a beszédhanghalló készség és fejlesztése · a beszédészlelés fejlesztése az óvoda és az...
TRANSCRIPT
A beszédhanghallókészség és fejlesztéseKészítette: Fazekasné Fenyvesi Margit
A beszédészlelés fejlesztése az óvoda és az iskola kiemelt területe:
� Mit tehet egy óvónő, egy tanító, egy gyógypedagógus a beszédfejlesztésért?
� Hogyan, mikor?
� Hogyan szervezhető meg a beszédhanghallás napi gyakorlata a tevékenységek során?
A beszédhanghallás készsége:A beszédhanghangokkal akkor tudunk dolgozni, ha önálló
képzetként léteznek. A képzet tartalma a hangok akusztikus, vizuális, motoros,
kinesztetikus tulajdonságai. Az elkülönítést a hangok tulajdonságai (komponensei)
alapján tesszük meg.
A beszédhanghallás készsége:
A beszédhanghallás segítségével a beszédhangokat változó hangkörnyezetben, önállóan észlelni tudjuk. Az elkülönítést a hangok tulajdonságai (komponensei) alapján tesszük meg.
Szintjei: beszédhang felismerésbeszédhang kiemelés
Implicit szint
explicit szint
A beszédészlelés hierarchikus szintje
(Gósy, 2000, 23.)
A hallási percepció zavarai (Csépe, 2005)
� Otitis media: a középfül ismétlődő fertőzése miatt a levegőrezgések átvitele a belső fül receptoráig csillapított energiávalmegy végbe.
� Különösen csecsemő és kisgyermekkorban gyakori.
� Következmény: zöngésség, f, s hangok észlelési zavara.
A beszédhanghalló készség elmaradása, sérülése
Kognitív ok
� Nyelvi zavar: az akusztikus, a fonetikai és a fonológiai szintek bizonytalan/sérült működése (Gósy, 2007).
A készség jellemzői:
� Spontán fejlődik, külső segítség nem szükséges;
� Spontán fejlődik, de külső segítség szükséges lehet;
� Csak fejlesztéssel alakul ki;
� járás, egyensúlyozás,
� kezesség, orientáció(térben, időben)
� írás, olvasás
A készség jellemzői:
� Optimális fejlődési
ideje van; az
idegrendszer a
feltételeket biztosítja.
� Az optimális idő utáni
fejlesztés már nem
hatékony.
� felismerés: 0- 5/6 év
� kiemelés: 3- 5/6 év
A készség használatának területei:
� A beszéd alaki képzése� Beszédértés, beszédészlelés� Olvasás technika (dekódolás)� Olvasott szöveg értelmezése� Helyesírás� Idegen nyelv tanulása
Mire jó a beszédhanghallókészség?� A beszédészlelésre és az olvasásértésre csak másodlagos a hatása, mert itt globális mintázatokat dolgozunk fel. Nem fonémaalapú, hanem nagyobb perceptuális egységekkel dolgozunk.
� A beszéd alakitisztasága, a dekódolás és a helyesírásterületeiben a feldolgozás fonémaalapú, a beszédhang differenciálás minősége meghatározó.
(Warren-Bashford, 1993, Poeppel-Hickok, 2004, Gósy, 2007, Csépe, 2007)
A készség fejlődése I.
� Már az újszülött megkülönböztetett figyelemmel fordul a beszédingerek felé, beszéddel, énekléssel megnyugtatható.
� 6-12 hónapos kortól gőgicsél, szándékosan utánoz. Olyan hangokat is kiejt, amely az anyanyelvében nem fordul elő. Auditív szófelismerő rutin, diszkriminációs képesség fejlődése.
� 10-12 hónap: az első szavakat alkotó hangok megjelenésében nagyobb az individuális és nyelvfüggetlen különbségek
� 1-3 év: a szavak torzítottak az artikulációs könnyebbség miatt. Ez univerzális, benne nyelvspecifikus folyamatok.
� Három -négy éves korra az anyanyelv alaktani és mondattani szabályait megtanulja, de még gyakran használ készen kapott kliséket. Csökkennek a hiányzó/torzított hangok.
A készség fejlődése I.
� A közlést főleg a hierarchikus beszédmegértési modell alsóbb szintjei (akusztikai, fonetikai) oldaláról értelmezi. (Gósy, 1999). Fokozatosan halad a magasabb szintek (szemantika) felé, nincs már szüksége az elhangzottak olyan akusztikai tisztaságára, mint korábban volt.
� Öt - hat éves korra kialakul a magyar beszédhangok egyértelmű felismerése (Gósy, 1999). Képessé válik az egyes magánhangzók és mássalhangzók elkülönítésére, függetlenül a hangkörnyezettől.
� A beszéd tanulása során gyorsan megjelennek segítőmechanizmusok. A folyamat meggyorsul, a részfolyamatok automatizálódnak, a beszédhanghallás készség optimális szinten működik.
A készség fejlődése II.
� A kisgyermek először tömbszerű egységeket emel ki.
� Belső tagolással eljut az önálló jelentéssel rendelkező nyelvi egységekhez, a szavakhoz.
� Az elemezetlen tömbökből kiválik a szó, de még nincs kiterjedése, nem bomlik alkotóelemeire.
� A szóészlelést követi a szótag felfogása, amelynek felismerésére a gyermek négy éves kora után lesz képes.
� A fejlődés jelentős fázisa a beszédhang, illetve az ennek megfelelő fonéma megkülönböztetése a hangsoron belül. Erre a fokra öt - hat éves korban, illetve utána lép a gyermek(ha ugyan továbblép). A beszédhang csak az írni – olvasni tudók számára természetes kategória.
A beszédhanghallást befolyásolótényezők:� A gyermek életkora (optimális szint).� A beszédhangok saját jellemzői (s, v, g, p, ő).� A beszédhangok helye a hangsorban (elől, végén,
középen, önmagában).� A beszédhangok egymásra gyakorolt hatása
(hasonulás: kabdos, atta).� A beszédészlelést befolyásolja a közlő
képzésmódjának tisztasága, a háttérzajok és a beszéd gyorsasága.
A beszédhanghallás összetevői:
� A képzés helye (a beszédszervek helyzete), � A hangok képzési módja (a beszédszervek
közreműködése),� A zöngésség (a hangszalagok rezegnek a zöngés
hangok képzésekor, a zöngétlenek kiejtésekor nem), � Az időtartam (nagyon hosszú, hosszú, rövid, félrövid,
nagyon rövid).� A hangok képzési sorrendje és a képzés gyorsasága
jelentős módosulásokat eredményezhet, és megnehezíti a hangsort alkotó hangok pontos meghatározását. Ezért a hangkihallás is a beszédhanghallás komponensei közé került.
A beszédhangok időtartama századmásodpercekben kifejezhető idő, a hangképzés kezdőpontjától a
befejezéséig tart.
� A hangok időtartama a kiejtéstől és a hangkapcsolattól függően változó, nem állandó jellegű.
� Az időtartamok közötti különbséget egyéni és általánostényezők határozzák meg.
� A képzés idejét a magyar helyesírás a magánhangzók és a mássalhangzók vonatkozásában egyaránt jelzi, de csak a rövid és a hosszú változatok esetében.
� A hangkörnyezettől függően a magánhangzók ejtése nem egyértelműen hosszú vagy rövid, ezért a magánhangzók időtartamának jelölése a helyesírás egyik tipikus hibája.
A hangkihallást (sorrendi észlelést) a hangok egymásra gyakorolt hatása befolyásolja
• Adott hang képzésére hatnak a hangsor megelőző hangjai: megváltozik a hangképzés módja: igazodás
• a kiejtett hang: hasonulás, összeolvadás, rövidülés, nyúlás, hangkivetés, hangbetoldás.
A tanulásban akadályozott gyermekek
beszédhanghallásának jellemzői:
� A rendezetlen körülmények között élő tanulásban akadályozott gyermekek beszédhanghalló készsége szignifikánsan elmarad a rendezett körülmények között élőkétől.
� Nem függ össze az IQ a beszédhanghallás fejlettségével.
A beszédhanghallás fejlődése
60
70
80
90
100
K cs. Ncs. 1. 2. 3. 4.évfolyam
%p
Többségi
Tan. ak.
•A teszt rövid változata
• zöngés-zöngétlen hangpár
• időtartam• képzés helye• képzés módja
• hangkihallás
• pont-bont, köt-köd, hold-holt, topog-topog, kongat-kongat, húsz-húz
• hal-hall, meggy-megy • bója-gólya• mer-mér, ceb-szeb,
gyek-nyek• olló-holló, domb-dob,
citom-citrom
A beszédhanghallás fejlődésének segítése
A készség fejlesztése akkor eredményes, ha a gyermekek napi rendszerességgel, 5-10 perces időtartamban játszhatnak a hangokkal.
• Óvoda: sok mozgással jár, és egész csoportos formában is megvalósítható: hangoztatás, felismerés (differenciálás)
• Iskola: kisebb csoportokban, vagy egyéni részvétellel, ami jól alkalmazható az iskolai helyzetekhez: differenciálás.
Hangképzet kialakítása, hangoztatás
A sikeres megkülönböztetés egyik feltétele, hogy tudják, mi az, amit differenciálniuk kell, tisztában legyenek a szavak alkotó elemeivel, a hangokkal. Ez az implicit szint, a beszédhanghallás felismerés fejlesztése.
A beszédhang felismerés és a beszédhang kiemelés segítése (implicit)
� A felismerés első fokozata, amikor a hangot önmagában észleli.
� Második fokozatban adott hang azonosítására hangkörnyezetben lesz képes.
� Játékos formában változatos módon gyakorolható a felismerés, amelynek lényege először a beszédhangok, majd a szavak meghatározott hangok szerinti csoportosítása, gyűjtése, rendezése. A beszédhanghallás fejlesztésének ez a fázisa a szókincs gyarapítás eszköze is.
Beszédhang felismerése önállóan és szavakban(implicit)
� Vásárlás: A nevelő a héten gyakorolt hanggal vásárol. Azok a gyermekek állnak a sorba, akiknél a gyakorolt hangot tartalmazó szavak tárgyképei/tárgyai vannak.
� Játékkosár. Sokféle játék van egy nagy kosárban. A gyermekek sorban állnak érte. Megneveznek egy játékot, s ha az adott hangzós, akkor kivehetik a kosárból.
� Képkiállítás. A képeket elhelyezzük, mint egy kiállításteremben. Több fejdíszes gyermek nézegeti a képeket. Csak azokat vásárolhatják meg, amelyeknek nevében a fejdíszükön lévő hang előfordul.
Beszédhang felismerése önállóan és szavakban(explicit)
� Indiánjáték. A bennszülöttek körben állnak, a vezér kezében bot. A nevelő titkos hangokat súg a vezérnek, aki – ha meghallotta a hangot – pördül egyet, hangosan elismétli, majd átadja a botot a mellette állónak.
� Ki utazik a vonaton? A bábok hangját aki felismeri és utánozza a hangot, az felszállhat a vonatra. Ha a vonat megtelt, elolvassuk, milyen sorrendben utaznak.
� Ki jött vendégségbe? A gyermekek csöndben ülnek, s fülelnek, ki érkezett. A “vendég” egy másik helységből hangot ad, amit a gyermekek utánoznak, és színnel/betűképpel azonosítanak.
A beszédhangok megkülönböztetésének segítése
� Nehézségi fokozatok: a differenciált hangpárok helyzete, a differenciálandó jegyek száma.
� A beszédhanghallás készsége akkor mondhatókialakultnak, ha a gyermekek a csupán egy jegyben történő eltérést is érzékelni tudják. Ezek a megkülönböztető jegyek a beszédhanghallás komponenseinek felelnek meg.
� Nehézségi sorrend: képzés módja, képzés helye zöngés, zöngétlen eltérés,időtartam különbsége.
Befejezésül….
� A gyermekek fele olyan nehézségekkel küzd, amelyek direkt vizsgálat nélkül észrevehetetlenek.
� De ezek a gyermekek kudarcokat élnek át, és ha nincs megfogható tünet, nincs segítség sem.
� A beszédészlelésben akkor kell segítséget adni, amikor még segíteni lehet. (Palotás, 1996, Gósy, 2000, Sutherland-Gillon, 2007, Bóna, 2007)