a középkori művészet történetének olvasókönyve · a romanika mŰvÉszete ..... 31. a...

Created by XMLmind XSL-FO Converter.

A középkori művészet történetének olvasókönyve

Marosi, Ernő, Magyar Tudományos Akadémia Szerkesztette Tamás, Zsuzsanna


A középkori művészet történetének olvasókönyve írta Marosi, Ernő és Tamás, Zsuzsanna

Készült az Oktatási Minisztérium támogatásával a Felsőoktatási Pályázatok Irodája által lebonyolított

Felsőoktatási Tankönyv- és Szakkönyv-támogatási Pályázat keretében. Szerzői jog © 1997 Marosi Ernő (összeállítás), Balassi Kiadó

E könyv kutatási és oktatási célokra szabadon használható. Bármilyen formában való sokszorosítása a jogtulajdonosok írásos engedélyéhez kötött.

iii Created by XMLmind XSL-FO Converter.

Tartalom

BEVEZETÉS .................................................................................................................................... xi I. A KÖZÉPKORI MŰVÉSZET VILÁGA ........................................................................................ 1

1. ELŐSZÓ ............................................................................................................................... 5 2. A MŰ ÉS KÖZÖNSÉGE ...................................................................................................... 9

1. A SZÉPSÉG EREDETE ÉS SAJÁTOSSÁGAI .......................................................... 9 1.1. ........................................................................................................................ 9

1.1.1. Augustinus ......................................................................................... 9 1.1.2. Johannes Scottus Eriugena .............................................................. 10 1.1.3. Honorius Augustodunensis .............................................................. 11 1.1.4. Hugo de Sancto Victore ................................................................... 11 1.1.5. Albertus Magnus .............................................................................. 13 1.1.6. Aquinói Tamás ................................................................................. 13

2. A KÖZÉPKORI MŰVÉSZET SZIMBOLIZMUSA ................................................. 14 2.1. Az allegória és fajtái ..................................................................................... 14

2.1.1. Hugo de Sancto Victore ................................................................... 14 2.2. A Szentírás hármas értelméről ...................................................................... 14

2.2.1. Hugo de Sancto Victore ................................................................... 14 2.3. A műalkotások allegorikus értelmezése ........................................................ 15

2.3.1. Adémar de Chabannes ..................................................................... 15 2.3.2. St-Trond-i Rudolf ............................................................................. 15 2.3.3. A dijoni St-Bénigne krónikája .......................................................... 15 2.3.4. Honorius Augustodunensis .............................................................. 16 2.3.5. Pierre de Roissy ............................................................................... 16 2.3.6. Rupertus ........................................................................................... 17

3. A MŰALKOTÁS RENDELTETÉSE ....................................................................... 17 3.1. ...................................................................................................................... 17

3.1.1. I. („Nagy” Szent) Gergely pápa ...................................................... 17 3.1.2. II. Gergely pápa Izauriai Leó császárhoz ........................................ 18 3.1.3. Sevillai Isidorus ............................................................................... 18 3.1.4. Libri Carolini ................................................................................... 18 3.1.5. Francois Villon .............................................................................. 19

4. A MEGBÍZÓ ............................................................................................................. 19 4.1. ...................................................................................................................... 20

4.1.1. A dijoni St-Bénigne krónikája .......................................................... 20 4.1.2. II. Benedek chiusai apát élete .......................................................... 20 4.1.3. Jean de Commines thérouanne-i püspök élete ................................. 20 4.1.4. Thangmar ........................................................................................ 20 4.1.5. Arnaud de Verdale ........................................................................... 21 4.1.6. A petershauseni kolostor újjáépítése ............................................... 21

5. A MŰVÉSZI MUNKA ÉRTÉKELÉSE .................................................................... 22 5.1. ...................................................................................................................... 22

5.1.1. Hugo de Sancto Victore ................................................................... 22 5.1.2. Beauvais-i Vincentius ...................................................................... 22 5.1.3. IV. Ekkehard .................................................................................... 23 5.1.4. Goffrid vendome-i apát levelei ........................................................ 23 5.1.5. Művészekről szóló feliratok ............................................................. 23 5.1.6. Egy gótikus székesegyház labirintus-felirata ................................... 27

6. A MŰALKOTÁS ÉRTÉKELÉSE ............................................................................ 28 6.1. ...................................................................................................................... 29

6.1.1. I. Gergely pápa ................................................................................ 29 6.1.2. Aachen ............................................................................................. 29 6.1.3. [Eberhard:] IV. Henrik császár élete .............................................. 29 6.1.4. Saint-Germaini Richárd jegyző ....................................................... 29 6.1.5. Herbord ........................................................................................... 29 6.1.6. IV. Ekkehard .................................................................................... 30

3. A ROMANIKA MŰVÉSZETE .......................................................................................... 31


iv Created by XMLmind XSL-FO Converter.

1. HÍRADÁSOK A XI. SZÁZADBÓL AZ ÚJ MŰVÉSZET KIALAKULÁSÁRÓL .. 31 1.1. ...................................................................................................................... 32

1.1.1. Raoul Glaber ................................................................................... 32 1.1.2. Az eichstatti püspökökről ................................................................. 32 1.1.3. IX. Leó pápa Hirsauban .................................................................. 32

2. MINTAKÉPEK A ROMÁN KOR MŰVÉSZETÉBEN ............................................ 33 2.1. A jeruzsálemi Szent Sír-templom követése ................................................... 33

2.1.1. Cambrai ........................................................................................... 33 2.1.2. Paderborn ........................................................................................ 33 2.1.3. Huy .................................................................................................. 33

2.2. Más épületek mintakép szerepe ..................................................................... 33 2.2.1. Velence ............................................................................................ 33 2.2.2. Helgaud ........................................................................................... 34 2.2.3. Andres-i Vilmos ............................................................................... 34 2.2.4. Brémai Ádám mester ....................................................................... 34 2.2.5. St. Blasien ........................................................................................ 34

3. A BENCÉS RENDI REFORM ÉS A MŰVÉSZET .................................................. 34 3.1. Művészeti tevékenység a clunyi apátságban ................................................. 34

3.1.1. Jotsaldus .......................................................................................... 37 3.1.2. Farfai szokások ................................................................................ 37 3.1.3. Gilo .................................................................................................. 38 3.1.4. Petrus Venerabilis ........................................................................... 40

3.2. Desiderius montecassinói apát építkezései .................................................... 40 3.2.1. Ostiai Leó ........................................................................................ 41

4. A ZARÁNDOKHELYEK ÉS A MŰVÉSZET ......................................................... 48 4.1. Jeruzsálem ..................................................................................................... 48

4.1.1. Petrus Diaconus .............................................................................. 48 4.2. Róma ............................................................................................................. 49

4.2.1. Róma város csodái ........................................................................... 49 4.2.2. {69} Gergely mester ........................................................................ 51

4.3. Santiago de Compostela ................................................................................ 52 4.3.1. Szent Jakab apostol IV. könyve ........................................................ 52

5. THEOPHILUS PRESBYTER KÖNYVE A KÜLÖNFÉLE MŰVÉSZETEKRŐL .. 56 5.1. A bevezetők ................................................................................................... 56

5.1.1. I. könyv. Praefatio ........................................................................... 57 5.1.2. II. könyv. Prológus ........................................................................... 57 5.1.3. III. könyv. Prológus ......................................................................... 58

5.2. Példák Theophilus receptjei közül ................................................................ 59 5.2.1. I. könyv. Festészet ............................................................................ 59 5.2.2. II. könyv. Üvegfestészet ................................................................... 61 5.2.3. III. könyv. Ötvösség ......................................................................... 63

6. A ROMANIKA KRITIKÁJA A XII. SZÁZADBAN ............................................... 65 6.1. ...................................................................................................................... 66

6.1.1. Clairvaux-i Bernát ........................................................................... 66 6.1.2. Vilmos .............................................................................................. 67 6.1.3. Petrus Venerabilis ........................................................................... 68 6.1.4. Párbeszéd egy clunyi és egy citeaux-i szerzetes között. .................... 68 6.1.5. A citeaux-i generális káptalan intézkedései ..................................... 68 6.1.6. Abélard ............................................................................................ 69 6.1.7. Hugues de Fouilloi .......................................................................... 69 6.1.8. Alexander Neckam ........................................................................... 69

4. A GÓTIKA MŰVÉSZETE ................................................................................................. 71 1. SUGER APÁT TEVÉKENYSÉGE SAINT-DENIS-BEN ........................................ 71

1.1. Könyve a kormányzása alatt történt dolgokról .............................................. 72 1.2. A másik könyv, a saint-denis-i templom felszenteléséről ............................. 83

2. GÓTIKUS KATEDRÁLISOK .................................................................................. 85 2.1. ...................................................................................................................... 85

2.1.1. Hugó roueni érsek ........................................................................... 86 2.1.2. Auxerre ............................................................................................ 86

2.2. Egy korai gótikus építkezés: Canterbury ....................................................... 86


v Created by XMLmind XSL-FO Converter.

2.2.1. Gervasius ......................................................................................... 86 2.3. Opus francigenum ......................................................................................... 90

2.3.1. Burchard, halli szerzetes ................................................................. 90 2.3.2. Guillaume de Saint-Patus ................................................................ 90

3. A KOLDULÓ RENDEK ÉS A MŰVÉSZET ........................................................... 90 3.1. ...................................................................................................................... 90

3.1.1. Dominikánusok ................................................................................ 90 3.1.2. Ferencesek ....................................................................................... 91

3.2. KÖLTŐI FANTÁZIÁK A GÓTIKUS ÉPÍTÉSZETRŐL ............................. 91 3.2.1. Albrecht von Scharfenberg .............................................................. 91 3.2.2. Guillaume de Lorris ......................................................................... 94

4. A GÓTIKUS ÉPÍTŐMŰHELYEK ........................................................................... 96 4.1. ...................................................................................................................... 97

4.1.1. Két szerződés ................................................................................... 97 4.1.2. Siena statútumai a podesta kötelességeiről ..................................... 97 4.1.3. Avignon város statútumaiból ........................................................... 98 4.1.4. Étienne Boileau ............................................................................... 98 4.1.5. Strassburgi páholyszabályzat ........................................................ 101

5. A GÓTIKUS ÉPÍTÉSZET ELMÉLETE ................................................................. 103 5.1. .................................................................................................................... 103

5.1.1. Villard de Honnecourt ................................................................... 103 5.1.2. A milánói dómépítkezés évkönyvei ................................................. 108 5.1.3. Matthaus Roriczer ........................................................................ 111 5.1.4. Lorenz Lacher ................................................................................ 113

5. A PROFÁN MŰVÉSZETEK A KÖZÉPKORBAN ......................................................... 115 1. ................................................................................................................................. 115

1.1. .................................................................................................................... 115 1.1.1. A császári udvar szertartásai ......................................................... 115 1.1.2. Balderich ....................................................................................... 116 1.1.3. Rahewin ......................................................................................... 117 1.1.4. Hugo Falcandus ............................................................................ 117 1.1.5. A Róka regénye .............................................................................. 118 1.1.6. Montreuil-Bellay vár ostroma ....................................................... 119 1.1.7. Guillaume le Breton ....................................................................... 119 1.1.8. Poitiers-i Hugó .............................................................................. 120 1.1.9. {162} Rigord ................................................................................. 121 1.1.10. Siena, 1297 .................................................................................. 122 1.1.11. Brunetto Latini ............................................................................. 122

6. AZ ITÁLIAI TRECENTO FESTÉSZET KEZDETEI ...................................................... 123 1. ................................................................................................................................. 123

1.1. .................................................................................................................... 123 1.1.1. Siena, ismeretlen szerző krónikája ................................................ 123 1.1.2. Dante Alighieri Cimabuéról és Giottóról ...................................... 124 1.1.3. Giovanni Boccaccio ....................................................................... 125 1.1.4. Lorenzo Ghiberti ............................................................................ 125 1.1.5. Cennino Cennini ............................................................................ 127 1.1.6. Francesco Petrarca ....................................................................... 128 1.1.7. Giovanni Dondi ............................................................................. 128

II. XI–XV. SZÁZADI SZÖVEGEK A KÜLÖNFÉLE MŰVÉSZETEKRŐL ............................... 130 7. ELŐSZÓ ........................................................................................................................... 136 8. TEÓRIA ............................................................................................................................ 142

1. ENCIKLOPÉDIÁK ................................................................................................. 142 1.1. .................................................................................................................... 142

1.1.1. Sevillai Isidorus ............................................................................ 142 1.1.2. Hugo de Sancto Victore ................................................................. 142 1.1.3. Hugues de Fouilloi ........................................................................ 142 1.1.4. Honorius Augustodunensis ............................................................ 142 1.1.5. Hortus Deliciarum ......................................................................... 142 1.1.6. Alexander Neckam ......................................................................... 148 1.1.7. Beauvais-i Vincentius .................................................................... 148


vi Created by XMLmind XSL-FO Converter.

1.1.8. Brunetto Latini ............................................................................... 148 1.1.9. Konrad von Megenberg ................................................................. 148 1.1.10. Paulinus Minorita ........................................................................ 152

2. TUDOMÁNYOS TRAKTÁTUSIRODALOM ....................................................... 152 2.1. .................................................................................................................... 152

2.1.1. Libri Carolini ................................................................................. 153 2.1.2. Honorius Augustodunensis ............................................................ 153 2.1.3. Pierre de Roissy ............................................................................. 153 2.1.4. Willelmus Durandus ...................................................................... 153 2.1.5. Pier Paolo Vergerio ....................................................................... 160

3. FILOZÓFIA, TEOLÓGIA ...................................................................................... 161 3.1. .................................................................................................................... 161

3.1.1. Augustinus ..................................................................................... 161 3.1.2. Albertus Magnus ............................................................................ 161 3.1.3. Aquinói Tamás ............................................................................... 161 3.1.4. Robert Grosseteste ......................................................................... 161 3.1.5. Jan van Ruisbroeck ........................................................................ 161

4. KOMMENTÁROK, VITAIRATOK ...................................................................... 162 4.1. .................................................................................................................... 162

4.1.1. I. (Nagy Szent) Gergely pápa ......................................................... 162 4.1.2. Johannes Scottus Eriugena ............................................................ 162 4.1.3. Humbert de Silva Candida kardinális ........................................... 162 4.1.4. Gilbert Crispin ............................................................................... 162 4.1.5. Hugo de Sancto Victore ................................................................. 164 4.1.6. Párbeszéd egy clunyi és egy citeaux-i szerzetes között .................. 164

5. HOMÍLIA- ÉS PRÉDIKÁCIÓIRODALOM ......................................................... 164 5.1. .................................................................................................................... 164

5.1.1. Adémar de Chabannes ................................................................... 164 5.1.2. Odilo clunyi apát ........................................................................... 164 5.1.3. Meister Eckhart ............................................................................. 165

9. TECHNIKAI IRODALOM ............................................................................................. 167 1. ................................................................................................................................. 167

1.1. .................................................................................................................... 167 1.1.1. Heraclius a rómaiak festékeiről ..................................................... 167 1.1.2. Theophilus Presbyter ..................................................................... 170 1.1.3. Villard de Honnecourt ................................................................... 170 1.1.4. Bécsi mesterkönyv .......................................................................... 170 1.1.5. Matthaus Roriczer ........................................................................ 173 1.1.6. Lorenz Lacher (Lechler) ................................................................ 173 1.1.7. Cennino Cennini ............................................................................ 174 1.1.8. Lorenzo Ghiberti ............................................................................ 174

10. IRODALOM .................................................................................................................. 175 1. LELKI OLVASMÁNYOK .................................................................................... 175

1.1. .................................................................................................................... 175 1.1.1. Bernard, angers-i iskolamester ..................................................... 175 1.1.2. Heisterbachi Caesarius ................................................................. 175 1.1.3. Meditationes Vitae Christi ............................................................. 176

2. KÖLTÉSZET .......................................................................................................... 181 2.1. .................................................................................................................... 181

2.1.1. Balderich (Baudry) bourgeuil-i apát ........................................... 181 2.1.2. A Róka regénye .............................................................................. 181 2.1.3. Albrecht von Scharfenberg ............................................................ 181 2.1.4. Guillaume de Lorris ....................................................................... 181 2.1.5. Dante Alighieri .............................................................................. 181 2.1.6. Francesco Petrarca ....................................................................... 182 2.1.7. Francois Villon ............................................................................ 182

3. VILÁGI PRÓZAIRODALOM ............................................................................... 182 3.1. .................................................................................................................... 182

3.1.1. Giovanni Boccaccio ....................................................................... 182 11. TÖRTÉNETÍRÁS .......................................................................................................... 184


vii Created by XMLmind XSL-FO Converter.

1. ANNALESEK ......................................................................................................... 184 1.1. .................................................................................................................... 184

1.1.1. Cambrai ....................................................................................... 184 1.1.2. Auxerre .......................................................................................... 184 1.1.3. St. Blasien ...................................................................................... 185 1.1.4. St-Trond-i Rudolf ........................................................................... 185

2. KRÓNIKÁK ........................................................................................................... 185 2.1. .................................................................................................................... 185

2.1.1. Raoul Glaber ................................................................................. 185 2.1.2. Helgaud ......................................................................................... 186 2.1.3. Dijon .............................................................................................. 186 2.1.4. Brémai Ádám mester ..................................................................... 188 2.1.5. Eichstatt ....................................................................................... 189 2.1.6. Modena .......................................................................................... 189 2.1.7. Hirsau ............................................................................................ 192 2.1.8. Liege ............................................................................................ 192 2.1.9. Ostiai Leó ...................................................................................... 193 2.1.10. Hugo de Sancto Victore ............................................................... 193 2.1.11. IV. Ekkehard ................................................................................ 193 2.1.12. Petershausen ................................................................................ 193 2.1.13. Suger ............................................................................................ 193 2.1.14. Geoffroy, Normandia hercege és Anjou grófja története ............. 193 2.1.15. Poitiers-i Hugó ............................................................................ 193 2.1.16. Gervasius ..................................................................................... 194 2.1.17. Rigord .......................................................................................... 198 2.1.18. Guillaume le Breton ..................................................................... 198 2.1.19. Saint-Germain-i Richárd jegyző .................................................. 198 2.1.20. Troisfontaines-i Albericus ........................................................... 198 2.1.21. Vilmos andres-i apát .................................................................... 198 2.1.22. Burchard, halli szerzetes ............................................................. 198 2.1.23. Ottokár stájer rímes krónikája ..................................................... 198 2.1.24. Siena, ismeretlen szerző krónikája .............................................. 200 2.1.25. Giovanni Villani .......................................................................... 200 2.1.26. Arnaud de Verdale ....................................................................... 201

3. ÉLETRAJZIRODALOM ....................................................................................... 202 3.1. .................................................................................................................... 202

3.1.1. Thangmar ...................................................................................... 202 3.1.2. Jotsaldus ........................................................................................ 202 3.1.3. II. Benedek chiusai apát élete ........................................................ 202 3.1.4. Gilo ................................................................................................ 202 3.1.5. IV. Henrik császár élete ................................................................. 202 3.1.6. Benno osnabrücki püspök élete ..................................................... 202 3.1.7. Ebo ................................................................................................. 203 3.1.8. Paderborn ...................................................................................... 203 3.1.9. Gautier ........................................................................................... 203 3.1.10. Rupertus ....................................................................................... 203 3.1.11. Herbord ....................................................................................... 203 3.1.12. Vilmos st-thierryi apát ................................................................. 204 3.1.13. Rahewin ....................................................................................... 204 3.1.14. Guillaume de Saint-Patus ............................................................ 204 3.1.15. Cola di Rienzo életrajza ............................................................... 204 3.1.16. Christine de Pisan ....................................................................... 206

12. LEVELEZÉS ................................................................................................................. 210 1. ................................................................................................................................. 210

1.1. .................................................................................................................... 210 1.1.1. I. (Nagy Szent) Gergely pápa ......................................................... 210 1.1.2. II. Gergely pápa ............................................................................. 210 1.1.3. Goffrid vendome-i apát .................................................................. 210 1.1.4. Clairvaux-i Bernát ......................................................................... 210 1.1.5. Hugó roueni érsek ......................................................................... 210


viii Created by XMLmind XSL-FO Converter.

1.1.6. Wibald stablói apát levélváltása G. ötvössel ................................ 210 1.1.7. Hugo Falcandus ............................................................................ 211 1.1.8. Francesco Petrarca IV. Károly császárhoz ................................... 211 1.1.9. Francesco Petrarca Lello di Stefanónak ....................................... 211 1.1.10. Giovanni Dondi ........................................................................... 211 1.1.11. Luxemburgi Zsigmond király Siena tanácsához .......................... 211 1.1.12. III. Frigyes császár Strassburg tanácsához ................................. 212 1.1.13. III. Frigyes császár Strassburg tanácsához ................................. 212

13. DOKUMENTATÍV FORRÁSOK ................................................................................. 213 1. INVENTÁRIUMOK .............................................................................................. 213

1.1. .................................................................................................................... 213 1.1.1. Prüfening, a bencés apátság kincstárának jegyzéke ...................... 213

1.2. Festmények XIV–XV. századi francia udvarok inventáriumaiban ............ 214 1.2.1. V. Károly francia király inventáriumai .......................................... 214 1.2.2. János, Berry hercege inventáriumai .............................................. 215

2. TÖRVÉNYEK, SZABÁLYZATOK ...................................................................... 217 2.1. .................................................................................................................... 217

2.1.1. Farfai szokások) ............................................................................. 217 2.1.2. Petrus Venerabilis ......................................................................... 218 2.1.3. Pierre Abélard ............................................................................... 218 2.1.4. A citeaux-i generális káptalan intézkedései ................................... 218 2.1.5. Dominikánusok .............................................................................. 218 2.1.6. Ferencesek ..................................................................................... 218 2.1.7. Avignon statútumai, 1243) .............................................................. 218 2.1.8. Siena statútumai, 1263 előtt) .......................................................... 218 2.1.9. Étienne Boileau ............................................................................. 218 2.1.10. Siena, 1297 .................................................................................. 218 2.1.11. Krumlov, XIV. század az úrnapi körmeneteknek és az ereklyék

bemutatásának ceremoniáléja ................................................................. 218 2.1.12. Strassburgi páholyszabályzat, 1459 ............................................ 219

3. JOGI TERMÉSZETŰ FORRÁSOK, OKLEVELEK .............................................. 219 3.1. .................................................................................................................... 219

3.1.1. Konrad von Krosigk halberstadti püspök adománylevele ............. 219 3.1.2. A firenzei köztársaság rendelete .................................................... 220

3.2. Firenze, az Orsanmichele alapításának dokumentumai ............................... 221 3.2.1. A firenzei köztársaság rendelete .................................................... 221 3.2.2. Az Arte della seta konzuljainak felhívása Firenze céhelöljáróihoz és a

gonfalioneréhez ....................................................................................... 221 3.3. IV. Károly császár prágai udvari festői ....................................................... 222

3.3.1. Nikolaus Wurmser ......................................................................... 222 3.3.2. Theodorich mester ......................................................................... 222

3.4. V. Károly francia király .............................................................................. 222 3.4.1. Rendelkezése atyja síremlékének elkészítéséről ............................. 223

3.5. Nikolaus Gerhaerts von Leiden konstanzi tevékenységének dokumentumai 223 3.5.1. Peres ügye a strassburgi tanács előtt ............................................ 223 3.5.2. Konstanz, a polgármester és a város oklevele ............................... 224

4. VÉGRENDELETEK .............................................................................................. 225 4.1. .................................................................................................................... 225

4.1.1. Francesco Petrarca ....................................................................... 225 4.1.2. II. Richárd angol király végrendelete ............................................ 225 4.1.3. Szakállas Lajos ingolstadti herceg végrendelete ........................... 226

5. SZERZŐDÉSEK ..................................................................................................... 226 5.1. .................................................................................................................... 226

5.1.1. Urgel, 1175 .................................................................................... 226 5.1.2. Meaux, 1253 .................................................................................. 227 5.1.3. Szerződés Szent Gertrúd ereklyetartójára ..................................... 227 5.1.4. Mahaut, Artois grófnője szerződése Jean Pépin de Huyvel ........... 227 5.1.5. Szerződés a Pieve oltárára ............................................................ 228 5.1.6. Ulm város tanácsának szerződése Ulrich von Ensingen építőmesterrel

229


ix Created by XMLmind XSL-FO Converter.

5.1.7. Szerződés a templom hajójának építésére ..................................... 230 5.1.8. Enguerrand Charonton (Quarton) szerződése ............................... 232 5.1.9. Hans Stethaimer szerződése .......................................................... 233 5.1.10. Nikolaus Gerhaerts von Leiden kötelezvénye .............................. 235 5.1.11. Szerződés Michael Pacherral ...................................................... 236

6. SZÁMADÁSKÖNYVEK ....................................................................................... 236 6.1. .................................................................................................................... 236

6.1.1. Prága ............................................................................................. 236 6.1.2. Dijon, a Champmol szobrászati munkáinak elszámolásai ............. 240 6.1.3. Milánó ........................................................................................... 242

14. FELIRATOK, SZIGNATÚRÁK .................................................................................... 243 1. ................................................................................................................................. 243

1.1. .................................................................................................................... 243 1.1.1. Regensburg, St. Emmeram, északi kapuzat, felirat Reginwart apát Krisztus-

reliefjének keretén ................................................................................... 243 1.1.2. Pisa, dóm ....................................................................................... 243 1.1.3. Pisa, dóm, felirat a párkányzat alatt .............................................. 243 1.1.4. León, San Isidoro ........................................................................... 243 1.1.5. Modena, székesegyház ................................................................... 243 1.1.6. Modena, székesegyház, felirat a nyugati homlokzat reliefjén ....... 243 1.1.7. Liege, székesegyház, a keresztkút feliratai .................................... 244 1.1.8. Ferrara, székesegyház ................................................................... 245 1.1.9. Verona, San Zeno .......................................................................... 245 1.1.10. Eadwine-psalterium, Canterbury, 1150 k., a portré felirata ....... 245 1.1.11. Henry of Blois, winchesteri püspök, beágyazott zománcos rézlap felirata,

1171 előtt ................................................................................................. 245 1.1.12. Autun, St-Lazare .......................................................................... 246 1.1.13. Klosterneuburg, Ágoston-rendi prépostság, a „verduni oltár” felirata,

1181/1331 ................................................................................................ 246 1.1.14. Basel, Münster, az építkezés két vezetőjének alakját ábrázoló relief

felirata, XII. sz. vége ................................................................................ 247 1.1.15. Madonna Borgo San Sepolcróból, a talapzat felirata, 1199 ....... 247 1.1.16. Ardagger (Alsó-Ausztria), bencés apátság, Heinrich prépost felirata a

kórus középső ablakán, 1224 ................................................................... 247 1.1.17. Namur, evangeliarium kötéstáblája, Hugo d’Oignies, 1228–1230 247 1.1.18. Pisa, Battistero, szószék ............................................................... 247 1.1.19. Párizs, Notre-Dame ..................................................................... 248 1.1.20. Reims, St-Nicaise ......................................................................... 248 1.1.21. Párizs, St-Germain-des-Prés ....................................................... 248 1.1.22. Strassburg, Münster ..................................................................... 248 1.1.23. Reims, székesegyház .................................................................... 248 1.1.24. Amiens, székesegyház, a labirintus felirata, 1288 ....................... 248 1.1.25. Pisa, dóm, szószék, felirat a mellvéd alatti párkányon, 1311 ...... 248 1.1.26. Francesco Petrarca, dedikáció Vergilius-kódexének frontispiciumán, 1343

................................................................................................................... 249 1.1.27. Karlstejn, Szent Kereszt-kápolna, a falburkolatba 1365 körül beillesztett

triptichon szignatúrája ............................................................................ 249 15. PERIEGETIKUS IRODALOM ...................................................................................... 250

1. ................................................................................................................................. 250 1.1. .................................................................................................................... 250

1.1.1. Petrus Diaconus ............................................................................ 250 1.1.2. Szent Jakab apostol könyve ........................................................... 250 1.1.3. Gergely mester ............................................................................... 250 1.1.4. Benedictus(?) ................................................................................. 250 1.1.5. Az arany Róma városának leírása ................................................. 250 1.1.6. Hans Rosenplüt: Vers Nürnbergről ............................................... 250

III. .................................................................................................................................................. 253 16. BIBLIOGRÁFIA ............................................................................................................ 255 17. A FORRÁSOK JEGYZÉKE ........................................................................................... 263 18. RÖVIDÍTÉSEK .............................................................................................................. 267


x Created by XMLmind XSL-FO Converter.

1. AZ IDÉZETT FORRÁSOK LELŐHELYEINEK RÖVIDÍTÉSEI ......................... 267 2. A BIBLIAI KÖNYVEK RÖVIDÍTÉSEI ................................................................ 267

2.1. .................................................................................................................... 267 2.1.1. Ószövetség ..................................................................................... 267 2.1.2. Újszövetség .................................................................................... 268

19. HELY- ÉS SZEMÉLYNÉVMUTATÓ ........................................................................... 269 20. TÁRGYMUTATÓ .......................................................................................................... 298

xi Created by XMLmind XSL-FO Converter.

BEVEZETÉS {7}

E könyv első része a Gondolat Kiadó Európai Antológia című sorozata számára készült, és 1969-ben jelent meg.

Célja, terjedelme, sőt címe is adott volt. A célt a kiadónak az a szándéka határozta meg, hogy az akkoriban

tervezett művelődéstörténeti sorozat valamennyi kötetéhez készüljenek szövegválogatások, köztük a kiszemelt

nagy korszakok művészetéről szólók is. Ez egyben a kis, kézhez álló kötetecskék befogadóképességét,

szerkesztésük módját is meghatározta: egy kivételével, s ez Szilágyi János Györgynek A görög művészet világa

(1962) című kétkötetes, utolérhetetlen munkája volt. Amit ez a könyv „a görög képzőművészetek archaikus és

klasszikus korának írott forrásaiból” magyar nyelven közvetíteni tudott, azt tűzte mércéül a kiadó a kezdő szerző

elé, aki a megtiszteltetéstől és a bizalomtól talán el is kápráztatva, elég balgán belement a játékba. Nem úgy,

mint Garas Klára, aki a maga szövegválogatásának a Kortársak a németalföldi festőművészetről (1967) címet

adta, s ugyanúgy, mint Castiglione László, aki munkáját A római művészet világa (1974) címen jelentette meg.

Több művészettörténeti kötet azután nem is látott napvilágot e sorozatban, pedig lehetett volna még hat.

A középkori művészet világa cím többszörösen is csapdának bizonyult. Először is túlságos szerénytelensége

miatt – mintha ekkora kötetkébe ez a világ beleférne; aztán még lebecsülő jellege következtében is – mintha a

középkor tökéletes letőntsége, teljes idegensége miatt szorulna rá a mi okos magyarázatunkra. A szerző ma már

aligha írná le az 1969-es bevezetőnek a távolságot, az elsüllyedt világ messzeségét hangsúlyozó első mondatait.

Még kevésbé hiszi, hogy pusztán csak szövegekkel be lehetne hatolni abba a világképbe – ha igaz egyáltalán,

hogy egyetlen ilyen világképpel számolhatunk csupán –, amelyet a középkori műalkotások láttán, a chartres-i

katedrálisba belépve, a moissaci kapuzat előtt megállva, egy táblaképet vagy egy ötvösművet szemlélve

mégiscsak biztosabban átélhetünk – mindenesetre: a minket ezektől elválasztó távolság tudatából eredő

éberséget feledve-feladva.

Nagyobb baj, hogy a „középkor” fogalma félrevezető ebben a kötetkében, s ezen bizony most sem segíthetünk

sokat. Szinte teljesen hiányzik belőle az első évezred; csak néhány szövegtöredék van, amely mintegy az

alapokat jelentette, melyeket az egész középkor folyamán mindenki ismert, s melyekre mindenki hivatkozott.

Ráadásul teljesen – és tudatosan – kimaradt a képből a bizánci világ. Kivétel nélkül latin s – az idő haladtával

egyre nagyobb számban – vulgáris nyelvű írásokat válogattunk akkor, s ezúttal sem tehetünk jobbat, mint hogy

ugyanezen a körön belül árnyaljuk a túlontúl kontrasztosra sikerült képet. Nem így mondja Isidorus is: „a festők

most is előbb a jövendő kép bizonyos {8} árnyékait és vonalait vonják meg, majd színekkel egészítik ki, betartva

a művészet feltalálásának sorrendjét”?

Az új kiadás és a kiegészítés most mégis alkalmat ad arra, hogy valamivel használhatóbb válogatást adjunk az

olvasó kezébe, mint eredetileg. Az 1969-es könyv mintegy „a középkori ember” (ha szabad őt rasszista módon

magunktól megkülönböztetnünk) „saját szavaival” (mintha ezeket a szavakat nem a fordítás kölcsönözte volna)

elbeszélt művészettörténetet próbált előadni. Olyan anakronisztikus fikciót kísérelt meg a szerzők szájába adni,

ami eszükbe sem juthatott. A didaktikus célból hasznosnak vélt erőszak következtében a szöveg csak egyvégtében

olvasható, a címek terelőkorlátjai az olvasót egyirányú utcába kényszerítik. Az olvasókönyveket azonban

többnyire nem így használjuk, hanem különböző szempontok szerint keresgélünk bennük. Ezt kell valamelyest

megkönnyítenie a névmutatónak, s talán segítséget is nyújt, a fordítás hiteléhez is hozzájárul a tárgymutató. Az

is hasznos talán, ha az olvasó a források jegyzékében eredeti címükön is, nemcsak szükségképpen

hozzávetőleges magyar értelmezésben megtalálja a szövegek felsorolását.

Az 1969-es kiadáson keveset változtattunk, csak nyilvánvaló hibák kijavítása érdekében; címét is megtartottuk.

Hozzátettünk azonban egy újabb részt, amely az elsővel együtt sem tarthat ugyan igényt még a viszonylagos

teljességnek legcsekélyebb látszatára sem, mai szemmel azonban elengedhetetlenül szükségesnek látszik. S mivel

manapság, Borges és Eco írásainak ismeretében is, már könnyebben belátható, hogy azt a tüneményt, ami

negyedszázada még „világnak” tetszett, szövegek keltik fel, címéül ezt a szót választottuk. Hozzá pedig

magyarázatul és a válogatási szempont kijelölésére olyan kifejezést kerestünk, amely érzésünk szerint legalább

nem ellenkezik oly bántóan a középkori szemlélettel, mint a modern „művészet”: ezért szólunk a különféle

művészetekről s ezek – a középkori szemnek oly becses és gyönyörűséges – változatosságáról.

Budapest, 1996. július

Marosi Ernő

{9–10}

BEVEZETÉS

xii Created by XMLmind XSL-FO Converter.

{11}


I. rész - A KÖZÉPKORI MŰVÉSZET VILÁGA

2 Created by XMLmind XSL-FO Converter.

Tartalom

1. ELŐSZÓ ........................................................................................................................................ 5 2. A MŰ ÉS KÖZÖNSÉGE ............................................................................................................... 9

1. A SZÉPSÉG EREDETE ÉS SAJÁTOSSÁGAI .................................................................... 9 1.1. .................................................................................................................................. 9

1.1.1. Augustinus ................................................................................................... 9 1.1.2. Johannes Scottus Eriugena ....................................................................... 10 1.1.3. Honorius Augustodunensis ........................................................................ 11 1.1.4. Hugo de Sancto Victore ............................................................................ 11 1.1.5. Albertus Magnus ....................................................................................... 13 1.1.6. Aquinói Tamás .......................................................................................... 13

2. A KÖZÉPKORI MŰVÉSZET SZIMBOLIZMUSA .......................................................... 14 2.1. Az allegória és fajtái ............................................................................................... 14

2.1.1. Hugo de Sancto Victore ............................................................................ 14 2.2. A Szentírás hármas értelméről ................................................................................ 14

2.2.1. Hugo de Sancto Victore ............................................................................ 14 2.3. A műalkotások allegorikus értelmezése .................................................................. 15

2.3.1. Adémar de Chabannes .............................................................................. 15 2.3.2. St-Trond-i Rudolf ...................................................................................... 15 2.3.3. A dijoni St-Bénigne krónikája ................................................................... 15 2.3.4. Honorius Augustodunensis ........................................................................ 16 2.3.5. Pierre de Roissy ........................................................................................ 16 2.3.6. Rupertus .................................................................................................... 17

3. A MŰALKOTÁS RENDELTETÉSE ................................................................................. 17 3.1. ................................................................................................................................ 17

3.1.1. I. („Nagy” Szent) Gergely pápa ................................................................ 17 3.1.2. II. Gergely pápa Izauriai Leó császárhoz ................................................. 18 3.1.3. Sevillai Isidorus ......................................................................................... 18 3.1.4. Libri Carolini ............................................................................................ 18 3.1.5. Francois Villon ....................................................................................... 19

4. A MEGBÍZÓ ....................................................................................................................... 19 4.1. ................................................................................................................................ 20

4.1.1. A dijoni St-Bénigne krónikája ................................................................... 20 4.1.2. II. Benedek chiusai apát élete ................................................................... 20 4.1.3. Jean de Commines thérouanne-i püspök élete .......................................... 20 4.1.4. Thangmar .................................................................................................. 20 4.1.5. Arnaud de Verdale .................................................................................... 21 4.1.6. A petershauseni kolostor újjáépítése ......................................................... 21

5. A MŰVÉSZI MUNKA ÉRTÉKELÉSE ............................................................................. 22 5.1. ................................................................................................................................ 22

5.1.1. Hugo de Sancto Victore ............................................................................ 22 5.1.2. Beauvais-i Vincentius ................................................................................ 22 5.1.3. IV. Ekkehard .............................................................................................. 23 5.1.4. Goffrid vendome-i apát levelei .................................................................. 23 5.1.5. Művészekről szóló feliratok ....................................................................... 23 5.1.6. Egy gótikus székesegyház labirintus-felirata ............................................ 27

6. A MŰALKOTÁS ÉRTÉKELÉSE ...................................................................................... 28 6.1. ................................................................................................................................ 29

6.1.1. I. Gergely pápa ......................................................................................... 29 6.1.2. Aachen ....................................................................................................... 29 6.1.3. [Eberhard:] IV. Henrik császár élete ........................................................ 29 6.1.4. Saint-Germaini Richárd jegyző ................................................................. 29 6.1.5. Herbord ..................................................................................................... 29 6.1.6. IV. Ekkehard .............................................................................................. 30

3. A ROMANIKA MŰVÉSZETE .................................................................................................... 31 1. HÍRADÁSOK A XI. SZÁZADBÓL AZ ÚJ MŰVÉSZET KIALAKULÁSÁRÓL ........... 31

1.1. ................................................................................................................................ 32

A KÖZÉPKORI MŰVÉSZET VILÁGA


1.1.1. Raoul Glaber ............................................................................................. 32 1.1.2. Az eichstatti püspökökről .......................................................................... 32 1.1.3. IX. Leó pápa Hirsauban ............................................................................ 32

2. MINTAKÉPEK A ROMÁN KOR MŰVÉSZETÉBEN ..................................................... 33 2.1. A jeruzsálemi Szent Sír-templom követése ............................................................ 33

2.1.1. Cambrai .................................................................................................... 33 2.1.2. Paderborn ................................................................................................. 33 2.1.3. Huy ............................................................................................................ 33

2.2. Más épületek mintakép szerepe .............................................................................. 33 2.2.1. Velence ...................................................................................................... 33 2.2.2. Helgaud ..................................................................................................... 34 2.2.3. Andres-i Vilmos ......................................................................................... 34 2.2.4. Brémai Ádám mester ................................................................................. 34 2.2.5. St. Blasien .................................................................................................. 34

3. A BENCÉS RENDI REFORM ÉS A MŰVÉSZET ........................................................... 34 3.1. Művészeti tevékenység a clunyi apátságban ........................................................... 34

3.1.1. Jotsaldus ................................................................................................... 37 3.1.2. Farfai szokások ......................................................................................... 37 3.1.3. Gilo ........................................................................................................... 38 3.1.4. Petrus Venerabilis ..................................................................................... 40

3.2. Desiderius montecassinói apát építkezései ............................................................. 40 3.2.1. Ostiai Leó .................................................................................................. 41

4. A ZARÁNDOKHELYEK ÉS A MŰVÉSZET ................................................................... 48 4.1. Jeruzsálem .............................................................................................................. 48

4.1.1. Petrus Diaconus ........................................................................................ 48 4.2. Róma ...................................................................................................................... 49

4.2.1. Róma város csodái .................................................................................... 49 4.2.2. {69} Gergely mester ................................................................................. 51

4.3. Santiago de Compostela ......................................................................................... 52 4.3.1. Szent Jakab apostol IV. könyve ................................................................. 52

5. THEOPHILUS PRESBYTER KÖNYVE A KÜLÖNFÉLE MŰVÉSZETEKRŐL ........... 56 5.1. A bevezetők ............................................................................................................ 56

5.1.1. I. könyv. Praefatio ..................................................................................... 57 5.1.2. II. könyv. Prológus .................................................................................... 57 5.1.3. III. könyv. Prológus ................................................................................... 58

5.2. Példák Theophilus receptjei közül .......................................................................... 59 5.2.1. I. könyv. Festészet ..................................................................................... 59 5.2.2. II. könyv. Üvegfestészet ............................................................................. 61 5.2.3. III. könyv. Ötvösség ................................................................................... 63

6. A ROMANIKA KRITIKÁJA A XII. SZÁZADBAN ......................................................... 65 6.1. ................................................................................................................................ 66

6.1.1. Clairvaux-i Bernát .................................................................................... 66 6.1.2. Vilmos ....................................................................................................... 67 6.1.3. Petrus Venerabilis ..................................................................................... 68 6.1.4. Párbeszéd egy clunyi és egy citeaux-i szerzetes között. ............................. 68 6.1.5. A citeaux-i generális káptalan intézkedései .............................................. 68 6.1.6. Abélard ...................................................................................................... 69 6.1.7. Hugues de Fouilloi .................................................................................... 69 6.1.8. Alexander Neckam .................................................................................... 69

4. A GÓTIKA MŰVÉSZETE .......................................................................................................... 71 1. SUGER APÁT TEVÉKENYSÉGE SAINT-DENIS-BEN ................................................. 71

1.1. Könyve a kormányzása alatt történt dolgokról ....................................................... 72 1.2. A másik könyv, a saint-denis-i templom felszenteléséről ....................................... 83

2. GÓTIKUS KATEDRÁLISOK ........................................................................................... 85 2.1. ................................................................................................................................ 85

2.1.1. Hugó roueni érsek ..................................................................................... 86 2.1.2. Auxerre ...................................................................................................... 86

2.2. Egy korai gótikus építkezés: Canterbury ................................................................ 86 2.2.1. Gervasius .................................................................................................. 86

2.3. Opus francigenum ................................................................................................... 90

A KÖZÉPKORI MŰVÉSZET VILÁGA


2.3.1. Burchard, halli szerzetes ........................................................................... 90 2.3.2. Guillaume de Saint-Patus ......................................................................... 90

3. A KOLDULÓ RENDEK ÉS A MŰVÉSZET ..................................................................... 90 3.1. ................................................................................................................................ 90

3.1.1. Dominikánusok .......................................................................................... 90 3.1.2. Ferencesek ................................................................................................ 91

3.2. KÖLTŐI FANTÁZIÁK A GÓTIKUS ÉPÍTÉSZETRŐL ...................................... 91 3.2.1. Albrecht von Scharfenberg ........................................................................ 91 3.2.2. Guillaume de Lorris .................................................................................. 94

4. A GÓTIKUS ÉPÍTŐMŰHELYEK ..................................................................................... 96 4.1. ................................................................................................................................ 97

4.1.1. Két szerződés ............................................................................................. 97 4.1.2. Siena statútumai a podesta kötelességeiről ............................................... 97 4.1.3. Avignon város statútumaiból ..................................................................... 98 4.1.4. Étienne Boileau ......................................................................................... 98 4.1.5. Strassburgi páholyszabályzat .................................................................. 101

5. A GÓTIKUS ÉPÍTÉSZET ELMÉLETE .......................................................................... 103 5.1. .............................................................................................................................. 103

5.1.1. Villard de Honnecourt ............................................................................. 103 5.1.2. A milánói dómépítkezés évkönyvei .......................................................... 108 5.1.3. Matthaus Roriczer .................................................................................. 111 5.1.4. Lorenz Lacher ......................................................................................... 113

5. A PROFÁN MŰVÉSZETEK A KÖZÉPKORBAN ................................................................... 115 1. .......................................................................................................................................... 115

1.1. .............................................................................................................................. 115 1.1.1. A császári udvar szertartásai .................................................................. 115 1.1.2. Balderich ................................................................................................. 116 1.1.3. Rahewin ................................................................................................... 117 1.1.4. Hugo Falcandus ...................................................................................... 117 1.1.5. A Róka regénye ....................................................................................... 118 1.1.6. Montreuil-Bellay vár ostroma ................................................................. 119 1.1.7. Guillaume le Breton ................................................................................ 119 1.1.8. Poitiers-i Hugó ........................................................................................ 120 1.1.9. {162} Rigord ........................................................................................... 121 1.1.10. Siena, 1297 ............................................................................................ 122 1.1.11. Brunetto Latini ...................................................................................... 122

6. AZ ITÁLIAI TRECENTO FESTÉSZET KEZDETEI ............................................................... 123 1. .......................................................................................................................................... 123

1.1. .............................................................................................................................. 123 1.1.1. Siena, ismeretlen szerző krónikája .......................................................... 123 1.1.2. Dante Alighieri Cimabuéról és Giottóról ................................................ 124 1.1.3. Giovanni Boccaccio ................................................................................ 125 1.1.4. Lorenzo Ghiberti ..................................................................................... 125 1.1.5. Cennino Cennini ..................................................................................... 127 1.1.6. Francesco Petrarca ................................................................................. 128 1.1.7. Giovanni Dondi ....................................................................................... 128


1. fejezet - ELŐSZÓ A középkori művészet nagyon távol van tőlünk, mert egy visszavonhatatlanul elsüllyedt kultúra szerves része.

Mégis csodáljuk a jegyében fogant műalkotásokat, melyek arra kényszerítik a szemlélőt, hogy bizonyos fokig

alkalmazkodjék sajátos ábrázolás- és szemléletmódjukhoz. A középkori művészet esztétikai értékeinek

befogadása azonban csak bizonyos történeti ismeretek alapján lehetséges. Éppen ezért olyan mércét kell

alkalmaznunk egy-egy középkori műalkotás esztétikai jellemzőinek megítélésénél, amely lehetővé teszi

számunkra a művészi értékek felismerését és azok élvezetét.

A középkor önmagát új kornak, modern korszaknak tekintette. Elnevezését a reneszánsztól kapta, amely azonban

elfordult tőle, megtagadta elveit, művészetfelfogását, és saját elődjét az antikvitásban látta. A középkort így két

nagyra becsült korszak közt helyet foglaló, hanyatló, negatív állapotnak tekintették, s így volt ez mindaddig, míg

a fiatal Goethe fel nem ismerte a strassburgi Münster tornyának vad monumentalitását, s a romantikus esztéták

és történészek tudatosan megfogalmazni nem igyekeztek azokat a normákat, amelyek e sajátos művészet

megértéséhez szükségesek. Így indult meg a középkori művészet írott forrásainak felkutatása.

Miképpen kell felhasználnunk e kor művészetének írott forrásait? Talán a műalkotások létrejöttét inspiráló

világkép összetevőit kell belőlük kielemeznünk? Vagy elegendő, ha tartalmi megértésükhöz keresünk útmutatást

bennük? A XIX. században megindult kutatások főként ez utóbbi irányban hasznosították a források

mondanivalóit. Didron és Springer munkásságában elsősorban az ikonográfiai vizsgálatok kaptak helyet. E

kutatók és társaik magukévá tették azt a felfogást, hogy a középkori művészet teljesen a teológiának rendelődött

alá. Szerintük a művészeti jelenségek magyarázata a teológiai tételekben található meg, s a műalkotásokban

felismerhető tematikai változásokat egyszerűen az alkotók rendelkezésére álló legendáriumok és prédikációk

hatására vezették vissza. E kutatási irányzat eredménye volt a műalkotás szerepének, felfogásmódjának, a

művészeti értékelés sajátosan középkori szempontjainak tisztázása. Julius von Schlossertól Rosario Assuntóig

vezet azoknak a kutatóknak a sora, akik a nagy középkori szöveghagyományból előbányászott, művészetre

vonatkozó írásokkal gazdagították a középkorról kialakult tudásunkat.

A másik irányzat elsősorban a műalkotások létrejöttét, az őket körülvevő külvilág alkotóelemeit vizsgálta. A

műalkotások keletkezésére, a kor anyagi kultúrájára, a megbízók, a művészek életkörülményeire, szerepére és

kölcsönös viszonyára vonatkozó tényeket tártak fel. Ezen adatok nélkül megoldhatatlan volna például az egyes

művek datálása, s legföljebb tapogatózva tudnánk tájékozódni a középkori művészettörténet időrendjében. {12}

E források művészettörténeti alkalmazásának talán legjelentősebb példája Viollet-le-Duc nagy jelentőségű

enciklopédikus műve. De ezeken alapul minden művészetszociológiai, technikatörténeti, művészetföldrajzi

kutatás is, s nemcsak összességükben, hanem egyenként is fontos kérdésekben adhatnak a kutatók számára

felvilágosítást.

A források különböző csoportjainak ismerete nélkül nem lehet a műalkotás belső világát, létrejöttének

körülményeit, alkotójának helyzetét megismernünk. Ezért szükséges, hogy lehetőség szerint valamennyi

forráscsoportot felhasználjuk válogatásunkban. Ez egyúttal azt is jelenti, hogy a középkori írásos hagyomány

számos változatát kell segítségül hívnunk.

A középkor még nem ismerte a művészeti irodalom fogalmát. Forrásaink többsége éppen ezért részlet, hosszabb-

rövidebb töredék más jellegű szövegekből. A teológiai művek, traktátusok, kommentárok, vitairatok, episztolák

elsősorban általános jellegű esztétikai tételeket tartalmaznak – nem önálló esztétikai rendszer részeiként, hanem

filozófiai-teológiai tanításokba beillesztve. Ugyanígy találhatók a szépre és a művészetre vonatkozó fejtegetések

enciklopédikus jellegű munkákban, amelyek technikai kérdéseket is tárgyalnak. Ebben a műfajban igen ritka a

műalkotásokra való konkrét utalás, de nagyon fontosak a középkori művészetelmélet, esztétika megismerése

szempontjából. Az enciklopédikus művek őrzik azt a csekély töredéket is, amit az antikvitás művészettörténeti

hagyatékából a középkor megtartott.

A történeti irodalom termékeiben, a krónikákban, évkönyvekben, életrajzokban – ez utóbbiak sajátos változatai

a szentek legendái – a műalkotásokat legföljebb egy-egy személlyel vagy helységgel kapcsolatban említik,

általában illusztratív célzattal. Ha időnként sor kerül is egyes műalkotások részletes, nemegyszer

megfigyelésekben bámulatosan gazdag leírására, ez szinte mindig annak köszönhető, hogy az író az elbeszélése

középpontjában álló személy jelentőségét, bőkezűségét kívánja hangsúlyozni. Ugyanez a szándék munkál a

mecénás szerepének, a terv kivitelezését gátló nehézségeknek, a mű megvalósulásának ábrázolásában is. A

megbízó a döntő személy ezekben az elbeszélésekben, s ha olykor egy-egy, szinte szentként tisztelt mesterember-

művész legendája említi is a művészi munkát, abban is inkább az erkölcsös cselekvés középkori ideálját ismerjük

fel. A XIII. század előtt nem találkozunk annak jelével, hogy a művészt sajátos tevékenységéért becsülik, s a

ELŐSZÓ


legendairodalomból csak az itáliai trecento fogja majd kibontakoztatni a személyében és művében egyaránt

megbecsült művész életrajzának műfaját. Ekkor kezd kialakulni a művészettörténeti szemlélet és a

művészettörténet-írás az olasz humanisták körében.

A megbízó személyéhez kapcsolódik az az irodalmi műfaj is, amely a legjellegzetesebben középkori formát viseli.

Ez a titulusirodalom-nak nevezett műfaj a korai keresztény századokban kezdett kialakulni. A műre utólag írt

magyarázatból, az antik epigrammából fejlődött ki, többnyire megőrizve annak versformáját. Legtöbbször fiktív

magyarázat, mely tulajdonképpen tartalmi vázlata az alkotásnak. A magyarázat elsősorban szimbolikus

összefüggések kimutatására törekszik, s ugyanígy kapcsolódik össze a képletes tartalmi elemzés az elképzelt

műalkotás leírásával és magyarázatával.

Gyakran megfigyelhető az antik műfajok megváltozott formában való továbbélése is. Kifejlődött a nevezetesebb

keresztény zarándokhelyekkel kapcsolatban az antik „periegetikus irodalom” folytatása, amely az ereklyék

mellett a műalkotásokról sem feledkezett meg. Az antik turisztika szempontjait itt annak keresztény változata, a

búcsújáró helyekre való {13} zarándokolás helyettesíti. A források és a mintaképek, mindenekelőtt Plinius,

azonban éppúgy hatnak az írókra, mint ahogyan befolyásolták a terjedelmes és sokat használt technikai és

recept-irodalmat is. Még az építészetelméleti megjegyzésekben is feltűnnek a vitruviusi elvek.

Az irodalmi műfajoknál még nagyobb tömegű és szintén értékes adatot szolgáltatnak azok a források, amelyek

elsősorban különféle intézményekkel függnek össze. Ide sorolhatók a szerzetesrendek, királyi és fejedelmi

udvarok regulái, szertartásrendjei, ceremoniáléi, melyek használatuk közben mutatják be a műalkotásokat. De

nem kevesebb hitelességgel bontakozik ki egy-egy kincstár gazdagsága az inventáriumok felsorolásaiból, és

ezekben időnként a műtárgyak pontos leírásával és értékelésével is találkozunk. Igen fontosak a különféle jogi

jelentőségű oklevelek is, melyek gyakran tartalmaznak művészeti vonatkozású adatokat, akár a művészeti

elvekkel kapcsolatban – például zsinatok, rendi káptalanok határozatai –, akár az alkotások keletkezését illető

tényekkel kapcsolatban. A XII. századtól kezdve, elsősorban a városi fejlődés legjelentősebb központjaiban,

egyre fontosabb szerephez jutnak a megbízó és mester közötti írásbeli szerződések, melyek nemcsak kettejük

viszonyát, de a szerződés tárgyának, a műalkotásnak a tervét is meglehetős részletességgel közlik. Jelentősek a

városi tanácsi határozatok, majd – a XIII. századtól kezdve – az egyes céhek számára kiadott szabályzatok,

melyek egy-egy mesterség szokásait, joggyakorlatát, a mesterképzés módját igen pontosan rögzítik.

A források e csoportjai sem maradtak azonban változatlanok a középkor folyamán. Itt is felismerhető a fejlődés,

mely a korai középkori, alapvetően egyházi jellegű írásbeliségtől a XII–XIII. századra egyre markánsabban

kibontakozó laikus műveltség irányába vezet.

Szempontunkból igen lényeges az a változás, amely a művészetszemléletben és a műalkotások keletkezésének

feltételeiben következett be a középkor folyamán. Jelei elsősorban a XII. században mutatkoznak, főként a két

legfejlettebb európai területen, Franciaországban és Itáliában. Mindkét országban a városi fejlődés

meggyorsulása, a nyomában járó kulturális változások jelentik a kiindulópontot ahhoz a művészeti

ízlésváltozáshoz, amelynek eredménye egy új művészet kialakulása lesz. Ezt a modern művészetet pedig már

tudatosan állítják szembe a korábbival. Kezdetben alig érzékelhetők az új művészet városi gyökerei, s csak a

XIII. század folyamán és főképpen az itáliai trecento, a XIV. század kezdetén válik világossá a művész és a

műalkotás megváltozott helyzetének felismerése.

Ez a folyamat időrendileg fedi ugyan a romanika, gótika, protoreneszánsz kikristályosodott stíluskategóriáit,

valójában azonban sokkal árnyaltabban és több ellentmondást tartalmazó módon ment végbe, mint ezt a

megszokott stíluskorszakokra alapozott művészettörténeti időbeosztás sejteti. Ritka és szerencsés eset, amikor

fontos, korszakalkotó jelentőségű műalkotással egy időben születik meg annak méltó irodalmi ábrázolása is, de

még több az olyan fordulópont a művészet történetében, melynek jelentőségéről hallgatnak az egykorú források.

Mindez eleve lehetetlenné teszi, hogy csak az egyidejűleg keletkezett írott források alapján próbáljuk

megismerni a művészetek történetét.

Válogatásunk döntő súllyal tehát éppen az ismertetett fejlődési folyamat időbeli és térbeli csomópontjaira épül.

Nem az egész középkor, hanem elsősorban a XII–XIII. század nyugat-európai művészetének írott forrásaiból

válogattunk. Ahhoz azonban, hogy reális képet adhassunk e korszak művészetéről, szükségesnek látszott, hogy

idézzünk korábban {14} keletkezett forrásokat is. Ahol azonban egy-egy jelenség megvilágítására későbbi, akár

XV. századi forrás segítségül hívására is szükség volt, ott felhasználtuk ezeket is.

Ez a stílus-, ízlés- és művészetfelfogásbeli változás a XII. században az ellentétek harcában ment végbe,

megőrizve jellegzetesen középkori színezetét.

ELŐSZÓ


A középkori művészetfelfogás egyik legjellemzőbb vonása vallásos jellege. A műalkotást úgy értelmezik, mint a

vallási dogmák sajátos megjelenítési formáját. A kereszténység hittételei, legendái fejeződnek ki e művekben,

amelyek alapvetően oktató jellegűek, s általában az írást helyettesítik. Ebből ered az az elképzelés, amely szerint

a művészet csupán eszköz, tökéletlenebb kifejezési forma egy csak szavakkal közölhető tartalom számára. A

tartalom természetfeletti, a műalkotás ennek csak tökéletlen földi ábrázolása lehet. A középkori művészetfelfogás

elvileg általában nem ellenzi a természet ábrázolását, az anyagi természetnek a középkori teológia értelmében

azonban önmagában is csak annyi a jelentősége, hogy mint teremtett világ, teremtőjére és a földöntúli világra

utal. Ez a sajátosság vonatkozik minden művészeti alkotásra, még az alkotások nyersanyagára is. Az

építőköveknek, a habarcs kötőanyagának, az ablaküvegnek és a fának, a nemesfémeknek éppúgy magasabb

jelentést tulajdonítanak, mint ahogy allegorikus értelemmel ruháznak fel drágaköveket, növényeket, állatokat

vagy meghatározott számokat, geometriai alakzatokat. A műalkotás a teremtett világ képe, mikrokozmosz,

éppúgy, ahogyan az emberi test és valamennyi anyagi tárgy is egy érzékfeletti világrend megtestesülése. A

művészi alkotás folyamata tehát az isteni teremtő tevékenység tükröződése. Az Atyaisten építőmestere, művésze a

világnak, szobrásza az embernek. A művész ezt a tevékenységet követi, utánozza. Az igazi alkotó is, Istenhez

hasonlóan, gondolati-szóbeli tervet készít az alkotáshoz. A tulajdonképpeni alkotó a megbízó, míg a műalkotást

kivitelező művész csak passzív eszköz az ő kezében. A mű létrehozója a program megalkotója, az, aki

meghatározza az épület formáját, kijelöli mintaképét, megszabja szögleteinek, tornyainak, pilléreinek számát; a

program kivitelezője csak mesterember.

Nem az a döntő különbség tehát az ókor és a középkor művészete között, hogy az utóbbi elfordul a természettől,

a valóságtól, hanem az, hogy a természet, a valóság csak általában, elvont sajátosságaiban érdekli. Így

teremtődnek meg az allegorikus kapcsolat alapjai, s ez az összefüggés helyettesíti a modell és a kép viszonyát. A

műalkotásban megnyilvánuló harmónia, mértékeinek megfelelése, alkotóelemeinek elrendezése, változatossága

azok a t�

a középkori művészet történetének olvasókönyve · a romanika mŰvÉszete ..... 31. a...

Documents