8. napirend: Ügyiratszám: 1/628/2013. - tapolca · 2015. 2. 19. · 8. napirend: Ügyiratszám:...

8. NAPIREND: Ügyiratszám: 1/628/2013.

E L Ő T E R J E S Z T É S

a Képviselő-testület 2013. szeptember 20-i nyilvános ülésére

Tárgy: Tapolca Város Önkormányzata Helyi Esélyegyenlőségi Programjának elfogadása

Előterjesztő: Császár László polgármester

Előkészítette: Ughy Jenőné jegyző Önkormányzati és Igazgatási IrodaVarga Béláné közoktatási referens

Megtárgyalja: minden bizottság

Meghívandók: -

TISZTELT KÉPVISELŐ-TESTÜLET!

Az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról szóló 2003. évi CXXV. törvény (továbbiakban: Ebktv.) 31. §-a előírja a települési önkormányzatok számára a hátrányos helyzetű társadalmi csoportok életkörülményeinek javítását szolgáló helyi esélyegyenlőségi program (a továbbiakban: HEP) elkészítését.

A települési önkormányzatok 2013. július 1-jét követően a hazai és európai uniós társfinanszírozású pályázatokon csak abban az esetben vehetnek részt, ha rendelkeznek hatályoshelyi esélyegyenlőségi programmal.

A program elkészítésének szempontjait, az esélyegyenlőségi területeket és a HEP célcsoportjait a helyi esélyegyenlőségi programok elkészítésének szabályairól és az esélyegyenlőségi mentorokról szóló 321/2011. (XII. 27.) Korm. rendelet tartalmazza.

A helyi esélyegyenlőségi program elkészítésének részletes szabályairól szóló 2/2012. (VI. 5.) EMMI rendelet 1. és 2. számú melléklete rögzíti azokat a statisztikai mutatókat, adatokat és tartalmielemeket, amelyek a HEP elkészítésének alapját képezik.

A 321/2011. (XII. 27.) Korm. rendelet 1. § (2) bekezdésének előírása értelmében a HEP célcsoportjai a hátrányos helyzetű társadalmi csoportok, különösen a

mélyszegénységben élők,

romák,

gyermekek,

nők,

idősek és

fogyatékkal élők.

2

A HEP helyzetelemzésből és intézkedési tervből áll. A HEP helyzetelemző része számba veszi az esélyegyenlőségi szempontból fókuszban lévő célcsoportokba tartozók számát, arányát és helyzetét, bemutatja a szolgáltatásokhoz történő hozzáférésük alakulását, feltárja a jelentkező problémákat.

A HEP Intézkedési Terv (IT) célja a helyzetelemzésre építve olyan beavatkozások részletestervezése, amelyek konkrét elmozdulásokat eredményeznek az esélyegyenlőségi célcsoportokhoz tartozók helyzetének javítása szempontjából.További célja az, hogy meghatározza a beavatkozásokhoz kapcsolódó kommunikációt, valamintannak az együttműködési rendszernek a felállítását, amely a programalkotás és végrehajtás során biztosítja majd a megvalósítás, nyomon követés, ellenőrzés-értékelés, kiigazítás támogató strukturális rendszerét.

A Helyi Esélyegyenlőségi Programot a Képviselő-testület ötévente öt év időtartamra fogadja el. A kétévente esedékes felülvizsgálatnak ki kell terjednie a lejárt határidejű intézkedések teljesülésére és eredményeinek felmérésére, valamint arra, hogy a helyzetelemzés továbbra is helytálló-e.

A HEP helyzetelemzéséhez szükséges adatok összegyűjtése a vonatkozó adatbázis (TEIR), a bevont intézmények, valamint a partnerek adatszolgáltatása segítségével történt.Az elkészült Helyi Esélyegyenlőségi Program az előterjesztés mellékletét képezi.

Kérem a Tisztelt Képviselő-testületet, hogy az előterjesztést megvitatni és határozati javaslatát meghozni szíveskedjen.

HATÁROZATI JAVASLAT

Tapolca Város Önkormányzata Képviselő-testülete Tapolca Város Helyi Esélyegyenlőségi Programját ötéves, 2013-2018-ig terjedő időtartamra, kétévenkénti felülvizsgálattal elfogadja.

Az Önkormányzat az általa fenntartott intézmények számárafeladatul adja, a nem önkormányzati fenntartásúintézmények vezetőit pedig partneri viszony során kéri, hogy a Helyi Esélyegyenlőségi Programot valósítsák meg, illetve támogassák.

Határidő: azonnal Felelős: polgármester

Tapolca, 2013. szeptember 11.

Császár Lászlópolgármester

3

Helyi Esélyegyenlőségi Program

Tapolca Város Önkormányzata

2013-2018.

TARTALOM

I. HELYI ESÉLYEGYENLŐSÉGI PROGRAM (HEP) .....................................................3

1. Bevezetés......................................................................................................................3

2. A település bemutatása..............................................................................................3

3. Értékeink, küldetésünk..............................................................................................6

4. Célok.............................................................................................................................9

II. HELYI ESÉLYEGYENLŐSÉGI PROGRAM HELYZETELEMZÉSE .......................10

1. Jogszabályi háttér bemutatása..................................................................................10

2. Stratégiai környezet bemutatása ..............................................................................12

3. Mélyszegénységben élők, és romák helyzete, esélyegyenlősége ........................14

4. A gyermekek helyzete, esélyegyenlősége, gyermekszegénység .........................32

5. A nők helyzete, esélyegyenlősége ............................................................................59

6. Az idősek helyzete, esélyegyenlősége .....................................................................66

7. A fogyatékkal élők helyzete, esélyegyenlősége .....................................................69

8. Helyi partnerség, lakossági önszerveződések, civil szervezetek és for-profit

szereplők társadalmi felelősségvállalása ................................................................75

9. A helyi esélyegyenlőségi program nyilvánossága ................................................77

III. A HELYI ESÉLYEGYENLŐSÉGI PROGRAM INTÉZKEDÉSI TERVE (HEP IT) 78

1. A HEP IT részletei ......................................................................................................78

2. Intézkedési területek részletes kifejtése ..................................................................79

3. Megvalósítás................................................................................................................84

4. Elfogadás módja és dátuma ......................................................................................87

I. HELYI ESÉLYEGYENLŐSÉGI PROGRAM (HEP)

1. BEVEZETÉS

Összhangban az Egyenlő Bánásmódról és az Esélyegyenlőség Előmozdításáról szóló 2003. évi CXXV. törvény, a helyi esélyegyenlőségi programok elkészítésének szabályairól és az esélyegyenlőségi mentorokról szóló 321/2011. (XII. 27.) Korm. rendelet és a helyi esélyegyenlőségi program elkészítésének részletes szabályairól szóló 2/2012. (VI. 5.) EMMI rendelet rendelkezéseivel, Tapolca Város Önkormányzata Esélyegyenlőségi Programban rögzíti az esélyegyenlőség érdekében szükséges feladatokat.

Az önkormányzat vállalja, hogy az elkészült és elfogadott Esélyegyenlőségi Programmal összehangolja a település más dokumentumait1, valamint az önkormányzatfenntartásában lévő intézmények működtetését. Vállalja továbbá, hogy az Esélyegyenlőségi Program elkészítése során bevonja partneri kapcsolatrendszerét, különös tekintettel a köznevelés állami és nem állami intézményfenntartóira.Jelen helyzetelemzés az Esélyegyenlőségi Program megalapozását szolgálja.

2. A TELEPÜLÉS BEMUTATÁSA

Tapolca város a Balaton-felvidék nyugati végén, Veszprém megyében, a városrólelnevezett Tapolcai medencében, tanúhegyektől körülölelve helyezkedik el. Környékén 14 bazalthegy emelkedik, ezek révén hazánk egyik legszebb tája. Jellegzetességét az adja,hogy az ott magasodó bazalthegyeknek nincsenek előhegyeik, hanem magányosan emelkednek ki a síkságból. Tetejükről megragadó kilátás nyílik a kúp, a csonka kúp és a koporsó alakú hegyekre, délen pedig a Balatonra.Természeti adottságai már ősidők óta biztosították a letelepedés feltételeit. A rómaiak az első négy évszázadban, majd a népvándorlás népei a hunok, gótok, longobárdok, avarok, a IX. században szlávok lakták. A honfoglaló magyarok 900-ban foglalták el ezt a vidéket,akik átvették a szláv nevet (Topulcha, Toplica „meleg víz”). Tapolca első okleveles említése 1272-ből való. Az Árpád-korban a Tapolcai-család, majd a XIV. század közepétől a városlődi karthausi szerzetesek birtokolták. A XVII. század közepén a korábbi várat Széchenyi György püspök kibővítette, megerősítette. Hajdúkat telepített a városba és megindult az újjáépítés. Az egyre gyarapodó népességgel együtt iparosok, kereskedők is települtek a városba.A gazdasági élet fellendült. Az ősi szőlőművelés mellett a kézműipar (tímárok, vargák, fazekasok, takácsok, kádárok) is jelentős szerephez jutott. A világháborúk időlegesen megállították a fejlődést, de az 1950-es évek végétől újból megindult az építkezés, a település visszakapta (1966) városi rangját. Az elmúlt fél évszázadban a város jelentősen fejlődött. Az iskolahálózat, a közművelődési intézményrendszer kiépülésével a Balaton-felvidék egyik jelentős kisvárosává, a Tapolcai Járás központjává vált. A város térségi szerepe, idegenforgalmi jelentősége évről évre nő. Tapolcán két nemzetiségi önkormányzat működik:

1. Tapolca Város Roma Nemzetiségi Önkormányzat2. Tapolca Város Német Nemzetiségi Önkormányzat

1Költségvetési koncepció, Gazdasági program, Szolgáltatástervezési koncepció, Integrált Városfejlesztési stratégia,

Stratégiai Program, Tapolca Város Közoktatási Esélyegyenlőségi Intézkedési Terve, Polgármesteri Hivatal

Esélyegyenlőségi terve, Tapolca Város új Közlekedésfejlesztési koncepció, Tapolca Város Közművelődési és Fejlesztési Terve, Tapolca Város Testnevelés és Sportkoncepciója

6

Tapolca város népessége

1. sz. táblázat - Lakónépesség száma

lakónépesség2

2007 (fő) 16 513

2008 (fő) 16 211

Lakónépesség számának változása (%) 98,17

2009 (fő) 16035


2010 (fő) 15839


2011 (fő) 15596


2012 (fő) n.a

Lakónépesség számának változása (%) n.a

2. sz. táblázat- állandó népesség (2011. év)

fő %

nők férfiak összesen nők férfiak

nő 8781 7966 16747 52,43 47,57

0-2 évesek 421 2,51

0-14 éves 1133 1057 2190 6,7 6,3

15-17 éves 264 258 522 1,5 1,54

18-59 éves 5128 5139 10257 47.05 55,09

60-64 éves 609 512 1121 54,40 45,59

65 év feletti 1651 1006 2657 62,16 37,84

3. sz. táblázat- Öregedési index

65 év feletti állandólakosok száma (fő)

0-14 éves korúállandó lakosok

száma (fő)

Öregedésiindex (%)

2008 2505 2336 107

2009 2563 2314 110

2010 2612 2248 116

2011 2657 2190 121

2012 n.a n.a n.a

2013 n.a n.a n.a

2011-ben Az öregedési index értéke is magas értékkel bír, ami magyarázhatja atermészetes szaporodásban bekövetkezett változásokat is.

2 A lakónépességet úgy értjük, mint az adott területen lakóhellyel rendelkező, de másutt tartózkodási hellyel nem rendelkező személyek, valamint az ugyanezen a területen tartózkodási hellyel rendelkező személyek együttes száma. Ez a számadat, illetve a változás aránya megmutatja, hogy az adott településen mekkora lakónépességre vonatkoztatva kell áttekinteni az

esélyegyenlőség megvalósulását2

Az öregedési index azt jelzi, hogy 100 fő 14 év alattira mennyi 65 éven felüli fő jut

7

1. ábra3

4. sz. táblázat - Belföldi vándorlások4

állandó jellegű odavándorlás

elvándorlás egyenleg

2008 339 503 -164

2009 315 371 -56

2010 246 320 -74

2011 257 318 -61

2012 n.a. n.a n.a

A belföldi vándorlások adatai a település vonzerejét mutatják. Negatív az egyenleg előjele, tehát az elvándorlás jellemző. Megoszlását tekintve viszonylagos csökkenés mutatkozik, de az elvándorlások száma a vizsgált időszakban is meghaladja az állandó jellegű odavándorlás adatait.

5. sz. táblázat – Természetes szaporodás5

élve születésekszáma

halálozások számatermészetes

szaporodás (fő)

2008 134 178 -44

2009 156 185 -29

2010 145 188 -43

2011 117 184 -67

2012 n.a n.a n.a

3 Forrás: TeIR, KSH-TSTAR

Térkép: TeIR Tematikus Térképek4 Forrás: TeIR, KSH-TSTAR5 Forrás: TeIR, KSH-TSTAR

8

A természetes szaporodás értékét tekintve a vizsgált időszakban a halálozások száma jelentősen meghaladta az élve születések számát. Az alábbi táblázat Veszprém megyére vonatkozóan mutatja be a száz aktív korúra jutógyermek és időskorúak számának alakulását, de a tendencia városunkra is jellemző. (forrás: KSH népszámlálás 2011.)

3. ÉRTÉKEINK, KÜLDETÉSÜNK

Tapolca Város Önkormányzata elkötelezett abban, hogy a meglévő esélyegyenlőtlenségek csökkentésével, lehetséges felszámolásával olyan helyi társadalmat erősítsen, ahol minimalizálódik a hátrányos megkülönböztetés jelenléte, működik az esélyegyenlőség és az egyenlő bánásmód a hátrányos helyzetű csoportok számára. Az Európai Unió elsődleges jogának 1997. óta része a nemre, a fajra vagy az etnikai hovatartozásra, vallásra vagy meggyőződésre, fogyatékosságra, korra vagy szexuális irányultságra alapított mindenfajta megkülönböztetés (diszkrimináció) tilalma. Azesélyegyenlőség elősegítése nem azonos a diszkrimináció-mentes gyakorlattal. A befogadó társadalom alapja a diszkrimináció mentességgel párosuló pozitív cselekvés.

Az esélyegyenlőségi intézkedések értelmezésünk szerint olyan tevékenységek, amelyek közvetlen és pozitív hatással vannak a releváns jogszabályokban nevesített célcsoportokéletminőségére.

Az Európai Bizottság javaslatára és a sajátos magyar adottságok és problémák figyelembevételével 6 olyan terület került kijelölésre, melyek hozzájárulhatnak az esélyegyenlőségi célcsoportok hazai helyzetének javulásához. Ezek a következők:

1. Családbarát munkahelyi körülmények megteremtése, erősítése, melyek elsősorban a kisgyermeket nevelő szülőket hivatottak segíteni abban, hogy mind munkájukat, mind családi-háztartási kötelezettségeiket el tudják látni.

2. Nemek (férfiak és nők) közti esélykülönbségek csökkentése. A nők teszik ki a népesség felét. A nők munkahelyi hierarchiában elfoglalt helye úgy jellemezhető, hogy

9

minél lejjebb megyünk a foglalkozások rangsorában, annál több nőt találunk az alacsonyabb keresetet jelentő és alacsonyabb presztízsű állások betöltői között, a vertikális szegregáció erősödésére utal a női vezetők rendkívül alacsony aránya.

3. Az akadálymentesítés előrehaladása. A fogyatékos népességen belül továbbra is amozgássérülteké a legnépesebb csoport, a társadalom életének színterein valómegjelenésük alapfeltétele az akadálymentesítés. Rajtuk kívül haszonélvezői az akadálymentes környezetnek a kisgyermekes, babakocsival közlekedő szülők, a beteg és idős emberek is. Az esélyegyenlőség szempontjainak vizsgálatánál két tényező kerül előtérbe: az építési beruházások esetében a fizikai akadálymentesítés, a többi fejlesztés esetében a fogyatékkal élő számára biztosított info-kommunikációs hozzáférés az eszközök, szolgáltatások használatához.

Az akadályokkal teli környezet számos célcsoport számára napi szinten jelent komolyproblémát tevékenységei végzésében (mozgásukban akadályozottak, idősek, betegek, a kisgyermekkel közlekedők). Az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény 2. § 1. pontja szerint: „Akadálymentes az épített környezet akkor, ha annakkényelmes, biztonságos, önálló használata minden ember számára biztosított, ideértve azokat azegészségkárosodott egyéneket vagy embercsoportokat is, akiknek ehhez speciális eszközökre, illetveműszaki megoldásokra van szükségük.” Az akadálymentesítési kötelezettséget nem lehetkorlátozni a közszférára, mert a középület, illetve a közhasználatú épület ilyenértelmezését egyik jogszabály sem teszi lehetővé. Az épületek akadálymentesítési kötelezettsége tehát az Étv 2. § 9. pontjábanmeghatározott közhasználatú építmények tekintetében kötelező. Az információs technológiák adta lehetőségek sok esetben kihasználatlanok és azokat a hátrányos, valamint speciális élethelyzetű csoportok nem érik el. Az internetes, multimédiás, informatikai fejlesztéseknél és eszközbeszerzéseknél biztosítani kell afogyatékkal élő személyek korlátlan hozzáférhetőségét.

4. Fogyatékkal élők életminőségének és munkapiaci esélyeinek javítása. Magyarországon az1990-es évtizedben jelentősen visszaesett a foglalkoztatottság, és ez a fogyatékos emberek munkaerő-piaci helyzetére is hatással volt. Mintegy 600 ezer fogyatékossággal élő ember van ma Magyarországon, akiknek mindössze 9%-a foglalkoztatott. Foglalkoztatásukhoz komplex akadálymentesítés és képzésszükséges.

A fogyatékos személyek munkahelyi esélyegyenlőtlenségét a szervezetek három tényezőre vezetik vissza. Egyrészt a munkahelyeken akadályozottak a mozgásban,kommunikációban stb., másrészt nehéz e speciális foglalkoztatotti csoport számáramegfelelő munkaköröket biztosítani, harmadrészt pedig előítéleteket fogalmaznak meg velük szemben a munkahelyeken. Foglalkoztatási esélyegyenlőségük javításának alapvető eszköze a munkahelyek akadálymentesítése és az egészségi állapotuknak megfelelő munkakörök kialakítása.

5. Romák életminőségének és munkapiaci esélyeinek javítása: az Alaptörvény és anemzetiségek jogairól szóló 2011. évi CLXXIX. törvény szabályozza, hogy valamelynemzeti, etnikai csoporthoz tartozás (roma származás) vállalása és kinyilvánítása azegyén kizárólagos és elidegeníthetetlen joga, ezért a kisebbségi csoporthoz tartozásmiatt nem érheti hátrány a munkavállalót. A diszkrimináció mellett az alacsony

10

képzettségi szint is konzerválja a roma népesség alacsony arányú munkaerő-piaci részvételét és előmenetelét.

6. Más hátrányos helyzetű csoportok munkapiaci és társadalmi esélyeinek javítása.

Az egyenlő bánásmódról és esélyegyenlőség előmozdításáról szóló 2003. évi CXXV. törvény a települési önkormányzatok számára megteremti annak lehetőségét, hogy helyi esélyegyenlőségi programot fogadjon el. A helyi esélyegyenlőségi program – a továbbiakban: HEP –, elemzi a településen élő hátrányos helyzetű csoportok helyzetének alakulását, és meghatározza az e csoportok esélyegyenlőségét elősegítő célokat, kiemelt figyelmet fordítva a lakhatásra, oktatásra, egészségügyre, foglalkoztatásra, valamint aszociális helyzetre. A HEP tartalmazza a célok megvalósításának forrásigényét ésvégrehajtásuk tervezett ütemezését is.

Az esélyegyenlőségi politika azt kívánja meg, hogy a diszkrimináció tilalmának betartásán túl erőfeszítéseket tegyünk a nők, a mélyszegénységben élők, a romák, a gyermekek, az idősek, valamint a fogyatékkal élők esélyegyenlőségének javítása érdekében. Az esélyegyenlőségi politika tehát nem esik egybe az egyenlő bánásmód biztosításával: mindazon jogi és nem jogi eszközöket jelenti, amelyek azt a céltszolgálják, hogy mindenki egyenlő eséllyel érvényesülhessen az élet legkülönbözőbb területein – oktatás, egészségügy, munkaerőpiac, szociális biztonság stb. –, de legalábbiscsökkenjenek az érintett célcsoportokat érő hátrányok. Ugyanakkor a következő elvek, mint alapelvek érvényesüljenek:

a prevenció elve

a normalizáció elve

az integráció elve

az önrendelkezés elve

a hátrányos megkülönböztetés tilalmának és az előnyben részesítés kötelezettségének elve

a rehabilitáció elve

a személyhez fűződő jogok védelmének elve

egyenlő bánásmód követelményének elve

Az emberek egymáshoz való viszonyulásán, társadalmi kulturáltságán, személyestisztességén múlik, hogyan bánik a másik emberrel. A demográfiai változások, afoglalkoztatás növelése, a képzettség - és képességbeli hiányosságok orvoslása, avállalkozások versenyképességének javítása csak a társadalmi szolidaritásmegerősítésével, a társadalom megújuló képességének fejlesztésével és erőforrásainak bővítésével érhető el.

Tapolca Város Önkormányzatának Képviselő-testülete arra törekszik, hogy megteremtődjön az esélyegyenlőség a társadalmi élet minden színterén:

a fizikai és kulturális környezetben,

a lakhatás és a közlekedési eszközök vonatkozásában,

a szociális és egészségügyi ellátás,

az iskoláztatási és munkaalkalmak,

valamint a kulturális és társadalmi élet,

a sport és szórakozási lehetőségek területén is.

11

Vallja, hogy az esélyegyenlőség biztosítása megillet mindenkit (függetlenül nemtől, kortól, bőrszíntől, etnikai, nemzeti hovatartozástól, vallástól, családi állapottól) és tenni kíván ezen csoportok esélyegyenlőségének, egyenlő bánásmódjának biztosításáért.

Törekszik az egyenlő bánásmód elvének érvényesítésére, az esélyegyenlőség elősegítésére. Faji, vallási, nemzetiségi, etnikai, politikai hovatartozásra, fogyatékosságra, szexuális irányultságra, társadalmi származásra, vagyoni helyzetre vonatkozó adatokalapján nem tesz különbséget.

4. CÉLOK

A Helyi Esélyegyenlőségi Program átfogó célja Tapolca Város Önkormányzata az Esélyegyenlőségi Program elfogadásával érvényesíteni kívánja:

az egyenlő bánásmód, és az esélyegyenlőség biztosításának követelményét,

a közszolgáltatásokhoz történő egyenlő hozzáférés elvét,

a diszkriminációmentességet, szegregációmentességet,

a foglalkoztatás, a szociális biztonság, az egészségügy, az oktatás és a lakhatásterületén a helyzetelemzés során feltárt problémák komplex kezelése érdekébenszükséges intézkedéseket.

A köznevelési intézményeket érintő intézkedések érdekében együttműködik a Klebelsberg Intézményfenntartó Központ területi szerveivel (tankerülettel).

A HEP helyzetelemző részének célja A célok megvalósításának lépéseit, azok forrásigényét és végrehajtásuk tervezettütemezését a Helyi Esélyegyenlőségi Program Intézkedési Terve (HEP IT) tartalmazza.

Elsődleges célunk számba venni a 321/2011. (XII. 27.) Korm. rendelet 1. § (2)bekezdésében nevesített, esélyegyenlőségi szempontból fókuszban lévő célcsoportokba tartozók számát és arányát, valamint helyzetét a településen.E mellett célunk a célcsoportba tartozókra vonatkozóan áttekinteni a szolgáltatásokhoztörténő hozzáférésük alakulását, valamint feltárni az ezeken a területeken jelentkező problémákat.További célunk meghatározni az e csoportok esélyegyenlőségét elősegítő feladatokat, és azokat a területeket, melyek fejlesztésre szorulnak az egyenlő bánásmód érdekében. A célok megvalósításának lépéseit, azok forrásigényét és végrehajtásuk tervezettütemezését a HEP IT tartalmazza.

A HEP IT céljaCélunk a helyzetelemzésre építve olyan beavatkozások részletes tervezése, amelyekkonkrét elmozdulásokat eredményeznek az esélyegyenlőségi célcsoportokhoz tartozók helyzetének javítása szempontjából.További célunk meghatározni a beavatkozásokhoz kapcsolódó kommunikációt.Szintén célként határozzuk meg annak az együttműködési rendszernek a felállítását, amely a programalkotás és végrehajtás során biztosítja majd a megvalósítás, nyomonkövetés, ellenőrzés-értékelés, kiigazítás támogató strukturális rendszerét, vagyis a HEP Fórumot és a hozzá kapcsolódó tematikus munkacsoportokat.

12

II. HELYI ESÉLYEGYENLŐSÉGI PROGRAM HELYZETELEMZÉSE

1. JOGSZABÁLYI HÁTTÉR BEMUTATÁSA

1.1 A program készítését előíró jogszabályi környezet rövid bemutatása

A HEP elkészítését az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról szóló 2003. évi CXXV. törvény (továbbiakban: Ebktv.) előírásai alapján végeztük. A program elkészítésére vonatkozó részletszabályokat a törvény végrehajtási rendeletei, a helyi esélyegyenlőségi programok elkészítésének szabályairól és az

esélyegyenlőségi mentorokról” szóló 321/2011. (XII. 27.) Korm. rendelet „2. A helyi esélyegyenlőségi program elkészítésének szempontjai” fejezete és

a helyi esélyegyenlőségi program elkészítésének részletes szabályairól szóló 2/2012 (VI. 5.) EMMI rendelet

alapján alkalmaztuk, különös figyelmet fordítva a

a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény(továbbiakban: Mötv.)

a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény(továbbiakban: Szt.)

a foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. évi IV. törvény (továbbiakban: Flt.)

a nemzetiségek jogairól szóló 2011. évi CLXXIX. törvény (továbbiakban:nemzetiségi törvény)

az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény (továbbiakban: Eütv.) a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény

(továbbiakban: Gyvt.) a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény (továbbiakban: Nkntv.)

előírásaira.

1.2 Esélyegyenlőségi célcsoportokat érintő helyi szabályozás rövid bemutatása

Az Ebktv. 2010. május 1-jén hatályba lépett 63/A. §-a rendelkezett a helyi esélyegyenlőségi programról. A rendelkezés értelmében a helyi önkormányzat, valamint a többcélúkistérségi társulás öt évre szóló helyi esélyegyenlőségi programot fogadott el, melyet 2 évente át kellett tekinteni és szükség esetén felül kell vizsgálni. A rendelkezést a 2011. éviCLXXIV. törvény módosította, így az esélyegyenlőségi programra vonatkozó szabályozás az Ekbtv. 31. §-ába került át.

„31. § (1) A község, a város és a főváros kerületeinek önkormányzata (a továbbiakban: települési önkormányzat) ötévente öt évre szóló helyi esélyegyenlőségi programot fogad el. (2) A helyi esélyegyenlőségi programban helyzetelemzést kell készíteni a hátrányos helyzetű társadalmi csoportok - különös tekintettel a nők, a mélyszegénységben élők, romák, a fogyatékkal élő személyek, valamint a gyermekek és idősek csoportjára - oktatási, lakhatási, foglalkoztatási, egészségügyi és szociális helyzetéről, illetve a helyzetelemzésen alapuló intézkedési tervben meg kell határozni a helyzetelemzés során feltárt problémák komplex kezelése érdekében szükségesintézkedéseket. A helyzetelemzés és az intézkedési terv elfogadása során figyelembe kell venni atelepülési kisebbségi önkormányzatok véleményét. A helyi esélyegyenlőségi programot a társadalmi felzárkózásért felelős miniszter által meghatározott részletes szabályok alapján kell elkészíteni. A programalkotás során gondoskodni kell a helyi esélyegyenlőségi program és a települési önkormányzat által készítendő egyéb fejlesztési tervek, koncepciók, továbbá a

13

közoktatási esélyegyenlőségi terv és az integrált településfejlesztési stratégia anti-szegregációs célkitűzéseinek összhangjáról. (3) A helyi esélyegyenlőségi program elkészítése során kiemelt figyelmet kell fordítani a) az egyenlő bánásmód, az esélyegyenlőség és a társadalmi felzárkózás követelményének

érvényesülését segítő intézkedésekre, b) az oktatás és a képzés területén a jogellenes elkülönítés megelőzésére, illetve az azzal

szembeni fellépésre, továbbá az egyenlő esélyű hozzáférés biztosításához szükséges intézkedésekre,

c) a közszolgáltatásokhoz, valamint az egészségügyi szolgáltatásokhoz való egyenlő esélyű hozzáférés biztosításához szükséges intézkedésekre,

d) olyan intézkedésekre, amelyek csökkentik a hátrányos helyzetűek munkaerő-piaci hátrányait, illetve javítják foglalkoztatási esélyeiket.

(4) A helyi esélyegyenlőségi program időarányos megvalósulását, illetve a (2) bekezdésben meghatározott helyzet esetleges megváltozását kétévente át kell tekinteni, azáttekintés alapján szükség esetén a helyi esélyegyenlőségi programot felül kell vizsgálni, illetve a helyzetelemzést és az intézkedési tervet az új helyzetnek megfelelően kell módosítani. (5) A helyi esélyegyenlőségi programot a települési önkormányzati köztisztviselők vagy közalkalmazottak készítik el. Képzésüket, a helyi esélyegyenlőségi programok elkészültét és felülvizsgálatát esélyegyenlőségi mentorok segítik. A települési önkormányzati köztisztviselők, közalkalmazottak képzését a Kormány által rendeletben kijelölt szerv végzi.(6) A települési önkormányzat az államháztartás alrendszereiből, az európai uniós forrásokból, illetve a nemzetközi megállapodás alapján finanszírozott egyéb programokból származó, egyedidöntés alapján nyújtott, pályázati úton odaítélt támogatásban csak akkor részesülhet, ha az etörvény rendelkezéseinek megfelelő, hatályos helyi esélyegyenlőségi programmal rendelkezik. (7) A települési önkormányzatok jogi személyiséggel rendelkező társulása az államháztartás alrendszereiből, az európai uniós forrásokból, illetve a nemzetközi megállapodás alapján finanszírozott egyéb programokból származó, egyedi döntésalapján nyújtott, pályázati úton odaítélt támogatásban csak akkor részesülhet, ha atársulást alkotó települési önkormányzatok mindegyike az e törvény rendelkezéseinekmegfelelő, hatályos helyi esélyegyenlőségi programmal rendelkezik. (8) Esélyegyenlőségi mentor tevékenységet az végezhet, aki a) rendelkezik felsőfokú végzettséggel, b) a külön jogszabályban meghatározott képzésen vett részt, ésc) rendelkezik a külön jogszabályban meghatározott szakmai gyakorlattal.”

Az önkormányzat a feladat- és hatáskörébe tartozó önkormányzati ügyekben – törvénykeretei között – önállóan mérlegelhet. Az állampolgári öngondoskodás, együttműködési készség erősítését szolgálja az a felhatalmazás, amely szerint a képviselő-testület – törvényi felhatalmazás alapján – egyes közszolgáltatások igénybevételét rendeletébenfeltételekhez kötheti.

Az esélyegyelőség szempontjából kiemelt célcsoportok, így a gyermekek, romák, nők, idősek és fogyatékkal élők számára a helyi szabályozás támogatást kíván nyújtani a beavatkozási területek – foglalkoztatás, lakhatás, egészségügy, köz- és szociálisszolgáltatások, és oktatás – vonatkozásában.

Tapolca Város Önkormányzata Képviselő-testületének a szociális és gyermekvédelmi igazgatásról és ellátásokról szóló 5/2011. (IV. 1.) önkormányzati rendelete alapján azönkormányzat szociális rászorultságtól függő kérelmek közül lakásfenntartási támogatást, átmeneti segélyt, rendkívüli gyermekvédelmi támogatást, temetési segélyt, ápolási díjat (a

14

rendelet szerinti ápolási díj elbírálása a polgármester hatáskörébe tartozik) és köztemetéstbiztosít.

Személyes gondoskodást nyújtó ellátás iránti kérelmek közül étkeztetés, házisegítségnyújtás, jelzőrendszeres házi segítségnyújtás, idősek klubjába, hajléktalanok átmeneti szállására történő felvétel, bölcsődei felvétel, valamint a gyermekjóléti szolgáltatás igénybevételére, valamint a családsegítésre irányuló kérelmek elbírálása aSzociális és Egészségügyi Alapellátási Intézet Vezetőjének hatáskörébe tartozik.

2. STRATÉGIAI KÖRNYEZET BEMUTATÁSA

2.1 Kapcsolódás helyi stratégiai és települési önkormányzati dokumentumokkal,koncepciókkal, programokkal

Költségvetési koncepció

Az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény 24. § (1) bekezdése kimondja, hogy„ A jegyző, főjegyző, megyei főjegyző (a továbbiakban együtt: jegyző) által elkészített, a következő évre vonatkozó költségvetési koncepciót a polgármester október 31-ig nyújtja be a képviselő-testületnek”.

A több évre kihatással levő képviselő-testületi döntések jelentősen befolyásolják Tapolca város önkormányzatát is.

Köznevelés vonatkozásában az önkormányzat fő feladata továbbra is az óvodai ellátás biztosítása lesz. A nevelőmunkához szükséges támogatást a központi költségvetés biztosítja az önkormányzat rendelkezésére úgy, hogy az elismert pedagógus ésnevelőmunkát segítő létszám bérét és járulékait finanszírozza és hozzájárul az óvoda üzemeltetési kiadásaihoz.

A Tapolcai Általános Iskola, a Szász Márton Általános és Szakiskola, Speciális Szakiskola,EGYMI, a Batsányi János Gimnázium és Kollégium, valamint a Tapolcai PedagógiaiSzakszolgálat 2013. január 1-jétől állami fenntartásba került, az önkormányzat kötelezettsége az intézmények működtetési költségeinek biztosítása. A pedagógusok és a szakmai munkát segítők bérének finanszírozását, szakmai dologi kiadásait az állam átvállalta és közvetlenül biztosítja az intézmények részére. A további működtetési költségeket (technikai dolgozók bére, közüzemi díjak, karbantartás, felújítás stb.) azönkormányzat a saját bevételei terhére fizeti ki.A gyermekétkeztetés finanszírozása a jelenlegi jogszabályi környezet általvalószínűsíthető, hogy változatlanul önkormányzati feladat marad.

Szociális és gyermekjóléti ellátás területén a szociális és gyermekjóléti feladatokhoz akorábbi évekével közel azonos nagyságrendben biztosít a központi költségvetéstámogatást. Az önkormányzat feladatellátási kötelezettsége az alapellátás területérekoncentrálódik.

A pénzbeli ellátások terén fontos változás 2013. január 1-jétől, hogy egyes segélyek kikerültek a jegyző hatásköréből, így a normatív ápolási díjról, az időskorúak járadékáról és az óvodáztatási támogatásról a járási kormányhivatalok döntenek.

15

A segélyek nagyobb része az önkormányzatnál maradt, az egyes jövedelempótlótámogatások kiegészítése jogcímen a rendszeres szociális segélyre, a lakásfenntartásitámogatásra kifizetett ellátások, a foglalkoztatást helyettesítő támogatás meghatározott % - át továbbra is igényelhetik az önkormányzatok a központi költségvetésből. Fentiek, valamint a közfoglalkoztatáshoz szükséges önrész biztosítására – az önrész éslakosságszám arányában – általános pénzbeli hozzájárulásban részesül az önkormányzat.A szociális és gyermekjóléti alapszolgáltatások terén lakosságszámhoz, illetve ellátottilétszámhoz kötött támogatásban részesül Tapolca város.

Gazdasági Program

Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 116. §-a rögzíti,hogy(1) A képviselő-testület hosszú távú fejlesztési elképzeléseit gazdasági programban, fejlesztési

tervben rögzíti, melynek elkészítéséért a helyi önkormányzat felelős. (2) A gazdasági program, fejlesztési terv a képviselő-testület megbízatásának időtartamára vagy azt

meghaladó időszakra szól. (3) A gazdasági program, fejlesztési terv helyi szinten meghatározza mindazokat a célkitűzéseket és

feladatokat, amelyek a helyi önkormányzat költségvetési lehetőségeivel összhangban, a helyi társadalmi, környezeti és gazdasági adottságok átfogó figyelembevételével a helyi önkormányzatáltal nyújtandó feladatok biztosítását, színvonalának javítását szolgálják.

(4) A gazdasági program, fejlesztési terv - a megyei területfejlesztési elképzelésekkel összhangban -tartalmazza, különösen: az egyes közszolgáltatások biztosítására, színvonalának javításáravonatkozó fejlesztési elképzeléseket.

(5) A gazdasági programot, fejlesztési tervet a képviselő-testület az alakuló ülését követő hat hónapon belül fogadja el. Ha a meglévő gazdasági program, fejlesztési terv az előző ciklusidőn túlnyúló, úgy azt az újonnan megválasztott képviselő-testület az alakuló ülését követő hat hónapon belül köteles felülvizsgálni, és legalább a ciklusidő végéig kiegészíteni vagy módosítani.

2.2 A helyi esélyegyenlőségi program térségi, társulási kapcsolódásainak bemutatása

A Mötv. 87. §-a értelmében a helyi önkormányzatok képviselő-testületei megállapodhatnak abban, hogy egy vagy több önkormányzati feladat- és hatáskör,valamint a polgármester és a jegyző államigazgatási feladat- és hatáskörének hatékonyabb, célszerűbb ellátására jogi személyiséggel rendelkező társulást hoznak létre. Tapolca város tagja a Tapolca és Környéke Kistérség Többcélú Társulásnak, 2013. július 1-től Tapolca Környéki Önkormányzati Társulás (Székhely: Lesenceistvánd, Kossuth u. 145.) A város a társulás keretein belül látja el a Deák Jenő Kórház által működtetett központi háziorvosi ügyelet feladatait, valamint a társulás tulajdonát képező irodaépület üzemeltetését.Tapolca város feladat-ellátási megállapodás keretében biztosítja Raposka településóvodáskorú gyermekeinek ellátását, valamint a fent említett szociális feladatokat.

2.3 A települési önkormányzat rendelkezésére álló, az esélyegyenlőség szempontjából releváns adatok, kutatások áttekintése, adathiányok kimutatása

Tapolca Város Önkormányzata Képviselő-testülete 2010. április 30-án fogadta el a Közoktatási Esélyegyenlőségi Tervét. A Polgármesteri Hivatal (2013. március 1-től Tapolcai Közös Önkormányzati Hivatal) is rendelkezik esélyegyenlőségi programmal. A városra vonatkozó, átfogó Helyi Esélyegyenlőségi Program nem készült. A hiány pótlását szolgálja jelen programunk.

16

3. A MÉLYSZEGÉNYSÉGBEN ÉLŐK, ÉS ROMÁK HELYZETE, ESÉLYEGYENLŐSÉGE

A mélyszegénység okai nem vezethetőek vissza egyetlen kiváltó okra. Számos tényező, társadalmi, gazdasági, szociálpolitikai, kulturális és egyéni ok áll a hátterében,így kezelése is csak komplex, szociál-, oktatás-, egészségügyi és foglalkoztatáspolitikaiintézkedésekkel képzelhető el, a felzárkóztatás csak a problémák rendszerben való kezelésével oldható meg.

A szegénység kialakulásának okai többek közt a rendszerváltást követően a munkahelyek megszűnésére, a munkanélküliségre, a munkaerő-piaci esélyek szűkülésére – nem kis részben az oktatás és képzés hiányosságaira -, a jóléti ellátások által kezelni nem tudottegyéni, családi válsághelyzetekre, a megfelelő ellátásokhoz, szolgáltatásokhoz történő hozzáférés hiányosságaira vezethetők vissza. A mélyszegénység hatása az alapvető létfeltételekben, a lakhatási, táplálkozási körülményekben, az érintettek egészségiállapotában is jelentkezik. A szegénység szempontjából meghatározó társadalmi jellemző a családok gyermekszáma, illetve a gyermekszegénység („a szegénység fiatal arca”: aszegények mintegy 30%-a 0–17 éves korosztályhoz tartozik), valamint a falusilakókörnyezet (a szegények több mint fele községekben él).Ez az állapot az érintetteket nagyon gyorsan megbélyegzi és a társadalomból valókirekesztettségüket okozza.

A társadalmi leszakadás meghatározó részben tehát a szegénységgel összefüggő körülményekből fakad. A szegregáció mértéke, a társadalmi élet jelentős területeiről való tömeges kizáródás súlyos társadalmi probléma.Ma Magyarországon minden harmadik ember (kb. 3 millióan) a szegénységi küszöb alattél, közülük 1,2 millióan mélyszegénységben. A szegénységi kockázatok különösen sújtjáka gyermekeket és a hátrányos helyzetű térségekben élőket.

A szegénységben élők, és a roma közösségek helyzetének elemzése során vizsgálni kell az Ebktv. által rögzített, a hátrányos megkülönböztetés tilalmának érvényesülését. Az Ebktv.9. §-a rögzíti, hogy „Közvetett hátrányos megkülönböztetésnek minősül az a közvetlen hátrányos megkülönböztetésnek nem minősülő, látszólag az egyenlő bánásmód követelményének megfelelő rendelkezés, amely a 8.§-ban meghatározott tulajdonságokkal rendelkező egyes személyeket vagy csoportokat lényegesen nagyobb arányban hátrányosabb helyzetbe hoz, mint amelyben más,összehasonlítható helyzetben lévő személy vagy csoport volt, van vagy lenne.”

Ebktv. 8. §-a kimondja, hogy „Közvetlen hátrányos megkülönböztetésnek minősül az olyan rendelkezés, amelynek eredményeként egy személy vagy csoport valós vagy vélta) neme,b) faji hovatartozása,c) bőrszíne, d) nemzetisége,e) nemzetiséghez való tartozása,f) anyanyelve,g) fogyatékossága,h) egészségi állapota,i) vallási vagy világnézeti meggyőződése, j) politikai vagy más véleménye,k) családi állapota,l) anyasága (terhessége) vagy apasága,m) szexuális irányultsága,

17

n) nemi identitása,o) életkora,p) társadalmi származása,q) vagyoni helyzete,r) foglalkoztatási jogviszonyának vagy munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyánakrészmunkaidős jellege, illetve határozott időtartama, s) érdekképviselethez való tartozása,t) egyéb helyzete, tulajdonsága vagy jellemzője (a továbbiakban együtt: tulajdonsága) miatt részesül kedvezőtlenebb bánásmódban, mint amelyben más, összehasonlítható helyzetben levő személy vagy csoport részesül, részesült vagy részesülne.”

Tapolca Városban Roma Nemzetiségi Önkormányzat működik, a településen roma származású, vagy más kisebbséghez tartozónak magát valló lakosok száma: 469 fő forrás: KSH népszámlálás 2011. Területi adatok

3.1 Jövedelmi és vagyoni helyzet

Tapolca Városban a szociális támogatási rendszert a lakosok egyre nagyobb száma vesziigénybe, az elmúlt években tehát növekvő tendenciáról beszélhetünk. A szociális

támogatási rendszerben igényelhető támogatási formákat már azok a személyek is igénybe veszik, akik korábban anyagi biztonságban éltek, nem okozott problémát a lakóingatlanukfenntartásával kapcsolatos költségek biztosítása, a megélhetésre szánt összeg előteremtése. Az utóbbi évek gazdasági válsága azonban ezen rétegeket is súlyosan érintette, ők azok, akik tovább növelik a szociálisan rászorultak számát.

Azon réteg, melynek tagjai az elmúlt években már szociálisan rászorultak voltak ésmegélhetésüket állami, illetve önkormányzati segítséggel tudták csak biztosítani, jelenlegmélyszegénységben élnek. Ezen személyek azok, akik munkahelyüket néhány éveelvesztették, helyette másik munkahelyet – életkoruk, szociális körülményeik miatt – nemtalálnak, jövedelmük kizárólag önkormányzati forrásból biztosított, aktív korúakellátásában részesülnek, helyenként pedig lakásfenntartási támogatást kapnak ingatlanukfenntartási költségeihez.A szegénységben élők ingatlanai – az önkormányzathoz érkezett adó- és értékbizonyítvány kiállítására vonatkozó kérelmek alapján – jelzálogjoggal és végrehajtásijoggal terheltek, sok esetben a közüzemi számlák kifizetetlensége miatt. Egyesingatlanokban a villanyórák lecserélésre kerültek, és amennyiben a fogyasztó jogosult rá –védendő fogyasztók nyilvántartásába történő felvétele esetén – „előrefizető” mérő felszerelését végezte el a közüzemi szolgáltató.

A szegénységben élő családok a megélhetést biztosítandó rendszeres gyermekvédelmi kedvezményt kaphatnak, valamint a halmozottan hátrányos helyzetű gyermek ingyenes étkeztetésben részesül.

A szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény 4. § (1)bekezdése rögzíti a jövedelem és a vagyon fogalmát:

a) jövedelem: - az (1a) bekezdésben foglalt kivétellel, valamint figyelemmel az (1b)-(1c)bekezdésekben foglaltakra - az elismert költségekkel és a befizetési kötelezettséggel csökkentettaa) a személyi jövedelemadóról szóló törvény szerint meghatározott, belföldről vagy külföldről

származó - megszerzett - vagyoni érték (bevétel), ideértve a jövedelemként figyelembe nemvett bevételt és az adómentes jövedelmet is, és

18

ab) azon bevétel, amely után az egyszerűsített vállalkozói adóról, illetve az egyszerűsített közteherviselési hozzájárulásról szóló törvény szerint adót, illetve hozzájárulást kell fizetni;

b) vagyon: ha e törvény másként nem rendelkezik, az a hasznosítható ingatlan, jármű, továbbá vagyoni értékű jog, amelynek ba) külön-külön számított forgalmi értéke, illetőleg összege az öregségi nyugdíj mindenkori

legkisebb összegének a harmincszorosát, vagybb) együttes forgalmi értéke az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének a

nyolcvanszorosát meghaladja, azzal, hogy a szociális rászorultságtól függő pénzbeli és természetbeni ellátások jogosultsági feltételeinek vizsgálatánál nem minősül vagyonnak az az ingatlan, amelyben az érintett személy életvitelszerűen lakik, az a vagyoni értékű jog, amely az általa lakott ingatlanon áll fenn, továbbá a mozgáskorlátozottságra tekintettelfenntartott gépjármű;”

A családok támogatásáról szóló 1998. évi LXXXIV. törvény 4. §-a szerint

(i) jövedelem: az a személyi jövedelemadóról szóló törvényben adóköteles jövedelemkéntmeghatározott - belföldről vagy külföldről származó - vagyoni érték, bevétel, amelynek havi összege meghaladja a mindenkori legkisebb munkabér összegét;

j) rendszeres jövedelem: a legalább három egymást követő hónapban keletkezett jövedelem.

3.2 Foglalkoztatottság, munkaerőpiaci integráció

Az alábbi táblázatokba gyűjtött adatok, valamint a helyi önkormányzat a foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. évi IV. törvény (továbbiakban: Flt.) és a Mötv-ben foglalt feladatai alapján településünkre jellemző foglalkoztatottságot, munkaerőpiaci lehetőségeket kívánjuk elemezni az elmúlt évek változásainak bemutatásával, a különböző korosztályok, illetve nemek szerinti bontásban. Az elemzést összevetjük térségi és országos adatokkal is.

A munkanélküliség szempontjából Tapolca kedvezőbb helyzetű települések és térségek közé tartozik. A szezonális foglalkoztatás a település munkaerőpiacára nagymértékben kihatással van, szezonális munkára jelentős számú munkanélkülit alkalmaznak helyből.

Az aktív korú népesség vonatkozásában az elhelyezkedés, munkahelyszerzésszempontjából a 40-50 éven túliak lényegesen nehezebb helyzetben vannak,elhelyezkedési lehetőségeik korlátozottabbak, mint a fiatalabb korosztálybelieké.

Ennek oka elsősorban, hogy a munkáltatók a fiatalokat részesítik előnyben, alacsonyabb bérigényük és egyéb szakmai elvárások miatt.Az öregségi nyugdíjkorhatárhoz közel állóknak szinte reménytelen a munkába állása.

Az igazgatási területünkön élők anyagi és szociális helyzete más - főleg nem Balaton parti - településekhez viszonyítva átlagosan nem mondható rossznak. Megállapítható, hogy atéli hónapokban nő, míg a nyári időszakban – a szezonális munkavállalás miatt – csökken a munkanélküliek száma.

a) foglalkoztatottak, munkanélküliek, tartós munkanélküliek száma, aránya

19

3.2.1. számú táblázat - Nyilvántartott álláskeresők száma és aránya, 15-64 évesek száma6

év

15-64 év közötti lakónépesség (fő) nyilvántartott álláskeresők száma (fő)

nő férfi összesen nő férfi összesen

fő fő fő fő % fő % fő %

2008 5821 5789 11610 348 5,9 302 5,2 650 5,5

2009 5779 4597 10376 260 5,2 230 5,0 490 4,7

2010 5724 5678 11402 217 3,8 179 3,1 396 3,4

2011 5662 5616 11278 145 2,5 147 2,6 292 2,5

A nyilvántartott álláskeresők száma vonatkozásában kigyűjtött adatok pozitív elmozdulást mutatnak 2008 és 2011 között. Az álláskeresők száma a 15-64 év közötti lakossághoz viszonyítva csökkent.

Az országos munkanélküli rátához képest Veszprém megye és a Tapolcai Járásmunkanélküli rátája jóval alacsonyabb.

6 Forrás: TEIR, Nemzeti Munkaügyi Hivatal7 Forrás: TEIR, Nemzeti Munkaügyi Hivatal

3.2.2. számú táblázat - Regisztrált munkanélküliek száma korcsoport szerint7

2008 2009 2010 2011 2012

nyilvántartott álláskeresők száma összesen

fő 650 878 781 594

20 éves és fiatalabbfő 24 19 23 13 n.a

% 3,6 2,16 2,9 2,18 n.a

21-25 évfő 85 128 88 63 n.a.

% 13 14,57 11,26 10,6 n.a.

26-30 évfő 95 116 97 83 n.a .

% 14,6 13,21 12.41 13,94 n.a.

31-35 évfő 87 121 105 76 n.a.

% 13,4 13,78 13,44 12,79 n.a

36-40 évfő 88 109 94 58 n.a

% 13,5 12,41 12,03 9,7 n.a

41-45 évfő 59 101 93 85 n.a

% 9 11,50 11,9 14,3 n.a

46-50 évfő 65 79 85 67 n.a

% 10 8,99 10,88 11,27 n.a

51-55 évfő 94 127 116 81 n. a

% 14,46 14,46 14,85 13,63 n.a.

56-60 évfő 51 76 77 63 n.a

% 7,85 8,65 9,8 10,60 n.a

61 év felettfő 2 2 3 5 n.a.

% 0,3 0,2 0,38 0,84 n.a.

20

3.2.3. számú tábla - A munkanélküliek és a 180 napnál régebben munkanélküliek számaés aránya8

év

nyilvántartott/regisztráltmunkanélküli

180 napnál régebben regisztrált munkanélküli

fő fő %

nő férfi összesen nő férfi összesen Nő férfi összesen

2008 348 302 650 145 105 250 41,3 34 38,46

2009 450 428 878 260 230 490 57 53 55,88

2010 428 353 781 217 179 396 50 50,7 50,70

2011 319 275 594 145 107 252 45 38 42,42

2012 n.a. n.a. n.a. n.a. n.a. n.a. n.a. n.a. n.a.

A TeIR adatbázis Idősoros Elemző 2009-es adata szerint a 180 napnál hosszabb ideje regisztrált munkanélküliek száma/100 munkaképes korú lakos → Veszprém megyében: 11,509.Tapolcán 2009-ben a lakosság, az állandó népesség száma 16 960 fő volt, ebből összesen 878 fő nyilvántartott munkanélküli, amelyből 490 fő volt a 180 napnál hosszabb ideje regisztrált munkanélküli.Ebből látszik, hogy a településen a megyei átlag alatt felett volt a 180 napnál hosszabb ideje regisztrált munkanélküliek aránya. Ugyanakkor magas a tartós munkanélküliekaránya a regisztrált álláskeresők számából.

Ezek az adatok arra mutattak rá, hogy a teljes lakónépességhez képest milyen arányú anyilvántartott foglalkoztatottak, munkanélküliek, tartós munkanélküliek száma, ez mikéntváltozott az elmúlt években, illetve, hogy milyen az arány a férfiak és nők között a vizsgált területen.

3.2.4. számú táblázat - Pályakezdő álláskeresők száma és a 18-29 éves népesség száma9

év

18-29 évesek száma Nyilvántartott pályakezdő álláskeresők száma

nő férfi összesen nő Férfi összesen

fő fő fő fő % fő % fő %

2008 1226 1233 2459 29 2,3 20 1,6 49 1,99

2009 1156 1197 2353 34 2,9 28 2,3 62 2,63

2010 1138 1175 2313 29 2,5 25 2,1 54 2,33

2011 1117 1147 2264 22 1,9 20 1,7 42 1,85


A 3.2.4 számú táblázat adatai a pályakezdők helyzetére irányítják a figyelmet és rámutatnak egy fontos munkaerő-piaci helyzetre. A település öregedési indexének és az elvándorlási adatoknak ismeretében egyik okként rögzíthető, hogy a 18-29 éves korú lakosság száma csökkenést mutat. Az elhelyezkedés a (szezonális munkából következően is) évről évre egyre nehezebb, mely ahhoz vezet, hogy a 18-29 éves korosztály körében egyre népszerűbb a településről történő elvándorlás. Kiugróan magas értéket mutat a 2009.

8 Forrás: TEIR, Nemzeti Munkaügyi Hivatal9 Forrás: TEIR

21

b) alacsony iskolai végzettségűek foglalkoztatottsága

3.2.5. számú táblázat - Alacsonyan iskolázott népesség10

év

15 éves és idősebb lakosság száma

összesen

15-X éveslegalább

általános iskolátvégzettek száma

általános iskolai végzettséggel nemrendelkezők 15-x évesek száma

összesen

nő férfiösszes

ennő

férfi

Összesen nő férfi

fő fő fő fő fő fő fő % fő % fő %

2001


A HEP összeállításának időpontjában csak a 2001. évi népszámlálásból állnak rendelkezésre települési adatok, várhatóan 2013. folyamán nyilvánosságra kerülnek a2011. évi népszámlálási adatok is.

3.2.6. számú táblázat - Regisztrált munkanélküliek száma iskolai végzettség szerint11

év

nyilvántartott álláskeresők száma összesen

A nyilvántartott álláskeresők megoszlása iskolai végzettség szerint

8 általánosnálalacsonyabbvégzettség

8 általános8 általánosnál

magasabb iskolaivégzettség

Fő fő % fő % fő %

2008 650 6 0,9 179 27.5 465 71.5

2009 878 13 1.4 217 24.7 648 73.8

2010 781 20 2.5 213 27.2 548 70.1

2011 594 15 2.5 153 25,7 426 71.7

2012 n.a. n.a. n.a. n.a. n.a n.a. n.a.

3.2.7. számú táblázat - Felnőttoktatásban résztvevők12

év

általános iskolai felnőttoktatásban résztvevők száma

8. évfolyamotfelnőttoktatásban

eredményesenelvégzők száma

fő Fő %2009 0 0 02010 0 0 02011 0 0 02012 n.a. n.a. n.a.

Tapolcán nincs általános iskolai felnőttoktatással foglalkozó intézmény, arra Veszprémben van csak lehetőség.

10 Forrás: TEIR, KSH népszámlálás11 Forrás: TEIR12 Forrás: TEIR

22

3.2.8. számú táblázat - Felnőttoktatásban résztvevők száma középfokú iskolában13

év

középfokúfelnőttoktatásban

résztvevők összesen

szakiskolaifelnőttoktatásban

résztvevők

szakközépiskolaifelnőttoktatásban

résztvevők

gimnáziumifelnőttoktatásban

résztvevők

fő fő % fő % fő %

2009 80 n.a n.a 80 100 n.a n.a

2010 112 n.a n.a 112 n.a n.a n.a

2011 n.a n.a n.a n.a n.a n.a n.a

2012 n.a. n.a. n.a. n.a. n.a. n.a. n.a.

c) közfoglalkoztatás

A munkanélküliek támogatási rendszere az elmúlt években jelentős mértékben átalakult. A változtatás célja, hogy olyan támogatási rendszer alakuljon ki, amely a munkanélküliekmielőbbi munkához jutását tekinti elsődlegesen fontosnak.

Azok a munkanélküliek, akik az álláskeresési ellátást kimerítették, aktív korúak ellátásáravaló jogosultság megállapítását kérhetik a Közös Önkormányzati Hivataltól. Ennekelbírálása a jegyző hatáskörébe tartozik. Amennyiben a fenti ellátásra jogosultságot szereznek, úgy – többek között életkorukalapján – foglalkoztatást helyettesítő támogatás, illetve rendszeres szociális segély állapítható meg részükre. A foglalkoztatást helyettesítő támogatásban részesülő személyeket az önkormányzatnak közfoglalkoztatás keretében kell alkalmazni.

A rendszeres szociális segélyben lévőknek nem kell a foglalkoztatást felajánlani.

A foglalkoztatást helyettesítő támogatásban részesülők a Veszprém Megyei Kormányhivatal Tapolcai Járási Hivatal Munkaügyi Központjával, a rendszeres szociálissegélyben részesülő személyek vonatkozásában az együttműködésre kijelölt szerv a Szociális és Egészségügyi Alapellátási Intézet.

A foglalkoztatást helyettesítő támogatásra jogosult személy az állami foglalkoztatási szervvel (munkaügyi központ) köteles együttműködni, ahol kéri az álláskeresőként történő nyilvántartásba vételét, és teljesíti az elhelyezkedése érdekében megkötött álláskeresési megállapodásban foglaltakat, illetőleg közfoglalkoztatásban vesz részt. Azokat a munkanélkülieket, akik az álláskeresési ellátásukat kimerítették és aktív korúakellátására, egyben foglalkoztatást helyettesítő támogatásra jogosultak, többségében az Önkormányzat, a Magyar Közút Kht., a Víziközmű Társulás, valamint egyes vállalkozások foglalkoztatják közfoglalkoztatás keretében.Ezeknek az embereknek évek óta nincs más munkalehetőségük, és nagy segítség számukra, hogy helyben dolgozhatnak.

Azok a foglalkoztatást helyettesítő támogatásban részesülők, akik közfoglalkoztatásban vesznek részt, munkabérben részesülnek, számukra a támogatás a munkavégzés idejealatt szünetel. Akik a munkaerőpiacon helyezkedtek el, azoknak az aktív korúak ellátására való jogosultságuk megszüntetésre kerül, amennyiben munkaszerződésük 90 napnál hosszabb időre szól. 90 napnál rövidebb idejű munkavégzés esetében a támogatás

13 Forrás: TEIR

23

folyósítása munkaviszonyuk időtartama alatt szünetel. Amennyiben a közfoglalkoztatásban, illetve az elsődleges munkaerőpiacon elhelyezkedő személyek munkaviszonyuk megszűnését követően álláskeresési ellátásra szereztek jogosultságot, úgy elsősorban azt kell kimeríteniük, utána kérhetik az aktív korúak ellátására való jogosultságuk megállapítását.

A foglalkoztatáshoz való hozzáférés esélyének mobilitási, információs és egyéb tényezői:

Tapolca város autóbusszal és vonattal könnyen megközelíthető. Veszprémbe (megyeközpont) óránként indul autóbusz, átlagos elérhetőségének ideje 40 perc.

A fiatalok foglalkoztatását és az oktatásból a munkaerőpiacra való átmenetet megkönnyítő programok szervezése, képzéshez, továbbképzéshez való hozzáférésük segítése csaknagyon kezdetleges formában valósult meg.

Munkaerő-piaci integrációt segítő szervezetek és szolgáltatások feltérképezése (pl. felnőttképzéshez és egyéb munkaerő-piaci szolgáltatásokhoz való hozzáférés, helyi foglalkoztatási programok) területén további intézkedések szükségesek.

Mélyszegénységben élők és romák települési önkormányzati saját fenntartású intézményekben történő foglalkoztatása csak szerény mértékben valósul meg.

Hátrányos megkülönböztetés a foglalkoztatás területén a városban nem tapasztalható.

3.3 Pénzbeli és természetbeni szociális ellátások, aktív korúak ellátása,munkanélküliséghez kapcsolódó támogatások

3.3.1. számú táblázat - Álláskeresési segélyben részesülők száma14

év15-64 év közöttilakónépesség

száma

segélyben részesülők fő

segélyben részesülők %

2008. I. negyedév

11 121

83

2008. II. negyedév 59

2008. III. negyedév 43

2008. VI. negyedév 88

2008. átlag - 68,25 0,65

2009. I. negyedév

11 089

115




2009. átlag 89

2010. I. negyedév

11 064

105




2011. átlag - 71,5

2011. I. negyedév

11 032

23



14 Forrás: TEIR, Nemzeti Munkaügyi Hivatal

24


2011. átlag - 13,00 1,1%2012. n.a n.a. n.a.

3.3.2. számú táblázat - Járadékra jogosultak száma15

évnyilvántartott álláskeresők

számaálláskeresési

járadékra jogosultakfő fő %

2008 650 n.a n.a

2009 878 n.a n.a

2010 781 n.a n.a

2011 594 n.a n.a

2012 n.a. n.a. n.a.

3.3.3. számú táblázat- Rendszeres szociális segélyben és foglalkoztatást helyettesítő támogatásban részesítettek száma16

év

rendszeresszociális

segélybenrészesülők

Foglalkoztatásthelyettesítő támogatás

(álláskeresésitámogatás)

Azoknak a száma,akik 30 nap

munkaviszonytnem tudtak igazolni

és az FHTjogosultságtól

elesett

Azoknak a száma,akiktől helyi

önkormányzatirendelet alapján

megvonták atámogatást

fő15-64

évesek%-ában

főmunkanélküliek %-

ában

2008 250 n.a 0

2009 182 n.a 0 0

2010 64 n.a 0 0

2011 80 127 0 0

2012 81 296 0 0

Szociálisellátásmegnevezése

2008. 2009. 2010. 2011. 2012.

Rendszeresszociális segély

250 fő 182 fő 64fő 80 fő 81 fő

Rendelkezésreállásitámogatás

_ 315 fő 395 fő _ _

Bérpótlójuttatás

_ _ - 225 fő _

Foglalkoztatásthelyettesítő támogatás

_ _ _ 127 fő 296 fő

Az elmúlt évek során jelentősen átalakult a támogatás rendszere, ezért a fenti két táblázatban foglaltuk össze Tapolca Város munkanélküliséghez kapcsolódó támogatásait.

15 Forrás: TEIR, Nemzeti Munkaügyi Hivatal16 Forrás: TEIR, Nemzeti Munkaügyi Hivatal, Helyi adatgyűjtés

25

A táblázatok adatai azt jelzik, hogy az adott településen a szociális segély és afoglalkoztatást helyettesítő támogatás, mint az aktív korúak támogatása milyen mértékben van jelen.

A foglalkoztatást helyettesítő támogatást csak álláskereső személy veheti igénybe.

Figyelembe kell venni, hogy 2011. január 1-jétől bérpótló juttatásra (BJP), illetve 2011. szeptember 1-jétől foglalkoztatást helyettesítő támogatásra (FHT) jogosult, aki korábban rendelkezésre állási támogatásban (RÁT) részesült, ám a jogosultságot évente felül kellvizsgálni. 2012-től csak annak folyósítható az ellátás, aki a jogosultság felülvizsgálatát megelőző évben legalább 30 nap munkaviszonyt tud igazolni közfoglalkoztatásban vagy a munkaerőpiacon. Amennyiben a feltételeknek nem tud eleget tenni, mert számára nem tudtak közfoglalkoztatás körébe tartozó munkát felajánlani, illetve a 30 nap munkavégzéstegyéb módon sem tudta teljesíteni, akkor a 30 nap számításánál az általa teljesítettközérdekű önkéntes tevékenység időtartamát is figyelembe kell venni.

A bérpótló juttatásban részesülő a munkaügyi szervezettel nyilvántartott álláskeresőként köteles együttműködni. Január elsejétől közfoglalkoztatásban csak a kirendeltség által közvetített álláskeresők, elsősorban bérpótló juttatásra jogosult személyek foglalkoztathatóak, akik a felajánlott munkalehetőséget az iskolai végzettség és szakképzettség figyelembevétele nélkül kötelesek elfogadni, emellett az önkormányzatrendeletben előírhatja jogosultsági feltételként, hogy a juttatásban részesülő a lakókörnyezetét tartsa rendben.

A BJP/FHT összege a mindenkori öregségi nyugdíjminimumhoz igazítva, több mint négyévig változatlanul 28.500 forint volt, majd ez lecsökkent 22.500 forintra.

Rendszeres szociális segélyt az az aktív korú személy kaphat az önkormányzattól, aki nemmunkavállaló, vagy egészségkárosodott, vagy támogatott álláskereső, vagyis olyan hátrányos munkaerő-piaci helyzetű, aktív korú személyek részére nyújtott támogatás, akik

nem rendelkeznek rendszeres, megélhetést biztosító jövedelemmel.(Forrás: önkormányzati adatgyűjtés)

3.4 Lakhatás, lakáshoz jutás, lakhatási szegregáció

E fejezetben a lakhatáshoz kapcsolódó területet elemezzük, kiemelve a bérlakás-állományt, a szociális lakhatást, az egyéb lakáscélra nem használt lakáscélú ingatlanokat,feltárva a településen fellelhető elégtelen lakhatási körülményeket, veszélyeztetett lakhatási helyzeteket és hajléktalanságot, illetve a lakhatást segítő támogatásokat. E mellett részletezzük a lakhatásra vonatkozó egyéb jellemzőket, elsősorban a szolgáltatásokhoz való hozzáférést.

26

a) bérlakás-állomány

3.4.1. számú táblázat - Lakásállomány17

év

összeslakásállomány

(db)

bérlakás állomány(db)

szociálislakásállomán

y (db)

egyéblakáscélra

használt nemlakáscélú

ingatlanok(db)

ebből

elégtelenlakhatási

körülményeke

t biztosítólakások száma

ebből elégtelen

lakhatásikörülményeket

biztosítólakások száma

ebből elégtel

en

lakhatási

körülményeke

tbiztosít

ólakáso

k

száma

ebből elégtelen

lakhatásikörülmén

yeket

biztosítólakások

száma

2008 6854 n.a 224 2 191 2 0 0

2009 6870 n.a 224 2 191 2 0 0

2010 6874 n.a 224 1 191 2 0 0

2011 6880 n.a 224 1 191 2 0 0

2012 n.a. n.a. 224 1 191 2 0 0

3.4.2. számú táblázat - Támogatásban részesülők18

év

lakásfenntartásitámogatásban

részesítettek száma

adósságcsökkentésitámogatásban

részesülők száma

2008 355 fő 0

2009 388 fő 0

2010 389 fő 0

2011 754 fő 0

2012 697 fő 0

A lakásfenntartási támogatás a szociálisan rászoruló háztartások részére a háztartás tagjaiáltal lakott lakás, vagy nem lakás céljára szolgáló helyiség fenntartásával kapcsolatosrendszeres kiadásaik viseléséhez nyújtott hozzájárulás. A jegyző a villanyáram-, a víz- és gázfogyasztás, a távhőszolgáltatás, a csatornahasználat és a szemétszállítás díjához, a lakbérhez vagy az albérleti díjhoz, a lakáscélú pénzintézeti kölcsön törlesztő részletéhez, a közös költséghez, illetve a tüzelőanyag költségeihez lakásfenntartási támogatást nyújt az Szt-ben meghatározott feltételek szerinti jogosultnak (a továbbiakban: normatívlakásfenntartási támogatás), vagy az adósságkezelési szolgáltatásban részesülő személynek.

17 Forrás: TEIR, KSH Tstar, Önkormányzati adatok18 Forrás: TEIR, Önkormányzati adatok

27

A lakásfenntartási támogatást elsősorban természetbeni szociális ellátás formájában, és a lakásfenntartással összefüggő azon rendszeres kiadásokhoz kell nyújtani, amelyek megfizetésének elmaradása a kérelmező lakhatását a legnagyobb mértékben veszélyezteti. A táblázatban ” kiugró” adatokat találunk a 2011. és a 2012. év vonatkozásában. Jelentősen megemelkedett a lakásfenntartási támogatásban részesítettek száma.

Normatív lakásfenntartási támogatásra jogosult az a személy, akinek a háztartásában azegy fogyasztási egységre jutó havi jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíjmindenkori legkisebb összegének 250%-át, és a háztartás tagjai egyikének sincs vagyona.Az egy fogyasztási egységre jutó havi jövedelem megegyezik a háztartásösszjövedelmének és a fogyasztási egységek összegének hányadosával.

Az adósságkezelési szolgáltatásban részesülő személy a szolgáltatás időtartama alatt lakásfenntartási támogatásra jogosult. Az e jogcímen lakásfenntartási támogatásbanrészesülő személy egyidejűleg normatív lakásfenntartási támogatásra nem jogosult. A támogatás összegének kiszámítására a normatív lakásfenntartási támogatásra vonatkozószabályokat kell alkalmazni. Azon személy esetében, akinél előrefizetős gáz- vagy áramfogyasztást mérő készülék működik, a lakásfenntartási támogatást vagy annak meghatározott részét természetben, a készülék működtetését lehetővé tévő formában kell nyújtani.

A normatív lakásfenntartási támogatás egy hónapra jutó összegea) a lakásfenntartás elismert havi költségének 30%-a, ha a jogosult háztartásában az egy

fogyasztási egységre jutó havi jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíjmindenkori legkisebb összegének 50%-át,

b) a lakásfenntartás elismert havi költségének és a támogatás mértékének (atovábbiakban: TM) szorzata, ha a jogosult háztartásában az egy fogyasztási egységrejutó havi jövedelem az a) pont szerinti mértéket meghaladja,

de nem lehet kevesebb, mint 2500 forint, azzal, hogy a támogatás összegét 100 forintrakerekítve kell meghatározni.

TM kiszámítása a következő módon történik:

TM = 0,3 -J - 0,5 NYM -------------------NYM

× 0,15,

ahol a J a jogosult háztartásában egy fogyasztási egységre jutó havi jövedelmet, az NYM pedig azöregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegét jelöli. A TM-et századra kerekítve kellmeghatározni.

A települési önkormányzat rendeletében a normatív lakásfenntartási támogatásra valójogosultság egyéb feltételeként előírhatja, hogy a kérelem benyújtója, illetve az ellátás jogosultja a lakókörnyezete rendezettségének biztosítására vonatkozó, a rendeletébenmegállapított feltételeket teljesítse. A lakókörnyezet rendezettségének biztosítása körébena kérelmező vagy jogosult által életvitelszerűen lakott lakás vagy ház és annak udvara, kertje, a kerítéssel kívül határos terület, járda tisztán tartása, az ingatlan állagának ésrendeltetésszerű használhatóságának, valamint higiénikus állapotának biztosítására irányuló kötelezettség írható elő. A rendeletben megállapított feltételek teljesítésére a kérelmezőt, illetve a jogosultat megfelelő, de legalább ötnapos határidő tűzésével a jegyzőnek - az elvégzendő tevékenységek konkrét megjelölésével - fel kell szólítania.

28

Amennyiben a kérelmező vagy a jogosult a feltételeknek felszólítás ellenére sem tesz eleget, a kérelmet el kell utasítani, vagy a megállapított támogatást meg kell szüntetni.

b) szociális lakhatás

A városban 191 szociális lakás áll a rászorulók rendelkezésére, ebből 2 lakás elégtelen lakhatási körülményeket biztosító lakás.

Egyéb lakáscélra használt nem lakáscélú ingatlanokról nincs adata az önkormányzatnak.

A lakhatást segítő támogatások közül lakásfenntartási támogatást biztosít az Önkormányzat.

Az eladósodottságról nincs adatunk.

Lakhatás egyéb jellemzői: külterületeken és nem lakóövezetben elhelyezkedő lakások, minőségi közszolgáltatásokhoz, közműszolgáltatásokhoz, közösségi közlekedéshez való hozzáférés a rászorulók részére elérhető.

3.5 Telepek, szegregátumok helyzete

Tapolca városban nincs telep, szegregátum.

3.6 Egészségügyi és szociális szolgáltatásokhoz való hozzáférés

Az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény előírja, hogy a települési önkormányzat az egészségügyi alapellátás körében gondoskodik:

a) a háziorvosi, házi gyermekorvosi ellátásról,b) a fogorvosi alapellátásról,c) az alapellátáshoz kapcsolódó ügyeleti ellátásról,d) a védőnői ellátásról, e) az iskola-egészségügyi ellátásról.

3.6.1. számú táblázat – Orvosi ellátás19

év

Felnőttek és gyermekek részére szervezett

háziorvosi szolgálatokszáma

Csak felnőttek részére szervezett háziorvosi ésfogorvosi szolgáltatások

száma

Házigyermekorvosok

által ellátottszolgálatok száma

2008 11 7+3 fő (fogorvos) 4

2009 11 7+3 fő (fogorvos) 4

2010 11 7+3 fő (fogorvos) 4

2011 11 7+3 fő (fogorvos) 4

2012 11 7+3 fő (fogorvos) 4

A települési önkormányzat a környezet- és település-egészségügyi feladatok körébengondoskodik

a) a köztisztasági és településtisztasági feladatok ellátásáról,b) biztosítja a rovarok és rágcsálók irtását,c) folyamatosan figyelemmel kíséri a település környezet-egészségügyi helyzetének

alakulását és ennek esetleges romlása esetén – lehetőségeihez képest – saját

19 Forrás: TEIR, Önkormányzati adatgyűjtés

29

hatáskörben intézkedik, vagy a hatáskörrel rendelkező és illetékes hatóságnál kezdeményezi a szükséges intézkedések meghozatalát,

d) együttműködik a lakosságra, közösségekre, családi, munkahelyi, iskolai színterekre irányuló egészségfejlesztési tevékenységekben, valamint támogatja és aktívankezdeményezi ezeket.

3.6.2. számú táblázat -Közgyógyellátási igazolvánnyal

rendelkezők száma20

évközgyógyellátási

igazolvánnyal rendelkezők száma

2008 383

2009 285

2010 390

2011 416

2012 n.a

A közgyógyellátás a szociálisan rászorult személy részére az egészségi állapotamegőrzéséhez és helyreállításához kapcsolódó kiadásainak csökkentése érdekében biztosított hozzájárulás. A közgyógyellátásban részesülők száma emelkedő tendenciát mutat.

Normatív jogcímen jogosult közgyógyellátásra az a személy, akinek esetében a havirendszeres gyógyító ellátásnak az egészségbiztosítási szerv által elismert térítési díja (atovábbiakban: rendszeres gyógyító ellátás költsége) az öregségi nyugdíj mindenkorilegkisebb összegének a 10%-át meghaladja, feltéve, hogy a családjában az egy főre jutó havi jövedelem nem éri el az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegét, egyedül élő esetén 150%-át.

A Szt. 50. § (1) és (2) bekezdésében foglaltakon kívül- méltányossági jogcímen - az aszociálisan rászorult személy is jogosult közgyógyellátásra, akinek esetében a településiönkormányzat rendeletében meghatározott feltételek fennállnak.

Az alanyi és a normatív közgyógyellátásra való jogosultságról a járási hivatal, améltányossági közgyógyellátásra való jogosultságról a jegyző dönt. Az alanyi közgyógyellátásra való jogosultságot két évre, a normatív és a méltányosságiközgyógyellátásra való jogosultságot egy évre állapítják meg.

Az önkormányzat a szociális törvényben meghatározott alanyi és normatív alapon történő megállapítás mellett a szociálisan rászorulóknak lehetőséget biztosít a méltányossági alapon való megállapításra is, melyet a helyi rendeletben így szabályoz:„(1) A jegyző kérelemre méltányosságból közgyógyellátásra való jogosultságot állapít meg annak a szociálisan rászorult személynek, akineka) a családjában az egy főre jutó havi nettó jövedelem nem haladja meg a mindenkori öregségi nyugdíj legkisebb összegének 150%-át, egyedül élő esetén 200%-át, és havi


30

rendszeres gyógyító ellátásának költsége eléri a mindenkori öregségi nyugdíj legkisebb összegének20%-át,b) a családjában az egy főre jutó nettó havi jövedelem meghaladja az a) pontban meghatározott mértéket, rendszeres gyógyító ellátásának költsége eléri, vagymeghaladja az a) pontban meghatározott mértéket és lakásfenntartásának elismertköltsége eléri, vagy meghaladja a család havi jövedelmének 25%-át.c) havi jövedelme nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebbösszegének 250%-át, és a kérelmező egyedül él, 70 év feletti, és havi rendszeres gyógyító ellátásának költsége eléri az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebbösszegének 25%-át.(2) A méltányossági alapon történő közgyógyellátásra való jogosultság megállapítása iránti kérelemhez mellékelni kella) a jövedelemnyilatkozatot, jövedelemigazolást,b) a havi rendszeres gyógyító ellátásokról szóló a kormányrendelet szerint kiállított háziorvosiigazolást, továbbác) a lakásfenntartás elismert költségének megállapításához szükséges, a lakás nagyságáthitelt érdemlő módon igazoló iratot, személyes nyilatkozatot, albérlet esetén az albérleti szerződést.”

3.6.3. számú táblázat –Ápolási díjban részesítettek száma21

évápolási díjban részesítettek

száma

2008 84 fő

2009 79 fő

2010 90 fő

2011 93 fő

2012 107 fő

Az ápolási díj a tartósan gondozásra szoruló személy otthoni ápolását ellátó nagykorúhozzátartozó részére biztosított anyagi hozzájárulás. Különösen magas 2012-ben azápolási díjat igénybe vevők száma, ami feltételezhető, hogy összefüggésben lehet az idős, gondozásra szoruló emberek magas számával.Ápolási díjra jogosult - a jegyes kivételével - a hozzátartozó, ha állandó és tartósgondozásra szorulóa) súlyosan fogyatékos, vagyb) tartósan beteg 18 év alattiszemély gondozását, ápolását végzi.

Az ápolási díjat – az Szt. 43/B. § (1) bekezdésében foglaltak kivételével - az ápolást végző személy lakóhelye szerint illetékes járási hivatal állapítja meg.

A települési önkormányzat képviselő-testülete az önkormányzat rendeletében meghatározott feltételek fennállása esetén - ápolási díjat állapíthat meg annak ahozzátartozónak, aki 18. életévét betöltött tartósan beteg személy ápolását, gondozásátvégzi. A jogosultság megállapítása szempontjából figyelembe vehető egy főre számított havi családi jövedelemhatárt úgy kell szabályozni, hogy az önkormányzat rendelete az


31

öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegénél, egyedülálló esetén annak 150%-ánálalacsonyabb jövedelmi jogosultsági feltételt nem írhat elő. (43/B. § (1) bekezdés) - méltányossági alapon történő megállapítás.

Prevenciós és szűrőprogramokhoz pl. népegészségügyi, kora gyermekkori kötelező szűrésekhez való hozzáférés lehetősége a településen igénybe vehető.

Fejlesztő és rehabilitációs ellátást Tapolcán, vagy a közeli városokban, Keszthelyen, Hévízen, illetve Veszprémben vehetik igénybe a rászorulók.

Közétkeztetést a Tapolcai Diák és Közétkeztető Szolgáltató Kft. útján biztosítja az önkormányzat. Az egészséges táplálkozás szempontjait igyekszik a szolgáltató figyelembevenni.

A Városi Rendezvénycsarnok, az iskolák tornatermei, a sportpályák, kiépített kerékpárútstb. a sportprogramokhoz való hozzáférés széleskörű lehetőségét kínálják.

Személyes gondoskodást nyújtó szociális szolgáltatásokhoz való hozzáférés biztosított avárosban.

Hátrányos megkülönböztetés, az egyenlő bánásmód követelményének megsértése a szolgáltatások nyújtásakor nem ismert. Szükség esetén pozitív diszkriminációval él azönkormányzat.

3.7 Közösségi viszonyok, helyi közélet bemutatása

Az önkormányzat és a civil szervezetek között az együttműködés jónak mondható, a civil szervezetek feladatok vállalásával, véleményezéssel segítik az önkormányzat munkáját, azönkormányzat pedig – lehetőségéhez mérten – anyagi támogatást biztosít számukra feladataik ellátásához, működésükhöz.

Az önkormányzat tulajdonát képező Tamási Áron Művelődési Központ Tapolca Város Önkormányzati Kulturális Intézménye, a kulturális és a közösségi élet egyik központja, aKDOP-3.1.1/B-2f-2010-0002 ”A tapolcai belváros értékmegőrző rehabilitációja” pályázat keretében kívül-belül megújult. A Wass Albert Könyvtár és Múzeum, szintén apályázatnak köszönhetően, korszerű környezetben fogadhatja szeptembertől az olvasókat és érdeklődőket. A városban a közösségi együttélés pozitívnak mondható, etnikai konfliktusok nincsenek.

A közérdekű önkéntes tevékenységről szóló 2005. évi LXXXVIII. törvény megjelenése is elismerte azt, hogy fontossá vált az önkéntes munka a szociálisan hátrányos helyzetű emberek segítésére. Önkéntes tevékenység a társadalom tagjainak szolidaritásán alapuló,az állampolgárok öntevékenységét kifejező, a személyeknek és közösségeiknek más vagy mások javára ellenszolgáltatás nélkül végzett munka.

Annak érdekében, hogy e jelentős társadalmi erőforrás a közcélok elérése érdekében is mind hatékonyabban mozgósíthatóvá váljon, szabályozott keretek között meg kellteremteni intézményeinknél ennek lehetőségét.

32

Önkéntes segítő az a magánszemély, aki személyes munkavégzéssel ellenszolgáltatás nélkül segíti a törvényben felsorolt szervezeteket és intézmények munkáját, jogszabályikeretek között.

Fogadó szervezet lehet a jogszabályban meghatározottak szerint:a) a helyi önkormányzat, a helyi önkormányzatok társulása, az általa biztosított

közszolgáltatások és katasztrófavédelmi feladatai körében;b) a nemzetiségi önkormányzat a jogszabályban meghatározott közfeladatai

körében;c) a költségvetési szerv az alaptevékenysége körében;d) a magyarországi székhelyű civil szervezet, közhasznú szervezet a közhasznú és

a működésével összefüggő tevékenysége körében; e) a magyarországi székhelyű egyházi jogi személy a hitéleti, a közcélú és a

működésével összefüggő tevékenysége körében; f) a jogszabályban meghatározott közszolgáltatásai, vagy e közszolgáltatásokhoz

kapcsolódóan a közszolgáltatásait igénybevevőknek nyújtott többletszolgáltatások körében a magyarországi székhelyű, illetve magyar hatóság által kiadott működési engedéllyel rendelkező, jogképes

fa) szociális, gyermekjóléti, gyermekvédelmi szolgáltató, illetve intézmény,fb) egészségügyi szolgáltató,fc) közoktatási intézmény,fd) felsőoktatási intézmény, fe) muzeális intézmény,ff) nyilvános könyvtár,fg) közlevéltár,fh) nyilvános magánlevéltár,fi) közművelődési intézmény;

g) a nem jogképes fogadó intézmény fenntartója a fogadó intézményjogszabályban meghatározott közszolgáltatásai, vagy e közszolgáltatásokhozkapcsolódóan a fogadó intézmény közszolgáltatásait igénybevevőknek nyújtott többletszolgáltatások körében.

Nem minősül ellenszolgáltatásnak az önkéntes segítői tevékenység folytatásához szükséges igazolt költségek viselése illetve megtérítése.Az önkéntes és az őt alkalmazó szervezet közti viszonyra vonatkozó egyik fontos rendelkezés, hogy a fogadó intézmény az önkéntest, valamint hozzátartozóit juttatásbannem részesítheti.

Az önkéntes elláthat minden olyan tevékenységet,- amelyre vonatkozóan megfelel a jogszabályokban meghatározott képesítési,

egészségügyi, nyilvántartásba vételi és egyéb feltételeknek, valamint- amelynek ellátását törvény, kormányrendelet vagy miniszteri rendelet (a

továbbiakban együtt: jogszabály) nem köti meghatározott jogviszonyhoz, illetveamelynek önkéntessel történő ellátását jogszabály nem zárja ki.

Tapolca városban a Magyar Vöröskereszt Veszprém Megyei Szervezete az önkéntesmunka szervezésére, koordinálására irodát nyitott, így is segítve e társadalmilag hasznostevékenységet, továbbá a Szociális és Egészségügyi Alapellátási Intézet is részt vesz azönkéntes munka szervezésében és lebonyolításában.

33

3.8 A roma nemzetiségi önkormányzat célcsoportokkal kapcsolatos esélyegyenlőségi tevékenysége, partnersége a települési önkormányzattal

Tapolca Városban Roma Nemzetiségi Önkormányzat működik, jó partneri kapcsolatban a települési önkormányzattal.

3.9 Következtetések: problémák beazonosítása, fejlesztési lehetőségek meghatározása.

A mélyszegénységben élők és a romák helyzete, esélyegyenlősége vizsgálata során településünkön

beazonosított problémák fejlesztési lehetőségek

Nincs adat a mélyszegénységben élő és roma emberek munkanélküliségiarányáról (a saját fenntartásúintézményekben).

Adatgyűjtés a személyes adatok védelméről és a közérdekű adatok nyilvánosságáról szóló 1992. évi LXIII.törvénynek megfelelően. Adatgyűjtés forrásai: NRÖ, helyi roma érdekképviseleti/civil szervezet.

Alacsony a roma és mélyszegénységbenélő munkavállalók aránya az önkormányzatnál és az önkormányzatáltal fenntartott intézményekben.

Roma és mélyszegénységben élő emberek minél magasabb arányú foglalkoztatásaaz önkormányzatnál és az önkormányzatáltal fenntartott intézményekben.Adatgyűjtés (képzettségi mutatók) a célcsoport körében.Képzési programok működtetése (pl.: digitális kompetenciafejlesztés).

Nem minden munkanélküliregisztráltatja magát a NemzetiMunkaügyi Hivatalnál.

Tájékoztatás, információk elérhetővé tétele a munkanélkülieknek adhatótámogatásokról. A megtartott fórumokonadatgyűjtés (a nem regisztrált munkanélküliek elérése érdekében).A nem regisztrált munkanélküliekMunkaügyi Központba való bejutásánakbiztosítása.

Magas a munkanélküliségi ráta , azországos átlaghoz képest, ami avalóságban még nagyobb lehet (lásdfentebb), illetve az adatok alapján a 180napnál régebben regisztráltak aránya ismagas (pl.: 42%).

1. helyi mikro-, kis-, és középvállal-kozások támogatása a foglalkoz-tatottság növelése céljából (ilyen célúönkormányzati rendelet megalkotása)

2. alternatív jövedelemszerzési lehetősé-gek bizto

8. napirend: Ügyiratszám: 1/628/2013. - tapolca · 2015. 2. 19. · 8. napirend: Ügyiratszám:...

Documents