a depresszióés farmakoterápiája -...

1

A depresszió és farmakoterápiája

Dr. Rihmer ZoltánOPNI, Budapest

2007

Rosszkedv, szomorúság≠

depresszió

PDF created with pdfFactory Pro trial version www.pdffactory.com

http://www.pdffactory.com

2

Burton: The anatomy of melancholy,Oxford 1632

Robert Burton(1577-1640)

„...az abc huszonnégy betűjébőlnem alkotható a különböző

nyelveken olyan sok szó, amilyensok tünettel a melankólikus

kedély együtt jár...”(Földényi F. L.: Melankólia, 1984)

A depresszióorvosi értelemben vett betegség

n Meghatározott tünetek (min. 5)

n Meghatározott ideig (min. 2 hét)

n Meghatározott genetikai, biológiai és pszichoszociális komponensek

n Meghatározott terápiákra gyógyul



3

Történeti áttekintés dióhéjban

n Ószövetség: Saul király melankóliájan Hippokratész: melankólia („fekete epe”)n Robert Burton (1628): A melankólia

anatómiájan Adolf Meyer (1905): melankólia → depresszión Úttörő kutatók a XX. században:

Freud, Kraepelin, Leonhard, Winokur,Angst, Goodwin, Akiskal

A mindennapi élettel gyakran együtt járó rosszkedv, szomorúság

n Jól körülhatárolt helyzetre vonatkozikn Pszichológiailag motivált (beleérezhető)n A probléma megoldódásával elmúlikn Jól körülírt „panaszok”n A vegetatívum (alvás, étvágy, szex,

emésztés, menses stb.) valamint a pszichés és mozgásos működés nem károsodott



4

Rosszkedv, szomorúság

gyászdepresszió

„A gyászban a világ válik üressé, depresszióban maga az én.”

(Freud, 1917)

Diagnózis, differenciál-diagnózis



5

A major depresszió diagnózisa (DSM-IV szerint) I.

A. Az alábbi tünetek közül legalább ötnek jelen kell lenni, minimálisan 2 hétig:1. depressziós, szomorú hangulat2. az érdeklődés és örömkészség jelentős

csökkenése3. lényeges súlycsökkenés/gyarapodás4. alvászavar (csökkent/fokozott alvás)5. motoros nyugtalanság/gátoltság6. fáradtság, erőtlenség, levertség

A major depresszió diagnózisa(DSM-IV szerint) II.

7. értéktelenség érzése, önvádlás, bűntudat8. csökkent gondolkodási, koncentrálási és

döntési képesség9. a halállal való foglalkozás, halálvágy, öngyil-

kossági szándék (terv, kísérlet)B. A tünetek jelentős szenvedést/funkciózavart

okoznakC. A tünetek testi betegséggel (agydaganat, hypo-

thyreosis) nem magyarázhatókD. Nem gyászreakcióról van szó



6

A mániás epizód tünetei(DSM-IV szerint)

1. kórosan emelkedett vagy ingerlékeny hangulat (legalább 1 hétig)

2. felfokozott önértékelés3. csökkent alvásigény4. szokatlan beszédesség, bőbeszédűség5. gondolatrohanás, gondolattorlódás6. szétszórtság7. pszichomotoros nyugtalanság, felfokozott

aktivitás (munka, étvágy, szex, sport, stb.)8. kritikátlan magatartás (ésszerűtlen vásárlások és üzleti

ügyek, stb.)

A depressziók fő klinikai szindrómái

n Major/mínor depressziós epizódn Mániás/hipomániás epizódn Átfedő eőizódok

- Kevert affektív epizód (mánia+depresszió)- Diszfóriás mánia (mánia+ 3 v.több depr.tün.)- Kevert depresszió (major depresszió + 3 v.

több hipomániás tünet)



7

A depressziók két legfontosabb klinikai megjelenése

Major depresszió Bipoláris(unipoláris) (mániás-depressziós)

betegségBP-I és BP-II

Unipoláris és bipoláris depresszió

n Unipoláris depresszióMajor depresszióMinor depresszió/diszthimiaRövid visszatérő depresszió

n Bipoláris betegségBipoláris I (depresszió-mánia)Bipoláris II (depresszió-hipománia)Minor bipoláris betegség - ciklotimia



8

Nehezen felismerhető depressziók

n Testi tünetekkel maszkírozott (larvált) depr.n Komorbid depressziók

1, Depresszió + egyéb pszichiátriai bet.- szorongásos bet. (pánikbetegség stb.)- alkohol/drog- betegség- személyiségzavar

2, Depresszió + testi betegségek (pl. ISZB,stroke, hypertónia, daganatos bet. stb.)

Testi tünetekkel maszkírozott (larvált) depresszió

A klasszikus (típusos) depressziók esetén nagyon gyakran észlelhető testi tünetek (fejfájás, mellkasi fájdalmak/szenzációk, diffúz hasi panaszok, székrekedés, amenorrhea, sex zavarok, „low back pain” stb) olyan mértékben a klinikai kép előterérbe kerülnek, hogy megtévesztő módon testi betegség látszatát keltik

Walcher, 1965, Kielholz, 1966



9

Larvált (maszkirozott) depresszió

n Viszonylag enyhe depresszió, dominálóan testi tünetekn Zárójelentések/vizsgálati leletek halmaza (többnyire negativ vagy

semmitmondó leletek)n Kezelő/konzultáns orvosok nagy száma ( „Crux medicorum”)n Hiányzó pszichés, fokozott testi betegségtudatn A feltételezett vagy komorbid testi bajra alkalmazott kezelére a

pszichés állapot nem javuln Gyakran pozitiv családi vagy egyéni anamnézis

(depresszió, mánia, szuicidium)n A panaszok napszaki és szezonális ingadozásan Antidepresszivumra adott jó válasz az anamnézisbenn Epizódikus alkohol-abuzus (dependencia)

Rihmer, Psychiat Hung 1994, 9: 37-48.

Mellkasi fájdalom és depresszió

Mellkasi fájdalom miatt koronarográfiára kerülőbetegek 10-40 %-ában negativ a koronarogramKözülük:

n 27 %-ban jelen vagy múltbeli major depresszión 15 %-ban jelen pánikbetegség

Potts és Bass Psychol Med 1995, 25: 339-347.



10

Kardiológiai osztályra felvettférfibetegek közül

n Nem kardiális jellegű mellkasi fájdalom esetén:- 29 %-ban major depresszió/diszthimia- 50 %-ban pánikbetegség

n Ishaemiás szívbetegség daignózisa esetén:- 7 %-ban major depresszió/diszthimia- 10 %-ban pánikbetegség

Alexander et al, Acta Psychiat Scand 1994, 89: 191-193.

Depresszió és komorbiditás

n Major depresszióban ill. bipoláris betegségben nagyon gyakori a komorbid:

- szorongásos betegség- addiktív (alkohol/drog) betegség- személyiségzavar- testi betegség (kardiovaszkuláris, cerebro-

vaszkuláris, diabetes, infekció stb)



11

Komorbid depresszió: Depresszió +egyéb pszichiátriai betegség

n Depresszió + pánikbetegség (20-25 %-os egybeesés) –a gyakori szív, hasi ill. kp. idegrendszeri panaszok félrevezetőek lehetnek

n Depresszió + alkohol/drog-betegségA depressziós (férfi) betegek 20-25 %-a másodlagosan szenvedélybeteg

n Depresszió + személyiségzavar (a depressziós betegek 10-15 %-ánál súlyos személyiségzavar is van)

Komorbid depressziók: Depresszió+ testi betegségek

n Depresszió + vaszkuláris betegségek (D=3-5x)„kardiovaszkuláris” bet. (ISZB, MI, hypertónia)„cerebrovaszkuláris” bet. (stroke)

n Depresszió + egyéb szomatikus betegségekdaganatos kórképek (pancreas cc: D= 75 %)diabetes mellitus (I+II) D= 2-3 x gakoribbParkinson betegség (D= 35-40 %)



12

Depresszió és komorbiditás:Diagnosztikai buktató

n Major depresszió + egyéb pszichiátriai betegségn Major depresszió + testi betegség

a depresszió diagnózisa és kezelésegyakran elmarad

Depresszió + testi betegség

Súlyos testi betegség esetén a depresszió „csak”pszichológiai reakció vagy valóban két betegségről van szó ? Utóbbi mellett szólnak:

n Poz. családi anamnézis (depresszió, szuicidium)n Ciklotim/depresszív premorbid személyiségn Megelőző depressziós/mániás epizódokn Pszichotikus tünetek, önvádlás, szuicidalitásn Napszaki ingadozás (estére jobb állapot)n Szezonális ingadozás



13

Epidemiológia

A hangulati betegségek gyakorisága a felnőtt lakosságban (%)

Élettartam 1 éves 1 hónapos Nemzetközi adatokn Major depresszió 4,6-15,7 3,4-5,2 1,5-5,2n Bipoláris (mániás- 0,5-5,5 0,3-1,7 0,1-0,6

depressziós) bet.Hazai adatokn Major depresszió 15,1 7,1 2,6n Bipoláris (mániás- 5,1 1,1 0,5

depressziós) bet.Szádóczky et al, J Affect Disord 1998, 50: 153-162.

Rihmer és Angst, Compr Textbook of Psychiatry, 2005.



14

A depressziók legfontosabb klinikai jellemzői I.

n Nő:férfi aránymajor depresszió 2-2,5:1bipol. bet. 1:1

n Elvált/különélő/munkanélküli 2-3× ↑n Visszatérő epizódok

major depresszió 65-75%bipol. bet. 90-95%

n Szezonalitás 25-30%bipoláris > major depr. téli > nyári

Rihmer és Angst, Compr Textbook of Psychiatry, 2005.

A depressziók legfontosabb klinikai jellemzői II.

n Észak-déli grádiens főleg téli depr.

n Pszicho-szociális gyakran provokáljákstresszorok és testi bet. (kb. 50%-ban)

n Betegségkezdet bipol. < major depr.

n Gyakori társbetegségek szorongásos bet.alkohol, ill. drog bet.

testi bet.

Rihmer és Angst, Compr Textbook of Psychiatry, 2005



15

A depresszió rizikótényezői

n Depresszió (öngyilkosság) a családban (1° és 2°)- a depressziók kb. 50%-a familiáris- depresszió a családban = 3× esély- MZ — DZ konkordancia = 80-90% — 35-45%

n Súlyos korai negatív életeseményekn Szorongásos betegség (pánik, kényszer, stb.)n Alkoholizmus, drogbetegségn Súlyos testi betegségek (hypertonia, ISZB, stroke,

migrén, stb.)n Súlyos aktuális pszichoszociális stresszorok

A depresszió rizikóperiódusai

n Serdülőkorbipoláris > major depr.

n Szülés utáni időszakbipoláris > major depr.

n Menopauza (klimax)major depr. > bipoláris

n Szezonalitástéli, nyári



16

Biokémiai háttér

Ingerület-átvitel a központi idegrendszerben

MAO

Autoreceptor

Felszabadulás

Re-uptake

LebomlásCOMT

Szintetizálóenzimek

Poszt-szinaptikussejt

Neurotranszmitter

Aminosavak



17

Major depresszió során csökkent a központi idegrendszer...

n szerotonin

n noradrenalin

n dopamin

rendszereinek aktivitása.Gyógyulás után ez a csökkent működés

normalizálódik.

Major depresszió során csökkent a központi idegrendszer...

n szerotonin (szorongás, alvás, étvágy, szex, agresszió, kényszer, szuicidalitás)

n noradrenalin (éberség, motiváció, energia, kognitív működések, alvás)

n dopamin (drive, jutalmazás, szex, étvágy, kognitív működések)

rendszereinek aktivitása.Gyógyulás után ez a csökkent működés

normalizálódik.



18

Biológiai és pszichoszociálistényezők interakciója

A depresszió 3 fő oki tényezője

n Genetikai hajlam (depreszió az 1° és 2° rokonoknál)

n Korai negatív életesemények(szülő elvesztése, izoláció)

n Provokáló negatív életesemények(pszichoszociális stresszorok, hormonáliskrízisek, testi betegségek)



19

A genetikai és környezeti tényezők szerepe depresszióban

genetikai hajlam

koraiéletesemény

fokozott hajlamprovokálóéletesemény

DEPRESSZIÓ

Genetika, környezet, depresszióGenet. hajlam Korai ÉE Prov. ÉE Depr. esélye

+ + + 80%+ + – 50%+ – + 50%+ – – 30%– + + 30%– + – 10%– – + 10% – – – 0%



20

Életesemények és depresszió

„Csak jókedvet adj, Uram, a többit majd megoldom magam”

(Garai Gábor)

A depresszió szövődményei



21

A nem kezelt depresszió szövődményei

n Öngyilkosság 15-19%n Öngyilkossági kísérlet 35-50%

(bipoláris > major depr.) n Másodlagos alk./drog bet. 30-55%n Munka elvesztése 1,8-2,5×

tartós bet. áll., stb.n Szeparáció, válás 2-3×n Fokozott szomatikus mortalitás 2-2,5×

(szív-érrendszeri, daganatos)n Az eü. ellátás fokozott terhelése 2,5×

Depresszió és öngyilkosság

n Az öngyilkosok 65-87%-a (nem kezelt) depresszióban szenved a halál idején

n A nem kezelt depressziós betegek 15-19%-a öngyilkosságban hal meg

n Az öngyilkosok 30-44%-ának már volt megelőző szuicid kísérlete n Az öngyilkosok 34-66%-a jár orvosnál az utolsó 4 héten belül (egy

héten belül 16-40%) n Az sikeresen kezelt depresziós betegek öngyilkossági rizikója

tizedére csökkenn Az orvosi (pszichiátriai) ellátás alapvető az öngyilkosság

megelőzésében Rihmer et al. Curr Opin Psychiat 2002, 15: 83-87.



22

Orvosi vizitek az öngyilkosság előtt

Háziorvos Pszichiáter-------------------------------------------------------------------n 3 hónapon belül 47-73 % --------

n 1 hónapon belül 34-66 % 18-21 %

n 1 héten belül 28-40 % 9-11 %-------------------------------------------------------------------

Pirkis és Burgess, Brit J Psychiat, 1998, 173: 462-474.Andersen et al, Acta Psychiat Scand, 2000, 102: 126-134.

Az öngyilkossági rizikófaktorokn Elsődleges (orvosi, pszichiátriai) rizikófakotorok

Depresszió, schizophrenia, alk/drog-betegségMegelőző szuicid kisérlet (poz.családi anamn.)Halálvágy, szuicid szándék kommunikációja

n Másodlagos (pszicho-szociális) rizikófaktorokNegativ élet-események, munkanélküliség stb

n Harmadlagos (demográfiai) rizikófaktorokFérfiak, fiatalok/idősek, tavasz/kora nyár

Rihmer et al, Curr Opin Psychiat, 2002, 15: 83-87.



23

A Gotland vizsgálat n Gotland – svédországi sziget (lélekszám: 58.000)n 18 háziorvos, kötelező területi beosztásn Főleg mezőgazdaság, turizmus, alacsony mobilitásn Magas szuicid ráta, sok „ apátiás” betegn Alacsony antidepresszivum forgalomn Rövid, de intenziv posztgraduális térning a házi-

orvosok számára a depresszió felismerését és kor-szerü kezelését ill. a szuicidium megelőzősét ille-tően 1983-ban.

Rutz et.al. Acta Psychiat.Scand. 1989,79: 19-26

Az öngyilkossági halálozás alakulása Gotlandon a tanfolyam előtt és után

13

11 11

54

10

13

10

1312

9

56

109

0

2

4

6

8

10

12

14

1981 82 83 84 85 86 87 88 89 90 91 92 93 94 95

Az öngyilkosságban meghaltak száma évente (1981-1995)

Öngyilkosok átlagos száma 1969–1980 között: 14.5 (8–20)Rutz et al., IJCP, 1997; 1: 39–46

GPeducation GP

education



24

A depressziós öngyilkosok aránya az öngyilkosok között a gotlandi tanfolyam

előtt és után (1981-1992)

10.4

6,8

9.4

Rihmer et al., JAD, 1995; 35: 147–152

4,4

0,8

4,41,5

0

2

4

6

8

10

12

2,5 yearbefore

2,5 yearafter

2,5 yearbefore

9,5 yearafter

No. of nondepressivesuicides/yearNo. of depr.suicides/year

10.4

p < 0.06 p < 0.01

42%

12%

42%

16%

Lényges változások a tanfolyam utáni 2-3 évben

Gotland Svérodszágn Szuicid halálozás 60% ↓ ↑n Depresszió miatti 75% ↓ ↑

kórházba utalásn Depresszió miatti 50% ↓ ↑

betegállományn Antidepresszivumok 50% ↑ ↑n Neurolepticumok, anxiolitikumok 25% ↓ ↑

Rutz et al. Acta Psychiat.Scand.1989, 79: 19-26Rihmer et al. J.Affect.Disord.1995,35:147-152



25

A nők aránya az öngyilkosok között a gotlandi háziorvos tanfolyam előtt és után

n Tanfolyam előtt 11/26 = 42%1981-1983/I

n Tanfolyam után 15/89 = 17%1983/II-1992

Az öngyilkossági halálozás alakulása Kiskunhalason a tanfolyam előtt és után

KH BKC–KH Magyarország± 3.5 év* ± 3év** ± 3 év**

n Összes –22% –16% –7% n Fériak –18% –12% –6%n Nők –35% –24% –10%

n Lélekszám 85,000 0.5 millió 10 millión Szuicid rata (2000) 41.6 46.9 32.6n Antidepresszivumok +58% +45% +70%

* 1997/I + 1998-2000 vs. 2001-2003 + 2004/I

** 1998-2000 vs. 2001-2003

Unpublished data from the Kiskunhalas Project



26

34

151 115132 108

319280

22050

100150200250300350400450500

Males

Females

Az öngyilkossági halálozás alakulása Kiskunhalason a tanfolyam előtt és után

KH BKC–KH

Unpublished data from the Kiskunhalas Project

166 130 470 395

Az öngyilkossági ráta és az antidepresz-szivumok forgalma Mo-on (1983-2002)

46

2,4

44

2,6

45

2,8

42

3

39

3,8

36

3,9

33

6,5

32

10,1

33

12,9

29

15,9

28

17,5

05

101520253035404550

1983 1985 1987 1989 1991 1993 1995 1997 1999 2001 2002

Suicide rateAntidepressants

A nők aránya az öngyilkosok között: 31.0 % (1982) → 22.8 % (2002)

Rihmer, W J Biol Psych 2004; 5: 55-56.



27

A depresszió kezelésének céljai

n A tünetek (szenvedés) megszüntetésen A munkahelyi, családi, társadalmi aktivitás

helyreállításan A visszaeseés megelőzésen A szövődmények megelőzése (élettartam

megnövelése)n Anyagi haszon a család és társadalom számára

A depresszió kezelésének gazdasági vonatkozásai

n A depresszió kezelésének x költségei (kórházi ellátás, gyógyszer, munkabér, stb.)

n A nem kezelt depressziók 15-20xokozta társadalmi kár (ön-gyilkosság, rokkantosítás, másodlagos alk./drog bet., stb.)



28

A depresszió kára és ára

KÁR > ÁR

A depresszió ún. „jéghegy-jelensége”

n megfelelően kezelt betegek

n kezelt betegek

n nem ismerik fel

n nem megy/jutel orvoshoz



29

Kezelt — nem kezelt depressziók

nMagyarországon 2004-ben a depressziós betegek kb. 35%-a állott gyógyszeres kezelés alatt (20 éve csak 3-4%)

n Svédországban, Dániában, Svájcban, Ausztráliában és az USÁban ez az arány 40-65%

A major depresszió gyakorisága az orvosi ellátás különböző szintjein’

n Családorvosok 8-10%

n Belgyógy./kardiológiai ambulanciák 20-28%

n Pszichiátriai ambulanciák 35-45%

n Pszichiátriai osztályok 30-40%

‘ pont-pevalencia



30

A major depresszió gyakorisága, felismerése és kezelése a háziorvosigyakorlatbann A major depresszió pont-prevalenciája 8-10 %

(4-18 %, USA, Nyugat-Európa, Skandinávia,Magyarország)

n A felismerés aránya:25-50 % (1995 előtt), 62-85 % (1995 után)

n Az adequat antidepr. farmakoterápia aránya:20 % alatt (1995 előtt), 33-50 % (1995 után)

Lecrubier, Int. Clin. Psychopharmacol, 1998, 13: (Suppl.5),3-6.Berardi et al, Psychother. Psychosom, 2005, 74: 225-230.

Terápia



31

A depressziók terápiájan Pszichoedukáción Biológiai terápiák

- gyógyszeres terápiák- alvásmegvonás- fényterápia, ECT, TMS

n Pszichoterápiák- egyéni támogató (szupportív)- egyéni célzott (IPT)- csoportterápia- családterápia- kognitív/magatartásterápia

A depresszió gyógyszeres kezelése I.

n Major depresszió esetén mindig kell antidepresszívgyógyszer, bipoláris depresszióban mindíg szüksé-ges hangulatstabilizátor is

n A depressziós betegek különböző csoportjai különböző antidepresszívumokra reagálnak

n Megfelelő adag megfelelő ideig n A hatás csak kb. 10-14 nap után mutatkozik n Mellékhatások jelentkezhetnek, de ezek többnyire

átmenetiek



32

A depresszió gyógyszeres kezelése II.n Hatástalanság esetén 3-5 hét múlva módosítás

vagy gyógyszerváltásn Szükség esetén szorongásoldók, altatók

(átmenetileg), bipoláris betegségben hangulat-stabilizátorok

n Tünetmentesség esetén még 6-12 hónapos kezelés, visszatérő esetekben évekig-évtizedekig is

n A hatékony gyógyszerek helyreállítják a közp. idegrendszer szerotonin, noradrenalin, illetve dopamin forgalmát

Az antidepresszivumok felosztása

n SSRI (Fevarin, Floxet/Prozac, Paroxat/Rexetin,Seropram/Dalsan, Cipralex, Zoloft/Stimuloton)

n Kettős hatásu szerek (Efectin/Velaxin, Cymbalta, Remeron/Mirzaten ill. Wellbutrin)

n SNRI (Edronax)n RIMA (Aurorix, Maorex)n SSRE (Coaxil)n Tri-tetraciklusos szerek (Anafranil, Melipramin, Ludiomil/

Maprolu, Noveril, Teperin)



33

Az antidepresszívum kiválasztása depresszióban

n Megelőző gyógyszerválasz (ha volt gyógyszere-sen kezelt epizód)

n Családi anamnézis adatain Klinikai kép

- gátolt, anhedóniás: Kettős, ill. NA-erg- agitált, komorbid: SSRI (+anxiolitikum,

AP? stb)- sz. e. augmentálás, kombinálás

A depresszió kezelésének időtartama

Akut Hosszútávú t

Terápiásbeavatkozás



34

Gyógyulás után meddig folytassuk az antidepressziv farmakoterápiát ?

n 40 év alatti betegnél1. epizód után 6 – 9 hónapig2. epizód után 4 – 5 évig3. epizód után folyamatosan

n 40-50 év közötti betegnél1. epizód után 4 – 5 évig2. epizód után folyamatosan

n 50 év feletti betegnél1.epizód után folyamatosan

Originális szer vagy generikum ?

n Ha egy generikum tudja mindazt, amit az originális készitmény, de olcsóbb,akkor a generikumot kell választani

( Középkori skót mondás )



35

Öngyilkossági halálozás és antidepresszívumok Magyarországon

46

2,4

44

2,6

45

2,8

42

3

39

3,8

36

3,9

33

6,5

32

10,1

33

12,9

29

15,9

28

17,5

05

101520253035404550

1983 1985 1987 1989 1991 1993 1995 1997 1999 2001 2002

Öngyilkossági rátaAntidepresszívumok

Rihmer, W J Biol Psych 2004; 5: 55-56.

Gyakori tévhitek a betegek, illetve a lakosság körében

n A depresszió nem betegség, csak „jellemgyengeség”

n A depresszió (gyógyszerekkel) nem gyógyíthatón Az antidepreszívumok „mérgezik az agyat”, vagy

hozzászokást esetleg öngyilkosságot okoznakn A pszichiáterek mindenkit „bolondnak” minősítenekn A depresszió pihenéssel, környezetváltozással

gyógyítható („szedd össze magad”)n A „kiváltó okot” kell megszüntetni



36

Az öt legfontosabb üzenet

n A depresszió nagyon gyakori, de alulreferált, aluldiag-nosztizált és alulkezelt betegség

n A kezeletlen depresszió súlyos egyéni és társadalmikonzekvenciákkal jár

n Az antidepresszív farmakoterápia alapvetően különbözik az unipoláris és bipoláris depresszióban

n Farmakoterápia: megfelelő gyógyszer, megfelelő adag,megfelelő ideig, sze. kombináció

n A depresszió eredményes kezelése lényegesen csök-kenti a komplikációkat

A pánikbetegség mint orvosiértelmben vett betegség

Rihmer Zoltán dr.

Országos Pszichiátriai és NeurológiaiIntézet, Budapest



37

A szorongásos betegségek („neuró-zisok”) felosztása a DSM-IV szerint

n Pánikbetegségn Generalizált szorongásos betegségn Kényszerbetegségn Szociális fóbian Agorafóbian Poszttraumás stressz-betegségn Akut stressz-betegségn Specifikus fóbia

A pánikbetegség három komponense

n Ismétlődő pánik attackok

n Anticipált szorongás

n Agorafóbia

( Minor ill. major depresszió )



38

A pánikroham tünetei (DSM-IV)

n Legalább 4 az alábbiakból:

1, palpitáció/tachikardia 8, szédülés,ájulásérzés2, izzadás 9, derealizáció,3, remegés,reszketés 10, megőrüléstől való félelem 4, fulladás,légszomj 11, halálfélelem5, gombóc-érzés 12, paresztéziák, zsibbadás6, mellkasi fájdalom 13, hidegrázás,kipirulás stb.7, hányinger, hasi panaszok

A pánikbetegség klinikai jellemzői

n Nő : Férfi arány = 2,5 : 1n Leggyakrabban 18 és 25 év között induln Gyakori a gyermekkori szeparációs szorongásn Agorafóbia az esetek 65-80 százalékábann Major depresszió 38-90 százalékban (2-20 éves

követés)n Szekunder alkohol/drog bet. gyakori (szuicidalitás)n Hipertónia, nyombélfekély, mitrális prolapszus,

idiopátiás kardiomiopáthia gyakran társul hozzá(koffein fogyasztása gyakran provokál pánikrohamot)



39

A pánikbetegség epidemiológiája

n A felnőtt lakósságbanNemzetközi Hazai

Élettartam prev. 1,1-3,5% 4,4%1 éves prev. 0,9-2,5% 3,1%1 hónapos prev. 0,5-2,0% 2,0%

n Családorvosi rendeléseken 3-9%n Kardiológiai osztály/amb. 19-22%n Neurológiai osztály/amb. 13-15%

Szádóczky et al. Orv. Hetil. 2000, 141: 17-22

A pánikbetegség kezelése

n FarmakoterápiaAntidepresszivumok (SSRI, kettős hat., RIMA)Nagy potenciálu benzodiazepinek

(alprazolám, clonazepam)n Pszichoedukáción Szupportiv pszichoterápian Célzott pszichoterápia (légzés-kontroll terápia,

magatartás-terápia stb)



40

Általános szempontok pánikbetgegekfarmakoterápiája során

n Megfelelő dózis (fokozatos felépités), megfelelőideig (min. 3-4 hét)

n Hatástalanság esetén további dózis emelés, ill.gyógyszer-váltás

n Preferáljuk a kombinált kezelést (antidepresszivum + nagy potenciálu BZD)

n Gyógyulás esetén még legalább 6-8 hónapig folytassuk a kezelést, több éves anamnézis esetén akár évekig is

Magyarázzuk el a betegeknek

n A gyógyszeres kezelés hatása csak néhány nap vagy hét mulva jelentkezik

n Átmenetileg (ártalmatlan) mellékhatások is felléphetnek (pl. álmosság. szédülés, stb)

n A tartós gyógyszeres kezelés nem jelent függőséget, hozzászokást, stb.

n A gyógyszerek önkényes (hirtelen) elhagyása kellemetlen (megvonási) tüneteket ill. visszaesést okozhat



41

Kreativitás és depresszióA depresszió, és különösen a bipoláris betegség kb. 3-5× gyakoribb kiemelkedőkreativitású emberek között:

- Tudósok 44%- Zeneszerzők 50%- Képzőművészek 56%- Politikusok 59%- Írók 88%

Post F, Brit J Psychiat, 1994; 161: 22-34



a depresszióés farmakoterápiája -...

Documents