2015. a köznevelési - ame.huame.hu/wp-content/uploads/2015/01/a-köznevelési-törvény... ·...

2015.

A köznevelési törvény aktuális változásai

Kozák András köznevelési szakértő

1

A 2014/2015. tanévben a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény (a

továbbiakban: Nkt.) több alkalommal módosult. Írásunkban a 2015. évi központi költségvetést

megalapozó 2014. december 30-án hatályba lépett és a tanügyi igazgatás, valamint a

köznevelési intézményekben történő foglalkoztatás normalizálása tekintetében releváns 2015.

január 1-jén hatályba lépett törvénymódosításokat tekintjük át a szabályozási háttér és az

intézmények életében betöltött szerepük vonatkozásában.

1. 2014. évi CXCIX. törvény Magyarország 2015. évi központi költségvetésének

megalapozásáról

A 2015. évi költségvetési évhez kapcsolódóan 2014. december 30-án lépett hatályba a

Magyar Közlöny 2014. évi 184. számában kihirdetett, Magyarország 2015. évi központi

költségvetésének megalapozásáról szóló 2014. évi CXCIX. törvény, melynek 85. alcíme

(371-375. §) az Nkt. több, valamennyi köznevelési intézményre kiterjedő finanszírozási

tárgyú foglalkoztatási normáit módosította. A módosító jogszabályhoz fűzött miniszteri

indokolás a törvénymódosítást azzal indokolta, hogy a közszférában az illetménynövelésről a

mindenkori költségvetési peremfeltételek között lehet csak dönteni, így szükségessé vált a

minimálbér változásához igazodó korábbi – a pedagógus előmeneteli rendszer lényegi elemét

képező – illetményrendszer fix alapilletményre építése, mely biztosítja a pedagógus

illetménytáblának és a pótlékalapnak a jelenlegi minimálbér szintjén való rögzítését azzal,

hogy az illetményalapot a mindenkori központi költségvetési törvényben meghatározott

vetítési alap meghatározott százalékos mértékében határozza meg.

Az Nkt. 65. § (2) bekezdésének – a korábban kihirdetettől eltérő szöveggel történő hatályba

léptetés jogtechnikai metódusát követő – korrekciója értelmében az Nkt. 95. § (3b)

bekezdése alapján 2017. szeptember 1-jén alkalmazásra kerülő rendelkezése szerint az

illetményalap nem a mindenkori legkisebb munkabér összegéhez, hanem a központi

költségvetésről szóló törvényben meghatározott vetítési alaphoz igazodik.

A törvény szóhangzatát idézve, az illetményalap a központi költségvetésről szóló törvényben

meghatározott vetítési alap

a) középfokú végzettség esetén százhúsz százaléka,

b) alapfokozat esetén száznyolcvan százaléka,

c) mesterfokozat esetén kétszáz százaléka.

Megelőző jogállapot:

94. § (4) Felhatalmazás kap a

Kormány, hogy

…

v) 2014. szeptember 1. és 2017.

augusztus 31. között az egyes

tanévekre vonatkozóan az

illetményalapnak a teljes munkaidőre

megállapított kötelező legkisebb

alapbér (minimálbér) havi

összegének százalékában

meghatározott tanévenkénti mértékét

…

rendeletben állapítsa meg.

2014. december 30-tól hatályos állapot:


Kormány, hogy

…

v) 2014. szeptember 1. és 2017.

augusztus 31. között az egyes

tanévekre vonatkozóan az

illetményalapnak a mindenkori

költségvetési törvényben rögzített

vetítési alap százalékában

meghatározott tanévenkénti

mértékét

…


2

Miután Magyarország gazdasági potenciálját meghatározó jövedelemtermelő képességéhez

igazodóan összhangban a pedagógus életpályamodellel az illetményrendszer felmenő

szisztéma szerint kerül bevezetésre, az Nkt. 65. § (2) bekezdésében meghatározott generális

szabály szerepét – hatályba lépéséig – részletszabályok helyettesítik. Részletszabályozó

szerepét tölti be a felhatalmazó klauzula alapján [Nkt. 94. § (4) bek. v) pontja] a Kormány

rendeletalkotása, melynek értelmében a Kormány rendeletben állapítja meg a 2014.

szeptember 1. és 2017. augusztus 31. közötti időszakra az egyes tanévekre vonatkozóan az

illetményalapnak a mindenkori költségvetési törvényben rögzített vetítési alap százalékában

meghatározott tanévenkénti mértékét. Erről a pedagógusok előmeneteli rendszeréről és a

közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény köznevelési intézményekben

történő végrehajtásáról szóló 326/2013. (VIII. 30.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Épr.) 35.

§-a rendelkezik:

2015. január 1. és 2015. augusztus 31. között az illetményalap a központi költségvetésről

szóló törvényben meghatározott vetítési alap

a) 118,9 százaléka középfokú végzettség esetén,

b) 163,3 százaléka alapfokozat esetén,

c) 179,6 százaléka mesterfokozat esetén.

2015. szeptember 1. és 2016. augusztus 31. között az illetményalap a központi

költségvetésről szóló törvényben meghatározott vetítési alap




2016. szeptember 1. és 2017. augusztus 31. között az illetményalap a központi

költségvetésről szóló törvényben meghatározott vetítési alap




A 2014/2015. tanév január-augusztus és a 2015/2016. tanév szeptember-december közötti

időszaka vonatkozásában az illetményalap számítási alapja a Magyarország központi

költségvetéséről szóló 2014. évi C. törvény 61. §-a értelmében a 2015. évi naptári évben


97. § (20a) 2013. szeptember 1. és

2014. augusztus 31. között az

illetményalap a teljes munkaidőre

megállapított kötelező legkisebb

alapbér (minimálbér) havi

összegének

a) 118,5 százaléka középfokú

végzettség esetén,

b) 157,8 százaléka alapfokozat

esetén,

c) 172,9 százaléka mesterfokozat

esetén.


97. § (20a) 2015. január 1. és

2015. augusztus 31. között az

illetményalap a központi

költségvetésről szóló törvényben

meghatározott vetítési alap

a) 118,9 százaléka középfokú

végzettség esetén,

b) 163,3 százaléka alapfokozat

esetén,

c) 179,6 százaléka mesterfokozat

esetén.

3

101 500 Ft (mely megegyezik a 2014. évre megállapított legkisebb kötelező munkabér

összegével).

Az Nkt. 97. §-ának módosított (20a) bekezdése értelmében a 2015. naptári év 2014/2015.

tanévre eső hónapjaiban a pedagógus illetményalap az egyes végzettségi szintekhez igazítva a

következők szerint alakul:

végzettség vetítési alap százalékos arány illetményalap bruttó

összege

középfokú végzettség 101 500 Ft 118,9 % 120 684 Ft

alapfokozat (főiskolai

végzettség)

101 500 Ft 163,3 % 165 750 Ft

mesterfokozat

(egyetemi végzettség)

101 500 Ft 179,6 % 182 294 Ft

Az egyes pedagógus fizetési fokozatokhoz tartozó garantált illetmény kiszámításának alapjául

a fenti táblázat ’illetményalap bruttó összege’ oszlopában szereplő összegek szolgálnak alapul

az Nkt. – egyébként nem módosított – 7. melléklete szerint.


88. § (4) A költségvetési

hozzájárulás összege fedezi a

nevelési-oktatási intézmény és a

pedagógiai szakszolgálat ellátásához

szükséges pedagógusok és a nevelő-

oktató munkát közvetlenül segítő

alkalmazottak illetményét,

munkabérét és ezek járulékait. A

pedagógiai szakszolgálat keretében

biztosított ellátás időkereteit külön

jogszabály állapítja meg. Nem állami

fenntartású szakképző iskola

esetében a költségvetési hozzájárulás

igénybevételének feltétele, hogy a

fenntartó szakképzési megállapodást

kössön a kormányhivatallal.


88. § (4) A központi költségvetés

a 2. § (3) bekezdés b) pont ba) és

bb) alpontja szerinti fenntartók

számára az állami fenntartású

nevelési-oktatási intézményben és

pedagógiai szakszolgálati

intézményben pedagógus

munkakörben alkalmazottak

elismert létszáma, valamint a

nevelő-oktató munkát közvetlenül

segítők jogszabály szerint

finanszírozott létszáma alapján

átlagbér alapú költségvetési

hozzájárulást biztosít a köznevelési

feladat ellátásához szükséges

pedagógusok és a nevelő-oktató

munkát közvetlenül segítő

alkalmazottak illetménye,

munkabére és ezek járulékai

kifizetéséhez. A 2. § (3) bekezdés b)

pont bc) és bd) alpontja szerinti

fenntartók esetében a hozzájárulás

mértékét a központi költségvetésről

szóló törvény állapítja meg.

(5) A pedagógiai szakszolgálat

keretében biztosított ellátás

időkereteit jogszabály állapítja meg.

(6) A nem állami fenntartású

szakképző iskola esetében a

költségvetési hozzájárulás

igénybevételének feltétele, hogy a

fenntartó szakképzési megállapodást

kössön a kormányhivatallal.

4

A köznevelés nemzeti közszolgálati feladat, melyet törvényben meghatározottak szerint – az

óvodai nevelés kivételével – az állam köteles ellátni. Ez azonban nem zárja ki azt, hogy az

intézményalapítás pluralizmusának elve alapján a feladatellátási kötelezettség címzettjén

kívül más is tartson fenn óvodát, iskolát, kollégiumot stb. Ebben az esetben azonban az állam,

mint a köznevelési intézményrendszer működtetője köteles ehhez anyagi dotációt biztosítani,

melynek mértékét törvény határozza meg. Az Nkt. 88. §-ának módosított (4) bekezdése

biztosítja, hogy amennyiben a köznevelési intézményt a nemzetiségi önkormányzat vagy

egyházi jogi személy tartja fenn, az állam átlagbér alapú költségvetési hozzájárulást

biztosít a köznevelési feladat ellátásához szükséges pedagógusok és a nevelő-oktató

munkát közvetlenül segítő alkalmazottak illetménye, munkabére és ezek járulékai

kifizetéséhez, melynek számítási alapja az állami fenntartású nevelési-oktatási intézményben

és pedagógiai szakszolgálati intézményben pedagógus munkakörben alkalmazottak elismert

létszáma, valamint a nevelő-oktató munkát közvetlenül segítők jogszabály szerint

finanszírozott létszáma. Ha a köznevelési intézményt vallási tevékenységet végző

szervezet vagy magánfenntartó tartja fenn, a hozzájárulás mértékét a központi

költségvetésről szóló törvény állapítja meg.

A Magyarország központi költségvetéséről szóló 2014. évi C. törvény 42. § (1)

bekezdésének a) pontja értelmében a nevelési-oktatási, valamint pedagógiai szakszolgálati

intézményt fenntartó nemzetiségi önkormányzat, az egyházi és magán köznevelési intézmény

fenntartója részére az általuk fenntartott nevelési-oktatási intézményben, továbbá pedagógiai

szakszolgálati intézményben pedagógus és nevelő-oktató munkát közvetlenül segítő

munkakörben foglalkoztatottak után járó átlagbéralapú támogatás mértékét az egyházi jogi

személyek, a nemzetiségi önkormányzatok és a magán köznevelési intézmények fenntartói

köznevelési feladatainak és a bevett egyházak hit- és erkölcstan oktatás után járó támogatása

címet viselő 8. mellékletben határozta meg a jogalkotó.

Az átlagbér alapú támogatás meghatározása intézménytípusonként történik, és összege fedezi

a nevelési-oktatási intézményekben, valamint a pedagógiai szakszolgálatokban dolgozó

pedagógusok és a nevelő- és oktatómunkát közvetlenül segítő alkalmazottak illetményét,

munkabérét és ezek járulékait számított átlagbér formájában. Az átlagbér alapú támogatásnál

a vezető pedagógusok és beosztott pedagógusok létszámát az állami intézményfenntartó

központ által fenntartott nevelési-oktatási intézmények tanulólétszámához viszonyított

tényleges pedagóguslétszám alapján, a nevelő- és oktatómunkát közvetlenül segítők létszámát

az Épr. 4. mellékletében szereplők szerint a tanulólétszám függvényében

intézménytípusonként határozzák meg.

Az Nkt. módosítása révén a 88. § új (5) és (6) bekezdésekkel egészült ki, melyek keretében

konkretizálásra került, hogy a pedagógiai szakszolgálat keretében biztosított ellátás

időkereteit jogszabály állapítja meg, továbbá törvényi szintű deklarációt nyert az a szabály,

melynek értelmében a nem állami fenntartású szakképző iskola esetében a költségvetési

hozzájárulás igénybevételének feltétele, hogy a fenntartó szakképzési megállapodást

kössön az illetékes kormányhivatallal.

A szakképzési megállapodás részletszabályait a Kormány rendeletben határozza meg.

5

A módosító jogszabály miniszteri indokolása az új finanszírozási szisztéma szükségességét

azzal támasztotta alá, hogy bár a köznevelési törvény eddig garantálta minden fenntartó

számára a pedagógusok és a nevelő-, oktató munkát közvetlenül segítő foglalkoztatottak

béréhez és járulékaihoz szükséges állami hozzájárulást, a vállalkozások és az alapítványok

esetében (magánfenntartók) indokolt e garancia oldása, tekintettel arra, hogy e körtől

elvárható a nagyobb szerepvállalás a feladat finanszírozásában, hiszen széles körben

lehetőségük van tandíjak, térítési díjak megállapítására, ezért célszerű, hogy a mindenkori

költségvetés teherbírása függvényében járuljon hozzá az állam a magánintézmények

fenntartóinak köznevelési feladatellátásához.

2. 2014. évi LXXII. törvény a büntetések, az intézkedések, egyes kényszerintézkedések és a

szabálysértési elzárás végrehajtásáról szóló 2013. évi CCXL. törvény és ehhez

kapcsolódóan más törvények módosításáról

Az Nkt. 96. § (1) bekezdése az átmeneti rendelkezések első passzusaként szól a köznevelés

ágazati kerettörvénye személyi hatályának nem köznevelési intézményekre történő

kiterjesztéséről. Ennek értelmében – a törvény által nevesített – nem köznevelési

intézményekben a gyermek nevelése-gondozása céljából létesített pedagógus-munkakör

esetén az ágazati kerettörvény rendelkezései szerint lehet az Nkt. szerinti juttatásokat,

kedvezményeket alkalmazni.

Ezen intézmények köre:

egészségügyi intézmény,


96. § (1) A nem köznevelési

intézményben a gyermek nevelése-

gondozása céljából létesített

pedagógus-munkakör esetén az

ágazati törvény rendelkezései szerint

lehet az e törvény szerinti

juttatásokat, kedvezményeket

alkalmazni. Az egészségügyi

intézmény, gyermekgyógyüdülő,

büntetés-végrehajtási intézmény,

javítóintézet szakmailag önálló

nevelési-oktatási intézményegység

létesítésével vagy a nevelési-oktatási

intézménnyel létesített megállapodás

alapján részt vehet a nevelés-oktatás

feladataiban. A nevelő-oktató munka

a körülményekhez igazodó egyéni

fejlesztési és pedagógiai program,

valamint egyedi munkarend szerint

folyik, a tanév rendjére vonatkozó

előírásokat nem kell figyelembe

venni.

2015. január 1-től hatályos állapot:

96. § (1) A nem köznevelési

intézményben a gyermek nevelése-

gondozása céljából létesített

pedagógus-munkakör esetén az

ágazati törvény rendelkezései szerint

lehet az e törvény szerinti

juttatásokat, kedvezményeket

alkalmazni. Az egészségügyi

intézmény, gyermekgyógyüdülő,

büntetés-végrehajtási intézet,

javítóintézet szakmailag önálló

nevelési-oktatási intézményegység

létesítésével vagy a nevelési-oktatási

intézménnyel létesített megállapodás

alapján részt vehet a nevelés-oktatás

feladataiban. A nevelő-oktató

munka a körülményekhez igazodó

egyéni fejlesztési és pedagógiai

program, valamint egyedi

munkarend szerint folyik, a tanév

rendjére vonatkozó előírásokat nem

kell figyelembe venni.

6

gyermekgyógyüdülő,

büntetés-végrehajtási intézet,

javítóintézet.

Nevezett intézmények szakmailag önálló nevelési-oktatási intézményegység létesítésével

vagy nevelési-oktatási intézménnyel létesített megállapodás alapján vehetnek részt a nevelés-

oktatás feladataiban.

A Magyar Közlöny 2014/160. számában 2014. november 25-én kihirdetett, a büntetések, az

intézkedések, egyes kényszerintézkedések és a szabálysértési elzárás végrehajtásáról szóló

2013. évi CCXL. törvény és ehhez kapcsolódóan más törvények módosításáról szóló 2014.

évi LXXII. törvény 74. §-a az Nkt. által nevesített nem köznevelési intézmények körét érinti

egy jogtechnikai jellegű pontosítással, melynek értelmében az előzőekben idézett szabály

normaszövegében a büntetés-végrehajtási intézmény helyett büntetés-végrehatási intézetet

említ.

3. 2014. évi CV. törvény a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény

módosításáról

A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény módosításáról szóló 2014. CV.

törvény nagy számban tartalmaz olyan jogtechnikai jellegű korrekciókat, melyek

szövegpontosítással a jogrendszer koherenciáját erősítik az egységes jogértelmezés jogállami

garanciáját szolgálva. E körbe tartozik az Nkt. értelmező klauzulájának [4. §] alapfeladatokról

szóló 1. pontjának p) alpontja, ahol – az Nkt. 15. § (4) bekezdésében foglaltakkal egységben –


4. § E törvény alkalmazásában

1. alapfeladat: a köznevelési

intézmény alapító okiratában, szakmai

alapdokumentumában foglalt

köznevelési feladat, amely

…

p) fejlesztő nevelés, fejlesztő nevelés-

oktatás,

…

lehet,

15. § (4) A fejlesztő nevelés-

oktatásban a tanuló annak a tanítási

évnek az utolsó napjáig köteles részt

venni, amelyben betölti a tizenhatodik

életévét és annak a tanítási évnek az

utolsó napjáig vehet részt, amelyben

betölti a huszonharmadik életévét. A

fejlesztő nevelésben, fejlesztő nevelés-

oktatásban a tanulókat a sajátos nevelési

igényük, fejlettségük és életkoruk

alapján osztják be fejlesztő csoportokba.







…

p) fejlesztő nevelés-oktatás,

…

lehet,

15. § (4) A fejlesztő nevelés-

oktatásban a tanuló annak a tanítási

évnek az utolsó napjáig köteles részt

venni, amelyben betölti a tizenhatodik

életévét és annak a tanítási évnek az

utolsó napjáig vehet részt, amelyben

betölti a huszonharmadik életévét. A

fejlesztő nevelés-oktatásban a tanulókat

a sajátos nevelési igényük, fejlettségük

és életkoruk alapján osztják be fejlesztő

csoportokba.

7

a fejlesztő nevelés, fejlesztő nevelés-oktatás terminus helyébe fejlesztő nevelés-oktatás

kifejezés lépett. A szövegpontosításra – a miniszteri indokolás szerint – azért volt szükség,

mert a fejlesztő nevelés olyan pedagógiai szakszolgálati feladat, amely egy másik alapfeladat

részeként már megjelenik, tehát vonatkozó jogszabályhelyeken elegendő a fejlesztő nevelés-

oktatást feltüntetni.







…

s) azoknak a sajátos nevelési

igényű gyermekeknek, tanulóknak az

óvodai, iskolai, kollégiumi ellátása,

akik a többi gyermekkel, tanulóval

nem foglalkoztathatók együtt,

…

lehet,

4. § 25. sajátos nevelési igényű

gyermek, tanuló: az a különleges

bánásmódot igénylő gyermek, tanuló,

aki a szakértői bizottság szakértői

véleménye alapján mozgásszervi,

érzékszervi, értelmi vagy

beszédfogyatékos, több fogyatékosság

együttes előfordulása esetén halmozottan

fogyatékos, autizmus spektrum zavarral

vagy egyéb pszichés fejlődési zavarral

(súlyos tanulási, figyelem- vagy

magatartásszabályozási zavarral) küzd,

16. § (3) Az állami fenntartású és az

állami feladatellátásban részt vevő

alapfokú művészeti iskolában heti hat

tanórai foglalkozás biztosított térítési díj

ellenében a főtárgy gyakorlatának és

elméletének elsajátításához, valamint

tanévenkénti egy meghallgatás és egy

művészi előadás, továbbá e

szolgáltatások körében az iskola

létesítményeinek, felszereléseinek

használata. Minden esetben ingyenes a

halmozottan hátrányos helyzetű, a

hátrányos helyzetű tanuló, a testi,

érzékszervi, középsúlyos és enyhe

értelmi fogyatékos, továbbá az autista

tanuló részére az első alapfokú

művészetoktatásban való részvétel.







…

s) azoknak a sajátos nevelési

igényű gyermekeknek, tanulóknak

az óvodai nevelése, iskolai nevelése-

oktatása, kollégiumi ellátása, akik az

e célra létrehozott gyógypedagógiai,

konduktív pedagógiai nevelési-

oktatási intézményben, óvodai

csoportban, iskolai osztályban,

kollégiumi csoportban

eredményesebben

foglalkoztathatóak,

…

lehet,

4. § 25. sajátos nevelési igényű

gyermek, tanuló: az a különleges

bánásmódot igénylő gyermek,

tanuló, aki a szakértői bizottság

szakértői véleménye alapján

mozgásszervi, érzékszervi (látási,

hallási), értelmi vagy

beszédfogyatékos, több

fogyatékosság együttes előfordulása

esetén halmozottan fogyatékos,

autizmus spektrum zavarral vagy

egyéb pszichés fejlődési zavarral

(súlyos tanulási, figyelem- vagy

magatartásszabályozási zavarral)

küzd,

16. § (3) Az állami fenntartású és

az állami feladatellátásban részt

vevő alapfokú művészeti iskolában

heti hat tanórai foglalkozás

biztosított térítési díj ellenében a

főtárgy gyakorlatának és

elméletének elsajátításához,

valamint tanévenkénti egy

meghallgatás és egy művészi

előadás, továbbá e szolgáltatások

körében az iskola létesítményeinek,

felszereléseinek használata.

8

A sajátos nevelési igényű tanulók szegregált, gyógypedagógiai nevelési-oktatási

intézményben történő nevelése-oktatása az ágazati kerettörvény alapfeladati listájában új,

szakmailag korrektebb definíciót nyert [Nkt. 4. § 1. pont s) alpontja], melynek értelmében

az e célcsoportba tartozó, a többségi gyermekekkel, tanulókkal együtt nem foglalkoztatható

sajátos nevelési igényű gyermekek, tanulók gyógypedagógiai ellátása az óvodai nevelés, az

iskolai nevelés-oktatás és a kollégiumi ellátás területére kiterjedően az e célra létrehozott

gyógypedagógiai valamint – a központi idegrendszeri sérültek specifikus ellátását végző –

konduktív pedagógiai nevelési-oktatási intézményekben történik, amennyiben a szakértői

vélemény alapján e gyermekek, tanulók ezen oktatásszervezési szisztémában

eredményesebben foglalkoztathatók illetve fejleszthetők.

Mindez természetesen nem érinti az Nkt. 4. § 1. pontjának r) alpontjában szereplő integrált

SNI-fejlesztést mint alapfeladatot, mely a többi gyermekkel, tanulóval együtt nevelhető,

oktatható sajátos nevelési igényű gyermekek, tanulók óvodai nevelését és iskolai nevelését-

oktatását foglalja magába.

A sajátos nevelési igényű tanulók meghatározása [Nkt. 4. § 25. pont] is változott, azzal a

technikai jellegű disztinkcióval, hogy az érzékszervi fogyatékosság pontosításra került a

’látási, hallási’ kiegészítéssel. Az érzékszervi fogyatékosság megjelölés tehát a törvény

vonatkozásában vagyis jogértelmezési aspektusban közvetlenül csak a hallószerv vagy a

látószerv károsodására utal, és nem foglalja magába – a kiterjesztő értelmű szaktudományos

állásponttal szemben – a lelki és a cselekvésbeli tulajdonságok módosulását, valamint azokat


47. § (7) Az enyhe értelmi

fogyatékos, beszédfogyatékos vagy

pszichés fejlődési zavarral küzdő

sajátos nevelési igényű tanulót két

gyermekként, a mozgásszervi,

érzékszervi, középsúlyos értelmi

fogyatékos, autizmus spektrum

zavarral küzdő vagy halmozottan

fogyatékos gyermeket, tanulót három

gyermekként kell figyelembe venni

az óvodai csoport, iskolai osztály,

kollégiumi csoport létszámának

számításánál, ha nevelés-oktatásuk a

többi gyermekkel, tanulóval együtt

történik.


16. § (3) bekezdés (folyt.)

Minden esetben ingyenes a

halmozottan hátrányos helyzetű, a

hátrányos helyzetű tanuló, a testi,

érzékszervi (látási, hallási),

középsúlyos és enyhe értelmi

fogyatékos, továbbá az autista tanuló

részére az első alapfokú

művészetoktatásban való részvétel.

47. § (7) Az enyhe értelmi

fogyatékos, beszédfogyatékos vagy

pszichés fejlődési zavarral küzdő

sajátos nevelési igényű tanulót két

gyermekként, a mozgásszervi,

érzékszervi (látási, hallási),

középsúlyos értelmi fogyatékos,

autizmus spektrum zavarral küzdő

vagy halmozottan fogyatékos

gyermeket, tanulót három

gyermekként kell figyelembe venni

az óvodai csoport, iskolai osztály,

kollégiumi csoport létszámának

számításánál, ha nevelés-oktatásuk a

többi gyermekkel, tanulóval együtt

történik.

9

a tulajdonságokat sem, amelyek a környezet megítélése szerint együtt járnak az érzékszervi

fogyatékossággal.

A sajátos nevelési igényű tanulók ellátását érinti az Nkt. 4. § 1. pontjának új v) alpontja,

mely hiánypótló jelleggel – immár a köznevelési intézmény alapító okiratában, szakmai

alapdokumentumában is nevesíthető – alapfeladatként ismeri el az utazó gyógypedagógusi,

utazó konduktori hálózat működtetését, mellyel koherensen az Nkt. 47. § (10) bekezdése és

a 94. § (1) bekezdésének d) pontja is korrekcióra került.


47. § (10) A sajátos nevelési

igényű gyermek, tanuló neveléséhez,

oktatásához szükséges speciális

szakképzettséggel rendelkező

szakember utazó gyógypedagógusi,

utazó konduktori hálózat útján is

biztosítható. Az utazó

gyógypedagógusi, utazó konduktori

hálózat hálózat megszervezése és

működtetése az állami

intézményfenntartó központ

feladata.

94. § (1) Felhatalmazást kap az

oktatásért felelős miniszter, hogy

… d) a sajátos nevelési igényű

gyermekek nevelésével és

oktatásával, továbbá a

beilleszkedési, tanulási, magatartási

nehézséggel küzdő gyermekekkel

kapcsolatos szakértői vélemény

elkészítésével összefüggő eljárást, a

szakértői bizottság működését, az

országos és más szakértői és

rehabilitációs tevékenységet, az

utazó gyógypedagógusi, utazó

konduktori hálózat

megszervezésének és

működtetésének részletes szabályait,

…



47. § (10) A sajátos nevelési

igényű gyermek, tanuló neveléséhez,

oktatásához szükséges speciális

szakképzettséggel rendelkező

szakember utazó gyógypedagógusi

hálózat útján is biztosítható. Az

utazó gyógypedagógusi hálózat

megszervezése és működtetése az

állami intézményfenntartó központ

feladata.



… d) a sajátos nevelési igényű

gyermekek nevelésével és

oktatásával, továbbá a beilleszkedési,

tanulási, magatartási nehézséggel

küzdő gyermekekkel kapcsolatos

szakértői vélemény elkészítésével

összefüggő eljárást, a szakértői

bizottság működését, az országos és

más szakértői és rehabilitációs

tevékenységet, az utazó

gyógypedagógusi hálózat

megszervezésének és


…


2015. január 1-től hatályos új normaszöveg:


1. alapfeladat: a köznevelési intézmény alapító okiratában, szakmai alapdokumentumában foglalt


…

v) utazó gyógypedagógusi, utazó konduktori hálózat működtetése

lehet,

10

Bővült az intézményátszervezés köréből kizárt tartalmi elemek köre a

jogszabályváltozásból eredő módosításokkal, melyek a feladatellátáshoz a továbbiakban

nem szükséges vagyont érintő döntésekkel együtt akkor sem eredményeznek

intézményátszervezést – és nem vonják magukkal az Nkt. 84. §-ában normalizált bonyolult

processzust –, ha azok olyan fenntartói döntésen alapulnak, melyek kimeríti az Nkt. 21. § (3)

bekezdés c)-j) pontjait.

Intézményátszervezésnek így minden nem jogszabályváltozásból eredő olyan fenntartói

döntés minősül, amely a szakmai alapdokumentum, alapító okirat következő elemeinek

módosulásával jár:

a) az intézmény típusa,

b) az intézmény feladatellátási helye,

ba) székhelye,

bc) tagintézménye,

bd) telephelye,

c) alapfeladatának jogszabály szerinti megnevezése,

d) nevelési, oktatási feladatot ellátó feladatellátási helyenként felvehető maximális

gyermek-, tanulólétszám,

e) iskolatípusonként az évfolyamok száma,

f) alapfokú művészetoktatás esetén a művészeti ágak, azon belül a tanszakok megnevezése,

g) szakképzés esetén a szakmacsoportok és az Országos Képzési Jegyzékben

meghatározottak szerint a szakképesítés megnevezése és azonosító száma, szakközépiskola

esetén az ágazatok,

h) a feladatellátást szolgáló vagyon, továbbá a vagyon feletti rendelkezés vagy a vagyon

használati joga.

A szabályozás logikája (ratio legis) könnyen átlátható. Az intézményátszervezés fogalmát

pontosító korrekció azért vette ki a definícióból azokat az esetköröket, amelyek

jogszabályváltozás folytán az alapító okirat, szakmai alapdokumentum automatikus

módosítását vonják maguk után, mert ezek értelemszerűen nem jelentenek érdemi

változást, így ténylegesen intézményátszervezést sem. A módosítás ezzel lehetővé teszi

például azt, hogy egy települési önkormányzati rendeleten alapuló utcanévváltozást a

fenntartó az intézményátszervezés esetére előírt eljárásrend mellőzésével átvezethessen az

alapító okiratban, szakmai alapdokumentumban, jelentős mértékben csökkentve ezzel az

adminisztrációs feladatokat.


4. § 11. intézményátszervezés:

minden olyan fenntartói döntés,

amely az alapító okirat, szakmai

alapdokumentum 21. § (3) bekezdés

c)–j) pontjában felsoroltak

bármelyikének módosulásával jár,

kivéve az olyan vagyont érintő

döntést, amely vagyon a

feladatellátáshoz a továbbiakban

nem szükséges,


4. § 11. intézményátszervezés:

minden olyan fenntartói döntés,

amely az alapító okirat, szakmai

alapdokumentum 21. § (3) bekezdés

c)–j) pontjában felsoroltak

bármelyikének módosulásával jár,

kivéve a jogszabályváltozásból

eredő módosítást és az olyan

vagyont érintő döntést, amely

vagyon a feladatellátáshoz a

továbbiakban nem szükséges,

11


4. § 18. működtető: az a

települési önkormányzat, amely a

saját tulajdonát képező ingatlanban

folyó állami köznevelési

feladatellátáshoz kapcsolódó ingó és

ingatlan vagyont üzemelteti,

74. § (6) A (4) bekezdés szerinti

kötelezettség alól történő mentesülés

iránti kérelemmel egyidejűleg a

települési önkormányzat igazolja a

gazdasági és jövedelemtermelő

képességének hiányát, ennek

érdekében adatot szolgáltat az

érintett köznevelési intézmények

működtetési adatairól, amelyek

működtetését nem tudja vállalni,

továbbá a működtetéshez

rendelkezésre álló bevételeiről. Ha az

adatszolgáltatás nem vagy csak

részben támasztja alá a működtetési

képesség hiányát, az állam a

települési önkormányzatot

hozzájárulás megfizetésére kötelezi.

A hozzájárulás megállapítása a helyi

önkormányzati képviselők soron

következő választása évét követő

augusztus 31-ével bezárólag terjedő

időszakra havonként azonos

összegben történik, a felülvizsgálatra

a helyi önkormányzati képviselők

soron következő választását követő

évben kerül sor. Hozzájárulási

kötelezettség megállapítása esetén,

annak közlését követő nyolc napos

jogvesztő határidőn belül a települési

önkormányzat a hozzájárulás

feltételei vállalásáról határozatot hoz.

A hozzájárulás vállalásának

hiányában a települési önkormányzat

működtetési kötelezettség alóli

mentesülés iránti kérelmét

visszavontnak kell tekinteni.


4. § 18. működtető: az a

települési önkormányzat, amely a

saját tulajdonát képező ingatlanban

folyó állami köznevelési

feladatellátáshoz szükséges tárgyi

feltételeket, továbbá a tárgyi

feltételek rendelkezésre állásához

szükséges személyi és pénzügyi

feltételeket az e törvényben

meghatározottak szerint biztosítja,

74. § (6) A (4) bekezdés szerinti

kötelezettség alól történő mentesülés

iránti kérelemmel egyidejűleg a

települési önkormányzat igazolja a

gazdasági és jövedelemtermelő

képességének hiányát, ennek

érdekében adatot szolgáltat az

érintett köznevelési intézmények

működtetési adatairól, amelyek

működtetését a települési

önkormányzat nem tudja vállalni,

továbbá a működtetéshez

rendelkezésre álló bevételeiről.

Amennyiben a települési

önkormányzat a mentesülés iránti

kérelem benyújtásakor az érintett

köznevelési intézményeknek nem

működtetője, úgy az érintett

intézmények működési adatairól az


szolgáltat adatot. Ha az

adatszolgáltatás nem vagy csak

részben támasztja alá a működtetési

képesség hiányát, az állam a

települési önkormányzatot

hozzájárulás megfizetésére kötelezi.

A hozzájárulás megállapítása a helyi


következő választása évét követő

szeptember 1-je és az azt követő

önkormányzati képviselő-választás

évét követő augusztus 31-ével

bezárólag terjedő időszakra

havonként azonos összegben

történik, a felülvizsgálatra a helyi


következő választását követő évben

kerül sor. Hozzájárulási

kötelezettség megállapítása esetén,

annak közlését követő nyolcnapos

jogvesztő határidőn belül a

települési önkormányzat a

hozzájárulás feltételei vállalásáról

határozatot hoz. A hozzájárulás

vállalásának hiányában a települési

önkormányzat működtetési

kötelezettség alóli mentesülés iránti

kérelmét visszavontnak kell

tekinteni. Ha az állami

intézményfenntartó központ a

köznevelési intézmény fenntartói

jogát más fenntartónak átadja, a

hozzájárulás összegét a

fenntartóváltásra vonatkozó

döntéstől számított harminc napon

belül felül kell vizsgálni.

12


76. § (1) A működtető feladata,

hogy a köznevelési közfeladat-ellátás

céljait szolgáló ingatlant az e törvény

keretei között kötött szerződésben

foglalt módon és feltételekkel az

ingatlan rendeltetésének megfelelő,

hatályos köznevelési, tűzvédelmi,

munkavédelmi és egészségügyi

előírások szerint üzemeltesse,

karbantartsa. A működtető köteles a

működtetéssel kapcsolatos

közterheket, költségeket, díjakat

viselni, gondoskodni az ingatlan

vagyonvédelméről. A működtető

köteles ellátni minden olyan

feladatot, amely ahhoz szükséges,

hogy az ingatlanban a köznevelési

feladatokat megfelelő színvonalon és

biztonságosan láthassák el. Ennek

keretében a működtető feladata

különösen a köznevelési

intézmények működéséhez

szükséges eszközök, taneszközök,

anyagok, áruk, szolgáltatások

megrendelése, átadás-átvétele,

raktározása, készletek pótlása. A

működtető feladata működtetni,

karbantartani a köznevelési

intézmény alapító okiratában foglalt

feladat ellátásához szükséges

technikai berendezéseket, javítani,

karbantartani a tulajdonában lévő

taneszközöket, beszerezni a

köznevelési közfeladat-ellátáshoz

szükséges eszközöket.

(3) A működtető feladata a köznevelési intézmény épülete

állagának megóvása, az

állagmegóváson túl jelentkező

rekonstrukciós, fejlesztési költségek

fedezése már nem kötelessége, de

ehhez az állam pályázati úton

támogatást nyújthat. Az állami

intézményfenntartó központ által

fenntartott nevelési-oktatási

intézményben az állami

intézményfenntartó központ

költségvetésében az erre a célra

tervezett keret erejéig az

intézményvezető javaslatára, az


jóváhagyásával a működtető által

beszerzett, külön jogszabályban meghatározott eszközöket,

felszereléseket, továbbá a

taneszközöket az állam

finanszírozza. A működtető az általa

működtetett intézménybe járó

tanulók lakóhelye szerinti

önkormányzattól a működtetéshez

hozzájárulást igényelhet.


76. § (1) A működtető köteles

ellátni minden olyan feladatot,

amely ahhoz szükséges, hogy az

ingatlanban a köznevelési

feladatokat megfelelő színvonalon

és biztonságosan láthassák el. A

működtető a köznevelési közfeladat-

ellátás céljait szolgáló ingatlant az e

törvény keretei között kötött

szerződésben foglalt módon és

feltételekkel az ingatlan

rendeltetésének megfelelő, hatályos

köznevelési, tűzvédelmi,

munkavédelmi és egészségügyi

előírások szerint üzemelteti,

karbantartja, gondoskodik az

állagmegóvásról. Az

állagmegóváson túl jelentkező

rekonstrukciós, fejlesztési költségek

fedezése a működtetőnek nem

kötelessége, de ehhez az állam

pályázati úton támogatást nyújthat.

A működtető köteles a

működtetéssel kapcsolatos

közterheket, költségeket, díjakat

viselni, gondoskodni az ingatlan

vagyonvédelméről.

(3) A működtető feladata a

köznevelési közfeladat-ellátáshoz

kapcsolódó helyiségek – ide nem

értve a kiszolgáló helyiségeket –

bútorzata, a nevelőmunkát segítő

eszközök és taneszközök kivételével

a köznevelési intézmények

működéséhez szükséges eszközök és

felszerelések, valamint anyagok,

áruk, szolgáltatások megrendelése,

átadás-átvétele, raktározása,

készletek pótlása. A működtető

feladata továbbá a köznevelési

intézmény alapító okiratában foglalt

feladat ellátásához jogszabály

szerint szükséges technikai

berendezések működtetése, javítása,

karbantartása, cseréje és a

tulajdonában lévő taneszközök,

egyéb eszközök és felszerelések

karbantartása.

13

Az Nkt. állami fenntartású köznevelési intézmények vonatkozásában releváns fenntartói-

működtetői feladatellátási kötelezettséget lehatároló szakaszainak módosításai konkretizálták

az intézményi fenntartás és működés finanszírozásával kapcsolatos legfontosabb kérdéseket.

Az új törvényi definíció [Nkt. 4. § 18. pont] a szakmai elvárások és a gyakorlati igények

alapján pontosította a működtető települési önkormányzat fogalmát. Ennek értelmében a

működtető az a települési önkormányzat, amely a saját tulajdonát képező ingatlanban

folyó állami köznevelési feladatellátáshoz szükséges tárgyi feltételeket, továbbá a tárgyi

feltételek rendelkezésre állásához szükséges személyi és pénzügyi feltételeket a nemzeti

köznevelési törvényben meghatározottak szerint biztosítja. Ehhez kapcsolódóan az Nkt.

76. § (1) és (3) szakaszának módosítása a működtető által ellátott feladatok köréből kizárta a

nevelőmunkát segítő eszközök és a taneszközök finanszírozását. E jogszabályhelyek néhány –

a normavilágosság elvének megfelelő – szövegcserés változtatást is tartalmaztak.

Az Nkt. 76. § (3) bekezdésének új szövegezésű első mondata kimondja, hogy a működtető

feladata a köznevelési közfeladat-ellátáshoz kapcsolódó helyiségek – ide nem értve a

kiszolgáló helyiségeket – bútorzata, a nevelőmunkát segítő eszközök és taneszközök

kivételével a köznevelési intézmények működéséhez szükséges eszközök és felszerelések,

valamint anyagok, áruk, szolgáltatások megrendelése, átadás-átvétele, raktározása,

készletek pótlása. Megjegyezzük, hogy az egyedi működtetői szerződésben az állam, a

Klebelsberg Intézményfenntartó Központ (a továbbiakban: KLIK) tankerületi egysége és a

települési önkormányzat között esetileg meghatározott megállapodás [Nkt. 74. § (6a)

bekezdés] – a szabályozás polgári jogi természetű diszpozitivitása keretében – továbbra is

tartalmazhat olyan feladatokat mind a fenntartó, mind a működtető számára, amelyeket az

Nkt. tételesen nem határoz meg, de csak azzal a feltétellel, hogy az nem lehet jogszabállyal

ellentétes. Miután a taneszközellátás finanszírozásáról az Nkt. 76. § (3) bekezdése

kimondottan rendelkezik, leszögezhető, hogy a 2015. költségvetési évtől kezdődően a

taneszközellátás finanszírozása csak állami feladat (KLIK) lehet, azt az egyedi működtetői

szerződésben sem lehet a települési önkormányzatokhoz telepíteni.

Módosult a gazdasági és jövedelemtermelő képességének elégtelensége miatt köznevelési

intézmény működetéséről lemondani nyilatkozó települési önkormányzatokat érintő

eljárásrend, melynek értelmében amennyiben a települési önkormányzat a mentesülés iránti

kérelem benyújtásakor az érintett köznevelési intézménynek nem működtetője, úgy az érintett

intézmény működési adatairól az állami intézményfenntartó központ szolgáltat adatot. Ha az

adatszolgáltatás nem vagy csak részben támasztja alá a működtetési képesség hiányát, az

állam a települési önkormányzatot hozzájárulás megfizetésére kötelezi, melynek

megállapítása – új szabály szerint – a helyi önkormányzati képviselők soron következő

választása évét követő szeptember 1-je és az azt követő önkormányzati képviselő-választás

évét követő augusztus 31-ével bezárólag terjedő időszakra havonként azonos összegben

történik. Ugyancsak új norma szól arról, hogy ha az állami intézményfenntartó központ a

köznevelési intézmény fenntartói jogát más fenntartónak átadja, a hozzájárulás összegét

a fenntartóváltásra vonatkozó döntéstől számított harminc napon belül felül kell

vizsgálni.

14

A módosításhoz fűzött miniszteri indokolás elvi éllel szögezi le: az, hogy a települési

önkormányzatok működtetési kötelezettségének tartalmát egyértelműsítő és egyben szűkítő

módosítás értelmében az új taneszközök beszerzéséről már nem a működtető

önkormányzatnak, hanem a KLIK-nek kell gondoskodnia, megtakarítást eredményez a

működtető önkormányzatoknál.

Az Nkt. egyik legfontosabb tartalmi újítása a lemorzsolódással veszélyeztetett tanuló

fogalmának és az erre épülő komplex jelző és pedagógiai támogató rendszernek – új

jogintézményként – történő meghatározása.

Az Nkt. 4. §-ának új 37. pontja értelmében lemorzsolódással veszélyeztetett tanuló az a

tanuló, akinek az adott tanévben a tanulmányi átlageredménye közepes teljesítmény


4. § 37. lemorzsolódással veszélyeztetett tanuló: az a tanuló, akinek az adott tanévben a tanulmányi

átlageredménye közepes teljesítmény alatti vagy a megelőző tanévi átlageredményéhez képest legalább

1,1 mértékű romlást mutat, és esetében komplex, rendszerszintű pedagógiai intézkedések alkalmazása

válik szükségessé.

19. § (2) Pedagógiai-szakmai szolgáltatás

…

h) a lemorzsolódással veszélyeztetett tanulók támogatásához kapcsolódó korai jelző- és pedagógiai

támogató rendszer működtetése.

94. § (4) Felhatalmazás kap a Kormány, hogy

…

x) a lemorzsolódással veszélyeztetett tanulónak minősülés részletes feltételeit, a pedagógiai-szakmai

szolgáltatások körébe tartozó, a lemorzsolódással veszélyeztetett tanulók támogatásához kapcsolódó korai

jelző- és pedagógiai támogató rendszer létrehozását, működtetését, és az ennek keretében történő

adatszolgáltatás rendjét,

…



41. § (1) A köznevelési intézmény

és a köznevelési feladatot ellátó nem

köznevelési intézmény (a

továbbiakban: köznevelési

feladatokat ellátó intézmény) köteles

a jogszabályban előírt

nyilvántartásokat vezetni, a

köznevelés információs rendszerébe

bejelentkezni, valamint az Országos

statisztikai adatgyűjtési program

keretében előírt adatokat szolgáltatni.


41. § (1) A köznevelési

intézmény és a köznevelési feladatot

ellátó nem köznevelési intézmény (a

továbbiakban: köznevelési

feladatokat ellátó intézmény) köteles

a jogszabályban előírt

nyilvántartásokat vezetni, a

köznevelés információs rendszerébe

bejelentkezni, valamint az Országos

statisztikai adatgyűjtési program

keretében előírt adatokat, valamint a

lemorzsolódással veszélyeztetett

tanulókról összesített adatokat

szolgáltatni.

15

alatti vagy a megelőző tanévi átlageredményéhez képest legalább 1,1 mértékű romlást

mutat, és esetében komplex, rendszerszintű pedagógiai intézkedések alkalmazása válik

szükségessé.

A célcsoportba tartozó tanulók törvényi definíciója két konjunktív feltétel együttes teljesülését

igényli: objektív mérce a tanulmányi eredmény, mely a gyenge előrehaladást tükrözi a tanévi

tanulmányi átlag vonatkozásában, míg a mérlegelés szubjektív aspektusa mentén értelmezhető

a pedagógiai intézkedések alkalmazásának szükségessége, melyhez támpontokat a Kormány

ezen tárgykörben magalkotott végrehajtási rendelete ad majd [Nkt. 94. § (4) bekezdés új x)

pontja].

A jogalkotó a lemorzsolódással veszélyeztetett tanuló fogalmának meghatározása – egyáltalán

az új jogintézmény konstruálása – során azokhoz a módosításokhoz kapcsolódik, amelyek

célja, hogy elősegítse a korai iskolaelhagyás elleni középtávú stratégia megvalósításához

illeszkedő, az EU 2020 stratégia vonatkozó célkitűzéséhez tett hazai vállalás (a korai

iskolaelhagyók arányának 10%-ra történő csökkentése 2020-ra) teljesítését. A

törvénymódosítás az iskolai lemorzsolódás – és ezzel a korai iskolaelhagyás – megelőzését

szolgáló beavatkozásokat megalapozó és támogató korai jelző- és pedagógiai támogató

rendszer kiépítésére irányul. Ennek megfelelően egyrészt meghatározza a jelzőrendszer általi

adatgyűjtés alanyait jelentő tanulói kör jellemzőit, azaz definiálja, hogy mely tanulók

tekintendők iskolai lemorzsolódással veszélyeztetetteknek. A rögzített jellemzők szignifikáns

kapcsolatot mutatnak a lemorzsolódáshoz vezető iskolai kudarcokkal. A mutatók a

köznevelési intézmény által nyilvántartott tanulói adatokon alapulnak. A jelző- és pedagógiai

intézkedésekkel támogató rendszer működtetése részletszabályainak megállapítása

végrehajtási rendeletben történik majd, erre vonatkozóan felhatalmazó rendelkezés került

beépítésre a törvénybe.

Felhívjuk a figyelmet, hogy a lemorzsolódással veszélyeztettet tanuló fogalma nem azonos a

gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény (a

továbbiakban: Gyvt.) 5. § n) pontjában definiált veszélyeztetettséggel jellemezhető

tanulóéval. A Gyvt. szerint a veszélyeztetettség olyan – a gyermek vagy más személy által

tanúsított – magatartás, mulasztás vagy körülmény következtében kialakult állapot, amely a

gyermek testi, értelmi, érzelmi vagy erkölcsi fejlődését gátolja vagy akadályozza.

A lemorzsolódással veszélyeztetett tanulók támogatásához kapcsolódó korai jelző- és

pedagógiai támogató rendszer működtetése pedagógiai szakmai szolgáltatás keretében

valósul majd meg [Nkt. 19. § (2) bekezdés], melynek alapja az a statisztikai

adatszolgáltatás lesz, amelyet a nevelési-oktatási intézmények kötelezően fognak

szolgáltatni [Nkt. 41. § (1) bekezdése], így valamennyi iskolának fel kell készülnie az egyes

tanulók vonatkozásában az ezirányú, tanulmányi átlageredményük alapján történő adatainak

elemzésére is, melynek ügyviteli rutinijait is ki kell alakítani. Ez egyrészt SZMSZ-ben foglalt

munkakörileírás-minták – és az annak alapján specifikált egyedi munkaköri leírások –,

másrészt az intézményi adatkezelési szabályzatnak a korrekcióját igényli, rögzíteni kell

16

ugyanis, hogy az adatgyűjtés és elemzés feladatait ki végzi, s milyen adatkezelési szabályokat

kell érvényesíteni.

Törvénymódosítás érinti a középiskolai érettségi bizonyítvány megszerzésének feltételéül

szabott 50 órás közösségi szolgálat elvégzését illetve annak igazolását. Az eddigi

szabályozással ellentétben az Nkt. 6. §-ának korrigált (4) bekezdése nem az érettségi

bizonyítvány kiadásának időpontjához, hanem a középiskola sikeres elvégzését közvetlenül

követő érettségi vizsgaidőszak első napjához igazítja a közösségi szolgálat elvégzéséről

szóló igazolás megszerzésének határidejét, kivéve a felnőttoktatásban részt vevő tanulókat

és a szakértői bizottság javaslata alapján a közösségi szolgálat alól mentesíteni javasolt sajátos

nevelési igényű tanulókat, akik esetében a felmentéshez alakszerű igazgatói határozat is

szükséges.

A közösségi szolgálat megszervezése a középiskola feladata és az intézmény vezetőjének

a felelőssége, melynek keretszabályait az Nkt. 6. § (4) bekezdése, részletszabályait a nevelési-

oktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról szóló

20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet 133. §-a határozza meg.

A közösségi szolgálat, amely – a tanuló választása alapján – megvalósulhat állami,

önkormányzati, civil, illetve nonprofit szervezetnél, középiskola magánszeméllyel kötött

megállapodása alapján magánszemélynél vagy saját intézményben szociális,

környezetvédelmi, a tanuló helyi közösségének javát szolgáló, szervezett keretek között

folytatott, anyagi érdektől független, egyéni vagy csoportos tevékenység és annak pedagógiai

feldolgozása.

A közösségi szolgálatról, annak teljesítéséről készített dokumentációt – jogszabályban

meghatározottak szerint – az iskola vezeti, így – egyebek között – az értékelő naplóba és a

tanulói egyéni törzslapra is bejegyzi annak tényét.

A fogadó intézmények listája az Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet honlapján tekinthető meg

(http://www.kozossegi.ofi.hu/Institutes).


6. § (4) Az érettségi bizonyítvány

kiadásának feltétele ötven óra

közösségi szolgálat elvégzésének

igazolása. A felnőttoktatás keretében

szervezett érettségi vizsga esetében

közösségi szolgálat végzésének

igazolása nélkül is meg lehet kezdeni

az érettségi vizsgát. A sajátos

nevelési igényű tanulók esetében a

szakértői bizottság ez irányú

javaslata alapján a közösségi

szolgálat mellőzhető.


6. § (4) A középiskola elvégzését

közvetlenül követő érettségi

vizsgaidőszakban az érettségi

vizsgák megkezdésének feltétele

ötven óra közösségi szolgálat

elvégzésének igazolása, kivéve

a) a felnőttoktatásban részt vevő

tanulókat és

b) azon sajátos nevelési igényű

tanulókat, akiket a szakértői

bizottság javaslata alapján a

közösségi szolgálat alól az igazgató

határozatban mentesített.

http://www.kozossegi.ofi.hu/Institutes

17

Az Nkt. 7. § (2) bekezdésének módosítása a nevelési-oktatási intézmények által ellátható

alapfeladatok körét bővíti olyan szolgáltatásokkal, melyek a korábbi szabályozás

értelmében kizárólag a pedagógiai szakszolgálatok illetve pedagógiai-szakmai szolgáltató

intézmények feladatellátási körébe tartoztak, s mindezt a többcélú intézménnyé válás nélkül.

A jogszabály nevesíti e körben:

a konduktív pedagógiai ellátást;

a gyógytestnevelést;

a kiemelten tehetséges gyermekek, tanulók pedagógiai gondozását;



több különböző típusú köznevelési

intézmény feladatait is elláthatja,

valamint nem köznevelési feladatot

ellátó intézménnyel is összevonható

e törvényben meghatározott esetben,

formában és eljárás megtartásával (a

továbbiakban: többcélú intézmény).

(5) Köznevelési alapfeladatot – a

19. § (3) bekezdés c) pontjában

foglalt kivétellel – csak az (1)

bekezdésben felsorolt köznevelési

intézmény láthat el. A

vidékfejlesztésért felelős miniszter

által fenntartott szakképző iskolában

kizárólag az agrárpolitikáért, az

élelmiszeriparért, az

erdőgazdálkodásért, a

halgazdálkodásért, a földügyért és

térképészetért, a

környezetvédelemért és

vízgazdálkodásért, valamint a

vadgazdálkodásért felelős miniszter

hatáskörébe tartozó szakképesítések

oktathatóak, ezen túli szakképzések

indításához az állami köznevelési

közfeladatellátás keretében állami

intézményfenntartásra kijelölt szerv

(a továbbiakban: állami

intézményfenntartó központ)

hozzájárulását ki kell kérni.



több különböző típusú köznevelési

intézmény feladatait is elláthatja,

valamint nem köznevelési feladatot

ellátó intézménnyel is összevonható

az e törvényben meghatározott

esetben, formában és eljárás

megtartásával (a továbbiakban:

többcélú intézmény). Nevelési-

oktatási intézmény elláthatja a

konduktív pedagógiai ellátás,

gyógytestnevelés, kiemelten

tehetséges gyermekek, tanulók

gondozása pedagógiai szakszolgálati

feladatot, jogszabályban

meghatározott egyes pedagógiai-

szakmai szolgáltatási feladatot,

továbbá a gyermekétkeztetés

feladatát anélkül is, hogy többcélú

intézmény formájában működne.

(5) Köznevelési alapfeladatot - a

19. § (3) bekezdés a) és c) pontjában

foglalt kivétellel - csak az (1)


intézmény láthat el. A

vidékfejlesztésért felelős miniszter

által fenntartott szakképző iskolában

kizárólag az agrárpolitikáért, az

élelmiszeriparért, az

erdőgazdálkodásért, a

halgazdálkodásért, a földügyért és

térképészetért, a


vízgazdálkodásért, valamint a

vadgazdálkodásért felelős miniszter

hatáskörébe tartozó szakképesítések

oktathatóak, ezen túli szakképzések

indításához az állami köznevelési

közfeladatellátás keretében állami

intézményfenntartásra kijelölt szerv

(a továbbiakban: állami



18

a gyermekétkeztetést és

egyes jogszabályban meghatározott pedagógiai szakmai szolgáltatásokat.

Az Nkt. 19. § (2) bekezdése értelmében a pedagógiai-szakmai szolgáltatások a következők:

a pedagógiai értékelés,

a szaktanácsadás, tantárgygondozás,

a pedagógiai tájékoztatás,

a tanügyigazgatási szolgáltatás,

a pedagógusok képzésének, továbbképzésének és önképzésének segítése, szervezése,

a tanulmányi, sport- és tehetséggondozó versenyek szervezése, összehangolása,

tanulótájékoztató, -tanácsadó szolgálat,

a lemorzsolódással veszélyeztetett tanulók támogatásához kapcsolódó korai jelző- és

pedagógiai támogató rendszer működtetése.

A módosító jogszabályhoz fűzött miniszteri indokolás egyértelműsíti, hogy gyakorlatilag

bármilyen jogszabályban definiált pedagógiai szakmai-szolgáltatási teendőt elláthat a

nevelési-oktatási intézmény, ha ehhez a szükséges személyi és tárgyi feltételekkel

rendelkezik, míg a szakszolgálati teendők vonatkozásában csak a konkrétan

felsoroltakat.


15. § (1) A gyógypedagógiai

nevelési-oktatási intézmény,

konduktív pedagógiai intézmény a

kizárólag sajátos nevelési igényű

gyermekeket, tanulókat ellátó

nevelési-oktatási intézmény, amely a

szakértői bizottság véleménye

alapján vehető igénybe.

(3) A súlyos és halmozottan

fogyatékos gyermek annak a tanítási

évnek az első napjától, amelyben a

hatodik életévét betölti, fejlesztő

nevelés-oktatás keretében teljesíti a

tankötelezettségét. A fejlesztő

nevelés-oktatást az oktatásért felelős

miniszter rendeletében foglaltak

alkalmazásával, a szülő igénye, a

gyermek állapota és a szakértői

bizottság fejlesztő foglalkozások heti

óraszámára vonatkozó javaslatának

figyelembevételével kell

megszervezni. A heti fejlesztő

foglalkozások száma nem lehet

kevesebb húsz óránál. Indokolt

esetben a szülő kérésére, ha a

gyermek állapota szükségessé vagy

lehetővé teszi, ennél több vagy

kevesebb óraszám is megállapítható.


15. § (1) A gyógypedagógiai,

konduktív pedagógiai nevelési-

oktatási intézmény a kizárólag

sajátos nevelési igényű


nevelési-oktatási intézmény, amely a

szakértői bizottság véleménye

alapján vehető igénybe. A

gyógypedagógiai, konduktív

pedagógiai nevelési-oktatási

intézmény fejlesztő nevelést-oktatást

végző iskolaként működik, ha

kizárólag súlyos és halmozottan

fogyatékos gyermekeket lát el.

(3) A súlyos és halmozottan

fogyatékos gyermek annak a tanítási

évnek az első napjától, amelyben a

hatodik életévét betölti, fejlesztő

nevelés-oktatás keretében teljesíti a

tankötelezettségét. A fejlesztő

nevelés-oktatást az oktatásért felelős

miniszter rendeletében foglaltak

alkalmazásával, a sajátos nevelési

igény típusának megfelelő

gyógypedagógus, gyógypedagógiai

tanár vagy terapeuta, konduktor,

konduktor-tanító, konduktor-

óvodapedagógus, konduktor(tanító)

vagy konduktor (óvodapedagógus)

foglalkoztatásával, a szülő igénye, a

gyermek állapota és a szakértői

bizottság fejlesztő foglalkozások

heti óraszámára vonatkozó

javaslatának figyelembevételével

kell megszervezni.

19

Az Nkt. 15. § (3) bekezdésében foglalt új meghatározás szerint a gyógypedagógiai,

konduktív pedagógiai nevelési-oktatási intézmény olyan köznevelési intézmény, amely

fejlesztő nevelést-oktatást végző iskolaként működik, ha kizárólag súlyos és

halmozottan fogyatékos gyermekeket lát el.

A fejlesztő nevelés-oktatás megszervezésének szabálya kiegészült azzal, hogy azt a sajátos

nevelési igény típusának megfelelő gyógypedagógus, gyógypedagógiai tanár vagy

terapeuta, konduktor, konduktor-tanító, konduktor-óvodapedagógus,

konduktor(tanító) vagy konduktor(óvodapedagógus) foglalkoztatásával kell

megszervezni, melynek során továbbra is irányadóak a Sajátos nevelési igényű gyermekek

óvodai nevelésének irányelve és a Sajátos nevelési igényű tanulók iskolai oktatásának

irányelve kiadásáról szóló 32/2012. (X. 8.) EMMI rendelet szakmai útmutatásai, a szülő

igénye, a gyermek állapota és a tanulási képességet vizsgáló szakértői és rehabilitációs

bizottság fejlesztő foglalkozások óraszámára vonatkozó javaslata.

A módosítás azért vált szükségessé, mert a súlyos és halmozottan fogyatékos gyermekeknek

az ágazati jogszabályok szerinti ellátása, a fejlesztő felkészítés az Nkt. normái szerint két

részre, a fejlesztő nevelésre (5-6 éves kor, szakszolgálati feladat) és a fejlesztő nevelés-

oktatásra (6-23 éves kor, nevelési-oktatási feladat) vált szét, de az érintett feladatok

ellátásához szükséges szakképzettségek megjelenítése csak a fejlesztő nevelésnél történt

meg, a fejlesztő nevelés-oktatás esetében nem. Ezt a joghézagot pótolja a szükséges

gyógypedagógus és konduktor szakképzettségek megjelenítése, melyek a korábbi

törvénymódosítások – és az ahhoz kapcsolódó rendeleti szintű jogszabályok –

foglalkoztatási tárgyú normáiban már átvezetésre kerültek szövegpontosító, jogtechnikai

jellegű korrekciók során.



Megszervezésekor e törvénynek a

tankötelezettségre, a pedagógiai

munka szakaszaira, a Nat-ra és a

kerettantervekre, az

intézménytípusokra, a tanítási év

rendjére, a tanítási, képzési idő

rendjére, a tanulói jogviszony

létesítésére, a gyermek, tanuló

kötelességének teljesítésére és a

felnőttoktatásra vonatkozó

rendelkezéseit nem lehet alkalmazni.



A heti fejlesztő foglalkozások

száma nem lehet kevesebb húsz

óránál. Indokolt esetben a szülő

kérésére, ha a gyermek állapota

szükségessé vagy lehetővé teszi,

ennél több vagy kevesebb óraszám

is megállapítható.

Megszervezésekor e törvénynek a

tankötelezettségre, a pedagógiai

munka szakaszaira, a Nat-ra és a

kerettantervekre, az

intézménytípusokra, a tanítási év

rendjére, a tanítási, képzési idő

rendjére, a tanulói jogviszony

létesítésére, a gyermek, tanuló

kötelességének teljesítésére és a

felnőttoktatásra vonatkozó

rendelkezéseit nem lehet alkalmazni.

20


19. § (3) A pedagógiai-szakmai

szolgáltatás országosan egységes

szakmai irányítás mellett

… c) jogszabályban meghatározott

feltételek esetén az abban

meghatározott eljárási rendben az

oktatásért felelős miniszter

engedélyével nem köznevelési

intézményfenntartóként, illetve nem

köznevelési intézményként működő

gazdasági társaság szervezet vagy

költségvetési szerv által

nyújtható.

(6) A pedagógiai-szakmai

szolgáltatás ellátásának részletes

szabályait az oktatásért felelős

miniszter rendeletben állapítja meg.


19. § (3) A pedagógiai-szakmai

szolgáltatás országosan egységes

szakmai irányítás mellett

…

c) jogszabályban meghatározott

feltételek esetén az abban

meghatározott eljárási rendben az

oktatásért felelős miniszter

engedélyével nem köznevelési

intézményfenntartóként, illetve nem

köznevelési intézményként működő

költségvetési szerv által

nyújtható.

(5a) Az egyházi és magán

köznevelési intézmény a

pedagógiai-szakmai szolgáltatást

térítésmentesen veheti igénybe

olyan pedagógiai-szakmai

szolgáltatást nyújtó köznevelési

intézménytől, amelynek fenntartója

az oktatásért felelős miniszterrel e

célból köznevelési szerződést kötött.

(6) A pedagógiai-szakmai

szolgáltatás ellátásának részletes

szabályait, a térítésmentesen nyújtott

pedagógiai-szakmai szolgáltatások

ellátásának szintjét az oktatásért

felelős miniszter rendeletben

állapítja meg.


99/C. § (1) Az állami köznevelési közfeladat-ellátás keretében a pedagógiai-szakmai szolgáltatásokat

a hivatal 2015. április 1-jétől biztosítja.

(2) Az állami köznevelési közfeladat-ellátás keretében az állami pedagógiai-szakmai szolgáltatás

ellátását biztosító mindazon állami és helyi önkormányzati tulajdonú ingó és ingatlan vagyon, tárgyi,

műszaki, pénzügyi eszköz, amely a pedagógiai-szakmai szolgáltatások ellátását biztosítja és 2015.

március 31-én az állami intézményfenntartó központ használatában vagy vagyonkezelésében van,

a) önálló ingatlan és a feladatellátást szolgáló ingó vagyon esetében a hivatal ingyenes

vagyonkezelésébe,

b) ingatlanrész és a feladatellátást szolgáló ingó vagyon esetében a hivatal ingyenes használatába

kerül 2015. április 1-jén.

(3) Az állami köznevelési közfeladat-ellátás keretében a pedagógiai-szakmai szolgáltatás ellátását

biztosító személyi, tárgyi, műszaki, pénzügyi eszközök alatt az átvett pedagógiai-szakmai szolgáltatási

feladathoz kapcsolódó valamennyi jogot és kötelezettséget, valamint ingó és ingatlan vagyont is érteni

kell.

21

A pedagógiai-szakmai szolgáltatások ellátásának feltételrendszerét érinti az Nkt. 19. § (3)

bekezdésének módosított c) pontja, melynek értelmében 2015. január 1-jétől nem

köznevelési intézményfenntartóként gazdasági társaság formájában működő szervezet

(betéti társaság, közkereseti társaság, részvénytársaság, korlátolt felelősségű társaság) nem

nyújthat szakmai szolgáltatást. Az új szabály – a jóhiszeműen szerzett jogok alapjogi

védelme okán – természetesen nem érinti azokat a gazdasági szervezeteket, amelyek 2015.

január 1. előtt kaptak nem köznevelési intézményfenntartóként működési engedélyt

pedagógiai-szakmai szolgáltató intézmény fenntartására, azonban 2015. január 1-jét követően

új működési engedély már nem adható profitorientált, óvodát, iskolát, kollégiumot stb. fenn

nem tartó szervezetek számára szakmai szolgáltatás nyújtása céljából. A jogalkotói szándék

az, hogy a köznevelésben a szakmai szolgáltatások ne válhassanak a for profit szféra részévé.

Új szabályként került kodifikálásra az a norma, mely szerint az egyházi és magán

köznevelési intézmény a pedagógiai-szakmai szolgáltatást térítésmentesen veheti igénybe

olyan pedagógiai-szakmai szolgáltatást nyújtó köznevelési intézménytől, amelynek

fenntartója az oktatásért felelős miniszterrel e célból köznevelési szerződést kötött [Nkt.

19. § (5a) bekezdés]. Ehhez kapcsolódik az Nkt. 19. § (6) bekezdésének kiegészítése, mely az

oktatásért felelős miniszter hatáskörébe utalja a térítésmentesen nyújtott pedagógiai-szakmai

szolgáltatások ellátása szintjének megállapítását.

2015. április 1-től gyökeresen átalakul a pedagógiai-szakmai szolgáltatások ellátásának

rendszere, mely az Nkt. nagyobb állami szerepvállalásra épülő koncepcionális elvét követi.

Ennek keretében az Nkt. átmeneti rendelkezéseiről szóló 54. alcíme új 99/C. §-sal bővült,

mely meghatározza a szükséges átmeneti rendelkezéseket ahhoz, hogy az állami köznevelési

közfeladat-ellátás keretében a pedagógiai-szakmai szolgáltatásokat a KLIK-től az Oktatási

Hivatal zökkenőmentesen átvehesse 2015. március 31-étől.

Az új rendelkezés értelmében az állami köznevelési közfeladat-ellátás keretében a

pedagógiai-szakmai szolgáltatásokat az Oktatási Hivatal 2015. április 1-jétől biztosítja,

melynek során az állami pedagógiai-szakmai szolgáltatás ellátását biztosító mindazon állami

és helyi önkormányzati tulajdonú ingó és ingatlan vagyon, tárgyi, műszaki, pénzügyi eszköz,

amely a pedagógiai-szakmai szolgáltatások ellátását biztosítja és 2015. március 31-én a KLIK

használatában vagy vagyonkezelésében van

a) önálló ingatlan és a feladatellátást szolgáló ingó vagyon esetében az Oktatási Hivatal

ingyenes vagyonkezelésébe,

b) ingatlanrész és a feladatellátást szolgáló ingó vagyon esetében az Oktatási Hivatal ingyenes

használatába

kerül 2015. április 1-jén.

Az állami köznevelési közfeladat-ellátás keretében a pedagógiai-szakmai szolgáltatás ellátását

biztosító személyi, tárgyi, műszaki, pénzügyi eszközök alatt az átvett pedagógiai-szakmai

szolgáltatási feladathoz kapcsolódó valamennyi jogot és kötelezettséget, valamint ingó és

ingatlan vagyont is érteni kell [Nkt. 99/C. §].

22


20. § (1) A többcélú intézmény

lehet

a) egységes óvoda-bölcsőde,

b) egységes iskola vagy összetett

iskola,

c) közös igazgatású köznevelési

intézmény,

d) általános művelődési központ,

e) egységes gyógypedagógiai,

konduktív pedagógiai módszertani

intézmény (a továbbiakban:

EGYMI).

(9) EGYMI a sajátos nevelési

igényű gyermekek, tanulók többi

gyermekkel, tanulóval együtt történő

nevelésének, oktatásának segítése

céljából hozható létre. Az EGYMI –

céljaival összhangban – az országos

és megyei szakértői bizottsági

feladatokon kívül pedagógiai

szakszolgálati feladatokat is elláthat,

továbbá utazó gyógypedagógusi

hálózatot működtethet. Elláthatja

továbbá a családsegítő szolgálat, az

iskola-egészségügyi ellátás

feladatait, valamint az intézmény

keretén belül óvodai, általános

iskolai vagy középfokú iskolai

feladatot ellátó intézményegységnek

kell működnie. Az EGYMI-ben

ellátott feladatokra külön-külön

szervezeti és szakmai tekintetben

önálló intézményegységeket kell

létrehozni.

(10) Ha a települési

önkormányzat nem köteles bölcsődét

működtetni és a gyermekek száma

nem teszi lehetővé az óvodai és

bölcsődei csoport külön-külön

történő létrehozását, feltéve továbbá,

hogy minden, a településen

lakóhellyel, ennek hiányában

tartózkodási hellyel rendelkező

gyermek óvodai felvételi kérelme

teljesíthetővé válik, egységes óvoda-

bölcsőde hozható létre a legalább

második életévüket betöltött, továbbá

az óvodai nevelésben ellátható

gyermekek közös neveléséhez.

Egységes óvoda-bölcsőde szervezeti

és szakmai tekintetben önálló

intézményegységként működhet

minden olyan többcélú

intézményben, amely az e §-ban

meghatározottak szerint óvodai

feladatot is elláthat.


20. § (1) A többcélú intézmény

lehet

a) egységes óvoda-bölcsőde,

b) egységes iskola vagy összetett

iskola,

c) közös igazgatású köznevelési

intézmény,

d) általános művelődési központ,

e) egységes gyógypedagógiai,

konduktív pedagógiai módszertani

intézmény (a továbbiakban:

EGYMI),

f) óvoda-bölcsőde.

(9) EGYMI a sajátos nevelési

igényű gyermekek, tanulók többi

gyermekkel, tanulóval együtt történő

nevelésének, oktatásának segítése

céljából hozható létre. Az intézmény

keretén belül működnie kell

kizárólag sajátos nevelési igényű


óvodai, általános iskolai, fejlesztő

nevelés-oktatást végző iskolai vagy

középfokú iskolai feladatot ellátó

intézményegységnek, továbbá utazó


hálózatnak vagy – az országos és

megyei szakértői bizottsági

feladatok kivételével – pedagógiai

szakszolgálati feladatokat ellátó

intézményegységnek. Az EGYMI

elláthatja továbbá a családsegítő

szolgálat, az iskola-egészségügyi

ellátás és a gyógypedagógiai,

konduktív pedagógiai eszközök és

segédanyagok kölcsönzésének

feladatait, valamint kollégiumot

működtethet. Az EGYMI-ben

ellátott feladatokra – a családsegítő

szolgálat, az iskola-egészségügyi

ellátás és a gyógypedagógiai,

konduktív pedagógiai eszközök és

segédanyagok kölcsönzése

kivételével – külön-külön szervezeti


intézményegységeket kell

létrehozni.

23

A több köznevelési intézmény feladatait intézményszervezeti egységben ellátó többcélú

intézmények köre az Nkt. 20. § (1) bekezdésének új f) pontja révén az óvoda-bölcsőde

intézményével bővült, amely szervezeti és szakmai tekintetben önálló intézményegységek

keretében láthatja el a bölcsőde és az óvoda feladatait [Nkt. 20. § új (12) bekezdése], szemben

– a megfelelő jogszabályi előírások teljesülése esetén továbbra is működtethető és alapítható –

egységes óvoda-bölcsődével, ahol szakmai és szervezeti egységet alkot a bölcsődei és az

óvodai feladatellátás. Míg tehát az egységes óvoda-bölcsőde esetén a bölcsődei ellátásban és

az óvodai nevelésben részesülő gyermekek egy csoportban vannak foglalkoztatva, addig az

óvoda-bölcsőde esetén külön csoportokban történik a gyermekjóléti alapellátás keretében

biztosított bölcsődei gondozás és az óvodai nevelésben részesülő gyermekek nevelése.

A miniszteri indokolás az új jogintézmény szükségességét alátámasztva rámutatott: a

köznevelés utóbbi időben lényegesen átalakult fenntartói rendszerére és arra való tekintettel,

hogy települési önkormányzat a köznevelési intézmények közül csak óvodát tarthat fenn,

továbbá az ezzel összefüggő fenntartói igényekre figyelemmel indokolttá vált egy új típusú

többcélú intézmény létrehozása, amely óvodai és bölcsődei feladatot szervezeti és szakmai

tekintetben önálló intézményegységek keretében láthat el.

Hangsúlyozzuk, hogy az óvoda-bölcsődétől meg kell különböztetni az egységes óvoda-

bölcsődét, amelyet a törvénymódosítás csak szövegpontosítás, egyszerűsítés révén

érintett. Az egységes óvoda-bölcsőde vonatozásában nevesítésre bekerült az Nkt. 20. § (10)

bekezdése első mondatának új második fordulataként az a kitétel, hogy megszervezésének

egyik jogszabályi alapja a Gyvt. azon rendelkezése, mely kimondja, hogy a települési

önkormányzat akkor nem köteles a bölcsődei ellátást megszervezni, ha közigazgatási területén

tízezernél kevesebb lakos él [Gyvt. 94. § (3) bekezdés a) pontja].


20. § (10) Ha a települési

önkormányzat a gyermekek

védelméről és a gyámügyi

igazgatásról szóló törvény szerint

nem köteles a bölcsődei ellátás

megszervezésére és a gyermekek

száma nem teszi lehetővé az óvodai

és bölcsődei csoport külön-külön

történő létrehozását, feltéve továbbá,

hogy minden, a településen

lakóhellyel, ennek hiányában

tartózkodási hellyel rendelkező

gyermek óvodai felvételi kérelme

teljesíthetővé válik, egységes óvoda-

bölcsőde hozható létre a legalább

második életévüket betöltött,

továbbá az óvodai nevelésben

ellátható gyermekek közös

neveléséhez.

(12) Óvoda-bölcsőde szervezeti


intézményegységek keretében óvoda

és bölcsőde feladatait láthatja el.


24

Pontosításra került az egységes gyógypedagógiai módszertani intézményként (a

továbbiakban: EGYMI] működő köznevelési intézmények kötelező és opcionálisan ellátható

feladatainak meghatározása [Nkt. 20. § (9) bekezdés].

Ennek értelmében az EGYMI keretén belül működnie kell (kötelező feladat) kizárólag

sajátos nevelési igényű gyermekeket, tanulókat ellátó óvodai, általános iskolai, fejlesztő

nevelés-oktatást végző iskolai vagy középfokú iskolai feladatot ellátó

intézményegységnek, továbbá utazó gyógypedagógusi, utazó konduktori hálózatnak

vagy – az országos és megyei szakértői bizottsági feladatok kivételével – pedagógiai

szakszolgálati feladatokat ellátó intézményegységnek, tehát az EGYMI-nek

gyógypedagógiai óvodai vagy iskolai intézményegység működtetése mellett utazó

szakemberszolgálatot vagy az országos és megyei szakértői bizottsági feladatok kivételével

más szakszolgálati feladatot kell kötelezően ellátnia.

Az Nkt. 18. § (2) bekezdése értelmében a pedagógiai szakszolgálati feladatok a következők:

gyógypedagógiai tanácsadás, korai fejlesztés, oktatás és gondozás;

fejlesztő nevelés;

szakértői bizottsági tevékenység;

nevelési tanácsadás;

logopédiai ellátás;

továbbtanulási, pályaválasztási tanácsadás;

konduktív pedagógiai ellátás;

gyógytestnevelés;

iskolapszichológiai, óvodapszichológiai ellátás;

kiemelten tehetséges gyermekek, tanulók gondozása.

Nóvum, hogy az EGYMI elláthatja (vállalható feladat) a gyógypedagógiai, konduktív

pedagógiai eszközök és segédanyagok kölcsönzésének feladatait, valamint kollégiumot

működtethet. Az EGYMI-ben ellátott feladatokra – a családsegítő szolgálat, az iskola-

egészségügyi ellátás és a gyógypedagógiai, konduktív pedagógiai eszközök és

segédanyagok kölcsönzése kivételével – külön-külön szervezeti és szakmai tekintetben

önálló intézményegységeket kell létrehozni.

Az EGYMI-k köznevelés rendszerben betöltött szerepét felértékelte az utóbbi időkben az az

egyre szélesedő igény a nevelési-oktatási intézmények részéről, mely a sajátos nevelési

igényű gyermekek, tanulók szakszerű és törvényes ellátási kötelezettségének teljesítése terén

megfelelő szakemberek hathatós segítségében merül ki. Ezt igazolják azok a statisztikai

tények, melyek rámutatnak: az utóbbi években folyamatosan nő azoknak az intézményeknek

a száma, melyek befogadó iskolaként vállalják a fogyatékkal élők együttnevelését és –

oktatását, s amelyek speciális megsegítését az egységes gyógypedagógiai módszertani

Intézmények láthatják el, amelyeket a sajátos nevelési igényű gyermekek, tanulók

integráltan történő nevelésének, oktatásának segítésére hoztak létre azzal, hogy az

alapellátáson kívül gyógypedagógiai szakszolgáltatást és szakmai szolgáltatást is

biztosítanak.

25



alapítását az alapító okirat, az állami


fenntartott köznevelési intézmény

esetében a szakmai

alapdokumentum, továbbá – ha a

fenntartó a tevékenységet nem

jogszabály felhatalmazása alapján

látja el – a köznevelési közszolgálati

tevékenység folytatására jogosító

okirat, a köznevelési intézmény

képviseletére jogosult személy

nevének és képviseletének

jogosultságát igazoló dokumentum,

az állandó székhely meglétét igazoló

okirat megküldésével,

nyilvántartásba vétel céljából be kell

jelenteni. A bejelentést költségvetési

szerv esetén a törzskönyvi

nyilvántartást vezető szervnél, az


és az állami felsőoktatási intézmény

által fenntartott intézmény esetében a

Kormány által az oktatásért felelős

miniszter köznevelési feladatkörébe

tartozó egyes feladatainak ellátására

kijelölt szervnél (a továbbiakban:

hivatal), más esetben a köznevelési

intézmény székhelye szerint illetékes

fővárosi és megyei

kormányhivatalnál (a továbbiakban:

kormányhivatal) kell teljesíteni. A

nem állami szerv által alapított

intézmény csak akkor vehető

nyilvántartásba, ha működése

összhangban van a fővárosi, megyei

feladatellátási, intézményhálózat-

működtetési és köznevelés-

fejlesztési tervben (a továbbiakban:

köznevelés-fejlesztési terv)

foglaltakkal.

(8) A köznevelési intézményt

törölni kell a nyilvántartásból, ha

…

g) hatóság súlyos vagy az

országos pedagógiai-szakmai

ellenőrzés során megállapított

szakmai jogszabálysértés miatt a

nyilvántartásból való törlését

elrendeli.


21. § (2) A köznevelési

intézmény alapítását az alapító

okirat, az állami intézményfenntartó

központ által fenntartott köznevelési

intézmény esetében a szakmai

alapdokumentum, továbbá – ha a

fenntartó a tevékenységet nem

jogszabály felhatalmazása alapján

látja el – a köznevelési közszolgálati

tevékenység folytatására jogosító

okirat, a köznevelési intézmény

képviseletére jogosult személy

nevének és képviseletének

jogosultságát igazoló dokumentum,

az állandó székhely meglétét igazoló

okirat megküldésével,

nyilvántartásba vétel céljából be kell

jelenteni. A bejelentést költségvetési

szerv esetén a törzskönyvi

nyilvántartást vezető szervnél, az


és az állami felsőoktatási intézmény

által fenntartott intézmény esetében

a hivatalnál, más esetben a

köznevelési intézmény székhelye

szerint illetékes fővárosi és megyei

kormányhivatalnál (a továbbiakban:

kormányhivatal) kell teljesíteni. A

nem állami szerv által alapított

intézmény csak akkor vehető

nyilvántartásba, ha működése

összhangban van a fővárosi, megyei

feladatellátási, intézményhálózat-

működtetési és köznevelés-

fejlesztési tervben (a továbbiakban:

köznevelés-fejlesztési terv)

foglaltakkal.

(8) A köznevelési intézményt

törölni kell a nyilvántartásból, ha

…

g) a hatóság súlyos vagy az


ellenőrzés során megállapított

szakmai jogszabálysértés miatt – a

nem állami költségvetési szerv vagy

nem települési önkormányzat által

fenntartott köznevelési intézmény

esetén a működési engedély

visszavonásával egyidejűleg – a

nyilvántartásból való törlését

elrendeli.

26

A köznevelési intézmény nyilvántartásból való törlésére irányuló eljárást érinti az az új

szabály, melynek értelmében, amennyiben az súlyos vagy az országos pedagógiai-szakmai

ellenőrzés (tanfelügyelet) során megállapított szakmai jogszabálysértés miatt nem állami

költségvetési szerv vagy nem települési önkormányzat által fenntartott köznevelési


21. § (9) A nyilvántartásból való

törléssel egyidejűleg a

kormányhivatal kijelöli azt a

nevelési-oktatási intézményt, amely a

megszűnt intézménnyel

jogviszonyban álló gyermekek,

tanulók felvételét nem tagadhatja

meg. Az intézményt úgy kell

kijelölni, hogy a gyermek, a tanuló

számára a kijelölt intézményben a

nevelés, a nevelés-oktatás

igénybevétele ne jelentsen aránytalan

terhet. A köznevelési intézmény

nyilvántartásból való törléséről szóló

jogerős határozatot a kormányhivatal

megküldi az állami

intézményfenntartó központnak,

települési önkormányzatnak, a

törvényben meghatározott feladataik

ellátása érdekében. A határozat

tartalmazza annak az intézménynek a

kijelölését, amely a gyermek, tanuló

felvételét nem tagadhatja meg.

(10) E § alkalmazásában súlyos

jogszabálysértés, ha

…

d) a köznevelési intézményben

folyó nevelő és oktató munka a

közbiztonságot, a közrendet, a

közegészségügyet, a közerkölcsöt

sérti, vagy mások jogai,

szabadságjogai ellen irányul,

továbbá, ha a nevelési-oktatási

intézmény a feladatainak ellátásához

szükséges feltételekkel nem

rendelkezik. [ld. 21. § (10) bek. e)

pontja]


21. § (9) A nyilvántartásból való

törléssel egyidejűleg a

kormányhivatal kijelöli azt a

nevelési-oktatási intézményt, amely

a megszűnt intézménnyel

jogviszonyban álló gyermekek,

tanulók felvételét nem tagadhatja

meg. A hivatal a köznevelés

információs rendszeréből (a

továbbiakban: KIR) továbbítja a

megszűnt intézménnyel tanulói

jogviszonyban álló tanuló nevét és

lakóhelyét, tartózkodási helyét a

kormányhivatal számára a nevelési-

oktatási intézmény kijelölése

céljából. Az intézményt úgy kell

kijelölni, hogy a gyermek, a tanuló

számára a kijelölt intézményben a

nevelés, a nevelés-oktatás

igénybevétele ne jelentsen

aránytalan terhet. A köznevelési

intézmény nyilvántartásból való

törléséről szóló jogerős határozatot a

kormányhivatal megküldi az állami

intézményfenntartó központnak,

települési önkormányzatnak, a

törvényben meghatározott feladataik

ellátása érdekében. A határozat

tartalmazza annak az intézménynek

a kijelölését, amely a gyermek, a

tanuló felvételét nem tagadhatja

meg.

(10) E § alkalmazásában súlyos

jogszabálysértés, ha

…

d) a fenntartó – köznevelési

intézmény fenntartásával

összefüggő – tevékenységének

törvényességi ellenőrzése során

megállapított törvénysértést a

fenntartó a törvénysértés

megszüntetésére történő felhívásban

megállapított határidőig nem

szünteti meg,

e) a köznevelési intézményben

folyó nevelő és oktató munka a

közbiztonságot, a közrendet, a

közegészségügyet, a közerkölcsöt

sérti, vagy mások jogai,

szabadságjogai ellen irányul,

f) a köznevelési intézmény a

feladatainak ellátásához szükséges

feltételekkel nem rendelkezik.

27

intézmény esetében történik, a nyilvántartásból való törléssel egyidejűleg a fenntartó

működési engedélyét is vissza kell vonni [Nkt. 21. § (8) bekezdés d) pont]. Az eljárást

normalizáló háttérjogszabály a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános

szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény, hatásköri címzettje az illetékes kormányhivatal.

A súlyos jogszabálysértés fogalmát az Nkt. 21. § (10) bekezdése taxatív felsorolás keretében

a következőképpen definiálja:

a) a köznevelési intézmény köztartozása meghaladja az intézmény éves költségvetésének

felét és azt a fenntartó egy hónapon belül nem fizeti ki, vagy részletfizetés kérése

esetén nem fizetés miatt a fennálló tartozás egy összegben esedékessé válik;

b) a köznevelési intézménynek hat hónapot meghaladó lejárt tartozása van és a fenntartó

nem tett intézkedéseket ennek rendezése érdekében;

c) a köznevelési intézmény a hatósági ellenőrzés keretében megállapított

jogszabálysértést az első felszólítást, majd ugyanazon jogszabálysértés miatt kiszabott

felügyeleti bírság kiszabását követően sem szünteti meg a határozatban megállapított

határidőn belül;

d) a fenntartó – köznevelési intézmény fenntartásával összefüggő – tevékenységének

törvényességi ellenőrzése során megállapított törvénysértést a fenntartó a

törvénysértés megszüntetésére történő felhívásban megállapított határidőig nem

szünteti meg;

e) a köznevelési intézményben folyó nevelő és oktató munka a közbiztonságot, a

közrendet, a közegészségügyet, a közerkölcsöt sérti, vagy mások jogai, szabadságjogai

ellen irányul,

f) a köznevelési intézmény a feladatainak ellátásához szükséges feltételekkel nem

rendelkezik.

A fenti felsorolás d) és f) pontjában írottakat 2015. január 1-jei hatállyal a nemzeti

köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény módosításáról szóló 2014. évi CV. törvény 7. §

(3) bekezdése iktatta a törvényszövegbe. Az új passzusok által meghatározott súlyos

jogszabálysértések fogalmilag egyrészt a törvényességi ellenőrzés során megállapított

törvénysértés folyamatos fenntartásában, másrészt az Nkt. 22. §-ában meghatározott

működési feltételek teljesülésének elégtelenségében merülnek ki.

Az országos szakmai-pedagógiai ellenőrzés során megállapított szakmai jogszabálysértés az,

ha az intézmény működése – az intézmény által ellátott feladatoktól függően – az Óvodai

nevelés országos alapprogramja a Nemzeti alaptanterv, az adott intézményre érvényes

kerettanterv vagy az Nkt. felhatalmazása alapján készített és jóváhagyott más nevelési-

oktatási program, az érettségi vizsgaszabályzat, az érettségi vizsga részletes

vizsgakövetelményeiről szóló jogszabály, a Kollégiumi nevelés országos alapprogramja, a

nemzetiség óvodai nevelésének irányelve, a nemzetiség iskolai oktatásának irányelve, a Két

tanítási nyelvű iskolai oktatás irányelve, a Sajátos nevelési igényű gyermekek óvodai

nevelésének irányelve, a Sajátos nevelési igényű tanulók iskolai oktatásának irányelve, az

Alapfokú művészetoktatás követelményei és tantervi programja rendelkezéseit sérti [Nkt. 21.

§ (11) bekezdése].

28

A tanulói adatoknak a Köznevelés Információs Rendszerében (a továbbiakban: KIR) történő

adatkezelési rutinjait érinti az a változás, melynek értelmében az Oktatási Hivatal a KIR-

ből továbbítja a megszűnt intézménnyel tanulói jogviszonyban álló tanuló nevét és lakóhelyét,

tartózkodási helyét a kormányhivatal számára azon nevelési-oktatási intézmény kijelölése

céljából, amely a megszűnt intézménnyel jogviszonyban álló gyermekek, tanulók felvételét

nem tagadhatja meg.


32. § (1) Ha a nevelési-oktatási

intézményt egyházi jogi személy

vagy a vallási tevékenységet végző

szervezet tartja fenn:

…

h) ha az iskola tananyagában a

hittan mint tantárgy szerepel, az

állami intézményekre megállapított

pedagógus létszámon felül

alkalmazott hitoktatónak,

hittantanárnak egyházi felsőoktatási

intézményben vagy a vallási

tevékenységet végző szervezet által

fenntartott felsőoktatási

intézményben szerzett hitoktatói,

hittantanári vagy a hitélettel

kapcsolatos felsőfokú képesítéssel és

a bevett egyház belső szabálya

alapján illetékes egyházi jogi

személy vagy a vallási tevékenységet

végző szervezet általi megbízással

kell rendelkeznie,

2015. január 1-től hatályos állapot

32. § (1) Ha a nevelési-oktatási

intézményt egyházi jogi személy

vagy a vallási tevékenységet végző

szervezet tartja fenn:

…

h) és az iskola tananyagában a

hittan mint tantárgy szerepel, az

állami intézményekre megállapított

pedagóguslétszámon felül

alkalmazott hitoktatónak,

hittantanárnak egyházi felsőoktatási

intézményben vagy a vallási

tevékenységet végző szervezet által

fenntartott felsőoktatási

intézményben szerzett hitoktatói,

hittantanári vagy a hitélettel

kapcsolatos felsőfokú képesítéssel

vagy pedagógus szakképzettséggel

és az egyházi jogi személy által

kibocsátott hitoktatói képesítéssel,

továbbá a bevett egyház belső

szabálya alapján illetékes egyházi

jogi személy vagy a vallási

tevékenységet végző szervezet általi

megbízással kell rendelkeznie,


Kormány, hogy

…

z) a vallási, világnézeti

tekintetben elkötelezett, továbbá

nemzetiségi iskolai nevelés-oktatás

szervezésének az egyenlő

bánásmódról és az esélyegyenlőség

előmozdításáról szóló 2003. évi

CXXV. törvény 28. § (2)

bekezdésében meghatározott

feltételek érvényesülését szolgáló

sajátos feltételeit, különös

tekintettel a jogellenes elkülönítés

tilalmára


29

Az Nkt. 2015. január 1-jén hatályba lépő módosításai – mint az az eddigiekből is kiderült –

átfogó, novelláris jellegűek mind a megváltoztatott normatartalmak jelentősége, mind

mennyiségi arányai, mind pedig a szabályozási tárgykörök komplexitása tekintetében. Ezt

támasztja alá, hogy a törvénymódosítás kiterjed a vallási, világnézeti tekintetben

elkötelezett, egyházi jogi személy vagy vallási tevékenységet végző szervezet által

fenntartott köznevelési intézmények működésére is. Az Nkt. 32. § (1) bekezdése h)

pontjának korrekciója ételmében a hittan tantárgyat oktató pedagógus munkakört olyan

alkalmazott is betöltheti, aki pedagógus szakképesítéssel és az egyházi jogi személy által

kibocsátott hitoktatói képesítéssel rendelkezik, tehát nem kizárólagos feltétele a hittan

tantárgy oktatásának a hittantanári szakképesítés. Ennek alapján lehetővé válik az egyébként

pedagógus végzettséggel és szakképzettséggel rendelkező és az egyház illetékes szervezeti

egysége (pl. egyházmegye) által szervezett – általában 2-3 éves – hitoktatói tanfolyamot

elvégzett hitoktatók alkalmazása.

A jogalkotó szándék mögött az a felismerés húzódik, hogy a hit- és erkölcstan oktatásának új

struktúrája a szabályozásban is új helyzetet teremtett. A felmenő rendszerben bevezetésre

kerülő, kötelezően választható hit- és erkölcstan oktatás megnövekedett feladatot ró az

egyházi jogi személyekre, hiszen az egyházi felsőoktatási intézményben szerzett hitoktatói,

hittantanári vagy a hitélettel kapcsolatos felsőfokú képesítéssel rendelkező hitoktatók és

hittantanárok a bevett egyházak felé jelentkező hit- és erkölcstan oktatásra jelentkezők egyre

bővülő igényeit már az elmúlt tanévekben is nehezen tudták ellátni.

Új szabályozási metódusként jelent meg az Nkt. felhatalmazó klauzulái között az a

rendeletalkotási jogkörgyakorlás, melynek értelmében a Kormány a vallási, világnézeti

tekintetben elkötelezett, továbbá nemzetiségi iskolai nevelés-oktatás szervezésének az

egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról szóló 2003. évi CXXV. törvény

28. § (2) bekezdésében meghatározott feltételek érvényesülését szolgáló sajátos feltételeit,

különös tekintettel a jogellenes elkülönítés tilalmára rendeletben állapítja meg.

A citált törvény – közkeletű nevén esélyegyenlőségi törvény – generális szabálya szerint nem

sérti az egyenlő bánásmód követelményét, ha közoktatási intézményben a szülők

kezdeményezésére és önkéntes választása szerint olyan vallási vagy más világnézeti

meggyőződésen alapuló, továbbá nemzetiségi oktatást szerveznek, amelynek célja vagy

tanrendje indokolja elkülönült osztályok vagy csoportok alakítását; feltéve, hogy emiatt az

oktatásban résztvevőket semmilyen hátrány nem éri, továbbá ha az oktatás megfelel az állam

által jóváhagyott, államilag előírt illetve államilag támogatott követelményeknek. Jogellenes

elkülönítésnek minősül ellenben az a magatartás, amely személyeket vagy személyek

csoportját egyes meghatározott tulajdonságaik (pl. nemzetiséghez való tartozás vagy vallási,

világnézeti meggyőződés) alapján másoktól – tárgyilagos mérlegelés szerinti ésszerű indok

nélkül – elkülönít. Annak megítélése, hogy az egyházi és a nemzetiségi iskolai nevelés-

oktatásban melyek azok a sajátos konkrét feltételek, melyek teljesülése esetében a

jogellenes elkülönítést negligálja a pozitív diszkrimináció jogszerűsége a jövőben a

Kormány döntési jogkörébe fog tartozni, melyről végrehajtási rendeletben határoz majd.

30

Az Nkt. 25. alcíme rendelkezik a köznevelés rendszerében hozott döntésekkel kapcsolatos

szabályokról, így a törvénymódosítás által is érintett intézményi döntésekkel szembeni

jogorvoslati útról [Nkt 37. § (3) bekezdés]. A fenntartó jogkörébe utalt másodfokú döntési

jogkört a jogalkotó kiterjesztette az intézmény belső szabályzatának megsértésére

hivatkozással benyújtott eljárást megindító kérelemre, melyet az óvoda, az iskola, a

kollégium döntése, intézkedése vagy intézkedésének elmulasztása (a továbbiakban együtt:

döntés) ellen a tanuló, a szülő – a közléstől, ennek hiányában a tudomására jutásától számított

tizenöt napon belül – a gyermek, tanuló érdekében indíthat, kivéve a magatartás, a szorgalom,

valamint a tanulmányok értékelése és minősítése ellen, azzal, hogy ez utóbbi esetben csak

akkor indítható eljárás, ha a minősítés nem az iskola által alkalmazott helyi tantervben

meghatározottak alapján történt, a minősítéssel összefüggő eljárás jogszabályba vagy a tanulói

jogviszonyra vonatkozó rendelkezésekbe ütközik.

Az intézményi belső szabályzatok – jogszabály felhatalmazása alapján – olyan jogi kötőerővel

bíró, az adott intézményre vonatkozó specifikusan normák, amelyek megtartása mind a

szabályalkotót (pl. pedagógiai programot elfogadó nevelőtestület), mind a normacímzettek

különböző köreit (pl. tanulók) kötelezik. Ezen intézményi szabályozók voltaképpen a

jogszabályokat egészítik ki mintegy szubszidiárius (háttérszabályozó) norma formájában,

azzal, hogy tartalmi és eljárási jogi szabályaikat is (mit tartalmazhatnak és milyen eljárásban

legitimálhatók) jogszabály – az alapvető szabályozók vonatkozásában a nevelési-oktatási

intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról szóló 20/2012.

(VIII. 31.) EMMI rendelet – határozza meg.

A köznevelési intézmények alapdokumentumként meghatározott belső szabályzatai a

következők:

munkaterv,

pedagógiai program,

szervezeti és működési szabályzat,

házirend.


37. § (3) A fenntartó jár el, és hoz

másodfokú döntést

a) a jogszabálysértésre

hivatkozással benyújtott kérelem,

továbbá

b) az óvodai felvétellel és az

óvodából való kizárással, a tanulói

jogviszony, valamint a kollégiumi

tagsági viszony létesítésével,

megszüntetésével, a tanulói fegyelmi

ügyekkel kapcsolatban

érdeksérelemre hivatkozással

benyújtott kérelem

tekintetében.


37. § (3) A fenntartó jár el, és hoz

másodfokú döntést

a) a jogszabálysértésre vagy az

intézmény belső szabályzatának

megsértésére hivatkozással

benyújtott kérelem, továbbá

b) az óvodai felvétellel és az

óvodából való kizárással, a tanulói

jogviszony, valamint a kollégiumi

tagsági viszony létesítésével,

megszüntetésével, a tanulói

fegyelmi ügyekkel kapcsolatban

érdeksérelemre hivatkozással

benyújtott kérelem

tekintetében.

31

A belső szabályzatok teljes köre a fenntartó személyétől, az intézménytípustól és az ellátott

köznevelési alapfeladatoktól függően igen sokrétű, melynek részletekbe menő ismertetésétől

technikai (terjedelmi) okokból e helyütt eltekintünk.

Az intézmény belső szabályzatának megsértése okán indított eljárást megindító kérelem

jogalapját képezheti például az, ha az iskolában a tanuló értékelése nem a pedagógiai program

(helyi tanterv) osztályzásra vonatkozó szabályai (értékelési elvek, egyes érdemjegyeket

meghatározó értékelési skála) alapján történik, vagy például olyan magatartás kerül

szankcionálásra a tanulóval szemben, amely sem jogszabályi rendelkezés, sem a házirendben

foglaltak alapján nem tilalmazott. Az említett két esetben tehát az első fokon döntő pedagógus

illetve nevelőtestület által meghozott döntés vagy tanúsított magatartás ellen az iskola

fenntartója hoz közigazgatási határozatnak minősülő döntést az elsőfokú határozat ellen

benyújtott rendes jogorvoslati útra tatozó fellebbezés – közigazgatási hatósági eljárás

kódexének – szabályai szerint.

Döntő jelentőségű változás tanügyigazgatási és gyermekvédelmi joghatásait tekintve egyaránt

a tankötelezettségi felső korhatár számítását meghatározó szabály [Nkt. 45. § (3)

bekezdésének első mondata] megváltozása, melynek értelmében a tanuló tankötelezettsége

annak a tanévnek a végéig tart, amelyben a tizenhatodik életévét betölti, és nem addig a

napig, amikor tizenhatodik életévét betölti.

Az Nkt. 2012. szeptember 1-jén hatályba lépett 45. §-ának (3) bekezdése – a magyar

iskolaügy történelmi jelentőségű fordulataként – a tizenhatodik életévben húzta meg a

tankötelezettség felső határát. A törvény szóhangzatát idézve: a tankötelezettség a tanuló

tizenhatodik életévének betöltéséig tart. A joggyakorlatban ez a polgári anyagi jog szabályait

követve a tanuló által betöltött 16. életév naptári napjához igazodott – a racionalitást, a

kialakult szokásokat, a magyar nevelésügy haladó hagyományait, a pedagógiai ciklikusság

elvét és a rendszertani jogértelmezés maximáját félretolva –, így előfordulhatott az az eset is,

hogy a szeptember elsején 16. születésnapját ünneplő tanuló a következő naptári naptól már

nem volt az iskolai tanulmányok végzésére kötelezhető, így hiányzásait sem volt köteles

igazolni, ellene sem a gyermekvédelmi jelzőrendszeren, sem szabálysértési eljárás útján nem


45. § (3) A tankötelezettség a

tanuló tizenhatodik életévének

betöltéséig tart. A sajátos nevelési

igényű tanuló tankötelezettsége

meghosszabbítható annak a tanítási

évnek a végéig, amelyben a

huszonharmadik életévét betölti. A

tankötelezettség

meghosszabbításáról a szakértői

bizottság szakértői véleménye

alapján az iskola igazgatója dönt.


45. § (3) A tankötelezettség

annak a tanévnek a végéig tart,

amelyben a tanuló tizenhatodik

életévét betölti. A sajátos nevelési

igényű tanuló tankötelezettsége

meghosszabbítható annak a tanítási

évnek a végéig, amelyben a

huszonharmadik életévét betölti. A

tankötelezettség

meghosszabbításáról a szakértői

bizottság szakértői véleménye

alapján az iskola igazgatója dönt.

32

volt kezdeményezhető szankció. A helyzet bornírtságát tovább fokozta az az inkoherencia,

amit a tankötelezettségi felső korhatár számításának szabálya – pontosabban annak szűkítő

értelmezése – a köznevelés ágazati kerettörvényén belül proponált, hiszen a főszabály alóli

kivételi szabály [Nkt. 97. § (1) bekezdés] és a sajátos nevelési igényű tanulók

tankötelezettségi korának meghatározása [Nkt. 45. § (3) bekezdés második mondata] egyaránt

eltért ettől.

A szabályozás olyan fontosságú jogintézményét érinti a magyar tanügyigazgatásnak, amelyet

érdemes részleteiben is mind a szakmai szempontok, mind a tételes jog és a dogmatika

(absztrakt fogalmi rendszer) aspektusából megvizsgálni. A köznevelés jogi szabályozásában

alapvető fontosságú az ésszerű, a pedagógiai munka megszervezésének alapjául szolgáló

tanévi ciklikusság elve (egy tanévi, azon belül szorgalmi időszaki beosztás). A tanuló ugyanis

tanulmányi kötelességeinek az Nkt. 4. § 30. pontjában meghatározott tanév, azon belül a 31.

pontban írt tanítási év oktatásszervezési keretében tesz illetve tehet eleget. Ebből –

interpretatio logica – önmagában is az következik, hogy a tankötelezettségi kor is azon tanév

utolsó napján ér véget, melynek időszakában a tanuló a 16. életévét betölti, így e tekintetben a

tankötelezettségi kor betöltésének napja helyett a tanítási év utolsó napja (augusztus 31.) a

mérvadó.

Ezt erősíti az Nkt. 45. § (3) bekezdésének második mondata, mely arról rendelkezik, hogy a

sajátos nevelési igényű tanuló tankötelezettsége meghosszabbítható annak a tanítási évnek –

megjegyzendő, hogy nem tanévnek, hanem tanítási évnek! – a végéig, amelyben a

huszonharmadik életévét betölti. A szabályozás logikája tehát a tanítási év végéhez köti a

kivételes szabályként normalizált SNI-tanulókra vonatkozó tankötelezettség megszűnését,

melyből – interpretatio systematica – következik, hogy amennyiben az SNI-tanuló esetén a

tanév végét kell nézni, úgy a többségi tanuló esetén sem tartható a tankötelezettségi életkor

betöltésének napja [Nkt. 45. § (3) bekezdésének első és második mondata]. Abból pedig, hogy

az Nkt. 45. § (2) bekezdésének harmadik mondata szerint a tankötelezettség teljesítése a tanév

első tanítási napján kezdődik – argumentum a contrario – az adódik, hogy a tankötelezettség

utolsó napja a tanítási év utolsó napja. Az Nkt. 97. § (1) bekezdése újabb érvvel támasztja alá

a fenti – rendszertani alapú – értelmezést, mely szerint azok a tanulóknak, akik

tanulmányaikat az iskolai nevelés-oktatás kilencedik évfolyamán a 2011/2012. tanévben vagy

azt megelőzően kezdték meg, tankötelezettségük azon tanítási év végéig tart, amelyben a

tizennyolcadik életévüket betöltik vagy sikeres érettségi vizsgát vagy szakmai vizsgát tettek.

Azon sajátos nevelési igényű tanulók tankötelezettsége, akik esetében a szakértői és

rehabilitációs bizottság e törvény hatálybalépése előtt a tankötelezettség huszadik életévükig

történő meghosszabbításáról döntött, annak a tanévnek – és nem tanítási évnek! – a végéig

tart, amelyben a huszadik életévüket betöltik. Látható tehát, hogy a jogszabály következetesen

[Nkt. 45. § (3) bekezdésének második mondata, 97. § (1) bekezdése] a tanév illetve a tanítási

év végéhez, és nem az életkori küszöb elérésének naptári napjához kötötte a tankötelezettség

végét, ezért vált szükségessé – a részletezett egyéb okok mellett – a főszabály ehhez történő

igazítása, jóllehet még mindig nem minden koherenciazavartól mentesen.

33

A tanuló – törvényben előírt – tankötelezettségének rendszeres iskolába járással vagy

magántanulói státusban tehet eleget. A magántanulói jogállás a tankötelezettség teljesítésének

atipikus módja, mely sajátos körülmények fennállása esetén, a tanuló mindenek felett álló

érdekének elvéből fakadóan a szülő kérésére, igazgatói döntés alapján adható.

A magántanulói jogállásnak, mint jogintézménynek a fogalmi ismérve az, hogy a tanuló

magán úton, saját erejéből – az iskola rendszeres támogató segítése nélkül – készül fel

tanulmányi kötelezettségeinek teljesítésére, ezért a kötelező foglalkozásokon való részvétel

kötelme nem terheli, de ugyanakkor nem is tagadható meg tőle (így az igazgató előzetes

engedélye alapján részt vehet a különféle foglalkozásokon és felvehető napközis

foglalkozásra is). A magántanulóvá nyilvánításnak sajátos szabályai vannak, melyet a

jogalkotó igen szigorú keretek közé szorít, miután az a tanuló, aki nem iskolai közösségben

fejlődik, az intézményes nevelés-oktatás szocializációs hatásai elől el van rekesztve. Ez egyes

tanulói csoportok esetén – így a szociokulturális hátránnyal küzdő (hátrányos helyzetű) vagy

nem családban nevelkedő gyermekeknél – kimondottan negatív következményekkel járhat

fejlődésük vonatkozásában. Másrészt megemlíthető az is, hogy a magántanulói státus –

amennyiben amögött nem a tanuló indokolt sajátos helyzete, hanem például magatartási

zavarok miatt az iskola szülőre gyakorolt pressziója áll – a jog megkerülésének eszközévé is

válhat.

Ebből fakadóan vált szükségessé a 45. § (6) bekezdésében foglalt szabály módosítása,

melynek értelmében az iskola igazgatója minden esetben – minden tanuló vonatkozásában –

a gyámhatóság és a gyermekjóléti szolgálat véleményének kikérése után dönthet arról,

hogy a tanuló a tankötelezettségének magántanulóként tehet-e eleget. A gyermekvédelmi

gondoskodásban – a Gyvt.-ben meghatározottak szerint elrendelt hatósági intézkedésen

alapuló ellátásban és védelemben – részesülő tanuló esetén az iskola igazgatójának a


45. § (6) Ha az iskola

igazgatójának megítélése szerint a

tanulónak hátrányos, hogy

tankötelezettségének

magántanulóként tegyen eleget, vagy

az így elkezdett tanulmányok

eredményes folytatására vagy

befejezésére nem lehet számítani,

köteles erről értesíteni a gyermek

lakóhelye, ennek hiányában

tartózkodási helye szerint illetékes kormányhivatalt, amely a

gyámhatóság és a gyermekjóléti

szolgálat véleményének kikérése

után dönt arról, hogy a tanuló milyen

módon teljesítse tankötelezettségét.

Hátrányos helyzetű tanuló esetén az

iskola igazgatójának döntéséhez be

kell szereznie a gyermekjóléti

szolgálat véleményét.


45. § (6) Az iskola igazgatója a

gyámhatóság és a gyermekjóléti

szolgálat véleményének kikérése

után dönt arról, hogy a tanuló a

tankötelezettségének

magántanulóként tehet eleget.

Gyermekvédelmi gondoskodásban

részesülő tanuló esetén az iskola

igazgatójának a döntéséhez be kell

szereznie a gyermekvédelmi gyám

véleményét.

34

döntéséhez be kell szereznie a gyermekvédelmi gyám véleményét. A véleménynyilvánítás

tényét és az ügyben kifejtett álláspontot a magántanulóvá nyilvánítási határozatban fel

kell tüntetni (adminisztratív teendő).

A gyermekvédelmi gondoskodás illetve annak keretébe tartozó hatósági intézkedések fajtái:

hátrányos és halmozottan hátrányos helyzet megállapítása,

védelembe vétel,

családbafogadás,

ideiglenes hatályú elhelyezés,

nevelésbe vétel,

nevelési felügyelet elrendelése,

megelőző pártfogás elrendelése,

utógondozás elrendelése,

utógondozói ellátás elrendelése.

Megjegyezzük, hogy a magántanulóvá nyilvánításra vonatkozó döntésnél a gyámhatóság és a

gyermekjóléti szolgálat illetve adott esetben a gyermekvédelmi gyám véleményének kikérése

kötelező, de nem kötelező erejű, vagyis nem egyenértékű az egyetértési jogkörrel, azonban

figyelmen kívül hagyása a döntéshozó intézményvezető részéről fokozott felelősséggel jár.

Ezt támasztja alá a módosításhoz fűzött miniszteri indokolás is, amely szerint a lemorzsolódás

megakadályozása, a gyermek számára szükséges társadalmi integráció, szociális készségek és

képességek fejlődése érdekében indokolt szűkebbre szabni a magántanulóvá válók körét,

ugyanis a magántanulóvá nyilvánított gyermeket nem érik el a korszerű pedagógiai

módszerek, a közösségben való fejlődés lehetősége nagyon korlátozottá válik, a gyermek

perifériára kerül. A módosítás összefüggésben áll a lemorzsolódás elleni – uniós

kötelezettségen alapuló – intézkedésekkel [Nkt. 4. § 37. pont, 19. § (2) bekezdés h) pont; 41.

§ (1) bekezdés; 94. § (4) bekezdés x) pont].

A magántanulóvá nyilvánító igazgatói határozatnak tartalmaznia kell:

a) a magántanulóvá nyilvánító igazgatói határozat (iktatási) számát, keltét;

b) a tanuló személyes adatait, osztályba sorolását;

c) a tanévet, amelyben magántanulóként teljesíti tanulmányokkal kapcsolatos

kötelezettségeit.

d) a magántanulói határozat jogalapját (szakorvosi, szakértői ill. szakvéleményben foglalt

javaslat tömören), illetve a szülői kérés tényét (a rendkívüli körülmény előadásának

ismertetésével), valamint a véleménynyilvánítási jogkörrel felruházott hatóságok

illetve személyek által kifejtett álláspontot;

e) a tanuló egyéni felkészítésének formáját;

f) a számonkérés időpontját és módját (félévi vagy tanév végi számonkérés, vizsga vagy

írásbeli beszámoló stb.);

g) esetleges tantárgyi felmentést (főszabály szerint minden, a helyi tantervben szereplő,

adott évfolyamon kötelezően oktatott tantárgyból számot kell adni);

h) a magántanuló jogairól szóló kioktatást;

35

i) jogorvoslati lehetőséget.

A tanuló tanulmányi kötelezettségeinek teljesítését érinti az Nkt. 57. § (1) bekezdésében

rögzített szabály módosítása, mely a szülő kérésére a tanuló – az iskola pedagógiai

programjában előírtak szerinti tanulmányi kötelezettségeinek sikeres teljesítése ellenére

történő – évfolyamismétlését kizárólag az iskola első évfolyamán és legfeljebb egy

alkalommal engedi meg alakszerű igazgatói határozat alapján, míg a magasabb

évfolyamokon tanulókat kizárja e lehetőségből.

Ha az elsős évfolyamos tanuló számára a szülő kérésére az igazgató engedélyezte az évfolyam

megismétlését, a tanuló csak a megismételt évfolyamról kap bizonyítványt. Az

osztálynaplóba, a törzslapra és a bizonyítványba ebben az esetben az igazgatói határozat

számának feltüntetése mellett a szülői kérésre történő évfolyamismétlés tényét kell

megjegyzésként bejegyezni, s a statisztikai adatjelentésekben a tanulmányi követelményeket

sikeresen teljesítette, de engedéllyel évfolyamot ismételő tovább nem lépő tanulóként kell a

szóban forgó tanulót kezelni. Természetesen e tény a KIR-ben történő tanulói

jogviszonykezelést nem érinti.

A jogszabályhely módosításához fűzött miniszteri indokolás szerint nem indokolt az első

évfolyamnál magasabb, eredményesen elvégzett évfolyamok megismétlését lehetővé tenni a

későbbiekben. Nem is élnek jellemzően ezzel a lehetőséggel a szülők, ugyanakkor egyes

esetekben visszaélésekre adhat alapot, hiszen a jelenlegi szabályozás alkalmas lehet lefékezni

a tanuló előrehaladását szülői kérésre adott évfolyamokon, ugyanakkor mindez nem garantálja

magasabb tudásszint elérését számára.

Felhívjuk a figyelmet, hogy a 2015/2016. tanévben szülői kérésre történő évfolyamismétlés

csak azokra a tanulókra vonatkozhat, akik tanulmányaikat az iskola első évfolyamán

2014. szeptember 1-jén kezdték meg.


57. § (1) A tanuló az iskola

magasabb évfolyamába akkor léphet,

ha az előírt tanulmányi

követelményeket sikeresen

teljesítette. Az iskola igazgatója a

szülő kérésére legfeljebb egy

alkalommal engedélyezheti az iskola

első évfolyamának megismétlését,

akkor is, ha a tanuló az előírt

tanulmányi követelményeket

sikeresen teljesítette. Ebben az

esetben a megismétlésre kerülő

évfolyamról nem kap bizonyítványt

a tanuló. A szülő kérésére az iskola

magasabb évfolyama is

megismételhető legfeljebb egy

alkalommal.


57. § (1) A tanuló az iskola

magasabb évfolyamába akkor

léphet, ha az előírt tanulmányi

követelményeket sikeresen

teljesítette. Az iskola igazgatója a

szülő kérésére legfeljebb egy

alkalommal engedélyezheti az iskola

első évfolyamának megismétlését,

akkor is, ha a tanuló az előírt

tanulmányi követelményeket

sikeresen teljesítette. Ebben az

esetben csak a megismételt

évfolyamról kap bizonyítványt a

tanuló.

36


44. § (1) A köznevelés

információs rendszere (a

továbbiakban: KIR) központi

nyilvántartás keretében a

nemzetgazdasági szintű tervezéshez

szükséges fenntartói, intézményi,

foglalkoztatási, gyermek- és tanulói

adatokat tartalmazza. A KIR

keretében folyó adatkezelés

tekintetében az adatkezelő a hivatal.

46. § (13) Az iskola a tanuló

kérelmére diákigazolvány kiadását

kezdeményezi a KIR

adatkezelőjénél. A diákigazolvány

elkészítéséről a KIR adatkezelője

gondoskodik. A diákigazolvány

közokirat. A diákigazolvány

tartalmazza a diákigazolvány számát,

a tanuló nevét, születési helyét és

idejét, lakcímét és a 14. életévét

betöltött tanuló esetében az aláírását.

A diákigazolvány tartalmazza

továbbá a tanuló fényképét,

azonosító számát, az iskola nevét és

címét, a diákigazolvány lejáratának

napját, az igazolvány érvényességére

vonatkozó adatot és az igazolvány

típusát. A diákigazolvány

elektronikus adattárolásra és

adatellenőrzésre alkalmas eszközzel

ellátott igazolvány. A diákigazolvány

elkészítésére irányuló eljárásban – ha

jogszabály másként nem rendelkezik

– a köznevelési intézmény a

központi adatszolgáltatásra alkalmas

rendszeren keresztül, elektronikus

úton terjeszti elő a diákigazolvány

elkészítésére irányuló kérelmet, és

tesz jogszabályban meghatározott

más eljárási cselekményeket. A

köznevelési intézmény az eljárás

során – ha jogszabály másként nem

rendelkezik – a központi

adatszolgáltatásra alkalmas


úton tart kapcsolatot KIR

adatkezelőjével. A KIR adatkezelője

a köznevelési intézmény útján közli

a tanulóval a diákigazolvány

kiállítására irányuló eljárás során

hozott döntéseket. A KIR

adatkezelője a diákigazolvány

igényléséhez és előállításához

szükséges személyes adatokat, a

köznevelési intézmény adatait, a

diákigazolvány egyedi azonosítóját,

a kiadott érvényesítő matrica

sorszámát, valamint a jogosultság

ellenőrzéséhez és nyilvántartásához

szükséges további, személyes


44. § (1) A KIR központi

nyilvántartás keretében a

nemzetgazdasági szintű tervezéshez

szükséges fenntartói, intézményi,

foglalkoztatási, gyermek- és tanulói

adatokat tartalmazza. A KIR

keretében folyó adatkezelés

tekintetében az adatkezelő a hivatal.

46. § (13) Az iskola a tanuló

kérelmére diákigazolvány kiadását

kezdeményezi a KIR

adatkezelőjénél. A diákigazolvány

elkészítéséről a KIR adatkezelője

gondoskodik. A diákigazolvány

közokirat. A diákigazolvány

elkészítésére irányuló eljárásban –

ha jogszabály másként nem

rendelkezik – a köznevelési

intézmény a központi



úton terjeszti elő a diákigazolvány




köznevelési intézmény az eljárás

során – ha jogszabály másként nem

rendelkezik – a központi



úton tart kapcsolatot a KIR

adatkezelőjével. A KIR adatkezelője

a köznevelési intézmény útján közli

a tanulóval a diákigazolvány

kiállítására irányuló eljárás során

hozott döntéseket. A KIR

adatkezelője a diákigazolvány

igényléséhez és előállításához

szükséges személyes adatokat, a

köznevelési intézmény adatait, a

diákigazolvány egyedi azonosítóját,

a kiadott érvényesítő matrica

sorszámát, valamint a jogosultság

ellenőrzéséhez és nyilvántartásához

szükséges további, személyes

adatnak nem minősülő adatot

tartalmazó nyilvántartást vezet. A

KIR adatkezelője, valamint a

diákigazolvány elkészítésében

közreműködők a diákigazolvány

elkészítése körében tudomásukra

jutott személyes adatot a

diákigazolvány érvényességének

megszűnését követő öt évig

kezelhetik.

37



adatnak minősülő adatot

tartalmazó nyilvántartást vezet. A

KIR adatkezelője, a diákigazolvány

elkészítésében közreműködők a

diákigazolvány elkészítése körében

tudomására jutott személyes adatot a

diákigazolvány érvényességének

megszűnését követő öt évig

kezelhetik.

63. § (4) A pedagógusigazolvány

tartalmazza a pedagógusigazolvány

egyedi azonosítóját, a jogosult nevét,

születési helyét és idejét, lakcímét és

aláírását, a jogosult fényképét,

azonosító számát, munkáltatója

nevét és címét, a

pedagógusigazolvány lejáratának

napját és az igazolvány

érvényességére vonatkozó adatot. A

pedagógusigazolvány elektronikus

adattárolásra és adatellenőrzésre

alkalmas eszközzel ellátott

igazolvány. A pedagógusigazolvány

elkészítésére irányuló eljárásban a

munkáltató – ha jogszabály másként

nem rendelkezik – a központi


rendszerrel, elektronikus úton

terjeszti elő a pedagógusigazolvány




munkáltató az eljárás során – ha


– a központi adatszolgáltatásra

alkalmas rendszerrel elektronikus


adatkezelőjével. A

pedagógusigazolvány igénylésének

további szabályait jogszabály

határozza meg. A KIR adatkezelője a

pedagógusigazolvány igényléséhez

és előállításához szükséges

személyes adatokat, a

pedagógusigazolvány egyedi

azonosítóját, a kiadott érvényesítő

matrica sorszámát, valamint a

jogosultság ellenőrzéséhez és

nyilvántartásához szükséges további,

személyes adatnak nem minősülő

adatot tartalmazó nyilvántartást

vezet. A KIR adatkezelője és a

pedagógusigazolvány elkészítésében

közreműködők a

pedagógusigazolvány elkészítése

körében tudomásukra jutott

személyes adatot a

pedagógusigazolvány

érvényességének megszűnését

követő öt évig kezelhetik.


63. § (4) A pedagógusigazolvány

elkészítésére irányuló eljárásban a

munkáltató – ha jogszabály másként

nem rendelkezik – a központi


rendszerrel, elektronikus úton

terjeszti elő a pedagógusigazolvány




munkáltató az eljárás során – ha


– a központi adatszolgáltatásra

alkalmas rendszerrel elektronikus


adatkezelőjével. A

pedagógusigazolvány igénylésének

további szabályait jogszabály

határozza meg. A KIR adatkezelője

a pedagógusigazolvány igényléséhez

és előállításához szükséges

személyes adatokat, a

pedagógusigazolvány egyedi

azonosítóját, a kiadott érvényesítő

matrica sorszámát, valamint a

jogosultság ellenőrzéséhez és

nyilvántartásához szükséges további,

személyes adatnak nem minősülő

adatot tartalmazó nyilvántartást

vezet. A KIR adatkezelője és a

pedagógusigazolvány elkészítésében

közreműködők a

pedagógusigazolvány elkészítése

körében tudomásukra jutott

személyes adatot a

pedagógusigazolvány

érvényességének megszűnését

követő öt évig kezelhetik.

38

A KIR felületén keresztül bonyolódó igazgatási eljárások körét érintő technikai dereguláció

az a módosítás, mely csökkenti – egyes törvényi szintet nem feltétlenül igénylő rendelkezések

normaszövegből történő kivonásával – a diákigazolvány és a pedagógusigazolvány

igénylésére irányuló processzus szabályanyagát, így azok tartalmi elemeire vonatkozó

előírásokat.

A diákigazolványra jogosultak körét, a diákigazolványhoz kapcsolódó jogokat és

kedvezményeket és az igénylés eljárási szabályait az oktatási igazolványokról szóló 362/2011.

(XII. 30.) Korm. rendelet 13-22. §-ai, míg a pedagógusigazolványra való jogosultságot, a

kapcsolódó jogok és kedvezmények körét, valamint az igénylésére vonatkozó normákat a

citált jogszabály 23-27. §.ai határozzák meg.

Az óvodai elhelyezés megszűnésének újabb jogcímeként került beiktatásra az Nkt. 53. § (1)

bekezdésének d) pontjaként az – az óvodai nevelésben részt vevő gyermekek és szüleik

külföldre távozása esetében irányadó eljárás meghatározására szolgáló – szabály, melynek

értelmében megszűnik az óvodai nevelési jogviszony, ha az óvodába járási

kötelezettségét külföldön teljesítő gyermek eléri a – az Nkt. 45. § (2) bekezdésében

meghatározott – tankötelezettségi kort.

Felhívjuk a figyelmet arra, hogy az óvodai nevelésben való részvételre kötelezett gyermek

szülőjének a külföldi tartózkodás tényének beállása esetén keletkezett írásbeli bejelentési

kötelezettsége kiterjed azokra az óvodával nevelési jogviszonyban álló gyermekek szülőire is,

akiknek gyermeke az óvodáztatási kötelezettségét a jövőben várhatóan külföldön fogja

teljesíteni. Az óvodai nevelésre kötelezett gyermek esetén e kötelezettség külföldön történő

teljesítése vonatkozásában az Nkt. 91. §-a (külföldön folytatott tanulmányok) analógia alapján

alkalmazandó.


53. § (1) Megszűnik az óvodai

elhelyezés, ha

a) a gyermeket másik óvoda

átvette, az átvétel napján,

b) a jegyző a szülő kérelmére

engedélyt adott a gyermek óvodából

történő kimaradására,

c) a gyermeket felvették az

iskolába, a nevelési év utolsó napján.


53. § (1) Megszűnik az óvodai

elhelyezés, ha

a) a gyermeket másik óvoda

átvette, az átvétel napján,

b) a jegyző a szülő kérelmére

engedélyt adott a gyermek óvodából

történő kimaradására,

c) a gyermeket felvették az

iskolába, a nevelési év utolsó

napján,

d) az óvodába járási

kötelezettségét külföldön teljesítő

gyermek eléri a tanköteles kort.

39

A kötelező óvodai neveléssel kapcsolatos jogszabályi rendelkezések áttekintése – a

2015/2014. nevelési évre történő felkészülés szempontjából is – igen lényeges. A 2014/2015.

nevelési évben – 2015. augusztus 31-ig – az óvodáztatási kötelezettség (pre-tankötelem)

vonatkozásában a közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény (a továbbiakban: Kt.) 24. §

(3) bekezdése az irányadó, amely kimondja, hogy a gyermek abban az évben, amelyben az

ötödik életévét betölti, a nevelési év kezdő napjától napi négy órát köteles óvodai nevelésben

részt venni.

Mindez 2015. szeptember 1-jét követően – tehát a 2015/2016. nevelési évtől – megváltozik a

Kt. 24. § (3) bekezdése, 69. § (1) bekezdése és a 74. § egyidejű hatályon kívül helyezésével, s

az Nkt. 8. § (2) bekezdésének ezzel egyidejű hatályba lépésével, mely a gyermek harmadik

életéve betöltésekor beálló kötelező óvodáztatást írja elő, így a gyermek abban az évben,

amelynek augusztus 31. napjáig a harmadik életévét betölti (szemben a jelenlegi ötödik

életévvel), a nevelési év kezdő napjától legalább napi négy órában óvodai foglalkozáson

köteles részt venni.

Ehhez kapcsolódik, hogy 2015. szeptember 1-jétől már nem az óvodavezető, hanem a jegyző

– az egyházi és magán fenntartású intézmények esetében a fenntartó – adhat felmentést a

kötelező óvodai nevelésben való részvétel alól a gyermek ötödik életévének betöltéséig szülői

kérelemre – az óvodavezető valamint a védőnő egyetértésével –, ha a gyermek családi

körülményei, képességeinek kibontakoztatása, sajátos helyzete indokolja. A mérlegelés

szempontja: a gyermek jogos érdekeinek szem előtt tartása.

Összefoglalva tehát: az Nkt. 53. §-ának (1) bekezdésében foglalt szabály szerint megszűnik az

óvodai elhelyezés, ha

a) a gyermeket másik óvoda átvette, az átvétel napján,

b) a jegyző a szülő kérelmére engedélyt adott a gyermek óvodából történő kimaradására,

c) a gyermeket felvették az iskolába, a nevelési év utolsó napján

d) az óvodába járási kötelezettségét külföldön teljesítő gyermek eléri a tanköteles kort.

Megjegyezzük, hogy a Kt. 2015. augusztus 31-ig – tehát jelenleg is – hatályos 74. § (1)

bekezdése az óvodai elhelyezés megszűnésének az alábbi eseteit határozza meg:

a) a gyermeket másik óvoda átvette, az átvétel napján;

b) a szülő írásban bejelenti, hogy gyermeke kimarad, a bejelentésben megjelölt napon;

c) az óvodai elhelyezést fizetési hátralék miatt az óvodavezető — a szülő eredménytelen

felszólítása és a gyermek szociális helyzetének vizsgálata után — megszüntette, a megszűnés

tárgyában hozott döntés jogerőre emelkedésének napján;

d) a gyermeket felvették az iskolába, a nevelési év utolsó napján;

e) a gyermeket nem vették fel az iskolába, annak a nevelési évnek az utolsó napján, amelyben

a nyolcadik életévét betölti.

A Kt. 74. § (1) bekezdése, mely változatlanul hatályban maradt, a 2014. szeptember 1. előtt

keletkezett óvodai nevelési jogviszony megszűnésének eseteit szabályozza.

40

A pedagógusok szakmai hivatásrendjének intézményesült szervezeteként a pedagógus hivatás

presztízsének növelése, a szakmai érdekképviselet és a pedagógus hivatás szakmai-etikai

normái fejlődésének elősegítése érdekében létrejött, az állami és önkormányzati fenntartású

köznevelési intézményekben pedagógus munkakörben foglalkoztatott közalkalmazottakat a

törvény ereje által tagként tömörítő, önkormányzattal rendelkező köztestület, a Nemzeti

Pedagógus Kar (a továbbiakban: Kar) működésére vonatkozó egyes normákat mind a tételes

jogszabály-változtatás (új normaanyag beiktatása), mind a technikai dereguláció

(szabályanyag csökkentése) formájában érinti a törvénymódosítás.


63/A. § (4) A Kar a feladatait

országos szervei, továbbá a

megyékben és a fővárosban

működő területi szervei (a

továbbiakban: területi szerv) útján

látja el. Az állami

intézményfenntartó központ köteles

a Kar területi szervei működéséhez

a megyeközponti és fővárosi

tankerület székhelyén működő

köznevelési intézményben a

működéshez szükséges megfelelő

hely biztosításáról gondoskodni.


63/A. § (4) Az állami

intézményfenntartó központ köteles

a Kar területi szervei működéséhez a

megyeközponti és fővárosi

tankerület székhelyén működő

köznevelési intézményben a

működéshez szükséges megfelelő

hely biztosításáról gondoskodni.

(8) A Kar Etikai Kódexe

általános etikai alapelvekből,

részletes etikai és eljárási

szabályokból áll.

83. § (2a) Az állami és

önkormányzati fenntartású

köznevelési intézményekben a Kar

által elfogadott Etikai Kódex

alkalmazása kötelező. A magán

köznevelési intézmény fenntartója a

Kar által elfogadott Etikai Kódex

általános etikai alapelveinek

figyelembevételével megalkotja az

általa fenntartott köznevelési

intézményekben foglalkoztatott

pedagógusokra vonatkozó

intézményi etikai kódexet. Az

egyházi köznevelési intézmény

ajánlásként veszi figyelembe a Kar

által elfogadott Etikai Kódex

alapelveit.



…

v) a Nemzeti Pedagógus Kar

tagságának körét, országos és

területi szervezeti felépítését,

működését, feladatait, jogait,

minimálisan létrehozandó szakmai

tagozatait, az etikai eljárásának főbb

szabályait, a tagnyilvántartás eljárási

szabályait és a törvényességi

felügyeleti jogkör gyakorlóját


41

A Kar egyik legfontosabb működési területe az egységes, munkajogi relevanciával is bíró, a

közalkalmazottként foglalkoztatott pedagógusok vonatkozásában kötelező magatartási

szabályokat előíró Etikai Kódex elfogadása és az abban foglaltak betartása feletti őrködés. Az

Etikai Kódex – az Nkt. 63/A. §-ának új (8) bekezdése alapján – általános etikai

alapelvekből, részletes etikai és eljárási szabályokból fog áll. Kötelező erejét az Nkt. 63/I.

§ (4) bekezdése alapozza meg, mely kimondja, hogy a Kar tagjainak, vagyis valamennyi

közalkalmazotti státusban alkalmazott pedagógus munkakörben foglalkoztatott

alkalmazottnak kötelessége, hogy megtartsa az Etikai Kódexben rögzített szabályokat,

melynek megszegése esetén – ha felvetődik az etikai vétség gyanúja – a Kar tagja ellen a Kar

eljárást folytat le az Nkt. 63/J. § (2)-(14) bekezdései szerint.

Az Etikai Kódex legfontosabb funkciója azoknak a magatartási szabályoknak a

meghatározása – mind pozitív (előíró), mind negatív (tiltó) jelleggel –, amelyek a pedagógus

hivatáshoz méltó magatartás jellemzőit alkotják. Az Nkt. 62. § (1) bekezdésének q) pontja

szól arról, hogy a pedagógus különös kötelessége, hogy hivatásához méltó magatartást

tanúsítson, melynek súlyos és vétkes megszegése végső esetben akár a foglalkoztatásra

irányuló jogviszony munkáltató általi azonnali megszűntetéséhez is vezethet (rendkívüli

felmentés).

Az Nkt. 83. §-ának az Etikai Kódex állami és önkormányzati intézményekben való

alkalmazásának kötelezőségét kimondó új (2a) bekezdése rendelkezik az egyházi és magán

fenntartású köznevelési intézmények ezzel kapcsolatos gyakorlati teendőiről. Ennek

értelmében a Kar Etikai Kódexének elfogadását és nyilvánosságra hozatalát követő ésszerű

időtartamon belül a magán köznevelési intézmény fenntartója (alapítvány, egyesület stb.) a

Kar által elfogadott Etikai Kódex általános etikai alapelveinek figyelembevételével

megalkotja az általa fenntartott köznevelési intézményekben foglalkoztatott

pedagógusokra vonatkozó intézményi etikai kódexet. Az egyházi köznevelési intézmény

ajánlásként veszi figyelembe a Kar által elfogadott Etikai Kódex alapelveit.

Fel kell kívánjuk hívni a figyelmet arra, hogy a vallási tekintetben elkötelezett intézmények

esetén az Nkt. 83. § (2a) bekezdésének etikai kódexre vonatkozó kötelezése – figyelemmel az

Nkt. 2. § (3) bekezdés bb), bc) és bd) alpontjaira, valamint az Nkt. 4. § 16. pontjára – nem

egységes: míg a vallási tevékenységet végző szervezet közjogi jogállását tekintve egyesület és

magánfenntartónak minősül, s az általa fenntartott intézménye számára meg kell alkotnia az

etikai kódexet, addig az egyházi jogi személynek mint fenntartónak a fenntartott intézménye

számára a Kar által kidolgozott Etikai Kódex alapelveit csak ajánlásként kell figyelembe

vennie.

Az Nkt. 83. § (2a) bekezdése egyértelművé teszi, hogy valamennyi, pedagógus munkakörben

alkalmazottat foglalkoztató köznevelési intézményben ki kell dolgozni – megfelelő – etikai

kódexet, azonban a Kar által elfogadott Etikai Kódexnek csak az általános alapelvei

kötelezőek az egész magyarországi pedagógustársadalomra. Ennek rációja az a jogalkotói

szándék, hogy a pedagógus szakma egységes szemléletét erősítse az általános elvek minden

fenntartó számára kötelezően történő előírása.

42

Az Etikai Kódex alapján a közalkalmazott pedagógus ellen indítható etikai eljárás részletes

szabályait – csakúgy mint a Nemzeti Pedagógus Kar tagságának körét, országos és területi

szervezeti felépítését, működését, feladatait, jogait, minimálisan létrehozandó szakmai

tagozatait, a tagnyilvántartás eljárási szabályait és a törvényességi felügyeleti jogkör

gyakorlóját – az oktatásért felelős miniszter rendeletben állapítja meg.

A tárgyalt módosított passzusokhoz fűzött miniszteri indokolás kiemeli: az etikai kódex

jelentőségét az adja, hogy ezekben olyan magatartásformákat kell szabályozni, amelyek nem

érik el a jogi beavatkozás szintjét, de hatnak a köznevelési intézményekben dolgozók és

tanulók magatartására, viszonyára. Mindezen magatartásformák nem általánosan tilosak, nem

érintik értelemszerűen a társadalom egészét, de adott helyzetben, az adott keretek között nem

helyén valók és esetlegesen elindítanak egy folyamatot, amelynek a vége bűncselekmény

elkövetése vagy más kár okozása is lehet, illetve alkalmas a pedagógus szakma negatív

megítélésére és a közbizalom aláásására. Az etikai szabályok alkalmazása segítheti a nem

kívánt magatartások megelőzését és a kívánatos magatartásformák támogatását.

A nevelési-oktatási intézmények vezetőinek felelősségi kompetenciái kiterjednek az

intézmény szakszerű és jogszerű működtetésének – az óvodai, iskolai, kollégiumi élet –

valamennyi szegmensére. Az intézményvezető különleges terjedelmű felelősséggel tartozik az

általa vezetett szervezetért, melyhez jogi többlethatalma, a jogalkotó és a megbízási jogkör

gyakorlója által telepített hatáskörök adják meg az objektív alapokat garanciális háttérként.

Az Nkt. 69. § (2) bekezdésének a törvényhozó által korrigált új szövege a gyermek- és

ifjúságvédelem területén bővíti az intézményvezető felelősségi területét, amikor kimondja,

hogy a nevelési-oktatási intézmény igazgatója felel a gyermek- és ifjúságvédelmi feladatok

megszervezésén és ellátásán túl a gyermekvédelmi jelzőrendszernek a köznevelési

intézményhez kapcsolódó feladatai koordinálásáért.

A gyermekvédelmi jelzőrendszer a gyermekek jogainak és mindenek felett álló érdekének

védelmét szolgáló garanciális jogintézmény, mely nemzetközi jogi kötelezettségen alapul, s a

Gyvt. által erre kijelölt intézmények és személyek által alkotott speciális észlelő- és

jelzőrendszer. A jelzőrendszer tagjait alkotó intézmények – így a nevelési-oktatási

intézmények – és személyek kötelesek jelezni a gyermek veszélyeztetettsége esetén a

gyermekjóléti szolgálatnál, hatósági eljárást kezdeményezni a gyermek bántalmazása,


69. § (2) A nevelési-oktatási

intézmény vezetője felel

…

f) a gyermek- és ifjúságvédelmi

feladatok megszervezéséért és

ellátásáért,



intézmény vezetője felel

…

f) a gyermek- és ifjúságvédelmi

feladatok megszervezéséért és

ellátásáért, a gyermekvédelmi

jelzőrendszernek a köznevelési

intézményhez kapcsolódó feladatai

koordinálásáért,

43

illetve súlyos elhanyagolása vagy egyéb más, súlyos veszélyeztető ok fennállása, továbbá

a gyermek önmaga által előidézett súlyos veszélyeztető magatartása esetén. Ilyen jelzéssel

és kezdeményezéssel egyébként bármely állampolgár és a gyermekek érdekeit képviselő

társadalmi szervezet is élhet. A jelzőrendszer tagjai a gyermek családban történő

nevelkedésének elősegítése, a veszélyeztetettség megelőzése és megszüntetése érdekében

kötelesek egymással együttműködni és egymást kölcsönösen tájékoztatni.

A jelzőrendszer tagjai:

az egészségügyi szolgáltatást nyújtók, így különösen a védőnői szolgálat, a háziorvos,

a házi gyermekorvos;

a személyes gondoskodást nyújtó szolgáltatók, így különösen a családsegítő szolgálat,

a családsegítő központ;

a köznevelési intézmények;

a rendőrség;

az ügyészség;

a bíróság;

a pártfogó felügyelői szolgálat;

az áldozatsegítés és a kárenyhítés feladatait ellátó szervezetek;

a menekülteket befogadó állomás, a menekültek átmeneti szállása;

az egyesületek, az alapítványok és az egyházi jogi személyek;

a munkaügyi hatóság;

a javítóintézet;

a gyermekjogi képviselő.

A gyermekvédelmi jelzőrendszer működtetésének – intézményen belüli – feladatai, a

kapcsolatrendszer eredményes fenntartása érdekében történő szabályozás a szervezeti és

működési szabályzat, továbbá az egyedi munkaköri leírások tárgyát képezik. A

gyermekvédelmi felelősi státusz, miután kikerült a nevelési-oktatási intézményben

finanszírozott önálló munkakörök közül, az ezzel járó feladatok is az egyes pedagógusok –

főként osztálytanítók és osztályfőnök – között kerültek szétosztásra, így szükségessé vált,

hogy a jelzőrendszer tagjaival történő kapcsolattartásnak jogszabályilag determinált felelőse

legyen.

A törvénymódosítás megerősíti, hogy a jogalkotó külön hangsúlyt ad a köznevelési intézmény

gyermekvédelmi jelzőrendszerben betöltött rendkívül fontos szerepének.

2015.január 1-től hatályos új normaszöveg:

83. § (4a) Ha a fenntartóváltás a települési önkormányzat működtetési kötelezettségét érinti, vagy

működtetési kötelezettséget keletkeztet, az érintett települési önkormányzatot egyetértési jog illeti meg a

döntés meghozatalakor, kivéve, ha az adott köznevelési intézmény fenntartói jogának az állami

intézményfenntartó központ részéről történő átvétele a köznevelési közfeladat-ellátás biztonságos

megszervezéséhez elengedhetetlen, vagy annak hiányában a gyermekekre, tanulókra aránytalan teher

hárulna.

44

A fenntartói jog átadásának tilalmát az Nkt. 84. § (3) bekezdésének a) pontja zárt taxáció

formájában határozza meg, melynek értelmében a fenntartó tanítási év közben (a szeptember

elejétől június közepéig terjedő időszakban) továbbá – július-augusztus hónapok kivételével –

a nevelési évben az óvoda, az iskola, a kollégium fenntartói jogát nem adhatja át. E generális

szabály alóli kivétel esetköreit az Nkt. 84. § (4) bekezdése részletezi, melynek a

törvénymódosítással érintett fordulata értelmében a fenntartói jog átadásának tilalmára

vonatkozó rendelkezéseket nem kell alkalmazni a fenntartó személyében jogutódlással


83. § (4) A fenntartói jog átadásának

tilalmára vonatkozó rendelkezéseket

nem kell alkalmazni a fenntartó

jogutódlással történő megszűnésekor, az

önkormányzatok szétválásával

összefüggő vagyonmegosztáskor, az

egyéni vállalkozó halálakor, ha van, aki

a tevékenység folytatására jogosult.

84. § (7) A fenntartó, az állami


fenntartott intézmény esetében az

oktatásért felelős miniszter legkésőbb az

intézkedés tervezett végrehajtása éve

májusának utolsó munkanapjáig hozhat

döntést

a) a nevelési-oktatási intézmény

fenntartói jogának átadásával,

b) a nevelési-oktatási intézmény

átalakításával, amely történhet:

ba) egyesítéssel, amely lehet

beolvadás vagy összeolvadás,

bb) szétválasztással, amely lehet

különválás vagy kiválás,

c) a nevelési-oktatási intézmény

megszüntetésével,

d) a nevelési-oktatási intézmény

átszervezésével

kapcsolatban.

77. § (2) Az oktatásért felelős

miniszter

…

k) dönt az állami intézményfenntartó


intézmény létesítéséről, átszervezéséről,

megszüntetéséről, tevékenységi körének

módosításáról,


83. § (4) A fenntartói jog átadásának

tilalmára vonatkozó rendelkezéseket

nem kell alkalmazni a fenntartó

személyében jogutódlással bekövetkező

változás, a fenntartói jog jogszabály

alapján történő átadása esetén, az

önkormányzatok szétválásával

összefüggő vagyonmegosztáskor, az

egyéni vállalkozó halálakor, ha van, aki

a tevékenység folytatására jogosult.

84. § (7) A fenntartó, az állami

intézményfenntartó központ, valamint

az állami felsőoktatási intézmény által

fenntartott intézmény esetében az

oktatásért felelős miniszter legkésőbb az

intézkedés tervezett végrehajtása éve

májusának utolsó munkanapjáig hozhat

döntést

a) a nevelési-oktatási intézmény

fenntartói jogának átadásával,

b) a nevelési-oktatási intézmény

átalakításával, amely történhet:

ba) egyesítéssel, amely lehet

beolvadás vagy összeolvadás,

bb) szétválasztással, amely lehet

különválás vagy kiválás,

c) a nevelési-oktatási intézmény

megszüntetésével,

d) a nevelési-oktatási intézmény

átszervezésével

kapcsolatban.

77. § (2) Az oktatásért felelős

miniszter

…

k) dönt az állami intézményfenntartó

központ, valamint az állami

felsőoktatási intézmény által fenntartott

köznevelési intézmény létesítéséről,

átszervezéséről, megszüntetéséről,

tevékenységi körének módosításáról,

45

bekövetkező változás és a fenntartói jog jogszabály alapján történő átadása esetén sem,

csakúgy, mint – eddig is – az önkormányzatok szétválásával összefüggő

vagyonmegosztáskor, az egyéni vállalkozó halálakor, feltéve, hogy van, aki a tevékenység

folytatására jogosult.

A fenntartó személyében jogutódlással bekövetkező változás nem érinti az intézmény

fenntartásához kapcsolódó jogokat és kötelezettségeket, csak a fenntartó személyét. Például

abban az esetben, ha megszűnik az iskolát fenntartó egyesület, és átalakul korlátolt

felelősségű társasággá, nem kell a tanítási idő végét kivárni az átszervezésnek minősülő

fenntartóijog-átadáshoz.

Új jogcím a fenntartói jog jogszabály alapján történő átadása, melynek során a jogalkotó

jogszabályban rendelkezik az intézmény fenntartását ellátni köteles személyről, pontosabban

annak megváltozásáról. Így például, ha a települési önkormányzat rendeletet alkot arról, hogy

az általa fenntartott óvoda fenntartói jogát a településen működő történelmi egyházak

valamelyikének át akarja adni, nem kell kivárnia ezzel a júliusi-augusztusi időszakot. A

módosítás rációja az, hogy ha a köznevelési intézmény fenntartói jogának átadását, átvételét

jogszabály (törvény, rendelet) rendeli el, nem indokolt a fenntartói jog átadásának tilalmára

vonatkozó rendelkezések alkalmazása.

Az Nkt. 77. § (2) bekezdésének k) pontját és – ezzel koherensen – a 84. § (7) bekezdését érinti

az a jogtechnikai-pontosító jellegű módosítás, melynek értelmében a fenntartói jog átadása, az

intézmény átalakítása, megszűntetése és átszervezése körében hozott fenntartói döntés május

utolsó munkanapjában történő határidejének megállapítása és az oktatásért felelős

miniszternek a köznevelési intézmény létesítéséről, átszervezéséről, megszűntetéséről,

tevékenységi körének módosításáról szóló döntési jogköre nem csak a KLIK által fenntartott

intézményekre, hanem az állami felsőoktatási intézmény (pl. ELTE) által fenntartott

köznevelési intézményekre is vonatkozik.


92. § (3) A nem magyar állampolgár

mindaddig, ameddig megfelel az (1)

bekezdésben meghatározott

feltételeknek, az óvodai nevelést, és – ha

a magyar jog szerinti tanköteles kort

eléri – az iskolai nevelés-oktatást, a

kollégiumi nevelést, a pedagógiai

szakszolgálatokat a tankötelezettség

fennállása, továbbá a tankötelezettség

ideje alatt megkezdett és a

tankötelezettség megszűnése után

folytatott tanulmányok alatt a magyar

állampolgárokkal azonos feltételekkel

veheti igénybe.


92. § (3) A Magyarországon

tartózkodó nem magyar állampolgár

mindaddig, ameddig megfelel az (1)

bekezdésben meghatározott

feltételeknek az óvodai nevelést, a

kollégiumi ellátást, a pedagógiai

szakszolgálatokat, továbbá – ha a

magyar jog szerinti tanköteles kort

eléri – az iskolai nevelést-oktatást a

tankötelezettség fennállása, továbbá

a tankötelezettség ideje alatt

megkezdett és a tankötelezettség

megszűnése után folytatott

tanulmányok alatt a magyar

állampolgárokkal azonos

feltételekkel veheti igénybe.

46

Az Nkt. 92. § (1) bekezdése rendelkezik a Magyarországon tartózkodó nem magyar

állampolgárok köznevelési szolgáltatásokban való részesülésének illetve tankötelezettségének

feltételeiről. E norma kimondja, hogy a kiskorú nem magyar állampolgár akkor válik óvodai

ellátásra jogosulttá, továbbá akkor tanköteles Magyarországon, ha

a menedékjogról szóló törvény rendelkezései szerint a magyar állampolgárokkal

azonos jogok illetik meg;

a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személyek beutazásáról és

tartózkodásáról szóló törvény szerint a szabad mozgás és tartózkodás jogát

Magyarországon gyakorolja;

a harmadik országbeli állampolgárok beutazásáról és tartózkodásáról szóló törvény

hatálya alá tartozik és bevándorolt vagy letelepedett jogállású, vagy Magyarország

területén való tartózkodásra jogosító engedéllyel rendelkezik.

A menedékjogról szóló 2007. évi LXXX. törvény alapján a magyar állampolgárokkal azonos

jogok illetik meg a menekülteket – azokat a nem magyar állampolgárokat, akiket hazájukban

vagy a szokásos tartózkodási helyük szerinti országban faji, nemzeti hovatartozásuk,

meghatározott társadalmi csoporthoz tartozásuk, vallási, illetve politikai meggyőződésük

miatt üldöznek, vagy az üldöztetéstől való félelmük megalapozott – és az oltalmazott

személyeket, vagyis azokat a külföldi természetes személyeket, akik nem felelnek meg a

menekültként elismerés feltételeinek, de fennáll annak a veszélye, hogy származási

országukba történő visszatérésük esetén őket súlyos sérelem érné, és nem tudják, vagy az e

veszélytől való félelmében nem kívánják a származási országuk védelmét igénybe venni.

A szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személyek beutazásáról és

tartózkodásáról szóló 2007. évi I. törvény értelmében Magyarország biztosítja a szabad

mozgás és tartózkodás jogának gyakorlását

a magyar állampolgár kivételével az Európai Unió tagállama és az Európai Gazdasági

Térségről szóló megállapodásban részes más állam állampolgárának, továbbá az

Európai Közösség és tagállamai, valamint az Európai Gazdasági Térségről szóló

megállapodásban nem részes állam között létrejött nemzetközi szerződés alapján a

szabad mozgás és tartózkodás joga tekintetében az Európai Gazdasági Térségről szóló

megállapodásban részes állam állampolgárával azonos jogállású személynek (a

továbbiakban: EGT-állampolgár);

az EGT-állampolgár magyar állampolgársággal nem rendelkező, az EGT-állampolgárt

kísérő vagy hozzá csatlakozó családtagjának (a továbbiakban: az EGT-állampolgár

családtagja);

a magyar állampolgár magyar állampolgársággal nem rendelkező, a magyar

állampolgárt kísérő vagy hozzá csatlakozó családtagjának (a továbbiakban: a magyar

állampolgár családtagja);

annak az EGT-állampolgárt vagy a magyar állampolgárt kísérő vagy hozzá csatlakozó

személynek, aki a magyar állampolgár eltartottja, vagy vele legalább egy éve egy

háztartásban él, illetve akiről súlyos egészségügyi okból a magyar állampolgár

személyesen gondoskodik

47

- abban az országban, ahonnan érkeznek – az EGT-állampolgár eltartottja volt,

vagy vele egy háztartásban élt, illetve akiről súlyos egészségügyi okból az EGT-

állampolgár személyesen gondoskodik, és a hatóság családtagként való beutazását

és tartózkodását engedélyezi,

- abban az országban, ahonnan érkeznek – az EGT-állampolgár eltartottja volt,

vagy vele egy háztartásban élt, illetve akiről súlyos egészségügyi okból az EGT-

állampolgár személyesen gondoskodik, és a hatóság családtagként való beutazását

és tartózkodását engedélyezi.

A harmadik országbeli állampolgárok beutazásáról és tartózkodásáról szóló 2007. évi II.

törvény értelmében

letelepedett az a harmadik országbeli állampolgár, aki a 2007. évi II. törvény

hatálybalépése előtt letelepedési engedélyt, ideiglenes letelepedési engedélyt, nemzeti

letelepedési engedélyt, EK letelepedési engedélyt kapott;

bevándorolt az a külföldi állampolgár, aki az illetékes magyar hatóság által kiadott

érvényes bevándorlási engedéllyel életvitelszerűen él Magyarországon, és az ország

területén bejelentett lakóhelye van;

tartózkodási engedély átvételére jogosító vízumot az a harmadik országbeli

állampolgár – tehát nem uniós polgár és EGT-állampolgár – kaphat, akinek a részére a

2007. évi II. törvény alapján tartózkodási engedély, vagy e törvény 36. § (1) bekezdése

alapján nemzeti letelepedési engedély kiadását engedélyezték.

Az Nkt. módosított 92. § (3) bekezdése alapján a Magyarországon tartózkodó nem magyar

állampolgár mindaddig, ameddig megfelel a fent részletezett feltételeknek az óvodai

nevelést, a kollégiumi ellátást, a pedagógiai szakszolgálatokat, továbbá – ha a magyar

jog szerinti tanköteles kort eléri – az iskolai nevelést-oktatást a tankötelezettség

fennállása, továbbá a tankötelezettség ideje alatt megkezdett és a tankötelezettség

megszűnése után folytatott tanulmányok alatt a magyar állampolgárokkal azonos

feltételekkel veheti igénybe.

A módosító törvény előterjesztői indokolása rámutat arra, hogy a szövegpontosítás

egyértelműsíti: minden köznevelési alapfeladat esetében biztosított a magyar

állampolgárokkal egyenlő elbánás az Európai Uniós és más, jogszerűen Magyarországon

tartózkodó nem magyar állampolgárok számára, ugyanis a 2015 január 1-jét megelőző

hatályos törvényi rendelkezés önmagában történő és csak szűk nyelvtani értelmezése alapján

az a téves következtetés volt levonható, hogy csak a tankötelezettség ideje alatt, illetve a

tankötelezettség ideje alatt megkezdett és a tankötelezettség megszűnése után folytatott

tanulmányok alatt lenne biztosított térítésmentesen a pedagógiai szakszolgálati ellátás az

Európai Uniós, illetve más, erre jogosult nem magyar állampolgárok számára.

Az a tény tehát, hogy a Magyarország területén – a Bevándorlási és Állampolgársági Hivatal

(BÁH) által kiállított közokiratba foglalt dokumentum alapján – jogszerűen tartózkodó

külföldi állampolgár tanköteles-e a magyar jog szerint, avagy nem [Nkt. 45. § (3) bekezdés] a

magyar köznevelési intézmények szolgáltatásaihoz való hozzáférés szempontjából irreleváns.

48



intézmény és pedagógiai szakszolgálat

vezetője a teljes munkaidő 5. melléklet

vagy a pedagógiai szakszolgálatokra

vonatkozó miniszteri rendelet szerinti

tanórai foglalkozásokkal le nem kötött

részében látja el a vezetői megbízással

kapcsolatos feladatokat.

61. § (1) Nevelő-oktató munka –

óvodai nevelés, iskolai nevelés és

oktatás, kollégiumi nevelés-oktatás,


gyermekekkel, tanulókkal való

pedagógiai célú közvetlen foglalkozás –

pedagógus-munkakörben, az óraadó

kivételével, közalkalmazotti

jogviszonyban vagy munkaviszonyban

látható el. Pedagógus-munkakör

ellátására – az óraadó kivételével –

polgári jogi jogviszony nem létesíthető.

Az állami intézményfenntartó központ

által fenntartott köznevelési

intézményben köznevelési alapfeladat-

ellátásra létesített munkakörben

foglalkoztatottak közalkalmazotti

jogviszonyban állnak.

67. § (1) Nevelési-oktatási

intézményben az intézményvezetői

megbízás feltétele:

a) az adott nevelési-oktatási

intézményben pedagógus-munkakör

betöltéséhez szükséges – a 3.

mellékletben felsorolt – felsőfokú iskolai

végzettség és szakképzettség,

középiskolában mesterfokozat,

…

c) legalább öt év pedagógus-

munkakörben szerzett szakmai

gyakorlat,



intézmény, a pedagógiai szakszolgálat

vezetője a heti teljes munkaidőnek az 5.

melléklet vagy a pedagógiai

szakszolgálatokra vonatkozó miniszteri

rendelet szerint tanórákkal vagy

foglalkozásokkal le nem kötött részében

látja el a magasabb vezetői, vezetői

megbízással kapcsolatos feladatokat. A

nevelési-oktatási intézményben

foglalkoztatott magasabb vezető vagy

vezető megbízással rendelkező

pedagógus heti tanóráinak,

foglalkozásainak számát az 5. melléklet

határozza meg. Az iskolában

foglalkoztatott magasabb vezető vagy

vezető megbízással rendelkező

pedagógus heti tanóráinak,

foglalkozásainak száma az általa az

intézményben tanított tantárgynak – az

oktatásért felelős miniszter által kiadott

kerettanterv alapján készült helyi tanterv

szerinti – heti óraszámával azonos,

amennyiben olyan tantárgyat tanít,

amelynek a helyi tanterv szerinti

óraszáma magasabb, mint az 5.

mellékletben az adott intézményre és

vezetőre meghatározott heti tanórák,

foglalkozások száma.

67. § (1a) Az (1) bekezdés c) pontja

szerinti óraadói megbízás ellátása során

szerzett szakmai gyakorlat

megállapításakor az egy időben több

köznevelési intézménnyel fennálló

óraadói megbízási jogviszony keretében

ellátott tanórák, foglalkozások számát

össze kell adni.

68. § (4) Ha jogszabályi előírás vagy

a munkáltató döntése alapján a

köznevelési intézmény vezetőjének

megbízása, munkaszerződése határozott

időre szól, és a határozott idő alapján a

megbízás vagy a munkaszerződés utolsó

napja nem a július 1-jétől augusztus 15-

ig terjedő időszakra esne, a megbízás, a

munkaszerződés lejártának időpontját

akkor is erre az időszakra kell

meghatározni, ha az a jogszabályi

előírás vagy munkáltatói döntés alapján

meghatározott határidő végénél

legfeljebb hat hónappal korábban vagy

később járna le.

49

2015. január 1-jétől hatályos normaszöveg:

99. § (13) Ha a munkakör megfelelő végzettséggel és szakképzettséggel rendelkezővel nem tölthető be,

óvodapszichológusként, iskolapszichológusként ötéves határozott időre alkalmazható az is, aki

pszichológus végzettséggel és szakképzettséggel rendelkezik, de nem rendelkezik a szükséges pedagógus

vagy szakpszichológus szakképzettséggel vagy szakiránnyal, feltéve, hogy öt éven belül vállalja a

munkakör betöltéséhez szükséges szakképzettség, szakvizsga megszerzését.

(14) Ha a pedagógus-munkakör megfelelő végzettséggel és szakképzettséggel rendelkezővel nem

tölthető be, akkor legfeljebb egy alkalommal a gyakornoki idő lejártáig gyakornokként alkalmazható az is,

aki a nyelvvizsga letétele kivételével a pedagógus-munkakör betöltéséhez előírt végzettséget és

szakképzettséget igazoló oklevél kiadásának feltételeit teljesítette. Ebben az esetben a minősítő vizsga

letételének feltétele az előírt nyelvvizsga-bizonyítvány megszerzése. Amennyiben a gyakornok az előírt

határidőig a nyelvvizsga-bizonyítványt nem szerzi meg, közalkalmazotti jogviszonya, munkaviszonya e

törvény erejénél fogva megszűnik.

Megelőző jogállapot: 2015. január 1-től hatályos állapot:

61. § (1) Nevelő-oktató munka –

óvodai nevelés, iskolai nevelés és

oktatás, kollégiumi nevelés-oktatás,


gyermekekkel, tanulókkal való

pedagógiai célú közvetlen foglalkozás –

pedagógus-munkakörben, az óraadó és

az egyházi szolgálati jogviszonyban

foglalkoztatott kivételével,

közalkalmazotti jogviszonyban vagy

munkaviszonyban látható el.

Pedagógus-munkakör ellátására – az

óraadó és az egyházi szolgálati

jogviszonyban foglalkoztatott – polgári

jogi jogviszony nem létesíthető. Az

állami intézményfenntartó központ által

fenntartott köznevelési intézményben

köznevelési alapfeladat-ellátásra

létesített munkakörben foglalkoztatottak

közalkalmazotti jogviszonyban állnak.

67. § (1) Nevelési-oktatási

intézményben az intézményvezetői

megbízás feltétele:

a) az adott nevelési-oktatási

intézményben pedagógus-munkakör

betöltéséhez szükséges – a 3.

mellékletben felsorolt – felsőfokú

iskolai végzettség és szakképzettség,

középiskolában az e törvényben

foglaltak szerint pedagógus-munkakör

betöltésére jogosító mesterképzésben

szerzett szakképzettség,

…

c) legalább öt év pedagógus-

munkakörben vagy heti tíz tanóra vagy

foglalkozás megtartására vonatkozó

óraadói megbízás ellátása során szerzett

szakmai gyakorlat,

50

Az Nkt. 62. § (14) bekezdése rendelkezik arról, hogy a nevelési-oktatási intézmény, továbbá a

pedagógiai szakszolgálat vezető beosztású alkalmazottja heti teljes munkaidejének kizárólag a

foglakozásokkal, tanórákkal le nem kötött részében láthatja el a vezetői, magasabb vezetői

megbízással kapcsolatos – ügyviteli, szervezési és más vezetői – feladatait. Ez egyrészt abból

a paradigmából fakad, hogy a magyar köznevelés intézményeiben – s ez immár

hagyományosnak tekinthető – az intézmény vezető beosztású alkalmazottja pedagógus,

másrészt abból a munkajogi előírásból, hogy a vezető, magasabb vezető – közalkalmazottként

határozott idejű – megbízás keretében teljesíti vezetői feladatait amellett, hogy az intézmény

határozatlan időre szerződött vagy kinevezett alkalmazottja.

A vezetői és a magasabb vezetői megbízások körét a köznevelési intézményekben az Épr. 21.

§-a határozza meg.

A köznevelési intézményben – az intézmény gazdálkodási jogosítványaitól függetlenül –

a) magasabb vezetői megbízásnak minősül:

aa) a miniszter, az országos, területi nemzetiségi önkormányzat közgyűlése, a települési

nemzetiségi önkormányzat, a települési önkormányzat képviselő-testülete, a fenntartó

vezetője vagy megbízottja által adott intézményvezetői megbízás,

ab) a tagintézményvezetői megbízás,

ac) az intézményegység-vezetői megbízás,

ad) az intézményvezető-helyettesi megbízás,

ae) az állami intézményfenntartó központ által fenntartott köznevelési intézmény

kivételével a gazdasági, az ügyviteli, a műszaki, a személyzeti intézményvezető-helyettesi

megbízás,

b) vezetői megbízásnak minősül:

ba) a tagintézményvezető-helyettesi megbízás,

bb) az intézményegységvezető-helyettesi megbízás,

bc) a gazdasági, az ügyviteli, a műszaki, a személyzeti vezetői megbízás.

A vezető és a magasabb vezető heti tanóráinak számát az Nkt. – törvénymódosítás által is

érintett – 5. melléklete a következőképpen határozza meg (kiemelt hátérrel tüntettük fel a

2015. január 1-jei módosítás által érintett részeket):

Intézményvezető heti tanóráinak száma (óvodapedagógus esetén óvodai

foglalkozásainak száma)

A B C D E

1 Intézménytípus

legalább 450 fő

gyermek-,

tanulólétszám

200–449 fő közötti

gyermek-,

tanulólétszám


gyermek-,

tanulólétszám

50 fő alatti

gyermek-,

tanulólétszám

2 Óvoda 6 8 10 12

3 Általános iskola 2 4 6 8

4 Középfokú iskola 2 4 6 8

5 Kollégium 4 6 8 10

51

A B C D E

1 Intézménytípus

legalább 450 fő

gyermek-,

tanulólétszám


gyermek-,

tanulólétszám


gyermek-,

tanulólétszám

50 fő alatti

gyermek-,

tanulólétszám

6 Kizárólag sajátos nevelési

igényű gyermekeket nevelő

óvoda

4 6 8 10


igényű tanulókat nevelő-

oktató általános iskola

2 4 6 8



oktató középfokú iskola

2 4 6 8


igényű gyermekeket tanulókat

nevelő-oktató kollégium

4 6 8 10

10 Alapfokú művészeti iskola 2 4 6 8

Az intézményvezető-helyettes, tagintézmény-vezető, intézményegység-vezető,

tagintézményvezető-helyettes, intézményegységvezető-helyettes heti tanóráinak száma

(óvodapedagógus esetén óvodai foglalkozásainak száma)

A B C D E

1 Intézménytípus

legalább 450 fő

gyermek-,

tanulólétszám


gyermek-,

tanulólétszám


gyermek-,

tanulólétszám

50 fő alatti

gyermek-,

tanulólétszám

2 Óvoda 20 22 24 26

3 Általános iskola 4 6 8 10

4 Középfokú iskola 4 6 8 10

5 Kollégium 8 10 12 14


igényű gyermekeket nevelő

óvoda

10 12 14 16



oktató általános iskola

4 6 8 10



oktató középfokú iskola

4 6 8 10


igényű gyermekeket,

tanulókat nevelő-oktató

kollégium

8 10 12 14

10 Alapfokú művészeti iskola 4 6 8 10

52

Az 5. sz. melléklet Az intézményvezető-helyettes, tagintézmény-vezető, intézményegység-

vezető, tagintézményvezető-helyettes, intézményegységvezető-helyettes heti tanóráinak száma

(óvodapedagógus esetén óvodai foglalkozásainak száma) című részének 6. sorát érintő

korrekció értelmében a módosító törvény a kizárólag sajátos nevelési igényű gyermekeket

nevelő óvoda esetében az intézményvezető-helyettes, tagintézmény-vezető,

intézményegység-vezető, tagintézményvezető-helyettes, intézményegységvezető-helyettes

heti óvodai foglalkozásainak számát, legalább 450 fős óvoda esetében 15-ről 10-re, 200-

449 fő között 17-ről 12-re, 50-199 fő között 19-ről 14-re, 50 fő alatt 20-ról 16-ra

módosította. A korábbi szabályozás szerint ugyanis – tekintettel arra, hogy a

gyógypedagógiai óvodákban beosztott pedagógusok is eleve csökkentett óraszámban

dolgoznak, s neveléssel-oktatással lekötött munkaidejük heti 20 óra – egyes vezetőknek a

vezetői feladatok ellátására szolgáló órakedvezménye egyáltalán nem volt vagy az rendkívül

kis mértékűként került meghatározásra.

Az Nkt. 62. § (14) bekezdése kategorikusan rögzíti a vezetői, magasabb vezetői

megbízást betöltő pedagógus heti foglalkozásainak, tanóráinak számát, melyből –

ellenkező rendelkezés illetve az ezt feloldó kivételi szabály hiányában – az következik, hogy

a vezető neveléssel-oktatással lekötött munkaideje teljesítendő, attól eltekinteni – a

korábbi szabályozással ellentétben – jogszerűen nem lehet.

A Kt. 55. §-ának 2012. szeptember 1-jén hatályon kívül helyezett (3) bekezdésében foglalt

rendelkezés kimondta hogy, ha a közoktatási intézmény tagintézményei különböző

településen találhatók, vagy a többcélú közoktatási intézmény tagintézményeinek száma egy

településen belül meghaladja az ötöt, illetve, ha a többcélú közoktatási intézmény szervezeti

és szakmai tekintetben önálló intézményegységeinek a száma meghaladja az ötöt, a

közoktatási intézmény élére főigazgató, a tagintézmény, az intézményegység élére igazgató,

óvodavezető bízható meg. E rendelkezéseket rendelte alkalmazni a jogalkotó arra az esetre is,

ha a közoktatási intézmény alapító okirata szerint a felvehető maximális gyermek-,

tanulólétszám elérte az ezerötszáz főt. A közoktatási törvény idézett szabálya továbbá

kimondta: a főigazgatóra a törvény intézményvezetőre vonatkozó kötelező óraszámot

megállapító rendelkezéseit – a munkáltatói jog gyakorlójának döntésétől függően – nem

kell alkalmazni.

Azoknál az intézményvezetőknél, akiknek magasabb vezetői megbízása 2012.

szeptember 1-je előtt keletkezett, s a megbízásuk időtartama még nem járt le, vagy az –

nem közalkalmazotti jogviszony keretében történő alkalmazás esetén – határozatlan időre

szól, s a munkáltatói jogkör gyakorlója a Kt. fent idézett 55. §-ának (3) bekezdése alapján

felmentést adott a kötelező órák megtartása alól, e prerogatíva továbbra is érvényes

azzal, hogy 2012. szeptember 1-jét követően keletkezett vagy meghosszabbított

magasabb vezetői megbízás esetén már nem adható az intézményvezetőnek felmentés –

semmilyen esetben és jogcím alapján – a heti foglalkozásai, tanórái megtartása alól.

Az Nkt. 2015. január 1-jén hatályba lépett új szabálya értelében az iskolában foglalkoztatott

magasabb vezető vagy vezető megbízással rendelkező pedagógus heti tanóráinak,

53

foglalkozásainak száma az általa az intézményben tanított tantárgynak – az oktatásért

felelős miniszter által kiadott kerettanterv alapján készült helyi tanterv szerinti – heti

óraszámával azonos, amennyiben olyan tantárgyat tanít, amelynek a helyi tanterv

szerinti óraszáma magasabb, mint az Nkt. 5. mellékletében az adott intézményre és

vezetőre meghatározott heti tanórák, foglalkozások száma.

Az új norma szerint az igazgatóra, igazgatóhelyettesre meghatározott kötelező óraszámra

vonatkozó rendelkezést az iskola helyi tantervében az igazgató által tanított tantárgy heti

óraszáma írja felül, abban az esetben, ha a törvényben meghatározott – az iskola

tanulólétszámához igazított – heti óraszáma a vezetőnek alacsonyabb, mint a helyi tantervben

normalizált tantárgyi óraszám. Az Nkt. tehát maga határoz meg egy olyan kivételi szabályt,

amely a törvény rendelkezései (az 5. mellékletben foglalt főszabály) helyett – meghatározott

feltételek teljesülése esetén – alacsonyabb szintű jogforrás – nevezetesen a kerettantervek

kiadásának és jóváhagyásának rendjéről szóló 52/2012. (XII. 21.) EMMI rendelet – által

elkészített, a tárgyi jog jogforrási rendszerén kívül eső (tehát nem jogszabályként definiált)

intézményi szabályozó normát rendel alkalmazni direkt módon fragmentálva a jogforrási

hierarchiát (direct extern fragmentatio).

Megjegyezzük, hogy amennyiben az iskola az oktatásért felelős miniszter által akkreditált

alternatív kerettanterv szerint működik, úgy a kerettantervben meghatározott tantárgyi heti

óraszámot kell e rendelkezés alkalmazáskor figyelembe venni (analogia iuris).

Például abban az esetben, ha az iskola tanulólétszáma meghaladja a 450 főt, s az igazgató az

5. évfolyamon tanít magyar nyelv és irodalom tantárgyat, melynek a heti óraszáma a helyi

tanterv alapján heti 4 óra, akkor az intézményvezető heti tanóráinak száma nem az Nkt. 5.

mellékletében foglalt heti 2 óra, hanem tantárgyi óraszámként heti 4 óra lesz.

Az Nkt. 67. § (1) bekezdése rögzíti, hogy a nevelési-oktatási intézményben az

intézményvezetői megbízás négy konjunktív feltételhez kötött:

a) az adott nevelési-oktatási intézményben pedagógus-munkakör betöltéséhez szükséges – az

Nkt. 3. mellékletében felsorolt – felsőfokú iskolai végzettség és szakképzettség,

középiskolában az Nkt.-ban foglaltak szerint pedagógus-munkakör betöltésére jogosító

mesterképzésben szerzett szakképzettség;

b) pedagógus-szakvizsga keretében szerzett intézményvezetői szakképzettség;

c) legalább öt év pedagógus-munkakörben vagy heti tíz tanóra vagy foglalkozás

megtartására vonatkozó óraadói megbízás ellátása során szerzett szakmai gyakorlat;

d) a nevelési-oktatási intézményben pedagógus-munkakörben fennálló, határozatlan időre,

teljes munkaidőre szóló alkalmazás vagy a megbízással egyidejűleg pedagógus-

munkakörben történő, határozatlan időre szólómteljes munkaidőre szóló alkalmazás.

Az intézményvezetői megbízás Nkt. 67. § (1) bekezdése a) pontjában foglalt feltételét érintő

pontosító szövegmódosítás egyértelművé teszi, hogy a középiskolában – tehát a

gimnáziumban illetve a szakközépiskolában – megkövetelt feltétel a mesterképzésben

szerzett szakképzettség (egyetemi oklevél), mely nem tévesztendő össze az előmeneteli

54

rendszer mesterpedagógus fizetési fokozatába való besorolással, s egyértelműbb a korábbi

’középiskolában mesterfokozat’ kifejezésnél.

Az intézményvezetői megbízás másik feltételéül szabott legalább öt év szakmai gyakorlat

– a módosítás értelmében – szemben az eddigi szabályozással, nem csak foglalkoztatásra

irányuló jogviszony, hanem heti tíz tanóra vagy foglalkozás megtartására vonatkozó

óraadói megbízás keretében is beszámítható a kötelező szakmai gyakorlati időbe. A

módosításhoz fűzött miniszteri indokolás szerint e változtatást az tette indokolttá, hogy eddig

számos olyan kiváló pedagógust foglalkoztattak óraadóként nevelési-oktatási intézmények

szabad álláshely hiányában sok éven keresztül, akik emiatt elestek attól a lehetőségtől, hogy

intézményvezetői megbízást kaphassanak. E korrekció [Nkt. 67. § (1) bekezdés c) pontja]

megteremti a lehetőséget azon pedagógusok részére is az intézményvezetői megbízásra, akik

egyébként a legalább öt évnyi szakmai gyakorlatot, mint egyik feltételt, óraadói

jogviszonyban teljesítették

Ennek kiegészítéséül, mintegy méltányossági szabályként került rögzítésre az Nkt. 67. §-ának

új (1a) bekezdése, mely kimondja, hogy azon követelmény meglétének vizsgálatakor, mely

szerint legalább öt év pedagógus munkakörben szerzett gyakorlat szükséges az

intézményvezetői megbízáshoz, az óraadói megbízás ellátása során szerzett szakmai

gyakorlat megállapításakor az egy időben több köznevelési intézménnyel fennálló

óraadói megbízási jogviszony keretében ellátott tanórák, foglalkozások számát össze kell

adni. A beiktatott új rendelkezés azt a helyzetet kezeli, amikor több óraadói jogviszonyban

foglalkoztatnak egy – intézményvezetői tisztségre aspirálni kívánó – pedagógust, aki egy

helyen tíz órát egyszerre nem tanított, de egyidőben több jogviszonyban összesen megtartott

tíz tanórát vagy foglalkozást. Például, ha a pályázni kívánó pedagógus egy éven keresztül az

egyik iskolában heti 3, a másik iskolában heti 7 órában volt óraadóként foglakoztatva, akkor

az elégséges heti 10 óra megléte révén szakmai gyakorlati idejébe e jogviszony tartama

beszámít.

A közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény (a továbbiakban: Kjt.)23. §

(3) bekezdése főszabályként rendelkezik arról, hogy a magasabb vezetői, valamint a vezetői

megbízás jogszabályban megjelölt, legfeljebb 5 évig terjedő határozott időre szól. Ez alól

kivételt a köznevelési intézményekben való alkalmazás tekintetében az Épr. 22. § (2)

bekezdése adott (kivételi szabály), mely azonban a magyar jogrendszer egyik garanciális

jogelvi maximájába, a jogforrási hierarchia szabályaiba ütközött: törvényi előírásoktól csak

törvényben lehet eltérni, alacsonyabb szintű jogszabályban, így rendeletben nem. Ezért került

az Nkt. foglalkoztatási tárgyú normáinak sorába [Nkt. 68. § új (4) bekezdése] az Épr. 22. §-

ának korábbi (2) bekezdése, melynek értelmében – egyezően az eddigi szabályozással – ha

jogszabályi előírás vagy a munkáltató döntése alapján a köznevelési intézmény vezetőjének

megbízása, munkaszerződése határozott időre szól, és a határozott idő alapján a megbízás

vagy a munkaszerződés utolsó napja nem a július 1-jétől augusztus 15-ig terjedő

időszakra esne, a megbízás, a munkaszerződés lejártának időpontját akkor is erre az

időszakra kell meghatározni, ha az a jogszabályi előírás vagy munkáltatói döntés alapján

meghatározott határidő végénél legfeljebb hat hónappal korábban vagy később járna le,

55

vagyis a nevelési év illetve tanév érdemi részében (szorgalmi időszak) nem történhet

intézményvezető váltás.

A tanítási év zavartalan lebonyolítása érdekében indokolt, hogy a köznevelési intézmény

vezetőinek megbízása a tanítási év végét követő időszakban (nyáron) járjon le.

Kormányrendeleti szabályozás alapján – a Kjt. végrehajtási rendelete szerint – ez már így

működik évtizedek óta.

Itt tehát a jogalkotó – szemben az Nkt. 63. § (4) bekezdését érintő technikai deregulációval –

nem a törvényi szabályozást tette át rendeleti szintre, hanem a rendeleti szabályozást emelte

törvényi szintűvé.

Az Nkt. 61. § (1) bekezdése határozza meg, hogy a pedagógus munkakört milyen jogviszony

keretében lehet betölteni, megelőzve ezzel – mint lex primaria – a foglalkoztatási szféra és a

munkajog általános törvényi szintű szabályozóit (lex subsidiariae). Általában és elvileg is

igaz, hogy a munka törvénykönyve és a közalkalmazotti törvény az Nkt. foglalkoztatási

tárgyú ágazati normái viszonylatában a háttérszabályozó szerepét töltik be.

Az idézett törvényhely új foglalkoztatási jogcímet vezet be: a közalkalmazotti jogviszony, a

munkaviszony és az óraadói polgári jogi jogviszony mellett az egyházi szolgálati

jogviszonyt. A fakultatív hitoktatásban és a hit- és erkölcstan tantárgy oktatásában az egyházi

jogi személy által e feladattal megbízott hitoktatók működnek közre, akik általában –

jogállásukat tekintve – egyházi szolgálati jogviszonyban állnak, vagyis az egyház belső

szabályában meghatározott, az egyházi jogi személy szolgálatában álló, egyházi szolgálatot

sajátos jogviszonyban teljesítő természetes személyek. Az egyházi szolgálati jogviszony

részletes szabályai igen speciálisnak tekinthető jogforrásokban, a felekezeti egyházjog

alkotmányos autonómiája alapján megalkotott belső egyházi jogszabályokban kerülnek

meghatározásra. Példaként említjük a református egyház lelkészek szolgálatáról és

jogállásáról szóló 2013. évi I. törvényét, mely 7. §-ának 3. pontjában rögzíti, hogy az egyházi

szolgálati viszony az egyház belső rendje szerint megtörtént választás, vagy az arra

feljogosított egyházi felettestől származó felhatalmazás (kirendelés, kinevezés, megbízás)

alapján létrejött sajátos egyházi jogviszony.

Megjegyezzük, hogy a pontosító célzatú – technikai jellegű – szövegmódosítás ellenére az

Nkt. 61. § (1) bekezdése dogmatikailag pontatlan, hiszen pedagógus munkakör keretében

említi az óraadói megbízással nevelő-oktató munkát betöltő pedagógusok polgári jogi

jogviszonyát, mely miután nem munkakör, hanem megbízás ellátására irányul, nem tekinthető

foglalkoztatásra irányuló jogviszonynak, így arra nem a közalkalmazotti törvény és a munka

törvénykönyve, hanem a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény 6:272-279. §-ai

vonatkoznak elsődleges szubszidiárius jogszabályként vagyis olyan írott jogi normaként,

amely az Nkt.-ban nem szabályozott kérdésekről rendelkezik.

Az ágazati kerettörvény foglalkoztatásra vonatkozó átmeneti szabályai – a szakemberhiány

megoldásának igényével – két új normával bővültek:

56

Ha a munkakör megfelelő végzettséggel és szakképzettséggel rendelkező pszichológus

szakképzettségű alkalmazottal nem tölthető be, óvodapszichológusként,

iskolapszichológusként ötéves határozott időre alkalmazható az is, aki

pszichológus végzettséggel és szakképzettséggel rendelkezik, de nem rendelkezik a

szükséges pedagógus vagy szakpszichológus szakképzettséggel vagy szakiránnyal,

feltéve, hogy öt éven belül vállalja a munkakör betöltéséhez szükséges

szakképzettség, szakvizsga megszerzését [Nkt. 99. § (13) bekezdés].

Ha a pedagógus-munkakör megfelelő végzettséggel és szakképzettséggel

rendelkező – gyakornoki fokozatba besorolható – alkalmazottal nem tölthető be,

akkor legfeljebb egy alkalommal a gyakornoki idő lejártáig gyakornokként

alkalmazható az is, aki a nyelvvizsga letétele kivételével a pedagógus-munkakör

betöltéséhez előírt végzettséget és szakképzettséget igazoló oklevél kiadásának

feltételeit teljesítette. Ebben az esetben a minősítő vizsga letételének feltétele az előírt

nyelvvizsga-bizonyítvány megszerzése. Amennyiben a gyakornok az előírt határidőig

a nyelvvizsga-bizonyítványt nem szerzi meg, közalkalmazotti jogviszonya,

munkaviszonya e törvény erejénél fogva megszűnik [Nkt. 99. § (13) bekezdés].


50. § (6) Az általános iskola köteles

felvenni, átvenni azt a tanköteles tanulót,

akinek lakóhelye, ennek hiányában

tartózkodási helye a körzetében található

(a továbbiakban: kötelező felvételt

biztosító iskola). Ha a településen több

általános iskola működik, az egyes

általános iskolai körzetet úgy kell

meghatározni, hogy kialakíthatóvá

váljon a hátrányos helyzetű gyermekek

egyenletes aránya a nevelési-oktatási

intézményekben.



a) a köznevelési intézmények

működésének szakmai szabályait, a

köznevelési intézmények vezetői

megbízásával kapcsolatos eljárást; a

köznevelési intézmények

névhasználatával, a tanulók felvételével

kapcsolatos kérdéseket, az érettségi

vizsgabizonyítvány kiadásának

feltételeként meghatározott közösségi

szolgálat végzésének megszervezésére

vonatkozó részletes szabályokat, a

tanulókkal kapcsolatos fegyelmi eljárás

lefolytatásának szabályait, a diákkörök,

diákönkormányzatok működésére

vonatkozó részletes szabályokat,

diáksport-egyesületek és a nevelési-

oktatási intézmények kapcsolatát, az

óvodaszék, iskolaszék, kollégiumi szék,

szülői szervezet, intézményi tanács

működésének részletes szabályait, a


ügyintézésének, iratkezelésének

általános szabályait, valamint a tanügyi

nyilvántartásokat, az adatkezelés rendjét,


50. § (6) Az általános iskola köteles

felvenni, átvenni azt a tanköteles

tanulót, aki életvitelszerűen az általános

iskola körzetében lakik (a továbbiakban:

kötelező felvételt biztosító iskola). Ha a

településen több általános iskola

működik, az egyes általános iskolai

körzetet úgy kell meghatározni, hogy

kialakíthatóvá váljon a hátrányos

helyzetű gyermekek egyenletes aránya a

nevelési-oktatási intézményekben.








névhasználatával, a gyermekek, tanulók,

óvodai, iskolai felvételével kapcsolatos

kérdéseket, a kötelező felvételt biztosító

óvodába és általános iskolába történő

felvétel tekintetében az életvitelszerű ott

lakás feltételeit, az érettségi















57

Lényegi változás érinti a kötelező felvételt biztosító általános iskolák működését, pontosabban

a körzeti kötelezettség meghatározását. A korábbi szabályozás azon tanköteles tanulók

kötelező felvételét, átvételét rendelte el a szóban forgó intézmények számára, akik az iskola

körzetében – a polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló 1992. évi

LXVI. törvény értelmező klauzulája szerint – lakóhellyel, ennek hiányában tartózkodási

hellyel rendelkeztek. Ez a metódus azonban nem mindig volt képes a valós helyzetet követni,

hiszen nem tekinthető általánosnak ma már az, hogy a polgárok feltétlenül a bejelentett

lakóhelyükön tartózkodnak, élik mindennapjaikat. Sok a kivétel, s ez gyakran a

gyermekvédelmi intézkedések, illetve a hatósági eljárások, intézkedések során derül ki igen

komoly processzuális (eljárási) akadályt generálva. A jogalkotó – felismerve ezt a helyzetet –

úgy rendelkezett, hogy a kötelező felvételt biztosító általános iskola azt a tanköteles tanulót

köteles felvenni, átvenni, aki életvitelszerűen az általános iskola körzetében lakik [Nkt.

50. § (6) bekezdés], tehát a tanügyigazgatási szabály itt elválik az állami alapnyilvántartások

körét szabályozó közigazgatási jogi normától.

A lakóhely és a tartózkodási hely olyan fogalmak, amelyeket szakigazgatási szakterminusként

a fent idézett jogszabály, a polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló

1992. évi LXVI. törvény definiál, ezért azok felidézése közigazgatási eljárásjogi szempontból

sem közömbös, nem is beszélve arról, hogy általános (köznapi) értelemben is mást jelentenek.

Az életvitelszerű ott lakás fogalma helyett a jogszabály a polgár lakóhelye kifejezést

használja, mely annak a lakásnak a címe, amelyben a polgár él. A lakcímbejelentés

szempontjából lakásnak tekintendő az az egy vagy több lakóhelyiségből álló épület vagy

épületrész, amelyet a polgár életvitelszerűen otthonául használ, továbbá – a külföldön élő

magyar és nem magyar állampolgárok kivételével – az a helyiség, ahol valaki szükségből

lakik, vagy – amennyiben más lakása nincs – megszáll. A polgár tartózkodási helye annak a

lakásnak a címe, ahol — lakóhelye végleges elhagyásának szándéka nélkül — három

hónapnál hosszabb ideig tartózkodik.

Az iskolák felvételi körzete a településnek az a közigazgatási egysége, melynek a területén

lakó s ezt lakcímkártyával vagy más hatósági igazolvánnyal tanúsítani képes tanköteles korú

gyermekeket a kijelölt iskola köteles felvenni. Az iskola felvételi körzetét a kormányhivatal



a tanuló- és gyermekbalesetek

megelőzésével kapcsolatos feladatokat,

továbbá a balesetek kivizsgálásával,

nyilvántartásával és jelentésével

összefüggő tevékenységet,

…






nyilvántartásokat, az adatkezelés

rendjét, a tanuló- és gyermekbalesetek





…


58

határozza meg és teszi közzé. Megállapításához a kormányhivatalnak be kell szereznie az

érdekelt települési önkormányzatok véleményét [Nkt. 50. (8) bekezdés].

Azt, hogy a kötelező felvételt biztosító óvodába és az általános iskolába történő felvétel

tekintetében mi számít életvitelszerű ott lakásnak, csakúgy mint gyermekek, tanulók,

óvodai, iskolai felvételével kapcsolatos egyéb kérdéseket az oktatásért felelős miniszter

rendeletben határozza majd meg [Nkt. 94. § (1) bekezdés].

A tanügyigazgatás és -irányítás központi (ágazati irányítási) szintének szereplői közül

kiemelkedő jelentőségű az Oktatási Hivatal, amely közjogi jogállását tekintve olyan speciális


61. § (4a) Az Oktatáskutató és

Fejlesztő Intézet a szaktanácsadókról

névjegyzéket vezet. Az Oktatáskutató és

Fejlesztő Intézet döntése elleni

fellebbezést az oktatásért felelős

miniszter bírálja el.

62. § (4) A továbbképzési

kötelezettség teljesítése szempontjából a

külön jogszabályban meghatározottakon

kívül csak olyan továbbképzés vehető

figyelembe, amelynek programját az

oktatásért felelős miniszter jóváhagyta és

a program alkalmazására engedélyt

adott. A pedagógus-továbbképzések

nyilvántartását és ellenőrzését a hivatal

az oktatásért felelős miniszter által

kijelölt háttérintézménnyel közösen látja

el.

64. § (6) A pedagógusok minősítő

vizsgáját és minősítési eljárását a

kormányhivatal szervezi. A minősítő

vizsgára és a minősítési eljárásra a

pedagógus a kormányhivatalnál

jelentkezik. A minősítő vizsga és a

minősítési eljárás során a kapcsolattartás

elektronikus úton történik.

82. § (6) Az Országos érettségi

vizsgaelnöki névjegyzék tartalmazza az

érettségi vizsgaelnöki megbízás

ellátására jogosult

…


szakterületét,

…

87. § (2) Az országos pedagógiai-

szakmai ellenőrzést a hivatal szervezi a

kormányhivatal közreműködésével.


61. § (4a) A hivatal a

szaktanácsadókról névjegyzéket vezet.

Az Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet

döntése elleni fellebbezést az oktatásért

felelős miniszter bírálja el.

62. § (4) A továbbképzési

kötelezettség teljesítése szempontjából a

külön jogszabályban meghatározottakon

kívül csak olyan továbbképzés vehető

figyelembe, amelynek programját az

oktatásért felelős miniszter jóváhagyta

és a program alkalmazására engedélyt

adott. A pedagógus-továbbképzések

nyilvántartását és ellenőrzését a hivatal

látja el.

64. § (6) A pedagógusok minősítő

vizsgáját és minősítési eljárását a hivatal

szervezi. A minősítő vizsgára és a

minősítési eljárásra a pedagógus a

hivatalnál jelentkezik. A minősítő

vizsga és a minősítési eljárás során a

kapcsolattartás elektronikus úton

történik.

82. § (6) Az Országos érettségi

vizsgaelnöki névjegyzék tartalmazza az

érettségi vizsgaelnöki megbízás

ellátására jogosult

…


vizsgaterületét,

…

87. § (2) Az országos pedagógiai-

szakmai ellenőrzést a hivatal szervezi.

59

hatáskörű, általános illetékességű, a Kormány által rendeletben létrehozott központi

államigazgatási szerv (központi hivatal), melynek irányítását az oktatásért felelős miniszter,

vezetését elnöke látja el. Feladat- és hatáskörét ágazati statútumként az Oktatási Hivatalról

szóló 121/2013. (IV. 26.) Korm rendelet szabályozza.

A köznevelés rendszerében betöltött tanügyigazgatási funkcióit az Nkt. határozza meg

konzekvens szóhasználattal hivatalként nevesítve az Oktatási Hivatalt, mely – intepretatio

systematica – a Kormány által az oktatásért felelős miniszter köznevelési feladatkörébe

tartozó egyes feladatainak ellátására kijelölt, az Nkt. 21. § (2) bekezdése második mondatának

második fordulatában írt, az állami intézményfenntartó központ által fenntartott intézmények

vonatkozásban a hatósági nyilvántartást vezető szerv [121/2013. (IV. 26.) Korm. rendelet 3. §

a)-b) pontjai].

Az Oktatási Hivatal legfontosabb köznevelési feladatai a következők:

adatkezelő a Köznevelés Információs Rendszere (KIR) keretében folyó adatkezelés

tekintetében;

elsőfokú hatósági jogkört gyakorol a kormányhivatal által működtetett érettségi

vizsgabizottság döntéseivel szemben;

elbírálja az Nkt, és végrehajtási rendeletei hatálya alá tartozó ügyekben a fővárosi és

megyei kormányhivatal által hozott elsőfokú döntések elleni fellebbezést;

országos méréssel, értékeléssel kapcsolatos feladatokat lát el, és elvégzi az Országos

szakértői, érettségi és szakmai vizsgaelnöki névjegyzékkel kapcsolatos feladatokat

(hatósági ellenőrzés);

ellátja az országos mérési feladatokat és elvégzi a tanév rendjéről szóló rendeletben

szereplő tanulmányi, művészeti versenyek szervezésével kapcsolatos teendőket;

elvégzi az oktatásért felelős miniszter által elrendelt szakmai ellenőrzést, pedagógiai-

szakmai méréseket, átvilágításokat, elemzéseket, továbbá az oktatásért felelős

miniszter egyedi intézkedése alapján végzi az intézmények törvényességi, szakmai

ellenőrzését;

ellátja a középfokú beiskolázással kapcsolatos, külön jogszabályokban meghatározott

feladatokat;

vezeti az állami intézményfenntartó központ által fenntartott köznevelési intézmények

nyilvántartását;

előterjeszti a kormányhivatalok közreműködésével, valamint a helyi önkormányzatok

véleményének kikérésével és közreműködésével az oktatásért felelős miniszternek

megyei szintű bontásban a feladatellátási, intézményhálózat-működtetési és

köznevelés-fejlesztési tervet, amelynek része a megyei szakképzési terv.

A törvénymódosítás az Oktatási Hivatal feladat- és hatásköri listáját új elemekkel

bővítette, melyek a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény módosításáéról

szóló 2014. évi CV. törvény jogtechnikai, szövegpontosító korrekciókat tartalmazó 28. §-ában

kaptak helyet.

A citált törvényhely értelmében 2015. január 1-jétől az Oktatási Hivatal:

60

vezeti a szaktanácsadók névjegyzékét az Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet helyett

[Nkt. 61. § (4a) bekezdés];

ellátja – immár kizárólagosan és nem az oktatásért felelős miniszter által kijelölt

háttérintézménnyel (Educatio Társadalmi Szolgáltató Nonprofit Kft). közösen – a

pedagógus-továbbképzések nyilvántartását és ellenőrzését [Nkt. 62. § (4)

bekezdés];

szervezi – a kormányhivatal helyett – a pedagógusok minősítő vizsgáját és

minősítési eljárását, melynek során a pedagógus – a kormányhivatal helyett – az

Oktatási Hivatalnál jelentkezik a minősítő vizsgára és minősítő eljárásra [Nkt. 64. §

(6) bekezdés];

szervezi az országos pedagógiai-szakmai ellenőrzést (tanfelügyelet) a

kormányhivatal helyett [Nkt. 87. § (2) bekezdés].

Az Oktatási Hivatalt közvetetten, mint az Országos érettségi vizsgaelnöki névjegyzék

vezetésére jogszabály által kijelölt szervet érinti az a jogtechnikai jellegű módosítás,

melynek értelmében a névjegyzék az érettségi vizsgaelnöki megbízás ellátására jogosult

személynek nem a jogszabályban meghatározott szakterületét, szakirányát, hanem

vizsgaterületét is tartalmazza [Nkt. 82. § (6) bekezdésének c) pontja].









névhasználatával, a tanulók felvételével

kapcsolatos kérdéseket, az érettségi

















nyilvántartásokat, az adatkezelés rendjét,

a tanuló- és gyermekbalesetek



nyilvántartásával és jelentésével összefüggő tevékenységet,

…









névhasználatával, a gyermekek, tanulók

óvodai, iskolai felvételével kapcsolatos

kérdéseket, a kötelező felvételt biztosító

óvodába és általános iskolába történő

felvétel tekintetében az életvitelszerű ott

lakás feltételeit, az érettségi

















nyilvántartásokat, az adatkezelés rendjét, a tanuló- és gyermekbalesetek





…

61



d) a sajátos nevelési igényű

gyermekek nevelésével és oktatásával,

továbbá a beilleszkedési, tanulási,

magatartási nehézséggel küzdő

gyermekekkel kapcsolatos szakértői

vélemény elkészítésével összefüggő

eljárást, a szakértői bizottság működését,

az országos és más szakértői és

rehabilitációs tevékenységet, az utazó

gyógypedagógusi hálózat

megszervezésének és működtetésének

részletes szabályait,

…

e) az óvodai nevelésben való kötelező

részvétel, a tankötelezettség, a fejlesztő

nevelés, fejlesztő nevelés-oktatás

teljesítésével kapcsolatos feladatokat, a

tanulói jogviszonnyal kapcsolatos egyes

kérdéseket és – az államháztartásért

felelős miniszterrel egyetértésben – a

tanulókat megillető juttatásokat,

kedvezményeket,

..

g) a nem az állami intézményfenntartó


intézmény működése megkezdéséhez

szükséges engedély kiadásának részletes

szabályait és az azzal kapcsolatos

mellékleteket,

…

n) az országos szaktanácsadói

tevékenység keretében megszervezett,

továbbá nem tantárgyhoz, nem

szakterülethez kötődő szaktanácsadói

feladatokat, azok megszervezését,

valamint az országos szaktanácsadói

tevékenységhez kapcsolódó további

szakmai követelményeket, a nem

tantárgyhoz, nem szakterülethez kötődő


szolgáltatások körét, területeit,

megszervezését, az országos pedagógiai-

szakmai szolgáltatásban való részvétel

feltételeit, az állami köznevelési

közfeladat-ellátás keretében pedagógiai-

szakmai szolgáltatásokat nyújtó

intézmény kijelölését, a pedagógiai-

szakmai szolgáltatást nyújtó és

pedagógiai intézetnek nem minősülő

szervezetek pedagógiai szakmai

szolgáltatásokban történő

közreműködéséhez szükséges engedély

kiadásának feltételeit és eljárásrendjét,

…




d) a sajátos nevelési igényű

gyermekek nevelésével és oktatásával,

továbbá a beilleszkedési, tanulási,

magatartási nehézséggel küzdő

gyermekekkel kapcsolatos szakértői

vélemény elkészítésével összefüggő

eljárást, a szakértői bizottság

működését, az országos és más szakértői

és rehabilitációs tevékenységet, az utazó


hálózat megszervezésének és


…

e) az óvodai felvétel eljárási rendjét,

az óvodai nevelésben való kötelező

részvétel, a tankötelezettség, a fejlesztő

nevelés, fejlesztő nevelés-oktatás

teljesítésével kapcsolatos feladatokat, a

tanulói jogviszonnyal kapcsolatos egyes

kérdéseket és – az államháztartásért

felelős miniszterrel egyetértésben – a

tanulókat megillető juttatásokat,

kedvezményeket,

..

g) a nem állami költségvetési szerv

vagy nem települési önkormányzat által

alapított, fenntartott köznevelési

intézmény működési engedélye

kiadásának részletes szabályait és az

azzal kapcsolatos mellékleteket,

…

n) az országos szaktanácsadói

tevékenység keretében megszervezett,

továbbá nem tantárgyhoz, nem

szakterülethez kötődő szaktanácsadói

feladatokat, azok megszervezését,

valamint az országos szaktanácsadói

tevékenységhez kapcsolódó további

szakmai követelményeket, a nem

tantárgyhoz, nem szakterülethez kötődő


szolgáltatások körét, területeit,

megszervezését, az állami köznevelési

közfeladat-ellátás keretében biztosított

pedagógiai-szakmai szolgáltatásban

való részvétel feltételeit, a nevelési-

oktatási intézmény által nyújtható


körét, a pedagógiai-szakmai

szolgáltatást nyújtó és köznevelési

intézménynek nem minősülő

szervezetek pedagógiai-szakmai

szolgáltatásokban történő

közreműködéséhez szükséges engedély

kiadásának feltételeit és eljárásrendjét,

valamint a térítésmentesen biztosított


ellátási szintjét,

…


62

Az Nkt. egyik legfontosabb jellemzője – szabályozástechnikai értelemben – hogy az a

nemzeti köznevelés ágazati kerettörvénye, tehát nem kódex jellegű jogalkotási-jogforrási

produktum. Ebből következik, hogy csak a legfontosabb jogi úton szabályozandó

magatartásformákat normalizálja (anyagi jogi jogszabály). Az egyes rendelkezések

végrehajtására – gyakorlati megvalósítására – és az irányadó eljárási rendre (eljárási jogi

jogszabály) az Nkt. 52. alcímében foglalt kormányrendeleti és ágazati miniszteri rendeleti

jogalkotásra feljogosító rendelkezések vonatkoznak, melyek közül néhány passzus

módosítására illetve új bekezdések beiktatására került sor a törvénymódosítás révén.

Az oktatásért felelős miniszer új rendeletalkotási tárgykörei:

a gyermekek, tanulók óvodai, iskolai felvételével kapcsolatos kérdések, a kötelező

felvételt biztosító óvodába és általános iskolába történő felvétel tekintetében az

életvitelszerű ott lakás feltételei;

utazó konduktori hálózat megszervezésének és működtetésének részletes szabályai;

az óvodai felvétel eljárási rendje;

a nem állami költségvetési szerv vagy nem települési önkormányzat által alapított,

fenntartott köznevelési intézmény működési engedélye kiadásának részletes szabályai

és az azzal kapcsolatos mellékletek (terminológiai természetű változtatás),

az állami köznevelési közfeladat-ellátás keretében biztosított pedagógiai-szakmai

szolgáltatásban való részvétel feltételei, a nevelési-oktatási intézmény által nyújtható

pedagógiai-szakmai szolgáltatások köre,

a térítésmentesen biztosított pedagógiai-szakmai szolgáltatások ellátási szintje;

a Nemzeti Pedagógus Kar tagságának köre, országos és területi szervezeti felépítése,

működése, feladatai, jogai, minimálisan létrehozandó szakmai tagozatai, etikai


94. § (1) Felhatalmazást kap az oktatásért felelős miniszter, hogy

…

v) a Nemzeti Pedagógus Kar tagságának körét, országos és területi szervezeti felépítését, működését,

feladatait, jogait, minimálisan létrehozandó szakmai tagozatait, az etikai eljárásának főbb szabályait, a

tagnyilvántartás eljárási szabályait és a törvényességi felügyeleti jogkör gyakorlóját


94. § (4) Felhatalmazás kap a Kormány, hogy

…

x) a lemorzsolódással veszélyeztetett tanulónak minősülés részletes feltételeit, a pedagógiai-szakmai

szolgáltatások körébe tartozó, a lemorzsolódással veszélyeztetett tanulók támogatásához kapcsolódó korai

jelző- és pedagógiai támogató rendszer létrehozását, működtetését, és az ennek keretében történő

adatszolgáltatás rendjét,

y) a köznevelési szerződés tartalmát, érvényességi idejét és a megkötésére vonatkozó eljárásrendet,

z) a vallási, világnézeti tekintetben elkötelezett, továbbá nemzetiségi iskolai nevelés-oktatás szervezésének

az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról szóló 2003. évi CXXV. törvény 28. § (2)

bekezdésében meghatározott feltételek érvényesülését szolgáló sajátos feltételeit, különös tekintettel a

jogellenes elkülönítés tilalmára


63

eljárásának főbb szabályai, a tagnyilvántartás eljárási szabályai és a törvényességi

felügyeleti jogkör gyakorlójának kijelölése.

Az Nkt. 94. § (4) bekezdésének 2015. január 1-jével beiktatott x)-z) pontjai foglalják

magukba a Kormány rendeletalkotási feladatkörébe tartozó új szabályozási

tárgyköröket.

Ennek alapján törvényi felhatalmazást kap a Kormány arra, hogy rendeletben állapítsa meg:

a lemorzsolódással veszélyeztetett tanulónak minősülés részletes feltételeit, a

pedagógiai-szakmai szolgáltatások körébe tartozó, a lemorzsolódással veszélyeztetett

tanulók támogatásához kapcsolódó korai jelző- és pedagógiai támogató rendszer

létrehozását, működtetését, és az ennek keretében történő adatszolgáltatás rendjét,

a köznevelési szerződés tartalmát, érvényességi idejét és a megkötésére vonatkozó

eljárásrendet,

a vallási, világnézeti tekintetben elkötelezett, továbbá nemzetiségi iskolai nevelés-

oktatás szervezésének az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról

szóló 2003. évi CXXV. törvény 28. § (2) bekezdésében meghatározott feltételek

érvényesülését szolgáló sajátos feltételeit, különös tekintettel a jogellenes elkülönítés

tilalmára

vonatkozó rendelkezéseket.

Az Nkt. egyes – a törvénymódosítás által érintett – szabályai 2015. április 1-jével új szöveggel

lépnek hatályba, illetve maguk is új törvényhelyként kerülnek beiktatásra. Ezen kívül – 2015.

június 15-i és július 1-jei hatállyal – igen jelentős mennyiségű szabályanyagot érint a

hatályon kívül helyezés, mely a jogrendszer koherenciája követelményének eleget téve a

párhuzamos szabályozás elkerülését biztosítja (technikai dereguláció).

2015. március 31-ig hatályos állapot:

19. § (5) Az állami köznevelési

közfeladat-ellátás keretében a

pedagógiai-szakmai szolgáltatásokat az

oktatásért felelős miniszter által kijelölt

intézmény nyújtja. Az állami fenntartású

nevelési-oktatási intézmény a

pedagógiai-szakmai szolgáltatásokat az

oktatásért felelős miniszter által kijelölt

intézménytől veszi igénybe, amely a

pedagógiai-szakmai szolgáltatási

feladatok ellátásába bevonhatja a (3)

bekezdés c) pontjában meghatározott

jogi személyeket.

2015. április 1-től hatályos állapot:

19. § (5) Az állami köznevelési

közfeladat-ellátás keretében a

pedagógiai-szakmai szolgáltatásokat a

Kormány által az oktatásért felelős

miniszter köznevelési feladatkörébe

tartozó egyes feladatainak ellátására

kijelölt szerv (a továbbiakban: hivatal)

biztosítja. Az állami fenntartású

nevelési-oktatási intézmény, pedagógiai

szakszolgálati intézmény a pedagógiai-

szakmai szolgáltatásokat a hivataltól

veszi igénybe. Az önkormányzati

fenntartású nevelési-oktatási intézmény

a pedagógiai-szakmai szolgáltatásokat a

hivataltól veheti igénybe a hivatal

költségvetésében erre a célra szolgáló

keret erejéig. A hivatal a pedagógiai-

szakmai szolgáltatások ellátásába

bevonhat egyes állami


fenntartott köznevelési intézményeket, a

(3) bekezdés c) pontjában

meghatározott jogi személyeket,

továbbá pedagógusképzést folytató

felsőoktatási intézményt.

64

A pedagógiai-szakmai szolgáltató intézmények új fenntartói struktúrájának anyagi jogi

szabályait a 2015. január 1-jei Nkt.-módosítás tartalmazza, az eljárási szabályok az április 1-

jei módosításban kaptak helyet.

Az Nkt. – módosító törvénnyel korrigált – 19. § (5) bekezdése főszabályként rögzíti, hogy a

nevelési-oktatási intézmények és – itt új elemként – a pedagógiai szakszolgálatok által

igénybe vehető, az állami köznevelési közfeladat-ellátás keretében történő pedagógiai-

szakmai szolgáltatásokat – 2015. április 1-től – az Oktatási Hivatal biztosítja, szemben az

eddigi KLIK által fenntartott pedagógiai intézetekkel. Ez vonatkozik az önkormányzati

fenntartású nevelési-oktatási intézményekre is azzal, hogy ezen intézmények (települési

önkormányzati óvodák, nemzetiségi önkormányzati fenntartott óvodák, iskolák, kollégiumok)

csak az Oktatási Hivatal költségvetésében erre a célra szolgáló keret erejéig vehetik igénybe

az állam által finanszírozott pedagógiai-szakmai szolgáltatásokat. A pedagógiai-szakmai

szolgáltatások ellátásába – annak állami fenntartója – bevonhat egyes KLIK által fenntartott

köznevelési intézményeket, nem állami köznevelési intézményfenntartókat, továbbá

pedagógusképzést folytató felsőoktatási intézményt.

Az Oktatási Hivatal e módosítás révén megjelent a köznevelési intézményt fenntartók

között.

2015. június 15-vel hatályon kívül helyezett törvényhelyek:

14. § (2) Az a tanköteles korú tanuló, aki alapfokú iskolai végzettséggel rendelkezik, de középfokú

iskolába nem nyert felvételt, tanulmányait az általános iskola kezdeményezésére a Híd I. programban

folytatja. A Híd I. programban szervezett nevelés-oktatás az egyéni képességekre és szükségletekre épülő

differenciált fejlődési utak biztosításával pótolja a továbbtanuláshoz szükséges, de hiányzó alapvető

ismereteket, kompetenciákat. A Híd I. programban szervezett nevelés-oktatás felkészíti a tanulókat az egyéni

képességeikhez igazodó tanulási módszerek elsajátítására, illetve pályaorientációs tevékenység keretében

megismerteti a tanulókat a munkaerőpiacra történő belépéshez szükséges ismeretekkel. A Híd I. program

keretében a tanuló középfokú iskolába történő felvételi vizsgát tesz. A program végén a tanulmányi

követelmények teljesítéséről a szervező iskola tanúsítványt állít ki. A Híd I. programot úgy kell

megszervezni, hogy az érintett tanulók számára - igény esetén - biztosítható legyen a kollégiumi elhelyezés.

(3) Ha a tanköteles tanuló alapfokú iskolai végzettséggel nem rendelkezik, de legalább hat általános

iskolai évfolyamot sikeresen elvégzett, azt a tanévet követően, amelyben tizenötödik életévét betölti, az

általános iskola kezdeményezi felvételét a Híd II. programba. E határidő egy évvel meghosszabbítható abban

az esetben, ha a tanuló az általános iskola első évfolyamán a tanulmányait a hetedik életévében kezdte meg,

továbbá ha a tanulmányi követelményeket azért nem tudták teljesíteni, mert a tanuló tartós gyógykezelés alatt

állt vagy tanulmányait külföldön folytatta. A Híd II. programban nyújtott nevelés-oktatás tanulásra motivál,

fejleszti a jogszabályban meghatározott egyes szakmák sikeres elsajátításához szükséges készségeket,

szakmacsoporton belüli pályaorientációs feladatokat lát el, részszakképesítés megszerzésére készít fel. A Híd

II. program záróvizsgával, ennek részeként komplex szakmai vizsgával zárul. A Híd II. program elvégzéséről

a szervező iskola alapfokú végzettséget igazoló tanúsítványt, sikeres komplex szakmai vizsgáról pedig

részszakképesítést igazoló szakmai bizonyítványt állít ki. A tanuló a Híd II. program keretében elsajátítja

azokat az ismereteket, amelyek a szakképzés megkezdéséhez szükségesek, továbbá megszerzi a

2015. április 1-től hatályos új normaszöveg:

76/B. §Az állami köznevelési közfeladat ellátásához a hivatalt az általa ellátott pedagógiai-szakmai

szolgáltatási feladatok biztosítását szolgáló helyi önkormányzati tulajdonú

a) önálló ingatlanra és ingó vagyonra vonatkozóan ingyenes vagyonkezelői jog,

b) ingatlanrészre és ingó vagyonra vonatkozóan ingyenes használati jog

illeti meg.

65

szakképzésbe történő bekapcsolódáshoz szükséges elméleti és gyakorlati tudáselemeket. A tanuló a Híd II.

program sikeres befejezése után a szakiskolai szakképzési évfolyamon, évfolyamokon készülhet fel a

szakmai vizsga letételére.

(4) A Köznevelési Hídprogramok keretében a tanulók komplex fejlesztését szolgáló tevékenységek,

foglalkozások és programok a délelőtti és délutáni időszakban arányosan elosztva kerülnek megszervezésre.

A Köznevelési Hídprogramokban az érintett tanulók egyéni képességeihez igazodó pedagógiai

tevékenységrendszer megvalósításában résztvevő pedagógusok illetmény-kiegészítésre jogosultak abban az

esetben, ha az adott tanévben a pedagógiai tevékenységükkel érintett tanulóik legalább hetven százaléka

eredményes középfokú írásbeli felvételi vizsgát tesz, vagy Híd II. program esetében a második évfolyamba

lépett.

(5) A Köznevelési Hídprogramok keretein belül szervezhető olyan osztály is, amely az Országos Képzési

Jegyzékről szóló kormányrendeletben meghatározott szakképesítések körében folytatott szakiskolai képzés

megkezdésére készíti fel azokat a tanulókat, akik általános iskolai tanulmányaikat a tankötelezettségük

végéig nem tudták teljesíteni és hat általános iskolai évfolyamnál kevesebbet fejeztek be sikeresen.

(6) A Köznevelési Hídprogramok nevelési-oktatási programjait az oktatásért felelős miniszter rendeletben

adja ki, amely magában foglalja a csoportszervezési elveket, a fejlesztés eszközrendszerét, a tanulók, illetve

az alkalmazott pedagógiai tevékenység mérésére-értékelésére, ellenőrzésére vonatkozó keretszabályokat is.

(7) Köznevelési Hídprogramok szakiskolában - az oktatásért felelős miniszter rendeletében meghatározott

módon - szervezhetők. A programokban közreműködő intézményeket az állami intézményfenntartó központ

jelöli ki.

21. § (6) Ha a köznevelési intézmény székhelye megváltozik, a (2) bekezdésben foglaltak szerint újra

nyilvántartásba kell venni, feltéve hogy a kormányhivatal illetékessége is megváltozik. Az ismételt

nyilvántartásba vétel a köznevelési intézmény létrejöttének időpontját nem érinti.

(12) A kormányhivatal a köznevelési intézmény törléséről értesíti a költségvetési hozzájárulást folyósító

szervet.

23. § (11) Ha a nevelési-oktatási intézménynek a székhelyén kívül telephelye is van, a telephelyre az e §-

ban foglaltak szerint kell engedélyt kérni. A telephely szerint illetékes kormányhivatalnak a telephelyen

működő tagintézmény tekintetében le kell folytatnia az e §-ban meghatározott eljárást, és gyakorolja a

fenntartó valamint az intézmény működésének törvényességi és hatósági ellenőrzésével kapcsolatos

hatásköröket, azzal az eltéréssel, hogy a nyilvántartásból történő törlésről - megkeresésre - a székhely szerinti

kormányhivatal intézkedik.

(12) Ha a köznevelési intézmény tevékenysége vagy székhelye megváltozik, a működési engedélyt a

fenntartónak a változás tekintetében ismételten be kell szereznie.

25. § (6) A nevelési-oktatási intézmény, a pedagógiai szakszolgálati intézmény - a jogszabályban

meghatározottak szerint - kivizsgálja és nyilvántartja a tanuló- és gyermekbaleseteket, teljesíti az előírt

bejelentési kötelezettséget.

26. § (3) Amennyiben az általános iskola egész napos iskolaként működik, pedagógiai programjának része

valamely, az oktatásért felelős miniszter által kiadott, vagy saját maga által kidolgozott és e törvényben

meghatározottak szerint jóváhagyott nevelési-oktatási program.

31. § (5) A köznevelési szerződés az alábbiakat tartalmazza:

a) a köznevelési alapfeladatokat,

b) a felvehető, ellátandó gyermekek, tanulók számát,

c) az óvodai nevelési feladatokban, a tankötelezettség teljesítésével és az iskolai neveléssel-oktatással, a

pedagógiai szakszolgálatok ellátásával összefüggő feladatokban való részvételt,

d) a fenntartó által a feladatellátáshoz igénybe vehető forrásokat, azokat a szolgáltatásokat, amelyek a

megállapodás alapján a gyermekek, tanulók, szülők részére térítésmentessé válnak, továbbá amelyeket

térítési díjért vehetnek igénybe,

e) pedagógiai-szakmai szolgáltatás esetén az állami közfeladat-ellátásban történő részvétel keretében

ingyenesen nyújtott szolgáltatásokat és az ellátási körzetet.

(6) A köznevelési szerződés érvényességi ideje legalább egy, legfeljebb öt év. A köznevelési szerződésre

egyebekben a Polgári Törvénykönyvről szóló törvény (a továbbiakban: Ptk.) megbízásra vonatkozó

rendelkezéseit kell alkalmazni.

(7) Az egyházi köznevelési intézmények és a magán köznevelési intézmények fenntartóival kötött

köznevelési szerződés megkötéséhez ki kell kérni az intézmény székhelye, telephelye szerint illetékes

66

kormányhivatal, települési önkormányzat, nemzetiségi nevelés, nevelés-oktatás esetében az érintett országos

nemzetiségi önkormányzat véleményét.

49. § (3a) A (3) bekezdés alkalmazásában életvitelszerű ott lakásnak minősül, ha a gyermek a kötelező

felvételt biztosító óvoda körzetében található ingatlant otthonául használja és az ilyen ingatlan a polgárok

személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásában a gyermek lakóhelyeként vagy tartózkodási helyeként az

óvodai beiratkozás első határnapját megelőző három hónapnál régebb óta szerepel. Amennyiben ez nem

teljesül, vagy azok ellenére bármely körülmény alapján arra lehet következtetni, hogy a gyermek a

nyilvántartásban szereplő lakhelyén vagy tartózkodási helyén nem életvitelszerűen lakik, úgy az

óvodavezető, illetve a (2) bekezdés szerinti esetben az óvodavezető vagy a fenntartó által szervezett bizottság

jogosult felszólítani az óvodába jelentkező gyermek szülőjét, hogy az életvitelszerű körzetben lakás tényét

akként igazolja, hogy a felszólítás kézhez vételétől számított 15 napon belül bemutatja a területileg illetékes

védőnőtől származó, a védőnői ellátás igénybevételét igazoló nyilatkozatot.

(3b) Amennyiben az óvodavezető, illetve az általa vagy a fenntartó által szervezett bizottság felszólítás

ellenére a szülő a védőnői nyilatkozatot nem mutatja be, úgy az óvodavezető, illetve az általa vagy a

fenntartó által szervezett bizottság jogosult az életvitelszerűen körzetben lakást családlátogatás

kezdeményezésével ellenőrizni. Amennyiben az óvodavezető, az általa, illetve a fenntartó által szervezett

bizottság által javasolt legalább három időpont közül a gyermek szülője vagy törvényes képviselője egy

alkalommal sem teszi lehetővé a családlátogatást, úgy vélelmezni kell, hogy a gyermek nem életvitelszerűen

lakik a kötelező felvételt biztosító óvoda körzetében, és ennek alapján az óvodai felvétel megtagadható.

58. § (8) Nem indítható fegyelmi eljárás, ha a kötelezettségszegés óta három hónap már eltelt. Ha a

kötelezettségszegés miatt büntető- vagy szabálysértési eljárás indult, és az nem végződött felmentéssel (az

indítvány elutasításával), a határidőt a jogerős határozat közlésétől kell számítani.

(9) A fegyelmi büntetés megállapításánál a tanuló életkorát, értelmi fejlettségét, az elkövetett cselekmény

súlyát figyelembe kell venni. A fegyelmi büntetést a nevelőtestület hozza. Az iskolai, kollégiumi

diákönkormányzat véleményét a fegyelmi eljárás során be kell szerezni.

(10) A fegyelmi eljárás megindításáról - az indok megjelölésével - a tanulót és a kiskorú tanuló szülőjét

értesíteni kell. A fegyelmi eljárás során a tanulót meg kell hallgatni, és biztosítani kell, hogy álláspontját,

védekezését előadja. Ha a meghallgatáskor a tanuló vitatja a terhére rótt kötelességszegést, vagy a tényállás

tisztázása egyébként indokolja, tárgyalást kell tartani. A tárgyalásra a tanulót és a kiskorú tanuló szülőjét meg

kell hívni. Kiskorú tanuló esetén a fegyelmi eljárásba a szülőt minden esetben be kell vonni. A fegyelmi

eljárásban a tanulót és a szülőt meghatalmazott is képviselheti.

(12) A gyakorlati képzés keretében elkövetett kötelességszegésért a fegyelmi eljárást az iskolában kell

lefolytatni.

(14) A fegyelmi eljárás lefolytatásának alapvető szabályait jogszabály állapítja meg.

63/A. § (3) A Kar stratégiai partneri megállapodást köthet más fenntartó intézményeiben dolgozó

pedagógusok hasonló feladatokat ellátó szervezeteivel.

(5) A Kar az e törvényben és a Kar alapszabályában (a továbbiakban: Alapszabály) meghatározott módon

és feltételek szerint tagozatokat alakíthat, amelyek ellátják az Alapszabályban meghatározott vagy az

Országos Küldöttgyűlés által átruházott feladatokat.

63/B. § (2) A Kar szakmai érdek-képviseleti tevékenysége során a reprezentatív szakszervezetekkel

együttműködik, és tiszteletben tartja a szakszervezeteknek a Munka Törvénykönyve és a közalkalmazottak

jogállásáról szóló törvény által biztosított jogait.

63/C. § (4) Az Országos Küldöttgyűlés határozatképes, ha a küldöttek több mint fele jelen van.

Határozatképtelenség esetén változatlan napirenddel, legalább három nap elteltével újabb ülést kell tartani,

amely a megjelentek számától függetlenül határozatképes.

(5) Az Országos Küldöttgyűlés határozatait a szavazásra jogosult jelenlévők többségének egyetértő

szavazatával hozza. Az Alapszabály és az Etikai Kódex elfogadásához és módosításához, a tisztségviselők

visszahívásához, továbbá az Alapszabályban meghatározott esetben a döntéshez a szavazásra jogosult

jelenlévők kétharmadának egyetértő szavazata szükséges.

(6) Az Országos Küldöttgyűlés ülésein tanácskozási joggal részt vehetnek:

a) a Kar Országos Elnökségének (a továbbiakban: Elnökség) tagjai,

b) a Kar Országos Etikai Bizottságának tagjai,

c) a Kar Országos Felügyelő Bizottságának (a továbbiakban: Felügyelő Bizottság) tagjai,

d) az oktatásért felelős miniszter vagy képviselője,

67

e) a főtitkár,

f) a 63/A. § (3) bekezdésében foglalt stratégiai partneri megállapodást kötött más szervezetek egy-egy

képviselője.

63/E. § (3) Az Elnökség ülésén részt vesz a főtitkár, továbbá tanácskozási joggal részt vehet az Országos

Etikai Bizottság és a Felügyelő Bizottság elnöke. Az Alapszabály további meghívottakról rendelkezhet.

(8) Az Elnökség szükség szerint, de legalább kéthavonta egy, évente hat alkalommal ülésezik. Az

Alapszabály rendelkezhet az Elnökség gyakoribb összehívásáról, valamint meghatározhatja az Elnökség

kötelező összehívásának további eseteit is.

(9) Az Elnökség szükség szerint, de legalább minden elnökségi ülést követő két héten belül tájékoztatja a

területi szervek választott küldötteit tevékenységéről.

63/F. § (2) Az országos képviseleti és ügyintéző szervek, valamint azok tisztségviselői tevékenységének

segítésére, valamint a különböző kamarai feladatok összehangolására Központi Iroda működik az Elnökség

irányításával.

(4) Főtitkár közigazgatási alapvizsgával vagy azzal egyenértékűnek elismert képesítéssel rendelkező

személy lehet. Ettől eltérően főtitkári feladatokkal olyan felsőfokú iskolai végzettséggel rendelkező személy

is megbízható, aki vállalja, hogy a munkaszerződés aláírásától számított egy éven belül leteszi a

közigazgatási alapvizsgát vagy megszerzi a közigazgatási alapvizsga alóli mentesítést.

(6) A Kar az e törvényben, illetve az Alapszabályban meghatározott feladatok érvényesítése érdekében és

feltételek teljesülése esetén szakmai tagozatokat működtet.

(7) A Kar szakmai tagozatai:

1. óvodai,

2. magyar nyelv és irodalom,

3. nemzetiségi,

4. idegen nyelvek,

5. matematika,

6. ember és társadalom,

7. ember és természet,

8. földünk, környezetünk,

9. művészetek,

10. informatika,

11. életvitel és gyakorlati ismeretek,

12. testnevelés és sport,

13. kollégiumi,

14. szakképzési,

15. fejlesztő- és gyógypedagógusi,

16. intézményvezetői.

(8) Az Alapszabály további szakmai tagozatok létrehozataláról rendelkezhet.

(9) A (7) bekezdés 2-12. pontjaiban meghatározott tagozatokon belül tanári és tanítói altagozatok jöhetnek

létre.

71. § (2) A szakmai munkaközösség tagja és vezetője a belső értékelésben és ellenőrzésben akkor is részt

vehet, ha köznevelési szakértőként nem járhat el. A szakmai munkaközösség - az SZMSZ-ben

meghatározottak szerint - gondoskodik a pedagógus-munkakörben foglalkoztatottak nevelőoktató

munkájának szakmai segítéséről. A nevelési-oktatási intézmény SZMSZ-e a szakmai munkaközösség részére

további feladatokat állapíthat meg.

(3) A szakmai munkaközösség feladatainak ellátására a pedagógusok kezdeményezésére intézmények

közötti munkaközösség is létrehozható.

(4) Az óvodában, iskolában, kollégiumban az azonos feladatok ellátására egy szakmai munkaközösség

hozható létre. Külön szakmai munkaközösség működhet a tagintézményben.

(5) A szakmai munkaközösséget munkaközösség-vezető irányítja, akit a munkaközösség véleményének

kikérésével az intézményvezető bíz meg legfeljebb öt évre.

78. § (4) Az oktatásért felelős miniszter, a sportpolitikáért felelős miniszter programok kiadásával,

pályázatok kiírásával, pedagógus-továbbképzés biztosításával segítheti a mindennapos testnevelés

feladatainak végrehajtását, a sportiskolák megalakulását és működését.

68

(5) Az oktatásért felelős miniszter, a környezetvédelemért felelős miniszter közös programok kiadásával,

pályázatok kiírásával segíti a környezeti nevelés, oktatás feladatainak végrehajtását és az Erdei Iskola

Program, Erdei Óvoda Program, Zöld Óvoda Program, Ökoiskola Program megvalósulását.

(6) Az oktatásért felelős miniszter, a kultúráért felelős miniszter közös programok kiadásával, pályázatok

kiírásával segíti a közgyűjtemények nevelési-oktatási feladatainak végrehajtását.

(7) Az oktatásért felelős miniszter, a honvédelemért felelős miniszter közös programok kiadásával,

pályázatok kiírásával, pedagógus-továbbképzés biztosításával segíti a nevelési-oktatási intézményekben

folyó honvédelmi nevelési feladatok végrehajtását.

86. § (4) A pedagógiai-szakmai ellenőrzés megkezdése előtt legalább hét nappal az ellenőrzés vezetőjének

egyeztetnie kell a köznevelési intézmény vezetőjével és azzal, aki az ellenőrzést kezdeményezte, a

pedagógiai-szakmai ellenőrzés időtartamát, formáját, módszereit, az ellenőrzés időpontját, továbbá, hogy az

érdekeltek milyen módon nyilváníthatnak véleményt az ellenőrzés megállapításairól. Az oktatásért felelős

miniszter által szervezett pedagógiai-szakmai ellenőrzés megkezdése előtt legalább hét nappal értesíteni kell

a köznevelési intézmény fenntartóját, tájékoztatva arról, hogy a szakmai ellenőrzés lefolytatásánál jelen

lehet.

(5) A pedagógiai-szakmai ellenőrzés megállapításait megkapja az, akit az ellenőrzés érintett, továbbá az,

akinek a kezdeményezésére az ellenőrzés indult, valamint a fenntartó. Ha az ellenőrzés nemzetiségi feladatot

ellátó köznevelési intézményben folyik, a szakmai ellenőrzés megállapításait meg kell küldeni az érdekelt

települési nemzetiségi önkormányzatnak, valamint az országos nemzetiségi önkormányzatnak.

(6) A pedagógiai-szakmai ellenőrzés megállapításait a személyiségvédelemre vonatkozó jogszabályok

megtartásával kell az érintett nevelési-oktatási intézmény honlapján, annak hiányában a helyben szokásos

módon, továbbá az ellenőrzést indító honlapján nyilvánosságra hozni.

(7) A köznevelési intézményben folyó törvényességi ellenőrzésnél a (4)-(5) bekezdésben foglaltakat

alkalmazni kell azzal az eltéréssel, hogy az előzetes egyeztetésre vonatkozó rendelkezéseket nem kell

megtartani, ha az az ellenőrzés eredményességét veszélyezteti.

(8) A köznevelési intézményben szakmai ellenőrzést végző személynek és a törvényességi ellenőrzést

végző személynek, szervezetnek nincs döntési, intézkedési jogköre.

87. § (4) Az országos pedagógiai-szakmai ellenőrzés különösen az óra- és foglalkozáslátogatás, a

megfigyelés, az interjú és a pedagógiai dokumentumok vizsgálata módszereit alkalmazza. Az intézmény

ellenőrzését legalább három, a jogszabályi feltételek szerint kijelölt köznevelési szakértőből álló csoport

végzi. A szakértői csoport intézkedésre nem jogosult, megállapításait, javaslatát jegyzőkönyvben rögzíti.

96. § (8) Ha a nevelési-oktatási intézmény alapító okiratában, működési engedélyében, nyilvántartásba

vételi határozatában az intézmény alaptevékenységei között

a) a megismerő funkciók vagy a viselkedés fejlődésének organikus okra visszavezethető, vagy vissza nem

vezethető tartós és súlyos rendellenességével küzdő gyermekek, tanulók ellátása,

b) a megismerő funkciók vagy a viselkedés fejlődésének tartós és súlyos, vagy súlyos rendellenességével

küzdő gyermekek, tanulók ellátása

szerepel, azon 2013. január 1-ig az egyéb pszichés fejlődési zavarral (súlyos tanulási, figyelem- vagy

magatartásszabályozási zavarral) küzdő gyermekek, tanulók ellátását is érteni kell.

A Magyarország 2015. évi központi költségvetésének megalapozásáról szóló 2014. évi

CXCIX. törvény 375. §-ának 2015. július 1-jén történő hatályba lépése az Nkt. 7. § (5)

bekezdését és a 72. § (3) bekezdését érintik részleges illetve teljes dereguláció formájában.

2015. június 30-ig hatályos állapot:

7. § (5) Köznevelési alapfeladatot – a




intézmény láthat el. A vidékfejlesztésért

felelős miniszter által fenntartott

szakképző iskolában kizárólag az

agrárpolitikáért, az élelmiszeriparért, az

erdőgazdálkodásért, a halgazdálkodásért,

a földügyért és térképészetért, a


vízgazdálkodásért,

2015. július 1-től hatályos állapot:

7. § (5) Köznevelési alapfeladatot – a




intézmény láthat el.

69

Az Nkt. 7. § (5) bekezdéséből kikerült az a szabályszöveg, amely a földművelésügyi

miniszter által fenntartott iskolákban, a szakminiszter által felügyelt szakterületeken túli

szakképesítések indításához a KLIK hozzájárulását szabta meg jogszerűségi kritériumként

(részleges hatályon kívül helyezésről szóló rendelkezés).

2015. július 1-jével hatályon kívül helyezett normaszöveg:

72. § (3) A halmozottan hátrányos helyzetű gyermek szülőjét megilleti az a jog, hogy gyermeke óvodába

járatásához – a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló törvényben meghatározottak szerint

– anyagi támogatást kapjon.

Teljes mértékben került hatályon kívül az Nkt. 72. § (3) bekezdése, mely kimondta, hogy A

halmozottan hátrányos helyzetű gyermek szülőjét megilleti az a jog, hogy gyermeke

óvodába járatásához – a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló

törvényben meghatározottak szerint [Gyvt. 20/C. §] – anyagi támogatást kapjon. Az

óvodáztatási támogatás megszűnésének oka, hogy a 2015. szeptember 1-jével kezdődő

nevelési évben hatályba lép a gyermek harmadik életévének betöltéséhez kötött általános

óvodáztatási kötelezettség [Nkt. 8. § (2) bekezdése], mely okafogyottá teszi – az Nkt. 72. §

(3) bekezdésében foglalt – ösztönző intézményt.

2015. június 30-ig hatályos állapot:


valamint a vadgazdálkodásért felelős

miniszter hatáskörébe tartozó

szakképesítések oktathatóak, ezen túli

szakképzések indításához az állami

köznevelési közfeladatellátás keretében

állami intézményfenntartásra kijelölt

szerv (a továbbiakban: állami



2015. július 1-től hatályos állapot:

70

A nemzeti köznevelési törvény tárgyalt módosításainak jogszabályi környezete:

a Magyarország 2015. évi központi költségvetéséről szóló 2014. évi C. törvény

a közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény

a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény

a munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény

a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény

a polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló 1992. évi

LXVI. törvény

a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény

az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról szóló 2003. évi

CXXV. törvény

a büntetések, az intézkedések, egyes kényszerintézkedések és a szabálysértési elzárás

végrehajtásáról szóló 2013. évi CCXL. törvény

menedékjogról szóló 2007. évi LXXX. törvény

harmadik országbeli állampolgárok beutazásáról és tartózkodásáról szóló 2007. évi

II. törvény

a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személyek beutazásáról és

tartózkodásáról szóló 2007. évi I. törvény

az oktatási igazolványokról szóló 362/2011. (XII. 30.) Korm. rendelet

a pedagógusok előmeneteli rendszeréről és a közalkalmazottak jogállásáról szóló

1992. évi XXXIII. törvény köznevelési intézményekben történő végrehajtásáról

szóló 326/2013. (VIII. 30.) Korm. rendelet

az Oktatási Hivatalról szóló 121/2013. (IV. 26.) Korm. rendelet

az Óvodai nevelés országos alapprogramjáról szóló 363/2012. (XII. 17.) Korm.

rendelet

a Nemzeti alaptanterv kiadásáról, bevezetéséről és alkalmazásáról szóló 110/2012.

(VI. 4.) Korm. rendelet

az érettségi vizsga vizsgaszabályzatáról szóló 100/1997. (VI. 13.) Korm. rendelet

a nevelési-oktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények

névhasználatáról szóló 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet

a kerettantervek kiadásának és jóváhagyásának rendjéről szóló 52/2012. (XII. 21.)

EMMI rendelet

a Sajátos nevelési igényű gyermekek óvodai nevelésének irányelve és a Sajátos

nevelési igényű tanulók iskolai oktatásának irányelve kiadásáról szóló 32/2012. (X.

8.) EMMI rendelet

az érettségi vizsga részletes követelményeiről szóló 40/2003. (V. 24.) OM rendelet

a Kollégiumi nevelés országos alapprogramjának kiadásáról szóló 59/2013. (VIII. 9.)

EMMI rendelet

a nemzetiség óvodai nevelésének irányelve és a nemzetiség iskolai oktatásának

irányelve kiadásáról szóló 17/2013. (III. 1.) EMMI rendelet

a két tanítási nyelvű iskolai oktatás irányelvének kiadásáról szóló 4/2013. (I. 11.)

EMMI rendelet

71

az alapfokú művészetoktatás követelményei és tantervi programjának bevezetéséről

és kiadásáról szóló 27/1998. (VI. 10.) MKM rendelet

2015. a köznevelési - ame.huame.hu/wp-content/uploads/2015/01/a-köznevelési-törvény... ·...

Documents