Kozák András köznevelési szakértő

A köznevelés ágazati szabályozását meghatározó jogszabályi változások jellemzése

A tanügyigazgatás szervezeti és funkcionális rendjének megváltozása

A tanév szervezése szempontjából lényeges új jogintézmények és szabályok

Munkajogi relevanciájú normák A rendeleti szabályozás rövid,

összefoglaló értékelése

Kerettörvény – részletszabályozás koherenciája

Jogi szabályozás dichotómiája – felmenő rendszerű hatályba léptetés

A jogszabályváltozások normatani tipizálása:

1. új jogintézmények bevezetése pl. intézményi tanács

2. új szabályok megfogalmazása pl. az osztályozó vizsgára történő jelentkezés módjának és határidejének meghatározása a házirendben

3. törvényből rendeleti szintre helyezett szabályozási tárgyak pl. felvételi körzetek megállapítása

A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény (a továbbiakban: Nkt.) 2012. szeptember 1-jei hatályba lépése előtt három alkalommal módosult. Módosító jogszabályok:

A munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény hatálybaléptetésével összefüggő átmeneti rendelkezésekről és törvénymódosításokról szóló 2012. évi LXXXVI. törvény, hatályos: 2012. júl. 1.

A nemzeti köznevelésről szóló 2012. évi CXC. törvény módosításáról szóló 2012. évi CXXIV. törvény, hatályos: 2012. júl. 25., szept. 2., 2013. jan. 1.

Az egyes rendészeti feladatokat ellátó személyek tevékenységéről, valamint egyes törvényeknek az iskolakerülés elleni fellépést biztosító módosításáról szóló 2012. évi CXX. törvény, hatályos: 2013. jan. 1.

229/2012. (VIII. 28.) Korm. rendelet a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény végrehajtásáról (a továbbiakban: Nkt. Vhr.)

hatályba lép három szakaszban:

2012. szept. 1.

2012. okt. 2.

2013. jan. 1.

hatályon kívül helyezi a közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény végrehajtásáról szóló 20/1997. (II. 13.) Korm. rendelet egyes szabályait /kiv. 13-17/C. §, 17-18/C. §, 19. § (1) bek./

jogszabályi dichotómia érvényesül a törvényi szinthez igazodóan

20/2012. (VIII. 1.) EMMI rendelet a nevelési-oktatás intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról (a továbbiakban: miniszteri rendelet)

hatályba lép négy lépcsőben: 2012. szept. 1. 2013. jan. 1. 2013. márc. 1. 2013. szept. 1. hatályon kívül helyezi:

o a nevelési-oktatási intézmények működéséről szóló 11/1994. (VI. 8.) MKM rendeletet

o a nevelési-oktatási intézmények névhasználatáról szóló 31/2005. (XII. 22.) OM rendeletet

o a közoktatás minőségbiztosításáról és minőségfejlesztéséről szóló 3/2002. (II. 15.) OM rendeletet (2013.01.01)

2012. évi LXXI. törvény a szakképzésről szóló 2011. évi CLXXXVII. törvény módosításáról

2012. évi CXVIII. törvény egyéb szociális tárgyú és kapcsolódó törvények módosításáról

2012. évi CXXV. törvény a tankönyvpiac rendjéről szóló 2011. évi XXXVII. törvény módosításáról

106/2012. (IV. 13.) Korm. rendelet az érettségi vizsga vizsgaszabályzatának kiadásáról szóló 100/1997. (VI. 13.) Korm. rendelet módosításáról

110/2012. (VI. 4.) Korm. Rendelet a Nemzeti alaptanterv kiadásáról, bevezetéséről és alkalmazásáról (hatályos 2013. 09. 01.)

150/2012. (VII. 6.) Korm. rendelet az Országos Képzési Jegyzékről és az Országos Képzési jegyzék módosításának eljárásrendjéről

202/2012. (VII. 27.) Korm. rendelet a Klebelsberg Intézményfenntartó Központról

3/2012. (VI. 8.) EMMI rendelet a 2012/2013. tanév rendjéről

Sajátos kodifikációs megoldás: a kihirdetettől eltérő szöveggel való hatályba léptetés jogtechnikai metódusa, mely szerint a normaszöveg módosításának hatályba lépése nem teszi hatályossá a megváltoztatott jogi rendelkezést (az érvényesség elválik a hatályosságtól) Pl.: Nkt. 27. § (8) bek.

A törvénymódosítás jellege szerint egyaránt előfordul: o tételes szövegmódosítás [Nkt. 4. § 18. pont] o hatályon kívül helyezés [Nkt. 77. § (2) bek. e) pont] o szövegpontosító-jobbító jellegű módosítás [Nkt. 24. § (1) bek.]

Az Nkt. első átfogó jellegű, a normaanyag csaknem 56 %-át érintő ún. novelláris módosítása a 2012. évi CXXIV. törvény (Nkt.-novella)

Az Nkt. átfogó módosítását három ok indokolja: a tanügyigazgatás szervezeti és funkcionális

struktúrájának megváltoztatása, mely a közigazgatás reformját követi: a járások, mint az állam szervezetének legalacsonyabb szintű területi és szervezeti egységei, illetve a járási kormányhivatalok 2013. január 1-jével történő létrejötte,

az állami köznevelési közfeladat-ellátás keretében történő intézményfenntartással, továbbá a köznevelési feladatok ellátását szolgáló, települési önkormányzati tulajdonban lévő ingatlanok települési önkormányzatok részéről történő működtetésével kapcsolatos tanügyi és munkajogi szabályok módosításainak bevezetése,

Jogtechnikai jellegű, jogszabályi koherenciát megteremtő, szövegpontosító módosítások elvégzése.

Működtető [Nkt. 4. § 18.]

Működtetési szerződés [Nkt. 74. § (6)]

Állami intézményfenntartó központ [Nkt. 14. § (7)]

Önálló költségvetéssel rendelkező intézmény [Nkt. 21. § (1)]

Nem az állami intézményfenntartó központ által fenntartott köznevelési intézmény [Nkt. 94. § (1) h)]

Járási hivatal [Nkt. 30. § (5) a)]

Felügyelet és irányítás [Nkt. 96. § (4)]

Felügyeleti és irányító szerv [Nkt. 96. § (4)]

KIR adatkezelője [Nkt. 44. § (1)]

Korábbi és új terminológia az ágazati jogszabályokban

közoktatás köznevelés

közoktatási intézmény köznevelési intézmény

nem állami, nem helyi egyházi és

önkormányzati intézmény magánintézmény

Oktatási Hivatal hivatal

közoktatási megállapodás köznevelési szerződés

helyi önkormányzat települési önkormányzat

kisebbségi önkormányzat nemzetiségi önkormányzat

Nagyon fontos! Az állam ≠ kormányhivatal

Kormány

oktatásért felelős miniszter

Oktatási Hivatal Kormányhivatal

települési nemzetiségi egyházi és állami

önkormányzat magánfenntartó intézmény

KÖZNEVELÉSI INTÉZMÉNY

Köz

pont

i szi

nt

Fenn

tart

ói s

zint

Műk

ödte

tői s

zint

JÁRÁSI HIVATAL

Állami intézményfenntartó központ

I. szint: állam (központi ágazati irányítási és fenntartói szint) Oktatásért felelős miniszter

állami intézményfenntartó központ tankerületi, megyeközponti tankerületi illetékesség állami központi közigazgatási szerv állami felsőoktatási intézmény

II. szint: Önkormányzati fenntartók települési önkormányzatok (helyi, megyei) képviselő-testület jegyző önkormányzati társulások nemzetiségi önkormányzatok (helyi, országos)

III. szint: egyházi és magánfenntartók egyházi jogi személy jogi személy jogi személyiséggel nem rendelkező gazdálkodó szervezet természetes személy

A fenntartó az a természetes vagy jogi személy, aki vagy amely a köznevelési feladat ellátására való jogosultságot megszerezte vagy azzal rendelkezik, és – a működtetővel közösen – a köznevelési intézmény működéséhez szükséges feltételekről gondoskodik valamint jogszabályban meghatározott fenntartói jogokat gyakorol, s fenntartói kötelezettségeket teljesít.

[Nkt. 4. § 9.]

A fenntartó: dönt a köznevelési intézmény létesítéséről,

gazdálkodási jogköréről, átszervezéséről, megszüntetéséről, tevékenységi körének módosításáról,

dönt a köznevelési intézmény nevének megállapításáról, az óvodába történő jelentkezés módjáról, a nagyobb létszámú gyermekek egy időszakon belüli óvodai felvételének időpontjáról, az óvoda heti és éves nyitvatartási idejének meghatározásáról,

meghatározza a köznevelési intézmény költségvetését, továbbá a kérhető térítési díj és tandíj megállapításának szabályait, a szociális alapon adható kedvezmények feltételeit,

meghatározza az adott nevelési évben indítható óvodai csoportok számát, az adott tanítási évben az iskolában indítható osztályok, a kollégiumban szervezhető csoportok számát,

ellenőrizheti a köznevelési intézmény gazdálkodását, működésének törvényességét, hatékonyságát, a szakmai munka eredményességét nevelési-oktatási intézményben továbbá a gyermek- és ifjúságvédelmi tevékenységet, a tanuló- és gyermekbaleset megelőzése érdekében tett intézkedéseket; ha a fenntartó nem települési önkormányzat, a tanuló- és gyermekbalesetet jelenti a nevelési-oktatási intézmény székhelye szerint illetékes kormányhivatalnak,

dönt a köznevelési intézmény vezetőjének megbízásáról, kinevezéséről, gyakorolja a munkáltatói jogokat a köznevelési intézmény vezetője felett,

jóváhagyja a köznevelési intézmény tantárgyfelosztását, továbbképzési programját,

értékeli a pedagógiai-szakmai munka eredményességét, ellenőrzi a pedagógiai programot, a házirendet, valamint a

SZMSZ-t.

A működtető az a települési önkormányzat, amely a saját tulajdonát képező ingatlanban folyó állami köznevelési feladatellátáshoz kapcsolódó ingó és ingatlan vagyont üzemelteti.

[Nkt. 4. § 18.]

A működtető feladata, hogy a köznevelési közfeladat-ellátás céljait szolgáló ingatlant az e törvény keretei között kötött szerződésben foglalt módon és feltételekkel az ingatlan rendeltetésének megfelelő, hatályos köznevelési, tűzvédelmi, munkavédelmi és egészségügyi előírások szerint üzemeltesse, karbantartsa.

A működtető: köteles a működtetéssel kapcsolatos közterheket,

költségeket, díjakat viselni, gondoskodni az ingatlan vagyonvédelméről,

köteles ellátni minden olyan feladatot, amely ahhoz szükséges, hogy az ingatlanban a köznevelési feladatokat megfelelő színvonalon és biztonságosan láthassák el,

feladata a köznevelési intézmény épülete állagának megóvása, azonban az állagmegóváson túl jelentkező rekonstrukciós, fejlesztési költségek fedezése már nem kötelessége, de ehhez az állam pályázati úton támogatást nyújthat,

feladatához tartozik a köznevelési intézmények működéséhez szükséges eszközök, taneszközök, anyagok, áruk, szolgáltatások megrendelése, átadás-átvétele, raktározása, készletek pótlása,

működteti, karbantartja a köznevelési intézmény alapító okiratában foglalt feladat ellátásához szükséges technikai berendezéseket,

javítja, karbantartja a tulajdonában lévő taneszközöket, beszerezni a köznevelési közfeladat-ellátáshoz szükséges eszközöket.

Fontos megjegyezni, hogy a taneszközök

beszerzését az állam finanszírozza.

A köznevelési intézmény alapító okiratának az intézmény működtetését érintő módosítása vagy az ezzel összefüggő infrastruktúra-fejlesztés az állam és a működtető közötti egyedi megállapodásban foglaltak szerint történik (működtetői szerződés).

Mely esetekben adható át az állami, települési önkormányzati fenntartásban lévő köznevelési intézmény vallási világnézeti szempontból elkötelezett, egyházi fenntartónak? Ha az intézménybe beíratott kiskorú gyermekek, tanulók esetén a szülők, nagykorúság elérése esetén a tanulók több mint fele azt támogatja, ÉS:

a vallási, világnézeti szempontból el nem kötelezett nevelést-oktatást igénylő többi tanulók számára

változatlan színvonalon biztosítja az állam a köznevelési szolgáltatások nyújtását.

Időpont: 2013. január 1. Főszabály: A 3000 főt meghaladó lakosságszámú

települési önkormányzat gondoskodik az illetékességi területén lévő összes, saját tulajdonában álló, az állami intézményfenntartó központ által fenntartott köznevelési intézmény feladatainak ellátását szolgáló ingó és ingatlan vagyon működtetéséről.

Kivételes szabály: a működtetési kötelezettsége alól gazdasági és jövedelemtermelő képességgel összefüggő feltételek hiányában külön jogszabályban meghatározott módon mentesül a települési önkormányzat.

Részletszabályozó: 229/2012. (VIII. 28.) Korm. rend. V. fejezete és 1-7. melléklete

Időpont: 2013. január 1. Főszabály: A 3000 főt meg nem haladó települések helyi

önkormányzati fenntartású köznevelési intézményeinek fenntartói és működtetői feladatkörét az állami intézményfenntartó központ veszi át.

Kivételes szabály: A 3000 főt meg nem haladó lakosságszámú települési önkormányzat vállalhatja –az illetékességi területén lévő összes, saját tulajdonában álló, az állami intézményfenntartó központ által fenntartott köznevelési intézmény feladatainak ellátását szolgáló ingó és ingatlan vagyon működtetéséről való gondoskodást.

Részletszabályozó: - 229/2012. (VIII. 28.) Korm. rend. V. fejezete és 1- 7. melléklete - 202/2012. (VII. 27.) Korm. rend. a Klebelsberg Intézményfenntartó Központról

A törvénymódosítás a tanügyigazgatás szervezeti reformját valósítja meg.

A járási hivatalok illetékesség szempontjából a korábbi kistérségekhez illetve a fővárosi kerületek területi tagozódásához igazodnak.

A járási hivatalok a megyei, fővárosi kormányhivatalok szervezeti keretében működnek.

A jogalkotó a járási hivatalra – jelenleg - a jegyző által ellátott egyes államigazgatási feladat- és hatáskört telepít.

A járási hivatal tanügyi igazgatási és szervezési feladatai: rendkívüli szünet elrendelésével kapcsolatos egyes feladatokat

lát el [Nkt. 30. § (5) bek a)-b) pont], a tankötelesek nyilvántartása, rendszeres adatközlés az állami

intézményfenntartó központ és tanuló lakóhelye, ennek hiányában tartózkodási helye szerint illetékes települési önkormányzat jegyzője számára [Nkt. 45. § (8) bek.],

a tankötelezettség teljesítésének és a szakértői vizsgálaton való megjelenésnek az elrendelése és felügyelete [Nkt. 45. § (8) bek.],

a tanköteles tanuló igazolatlan mulasztása esetén a törvény vagy kormányrendelet által feladat- és hatáskörébe utalt feladatok [Nkt. 45. § (9) bek.],

a tanköteles gyermekekről vezetett nyilvántartás megküldése – az állami intézményfenntartó központon keresztül – a lakóhely, ennek hiányában tartózkodási hely szerint illetékes általános iskolának [Nkt. 45. § (10) bek.].

A jegyző feladatai: ha rendkívüli időjárás, járvány, természeti csapás vagy más

elháríthatatlan ok miatt a nevelési-oktatási intézmény működtetése nem lehetséges, a településre kiterjedő veszélyhelyzet esetében a fenntartó és a járási hivatal egyidejű értesítése mellett rendkívüli szünetet rendel el [Nkt. 30. § (5) b)],

a települési önkormányzat által fenntartott nevelési-oktatási intézményben hozott döntés ügyében másodfokú döntéshozóként jár el [Nkt. 37. § (4)],

adatot szolgáltat a KIR-be [Nkt. 44. § (2)], gondoskodik az óvodai nevelésben részvételre kötelezettek

nyilvántartásáról, a nyilvántartásból rendszeresen adatot közöl a kormányhivatal számára [Nkt. 45. § (8)],

az óvodás gyermekekről vezetett nyilvántartást megküldi a lakóhely, ennek hiányában tartózkodási hely szerint illetékes óvodának [Nkt. 45. § (10)].

A kormányhivatal a Kormány általános területi államigazgatási szerve, a „törvényesség őre”

Kiemelt szerepei: egyházi és magánintézmények

nyilvántartásának vezetése, működésük engedélyezése és ellenőrzése,

másodfokú döntési jogkört gyakorol a települési önkormányzatok képviselő-testületi döntéseivel szemben,

köznevelési intézmények törvényességi ellenőrzésének végzése,

általános szabálysértési hatóságként jár el Vonatkozó jogszabály: 36/2006. (XII. 23.) Korm.

rendelet az Oktatási Hivatalról 40-41/D. §§

A kormányhivatal – 2013. január 1-től - nem gyakorolja az állami fenntartói hatáskört, így a kormányhivataltól az állami intézményfenntartó központhoz telepítette a jogalkotó:

a köznevelési intézmény alapítását,

utazó gyógypedagógus hálózat működtetését,

a tanköteles tanulók beiratkozása időpontjának meghatározását.

A kormányhivatal kötelezi a szülőt a jegyző helyett, hogy gyermekével jelenjen meg a nevelési tanácsadáson s biztosítsa, hogy gyermeke az óvodapszichológusi, iskolapszichológusi vizsgálaton és fejlesztő foglalkozásokon vegyen részt [Nkt. 72. § (4)].

A kormányhivatal helyett a fenntartó vesz részt delegáltjával az intézményi tanács munkájában [Nkt. 73. § (3)] .

A kormányhivatal helyett a miniszter értékeli és módosítja szükség szerint a köznevelés-fejlesztési tervet legalább ötévente [Nkt. 75. § (2)].

A köznevelési intézmények közül 1. Az állami intézményfenntartó központ által

fenntartott intézmények költségvetési szerven belüli önálló szervezeti egységként működő, az Oktatási Hivatal által nyilvántartott, önálló költségvetéssel nem rendelkező, ún. sui generis (sajátos) jogi személyek.

2. Az állami szerv, vagy állami felsőoktatási intézmény által fenntartott, továbbá az önkormányzati valamint az egyházi és magánintézmény önálló költségvetéssel rendelkező köznevelési intézményként került meghatározásra.

Az önálló költségvetéssel rendelkező intézmény: alapító okiratában kell szabályozni a gazdálkodással

összefüggő jogosítványait, a kormányhivatal által vezetett nyilvántartása

tartalmazza az adószámát és valamennyi pénzforgalmi számlaszámát,

a nyilvántartásba vételről szóló jogerős határozat alapján képviselője köteles nyolc napon belül megkérni az intézmény adószámát és pénzforgalmi számlát nyitni. Az adószámot és a pénzforgalmi számlaszámot, annak kézhezvételétől számított nyolc napon belül be kell jelenteni a nyilvántartást vezető szervnek,

működéséhez szükséges feltételként került meghatározásra, hogy a szükséges pénzeszközzel rendelkeznie kell,

feladatainak ellátásáról az alapító gondoskodik,

a rendelkezésre álló költségvetés alapján vezetője gondoskodik az intézmény működéséhez szükséges személyi és tárgyi feltételekről,

a fenntartó a nevelési-oktatási intézmény költségvetésében gondoskodik az iskolaszék, szülői szervezet és a diákönkormányzat működési feltételeiről.

A gyakorló nevelési-oktatási intézményekben és a pedagógiai szakszolgálati intézményekben vezetőpedagógus munkakörben foglalkoztatottak esetében a pedagógus-szakvizsgát tudományos fokozattal, doktori címmel is ki lehet váltani.

[Nkt. 66. § (3)]

Az állami intézményfenntartó által fenntartott köznevelési intézményekben az intézményvezető másodszorra történő (ismételt) megbízása esetén a pályázat mellőzhető, ha a pályázó megbízásával a fenntartó és a nevelőtestület egyetért.

[Nkt. 67. § (7)]

A nem köznevelési intézményben a gyermek nevelése-gondozása céljából létesített pedagógus-munkakör esetén az ágazati törvény rendelkezései szerint lehet az Nkt. szerinti juttatásokat, kedvezményeket alkalmazni

[Nkt. 96. § (1)].

Nem az Nkt.-novella által beiktatott, de fontos szabály, hogy az a pedagógus, aki 2012. szeptember 1-jén az ötvenkettedik életévét betöltötte, pedagógus-továbbképzésben történő részvételre nem kötelezhető [Nkt. 37. § (16)].

Aki az oktatásért felelős miniszter által kiállított igazolás alapján a Kormánnyal kötött, törvénnyel vagy kormányrendelettel kihirdetett nemzetközi szerződés vagy tárcaközi megállapodás keretében idegen nyelven folytatott nevelési, oktatási tevékenység ellátására anyanyelvi tanárként érkezik Magyarországra, mentesül a külföldi bizonyítványok és oklevelek elismeréséről szóló 2001. évi C. törvényben szabályozott elismerési eljárás alól

[Nkt. 98. § (11)-(12)].

A köznevelési intézmény vezetőjével összefüggő új összeférhetetlenségi szabály, - miszerint nem lehet a köznevelési intézmény vezetője a köznevelési intézmény fenntartója, továbbá a köznevelési intézmény fenntartójánál vezető állású munkavállaló vagy vezetői megbízással rendelkező köztisztviselő, közalkalmazott -, mely megtiltja az önkormányzati képviselők nevelési-oktatási intézményvezetői megbízását, a korábbiaktól eltérően csak 2013. január 1-jével lép csak érvénybe [Nkt. 67. § (2)].

Az Nkt. módosítással érintett 97. § (6) bekezdése kimondja, hogy mindennapos testnevelést az iskolai nevelés-oktatás első, ötödik, kilencedik évfolyamán 2012. szeptember 1-jétől kezdődően felmenő rendszerben kell megszervezni. Az ezeken az évfolyamokon alkalmazott helyi tantervbe legalább heti öt testnevelés órát kell beépíteni. A többlet testnevelési órákkal a közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény (továbbiakban: Kt.) 52. § (3) bekezdésében meghatározott tanulói kötelező tanórai foglalkozások száma megnövelhető. A többi évfolyamon a Kt. szerinti mindennapos testmozgást kell kifutó rendszerben megszervezni.

2013. január 1-jétől a megyei feladatellátási, intézményhálózat-működtetési és köznevelés-fejlesztési terv (köznevelés-fejlesztési terv) előkészítését az Oktatási Hivatal végzi, mely első alkalommal 2013. április 30-ig készíti el a köznevelés-fejlesztési terveket [Nkt. 21. § (2), 97. § (8)].

Ha a tanulót a szakértői bizottság javaslata alapján felmentették a tantárgyak, tantárgyrészek esetében az értékelés, minősítés alól - amennyiben az érintett tantárgy az érettségi vizsga kötelező tantárgya - a tanuló másik tantárgyat választhat, ezzel biztosítható számára az érettségi vizsga letétele, az adottságainak megfelelő területen történő továbbtanulás lehetőségének megalapozása [Nkt. 56. § (1)].

Az óvodai nevelési feladatok ellátására a települési önkormányzat köthet köznevelési szerződést [Nkt. 31. § (2) e)].

A Köznevelés Információs Rendszere (KIR) adatkezelője – az Oktatási Hivatal – a köznevelési intézmény útján közli a tanulóval a diákigazolvány kiállítására irányuló eljárás során hozott hatósági döntéseket [Nkt. 46. § (13)].

Az első alapfokú művészetoktatásban való részvétel – a korábbi szabályozással megegyező módon – a halmozottan hátrányos helyzetű, hátrányos helyzetű, a testi, érzékszervi, középsúlyos és enyhe értelmi fogyatékos, továbbá az autista tanuló részére ingyenes, illetve térítésmentes [Nkt. 16. § (3)] .

Fontos határidős feladatként határozza meg az Nkt.-novella a fenntartók számára, hogy 2013. január 1-ig vizsgálják felül a Kt. 2012. augusztus 31-én hatályos szövege szerinti közoktatási intézmény alapító okiratát annak érdekében, hogy az megfeleljen az Nkt.-ban foglaltaknak, és küldjék meg azt a törzskönyvi nyilvántartást vezető szervnek, az Oktatási Hivatalnak vagy a kormányhivatalnak. Ha Kt. alapján a köznevelési intézmény a nyilvántartásba vételét követően megkezdhette működését, a fenntartó köteles 2013. április 30-ig működési engedély iránti kérelmet benyújtani vagy a közoktatási intézményt megszüntetni.

Mi az amit az alapító okirat tartalmát tekintve nem tartalmaz a Kt., hanem csak az Nkt. előírása:

- a működtető neve és székhelye, - az intézmény feladatellátási helye, - tagintézménye, - alapfeladatának, szakfeladatának jogszabályszerinti megnevezése - nevelési, oktatási feladatot ellátó feladatellátási helyenként felvehető maximális gyermek- és tanulólétszám, - iskolatípusonként az évfolyamok száma,

- szakképzés esetén a szakmacsoportok és

az Országos Képzési Jegyzékben

meghatározottak szerint a szakképesítés

megnevezése és azonosító száma,

szakközépiskola esetén az ágazatok.

229/2012. (VIII. 28.) Korm. rendelet a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény végrehajtásáról

Magyar Közlöny 2012/112. sz. (2012. VIII. 28.)

Hatályos főszabály szerint 2012. szeptember 1-től

Nemzeti jogszabálytárban elérhető:

http://www.njt.hu/cgi_bin/njt_doc.cgi?docid=154051.227800

Tematikai felépítése:

I. Fejezet Köznevelés Információs Rendszere II. Fejezet A pedagógusok állandó helyettesítési rendszere III. Fejezet A köznevelési intézményben térítésmentesen, valamint térítési díj, tandíj ellenében biztosított köznevelési feladatok IV. Fejezet Az illetékes kormányhivatal által folytatott hatósági ellenőrzés tárgykörei V. Fejezet A köznevelési intézmény működtetési kötelezettsége vállalására vonatkozó nyilatkozat és a működtetési kötelezettség alóli mentesülés iránti kérelem benyújtásának és elbírálásának szabályai VI. Fejezet Záró rendelkezések 1-7. melléklet Az V. fejezethez kapcsolódó adatlapok, szándéknyilatkozatok, jegyzőkönyvi kivonatok

A KIR adatbázis több alrendszerből áll, a legfontosabb alrendszerek közé tartozik: a köznevelési intézménytörzs, a gyermekek, tanulók, az egyes alkalmazottak és az

óraadók személyi nyilvántartása, az Országos Statisztikai Adatgyűjtési Program keretében

gyűjtött statisztikai adatok alrendszere, a köznevelési intézmény fenntartásával kapcsolatos

pénzügyi és gazdálkodási adatok alrendszere, hátrányos és a halmozottan hátrányos helyzetű

gyermekkel, tanulóval kapcsolatos statisztikai adatok alrendszere,

a köznevelési intézmény információs tájékoztató alrendszere.

Az intézménytörzs részére valamennyi okiratot, beleértve a módosított okiratokat és a megszűnéssel kapcsolatos dokumentumokat is, a köznevelési intézmények nyilvántartását vezető hatóságok küldik meg (kormányhivatal, MÁK, miniszter)

Fontos, hogy a KIR elektronikus felületén továbbra is a köznevelési intézmény vezetője, illetve a fenntartó képviselője közöl adatokat.

Az intézményvezetői és fenntartói adatközlés módja interneten előállított adatlap formátum, amelyet postára adással kell az Oktatási Hivatal győri címére (9001 Győr, Pf. 646.) megküldeni.

A korábban kiállított OM azonosítók érvényességét nem érinti a jogszabály változása.

A köznevelési intézmény képviselője a KIR-ben az oktatási azonosító számmal kapcsolatosan nyilvántartott adatok változását a változást követő öt napon belül köteles bejelenteni (ez a szabály vonatkozik az új azonosító számok igénylésének határidejére is).

A köznevelési intézmény képviselője a köznevelési intézménnyel 2012. szeptember 1-jén jogviszonyban álló személy vonatkozásában 2012. október 31-éig köteles változás-bejelentést tenni.

A korábban kiállított oktatási azonosító számok érvényességét nem érinti a jogszabály változása.

A köznevelési intézmény minden év október 31 -ig az október 1 -jei állapotnak megfelelően a KIR tájékoztató rendszerében adatokat köteles megadni, továbbá a megváltozott adatokat ezen időpontig köteles átvezetni. Az adatokat kizárólag a KIR felületén kell rögzíteni. 2012/2013-as tanévben módosul a tájékoztató felület, és minden intézmény számára kötelező a KIR honlapján adatot közölni, abban az esetben is, ha saját honlapot működtet és ott különféle közérdekű adatokat megjelenített. A közzétételi lista kizárólag közérdekű statisztikai adatokat tartalmazhat.

Az Oktatási Hivatal októbertől biztosítja a felülethez a hozzáférést. Az Oktatási Hivatal az adatokkal feltöltött közzétételi listát – a köznevelési intézmény kérelemére – elektronikus formában átadja a köznevelési intézménynek, az intézmény saját honlapján történő megjelenítése céljából.

A Hivatal a KIR-ben tárolt adatok megadásával segíti a köznevelési intézmény október 1-jei és a megszűnt intézmény fenntartó által elkészített záró statisztikájának elkészítését.

[Nkt. Vhr. 25. § (5)]

Hatályos: 2012. október 2-tól.

Nkt. Vhr. 33-37. §§ Térítésmentesség szabályai alapvetően nem változtak. Ha az egyházi- vagy a magánintézmény nem vesz részt a

kötelező köznevelési feladatellátásban, az intézmény szolgáltatásának igénybevételéért a gyermek, tanuló tandíjat fizet, ami alól a fenntartó saját döntése alapján felmentést adhat.

A térítésmentesen, térítési díj vagy tandíj megfizetése mellett igénybe vehető közszolgáltatásokra vonatkozó szabályokat az intézménynek a 2012/2013. nevelési évtől, tanévtől kell alkalmazni azzal, hogy a fenntartó 2012. szeptember 5-éig köteles a díjfizetéssel kapcsolatos fenntartói és intézményi dokumentációkat felülvizsgálni és e rendeletnek megfelelően módosítani, egyúttal a fizetési kötelezettségről az érintetteket értesíteni.

2013. január 1-jétől a pedagógusok állandó helyettesítési rendszerének működtetője az állami intézményfenntartó központ, a Klebelsberg Intézményfenntartó Központ lesz.

A pedagógusok állandó helyettesítési rendszerébe való felvétel feltételei:

előírt végzettség és szakképesítés;

2 nevelési/tanítási év szakmai gyakorlat vagy

10 év szakmai gyakorlati idő;

fennálló jogviszony (pedagógusként vagy

óraadóként történő alkalmazás) vagy a

foglalkoztatás legfeljebb 5 éve történt

megszűnése.

A helyettesítő pedagógussal a munkáltató határozott időre szóló közalkalmazotti jogviszonyt vagy munkaviszonyt létesít, vagy óraadó pedagógusként foglalkoztatja.

A köznevelési intézmény vezetője a foglalkoztatási jogviszony keletkezését és megszűnését az intézményfenntartó központnak 5 napon belül tájékoztató jelleggel bejelenti.

A nem állami, nem helyi önkormányzati köznevelési intézmények fenntartóinak normatív állami hozzájárulása és támogatása,

az országos nemzetiségi önkormányzatok és az egyházi jogi személyek fenntartói kiegészítő támogatása,

a szakképzési támogatás és az intézményfenntartó állami felsőoktatási intézmények

központosított támogatása

igénylésének, elbírálásának, folyósításának és elszámolásának rendje alapvetően nem változott.

Vonatkozó jogszabály: 20/1997. (II. 13.) Korm. rendelet hatályában fenntartott13-17/C. §§, 17/E-18/C. §§ és a 19. §-a

A nevelési-oktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról szóló 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet (a továbbiakban: miniszteri rendelet)

Magyar Közlöny 2012/115. sz. (2012. 08. 31.)

Hatályos főszabály szerint 2012. szeptember 1-től

Nemzeti jogszabálytárban elérhető:

http://www.njt.hu/cgi_bin/njt_doc.cgi?docid=154155.227711

I. Fejezet Általános rendelkezések II. Fejezet A nevelési-oktatási intézmények működését meghatározó dokumentumok tartalmára, elkészítésére, alkalmazására vonatkozó szabályok III. Fejezet A nevelési és a nevelési-tanítási idő felosztásának szabályai IV. Fejezet Az óvodai felvétel, a tanulói jogviszony és a kollégiumi, externátusi tagsági viszony keletkezése és megszűnése V. Fejezet A gyermek, a tanuló kötelezettségeinek teljesítése VI. Fejezet Az óvodás gyermek fejlődésének figyelemmel kísérése, a tanuló teljesítményének mérése, értékelése VII. Fejezet Iratkezelés a nevelési-oktatási intézményben VIII. Fejezet A nevelési-oktatási intézményben működő egyeztető fórumok

IX. Fejezet A köznevelési intézmény névhasználatára vonatkozó szabályok X. Fejezet A gyermek, a tanuló egészségének, biztonságának védelmével kapcsolatos feladatok, a feladatokban közreműködőkre vonatkozó szabályok a nevelési-oktatási intézményben XI. Fejezet A hat és nyolc évfolyamos gimnáziumi nevelés-oktatás, a két tanítási nyelvű iskolai nevelés-oktatás, valamint a nyelvi előkészítő évfolyam szervezésének feltételei XII. Fejezet A különleges bánásmódot igénylő gyermekre, tanulóra vonatkozó eltérő szabályok XIII. Fejezet Az iskolai testneveléssel kapcsolatos szabályok XIV. Fejezet A felnőttoktatásra és a felzárkóztató oktatásra vonatkozó eltérő rendelkezések

XV. Fejezet A nevelési-oktatási intézményben lefolytatható szakmai ellenőrzések szabályai, az országos pedagógiai-szakmai ellenőrzésben részt vevő szakértő tevékenysége folytatásának szakmai feltételei

XVI. Fejezet A nem az állami intézményfenntartó központ által fenntartott nevelési-oktatási intézményekre vonatkozó külön szabályok

XVII. Fejezet A nevelési-oktatási intézmény kötelező felszerelésére vonatkozó szabályok

XVIII. Fejezet A tanuló- és gyermekbalesetekkel összefüggő feladatok

XIX. Fejezet Különleges pedagógiai célok megvalósításához igazodó nevelés- és oktatásszervezési megoldások XX. Fejezet Az országos tanulmányi versenyek meghirdetése, támogatása, versenyszabályzat XXI. Fejezet Nemzetközi vonatkozású és vegyes rendelkezések XXII. Fejezet Záró rendelkezések 1. sz. melléklet A nevelési-oktatási intézmény irattári terve és az iskolai záradékok 2. sz. melléklet Jegyzék a nevelési-oktatási intézmények kötelező (minimális) eszközeiről és felszereléséről 3. sz. melléklet Az országos pedagógiai mérések 6., 8. és 10. évfolyamra vonatkozó tartalmi kerete

Miniszteri rendelet IX. fejezete [123-127.§§] A köznevelési intézmény – a belső

kommunikációt és az oktatási igazolványokat kivéve – csak olyan nevet használat, amely név az alapító okiratban szerepel.

Az intézmény hivatalos neve az az egyedi, megkülönböztetésre alkalmas és az ellátott feladatokat tükröző elnevezés, amely kifejezi azt a tevékenységet, amelyre az adott intézményt létrehozták, így kötelező eleme az intézménytípus Nkt. szerinti megnevezése.

A többcélú köznevelési intézménynek továbbra is lehet rövid neve

Az iskolai évfolyamok számozására bizonyos képzések esetén (Köznevelési Hídprogram, nyelvi előkészítő, két tanítási nyelvű előkészítő, nemzetiségi előkészítő oktatás) speciális jelölés alkalmazását írja elő [2. § (2)].

A pedagógiai program kötelező tartalmi elemeinek meghatározását nem az ágazati törvény, hanem e rendelet határozza meg [6-11. §§]

Új jogintézmény: az egész napos iskola, melynek oktatásszervezési szabályait a rendelet tartalmazza [19. §]

Rendeleti szintű szabályozási tárgyként jelenik meg a felvételi körzetek kialakítására vonatozó szabály [24. §]

Új jogintézményként kerül szabályozásra a vendégtanulói jogviszony [49. §]

Az igazolatlan mulasztásokhoz kapcsolódó szülő által elkövethető szabálysértésre vonatkozó mértéket, a tényálláshoz kapcsolódóan konkrétan meghatározza a rendelet, óvodások esetében tíz napban, tanköteles tanulók estén harminc órában. Az általános szabálysértési hatóság a kormányhivatal. [51. § (6)]

A különbözeti és beszámoltató vizsgák során a tanuló egy vizsganapon legfeljebb három tantárgyból kötelezhető vizsgára [Nkt. 70. § (1)].

A dokumentumok adattartalmának tételes meghatározását a miniszteri rendelet 82-111. §§-ai tartalmazzák.

Új jogintézmény az Nkt.-ban az intézményi tanács létrehozása. Az intézményi tanács működtetése lehetőségként jelenik meg a nevelési-oktatási intézményben, működése, hatásköre tekintetében az iskolaszékhez hasonló, azonban a résztvevőit tekintve eltérő szempontú vélemény, javaslat megfogalmazására lehet képes, így segítve a köznevelési intézmény működését. [121. §]

Az érettségi bizonyítvány kiadása feltételéül az Nkt.-ban megnevezett közösségi szolgálatra vonatkozó szabályozás a miniszteri rendelet 133. §-ában nyert megfogalmazást

- kötelező 2016-tól, - tartalma: egészségügyi, szociális és jótékonysági, oktatási, kulturális, környezet- és természetvédelmi, katasztrófavédelmi, meghatározott sport- és szabadidős tevékenység, - mértéke: 50 óra, - a középiskola a 9-11. évfolyamos tanulói számára lehetőség szerint három tanévre, arányosan elosztva szervezi meg vagy biztosít időkeretet a legalább ötven órás közösségi szolgálat teljesítésére, amelytől azonban indokolt esetben a szülő kérésére vagy a szakértői bizottság véleménye alapján el lehet térni.

Meghatározásra kerültek a hat és nyolc évfolyamos gimnáziumi, az általános- és középiskolai két tanítási nyelvű és a nyelvi előkészítő nevelés-oktatás iskolán belüli indításának feltételei, melynek vonatkozásában megemlítendő, hogy a két tanítási nyelvű oktatás és nyelvi előkészítő évfolyam indítása feltételeinek meghatározásánál az alapelv az, hogy az adott iskolában az intenzív idegen nyelvi oktatás hatékonysága kimutatható, mérhető legyen (indikátorai: országos mérés, tanulmányi eredmények, pedagógusok képesítési kvalitásai [134-137. §§].

A szabályozás tartalmazza a mindennapos testnevelés megszervezésére vonatkozó rendelkezéseket, valamint a könnyített testnevelés és a gyógytestnevelés megszervezésének feladatait és időkeretét [141-144. §§].

A miniszteri rendelet megállapítja a nem az állami intézményfenntartó központ által alapított nevelési-oktatási intézmény működésének megkezdéséhez szükséges működési engedélyre vonatkozó részletes szabályokat [157-160. §§].

A kötelező (minimális) eszköz- és felszerelési jegyzékből törlésre kerültek a gazdasági feladatellátáshoz fűződő helyiségek, eszközök, felszerelések előírásai. Beépült az óvoda- és iskolapszichológus részére biztosítandó helyiség kialakításának előírása [161-167 §§ és 2. sz. melléklet].

A Köznevelési Hídprogramokba történő bekapcsolódás szabályait a rendelet határozza meg új jogintézményként. A programban részt vevő intézményeket a Klebelsberg Intézményfenntartó Központ jelöli ki, a tanévet megelőző március 31-éig [180-182. §§].

A miniszteri rendelet a mellékleteinek száma csökkent.

Új elem, hogy a 3. sz. melléklet eddig nem szabályozott területet normalizál: a 6., 8. és 10. évfolyamon lebonyolítandó országos pedagógiai mérések tartalmi keretét.

A korábbi gyakorlattal szemben a 4. évfolyam diagnosztikus mérése a 2012/2013. tanévtől fakultatívvá válik. [3. sz. melléklet]