Az anatómia és élettan tárgya, felosztása

1.Az anatómia (bonctan)a)fogalma:  az egészséges (emberi) test felépítésével foglalkozó tudományágb)felosztása:   2.Élettan (physiológia) :a)fogalma:  az egészséges (emberi) test életjelenségeivel foglalkozó tudományágb)felosztása:

Az emberi szervezet felépítése

1.Az emberi test fő részei:2.Az emberi szervezet felépítésének egységeia)a sejt (cellula, cytos):  a szervezet legkisebb működési egysége, amely még életjelenségeket mutatb)a szövet:  közös eredetű, hasonló alakú és azonos működésű sejtek összességehámszövet: kötő- és támasztószövet: a szervek közötti tér kitöltésével a szervezet belső terét alkotja, biztosítja az összeköttetést, illetve a szervezet rugalmas és rugalmatlan vázát adja izomszövet: sima-,harántcsíkolt- és szívizom idegszövet: a környezet hatásait képes felfogni és továbbítani a központ felé és az onnan érkező választ a végrehajtó szervhez c)a szerv:  meghatározott funkció érdekében tömörült különböző szövetek összessége (pld.: szemhéj)d)a szervrendszer:  egy életműködés ellátására tömörült szervek összessége (pld.: vérkeringés, légzés, táplálkozás)e)a szervezet:  a szervrendszerek összessége3.Az emberi test felépítésének általános elvei:a)szelvényezettség (szegmentáció)a test, hossztengelyére merőleges síkban elválasztható, egymással közel azonos szerkezetű korongszerű szakaszokból (szelvényekből) épül fel az egész test vagy annak egy része b)kétoldali részarányosság (szimmetria)a középvonalba állított függőleges sík a testet két, tükörképszerűen megegyező részre osztja (embernél a szimmetria tökéletlen!)

A sejtek felépítése1.A sejt fogalma:az élőlények legkisebb,önmagában még működő,életjelenségeket mutató,alaki és működési egysége(a magasabb rendű szervezetek sejtjei elvesztették önálló tevékenységüket) 2.A sejtek alakja:a)környezetük hatására:

- folyékony közegben:gömb pl.: a vér sejtjei

- szomszédos sejtek nyomása miatt:lapos

köb

hengerorsó (simaizom)b) működésük által megszabva:- Nyúlványosak (idegsejt)- csillag alakúak3.A sejtek nagysága:tág határok között mozog

- átlagosan: 10-30 μm (1 μm = 0,001 mm)- a legkisebb: 4 μm (pl. idegsejt)- legnagyobb: 600 – 700 μm (pl. simaizom sejt)

4.A sejtek alkotórészei:a) sejthártya:

fogalma:a sejtplazmát körülvevő féligáteresztő (ún.: kettős lipidrétegből) felépülő hártya, amely a sejtet a körülötte levő tértől elválasztja alkotó elemei:

- lipidek- fehérjék- szénhirdátok

funkciója:- védelmet biztosít- fenntartja a sejt alakját- anyagcsere megy rajta keresztül- ingerületvezetésben van szerepe

b) sejtplazma vagy sejttest (citoplazma):fogalma:a sejtmagon kívüli rész, amelyben a sejszervecskék találhatóka sejt alapanyagajellemzői:

- félfolyékony diszperz rendszer állapotú- víztartalma (90 -70 %) függ az életkorától- vázát a citoszkeleton (fehérjékből felépülő rostrendszer) alkotja- egyes sejtekben speciális működést végző szerkezeti elemeket tartalmaz

izomsejtekben    miofibrillumokidegsejtekben    neurofibrillumc)sejtszervecskék (sejtorganellumok):

- elkülönített térrészletek (kompartmentek) amelyekben más-más kémiai reakció zajlik- a sejtplazmába ágyazott alakos elemek, amelyekben különböző biológiai folyamatok zajlanak

- sejtközpont (citocentrum):a sejtmag közelében elhelyezkedő hengeres testecskefeladata:

- a belső mozgások irányítója- a mozgásszerveket (ostor, csilló) képez és működésüket összehangolja- sejtosztódási folyamatokat szabályozza 

- mitokondriumok:sejtenként változó számú hengeres testecskefelépítése:

- külső membrán- belső membrán- alapállomány (mátrix), gyűrű alakú DNS-t tartalmaz

a sejt energiatermelő "szerve" (a sejtanyagcsere oxidációs folyamatának a helye)BIOLÓGIAI OXIDÁCIÓ

glikolízis (citoplazmában)citromsav-ciklus / Szent-Györgyi-Krebs-ciklus (alapállomány)terminális oxidáció (belső membrán)

- endoplazmatikus membránrendszer (endoplazmatikus reticulum):tömlő alakú képződmények hálózata típusai:

- csöves szerkezetű, sima felszínű- lapos, zsákszerű, durva felszínű (riboszómák)- riboszómák:

a durva felszínű endoplazmatikus reticulum felszínén és a citoplazmában találhatóa fehérje felépítés (szintézis) helye

- Golgi-apparátusjellemzői:

- lemezes szerkezetű- szélein apró szemcsék, hólyagocskák figyelhetők meg

funkciója:- fehérjék és lipidek átalakítása, elkülönítése és szállítása- részt vesz a sejt szekréciós (váladéktermelő) tevékenységében- lizoszómák:

hólyagszerű képződmények, melyek üregében bontóenzimek tárolódnakfunkciójuk:

- sejten belüli emésztés- méregtelenítés- a sejt feleslegessé vált alkotóelemeinek lebontása

d) sejtmag (nucleus):funkciói:

- a sejt életműködéseinek központja- irányítja a sejtben lezajlódó kémiai folyamatokat- tárolja a sejt osztódásához szükséges információkat

az örökítő anyagot (dezoxiribonukleinsav) tartalmazza  jellemzői:

- általában a sejt közepén helyezkedik el- a citoplazmától a pórusokat tartalmazó maghártya (kettős membrán) választja el- a mag belsejét a magnedv

tölti ki- jelentős a kromatin tartalma

osztódáskor fonalas formát vesz fel

kromoszóma

emberben 23 pár(ebből 1 pár a nemi kromoszóma)

A sejtek külső és belső környezete

1.A sejtek külső környezete:- a sejtek a külvilággal folyadéktereken keresztül érintkeznek (kivétel a bőr és a léghólyagok)- ezek a folyadékterek a sejten kívüli (extracelluláris) terek- az extracelluláris terek felosztása:   *szövet közti (interstitiális) tér   *vérplazma (intravasalis) - az extracelluláris terek felosztása:

szövet közti (interstitiális) tér

vérplazma (intravasalis) 2.A sejtek belső környezete (intracellularis tér):

- a sejt mag és a citoplazma folyékony állománya alkotja- az extracelluláris térhez viszonyítva kálium- és hidrogén molekulák, valamint foszfát- és

fehérjemolekulák vannak túlsúlyban  - a sejt belső folyadékállománya a sejten kívüli terekkel állandó kölcsönhatásban van- a sejtmembránon keresztül lezajlódó transzport folyamatok biztosítják a belső tér állandóságát

aktív transzportpasszív transzport

A sejtek életműködése 1. Az egysejtű élőlények képesek az összes életfunkció ellátására2. A többsejtű élőlényeknél az egyes funkciók elvégzésére szervek különülnek el

(differenciálódnak)3.A sejt életjelenségei:

a) anyagcsere: - a felvett tápanyagokat felépíti/beépíti     (asszimiláció)

energia felhasználással jár- a felvett tápanyagokat lebontja (disszimiláció):

energiát szabadít fel

- A sejtekben lejátszódó anyagcsere fogalma: az előző két biokémiai folyamat egyidejű és szüntelen tartó összessége

Intermedier anyagcsereb) sejtmozgás:- a sejtmozgás formái:

* helyváltoztató mozgás:az egész szervezet (sejt) elmozdulásával jár

  * helyzetváltoztató mozgás:a szervezet (sejt) helyben marad csak a

felületén található képletek mozdulnak el- a sejtmozgás típusai:

*amőboid mozgás:az egysejtű amőbákra jellemzőemberi szervezetben egyes fehérvérsejtek képesek így mozogni

* ostoros mozgás:a sejt külön nyúlványa teszi lehetővé a

tovahaladást(pl.: a hímivarsejt)

* csillós mozgás:egyes sejtek felszínén csillók találhatók(pl.: légcső nyálkahártyája)a mozgás feladata a felszínre került

idegen anyag eltávolításac) ingerlékenység:

a sejt a környezetéből érkező hatásokra (ingerre - pl.: mechanikai, hő, fény, kémiai) reagála kiváltott hatást ingerületnek nevezik

- az izomsejtek összehúzódnak

- mirigysejtek váladékot termelnek d) sejtnövekedés: táplálkozása citoplazma tömege növekszika citoplazma és a sejtfelszín aránya meghaladja az optimális értéket visszafejlődik  kettéosztódik

     azaz szaporodikelpusztul      

e) sejtosztódás:- feladata:

* a test növekedésének biztosítása* az elöregedett vagy elpusztult sejtek

pótlása* szaporodás lehetővé tétele

- képessége függ: a sejt differenciáltságától:a nagymértékben differenciált sejtek elveszthetik osztódási képességüket (pl. neuronok,

izomrostok, érett petesejt)differenciálatlan sejtek (pluripotens sejtek) vagy őssejtek önmaguktól eltérő sejteket hoznak

létre- típusai:

* mitózis (vagy számtartó osztódás):mindkét utódsejtbe azonos számú

kromoszóma kerültesti sejtekre jellemző

* meiózis (vagy számfelező osztódás):az utódsejtbe a kromoszómapárok fele

kerülivarsejtek érési osztódására jellemző

Az emberi szövetek jellemzőiI.

1. Egyrétegű laphám (endothelium seu epithelium):a) előfordulása:

a szervezet azon belső tereit határolja, amelyek nincsenek nagyobb mechanikai behatásnak kitévepl.:

- erek belsejében- agyhártyák agyvíz felé tekintő felszínén- szívburok belső felszínén- mellhártya belső felszínén- hashártya belső felszínén- tüdőhólyagocskák belső felszínén- vesecsatornácskák Henle-kacsaiban- nyálmirigyek kivezető csöveiben

egyrétegű laphám oldalnézetben

egyrétegű laphám felülnézetben b) a sejtek alakja:

metszetben lapos, felülnézetben szabálytalan alakú szorosan egymás mellett elhelyezkedő sejtek alkotjákc) a sejtmag jellemzője:

a sejtek egy sejtmagot tartalmaznak, amelyek néha kiemelkednek a sejt felszínéből 2. Egyrétegű köbhám:

a) előfordulása:- mirigyek kivezető csöveiben- a szemlencse elülső felszínén- a petefészek felszínén

b) a sejtek alakja:a tér három irányában közel azonos kiterjedésű, köb  alakú sejtek, amelyek szorosan egymás

mellett helyezkednek elc) a sejtmag jellemzője:

egy sejtmagot tartalmaz, amely a sejt közepén helyezkedik el 3. Egyrétegű hengerhám:a) előfordulása:

- mikrobolyhos: * vékony- és vastagbél nyálkahártyájának felszíne* epehólyag nyálkahártyájának felszíne

- csillós: * női nemzőcsatorna belső felszíne

- speciális, elválasztó: * a gyomor nyálkahártyájában

b) a sejtek alakja:általában hatszögletű (sokszögletű) alapú sejtek alkotják, melyeknek a szabad felszínükön:

- mikrobolyhok (felszívnak)- csillók (továbbítanak)

c) a sejtmag jellemzője:egy sejtmagot tartalmaz, amely általában a sejt alapjához közel helyezkedik el 

4. Egyrétegű, többmagsoros, csillós hengerhám:a) előfordulása:

- a légutak nagy részében- a férfi nemzőcsatorna nagy része

b) a sejtek alakja:szorosan egymás mellett elhelyezkedő,általában hatszögletű,hasáb alakú sejtek,melynek felszínén csillók találhatók,a sejtek között kehelysejtek találhatók, amelyek váladékot termelnek 

c) a sejtmag jellemzője:a sejtek egy sejtmagot tartalmaznak, amelyek több síkban helyezkednek el

5. Többrétegű, el nem szarusodó laphám:a) előfordulása:

a testnyílásokhoz közel, az erős mechanikai hatásnak kitett nyálkahártyákat alkotjapl.:

- szájüreg- garat- a nyelőcső alsó 2/3-a- végbélnyílás- hüvely nyálkahártyája

b) a sejtek alakja:- a kötőszövet és a hám határa nem sima, a kötőszövetbe kesztyűujj szerű papillák nyomulnak- az alsó réteg hasáb alakú sejtekből áll, amelyek felfelé haladva ellapulnak

c) a sejtmag jellemzője:a sejtek egy sejtmagot tartalmaznak, amelyek nagyjából a sejt közepén találhatók 

6. Többrétegű, elszarusodó laphám:a) előfordulása:

a test külső felszíne: a bőrb) a sejtek alakja:

a kötőszövet és a hám határa nem sima,a kötőszövetbe kesztyűujj-szerű papillák nyomulnak,az alsó réteg hasáb alakú sejtekből áll, amelyek felfelé haladva ellapulnak,a felületes réteg elszarusodik

c) a sejtmag jellemzője:egy sejtmagot tartalmaz, amely nagyjából a sejt közepén helyezkedik el 

6. Urothelium (nagyjából a többrétegű köbhámnak felel meg):a) előfordulása:

- vesemedence felszínén- vesevezeték üreg felé tekintő részén

- húgyhólyag belső felszínén- a húgycső kezdeti szakaszában

b) a sejtek alakja:körte vagy esernyő alakú sejtek alkotják több rétegben

c) a sejtmag jellemzője:egy sejtmagot tartalmaznak, de a felső sejtrétegben gyakran több magvú sejtek fordulnak elő

7. Többrétegű hengerhám:a) előfordulása:

a szem kötőhártyájának áthajlási redője b) a sejtek alakja:

többrétegű, magas, hasáb alakú sejtek alkotjákc) a sejtmag jellemzője:

egy sejtmagot tartalmaz, amely a sejt közepén helyezkedik el

Az emberi szövetek jellemzőiII.

1. Izomszövetek:a) harántcsíkolt izomszövet:- előfordulása:

* vázizom* nyelv* nyelőcső felső harmada

- a sejt jellemzői:* kerek, ferdén lemetszett végű vagy kúp alakú rostok alkotják* nagyságuk akár több tíz cm-t is elérhetik* bennük általában sok sejtmag van* aktinból és myozinból álló rostokat tartalmaz* a sejtekben, megtalálható a működésükhöz szükséges Ca2+, K+ és Mg2+  * a plazmában sok mitochondrium figyelhető meg* több sejtek kötőszövetes tok (fascia) vesz körül* a csontokhoz, inak (tedo)rögztíti

- működése:* akaratunktól függő működésű* nyugalmi állapotban is kisfokú feszesség

figyelhető meg rajtuk* inger hatására összehúzódás jön létre

* gyors összehúzódásra és nagy erőkifejtésre képes, de gyorsan fáradb) simaizom sejtek:

- előfordulása:zsigerekben

- a sejt jellemzői:* orsó alakú sejtek alkotják* a sejt közepén egy sejtmag található* az aktin és a myozin elhelyezkedése hossz irányú -» csíkolat hiánya* működésükhöz szükséges ionokat szintén tartalmazzák* a mitochondriumok száma kevesebb* a sejtek körül nem található kötőszövetes tok

- működése:* akaratunktól független működésű* nyugalmi állapotában teljesen ellazult* inger hatására féregszerű összehúzódás jön létre* lassú működésű, de nagy erejű tartós összehúzódásra képes

c) szívizomszövet:- előfordulása:

a szívben és a nagyerek kezdeti szakaszában- a sejt jellemzői:* módosult simaizom sejtek alkotják*a sejtek összefüggő hálózatot (syncytiumot) alkotnak * egy-egy sejt villa alakban elágazik* a szívizomrost közepén egy sejtmag található* az aktin és a myozin speciális elrendződésű* a mitochondriumok száma igen nagy* a sejthatárok (Ebert-féle vonalak) csak felépítés szempontjából igazak - működése:

* működésük során átmenetet képeznek a harántcsíkolt és a simaizom között* akaratunktól független, gyors működésűek* nagy erőkifejtésre képes és sohasem fárad el

2. kötő- és támasztószövetek:

A csontokról általában

1.A mozgás szervrendszerének (systema locomotorium) részei:a) passzív:- csontok- ízületekb) aktív: izmok 2. A csontvázrendszer (systema sceleti):a) feladata:- a test szilárd vázát alkotja- védelmet nyújt- vérképzés szerve b) a csontok alakja:- hosszú csöves csont (pld.: felkarcsont, combcsont)- rövid csontok (pld.: ujjperccsontok)- lapos csontok (pld.: lapocka, szegycsont, medence)- szabálytalan alakú csontok (pld.: csigolyák)- légtartalmú csontok (pl.: rostacsont, halántékcsont)c) a csontok makroszkópos szerkezete:

- csonthártya (periosteum): * véd * táplál * érzékszervi funkciója van * szerepe van vastagságbeli növekedésben* elengedhetetlen a csont folytonosságának helyreállítódásához (a regenerációhoz) - tömör szerkezetű csontállomány (compact állomány) : * egyneműnek látszik* kemény - lemezes szerkezetű (szivacsos) csontállomány (spongiosa állomány):az erővonalak mentén elhelyezkedő csontgerendák alkotják (trajektorialis szerkezet)*- csontvelő: *vörös csontvelő (medulla ossium rubra) Ø előfordulása: a rövid, lapos, szabálytalan csontokban, a csöves csontok végében (a szivacsos állományban) Ø szerepe: vörösvérsejt, vérlemez és egyes fehérvérsejtek képzése *sárga csontvelő (medulla ossium flava) Ø előfordulása: hosszú csöves csontokbanØ szerepe: nagyobb vérveszteség után vörös csontvelővé alakulnem mobilizálható zsírraktárt képez

- ízületi porc — üvegporc (hyalin): a csonthártyával nem borított felszíneken található, kékesfehér, üveg keménységű porc

d)a csontok mikroszkópos szerkezete: - sejtek: * fiatal csontsejt (osteoblast):Ø kötőszöveti sejtekből (vagy porcszövetből) alakul kiØ vagy a csonthártya belső rétegében található* érett csontsejt (osteocyta): Ø a csontok alapállományát termelik és abban találhatókØ az érett csontsejtek kialakulásának folyamata: kötőszöveti sejtek Þ porcsejtek Þ fiatal csontsejtek Þ érett csontsejtek * csontfalósejt (osteoclast):Ø a csont belsejében találhatóØ elősegíti a vastagságbeli növekedést Ø szerepe van a szivacsos állomány átrendeződésében - alapállomány: a csontsejtek hozzák létre, miközben az osteoblastok osteocytákká alakulnak átlásd szövettan: *szerves rész (osszein): Ø a csont rugalmasságát biztosítjaØ kötőszöveti rostok, fehérjék, szénhidrátot tartalmaznak*szervetlen rész: Ø a csont zilárdságát biztosítja Ø 20 fajta elem talalható benneØ legnagyobb mennyiségben Ca sókat tartalmaz

A csontok növekedése, összeköttetései 1. A csontok növekedése:a) vastagságbeli növekedés:- a csonthártya fiatal csontsejteket hoz létre- belül a csontfaló fejtek bontják a csont állományát- a csont vastagszik és a velőűr nő

b) hosszirányú növekedés: - a növekedési porckorong a csont vége felé porcot hoz létre- a csont teste felül a porcbontó sejtek lebontják a porcot és a helyét fiatal csontsejtek foglalják el

c) a növekedés szabályozása:- az agyalapi mirigy elülső lebenyének növekedést serkentő (somatotrop hormonja [STH]) serkenti a növekedést- a nemi hormonok termelődése gátlólag hat a növekedésre- 18 éves kor körül az STH termelődése csökken és a porc helyét csont veszi át

d) regeneráció:

2. A csontok közötti összeköttetések:a) folytonos összeköttetés (synarthroses*):- kötőszövetes összeköttetés (syndesmosis*): azok a csontösszeköttetések, melyeknél a vázanyag folytonossági hiányát szalag(ok) vagy hártya tölti ki, úgy hogy a csontok elmozdulását nem teszi lehetővé pl.: a koponyacsontok varratos egybeilleszkedése (sutura), foggyökerek beékelődése fogmederbe (gomphosis*)- porcos összeköttetés: a csontokat a közéjük ékelődő porc tölti ki (synchondrosis*)pl.: a csigolyák közötti porckorongok- csontos összeköttetés (synostosis*): a medencecsontok közötti porcok helyén alakul kib) megszakított összeköttetés: ízület (articulacio)

Az ízület szerkezete, összetartó tényezői, az ízületekben lehetséges mozgások

1. Az ízületek (articulatio) fogalma: két vagy több csont összeköttetése, ahol a csontok elmozdulnak2. Az ízület részei:a) ízületi fej (caput articulare**): általában valamilyen idomhoz hasonló, amely egyben a létrejövő mozgásokat is megszabjab) ízületi árok (ízvápa) (cavitas articularis**): általában az ízületi fej lenyomatac) ízületi porc (hyalin porc) (cartilago articularis**): az ízesülő csontvégeken található üvegkeménységű porcd) ízületi tok (capsula articularis**): - a külső réteget vastag kötőszövet alkotja - a belső (synoviális) réteg vékony, termeli az ízületi nedvete) ízületi nedv (synovia): - az ízületi tok termeli - néhány csepp nyúlós, tapadós, sárgás folyadék, amely a porcfelszínt sikamlóssá teszi ("kenőolaj")f) ízületi szalag: - általában a két ízesülő csont között található - legtöbbször az ízületi tokon kívül helyezkednek el (kivétel: térdízület, csípőízület) - erős, kötőszöveti rostok építik fel - rugalmatlanok, a húzóerőnek ellenállnak - az ízületet erősítik, a rendellenes mozgást megakadályozzák

3. Az ízület összetartó tényezői: - a külső légnyomás (belül légüres tér van!) - az ízületet körülvevő bőr és izom - ízületi tok és szalagok - addhéziós (tapadási) erő (synovia hatására - üveglemez példa)

4. Az ízületek osztályozása: a) csontok száma szerint: - egyszerű: két csont ízesül (pld.: ujj) - összetett: több csont ízesül (pld.: könyök)

b) az ízületi fej alakja illetve az ízület tengelyének száma szerint:

Ide táblázat ?

A felső végtag csontjai

1. A felső függesztő öv (vállöv) csontjai: a) kulcscsont (clavicula):- bőrön (középső része) jól kitapintható- jellegzetes S alakban görbült- egyik végével a szegycsonthoz ízesül- másik vége a lapockához kapcsolódik- törése gyakori

b) lapocka (scapula):- jellegzetes, háromszögletű lapos csont- oldalsó felső szögleténél igen lapos ízfelszín található (ide ízesül a felkarcsont feje)- a háti felszínen erős kiemelkedés lapockatövis (spina scapulae) húzódik, ennek végrésze a vállcsúcs amelynek törése gyakori

2. A szabad felső végtag csontjai:a) felkar (brachium) -- felkarcsont (humerus):- proximális vége: (caput humeri)- alatta sebészi nyak (collum chirurgicum)- distalis végrészéhez az alkar kapcsolódik

b) alkar csontjai (antebrachium):- orsócsont (radius): az alkar nagyujj felüli oldalán található- singcsont (ulna):* a kisujj felöl helyezkedik el* proximális végrésze erősebb és a könyökízület alkotásában vesz részt* a két alkarcsontot kötőszövetes membrán rögzíti egymáshoz

c) kéz (manus) csontjai:- kéztő (carpus) kéztőcsontok (ossa carpi)*:* nyolc darab szabálytalan alakú csontocska két sorba rendeződve (4+4)* az alsó sorban a trapézcsont, a trapezoidcsont, fejescsont és horgascsont található- kézközép (metacarpus) kézközépcsontok (ossa metacarpi)*: *a tenyér nagy részét alkotja *az ujjaknak megfelelő 5 rövid csont- ujjak (digiti manus)*ujjperccsontok (phalanx): * I. ujjon 2 a többin 3 található * I. ujj: pollex * II. ujj: index

* III. ujj: digitus medius seu digitus maximus * IV. ujj: digitus anularis * V. ujj: digitus minimus seu digitus quintus

A felső végtag ízületei

1. A vállízület (articulatio humeri):- a lapocka és a felkarcsont feje alkotja- az ízvápa sekély, ízületi tok bő -» ficam- összetartásában az izmok játsznak szerepet- soktengelyű ízület

2. A könyökízület (articulatio cubiti): - összetett ízület- a felkarcsont distalis vége és a két alkarcsont proximális részei képezik- alapvető működését (flexio - extensio) a felkarcsont és a singcsont szabja meg- a könyökízületben a radius ulna körüli mozgása következtében jön létre a tenyér lefelé fordítása (pronatio - boríntás) és felfelé fordítása (supinatio - hanyitás)

3. Csukló ízület:lásd ízületek osztályozása

4. A kéz ízületei:a) nyereg ízület- ez teszi lehetővé az oppositiót -» fogást (a I. ujj szembeállítását a többi ujjal)- lásd ízületek osztályozásab) hengerízület: lásd ízületek osztályozása

A medenceöv csontjai

1. Medencecsont (os coxae):A csípőcsont, az ülőcsont és a szeméremcsont folytonos porcos összeköttetése helyén alakul ki csontos összeköttetéssé alakulva 16-18 éves korra.

a) Csípőcsont (os ilium) - a medencecsont felső legnagyobb részét alkotja- a csípőlapát felső széle S alakban görbült csípőtaréj (crista iliaca)- a csípőtaréj elöl a tövisszerű elülső felső csípőtövisben végződik (spina iliaca anterior superior)- a csípőlapát hátsó részén fül alakú ízfelszín található a keresztcsont ízesülésére(articulatio sacroiliaca)- a csípőlapát belső felszíne kivájt (fossa iliaca)- amit alul az ívelt kiemelkedés (vonal) határol (linea arcuata)b) Ülőcsont (os ischii):- a medence hátsó alsó részét alkotja- testből (corpus ossis ischii), felső (ramus superior ossis ischii) és alsó ágból áll (ramus inferior ossis ischii)

- a két ág szögletben találkozik -» ülőgumó (tuber ischiadicum)- az ülőgumó felett található az ülőcsonti tövis (spina ischiadica)c) Szeméremcsont (os pubis):- a medence elülső, alsó részét alkotja- szintén testből (corpus ossis pubis), felső (ramus superior ossis pubis) és alsó ágból (ramus inferior ossis ischii) épül fel- a felső ágon kiemelkedés (szeméremfésű - pecten ossis pubis) húzódik végig, amely az ívelt vonal folytatása- a kétoldali szeméremcsont a symphysis-ben ízesül, porcos összeköttetéssel

2. A medencecsont fontos képletei:a) csípőízületi árok (acetabulum) - a medencecsont külső felszínének fontos képlete - ide ízesül a combcsont fejeb)elfedett nyílás (foramen obturatum) - a szeméremcsont és az ülőcsont ágai között található nyílás - kötőszövetes lemez zárja le, melyről izmok indulnak

A szabad alsóvégtag csontjai

1. A combcsont (femur):- jellegzetes erős, csöves csont- proximális vége a fej (caput femoris) gömb alakú- a fej alatt helyezkedi el a nyak (collum femoris) amely a testtel 125°-os szöget zár be- a proximális végén helyezkedik el a nagy tompor (trochanter major) és a kistompor (trochanter minor)

2. Lábszárcsontoka) sípcsont (tibia)- vastag, nagyjából háromszög átmetszetű csont- élőben is végig tapintható- proximális végén kettős ízfelszín látható- alatta a négyfejű combfeszítő izom ínának tapadásának érdessége található- distalis vége alkotja a belső bokát (malleolus medialis)b) szárkapocscsont (fibula)- proximális végrésze alkotja a fejet (caput seu capitulum fibulae)- distalis vége a külső bokanyúlványt alkotja (malleolus lateralis) c) csontok közötti kötőszövetes lemez erek és idegek futnak rajta és izmok indulnak róla 3. A térdkalács csont (patella)- szelídgesztenye alakú csont- izmok inába ágyazott

4. A láb (pes, pedis) csontjaia) lábtőcsontok (tarsus)- 7 darab szabálytalan alakú csont- a két legnagyobb csont * ugrócsont (talus) * sarokcsont (calcaneus)

b) lábközépcsontok (metatarsus)c) ujjperccsontok

A szabad alsóvégtag ízületei

1. Csípőízület (articulatio coxae)- lásd az ízületek osztályozása (gömbízület)- az acetabulum és a csombcsont feje alkotja- a csípőízületen belül is van szalag -» táplálást szolgálják (erek, idegek)- a körülvevő szalagok erősítik az ízületeket

2. Térdízület- a combcsont distalis végrésze és a tibia proximális végrésze között (a fibula nem vesz részt az alkotásban!)- itt az ízvápa nem felel meg az ízületi fej lenyomatának- a különbséget két porckorong szünteti meg- a medialisan C alakú , lateralisan gyűrű alakú porckoron található- a térdízületen belül két, kereszt alakban elhelyezkedő szalag található, amelyek a mozgásoknak szabnak határt- az ízületen kívül található, oldalsó szalagok az ízület erősítésében játszanak szerepet

3. A láb ízületeia) bokaízület- felső ugróízület a két lábszárcsont és az ugrócsont (talus) között- alsó ugróízület az ugrócsont és más lábtőcsontok közöttb) lábujj ízületei felépítését és működését tekintve megegyezik a kéz ujjainak ízületeivel

4. A lábboltozat- nem veleszületett!!!- a járás tanulása közben alakul ki- izmok és inak tartják fenn- hosszanti és keresztirányú- a láb három ponton támaszkodik a taljra: az első és az ötödik lábközépcsont vége és a sarokcsont

A gerinc felépítése

1. A gerinc alkotórészei:a) csigolya (vertebra):- csigolya test (corpus vertebrae)* elöl helyezkedik el* felülről lefelé fokozatosan nagyobbodik és magasodik* az egymás felé tekintő lapos felszínüket üvegporc fedi* hátra felé függőleges vályút képez- csigolya ív (arcus vertebrae): a test által alkotott vályú két széléről ered- csigolya lyuk (foramen vertebrale): a test ésa csigolyaív zárja közre- gerinccsatorna (canalis vertebralis):* az egymás alatt fekvő csigolyalyukak alkotják

* benne fut a gerincvelő - tövisnyúlvány (processus spinosus): középen hártrafelé és többségében lefelé irányuló páratlan nyúlvány - harántnyúlvány (processus transversus): oldalt kissé hártrafelé irányuló páros nyúlvány -ízületi nyúlvány (processus articularis) csigolyánként négy található a szomszédos csigolyák ízesülésére

b) porckorong (discus intervertebralis):- anulus fibrosus kemény porcos kötőszövetes rész- nucleus pulposus puha részc) ízületi szalagok: a csigolyákat összeköti és rögzíti

2. A gerincszakaszok jellemzése:a) nyaki szakasz- hét nyakcsigolya (vertebra cervicalis) alkotja- a csigolyák teste kicsiny, téglatest alakú- haránt nyúlvány két gumóban végződik, bennük a gerincverőér (arteria vertebralis) fut- a csigolyalyuk tág, háromszög alakú- tövisnyúlványuk villaszerűen elágazik- az első csigolya (atlas): * talp szerű ízületi felszín található, amellyel a koponya nyakszirtcsontjához kapcsolódik* teste nincs, elülső és hátsó ívből áll, * az első íven ízületi felszín található a fognyúlvány befekvésére* a tövisnyúlvány hiányzik - a második csigolya (axis)* a csigolyák teste kicsiny, tégla alakú, rajta felfelé tekintő fogszerű nyúlvány (dens axis) található rajta* a tövisnyúlvány nagyon kicsiny- a nyakcsigolyák előre domború ívet alkotnakb) háti szakasz:- tizenkét hátcsigolya (vertebra thoracica) építi fel- a csigolyatest nagyobb- a csigolyalyuk szűkebb- a harántnyúlvány hátra és oldalra irányul (bordák kapcsolódnak hozzájuk)- a tövisnyúlvány hátra és lefelé mutat- az egymás alatt levő tövisnyúlványok tetőcserépszerűen fedik egymást- a csigolyák hátra domború ívet hoznak létrec) ágyéki szakasz:- öt ágyéki csigolya (vertebra lumbalis) alkotja- a csigolya test nagy, bab alakú- a csigolya lyuk szűkebb- a harántnyúlványok bordacsökevények- a tövisnyúlványok bárdszerűen hátrafelé mutatnak- a csigolyák előre domború ívet alkotnak d) keresztcsonti szakasz- öt keresztcsonti csigolya (vertebra sacralis) összecsontosodása hozza létre (=keresztcsont [os sacrum])- ásó alakú csont,

- felső része enyhén a medencébe emelkedik (promontorium)- oldalsó részén fül szerű ízületi felszín (facies sacroiliaca) található -» csípőcsonttal ízesül- hátsó felszínén az összecsontosodott tövisnyúlványok tarajszerű kiemelkedést (crista sacroiliaca) képeznek- a farokcsonti szakasszal együtt hátra domborúake) farki szakasz:- a három-öt farokcsonti csigolya (vertebra coccygis) összecsontosodásából jön létre- az összecsontosodás miatt nem különíthetők el- az összecsontosodás miatt nem különíthetők el- a keresztcsonti szakasszal együtt hátra domború szakaszt hoz létre

3. A gerinc mozgásai:- előre-hátra hajlítás- oldalirányú hajlítás- hossztengely körüli forgó mozgás- rugómozgás -» agy védelme

A mellkas csontjai

1. Szegycsont (sternum):a) alakja: lapos csontb) részei:- markolat (manubrium sterni)- test (corpus sterni)- kardnyúlvány (processus xyphoideus)c) szerepe:- bordák ízesülnek hozzá- belőle vöröscsontvelő vizsgálatra nyerhető- újraélesztés során ide gyakorolnak nyomást 2. Borda (costa)a) részei:- fej (caput costae)- nyak (collum costae)- test (corpus costae)- a fejen és a nyakon érdesség található mely ízületi felszínt tartalmaz a hátcsigolya testéhez és a harántnyúlványhoz való kapcsolódásra b) fajtái: valódi bordák (I-VII.): a sternumhoz porc (bordaporc) segítségével ízesül, fokozatosan hosszabbodik- állbordák (VIII-X.):*porc segítségével egymáshoz, majd a sternumhoz (bordaív) ízesül*hossza fokozatosan rövidül- repülő (lengő) bordák*szegycsonthoz egyáltalán nem kapcsolódnak*hosszuk tovább rövidül

2. Mellkas (thorax)- felül keskeny, közép felé egyre szélesedik, majd újra keskenyedik- a szegycsont, bordák és a hátcsigolyák alkotják- három irányú bordahajlás miatt:

*belégzéskor -» emelkedik -» a mellkas térfogata nő*kilégzéskor -» süllyed -» a mellkas térfogata csökken- fiatal korban a bordaporcok rugalmasak- újraélesztéskor az összenyomás során kb. 5 cm-re benyomható

A medence

1.A medencealkotó csontjai: - alsó ágyékcsigolyák - keresztcsont - farkcsont - két medencecsont

2. Felosztása:a) nagymedence (pelvis major): csak hátul van csontos fala (csípőcsont és az alsó ágyéki csigolyák)

b) kismedence (pelvis minor): - minden oldalról csontok határolják - szeméremcsontok - ülőcsontok - csípőcsont - keresztcsont - farkcsont c) a két medence határvonala: - keresztcsont felső része - csípőcsont ívelt vonala - szeméremcsont szeméremfésűje

3. A medence jellegzetes alakjának kialakulásaa) evolúció során, a kétlábon való járás kialakulásávalb) genetikai hatásra:- női medence: *vékonyabb csontú *simább felszínű*nagyobb a két ülőgumó közötti távolság *a keresztcsont alig emelkedik be*a két medence határvonala ovális (ellipszis alakú) -» ok a szülést könnyíti meg

- férfi medence:*vastagabb csontú *durvább felszínű*a két ülőgumó közötti távolság kisebb *a keresztcsont jelentősen a medencébe emelkedik*a két medence határvonala kártyaszív alakú 4. A medence átmérői

a) CSAK NŐKNÉL VAN JELENTŐSÉGE, méretéből a szülés lefolyására lehet előzetes következtetést levonnib) a medence belső átmérői -» élőben nem mérhetők- a medencebemenet legnagyobb haránt átmérője *diameter transversa = 13,5 cm*az acetabulumokat összekötő egyenes linea terminalisok (-» linea arcuata) közé eső része- a medenceüreg legnagyobb ferde átmérője *(amplitudo pelvis) 13,5 cm*a symphysis közepétől a 2. keresztcsonti csigolyához húzott egyenes-a medence kimenet legnagyobb egyenes átmérője: *(diameter mediana) 10 cm*a symphysis alsó szélétől a farkcsontig húzott egyenesc)a medence külső átmérői élőben (medencekörzővel) mérhetők!- distantia spinarum: 25-27 cma két első felső csípőtövis között található-Distantia cristaruma két csípőtaréj közötti távolság (kb. 27-28 cm)-Distantia spinaruma két csípőtövis közötti távolság (kb. 25-27 cm)-Conjugata externaa keresztcsont és az utolsó ágyéki csigolya közötti bemélyedés és a symphysis közötti távolság (kb. 20 cm) *ha az átmérő 18 cm-nél kisebb, szűk medence gyanúja áll fenn*ha az átmérő 18 cm-nél kisebb, a medence biztosan szűk -» szülés esetén császármetszés

Az arckoponya csontjai

1. Felső állcsont (maxilla):- páros csont- az arc legnagyobb részének alkotásában vesz részt- a száj fölött, az orr két oldalán helyezkedik el- szerepe van a szem, az orr és a szájüreg határolásában- a szájüreget az orrüregtől elválasztó csontos szájpad kialakításában is részt vesz- a csont alsó, fogmedri nyúlványába (processus alveolaris) ékelődnek a fogak- a csont testének belsejében az arcüreg (sinus maxillaris) nyálkahártyával bélelt üreg található, amely az orrüreggel közvetlen összeköttetésben áll és az orr melléküregekhez tartozik

2. Járomcsont (os zygomaticus)- páros csont- a maxilla lateralis oldalán található- kiemelkedése a járomcsont gumó -» arc alakítása- nyúlványa a halántékcsont nyúlványával alkotja a járomívet (arcus zygomaticus)

3. Rostacsont (os ethmoidale)- páratlan csont- a szemüreg közét foglalja el

- részt vesz a szem- és az orrüreg határolásában- felső vízszintes lemeze lyuggatott (rostalemez) amelyen keresztül a szaglóidegek lépnek a koponya belsejébe- lefelé haladó függőleges lemeze a csontos orrsövény alkotásában vesz részt!- a csont része a felső és középső orrkagyló is- a csont belsejébe nyálkahártyával bélelt légtartalmú üregek találhatók melyek az orrmelléküregekhez tartoznak (cellulae ethmoidales)

4. Orrcsont (os nasale)- apró páros csont- az orr háti részét képezi

5. Alsó állcsont (mandibula)- páratlan csont- az egyetlen csont, amely ízülettel kapcsolódik egy másik koponyacsonthoz (halántékcsonthoz)- az ízület a rágásban és a beszédben rendkívül fontos szerepet játszik- elöl elhelyezkedő teste és hátrafelé húzódó két szára van- a szárak végén található fejecske ízesül a halántékcsonttal és alkotja a rágóízületet- a test és a szár szögben találkozik ez férfiakon erősebb (másodlagos nemi jelleg)- a felső állcsonthoz hasonlóan itt is a fogmedri nyúlványba ékelődik be a fogsor

6. ekecsont (vomer)- az orrsövény alkotója

7. könnycsont(os lacrimale)

8. szájpadcsont (os palatinum)

9. alsó orrkagyló (concha nasalis inferior)

Az agykoponya csontjai

1. homlokcsont (os frontale):- páratlan csont- nagy része a homlokot alkotja- részt vesz a szemüreg és az orrüreg felső falának alkotásában is- az orrgyöknél található a csont belsejében nyálkahártyával bélelt homloküreg (sinis frontalis) található, amely az orrmelléküregekhez tartozik

2. ékcsont (os sphenoidale)- a koponya alapon a homlokcsont mögött helyezkedik el- alakja kiterjesztett szárnyú denevérhez hasonlít- a csont középső része a test (corpus ossis sphenoidalis)- a test háti felszínén kivájt részét nevezik töröknyeregnek melyben az agyalapi mirigy helyezkedik el- a nagy és a kisszárny a szemüreg illetve a koponyagödrök alkotásában vesz részt

3. halándékcsont (os temporale)

- az ékcsont mögött elhelyezkedő páros csont- alsó felszínén ízületi árok található, az állcsonttal való ízesülésre- pikkelyszerű része alkotja a halántékot- itt található a csontos külső hallójárat külső nyílása- a hallónyílás mögött található kiemelkedés a csecsnyúlvány, amelynek belsejében légtartalmú üregek találhatók- a csont koponyaalapi része a sziklacsont (pyramis)- a csont koponyaalapi részén található a sziklacsont melynek a belsejében helyezkedik el a középfül (hallócsontok) és a belső fül (hallás, egyensúlyozás szerve)

4. nyakszirtcsont (os occipitale)- páratlan csont- a két halántékcsont mögött helyezkedik el- nagyrésze a tarkó alkotásában vesz részt- a koponyaalapi részén található a koponya legnagyobb nyílása az öreglyuk ahol a gerincvelő kapcsolódik a nyúltvelőhöz- az öreglyuk két oldalán ízfelszín található az I. nyakcsigolyával való ízesülésre

5. falcsont (os parietale)- páros csont- négyszögletes- a koponyatető alkotásában vesz részt

A koponya felépítése

1. A koponya üregeia) orrüreg (cavum nasi) - különösen az oldalsó felszíne nagyon bonyolult - az alkotásában résztvevő koponyacsontok * felső fala: rostacsont vízszintes lemeze * oldalsó fala: rostacsont (alkotja a felső és a középső orrkagylót)

alsó orrkagylókönnycsont és orrcsontfelső állcsont és szájpadcsont

* alsó fala: felső állcsont és a szájpadcsont - az orrkagylók alá nyílnak az orrüregek kivezető nyílásaib) szemüreg (orbita) - alkotásában az arc és az agykoponyacsontok egyaránt részt vesznek - az alkotásában résztvevő koponyacsontok * felső fala: homlokcsont és az ékcsont kis szárnya * medialis fala: ékcsont felső állcsont

könnycsont * alsó fala: ékcsont felső állcsont * oldalsó fala: ékcsont járomcsont

- hátsó részén található a látóideg számára egy nyílás (foramen opticum)c) szájüreg (cavum oris)- az alkotásában résztvevő koponyacsontok

* szájpadcsont * felső állkapocscsont * állkapocs

d) agykoponya ürege- felső része a koponyatető (calvaria)- koponyaalap (basis cranii) *elülső koponyagödö (fossa cranii anterior seu scala anterior) hátsó határa az ékcsont kisszárnyának hátsó széle * középső koponyagödör (fossa cranii media seu scala media) hátsó határa a halántékcsont sziklacsontjának hátsó széle * hátsó koponyagödör (fossa cranii posterior seu scala posterior) ezen a részen található az öreglyuk

2. A koponya varrataia) koronavarrat (sutura coronalis) a homlokcsont és a két falcsont közöttb) nyílvarrat (sutura sagittalis) a két falcsont közöttc) lambdavarrat (sutura lambdoidea) a nyakszirtcsont és a két falcsont közöttd) pikkelyvarrat (sutura squamosa) a falcsont és a halántékcsont között

3. A magzati koponyaa) a kutacs fogalma: a magzati koponya koponya találkozási helyein található csontmentes szögletei, amelyet kötőszövetes lemez tölt kib) a kutacs fajtái:- nagy kutacs (fonticulus major) papírsárkány alakú, a homolokcsont és a két falcsont között található- kis kutacs (fonticulus minor) háromszög alakú, a két falcsont és a nyakszirtcsont között található- egyéb kutacsok a koponya más területein találhatóc) a kutacsok jelentősége:- szülés közben felvilágosítást ad a magzat helyzetéről- megkönnyíti a magzat kereszüljutását a szülőcsítornán- információt ad a csontosodás menetéről- a csecsemők agynyomás változásáa lehet vizsgálatából következtetni (vízfejűség)- felvilágosítást ad a csecsemő só-vízháztartásáról

Az izmokról általában1. Az izom felépítése - izomhas (venter) – harántcsíkolt izom ín (tendo) * rugalmatlan, a húzásnak ellenáll * ínszövet alkotja - ínhüvely (vagina tendinis) a surlódás csökkentésével elősegíti a mozgást

2. Az izmok osztályozása a) alak szerint rövid izmok -» kéz (ujj) izmai - hosszú izmok (orsó alakú és tollas izmok) -» musculus biceps széles izmok

(lapos ínnal - aponeurosisal - tapadnak) -» ferde hasizom - gyűrűs izmok -» száj-, végbél-, húgycső záróizmab) eredési hely szerint:egy helyen eredő (egyfejű izmok) -» alkar izmaikét helyen eredő (kétfejű izmok) -» muculus bicepshárom helyen eredő (háromfejű izmok) -» muculus tricepsnégy helyen eredő (négyfejű izmok) -» muculus quadricepsc) működés szerint:egymást segítő (synergista) izmokellentétes működésű (antagonosta) izmokhajlító (flexor) «-» feszítő (extensor)közelítő (adductor) «-» távolító (abductor)szűkítő (sphincter) izom (mindig gyűrűs)emelő (levator) izom

Az izmok működése

1. Az izom nyugalmi állapota: - normotonusa nyugalomban levő izom kisfokú feszessége, amely nélkülözhetetlen a működéshez - atónus: izomtónus teljes hiánya (bénulás) - hypotonus:az izom feszesség csökkenése- hypertonus:az izom nagyfokú feszessége - izomvédekezés (musculus dèfense)

2. Az izmok ingerlése:hatására összehúzódás következik be- küszöb alatti inger:amely nem vált ki összehúzódást- küszöb ingeramely már összehúzódást vált ki- küszöb feletti ingera küszöb ingernél erősebb inger, ami az inger nagyságával arányos összehúzódást vált ki- inger maximum amely maximális összehúzódást vált ki inger összegződés (summatio)az egyidejűleg ható küszöb alatti ingerek összegződve összehúzódást vált ki

1. Izomösszehúzódások (contractio) típusai:izomertiás contractiomegrövidülés nincs, de a fesszesség növekszikizotoniás contractioa megrövidülés alatt a feszesség és a tónus állandótartós (tetanusos) összehúzódás:az ingerek olyan gyors egymásutánban (30 inger/sec) érkeznek az izomhoz, hogy az elernyedés nem megy végberefrakter stádium:az izomműködés azon szakasza, amelyben hiába kap ingert az izom összehúzódás nem következik be

4. Az izomműködés molekuláris mechanizmusaa) az izom szerkezeti egysége

a sarcomer, amely actinból és myozinból állb) összehúzódás:

energia + Ca + actin + miozin »» actomyozin »» a sarcomer megrövidülc) elernyedés:

actomyozin »» actin + miozin

5. Az izomműködés energiaszolgáltató anyagaia) adenozin-trifoszfát - »» ADP + energia a foszfát molekula lehasadása mekroerg energia felszabadulást eredményezb) glikogén (vércukorból képződő poliszacharid): - biológiai oxidáció »» CO2 + víz + energia creatininfoszfát képződik - elégtelen oxidáció »» tejsav (izomláz) - creatininfoszfát lebomlásából szárazó energia »» beépül az ADP-be és átalakul ATP-vé

6. Az izomok energia és oxigénellátása - nyugalomban a hajszálerek 30 %-a nyitott - működés közben a hajszálerek megnyílnak - maximális teljesítménynél a hajszálerek megnyílnak (bemelegítés)

A VÉGTAGOK IZMAI

1. A felső végtag izmai: a) a vállöv ima

- képviselője a deltaizom (musculus deltoideus) » a váll jellegzetes alakját adja- a lapockán és a kulcscsonton erednek és a felkarcsonton tapadnak- fontos szerep van a vállízület összetartásábanb) a felkar izmaia hajlító izmok elöl helyezkednek el:kétfejű felkarizom (musculus biceps brachii)- a feszítők hátul helyezkednek el: háromfejű felkarizom (musculus triceps brachii)C) az alkar izmai - a hajlítók a tenyéri oldalon felületes és mély rétegben találhatók- a feszítők a kézháti oldalon, szintén két rétegben találhatók- az izmok egyrésze hosszú inakban (ínhüvelyben) az ujjpercekig futnak- az ínakat a rá merőleges kéztőszalagok szorítják led) a kéz izmai három csoportba oszthatók - hüvelykpárna izmai - tenyér - kisujjpárna

2. Az alsó végtag izmaia) csípőizmok- külső és belső csípőizmokra oszthatók

- a belső izmok (musculus iliopsoas) a csípőlapát belső felszínén, valamint az ágyékcsigolyákon erednek, a lágyékszalag alatt kilépnek a combra és a combcsonton tapadnak- a külső izmok a medencecsont külső felszínén, valamint a keresztcsonton erednek és a combcsonton tapadnak- a külső izmokhoz tartoznak a farizmok:* középső farizom (musculus gluteus medius* kis farizom (musculus gluteus minimus)* nagy farizom (musculus gluteus maximus• a legfelületesebben helyezkedik el• jelentős szerepet játszik a járásban• vastagsága eléri két harántujjnyit -» injekció beadási helyeb) a comb izmai- elül találhatók a feszítő izmok négyfejű combizom (musculus quadriceps femoris)* distalis inába illeszkedik a patella * ínjára mért ütéssel nézik a térdreflexet- hátsó oldalon található a hajlító izom kétfejű combizom (musculus biceps femoris- belső oldalon helyezkednek el a közelítő izmok* a hosszú közelítő izom (musculus adductor longus) és a karcsúizom (musculus gracilis) alatt található a nagy közelítő izom (musculus adductor magnus)* a nagy közelítő izom és a combcsont között található az "adductor csatorna" (canalis adductorius) » ezen keresztül jutnak a combon elül futó erek a térdhajlatba- a távolítás (abductio) a csípőizmok feladata!c) a lábszár izmai - elül a szárkapocscsont és a sípcsont között található a feszítők (musculus tibialis anterior- a hátsó oldalon két rétegben helyezkednek el a hajlítók* háromfejű lábszárizom (musculus triceps surae)* ez alakítja a láb alakját (képezi a vádlit!)* distalisan az Achilles-ínba megy át- a lábszár külső oldalán a szárkapcsi izmok találhatók » feladatuk a lábboltozat fenntartásad) a talp izmai három csoportba oszthatók- öregujj-párna izmai - talpközép - kisujj-párna

A törzs a nyak és a fej izmai

1. Mellizmok: a) nagy mellizom: ez adja a mell alakját b) külső bordaközi izmok: - ferdén húzódik hátulról előre - összehúzódása révén emeli a bordákat: -» belégzés -» nők mellkasi légzése c) belső bordaközi izmok

- iránya az előzővel ellentétes - összehúzódása révén emeli a bordákat: -» kilégzés (elsősorban az erőltetett kilégzés) - a bordaközi izmok között a bordák alsó szélén arteriák, venák és idegek futnak2. Hátizmok a) csuklyás izom - a hát alakját adja meg - sportolóknál (birkózás, súlyemelés) megerősödik -» a nyak alakja megváltozik b) széles hátizom c) mély hátizmok d) tarkóizmok3. Hasizmok a) típusai: - egyenes hasizom * páros izom* a középvonal két oldalán az izomrostok között több, haránt irányban futó inas rész található (izmos egyénben jól látható)

külső ferde hasizom oldalt, az alsó bordákon ered * ferde irányban, lefelé fut - belső ferde hasizom

ez előzővel ellentétes lefutású haránt hasizom

* haránt irányban futnak * legmélyebben helyezkedik el b) feladatai - hasprés-» vizelet, székletürítés - légzés-» elsősorban a férfiaknál és a sportolóknál c) kötőszövetes lemezek (aponeurosis) és szalagok (ligamentum)- rectushüvely:a külső és a belső ferde hasizmok és a haránt hasizmot körülvevő kötőszövetes lemez- linea albaa külső és a belső ferde hasizmok és a haránt hasizmok széles inai (aponeurosis) , amelyek elöl a test középvonalában találkoznakumbilicus (köldök)ahol, a linea albát a magzati életben a köldökzsinor erei átfúrjáklágyékszalag (ligamentum inguinale)az első felső csípőtövis és a symphysis közötti kötőszövetes szalag4. Nyílások és csatornák a) lágyékcsatorna (canalis inguinalis) - a hasizmokat alul, ferdén átfúró csatorna a magzati életben ezen keresztül jut le a here a herezacskóbaférfiakban az ondózsinor, nőkben a kerek méhszalag található benneb) "lágyéknyílás"(hiatus subinguinalis)a ligamentum inguinale és a medencecsot között találhatóitt jut ki a combra a musclusus iliopsoas és az alsó végtag erei és idegeic) combcsatorna (canalis femoralis) - a hiatus subinguinalis medialis részében található - nyirokcsomók , nyirokerek és kötőszövet tölti ki

5. Rekeszizom (diaphragma) - a hasüreget a mellüregtől légmentesen elválasztó izom - a mellüreg felé tekintő felszínét mellhártya borítja - a hasüreg felé tekintő felszínét hashártya borítja izmosan ered az ágyékcsigolyákon, az alsó bordák és a szegycsont belső felszínén ered - a rekeszizom a következő anatómiai képletek haladnak át: * aorta * oesophagus* vena cava inferior * bolygó ideg* truncus sympathicus* ductus thoracicusa bordák és a rekeszizom eredési része között a mellüregben kb. tenyérnyi rés (sinus phrenicocostalis) található (belégzéskor a rés megnyílik)6. A nyak izmai a) felületes nyakizmok - platysma bőrizom - a nyakon ered és az arcon tapadfejbiccentő izom (musculus sternocleidomastoideus)b) nyelvcsont alatti és nyelvcsont feletti izmok:a nyelésben és a száj nyitásában és zárásában játszanak szerepet

c) mély nyakizmok - a nyak két oldalán helyezkednek el - a nyakat hajlítják7. A fej izmai: - mimikai izmok: az arcon, a szem-, a száj- és az orrüreg körül helyezkednek el - rágóizmok: a koponya alsó felszínén erednek és az alsó állcsonton tapadnak

A szív anatómiai jellemzése1. A szív helyzete:

- a szív a mellüregben, a két tüdő között helyezkedik el- a szív nem pontosan függőleges, hanem attól balra és előre kitér - valamint működés közben jobbról balra megcsavarodik

2. A szív alakja: - kúp alakú - elkeskenyedő része a szívcsúcs (apex cordis) - a szív felső és középső harmadának határán körkörös barázda (sulcus coronarius) fut - a sulcus coronariusból elöl és hátul egy-egy hosszanti barázda fut a szívcsúcshoz - a barázdákban a szív falát ellátó koszorú erek futnak - a szív szélesebb része a bázis (basis cordis) - a bázis két oldalánál két fülcse a jobb oldalon (auricula dextra) és a bal fülcse (auricula sinistra) található - a fülcsék a pitvarok kiöblösödései

3. A szív vetülete: - kopogtatható! * a szívcsúcs vetületének helye, az V. bordaközben, a sternum szélétől kb. 8 cm-re van (a szívcsúcs lökés helye) * a vena cava superior beömlési helye a jobb pitvarba, a jobb oldali III. bordaporc sternalis végénél

* a sulcus coronarius jobb oldali vetületi végpontja, a jobb oldali V. bordaközben kb. 2 cm-re a jobb oldali VI. bordaporc sternális végétől a sulcus corinarius bal vetületi végpontja, a bal oldali III. bordaporc sternális végétől kb. 3 cm-re

- a szív mérete így jól megítélhető és a kóros elváltozásokra lehet így következtetni

4. A szívburok (pericardium): - kettősfalú savós hártya borítja- kívül a fali lemez (parietalis lemez) a szívet lazán veszi körül- zsigeri lemez (viscerális lemez, epicardium) a szívhez tapadó fénylő réteg- a kettő az erek kezdeti szakaszán hajlik át egymásba- a két lemez között cavum pericardii- benne néhány csepp folyadék liquor pericardii -» elcsúszást könnyíti meg

5. A szívfal szerkezete: a) epicardiumb) myocardii- a legvastagabb réteg- a pitvarok falában vékony - a bal kamra területén a legvastagabbc) szívbelhátya (endocardium)- vékony fénylő réteg- a szívet belülről szorosan borítja - a szívbillentyűk az endocardium kettőzetei

A szív üregrendszere

1. A szív üregrendszere: a) az üregrendszert létrehozó képletekb) az üregrendszer jellemzése

2. A szívbillentyűk:a) szövettanilag: a szívbelhártya kettőzetei -» epithel sejtekb) típusai: (lásd táblázat)- vitorlás billentyűk (valva seu valvula atrioventricularis) vitorla (cuspis) ínhúrok (corda tendinea) szemölcsizom (musculus papillaris)-félhold alakú (zsebes) billentyűk (valva seu valvula semilunaris): *az áramlás irányába tekintő tasakok*alsó részük vastagabb, felső vékonyabb

3. A szív működése:a) általános elvek:

a pitvarok és a kamrák ellentétes fázisban működnek (pitvari systole alatt kamrai dyastole) a félhold alakú és a zsebes billentyűk szintén ellentétes fázisban működnek (ha a félhold alakú billentyű nyitott, a zsebes billentyű zárt)b) működési sorrend:

pitvari systole -» vitorlás billentyű nyit -» vér a diastoleban levő kamrába áramlik -» kamrai systole -» vitorlás billentyű zár -» zsebes billentyű nyit -» vér az erekbe áramlik

A szív ingerképző- és ingerületvezető rendszerének működése

A szív beidegzése: önálló ingerképző és -vezető rendszerrel rendelkezik, működéséhez nincs feltétlen szükség külső idegi hatásra2. A szív intracardialis szabályozása: a) ingerképző rendszer - elsődleges ingerképző központ(sinus csomó seunodus sinuatrialis seuKeith-Flack-csomó):*60-80 inger/perc *kb 3 cm nagyságú *helye a pitvar falában a jobb fülcse és a vena cava superior beömlése között -másodlagos ingerképző központ (pitvar-kamrai csomó seu nodus atrioventricularis seu a-v csomó seu Aschoff-Tawara csomó)*35-40 inger/perc *a szív sövényben a pitvar-kamrai határon találhatób)ingervezető rendszer -His-köteg (seu fasciculus atrioventricularis): a szívsövényben húzódik, kb 2 cm hosszan lefelé-Tawara-szárak: a HIS-köteg folytatása, két részre oszolva (jobb és bal szár - CRUS DEXTRUM et SINISTRUM) húzódik, majd visszahajlik[a bal oldali két vagy több szárra oszlik a septum felső harmadában] Purkinje-rostoka Tawara-szárak végén található rostrendszer, amely a munkaizomzatnak adja az ingerületet3. A szív extracardialis (vegetatív) szabályozása: a) feladata: a pillanatnyi helyzethez való alkalmazkodásb.) a szabályozást végző idegek:

- truncus sympathicus: * sympathicus ingerületet szállít *szívműködés gyorsul, koszorús erek tágulnak -nervus vagus (X. agyideg) * parasympathicus ingerületet szállít *szívműködés lassul, koszorús erek szűkülnek

A szívizom alapvető sajátosságai

1. A szívizom szövettani jellemzése - módosult simaizom sejtek alkotják- a sejtek összefüggő hálózatot (syncytiumot) alkotnak- egy-egy sejt villa alakban elágazik- a szívizomrost közepén egy sejtmag található

- az aktin és a myozin speciális elrendeződésű a mitochondriumok száma igen nagy -a sejthatárok (Ebert-féle vonalak) csak felépítés szempontjából igazak2. A szívizom működése: -működésük során átmenetet képeznek a harántcsíkolt és a simaizom között -akaratunktól független, gyors működésűek -nagy erőkifejtésre képes és sohasem fárad el-a refrakter stádium már az elernyedés kezdetén fellép, ezért rajta a tetanuszos contractio nem hozható létre-a szívizom a "minden vagy semmi elv alapján működik (ez azt jelenti, hogy már a küszöbinger is maximális contractiot vált ki, tehát a küszöbinger megegyezik az ingermaximummal)

3. Az elektrokardiográfia (EKG)a)fogalma:a szív működése közben keletkezett akciós áram érzékelése a test felszínén és rögzítése az idő függvényébenb)a normál görbe szakaszai: -P-hullám a pitvari systole alatt keletkezik -PQ-távolságaz ingerület átvezetődése a pitvarról a kamrákra -QRS-komplexus a kamra systoleja közben keletkezik -T-hullám a nyugalmi helyzet visszaállítódása (repolarizáció)-RR-távolág két kamrai összehúzódás közötti távolság = pulzus

• A magzati vérkeringés•

1. A magzati érrendszer- a magzati és az anyai vérkeringés teljesen független egymástól- a méhlepényben (placenta) felfrissült vér a köldökvénán (vene umbilicalis) keresztül jut a magzathoz

- a köldökvéna a májhoz szállítja a vért(a magzati életben kizárólag a máj kap arteriás [oxigénben dús] vért)

- a vena umbilicalisból egy ér (ductus venosus Arantii) fut az alsó üres visszérhez (vena cava inferiorhoz) - itt a vénás és az arteriás vér keveredik)- a vér egy része a jobb pitvarba jut, ahol a nyitott ovalis nyíláson (foramen ovale) keresztül a bal pitvarba jut a vét - a vér másik része a jobb kamrába, majd a tüdő verőértörzsbe (truncus pulmonalis) jut - a vér a tüdő verőértörzsből (truncus pulmonalisból) a tüdő elkerülésével a megzati életben meglevő összeköttetésen keresztül (ductus arteriosus Botalli) az aortába jut - a magzat vére a belső csípőverőérből induló két köldökartérián (arteria umbilicalis) keresztül jut vissza a méhlepénybe

• 2. A magzati vérkeringés sajátosságaia) a magzati és az anyai vérkeringés teljesen független egymástólb) anyagcsere: a placentában történik, ahol a méhlepény bolyhaiban a magzati vér kering, amit az anya arteriás vére vesz körül (GÁZCSERE A TÜDŐBEN NINCS!)c) arteriás vért csak a máj kap: a jobb pitvarból a vér két úton halad tovább: - foramen ovale -> bal pitvar - pitvar-kamrai szájadék -> jobb kamrad) a magzati életben meglevő összeköttetések: - ductus venosus Arantii (a vena umbilicalis és a vena cava inferior között) - ductus arteriosus Botalli (a truncus pulmonalis és az aortaív között) - "foramen ovale (a jobb és a bal pitvar között)" születés után záródnak

- köldök véna (vena umbilicalis) - köldök arteria (arteria umbilicalis) születéskor átvágják és elkötik

• 1. Az erek működés szerinti felosztása:a) verőerek (arteriák): a kamrákból kilépő erekb) visszerek (vénák): a pitvarokba vezető erekc) hajszálerek (capillarisok): - 5-20 μm nagyságúak - lehetővé teszik a szövetek és a vér közötti anyagcserétd) egyéb vérerek: - sinus: * felépítés szerint hajszálér * átmérője 20-100 μm *feladata a vénákhoz közelít - anastomosis: két ér közötti összeköttetés, amely a keringés számára kerülő utat biztosítja* vénás anastomosis:

• két véna közötti összeköttetés, mely lehetővé teszi, az egyik véna elzáródása esetén is a vénás elvezetést

• arteriovenosus anastomosis:arteria és véna között, a hajszálerek kiiktatódnak; (pld. izmok)

• collaterálisok:két arteria közös capillaris hálózattal végződik e) nyirokér:-vakon kezdődik - a pitvarok felé biztosítja az áramlást

• 2. Az erek felépítése:3. Az erek működésének jelentősége: lehetővé teszi, hogy az igényeknek megfelelő mennyiségű vért kapjanak 4.Az erek működése:a) folyamatos áramlás fenntartása -» rugalmasság5.Az érrendszer működésének szabályozása:a) idegi (vegetatív) szabályozás:

- központ: nyúltvelő érmozgató (vasomotor) központja- befolyásoló tényezők: * a központi idegrendszer más területei (limbikus rendszer, agykéreg, hypothalamus) -» tágít vagy szűkít* a vasomotor központon átáramló vér oxigéntartalma: oxigén csökken -» erek tágulnak * a vasomotor központon átáramló hőmérséklete: hőmérséklet nő -» erek szűkülnek

- reflexes szabályozás: az aorta és a carotis communis falában levő nyomásérzékelő (baro) receptorok feszülése -»

-» inger -» vasomotor központ -» szabályozás (az erek fala tágul vagy szűkül)b) kémiai szabályozás:- tágít:* anyagcseretermékek -» szénsav, tejsav * paraszimpatikus idegvégződések ingerület átvivő anyagai -» acetilkolin

* basophil sejtekből felszabaduló anyagok -» hisztamin, szerotonin, bradikinin- szűkít: * mellékvese velőállomány hormonja -» adrenalin * vese által termelt hormon -» renin * hypothalamus által termelt hormon -» vasopressin

•1. A nyirok:

a) fogalmaa kapillarisokból a szövetközti térbe kiszűrődött folyadék c)összetétele:- víz - lúgos vegyhatású plazmafehérje - zsír - elvétve lymphocyta d) elvezetés sajátosságai

- a nyirokerek vakon kezdődnek- a nyirokerek endothelje szelepszerűenműködik- a nyirokerek billentyűi szelepszerűen működik- a nyirokerek kompressziója (szervek vagy izomműködés) serkenti a nyirokkeringést- negatív mellkasi nyomás gyorsítja a nyirok áramlását

2. A nyirokutak: a) felépítése (lásd az ereknél) a vénás rendszer "melléklpályája„b) lefutása nyirokkapillaris ßnyirokér ßnyirokcsomó ßnyirokér ßnyiroktörzs

ß angulus venosusba torkollik

• 3. Nyirokcsomóa) elhelyezkedéseáltalában felületesen, egy-egy testtájék (vagy zsiger) határán található a nyirokerek útjába iktatvab) jellemzői: - bab alakú képződmények- kb. 2 mm - 2 cm nagyságú- kötőszövetes tok veszi körülszerkezete:* kéregállománynyiroktüszők vagy nyirok folliculusok → lymphocytaképzés* velőállomány tágult sinusok → RES → fagocitáló sejtek

- domború oldalán lépnek be a nyirokerek (vas affarens) homorú oldalán (hilus) lépnek ki a nyirokerek

c) működése: - lymphocytatermelés (egyrésze a nyirokba kerül)- védekezőműködés → fagocitosis - szerepük van a fehérje anyagcserében - részt vesznek a vvs. lebontásában és képzésében

• 4. Nyirokszerveka) mandula (tonsilla) - felépítése: hámmal borított nyiroktüszők- feladata: T és B lymphocyták képzése → védekezés- helyei: * orr vagy garatmandula (tonsilla pharingea)a garat orri szakaszában található

• szájpadmandula (tonsilla palatina)a torok oldalfalán levő két redő között helyezkedik el * nyelvmandula (tonsilla lingualis) a nyelvgyök állományában fordul elő

• Tonsillagyűrűa) lép (lien) - jellemzője:kékesvörös, normálisan nem tapintható, páratlan szerv - helye: * a rekeszizom alatt a hasüreg bal oldalán a IX-XI. borda magasságában* érintkezik a gyomorral, a hasnyálmiriggyel, a bal vesével és a vastagbéllel

- felépítése és működése:c) csecsemőmirigy (thymus)- helye:a mellkasban a sternum mögött- felépítése:

• több lebenyből áll• Velő és kéregállománya van

*nagysága és szöveti felépítése az élet során változik - szerepe:* T lymphocyta és fejlődése és érése ® immunválasz * hormontermelés????????????????Nyirokkeringés élettana

• 1. A fej nyirokcsomói- állkapocs alatti háromszögben és a fül mögött és előtt, az állkapocs szöglet alatt találhatók- a nyírok elvezetése truncus jugularis-on keresztül történik- a bal oldali nyirokér a ductus thoracicus-ba ömlik, a jobb oldali a truncus lymphatici dextra-ba

2. A nyak nyirokcsomóiból kiinduló nyiroker a jobb oldalon a ductus thoracicus-ba ömlik, a jobb oldali a truncus lymphatici dextra-ba3. A felső végtag és a mellkas nyirokelvezetése-a nyirokcsomók a hónaljárokban helyezkednek el

- a nyírok elvezetése truncus subclavius-on keresztül történika bal oldalon nyirokér a ductus thoracicus-ba ömlik, a jobb oldalon a truncus lymphatici dextra-ba 4. A mellkas nyirokelvezetése- a nyirokcsomók elhelyezkedése* tüdőkapu * főhörgők mentén * az aorta két oldalán- a nyirokcsomókból a nyirok a truncus bronchomediastinalis keresztül vezetődik el - ez az ér a bal oldalon a ductus thoracicus-ba, a jobb oldalon a truncus lymphatici dextra-ba ömlik5. A hasüreg nyirokelvezetése- a nyirokcsomók elhelyezkedése* a hasi szervek kapuja* bélfodor * az aorta két oldalán- a nyirokcsomókból a nyirok a cysterna chyli-be kerül (II. ágyéki csigolya magasságában indul)

- cysterna chyli később a ductus thoracicus-ba ömlik 6. Az alsó végtag nyirokelvezetése- a nyirokcsomók canalis inguinalis-ban helyezkednek el- a két oldali nyirokcsomókból a nyirok a cysterna chyli-be kerül- cysterna chyli később a ductus thoracicus-ba ömlik 7. A truncus lymphatici dextra és a ductus thoracicus a jobb és a bal oldalon az angulus venosusban ömlik a vénás keringésbe

Az orrüreg és-melléküregei

• 1. Az orra) részei:- külső orr (nasi)- orr üreg (cavum nasi) b) felépítése:(lásd: koponya üregi)- csontok * felső fala:rostacsont vízszintes lemeze * oldalsó fala: rostacsont (alkotja a felső és a középső orrkagylót)alsó orrkagylókönnycsont és orrcsont felső állcsont és szájpadcsont

- Porcok- nyálkahártya:Több magsoros csillószőrös (cuticuláris) hengerhámc) szerepe: a levegő szűrése felmelegítése

párásítása szaglásÞ agyideg (nervi olfactorii) - hangképzés 2. Orrmelléküregek:(paranasalis üregek)a) helye: - arcüreg (sinus maxillaris) lásd: maxilla - homloküreg (sinus frontalis)lásd: os frontaleékcsonti üreg (sinus sphenoidalis)lásd: os sphenoidale - rostasejtek (cellulae ethmoidales)lásd: os ethmoidale b) felépítése:nyálkahártyával bélelt üreget c szerepe: - a levegő előmelegítése - a levegő párásítása, - hangképzés (rezonáló dob)

A garat, a gége és a hangképzés

• 1. Garat (pharynx)a) helye:az orr és a szájüreg mögött függőlegesen elhelyezkedő cső, mely felső végével a koponya alaphoz rögzülb) felépítése: - nyálkahártya- vastag izomréteg c) szakaszai: - orri szakasz * ide vezet az orr üreg hátsó nyílása* ide nyílik a fülkürt (tuba auditiva) → nyomáskiegyenlítés* itt található az orrmandula (tonsilla pharingea)- száji szakasz* kitátott száj mellett jól látható * itt közös a táplálék és a levegő útja - gégei szakasz * innen indul ki a gége*lefelé a nyelőcsőben folytatódik2. Gége (larynx)a) helye:a nyakon jól tapinthatób) alakja:frontális metszetben homokórához hasonló c) felépítése: - nyálkahártya (többmagsoros csillószőrös [cuticularis] hengerhám) - porcok

- izmok d) alkotó részei: - pajzsporc(cartilago thyroidea) * két nagy lemezből áll mely elől szögletben találkozik

• az "ádámcsutkát" alkotja (másodlagos nemi jelleg)- gyűrűporc(cartilago cricoidea)hátrafelé tekintő pecsétgyűrűhöz hasonló alakú- kannaporc(cartilago arytenoidea)

• páros porc*a gyűrűporc pecsétrészén felül- gégefedő (epiglottis)

• páratlan porc* a pajzsporc felső részén rögzül

- hangszalagok:a pajzsporc és a kannaporc között kifeszülő páros szalag- hangrés:a két hangszalag között található - ligamentum conicum (crycothyroideum)a pajzsporc és a gyűrűporc között kifeszülő szalaglégcsőmetszés (elsősegélynyújtáskor átvágható) → conicotomiad) a gége működése - nyelés a gégefedő hátra hajlik → zárja a gégebemenetet - hangképzésa kannaporcok elfordulásával a hangszalagok feszessége változik (a hang magasságától függ a hangszalagok hosszától, feszességétől, vastagságától -- a hangszínt a száj- és az orrüregek anatómiája határozza meg)

A légcső és a hörgők anatómiája

• 1. A légcső (trachea)a) elhelyezkedése: - a nyak közepétől (gégétől) kb. 10 cm hosszan fut lefelé - a 7. nyakcsigolya magasságában kezdődik és kb. a 4-5. hátcsigolya magasságáig tart és kb. hüvelyk ujjnyi vastag- kb. 12-14. cm hosszú és 17 mm körüli átmérőjű- elöl és oldalt hengeres hátul ellapult b) felépítése:- Több magsoros csillószőrös hengerhám- hátrafelé tekintő kb. 20 db "C" alakú porcok- kötőszövetes lemez c) feladataa levegő továbbítása a tüdőbe2. A főhörgők (bronchus principalis) a) helye: - a légcső a tüdőkapuban (hilus), kb. a 4. hátcsigolya magasságában két főhörgőre (brunchus principalis dexter et sinister) oszlikb) a főhörgők jellemzése:3. Hörgő (bronchus) a) jellemzése

- dichotomikus (mindig két közel azonos értékű elágazódás)- bronchi lobares → bronchi segmentales → bronchus → bronchiolus → ductos alveolaris

- az elágazások megfelelnek az arteria pulmonalis elágazódásánakb) felépítése - megegyezik a légcső felépítésével - a bronchiolusokban hiányzik a porc- a ductus alveolarisoknak nincs önálló fala

A tüdő anatómiája• 1. A tüdő helye:• a mellüregben elhelyezkedő páros szerv (a jobb tüdőfél nagyobb mint a bal)

2. A tüdő jellemzése:- páros- Ló szőrpárna tapintatú- szivacsos szerkezetű- halvány rózsaszínű- felszínét mellhártya (pleura) zsigeri lemeze borítja 3. Külső idoma: tompított fél kúphoz hasonló

• 4. Felszínei:a) rekeszi felszín(facies diafragmatica)=bázis (basis pulmonis)b) bordai felszín (facies costalis)c) tüdőcsúcs (apex pulmonis)d) gátori (mediastinalis) felszín → tüdőkapu (hilus pulmonis)5. A hilus pulmonis képletei:

- arteia és vena pulmonalis radix pulmonis- arteia és vena bronchialis- bronchus principalis- nyirokerek és nyirokcsomók- idegek6. A tüdő szerkezete:a hörgőknek megfelelően tagolódika) nagyobb egységek, lebenyek (lobus)jobb: felső, középső, alsó

- bal: felső, alsó (a középső helyét a szív foglalja elb) a lebenyeken belül kisebb egységek (segmentum) találhatók:tíz a csúcsával a hílus felé tekintő szabálytalan piramisc) a ductus alveolarisok végén léghólyagok (alveolusok) találhatók

• 7. Alveolusok felépítése:- laphám → összfelszín kb. 100 m2- Capillarishálózat- rugalmas kötőszövet• 8. A tüdő vérellátása

(Þ lásd a kisvérkört és az aorta mellkasi szakaszát)a) az arteriák a bronchusokkal együtt ágazódnak el illetve szedődnek össze:arteria pulmonalis arteria bronchialis vena bronchialisb) a tüdősegmentumok határán fut:vena pulmonalis

A légzés élettana

• 1. A légzés típusai:légkör - vér - szövetkülső légzés belső légzés

a) külső légzés: a légkör és a légzőszerv vére között megy végbeb) belső légzés: a vér és a szervezet szövetei (sejtjei) között történik

• 2. A gázcsere kémiai mechanizmusa:a) a gázcsere alapfogalmai- parciális nyomás (résznyomás)a gázkeverékben az adott gáz nyomása annak a nyomásnak felel meg, amelyet a kérdéses gáz egyedül hozna létre, ha a rendelkezésre álló teret egyedül töltené ki - diffúzió:(membránon)keresztül történő anyagáramlásb) lezajlása:arteria pulmonalis pO2 pCO2vena pulmonalis 5 kPa 6 kPaAlveolus 12,8 kPa 5 kPa 3 kPa 5 kPac) jellemzése: - az oxigén és a széndioxid nem azonos mértékben diffundál - a szén-dioxid diffúziós képessége nagyobb, mint az oxigén diffúziós képessége → kisebb nyomáskülönbség azonos eredményt hoz létre3. A légzés mechanizmusa a)nyugalmi légzésszám: 12-16/minb) belégzés (inspiratio) (a bordaközi és a rekesz) izomok összehúzódnak → a mellüreg tágul → a mellkasban a nyomás csökken → a levegő beáramlikc) ki légzés (exspiratio)(a bordaközi és a rekesz) izmok elernyednek → a rugalmas szövetek összehúzódnak → a mellkasban nyomás növekszik → a levegő kiáramlik (az izomműködés csak erőltetett légzésnél játszik szerepet!)

• 4. Légzési térfogatoka) respiratiós levegőegy nyugodt be- illetve kilégzés alkalmával vett levegő (kb. 500 ml)b) belégzési tartalék (rezerv)a normál belégzésen túl maximális erőltetett belégzés (kb. +2500 ml)a) respiratiós levegőegy nyugodt be- illetve kilégzés alkalmával vett levegő (kb. 500 ml)b) belégzési tartalék (rezerv)a normál belégzésen túl maximális erőltetett belégzés (kb. +2500 ml)

• 5. A légutak védekező reflexei:a) a reflexközpont helye: a központi idegrendszer agytörzsében

b) reflexek lényege: - tüsszentés:az orrüreget és/vagy a garatot ingerlő anyagok hatására erőteljes belégzést követően zárt száj mellett robbanásszerű kilégzés - köhögés:a légutak középső és alsó részében levő izgató anyagot távolítja el az erőteljes belégzést követően zárt hangrés mellett történő erőteljes kilégzést követően A légzés szabályozása

• Ide a táblázat

A mellüreg• 1. A mellhártya (pleura):

a) jellemzője: - savós hártya - a mellkasfalat belülről és a tüdő felszínét borítja- a két lemez között néhány csepp folyadék található- a két tüdőfél külön mellhártyazsákban helyezkedik elb) részei: - zsigeri (visceralis) lemez a tüdőhöz szorosan símul - fali (parietalis) lemez a mellkafalat belülről borítja - mellhártya lemezek közti üreg (cavum pleurae)- a rekeszizom és a mellkasfal közötti rés (sinus phrenicostalis)2. Gátorüreg (mediastinum)a) helye: a két tüdőfél közötti területb) határai: - tüdők - Hát csiogolyák - szegycsont - rekeszizomc) benne található képletek: - szív (cor) - csecsemőmirigy (thymus) - nagy mellkasi vénák(vena cava inferior et superior) - felszálló aorta - aortaív (arcus aortae) és ágai - az aorta mellkasi szakasza (aorta thoracica) - légcső (trachea)- Nyelőcső szimpatikus dúclánc

A legfontosabb tápanyagok csoportosítása és rövid jellemzése

• 1. Tápanyagok csoportosításaa) sejtalkotób) energia szolgáltatóc) kizárólag sejtalkotó (nem szolgáltat energiát)2. Fehérjék (proteinek)a) építő elemei: aminosavak - esszenciális aminosavak (20) - nem esszenciális aminosavak- peptid kötéssel kapcsolódnak összeb) csoportosítása:- kémiai összetétel alapján* egyszerű fehérje kizárólag aminosavat tartalmaz összetett fehérje aminosavakon kívül más, nem fehérje természetű anyagot is tartalmaz- biológiai értékük alapján * teljes értékű fehérje mind a 20 esszenciális aminosavat tartalmazza * nem teljes értékű fehérje

nem tartalmazza mind a 20 esszenciális aminosavatc) szerepe: - elsősorban sejtépítő - másodsorban energia szolgáltató3. Szénhidrátok (szacharidok)a) építő elemei: - szén (C) - hidrogén (H)- oxigén (O)b) csoportosítása: - egyszerű cukrok(monoszacharidok) - összetett cukrok(poliszacharidok) c) szerepe:- elsősorban energia szolgáltató - másodsorban energia raktár - harmadsorban sejtépítő (antigén)

• 4. Zsírok (lipidek)a) építő elemei: - glicerinek - zsírsavak b) csoportosítása:- zsírsavak telítetlensége alapján * egyszeresen telítetlen (növényi eredetű)* többszörösen telítetlen (állati eredetű)- halmazállapot szerint * szilárd (zsír, margarin)* folyékony (olaj) telítetlen zsírsav tartalma 80-90 %

• 5. Víza szervezet 70 %-a víza) sejten belüli (50 %)(intracelluláris) b) sejten kívüli (20 %)(extracelluláris)- vér (5 %) - egyéb testnedvek (15 %)

• 6. Ásványi sókBór Kálium NátriumCink Klór RézFluor Króm SzelénFoszfor Magnézium VanádiumJód Mangán VasKalcium

Molibdén Vitaminok és enzimek

• Táblázat

A tápcsatorna szerkezete

• 1. Nyálkahártya (tunica mucosa)- hám (több magsoros hengerhám)- vékony kötőszövet

- vékony simaizom• 2. Nyálkahártya alatti réteg

(tunica submucosa)- laza kötőszövet- zsírszövet- erek → felszív

- Idegek• 3. Izomréteg (tunica muscularis)

Simaizom alkotja• 4. savós hártya alatti réteg

(tunica subserosa) - vékony kötőszövet- erek → táplál

- Idegek5. savós hártya: a hashártya zsigeri lemeze

A szájüreg és a fogak

• 1. A szájüreg (cavum oris) részei:a) szájtornác - ajak → vér oxygen telítettsége megítélhető - pofa → falat szájban tartása- fogak, fogíny (gingiva) → rágásb) tulajdonképpeni szájüreg:- fogak, fogíny (gingiva) → rágás- kemény szájpad (maxilla + os palatinum) → orrüregtől elválaszt- lágy szájpad és nyelvcsap (uvula) → orrüregtől elválaszt + nyeléskor megemelkedik, elzár- nyelv (lingua)

• 2. Fog (dens, dentis):a) elhelyezkedése:mandibula és a maxilla processus alveolarisába ágyazottan b) részei: - korona (corona dentis) - nyak (collum dentis) - gyökér (radix dentis)c) felépítése:- fogzománc: * a corona részen zománcprizmákból áll * felépüléséhez fluorra van szükség - cement állomány: * foghoz hasonló szerkezetű * a gyökért borítja - dentin állomány * viszonylag puhább

* a cement és a zománc alatt található- fogüreg (cavum dentis)- gyökércsatorna a fogüreg folytatása - pulpa * a gyökércsatornában található* ereket idegeket és kötőszövetet tartalmaz d) a fogak jellemzése:e) fogquadráns:¼ fogsore) fogzás: két éves korig minden tejfog kinő f) fogváltás:- csontfaló sejtek a gyökereket lebontják - fogváltás a 6 éves korban a 6. fog megjelenésével kezdődik

A nyelv, a nyálmirigyek és emésztés a szájüregben

• 1. A nyelv (lingua)a) helye: a szájfenék b) alakja: közelebbről nem meghatározott, inkább mást hasonlítunk hozzác) részei: - nyelv csúcs: édes íz érzékelése - nyelvtest:(két széle) sós, savanyú íz érzékelése - nyelvgyök: * nyelvmandula (tonsilla lingualis) * keserű íz érzésed) felépítése: - harántcsíkolt izom - kis nyálmirigyek - érző-idegvégződések - nyálkahártya * mechanikai papillák» nyelv érdessé tétele » falat kialakítása » nyelés megkönnyítése * ízlelő papillák ízérzékelés receptoraie) szerepe: - ízérzékelés Þ VII. és IX. agyideg érző ágai - falat kialakítása mozgató idegek

- egyes hangok képzése2. Nyálmirigyek:a) felépítése: külső elválasztású mirigyekb) típusai: - nagy nyálmirigyek* fültőmirigy (glandula parotis)»a mandibula ága mögötti fészekszerű mélyedésben fekszik» ki vezetőcsöve előre futva a felső II. nagyörlő magasságában a szájtornácba nyílik* állkapocs alatti mirigy (glandula submandibularis)» az állkapocs alatti háromszögben található» ki vezetőcsöve a nyelv alatt szemölcsszerűen nyílik

* nyelv alatti mirigy(glandula sublinguaris) » a nyelv alatt a szájfenékbe ágyazva található» ki vezetőcsöve az állkapocs alattival közösen szemölcsszerűen nyílik- kis nyálmirigyek szétszórtan a pofa, a nyelv és a szájpad állományábanc) feladatuk:nyálképzésd) a nyál (saliva) jellemzői:- hígan folyó víztiszta, enyhén lúgos folyadék - mennyisége a tápláléktól függően 1-1,5 liter - alkotó elemei: * víz * ásványi sók * baktériumölő (baktericid) * szénhidrátbontó (ptialin, maltáz) enzimeke) a nyál szerepe:- nyálkahártya nedvesen tartása Þ öntisztulás - falat kialakítása Þ bevon és összeragaszt- nyelés megkönnyítése Þ csúszóssá teszf) a nyál elválasztása - vegetatív reflexfolyamat:* sympathicus hatásra ß * parasympathicus Ý (lásd. elsősegélynyújtás Þ mérgezés) - inger: * II. jelzőrendszer (beszéd) * átás * szaglás* táplálék érintkezése a száj nyálkahártyával3. Emésztés a szájüregben:a) tápanyagemésztés nincs mivel rövid ideig tartózkodik a szájüregben b) felszívódás:- alkohol - egyes gyógyszerek Þ sublingualis tbl

A torok, a garat,a nyelőcső és a nyelés

• 1. Torok (faux):- szűk nyílás,

- összeköttetést teremt a szájüreg és a garat között- jelentősége:itt található szájpad mandula (tonsilla palatina) 2. Garat (pharynx): lásd a légzőrendszernél 3. Nyelőcső (oesophagus):a) jellemzői: - kb. ujjnyi vastag- izmos falú * harántcsíkoltkörkörös és hosszanti irányú izomrostok

* kevert* simab) szakaszai:

- Nyaki- mellkasi (érintkezik a légcsővel, a szív bal pitvarával)- Hasi

c) szűkületei - felső, bemeneti - középső, légcső eloszlása magasságában- alsó a rekeszizom átlépésénél 4. Nyelés:a) akaratlagos fázis:nyelvünkkel a falatot a garat felé mozdítjukb) akaratunktól független szakasz:® agytörzsi reflex a 7. magzati hónapban jelentkezik - a lágy szájpad összehúzódik és megemelkedik ® az orrüreg felé zár - gégefedő hátrahajlik és a a gége megemelkedik ® a gégebemenet zár- a garatizmok összehúzódnak ® a falat a nyelőcsőbe kerül- a táplálék parisztaltikus mozgással halad végig a nyelőcsövön

A gyomor (ventriculus seu gaster)anatómiája és élettana

• 1. A gyomor elhelyezkedése:• a hasüregben, a rekeszizom alatt, a középvonaltól balra

2. Alakja:álló helyzetben nyomtatott J betű (patkó) alakú3. Részei:

• 4. Szöveti felépítése:a) Nyálkahártya (tunica mucosa)- fősejtek ® gyomornedv fermentumai(pepszinogén,kimozin, lipáz)- fedősejtek ® sósav

- melléksejtek ® mucinb)- b.) nyálkahártya alatti réteg- (tunica submucosa)- laza réteg, amely biztosítja a nyálkahártya mozgékonyságát (redőképzés - kisimulás)

c) izomréteg(tunica muscularis)

- hosszanti, körkörös és ferde irányú- a pylorusnál gyűrűs izom (m. sphincter pylori) d) savós hártya alatti réteg(tunica subserosa)a hashártya felé a rögzítést biztosítja e) savós hártya(tunica serosa)a hashártya zsigeri lemeze alkotja

• 5. A gyomornedv:a) mennyisége:1 - 1,5 liter/die b) összetétele: - víz - ásványi sók - 0,1 normál erősségű sósav

- enzimek (pepszin, kimozin, lipáz)c) elválasztása: - folyamatos - éhgyomorban sósav és enzim termelés elhanyagolható d) az elválasztás mechanizmusa: - feltételes reflex:megpillantás, illat, szájban a táplálék rágása - feltétlen reflex:a táplálék gyomorba kerülése ® hámsejtekben gastrin nevű hormon termelődik ® gyomornedv elválasztást serkentie) az elválasztás szabályozása:

- szimpatikus ® csökkent- paraszimpatikus ® serkent 6. A gyomor mozgásai:a) a mozgások feladata: - a táplálék összekeverése a gyomornedvvel - a gyomortartalom továbbításab) a mozgások formái:- perisztaltika: * zárt pylorus mellett kever * nyílt pylorus mellett továbbít - Éhség perisztaltika:ritkább erősebb®gyomorkorgásc) hányás (vomitus, hyperemesis)- lényege:(lásd Ápolástan-gondozástan)zárt pylorus mellett erős perisztaltikus mozgás után a fundus és a cardia elernyed, a gyomortartalom has prés hatására, zárt gégebemenet mellett a nyelőcsövön a külvilágba ürül- okai: * Nyúlt velői hányásközpont ingere (mérgek, gyógyszerek, anyagcseretermékek)* egyéb receptorok (torok, garat, gyomorfal) ingerlése

• 7. Emésztés gyomorban:óráig tart, de 2-8 órát tartózkodik a táplálék a gyomorban

a) fehérjeemésztés:b) szénhidrátemésztés:nincs szénhidrátemésztés c) zsíremésztés:a termelődött lipáz savas közegben nem hat

• 8. Felszívódás a gyomorból:a) normálisan: - alkohol - mérgek - gyógyszerek b) kóros körülmények közöttallergiás reakciót válthatnak ki

A vékonybelek

(intestinum tenue) anatómiája és élettana• 1. A vékonybél szakaszai:

a) patkóbél (duodenum) - nyombél:

- hossza:kb. 30 cm - alakja:patkó- helyzete:az I-II. ágyéki csigolya magasságában a has jobb oldalán- szakaszai: * felső: vízszintes * függőleges: leszálló * alsó: vízszintes- jelentősége:a függőleges, leszálló szakaszába nyílik a Vater-papilla (papilla duodeni), ahova nyílik a hasnyálmirigy és az epevezeték közös kivezető csöveb) éhbél (jejunum): - a két szakasz egymástól nem különíthető el- a vékonybél ²/-részét képezi- a hasüreg középső részén túlnyomórészt haránt irányú kacsokat alkotb) csípőbél (ilieum): - a két szakasz egymástól nem különíthető el - a vékonybél ³/-részét képezi- a hasüreg középső részén túlnyomórészt függőleges irányú kacsokat alkot

• 2. Szerkezete:a) nyálkahártya (tunica mucosa):

- körkörös (KERCKRING) redők→ duodenum, jejunum- bélbolyhok (villi intestineles)- csillószőrös hengerhám

- a hámban kehelysejtek• a bélbolyhok alján a hám Lieberkühn mirigyeket (cryptákat) alkot

b) nyálkahártya alatti réteg (tunica submucosa):- erek, kapillárisok → felszív

- Brunner mirigyek → lúgos váladékc) izomréteg (tunica muscularis): körkörös és hosszanti rétegek → perisztaltika d) savós hártya alatti réteg (tunica subserosa): erek, idegek → perisztaltika e) savós hártya(tunica serosa): a bél melletti hashártya kettőzetbe megy át → bélfodor

• 3. A vékonybél mozgásai:a) perisztaltikus mozgás:a duodenum felöl az ileum felé b) keverő mozgás:szabálytalan időközökben a bélfal kis területeken összehúzódik majd elernyed biztosítja a chymus összekeverését az emésztőnedvekkel

• 4. Az emésztőnedvek termelődését kiváltó hatások:a) a nervus vaguson keresztül a szájba került táplálék

b) a gyomorból a duodenumba került tartalom a nyálkahártya hámsejtjeiben hormonok termelődését indítja meg- enterogastronleállítja a gyomor mirigyeinek működését és a gyomor perisztaltikát- szekretin a pancreasznedv termelését fokozza és a β sejtek inzulin termelését serkenti - cholecisztokininepehólyag összehúzódik, fokozza az epe és a pankreasznedv termelését

• 5. Tápanyagok bontása:

• Táblázat

A máj (hepar) anatómiája és élettana

• 1. A máj elhelyezkedése:a rekesz alatt a hasüreg jobb oldalán a hypochondrium-ban ® a rekeszt a jobb oldalon kb. 1 bordaközzel feljebb nyomja

• 2. Jellemzői:- vöröses barna színű- tömött tapintatú

- kb. 1,5 kg tömegű3. Felszínei:a) rekeszi felszín: - felfelé domború - jobb oldali lebeny (lobus dexter) lényegesen nagyobb- bal oldali kisebb (lobus sinister)b) zsigeri felszín: a két lebeny határán H alakú barázda rendszer található

• 4. A májkapu képletei:- vena portae

¬ vena gastrica ¬ vena lienalis ¬ vena mesenterica superior ¬ vena mesenterica inferior- arteria hepatica- ductus hepaticus

- nyirokerek és idegek5. A máj szerkezete:a.) kötőszövetes tokban két lebeny találhatób) a lebenyeket lebenykék építik fel- kötőszövetes tok veszi körül őket, amely a máj kötőszövetes tokjának fogható fel

- néhány mm vastagságú, hatszögletű alapú hasáb alakúak

- sűrűn egymás mellett helyezkednek el- sugárszerűen elhelyezkedő sejtsorok, máj sejtlemezek alkotják

- a lemezek között egymással közlekedő tág sinusok találhatók- a sinusok a bennük keringő vért a központi vénába vezetik - a sinusok felé tekintő májsejtek felszínén elektronmikroszkóppal mikrobólyhok láthatók - az egymással érintkező sejtek felszínén kis barázda húzódik, melyek fallal nem rendelkeznek- itt találhatók a RES-hez tartozó fagocitozisra képes Kupffer sejtek

• 6. A májsejt jellemzése:- köb alakú sejtek

- nagy maggal- gazdag endoplazmatikus reticulummal ® fehérjetermelés- sok mitochondriummal ®energiaforgalom- gazdag enzimkészlet ® anyagcsere, méregtelenítés7. A máj keringése:8. A máj működése:

a) méregtelenítés :a szervezetben keletkezett vagy oda bekerült anyagokat méregteleníti (közben a májsejtek károsodnakb) anyagcsere folyamatokban szerepel:

- fehérje anyagcsere:* aminosavakból fehérjéket épít* nem esszenciális aminosavakat készít* aminosavakból (éhezés esetén) szénhidrátot képez (glükoneogenezis)

- szénhidrát anyagcsere: (a tankönyvben a 152. oldalon a 7. pont)* hormonális hatás alatt áll * vércukorból glikogént képez és raktározza azt * glikogént visszaalakítja glükózzá *szénhidrátokat zsírrá alakít - zsíranyagcsere:(a tankönyvben a 152. oldalon a 8. pont) * a zsírokat zsírsavra és trigliceridre hasítja* szénhidrátot zsírrá alakít* koleszterin lebontásban és felépítésben is fontos szerepet játszik- vitamin anyagcsere:(a tankönyvben a 153. oldalon a 9. pont)* karotinból A vitamint képez * B12 vitamint és folsavat raktároz * részt vesz a D vitamin kialakításában* K vitamin jelenlétében prothrombint termelc) vérképzés:(a tankönyvben a 152. oldalon a 4. pont)magzati életben 2-7. hónapband) vérraktár:(a tankönyvben a 152. oldalon a 5. pont)szükség esetén, a keringésbe kerül a vére) Epesav termelés:(a tankönyvben a 151. oldalon a 2. pont)a zsíremésztésben fontos szerepe van f) epefesték képzés: (a tankönyvben a 151. oldalon a 3. pont)f) epe termelés:(a tankönyvben a 150. oldalon a 1. pont)lásd a következő órai anyagot!

Az epeutak anatómiája,élettana, epeképzés

• 1. Az epeutak szakaszai:a) májon belüli (intrahepaticus) epeutak: - a májlebenykékben az egymással érintkező májsejtek felszínén barázda húzódik, melyek egyesülése adja a fallal nem rendelkező epekapillárist

- ezek folytatása a lebenykék között a fallal rendelkező epekapilláris- az epekapillárisok a ductus hepaticusban szedődnek összeb) májon kívüli (extrahepaticus) epeutak: - epehólyag (vesica fellea seu cholecysta) * lúdtojás nagyságú * vékony falú tömlő a máj alsó felszínén a H alakú barázda a jobb elülső részén* az epe tárolódik benne* a kivezetőcsőve a ductus cysticus- ductus choledochus* a ductus hepaticus és a ductus cysticus összeömlésével keletkezik * a duodenumba a Vater papilla (seu papilla duodeni) révén nyílik

• a benyílás előtt rendszerint hozzá csatlakozik a hasnyálmirigy kivezetőcsőve• a benyílás előtt gyűrűs záróizom musculus sphincter Oddi található

2. Az epeképzés: a) májban 0,5-1 liter/die mennyiségben a májsejtek termelik a világos Citromsárga színű májepétb) emésztési szünetben a m. sphincter Oddi zárva, ekkor az epe az epehólyagban raktározódik és 9/10-re besűrűsödik, Barnás zöld hólyagepévé

c) a savanyú gyomortartalom duodenumba jutásának hatására a hámsejtekben a cholecisztokinin nevű hormon termelődik, amely a keringés révén eljut az epehólyaghoz, ekkor a záróizom megnyílik és az epe általában a hasnyálmirigy nedvével közösen a duodenumba jut és ott a duodenum nedvvel továbbhígulva Aranysárga színű bélepévé alakú3. Az epe összetétele:ENZIMEKET NEM TARTALMAZ!- epesavak és azok sói- epefesték (bilirubin - biliverdin) - koleszterin - lecitin - szervetrlen sók - nyákanyagok- víz4. Az epe feladata: - csökkenti a zsírok felületi feszültségét → emulgeálnak - a pancreasnedv emésztőhatását fokozzák

A hasnyálmirigy (pancreas) anatómiája és élettana, külső és belső elválasztási (exocrin és endocrin) funkciói

• 1. A pancreas elhelyezkedése:- a hasüreg felső részében- a II. ágyéki csigolya magasságában

- a patkóbél homorulatában helyezkedik el- a hátsó hasfalon

- a hashártya mögött (retroperitonealisan) 2. A pancreas jellemzése:- kb. 20 cm hosszú, harántul elhelyezkedő szerv- keskeny, hosszúkás- puha tapintatú- egyenetlen felszínű- sárgásszürke mirigy 3. A pancreas részei:- fej (caput pancreatis) a patkóbél homorulatába fekszik bele- test (corpus pancreatis) a gyomor mögött található

- farok (cauda pancreatis) a lépig nyúlik 4. A pancreas működés szerinti felosztása:A) külső elválasztású (exocrin):a) felépítése: - mirigyvégkamrákból és kis kivezetőcsövekből áll- a kis kivezetőcsövek a lúdtoll vastagságú csőbe nyílik, amely a mirigy egész testén húzódik végig- a kivezetőcső közösen nyílik az epehólyag kivezetőcsöve b) működése:- 1,5 liter/die pancreasnedv termelődik - enyhén lúgos c) összetétele: - víz - ásványi sók - enzimek: * tripszinogén bélnedv enteropeptidáz hatására → tripszin → fehérjéket aminosavakig bontja* amiláz → szénhirát bontás* lipáz → zsírbontás * kollagenáz, elasztáz → rostokat bontja

* nukleáz → nukleinsavakat bont d) tápanayagok bontása:e) elválasztás mechanizmusa:- táplálkozás kezdetén nervus vagus hatására megindul- a patkóbélbe került táplálék hatására a nyálkahártya hámsejtjei szekretint és kolecisztokinint termelnek → nedvelválasztást fokozzák B) belső elválasztású (endocrin):a) felépítése: - a külső elválasztású mirigyvégkamrák között elszórtan elhelyezkedő Langerhas-szigetekA vastagbelek (intestinum crassum) anatómiája és működése

• 1. Általános jellemzése:- 1,5 m hosszú

- a vékonybelet keretszerűen veszi körül- a vékonybélnél lényegesen tágabb- felszíne egyenetlen- nagyobb kiboltosulások figyelhetők meg rajta 2. Szakaszai:a) vakbél (cecum):- a jobb csípőárokban helyezkedik el- kb. 7 cm hosszú - a vak vég közelében nyílik bele az ileocecalis szájadékkal az ileum- a szájadékban két tökéletlenül záródó billentyű (Bauhim-billentyű) található - a billentyű két ajakból áll, amelyet körkörös izom zár- az alsó (vak végének) közelében nyílik a féregnyúlvány (processus vermiformis seu appendix) - kb. 10-15 cm hosszú, ceruza vastagságú, nyiroksejtekkel bőven átszőtt ("a hasüreg mandulája")b) remesebél (colon): - felszálló vastagbél (colon ascendens): * a jobb csípőároktól a máj alsó felszínéig fut * a hashártyához feszesen rögzül - jobb colon hajlat(flexura coli dextra):a máj alsó felszínénél található- haránt vastagbél (colon transversum):a májtól a lépig tart - bal colon hajlat (flexura coli sinistra) a lépnél található- leszálló vastagbél (colon descendens):* a léptől a bal csípőárokig fut * a hashártyához szintén feszesen rögzül - szigmabél (colon sigmoideum):balról a középvonalig húzódikc) végbél (rectum):- kb. 15-20 cm hosszú - a kismedencében a sacrum előtt halad lefelé, és ahhoz szorosan rögzül- átfúrja a gát hátsó részét- végbélnyílás anus két záróizom található: * belső, akaratunktól független működésű® sphincter ani internus* külső, akaratunktól függő működésű® sphincter ani externus

- a végbélnyílás környékén kitágult vénák, aranyeres csomók (nodus haemorrhoidalis) fordulhatnak elő, amelyek a vena cava inferior és a vene portae közötti anastomosisrendzser része

3. A vastagbél falának szerkezete:a) Nyálkahártya (tunica mucosa):

- a hámban bélbolyhok nincsenek- felszíne jellegzetes redőzetet alkotnak- a felszínen csillószőrös hengerhám található- Lieberkühn-cryptákÞ nyák- kehelysejtek- nyiroksejtek ® B-lymphocyta ® humoralis immunitás b) nyálkahártya alatti réteg (tunica submucosa): - vékony kötőszövet - erek, kapillárisok → felszív c) izomréteg (tunica muscularis): - belső: körkörös- külső:három köteget alkot d) savós hártya alatti réteg (tunica subserosa): - vékony kötőszövet- erek, kapillárisok → táplál - degek → beidegeze) savós hártya (tunica serosa):a felszálló-, a leszálló vastagbelet, a végbél középső és alsó szakaszának kivételével fedi 4. Emésztés a vastagbélben:- gyakorlatilag nincs- betegséget nem okozó apatogén (Coli-)baktériumok segítségével rothasztás megy végbe- a baktériumok B és K vitamint termelhetne 5. Felszívódás a vastagbél nyálkahártyáján: - víz - ionok - az itt termelt B és K vitamin - gyógyszerek 6. A széklet kialakulása: a) a vastagbélben kezdődik b) 3-500 g/napontac) összetétele: - víz - emészthetetlen salakanyagokat(kötőszöveti rostok, cellulóz) - bélbaktériumok- hámsejtek maradványai - szterkobilin (ami a széklet színét adja) 7. A vastagbél mozgása:szabálytalan időközökben történik a béltartalom továbbítása8. A székletürítés (defaecatio): - akaratlagosan szabályozott reflexfolyamat- receptor - végbél falában- központ - a gerincvelő alsó szakaszában- végrehajtó szerv (effektor): a végbél záróizmai és a hasizmok- agykérgi szabályozás:végbél záróizmának elernyedését gátolja ® 1-2 éves korban tanult folyamat

A hashártya (peritoneum)

• 1. A hashártya lemezei:a) fali (parietalis) lemez:a hasfal belső felszínét és a rekesz hasüregi felszínét borítjab) zsigeri (visceralis) lemeza hasüregi szervek egy részét borítja c) hashártya üreg (cavum peritonei):a lemezek között létrejövő üreg 2. Hasüregi szervek hashártyához viszonyított helyzetei:a) hashártyán belüli (intraperitonealis) szerv:a hashártya zsigeri lemeze teljesen körülveszi a szervet és annak külső rétegét képezi (pl.: gyomor, máj, vékonybél)b) hashártyán kívüli (extraperitonealis) szerv:a szervet hashártya zsigeri lemeze nem borítja - hashártya mögötti (retroperitonealis) szerv:a hashártya zsigeri lemeze a szerv előtt halad (pl.: vese, hasnyálmirigy) - hashártya alatti (infraperitonealis) szerv:a hashártya zsigeri lemeze a szerv fölött húzódik (pl.: húgyhólyag) 3. A hashártya képletei:a) kiscseplesz (omentum minus)hashártya kettőzet, amely a májról a gyomorhoz, valamint a patkóbélhez húzódik (benne található az a. hepatica, v. portae, ductus choledochus) b) nagycseplesz (omentum majus)a gyomor nagygörbületéről kötényszerűen lelógó hashártya kettőzet (négy lemez!), amely a beleket elölről takarja c) bélfodor (mesenterium)a vékonybél hashártya kettőzete mellyel a hashártya a vékonybelet a hátsó hasfalhoz rögzíti (benne futnak a vékonybél erei és nyirokerei) d) radix mesenteriia bélfodor tapadási vonala a hátsó hasfalon a II. ágyéki csigolyától a jobb csípőárokba húzódike) mesocolona haránt vastagbél és a szigmabél hashártya kettőzete f) escavatio rectouterinaAz anyagcsere és energiaforgalom

• 1. Fehérje-anyagcsere:a) napi bevitel mennyisége:30 gramm b) nitrogénmérleg:- fogalma:a táplálékkal felvett, valamint a széklettel és vizelettel leadott nitrogén arányát jelenti- egyensúly: a felvett és a leadott nitrégénmennyiség azonos (felnőtt korban) - pozitív: a felvett nitrégénmennyiség nagyobb, mint a leadott (gyermekkor korban) - negatív:a leadott nitrégénmennyiség nagyobb, mint a felvett (időskorban, láz esetén)2. Szénhidrát-anyagcsere:a) szabályozása:hormonális hatás (inzulin, glukagon és adrenalin) alatt állb) a feleslegben felvett szénhidrát raktározódik:

- a májban és az izomban: glikogén formájában - zsírsejtekbenc) lebontása: - kellő mennyiségű oxigén jelenlétében: vízre és szén-dioxidra bomlik, közben energia szabadul fel (aerob glikolízis) - kevés oxigén jelenlétében:a bontás tejsavig meg végbe (anaerob glikolízis)3. Zsír-anyagcsere:- szabályozásában hormonok vesznek részt: * inzulin * STH * glukagon tireotróp hormon - a vékonybél hámsejtjeiben a zsírsavból és a glicerinből zsír szintetizálódik Þ bekerül a keringésbe (lipaemia)- a zsír fehérjékhez kapcsolódva részt vesz a zsíremésztés folyamatának szabályozásában

- a májba került zsírt a lipoproteináz enzim zsírsavakra, illetve trigliceridekre hasítja ß acetil-CoA keletkeziktovábbbontása a fiziológiás szénhidrát anyagcserével történik- a koleszterin a sejthártya építőeleme és hormonok alkotórésze (táplálékkal vesszük fel, de a szervezetünk is elő tudja állítani) 4. A szervezet energiaforgalma:a) a szervezetben az energia felszabadítás biológiai oxidásció során történik meg:* fehérje = 24 kJ/gramm * szénhidrát = 19 kJ/gramm * zsír = 38 kJ/grammb) alapanyagcsere: a szervezet 24 órás energiaforgalmát jelenti (18 °C-on, teljes nyugalomban 24 órája éhező ember energiaszükséglete)c) izodinámia törvénye: - a tápanyagok energiatartalmuk alapján helyettesíthetik egymást- nem abszolút érvényű!* a fehérje nem pótolható más anyaggal* ideálisnak tekinthető a 100 gramm/die fehérje bevitelA vizeletkiválasztó és elvezető rendszer részeiA vese makroszkópos szerkezete1. A vese jellemzői: a) színe:vöröses barna b) alakja:bab alakúc) elhelyezkedése: - a gerinc két oldalán - a XII. háti és a II. ágyéki csigolya magasságában - a hashártya mögött (retroperitoneálisan) d) mérete: - tömege:130-140 gram - hossza : 12 cm

- szélessége:5-6 cm - vastagsága:3-4 cm d) részei: - pólusai:felső alsó - felszínei:elülsőhátsó- oldalai: * laterális:domború * mediális: homorú:vesekapú (hilus renalis)Vena rena Arteria renalis Ureterd) tokjai: - külső kötőszövetes tok (fascia renalis):"rosszul felvarrt zseb„- zsíros tok (capsula adiposa):1-2 cm vastag, felső részén a mellékvese található - belső kötőszövetes tok (capsula fibrosa):* a vese állományára szorosan ráfekszik

• a vese tulajdonképpeni tokját alkotja2. A vese átmetszeti képe: a) működő állomány(vese parenchyma)- kéregállomány * kb. 8-10 mm vastag * szemcsés rész * a velőállománytól élesen nem választható el* a velőállomány velősugarak formájában a kéregbe hatol * a két velősugár közötti területet szokás a kérgi lebenykének is nevezni- velőállomány * kb. 1-1,5 cm vastag * belső csíkolt terület * a kéregállománytól élesen nem választható el* a kéregállomány karcsú oszlopok formájában a velőállományba hatol* metszetben háromszög, a valóságban pyramis alakúak* a velőpyramisok csúcsa szemölcsszerű képletet (papilla renalis) alkotb) üregrendszer:- kiskelyhek (calyces renales minores):a kiskehely kehelyszerűen fogad be egy papillát

- nagykehely (calyces renales majores): általában három kiskehely összenyílása adja- vesemedence (pyeleon seu pelvis renalis): * lapos, háromszögletű * legyezőszerűen elágazó* keskenyedő része éles határ nélkül, ívben megy át az ureterbe3. Húgyvezeték (ureter): a) jellemzője: - kb. 28-30 cm hosszú és lúdtoll (4-5 mm) vastag

- nyálkahártyával (urothelium) bélelt, izmos falú csőb) lefutása: - a vesemedencétől a húgyhólyaghoz fut - a hasüregben a hashártya mögött halad (retroperitoneális) - a húgyhólyagba hátulról, lateral felöl előre és mediál felé haladva lép - a húgyhólyag telődésekor az urether szájadék záródék ® visszaáramlást megakadályozza4. Húgyhólyag (vesica urina seu urocysta): - izmos falú, nyálkahártyával (urothelium) bélelt tömlő- üresen citrom alakú és nagyságú

- a symphysis mögött helyezkedik el- 250-300 ml vizelet befogadása már vizelési ingert okoz - a húgyhólyag alapja háromszögletű, amely a telődés során a helyét nem változtatja (trigonum vesicae)*hátsó két csúcsa a ureterek benyílása * elülső csúcsa a húgycső kiindulási helye5. Húgycső (urethra): - közvetlen a húgyhólyagból való kilépésnél simaizomból álló gyűrűs záróizom található → akaratunktól független - a gát átfúrása után harántcsíkolt gyűrűs záróizom (m. sphincter urethrae) található → akaratlagos

- a női húgycső 3-4 cm hosszú, a szeméremrésbe nyílik → lásd nemi szervek- a férfi húgycső kb. 25 cm hosszú, nagy része a hímvesszőben fut, kettős görbület található

rajta → lásd nemi szervek

A vese mikroszkópos szerkezete

• 1. A nephron lényege:• A vese anatómiai (egyes részei egymással szoros kapcsolatban állnak), működési (az egyes

részek működése egymástól elválaszthatatlan) és kórtani egység (az egyes részek megbetegedése az egész egységet érinti).

2. A nephron részei:a) vesetestecske vagy Malpighi-test: (corpusculum renis Malpighi) - érgomolyag (glomerulus) * vas affarens a glomerulusba lépve 4-6 főágra oszlik, majd "önmagába" elágaznak *vas efferens a glomerulus erei összeszedődnek, átmérője kisebb, az érpóluson kilépő erek a csatornák között kapillárishálózatot képenek- Bowman-tok (capsula glomeruli) * zsigeri lemeze szorosan az érgomolyagra feszik, annak külső lemezét képezi* fali lemeze a glomerulus lazán veszi körül* a két lemez között üreg jön létre * az érpolussal szemben helyezkedik el a vizeleti polus, ahonnan a proximális kanyarulatos csatorna indulb) vesecsatornák: - elsőrendű (proximális) kanyarulatos csatorna (tubulus contortus proximális) * a Bowman-tok vizelti polusából indul * a kéregben kanyarulatos lefutású - Henle kacs (tubulus rectus) * leszálló szára a kéregállományban helyezkedik el* átmenve a velőállományba hurkot képez (Henle hurok) felszálló szára visszalép a vesekéregbe - másodrendű (proximális) kanyarulatos csatorna(tubulus contortus distalis)

kanyargós lefutású csatorna a kéregállomány területén - juxtaglomeruláris apparátus (JGA) * a distalis tubulus vas efferenshez fekvő része

• sejtjei termelik a renin enzimet3. Gyűjtőcsatorna (ductus collectivus): több nephron distalis kanyarulatos csatornájának az összenyílása, mely a velőállományban haladva a vesepapilla csúcsán nyílik a kehelybe

A veseműködés élettana és a vizeletképzés

• 1. Elsődleges vizelet (ultrafiltratum):a) képzése: Az érgomolyagban uralkodó nyomással szemben (8-9 kPa) szemben hat a kolloid ozmotikus nyomás (3,5 kPa) és a glomerulus fal nyomása (1,5 kPa), mely nyomások eredője (összege) a filtrációs nyomás (3-4 kPa)b) összetétele: "fehérjementes vérplazma" → kis molekulatömegű anyagokat tartalmaz (víz, só, cukor, aminosav, festékanyag) c) mennyisége:125 ml/min → 180 liter/die ßglomeruláris filtrációs ráta (GFR)az az ultrafiltrátum mennyiség, amelyet a két vesén átáramló vérből a vesék kiválasztanakd) sűrűsége: 1010 2. A végleges vizelet kialakulása:a) proximális tubulus: - reabszorpcio:aldoszteron szabályozás alatt áll * Na+:kis mértékben passzív diffúzióval, nagyobb mértékben aktív transzporttal

H2O: passzív transzporttal követi a Na+-t* cukor:aktív transzporttal (9,5 mmol/l-ig visszaszívódik) * K+: aktív transzport* Cl-: aktív transzport * karbamid: passzív transzport * PO42-:aktív transzport- secretio * H+: aktív transzporttal, illetve passzív diffúzióval a Na+-követi* NH3:passzív diffúzióval b) Henle-kacsreabszorpcio:Na+: aktív transzporttalc) distalis tubulus

- reabszorpcio: ADH és aldoszteron szabályozás alatt áll * Na+:kis mértékben passzív diffúzióval, nagyobb mértékben aktív transzporttal* H2O:passzív transzporttal követi a Na+-t * Cl-:aktív transzport - secretio:H+:aktív transzporttal, illetve passzív diffúzióval a Na+-követid) gyűjtőcsatorna - reabszorpcio: aldoszteron szabályozás alatt áll * Na+: aktív transzporttal * H2O:passzív transzporttal - secretio:K+:aktív transzporttal a Na+ cserével3. Szabályozó mechanizmusok:a) ADH (anti-diuretikus hormon):- termelődés helye: a köztiagy hypothalamusa- raktározódása:az agyalapi mirigy hátsó lebenyében- hatása: a másodlagos kanyarulatos csatornákban fokozódik a víz visszaszívása- hiánya:a filtrátum ~20 %-a nem szívódik vissza → polyuria (bő vizeletürítés) → Diabetes insipidusb) aldoszteron: - termelődés helye: a mellékvese kéregállománya - hatásmechanizmusa(JGA működése):a JGA érzékeli a vas efferensekben uralkodó RR-t és a másodrendű kanyarulatos csatorna Na+ változásátc) a vese pufferrendszere:- a puffer fogalma - savas eltolódás esetén: a H+ ürítés nő - lúgos eltolódás esetén:Na+ és HCO3- ürítés fokozódik4. A veseműködés vizsgálata:Clearence: az a vérmennyiség, amit egységnyi egységnyi idő alatt egy bizonyos anyagtól megtisztít a vese

A külső női nemi szervek

• 1. Nagyajkak (labium majus)- a szeméremrés két oldalán helyezkedik el- állományát nagyrészt zsírszövet alkotja (fanszörzet fedi)- benne található a Bartholin-mirigy (glandula vestibularis major)* kivezetőcsöve a hüvelybemenetbe nyílik

* nemi izgalom hatására a mirigy váladéka a hüvelybemenetbe ürül (megkönnyíti a hímvessző bevezetését)

• 2. Kisajkak (labium minus)- a nagyajkak belső oldalán helyezkednek el (nem takarja fanszőrzet)

- a szeméremrést közvetlenül határolja• 3. Csikló (clitoris)

- a két kisajkak elülső találkozásánál helyezkedik el- állományát tágult sinusokból álló barlangos testek alkotják- sok érzőideg-végkészüléket tartalmaz- nemi izgalom hatására a barlangos testek megtelnek vérrel és merevedés következik be

A belső női nemi szervek

• 1. Petefészek (ovarium)a) jellemzője:mandula alakú és nagyságúb) elhelyezkedése - a nagy és a kismedence határán

- a közös csípőverőér szögletébe- a széles méhszalag hátsó lemezéhez rögzül - felszínét hashártya nem borítja (hashártyán kívüli szerv) c) szövettani felosztása - kéregállomány* felépítését az egyén életkora határozza meg * elsődleges tüszők (primer folliculus) éretlen petesejtből (ovum) és az azt körülvevő granulosa sejtekből áll● a magzati életben 3-400 ezer keletkezik belőle* érő tüsző (secunder folliculus) ● pubertas (11-12 éves kor) körül a folliculus stimuláló (FSH) és a luteinizáló hormon (LH) hatására megindul az elsődleges folliculus átalakulása● havonta egy elsődleges tüsző átalakulása indul meg ● a granulosa sejtek osztódnak és több rétegben veszik körül a petesejtet● benne megindul a tüszőhormonok (ösztrogének) képzése → ez felelős a méh nyálkahártya ciklikus változásáért és meggátolja a többi tüsző érésének megindulását → fogamzásgátlás* érett tüsző (tertiaer folliculus seu Graaf-tüsző) ● a tüsző növekedése folytatódik● a granulosa sejtek nagy része elfolyósodik → üreg (cavum folliculi) alakul ki, amelyet folyadék (liquor folliculi) tölt ki● kötőszövetből álló tüszőtok alakul ki● a tüszőtokon a granulosa sejtek egy kis kiemelkedést (tüsződomb) hoznak létre, amelyen a petesejt található, az őt körülvevő sejteket corona radiatának nevezzük● a Graaf-tüsző folyamatosan termeli a tüszőhormonokat ● a tüszőben a liquor folliculi egyre szaporodik → növekszik → a kéreg felszínéből kidomborodik → megrepeszti a tokot → a kiáramló liquor folliculi magával sodorja a petesejtet● a tüszőrepedés a ciklus 14-16. napján következik be (a testhőmérséklet emelkedik, enyhe puffadásérzés)* az érett petesejt 150-200 μm átmérőjű* vérzéses test (corpus haemorrhagicum) ● a megrepedt Graaf-tüsző helyén jön létre● 1-2 napig marad meg * sárga test (corpus luteum) ● a vérzéses testből, hormonális hatásra alakul ki a tüszőtok sejtjeinek elszaporodásával és felpuffadásával

● a folyamat közben sárga színű festékszemcsék (luteinszemcsék) halmozódnak fel benne → sárgatest hormont (progeszteront) termelnek a méh → nyálkahártyájára hat● amennyiben nem következik be megtermékenyítés, tíz napig marad fenn, majd elsorvad ● megtermékenyítés esetén megmarad, s az általa termelt hormon nagy szerepet játszik a terhesség megtartásában * fehértest(corpus albicans) ● az elsorvadt sárgatest helyén keletkezik●hegszövet alkotja - velőállománytágult erek és kötőszövet alkotja 2. Petevezeték (régen méhkürtnek nevezték)(tuba uterina)a) jellemzője: - páros szerv - ceruza vékonyságú- nyálkahártyával bélelt, szűk lumenű, izmos falú cső- lateralis vége tölcsérszerűen kiszélesedve szabadon nyílik a hasüregbe- szélén kesztyűujjszerű nyúlványok (fimbriák) találhatók - medialis vége a méh üregébe nyílikb) működése: - a tertiaer folliculus vagy Graaf-tüsző megrepedése előtt a tölcsérszerű vég odahajlik → a kilökődő petesejtet a fimbriák a petevezetékbe hajtják - a petevezeték simaizomzatának mozgása és nyálkahártyájának csillói a méh felé hajtják a petesejtet3. Méh (uterus)

a) jellemzője: körte alakú és nagyságú (7-8 cm) páratlan szervb) részei: - a méhfenék (fundus uteri)- a méhtest (corpus uteri)

- a méh üreg (cavum uteri)- a méh nyak (collum uteri seu cervix uteri)- nyakcsatorna (canalis cervicalis)- külső méhszáj - belső méhszáj c) helyzete: - a kismedencében, a hólyag mögött és a végbél előtt található- nem teljesen függőleges - a hüvely tengelyéhez viszonyítva a méhnyak tengelye előredőlt (anteversio)- a test a méhnyak tengelyéhez viszonyítva pedig előrehajlott (anteflexio)d) a méh hashártya viszonyai:- a hashártya zsigeri lemeze a végbél felső-középső harmadának határáról áthajlik a méhre- a végbél és a méh között a hashártya egy mélyedést hoz létre (Douglas-üreg), amely a kismedence legmélyebb pontja - a hashártya teljesen beborítja a méhet és annak külső falát (perimetrium) alkotja - a petevezetéket is beborítja, és annak két oldaláról lelógva hozza létre a széles méhszalagot (ligamentum latum uteri)- a széles méhszalag két lemeze között kötőszövet és gazdag vénás hálózat található (parametrium) - a méhről a hashártya a hólyagra hajlik át - a hólyagról áthajló hashártya a hasfal fali rétegét képezie) a méh szöveti felépítése:- külső réteg (perimetrium): * a méh falának külső rétege* a hashártya zsigeri lemeze alkotja* szorosan tapad a myometriumhoz- izomréteg

(myometrium): * bonyolult lefutású simaizom alkotja* terhesség alatt hormonális hatásra a tömege többszörösére nő* a tömegnövekedés ellenére elvékonyodik- nyálkahártya rétege (endometrium) * vastagsága a ciklustól függően ~0-8 mm között változik * szövettanilag hámrétegből és kötőszövetes rétegből (stroma) áll * a kötőszövetes réteg ereket és mirigyeket tartalmaz* működés szempontjából a nyálkahártya funkcionális és bazális rétegre osztható* a funkcionális réteget hámréteg és a kötőszövetes réteg nagyobb része alkotja * a bazális réteg a kötőszövetes rész alsó része alkotja, amely a menstruáció során fontos szerepet tölt be (ebből képződik újra)f) a méh nyálkahártya ciklikus változásai: - regenerációs fázis: * időtartama:2-3 nap* a petefészekben lezajlódó folyamat:kialakul a másodlagos tüsző * a méh nyálkahártya vastagságának változása:~0 → 1 mm * a méh nyálkahártyában lezajlódó folyamat: a bazális réteg mirigycsonkjainak hámsejtjei osztódnak és a felszín behámosodik* az ösztrogén hatás: a * a progeszteronszint változása: a - proliferációs fázis: * időtartama: kb. 10 nap * a petefészekben lezajlódó folyamat: kialakul a harmadlagos tüsző és a fázis végén megtörténik a tüszőrepedés

* a méh nyálkahártya vastagságának változása: 1 → 5 mm* a méh nyálkahártyában lezajlódó folyamat: a nyálkahártya jelentősen megvastagszik, a kötőszövetben erek és mirigyek épülnek ki * az ösztrogén hatás:a * a progeszteronszint változása: a - szekreciós fázis: * időtartama: kb. 10 nap* a petefészekben lezajlódó folyamat:megrepedt Graaf-tüsző helyén 1-2 napig fennmaradó vérzéses test jön létre, amely átalakul sárgatestté és kb. 10 napig marad fenn* a méh nyálkahártya vastagságának változás 5 → 8 mm

• a méh nyálkahártyában lezajlódó folyamat: a nyálkahártya mirigyei váladékot termelnek, amely a nyálkahártyát átitatja, fellazítja, s alkalmassá válik az esetleg megtermékenyített petesejt befogadására

* az ösztrogén hatás: * a progeszteronszint változása: - deszkvamációs fázis: * időtartama: 1-7 nap (általában 3-5 nap)

* a petefészekben lezajlódó folyamat:a meglevő sárgatest elsorvad és átalakul fehértestté, amely kb. 3 napig marad fenn

* a méh nyálkahártya vastagságának változása:1 → 5 mm * a méh nyálkahártyában lezajlódó folyamat:a nyálkahártya jelentősen megvastagszik, a kötőszövetben erek és mirigyek épülnek ki

* az ösztrogén hatás: * a progeszteronszint változása:4. Hüvely (vagina) - kb. 10 cm hosszú - felső végével a méhnyak közepéhez rögzül * a méhnyak hüvely fölötti része a portio supravaginalis uteri* a méhnyak hüvelyen belüli része a portio vaginalis uteri* hüvely elülső fala és a méhnyak között található az elülső hüvelyboltozat* hüvely hátsó fala és a méhnyak között található a hátsó hüvelyboltozat - falát nyálkahártya és simaizomzat alkotja- gazdagon erezett és sok érzőideg-végződést tartalmaz - bemeneténél változatos alakú, nyálkahártyából álló redő, szűzhártya (hymen) található → első közösüléskor átszakad

A férfi külső nemi szervei

• 1. Herezacskó (scrotum)- tulajdonképpen a hasfal kitüremkedése

- a hasfal valamennyi rétegét tartalmazza- a magzati élet 7. hónapjától a here található benne

- fejlődéstanilag a nők nagyajkának felel meg, de a középvonalban összenőtt2. Hímvessző (penis)a) fejlődéstanilag a női csiklónak (clitorisnak) felel meg, de annál sokkal fejlettebb b) részei: - test (corpus penis) - makk (glans penis)- fityma (preputium)c) felépítése:

- tágult erek, kötőszövetet, simaizmot tartalmaz és a makk területén sok érzőideg is található- két barlangos test (corpus cavernosus penis) alkotja * a két test között erősen lyuggatott sövény található* az egészet erősen erősen lyuggatott kötőszövet (tunica albuginea) fogja körbe - a húgycsövet egy harmadik barlangos test (corpus spongiosum penis) veszi körbe, amely a makkot is alkotja

A férfi belső nemi szervei

• 1. Here (testis)- galambtojás alakú és nagyságú, páros szerv

- a hasüregben, a veseék magasságában kezd fejlődni- a lágyékcsatornán keresztül a 7. hónapban jutnak a herezacskóba- kötőszövetes tok veszi körül

- Állományát felcsavarodott csatornák alkotják- a herecsatornákat csírahám alkotja → hímivarsejteket termeli- a hímivarsejtek (spermiumok) jellemzése: * a női nemzőcsatornában 2-3 napig életképesek

* képződésüket a hypophysis gonadotrop hormonjai szabályozzák• osztódási és érési folyamat eredménye képpen jönnek létre

* 60 μm hosszúságú • feji része tartalmazza a sejtmagot, ½ kromoszóma garnitúrával• a középdarab (nyaki szakasz) tartalmazza a cytocentrumot → mozgás irányítása

* farokrész, amelynek csapkodása révén aktív mozgásra képes- a herecsatornákban Sertolli-féle (dajka) sejtek találhatók,

amelyekbe a hímivarsejtek nyomulnak be és itt érési folyamaton (metamorphosis) mennek át, valamint tápanyagokat vesznek fel- a herecsatornák között Leydig-sejtek találhatók → testosteron-t termelnek → a másodlagos nemi jelleg létrehozásában van szerepe, valamint fokozza a fehérjék szintézisét és az izomzat növekedését 2. Mellékhere (epididymis)- a here hátsó felszínéhez rögzített

- feji, testi és farki rész különböztethető meg rajta- állományát a mellékhere-csatornák alkotják

- a herecsatornák a mellékhere feji részében szedődnek össze- a hímivarsejtek termelése és érése itt már NEM történik, csak tárolódnak3. Ondóvezeték (ductus deferens)- a mellékhere farki részéből induló izmos falú, szűk lumenű cső

- a herezacskóban felfelé haladva a lágyékcsatornán keresztül jut a hasüregbe- a húgyhólyag mögött lefelé húzódva, mint ondókilövellő csatorna (ductus ejaculatorius) nyílik a húgycső dülmirigyet átfúró szakaszába 4. Ondózsinor (funiculus spermaticus)- kb. kisujjnyi vastagságú köteg a herezacskóban és a lágyékcsatornában- a here és a mellékhere idegei és erei valamint az ondóvezeték (ductus deferens) alkotja 5. Ondóhólyag (vesica seminalis) - páros szerv - a húgyhólyag hátsó, alsó részéhez rögzített → rectalis vizsgálattal tapintható- belső felszínét nyálkahártya béleli → váladéktermelés- kivezető csöve az ondóvezetékbe nyílik 6. Dülmirigy (prostata) - gesztenye alakú és nagyságú, páratlan szerv- a húgyhólyag alatt helyezkedik el- közvetlenül mögötte található a végbél → rectalis vizsgálattal tapintható- a húgycső felülről lefelé haladva fúrja át- sok simaizom, valamint mirigy-végkamrák alkotják → váladékot termelnek- kivezető csöve a húgycső prosztatát átfúró szakaszába nyílik 7. A férfi nemi működésa) a merevedés (erectio) mechanizmusa: - reflex folyamat - a reflex központ a gerincvelő alsó szakaszában található - a receptorok a hímvessző bőrében és állományában található, de a reflexív kiindulhat más területről is- a reflex agykérgi befolyásolás alatt áll (kivált vagy gátol) - a reflexfolyamata: inger hatására a penis arteriák lumene tágul a barlangos testekbe több vér áramlik az erek a tunica albugineához nyomódnak a periferiás venák lumene szűkül a vér elvezetése romlik a barlangos testek vérrel telnek mega penis terfogata nő

b) magömlés (ejaculatio):orgazmus következtében a gát izmai, valamint az ondóhólyag és a prosztata izmai összehúzódnak és az ondó (sperma) kiürül c) az ondó (sperma) jellemzése:- jellegzetes (keserű mandula) szagú - mennyisége 3-5 ml/alkalom - tartalma * 108/ml < hímivarsejt(kb. 300 millió hímivarsejt) * ondóhólyag váladéka * dülmirigy váladéka * Cowper-mirigy (glandula bulbourethralis) váladéka• páros mirigy• kivezető csöve a húgycsőbe nyílik• nemi izgalom kezdetén a húgycsőbe ürül a váladék

A megtermékenyítés, a magzat fejlődése

• 1. A megtermékenyítés- az ondó a hátsó hüvelyboltozatra kerül- a hímivarsejtek onnan aktív mozgással 1-2 nap alatt a méh nyakcsatornáján, majd a méhen

keresztül a méhkürtbe jutnak- a petesejtet elsőnek elérő hímivarsejt feji részével áthatol annak a sejthártyáján és megtörténik

a megtermékenyítés Þ zigóta• 2. A magzat fejlődése- a zigóta osztódása a petevezetőben kezdődik meg (közben a méh felé vándorol)• Zigóta• szedercsíra• hólyagcsíra• megjelenik az emberió csomó

a barázdálódott zigóta ágyazódik be a secretios fázisban levő méh nyálkahártyájába• Emberiópajzs (actoderma, endoderma + mesoderma)• Emberióhenger• a terhesség 4. hetében emberiófomra (5 mm)• a 2. hónapban 2,5 cm• a 4. hónapban megjelennek az aktív mozgások• az 5. hónap végére 23-25 cm,• kb. 500 g• a magzat mozgásait az anya érzékeli• a 6. hónapban a magzatot magzati szőrzet borítja, amely az utolsó hónapban kihullik• 7-8 hónaptól a magzaton magzatmáz jelenik meg (zsírban oldódó vitaminokat és hormonokat

tartalmaz)• a fejlődő embriót magzatburok veszi körül

*belső (amnion) és külső (chorion) különíthető el*az amnion ürege fokozatosan jelenik és telik fel magzatvízzel

A belső elválasztású (endocrin) mirigyek szervrendszereA pajzsmirigy és mellékpajzsmirigy

• 1. A belső elválasztású mirigy fogalma:olyan mirigyek, amelyeknek nincs kivezető csövük, így a váladékukat (hormon) a keringésbe juttatják váladékukat és hatásukat általában a mirigytől távolabb fejtik ki

• 2. A hormonok típusai:- peptidhormonok:

aminosavakból épül fel - szteroidhormonok:szteránvázas vegyületek, a koleszterinből származnak

• 3. A hormonok szerepe:- a szervezet kémiai szabályozó rendszerének a részei - sok területen rajtuk keresztül valósul meg az idegrendszer szabályozó funkciója is

• 4. A pajzsmirigy (glandula thyroidea):a) jellemzői: - a nyak területén, a pajzsporc alatt található - két lebenyből álló szerv- gazdagon erezett- vöröses barna színű- állományát köbhámmal bélelt mirigyvégkamrák (folliculus) alkotják- a mirigy végkamrákat kolloid tölti ki- fehérjéhez kötött pajzsmirigy hormonok (tireoglobulin) alkotják- a follicularis sejtek alatt találhatók a C-sejtek (parafollicularis sejtek) b) hormonja: - folliculus hormonok: * trijódtironin (T3) * tetrajódtironin (T4) vagy tiroxin- parafolliculus hormon:tireokalcitonin c) pajzsmirigy hormonok hatásai: - trijódtironin (T3) és tetrajódtironin (T4) vagy tiroxin* fokozza a szervezet oxidatív nyagcseréjétÞ növeli az alapanyagcserét* fokozza a légzést, a szívműködést és a keringést* serkenti a fehérjék, a zsírok és a szénhidrátok bontását* magzati életben elengedhetetlen az idegrendszer normális fejlődéséhez *születés után szükséges a növekedéshez- tireokalcitonin* részt vesz a szervezet kalcium anyagcseréjének szabályozásában* csökkenti a serum calcium szintjét* fokozza a Ca-ion csontokba történő beépülést* csökken a Ca felszívódása a belekből* fokozódik a vizelettel történő Ca ürítés 5. A mellékpajzsmirigy:(glandula parathyroidea):a) jellemzői: négy, lencse nagyságú képlet a pajzsmirigy hátsó felszínénb) hormonja: parathormon c) parathormon hormon hatásai: - tireokalcitonin antagonostája- vér calciumszintjét emeli- fokozza a csontokból a Ca felszabadulást- fokozza a vesében a hatásos D-vitamin képződést- a vékonybélben fokozódik a Ca-felszívódás

A mellékvese (glandula suprarenalis)• 1. A mellékvese jellemzői:- páros szerv- a vese felső pólusán helyezkedik el

- a zsíros tokba ágyazott

- háromszög alakú- sárgás színű- kéreg- és velőállományra tagolódik- a kéregállomány zónái: * zona glomerulosasejtjei fészekszerűen helyezkednek el

• zona fasciculatasejtjei oszlopokat alkotnak

• zona reticularis2. A mellékvese hormonjai:a) a kéregállomány hormonjai:- mineralocorticoid hormonok:* zona glomerulosa sejtjei termelik* a só- vízháztartás szabályozásában játszanak szerepet (pl. aldosteron)* fokozza a Na+ visszaszívását a vesecsatornákban * emeli a serum Na+ koncentrációját * fokozódik a vesecsatornácskákból a víz visszaszívás * a fokozott Na+ és víz visszaszívás miatt emelkedik a vérnyomás * fokozzák a sejtosztódást, elősegítik a gyulladásos reakciókat* a hormon termelődését a vese végzi a renin-angiotenzin rendszeren keresztül- glucocorticoid hormonok:* zona fasciculata sejtjei termelik* a szervezet szénhidrát- és zsíranyagcseréjének szabályozásában vesz részt (pl. kortizol)* fokozza az aminosavakból és a zsírokból a cukorképződést Þ a vércukorszintet emeli* gátolja a sejtek cukor felvételét és felhasználásátsteroid-diabetes jelentkezhet * gátolják a sejtosztódást és a gyulladásos reakciókat - androgén hormonok(szexual-steroidok) * férfiakban szerepet játszanak a másodlagos nemi jelleg kialakításában* nőkben meggátolják a női nemi hormonok termelődését (menopauzáig nem termelődnek) b) a velőállomány hormonjai:- idegrendszer eredetű chromaffin-sejtek termelik- adrenalin és noradrenalin

• adrenalin szerkezeti képlete noradrenalin szerkezeti képlete* a catecholaminok közé tartoznak* a szívműködést gyorsítják* a kisarteriák lumenét szűkítik (kivétel a koszorúartériák) * a vérnyomást emelik * a légzést fokozzák * a bronchusok tágulnak * fokozzák a májban a glicogen cukorrá alakulását* a vércukorszintet emelik - a velőállomány jelentős mennyiségű adrenalint tárol megterhelés (stress) hatására a keringésbe kerülvészhelyzetben biztosítja a szervezet maximális alkalmazkodást (vészreakció) - a velőállomány hormontermelése a szimpatikus idegrendszer szabályozása alatt áll

A nemi mirigyek, a hasnyálmirigy belső elválasztású működése és a tobozmirigy

• 1. A nemi mirigyek belső elválasztású működése:

a) a női nemi szervek belső elválasztású működéselásd: A belső női nemi szervekb) a férfi nemi szervek belső elválasztású működéselásd: A férfi belső nemi szervei2. A hasnyálmirigy belső elválasztású működése: lásd: A hasnyálmirigy (pancreas) anatómiája és élettana, exocrin és endocrin functiói

• 3. A tobozmirigy (corpus pineale):- a koponya belsejében, a III. agykamra tetejénél található

- szerepet játszik a korai pubertás megakadályozásában és a napi életritmus kialakításában - újabban szerepet tulajdonítanak az immunrendszer működésének szabályozásában - feltételezhetően képes befolyásolni az aldoszteron szekrecióját

Az agyalapi mirigy (hypophysis)

• 1. A hypophysis jellemzői:- Babszem nagyságú szerv- az ékcsont töröknyergében helyezkedik el

- hypophysisnyél révén a köztiagy hypothalamusával áll összeköttetésben - három része különböztethető meg rajta:* elülső lebeny * köztirész * hátsó lebeny

• 2. A hypophysis hormonjai:A) elülső lebeny (adenohypophysis) hormonjai:a) az egész szervezetre ható hormonok (nincs célszerv)- növekedési hormon(somatotrop hormon, STH) * biztosítja a csontok hossznövekedését* fokozza a fehérjék képzését * emeli a vércukorszintet (fokozza a máj glikogénjének cukorrá alakítását és csökkenti a sejtek cukor felhasználását)- melanocyta stimuláló hormon (melanotropin, intermedin; MSH) * a szervezet festékanyagcseréjének a szabályozásában vesz részt * fokozza a bőr melanocita sejtjeiben a melanin termelését Þ fokozza a bőr pigmentáltságát b) más endocrin mirigyre ható hormonok (a célszerv egy endocrin mirigy) - pazsmirigy serkentő hormonthyreotrop hormon(thyreotropin hormon, TSH) * serkenti a pajzsmirigy folliculus sejtjeinek működését * fokozódik a T3 és a T4 hormonok képződése * a hormontermelődést negatív feedback-mechanizmus gátolja- adrenocorticotrop hormon (kortikotropin, ACTH) * fokozza a mellékvese kéregállományában a glicocorticoid és az androgén hormonok termelődését

* a termelődött hormon gátolja az ACTH képződését- gonadotrop hormonok* tüszőserkentő hormon(folliculus-stimuláló hormon; FSH)◊ megindítja a petefészekben a primer tüsző termelődését ◊ biztosítja a Graaf-tüsző kialakulását◊ a tüsző által termelt oestrogen gátolja az FSH termelődését* sárgatest serkentő hormon (luteinizáló hormon; LH)

◊ hatására a petefészekben bekövetkezik az ovulació ◊ megindítja a sárgatest kialakulását ◊ a sárgatest által termelt progesteron gátolja az agyalapi mirigyben az LH termelését* interstitialis sejteket stimuláló hormon (ICSH) luteinizáló hormonnak felel meg◊ a here Leydig-sejtjeire hat◊ fokozza a testosteron termelését◊ rész vesz a másodlagos nemi jelleg kialakításában* tejelválasztást serkentő hormon (prolactin; PRL) ◊ elősegíti az emlő mirigyállományának a proliferációját ◊ szülés után megindítja és fenntartja a tejelválasztást ◊ szerepet tulajdonítanak az "anyai ösztön" kifejlődésében és fenntartásában isB) hátsó lebeny (neurohypophysis):a) jellemzése: - idegrendszer eredetű telepből fejlődik - sejtjei módosult gliasejtek Þ pituicyták- a hypohtalamus által termelt hormonok a hypophysis nyélen jutnak ide és raktározódnak el b) hormonjai: - antidiuretikus hormonok(arginin-vasopressin; ADH) * a vese gyűjtőcsatornáinak vízáteresztő képességét szabályozza

• befolyásolja a szervezet só-vízháztatását és az ürített vizelet mennyiségét- oxitocin * terhesség alatt hatását a magas progeszteronszintje gátolja * szüléskor a progeszteronszint hirtelen leesik Þ gátlás megszűnik * a méh simaizomzata összehúzódik Þ megindul a szülése * szülés után elősegíti az emlő mirigyeiből a tej kiürülését

A szervezet hőszabályozása

• 1. Az állandó testhőmérséklet fenntartásánakfeltétele:a hőleadás és a hőtermelés egyensúlya 2. A hőszabályozó központ:a) helye:hypothalamus b) részei: - melegítő központ- hűtőközpont központ

• 3. A hőszabályozás módjai:a) hőtermelés: biológiai oxidációb) Hő leadás: - párologtatás: a bőr verejtékmirigyei által termelt izzadtság elpárologtatása hőelvonással jár- vezetéses hő leadás:a szervezet vele közvetlen kapcsolatba álló testnek adja át a hőt- sugárzásos hő leadás a szervezet a környező levegő felmelegítése révén adja le a hőt 4. A hőszabályozás mechanizmusa:a) a testhőmérséklet emelkedése esetén:a hő szabályozó központon átáramló vér hőmérséklete emelkedik

• a hűtőközpont a bőr ereit kitágítja (kipirulás)• a bőr hőmérséklete megemelkedik Þ a sugárzásos hő leadás növekszik• az izzadságtermelés fokozódik Þ a párologtatásos hő leadás megemelkedik

• a szervezet hőmérsékletes csökken• b) a testhőmérséklet csökkenése esetén:• a hő szabályozó központon átáramló vér hőmérséklete csökken• a fűtőközpont működése fokozódik

- remegés, borzongás izomműködéssel jár Þ fokozott hőtermelést eredményez-a bőr erei összehúzódnak (sápadtság) Þ a csökken a bőr vezetéses hő leadása- a verejték elválasztás megszűnik Þ a párologtatásos hő leadás elenyésző

• a szervezet hőmérséklete emelkedik5. Hypothermia és hibernació:

a) elve: a testhőmérséklet jelentős csökkenése a szívműködés, a légzés és az anyagcsere lelassulásával jár.

A szervek oxigén- és tápanyaghiányt hosszabb ideig képesek elviselnib) alkalmazása:

- gyógyszerekkel felfüggesztik a hő szabályozó központ működését- a vért és a szervezetet hűtik- a testhőmérséklet gyorsan csökken- a keringést és az oxigénellátást mesterségesen biztosítják- a szervek (szív) az oxigén és a tápanyaghiányt kb. 2 órán keresztül képesek elviselni!

Az idegszövet

• 1. Az idegrendszer feladata:- a szervrendszerek működésének irányítása, összehangolása, a környezethez való alkalmazkodás biztosítása

- inger felvétel - inger továbbítás - inger feldolgozás Þ ingerválasz létrejötte2. Az idegszövet:a) fogalma: lásd "Az emberi szervezet felépítése" a környezet hatásait képes felfogni és továbbítani a központ felé és az onnan érkező választ a végrehajtó szervhezb) felépítő eleme:a neuron

- anatómiai egység: minden alkotó eleme egy sejtből fejlődik ki- élettani egység: a sejt bármely részén kialakuló ingerületi hullám az egész sejten végig terjed

- kórtani egység: az azonos területeken lévő neuronok azonos módon reagálnak a kóros behatásokra

3. A neuron részei: a) idegsejt (neurocyta vagy perikarion):- nagysága változatos 10-14 μm - általában csillag alakú- sejtmagja: * nagy, hólyag alakú * kromatinban szegény

• több kifejezett magvacskát (nucleolus) tartalmaz

- plazma: * jellegzetes festékkel Nissl-szemcsék vagy tigroid rögök mutathatók ki benne * finom, neurofibrillum hálózatot tartalmazb) nyúlványok: - rövid- vagy plazmanyúlvány (dendrit): * a nyúlványok vége dobverő alakú* a plazma valamennyi képletét tartalmazza* szerepet játszanak az idegsejtek közötti összeköttetések biztosításában- hosszúnyúlvány (neurit) vagy axon vagy tengelyfonal: * hossza az 1-2 mm-től 1 m-t is meghaladhatja

* a plazma alkotók közül a Nissl szemcsék nem találhatók meg benne * többnyire hüvely veszi körül* csoportosítása hüvely alapján:Ø hüvely nélküli vagy csupasz idegrostok: S a központi idegszerben található S az axonok kezdetén és végén fordulhat elő Ø Schwann-hüvelyű (velőtlen) idegrostok:a glia eredetű láncszerűen elhelyezkedő Schwann-sejtekbe ágyazódik be az axon Schwann- és velőshüvelyű (myelinhüvelyű) idegrostok: S a Schwann sejtek a neurit körül többszörösen felcsavarodnak

S két szomszédos Schwann-sejt találkozásánál az axon kis területen velőtlenRanvier-féle befűződés Ø myelinhüvelyű idegrost:S az oligodendroglia sejtek nyúlványai a Schwann sejtekhez hasonlóan az axonokra felcsavarodnak

S egy oligodendroglia sejt nyúlványai több, egymással kapcsolatban nem lévő axon köré is felcsavarodhatnak

• csoportosítása nyúlványai alapján: Ø egynyúlványú vagy unipoláris idegsejtØ kétnyúlványú vagy bipoláris idegsejt:Ø ál egynyúlványú vagy pseudounipoláris idegsejtØ soknyúlványú vagy multipoláris idegsejtc) végfácska (telodendrion): a neurit végén, változó számban található 4. A végfácska típusai: a) terminális idegvégződés (más típusú szövettel teremt kapcsolatot): - receptor (ingerfelvevő azaz érző végkészülék):a szervezet szinte valamennyi helyén megtalálhatók* exteroreceptorok: Ø szerepe: a szervezeten kívülről érkező ingerek felfogása Ø típusai: S ínorsó S a hám szabad idegvégződései S tapintó testek S szagló és ízlelő érzéksejtekinteroreceptorok: Ø szerepe:a szervezeten belül keletkezett ingereket fogják felØ típusai: S presszoreceptorok (nyomást és feszülést fogják fel) S termoreceptor (hőmérséklet változást érzékelik) S ozmoreceptorok (ozmotikus nyomás változás az ingere)S kemoreceptorok (kémiai hatások hozzák ingerületbe) - effektor (végrehajtó vagy mozgató működésű): izom összehúzódást vagy mirigyváladék-termelést váltanak ki

b) interkaláris idegvégződés (interkaláris szinapszis)- lényege: két neuron között teremt egyirányú kapcsolatot- típusai:

* kémiai szinapszis: Ø felépítése:S preszinaptikus komponens (preszinaptikus membrán)S szinaptikus rés (20-30 nm = 200-300 Å)S neurotranszmitter S posztszinaptikus komponens (posztszinaptikus membrán)Ø ingerületátvivő anyagai (neurotranszmitterek):S monoaminerg idegrost: adrenalin, noradenalinS kolinerg idegrost: acetilkolinműködése:S az ingerület eljut a végfácskáhozS a preszinaptikus membrán hólyagocskáiból ingerületátvivő anyagok (neurotranszmitterek) szabadulnak felS felszabaduló neurotranszmitterek a szinaptikus résbe jutnak S a neurotranszmitterek posztszinaptikus membránhoz kötődve ingerként szerepelnek S a neurotranszmittereket enzimek gyorsan lebontják és megszűnik a postszinaptikus membrán ingerlése* elektromos szinapszis: Ø jellemzése:S szinaptikus rés:~ 20-30 nm = ~ 20-30 Å)S nincsenek szinaptikus hólyagok, azaz ingerület átvivő anyagokS az ingerülettovábbítás gyorsS kétirányú ingerülettovábbítást tesz lehetővéS nehezebben szabályozhatóS gerinctelenekben elterjedtS gerincesekben, a szívizom sejtjei között fordul elő Ø felépítése: S preszinaptikus komponens (preszinaptikus membrán)S szinaptikus résS posztszinaptikus komponens (posztszinaptikus membrán)

• 5. Neuroglia:a) különböző típusú sejtek alkotják b) feladata: - az idegrendszer támasztó eleme- elfoglalja az elpusztult idegsejtek helyét - egyes gliasejtek képesek fagocitózisra Þ RES - szerepük van az idegrostok hüvelyének képzésében

- végzik a vér és az agyszövet elválasztását (vér-agy gát)6. A neuron működése:

a) neuron feladata: az inger felvétele és továbbításab) az inger továbbításának mechanizmusa:Gerincvelői reflex