a karate

5/10/2018 A karate - slidepdf.com

http://slidepdf.com/reader/full/a-karate 1/14

A karate-Do A karate kialakulása Rövid történet Karate-irányzatok

A karate-do egy indiai-kínai fejlődéstörténetű, okinawai eredetűpusztakezes harci művészet, amely feltehetően a XVII. század

elején alakult ki a szigeten. Alapjául a kínai Shaolin-irány szolgált,bár egyesek sziámi hatást is feltételeznek. Az eredetileg Okinawa-

Te-nek nevezett (okinawai kéz) pusztakezes módszert később márkarate-jutsu (kínai kéz művészete) néven ismerték. Amikor aművészet japánba került, az okinawaiak nagy felháborodásáranevét úgy változtatták meg, hogy a KARA szót más jellel írták le,ami az azonos ejtés ellenére nem kínait, hanem "üreset" jelentett.A karate-do elnevezés tehát japán, szó szerinti jelentése: "üres

Kezek útja", ahol az "út" (Do) szellemi utat, spirituális ösvényt,életutat, életmódot, gondolkozásmódot jelöl.

A karate kialakulásaA karate szülőföldje, Okinawa, a Ryukyu szigetcsoport legnagyobbszigete, amely Japán és Kína között helyezkedik el. Történelmi

fekvésének következtében kultúráját és fejlődését kínai és japánhatások együttesen alakították.A szigetcsoport a VI. századtól kezdve egyre szélesebb körűcserekereskedelmet folytatott az ázsiai országokkal, és ezzelpárhuzamosan magukba szívták más népek harcművészetielgondolásait. A ryukyu-i kultúra aranykora a XIV-XV. századratehető.A karate kialakulásának első bizonyítható mozzanata 1349-ben,Shohashi király uralkodása idején következett be, amikor egyrendelet megtiltotta a fegyverviselést a polgári személyeknek.Miután az okinawai történelmet - akárcsak a Japánt - mindvégigátitatták a törzsi háborúskodások, a köznép figyelme apusztakezes harci rendszerek felé fordult, míg a fegyve-resküzdelmi formákat a nemesség ápolta tovább. Elsősorban kínaihatásra ebben az időszak-ban fejlődött ki egy "TE (kéz)"elnevezésű módszer, amely nevéből fakadóan a fegyvertelenküzdelmi elképzeléseket foglalta magába. A későbbiek során

gyakran használták az okinawa-te elnevezést is.



1609-ben komoly csapás érte az addig szabadon fejlődő okinawaikultúrát, mert a japán Satsuma klán lerohanta és katonaimegszállás alá helyezte a szigetcsoportot. A klán vezetőibetiltották a használatát mindenfajta fegyvernek, és a harci

művészetek gyakorlását sem engedélyezték. A tiltás csaknem 300éven át tartó érvényessége ellenére a TE művészete nem veszettel. A fegyveres technikákat az okinawai nemesi kasztban apárólfiúra hagyományozták, míg a köznép soraiban titokban tartotttréningek zajlottak. A hívek rejtett és elhagyatott helyekengyakoroltak éjfél és hajnal között, félve a feljelentéstől. A tanulástövező titkosság és veszély nem szegte meg a harci és vállalkozókedvet, sőt még inspirálta is az embereket a nagyobb

erőfeszítésre. Ennek példája, hogy miután a hivatalosan ismertfegyverek használatát és a velük való gyakorlás tiltását szigorúanellenőrizték, az emberek hétköznapi munkaeszközeiket kezdtékfegyverré fejleszteni. így alakult ki a jellegzetesen okinawaifegyverhasználat, a kobudo, ami a késobbiekben a pusztakezesharci művészet szerves részévé vált. A japánokkal szembeniellenállás évszázadaiban a TE (kéz) elnevezést egy másik, sokkalfélelmetesebben hangzó váltotta fel. TOTE, azaz a Halál Keze lett

az okinawai fegyvertelen harci rendszer megnevezése, amiegészen az 1900-as évek elejéig kitartott. Japán a XX. Századelejére teljesen bekebelezte a Ryukyu szigetcsoportot, majdbekövetkezett a konszolidáció, amikor engedélyezték a harciművészetek nyílt gyakorlását. 1903-tól a muvészet a hivatalosoktatás részeként is megjelenhetett. Ekkor váltotta fel az addig

Tote elnevezést a KARATE-JUTSU, a harci rendszer kialakulásábanés fejlődésében döntő szerepet játszó három népcsoportra valóemlékezés és tisztelet jegyeként. A kara akkoriban még kínai-t

jelentett, a te az okinawai eredetre utalt, a jutsu pedig a művészet japán neve. A hivatalos elnevezés tehát a "kínai kéz művészete"lett. Az addig kizárólagosan Okinawá-n gyakorolt harci művészet1921. március 6-án lépett ki a nyilvánosság elé, amikor GichinFunakoshi és más mesterek bemutatót tartottak Hirohitorégenshercegnek Japánban, elindítva ezzel a karate-jutsunemzetközivé válását. 1932-ben az okinawai mesterek nagyfelháborodására a japánok megváltoztatták a karate jelentését,

mégpedig úgy, hogy a kara szót más írásjellel rajzolták le, ami az



azonos kiejtés ellenére már nem kínait, hanem üreset, jelentett.Ekkortájt nyerte el a megnevezés mai formáját, és azóta hívjákezt a művészetet Karate-do-nak, azaz az üres kéz útjá-nak.

Az okinawai karate történeteA SHURI-TE

Nem lehet tudni, hogy pontosan kik kezdték a karatétkifejleszteni, de annyiban megegyeznek az ősi feljegyzések, ho gyaz első mesternek, Tote Sakugawá-t tartják.

Sakugawa (1733-1815) 17 évesen, apjának tett ígéretét betartvakezdett el harci művészetet tanulni Peichin Takahara mesternél.

Takahara figyelmesen megszemlélte a fiút, majd azt mondta: "Aharci művészetek egy egész életen át tartó tanulmányokat

jelentenek, nem hónapokat vagy éveket. Filozófiája a DO-ra(életfelfogás), a HO-ra (formagyakorlat bemutatása) és a KATSU-ra (a forma gyakorlati alkalmazása) vonatkozik." Sakugawahamarosan az egyik legjobb tanítvány lett. Mestere halálakor

annak kérésére vette fel a Tote Sakugawa nevet, és ígéretet tettarra, hogy a művészetet a megfelelő szellemben adja tovább.Sakugawa hat éven át mélyítette tudását a legendás kínaiszármazású mester, Kushanku irányítása alatt, aki az akkori időklegelismertebb pusztakezes oktatója volt. Ez a kínai mester 1761-ben érkezett okinawa szigetére, ahol barátai ösztönzéséremutatta be harci tudását. Ekkor láthatták híres formagyakorlatát,melyet követői Kushanku (Kanku) néven örökítettek tovább.Sakugawá-t az első valódi mesternek tekintették, mert nemspecializálódott egyetlen technikai elemre. A művészet mindenrészében jártas volt. 78 éves volt már, amikor egy új tanítványthoztak elébe. A fiúcska némileg megilletődötten állt Sakugawaelőtt, amikor a mester így beszélt hozzá: "Sokon! A harciművészet kezdete egy új életmód kezdete is. Látni fogod, hogy a

jellemed és a személyiséged döntobb tényező, mint a fizikaiképesség és az erő. Gondolod, hogy elég odaadó tudsz leni a sikereléréséhez?" Matsumura egy pillanatig elgondolkozott, majd

határozottan így felelt: "Nem fog csalódni bennem!"



Valóban, a fiú, Matsumura Sokon (1797-1889), a legkiválóbbmesterek egyike lett, akinek tetteiről legendákat meséltek.Győzelmeit nem csupán technikai képességeivel, hanem a

lélektan gyakorlati alkalmazásával érte el. Hamarosan a királyicsalád oktatója lett, és így a legmegbecsültebb karate oktató.Leghíresebb tette egy bikával szembeni pusztakezes viadal,melyből győztesen került ki.Matsumurának több híres tanítványa is volt, de talán alegjelentősebb Yasutsune Itosu (1830-1915) lett, aki 1846-ban, 16évesen került az akkor 54 éves mesterhez. Matsumuravégignézett a fiún, és azt mondta: "Első látásra vékony vagy, és

azt mondanám, hogy nem való neked a harci művészet. De látokvalamit a szemedben, ami tetszik nekem. Emlékezz arra, hogy ahozzáállás a fontos, mert az út nehéz, és a legnagyobberőfeszítéseket követeli."

Itosu-ból 24 éves korára testileg erős, technikailag képzetttanítvány lett. Több neves tette is örökül maradt az utókorra,melyek közül említést érdemel, amikor puszta kézzel fékezett meg

egy felbőszült bikát. Másik alkalommal Naha város harcosainakkihívására felelt meg, amikor egy Tomoyose nevű szakértőnekegyetlen kézélvédéssel eltörte a karját. Talán leghíresebbtörténete mégis már idős korában, 1905-ben esett meg vele,amikor Okinawa már teljesen a japán fennhatóság alá került. A

japán rendőrök lekicsinyelték a karate hatékonyságát ésbecsmérelték az okinawai művészetet. Itosu 75 éves volt márekkor. Maga köré gyűjtötte a tanítványait, és azt mondta:"Hamarosan látni fogjátok, hogy milyen a karate valódiküzdelemben. Ezért határoztam el, hogy magam állok ki a

japánnal. Természetesen nem ölöm meg, de meggyőzöm őket,hogy a karate a legfélelmetesebb pusztakezes harci művészet." A

japán férfi nehezen fogadta el, hogy egy ilyen öregemberrel kellmegküzdenie. Még viccelődött is a helyzeten. Aztán váratlanulmegragadta Itosu mester ruháját, de az abban a pillanatbangyomron ütötte. A támadó a földre zuhant levegő után kapkodva.Itosu-ról azt tartották, hogy elérte a Meijin-fokozatot, vagyis

amikor a művészet már túllépi a fizikai korlátokat. Több kata



megalkotása is fűződik a nevéhez, talán legjelentősebb alkotása aPinan-sorozat, amely a shuri alapokon nyugvó karate iskolákbanmai is tananyag. Tanítványai közül az egyik leghíresebb, GichinFunakoshi (1868-1956), aki tanáremberként dolgozott Okinawán,

és az éjszaka leple alatt, titokban tanulta a művészetetmesterétől. 1921-ben több mestertársával egyetemben Japánbautazott, ahol bemutatót tartott a karate művészetéből. Japánbannyitotta meg saját dojó-ját, Shotokai néven.Itosu másik tanítványa, aki a karate történelmében jelentősszerephez jutott, Kenwa Mabuni (1889-1952) mester volt, aki akarate Shito-ryu iskoláját alapította meg.

A NAHA-TEEgészen a XIX. századig csak egyfajta karate iskola létezettOkinawa szigetén, az, amelyiket Sakugawa és tanítványaioktattak.A másik irányzat létrehozása, amelynek központja Naha városalett, Kanryo Higaonna (1853-1915) nevéhez fűződik.

Higaonna sensei 24 éves korában, 1877-ben Kínába, a Fuchien

tartománybeli Fuchou városába utazott, ahol Ryu Ryukomestertol, a kínai Bai-he Quan (Fehér Daru) iskola elismertszakértőjétől tanult. A legenda szerint hét éven át folytatta agyakorlást kínai mesterénél, akitől hét katát sajátíthatott el:Sanchin, Seienchin, Shisochin, Sepai, Sesan, Kururunfa ésSuparinpei.Higaonna mester hazatérte után dojó-t nyitott Nahában, és oktatnikezdte módszerét. Tanításában az alapok tökéletességet közelítőelsajátítására helyezte a hangsúlyt. Sokat gyakoroltatta a sanchinalapállást, melyet Ő úgy tudott végrehajtani, hogy a bokájáratekert kötéllel senki sem tudta álló helyzetéből elmozdítani.Hasizmával minden ütést sértetlenül elviselt, a nyakára tekertkötéllel pedig nem tudtak fojtást elérni nála.

Méltán leghíresebb tanítványa Chojun Miyagi sensei (1881-1953),aki 1902 szeptemberétől egészen mestere haláláig hű követőjevolt Higaonná-nak. Ekkor követve mentora példáját, saját maga is

Kínába utazott, hogy ismereteit kiegészítse. A hagyomány szerint



közel egy évet töltött el intenzív tréninggel, mialattmegismerkedett a kínai kempó vezető családjaival.Okinawára visszatérve rendszerezte mestere tanításait,kiegészítve azokat saját tapasztalataival. Kínából magával hozta a

Sanseiru katát, és a további évek során négy új gyakorlatotalkotott: Geki Sai Dai Ichi, Geki Sai Dai Ni, Tensho és Saifa.Iskolája a fizikai erőre, testi edzettségre, valamint a tudatnyugalmának megőrzésére helyezte a hangsúlyt, amihez speciálislelkigyakorlatok szolgáltak bevezetőként. Ő maga jeges vízesésalatti meditációval fejlesztette képességeit. 1924-ben Jigoro Kanoprofesszor, a Judo megalapítója, néhány tanítványával nagy sikerűbemutatót tartott a szigeten. Ezek után többen kérték Miyagi

mestert, hogy erősítse meg a karate helyzetét, és mutassa meg aművészetben rejlő lehetőségeket. Miyagi ragaszkodott ahhoz,hogy a meghívóra azt is írják rá: "Nem a látványosságért, hanemaz okinawai karatéért!"A bemutató egy egész délután át tartott.összekötözött bambuszszálak közé Miyagi sensei ujjheggyelbeszúrt és középről kihúzott egy szálat, egy fa kérgét pusztakézzel letépte, majd egy hatalmas, felfüggesztett húsdarabbaszintén beledöfte a kezét, és kitépett egy darabot. A nézők

botokkal üthették a testét, de semmi fájdalmat nem mutatott.Hüvelykujjával lyukat ütött egy petróleumoskannán, majdkrétaporba lépett és a felugorva a mennyezeten hagyta alábnyomát. A demonstrációt követően ezt mondta: "Bárki, akimegfelelően gyakorol, meg tudja csinálni ezt. Ez egyszerűen amunka ellenértéke. A karate teljes önfeláldozás."1929-ben egyiktanítványa, Shinzato Jin'an, Japánból hazatérve kérte meg, hogyaz addig elnevezés nélküli módszernek nevet adjon. Miyagi senseiegy kínai versben bukkant rá a megfelelő idézetre: "Minden avilágegyetemben keményen és lágyan lélegzik…" Az iskola ekkorkapta a Goju-ryu nevet. Miyagi a karate halálig történőgyakorlásában hitt, a művészetet soha véget nem érő tanulásnakés kutatásnak tartotta.A TOMARI-TEA három okinawai karate irányzatból kétségkívül a tomari-te alegkisebb, mégis olyan jelentos iskolák kerültek ki innen, mint aMatsubayashi-ryu és az Isshin-ryu. A tomari-te háttérbe

szorulásában minden bizonnyal közrejátszott az a tény, hogy az



ebben a városban élő emberek egyszerű halászok voltak, anemesi réteg elvétve volt megtalálható. A hagyomány szerint egyAnnan nevu kínai tanította a híres shuri mesternek, Itosunak aNaihanchi, a Passai, a Rohai és a Wanshu formákat, melyeket

Itosu sensei adoptált a saját iskolájába. Jion-tól, a buddhista paptóla Jion katát ismerhette meg, valamint két sai (vívóvilla)formagyakorlatot, a Jitté-t és a Jiin-t, melyek késobb mintpusztakezes gyakorlatok jelentek meg a shuri tanításban. Ez atradíció adományozódott a tomari mesterek generációin keresztüla shuri karate kialakulásának körülményeiről. Az első nevesítetttomari szakértőnek egy Shinpan Gusukuma nevű embert tartanak,aki a fent említett Annantól és Jiontól a nevüket viselő

formagyakorlatokat tanulta meg.A tomari-te kialakulását mégis Kosaku Matsumurá-nak (1829-1898) és Kokan Oyadomarinak (1827-1905) tulajdonítják. KosakuMatsumura a karatét Chokun Makabé-tól, a madárembertől,Sakugawa tanítványától tanulta. Később már Oyadomarival együttgyűjtötték az ismereteket Teruya Kishin (1804-1864) és Giko Uku(1800-1850) mesterek vezetése alatt. Matsumura Teruya sensei-ttartotta igazi mesterének. Ezekben az időkben a mesterek

általában a házuk udvarán tanították a harci művészeteket, mertdojó-k akkortájt nemigen léteztek. Nagy körültekintésselválogatták meg tanítványaikat, hogy megelőzzék a gondokat.Akadtak olyan fiatal karate nebulók, akik 2-3 év gyakorlással ahátuk mögött szakértőnek érezték magukat, és egy kihívás soránmeghaltak vagy megöltek valakit (természetesen ez nem csak atomari karatésokra volt igaz). Matsumura és Oyadomari többtechnikai megoldást megváltoztattak és kicseréltek, az időkfolyamán. Ez vezetett a tomari-te egyedi fejlőődéséhez és agyakorlásbeli eltérésekhez a másik két városhoz képest. A tomariiskola egyik kiemelkedŐ képességű mestere, a fiatal korábanelhunyt Ankichi Aragaki (1899-1928) volt. Mesterei ShinpanGusukuma, Chomo Hanashiro, Choshin Chibana és Chotoku Kyanvoltak. 19 éves korára igen képzett harcossá vált, amit egy shurivárosban megrendezett birkózó verseny megnyerésével igazolt.Az Ő nevéhez fűzŐdik az egyedülálló tsumazaki mae geri(lábujjheggyel történő egyenes rúgás előre) feltalálása. Itosu

mester tanítványa volt Chotoku Kyan (1870-1945) sensei, aki 8



évesen kezdett harci művészetet tanulni, és a későbbiekben aShorin-ryu Matsubayashi iskolájának egyik kialakítója lett.Különösen a rúgástechnikája volt egyedülálló a szigeten, mégisazt tanította, hogy "ha túlzottan bízunk akár a kézben, akár a

lábban a másik rovására, az önvédelem labilis lesz." életétlegendás képességek övezték, képes volt nagy magasságokbafelugrani, és kinyújtott karját idos korában sem tudta senkibehajlítani. Bár több kihívással is szembe kellett néznie, sohasenki nem hallotta, hogy megverték volna. Titkát így foglaltaössze: "Fejleszd a tanden-t, süllyeszd a tudatod oda, és mindenakciót onnan hajts végre. Gyakorold a katát addig, amíg az már atanden-ból fog mozogni. Amikor te magad váltál katává, elérted a

titkot."

Különleges figurája volt az okinawai karaténak Choki Motobu(1871-1944) sensei, aki gyermekkorától kezdve durva, erőszakostermészetű ember volt. Harcossága és fürgesége miatt a "majom"csúfnevet ragasztották rá. Kosaku Matsumura mestertől kaptaelső leckéit, aki két katát oktatott neki, de a küzdelem tanításátmegtagadta, mert félt, hogy Motobu verekedésre fogja használni

ismereteit. Az elkeseredett Motobu az utcán folytatta a harctanulását azzal, hogy mindenkit kihívott, akit csak lehetett. 1921-ben Japánba, Osakába költözött, ahol 52 éves korábanmegküzdött egy bokszbajnokkal, akit egyetlen ütéssel a földreterített. Ez a tette nagy közönség elott történt, és kellő hírnevetteremtett a számára. Dojó-t nyitott és karatét kezdett oktatni,felhasználva addigi tanulmányait. Tanítói munkásságamegváltoztatta viselkedését, felismerte a karate igaziszellemiségét és életmódot váltott. 1936-ban visszatértOkinawára, hogy eredeti karate katákat tanuljon és a művészetlényegét tanulmányozhassa. A kumite gyakorlásának továbbra ishangsúlyozott fontosságot tulajdonított, a harc fejlődésénekelőmozdításában visszavonhatatlan érdemeket szerzett. AMatsubayashi iskola alapítója Shoshin Nagamine (1907-1996)sensei, aki 17 évesen kezdett harci művészetekkel foglalkozni.Első mestere Ankichi Aragaki sensei volt, akitől a karate szépségétés szellemiségét tanulta. 1931 és 1935 között Chotoku Kyan

sensei oktatta, aki Nagamine első dojó-jának megnyitásakor



rögtönzött bemutatót tartott tanítványa iránti tiszteletből. 1936-tólMotobu mester irányította a tréningjeit, melyek alatt elsősorban aküzdelem lényeges pontjait és alapjait ismerte meg. 1947-benalapította meg a Matsubayashi iskolát, amely 18 katát foglal

magába. A stílus magas állásokat használ, a rúgások szintje aderék, a kéztechnikákra az egyenes vonal a jellemző.

Jelentősebb karate iskolákSHOTOKAN

Jelentése: Shoto háza(Eredetileg Funakoshi mester költoi álneve, aki Japánban

tartózkodása kezdeti éveiben többek között verseléssel igyekezetteltartani magát. Ezt a nevet adta első dojó-jának. Az évekfolyamán ezzel a névvel azonosították magát a stílust.Megjegyzendő, hogy Funakoshi sohasem hívta a stílusát shotokan-nak, mindig csak karaté-nak.).1921-ben Gichin Funakoshi mester bemutatót tartott Japánban.Ezt követően Jigoro Kano, a Judo megalapítójának kérésére aFelkelő Nap országában maradt, hogy a karatét oktassa és

terjessze.1936-ban nyitotta meg első dojó-ját, melyet Shotokan-nak nevezett el. A karate oktatásánál öt jellemvonást tartottkiemelten fontosnak: jellem, tisztelet, szorgalom, önuralom ésakaraterő. A karate lényegét így foglalta össze: "A karate céljanem a gyozelem vagy a vereség eldöntése, hanem a gyakorlatoktökéletesítése és a jellem fejlesztése."Bár Funakoshi mester magais hozott változásokat az általa még okinawa szigetén gyakoroltművészetben (például a kyu és dan fokozatrendszerek bevezetéseés kidolgozása), a mára oly jellemzően shotokan technikáklétrejöttében mégis vezető tanítványainak, Nakayama, Kanazawaés Nishiyama sensei-eknek volt meghatározó szerepük. Az őkezük nyomát viselik a hosszú és mély állások, védekezésnél a 45fokos csípőtartás bevezetése, valamint új, okinawán teljesenismeretlen állásformák, a kiba-dachi és a kokutsu-dachi, vagyéppen a sochin-dachi rendszerbe illesztése.A shotokan iskola az egyik legelterjedtebb stílus, mintegy 50formagyakorlatot foglal magába.

WADO-RYU



Jelentése: Japán út.Az iskola alapító mestere Hironori Otsuka (1892-1982) 13 évesenkezdett Shinto Yoshin Jujutsu-t tanulni. Ez az iskola abbankülönbözött kortársaitól, hogy meglepően nagy hangsúlyt

fektetett az ütések és a rúgások fejlesztésére. Képességeielismeréseként 29 éves korában mesterétől megkapta a MenkyoKayden-t (minden ismeret elsajátítását tanúsító irat).1922-tol Funakoshi mesternél folytatta tanulmányait, aki látvaOtsuka technikáját, alig akarta elhinni, hogy azelőtt nem tanultkaratét. Otsuka sensei kiváló tanítványnak bizonyult, de mivelnéhány témában (pl. szabad küzdelem fontossága) eltérő nézetetvallott Funakoshi mestertől, 1929-ben önálló iskolát nyitott.Öt év

múltán, 1934-ben alapította meg a Wado-ryu módszert.A tanításban nagy szerepet kapnak a földrevitelek és adobástechnikák, sok elhajló, kitérő mozgást alkalmaznak. Kiemelika helyes időzítést és a megfelelő távolságtartást. Otsuka sensei120 páros gyakorlatot dolgozott ki, melyekről azt tartotta, hogyaki azokat tökéletesen alkalmazza, az legyőzhetetlen a harcban.A rendszer öt Pinan katát, valamint tíz mesterkatát tanít.SHITO-RYU

Az iskolát Kenwa Mabuni (1889-1952) hozta létre az 1930-asévekben. Mabuni két okinawai mestertől, Yasutsune Itosu-tól ésKanryo Higaonná-tól is tanult, így rendszerében ötvözte a shuri ésa naha technikákat és tanításokat. Mabuni mesterről azt tartják,hogy okinawán ő ismerte a legtöbb formagyakorlatot. 1922 utántöbbször is járt japánban, hogy saját módszerét okinawa-te névenoktassa. A huszas évek végén végérvényesen Osakába költözött.Iskolája eredetileg a Hanko-ryu nevet viselte, ami szó szerint"félkemény" stílust jelentett. A Shito elnevezést az 1930-asévekben két mestere, Itosu és Higaonna tiszteletére vette fel.

Technikai értelemben kétségkívül talán a legszélesebbrepertoárral rendelkező iskola. A shotokan és a goju-ryu stílusokközötti átmenetként értelmezik.Mintegy 60 katát gyakorolnak manapság, köztük olyan ősi kínaiformákat, mint a Nipaipo vagy a Hakutsuru. A shito iskola

jellegzetessége a kobudo fegyverek alkalmazásának tanítása,mellyel kiemelkedik a nagy stílusok közül.



GOJU-RYUAz iskola alapítójának Chojun Miyagi (1881-1953) mestert tartják,mert a hagyomány szerint Kanryo Higaonna tanításait őrendszerezte és egészítette ki a saját tapasztalataival. A Goju-ryu

iskola egységes tanítása a huszas éveket követően két vonalonhaladt tovább, mert talán leghíresebb tanítványa Gogen

Yamaguchi (1909-1989) Japánba vitte az ismereteket, aholhamarosan megalapította a Japán Goju Szövetséget, amely makülönálló szervezetként működik. Mivel kedvenc harci pozitúrája anekoashi állás volt, valamint kivételes fürgeséggel rendelkezett, a"macska" becenévvel látták el. Az ő nevéhez fűződik a jiyu kumiteszabályrendszerének kidolgozása, valamint szakrális vallási

gyakorlatok bevezetése a rendszerbe. A goju-ryu okinawai vonalátAnichi Miyagi mester vitte tovább, aki a tanítást Morio Higaonna(1938-) sensei-nek adta tovább. Ma Higaonna sensei a vezetője azokinawai goju-ryu iskolának, amely a japánnal ellentétben az ősitanítást követi. A módszer jellemzője a köríves mozgásokalkalmazása, a mély és magas állások váltakozása, küzdelembenpedig a rövid küzdőtávolság használata. A rúgásokat alacsonymagasságra célozzák, sok a nyitott kezes technikai elem. Tizenkét

hagyományos formagyakorlatuk van, ebből hetet KanryoHigaonna mester hozott Kínából, egyet Chojun Miyagi tanult kínaiutazása során, négyet pedig ő maga alkotott.ISSHIN-RYU

Jelentése: A szív iskolája.Az iskola alapítója Tatsuo Shimabuku (1908-1975) sensei 15évesen kezdett karatét tanulni Choki Motobu (1871-1944) mesterirányítása alatt (megjegyzendo, hogy az első hónapbanShimabuku csak a dojo padlóját moshatta és Motobu mesterkertjét gondozhatta, karatét még csak nem is látott). Tanulmányaisorán több mint 10 mérföldet gyalogolt minden áldott nap, hogyfennmaradó idejében Chotoku Kyan-tól, egy másik hírneveskaratemestertől szintén instrukciókat kaphasson. Későbbgyarapította ismereteit Chojun Miyagi keze alatt, majd a szigetelismerten legkiválóbb kobudo (fegyveres harci rendszer)mesterétől Taira Shinkentől (1902-1970) fegyver katákat tanult.Az iskola 1953-ban kapta az Isshin-ryu elnevezést, majd 1956-ban

nyílt meg az első hivatalos dojó. A stílus különleges jellemzői a



gyakori magas rúgások, valamint az ököl függőleges formájúalkalmazása (tate), mellyel az alapító szerint gyorsabb az ütés.Nyolc katát tanítanak, melyek közül kiemelkedik a Sunsugyakorlat, melyet maga Shimabuku sensei alkotott. Kétséget

kizáróan a módszer legnehezebb formája, amely sokak szerint alényegi mondanivalót hordozza magában.RYUEI-RYUNorisato Nakaima (1850-1927) 19 éves korától kezdve hét éven áttanulta a kínai harci módszereket Ryu Ryuko sensei-tol, mielottmegkapta tanítói engedélyét, hogy továbbadhassa művészetét.Okinawa szigetére visszatérve ismereteit titok övezte és kizárólaga családi hagyomány falai között terjedhetett.

A rendszer 1971-ben lépett ki a nyilvánosság elé, amikor KenkoNakaima (1911-1989) először mutatta be a Ryuei-ryu módszerét.

Tizenegy katát tanítanak, ezek között olyan formák szerepelnek,melyeket kizárólag a ryuei-ryu hagyománya őrzött meg: Paiku,Heiku, Pachu, Ohan. A ryuei-ryu mai mértékkel mérve kicsinyiskolának számít, ám hatékonyságát kimagasló képességumesterek bizonyították, mint például a szervezet jelenlegi elnöke,

Tsuguo Sakumoto sensei, az okinawai karate egyik leghíresebb

ma élő szakértője.

UECHI-RYUUechi Kanbun (1877-1948) által alapított karate iskola, melynekgyökerei szintén a kínai harci rendszerekre vezethető vissza.Kambun sensei 1897-1910-ig tréningezett Fukien tartományközponti templomában, ahol elsősorban a kínai Pangai-Noonrendszert tanulta. A hatékony harci képzés mellett elsajátította akínai medicina alapjait is. Okinawára történő visszatérte utánmegnyitotta saját iskoláját, majd 1924-től Japánba, Osakavárosába költözött. Haláláig, 1948-ig fáradhatatlanul tanított. Atragikus eseményt követően tanítványai és követoi határozták el,hogy módszerét Uechi iskolának fogják nevezni. A stílus nyolckatát tartalmaz, melyeket Kanbun mester hozott magával Kínából.Hangsúlyozottak a rövid állások, a köríves védőmozgások és anagy erővel végrehajtott egyenes vonalú támadások. A módszerkülönleges jellemzője, hogy mesteri szinten a katák alkalmazásait

a kínai akupunktúra által tanított életpontok elleni támadásokként



értelmezik.KUSHIDO

Jelentése: Az élet értelmét keresők útja.Megalapítója Hugh St. John Thomson, aki 1938-ban született Dél-

Afrikában. Thomson sensei fiatal korában Judo-t tanult, melyben 2. Danfokozatot ért el. 1963-ban nyitotta meg első dojó-ját, ahová JKAShotokan mestereket hívott meg tanítónak. A kemény edzéseknekköszönhetően Thomson sensei 1966-ban elnyerte a 3. Danfokozatot. Tudásvágya semmit sem csökkent, Aikido-t, Wado-ryu-tés Kyokushin karatét tanulmányozott, melyekben fekete övesfokozatokat szerzett. 1966-ban került kapcsolatba az okinawai

Goju-ryu iskolával, ahol Eichi Miyazato és Morio Higaonnamesterek oktatták. 1980-ban, húsz év gyakorlattal a háta mögöttalapította meg saját iskoláját, Kushido néven.Az iskola jellemzői a magas állások, gyakori kitérések, köríves ésnyitott kezes technikák. Hangsúlyozottak a dobások és különféleízületfeszítő alkalmazások. A küzdelem általában rövidküzdőtávolságból folyik, tiltott technikák vagy találati felületeknélkül. A katák kérdésében az ősi goju-ryu gyakorlatokat

használják, kiegészítve a Pinan Shodan és a Naifanchi formákkal.KYOKUSHINKAI Jelentése: Találkozás a Végső IgazsággalAz iskola alapítója Sosai Masutatsu Oyama (1923-1994), koreaiszármazású karatemester. Kilenc éves korában egy Lee nevű kínaivezette be a harci művészet rejtelmeibe.A karate tanulását Funakoshi sensei irányításával kezdte el, demintegy másfél év elteltével csalódottan távozott, mert agyermekkori tapasztalattól nagymértékben különbözött Funakoshikarate felfogása. Később a Goju rendszerhez tartozó Chu Soneimestertől tanult, aki Chojun Miyagi sensei tanítványa volt.1948-ban a hegyekbe vonult, hogy életét a karaténak és a zennekszentelje. Három év elteltével úgy érezte, birtokában van az igazikaraténak, visszatért az emberek közé, és hirdetni kezdtetanítását Kyokushin karate néven. Demonstrációkat tartott,melyek során puszta kézzel küzdött meg bikákkal. A stílus aköríves mozgásokra igyekszik koncentrálni, 21 formagyakorlatot

tanítanak, melyeket Oyama mester fejlesztett ki, illetve alakított



át más iskolák katáit felhasználva. Kiemelkedő jelentőségettulajdonítanak a küzdelemnek. Mára kifejezetten versenysporttávált.

a karate

Documents