a T L T között mechanikus áttétel van , az áttételi v i szony (módosítás) számítható, s a keresett értékek is meghatározhatók.

A módosítás: n m 2200

i = = = 2,172 n T L T 1013

a h o l : n m = 2200/min, a motor tényleges fordulatszáma,

nTLT = 1013/min, a T L T névleges fordulatszáma, az egyik kapcsolási he ly ­zetben.

M i v e l kívánatos, hogy a T L T üzem közben n T L T Ü = 540/min fordulatszám­m a l járjon, a mo to rnak

n m ( 1 = i • n T L T ü = 2,172 — 540/min = 1173/min fordulatszámmal k e l l járnia.

A megengedhető maximális fordulatszám: nmmax = i • n T L T m a x = 2,172—833/min = 1809/min

Hasonló e lvek alapján számíthatók az üzemi motorfordulatszámhoz tartozó haladási sebességek is. A táblázatból látható, hogy az 1173/min motor fordula t -

Összefüggés az MTZ—80 típusú erőgép motorfordulatszáma és haladási sebessége között

M o t o r f o r d u l a t ­ Sebesség­ Haladási sebesség k m / h szám / m i n f o k o z a t r e d u k t o r nélkül r e d u k t o r r a l

2200 I. 2,50 1,89 II . 4,26 3,20

1173 I. 1,33 1,01 I I . 2,27 1,72

178

számhoz tartozó haladási sebességek megfele lnek a kívánalmaknak (1—2 km/h).

összefoglalva tehát a Quickwood ültetőgépet az MTZ—80, i l l e tve MTZ—82 erőgéphez úgy k e l l i l l e sz ten i , hogy — a T L T 1013/min névleges fordulatszámra legyen állítva, — a motor fordulatszáma 1173/min legyen.

A z erőgép fordulatszámmérő műszerrel rende lkez ik , így a kívánt érték a traktoros által beállítható. Célszerű ezt feltűnő jelöléssel megjelölni, s a gép­kezelő munkáját így megkönnyíteni. A pontos beállítással a m u n k a termelé­kenysége emelhető.

IFJ. SÓLYMOS REZSŐ:

ELEGYES FAÁLLOMÁNYOK SZERKEZETI TÉNYEZŐINEK HATÁSA A FATERMÉSRE

E r d e i n k fafaj-összetételének kimutatása során ritkán hangsúlyozzák k i azt, hogy értékes lombos fafajaink nagyobb arányban az elegyes állományok ösz-szetevőiként fo rdu lnak elő. A z elegyes erdőkről jelentőségükhöz mérten keve­set tudunk . Vizsgálatuk lényegesen bonyo lu l t abb és szélesebb körű feladatot jelent, m i n t az elegyetleneké.

A z egyetemi nyári g y a k o r l a t o k o n a S z e n t e n d r e—v i s e g r á d i hegységben az ele­gyes természetes erdők szerkezetének és fatermésének vizsgálatával fog la lkoz­tam. A P i l i s n e k ebben az erdőgazdasági tájrészletében az erdők nagyobb részét elegyes lombos faállományok alkotják. A nyári gyakor l a tok alatt a dömörkapu —sikáros—királykúti erdőterületen

60, 30 és 10 év körül i j e l lemző á l lományokban

21 db, egyenként 1000 m 2 -es , állandósított mintaterületet és 27 db, egyenként 25 m 2-es újulatvizsgálati területet létesítettünk.

A z vol t a feladat, hogy adatokat gyűjtsek annak megállapítására, hogy az adott termőhelyen m i l y e n elegyarányú állományok hasznosítják a legkedve­zőbben a termőhely termőképességét, miként k e l l az elegyarányt szabályozni a legnagyobb fatermés létrehozása érdekében. Általános érvényű következteté­sek levonását az elvégzett vizsgálatok még n e m teszik lehetővé, csupán az első megállapításokat szeretném e tanulmányban összefoglalni.

A termőhelyi és faállomány-szerkezeti adatok kiértékelése után a következő megállapításokra jutottam.

A vizsgált erdőterület jelentősebb része a gyertyános—tölgyes klímába ta r ­tozik, kisebb hányada átmenetet képez a bükkös és a gyertyános-—tölgyes klí­ma között. A z andezi t alapkőzeten agyagbemosódásos ba rna erdőtalaj a l a k u l t k i , amely a lejtőkön 40—60, a mélyebb fekvésű területeken 60—80 cm-es ter­mőréteggel rende lkez ik . E z e n a területen az évi 600 mm-es csapadékból 350 m m jut a vegetációs időszakra.

A z adott termőhelyi v i szonyok is érthetővé teszik, hogy i t t több átmeneti erdő- és faállománytípus található. Részletes vizsgálataim azt mutatták, hogy legjelentősebbek az Asperula odorata gyertyános—cseres tölgyesek és a gyer-

179