A BÍRÓSÁGOK KÖZPONTI IGAZGATÁSA

Marosi Ildikó

PPKE JÁK

2014. március

Igazgatási modellek

• 1. miniszteri modell – minden, a bíróságokkal kapcsolatos igazgatási kérdés az igazságügyi miniszter hatáskörében van; (Ausztria, Finnország)

• 2. vegyes modell – az igazgatási feladatok megoszlanak az igazságügyi miniszter és választott bírói testületek között; (Olaszország, Franciaország)

• 3. önkormányzati modell – a választott bírói tanácsok széles igazgatási hatáskörrel rendelkeznek; (Svédország, Dánia, Hollandia)

Igazgatási modellek

• Központi kategóriák:– Bírói függetlenség;

– Átláthatóság;

– Hatékonyság;

– Számonkérhetőség.

Külső „elvárások”

• Európa Tanács Miniszteri Bizottságának

• 1994. október 13-án elfogadott R (94) 12-es számú ajánlása

• „IV. 37. pont – Néhány tagállamban a bírói testületek vagy az Igazságügyi Minisztérium részt vesznek a bíróságok és törvényszékek igazgatásában. Megismételve, ilyen keretek között minden beavatkozásnak a bírói függetlenség tiszteletben tartásán kell alapulni.”

1990 – 1997 I.

• Minisztériumi – vegyes modell• A bíróságokról szóló 1972. évi IV. törvény• A bíróságok feladata:

– Védik és biztosítják az alkotmányos rendet,– Az állampolgárok és az állami, társadalmi és

gazdasági szervek jogait, törvényes érdekeit,– Nevelik az állampolgárokat a törvények,

tiszteletére, az állampolgári fegyelemre,– A törvényesség érvényre juttatása.

1990 – 1997 II.

• A bíróságok irányításának három szereplője van:

• LB

• IM – miniszter

• Bírói testületek (1991. november 29-étől)

1990 – 1997 III.

• LB – csak szakmai irányítást gyakorol, a törvény megfogalmazásában: „… a jogalkalmazás egysége érdekében elvi irányítást gyakorol a bíróságok ítélkezése felett.”

1990 – 1997 IV.

• 51. § - az igazságügyi miniszter minden igazgatási jogkörére kiterjedő egy paragrafus…– Jogalkotási feladatok:

• bíróságok szervezet, eljárásai,• egyéb anyagi jogi jogszabályok előkészítése,• maga is alkot bíróságokra vonatkozó jogszabályokat (miniszteri

rendeletek);

– A „bírói függetlenség sérelme nélkül”:• biztosítja a működés személyi és anyagi feltételeket,• irányítja és ellenőrzi a bírósági belső igazgatást,• szabályozza a bírósági ügyvitelt [123/1973. (IK.1974.) IM utasítás]

1990 – 1997 V.

• Bírói testületek• Országos szinten:

– Országos Bírói Tanács• 21 tag – öt évre – elektoros választás• Egyetértési jogot gyakorol – az éves költségvetés tervének

előterjesztésénél, a bírósági költségvetés megyei bíróságok közötti szétosztásánál, a bér- és létszámfejlesztés megyei bíróságok közötti felosztásánál,

• Helyi szinten:– Összbírói értekezlet, és bírói tanács

• 5-13 tag – öt évre, közvetlenül választja az összbírói értekezlet• Egyetértési jogot gyakorol – a megye helyi bíróságok költségvetési

viszonyai tekintetében.

1990 – 1997 VI.

• IGAZSÁGÜGYI MINISZTER

• Országos Bírói Tanács

megyeielnök, BT

megyei elnök, BT

megyei elnök, BT

megyei elnök, BT

megyei elnök, BT

megyei elnök, BT

1990 -1997 VII.

• 53/1991. (X. 31.) AB határozata – Alkotmányos az hogy a i. miniszter biztosítja a bírósági működés

személyi és anyagi feltételeit? - igen

• 38/1993. (VI. 11.) AB határozat– A bíró és a bírósági vezető miniszter általi kinevezése akkor

alkotmányos, amennyiben abban vagy maga a bírói hatalmi ág közreműködik (testületei révén) a döntést meghatározó módon vagy más hatalmi ág semlegesíti a politikai meghatározottságot

• 28/1995. (V. 19.) AB határozat– Alkotmányellenes, ha a végrehajtó hatalmat törvény nem korlátozza

abban, hogy a költségvetési törvény bíróságokra vonatkozó fejezetén belül a címek között átcsoportosíthasson – bíróságok működőképessége

1997 – 2011 I.

• A 1990-es évek elejének divatja,

• Különbség dél-Európa és észak-Európa között:– Dél-Európa – cél: bírák függetlenségének erősítése, ítélkezési

színvonal emelése - a testületi funkció: a bírák kiválasztása, javadalmazás, előmenetel, fegyelmi felelősség – minél nagyobb az autonómia, annál nagyobb a korporativizmus (önérdek-érvényesítés), a kontroll nélküliség veszélye;

– Észak-Európa – cél: bírósági igazgatás hatékonyságának növelése – a testületi funkció: igazgatás, bírósági költségvetés, működéssel összefüggő feladatok – külső, szervezeten kívüli kontroll meghagyása (pl. i. miniszter)

1997 – 2011 II.

• Cél: - az ítélkezés minőségének javítása, • - az időszerűség biztosítása, • - a teljes szervezeti autonómia,

• - és a bírósági igazgatás olyan rendszere, amely

• - a semleges bírói hatalmat elkülöníti a végrehajtó és a tv.hozó hatalomtól,

• - az i. miniszter jogköreit teljesen megszünteti,• - helyette 2/3-ad részben bírákból, 1/3-ad részben

delegáltakból álló testületet hoz létre e jogkörök ellátására, amelynek munkáját hivatal segíti,

• - és újraszabályozza a bírói testületek hatásköreit.

1997 – 2011 III.

• 1997. évi LXVI. törvény• Alapelvek:

– Az eddigiekhez képest (függetlenség, ig. szolgáltatás monopóliuma, jogállási alapelvek stb.);

– Költségvetési önállóság (!);– Bírósághoz fordulás joga;– Törvényes bíróhoz való jog – ügyelosztási rend elvei (!)

ügyáthelyezés(!)• Előre meghatározott,• Tanácsok összetételét rögzíti,• Tanácsok – ügycsoportok párosítása – helyettesítés rend,• A tárgyaló bírósági vezető ügyei,• Eltérés indokai, nyilvánossága.

– Nyilvánosság elve;– Tanácsok összetétele [a bírósági titkár szerepének növelése (!)]

1997 – 2011 IV.

• A bírósági igazgatás szereplői:

• Külső igazgatás – megszűnt;

• Országos igazgatás (központi szint):

• Országos Igazságszolgáltatási Tanács (OIT), elnöke = LB elnöke

• Belső igazgatás (bírósági szint):

• ítélőtáblai elnök, megyei elnök, helyi bírósági elnök

1997 – 2011 V.

• Az OIT összetétele:– 16 fő,– 9 bíró – legalább 5 éves bírói gyakorlattal, elektoros

választással a bírák által megválasztva (arányosítás a vezetők és a nem vezető bírák között), 6 évre, nem megismételhető mandátum,

– Delegált tagok – LB elnöke, i. miniszter, legfőbb ügyész, államháztartásért felelős miniszter, Magyar Ügyvédi Kamara elnöke, 2 országgyűlési bizottság egy-egy tagja,

1997 – 2011 VI.

• Az OIT jogkörei:– Költségvetési önállóság (az éves költségvetés összeállítása, a Kormány

csak előterjeszti az Ogy.-nek – Ogy megszavazza/vagy nem, a végrehajtásának meghatározása, kiemelt előirányzatok meghatározása, döntés + belső ellenőrzés irányítása, bírósági statisztika meghatározása) külső ellenőrzés - ÁSZ;

– Létszámgazdálkodás (ügyteher szerinti bírói és alkalmazotti létszám meghatározása);

– Bíróság válás (kinevezés, felmentés, vagyonnyilatkozatok, munkáltatói jogkör gyakorlója, ítélőtáblák és megyei bíróságok szmsz-ének jóváhagyása);

– Tájékozódik a bírói gyakorlatról;– Központi oktatás;– Jogszabályok véleményezése;– Szabályzatok, ajánlások, határozatok;– Egyebek.– OIT – hivatal – viszonya a megyei bíróságokkal, táblabíróságok

reprezentáltsága

1997 – 2011 VII.

• Az OIT működése:• - testületi működés,

– rendszeres (havi) ülésezés,– Szótöbbséggel hozza határozatait – szavazatok egyenértékűek (!),– Működését determinálja az elnök, a tagja, a hivatal vezetője

• - nem nyilvános, • - nem szószerinti jkv (szavazás ténye, eredménye, a döntés),• - normatív és egyedi határozatok (külső, belső)

nyilvánossága, + sajtó számára kiadott közlemény,

• - külső kontroll – a delegált tagok által

1997 – 2011 VIII.

• Az OIT vezetője • – a bírósági igazgatási irányítója – elnök, egyben a LB

elnöke is;• A nyilvánosság csatornája – évente beszámol a

bírósági vezetőknek és az Ogy-nek;• Kinevezi és felmenti a hivatal vezetőjét;• Elnök (jogkörei) – OIT (hatáskörei) viszonya• Elnök (központi igazgatási jogkörei) – LB (szakmai irányítási

jogkörök) viszonya

1997 – 2011 IX.

• Az OIT Hivatala• Előkészíti az OIT üléseit, végrehajtja annak döntéseit,

• Meghatalmazással képviseli az OIT-t, annak elnökét, a bíróságokat

peres eljárásokban,• A hivatal vezetője• Csak hivatásos bíró lehet,• Pályázat útján,• Határozatlan időre,• Összeférhetetlenségi szabályok• Indokolás nélkül felmenthető• Egyszemélyi felelős vezető (hivatal működéséért)

Országos Igazságszolgáltatás TanácsElnöke – LB elnöke

Hivatala

1997 – 2011 X.

• Kormány, Országgyűlés

megyei bíróságok, bt

helyi bíróságokÍtélőtáblák, bt

1997 – 2011 X.

• 97/2009. (X. 16.) AB határozat– Nem sérti a bírói hatalmai ág függetlenségét

az, ha az OIT-nek tagja a végrehajtó hatalom és a törvényhozó hatalom egy-egy (két-két) képviselője