a nagyszilárdságú beton

8/15/2019 A Nagyszilárdságú Beton

1/14

Beton adalékszerekHabarcs adalékszerekÉpítési segédanyagokKülönleges szárazhabarcsok

A nagyszilárdságú beton


2/14


Tartalomjegyzék

Bevezető A nagyszilárdságú beton (NSB) fogalma A nagyszilárdságú beton alkalmazásaNagyszilárdságú beton a magasépítésben

Nagyszilárdságú beton a mérnöki létesítményeknélMűszaki szabályozásBetontechnológiaKiindulási anyagok

CementKiegészítő anyag Adalékanyag Adalékszer

Beton recept javaslatok A frissbeton tulajdonságai

Konzisztencia és bedolgozhatóság

Tömörítés A megszilárdult beton tulajdonságai

Mechanikai mér őszámokNyomószilárdságHúzószilárdságHajlító-húzószilárdság

AlakváltozásRugalmassági modulusZsugorodás és kúszás

TartósságVízzáróságFagy- és olvasztósó-állóság

KarbonátosodásKorrózióállóságKopásállóságTűzállóság

A nagyszilárdságú beton előállításaMinőségbiztosítás

ÁltalánosságokMinőségellenőrzés

Távlatok, lehetőségek A nagyszilárdságú beton előnyeiGyártó, forgalmazó


3/14


Bevezető

A beton, mint építőanyag alkalmazási lehetőségei a folyamatos fejlesztések következtében létrejövőfejlődésnek köszönhetően állandóan szélesednek. A környezet változásai és sajnálatos módon negatívirányban elmozduló hatásai egyre inkább előtérbe helyezik a beton tartóssági kérdéseit. Ezek, mintkihívások arra ösztönzik a kutatókat, hogy mind újabb és újabb megoldásokat találjanak a betont ér őhatások leküzdésére és ennek köszönhetően új alkalmazási területeket tárjanak fel a beton

alkalmazására a magas-, a mély-, a víz- és a környezetvédelmi építési feladatoknál. A nagyszilárdságúbeton alkalmazástechnikai szintű használata egyike ezeknek a lehetőségeknek.

A nagyszilárdságú beton (NSB) fogalma

A tartósság mellett a beton egyik legfontosabb tulajdonsága a nyomószilárdság. A betonokat elsősorbana nyomószilárdság szerint szokták osztályozni, így a nagyszilárdságú beton fogalmát is ebből aszempontból kell meghatározni, még akkor is, ha a magasabb szilárdsági értékek a magasabb tartósságikövetelmények teljesítéséhez szükséges alacsony víz-cement tényező miatt adódtak.

A nagyszilárdságú betont (NSB) angol nyelvterületen „High Strength Concrete-nak (HSC) nagyszilárdságú betonnak, illetve High Performance Concrete-nak (HPC) nagy teljesítőképességű betonnakdefiniálják. A német szabályozás (DAfStb-Richtlinie für Hochfester Beton) nagyszilárdságú betonnak a B65 - B 115 közötti betonokat nevezi, amely a magyar jelölések szerint kb. C 55 - C 95 közötti betonoknakfelel meg. A FIP-CEB munkacsoportja 1990-ben a következőképpen határozta meg a nagyszilárdságúbeton fogalmát:

„Azokat a betonokat, amelyeknek a henger nyomószilárdsága a jelenlegi nemzeti el ő írásokban létez ő határok, azaz 60-130 MPa között van, nagyszilárdságú betonoknak nevezzük. A gyakorlati felső határt az alkalmazott hagyományos adalékanyagok szabják meg.”

A nagyszilárdságú beton alkalmazása

Japánban, a skandináv államokban, mindenek előtt Norvégiában, Izraelben, Ausztráliában, Kanadábanés az USA-ban még csak a 70-es évek óta foglalkoznak a nagyszilárdságú beton kutatásával ésalkalmazásával, mégis rohamosan fejlődik és terjed szerte a világon. Németországban anagyszilárdságú betonnal kapcsolatos vizsgálódások csak a 80-as években kezdődtek el, azonban márarészletes és alapos szabályozás áll rendelkezésre. A nagyszilárdságú betonokat nemcsak a felhőkarcolók építésénél való felhasználáshoz alkalmazzákszerte a világon, hanem igen jelentős a különféle mérnöki létesítményeknél való alkalmazás is. Ígypéldául előszeretettel használják ma már tengeri olaj fúrótornyoknál és egyéb tengeri létesítményeknél,hidaknál, ahol nemcsak a beton magasabb nyomószilárdsági értékeit tudják hasznosítani, hanem a f ő

követelmény a tengervízzel, földrengéssel stb. szembeni ellenálló képesség biztosítása és az ezzelösszefüggő tartóssági kérdések teljesítése.


4/14


5/14


Összességében mintegy 10.000 m3 betont építettek be ezzel a nagy szilárdsággal. A beton nagyszilárdságát kb. 0,23 víz-cement tényező mellett és mintegy 40 kg/m3 szilikapor - kb. 7 % a cementtömegére vonatkoztatva - adagolásával érték el. A betont mindig két emelet magasságban lentr ől felfelészivattyúzták az oszlopokba. A csővezetékek közvetlenül a pillérek talpához voltak csatlakoztatva, így abeton magas nyomása következtében biztosítható volt a kifogástalan kitöltés és tömörítés vibrátor alkalmazása nélkül. A betonozáshoz transzportbetont alkalmaznak, ahol a folyósító szer egy részét már az üzemben hozzáadták. A maradék bekeverése az építkezés helyén történt, hogy a beépítésnél afolyós konzisztencia biztosítva legyen.

A szintén az USA-ban 1990-ben elkészült, 65 emeletes irodaház a chicagói ‘’South Wacker Drive’’ a

maga 292 m-es magasságával abban az időpontban a világ legmagasabb betonépülete volt. Azépületmagban lévő faltárcsák és a térbeli emeleti keretek oszlopai kb. C 80 minőségű, nagyszilárdságúbetonból készültek. A betonban 360 kg/m3 mennyiségű, 3900 cm2/g fajlagos felületű (Blaine-szám)portlandcementet és 58 kg/m3 - kb. 16 % a cement tömegére vonatkoztatva - szilikaport használtak fel. A0,32-es víz-cement tényező ellenére a frissbeton kb. 60 cm-es terülési mér őszámú, folyóskonzisztenciával bírt. A betont egy betonszivattyú és egy elosztógém segítségével építették be. Ezáltal aszállítási teljesítmény a 80 m3/h-t is elérhette. Az összesen 84.000 m3 betonból 47.000 m3-t tett ki anagyszilárdságú beton mennyisége. Egy emelet elkészítéséhez 5 napra volt szükség.

Nagyszilárdságú beton a mérnöki létesítményeknél

Az Északi-tengeren lévő, 260 mmagasságú betonból készültolaj fúrótornyoknak ellen kellállniuk a több mint 200 m-esvízmélység melletti 30 m-esmagasságot is elér ő hullámok-nak, a földrengés okozta terhelé-seknek, a magas víznyomásnakés az agresszív környezetifeltételeknek. 1974 óta egyedülcsak a norvég vállalkozók 15

ilyen nagy ellenálló képességűépítmény létesítésénél kb. 1,5millió m3 betont építettek be.Emellett az elért betonszilárd-ságok is emelkedtek kb. C 35-r ől(1974), kb. C 60-ra (1986). Eza fejlődés tovább folytatódott és

az elért betonszilárdságok ma már kb. C 80 és kb. C 100 között vannak. A beton magas szilárdságiértékei ezeknél az építményeknél nem voltak előtérbe helyezve. Ezek az értékek a megcélzott magasabbtartósság eléréséhez szükséges alacsony víz-cement tényező miatt adódtak. Folyósító adalékszer segítségével a víz-cement tényezőt 0,38-ra lehetett csökkenteni és szilikapor adagolása ellenére egy kb.60 cm-es terülési érték volt biztosítható.


6/14


Dániában a Nagy Belt tengerszoros felett létesített összeköttetésnél több mint 1 millió m3 betonra voltszükség a kb. 8 km hosszú vasúti alagút, a kb. 6,6 km hosszú Nyugati-híd és a kb. 6,8 km hosszú Keleti-híd megépítéséhez. A betonösszetétel kiterjedt vizsgálatánál a tartóssági kérdések álltak az előtérben.Szilikapor és pernye alkalmazását kötelezően előírták. A pernye részarányának legalább a cement-mennyiség 15 %-át kellett elérnie. A szilikapor aránya 4 és 8 % között volt és a pernyével együtt acementmennyiség 25 %-át nem volt szabad túllépniük. A leger ősebben igénybevett beton 25 kg/m3

szilikaport tartalmazott maximálisan 0,33 víz-cement tényező mellett. A víztartalmat 135 liter/m3 értékbenkorlátozták.

Műszaki szabályozás A jelenleg hatályos magyar szabványok és műszaki előírások még nem ismerik a nagyszilárdságú betonfogalmát. Az MSZ 4719-82 szabványban szereplő legmagasabb szilárdsági osztály a C 55.

Az új MSZ EN 206-1:2002 európai beton szabvány azonban már definiálja a nagyszilárdságú beton (C50/60 – C 100/115) és a nagyszilárdságú könnyűbeton (LC 50/55 – LC 80/88) fogalmát is.

A német előírások közül a DIN 1045 szabvány is csak B 55-ig (kb. C 45) definiálja a betonokat, delétezik egy műszaki irányelv (DAfStb-Richtlinie für Hochfesten Beton, August 1995), amely lényegében aDIN 1045 kiegészítése és amely a nagyszilárdságú beton fogalmát és B 65 - B 115 közé teszi, amely amagyar jelölések szerint kb. C 55 - C 95 közötti betonoknak felel meg.

Az Amerikai Egyesült Államokban a nagyszilárdságú betonról szóló normatív megállapításokat az ACI318-89 számú jelentése tartalmazza (ACI 318-89, Building Code Requirement of Reinforced Concrete, American Concrete Institute, 1989).

A norvég szabályozásban az NS 3473 /2/ szabvány 105 N/mm2 nyomószilárdságig tartalmaz a betonravonatkozó megállapításokat (Norwegian Standard NS 3473, 11. kiadás 1989, Projektiering avbetonkonstruksjoner Beregnings - og Konstrisjonsregler, 3. utg. 11/1989).

A CEB-FIP Model-Code 1990 /3/ kiadvány 100 N/mm2-ig definiálja a beton nyomószilárdságát (CEB-FIBModel-Code 1990, Final Draft, CEB-Bulletin d’Information No. 203-205, 7/1991).

Betontechnológia A nagyszilárdságú beton gyártásánál a következő legfontosabb szabályokat kell betartani:

• Alacsony víz-kötőanyag tényező beállítása - v/k = 0,25-0,35 - folyósító adalékszer alkalmazásával (v/k= összes víz + folyósító / cement + szilikapor).

• Magasabb szilárdsági osztályú cementek használata.• Mikroszilika (szilikapor), mint kiegészítő anyag igénybevétele.


7/14

Beton adalékszerek Habarcs adalékszerek Építési segédanyagok Különleges szárazhabarcsok

Ezen intézkedések következtében a cementkő szilárdsága, mely a normál betonban, mint leggyengébbrész szerepel, megnő. Ez f őként az alacsony víz-kötőanyag tényezőnek köszönhető, de a kötőanyagkéntis figyelembevett szilikapor hatása sem elhanyagolható. Megnő továbbá a tapadóer ő a cementkő és azadalékanyag között. Ebben az elsődleges szerep a szilikaporé, mivel kis mérete miatt képes kitölteni azadalékszemcse és a cement közötti találkozási zónát.

Kiindulási anyagok

Cement

A nagy szilárdság elérése érdekében a betonhoz magasabb szilárdsági osztályú cementeket kellhasználni (pl. CEM I 42,5 vagy CEM I 52,5). A C 70 szilárdsági osztálynál magasabb szilárdságúbetonokhoz a cementtartalmat 400-500 kg/m3 között célszer ű megválasztani. A 100 N/mm2 felettiszilárdságokhoz a magasabb cementtartalommal összefüggésben szükséges a víz-kötőanyag tényezőértékének csökkentése (v/k


8/14


Adalékszer A nagyszilárdságú betonokra vonatkozó német irányelvekben tették közzé azt az előírást, amely a betonadalékszerek adagolásának felső határánál már megkülönbözteti a nagyszilárdságú betonokat. Ennekalapján a kb. C 55 - C 95 közötti betonokhoz cement kilogrammonként legfeljebb 70 gramm, illetve 70 mlfolyékony adalékszer adagolható és több adalékszer együttes adagolása esetén sem lehet azadalékszerek mennyisége több, mint 80 gramm, illetve 80 ml cement kilogrammonként. Ez a magyar fogalmaink szerint egy konkrét példára lefordítva azt jelenti, hogy ha például egynagyszilárdságú betonban STABIMENT VZ 4 késleltetőt alkalmazunk cementtömegre vetített 0,5 %

mennyiségben, amely - figyelembe véve a szer 1,16 kg/dm3 sűr űségét - kb. 4 ml, illetve 5 grammkésleltetőt jelent cement kilogrammonként, akkor ebbe a betonba például a STABIMENT FM 95folyósítóból még elméletileg kb. 62 ml-t, illetve - figyelembe véve a szer 1,20 kg/dm3 sűr űségét - 75grammot adagolhatunk cement kilogrammonként, amely megfelel 7,5 %-nak. Itt természetesenfigyelembe kell venni az indokolt igényeket és a szerek műszaki lehetőségeit is. A jobb bedolgozhatóság érdekében, mivel előírás a folyós vagy képlékeny konzisztencia, ugyanakkor szükséges az alacsony víz-kötőanyag tényező beállítása: magas hatóerejű folyósító adalékszerekalkalmazása szükséges. Ilyen termékek például a STABIMENT FM 93, FM 95 és az FM 62. A 0,32-0,35víz-kötőanyag tényezőhöz a szokásos adagolási mennyiség 2,5 - 4,0 % a cement tömegérevonatkoztatva. Ezzel egy kb. 50 - 55 cm-es terülésű, folyós konzisztencia érhető el. Ha a víz-kötőanyagtényező ≤ 0,32, akkor a folyósító adalékszerek adagolása cement kilogrammonként 3 - 6 % közöttszükséges. Transzportbeton előállításához járulékosan szükség van például STABIMENT VZ 4 késleltetőadalékszerre is a hőmérséklet függvényében kb. 0,4 - 0,7 %-os adagolással. Ettől a betonvégszilárdsága nagyobb lesz és a bedolgozhatóság időtartama is növekszik.

2. ábra: A beton konzisztenciájának mérése beépítés előtt


9/14


10/14


Tömörítés Szükséges, hogy a légbuboréktartalmat egy lehetőség szerinti jó tömörítéssel alacsonyan tartsuk ésezáltal egy tömör betonszerkezetet érjünk el. Szilikapor tartalmú nagyszilárdságú betonok esetébenmegnövekedett tömörítési szükséglettel kell számolni.

A megszilárdult beton tulajdonságai

Mechanikai mér őszámok

Nyomószilárdság A mikroszilika adagolásának jelentős hatása van a nyomószilárdságra. A szokásos (cementtömegrevetített kb. 7 %-os) szilikapor adagolással készített betonok szilárdsága 15-20 %-al nagyobb, mint amikroszilika nélküli, azonos v/k tényező jű betonoké. Ennél magasabb adagolás azonban nem okoz jelentős további szilárdságnövekményt. A cement szilárdsági osztálya visszatükröződik a 28 és 56napos beton nyomószilárdságokban. A szilikaport is tartalmazó CEM I 52,5 cementtel készült betonokvégszilárdsága 10 %-al magasabb, mint a CEM I 42,5 cementből készített betonoké. A nagyszilárdságúbetonok végszilárdsága már 28 napos kor közelében kialakul. Késleltető adalékszer használata esetén a24 óra utáni nyomószilárdságok relatív alacsonyak.

Húzószilárdság A beton húzószilárdságát a méretezésnél rendszerint elhanyagolják. Ennek ellenére majdnem mindenméretezési összetevő, mint például a vasalás lehorgonyzási hossza, a nyíró igénybevétel, a repedés-tágasság korlátozása, a lehajlás ellenőrzése közvetlen összefüggésben van a beton húzószilárdságával.Kutatások kimutatták, hogy a nyomószilárdság növekedésével nem nő arányosan a húzószilárdság.

Hajlító-húzószilárdság Amíg a hajlító-húzószilárdság normál betonnál a hengerszilárdság kb. 10 %-a, addig nagyszilárdságúbeton esetében ez csak kb. 5 %. A zúzalék és kavicsadalék (16 mm-es szemnagyság) között nemállapítottak meg szilárdság különbséget.

Alakváltozás

Rugalmassági modulus

A vizsgálatok szerint a rugalmassági modulus nem nő arányosan a szilárdsággal.


11/14


Zsugorodás és kúszás A zsugorodás alatt a szilárduló beton kiszáradás következtében végbemenő térfogatcsökkenését értjük.Ezzel szemben gyakran összetévesztjük a frissbetonnál a hidratáció általi vízmegkötés és a betonfelületkiszáradása következtében létrejövő térfogatváltozást, melyet töppedésnek nevezünk. A töppedés afiatal korú nagyszilárdságú betonnál, feltehetően annak nagyobb finomsága miatt nagyobb, mint anormálbetonnál. Ez azért fontos, mert a bedolgozás és tömörítés után azonnal egy jó utókezelésre vanszükség. A töppedés és zsugorodás következtében létrejövő térfogatváltozás további lefolyása azösszehasonlításban jelentősen kisebb szintű, mint normál beton esetén. Ezt a beton alacsonyvíztartalma és magas tömörsége okozza, miáltal csökken a beton kiszáradása.

A kúszás alatt a beton idő függvényében, tartós teher alatt létrejövő alakváltozás növekményét értjük. Anormál betonnal összehasonlítva a nagyszilárdságú beton kúszási alakváltozása csökken.

Tartósság

A nagyszilárdságú beton nyomószilárdsága mellett vannak egyéb olyan kritériumok, melyek atartósságot pozitívan befolyásolják és lehetővé teszik a beton új alkalmazási területeinek feltárását. A csekélyebb víz-kötőanyag tényező miatt (< 0,35), illetve a finom kiegészítő anyagok hozzáadásarévén, a kapilláris pórusok csökkenésével és finom pórusstruktúrával kell számolni, miáltal a cementkő

mátrix tömörebb lesz.

Vízzáróság A vízfelvétel és -behatolási mélység elsősorban a cementkő kapilláris porozitásától függ. A kutatásokszerint a beton nyomószilárdságának növekedése mellett a víznyomással szembeni tömörsége is nő.

Fagy- és olvasztósó-állóság A fagy- és olvasztósózással kapcsolatos vizsgálatok kimutatták, hogy a különböző fagyasztó eljárásokalkalmazásával különböző eredmények várhatóak. A normál szilárdságú betonokkal összehasonlítva a

nagyszilárdságú beton tömörebb szerkezete magasabb ellenállóságot eredményez. A fagyhatás előtti tárolás körülményeinek döntő szerepe van. Azok a nagyszilárdságú betonok, melyektelítettségi foka kritikus és nem tudtak kiszáradni a fagyhatás előtt, ugyanúgy gyengébb fagyálló-képességet mutatnak, mint a normál betonok. A gyakorlatban azonban a beton szakszer ű előállítása ésutókezelése esetén azzal lehet számolni, hogy a kritikus telítettség alig érhető el. Légbuborékképző alkalmazása a C 70-nél magasabb szilárdsági osztályú betonoknál a fagy- ésolvasztósózással szembeni ellenállás semmiféle további javulását nem eredményezi. Feltehetőleg amagas tömörség miatt nem működik már a mesterségesen létrehozott légbuborékrendszer.

Karbonátosodás A széndioxid a cementkő pórusokba való bejutásával a pórusoldatban található kalcium-hidroxid

kalcium-karbonáttá alakul át. Ez a folyamat mindaddig zajlik és a pH érték csökkenését okozza, amígnem lesz több leköthető kalcium-hidroxid.


12/14


A nyomószilárdság növekedésével a porozitás csökken, mely a karbonátosodási folyamat lassulásáteredményezi. A szilikapor alkalmazása a beton lúgos ellenállását csökkenti. A vizsgálati engedélyekazonban felső határértékeket írnak elő a szilikaporok adagolásra, melyek betartása esetén anormálbetonhoz képest jelentősen magasabb karbonátosodás nem észlelhető. Ezt hosszú időtartamúkísérlettel kell ellenőrizni.

Korrózióállóság A cementkő elegendő lúgossága megfelelő korrózióvédelmet szavatol. Ennek feltétele egyrészt a

szilikapor adagolására vonatkozó határértékek betartása, másrészt a beton magas tömörsége miattioxigénbehatolás csökkentése. Egy további tényező a normál betonnal összehasonlítva a csekélyebbvezetőképesség, amelyet a beton alacsonyabb nedvességtartalma okoz.

Kopásállóság Ha a beton mechanikus hatásnak van kitéve, akkor a felületen kopás lép fel. Szemben a normálbetonnal, amelynél a kopásállóságot kemény adalékanyaggal növelik, a nagyszilárdságú betonkopásállósága a cementkő nagy szilárdsága következtében nő.

Tűzállóság A vasbeton elemek tűzállóságát a leváló részek mértékével és a hőmérséklettől függő szilárdság-csökkenéssel értékelik. A nagyszilárdságú betonnál már 150 °C-os hőmérsékleti ráhatásnál kb. 30 %-os szilárdságcsökkenéslépett fel, míg a normál betonnál ekkor még csekélyebb szilárdságnövekmény volt tapasztalható. A lepattogzás mértékét kritikusabban értékelik, mint a hőmérsékletfüggő szilárdságveszteséget. AFrankfurtban alkalmazott B 85-ös (kb. C 70) beton F180 tűzállósággal bírt. Az első 30 percben történtnéhány lepattogzástól eltekintve az oszlopok jól bírták a tűz hatását.

A nagyszilárdságú beton előállítása

A nagyszilárdságú beton gyártása alapvetően megegyezik a normál betonéval. A szilikapor alkalmazásamiatt különleges intézkedéseket kell eszközölni annak tárolásnál és adagolásnál. A gyárban a keverésiidő a normál betonéval szemben magasabb. A nagyszilárdságú betonnál ugyanis a szilikapor jobbfeltárása érdekében szükséges a hosszabb átkeverés (kb. 30 másodperccel több), valamint a magasabbfolyósítószer mennyiség miatt magasabb adagolási idővel is számolni kell. Ugyancsak a szilikapor adagolása miatt figyelembe kell venni a berendezések jelentősebb takarítási igényét is. Bizonyos kever őgépek elősegíthetik a cementszemcsék jobb elaprózódását, lehántolását, mellyel jelentős befolyást gyakorolnak a szilárdságra. A bolygólapátozású betonkever ő gépek speciális típusa azun. aktivátoros, vagy más néven intenzív kever ő gép. Ez utóbbi elnevezés arra utal, hogy azonosbetonösszetétel esetén az ezekkel előállított keverék szilárdsági jellemzői sokkal kedvezőbbek, mint ahagyományos géptípusokkal készített betonoké. Mindez az aktivátornak (wirbler) tulajdonítható, melyegy olyan kever őrendszer, melynek saját tengely körüli fordulatszáma (400-800 fordulat/perc) legalábbegy nagyságrenddel nagyobb a kever őgépeknél szokásos értékeknél, ezért az általa létrehozott centri-


13/14


fugális er ő a cement utólagos nedvesőrlését is elvégzi. A cement utóőrlésével növekszik annak fajlagosfelülete és emiatt javulnak a beadagolt cement - és ezáltal a beton - szilárdsági jellemzői is.

Minőségbiztosítás

Általánosságok A nagyszilárdságú beton magas betonminőségének biztosításához egy költségesebb minőségbiztosításszükséges, mint az az MSZ 4719-82 szerinti normál betonoknál (C 55-ig) szokásos. Itt többek közöttsokkal több ember felelős az építőanyagok szállításától kezdve a transzportbeton- és előregyártó

üzemeken keresztül az építési helyszínig. Minőséget jelenthet egy a partnerek között létrejött korai megállapodás is. A betongyártóknál ez csakakkor lehetséges, ha megvalósítják a sajátvizsgálatokat és határidőre szállítják a megkívánt vizsgálatieredményeket. A frankfurti épület építése során a nagyszilárdságú beton minőségének biztosítására a résztvevő cégekegyüttműködésével egy széleskör ű minőségbiztosítási rendszert alkalmaztak.

Minőségellenőrzés A minőségellenőrzés számára célszer ű, ha az egyes munkautasításokat és a mindenkori termelésiszintek határértékeit előnyomtatott válaszlistákon megadják a felelős vizsgáló személyeknek. Fontos azanyagok be-, illetve átvételi kritériumainak megállapítása. Minden készültségi fokhoz továbbá meg kell

nevezni egy felelőst, aki az előírt értékek és a tényleges értékek eltéréseir ől közvetlenül informál és amegfelelő ellenintézkedéseket foganatosítja.


14/14


Távlatok, lehetőségek Nagyszilárdságú beton (kb. C 80-ig) célirányos gyártása a Magyarországon létező kiindulási anyagok(cement, adalékanyag, adalékszer, szilikapor) és technikai berendezések (pl. aktivátoros kever ő)segítségével - figyelembe véve a nemzetközi tapasztalatokat - ma már elérhető közelségbe került.

A nagyszilárdságú beton előnyei

Nagyszilárdságú beton alkalmazásával az épület alapterületének kedvező kihasználtsága érhető el a kispillérkeresztmetszetek által.

Például egy kb. C 35 minőségű betonból készített, 1 m x 1 m-es keresztmetszetű pillér, 20 MNnormál er ő mellett kb. C 70 minőségű beton alkalmazása esetén 64 cm-es szélességűrecsökkenthető amellett, hogy vasmennyiség is megtakarítható. A keresztmetszet méreténekmegtartása mellett a nyomott vasalás kb. C 70 minőségű betonnál 20 db Φ 25 mm-es acélracsökkenne, szemben a kb. C 35 minőségű betonnál szükséges 64 db Φ 28 mm-es acéllal. Ezáltala beton beépítése és tömörítése leegyszer űsödne.

A nagyszilárdságú beton 0,40 alatti víz-cement tényező esetén gyakorlatilag már nem mutat kapillárishézagot. A cementkő tömött, ezáltal javul annak ellenálló képessége a környezeti hatásokkal szembenés nő annak tartóssága.

A nagyszilárdságú betonból készített nyomott rudaknál csökkennek az elő

állítási költségek, mivel abetonvas megtakarításának értékei magasabbak, mint a beton többletköltségei. A nagyszilárdságú beton tipikus ismertető jegyei az alacsony víz-cement tényező és a szilikapor tartalom. A folyósító szerek lehetővé teszik a 0,35 alatti víz-cement tényező értéket és az egyidejűleg elérhető,képlékenytől folyósig terjedő konzisztenciát. A cementkő feszültség-alakváltozási görbéje nagyszilárdságú beton esetén alkalmazkodik azadalékanyag görbéjéhez. Ebből a beton struktúrájában egy egyenletesebb feszültségeloszlás adódik, abeton homogénebb lesz. Ugyan ebből az okból az adalékanyag legnagyobb szemcsenagyságát 16 vagy8 mm-ben korlátozzák. A nagyszilárdságú beton előnyei a következőképpen foglalhatók össze:

◊ nagyobb hasznosítható felület a kisebb pillérkeresztmetszetek által,◊ egyszer űbb betonozás a kevesebb vasváz következtében,◊ megnövelt tartósság a tömöttebb cementkő révén, valamint◊ kisebb előállítási és fenntartási költségek.

Gyártó

Sika Addiment GmbHD-69181 LeimenPeter-Schuhmacher Straße 8.Németország

Forgalmazó

STABIMENT HUNGÁRIA Kft.Vác, Kőhídpart dűlő 2.: H-2601 Vác, Pf.: 198.: (36)-27-314-676, -314-665≡: [email protected]: www.stabiment.hu

/

: (36)-27-316-723

a nagyszilárdságú beton

Documents