2010-2014.kormany.hu2010-2014.kormany.hu/download/6/04/10000/europai_tukor_2010_… · eurÓpai...

EEUURRÓÓ PPAA II TTÜÜ KKÖÖRRA K Ü L Ü G Y M I N I S Z T É R I U M F O LY Ó I R ATA

MAGYAR EU-ELNÖKSÉG, 2011

A TARTALOMBÓL: Herman Van Rompuy és Hans-Gert Pöttering köszöntõje �

Baranyai Gábor: A belsõ piaci liberalizáció és az ágazati uniós politikák kohéziós célkitûzésének eróziója? � Magyarics Tamás: Az európai integrációhelye a magyar külpolitikában � Erdõ Péter: Mit jelent Európa Magyarország-nak és Magyarország Európának? � Bogárdi Szabó István: A magyarok nyilaitól a magyar uniós elnökségig � Trócsányi László: Kinek a válsága? �

Martin József: Varázspálca nélkül � Heltai Péter: Feljegyzések a pesszimistákházából � Kormosné Debreceni Zsuzsa–Márki László: A NOE bárkája az unió

hullámain � Kovács Árpád: Civil szerepvállalás és EU-elnökség

XV. ÉVFOLYAM 11–12. SZÁM 2010. NOVEMBER–DECEMBER

EU

RÓ

PA

I T

ÜK

ÖR

X

V.

ÉV

F.

11

–1

2.

SZ

ÁM

�

20

10

. N

OV

EM

BE

R–

DE

CE

MB

ER

EEUURRÓÓPPAAII TTÜÜKKÖÖRR

KKiiaaddjjaa aa MMaaggyyaarr KKöözzttáárrssaassáágg KKüüllüüggyymmiinniisszzttéérriiuummaa..

FFeelleellõõss kkiiaaddóó:: Urkuti György

AA sszzeerrkkeesszzttõõbbiizzoottttssáágg eellnnöökkee:: Martonyi JánosAA sszzeerrkkeesszzttõõbbiizzoottttssáágg ttaaggjjaaii:: Baranyai Gábor, Becsey Zsolt, Dienes-Oehm Egon, Fóris György,

Gordos Árpád, Iván Gábor, Köblös Adél, Marján Attila, Ódor Bálint

FFõõsszzeerrkkeesszzttõõ:: Trócsányi LászlóFFõõsszzeerrkkeesszzttõõ--hheellyyeetttteess:: Szekeres IldikóSSzzeerrkkeesszzttõõkk:: Fejes Zsuzsanna, Martin József Péter, Szalayné Sándor Erzsébet

LLaappiiggaazzggaattóó:: Bulyovszky Csilla

AA sszzeerrkkeesszzttõõsséégg ccíímmee:: Magyar Köztársaság Külügyminisztériuma1027 Budapest, Nagy Imre tér 4.Telefon: 458-1475, 458-1361

TTeerrjjeesszzttééss:: Horváthné Stramszky Márta, [email protected]

Az Európai Integrációs Iroda kiadványai hozzáférhetõk az Országgyûlési Könyvtárban, valaminta Külügyminisztérium honlapján (www.kulugyminiszterium.hu; Kiadványaink menüpont).

A kiadványcsalád borítón látható emblémája Szutor Zsolt alkotása.Nyomdai elõkészítés: Gyalog JánosNyomdai kivitelezés: Pharma Press Kft.

ISSN 1416-6151

EEUURRÓÓPPAAII TTÜÜKKÖÖRR2010/11–12.

A KÜLÜGYMINISZTÉRIUM FOLYÓIRATA

TTaarrttaalloomm

A szerkesztõk köszöntõje . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 3HERMAN VAN ROMPUY, az Európai Tanács elnökének köszöntõje . . . . . . . . . . . . . . . . 4HANS-GERT PÖTTERING: Az Európai Unió Tanácsának magyar elnöksége . . . . . . . . . . . 5A konszenzusteremtés a legfontosabb feladat – Interjú GYÕRI ENIKÕ európai uniós

ügyekért felelõs államtitkárral. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 7

EEllnnöökkssééggii pprriioorriittáássookkÓDOR BÁLINT: A magyar EU-elnökség napirendjén szereplõ legfontosabb

kérdések a Coreper II. területen . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 16BARANYAI GÁBOR: A belsõ piaci liberalizáció és az ágazati uniós politikák kohéziós

célkitûzésének eróziója? Politikai dilemmák a Coreper I. napirendjén a magyar elnökség alatt. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 28

VAJDA LÁSZLÓ: A magyar elnökség agrárgazdasági vonatkozásai . . . . . . . . . . . . . . . . 39TRASER JULIANNA SÁRA: Oktatási, ifjúságpolitikai és felzárkóztatási témájú

elnökségi prioritásaink az Európa 2020 stratégia összefüggésében . . . . . . . . . . 45

NNaaggyyllááttóósszzööggMAGYARICS TAMÁS: Az európai integráció helye a magyar külpolitikában . . . . . . . . . . 59HÖRCSIK RICHÁRD: Az Országgyûlés és a magyar EU-elnökség. . . . . . . . . . . . . . . . . 69SZÛCS TAMÁS: Az Európai Bizottság hozzájárulása a soros elnökség sikeréhez . . . . . . 82

KKöözzéélleett ERDÕ PÉTER: Mit jelent Európa Magyarországnak és Magyarország Európának? . . . . . 89BOGÁRDI SZABÓ ISTVÁN: A magyarok nyilaitól a magyar uniós elnökségig . . . . . . . . . 91PACZOLAY PÉTER: Az Európai Unió tagállamainak közös alkotmányos hagyományai . . 95MEZEY BARNA: A magyar felsõoktatás és az Európai Unió . . . . . . . . . . . . . . 99TRÓCSÁNYI LÁSZLÓ: Kinek a válsága? . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 105

MMééddiiaaGYÉVAI ZOLTÁN: A lehetõségek földje . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 110MARTIN JÓZSEF: Varázspálca nélkül . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 115HELTAI PÉTER: Feljegyzések a pesszimisták házából . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 118MAGYARI PÉTER: Szavak mögött a lényeg . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 121PÓCS BALÁZS: A magyar elnökség mákos gubája. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 123PETHÕ ANDRÁS: Egy rossz érzés tanulságai. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 126

CCiivviill sszzeerrvveezzeetteekkBARABÁS MIKLÓS: Magyarország EU-elnökségérõl civil megközelítésben . . . . . . . . . . 128KORMOSNÉ DEBRECENI ZSUZSA–MÁRKI LÁSZLÓ: A NOE bárkája az unió hullámain. . 137LUKÁCS ANDRÁS: Környezetvédõ civil szervezetek várakozásai a magyar

EU-elnökség kapcsán . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 142HEGEDÛS ISTVÁN: Magyar elnökség – európai perspektíva . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 156KOVÁCS ÁRPÁD: Civil szerepvállalás és EU-elnökség. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 161AMBRUS DÁNIEL–SZABÓ CSILLA: Pillar Alapítvány – uniós kommunikáció

egy civil szervezet életében. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 166DEUTSCH TAMÁS: Hét Határ Egyesület – az egységes magyar nemzetért . . . . . . . . . 173BANKOVICS GÉZA–JUHÁSZ ANDREA: A magyar EU-elnökség az ELSA Szeged

szemével . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 178

Kedves Olvasó!

Az Európai Tükör újonnan megbízott szerkesztõi fontosnak tartják, hogy a folyó-irat a jövõben is közérdekû és hasznos információkat adjon közre az európai integ-ráció témakörében. Elismerve elõdeink munkásságát, szeretnénk a lapot megújíta-ni. Ennek keretében elsõsorban olyan tematikus számok megjelentetését tervezzük,amelyekben egy-egy általunk jelentõsnek ítélt, az európai integrációt érintõ témakörpolitikai, gazdasági, jogi stb. vetületének bemutatására törekszünk.

Munkánk során kiemelt figyelmet kívánunk fordítani a folyóirat hagyományainakés színvonalának megõrzésére, ugyanakkor szem elõtt tartjuk, hogy lapunk tovább-ra is az európai értékeknek megfelelõ, széles körû és magas színvonalú szakmai tá-jékoztatást nyújtson valamennyi olvasója számára.

Célunk, hogy a Tükör tükör maradhasson: szeretnénk bemutatni az európai in-tegrációt olyannak, amilyen. Nem kívánjuk eltitkolni az európai építkezés nehézsége-it, esetleges diszfunkcionális jelenségeit sem, ugyanakkor számot szeretnénk adni azelért eredményekrõl is, így biztosítva, hogy olvasóink reális képet kapjanak.

Az Európai Tükör 2010. novemberi–decemberi kiadása „ünnepi” számnak tekint-hetõ, hiszen az Európai Unió 2011. január 1-jétõl induló magyar elnökségére ref-lektál. A szerkesztõk biztosítani kívánják, hogy a soros elnökséggel kapcsolatos el-várásokról, feladatokról, Magyarországnak az Európai Unióban elfoglalt helyérõl apolitika, a közigazgatás, a tudomány, a média és a civil társadalom képviselõi is el-mondhassák véleményüket. Az itt felsorakoztatott vélemények sokszínûek, idõnkéntszubjektívek és egymásnak szinte teljesen ellentmondóak, tehát élethûek.

Tükörbe kell néznünk, látnunk kell, hogy mit várnak tõlünk és mit várunk ma-gunktól. A szerkesztõk ezzel a rendhagyó lapszámmal szeretnék köszönteni a sorosmagyar elnökséget.

2011 elsõ hat hónapjában is prioritásnak tekintjük, hogy alapvetõen az elnökségmunkájával foglalkozzunk. Az elnökségi félév lezárását követõen kerülhet sor arra,hogy az Európai Tükör átalakításával kapcsolatos további elképzeléseinket megvaló-sítsuk. Munkánkban együtt kívánunk mûködni mindazokkal a szakmai fórumokkal,kormányzati és nem kormányzati szervezetekkel, médiumokkal, amelyek arra tö-rekszenek, hogy Európáról valósághû kép formálódjon Magyarországon. Számítunkolvasóink javaslataira, beérkezõ véleményeiket, elképzeléseiket megfontoljuk, és be-küldött tanulmányaikat, amennyiben lehetõségünk lesz rá, közölni fogjuk.

Európa szívében, Közép-Európában valódi „Európai Tükörre” van szükségünk,ezért teszünk eleget a Külügyminisztérium vezetésétõl kapott megtisztelõ felké-résnek.

AA SSZZEERRKKEESSZZTTŐŐKK

33

Tisztelt Olvasó!

2011. január 1-jén Magyarország veszi át a Tanács elnökségét, így hét évvel az Eu-rópai Unióhoz történõ csatlakozást követõen Magyarország az unió vezetõülésébenfoglal helyet.

A Tanács elnöklése nagy megtiszteltetés. Azt jelenti, hogy a közvetlen nemzetiérdekeket félretesszük annak érdekében, hogy a 27 tagállam közötti konszenzus-keresést elõsegítsük. Azt jelenti, hogy az Európai Unió egészének javáért dolgozunk.

A Lisszaboni Szerzõdés hatálybalépése után egy évvel a Tanács elnökségének újszerepe már világosabbá vált. A spanyol elnökség alatti átmeneti idõszakot követõ-en mostanra az új keret minden eleme a helyére került, a folyamatosság és a kol-lektív felelõsségvállalás között finom egyensúlyt értünk el.

A folyamatosságot az Európai Tanács állandó elnöke testesíti meg, aki a 27 ál-lam- és kormányfõ találkozóinak elnökeként a hosszú távú prioritásokra összponto-síthat. A kollektív felelõsségvállalást a Miniszterek Tanácsának hathavonta rotálódóelnöksége jeleníti meg minden szinten (a Külügyek Tanácsának fontos kivételével),amely biztosítja az unió tevékenységeinek láthatóságát a tagállamokban.

Ezen finom egyensúly megtartásához az Európai Tanács és a Tanács szorosegyüttmûködésére van szükség. Ezért is szolgált örömömre, hogy november 17-éna magyar kormány tagjai látogatást tettek nálam, Brüsszelben. December 21-én pe-dig én viszonzom a látogatást Magyarországon. Nagyon várom, hogy újra láthassamBudapestet!

2010 során példaértékû volt az együttmûködésem a Tanács spanyol és belga el-nökségével. Amikor elkezdtük a munkát, a Lisszaboni Szerzõdés még csak papíronlétezett. Mára már testet öltött; precedensek születtek, néhány homályos területetpedig sikerült tisztázni. Együttes erõvel jól mûködõ keretté formáltuk a szerzõdést.

Az együttmûködésnek olyan kétirányú utcának kell lennie, amely magában fog-lalja az ágazati Tanácsok és az Európai Tanács közötti akadálytalan információáram-lást is. Ezért is találkoztam az Európai Tanács minden ülése elõtt Zapatero, illetveLeterme miniszterelnök urakkal, a külügyminiszterükkel, valamint Barroso elnökúrral. Reményeim szerint ugyanilyen erõs kapcsolatot fogok kiépíteni Orbán minisz-terelnök úrral és Martonyi külügyminiszter úrral is, az Általános Ügyek Tanácsánakkövetkezõ elnökével. És ez kétségkívül igaz az európai intézmények más képvise-lõire is.

Az Európai Unió elõtt álló kihívások azt követelik meg tõlünk, hogy egyesítsükmindannyiunk erõsségeit és kompetenciáit. Nem véletlen tehát, hogy az energia kér-dését választottam a 2011. február 4-i Európai Tanács témájául. Az energia létfon-tosságú témája érinti az összes kihívást, amellyel Európának szembe kell néznie, agazdaságtól és a klímától kezdve a szomszédainkkal való kapcsolatunkig. Várako-zással tekintek az elé, hogy együtt foglalkozzunk ezzel a kérdéssel, és remélem,hogy ez lehet a magyar elnökség elsõ európai mérföldköve!

HHEERRMMAANN VVAANN RROOMMPPUUYYAAZZ EEUURRÓÓPPAAII TTAANNÁÁCCSS EELLNNÖÖKKEE

EEUURRÓÓPPAAII TTÜÜKKÖÖRR 22001100//1111––1122 · NNOOVVEEMMBBEERR––DDEECCEEMMBBEERR44

Az Európai Unió Tanácsánakmagyar elnöksége

A globalizáció és az egyre inkább többpólusú világ keretei között az Európai Uniósok kihívással néz szembe. Ezek közül napjainkban a szegénység elleni küzdelem, aklímaváltozás és a világméretû gazdasági válság a legfontosabbak. Örömmel tölt el,hogy Magyarország lesz a következõ ország, amely az Európai Unió Tanácsát veze-ti. A magyar elnökség kulcsszerepet fog játszani e kérdések fenntartható megoldá-sának elõkészítésében.

Az Európai Unió Tanácsa elnökségének feladatok széles körét kell ellátnia és több-féle elvárásnak kell megfelelnie. Mindenekelõtt az elõzõ elnökség munkáját kell foly-tatnia, ugyanakkor a hosszú távú politikai célkitûzések folyamatosságának megõr-zése az egyik legnagyobb kihívás. A belga elnökségtõl megörökölt célkitûzések ésfeladatok, így például az új pénzügyi szabályozók megalkotása, az Európai Unió bel-sõ biztonsági stratégiájának és a közös menekültügyi politika kialakítása 2012-re,mind befolyásolják Magyarországot a következõ hat hónap menetrendjének rögzí-tése során.

Az elnökségek gyors – hathavonta történõ – rotációja miatt született meg 2007-ben a „trió elnökség”, ami azt jelenti, hogy minden esetben három egymást követõelnökség dolgozik együtt a közös célok megvalósításán. E célokat egy közös, 18 hó-napot felölelõ programban határozzák meg, amely minden elnökség féléves prog-ramjának alapjául szolgál. Spanyolország, Belgium és Magyarország alkotják a har-madik elnökségi triót az Európai Unió történetében, viszont ez az elsõ a LisszaboniSzerzõdés 2009. december 1-jei hatálybalépése óta. Magyarország így felelõs lesza zökkenõmentes átmenet biztosításáért, miközben elõsegíti a szerzõdés politikaielõrehaladását. Ezen cél elérése érdekében az Európai Parlamenttel minden terüle-ten szoros együttmûködésre van szükség, hiszen a Lisszaboni Szerzõdés jelentõsenmegnöveli az Európai Parlament hatáskörét, az európai jogalkotás csaknem mindenterületén a Miniszterek Tanácsával egyenrangú társjogalkotóvá téve azt.

A 2010 januárjától 2011 júniusáig tartó jelenlegi trióprogram figyelembe veszi aXXI. század legnagyobb kihívásait. Különösen fontos a gazdasági és pénzügyi válságlegyõzésére szolgáló európai stratégiák harmonizációja, valamint a pénzügyi piacokszabályozásának megvalósítása. A klímaváltozással kapcsolatos problémák szinténsürgõs megoldásra várnak. Az Európai Unió világszerte vezetõ szerepet játszik a klí-maváltozás elleni küzdelem területén, és ezt a pozíciót védeni és erõsíteni kell.

Mivel az Európai Külügyi Szolgálat (EKSZ) éppen egy hónappal a magyar elnök-ség elõtt kezd mûködni, ennek felállítása újabb fontos kihívás. Catherine Ashton bá-rónõ, kül- és biztonságpolitikai fõképviselõ és az Európai Bizottság alelnökének ve-zetése alatt az EKSZ az európai külpolitika koherensebbé és átláthatóbbá tételévelnagymértékben hozzájárul ahhoz, hogy az Európai Unió hangja megerõsödjön a vi-lágban.

Ahogy jeleztem, fontos a korábbi elnökségek által kitûzött célok továbbvitele.Ugyanakkor szükség van arra, hogy a magyar elnökség a saját prioritásait is ki-dolgozza. Nem az én feladatom, hogy bármilyen javaslatot vagy tanácsot adjak a

55

magyar kormánynak. Meggyõzõdésem, hogy a magyar képviselõk sikeresen meg-birkóznak a jelenlegi kihívásokkal. Optimizmusomat az Európai Parlamentben ma-gyar kollégáimmal kapcsolatban immár több mint öt éven keresztül tett megfigye-léseimre alapozom. Nagy jártasságra tettek szert az európai színtéren, helyesen íté-lik meg az Európai Uniót elõbbre vivõ kérdéseket, tisztességes és megbízható part-nerek.

Az Európai Parlamentben eltöltött több mint harmincéves mandátumom alattszert tettem egy olyan tapasztalatra, amely Magyarország számára is hasznos lehet:mindig számítani kell a kiszámíthatatlanra! Vannak dolgok, amelyekre egyszerûennem lehet felkészülni. Ez különösen igaz a politikára. Elõfordulnak váratlan inciden-sek, amelyek megoldása nemcsak kiváló szervezeti felépítést, hanem politikai kész-ségeket és bátorságot is igényel. Meggyõzõdésem szerint Magyarország felkészültaz elnöksége idején elõforduló minden lehetséges kihívás leküzdésére.

Noha az ország elsõ ízben adja az Európai Unió Tanácsának elnökségét, sikereslesz, és természetesen nemcsak Magyarország, hanem az Európai Unió egésze szá-mára. Így örömmel tekintek a közelgõ magyar elnökség irányítása alatt az EurópaiUnió Tanácsával való együttmûködés elé.

HHAANNSS--GGEERRTT PPÖÖTTTTEERRIINNGGAAZZ EEUURRÓÓPPAAII PPAARRLLAAMMEENNTT KKÉÉPPVVIISSEELLŐŐJJEE


A konszenzusteremtés a legfontosabb feladat

Interjú Győri Enikő európai uniós ügyekért felelős államtitkárral

– Szlovénia és Csehország után Magyarország a harmadik új tagállam, amely so-ros elnökséget ad, s így átesik az igazi uniós „beavatáson”. A magyar EU-elnökségetmár csak azért is nagy várakozás elõzi meg, mert az elõzõ új tagállami elnökség, acseh, nem aratott osztatlan elismerést, Magyarországtól pedig 2011 második félé-vében a regionális középhatalmi ambíciókat tápláló Lengyelország veszi át a stafé-tabotot, ami kissé háttérbe szoríthatja Magyarországot, valahogy úgy, ahogy a szlo-vének jártak 2008-ban az õket követõ franciákkal. Ön szerint mi lehet az a hozzá-adott érték, amely jól megkülönböztethetõvé teszi majd a magyar elnökséget?

– Úgy gondolom, óriási lehetõséget ad Közép-Európának az, hogy 2011-ben egy-mást követõen a régió két országa látja el az EU soros elnökségét. Szorosan együtt-mûködünk lengyel barátainkkal, hiszen a magyar és a lengyel kormány felfogása isaz, hogy az elnökségnek mindenekelõtt az EU, az európai integráció elõmozdításaszempontjából kell hasznosnak lennie. Egy-egy elnökség sikerét ugyanis elsõsorbanazon lehet lemérni, hány megörökölt, napirenden szereplõ kérdést sikerül elõrébbvinni, megoldani, lezárni. Ebbõl a megközelítésbõl nézve sem az új tagállamok kö-zül elsõként elnökséget adó Szlovéniának, sem a stafétabotot kényes belpolitikai hely-zetben átvevõ Csehországnak nincs miért szégyenkeznie. Mindkét ország ténykedé-se igazolta azt a régi tapasztalatot, hogy egy elnökség teljesítménye korántsem azadott tagállam nagyságán múlik. A Ljubljana és Prága által is kitaposott úton halad-va a kompromisszum- és konszenzusteremtést tartjuk a legfontosabb feladatunk-nak, azt, hogy a 27 tagállam mindegyikének közös érdekeit keressük és képvisel-jük, miközben azért a saját érdekeinkrõl sem feledkezhetünk meg teljesen. Szeren-csére nagyban megkönnyíti a dolgunkat, hogy olyan történelmi pillanatot élünk, ami-kor a tagállamok fõ céljai egybeesnek, lett légyen szó akár a gazdasági kormányzáserõsítésérõl, akár válságkezelésrõl vagy éppen a klímaváltozás elleni küzdelemrõl.Nyilvánvalóan széles támogatásra találhat az a magyar elképzelés is, hogy az embe-ri tényezõt tegyük az elnökségi program vezérfonalává, és próbáljuk helyrebillente-ni az egyensúlyt az európai integráció gazdasági és emberi oldala között. Az unióspolitikák emberközpontúságát erõsítheti az is, ha nevükön nevezzük a problémákatés nem rettenünk vissza a nehéz ügyektõl, ha az EU-ban nem tekintjük tabunak,hogy olyan témákról is beszéljünk, mint a demográfiai folyamatok és a versenyké-pesség összefüggései, a családpolitika vagy éppen a nyelvi és kulturális sokszínûség.Magyarország ebben a szellemben vág neki az elnökségnek.

– Magyarország az elsõ olyan elnökségi trió tagja, amely a Lisszaboni Szerzõdéshatálybalépése után, az új intézményes keretek között látja el feladatait. Az Euró-pát is sújtó gazdasági és pénzügyi válság közepette eltérõ okok miatt, de mind aspanyol, mind a belga elnökség hagyta elõtérbe kerülni az Európai Tanács elsõ ál-landó elnökét, Herman Van Rompuyt, amit a tagállamok egy része nem jó szemmel

77

nézett. Mennyire lesz látható a magyar elnökség, és ezáltal a Tanács, kívánja-e mó-dosítani Magyarország a 2010 során körvonalazódott intézményi erõviszonyokat?

– Mint elnökség nem kívánunk magunknak sem többet, sem kevesebbet, mintamit a szerzõdés megenged. Egyfelõl tudomásul kell venni, hogy a Lisszaboni Szer-zõdés valamelyest szûkítette a soros elnökség mozgásterét. Másfelõl a szerzõdésnem szabályozza minden részletre kiterjedõen a Tanács, az Európai Tanács állandóelnöke és a kül- és biztonságpolitikai fõképviselõ közötti hatáskör- és feladatmeg-osztást. Ezt a bonyolult viszonyt sok tekintetben az élet, a gyakorlat alakítja. Bizo-nyos értelemben mindhárom intézmény keresi a maga helyét az új rendszerben, vál-toznak az egyensúlyok. A spanyol és a belga elnökség tapasztalatai nyomán a tag-államok egy része például szorgalmazza, hogy az Európai Tanács üléseinek elõké-szítésében és a következtetések végrehajtásának nyomon követésében legyen na-gyobb szerepe a soros elnökségnek, ami nem ellentétes a mi elképzeléseinkkel. Alegfontosabb azonban az, hogy szoros együttmûködés, együttgondolkodás legyen aTanács, az Európai Tanács állandó elnöke és a kül- és biztonságpolitikai fõképvise-lõ között. Úgy vélem, tanulságos az az együttmûködés, amely az EU kül- és bizton-ságpolitikai fõképviselõje és Magyarország között kialakult. Catherine Ashton felké-résére júliusban Martonyi János külügyminiszter képviselte az EU-t a Hanoiban meg-rendezett ASEAN Poszt-Miniszteriális Konferencián és Regionális Fórumon. Ez voltaz elsõ eset, hogy a magyar EU-elnökséghez közeledve magyar politikus az unió ne-vében tárgyalt. Október végén pedig Ashton fõképviselõ felkérte a magyar külügy-minisztert arra, hogy a magyar elnökség alatt lássa el az unió részérõl a társelnökitisztet az EU–Tádzsikisztán és az EU–Üzbegisztán társulási tanácsülésen. E két pél-da is mutatja: a lisszaboni intézményi keretekben van annyi rugalmasság, hogy a so-ros elnökség az unió érdekeit szem elõtt tartva és valamennyi tagállam megelége-désére vigye az ügyeket.

– Ha már intézményi kérdéseket érintettünk: nem okozhat-e gondot az elnökségmunkájában, hogy a magyar kormányzati-minisztériumi struktúra frissen rendezõ-dött át, és nem fedi le teljesen a tanácsi formációkat, azok üléseinek némelyikén nemminiszteri rangú vezetõk elnökölnek majd?

– Nem hiszem, hogy problémát okozna a kormányzati struktúra átalakítása. Jú-liusban kormányhatározat rögzítette az egyes tanácsi formációk elnökölésének rend-jét a magyar elnökség idejére. Ebben pontosan meghatároztuk, melyik miniszter ésállamtitkár miért felel. Minden elnökséget adó tagállam maga dönti el, hogy sajátkormányzati szerkezetének megfelelõen milyen rangú vezetõt delegál a formációkelnöki székébe, nincs rá egységes uniós szabály. Más országok esetében is elõfor-dul, hogy bizonyos tanácsüléseket nem miniszterek, hanem államtitkárok elnököl-nek, mert ez adódik az államigazgatásuk felépítésébõl. Gondoljunk például a franciaelnökségre. Franciaországban is összevont, nagy minisztériumok vannak, ahol egy-egy miniszter irányítása alatt több államtitkár dolgozik. Ami az elnökség munkájá-nak megítélése szempontjából igazán számít, az a tanácsi formációkat elnöklõ mi-niszterek és államtitkárok hozzáértése és felkészültsége.

– Ahogy az elõzõ elnökségek, a magyar is jelentõs részben a válságkezelésrõlszól majd. Egyrészt Magyarországra hárul a feladat, hogy elindítsa az EU új, tíz-


éves gazdasági és szociális programját, az Európa 2020 stratégiát. Másrészt a ma-gyar elnökség alatt debütál az ún. európai szemeszter rendszere is. Mindez óriásikihívás a magyar közigazgatás számára. Mennyire elégedett az elnökségi stáb fel-készülésével?

– Az EU 2011 elsõ félévére esõ politikai napirendjébõl adódóan az elnökségi mun-ka súlypontja valóban a Gazdasági és Pénzügyi Tanácsra helyezõdik. Talán nem túl-zás, ha azt mondom, hogy fél év alatt vagy két évre elegendõ feladatot kell elvégez-nünk, ami próbára teszi az egész közigazgatás hatékonyságát és óriási terhet ró azelnökség lebonyolításában közremûködõ minisztériumokra, az elnökségi stáb tagja-ira. Megfeszített munkával szerencsére sikerült behozni a kormányváltást megelõzõidõszak lemaradásait is. Az elnökségre való felkészülésben közremûködõ több százfõs csapat, köztük sok-sok fiatal szakember, nagyfokú elkötelezettségrõl és felké-szültségrõl tesz tanúbizonyságot.

– Mégoly képzett stáb és felkészült közigazgatás mellett is felvetõdik a kérdés,mennyire lehet hiteles a magyar elnökség, amikor fiskális konszolidációról, költség-vetési fegyelemrõl, adósságcsökkentésrõl, szerkezeti reformokról van szó, hiszenMagyarország az a tagállam, amely ellen a legrégebb óta folyik túlzottdeficit-eljárás.Ráadásul az új magyar kormány gazdaságpolitikája sem feltétlenül minden szem-pontból „trendi”, gondoljunk csak a válságadók vagy a magánnyugdíjpénztárakra vonatkozó új szabályozás vegyes fogadtatására.

– Magyarország sajnos akkor költekezett, amikor az okosabb országok megtaka-rítottak, így rendelkeztek vésztartalékokkal a válságkezeléshez. Ennek ellenére az újmagyar kormány egyértelmûen elkötelezte magát a 3,8 százalékos GDP-arányos ál-lamháztartási hiánycél betartása mellett, amivel a költségvetési fegyelem szempontjá-ból az uniós tagállamok élmezõnyében, az ötödik helyen állunk. Nem hiszem tehát,hogy bárki kétségbe vonhatná Magyarország hitelességét, amikor soros elnökkéntmegszólal gazdasági és pénzügyi kérdésekben. Uniós partnereink tisztában vannak az-zal, milyen komoly intézkedéseket hoztunk, egyebek közt azért, hogy arányosabbátegyük a társadalomra, a gazdasági szereplõkre nehezedõ terhek megosztását.

– Az Európai Bizottság nemrég tette közzé javaslatát az EU hatályos többévespénzügyi keretének félidei felülvizsgálatáról, megelõlegezve valamelyest elképzelé-seit a következõ pénzügyi perspektíva lehetséges irányairól. Mennyire érdeke Ma-gyarországnak, hogy a tagállamok közötti érdekellentéteket hagyományosan felerõ-sítõ költségvetési vita már 2011 elsõ felében elinduljon?

– Mint említettem, a magyar elnökség minden politikában, minden dossziéban alehetõ legnagyobb haladásra törekszik. Ezt várják tõlünk az európai emberek, a tag-államok. A költségvetési keret ügyében sincs ez másképp. Fontos azonban látni, hogyez egy hosszú, folytatásos történet, amelyben a magyar elnökség éppen csak felleb-benti a függönyt. A téma hagyományosan fölöttébb érzékeny, a soros elnökségtõlrendkívüli körültekintést és tapintatot igényel. Mi azt szeretnénk, ha a magyar el-nökség alatt megfelelõ, konstruktív mederben indulna el a tagállamok között az esz-mecsere a többéves költségvetésrõl. Ez alatt azt értem, hogy ne alakuljanak ki mára vita legelején merev álláspontok, amelyektõl aztán késõbb kinek-kinek nagyon ne-héz tekintélyvesztés nélkül elmozdulni.

AA KKOONNSSZZEENNZZUUSSTTEERREEMMTTÉÉSS AA LLEEGGFFOONNTTOOSSAABBBB FFEELLAADDAATT 99

– Mi a magyar álláspont a két fõ költségvetési kiadási fejezetet adó kohéziós ésmezõgazdasági politika ügyében? Több tagállam a szûkös közösségi források újra-elosztását szorgalmazza az EU versenyképességét javító programok javára.

– Magyarország erõs kohéziós és mezõgazdasági politikában érdekelt. Az euró-pai integráció nagy múltú, hagyományos politikáiról van szó. Hiba lenne azonbanúgy tekinteni rájuk, mintha eljárt volna felettük az idõ. Meggyõzõdésem az is, hogysem a mezõgazdasági, sem a kohéziós politikát nem szabad szembeállítani a ver-senyképesség követelményével. Úgy érzékeljük, az unióban teret nyer az a felisme-rés, hogy a mezõgazdasági és a kohéziós politika nem önmagáért való, hanem azeurópai versenyképesség javításának fontos eszköze, amelyrõl továbbra sem lehetlemondani. A tagállamok közötti kohézió a tagállamokon belüli társadalmi össze-tartozás megfelelõje: csak szolidaritásra épülhet tartósan az EU versenyképessége,miként hosszú távon az egyes országok sem lehetnek versenyképesek társadalmiösszetartozás nélkül. Ez persze nem zárja ki, sõt, éppenséggel feltételezi azt, hogyfelülvizsgáljuk és szükség szerint megreformáljuk mind a kohéziós, mind az agrár-politikát. Bizonyos alapelvekhez viszont ragaszkodnunk kell. Ilyenek például a meg-felelõ finanszírozás, az eredményorientált megközelítés erõsítése, a tagállamok köz-ti egyenlõ elbánás elvének tiszteletben tartása, az eljárások egyszerûsítése és fõleg,ami a közös agrárpolitikát illeti, a renacionalizálás elkerülése, hogy csak néhányatemlítsek.

– Az események úgy hozták, hogy elõkelõ helyre került a magyar elnökség napi-rendjében a romakérdés. Milyen tervei vannak ezen a területen a magyar kormány-nak, és érez-e Budapest elegendõ támogatást a tagállamok, az Európai Bizottság ésaz Európai Parlament részérõl?

– A romák Franciaországból történt csoportos kiutasítása kapcsán kirobbant vi-ta valóban felerõsítette a téma aktualitását. Egyúttal az európai intézményeken be-lül is hangsúlyossá vált a szándék, hogy konkrét intézkedések szülessenek a romákhelyzetének tényleges javítására. Spanyol és belga partnereivel együtt Magyarországmár az elnökségi trió programjában is kifejezte a roma integráció iránti elkötelezõ-dését. Mindennek eredményeként az Európai Bizottság két meghatározó dokumen-tumot készül elfogadni: egyrészt 2010 végéig jelentés készül a romák társadalmi,gazdasági integrációjának elõmozdítására igénybe vehetõ uniós pénzügyi forrásoktagállami felhasználásáról, másrészt 2011 áprilisára a Bizottság kidolgozza a tagál-lami roma befogadási stratégiák európai keretdokumentumát, amelyet majd várha-tóan konkrét intézkedési terv is kísér. Az Európai Parlament sem ül ölbe tett kéz-zel, ugyancsak dolgozik egy jelentésen a romák társadalmi integrációjáról, amelynekmegállapításai reményeink szerint becsatornázhatók a munkánkba. Magyarország el-nökségként kezdeményezni fogja a Bizottság dokumentumainak megvitatását az il-letékes szakminiszteri formációkban. A jelentés raportõre az Európai Néppárt frak-ciójában ülõ Járóka Lívia (Fidesz), aki évek óta fáradozik ennek az ügynek az elõ-mozdításán. A munka eredményei szándékaink szerint az Európai Tanács 2011. jú-niusi ülése elé kerülnek, amely elnökségi következtetések elfogadására készül. Tud-juk, hogy számos tagállam számára érzékeny kérdés ez, ugyanakkor be kell látni,hogy a romák társadalmi integrációja túlmutat a tagállami kereteken, és csak komp-


lex foglalkoztatási, lakhatási, oktatási és egészségügyi intézkedésekkel lehet segíte-ni ezt a folyamatot. Kezdeményezéseink mind az Európai Bizottság, mind az Euró-pai Parlament támogatását élvezik. Az unió tagállamait pedig meg kell nyernünk egyhatékony uniós szintû keret kialakításának, természetesen anélkül, hogy megkérdõ-jeleznénk a szubszidiaritás elvét.

– Az eredeti elképzelések szerint 2011 elsõ félévében csatlakozhat Bulgária ésRománia a schengeni övezethez. Mit tehet a magyar elnökség, hogy egyengesse ekét ország útját?

– A schengeni csatlakozás nem opcionális: az új tagállamok nemcsak csatlakoz-hatnak, hanem csatlakozniuk is kell, a többieknek pedig fel kell venniük õket, ameny-nyiben a schengeni vívmányokat készek és képesek alkalmazni. Így rendelkeznek aSzerzõdések és az uniós jog. Bár a schengeni bõvítés Nyugat-Európában kétségkí-vül nem népszerû, mindenképp szeretnénk elérni, hogy a magyar elnökség alatt meg-történjen. Románia és Bulgária schengeni övezethez történõ csatlakozásáról a dön-tést a Tanácsban a tagállamok egyhangúsággal hozzák meg. Ezt megelõzi egy szak-értõi szinten zajló technikai értékelési folyamat, amikor a tagállamok szakértõibõlálló értékelõ csoportok egymást követõ helyszíni látogatások keretében vizsgálják atagjelölt országok felkészültségét. Ha sikeresen lezárulnak ezek az értékelések, és2011 februárjában a Bel- és Igazságügyi Tanács is jóváhagyja azokat, a határelle-nõrzések a tervezett idõpontban, azaz 2011 márciusában megszûnhetnek a két or-szág uniós belsõ határain. A rendõri együttmûködés, az adatvédelem, a külsõ határ-õrizet és a vízumkiadás területén eddig elvégzett értékelések kedvezõ eredménythoztak, a megjelölt hiányosságokat pedig a román és a bolgár hatóságok folyama-tosan pótolják. Rendkívül fontos azonban, hogy a SIS-fejezetre vonatkozó, decem-berben sorra kerülõ utolsó értékelés is megfelelõ eredménnyel záruljon. Hangsúlyo-zom, hogy a szakmai értékelési folyamat képezi ugyan a döntés alapját, de Romá-nia és Bulgária schengeni csatlakozásáról végsõ soron politikai döntés fog születni.Az ehhez szükséges konszenzus megteremtése a mi feladatunk. Ez nem olyan egy-szerû, hiszen vannak, akik késleltetnék a folyamatot. Emlékezzünk csak vissza: 2010nyarán a franciaországi romatáborok felszámolásával egy idõben francia részrõl vi-lágossá tették, hogy Romániának konkrét lépéseket kell tennie a romák integráció-ja terén, máskülönben nem tarthat igényt a schengeni csatlakozásra. Németországrészérõl szakértõi szinten hangzott el többször az az érvelés, hogy a két tagjelöltállamban a korrupció elleni harc és az igazságszolgáltatási reform megvalósulásátnyomon követni hivatott ún. Együttmûködési és Ellenõrzési Mechanizmus (Coopera-tion and Verification Mechanism, CVM) megnyugtató lezárása elõtt nem lehet semRománia, sem Bulgária schengeni csatlakozásáról beszélni. A magyar elnökség azonaz állásponton lesz, hogy a schengeni bõvítés nem kapcsolható össze más politikai-lag vitás ügyekkel, sem a romaintegráció megoldatlanságával, sem a CVM-mel. Te-hát ha Románia és Bulgária eredményei megfelelõk, azaz ha a schengeni követelmé-nyek teljesülnek, akkor a bõvítésnek nem lehet akadálya a kitûzött idõpontban.

– Az EU-elnökség egyik jelképes fontosságú eseménye lehet a csatlakozási tár-gyalások lezárása és, optimális esetben, a szerzõdés aláírása Horvátországgal. Mi-lyen lépéseket kíván tenni az EU-elnökség, hogy ösztönözze a folyamatot? Ön sze-


rint segíti vagy inkább hátráltatja a horvát csatlakozást az a körülmény, hogy a tag-államok az EU mûködésérõl szóló szerzõdés módosítására készülnek?

– Magyarország csatlakozása óta a tagállamok azon csoportjához tartozik, amelya bõvítést az EU egyik legsikeresebb politikájának tekinti. Ezért is szerepel a ma-gyar soros elnökség prioritásai között a bõvítési folyamat elõmozdítása. Horvátor-szággal a csatlakozási tárgyalások végsõ szakaszukba léptek: 35 tárgyalási fejezet-bõl 34 fejezet megnyitására és 22 lezárására került sor, és már 2009 decemberé-ben elkezdõdött a csatlakozási szerzõdés szövegezése. A horvát csatlakozási tár-gyalásokhoz nyújtott támogatásunkat mindaddig fenntartjuk, amíg Horvátország azunió teljes jogú tagjává nem válik. Ezt elnöki szerepkörünkben is képviselni fogjuk– több megfontolásból adódóan is. Egyrészt a példaszerû horvát csatlakozási fo-lyamat az egész nyugat-balkáni régió számára megerõsíti az európai perspektíva ésaz EU hitelét, ezért az unió egészének érdeke. Másrészt Horvátország stratégiaipartnerünk: olyan közép-európai ország, amelyik jövendõ tagállamként számos, azunió és térségünk jövõje szempontjából meghatározó kérdésben lehet majd szövet-ségesünk. Soros elnökségként a tárgyalások pontos, egyeztetett és kiszámíthatótechnikai lebonyolításával, a tagállamok politikai érdekeltségének, elkötelezettségé-nek fenntartásával mozdíthatjuk elõ a folyamatot. Sok múlik ugyanakkor Horvát-országon, a hátralévõ feladatok maradéktalan teljesítése elengedhetetlen a csatla-kozáshoz. A horvát felkészülés szintje, a belga elnökség tervei és a tagállamok tá-mogatása együttesen elõkészíti a talajt ahhoz, hogy Horvátország csatlakozási tár-gyalásai 2011 elsõ félévében, az állam- és kormányfõk döntésével lezárulhassanak,ami mérföldkõ lesz a nyugat-balkáni térség integrációs folyamatában. Ami a gaz-dasági kormányzás kapcsán napirendre került szerzõdésmódosítási igényt illeti,megítélésünk szerint nem befolyásolhatja a horvát csatlakozási szerzõdés ratifiká-ciójának kimenetelét. Csakúgy, mint az ír és a cseh garanciák szerzõdéses szabá-lyozásának megerõsítésekor, ez esetben is csak egyidejû, de nem összefüggõ rati-fikációs menetet tudunk elfogadni.

– A nyugat-balkáni országok EU-integrációjához hasonlóan a közös energiapoli-tika létrehozása is húsba vágó magyar érdek. Milyen reményeket fûznek a magya-rok az Európai Tanács februárban esedékes, energiaügyekkel foglalkozó üléséhez?Várható-e reális elõrelépés?

– Jó lenne eloszlatni a félreértéseket. A közös energiapolitikára való utalás pon-tatlan retorikai fordulat, amelynek sem az alapító szerzõdések alapján, sem pediga politikai cselekvés szintjén nincs realitása. A közös mezõgazdasági politikához ha-sonlítható közös energiapolitika, amelynek valamennyi lényeges elemérõl az uniódönt, és amely mellett a tagállamoknál nem marad szabályozó és pénzügyi hatás-kör, nincs, és tiszta formában nem is lesz. A magyar politikai törekvés – és ez egy-beesik több ország érdekével –, hogy egyes alapvetõ energetikai kérdésekben le-gyen uniós szabályozás, közös külsõ fellépés, illetve bizonyos léptékû uniós finan-szírozási forrás, azaz jöjjön létre erõsen koordinált, az EU és a tagállamok közöttmegosztott közösségi politika. Magyarország és a közép- és kelet-európai tagál-lamok érdekei jelentõs részben egybeesnek, miközben az EU egészében elég jelen-tõs földrajzi és technológiai törésvonalak is vannak az országok között. Magyaror-


szág fõ érdekei leginkább az energiabiztonsággal kapcsolatosak. Szorgalmazzuk egymûködõ közép-európai energiapiac megteremtését, az ehhez szükséges piaci sza-bályok kialakítását, és ami a leglényegesebb, az infrastruktúra hiányzó elemeinek,elsõsorban az észak–déli kétirányú gázszállítási folyosó létrehozását. Itt sajnos amo-lyan 22-es csapdájába ütközünk: mivel nincs piac, nem épülnek meg az összeköt-tetések, de amíg nem épülnek meg a kapcsolatok, addig nem is lesz piac. Követke-zésképpen elengedhetetlen volna, hogy az EU is tegyen pénzt a projektekbe. Nemkevésbé fontos a koordinált külpiaci fellépés, amennyiben a keleti gázbeszerzések-rõl tárgyalunk, hiszen jelenleg például Németország 30 százalékkal olcsóbban kaporosz gázt, mint Észtország. Nagy elõrelépés, hogy a februári energiacsúcs átte-kinti majd mindezeket a kérdéseket. Óvnék azonban a túlzott várakozásoktól, merta zöld technológiai innovációt prioritásként kezelõ észak- és nyugat-európai orszá-gok, illetve az alapinfrastruktúra fejlesztésével bajlódó térségünk érdekei között bi-zony jelentõsek a különbségek.

– Kiemelkedõ rendezvénye lesz a magyar EU-elnökségnek a májusban esedékeskeleti partnerségi csúcstalálkozó. Milyen új hangsúlyokat kíván adni Magyarországaz EU keleti szomszédságpolitikájának?

– A Keleti Partnerség második csúcsértekezlete a magyar elnökség idejére, ter-vezett idõpontját tekintve májusra esik. Ráadásul magyarországi helyszínen kerül rásor, így ez lesz elnökségünk egyetlen hazai rendezésû állam- és kormányfõi szintûtalálkozója, és így bizonyos szempontból egyik fénypontja. Ha tartalmi oldalról néz-zük, egyértelmû a politikai érdekeltségünk abban, hogy a hat érintett ország köze-ledjen az unió értékeihez és politikáihoz, hasonlóan a Nyugat-Balkánhoz, de a tag-sági perspektíva megadása nélkül. Erõsíteni szeretnénk tehát ezt az egységes poli-tikai keretet. A Keleti Partnerségnek ugyanakkor képesnek kell lennie arra is, hogyolyan projekteket fogadjon be és támogasson, amelyek differenciáltan közelítik majdmeg a hat partnerország szükségleteit. Szeretnénk valóban konkrét programokkalelõállni, például a civil kapcsolatok, a szellemi tulajdonjog védelme vagy az energia-szállítási válságok megelõzését szolgáló korai elõrejelzõ rendszer kérdésében.

– Az elnökségi felkészülés idõszakában sokat emlegették a makroregionális Duna-stratégiát. A kommentárok azonban általában hiányolták a víziót, a koherenciát a formálódó magyar álláspontból, egyidejûleg pedig rámutattak arra, hogy az érin-tett országok között bizonyos részkérdésekben komoly érdekellentétek feszül-nek. Nem fél attól, hogy az egész Duna-stratégiának nagyobb lesz a füstje, mint alángja?

– Szeretnénk, ha elnökségünk egyik kiemelkedõ eseménye lenne, amikor az Eu-rópai Tanács 2011 júniusában a lehetõ legünnepélyesebben elfogadja a Duna-stra-tégiát. Ha arra gondol, hogy nincs a stratégiához rendelt külön uniós pénzeszköz,akkor mintha hiányozna a „láng”. Mégis jelentõs fejleményrõl van szó. A figyelmetaz új stratégia Közép-Európára tereli, és tudatosítja: Európának két nagy folyójavan, a Rajna mellett a Duna is. A Duna-stratégia nemcsak a jószomszédi kapcsola-tok kialakítását katalizálja a térségben, hanem a Nyugat-Balkán európai integráció-ját is elõsegíti. A stratégia hosszú idõ óta az elsõ olyan uniós kezdeményezés, amelyközelebb hozza az uniót a polgárokhoz és elõsegíti az együttmûködésbe bevont har-


madik országokkal való együttmûködést. A gazdasági válság a stratégiában résztvevõ tagállamokat különösen sújtotta. A Duna-stratégia hozzájárulást jelenthet atérség fenntartható gazdasági növekedéséhez. Jelentõségérõl a kulturális sokszínû-ség kapcsán sem szabad megfeledkezni: a Duna-medence évszázadok óta otthonavolt számtalan népnek, nemzetiségnek, amelyek együtt sajátos dunai identitást al-kottak. A Duna-stratégiát már megszületése elõtt sokan sikernek tartják: van tag-állam, amelyik hasonló makrorégiót hozna létre, például az Adriai- és a Jón-tengertérségében.

– A környezetvédelem és a fenntartható fejlõdés témakörében Magyarország azuniós vízpolitika felülvizsgálatának és újragondolásának is lökést akar adni. Milyenfázisba szeretnénk eljuttatni ezt a dossziét az elnökség alatt?

– A 2000-ben elfogadott ún. víz keretirányelven nyugvó hatályos vízpolitika fe-lülvizsgálatát az Európai Bizottság végzi, ennek eredményét várhatóan egy 2012-ben megjelenõ közlemény formájában teszi majd közzé. A magyar elnökség célja,hogy a Tanács tartalmi hozzájárulást tudjon adni a Bizottság munkájához. Ezért elõbb2011 márciusában Budapesten nagyszabású tudományos és szakpolitikai konferen-ciát rendezünk, amire alapozva a környezetvédelmi miniszterek 2011. júniusi infor-mális tanácsülésükön megfogalmazzák azokat a szakpolitikai iránymutatásokat, ame-lyeket a tagállamok az európai vízpolitika jövõje szempontjából fontosnak tartanaka Bizottság felé közvetíteni.

– Az emberi tényezõ középpontba állítása akár az egész magyar elnökség mot-tója is lehetne. A munkahelyteremtés, a társadalmi befogadás, a gyermekszegény-ség elleni küzdelem, a családpolitika, a kulturális sokszínûség megõrzése, ez mind-mind ide tartozik. Milyen konkrét javaslatok, kezdeményezések vannak a magyarEU-elnökség tarsolyában?

– A magyar elnökségre hárul az Európa 2020 stratégia foglalkoztatási és szoci-álpolitikai területéhez kapcsolódó, az uniós zsargonban „zászlóshajó-kezdeménye-zésként” emlegetett kiemelt horizontális programok elfogadása. Ezen belül különö-sen indokoltnak tûnik, hogy közösen foglalkozzunk a munkahelyteremtés lehetõsé-geinek vizsgálatával, a gyermekszegénység és a romák társadalmi integrációjánakkérdésével, a demográfiai trendek megvitatásával, valamint a modern egészségügyelõtt álló kihívásokkal (például az egészségügyi dolgozók és a betegek mobilitásá-val, a technológiai fejlõdés és a nemzeti egészségügyi rendszerek fenntarthatóságá-val). Az uniós, közös célok és a magyar kormány politikai programja közötti össz-hang talán sehol nem annyira nyilvánvaló, mint a munkahelyteremtés terén: az Eu-rópa 2020 stratégia által megcélzott 75 százalékos foglalkoztatási szint tagállamilebontásban, Magyarországra nézve körülbelül a kormányprogramban szereplõ egy-millió új munkahelynek felel meg. E célok eléréséhez a magyar elnökség a munka-helyteremtés szempontjainak megvitatását javasolja, hogy feltárhatók legyenek azoka gazdaság- és foglalkoztatáspolitikai területek, amelyek koordinált fejlesztése szá-mottevõ munkahelybõvülést eredményez. A kulturális sokszínûség megõrzése kap-csán nagy a zavar: nem új uniós politika létrejöttét kezdeményezzük, hanem a meg-lévõkön belül szeretnénk támogatási lehetõségeket találni olyan civil programoknak,ötleteknek, amelyek az európai kulturális örökségnek e sajátos, nem tárgyi eleme-


it karolják fel. Ha lehet régi épületek felújítására uniós forrást találni, miért ne le-hetne egy-egy közösség által beszélt nyelv, nyelvjárás, dialektus vagy éppen népha-gyomány megõrzését hasonló forrásból támogatni? A „Szegénység elleni európaiplatform” az Európa 2020 stratégia egyik zászlóshajó-kezdeményezése lesz, és ki-emelt figyelmet fordít majd a gyermekjólét elõmozdítására. A belga elnökség idejénkonferenciát rendeztek errõl, a Bizottság pedig ajánlást készít elõ 2011-re. Elnök-ségként célunk ezeknek a közös erõfeszítéseknek a támogatása, ösztönzése, a bi-zottsági ajánlás kibocsátásának, az abban szereplõ monitorozási rendszer kidolgo-zásának elõsegítése, majd az ajánlásról tanácsi következtetések elfogadtatása. A spanyol–belga–magyar, tizennyolc hónapos elnökségi programban szerepel az esély-egyenlõség témája: a gyermekszegénység az egyenlõtlenség talán legsúlyosabb for-mája; felszámolása döntõ lépés lenne a társadalmi igazságosság megteremtése felé.

VVIIDDAA LLÁÁSSZZLLÓÓ


Magyarország európai uniós tagságánakmérföldkövéhez érkezett: 2011. január1. és 2011. június 30. között elsõ alka-lommal tölti be az Európai Unió Tanácsá-nak soros elnöki tisztségét. A magyarEU-elnökség idején a miniszterek felada-ta lesz, hogy az Európai Unió Tanácsá-nak munkáját fél évig vezessék.

A magyar elnökség alatt várhatóan ma-gas fordulatszámon fog mûködni az uni-ós döntéshozatali rendszer. A magyar EU-elnökség egyik legjelentõsebb kihívása aLisszaboni Szerzõdés várható módosításalesz. Bár a szerzõdésmódosítás formájacsak az Európai Tanács 2010. decemberiülésén dõl el, célunk, hogy a magyar el-nökség felkészült legyen a tagállamok gaz-dasági kormányzással kapcsolatos esetle-ges érdekkülönbségeinek kezelésére, a vi-ta szûk keretek között tartására és a mielõbbi kompromisszum biztosítására. A Lisszaboni Szerzõdés 2009. december1-jei hatálybalépése, illetve az új EurópaiBizottság 2010. március 1-jei felállása miatt több új politikai kezdeményezés elindítása is várható a magyar elnökségalatt. Ez egyben lehetõség a magyar el-nökség számára, hogy érdemben elõrevi-gye a közös uniós ügyeket, ugyanakkorkülönös felelõsséget is ró hazánkra.

Több, hosszú távú program végsõ jó-váhagyása, illetve hosszú távú cselekvésiprogramok végrehajtásához kapcsolódó


szabályok elfogadása kerül a Tanács napi-rendjére 2011-ben, valamint elkezdõdnekaz összes uniós politikát érintõ, követke-zõ többéves pénzügyi terv elõkészületeiis. Elindul az Európa 2020 stratégia vég-rehajtása, és lendületet vesz a stockholmiprogram végrehajtása is. Emellett számosolyan dosszié is napirendre kerülhet a ma-gyar elnökség alatt, amelyeket összetett-ségük és a tagállamok eltérõ álláspontjaimiatt eddig nem sikerült lezárni.

2010-ben mind a tagállamokban,mind az uniós intézményekben komolyenergiákat köt le a Lisszaboni Szerzõdésvégrehajtásának kérdéseire adandó kö-zös válaszok keresése. Az unió mûködé-sében jelentõs változásokat eredménye-zõ szerzõdés ugyanis új intézményekethozott létre, érdemben módosította azintézmények mûködését és egymás kö-zötti viszonyát, új célkitûzéseket fogal-mazott meg. Az új intézmények létreho-zásának részletkérdéseirõl nemcsak atagállamoknak, hanem az intézmények-nek is dûlõre kell jutniuk egymás között.Ugyan az Európai Külügyi Szolgálat fel-állításáról szóló döntések már idén meg-születtek, nem zárható ki, hogy többkérdés még a magyar elnökség alatt isnyitva maradhat. Ezért arra is fel kell ké-szülni, hogy Magyarországnak akár alegérzékenyebb témákban kell fontosszerepet játszania 2011 elsõ félévében.

ÓÓDDOORR BBÁÁLLIINNTT**

A magyar EU-elnökség napirendjén szereplő legfontosabb kérdések a Coreper II.

területen1

EELLNNÖÖKKSSÉÉGGII PPRRIIOORRIITTÁÁSSOOKK

* A szerzõ a Külügyminisztérium EU-ügyekért felelõs helyettes államtitkára.1 A Coreper II. hatáskörébe tartozó szektorális tanácsi formációk: Általános Ügyek Tanácsa (ÁÜT), Gaz-

dasági és Pénzügyi Tanács (Ecofin), Bel- és Igazságügyi Tanács (BIÜT), valamint a Külügyek Tanácsa.

EELLNNÖÖKKSSÉÉGGII PPRRIIOORRIITTÁÁSSOOKK 1177

A Tanács eljárási szabályzata nem írjaelõ, hogy az elnökségét ellátó tagállam-nak elnökségi programot kell készíte-nie. Ezt azonban minden elnökség ki-dolgozza, a magyar 2010 decemberé-ben kerül tetõ alá. A program kialakítá-sakor Magyarország figyelembe veszi aspanyol–belga–magyar trió programot,amely 2011 elsõ félévének végéig hatá-rozza meg a stratégiai célkitûzéseket.A trióprogramot a három ország kor-mányzati tisztviselõi írták közösen, s aBizottsággal és a Tanács Fõtitkárságávalfolytatott konzultációkat követõen a há-rom ország külügyminiszterei 2009 de-cemberében terjesztették a Tanács elé. Amagyar elnökségi program kialakítása-kor egy másik kulcsdokumentum az Eu-rópai Bizottság 2010. évi munkaprog-ramja, amelyet 2010. március végén fo-gadott el a testület, és amely 2010-re ésazon túlmutatóan is meghatározza a jog-alkotás szempontjából alapvetõ fontossá-gú, kizárólagos kezdeményezési joggalbíró Bizottság célkitûzéseit. Emellett aspanyol elnökség, illetve a 2010 máso-dik félévében elnöklõ Belgium által lezártügyek, illetõleg az egyes kérdésekben el-ért elõrelépések alapján lehet részletesenelõre jelezni azt, hogy milyen konkrétügyeket kell majd a magyar elnökségnekvinnie.

A tervezési folyamatban a futó dosszi-ék közül tanácsi formációnként ki kell vá-lasztani azokat a konkrét ügyeket, ame-lyeket Magyarország le akar zárni, vagyamelyekben érdemi elõrelépést kíván el-érni (és természetesen azokat is, ame-lyekkel nemzeti érintettsége miatt nemkíván foglalkozni). Ez a prioritások leg-szélesebb köre, az ún. tanácsi prioritás-lista (20–40 prioritás). Ennek alapján ké-szül el az ország elnökségi programja(30–50 oldalas dokumentum), amely a

konkrét jogalkotási dossziékat figyelem-be véve bontja ki a célkitûzéseket. Emel-lett egy héttel az elnökség kezdete elõtt,ehhez kapcsolódóan kell elõterjeszteni atanácsülések tervezett listáját, pontosidõpontját és tervezett napirendjét, napi-rendi pontonként feltüntetve, hogy az el-nökségnek azokkal kapcsolatban a ta-nácsülésen mi a célja (politikai megálla-podás, tanácsi következtetés elfogadása,véleménycsere stb.).

A magyar elnökség célja egy olyan el-nökség lefolytatása, amely egyszerre állEurópa és Magyarország szolgálatában,és támogatja egy erõs intézményekkel,valamint hatékony uniós politikákkalrendelkezõ Európai Unió kialakítását.Elnökségünk legfontosabb feladatánakaz unió napirendjén szereplõ kiemeltkérdésekben való elõrehaladást tekintikét fõ szempont – a konszenzusra valótörekvés és európai jövõképünk – alap-ján. Hazánk európai vízióját alapvetõenmeghatározza a globális és az európaiszinten egyaránt megjelenõ, új keletû ki-hívásokat magában rejtõ gazdasági ésszervezeti átrendezõdés. Ebben az idõ-szakban az unióban vallott közös érté-keink megõrzése és védelme még fon-tosabb, mint eddig. Magyarország meg-gyõzõdése, hogy az unió mûködéséneka belsõ szolidaritáson és a kohézión kellalapulnia; értékeinknek konkrét közöscselekvésben kell megnyilvánulnia a kö-zös célok figyelembevételével. Bár azEurópai Unió intézményi átalakulása le-zárult, a döntések gyakorlati átültetésetovábbi – hatékonyság és a gyakorlati-asság szempontjából megoldandó – fel-adatokat eredményez. Magyarország el-nöksége során alapvetõ fontosságúnaktekinti a polgárközeli unió kialakításá-nak elõsegítését. A globális pénzügyi ésgazdasági válság révén az európai szo-

ciális modellt érte kihívás. Nyilvánvalóvávált, hogy a foglalkoztatás, a növekedés,valamint a munkahelyteremtés elsõdle-ges céljainak elérése érdekében egyesuniós politikákat meg kell erõsíteni. Eb-ben a folyamatban a gazdasági kor-mányzás és a kohézió elválaszthatatlanegymástól, ezeknek a szolidaritáson ésaz egyenrangúságon kell alapulniuk. Aközösségi politikák célkitûzései kizáró-lag az unión belüli kohézió erõsítésévelvalósíthatók meg. Mivel a foglalkoztatásés a növekedés kérdésköre szorosanösszefügg a – nem uniós jogalkotási ha-táskörbe tartozó – demográfiai kérdé-sekkel és a tagállami családpolitikairendszerek hatékonyságával, a magyarelnökség támogatja a tapasztalatcsereuniós szintre emelését.

Az elõbbiekben taglalt magyar euró-pai vízió mentén alakítottuk ki a magyarEU-elnökség célrendszerét, amely négyfõ prioritás mentén épül fel:

1. Növekedés, munka és társadalmifelzárkóztatás

2. Erõsebb Európa3. Polgárbarát EU4. Bõvítés és szomszédságpolitika

E cikk célja a magyar EU-elnökség fõ cél-kitûzéseinek bemutatása az elnökségiprioritások keretrendszerében az Általá-nos Ügyek Tanácsát (ÁÜT), a Gazdaságiés Pénzügyi Tanácsot (Ecofin), a Bel- ésIgazságügyi Tanácsot (BIÜT), valamint aKülügyek Tanácsát tartalmazó CoreperII-es területen. A továbbiakban rövidenáttekintjük az adott tanácsi formációkszerepét, fõ feladatait.

11.. TTaannááccssii ffoorrmmáácciióókk aa CCoorreeppeerr IIII--eess tteerrüülleetteenn

Az Általános Ügyek Tanácsa az unió fej-lõdése szempontjából kiemelt, horizontá-


lis kérdésekrõl folytat vitákat: napirend-jén 2011 elsõ félévében számos, a ma-gyar EU-elnökség szempontjából különö-sen fontos dosszié szerepel. Elnökségünkcélja az ÁÜT szerepének erõsítése annakérdekében, hogy maradéktalanul betölt-se a Lisszaboni Szerzõdésben meghatá-rozott szerepét.

A Gazdasági és Pénzügyi Tanács sze-repe korábban is kiemelt fontosságúvolt, de a globális pénzügyi-gazdaságiválság és következményeinek hatására azeurópai döntéshozatal központi elemévévált. A válság hatékony és eredményeskezeléséhez stabil és kiszámítható pénz-piacokra van szükség, amelynek alapve-tõ feltétele a pénzügyi szolgáltatások pi-acának hatékonyabb szabályozása és fel-ügyelete, illetve a pénzügyi felügyeletirendszer modernizálása. Az összeurópaiérdekek figyelembevételével 2010-benmegszületett a megállapodás az intézmé-nyek között az új pénzügyi felügyeleti in-tézményrendszerrõl szóló jogalkotási ja-vaslatcsomagról, így az új európai fel-ügyeleti struktúra már a magyar elnök-ség alatt megkezdheti mûködését. AzEcofin témái közül hazánk elnöksége ide-jén számos fontos dosszié kerül napi-rendre, amelyek közül érdemes hangsú-lyozni a gazdaságpolitikai koordinációt ésazon belül az európai szemeszter alkal-mazását, valamint a pénzügyi szolgálta-tási menetrendet.

A bel- és igazságügyi tanácsi formá-ció területén a Magyarország által meg-fogalmazott – és a jelen cikk bevezetõ-jében taglalt – négy fõ prioritás közül a„Polgárbarát Európa” teljes mértékbenösszhangban van a Lisszaboni Szerzõ-désben is megjelenõ uniós törekvések-kel. Elnökségünk elsõdleges célja érde-mi elõremozdulás a nagyszámú – euró-pai szinten is kiemelt jelentõségû – dosz-


sziéval kapcsolatosan. A Bel- és Igazság-ügyi Tanács témáin belül kulcsterületnekszámít a személy- és vagyonbiztonság,a jogok érvényesítése, valamint a jogbiz-tonság.

A cikkben tárgyalt tanácsi formációkközül a Külügyek Tanácsának funkciójaa Lisszaboni Szerzõdés által elõírt vál-tozások következtében a közelmúltbanjelentõsen módosult, ezért részletesebbkifejtést igényel. A jelenlegi megközelí-tés értelmében ezt a tanácsi formációtnem az unió soros elnöksége, hanemkülügyi és biztonságpolitikai fõképvise-lõje elnököli. Az Európai Unió közöskül- és biztonságpolitikájának irányítá-sa szintén a fõképviselõ feladata, akineka munkáját az Európai Külügyi Szolgá-lat (EKSZ) segíti. Ennek folyománya-ként ezen a területen a soros elnökségnemcsak programalkotási szerepét ve-szítette el, hanem a Külügyek Tanácsá-nak és az azt elõkészítõ fórumok (a Po-litikai és Biztonsági Bizottság, valaminta legtöbb munkacsoport) elnöklését is.Mivel Magyarország ezen tanácsi for-máció keretein belül már nem fog ha-gyományos elnökséget adni, a KülügyekTanácsának napirendjét és programjátsem a magyar elnökség határozza meg.Mindazonáltal elnökségünk szempont-jából fontos momentum, hogy az EKSZfelállításának folyamata nem zárult le,2011 elsõ félévében is folytatódik. Fõcélkitûzésünk a fõképviselõ támogatásaaz EKSZ kiépítésének munkájában, azúj intézmények – így a külkapcsolatok– terén stratégiai iránymutatást nyújtóEurópai Tanács állandó elnöke és a so-ros elnökség közötti együttmûködéskonszolidálásának segítése, valamint akiemelt események és horizontális té-mák kezelése és lehetõség szerinti elõ-mozdítása.

22.. AA mmaaggyyaarr EEUU--eellnnöökksséégg vváárrhhaattóó ccééllkkiittűűzzéésseeii aa CCoorreeppeerr IIII..tteerrüülleetthheezz ttaarrttoozzóó ttaannááccssii ffoorr--mmáácciióókk vvoonnaattkkoozzáássáábbaann

Az alábbiakban hazánk európai uniós el-nökségének célkitûzéseit a Coreper II-esterületen a bevezetõben ismertetett négyfõ prioritás keretrendszerén keresztülmutatjuk be.

22..11.. NNöövveekkeeddééss,, mmuunnkkaa ééss ttáárrssaaddaallmmii ffeellzzáárrkkóózzttaattááss

A magyar elnökség – a trió elõzõ elnök-ségeihez hasonlóan –– elsõdleges feladataa gazdasági válságból történõ kilábalásmár megindult folyamatának továbbvite-le, a fenntartható növekedés, illetve amunkahelyteremtés feltételeinek kidol-gozása, és a tagállami gazdaságélénkítõintézkedésekbõl álló, úgynevezett „exit”stratégiák összehangolása. Ezeken a te-rületeken a 2011 elsõ félévében tárgya-landó dossziék túlnyomó része az Ecofintanácshoz tartozik.

Uniós elnökségünk legfontosabb cél-kitûzése vitathatatlanul a gazdaságpoliti-kai koordináció erõsítése, amely az EU éstagállamai felkészülését jelenti a globálisgazdasági sokkhatások kezelésére. AzEurópai Tanács elnöke által vezetett, agazdaságpolitikai koordináció megerõsí-tésével foglalkozó magas szintû munka-csoport (Task Force) 2010 májusábankezdte meg munkáját, végsõ következ-tetéseit pedig a 2010. októberi EurópaiTanács elé terjesztette. A munka fõbbirányait a költségvetési fegyelem meg-erõsítése (az államadósság alakulásánakfokozottabb figyelembevétele a túlzott-deficit-eljárásban, következetesebb ésszigorúbb szankciók alkalmazása), a ver-senyképességi, egyensúlyi problémákat

idõben kezelõ felügyeleti mechanizmuslétrehozása, valamint az eurózóna szá-mára egy állandó válságkezelõ mechaniz-mus kialakítását szolgáló javaslatok ki-dolgozása jelölte ki.

2010. szeptember 29-én jelent megaz Európai Bizottság új, szorosabb gaz-daságpolitikai koordinációs rendszerrevonatkozó, hat elembõl álló javaslatcso-magja. Elnökségünk fontos feladata leszaz Európai Tanács döntésének megfele-lõen a javaslatcsomag vitájának elõmoz-dítása és lehetõség szerinti lezárása az el-fogadó Task Force-jelentés alapján.

Az elnökség napirendjén szereplõ ki-emelt dossziék között kap helyet a pénz-ügyi szolgáltatási menetrend, amelyre –a globális banki és szuverén adósságvál-ság következtében – a megszokottnál isnagyobb figyelem irányul. A dosszié szá-mos elembõl tevõdik össze, amelyek kö-zül a lényegesebbeket az alábbiakban is-mertetjük.

A pénzügyi felügyeleti reform kereté-ben 2011. január 1-jén új európai fel-ügyeleti rendszer kezdi meg mûködését.A reform eredményeképpen az EUmakroprudenciális felügyeletére létrejönaz Európai Rendszerkockázati Testület,míg a mikroprudenciális felügyeletet el-látó tagállami hatóságok munkáját az újEurópai Felügyeleti Hatóságok hangoljákössze. A magyar EU-elnökség célja az újfelügyeleti struktúra 2011. év eleji felál-lásának elõsegítése, a mûködését bizto-sító szabályozó keretek kialakítása és akapcsolódó tájékoztatás.

A pénzügyi válságok elkerülése érde-kében lényeges elem a tõkepiacitranszparencia növelése, amely esetébenhatározott igényként merült fel a nem aszabályozott piacokon bonyolított szár-mazékos ügyletek (ún. OTC-derivatívák)szabályozásának szigorítása, illetve a pi-


acok stabilitását veszélyeztetõ ügylettí-pusok (ún. CDS és short selling ügyletek)átláthatóságának növelése. A dosszié te-kintetében a magyar EU-elnökség az ál-talános megközelítés elérésére törekszik.

Mivel a válságmegelõzésre, -kezelésreés -rendezésre vonatkozó koordinált uni-ós szabályozás elengedhetetlen a pénz-ügyi piacok stabil mûködéséhez, a Bizott-ság – várhatóan 2011 tavaszán megjele-nõ – jogszabálytervezetet készít a válság-kezelési és megelõzési keretrendszerrõl.A jogszabálytervezet egyes elemeinek(bankszanálási keretrendszer kidolgozá-sa, banki illeték, tranzakciós adó, a pénz-ügyi szolgáltatások áfa alóli kivételénekfelülvizsgálata, a határon átnyúló szolgál-tatást nyújtó pénzintézeteknél stabilizá-ciós csoportok kialakítása, illetve a vál-ság terheinek utólagos megosztását se-gítõ alapelvek lefektetése) kidolgozásamár megkezdõdött, ugyanakkor a vonat-kozó banki jogszabályjavaslat szakmaiegyeztetésének elindítása – amennyibenazt a Bizottság az elsõ félévben nyilvá-nosságra hozza – a magyar elnökség fe-ladata lesz.

Szintén elnökségünk kiemelt jelentõ-ségû témája lesz a közös EU-álláspontkoordinálása a G20-ak fórumaira törté-nõ felkészülés keretében.

A magyar EU-elnökségnek az Európa2020 stratégiával egybecsengõ célkitû-zése a globális pénzügyi válságból való ki-lábalás elõsegítése. A pénzügyi piacokiránti bizalom helyreállításának és mûkö-désük stabilizálásának fontos eleme abankszektor válságtûrõ képességének ja-vítása a banki tõkekövetelmények újra-szabályozásán keresztül. Ennek kereté-ben az Európai Bizottság várhatóan2011 elsõ negyedévében áll elõ újabbjogszabályjavaslatával, amely kiterjedegyebek között a likviditási standardok-


ra, a bankok tõkéjének erõsítésére, vala-mint a tõkeáttételi ráta bevezetésére.

A globális gazdasági válság fontos, to-vagyûrûzõ hatása a tagállamok állam-adósságának jelentõs növekedése, amelya válság idején végrehajtott gazdaság-élénkítõ intézkedésekre, illetve a bank-mentõ csomagokra vezethetõ vissza. Mi-vel a nagy adósságok és hiányok hosszútávon a tagállamok számára nem fenn-tarthatók, lényeges az exit stratégia és akonszolidáció mielõbbi megkezdése. Amagyar elnökség az Ecofin tanács terü-letén belül kiemelten kezeli a költségve-tési, monetáris és a pénzügyi szektorszámára juttatott garanciák és tõkeinjek-ciók visszavonásának koordinálását. Ez amegközelítés nemcsak a magyar gazda-ságpolitika célkitûzéseivel és az európaigazdaság aktuális kihívásaival van szorosösszefüggésben, hanem illeszkedik azeurópai félév beindításához is. Elnöksé-günk során lényeges feladat lesz a fiská-lis exit stratégiák esetében a túlzottdefi-cit-eljárás kapcsán kiadott tanácsi ajánlá-sok betartásának figyelemmel kísérése,különös tekintettel arra, hogy 2011 ele-jén várhatóan legalább 24 tagállam leszilyen eljárás alatt.

Az EU fenntartható fejlõdési és ener-giapolitikai célkitûzéseihez kapcsolódikaz elõreláthatólag 2011 elsõ negyed-évében megjelenõ, az energiaadó-irány-elv felülvizsgálatára vonatkozó javaslat,amelynek részletes tárgyalását a magyarelnökség kezdi meg. Bár a hozzáadottér-ték-adó (héa) irányelv végrehajtási ren-delkezéseirõl szóló javaslat tárgyalását abelga elnökség megkezdte, a folyamat le-zárása nagy valószínûséggel Magyaror-szág elnökségére marad. Adózási terüle-ten az adópolitikai csomag elfogadásaután – amelynek része a megtakarításokadóztatásáról szóló irányelv módosítása

– további kiemelt témaként merülhet fela megtakarítások adóztatásáról szólóirányelvhez kapcsolódó tárgyalási man-dátumjavaslat.

Mivel a közös költségvetés elfogadá-sa elengedhetetlen az Európai Unió mû-ködéséhez, ugyanakkor a LisszaboniSzerzõdés hatálybalépésével a költségve-tési eljárás megváltozott, a magyar el-nökség kiemelt figyelmet fordít az EUéves költségvetésével kapcsolatos teen-dõkre. Az elnökségre feladatok hárulnakmajd a zárszámadásához adott tanácsiajánlások elfogadásával, a belga elnök-ségtõl átveendõ költségvetési rendeletfelülvizsgálatával, valamint a 2012-esköltségvetésre vonatkozó irányelvek tár-gyalásával kapcsolatban. Amennyiben a2011-es költségvetést nem sikerül a bel-ga elnökség alatt elfogadtatni, úgy a ma-gyar elnökség kiemelt céljai között sze-repelni fog a mielõbbi konszenzus eléré-se az EP és a Tanács között az új költ-ségvetéssel kapcsolatosan.

A vámunió az Európai Unió közös po-litikái közé tartozik, ezért a vámellenõr-zésrõl szóló tanácsi következtetések el-fogadása is elnökségünk céljai közöttszerepel.

A „Növekedés, munka és társadalmifelzárkóztatás” magyar elnökségi priori-tás további lényeges eleme az Európa2020 stratégia sikeres alkalmazása. Avégrehajtás nyomon követése számos,2011 elsõ félévében megrendezésre ke-rülõ európai csúcstalálkozó meghatározótémája lesz. A stratégia célja az EurópaiUnió fenntartható gazdasági fejlõdésé-nek elõsegítése magas szintû foglalkoz-tatottság, termelékenység és szociáliskohézió megteremtése mellett. Ennekkeretében 2011 elsõ felében kerül sor azeurópai félév alkalmazására, amelynekgyakorlati bevezetése alapvetõen módo-

sítja az unión belüli gazdaságpolitikaiegyüttmûködést. Mivel a félév bevezeté-se a magyar EU-elnökség idejére esik,Magyarország soros elnöki tevékenysé-gét nagy figyelem fogja övezni, különöstekintettel arra, hogy e területen az EiT-tel való és a különbözõ tanácsi formáci-ók közötti együttmûködés kialakításapéldaként szolgál a hazánkat követõ el-nökségek számára. Szintén 2011 elsõ fe-lében, a magyar elnökség idején értéke-lik elsõ ízben a nemzeti reformprogra-mok végrehajtását.

A magyar EU-elnökség kiemelt figyel-met kíván fordítani a szegénység, ezenbelül a gyermekszegénység elleni küzde-lem és a roma integráció ügyére az uni-óban. Mivel az Európa 2020 stratégiacéljainak megvalósításával kapcsolatosannem lehet elvonatkoztatni az azokat be-folyásoló demográfiai tényezõktõl, vala-mint a tagállami család- és szociálpoliti-kai intézkedésektõl, elnökségünk célja alegjobb tagállami gyakorlatok egymássalvaló megosztása. Úgyszintén kiemelt fi-gyelmet fordítunk a régiók közötti gaz-dasági, társadalmi és területi kohéziómegerõsítésére az EU versenyképességé-nek javítása érdekében.

22..22.. EErrőősseebbbb EEuurróóppaa

Elnökségünk második prioritásának ge-rincét az ÁÜT formációba tartozó dosszi-ék alkotják. Az unió érdeke a hatékonyés erõs közös politikák megteremtése,ezért a magyar EU-elnökség feladattáb-láján elõkelõ helyet foglal el az unió egyikalapját képezõ kohéziós politika jövõjérõlszóló tanácsi vita megkezdése. A kohézi-ós politika jövõjének felülvizsgálata sorána magyar elnökség célja a politika eddigieredményeinek számbavétele, valamint ahatékonyabb, eredményorientáltabb ko-


héziós politika felé való elmozdulás fel-tételeinek azonosítása az Európai Bizott-ság 5. Kohéziós Jelentésében foglalt el-képzelések alapján. A kohéziós politika2013 utáni jövõjére vonatkozó érdemielemeket tartalmazó dokumentum hiva-talos tárgyalása várhatóan a 2011. janu-ár 31. és február 1. között megrende-zendõ Kohéziós Fórum keretein belülkezdõdik meg.

Amennyiben a belga elnökség sikere-sen lefolytatja a 2007 és 2013 közöttiidõszakra vonatkozó pénzügyi perspek-tíva átfogó felülvizsgálatával kapcsolatostárgyalásokat, úgy a következõ többévespénzügyi keretterv fõbb irányvonalairólszóló vita megkezdése a magyar EU-elnökség agendájának része lehet. Azsem elhanyagolható szempont, hogy aközös agrárpolitika és a kohéziós politi-ka témájában lefolytatott egyeztetésekeredményei befolyásolhatják a következõpénzügyi kerettervet övezõ alkufolyama-tot.

A globális gazdasági-pénzügyi válságidõszakában fontos szerep hárul a mak-rogazdasági együttmûködési formákra,amelyek az unió keretein belül, ugyanak-kor a regionális sajátosságokat jobban fi-gyelembe véve segítik elõ az egyes régi-ók együttmûködését, valamint fejlõdé-sét. Elnökségünk kiemelt politikai célja a2011 elsõ félévében elfogadásra kerülõDuna-régió stratégia. Az unió másodiktransznacionális, makrorégiós területfej-lesztési stratégiája szervesen kapcsolódikelnökségünk vízgazdálkodással és vízmi-nõséggel kapcsolatos prioritásaihoz. Cé-lunk, hogy az állam- és kormányfõk amagyar elnökség alatt, a júniusi csúcsonhagyják jóvá az európai Duna-régió stra-tégiát, miután azt az ÁÜT áprilisban meg-tárgyalta. A stratégiában egyaránt köz-ponti szerepet kapnak a – már említett


– környezetvédelmi-vízgazdálkodási, agazdasági, a biztonsági, a kereskedelmiés a kulturális együttmûködés szempont-jai, valamint a világi és egyházi érték- ésörökségvédelem.

Az „Erõsebb Európa” prioritáshoz tar-tozó gazdasági és pénzügyi tanácsi dosz-sziék közül kiemelt helyen szerepel a tag-állami szuverenitást közvetlenül érintõadózás kérdésköre. A Bizottság 2010.október 7-én mutatta be közleményét apénzügyi szektor adóztatásának elvi al-ternatíváiról és jelentõségérõl.

22..33.. PPoollggáárrbbaarráátt EEUU

A magyar EU-elnökség harmadik priori-tásának keretein belül arra törekszik,hogy az unió polgárai a stockholmi prog-ramban lefektetett elvekkel és célkitûzé-sekkel összhangban, kézzelfogható ered-ményeken keresztül érzékeljék apolgárközeli Európai Unió által nyújtottelõnyöket. Célunk az unió polgárokhozvaló közelítésének elõmozdítása, és en-nek érdekében a BIÜT formációhoz tar-tozó nagyszámú, kiemelt európai uniósdossziékkal kapcsolatos ügy hatékonykezelése és elõmozdítása.

A magyar elnökség idején a belügyiprogram horizontális elemét képezõ ésa stockholmi program egyik fõ célkitû-zését tükrözõ szervezett bûnözés ellenifellépés operatívabbá tétele kiemelt he-lyen szerepel. A belsõ biztonsági straté-giáról várható közlemény által kijelöltkeretben célunk a közelmúltban megin-dult operatív együttmûködési ciklus (ún.Harmony) továbbvitele, amelybe elnök-ségünk az uniós ügynökségek (Europol,Eurojust, CEPOL) a korábbiaknál aktí-vabb bevonását, szerepvállalását ösz-tönzi. A prümi egyezmény gyakorlativégrehajtása ugyancsak nagymértékben

segíti a közvetlen bûnüldözési informá-ciócserét.

A migrációs áramlatok jobb kezelése,elõnyeinek kihasználása, továbbá amigránsok integrációjának javítása ki-emelt jelentõséggel bíró uniós és magyarelnökségi dosszié. Célunk a keleti dimen-zió erõsítése, a közös európai menekült-ügyi rendszer 2012-ig történõ megvaló-sítását szolgáló javaslatok elfogadása, va-lamint a tagállamok közötti gyakorlatiegyüttmûködés megerõsítése, amelynekelsõdleges eszköze a magyar elnökségalatt felálló Európai Menekültügyi Támo-gatási Hivatal lesz.

2011 elsõ félévében tovább folytató-dik a komoly bûncselekményekkel kap-csolatos körözéseket segítõ schengeni in-formációs rendszer második generáció-jának (SIS II) kifejlesztése. A politikaiszempontból igen érzékeny dosszié felül-vizsgálatára a magyar EU-elnökséget kö-vetõ lengyel elnökség alatt kerülhet sor.Elnökségünk célja hogy az egységes köz-ponti vízumkiadási rendszer (VIS) Észak-Afrikában még a magyar elnökség alattelindulhasson. Az unió külsõ határainakhatékony védelme érdekében folytatódika Frontex-ügynökség megerõsítésével, il-letve a határellenõrzési kódex módosítá-sával kapcsolatos munka.

Románia és Bulgária várható csatlako-zása a schengeni övezethez nagy jelentõ-ségû, a polgárbarát Európai Unió célki-tûzéseit nagymértékben elõremozdító lé-pés. A magyar elnökség célja e folyamatelõsegítése.

Az Európai Unió polgárai számáraugyancsak kézzelfogható probléma akülföldiek által elkövetett közlekedésbiz-tonsági szabályszegések egységes keze-lésének megoldatlansága és a kiszabottbüntetések tagállamok közötti behajtha-tatlansága. A tervezett uniós kezdemé-

nyezések két lépcsõben valósulnak meg:részben az információcsere-mechaniz-mus kereteinek kialakításán, részben pe-dig a pénzbüntetések kölcsönös elisme-résérõl szóló kerethatározat általános fe-lülvizsgálatán keresztül. Az információ-cserével kapcsolatos dosszié lezárása elõ-reláthatóan a magyar elnökségre hárul.

A terrorizmus és a szervezett bûnö-zés elleni fellépés globális feladat, ahol azunió is nagy felelõsséggel bír. A magyarelnökség célja az unió és legfontosabbharmadik partnerei közötti ún. PNR-megállapodások elõkészítésének támo-gatása, távlati célként pedig egy európaiPNR-rendszer kiépítése. A PNR-megál-lapodások azonban nemcsak az unió, ha-nem az USA számára is elsõszámú prio-ritást jelentenek a transzatlanti belbiz-tonsági együttmûködésben. A tárgyalásiirányelvek elfogadása még idén várható,a magyar EU-elnökség célja a folyama-tos, konfliktusoktól mentes elõrehaladáselõsegítése.

A 2010 júliusában jóváhagyott SWIFT/TFTP 2 megállapodás mûködésének elsõfelülvizsgálatáról szóló jelentést a Bizott-ság 2011. február 1-jéig készíti el, így ajelentéssel kapcsolatos koordináció szin-tén a magyar elnökség feladata lesz.

A „Polgárbarát Európai Unió” priori-tással összhangban a 2011-es magyar elnökség napirendjén elõkelõ helyen áll az alapvetõ jogok védelme. Elnökségünkhorizontális célkitûzései között szerepelaz Alapjogi Charta végrehajtásáról szólóelsõ éves jelentés, illetve az unió alapjo-gi politikájáról szóló közlemény. Az Eu-rópai Unió csatlakozása az Európai Em-beri Jogi Egyezményhez szintén a ma-gyar elnökség napirendjén szerepel. A


magyar elnökség további célkitûzése azuniós polgársági jogok érvényesülésérõlszóló vita lefolytatása a mindennapi éle-tet nehezítõ adminisztratív és eljárásiakadályok egyszerûsítése érdekében.Ezen cél megvalósulása elõsegítené azolyan alapvetõ európai uniós jogok kitel-jesedését, mint a szabad mozgáshoz éstartózkodáshoz való jog.

2011 elsõ félévében nagy súlyt kívá-nunk helyezni a személyes adatok védel-mére. Az Európai Unió és az USA közöttlétrejövõ, a büntetõügyekben folytatottrendõrségi és igazságügyi együttmûkö-dés keretében a bûn- és terrorcselekmé-nyekkel kapcsolatos hatósági adatkezeléscéljából továbbított és feldolgozott sze-mélyes adatok védelmérõl szóló megálla-podás tetõ alá hozása mind az unió, minda magyar EU-elnökség számára kiemeltfeladat. A büntetõ igazságügyi együttmû-ködés terén kiemelten kezeljük a terhel-tek tájékoztatáshoz való jogáról szólótervezet elfogadását, valamint az áldo-zatvédelem témáját. Célunk a Bizottságáldozatvédelemmel kapcsolatos – 2011elsõ félévében bemutatandó – átfogómódosító csomagjának elõkészítésébenvaló hatékony közremûködés. A magyarelnökség vitát kíván kezdeményezni azegységes európai szerzõdési jog témájá-ban.

2011 elsõ felében polgári jogi terüle-ten számos új nemzetközi vonatkozásúdossziét fogunk tárgyalni. Megkezdõdika terület alapját képezõ Brüsszel I-ren-delet újratárgyalása. A magánjogi szabá-lyok uniós szintû egységesítésének és a polgárközeli Európa megteremtéséreirányuló erõfeszítések egyik újabb vívmá-nya lesz az öröklési ügyekben (hagyaté-

2 Az átadott pénzügyi üzenetadatok feldolgozására szolgáló, a terrorizmus finanszírozása elleniprogram.


ki eljárásokban, öröklési perekben) meg-hozott határozatok tagállamok közötti„szabad forgalmát” megteremtõ új örök-lési jogi rendelet. Kiemelt téma a házas-sági vagyonjog további egységesítésénekfeladata is. A közös hivatkozási keret(Common Frame of Reference) nevû jö-võbeli közösségi fellépéssel kapcsolatosvita kiértékelése a Bizottság egyik stra-tégiai prioritása, amelyben aktív részvé-telre ösztönzi a magyar elnökséget.

A Gazdasági és Pénzügyi Tanácshoztartozó klímaváltozás elleni küzdelem fi-nanszírozásának témája várhatóan a2010. decemberi cancúni csúcsot köve-tõen is az unió prioritásai között marad,amelyet a magyar elnökség teljes mér-tékben támogat.

A vázolt témákon kívül az ÁltalánosÜgyek Tanácsa területén a belga soros el-nökség tevékenységétõl függõen az aláb-bi – elnökségünk számára is – fontosdossziék jelenhetnek meg a magyar EU-elnökség alatt. Az európai polgári kez-deményezés a Lisszaboni Szerzõdés egyiklegjelentõsebb újítása, mivel hozzájárul amagyar EU-elnökség harmadik prioritása-ként szereplõ polgárközeli Európai Uniókiteljesítéséhez és az uniós témákról szó-ló valós viták kibontakozásának elõsegíté-séhez. A Lisszaboni Szerzõdés értelmébena tagállamok jelentõs részébõl származólegalább egymillió EU-polgár kezdemé-nyezheti, hogy az Európai Bizottság a ha-táskörébe tartozó kérdésben a polgárokmegítélése szerint a szerzõdés végrehaj-tása érdekében szükséges jogalkotási ak-tusra tegyen javaslatot.

Az új komitológiai szabályozás ugyan-csak kiemelt jelentõségû európai és ma-gyar dosszié, amelynek célja a Lissza-boni Szerzõdéssel megváltozott, átruhá-zott hatáskörben meghozott döntések(komitológia) szabályozása. A magyar el-

nökség Európai Unióval közös célja azeurópai statisztikai rendszer megfelelte-tése az új kihívások miatt felmerülõ, fo-lyamatosan bõvülõ igényeknek.

22..44.. BBőővvííttééss ééss sszzoommsszzééddssáággppoolliittiikkaa

Az ezen elnökségi prioritásunkhoz tarto-zó dossziék szinte mindegyike európaiuniós szempontból is kiemelt jelentõsé-gû. A bõvítéspolitika – a közös külpoliti-kával szemben – változatlanul a soros el-nökség kompetenciájába fog tartozni.

Az utolsó szakaszához érkezett hor-vát csatlakozás tekintetében a magyar el-nökség célja, hogy a kritériumok teljesí-tése esetén lehetõség szerint lezárja acsatlakozási tárgyalásokat Horvátország-gal. Horvátország mihamarabbi EU-csatlakozása kézzelfoghatóvá tenné a ré-gió számára az európai integrációt, aminövelné a nyugat-balkáni térség stabilitá-sát és elkötelezettségét az EU értékeimellett.

Bár a török csatlakozási tárgyalásokszámos nehézségbe ütköznek és kifeje-zetten lassan haladnak, a magyar EU-elnökség palettáján kiemelt helyen szere-pelnek. Mivel Törökország politikai ésgazdasági súlya indokolja a tárgyalásokütemének fenntartását, elnökségünk cél-ja a technikailag kész fejezetek mielõbbimegnyitása.

Az izlandi csatlakozás az uniós napi-rend szempontjából lényeges kérdés. AzEurópai Tanács 2010. június 17-ei ülé-sén döntött a tárgyaláskezdésrõl: jelen-leg a tárgyalási keret kidolgozása folyik.Célunk a tárgyalások szokásos eljárásimenet alapján történõ kezelése.

Macedóniát illetõen Magyarországrégóta sürgeti a tárgyaláskezdést, ame-lyet a görög–macedón névvita késleltet.Ugyanakkor a tárgyalások megkezdése

stabilizálóan hatna az országra, és báto-rítaná a térség többi államát. A magyarEU-elnökség – a Tanács vonatkozó dön-tése értelmében – kész a csatlakozási tár-gyalások megkezdésére.

Szerbia vonatkozásában a stabilizáci-ós és társulási megállapodás (STM) rati-fikációs folyamata a tagországokban a2010. júniusi tanácsi döntésnek megfe-lelõen megkezdõdött, és a magyar elnök-ség alatt is folytatódik. A magyar elnök-ség célja Szerbia uniós csatlakozásánaktovábbi támogatása.

A bel- és igazságügyi külkapcsolatokterületén a magyar elnökség alatt háromminiszteri szintû találkozóra kerül sor: azEgyesült Államokkal (2011 áprilisábanBudapesten), Oroszországgal (2011 má-jusában Oroszországban), valamint Uk-rajnával (2011 júniusában Kijevben),ahol a soros magyar elnökség az unió ne-vében lép fel. A találkozókon napirendrekerülõ legfontosabb dossziék: EU–USAszemélyes adatok védelme megállapodás;EU–USA PNR-megállapodás; az ESTA díj-kötelessé tétele; EU–orosz vízumlibera-lizációs párbeszéd elõrehaladása; EU–ukrán vízumliberalizációs párbeszéd elõ-rehaladása; kishatárforgalom kérdése(Kalinyingrád térségében).

A magyar elnökség prioritásaival össz-hangban álló kiemelt uniós dosszié aszomszédságpolitika. A Bizottság által2010 nyarán elindított, a szomszédság-politika megreformálását szolgáló gon-dolkodási folyamat várhatóan 2011 ta-vaszán egy bizottsági kommunikáció ki-adásában tetõzik. Elnökségünk célja azintézmények támogatása az unió által ki-emelten kezelt térséggel, a szomszédosországokkal fennálló viszonyrendszer to-vábbfejlesztésében; a térség országainakés elsõsorban a keleti partnereknek a kö-zelítése az unióhoz, az unió értékeinek,


a stabilitás és a béke, valamint a regio-nális együttmûködés elõmozdítása, a be-fagyott konfliktusok kezelése, a megfe-lelõ uniós források biztosítása a szom-szédos országoknak, valamint javaslat akövetkezõ pénzügyi perspektívában ren-delkezésre álló forrásokra. A szomszéd-ságpolitika keleti dimenziójának erõsíté-sét segíti elõ a 2011 májusában Buda-pesten, állam- és kormányfõi szintenmegrendezendõ Keleti Partnerség máso-dik csúcstalálkozója.

Az Európai Unió tagállamai felismer-ték a közös külpolitikai fellépés szüksé-gességét. Az EU és stratégiai partnerei(Brazília, Egyesült Államok, India, Japán,Kína, Oroszország stb.) közötti kapcso-latok felülvizsgálata az EU kül- és bizton-ságpolitikai fõképviselõjének feladata,amelyrõl a jelentést a Tanács 2010. de-cemberi ülésén nyújtja be. Mivel a jelen-tés utókezelésére 2011 elsõ félévébenkerül sor, elnökségünk célja az EU egy-ségesebb és hatékonyabb fellépésénekelõsegítése, a globális kihívások közöskezelése, valamint az egyes relációk te-kintetében az uniós érdekek és célok azo-nosítása.

Mind a magyar elnökség, mind az uniószempontjából kiemelt helyen szerepel atranszatlanti viszony kérdése, ezért el-nökségünk alatt valamennyi szakpolitikaiterületen célunk a kapcsolatok elõmozdí-tása. Ugyancsak az uniós agendából fa-kadó kiemelt cél a harmadik országokkalfolytatott csúcstalálkozók (EU–Oroszor-szág, EU–Japán) elõkészítése.

A Bizottság ún. „Tavaszi csomag”(Spring Package) közleménycsomagja azunió fejlesztéspolitikájának központi ele-me, minden év elsõ felében jelentkezõfeladat. A közleménycsomag tartalmaz-za a szakpolitikák fejlesztési célú kohe-renciájáról szóló, a 2010 és 2013 közöt-


ti idõszakra vonatkozó munkaprogrammegvalósulásának nyomon követését ésa 2007-ben elfogadott „Aid for Trade”stratégia végrehajtásának és a vállalt kö-telezettségek teljesülésének vizsgálatát,továbbá a klíma- és környezetvédelmistratégiák fejlesztéspolitikai integrációsstratégiájának tervezetét is. A 2011-esjelentés és az erre tanácsi konklúziók for-májában adott válasz több okból is ki-emelt jelentõséggel bír. Egyrészt a gaz-dasági válság következtében folyamato-san szûkülõ kormányzati mozgástér te-szi különösen indokolttá, másrészt a fej-lesztéspolitikai társadalmi tudatosság nö-velésének szándéka. A jelentés szinténtartalmazza a 2010 júniusában jóváha-gyott tanácsi következtetések alapján be-kért tagállami terveket a 2015-ös célszá-mok eléréséhez. Elnökségünk célja taná-csi következtetéstervezet elfogadása.

Az európai fejlesztéspolitika jövõbeniirányának meghatározása érdekében aBizottság, várhatóan 2010 novemberé-ben, zöld könyvet bocsát ki, amelynekcélja a fejlesztési szektor helyzetének át-világítása a támogatáshatékonyság és azeredményorientáltság növelése érdeké-ben. A dokumentummal kapcsolatos ösz-szegyûjtött véleményeket 2011. decem-ber–január folyamán elemzik.

A fejlesztési együttmûködésen belül atámogatáshatékonyság témaköre ki-

emelkedõ jelentõségû. Az errõl szóló ne-gyedik magas szintû találkozót az OECDSzöulban, 2011 novemberében rendezi.A találkozón a párizsi támogatáshaté-konysági nyilatkozat és az Accrai-akció-terv felülvizsgálatát tûzik ki célul, egyút-tal a résztvevõk nyilatkozatot fogadnakel a támogatáshatékonyságról, amelynekegyeztetéséhez szükséges uniós közösálláspont kialakításának elõkészítése amagyar EU-elnökségre hárul.

Az Európai Unió ambiciózus agendá-val rendelkezik 2011 elsõ félévére, és amagyar elnökséget a lezárt jogalkotásidossziék mennyisége mellett a súlypontitémákban elért elõrehaladás mértéke isminõsíti majd. A felkészülés jól halad, ésbizakodva várjuk az elõttünk álló idõszakkihívásait, de mindeközben azzal is tisz-tában vagyunk, hogy bármilyen váratlanesemény – legyen az természeti kataszt-rófa vagy politikai viszály – módosíthat-ja az eredeti menetrendet. Egy dolgotazonban már az elnökség küszöbén állvais kijelenthetünk: tanulságos idõszak leszez számunkra, hiszen a 27 tagállam ér-dekeinek összehangolása és az ehhezszükséges egyeztetési mechanizmus ve-zetése során olyan tapasztalati tõkét hal-moz fel Magyarország, amelynek birto-kában hatékonyabban tud majd érvénytszerezni érdekeinek az elnökséget köve-tõ idõszakban.

�

E tanulmány célja néhány olyan fõ szak-politikai és jogalkotási kérdés kritikuselemzése, amely 2011 elsõ félévébenmeghatározza a tanácsi munka napirend-jét a Coreper I. által elõkészített hat ta-nácsi formációban.1 A cikk nem foglalko-zik azon elsõsorban eljárási, intézményitermészetû kihívásokkal – pl. a gazda-ságpolitikai koordináció tanácsi feladata-inak ellátása, vagy az egyes tanácsi for-mációk és az Európai Tanács közti kap-csolat alakítása –, amelyek bár jelentõsérdemi munkaterhet rónak a magyar el-nökségre, csak áttételes hatással lesznekaz unió szakpolitikáinak tartalmára.

Az érintett tanácsi formációk napi-rendjét 2010 utolsó harmadától két igenmarkáns politikai célkitûzés, irányvonalhatározza meg, amelyek várhatóan sokszempontból felerõsítik a nyugati és aközép-kelet-európai tagállamok közti el-lentéteket. Ezen két célkitûzés a továbbibelsõ piaci integárcióban (re-launching ofthe internal market), illetve a fõ ágazatipolitikák (közlekedés, energia, mezõgaz-daság) eddigi kohéziós elemeinek nemtitkolt felszámolásában vagy erõs korlá-tozásában ragadhatók meg. Ez – némi le-egyszerûsítéssel – jól tükrözi az unió gaz-dasági motorjaként mûködõ tagorszá-


goknak a válságra adott reakcióját: köny-nyebb piacra jutás az EU-n belül, vala-mint a fejletlenebb tagállamoknak járótámogatások csökkentése. Ez utóbbi a2014-tõl hatályos új pénzügyi keret, mára lengyel elnökség alatt induló vitája elõ-játékának is tekinthetõ.

Az EU gazdasági fundamentumait átalakító elõbbi strukturális javaslatokategészítik majd ki a magyar elnökség mar-káns, várhatóan komoly elvi vitákat ki-váltó, átfogó szociálpolitikai prioritásai: aromák társadalmi és gazdasági integráci-ója, a gyermekszegénység elleni küzde-lem, valamint a családpolitika hatása ademográfiai helyzetre.

A 2011. év sajátos pikantériája lesz,hogy az említett – sok szempontból azúj tagállamok számára kedvezõtlen –szakpolitikai és jogalkotási törekvéseketMagyarországnak és Lengyelországnakkell az unió egésze érdekében eljáró sem-leges elnökségként elõmozdítania.

11.. AA bbeellssőő ppiiaacc úújjrraaiinnddííttáássaa

A 2011. év nagy politikai/jogalkotásiprogramja lesz a belsõ piac újraindítá-saként beharangozott javaslatcsomag

BBAARRAANNYYAAII GGÁÁBBOORR**

A belső piaci liberalizáció és az ágazati uniós politikák kohéziós

célkitűzésének eróziója?Politikai dilemmák a Coreper I. napirendjén

a magyar elnökség alatt

* A szerzõ miniszteri biztos a Külügyminisztériumban. Az írás kizárólag a szerzõ nézeteit tükrözi.1 Coreper I.: az Állandó Képviselõk Bizottságának I. szekciója. Ez készíti elõ az alábbi miniszteri tanács-

üléseket: Versenyképességi Tanács; Környezetvédelmi Tanács; Közlekedési, Távközlési és EnergetikaiTanács; Mezõgazdasági és Halászati Tanács (részben); Foglalkoztatási, Szociális, Egészségügyi és Fo-gyasztóvédelmi Tanács; Oktatás, Ifjúság, Kultúra és Sport Tanács.


(Single Market Act). A Bizottság ambici-ózus tervei szerint a Single Market Actintézkedései már 2012-ben, a JacquesDelors nevével fémjelzett belsõ piaci re-form lezárásának huszadik évfordulójánhatályba lépnének. Kiindulópontja, hogya gazdasági fejlõdés beindításának egyikalapfeltétele a fennálló nemzeti admi-nisztratív korlátok és egyéb „szûk ke-resztmetszetek” (bottlenecks) felszámo-lása, a hiányzó kapcsolatok (missinglinks) megteremtése, motorjai pedig akis- és középvállalkozások.

Az új Single Market Act elméleti alap-ját a 2010 májusában kiadott ún. Mon-ti-jelentés2 tényfeltáró munkája képezi,amely az európai gazdaság versenyké-pességi és termelékenységi problémáittöbbek között a belsõ piac eróziójáhozvezetõ növekvõ nemzeti protekcioniz-musnak, az integráció melletti politikaielkötelezõdés csökkenésének, valamint akét uralkodó gazdaságpolitikai paradig-ma – a „szociális Európa” és az angol-szász gazdasági liberalizmus – köztikompromisszum hiányának tudja be.

Mario Monti professzor széles körbenfogalmaz meg ajánlásokat a négy szabad-ság kiterjesztésétõl a munkavállalói jogokegységes kezelésén át a kitörést jelentõgazdasági ágazatok helyzetbe hozásáig. Ajelentés szerint a különbözõ országcso-portok és gazdaságpolitikai megközelíté-sek közötti olyan új átfogó kiegyezésre(package-deal) van szükség, ahol – kölcsö-nös körmegállapodások keretében – min-den fél beleegyezik valamilyen számárapolitikailag kényes pozíció feladásába abelsõ piac dinamizálása érdekében. Fontosmegjegyezni, hogy a jelentés a belsõ piac

megerõsítése feltételeként ismeri el – el-sõsorban a közép-kelet-európai országokkontextusában – a hiányzó infrastrukturá-lis kapcsolatok megteremtését. Ennek biz-tosítására azonban nem elsõsorban a ko-héziós politika eszközeit ajánlja, hanemolyan szabályozási, finanszírozási környe-zet megteremtését, amely piaci alaponösztönzi a kérdéses, igen hosszú távonmegtérülõ befektetéseket.

A belsõ piaci agenda az európai integ-ráció alapjait lényegileg érintõ, komolybelsõ feszültségektõl terhelt.

Ennek tükrében nem meglepõ, hogya Bizottság jelentõsen késik az intézke-dési csomag kereteit lefektetõ közle-mény megjelentetésével; az eredetileg2010. október 7-én kiadni tervezettközlemény kapcsán láthatóan stratégiátváltott. Egy végleges anyag elõterjeszté-se helyett a Bizottság október végén(ezen anyag zárása után) egy konzultáci-ós dokumentumot ad ki, amelynek négyhónapig tartó nyilvános vitája végeztével2011 elsõ negyedévében várható a vég-leges bizottsági közlemény megjelenteté-se. Ezt követõen kell mintegy tíz (!) biz-tosnak és az általuk vezetett ágazati fõ-igazgatóságoknak egyezségre jutni azeurópai gazdaság peremfeltételeit átala-kítani hivatott elõterjesztésrõl.

Ez azt jelenti, hogy a Single MarketActrõl szóló közlemény tárgyalása és azazt jóváhagyó tanácsi következtetések el-fogadása a magyar elnökség egyik ki-emelkedõ eseménye lesz. Bár a SingleMarket Act már folyamatban lévõ kezde-ményezéseket is magában foglal, a mint-egy ötven jelzett egyedi intézkedés több-ségét Barnier biztos 2012 során, azaz

2 A New Strategy for the Single Market at the Service of Europe’s Economy and Society, Report to thePresident of the European Commission José Manuel Barroso by Mario Monti, 9 May 2010.http://ec.europa.eu/bepa/pdf/monti_report_final_10_05_2010_en.pdf

kevesebb mint egy-másfél év (!) alatt kí-vánja a Tanáccsal és az Európai Parla-menttel elfogadtatni.

A Single Market Act végleges tartalmaa konzultációs folyamat elején még csaksejthetõ. Mindazonáltal Michel Barnierbelsõ piaci biztos számos nyilatkozatbanhangsúlyozta, hogy az intézkedéscsomagelsõdleges kedvezményezettjei az euró-pai munkaerõpiac 90 százalékát lefedõkkv-k lesznek. A Bizottság meg kívánjakönynyíteni a finanszírozáshoz való hoz-záférést, a kkv-k külpiacra való kijutását,egyszerûsíteni kívánja a közbeszerzésiszabályokat stb.

Az innovációs tevékenység ösztönzé-se érdekében a Bizottság 2014-tõl megszeretné teremteni az egyszerû és olcsóeurópai uniós szabadalmat (ld. késõbb).Emellett hatékonyabban kíván fellépni aszellemi tulajdonjogok bitorlása, így a ha-misítás ellen is.

Hasonlóan fontos célkitûzés a bürok-rácia csökkentése, különös tekintettel ahatáron átnyúló gazdasági tevékenysé-gekre. E körben kiemelt figyelmet szen-tel a Bizottság az adóigazgatásra és amûszaki harmonizációra.

A Single Market Act másik kiemelt cél-csoportját az unió polgárai képezik. A Bi-zottság a polgárok mindennapjait leginkábbérintõ közszolgáltatások, a banki, valamintaz egészségügyi szolgáltatások kapcsán ja-vítani kívánja a nem saját országukban élõvagy tevékenykedõ polgárok helyzetét. Amunkaerõ szabad áramlásának erõsítéseérdekében a Bizottság felülvizsgálja a másországba kiküldött munkavállalókról szólóirányelvet, illetve a szakképesítések kölcsö-nös elismerésének rendszerét.


A biztos rendkívül ambiciózus prog-ramjának az új tagállamok szempontjá-ból mindenféleképpen van egy jelentõshiányossága. Nevezetesen az, hogy azadminisztratív korlátok lebontását és akisvállalkozások segítõ támogatását nemköti össze a hiányzó fizikai infrastruktú-ra kiépítésének szükségességével.

AA bbeellssőő ppiiaacc áállllaattoorrvvoossii lloovvaa:: aazz uunniióóss sszzaabbaaddaalloomm

Az uniós szabadalom megvalósítására irá-nyuló legalább három évtizedes törekvésbukdácsolása jól jellemzi a belsõ piaci li-beralizáció feltételezett nyertesei és vesz-tesei közti, idõnként igen ádáz küzdelmet.A minél olcsóbban megszerezhetõ és szé-lesebb körû szabadalmi oltalom az ipariinnováció motorja. Evidensnek tûnne,hogy Európa versenyképességének javítá-sa érdekében a tagállamok, közös érde-keiket felismerve, karöltve valósítják megezen zászlóshajó-kezdeményezést.

A helyzet azonban éppen ezzel ellen-tétes. Legutóbb a pontosan tíz éve elõ-terjesztett javaslatcsomag éppen az elõ-zõ spanyol elnökség alatt bukott meg.Ennek módosított változatát a Bizottság2010. július 1-jén (azaz a spanyol elnök-ség végén!) terjesztette elõ. Ez háromelembõl áll: rendelettervezet az uniósszabadalomról, megállapodástervezet aszabadalmi bíráskodásról és egy továbbirendelettervezet az uniós szabadalomnyelvi rezsimjérõl. A teátrális elemekkeltarkított vitákat az utóbbi váltotta ki.

A Bizottság javaslatának lényege,hogy a teljes szabadalmi leírást mindösz-sze az Európai Szabadalmi Hivatal3 há-

3 Az Európai Szabadalmi Hivatal (European Patent Office) nevével ellentéten nem európai uniós intéz-mény, hanem az 1973-ban Münchenben megkötött Európai szabadalmi egyezmény által létrehozottkormányközi intézmény, az Európai Szabadalmi Szervezet végrehajtó testülete.


rom hivatalos nyelve (angol, német, fran-cia) egyikén, míg az oltalom terjedelmétmeghatározó ún. igénypontokat mindhá-rom hivatalos nyelven egyidejûleg kell be-adni ahhoz, hogy az unió egész területénhatályosuljék. Mindez azt jelenti, hogy ahatályos, minden célország hivatalosnyelvére történõ fordítási kötelezettség– és ennek költségvonzata – radikálisancsökkenne.

Tekintettel azonban arra, hogy anyelvhasználatot érintõ kérdésekben aLisszaboni Szerzõdés fenntartja az egy-hangú szavazást, a javaslatra – elsõsor-ban Spanyolország és Olaszország tilta-kozása miatt – ismét a kudarc erõs ár-nyéka vetült. Ennek vannak komoly elvi,geopolitikai eredõi is. Mind Spanyolor-szág, mind Olaszország önmeghatározá-sa szerint õk az EU meghatározó „nagy”tagállamai, amelyek bevonása nélkül nemszülethetnek titkos alkuk. Különösenerõsnek tûnik Spanyolország demonstra-tív sértettsége, amely a spanyol mint vi-lágnyelv megítélése szerint indokolatlanháttérbe szorítását az európai szolidari-tás és egyenlõség elve megcsúfolásakéntéli meg. Mindazonáltal valamennyi ellen-zõ országnak igen komoly gazdaságifenntartásai is vannak. Ugyanis a nem an-gol, német vagy francia nyelvi közegbenfejlesztõ ipari vállalkozásokra nemcsaktalálmányaik védelme ró jelentõs többlet-költséget, hanem – joghatállyal bírónemzeti nyelvi fordítások hiányában – akonkurens szabadalmak megismerése isszámottevõ nehézséget okoz majd.(Gondoljunk csak egy több száz oldalas,csak németül közzétett gyógyszerszaba-dalomra!)

Jelen cikk írásakor még erõsen bi-zonytalan, hogy a Bizottságnak a belga

elnökség által módosított azon javaslata,amely nagyobb teret engedne a legszéle-sebb körben használt angol nyelvnek, el-fogadható-e a spanyol és az olasz fél szá-mára. Amennyiben nem, várhatóan méga belga elnökség alatt a tagállamok egyszámottevõ csoportja, vélhetõen meg-erõsített együttmûködés keretében, egyszûkebb – csak a résztvevõ államok te-rületére kiterjedõ – földrajzi hatályú sza-badalom megalkotását kezdeményezi.

A megerõsített együttmûködés mûfa-jilag igen bizonytalan. A spanyol és azolasz fél szerint egy belsõ piaci alapjog-intézmény megerõsített együttmûködéskeretében történõ bevezetése a priorisérti a belsõ piac mûködését, ekképp aLisszaboni Szerzõdés által meghatáro-zott releváns feltételeket.4 Ezt az állás-pontját Spanyolország – tanácsi körbenelhangzott nyilatkozatai szerint – hajlan-dó az Európai Bíróság elõtti megsemmi-sítési perben is képviselni. Magyarországszámára is igen kényes a helyzet. Erede-ti szakmai álláspontját erõsen módosítva,hazánk mint bejövõ elnökség nem aka-dályozhatja nyilvánosan egy ilyen nagy-léptékû európai projekt megvalósítását.Sõt, komoly esély van arra, hogy a meg-erõsített együttmûködés keretében Ma-gyarországnak kell elnökölnie az igen sú-lyos konfliktusokkal terhelt jogszabályijavaslat tárgyalását, akár saját érdekeivelszemben is.

22.. AAzz uunniióóss áággaazzaattii ppoolliittiikkáákk rreeffoorrmmjjaa:: kkeelleettrrőőll nnyyuuggaattrraa??

A nagy ágazati politikák, mint az ener-giapolitika, a közlekedés, a mezõgazda-sági politika – újabban: klímaváltozás –

4 Szerzõdés az Európai Unióról, 20. cikk, Szerzõdés az Európai Unió mûködésérõl, 326–334. cikk.

terén a magyar elnökség nem a látványoseredmények idõszaka lesz. Mindazonál-tal elnökségünk alatt kezdõdnek megezen politikák nagy léptékû reformjárólszóló alapvetõ viták, amelyek irányítása(egyes esetekben: mederben tartása)2011 elsõ félévének el nem hanyagolha-tó kihívása lesz. Ezen kérdésekhez kap-csolódik majd elnökségünk kiemelkedõeseménye, az elsõ – energiapolitikára fó-kuszáló – tematikus Európai Tanács,amelyre február 4-én kerül sor.

A nagy ágazati politikák egyidejû re-formja nem a véletlen mûve. E vitákugyanis látványos felvezetései lesznek azuniós költségvetés 2014-tõl induló új ke-retérõl szóló tárgyalásoknak. A költség-vetési tárgyalások a jelek szerint érdem-ben csak a 2011 júliusától induló lengyelelnökség alatt kezdõdnek meg. Mégis,valamennyi szakterület igyekszik majd atanácsi diszkusszió során olyan elvi pozí-ciót elfoglalni, amely a valódi számok ké-sõbbi meghatározása során számára va-lamilyen mozgásteret biztosít.

A kérdéses szakterületi viták koreog-ráfiája hasonló: a Bizottság egy közle-ményben jelöli ki az általa szükségesnekvélt irányokat és intézkedéseket. A köz-leményt – amely általában nem tartalmazjogalkotási javaslatot – a Tanács követ-keztetésekben értékeli. Ezen következte-tések, bár nem írják felül a Bizottságközleményét, mégis elvi iránymutatástnyújtanak a késõbbi jogalkotási munká-hoz. A Tanács mûködésének szokásjogisajátossága, hogy következtetéseit egy-hangúsággal fogadja el.

Bár jelen cikk írásakor még sem azenergiapolitika, sem az agárpolitika, sema közlekedéspolitika, sem pedig az üveg-házhatású gázok további csökkentésénekkonkrét irányát, mértékét meghatározóbizottsági közlemények nem állnak ren-


delkezésre, azok várható fõ irányai márazonosíthatók. Ezen irányok semmikép-pen nem tûnnek kedvezõnek az új tagál-lamok, általában véve: a közösségi kohé-zió számára. Egyre határozottabban lát-szik ugyanis kirajzolódni egy olyan ten-dencia, amely szerint a nettó befizetõ ál-lamok erõsen korlátozni akarják befize-téseiket, illetve hozzáférést követelnekmaguknak a korábban felzárkózási célúinfrastrukturális támogatási eszközök-höz.

22..11.. EEnneerrggiiaappoolliittiikkaa:: eenneerrggiiaabbiizzttoonnssáágg vvss..zzööllddííttééss??

A közös energiapolitika kialakítására irá-nyuló törekvések a Lisszaboni Szerzõdéshatálybalépése óta új lendületet kaptak.Ezen törekvések egyik közvetlen katali-zátora a 2009-es év eleji ukrán–oroszgázválság volt, amely a korábbiaknál éle-sebben exponálta a kelet-közép-európaiországok egyoldalú energetikai függõsé-gét, illetve a közép-európai energiapiachiányát. Németország és Olaszország bi-laterális gázmegállapodásai Oroszország-gal tovább fokozták a regionális tagálla-mi érdekkülönbségeket.

Mindazonáltal a Bizottság, illetve ameghatározó nyugati tagállamok látha-tóan elsõsorban nem e kérdéseket he-lyezik az európai energiapolitika kö-zéppontjába. Az Európa 2020 stratégiaenergetikai célkitûzései a megújuló ener-giák arányának növelésére és az energia-hatékonyság javítására helyezik a hang-súlyt. Míg Közép-Európában egy sohanem látott léptékû energetikai érdekkö-zösség és együttmûködés kezd kialakul-ni a hiányzó infrastruktúra megépítésé-re, addig a nyugati tagállamok elsõsor-ban a zöldenergia és az intelligens háló-zatok támogatását tartják fontosnak. Mi-


vel mindkét célkitûzés megvalósításarendkívül forrásigényes, valamilyen lép-tékû összeütközés a kérdésben elkerül-hetetlen lesz.

A vázolt energiapolitikai dilemmák el-döntéséhez kíván iránymutatást nyújtania 2011. február 4-én Brüsszelben sorrakerülõ tematikus energiacsúcs. A speciá-lis Európai Tanács ülésének számos na-pirendi pontja közül két igen polarizálókérdés kezd kirajzolódni. Az egyik, hogyvajon az EU-nak – hasonlóan az EERP-hez5 – kell-e direkt támogatást nyújtaniaa hiányzó energetikai infrastrukturáliskapcsolatok megteremtéséhez. A másik,hogy milyen léptékû együttmûködésrehajlandók a tagállamok külsõ energetikaikapcsolataik kialakítása során (elsõsor-ban Oroszország és a volt szovjet álla-mok relációjában).

Az energiacsúcs azonban csak az egyikmeghatározó eseménye lesz a magyar el-nökségnek. Elnökségünk idejére esikugyanis több, az európai energiapolitikairányait hosszú évekre, sõt évtizedekremeghatározó stratégiai kérdés megvita-tása. Ezek közül kiemelkedik az európaiközéptávú (2011–2020) energiastraté-giáról szóló közlemény, az ún. energia-infrastruktúra csomag, valamint az ener-giahatékonysági cselekvési terv felülvizs-gálata.

A Bizottság által elõterjesztendõ,2020-ig tartó európai középtávú ener-giastratégia és cselekvési terv az alacsonykarbon-intenzitású Európai Unió megte-remtését célzó hosszú távú stratégia ke-reteibe illeszkedve meghatározza a ver-senyképes, fenntartható és biztonságosuniós energiapolitika fejlõdési irányait,összhangban az Európai Tanács által ko-

rábban már elfogadott, 2050-ig az üveg-házhatású gázok kibocsátásának 80–95százalékos csökkentését elõirányzó cél-lal. A 2010 novemberében kiadandóstratégia prioritási területei az alábbiaklesznek: az alacsony szén-dioxid-kibocsá-tási technológiák, a belsõ energiapiac ki-teljesítése, a biztonságos és fenntarthatóenergiahálózatok, az energiahatékony-ság és a szolidaritás. A magyar elnöksé-gi célkitûzés a bizottsági közleménymegvitatása és az Energia Tanácsbanegyhangú következtetések elfogadása. A tagállamok eltérõ energetikai politikáiés érdekei miatt (pl. atomenergia) várha-tóan igen heves viták fogják kísérni a bi-zottsági stratégia tárgyalását.

Közép-európai szempontból talán mégfontosabb lesz az ún. energia-infrastruk-túra csomag tárgyalása. A várhatóan no-vemberben megjelenõ szakpolitikai doku-mentumok és a 2011 elsõ félévében a Bi-zottság által kiadandó jogszabályjavasla-tok célja egy új energia-infrastruktúra po-litika kereteinek meghatározása a célból,hogy a folyamatosan elavuló, illetve mégmindig széttöredezett hálózatok összeu-rópai érdekû és léptékû fejlesztései össze-hangoltan történjenek, és a kapcsolódó fi-nanszírozási szükségletek optimálisak le-gyenek. Nem meglepõ, hogy a magyar el-nökség a kõolaj-, földgáz- és villamos-energia-infrastruktúrák és -összekötte-tések kérdését kiemelt prioritásként kí-vánja kezelni. Fontos kiegészítõ elemei ecsomagnak a várhatóan a magyar elnök-ség vége felé megjelenõ, az EU energia-biztonsági és szolidaritási eszközérõl, va-lamint az európai energia-infrastruktúraengedélyezésérõl és tervezésérõl szóló bi-zottsági javaslatok.

5 European Energy Recovery Plan, az Európai Tanács által 2008 decemberében jóváhagyott speciálisinfrastruktúra-támogatási program. Összköltsége 500 millió euró.

Az EU ambiciózus klímavédelmi tö-rekvéseinek fontos sarokköve az ener-giahatékonyság növelése (ténylegesen: afelhasznált energia mennyiségének csök-kentése). Már a 2006-ban elfogadottenergiahatékonysági akcióterv is elõirá-nyozta a 2012-ig meghatározott célokteljesítésének folyamatos ellenõrzését. A2008 végén elfogadott ún. klíma-ener-gia csomagban,6 majd az Európa 2020stratégiában pedig megerõsítést nyert,hogy 2020-ra az EU elsõdleges energia-fogyasztását 20 százalékkal csökkenti. A2011 elején elõterjeszteni tervezett bi-zottsági közlemény alapvetõ kérdése azlesz, hogy javasolja-e majd kötelezõ tag-állami energiahatékonysági célkitûzésekbevezetését, illetve milyen álláspontotfoglal el ezen tõkeigényes beruházásokuniós támogatása kapcsán. Elnökségünkmásodik felében kerülnek benyújtásra azegyes specifikus, az energiahatékonysá-gi irányelvek felülvizsgálatáról szóló jog-szabálytervezetek (az energia-végfel-használás hatékonyságáról és az energe-tikai szolgáltatásokról, a hasznos hõigé-nyen alapuló kapcsolt energiatermelésbelsõ energiapiacon való támogatásárólszóló irányelvekrõl, továbbá az irodai be-rendezésekre vonatkozó energiahaté-konysági címkézési programról szólórendelet).


22..22.. ÉÉgghhaajjllaattvvééddeelleemm:: aa kköözzööss,, ddee mmeeggkküüllöönnbböözztteetteetttt ffeelleellőősssséégg éérrvvéénnyyeessííttééssee aazz uunniióónn bbeellüüll??

Az EU a kezdetektõl fogva a nemzetkö-zi éghajlatvédelmi tárgyalások legaktí-vabb szereplõje. Elkötelezettségét de-monstrálandó 2007 márciusában az ál-lam- és kormányfõk egyoldalúan vállal-ták az üvegházhatású gázok 20 százalé-kos uniós csökkentését az 1990-es bá-zishoz képest, illetve további 10 százalé-kos csökkentést, amennyiben a világ leg-jelentõsebb kibocsátói összehasonlítható,számszerû vállalásokat tesznek. A 2008.év végén elfogadott klíma-energia cso-mag7 sajátos tehermegosztási módszereazonban a kibocsátáscsökkentés terheitaz 1990 és 2020 közötti idõszakbanrendkívül egyenlõtlenül állapította meg.8

Bár az állam- és kormányfõk a 30 szá-zalékos kibocsátás-csökkentési vállalást2007-ben a fejlett és a fejlõdõ világ nagykibocsátóinak vállalásaitól tették függõ-vé, a Bizottság 2010 májusában – azegyébként jórészt sikertelen nemzetközitárgyalásokra tekintet nélkül – állást fog-lalt a 20 százalékot meghaladó továb-bi kibocsátáscsökkentés szükségességemellett.9 A felvetés elvi kiindulópontja az,hogy az üvegházhatású gázok továbbikorlátozása sürgetõen szükséges az ala-

6 2009/28/EK, irányelv, 2009/29/EK irányelv, 2009/31/EK irányelv, 406/2009/EK határozat.7 Ld. 6. lábjegyzet.8 Míg a 2005-ig elért EU25-szintû 8 százalékos csökkentésbõl 6 százalékot a kelet-közép-európai új

tagállamok teljesítettek (jelentõs gazdasági és életszínvonal-vesztés mellett), a legtöbb tagállamban,elsõsorban pedig a kohéziós országokban, radikálisan nõttek a kibocsátások. Ennek ellenére a 2020-ig tartó csökkentési célok meghatározása során a szabályozás 2005-öt tekinti kiinduló évnek, mint-egy „elfeledvén” az elsõ tizenöt év terheit. Az EU tehát saját berkein belül éppen az ellenkezõjét al-kalmazza a nemzetközi tárgyalások alapjául szolgáló, 1992-ben elfogadott Éghajlat-változási Keret-egyezmény és az azt kiegészítõ 1997-es Kiotói Jegyzõkönyv egyik alapelvének, amely szerint a klí-maváltozás következményeinek felszámolásában való felelõsség közös, de ahhoz az egyes országok-nak történeti felelõsségük léptékében kell hozzájárulniuk.

9 Analysis of options to move beyond 20% greenhouse gas emission reductions and assessing the riskof carbon leakage, COM(2010) 265 final.


csony szén-intenzitású új gazdasági mo-dellre való áttéréshez. Az elvi megfonto-lások mögött konkrét gazdasági érdekekis húzódnak: a további csökkentésekugyanis szinte kötelezõ piacot teremte-nének a zöld technológiákban élenjáróországok iparágainak. Az új tagállamokellenben – a 2008-as rossz tapasztalatokokán – tartózkodással figyelik a Bizott-ság törekvéseit. A magyar elnökség fe-ladata lesz a továbblépés tehermegosztá-sáról szóló javaslatok transzparens és azúj tagállamok érdekeit illetõen kellõenempatikus tárgyalásának lefolytatása.

22..33.. KKöözzlleekkeeddééssppoolliittiikkaa:: aarrccccaall aa vvaassúútt ffeelléé

A közlekedési infrastruktúra terén ha-sonló érdekellentétek kezdenek kibonta-kozni, mint az energiahálózat kapcsán.Az általános dekarbonizációs törekvések-kel összhangban tovább erõsödik majd avasút szerepe mind a fejlesztések, mindpedig a további piaci liberalizáció tekin-tetében.

A közös közlekedéspolitika területéna magyar elnökség számára a legna-gyobb konkrét kihívás a 2011 és 2020közötti európai uniós közlekedéspolitiká-ról szóló fehér könyv tagállamok közöt-ti megvitatása lesz. A magyar elnökségcélja, hogy konszenzust érjen el a tekin-tetben, hogy a következõ tízéves straté-giában és a transzeurópai hálózatokról(TEN-T) szóló irányelv felülvizsgálata so-rán a hatékonysági, a környezetvédelmi,a kohéziós és a pénzügyi szempontokmegfelelõ súllyal jelenjenek meg. (Egy-hangú tanácsi következtetések elfogadá-sa még egyetlen elnökségnek sem sike-rült.)

A TEN-T hálózatot illetõen a közleke-dési infrastruktúrára vonatkozó legfris-sebb bizottsági törekvések a TEN-T szû-

kítõ értelmezését jelzik. A korábbi meg-közelítéssel szemben ugyanis a TEN-T-nbelül a Bizottság várhatóan megkülön-böztet egy általános hálózatot és ezenbelül egy „összeurópai” érdekû ún. törzs-hálózatot. Ennek a törzshálózatnak aprojektjei lennének a továbbiakban jogo-sultak – valamennyi tagállammal ver-sengve – dedikált uniós támogatásra.

A magyar elnökség hasonlóan nagyléptékû kihívása lesz az ún. egységes eu-rópai vasúti térség kialakításáról szólóirányelv tárgyalása. Az elsõ vasúti cso-mag felülvizsgálataként megjelent jog-szabályi javaslat célja, hogy az uniós vas-úti közlekedési piac kiteljesítésével, a ver-seny és a hatékonyság növelésével elõse-gítse a környezetbarát vasút szerepénekerõsödését a közlekedési módok között.

22..44.. AAggrráárrppoolliittiikkaa:: rraaddiikkáálliiss mmooddeellllvváállttáássvvaaggyy ffookkoozzaattooss rreeffoorrmm??

A fenti – önmagukban is meglehetõsenkonfliktusos – témák egyike körül semvárható annyira kiélezett, ideológiailagmeghatározott vita, mint a közös agrár-politika (KAP) 2013 utáni jövõképét fel-vázoló, elnökségünk alatt esedékes taná-csi következtetések meghozatala során.Mivel a témával külön cikk foglalkozik,ezért e helyt csak annak nagypolitikai tö-réspontjait vázoljuk fel.

A KAP az EU legmarkánsabb közvet-len piaci szabályozó mechanizmusa,amely még napjainkban is felemészti azuniós költségvetés több mint 30 száza-lékát. Az állandó túltermelési válságokateredményezõ, a vidéki gazdasági és tele-pülésszerkezetet nagymértékben átalakí-tó, jelentõs környezeti terhelést generá-ló KAP története a nyolcvanas évek ótanem más, mint reformprogramok és eztkövetõ félidei felülvizsgálatok sorozata.

Várhatóan nem lesz ettõl eltérõ a 2014-tõl induló új pénzügyi keret által megha-tározott új uniós agrártámogatási rend-szer sem.

Tekintettel arra, hogy szinte kivételnélkül, vagy mint nettó befizetõ, vagymint jelentõs kedvezményezett (kivétele-sen: mindkettõ), valamennyi tagállamközvetlenül pénzügyileg érintett az újabbKAP-reformban, az induló tagállami po-zíciók jól azonosíthatók. A vita nyitányaaz Európai Parlament 2010 júniusábanelfogadott jelentése volt.10 A tanácsi disz-kussziót formálisan a Bizottság novem-ber 17-én kiadandó közleménye indítja.Ez várhatóan három fõ opciót határozmeg. A különbözõ változatok legfonto-sabb célfüggvénye, hogy azok milyenmértékben csökkentik a közvetlen piacieszközöket (közvetlen termelõi támoga-tás, termelési kvóták, intervenciós támo-gatás), és annak összegeit milyen mér-tékben csoportosítják át vidékfejlesztésicélokra. A kiszivárgott információk sze-rint az elsõ opció a közvetlen kifizetésekrendszerének óvatos átalakítására teszmajd javaslatot, a harmadik viszont a te-rületalapú támogatások radikális meg-szûnését támogatja. A második opció egyköztes megoldást vázol fel.

Nem meglepõ módon, az elsõ opció –lényegileg a status quo – mellett vanFranciaország (némi fenntartással Né-metország), valamint a legnagyobb kon-tinentális agrártermelõk (így Magyaror-szág is). Ezen országok megközelítésé-nek kiindulópontja az, hogy a mezõgaz-daság olyan speciális (és valamennyi fej-lett országban erõsen dotált) ágazat,amely nemcsak termékeket, hanem igen


fontos közjavakat is termel. Ezek: a tájés a kapcsolódó ökológiai szolgáltatásokfenntartása, a vidéki népesség helybentartása stb. Emellett a 2008-as globálisélelmiszerválság arra is ráirányította a fi-gyelmet, hogy Európának meg kell õriz-nie a biztonságos és egészséges, lehetõ-leg ökológiailag fenntartható élelmisze-rek elõállítására irányuló képességét.Ezen országcsoport azonban nem homo-gén. Komoly töréspontként jelenik megköztük a csatlakozási tárgyalások sorána területalapú támogatások országspe-cifikus és erõsen eltérõ történeti bázisai,s ekképp a kifizetett támogatások közöt-ti igen markáns különbség.

Az elõbbi tagállamokkal szemben azEgyesült Királyság által vezetett angol-szász–atlanti csoport a KAP-ot az unióspolitikák botránykövének tartja. Érvelé-sük lényege: a GDP-hez és a foglalkoz-tatáshoz rendkívül kis mértékben hoz-zájáruló mezõgazdaság az EU-költ-ségvetés legpazarlóbb eleme, a markánsközösségi szubvenció – amely az ex-porttermékek olcsó világpiaci elhelyezé-sét teszi lehetõvé – akadályozza a har-madik világ mezõgazdasági önellátását,illetve a támogatások körüli globális vi-ta blokkolja az EU számára oly fontosszabadkereskedelem további liberalizá-lását. Ennek megfelelõen a piaci eszkö-zök radikális megkurtítását követelik, avidékfejlesztési támogatások növelésemellett.

Bár a vita formális megindítása a ma-gyar elnökség feladata, a 2013 utániKAP tényleges kereteit csak a 2014-tõlhatályos új uniós pénzügyi perspektívafogja rögzíteni.

10 Report on the future of the Common Agricultural Policy after 2013 (2009/2236(INI))http://www.europarl.europa.eu/sides/getDoc.do?pubRef=-//EP//NONSGML+REPORT+A7-2010-0204+0+DOC+PDF+V0//EN


33.. AAzz eemmbbeerrii ttéénnyyeezzőő:: ááttffooggóósszzoocciiáállppoolliittiikkaaii kkéérrddéésseekk aa TTaannááccss nnaappiirreennddjjéénn

Annak ellenére, hogy az EU évtizedek ótafoglalkozik a munkaüggyel, a társadalmiesélyegyenlõséggel stb. kapcsolatos kér-désekkel (sokszor versenyképességi álcaalatt), egy-egy új átfogó szociális kérdésuniós napirendre vétele számos tagor-szágból mind a mai napig zsigeri ellenál-lást vált ki. Ezen ügyeket ugyanis a tag-államok jelentõs része szigorúan nemze-ti hatáskörbe tartozónak tekinti, egyesországok (pl. Egyesült Királyság) sokesetben még annak sem. Ekképp az EUe téren fennálló, eleve korlátozott kom-petenciáinak gyakorlását visszatérõ ha-tásköri és ideológiai viták nehezítik.

Mindazonáltal a 2008-ban kibontako-zó gazdasági válság komoly kényszerítõerõvel emelte a szociálpolitikát az unióscselekvés homlokterébe. Így nem megle-põ, hogy az Európa 2020 stratégia egyikalapvetõ célja a szegénynek minõsülõuniós lakosok számának csökkentése 20millió fõvel, vagy a társadalmi felemelke-dés kulcsának számító iskolázottsági mu-tatók számottevõ javítása. A magyar el-nökségi idõszak speciális kihívása lesz astratégia egyes zászlóshajó-kezdeménye-zéseinek11 az elfogadása, illetve a Foglal-koztatási, Szociális, Egészségügyi és Fo-gyasztóvédelmi Tanács (EPSCO) kereténbelül az ún. európai szemeszter bein-dítása.

A fenti „kötelezõ” feladatokon túl amagyar elnökség azonban számos, sajátkezdeményezésû szociális témát is napi-rendre kíván tûzni. Ezek: a romák társa-dalmi integrációja, a gyermekszegény-ség, továbbá a családpolitika és demog-

ráfiai helyzet hatása a gazdaságra. Mind-három kérdéskör politikailag rendkívülérzékeny, erõs érzelmeket, adott eset-ben indulatokat képes gerjeszteni. To-vább nehezíti a helyzetet, hogy több kér-désben a Bizottság nem kíván vagy tudolyan elõkészítõ dokumentumot elnöksé-günk elõtt vagy alatt elõterjeszteni,amely egyrészt legitimálná, másrészt tar-talmilag elõkészítené a vitát. Így az el-nökség kénytelen lesz az uniós eszköz-tár-hierarchia alján elhelyezkedõ olyancselekvési formákra hagyatkozni, mintvita az informális tanácsülésen, konfe-renciák megtartása stb. Ezek ugyan fon-tos fórumai egy téma exponálásának, deelfogadott dokumentum híján semmikép-pen sem következik belõlük tartós unióscselekvés, kötelezettségvállalás stb.

A romaintegráció kérdése élesen2010 nyarán került a politikai és a mé-diaérdeklõdés homlokterébe. A Francia-országban lezajlott hatósági táborbontá-sok és a romák tömeges „hazaküldése”immáron a nyugat-európai döntéshozókszámára is nyilvánvalóvá tette az európaicigány népesség sok évtizedes gazdasá-gi, társadalmi és kulturális leszakadásá-nak következményeit. A korábbi tartóz-kodó hozzáállás után a Bizottság is kény-telen volt reagálni. A széles körû straté-giaalkotásra irányuló kezdeti nyilatkoza-tokat követõen azonban jelentõsen csök-kent a testület ambíciószintje. Jelen is-mereteink szerint a Bizottság 2011 áp-rilisában csak a nemzeti romaintegrációsprogramokhoz iránymutatást nyújtó ke-retstratégiát tesz közzé. Ezt tárgyalhat-ja meg júniusban az EPSCO, illetve hagy-hatja jóvá a júniusi Európai Tanács. (A romakérdéssel, mint magyar elnökségi prioritással, önálló cikk foglalkozik.)

11 Pl. „Új készségek és munkahelyek menetrendje” (Agenda for new skills and jobs).

Az elõbbieknél is soványabb ered-ményre lehet számítani a spanyol–belga–magyar trió elnökségi program egy ki-emelt prioritása, a gyermekszegénységelleni küzdelem kapcsán. 2010 a sze-génység elleni küzdelem európai éve, ésa belga elnökség igen komoly szakmaielõkészítõ és mozgósító munkát végzettannak érdekében, hogy elnökségünkalatt a Tanács elfogadhassa a gyermek-szegénység elleni fellépésrõl szóló aján-lásokat. Korábbi ígéreteivel ellentétben aBizottság azonban sem a belga, sem pe-dig várhatóan a magyar elnökség alattnem terjeszti elõ javaslatát. Ekképp amagyar elnökség hozzájárulása a kérdés


elõbbre viteléhez a szakmai munka to-vábbvitelében (pl. gyermekszegénységiindikátorok kidolgozása) és kapcsolódórendezvények lebonyolításában merülmajd ki.

Hasonlóképpen, a családpolitika mintelnökségi prioritás várható eredményei issajnálatosan korlátozottak lesznek. Amagyar törekvés elsõsorban a családi életés a munkavállalás demográfiai hatásaitkívánja elõtérbe helyezni. Ennek keretétszakmai rendezvények, illetve a család-ügyi miniszterek informális tanácsánakülése adja. Magyarország kezdeményez-ni kívánja, hogy 2013 legyen a családokeurópai éve.

�


A közös agrárpolitika (KAP) az EurópaiUnió legrégebbi és a mai napig is a leg-átfogóbb közös politikája. 1962 és 2010között a KAP az agrárpolitika egyre többrészterületére terjedt ki, és 1981-tõlkezdve számos módosításon, reformonment keresztül. Mindig igazodott azadott kor követelményeihez, de úgy,hogy megtartotta eredeti célkitûzéseit.2013-tól újra lehetõség lesz a KAP kiiga-zítására, az ezzel kapcsolatos döntésho-zatali folyamat 2010 végén megkezdõ-dik. A magyar elnökségre vár a Bizott-ság közleményével kapcsolatos követ-keztetések elfogadása. Bár ez még csakaz elsõ szakasz lezárását jelenti, mégismeghatározó jelentõséggel bír a KAP jö-võjével kapcsolatos további egyeztetése-ket illetõen. Magyarországon az agrá-rium súlya az EU átlagánál nagyobb, ésígy befolyásolja a teljes magyar gazdasá-gi és társadalmi élet fejlõdését, a vidékfelemelkedését. Ezért a KAP-vita elsõszakaszának sikeres lezárása a magyarelnökség kiemelt prioritása.

11.. MMeenneettrreenndd

A magyar elnökség napirendjén a KAP jö-võjén túl még számos más agrárpolitikaitéma is szerepel. Ilyenek például a tejpi-ac jövõbeni szabályozását célzó „tejcso-mag”, a mezõgazdasági és élelmiszeripa-ri termékek minõségpolitikáját elõsegítõ„minõségi csomag”, a KAP egyszerûsíté-se. Számos jogszabálytervezetet nyújt be

a Bizottság az elnökségünk elõtt és alatt,amelyek a KAP rendelkezéseinek a Lisz-szaboni Szerzõdés életbelépése miatti ki-igazítását szolgálják. A magyar elnökségalatt elõrehaladást kívánunk elérni az ál-latvédelmi stratégia felülvizsgálatánál, aszarvasmarhafélék jelölésében és a méh-egészségügy területén. A halászatban akövetkezõ évi kvóták meghatározása ál-talában a második félévben történik, dea magyar elnökség alatt megkezdõdik aközös halászati politika reformjával kap-csolatos vita. Magyarország számára en-nek jelentõsége az akvakultúra fontossá-gának kimondásában és a fejlesztéshezszükséges közösségi források megalapo-zásában van.

Hazánknak, mint az elnökséget adóországnak, a Brüsszelben 27 tagállamrészvételével folyó munkán túl az agrár-gazdaság, a halászat, az erdészet terüle-tén számos nemzetközi fórumon is résztkell vennie, esetenként képviselnie kell azEU-t. Ilyenek a nemzetközi szervezetek(pl. ENSZ, FAO, WHO, Codex Alimenta-rius, WTO, OECD) rendezvényei, valaminta nemzetközi egyezmények (pl. nemzet-közi borászati, állat-egészségügyi, vetõ-mag, halászati és egyéb megállapodások)végrehajtó ülései.

A magyar elnökség tehát hatalmas ki-hívás és egyúttal lehetõség is a magyaragrárium számára. Miközben a spanyolés a belga elnökségek alatt csak igenmérsékelt intenzitású munka folyt – el-sõsorban az Európai Bizottság újra-választásának következtében –, most, a

VVAAJJDDAA LLÁÁSSZZLLÓÓ**

A magyar elnökség agrárgazdasági vonatkozásai

* A szerzõ a Vidékfejlesztési Minisztérium EU Koordinációs Fõosztályának vezetõje.

magyar elnökség elé felfokozott várako-zással tekintenek a tagállamok. Az elnök-ség óriási humán- és anyagi erõforrásszükséglettel jár!

A kormányzati felkészülés lényegébenmár 2008-ban megkezdõdött. Az elmúltévekben számos kormányhatározat dön-tött a felkészülés érdekében teendõ in-tézkedésekrõl. Az Európai IntegrációsTárcaközi Bizottság minden héten foglal-kozik a felkészülés feladataival. Az elnök-ségi feladatokat koordináló Külügymi-nisztérium, a Közigazgatási és Igazság-ügyi Minisztérium, valamint a szaktárcák– köztük a Vidékfejlesztési Minisztérium– között rendszeresek a kétoldalú egyez-tetések. A stratégiai cél a költségtakaré-kos, de hatékony és eredményes elnök-ség lebonyolítása, amely nagy lökést ad-hat Magyarország EU-integrációjának.Tapasztalni fogjuk hazánk megbecsülé-sét, a kiemelt érdeklõdést az ország gaz-dasága, kultúrája, természeti szépségeiiránt. Mi magunk, az elnökség, a komp-romisszumkeresés révén jobban megért-jük majd az EU mûködését, a továbbiak-ban még aktívabban be tudunk kapcso-lódni a közös döntéshozatalba, a jövõformálásába. A közigazgatási munka ma-gasabb színvonalra helyezõdik, a pozitívkihatás hosszú ideig érezhetõ lesz.Ugyanakkor 2011 elsõ félévében Ma-gyarország elsõ ízben tölti be az elnök-ségi szerepkört. Nincsenek olyan munka-társaink, akik korábbi elnökségek aktívrésztvevõi lettek volna, ezért a felkészü-lés számunkra nagyobb feladat, mint azolyan tagállamokban, amelyek már jó né-hány elnökségen túl vannak.

A központilag szervezett felmérõkönés oktatásokon túl a Vidékfejlesztési Mi-nisztériumban saját oktatássorozatotszerveztünk. A miniszter 2008 áprilisá-ban 74 személyt jelölt ki az elnökségi


stáblista tagjaként. Ebben benne voltakaz egyes munkacsoportok vezetõi, he-lyetteseik, a nemzeti tábla mögött ülõmunkatársak, a budapesti koordinációtvégzõk és a brüsszeli Állandó Képviselet(ÁK) munkatársai is. A kijelölt személyekdöntõen a minisztérium munkatársai vol-tak, néhányan háttérintézményekbendolgoztak az adott területek kiváló szak-értõiként.

A stábtagoknak minden évben három-szor szerveztünk két és fél napos tovább-képzést, 25–35 fõs csapatokban. A kép-zés témái között szerepelt az EU intéz-ményei és azok mûködése, a közös ag-rárpolitika és annak fejlõdése, a magyaragrárium megismerése, a KAP döntésho-zatali rendszere. Az elõadások mellettkiscsoportos szimulációs gyakorlatokrais sor került. Minden képzési szakaszbanfél napot az angol és a francia szaknyelvelsajátítására fordítottunk. Az elõadók azágazat kiváló szakemberei, nyelvtanárokvoltak. Minden rendezvényen meghívott-ként részt vett és elõadást tartott egy ko-rábbi EU-elnökséget adó ország (Fran-ciaország, Finnország, Németország,Csehország, Szlovénia) mezõgazdaságiminisztériumának képviselõje, akik sajátelnökségük alatt koordináló-elnökölõ te-vékenységet végeztek. A külföldi vendé-gek elõadásai – de több esetben a ma-gyaroké is – angol nyelven hangzottak el.A 2010 augusztusában megtartott kép-zésen már együtt vettek részt a korábbiföldmûvelésügyi és környezetvédelmi mi-nisztériumok munkatársai. 2010. októ-ber végén a Tanács Fõtitkárságának ki-lenc, mezõgazdasággal és halászattalfoglalkozó vezetõ munkatársa látogatottel Magyarországra és tekintette át az el-nökségi feladatokat a Vidékfejlesztési Mi-nisztérium vezetõivel és elnökségi stáb-tagjaival.


22.. VVáárrhhaattóó vviittáákk

Az agrárgazdasági témák közül a leghe-vesebb viták a KAP jövõje körül várha-tók, ami a téma átfogó jelentõségébõladódik. A vita egyrészt pénzügyi, más-részt tartalmi természetû.

Mekkora összeget fordítsunk 2013-at követõen a közös agrárpolitikára? Ekérdés mindenkit foglalkoztat, és sokakszerint a válasz eldönti a KAP céljait éseszközeit is. Az Európai Bizottsággalfolytatott egyeztetés alapján a magyar el-nökség más megközelítést alkalmaz: elkívánjuk kerülni a költségvetési vitát,ehelyett a KAP jövõbeni céljaira és esz-közeire kívánunk orientációt kialakítani.A cél az, hogy a 2011. márciusi vagy leg-késõbb az áprilisi Agrártanács-ülésenmegszülessenek a bizottsági közlemény-nyel kapcsolatos tanácsi következteté-sek. A cél tehát az egyhangú állásfogla-lás, hiszen ez adja a legerõsebb útmuta-tást a Bizottságnak a jogszabályi javasla-tok kidolgozásához. Ez utóbbiak bemu-tatását 2011 júliusára tervezi a Bizott-ság. A március–áprilisi tanácsi állásfogla-lás a KAP jövõbeni orientációjáról meg-felelõ „fegyver” lehet a költségvetési vi-tához is, amely esetében ugyancsak2011 júliusára tervezi a Bizottság az el-sõ dokumentum, a közlemény Tanácsnaktörténõ benyújtását.

A KAP jövõjének orientációját illetõen– az eddigi egyeztetések alapján – két fõvonal rajzolódik ki. Az egyik irányzat kö-zelíteni kívánja az agrárpolitikát a többiközös politikához, elsõsorban a piac ré-vén, így az állami beavatkozásokat csök-kenteni tudja, és nyitni próbál a harma-dik országokkal folytatott kereskedelem-ben. A másik irányzat továbbra is erõsközös agrárpolitikát kíván fenntartani,amely képes ellensúlyozni a nagyfokú kli-

matikus, egészségügyi, piaci kitettséget,ingadozásokat. Ebben a KAP-ban szere-pe marad a piaci intézkedéseknek, létre-jön egy biztonsági háló, miközben telje-sülnek speciális élelmiszerbiztonsági, jö-vedelembiztonsági, vidékfejlesztési célki-tûzések is. A magyar elnökség kihívása,hogy a különbözõ irányzatok és azok vál-fajainak képviselõit meggyõzze arról:vannak közös céljaink, és ezekhez közöseszközök is tartoznak. Amennyiben azegyhangú állásfoglalást a megadott idõigmégsem sikerülne létrehozni, a korábbiévek tapasztalata alapján jó eredmény-nek tekinthetõ egy erõs többségi támo-gatást élvezõ elnökségi dokumentum(következtetés) is. A konszenzus létreho-zását elõsegíti, ha a legnagyobb megosz-tottságot elõidézõ költségvetési vonzatotebben az elsõ szakaszban sikerül kizár-ni. Mivel a magyar elnökség alatt számostovábbi agrártéma – és más nagy fontos-ságú téma – is napirenden szerepel, azegyhangúság elérését a körültekintõ, sokszálon mozgó tárgyalási taktika segíthe-ti elõ.

Az alapvetõ szakpolitikai kihívás a„megõrizve megújítani”. Meg kell talál-nunk az arany középutat, amely a tagor-szágok túlnyomó többségének egyetér-tésével találkozva megõrzi az eddigi ag-rárpolitikából mindazt, ami eredményes,hatékony volt, és ötvözi az új kihívások-kal. A jövõ agrárpolitikájának az eddigi-eknél is jobban kell szolgálni a vidék fej-lesztését, a munkahelyteremtést, az élet-színvonal, az életminõség javítását. Ah-hoz, hogy ezt elérhessük, a korábbinálszorosabb kapcsolatot kell teremteniegyrészt az agrárpolitika és a környezet-védelmi politika, másrészt pedig a kohé-ziós politika között. Az agrárpolitika pri-oritásai között nagyobb hangsúlyt kap aközjavak termelése is.

33.. EEllvváárrtt eerreeddmméénnyyeekk

Magyarország alapvetõen azon országokközé tartozik, amelyek az erõs, közös ag-rárpolitika fenntartásában érdekeltek. Egyilyen KAP tud hatékonyan hozzájárulni avidék fejlesztésére irányuló gazdasági-tár-sadalmi célkitûzéseinkhez. Fontos az atény is, hogy 2009-ben Magyarország EU-ból származó bevételeiben a KAP 36 szá-zalékot tett ki. Jelenleg kidolgozás alatt álla hosszú távú agrárstratégia. Ehhez stabilalapot az teremthet, ha a magyar elnök-ség alatt elõre tudunk lépni egy erõs kö-zös agrárpolitika megteremtése irányába.

Fontos terület számunkra a tejpiacicsomag is. A tejágazat nagy beruházásigényû ágazat, jelentõs munkaerõ-foglal-koztatással és árbevétellel. Érdekünk az,hogy lehetõleg még 2011-ben kialakul-jon a tejpiaci kvóták 2015. évi megszün-tetését követõ idõszak tejpiaci szabályo-zása, hogy a gazdáknak legyen elegendõideje a felkészülésre és az új rendszer ele-meinek kipróbálására.

A minõségpolitikai csomag tárgyalásá-nak elõrehaladása esetén a magyar el-nökség hozzá tud járulni a termékkate-góriák pontosításához, a hamisítások ki-zárásához. Az eredet pontos megjelölésea fogyasztóknak is segítséget jelent amegbízható, jó minõségû termékek kivá-lasztásához, de az ilyen termékeket elõ-állító termelõk is a korábbinál nagyobbértékesítési biztonsághoz jutnak. A mi-nõségi jelek – elnevezések, odaítélés, el-lenõrzés – rendszerének egyszerûsítéseugyancsak egyaránt szolgálja a termelõkés a fogyasztók érdekeit.

A közös halászati politika területén alegfontosabb magyar célkitûzés azakvakultúra fontosságának elismertetésea többi tagállammal. Bár a tengeri halá-szathoz képest az akvakultúra részará-


nya még alacsony, a korábbi évek túlha-lászása miatt a tengeri kvóták nem bõ-víthetõk. Így Európa növekvõ halfo-gyasztása kielégítésében, az import csök-kentésében a következõ években növek-võ szerep jut az édesvízi és a tengeri te-nyésztett halaknak. Az ezzel kapcsolatostenyésztési és halgazdálkodási ismere-tekben Magyarország élen jár.

A magyar elnökség alatt végzendõ ag-rárpolitikai tevékenységnek hozzá kell já-rulni az agrárágazat fenntarthatóságá-hoz, miközben jelen lesz a versenyképes-ség és a hatékonyság követelménye is. Jónéhány más tagországgal együtt Magyar-ország is élharcosa a KAP egyszerûsíté-sének. Elnökségünk alatt ez irányban iselõrehaladást kívánunk elérni.

Az elnökségi célkitûzések megvalósítá-sa igen összehangolt munkát követelmeg. A korábbi elnökségek gyakorlatátkövetve, mi is megerõsítjük a brüsszeli Ál-landó Képviseletet, a szokásosnak mint-egy kétszeresére növelve a létszámot. Né-hány kulcsfontosságú munkacsoport el-nökségét (pl. Mezõgazdasági Különbizott-ság – SCA; Külsõ- és belsõ halászati mun-kacsoport) az ÁK-ról kívánjuk ellátni. ALisszaboni Szerzõdés életbelépésével aKAP minden részterülete az együttdönté-si eljárás hatálya alá került. Így a koráb-binál lényegesen több egyeztetésre leszszükség az Európai Parlamenttel (EP),különösen a Mezõgazdasági és Vidékfej-lesztési Bizottsággal (COMAGRI). Az EP-vel való együttmûködést jól segíti aCOMAGRI delegációjának 2010. novem-ber 3. és 5. közötti magyarországi láto-gatása. A magyar érdekek érvényesítésétsegíti, hogy a parlamenti bizottságban há-rom magyar képviselõ tevékenykedik.

A Lisszaboni Szerzõdés ugyanakkormódosítást követel meg a komitológiaitevékenységben is. Az agrárpolitika terü-


letén meglehetõsen széles körû az a gya-korlat, hogy a Bizottság jelentõs végre-hajtási és jogalkotási feladatot kap. Akomitológiai intézményrendszer kiigazí-tása ugyancsak fontos feladatokat ró amagyar elnökségre. A kiigazításhoz kap-csolódóan egyes alapvetõ agrárpolitikairendeletek esetében tartalmi jellegû mó-dosításokat is javasol a Bizottság.

A vidékfejlesztési miniszter feladatakülönösen nehéz lesz a magyar elnökségalatt. Elnöke lesz a Mezõgazdasági és Ha-lászati Tanácsnak (hat ülés + informálisminiszteri találkozó) és a Környezetvé-delmi Tanácsnak is (két ülés + informá-lis miniszteri találkozó). Mindkét feladatszámos kötelezettséggel jár a nemzetkö-zi szervezetekben és a nemzetköziegyezményekkel összefüggésben, tehátharmadik országokban is. 2011 elsõ fél-évében az agrárgazdaság és a környezet-védelem területén is mintegy húsz-húsz,összesen tehát hozzávetõleg negyvenmagyarországi rendezvényt tervezünk ésvalósítunk majd meg.

44.. SSaajjáátt vvéélleemméénnyy,, ggoonnddoollaattookk

Az agrárgazdaság nemcsak a múlt, ha-nem a jövõ gazdaságpolitikájának is azegyik kulcsterülete. Termõföld, erdõ ésvizek borítják a Föld területének jelentõsrészét, ezek adják az életünk alapját a jö-võben is. Ezen erõforrásokkal való éssze-rû, fenntartható gazdálkodás teremtimeg az élelmiszert a jövõ egyre növekvõlakosságának, az egyensúlyt a természetés az ember között. Minden társadalomsikerességének alapvetõ feltétele tehátaz agrárpolitikának a köz javát szolgálóformálása. Az ezen erõforrásokkal valógazdálkodás közös feladat. A nemzetkö-zi szervezeteké a globális felelõsség, az

EU-é a tagállamok egészét átfogó közösagrárpolitikáé.

A mezõgazdaság, az erdészet, a halá-szat alap- és feldolgozott termékei nem-csak élelmiszerek, hanem számos másiparágnak és szolgáltatásnak is kiindulótermékei (pl. kozmetikai ipar, csomago-lóanyagok, autóalkatrészek, pénzügyiszolgáltatások, kereskedelem, logisztikastb.). Az agrárgazdaság bázisán tehát je-lentõs termelési érték, hozzáadott értékállítható elõ, és különösen nagy a jelen-tõsége a foglalkoztatásban is. A gazdasá-gi mellett kiemelkedõ az agrárgazdaságtársadalmi jelentõsége is, mivel a vidékfelemelkedésének kulcsfontosságú ele-me. Az agrárgazdaság állandó megúju-lást, alkalmazkodást igényel, így magaskövetelményeket támaszt az oktatás, atovábbképzés, a kutatás, az innováció, aszaktanácsadás területein is.

� Az EU egészében, tagállami és régi-ós szinteken egyaránt erõsíteni kell a tár-sadalomban az agrárgazdaság elismert-ségét. A „paraszt” nem gúnyszó, hanemelismerés kell, hogy legyen. Politikai vagyállami vezetõk „álmukból felkeltve” is is-merjék, hangsúlyozzák minden fórumonaz agrárgazdaság jelentõségét. A társa-dalmi elismertség tükrözõdjön a parla-mentek és a kormányok munkájában, amédiaszolgáltatók tevékenységében, akulturális életben. Ezáltal tulajdonképpenazokat becsüljük meg, akik életünk alap-vetõ feltételeit állítják elõ.

� Nagyon fontos, hogy a gazdálkodókis felismerjék, elismerjék az agrárpolitika,a KAP változó szerepét. Nem elegendõ,nem elõrevivõ a KAP-tól elsõsorban védel-met, támogatást várni, hiszen nem ezzeltudjuk az agrárgazdaság társadalmi hasz-nosságát alátámasztani. A KAP-ot sokkalinkább esélyként kell felfogni, amely tá-maszt ad azoknak, akik vállalkoznak, koc-

kázatot vállalnak a társadalom élelmiszer-ellátásában, az ellátás biztonsága érdeké-ben. Az agrárpolitikának azokat kell elsõ-sorban segítenie, akik beruháznak, képzikmagukat, kreatívak és innovatívak. Az ok-tatás, a továbbképzés, a kutatás ma nagy-részt vagy nemzeti hatáskörben van, vagya KAP-on kívüli közös politikákban. Meg-fontolandó e területek bevonása a KAP-ba, de legalábbis a korábbinál sokkal erõ-sebb kölcsönhatás, koordináció megte-remtése. Csak így válhatnak a KAP hagyo-mányos és jövõbeni eszközei valóban ha-tékony, elõrevivõ elemekké az egyes tag-államokban, régiókban.

� A jövõ agrárpolitikájának elválaszt-hatatlan fontosságú eleme a „zöldítés”.Az elmúlt évtizedekben gyakran hallot-tunk a gazdálkodók és a környezetvédõkellentételeirõl, összecsapásairól. A jövõ-ben ezt mindenképpen fel kell oldani, agazdálkodóknak tudatos környezetvé-dõkké kell válniuk, a környezetvédõknekpedig a gazdálkodók fejével kell gondol-kodniuk. A „fenntarthatóság” lehet az afogalom, amely segít kibékíteni az ellen-téteket, a hosszú távon történõ gondol-kodás elsõbbségét kell érvényesíteni apillanatnyi érdekek fölött.

� A 2013 utáni KAP-ban a korábbi-nál több intézkedést kell bevezetni az ál-lattenyésztés fejlesztésére. Az állatte-nyésztés nemcsak a szarvasmarha- és ajuhszektort foglalja magában, hanem asertés- és a baromfiszektort is. A hat-vanas évek elején kialakult KAP a ser-tés- és baromfiágazatot a „puha” szabá-lyozásba utalta, minimális eszközökkellátta el. A magyarázat az volt, hogy eb-


ben a két szektorban a költségek mint-egy 70 százalékát a takarmányozás te-szi ki. A takarmányok, különösen a ga-bonafélék termesztése viszont igen erõ-sen, részletesen szabályozott. Az elmúltévek KAP-reformjai azt eredményezték,hogy puhábbá vált a gabonaszektor sza-bályozása (lásd intervenció, lefölözés,exporttámogatás), a gabonaágazat ér-zékenysége megnövekedett, ami magá-val húzta a sertés- és a baromfiágazatotis. Az ezeket az ágazatokat jellemzõ jö-vedelem- és termeléscsökkenés trendjé-nek, ezzel együtt a vonzó külkereske-delmi egyensúlynak a megállításához,megfordításához e területeken is haté-konyabb piacszabályozási eszközöketkell bevetni.

� A piaci szabályozó szerep csökken-tése megnöveli a mezõgazdasági terme-lés piaci érzékenységét, áringadozását.Negatívan hat vissza a termelés jövedel-mezõségére, végsõ soron magára a ter-melésre. Ezek nemkívánatos hatások,amelyek ellensúlyozására egy uniós szin-tû kockázati alapot célszerû létrehozni.Figyelembe véve az elmúlt évek fejlemé-nyeit, a piaci kockázatok mellett az egész-ségügyi, az éghajlati és klímaváltozásikockázatokat is érdemes az alapba be-vonni. Megfontolandó, hogy egy ilyenmegközelítésû, társfinanszírozott kocká-zati alap helyet kapjon a második pillérintézkedései között, és akár az elsõ pillérforrásait is be lehessen vonni.

A fenti meggondolások papírra veté-sével mind az európai mezõgazdaság jö-võje, mind a magyar elnökség sikeressé-géhez hozzá kívántam járulni.

�


Az alábbi tanulmány az Európa 2020 stra-tégia intelligens növekedést szolgáló okta-tási célkitûzéseinek és az inkluzív növeke-dés érdekében javasolt szociális intézkedé-sek áttekintését adja tudatos szerzõi vá-lasztás eredményeként. A tanulmány elsõrésze a magyar elnökség tevékenységénekháttereként szolgáló Európa 2020 straté-gia kapcsolódó rendelkezéseit és kezdemé-nyezéseit mutatja be; majd a második rész-ben áttekinti az oktatás/képzés, ifjúságpo-litika, valamint a társadalmi befogadásravonatkozó magyar elnökségi prioritásokat,a trió elnökség munkájának kontextusábahelyezve azokat. A társadalmi integráció-ról szóló rész két kiemelt témája a sze-génység elleni küzdelem eddigi eredmé-nyeinek és a gyermekszegénység csökken-tésére irányuló törekvéseknek a bemuta-tása, valamint a romák társadalmi integrá-ciójának kérdése. Ez utóbbi prioritás tema-tikus áttekintése során a tanulmány ismer-teti az elnökségi munkát megalapozó uni-ós dokumentumokat, a közelmúlt fejlemé-nyeire adott intézményi válaszokat és amagyar elnökségre váró feladatokat.

11.. AA mmaaggyyaarr eellnnöökksséégg mmuunnkkáájjáánnaakkkkeerreettéétt aaddóó EEuurróóppaa 22002200 ssttrraattééggiiaa

Az Európai Bizottság 2010. március 3-án tette közzé az Európa 2020 straté-

giát1, amelynek célja a pénzügyi válság-ból való kilábalás mellett az európai gaz-daság felkészítése a következõ évtized-re. Az Európa 2020 stratégia a 2000–2010-es idõszakra irányadó lisszabonistratégiát váltja fel, amely a globalizációés az Európai Uniót egyre inkább jellem-zõ idõsödõ társadalom jelentette kihívá-sokra kívánt átfogó gazdasági célkitûzé-seket megfogalmazni. A 2000-ben kitû-zött ambiciózus célok értelmében az Eu-rópai Uniónak a világ legversenyképe-sebb és legdinamikusabb tudásalapú gaz-daságává kellett volna válnia 2010-re,amit többek között a foglalkoztatásiszint 70 százalékra történõ emelésével ésa GDP 3 százalékának kutatás-fejlesztés-re történõ fordításával kívánt megvalósí-tani. Ugyanakkor már a lisszaboni stra-tégia 2005-ös, félidei megújításakor lát-hatóvá vált, hogy az intézkedések hatá-sa elmaradt a várakozásoktól. 2010-benpedig az Európai Bizottság a lisszabonistratégiát értékelõ munkadokumentu-mában2 megállapította, hogy bár a ter-vezett intézkedések összességében pozi-tívak, az elmúlt évtizedben elért eredmé-nyek mégsem kielégítõk. A foglalkozta-tási arány a célzott 70 százalék helyett66 százalékos (2000-ben 62 százalékvolt), a kutatás-fejlesztési ráfordítás pe-dig a 2000-es, 1,82 százalékos szintrõl2008-ra csupán 1,9 százalékra emelke-

TTRRAASSEERR JJUULLIIAANNNNAA SSÁÁRRAA**

Oktatási, ifjúságpolitikai és felzárkóztatásitémájú elnökségi prioritásaink az Európa

2020 stratégia összefüggésében

* A szerzõ a Külügyminisztérium Európai Uniós Belsõ Piaci és Jogi Fõosztályának munkatársa.1 COM (2010)2020, 2010. március 3. „EU2020: Egy Stratégia az okos, fenntartható és befogadó

növekedésért” 2 SEC (2010) 114, 2010. február 2. – Bizottsági szolgálati munkadokumentum – A lisszaboni stratégiát

értékelõ dokumentum

dett, míg a pénzügyi válság nyomán amunkanélküliség és az államháztartásokhiánya tovább nõtt.

Az Európai Bizottság által 2009. no-vember 24-én elindított nyilvános kon-zultáció során egyértelmûvé vált, hogy atagállamok egyöntetûen támogatták3 afenntartható gazdasági növekedésre vo-natkozó közös stratégia kidolgozását,amely 2020-ig jelöli ki a cselekvés fõ irá-nyait. A fentiekre tekintettel kidolgozottEurópa 2020 stratégia öt fõ célt határozmeg, amelyekhez ún. zászlóshajó-kezde-ményezéseket4 rendel. Az öt kiemelt cél-kitûzés a következõ:� a 20–64 évesek körében a foglalkoz-

tatás szintjének legalább 75 száza-lékra történõ emelése;

� az uniós GDP 3 százalékának kuta-tás-fejlesztésre történõ fordítása;

� a „20/20/20” éghajlat-változási ésenergiaügyi célkitûzések teljesítése;

� a korai iskolaelhagyók arányánakcsökkentése 10 százalék alá, vala-mint a felsõoktatási végzettséggelrendelkezõk arányának legalább 40százalékra emelése uniós szinten;

� a szegénységben élõk számának 20millió fõvel történõ csökkentése.

Az öt fõ célkitûzést három prioritás men-tén lehet összefogni, amelyek az intelli-gens, a fenntartható és az inkluzív növe-kedés megvalósítása. A stratégiát kiegé-szíti és egyúttal a tagállami gazdaságpo-litikák koordinációját erõsíti a 2011-tõlelindítandó „európai szemeszter”,5 amelya gazdasági kormányzás eszközekéntminden év márciusától hat hónapos peri-


ódusokban segíti a tagállamokat gazda-sági és pénzügyi céljaik uniós megfelelte-tésében. A tagállamoknak az Európa2020 stratégia fõ célkitûzéseinek eléré-se érdekében saját nemzeti vállalásaikatelõre megszabott menetrend szerint kellmeghatározniuk. Az Európa 2020 stra-tégia végrehajtásának elsõ céldátuma2010. november 12., amikor a tagálla-mok, így Magyarország is beterjeszti azEurópai Bizottsághoz az Elõzetes Nem-zeti Intézkedési Tervét, amelynek végle-gesítésére a Bizottság értékelését köve-tõen 2011 áprilisában kerül sor. A nem-zeti intézkedési tervekben (reformprog-ramokban) az Európai Bizottság javasla-ta nyomán a tagállamoknak a romák tár-sadalmi integrációjára vonatkozó konk-rét vállalásokat is meg kell határozniuk,ami kifejezetten alátámasztja azt, hogy amagyar elnökség prioritásként kezeli akérdést.

A fentiekbõl kitûnik, hogy a magyarelnökség tevékenysége idején kerül majdsor az Európa 2020 stratégia elindításá-ra, az európai szemeszter elsõ alkalma-zására, a stratégiához kapcsolódó ún.zászlóshajó-kezdeményezések gyakorlatikivitelezésére, a nemzeti reformprogra-mok véglegesítésére és a romák társadal-mi integrációjára vonatkozó uniós kere-tek meghatározására, emellett Magyar-országnak a spanyol–belga–magyar el-nökségi trió által vállalt elkötelezõdésekterén is folytatnia kell majd a mun-kát. Mindez természetesen nagy kihívás,egyúttal azonban segít egyértelmûen ki-jelölni elnökségi tevékenységünk irányát

3 SEC (2010) 116 – Commission staff working document – Europe 2020 – public consultation. Overviewof responses

4 Az összesen hét zászlóshajó-kezdeményezés a következõ: Innovatív Unió; Mozgásban az ifjúság;Európai digitális menetrend; Erõforrás-hatékony Európa; Környezetbarát iparpolitika; Új készségekés munkahelyek menetrendje; Szegénység elleni európai platform.

5 A 2010. szeptember 7-i Gazdasági és Pénzügyi Tanács fogadta el az európai szemesztert.


is. A tanulmány a következõkben szelek-tív jelleggel kizárólag az Európa 2020stratégia oktatási/képzési és szociális cél-jaihoz kapcsolódó konkrét kezdeménye-zéseket és az abból a magyar elnökségszámára adódó feladatokat tekinti át.

11..11.. AAzz „„iinntteelllliiggeennss nnöövveekkeeddééss””ookkttaattáássii ccééllkkiittűűzzééssee

Annak érdekében, hogy 2020-ra uniósszinten sikerüljön 10 százalék alá csök-kenteni a korai iskolaelhagyók arányát,a felsõfokú végzettséggel rendelkezõkétpedig 40 százalék fölé lehessen emel-ni, az Európai Bizottság a „Mozgásbanaz ifjúság” zászlóshajó-kezdeményezésmegvalósítását javasolja a tagállamok-nak.6 A 2010 szeptemberében közzétettkezdeményezés az oktatás és a foglal-koztathatóság közti kapcsolatot figye-lembe véve azzal az aggasztó jelenség-gel szemben kíván fellépni, hogy a pénz-ügyi válság következtében egyre na-gyobb számban elõforduló munkakere-sõ fiatalok munkanélkülisége ne állandó-suljon, hanem az ösztönzõ és könnyítõintézkedések következtében mielõbb be-, illetve visszakerüljenek a munkaerõ-piacra. A Bizottság adatai szerint a fia-talok munkanélküliségi aránya uniós át-lagban 21 százalék, ez azonban tagálla-monként igen eltérõ képet mutat (pl. abalti államok esetében 40 százalék felet-ti). A kezdeményezés 28 kulcsfontossá-gú intézkedést javasol, központi gondo-lata a munkaerõ-piaci kereslet és kíná-lat, azaz az oktatás/képzés és a munka-erõpiac igényeinek összehangolása; a fi-atalok tanulási célú mobilitásának ösz-

tönzése, és ezáltal foglalkoztathatóságiesélyeik javítása.

A „Mozgásban az ifjúság” kezdemé-nyezés keretében javasolt intézkedésekközül a teljesség igénye nélkül megem-líthetõ a tanulási célú mobilitás jogi éstechnikai akadályainak azonosítása és azakadályok felszámolására tett tagállamiintézkedések eredményességének átte-kintése ún. „mobilitási eredménytábla”segítségével, vagy „Az elsõ EURES-állásod” kísérleti projekt, amely az álla-mi foglalkoztatási szolgálatok bevonásá-val a külföldi munkakeresésben nyújt se-gítséget a fiatalok és a vállalkozásokszámára. Az Európai Bizottság megvizs-gálja egy tanulmányi kölcsönt biztosítóeurópai eszköz létrehozásának lehetõsé-gét, a fiatal vállalkozókat pedig egy újmikro-finanszírozási eszköz segítheti. A„Mozgásban az ifjúság kártya” és egy„európai készségútlevél” is bevezetésrekerülhet, utóbbi a fiatalok kompetenci-áinak átláthatóvá és összehasonlítható-vá tétele érdekében készülne el. Az ifjú-sági garancia azt a célt szolgálja, hogy atanulmányok befejezését követõen atagállamok négy hónapon belül mindenfiatal számára biztosítsák a munkahely-hez jutást, a további tanulás, szakkép-zés vagy átképzési programok igénybe-vételét.

11..22.. IInnkklluuzzíívv nnöövveekkeeddééss

A stratégia inkluzív növekedési prioritá-sa két fõ célkitûzésnek is megfeleltethe-tõ. Vonatkozik ez a szegénységben élõkszámának tagállamonként 25 százalékoscsökkentésére (így összesen 20 millió

6 COM (2010)477, 2010. szeptember 15. – Mozgásban az ifjúság. Kezdeményezés a fiatalokban rej-lõ potenciál felszabadítására az Európai Unióban megvalósítandó intelligens, fenntartható és inkluzívnövekedés érdekében. A kezdeményezések angol elnevezése: Flagship initiative: Youth on the move.

embert emelve ki a szegénységbõl 2020-ig) és a munkaerõpiacról kiszorult, vagyleginkább veszélyeztetett csoportok in-tegrálására is, így például az idõs vagy fi-atal munkavállalók, a nõk, a hosszú tá-von munka nélkül lévõk, a fogyatékkalélõk, vagy az etnikai háttérrel rendelke-zõk foglalkoztatására. A szociális meg-fontolásokat az Európai Unió mûködésé-rõl szóló Szerzõdés (a továbbiakban:EUMSZ) 9. cikke értelmében horizontá-lis szempontként kell figyelembe venniegyes szakpolitikák tervezésekor, ezért,amint azt az inkluzív növekedési priori-tás is mutatja, a szociális célok megvaló-sítása szorosan összekapcsolódik a gaz-daságpolitikai célkitûzések elérésével.

1.2.1. Foglalkoztatás és készségek

A foglalkoztatási lehetõségek és a kész-ségek összekapcsolásának kérdése már alisszaboni stratégia végrehajtása kapcsánfelmerült. Az Európai Bizottság 2008-ban mutatta be az „Új munkahelyekhezszükséges új készségek”7 címû közlemé-nyét, amelyet a Tanács és az Európai Par-lament is több ízben támogatott. A javas-lat a jövõbeni várható készségszükségletfelmérésére irányul a munkaerõpiacon,ezzel összefüggésben pedig ösztönzi ahatóságokat és más tagállami szerveketa készségek fejlesztésére. A 2010. júni-us 7-i Foglalkoztatási, Szociális, Egész-ségügyi és Fogyasztóvédelmi Tanács kö-vetkeztetéseiben megerõsítette a kész-ségfejlesztés fontosságát a társadalmi ki-rekesztõdés elleni harcban, és utalt az„élethosszig tartó tanulás” programeredményeire. Az Európa 2020 stratégiakeretében 2010 novemberére várható az


„Új készségek és munkahelyek menet-rendje” elnevezésû zászlóshajóprogram,amely azonosítja majd azokat a módsze-reket, amelyekkel a gazdasági átmenetek(oktatásból a munkaerõpiacra, munka-nélküliségbõl a munkaerõpiacra stb.) ha-tékonyan kezelhetõk, egyúttal a foglal-koztatási ráta javítható, és a munkaerõ-piac keresleti és kínálati oldala egymás-nak megfeleltethetõ.

1.2.2. Szegénység elleni küzdelem

A pénzügyi válság hatására Európábanmegnõtt a szegénységben élõk száma,amely különösen érzékenyen érinti agyermekeket. Az Európai Bizottság ada-tai szerint minden negyedik gyermekszegénységben él, ezért a „Szegénységelleni európai platform” keretében,amely az Európa 2020 hét zászlóshajó-kezdeményezésének egyike, kiemelt he-lyet kap a gyermekszegénység elleni küz-delem. A kezdeményezés bizottsági be-mutatására várhatóan 2010 decemberé-ben kerül sor. A szociális védelem és tár-sadalmi befogadás terén a politikaformá-lás eddigi módszere az ún. „nyílt koordi-nációs mechanizmus” volt (tekintettel ar-ra, hogy a szociális kérdések a tagálla-mok hatáskörébe tartoznak), amely lehe-tõvé tette a közös célkitûzések és indiká-torok meghatározását. A tagállamok kö-zötti kölcsönös tanulás és párbeszéd, va-lamint a jó gyakorlatok megosztása se-gítségével a célkitûzések végrehajtásanyomon követhetõvé vált, és a késõbbiismételt döntéshozatalba visszacsatolha-tó volt.

A „Szegénység elleni európai platform”a szociális téren létezõ nyílt koordinációs

7 COM (2008) 868 – Új munkahelyekhez szükséges új készségek: A munkaerõ-piaci és a képzettségiigények elõrejelzése és összehangolása


mechanizmust alakítaná át egy platform-má, egyúttal eszközöket és garanciákatjavasolna a legrászorultabbak integráció-ja, a gyermekszegénység elleni küzdelemés a romák társadalmi befogadásának cél-jai érdekében is. A platform a korábbi fo-lyamatok megerõsítése mellett elõrelátha-tólag négy szempont figyelembevételévelmûködik majd: 1. a nyílt koordinációs me-chanizmus; 2. a társadalmi befogadásszempontjának megjelenítése mindenszakpolitika terén; 3. a partnerség elve;4. az innovatív megoldások ösztönzése,ún. szociális kísérletek elterjesztése.

A gyermekszegénység elleni küzdelemhangsúlyos megjelenítése a belga elnök-ség alatt megtörtént, a trió elnökség2010. szeptember 3-i közös nyilatkoza-tában felhívta a tagállamokat és a Taná-csot, hogy az Európai Bizottsággalegyüttmûködve tûzzenek ki számszerû-síthetõ célokat a gyermekszegénységcsökkentésére az Európa 2020 stratégiaátfogó céljához, valamint a „Szegénységelleni európai platform” céljai közé épít-sék be a gyermekszegénység elleni küz-delmet és a gyermekek jólétének bizto-sítását, amely a magyar elnökség számá-ra is kiemelt prioritás.

22.. AA mmaaggyyaarr eellnnöökksséégg pprrooggrraammjjáábbaann mmeeggjjeelleenníítthheettőőkkaappccssoollóóddóó pprriioorriittáássookk 22..11.. OOkkttaattááss//kkééppzzééss ééss iiffjjúússáággppoolliittiikkaaii ccééllkkiittűűzzéésseekk

Az oktatás, képzés és ifjúságpolitika for-málisan az Oktatási, Ifjúsági, Kulturálisés Sport Tanács8 (a továbbiakban: OIKS-tanács) tevékenységi területébe tartozó

téma, ezért célszerû áttekintetni, hogy amagyar elnökség hogyan kívánja becsa-tornázni egyedi szempontjait ezen taná-csi formáció munkájába, figyelembe vé-ve természetesen a korábbiakban bemu-tatott Európa 2020 stratégia elindításá-ból fakadó feladatokat és szempontokatis.

2.1.1. Sport

Elöljáróban érdemes megemlíteni, hogya Lisszaboni Szerzõdés 2009. december1-jei hatálybalépését követõen a sport isbekerült az Európai Unió támogató, ki-egészítõ jellegû politikái közé. AzEUMSZ 165. cikke kinyilvánítja a sportsajátos természetét, önkéntes részvéte-len alapuló szerkezeti sajátosságait és anevelésben betöltött szerepét. A sportsajátosságaira és az uniós sportpolitikatámogató jellegére tekintettel az unió te-vékenységének célja a sport európai di-menziójának fejlesztése, a nemzetköziegyüttmûködés elõmozdítása, a sport-versenyek tisztaságának és nyitottságá-nak megõrzése és a sportolók fizikai ésszellemi épségének védelme. A Lisszabo-ni Szerzõdés hatálybalépését követõenmegindult a sport társadalmi integráció-ban betöltött szerepérõl folytatott esz-mecsere, amelyet a belga elnökség taná-csi következtetések elfogadásával kívánösszegezni a 2010. novemberi OIKS-ta-nácson.

A jelenlegi eszmecsere középpontjá-ban annak felismertetése áll, hogy a já-tékszabályok önkéntes elfogadása révéna sport hogyan válik a társadalmi neve-lés, az együttmûködés és az önkéntes te-vékenység elõmozdításának természetes

8 A tanácsi formáció elnevezése az Európai Tanács 2010. szeptember 16-i döntése értelmében és aLisszaboni Szerzõdéssel bekövetkezett változásokra tekintettel egészült ki a sporttal.

eszközévé, amely egyúttal elõsegítheti amás közösségi tevékenységekbõl esetle-gesen kiszorult fiatalok, beleértve az et-nikailag hátrányos helyzetben lévõ fiata-lok integrációját is. A magyar elnökségtevékenysége az Európai Bizottság jövõév elejére esedékes, sportról szóló köz-leményére építhet, és ennek alapján esz-mecserét folytathat az uniós sportpoliti-ka jövõjének politikai irányairól, valamintarról, hogy a sport hogyan járulhat hoz-zá az unió közös értékeinek megvalósí-tásához.9 A magyar elnökség tevékeny-sége e téren nemcsak azért fontos, merta sport témakörében ajánlás elfogadásá-ra nyílik lehetõsége, hanem azért is, merta bizottsági közlemény egyúttal kijelölimajd a sporttémájú munka további kere-teit is.

2.1.2. Ifjúságpolitika

A spanyol–belga–magyar elnökségi triótanácsi állásfoglalásban10 kötelezte elmagát az ifjúságpolitikai célok napiren-den tartása mellett. A trió elnökség mun-kájának keretét elsõsorban a fiatalokfoglalkoztathatóságának kérdése és amunkaerõ-piaci lehetõségeik javításamelletti elkötelezettség adja. Az említetttanácsi állásfoglalás meghatározta, hogya fiatalok az ún. strukturált párbeszéd(azaz konzultációs folyamat) keretén be-lül adhatnak hangot véleményüknek. Akonzultáció eredményeit nemzeti jelenté-sekbe foglalják, amelyeket az EurópaiIrányító Bizottság és az Európai Ifjúsági


Konferenciák összegeznek. A megkez-dett munkára támaszkodva (a spanyol el-nökség az ifjúsági munkára, a belga el-nökség a fiatalok társadalmi bevonásáraösszpontosított), a magyar elnökség a fi-atalok társadalmi részvételét és az aktívállampolgárság gondolatának megerõsí-tését helyezi a középpontba. A magyarelnökség is megszervezi majd az EurópaiIfjúsági Konferenciát és összegzi a 18 hó-napos trió elnökség által elért eredmé-nyeket. Tekintettel arra, hogy a 2011-esévet a Tanács határozata11 az aktív pol-gárság és az önkéntes tevékenységekéveként jelölte ki, az ifjúságpolitikai cél-kitûzések a fiatalok által végzett önkén-tes tevékenység jelentette hozzáadott ér-tékkel és annak a helyi közösségek fejlõ-désében játszott szerepével is összekap-csolhatók.

2.1.3. Oktatás és képzés

Az oktatás és képzés területén, amelyalapvetõen tagállami hatáskörbe tartozik– itt az Európai Unió csak támogató jel-legû intézkedéseket foganatosíthat –, azelnökségi munkát alapjaiban határozzameg az Európa 2020 stratégiában meg-jelölt elérendõ célokra adandó határozottválasz és a vonatkozó zászlóshajó-kezde-ményezés („Mozgásban az ifjúság”12)végrehajtásának megkezdése. Az okta-tásra és képzésre vonatkozó elnökségimunkának hozzá kel járulnia az Európa2020 stratégia céljainak megvalósításá-hoz (ld. a korai iskolaelhagyókra és a fel-

9 A magyar elnökség sport prioritásainak bemutatására a sportminiszterek informális találkozóján kerültsor 2010. október 21–22-én, Antwerpenben.

10 2009. november 27, 2009/C, 311/0111 2009. november 27. – a Tanács határozata az aktív polgárságot elõmozdító önkéntes tevékenységek

európai évérõl (2011) (2010/37/EK)12 Vö. 1.1.


sõfokú végzettséggel rendelkezõkre vo-natkozó fõ célkitûzéseket), valamint fi-gyelembe kell vennie az oktatás/képzésés a munkaerõpiac összefüggéseit.

A magyar elnökség számára adódó le-hetõségek központjában alapvetõen te-hát az oktatásból a munkaerõpiacra tör-ténõ átmenet megkönnyítése és a minõ-ségi oktatás biztosításának garantálásaszerepelhet, amelyet az Európai Bizott-ság javaslatai nagyban befolyásolnak. Akorai iskolaelhagyás uniós arányának 10százalék alá történõ csökkentésére vo-natkozóan az Európai Bizottság még ezévben elõterjeszti javaslatát egy átfogó,európai szintû szakpolitikai keret kiala-kítása érdekében. A felsõfokú végzett-séggel rendelkezõk arányának uniós át-lagban 40 százalék fölé való emelésetöbb eszközzel is megvalósítható. Akészségek és képességek fejlesztésétmár a kisgyermekkori nevelés során elkell kezdeni, amelyet a késõbbi minõsé-gi oktatás egészít ki, majd a tanulmányicélú mobilitás, végsõ soron pedig a fel-nõttkori tanulás. Az oktatás/képzés egy-séges megközelítése fontos a késõbbijobb munkaerõ-piaci adaptáció, valaminta keresleti és a kínálati oldal összhang-jának biztosítása végett.

Az Európai Bizottság várhatóan a jö-võ év elején adja ki közleményét a kis-gyermekkori nevelés európai szintûszakpolitikai kereteirõl, tekintettel arra a2009-ben a Tanács által elfogadott cél-kitûzésre, amely szerint 2020-ra a tan-kötelezettséget megelõzõen a gyerme-kek 95 százalékának kellene kisgyer-mekkori nevelésben részt vennie. A ma-gyar elnökség áttekinti majd a magas mi-nõségû kisgyermekkori nevelésben való

részvétel hatását a késõbbi iskolai telje-sítményre, amely eredmény a hátrányoshelyzetû gyermekek hatékony integrá-ciójának érdekében is hasznosítható.

A tanulmányi célú mobilitás ösztönzé-se13 a „Mozgásban az ifjúság” zászlósha-jó-kezdeményezéshez kapcsolódik, ame-lyet – szeptemberi közzétételét követõ-en – a belga elnökség megvitat, az esz-mecserét pedig majd a magyar elnökségzárhatja le konkrét javaslatok megfogal-mazásával a tanulmányi célú mobilitástelõsegítõ minõségi szolgáltatásokról, il-letve az alkalmazott intézkedések haté-konyságát mérõ mobilitási eredménytáb-la elfogadásával. A mobilitási célkitûzésközvetlen hatása várhatóan a fiatalokfoglalkoztathatóságának javulásában je-lentkezik, amelyet szintén – a Tanács2009-es felkérése nyomán – foglalkoz-tathatósági indikátorral lehet mérni. Afoglalkoztathatóság mérhetõségére te-hát az Európai Bizottság tesz majd javas-latot, vélhetõen 2010 végéig, amelyet amagyar elnökség értékelhet elsõként.

Az élethosszig tartó tanulás programkiegészíti a magas szintû foglalkoztatott-ság elérésére vonatkozó Európa 2020stratégiában megfogalmazott célt, amelyaz aktív munkaerõ-piaci átmenetek kiegé-szítõ eszköze is egyben. A felnõttkori ta-nulásra vonatkozó hároméves (2008–2010) cselekvési terv öt tevékenységi te-rületet jelölt ki. Ezek a következõk: a re-formok folyamatos értékelése, a szolgál-tatások minõségének emelése, az egy ta-nulási szinttel feljebb jutás, a megszerzettkompetenciák értékelési eljárásainakgyorsítása, a statisztika erõsítése. Tekin-tettel arra, hogy a program 2010-ben vé-get ér, a magyar elnökségre hárul a cse-

13 A 2009-ben, a bolognai folyamat keretében elfogadott célkitûzés szerint a felsõoktatásban tanulóhallgatók legalább 20 százalékának kellene tanulási célú nemzetközi mobilitásban részt vennie.

lekvési terv értékelésének feladata, egyút-tal pedig, az Európa 2020 stratégiára istekintettel, a felnõttoktatás és a felnõtt-képzés aktualitásának ismételt megerõsí-tése, újabb hangsúlyok kijelölése.

A szakképzés terén ki kell emelni,hogy a 2002-ben elindított és 2010-igtartó koppenhágai folyamat lezárására abelga elnökség alatt kerül sor. A koppen-hágai folyamat a szakképzés eredménye-inek kölcsönös elismerhetõségére helyez-te a hangsúlyt kétévenkénti felülvizsgá-lati rendszerben, amely folyamatot a2020-ig terjedõ idõszakra a belga elnök-ség várhatóan megújít majd. Ez esetbena magyar elnökségre hárul a szakképzésterületén az új kezdeményezések elindí-tása, a szakképzés vonzereje növelésé-nek és a munkaalapú szakképzés kérdé-sének középpontba állításával.

22..22.. AA ttáárrssaaddaallmmii iinntteeggrráácciióó mmeeggjjeelleennííttééssee

A magyar elnökség kiemelt figyelmetfordít az Európa 2020 stratégiában ismegjelenõ „inkluzív növekedés” megva-lósítására, e téren két olyan kiemelt ésérzékeny témával is kíván foglalkozni,amely azonnali és hatékony megoldásokkidolgozását sürgeti. Mind a szegénységelleni küzdelem, mind pedig a romák tár-sadalmi integrációját támogató törekvé-sek a trió elnökségi program részekéntjelennek meg, és mind spanyol, mind bel-ga részrõl támogatottságot élveznek.

2.2.1. A szegénység elleni küzdelem

A 2010-es évet a Tanács a „Szegénységelleni küzdelem európai évének” nyilvá-


nította14, a tematikus év célja a szegény-ség felszámolására irányuló tevékenysé-gek hangsúlyos megjelenítése. A spanyol,majd a belga elnökség által megkezdettmunka a szegénység elleni konkrét fellé-pést javasolt. A „szociális Európa” gon-dolata iránt elkötelezett belga elnökséghárom kiemelt célja is a szegénységhezkapcsolódik, amelyek a következõk:� 2020-ra a gyermekszegénység 50

százalékos csökkentése és a gyermek-szegénységre vonatkozóan bizottságiajánlás elfogadtatása;

� egy minden uniós polgár számára el-fogadható minimálbérre vonatkozóuniós javaslat elfogadtatása;

� a hajléktalanság elleni európai szintûdinamikus politika elfogadtatása.15

A fentiekbõl is látható, hogy a szegény-ség csökkentésére irányuló törekvésekenbelül kifejezetten megjelenik a gyerme-keket sújtó szegénység elleni fellépés. AzEurostat adatai alapján a gyermeksze-génység uniós átlaga 2008-ban 20,3százalék16 volt, ami azt jelenti, hogy hoz-závetõlegesen 20 millió gyermek van ki-téve a szegénység veszélyének. A helyze-tet súlyosbítja a szegénység örökletesséválása, azaz a generációkon átívelõ sze-génység jelensége, ezért a trió elnökségaz Európa 2020 stratégia céljaihoz kap-csolódóan az Európai Bizottság által vár-hatóan idén decemberben közzéteendõ„Szegénység elleni európai platform”zászlóshajó-kezdeményezés kiegészíté-sét javasolta gyermekszegénységi al-indikátorral. Szegénységben élõnek szá-mítanak a nemzeti mediánjövedelem 60százaléka alatti keresetbõl (azaz a sze-génységi küszöb alatt) élõk, az anyagi

14 2008. november 7. – 1098/2008/EK15 A célokról bõvebben: www.eutrio.be 16 http://epp.eurostat.ec.europa.eu/cache/ITY_PUBLIC/3-18012010-AP/FR/3-18012010-AP-FR.PDF


nélkülözésben élõk és az alacsony mun-kaintenzitású háztartások.

A belga elnökség a szegénység elleniküzdelem témakörében számos konferen-ciát17 szervezett, amelyek közül itt kettõtemelünk ki: a gyermekszegénységrõl ren-dezett konferenciát és a szegénység ellenivilágnap (október 17.) alkalmából meg-rendezett szegénység elleni kerekasztaltés informális miniszteri találkozót.18 AMarche-en-Famenne-i konferencia, amelya tagállamok mellett a helyi közösségek ésa civil társadalom bevonásával zajlott, ösz-szekapcsolta a gyermekszegénység kérdé-sét a gyermekek jogaival és jólétének vé-delmével, amelynek kapcsán a spanyol–belga–magyar elnökségi trió közös nyilat-kozatot tett a konferencia zárónapján. Anyilatkozatban a három ország felszólítot-ta a tagállamokat és az Európai Tanácsot– szoros együttmûködésben az EurópaiBizottsággal – arra, hogy: � a gyermekszegénység csökkentésére

vonatkozó konkrét alcélokat tûzzenekki, továbbá az Európa 2020 stratégiatartalmazza a gyermekszegénység el-leni küzdelem célját is;

� a gyermekek jólétének kérdését hori-zontális szempontként vegyék figye-lembe minden releváns szakpolitikában;

� a gyermekszegénységi célkitûzések ésaz uniós gyermekjogi stratégia kerül-jön összhangba;

� a mélyszegénységben élõk kapcsán ke-rüljön fókuszba a gyermekszegénység;

� legyen biztosítva a gyermekek és a fi-atalok bevonása az õket érintõ dönté-sekbe.

A szegényég elleni kerekasztal és infor-mális miniszteri találkozó keretében abelga elnökség három téma megvitatá-sát tûzte napirendre. Az Európai Bizott-ság a gyermekszegénységgel kapcsola-tos hozzászólásában leszögezte, hogy aszegénységben élõ gyermekek helyzeté-nek javítását célzó fellépésnek az integ-rált megközelítés elvén kell alapulnia,azaz egyszerre kell kezelnie a szülõkmunkanélküliségének kérdését, a gyer-mekgondozási szolgáltatásokhoz valóhozzáférés biztosítását és a jó minõsé-gû oktatást. A kerekasztal eredményeita 2010. október 21-i Foglalkoztatási,Szociális, Egészségügyi és Fogyasztóvé-delmi Tanács ülésén mutatta be a belgaelnökség; a következõ, tizedik kerek-asztalt pedig majd a magyar elnökségetkövetõ lengyel elnökség alatt rendezikmeg.

A magyar elnökség kiemelten számíta téma továbbvitelére, tekintettel arra,hogy várhatóan az év végén indul el aszegénység elleni európai platform zász-lóshajó-kezdeményezés, valamint érté-kelni kell a 2010-es Szegénység elleniküzdelem európai éve eredményeit is. Amagyar elnökség ideje alatt rendezikmeg a szegénységben élõk tizedik talál-kozóját,19 amely egy évente megtartottcivil konzultációs és javaslattevõ ese-mény. Az elnökség munkáját megalapo-zó várható bizottsági dokumentumokrólannyi tudható, hogy az Európai Bizott-ság dolgozik egy gyermekjogi ajánláson,amely valószínûleg már ebben az évbenelkészül, illetve a szegénység elleni eu-

17 2010. szeptember 2–3, Marche-en-Famenne, Belgium – http://www.eutrio.be/pressrelease/philippe-courard-calls-eu-commit-itself-fight-against-child-poverty

18 2010. október 18–19, Brüsszel, Belgium – http://ec.europa.eu/social/main.jsp?catId=637&langId=en&eventsId=306&furtherEvents=yes

19 Az esemény elnevezése angolul: 10th meeting of People Experiencing Poverty.

rópai platformmal összefüggésben egygyermekszegénységi ajánlás kibocsátásais várható 2011-ben.

2.2.2. A romák társadalmi befogadása

A romák társadalmi befogadása a legmar-ginalizáltabb közösségek társadalmi, gaz-dasági integrálására irányuló szándék ke-retében jelenik meg, amely hosszú távú ésfenntartható megoldást sürgetõ feladat. Aromák társadalmi integrációja már többízben került a Tanács elé, számos európaibizottsági dokumentumot fogadtak el atémában, és az Európai Parlament is többalkalommal adott ki sürgetõ állásfoglalá-sokat, ugyanakkor az uniós szintû fellé-pés létjogosultságát a közlemúlt fejlemé-nyei minden eddiginél hatékonyabban iga-zolják. Az alábbiakban áttekintjük 1. a ro-mák társadalmi integrációja érdekébenmegalkotott uniós dokumentumokat, 2. aközelmúlt romakiutasításait és az arraadott uniós és Európa tanácsi válaszokat,ezt követõen ismertetjük 3. a magyar el-nökség számára kínálkozó lehetõségeketés feladatokat.

A magyar elnökség munkájának uniósmegalapozottságaA romák társadalmi integrációjával fog-lalkozó tanácsi következtetések elfoga-dására az Európai Tanács 2007. decem-beri és 2008. júniusi, majd az ÁltalánosÜgyek Tanácsának 2008. decemberi ülé-sén került sor, míg az Európai Parlament2009 márciusában a romák munkaerõ-piachoz való jobb hozzáférésérõl foga-dott el állásfoglalást, legutóbbi állásfog-


lalását pedig 2010. szeptember 9-én fo-gadta el. Az Európai Bizottság 2008. jú-liusi jelentése20 a romák társadalmi befo-gadásával kapcsolatos közösségi eszkö-zökrõl és politikákról szólt, emellett pe-dig olyan kísérõ rendezvények zajlottak,mint az elsõ roma csúcstalálkozó 2008szeptemberében, majd 2010 áprilisábana második csúcstalálkozó a spanyol el-nökség szervezésében; létrehozták a ro-mák társadalmi befogadásával foglalko-zó integrált uniós fórumot, amelynek el-sõ találkozóját szintén 2009 áprilisában,a cseh elnökség alatt tartották. Számta-lan szervezet kezdte meg tevékenységét,és sok program indult el,21 azonban ezekrészben egymással párhuzamosan, rész-ben pedig korlátozott eredmények fel-mutatása mellett mûködtek.

A teljesség igénye nélküli felsorolás-ban az elsõ mérföldkõnek számító ese-mény a Foglalkoztatási, Szociális, Egész-ségügyi és Fogyasztóvédelmi Tanács2009. június 8–9-i ülése, amely az elfo-gadott tanácsi következtetésekben meg-határozta22 a romák társadalmi befoga-dásának közös alapelveit. A tíz alapelv akövetkezõ:1. konstruktív, gyakorlatias és diszkrimi-

nációmentes politikák;2. kifejezett, de nem kizárólagos célba-

vétel;3. interkulturális megközelítés; 4. törekvés a fõáram irányába (main-

streaming);5. a nemi vonatkozás figyelembevétele; 6. a tényeken alapuló szakpolitikák átül-

tetése;7. a közösségi eszközök használata;

20 11530/08 – a Bizottság közleménye az Európai Parlamentnek, a Tanácsnak, az Európai Gazdaságiés Szociális Bizottságnak és a Régiók Bizottságának – megkülönböztetésmentesség és esélyegyenlõség:megújított kötelezettségvállalás

21 Pl. A decade of Roma inclusion – http://www.romadecade.org/ 22 http://www.consilium.europa.eu/uedocs/cms_data/docs/pressdata/en/lsa/108380.pdf


8. a regionális és helyi önkormányzatokbevonása;

9. a civil társadalom részvétele;10. a romák aktív részvétele. A 2. és a 4. alapelv értelmében a roma-kérdés horizontális szempontként jelenikmeg, azaz a társadalmi befogadásra irá-nyuló összes szakpolitikának célja kell,hogy legyen a romák többségi társada-lomba történõ (gazdasági) integrációjais. A kifejezett, de nem kizárólagos cél-bavétel pedig azt jelenti, hogy a romákalkotják a célcsoportot, ám más, hason-ló társadalmi, gazdasági helyzetû szemé-lyek sincsenek kizárva. A 2. alapelv konk-rét alkalmazására jó példa az Európai Regionális Fejlesztési Alap lakhatási célúfelhasználásának módosítása,23 amely amarginalizált közösségek számára – ki-fejezetten beleértve a roma közössége-ket is – teszi lehetõvé a támogatásokkönnyebb igénybevételét.

Az Európai Bizottság 2010. április 7-iközleménye a romák társadalmi és gazda-sági integrációjáról24 olyan fontos szem-pontokat emel ki, mint az integrált meg-közelítés szükségessége, a befogadó tár-sadalom megteremtésének célja, amely-nek megvalósítása a tagállamok és az Eu-rópai Unió közös felelõssége. A Bizottsághangsúlyozza, hogy a romák társadalmiintegrációja terén az Európai Uniónak csakkiegészítõ hatásköre van, ugyanakkor em-lékeztet a (fent felsorolt) tanácsi követ-keztetésekre, amelyek „egyúttal szilárdanbeágyaztá(k) a romák bevonását az uniósdöntéshozatali folyamatba”.25 A közle-

mény azonosítja a romák társadalmi ésgazdasági integrációja elõtt álló kihíváso-kat, ugyanakkor megállapítja, hogy szám-talan uniós forrás és eszköz áll rendelke-zésre a célok elérésére, ezért alapvetõenazok hatékonyabb használatára szólít fel,valamint jelzi a tagállamoknak az Európa2020 stratégiával és a szegénység ellenieurópai platformmal összefüggésben aromaintegráció szempontjainak konkrétmegjelenítését.

A spanyol–belga–magyar elnökségitrió programjában és a 2010. április 8–9-én tartott második roma csúcstalálkozóalkalmával is elkötelezte magát a roma-kérdés napirenden tartása mellett. Az ún.Cordóbai Nyilatkozat26 hangsúlyozza azoktatáshoz és az egészségügyi ellátások-hoz való hozzáférés biztosításának, amunkanélküliség, a lakhatási nehézségekés más egyenlõtlenségek elleni fellépésszükségességét, a roma gyermekeketnagy arányban sújtó szegénység felszá-molását és a stigmatizáció elkerülését. Atrió elnökség az „Integrált európai plat-form a roma társadalmi befogadásért”munkájára utalva támogatta a platformáltal kidolgozandó útitervet, és a társa-dalmi-gazdasági integráció minél hatéko-nyabb megvalósítása érdekében szorgal-mazta a roma ügyeknek a fõáram irányá-ba való becsatornázását elsõsorban azalapjogok, a nemi szempontok, a szemé-lyes biztonság és a hátrányos megkülön-böztetés elleni védelem, a szegénység éstársadalmi befogadás, a területi kohézió,a gazdasági fejlõdés, az oktatáshoz való

23 Regulation 437/2010 amending Regulation (EC) No 1080/2006 on the European RegionalDevelopment Fund as regards the eligibility of housing interventions in favour of marginalisedcommunities

24 COM(2010)133, 2010. április 7. 25 Uo. 3. o. 26 A Cordóbai Nyilatkozat letölthetõ az alábbi címrõl: http://www.eu2010.es/export/sites/presidencia/comun/

descargas/Ministerios/Declaracixn_de_Cxrdoba_inglxs_acc.pdf

hozzáférés, a lakhatás, az egészségügy, afoglalkoztatás és a szolgáltatásokhoz, akultúrához, az igazságszolgáltatáshoz va-ló hozzáférés tekintetében. A CordóbaiNyilatkozat a strukturális alapok hatékonyfelhasználását is ösztönözte. A 2010. június 7–8-i Foglalkoztatási, Szociális,Egészségügyi és Fogyasztóvédelmi Tanácselnökségi következtetéseket fogadott el aromák befogadásának elõmozdításáról.

A szintén a spanyol elnökség alatt meg-szervezett „Integrált európai platform aroma társadalmi befogadásért” 2010. jú-nius 30-án elfogadott egy útitervet,27

amely a késõbbi (a magyar elnökség alattis megrendezendõ) platformtalálkozókszámára konkrét cselekvési területeket éstémákat azonosít. Az útiterv hat fõ témáthatároz meg, amelyek az oktatás; a fog-lalkoztatás; a lakhatás; az egészségügy;egyéb kérdések, mint például fiatalság,kultúra, a gazdasági válság hatásai, em-beri jogi jogsértések áldozatainak védel-me, menekültek visszairányítása, romamigráció; végül pedig a horizontális kérdések. Minden témakörben számosaltémát jelöltek meg, amelyek közül min-den platformnak egy vagy két témát kellkiválasztania és megvitatnia.

Részben a franciaországi augusztusieseményekre válaszul (ld. késõbb), rész-ben pedig a korábbi dokumentumokbanmegfogalmazott felhívásoknak megfelelõ-


en, az Európai Bizottságon belül 2010.szeptember 7-én megalakult a romák tár-sadalmi integrációjára fordítható uniós éstagállami források felhasználását ellenõr-zõ munkacsoport, az ún. Task Force.28

A Task Force munkájának eredményérõlaz Európai Bizottság 2010 decemberérejelentés közzétételét tervezi. 2010. szep-tember 29-i sajtóközleményében29 a Bi-zottság a roma ügyek uniós napirendentartására vonatkozóan további konkrét in-tézkedéseket javasolt, amelyek az alábbi-akban összegezhetõk: � javasolja a tagállamoknak, hogy az

Európa 2020 stratégiát nemzeti cse-lekvési tervekre (reformprogramok-ra) lefordító nemzeti céljaikban tegye-nek konkrét és ambiciózus vállaláso-kat a romák integrálására a szegény-ség elleni küzdelem, a foglalkoztatás,a lakhatás és az oktatás területén;

� az Európai Bizottság 2011 áprilisábanközzéteszi a tagállami roma-befogadásistratégiák európai keretét, amely anemzeti és európai kezdeményezésekhatékonyabb ellenõrzését és támogatá-sát szolgálja majd, és konkrét javaslato-kat tartalmaz a közösségi források ha-tékonyabb felhasználása érdekében.

A Tanács és az Európai Bizottság mun-kájával párhuzamosan, az Európai Parla-ment több ízben is állást foglalt a roma-kérdésrõl,30 és felkérte az Európai Bi-

27 Az útiterv (road map) letölthetõ az alábbi címrõl: http://ec.europa.eu/social/main.jsp?langId=hu&catId=89&newsId=849

28 ttp://europa.eu/rapid/pressReleasesAction.do?reference=IP/10/1097&format=HTML&aged=0&language=HU&guiLanguage=hu

29 http://europa.eu/rapid/pressReleasesAction.do?reference=IP/10/1207 30 Állásfoglalás az Európai Unióban élõ romák helyzetérõl – 2005. április 28.; állásfoglalás az Európai Uni-

óban élõ roma nõk helyzetérõl – 2006. június 1.; állásfoglalás az unió polgárainak és családtagjaiknak atagállamok területén történõ szabad mozgáshoz és tartózkodáshoz való jogáról szóló 2004/38/EK irány-elv alkalmazásáról – 2007. november 15., állásfoglalás a romákkal kapcsolatos európai stratégiáról –2008. január 31., állásfoglalás a romák etnikai alapon történõ olaszországi összeírásáról – 2008. július10.; állásfoglalás a romák társadalmi helyzetérõl és az uniós munkaerõpiachoz való jobb hozzáférésérõl –2009. március 11.; állásfoglalás a romákról szóló második európai csúcstalálkozóról – 2010. március 25.


zottságot egy uniós roma stratégia kidol-gozására, amely az esélyegyenlõség és atársadalmi integráció gondolatát erõsíte-né meg egész Európában. Az EurópaiParlament 2010. szeptember 10-i állás-foglalása felhívta az Európai Bizottságotés a tagállamokat egy európai roma stra-tégia kidolgozására, az EP Állampolgárijogok, bel- és igazságügyi bizottsága(LIBE) pedig a roma stratégiáért felelõsjelentéstevõt jelölt ki Járóka Lívia képvi-selõasszony (EPP) személyében.

Tagállami viták és intézményi válaszok 2010-ben több tagállamból is kiutasítot-ták az elsõsorban Romániából és Bulgá-riából érkezõ romákat, és visszairányí-tották õket származási országukba. Alegnagyobb vita a franciaországi esemé-nyeket követte, amelyek során 2010 jú-liusában, a súlyos közbiztonsági inciden-sekre válaszul a francia hatóságok meg-kezdték az illegálisan mûködõ romatele-pek felszámolását, majd a romák töme-ges visszairányítását hazájukba. A fran-cia kormány hazatérési támogatást biz-tosított a távozó romáknak (ez felnõttekesetében 300 euró, gyermekeknél 100euró volt), és az ismételt visszatérés el-kerülésének ellenõrizhetõségéért a tá-mogatásban részesültektõl ujjlenyomatotis vettek. Franciaország azonban nem azelsõ tagállam, amelyben roma-kiutasítá-sokat foganatosítottak, hiszen 2008-banaz olasz rendõrség számolt fel illegálisromatelepeket, és Németországból isutasítottak ki, elsõsorban koszovói ro-mákat, szintén hazatérési támogatással,itt azonban az uniós jog alkalmazása nemmerül fel, mivel nem uniós tagállamrólvan szó.

Az Európai Bizottság a már említett2010. szeptember 29-i sajtónyilatkoza-tában a franciaországi romák kiutasítá-

sát is értékelte az uniós jog szempontjá-ból. Alapvetõen az uniós polgároknak éscsaládtagjaiknak az unió tagállamai terü-letén való szabad mozgásáról és tartóz-kodásáról szóló 2004/38/EK irányelv al-kalmazásának kérdése merül fel, amelyminden uniós polgárnak (így a romániaiés a bulgáriai romáknak is) biztosítja atagállamok területén három hónapig va-ló tartózkodás lehetõségét, amelyet csakközrendi okokra hivatkozva (azaz a köz-biztonságot, a közrendet veszélyeztetõ,a tagállam által saját állampolgárai vonat-kozásában is büntetendõ cselekményekesetén) lehet korlátozni, vagy abban azesetben, ha az uniós polgár indokolatlanterhet ró a fogadó ország szociális támo-gatási rendszerére, azonban a kiutasításgazdasági indokokkal még ez esetbensem igazolható. Franciaország a közren-di záradékra hivatkozott, és a késõbbi-ekben hatályon kívül helyezte azt a kör-levelet, amely felvetette az intézkedéseketnikai alapú igazolásának gyanúját. AzEurópai Bizottság októberben bejelentet-te, hogy nem indít eljárást Franciaországellen a romák kiutasítása miatt, ugyan-akkor felszólította az említett 2004/38/EK irányelv helyes alkalmazására.

A 2010. augusztusi franciaországiesemények kapcsán a romakérdést azEurópai Tanács is tárgyalta 2010. szep-tember 16-i ülésén. Az Európai Tanácselnöke, Herman van Rompuy hangsú-lyozta, hogy az emberi méltóság tiszte-letben tartása, valamint az állampolgár-ságon és etnikai eredeten alapuló meg-különböztetés minden formájának tilal-ma az unió alapvetõ értékei közé tarto-zik. Az elnök kifejtette: az Európai Ta-nácsban a tagállamok között egyetértésalakult ki arról, hogy minden tagállam-nak joga és kötelessége a területén a jog-államiság érvényesülését biztosítani, az

Európai Bizottságnak pedig az a kötele-zettsége, hogy az uniós jognak való meg-felelést biztosítsa, e célból jogosult és kö-teles vizsgálatokat lefolytatni.

Az Európa Tanács 2010. október 7-én fogadott el állásfoglalást31 a romákhelyzetérõl a közelmúlt eseményeire és aközbiztonságra hivatkozó nemzeti reto-rikákra való tekintettel; 2010. október20-án pedig magas szintû konferenciárakerült sor Strasbourgban, amelyen azEurópai Bizottság is képviseltette magát.Az Európa Tanács kiemelte a hátrányoshelyzetûek együttmûködésének szüksé-gességét, az érdemi programok megva-lósítását (pl. roma-mediátorok képzésé-vel) és a gyakorlati tapasztalatok meg-osztására ösztönzött. A probléma hátte-rében alapvetõen az integráció felelõssé-gének a küldõ és a fogadó országok köz-ti megosztásáról van szó, amely a koráb-bi, pusztán emberi jogi megközelítésrõláthelyezi a hangsúlyt a társadalmi és gaz-dasági integráció szükségességére.

A magyar elnökségre váró feladatokA magyar elnökség a romák társadalmiintegrációját prioritásként kezeli, tekin-tettel a trió elnökségi programban és aCordóbai Nyilatkozatban foglalt elkötele-


zõdésre, az Európa 2020 stratégiát át-ültetõ nemzeti cselekvési tervekben a ro-mák integrációját elõsegítõ konkrét in-tézkedések megfogalmazásának kötele-zettségére, az Európai Bizottság által jö-võ év áprilisára tervezett tagállami roma-befogadási stratégiák európai keretére,az uniós és tagállami források jobb fel-használására vonatkozó tervezett bizott-sági jelentésre, a közelmúlt fejleményei-re és az Európai Parlamentben folyómunkára. A romák társadalmi integráci-óját horizontális szempontként kell meg-jeleníteni a releváns szakpolitikák terve-zésekor, ami megteremti a hatékony fel-lépés és érdekérvényesítés, valamint egyuniós szintû kötelezettségvállalás megfo-galmazásának lehetõségét.

A magyar elnökség romaintegrációravonatkozó tervei az Európai Bizottságtámogatását is élvezik,32 a fenti fejlemé-nyekre és a várható uniós dokumentu-mokra tekintettel megteremtõdik annaklehetõsége, hogy Magyarország vezetõszerepet játsszon a romák helyzeténekjavítása terén. Elnökségünk alatt rende-zik meg a Roma Informális Kontaktcso-port ülését és az „Integrált európai plat-form a roma társadalmi befogadásért”következõ találkozóját is.

31 Resolution 1760 (2010)32 Ld. Viviane Reding sajtótájékoztatója az Európa Tanács 2010. október 20-i magas szintû konferenciája

kapcsán, amelyben kifejezetten üdvözli, hogy Magyarország elnökségi prioritásai között jelenik mega romák társadalmi befogadásának elõmozdítása. http://www.coe.int/t/dc/files/events/2010_high_level_meeting_roma/default_en.asp

��

5599

Magyarország az annus mirabilis-ként isemlegetett, 1989-ben végbement mély-reható geopolitikai és geoökonómiai vál-tozások révén egyrészt kikerült a szov-jet érdekszférából és a Moszkva által aközép-európai térségre erõszakolt gaz-dasági integrációs keretek közül, más-részt belpolitikailag is búcsút mondhatottaz egypártrendszernek és a tervgazda-ságnak nevezett gazdasági modellnek. Azország egyben kikerült egy – hamisnakbizonyuló – biztonságot nyújtó integráci-ós közösségbõl, és történelme során im-már sokadik alkalommal egy ún. közteszónában találta magát, vagy, a waller-steini tipológiával élve, újfent perifériárakerült. A XX. században jórészt kívülrõl,erõszakosan összetákolt közép- és kelet-európai többnemzetiségû államok fel-bomlása Magyarország biztonsági hely-zetét mind a hagyományos értelemben(katonai fenyegetés), mind a fogalommodernebb, kiterjesztett értelmében(például migrációs nyomás, nemzetközikábítószer-kereskedelem stb.) továbbgyengítette. Az addig a szõnyeg alá sö-pört különbözõ etnikai, politikai és vallá-si feszültségek utat törtek a felszínre, sabból a különleges helyzetbõl adódóan,hogy a magyar állam és a magyar nem-zet határai nem esnek egybe, Magyaror-szágot mint államot és a magyar nemze-tet ezek a konfliktusok közvetve és köz-vetlenül egyaránt érintették. Ugyanakkor– jóllehet a korábban az ország vezetõiáltal ismételten hangoztatott szólam,

miszerint „hozzánk nem gyûrûznek be a(kapitalista) világ hatásai”, sok más ko-rabeli lózunggal együtt nem teljesen fed-te a valóságot – a jobb híján glo-balizációnak nevezett jelenség újabb sok-ként érte a megelõzõ évtizedekben meg-gyengített magyar társadalmat. Metafo-rikusan fogalmazva, az ország hosszúideje ide-oda sodródó hajóját parancsolószükségszerûség volt valahol lehorgo-nyozni: a stratégiailag, politikailag, gaz-daságilag, társadalmilag, sõt kulturálisanlabilis helyzetet stabil viszonylatokra vál-tani.

A politikai erõk és a közvélemény dön-tõ többsége egyetértett abban, hogy Ma-gyarország (reál)politikai érdekei megkí-vánják, hogy a már létezõ és sikeres kétnyugati integrációs szervezethez csatla-kozzon. Egyrészt az 1989-ben még Eu-rópai Közösségnek, majd 1992-tõl Euró-pai Uniónak (EU) nevezett, kezdetbengazdasági, de fokozatosan politikai, majdaz 1990-es évek vége óta önálló védel-mi és biztonsági dimenzióval is rendelke-zõ európai, másrészt az Egyesült Államo-kat és Kanadát is magában foglalóeuroatlanti, elsõsorban védelmi közös-séghez, a NATO-hoz. Le kell szögeznünk:nem létezik olyan realitással rendelkezõgazdasági vagy biztonságpolitikai kon-cepció, amelyet Magyarország az euro-atlanti közösségtõl függetlenül, önerejé-re támaszkodva képes lenne megvalósí-tani; ilyen értelemben Magyarországnem rendelkezett a függetlenné válását

MMAAGGYYAARRIICCSS TTAAMMÁÁSS**

Az európai integráció helye a magyar külpolitikában

NNAAGGYYLLÁÁTTÓÓSSZZÖÖGG

* A szerzõ a Magyar Külügyi Intézet igazgatója.

követõen, és napjainkban sem semmilyenvalós alternatívával. Ezek a külsõ integ-rációs szervezetek azonban kezdettõlfogva még legalább három további terü-leten gyakoroltak vitális jelentõségû be-folyást Magyarországra.

Ezek egyike belpolitikai vonatkozású:mindkettõ erõs ösztönzést adott a szük-séges belsõ átalakítások és reformokvégrehajtására. Sõt, azt is mondhatjuk,hogy felvételi kritériumrendszerükkeladott esetben kikényszerítették azokataz idõnként belpolitikailag kényes és ese-tenként – rövid távon – fájdalmas gazda-sági és társadalmi lépéseket, amelyekszükségesek voltak ahhoz, hogy Magyar-ország a két szervezetbe felvételre váróksorába léphessen, majd pedig már tag-ként mindkét közösség kohézióját, szo-lidaritását és jövõjét aktívan elõmozdíta-ni képes szereplõje legyen. A két szerve-zet közül a NATO felvételi követelményeibizonyultak könnyebbeknek, hiszen azÉszak-atlanti Szerzõdés Szervezete alap-vetõen a parlamenti demokráciát, a több-pártrendszert, a mûködõ piacgazdasá-got, az alapvetõ emberi jogok és szabad-ságok betartását kérte számon a csatla-kozni kívánó államoktól, valamint azt –s ez a követelmény Magyarország szem-pontjából különös jelentõséggel bírt –,hogy semmilyen nemzetközi konfliktustvagy annak lehetõségét ne hozza magá-val. Így Budapest egyik „házi feladata” azvolt, hogy alapszerzõdéseket írjon aláegyes szomszéd államokkal (Ukrajnával,Romániával és Szlovákiával) annak elle-nére, hogy az ezekben a szerzõdésekbenrögzített több kérdésben Magyarországaz 1947-es párizsi békeszerzõdésbenmár elkötelezte magát. Az Európai Uniósokkal komplexebb és mélyebbre hatóbelpolitikai változásokat kívánt meg.Anélkül, hogy részletekbe bocsátkoz-


nánk, ezek közül a legfontosabb az uniótöbb tízezer oldalnyi joganyagának átvé-tele volt, amely az összes szakpolitikai te-rületre kiterjed a munka- és a szociálisjogoktól kezdve a környezetvédelmenkeresztül a büntetõjog egyes kérdéseiig.Az unió ezen „külsõ fegyelmezõ szerepe”a szervezet elmélyülésével egyre mar-kánsabb lesz: az utóbbi idõben a pénz-ügyi fegyelem megszilárdítása és az aztbe nem tartó államok kellõ hatékonysá-gú figyelmeztetése vagy akár büntetése(például, akár a szavazati jog idõlegesmegvonása az unió alapvetõ értékeinekmegsértése esetén) került a figyelem kö-zéppontjába.

Egy másik, idõnként háttérbe szoru-ló, de ugyanakkor rendkívül fontos as-pektus az értékközösségekhez való csat-lakozás ténye. Mind az EU, mind a NA-TO egyben normatív szervezet is, azazegy adott értékrend elfogadásához is kö-ti a tagságot. Ennek az értékrendnek atételes elemeit lehetetlen jelen írás kere-tei között felsorolni. Magyarországszempontjából, történelmi perspektívá-ban, szigorú értelemben nem csupáncsatlakozásról beszélhetünk ezen a té-ren, hanem inkább arról, hogy az országvisszatért abba a közösségbe, amelybõlaz elmúlt évszázadok során peremhely-zetét vagy „köztes” állapotát kihasznál-va, idõnként nyugati asszisztenciával, ke-leti despotikus rendszerek erõszakkal ki-ragadták. Ebben az értelmezésben a ma-gyar ezeréves államiság egyfajta folya-matosságáról is beszélhetünk, ami anemzeti identitásképzés egyik fontos al-kotóeleme, s mint ilyen, jelentõségébentúlmutat az európai integrációhoz valócsatlakozás puszta tényén.

Harmadszor, az EU és a NATO egy-aránt az európai hatalmi politikák meg-haladására tett erõfeszítésnek is felfog-

NNAAGGYYLLÁÁTTÓÓSSZZÖÖGG 6611

ható. Az Észak-atlanti Szerzõdés a kol-lektív biztonság jegyében lényegében de-nacionalizálja a védelmi képességeket, ésegyben – elsõsorban az Egyesült Államokhaderejére támaszkodva – védõernyõtfeszít ki a szövetség tagjai fölé. Magyar-ország szempontjából ez az 1990-esévekben elméletileg és gyakorlatilag islétfontosságú szempont volt. Az elõbbitekintetében azért, mert a trianoni Ma-gyarország határai – szoros értelembenvett katonai szempontból – rendkívül ne-hezen védhetõk. Ezért is elsõrendû érde-ke az országnak minél jobban „beágya-zódni” a védelmi szervezetbe. Gyakorla-tilag hazánk a balkáni háborúk alattkénytelen volt megtapasztalni annak aveszélyét, hogy területe könnyen hadmû-veletek színterévé válhat, s hogy ez nemkövetkezett be, azt egyrészt a NATO (fõ-leg az Egyesült Államok) balkáni katonaiszerepvállalásának, másrészt a szövetséglégiereje aktív (elrettentõ) támogatásá-nak köszönhetjük. Ezen túl potenciálisdestabilizáló tényezõ lehet Magyarországszámára a szomszédok viszonylag magasszáma és Moszkvának eddig csak jobbá-ra az orosz tudományos körökben felme-rülõ közép-európai geopolitikai ésgeoökonómiai aspirációi.1

Az EU hasonlóan de-nacionalizálófunkciót is betölt: az európai integrációkezdetét jelentõ szén- és acélközösséglétrehozásától kezdve a közösség foko-zatos bõvítésének és mélyítésének egyikstratégiai célja a kétezer éves európai ha-talmi rivalizálás meghaladása. Ebben azértelemben de-territorializásról is beszél-hetünk, azaz a korábbi geopolitikaiszemlélet meghaladásáról, méghozzá kétszinten. Az egyik a nagy régiók közötti

kapcsolatot érinti: a Kelet–Nyugat és azÉszak–Dél, vagy – más paradigmábanmegfogalmazva – a „mag” és a „perifé-ria” közötti ellentét felszámolását. A má-sik szint az EU és a tagállamok viszonyá-ra vonatkozik: ebben az esetben a kül-politika és a belpolitika határainak elmo-sódása/elmosása a cél; ezt az utóbbiszemléletet a magyar közvélemény nehe-zen tudja magáévá tenni, és ismételten éstöbb fórumon az EU-ról kizárólag mintkülsõ szereplõrõl esik szó a politikai dis-kurzusban. Ez utóbbi szinten lehet a leg-adekvátabb módon értelmezni a korábbiállami szuverenitások egy részének átru-házását az EU különbözõ intézményeire;a 2008-as nagy gazdasági válság egyikkövetkezményeként küszöbön áll az ún.gazdasági kormányzás és az európai sze-meszterek (a tagállamok kötelessége,hogy még a saját törvényhozási jóváha-gyásuk elõtt ismertessék egymással aköltségvetési terveiket) bevezetése. Ha ahatalmi politikát nemzetközi kapcsolatokmodern változatának tartjuk, akkor –cooperi terminológiával élve – egy poszt-modern politikai entitás fokozatos létre-hozásának voltunk 2004. május 1-jéigkülsõ szemlélõi, azóta pedig mi magunkis aktív alakítói. (Ez a törekvés több el-méleti kérdést is felvet; ezek közül azegyik legfontosabb az, hogy egy poszt-modern, azaz a hatalom ún. puha attri-bútumaira [politikai, gazdasági, társadal-mi, kulturális] koncentráló politikai enti-tás miként tudja az érdekeit képviselniegy olyan világban, amelyben a nemzet-közi – állami és nem-állami – szereplõkjelentõs része még mindig hatalmi viszo-nyokban gondolkodik. Az EU több terü-leten, így például a világ össztermelé-

1 Lásd például Alekszandr Dugin (2004): "A geopolitika alapjai". In: Ljubov Siselina és Gazdag Ferenc (szerk.):Oroszország és Európa. Orosz geopolitikai szöveggyûjtemény. Budapest: Zrínyi Kiadó. 333–366. o.

sében való részesedése tekintetében, ve-szít „puha” hatalmából; kérdéses tehát,hogy a saját modelljét miként tudja érvé-nyesíteni. A jelek szerint a példaadás ön-magában – lásd a környezetszennyezéslassítását célzó koppenhágai csúcs kudar-cát – nem elég.) Óvatosan kell azonbanaz EU-ról, illetve a NATO-ról szóló, kis-sé elsietettnek tûnõ nekrológokkal bán-ni: egyfelõl még mindig a világ legerõ-sebb gazdasági (EU) és katonai (NATO)hatalmáról van szó. Másfelõl a rivális fel-emelkedõ hatalmi centrumok utóbbiévekbeli elõretörése és vitathatatlanullátványos fejlõdése távolról sem biztos,hogy közép- vagy hosszú távon egyenesvonalú lesz, és a jelenleg az ezekben azállamokban sikerrel kezelt vagy elfojtottkülönbözõ politikai, társadalmi, gazdasá-gi, vallási és etnikai feszültségek nemtörnek-e egy idõ múlva felszínre, gyen-gítve az adott állam belsõ és külsõ pozí-cióit. Mindenesetre a két integrációsszervezet, csakúgy, mint ahogy a glo-balizációval együtt járó számos negatívjelenség esetében, tompíthatja a tagálla-mokat, így a Magyarországot érõ hatá-sokat, és ez a reálpolitikai meggondolása tagság mellett szóló egyik legerõsebbargumentum. Nyilvánvaló ugyanakkor,hogy egyik szervezet sem maradhat sta-tikus vagy egyszerûen a külsõ és belsõkorróziós hatásokra reagáló szövetség:erõs, normatív (demokratikus) alapokon,proaktívan kell cselekedniük, s ebben atörekvésben minden tagállamra különle-ges felelõsség hárul.

Magyarország, mint minden tagállamaz EU-ban és a NATO-ban, a lehetõsége-ihez képest saját agendáját is szeretnémegvalósítani az integrációs szerveze-tekben. Közhely, hogy egy szervezetbenegyetlen résztvevõ sem képes minden el-képzelését elfogadtatni a többiekkel. Fo-


kozottan érvényes ez a szabály az adottszervezetbe késõbb, egy már meglévõkeretbe és mûködési rendszerbe belépõ-re, különösen akkor, ha annak katonai,politikai, gazdasági, társadalmi és kultu-rális súlya elmarad másokétól, függetle-nül attól, hogy a szervezet deklaráltan azegyenlõség elvére épül. Ugyanakkor aszervezet legerõsebb tagja is kizárólag azunió általános stratégiájába illõ nemzetiprogram megvalósításában reményked-het többek közt azért is, mert a jelenle-gi kettõs többségi döntéshozatal rend-szere vagy a minõsített többségi döntés-hozatal kiterjesztése egyre több terület-re (azaz, az EU elmélyítése) lehetetlennéteszi azt, hogy egy ország vagy akár csu-pán néhány állam a többiekkel szembenérvényesíthesse az akaratát. Az EU-bantehát az egyik kulcskérdés a szervezetenbelüli szövetségképzés, amely a jelek sze-rint a klasszikus, XIX. századi brit külpo-litikai alapelven nyugszik: azaz, egyetlenállamnak sincsenek állandó barátai vagyállandó ellenségei, helyette állandó (bárez sem teljesen igaz) érdekei vannak. Ezaz ún. változó geometriájú vagy ad hocszövetségkeresést eredményezheti: némitúlzással azt lehet mondani, hogy mindenegyes ügyhöz külön-külön kell megtalál-ni a partnereket.

A partnerképzés és -keresés többszinten zajlik. A legáltalánosabb szint azEU jövõjérõl kialakított kép vagy vízió.Magyarország alapvetõen az EU-integ-ráció elmélyülésében és egyben a szer-vezet nyugat-balkáni és keleti bõvítésé-ben érdekelt; általánosságban az ún.kontinentális EU-képet vallja magáénak,szemben a britek és a skandináv orszá-gok vonakodásával, s egy szabadpiaciközösségen túlmutató, nagy részbenközpontosított és számos nemzeti kom-petenciát elvonó föderális Európai Uni-


óval. A magyar stratégiai cél a közössé-gek közösségének kialakítása, az uniónbelüli teljes egyenlõség kivívása, vagy,rosszabbik esetben, ha a szervezet két-sebességûvé válna, akkor a maghoz tar-tozás a perifériával szemben. A 2008-as gazdasági válság két, egymással el-lentétes irányú mozgást váltott ki az EU-n belül. Egyfelõl, s ez a többség, meg-erõsödtek a szorosabb együttmûködéstszorgalmazók, akik az egyes kormányo-kat sokkal felelõsségteljesebb – elsõsor-ban gazdasági és pénzügyi – politikárakívánják szorítani. A 2010 tavaszán ha-talomra került magyar kormány kiállezek mellett a törekvések mellett, és azegyenlõ bánásmód hangsúlyozásával tá-mogatja a gazdasági kormányzásra és azeurópai szemeszterre vonatkozó elkép-zeléseket. A fenti törekvésekkel szem-ben azonban megfigyelhetõk re-nacio-nalizálódási kísérletek is (például az „ál-lami bajnokok” kiemelt támogatása),ami a gyakorlatban a bõvítési fáradtság-gal, a közösségi szolidaritás gyengülésé-vel és az állam szerepének újragondolá-sával jár együtt. Budapest az egyenlõségjegyében érdekelt az Európai UnióbanMagyarországot sújtó olyan megkülön-böztetések felszámolásában is, mint pél-dául az ún. négy szabadság (az áruk, aszemélyek, a szolgáltatások és a tõkeszabad áramlásának) diszkriminatív al-kalmazása, vagy akár a mezõgazdaságitámogatások terén létezõ különbségekmegszüntetése.

A közösségek közössége egyben Trianon meghaladását is jelentené, azaz,a határok légiesítésével, a határokon át-nyúló sokrétû gazdasági, társadalmi éskulturális kapcsolattal a nemzetegyesí-tést az EU keretein belül, részben a fej-lesztéspolitika és a szubszidiaritás (alehetõ legalacsonyabb szinten megvaló-

suló döntéshozatal) segítségével. Buda-pest azt vallja, hogy az erõs és a hely-zetükkel megelégedett kisebbségek egy-részt a többségi társadalom javát, más-részt tágabb értelemben pedig az erõsés egységes, kulturálisan sokszínû Euró-pát szolgálják.

A nemzetegyesítés kérdése két neu-ralgikus pontot is érint a magyar euró-pai integrációs politikában: a szomszéd-ságpolitikát és a határon túl élõ magya-rokkal kapcsolatos kérdéseket. Kiderültugyanis, hogy a kezdeti elképzelésekkelellentétben az európai integráció nemoldja meg automatikusan egyik kérdéstsem. Igaz, hogy az integrációs törekvé-sek egyik elõfeltételeként Magyarországformális alapszerzõdéseket kötött há-rom szomszédjával, de – mint ahogy aza 2009-ben fellángolt magyar–szlovák-vitában kiderült – az 1995-ös szerzõdésszámos pontját nem tartották be a fe-lek. Továbbá, bár Magyarország az eu-rópai alkotmányszerzõdés tervezeténekvitájakor, 2005-ben szerette volna a ki-sebbségi jogokat is beemelni annak „sán-caiba”, a törekvés kudarcot vallott, töb-bek közt francia ellenkezés miatt. Az EUlegtöbb döntéshozatali szerve távol tart-ja magát a kisebbségi ügyek ingoványostalajától; így a szlovák nyelvtörvényt ésa magyar kiterjesztett állampolgárságraadott büntetõ jellegû szlovák választ akét érintett ország ügyének tekintette.Ebben, és általában a kisebbségeket érin-tõ kérdésekben olyan európai szerveze-tek foglalnak állást, amelyeknek mind-össze ajánlási joguk van. Így az elsõ Or-bán-kormány idején az Európa Tanácsún. velencei bizottsága fogalmazott megajánlásokat; hasonlóképpen legutoljáraugyancsak ez a testület tette közzé ál-lásfoglalását a szlovák nyelvtörvénnyelkapcsolatban. Továbbá, az Európai Biz-

tonsági és Együttmûködési Szervezet(EBESZ) kisebbségügyi fõbiztosa fogal-maz még meg véleményeket, amelyek alegtöbbször dodonaiak és nem is kötele-zõ érvényûek. Egyes esetekben lehetmég a luxembourgi Európai Unió Bíró-ságához fordulni, ahogy azt Magyaror-szág tette annak érdekében, hogy elviérvényû döntést próbáljon elérni SólyomLászló akkori magyar elnök 2009. au-gusztus 21-i Szlovákiába való be nemengedése ügyében. Az államhatárok lé-giesítése gazdasági és kulturális térenjobbára megvalósult, de a „magyar kár-tya” ismételten elõkerült a szlovák vagya román parlamenti választásokon. AzEU ugyancsak nem a megfelelõ fórum akisebbségben élõ magyarok számárabiztosítandó autonómiaformák megadá-sában. A többségi társadalmak személyiés – legfeljebb – kulturális autonómiamegadására lennének készek. A politikaivagy a területi autonómiáról hallani semakarnak, ugyanis – hivatalosan – a ko-szovói precedenstõl tartanak, és emiattSzlovákia és Románia eddig nem is volt hajlandó elismerni a balkáni államfüggetlenségét. A magyar diplomáciaugyanakkor sikereket ért el a határokrészleges légiesítésében a schengeni re-zsimhez nem tartozó szomszédos orszá-gok esetében, mivel sikerült kiharcolni,hogy Budapest ún. nemzeti vízumot ad-hasson ki az érintett államokban lakómagyaroknak. Hasonlóképpen magyarkezdeményezésre, Szerbia állampolgárai2009. decemberben vízummentességetkaptak az EU-tagállamaiba. Mindkétesetben a stratégiai cél az újabb válasz-tóvonalak kialakulásának megelõzése, il-letve a Nyugat-Balkán európai perspek-tívájának erõsítése volt. Ez utóbbi ket-tõs célt is szolgált: egyrészt a térség biz-tonságpolitikai kockázatainak csökken-


tését, másrészt Magyarország minél mé-lyebb beágyazását az EU-ba és a (fél)pe-rifériális helyzet megszüntetése felé tettlépést. A térségre vonatkozó közvetlenmagyar célkitûzések közé tartozik töb-bek közt a teljes vízumliberalizáció meg-valósítása a térség országai számára, va-lamint az itt található etnikai közösségekegyéni és közösségi jogainak garantálá-sa. Ugyancsak fontos magyar érdek anyugat-balkáni gazdasági jelenlét növe-lése. Ugyanakkor nem szabad figyelmenkívül hagyni azt a tényt sem, hogy a ma-gyar gazdasági felzárkózásnak jobb esé-lyei vannak addig, amíg a Nyugat-Balkánállamai nem válnak az EU tagjaivá (a2003. júniusi thesszaloniki agenda elviállásfoglalásával összhangban). Ennek afelzárkózásnak lenne egyik fontos elemeaz euró mielõbbi bevezetése. Jóllehet he-ves vita folyik a szakértõk között – s eza polémia a 2008-as gazdasági válságnyomán csak megerõsödött – az euróbevezetésének elõnyeirõl és hátrányai-ról, annyit mindenképpen le lehet szö-gezni, hogy az euró magyarországi be-vezetése jelentõsen erõsítené a pénzügyistabilitást (a forint spekulatív jellegû ár-folyam-változtatásait ki lehetne küszö-bölni).

A globális politikában vezetõ szerepetjátszó EU azonban korábban nem látottkötelességeket is ró a tagállamokra. Gya-korlatilag a nemzetközi élet minden kér-désében álláspontot kell kialakítani a tag-államok fõvárosaiban, s a nemzetközikörnyezetet aktívan alakítani kell töme-ges migrációs nyomás, a világméretû jár-ványok elterjedésének megakadályozása,a nemzetközi drog-, fegyver- és leányke-reskedelem visszaszorítására, a „jó kor-mányzatok”, a civil társadalom építése, akorrupció felszámolása, vagy akár anemzetközi fejlesztési politika révén – s


a sort még hosszasan lehetne folytatni.2

A globális szemléletet a tagállamok legin-kább akkor kell, hogy érvényesítsék a sa-ját külpolitikai elképzeléseikben, amikoraz Európai Unió Tanácsának elnöki tisz-tét töltik be. Magyarország elõször 2011elsõ félévében látja el ezt a feladatot. No-ha elcsépeltnek és közhelyesnek tûnhet„történelmi” jelzõvel illetni a magyar el-nökséget, ebben az esetben talán nemtúlzás, több szempontból sem. Egyrészta magyar elnökség alatt kell talán elõszörvalójában kialakítani az Európai Uniónemrég létrehozott új struktúrájának, azún. elnökségi triónak a gyakorlati mûkö-dését. Másrészt 2011 Közép-Európa éveis lesz, hiszen a magyar elnökséget a len-gyel követi. Mindez lehetõséget ad arra,hogy a két uniós elnök – természetesenmás régiós partnerekkel együttmûködve– megpróbáljon egy újfajta közép-euró-paiság jegyében együttmûködni. Más sza-vakkal, bizonyos mértékben helyet kelltalálni Közép-Európának az unióban,mert ellenkezõ esetben fennáll a veszélyea jelenlegi félperifériális helyzet prolongá-lásának. Ez az új közép-európaiság meg-nyilvánulhat a Duna-régió stratégiában,ebben a nyolc EU-tagállamot3 és négymásik országot magában foglaló komp-lex makrorégiós fejlesztési tervben,4

amelybe az infrastrukturális fejlesztések-tõl kezdve a vízminõségen keresztül az ittlakó etnikumok identitásának megõrzé-sére irányuló programokig sok minden

belefér. Magyarország az uniós elnöksé-ge alatt minden egyes programban sze-retné az ún. emberi tényezõt közvetvevagy közvetlenül megjeleníteni, s az uni-ós elnökségi prioritások mindegyike, aKeleti Partnerségtõl a Nyugat-Balkán európai perspektívájának fenntartásáig,rendelkezik ezzel a dimenzióval. (Másszavakkal, európai szintû megoldások azemberek életét közvetlenül befolyásológondokra.) A magyar uniós elnökségegyik kiemelt témája lesz a Keleti Part-nerség. Magyarország stratégiai – geo-politikai – célja ebben a relációban rész-ben hasonló, mint a Nyugat-Balkánon: azOroszország és az Európai Unió közöttlévõ „szürke zóna” jelentette biztonság-politikai kockázat megszüntetése. Ezentúl a partnerség kaukázusi résztvevõinekpolitikai, gazdasági és társadalmi stabili-tása egyrészt csökkenti a térség bizton-sági helyzetének labilitását, másrészt Ma-gyarország energiabiztonságát közvetvenöveli az energiaforrások lehetséges di-verzifikálása révén. Azerbajdzsán, Grúziaés Örményország közelebb kerülése azEU-hoz egyben Törökország európai op-cióját is erõsíti; Magyarország pedig egy-értelmûen támogatja Ankara EU-tagságátaz azzal járó stratégiai, biztonsági, de-mográfiai stb. elõnyök miatt. Ez utóbbitényezõ aránylag ritkán szerepel az EUnapirendjén, holott – némi túlzással – el-képzelhetõ, hogy az EU-tagállamai népes-ségének csökkenése vagy növekedése

2 Magyarországon a politikai elit és a közvélemény egy jelentõsnek mondható része között ebben akérdésben elég széles szakadék tátong, amennyiben az utóbbi a magyar érdekeket sokkal szûkebbkeretek között képzeli el.

3 Nem mellékesen, Németország, az EU egyik meghatározó nagy tagállama is részt vesz a projektben.4 Eddig egy hasonlóan komplex terv létezik, a Balti-régióra vonatkozóan. A Duna-régió stratégiával kap-

csolatban az EU a Balti-régiós projekthez hasonló, alapjában véve negatív-semleges álláspontot kép-visel: azaz, nem biztosít külön forrásokat, nem alkot külön törvényi hátteret, és nem hoz létre új in-tézményeket. Lásd Czukor József (2010): Magyarország és az EU Duna-régiós stratégiája. EurópaiTükör, 2010/4. 96. o.

fogja sok szempontból meghatározni azeurópai integráció sorsát hosszabb távon.A 2010-es választások után hatalomrakerült magyar kormány – újfent az uni-ós és a magyar érdekek és értékek össze-hangolásának egyik példájaként – a be-vándorlás helyett inkább a megfelelõ csa-ládpolitikát támogatja, s ebben a kérdés-ben akár még példát is mutathat az eu-rópai uniós tagállamok egy részének.5

Az erõs és egységes Európa pedig,még tágabb perspektívában, feltétele egyharmonikusan mûködõ transzatlantikapcsolatnak. Az Egyesült Államok, Ka-nada és az EU szoros együttmûködése anemzetközi élet többpólusúvá válási fo-lyamatában az általános értelemben vettNyugat érdek- és értékközösségét tudjahatékonyan képviselni a többi erõköz-pont által jelentett kihívásokkal szemben,a legegyértelmûbb módon a védelmi ésbiztonságpolitikában. Az EU-nak és azEgyesült Államoknak lehetnek – és van-nak is – gazdasági területen, társadalmikérdésekben, az értékeket illetõen ellen-tétei, de a NATO-nak ezen a téren nincsalternatívája. Noha az Európai Tanács1999. decemberi helsinki ülése az Euró-pai Biztonsági és Védelmi Partnerség(EBVP) feladatául szabta az autonómképességek megteremtését (HeadlineGoal), így például 2003-ig egy 50–60ezer fõs gyorsan bevethetõ katonai erõlétrehozását, az EU számos ok miatt nemtudott napjainkig egy komoly expedíciósképességgel rendelkezõ haderõt kiállíta-ni. (Magyarország a 2000. novemberihaderõ-felajánlási értekezleten egy gépe-sített lövész zászlóaljat és egy Mistral ala-


csony magasságú rakéta légvédelmi sza-kaszt ígért. Továbbá, a magyar álláspontaz volt, hogy az EU automatikus hozzá-férést kapjon a NATO mûveleti kapacitá-saihoz.) Az okok között elsõsorban a hi-degháborút követõ idõszakban kialakultveszélyérzetet, illetve annak hiányát ta-láljuk: az európaiak döntõ többsége nemgondolja, hogy a jelenlegi katonai kihívá-sok olyan egzisztenciális fenyegetést je-lentenének, mint egykor a Szovjetunió,az új típusú fenyegetésekre (klímaválto-zás, nemzetközi terrorizmus, drogkeres-kedelem stb.) pedig egy katonai szerve-zet nem tud megfelelõ válaszokat adni.Ez az európai szemlélet sok ponton eltéraz amerikaiak többsége által vallottaktól;az eredmény a percepciós különbségmellett a „képességszakadék” további tá-gulása. Az utóbbi években az Egyesült Ál-lamok által szorgalmazott rakétavédelem„harmadik lábának” (Alaszka és Kalifor-nia a másik kettõ) Közép-Európába valótelepítése osztotta meg az európai kö-zösséget. A britek mellett a közép- és ke-let-európaiak támogatták mindenekelõttaz amerikai terveket. Magyarország el-fogadja a rakétavédelem racionalitását,de azt szeretné elérni, hogy az a NATOkeretén belül, s ne az Egyesült Államokés az érintett országok (jelenleg Lengyel-ország és Románia) kétoldalú megállapo-dásai révén jöjjön létre. A fentiek azon-ban nem azt jelentik, hogy az EU telje-sen tehetetlen lenne biztonságpolitikaiügyekben. Rendkívül fontos konfliktus-megelõzõ, -kezelõ és békefenntartó mû-veleteket hajt végre, így például azEULEX révén Koszovóban.

5 Az utóbbi idõben az unió legnagyobb tagállamai is egyre többször szembesülnek az akár az EU-n belülibelsõ migráció, és az EU-ba irányuló bevándorlás egyes – elsõsorban kulturális és identitásbeli –árnyoldalaival. A legautentikusabb ilyen értelmû nyilatkozatot Angela Merkel kancellár tette 2010.októberben, Potsdamban, amikor a németországi multikulturalizmus kudarcáról beszélt.


Ugyanakkor az EU összes tagállamá-nak érdeke, hogy létfontosságú ügyek-ben, így például a világ többi erõközpont-jával való kereskedelmi kapcsolatok vagyaz erõforrásokért folytatott rivalizálásterén mindenki közös irányvonalat kö-vessen. Az energetikai kérdések azonbanmár megosztják a közösséget: míg a kö-zép- és kelet-európaiakban aggodalmatkelt a túlságosan nagy egyoldalú függésaz orosz szállításoktól, addig más tagál-lamok – például, Olaszország, Franciaor-szág vagy Németország – hajlandóak kü-lönalkukat kötni a saját szempontjábóltökéletesen érthetõen kétoldalú megálla-podásokat preferáló Oroszországgal. Eb-ben a kérdésben egységes európai, sõtazon túlmenõen euroatlanti álláspontotkialakítani rendkívül nehéz feladat, jólle-het – többek közt – Magyarországnak ezlenne az érdeke, és erre is törekszik. Mígebben ez esetben egy külsõ szereplõvelszembeni közös fellépés a kérdés, addigaz EU költségvetésében a legnagyobb té-telt alkotó mezõgazdasági támogatásirendszer kialakításában az unión belül je-lennek meg választóvonalak. Ebben azügyben Magyarország az energiakérdés-ben nem szükségszerûen Budapest állás-pontját osztó Párizzsal is egy oldalon áll:azaz a jelenlegi támogatási rendszermegtartását szorgalmazza, az elsõsor-ban brit ellenkezés dacára. Egy követke-zõ szintet alkotnak a funkcionális kap-csolódásokkal szembeni regionális, rész-ben alkalmi szövetségek. Hagyományo-san sok kérdésben együttmûködnek aBenelux államok, újabban a Balti-térségországai alakítottak különbözõ együtt-mûködési formákat. Magyarország

klasszikusan a visegrádi együttmûködéskeretében próbálta (és próbálja idõnkéntmost is) érdekérvényesítõ képességét amásik három államéval erõsíteni.6 Ennekkorlátai a csatlakozási tárgyalások alattmár megmutatkoztak; ugyanakkor azon-ban fontos kérdésekben, például aschengeni rezsim bevezetésénél, a ko-operáció szoros volt. A regionális együtt-mûködés egyben a geopolitikai ésgeoökonómiai prioritások egyfajta to-vábbélését is jelenti; legáltalánosabb szin-ten az európai kísérlet – egyes megfogal-mazások szerint – pontosan ezeknek ameghaladását szolgálná („Európai szu-perállam”, „Európai Egyesült Államok”).Európa ilyen értelmû „amerikanizálása”azonban ellentmondana az európai ha-gyományoknak és a kulturális, vallásisokszínûséget is hangoztató rendezõ elv-nek.

Az Európai Unió elfogadta az Európa2020 stratégiát, amely többek között aversenyképesség növelését, a munkahe-lyek bõvítését, a tudásalapú társadalomfejlesztését, a szegénység felszámolásáttûzte ki célul. A tagállamoknak, így Ma-gyarországnak is, most a stratégiávalösszhangban lévõ nemzeti programok ki-dolgozása a feladata. A 2010. júniusbanmeghirdetett kormányprogram márrészben ennek figyelembevételével ké-szült el. Magyarországnak a munkahely-teremtési európai programban való ará-nyos részvételhez közel kilencszázezer újmunkahelyet kellene létesítenie a követ-kezõ tíz évben; a kormányprogram egy-millió új munkahely létrehozását tûzte kicélul. A tagállamok elõtt álló másik, nagyfontosságú feladat a 2014-ben kezdõdõ

6 Ez a törekvés azonban sohasem az EU ellen, ellenkezõleg, a résztvevõ országok felzárkózásának gyor-sítását kell, hogy szolgálja. Martonyi János (2010): Magyar külpolitika. Stratégia és konkrét elkép-zelések. Magyar Nemzet, 2010. október 2. 6. o.

új pénzügyi perspektíva kidolgozása lesz,amelynek elõmunkálatai már a 2011. el-sõ félévi magyar elnökség alatt megkez-dõdhetnek. Magyarország érdeke itt egyalulról felfelé való építkezés, azaz elõszöra szakpolitikák pénzügyi igényeinekmegállapítása, nem pedig fordítva, a ke-retösszeg utólagos elosztása az egyesszakterületek között. Az új pénzügyiperspektíva tervezésekor Budapest to-vábbá azt az álláspontot is támogatni kí-


vánja, hogy az új tagállamoknak kiemel-ten fontos kohéziós alapokat ne bontsákle ágazati kifizetésekre, mert ezzel meg-szûnne a magyar érdekeknek megfelelõterületi alapú támogatás. Végül, az Eu-rópai Unió globális szerepének erõsítésekeretében Budapest lényeges kérdésnektekinti az unió közvetlen környezeténekintegrálását, azaz a szervezet további bõ-vítését, valamint a keleti és déli szom-szédságpolitika további erõsítését.

IIrrooddaalloomm

Csaba László–Jeszenszky Géza–Martonyi János (2009): Helyünk a világban. A ma-gyar külpolitika útja a 21. században. Budapest: Éghajlat Könyvkiadó.

Czukor József (2010): Magyarország és az EU Duna-régiós stratégiája. Európai Tü-kör. XV. évf. 4. sz. (2010. április), 92–98. o.

Kiss J. László (szerk.) (1997): Közösségi politikák-nemzeti politikák. A TizenötökEU-rópái. Budapest: BKE Nemzetközi Kapcsolatok Tanszék.

Martonyi János (2005): Globális tér – lokális felelõsség. Heti Válasz. V. évf. 40. sz.2005. okt. 6., 54–55. o.

Martonyi János (2007): 50 év és ami azután következik. Heti Válasz. VII. évf. 12.sz. 2007. III. 22., 60–61. o.

Martonyi János (2010): Hol van Európa lelke? Interjú Martonyi János külügyminisz-terrel. Európai Tükör. XV. évf. 9. sz. (2010. szeptember), 3–10. o.

Martonyi János (2010): Új magyar külpolitika. Stratégia és konkrét elképzelések.Magyar Nemzet, 2010. X. 2., 6. o.

Németh Zsolt (2007): A vállalható EU-politika felé. Magyar Nemzet, 2007. III.23., 6. o.

Polyánszki T. Zoltán (2010): Ütközõ stratégiák árnyékában. A kelet- és közép-eu-rópai térség felzárkózási lehetõségei a XXI. század második évtizedében. Eu-rópai Tükör. XV. évf. 9. sz. (2010. szeptember), 11–26. o.

Révfy Tivadar (2010): Az Európai Bizottság 2010. évi munkaprogramja az EurópaiTanács 2011. elsõ félévi magyar elnöksége várható prioritásainak fényében.Európai Tükör. XV. évf. 6. sz. (2010. június), 80–87. o.

Siselina,, Ljubov és Gazdag Ferenc (2004): Oroszország és Európa. Orosz geopoliti-kai szöveggyûjtemény. Budapest: Zrínyi Kiadó.

Takács Judit–Tálas Péter–Vincze Hajnalka (szerk.) (2005): Az Európai Unió bizton-ság- és védelempolitikai dokumentumai. III. Budapest: ChartaPress Kft.

Terényi, János (2009): 1989–2009: húsz év a magyar külpolitikában. Budapest:Magyar Külügyi Intézet, Szempont 2009/1.


Magyarország elõször látja el az Euró-pai Unió Tanácsának elnökségi feladata-it 2011 elsõ félévében. Magyarországaz elnökségi idõszakban nem az egészunió irányítását veszi át, csak a legfon-tosabb intézményét, a Tanácsét. Az in-tézményi háromszög másik két szerep-lõjének, a Bizottságnak és az EurópaiParlamentnek az elnöklése nem a mifeladatunk, ezen intézmények élénmeghatározott idõre választott elnökökvannak. A soros elnökség óriási kihívás,felelõsség és lehetõség az ország szá-mára, mert az unió egészének, az öt-százmillió polgár és a 27 tagállam ér-dekeinek figyelembevételével kell eljár-nunk. Az elnökségi feladatok ellátása ki-váló alkalmat teremt a budapesti és avidéki helyszínek bemutatására, hiszenaz elnökség révén Magyarország majdmegkülönböztetett politikai és médiafi-gyelmet élvez. A sikeres elnökség hosz-szú távon pozitív hatást gyakorol az el-nökséget betöltõ EU-tagállam tekinté-lyére, érdekérvényesítõ képességére,súlyára. Az uniós elnökség kifogástalanellátása nemzeti érdek, abszolút priori-tás az ország számára.

Az elnökség lebonyolítása alapvetõenkormányzati feladat és felelõsség, hi-szen a kormányzati részvétellel mûködõTanács elnöklését látjuk el fél évig.Ugyanakkor egyre fontosabb szerep há-rul a soros elnökséget ellátó tagállamnemzeti parlamentjére is. A kormányza-ti felkészülés ellenõrzésén, valamint az

ország folyamatos felkészülésének tá-mogatásán kívül a nemzeti parlamen-teknek saját felkészülésüket is biztosíta-niuk kell. Az Országgyûlés ezt a munkátmár 2008-ban megkezdte, s e folyamat-ban a két legfontosabb szereplõ az Or-szággyûlés Európai ügyek bizottsága ésaz EU-elnökségi munkacsoport volt. AzOrszággyûlés Európai ügyek bizottsá-ga legfontosabb feladata az elnökségifélév során a tagállami parlamentek eu-rópai ügyekkel foglalkozó bizottságaitalálkozójának megszervezése és lebo-nyolítása.

AA nneemmzzeettii ppaarrllaammeenntteekk nnöövveekkvvőő sszzeerreeppee aazz uunniióóssppoolliittiikkaaaallaakkííttáássbbaann

A 27 tagú Európai Unió rendkívül ösz-szetett, többszintû kormányzati rendsze-ren alapul, ahol elmosódik a hazai és anemzetközi politika közti határvonal. Azuniós döntéshozatal szintjén csökken atagállamok szuverenitása, mert egyesjogalkotási hatáskörök átkerülnek az Eu-rópai Unió intézményeihez. Ez azonbannem a jogkörökrõl való lemondást, ha-nem ezeknek a hatásköröknek a többitagállammal közösen történõ gyakorlá-sát jelenti.

Az EU döntéshozatali tevékenységétjelenleg alapvetõen három intézménygyakorolja. Az egyedülálló intézményifelépítés, amelyben ötvözõdik a kor-

HHÖÖRRCCSSIIKK RRIICCHHÁÁRRDD**

Az Országgyűlés és a magyar EU-elnökség

* A szerzõ tanszékvezetõ egyetemi tanár (CSC, Dr.habil.), DRHE, az Országgyûlés Európai ügyek bi-zottságának elnöke.

mányközi és a nemzetek feletti jelleg, azEurópai Unió Tanácsából, az Európai Bi-zottságból és az Európai Parlamentbõl(EP) áll. Bár a jogalkotás folyamatábannem vesz részt, a tagállamok állam- vagykormányfõibõl, a Bizottság elnökébõl ésa testület saját elnökébõl álló Európai Ta-nács jogalkotási kérdésekre vonatkozóstratégiai iránymutatásokat és döntése-ket hoz, meghatározva a jogalkotási fo-lyamat irányvonalait. Az unió politikaala-kítási folyamatát nem jellemzi a hagyo-mányos hatalmi ágak szerinti hatáskör-elosztás, és a kívülálló számára bonyolultintézményi struktúrával rendelkezik,ezért kell a demokráciadeficitrõl említésttenni.1 Az uniós szintû végrehajtásért fe-lelõs Bizottságban az uniós állampolgá-rok képviselete többszörösen közvetett,míg az EU fõ döntéshozó intézménye, aTanács mint testület nem felelõs sem azEP, sem a nemzeti parlamentek elõtt.Ugyanakkor a Tanácsban részt vevõ mi-niszterek felelõssége a nemzeti parla-mentek elõtt az alkotmányos szabályokszerint érvényesül.

Az uniós döntéshozatali eljárásokatmódosító szerzõdések fõleg a közvetle-nül választott, erõs legitimációval ren-delkezõ Európai Parlament számárahoztak új hatásköröket. Az EgységesEurópai Okmány bevezette az ún.együttmûködési eljárást, amely na-gyobb befolyást jelentett a korábbi kon-zultációs mechanizmushoz képest, vala-mint néhány területen lehetõvé tette a


hozzájárulási jogkört is. Az unió demok-ratikus legitimációjának növelése, vala-mint a nyolcvanas évek közepétõl egy-re gyakrabban említett demokráciadefi-cit csökkentése érdekében a MaastrichtiSzerzõdés egyik fontos újítása azegyüttdöntési eljárás bevezetése volt.2

Ebben az eljárásban az Európai Parla-ment a Tanács mellett társjogalko-tóként vesz részt. Az AmszterdamiSzerzõdés, valamint a Nizzai Szerzõdéskiterjesztette ezt az eljárást. A 2009.december 1-jén hatályba lépett Lissza-boni Szerzõdés értelmében az EPtársjogalkotói szerepe szinte általános-sá vált, az ún. rendes jogalkotási eljárásbevezetése miatt. Ez az eljárás számosuniós politikára – mezõgazdaság, halá-szat, bel- és igazságügy, strukturálisalapok – is kiterjed. Az Európai Parla-mentet tehát egyre több hatáskörrel ru-házták fel az elszámoltathatósági defi-cit csökkentése érdekében. Az európaiintegráció utóbbi harminc évében, azEurópai Parlament szerepének növelé-se mellett, a tagállami nemzeti parla-mentek uniós szerepvállalásukkal adtakválaszt az egyre gyakrabban elõtérbekerülõ demokráciadeficitre.3

A nyolcvanas, kilencvenes évekbenminden EU-tagállam nemzeti parlament-jében európai ügyekkel foglalkozó bi-zottságokat hoztak létre.4 Büszke va-gyok arra, hogy az Országgyûlés a kö-zép-európai országok parlamentjei közülelsõként 1992-ben, kezdeményezésemre

1 Dr. Juhász-Tóth Angéla: Európai uniós ügyek az Országgyûlésben, Országgyûlés Hivatala, Budapest,2008, 6. o.

2 Lásd erre vonatkozóan: Horváth Zoltán: Az Európai Parlament együttdöntési szerepe. Magyar Or-szággyûlés, 2003. 1–318. o.

3 Andreas Maurer and Wolfgang Wessels: National Parliaments after Amsterdam: From Slow Adaptersto National Players?, in: National Parliaments on their Ways to Europe: Losers or Latecomers? Szerk.Maurer–Wessels, 429–431. o.

4 Andreas Maurer and Wolfgang Wessels: uo., 453. o.


alapította meg az Európai integrációsügyek bizottságát.5

1989-ben francia javaslatra jött létrea COSAC6, az Európai Ügyekkel Foglal-kozó Bizottságok Konferenciája. AzAmszterdami Szerzõdéshez csatolt, anemzeti parlamentekrõl szóló jegyzõ-könyvben jelent meg elsõként ez a par-lamenti fórum az EU elsõdleges jogfor-rásai közt. Az elmúlt húsz évben a COSACa nemzeti parlamentek EU-bizottsá-gainak együttmûködési fórumává vált azuniós ügyekben.

Az alapító szerzõdések kilencvenesévekbeli módosításait tekintve megálla-pítható, hogy a nemzeti parlamentek istörekedtek alkalmazkodni a bekövetke-zett változásokhoz. A Maastrichti Szer-zõdéshez csatolt két nyilatkozat elõszörismerte el a nemzeti parlamentek unióstevékenységekbe történõ bevonásánakszükségességét, valamint nemzetköziegyüttmûködésük fontosságát. Az Amsz-terdami Szerzõdés 9. számú, jogilag kö-telezõ jegyzõkönyve elõírta a Bizottságkonzultációs dokumentumainak (kom-

munikációk, fehér és zöld könyvek) to-vábbítását a nemzeti parlamenteknek.7

Az Európai Bizottság jogalkotási javasla-tainak parlamentekhez történõ eljuttatá-sáról a tagállami kormányoknak kellettgondoskodniuk 2006-ig.

Fontos elõrelépés volt az az európaibizottsági kezdeményezés, amely alapján2006. szeptember 1-je óta a tagállamiparlamentek a közzétételt követõen ha-ladéktalanul és közvetlenül, az általukkért nyelvi változatokon megkapnakminden jogalkotási tervezetet és konzul-tációs dokumentumot. A Bizottság arrais felkérte a nemzeti parlamenteket,hogy vegyenek részt az uniós politika-alakítás folyamatának jobbításában.8 Ígyrendszeres politikai párbeszéd alakulha-tott ki a nemzeti parlamentekkel, folya-matosan lehetõséget biztosítva nekik,hogy aktívabbak legyenek az európai po-litikák elõkészítésében, fejlesztésében.9

A nemzeti parlamentekhez fûzõdõ kap-csolat prioritása a Barroso által vezetettúj Bizottságnak is fontos célkitûzésevolt.

5 Lásd erre vonatkozóan a Bizottság létrehozása alkalmával elmondott parlamenti napirend elõtti fel-szólalásomat. Magyar Országgyûlés, 1992-es õszi ülésszak 3. napja (1992. szeptember 8. kedd). „…a bizottság létrehozása történelmi jelentõséggel bír, hiszen az Országgyûlés életében elõször jött lét-re ilyen bizottság. A magyar törvényhozás huszadik századi menetében, úgy vélem, lezár egy sajátosidõszakot és megnyit egy új fejezetet, mondhatni az európaiságunk, a közös európai házhoz való fel-tétlen tartozásunk törvényhozói dimenziójában…”(-) „… a magyar Országgyûlés az idõ, az emberienergia és az anyagiak ésszerû beosztása, felhasználása érdekében egy 15 fõs bizottságot hozott lét-re, amelyik kettõs funkciót töltött és tölt be. Egyrészrõl, mint önálló parlamenti bizottság mûködik,másrészrõl magyar részét alkotja a két parlament (ti. az Országgyûlés és az Európai Parlament) kö-zötti társulási parlamenti bizottságnak.Tisztelt Elnök Úr! Én úgy vélem, hogy útmutatást adhat ez a bizottság nemcsak a visegrádi hármakmásik két tagjának, hanem az Európához felzárkózni kívánó többi Közép-Kelet-Európában lévõ or-szágnak is, hiszen a magyar Országgyûlés az egyedüli, ahol ilyen bizottságot létrehoztak.”

6 COSAC: francia betûszó, Conférence des organes spécialisés dans les affaires européennes.7 Dr. Juhász-Tóth Angéla: uo., 5. o.8 A Bizottság közleménye az Európai Tanácsnak – Polgárközpontú program – Eredményeket Európá-

nak, COM/2006/211, http://eur-lex.europa.eu/LexUriServ/LexUriServ.do?uri=COM:2006:0211:FIN:HU:PDF

9 José Manuel Barroso, az Európai Bizottság elnökének beszéde az Országgyûlésben, 2008. szeptem-ber 15.

A 2009. december 1-jén hatályba lé-pett Lisszaboni Szerzõdés megerõsítetteaz unió tevékenységének elszámoltatha-tóságát: nagy hangsúlyt helyez egyebekközött a szubszidiaritás elvének parla-menti ellenõrzésére. Ez az elv a döntés-hozatalt arra a szintre korlátozza, ahol adöntéssel elérni kívánt cél a leghatéko-nyabban megvalósítható. A szubszidia-ritás elve arra nyújt biztosítékot, hogy nekerüljön a kelleténél több döntés uniósszintre, illetve kevesebb kerüljön ki anemzeti parlamentek hatáskörébõl. ALisszaboni Szerzõdéshez csatolt jegyzõ-könyv a szubszidiaritás elve érvényesülé-sének vizsgálatát elsõ helyen a nemzetiparlamentekre bízza, mintegy összekap-csolva a nemzeti parlamenteket az uniósdöntéshozatallal.

A Lisszaboni Szerzõdés lehetõvé teszi,hogy a nemzeti parlamentek ne csak ajogalkotási tervezeteket, hanem egyébdokumentumokat is közvetlenül meg-kapjanak az intézményektõl. 2010-tõl akormány és az Európai Bizottság általelektronikusan továbbított dokumentu-mokon kívül, a Tanács és az Európai Par-lament is közvetlenül megküldi az Or-szággyûlésnek a Lisszaboni Szerzõdés ál-tal elõírt dokumentumokat. Az ebbõl acélból létrehozott elektronikus postafi-ókokba érkezõ feljegyzések automatiku-san épülnek be az Országgyûlés európaiuniós adatbázisába.

Jerzy Buzek, az Európai Parlament el-nöke, 2010 júniusában a nemzeti parla-mentek elnökeinek címzett levelében ki-emelte, hogy az EP tervei között olyaneljárások kialakítása szerepel, amelyekrévén az egyes parlamentek képesek


lesznek hatékonyan alkalmazni az újszerzõdés rendelkezéseit. Az EP megkö-zelítése tekintetbe veszi majd a nemzetiparlamentek által az Európai Unió Taná-csával és az Európai Bizottsággal már ki-alakított eljárási módozatokat.

A nemzeti parlamentek kormányokonkeresztül folytatott közvetett érdekérvé-nyesítése továbbra is fennmarad. A tag-államokban kialakult gyakorlat szerint anemzeti parlamentek közvetve résztvesznek az uniós politikaalakítási folya-matban, az együttmûködés célja mindenesetben a kormányok ellenõrzése uniósügyekben. A tagállami tapasztalatokat fi-gyelembe véve került sor a magyar mo-dell kialakítására, igazodva a hazai alkot-mányos berendezkedéshez és közjogistruktúrához. Az Országgyûlés és a kor-mány európai uniós ügyekben történõegyüttmûködésérõl szóló 2004. évi LIII.törvény az akkori négy parlamenti pártegyeztetésével született meg. Ez azegyüttmûködési törvény biztosítja azegyeztetési eljárás lefolytatásának rend-szerét.10

AAzz eellnnöökkssééggii ffeellkkéésszzüüllééss ppaarrllaammeennttii ddiimmeennzziióójjaa

Az Országgyûlés szempontjából a legfon-tosabb feladat a 2011-es magyar EU-elnökségre történõ felkészülés ellenõrzé-se. A feladat ellátására 2008 februárjá-ban a frakciók egy ötpárti munkacsoportlétrehozásáról döntöttek.

A parlamenti pártok a Fidesz képvise-lõcsoportja szorgalmazására már 2007õszén megfogalmazták azt az igényt,

10 Az Országgyûlés honlapján közzétett leírás az egyeztetési eljárásról:http://www.parlament.hu/internet/plsql/ogy_biz.keret_frissit?p_szerv=&p_fomenu=11&p_almenu=4&p_ckl=39&p_biz=A340&p_rec=&p_nyelv=HU


hogy a magyar EU-elnökséggel kapcso-latban jöjjön létre együttmûködés a frak-ciók között. Dr. Szili Katalin, az Ország-gyûlés akkori elnöke, az õszi ülésszakelején egyeztetést kezdeményezett afrakcióvezetõknél az elnökségi felkészü-lés kereteirõl. 2007 novemberében a Fi-desz képviselõcsoportja ötpárti egyezte-tést javasolt. A cél az volt, hogy a kor-mányzati ciklusokon átnyúló és a zavar-talan elnökségi felkészülés biztosítása érdekében a pártok tárgyalják meg azegyüttmûködés lehetõségét. Magyaror-szágon az elnökséget megelõzõen héthónappal zajlottak le a 2010. évi ország-gyûlési választások, amelyek kettévágtákaz EU-elnökségre való felkészülést és azelnökség levezénylésével kapcsolatos idõ-szakot. Az elnökség sikeres lebonyolítá-sához nélkülözhetetlen volt a parlamentipártok és a kormány választási cikluso-kon átívelõ együttmûködése.11 Magyar-országon mindig is megvoltak az integ-rációs politikával kapcsolatos nemzetikonszenzus alapjai. Példaértékûként em-líthetõ a 2000-ben aláírt hatpárti nyilat-kozat, amely lehetõvé tette, hogy a csat-lakozási tárgyalások nemzeti konszenzusalapján történjenek.

2007 õszén a Fidesz bemutatta azegyüttmûködés kereteivel kapcsolatos el-képzeléseit összegzõ ötpárti megállapo-dástervezetet. A parlament elnöke általösszehívott EU Konzultációs Ülés 2007.december 11-i ülésén napirendi pontkéntszerepelt az együttmûködés kérdése azelnökségi felkészülés idõszakában. A kor-mány egyetértésével a pártok egy politi-kai szintû parlamenti munkacsoport létre-

hozásáról állapodtak meg. A 2008 febru-árjában konszenzussal létrejött munka-csoport ügyrendtervezetét 2008. február21-én, a Parlament Gobelin termében ír-ták alá. 2008. március 25-én, az alakulóülésen fogadták el a munkacsoport kon-szenzussal kialakított munkatervét, vala-mint áttekintették az elnökségi feladato-kat és az Országgyûlés elnökséggel össze-függõ tennivalóit. Továbbá megvitatták aparlamenti EU-elnökségi felkészülést tar-talmazó koncepciót is.12

Az ötpárti egyetértésen alapuló ügy-rend értelmében a munkacsoport célki-tûzése a 2011. elsõ félévi magyar EU-elnökségi felkészüléssel összefüggõ leg-fontosabb hazai feladatok figyelemmelkísérése, valamint az ezekkel kapcsolatoskonzultáció az Országgyûlés frakciói és akormány között. Korábban egyetlen tag-államban sem mûködött az EU-elnökségimunkacsoporthoz hasonló testület. Anemzeti parlamentek és kormányok kö-zötti együttmûködés általában az elnök-ségi feladatok végrehajtására összponto-sul. A magyar elnökségi felkészülés egyiksajátossága és újdonsága tehát, hogy le-hetõvé tette az elnökség tartalmi eleme-inek kialakításában való parlamenti rész-vételt, valamint a felkészülésben történõegyüttmûködést a parlamenti frakciók ésa kormány közt.13

A 2010. december 31-ig mûködõmunkacsoport tagjainak egyetértésévelállásfoglalást fogadhat el, valamint kon-zultációt folytathat. Az ügyrend értelmé-ben a parlament képviselõcsoportjai el-várják, hogy a kormány a munkacsoportállásfoglalásának kialakításához, vala-

11 Ódor Bálint–Szalóki Katalin: Az Országgyûlés EU-elnökségi munkacsoportja. Európai Tükör, 2008,május, 65–66. o.

12 Ódor Bálint–Szalóki Katalin: uo., 66. o.13 Ódor Bálint–Szalóki Katalin: uo., 66–67. o.

mint a konzultáció megtartásához kellõidõben a munkacsoport rendelkezésérebocsássa a szükséges dokumentumokat.Az ügyrend a megvitatott témák egy ré-szében konszenzusos állásfoglalás elfo-gadását, más kérdésekben pedig a kon-zultáció lefolytatását tûzte ki célul.

A munkacsoport mûködését illetõenaz ügyrend 2. pontja rögzítette azokat akérdéseket, amelyekben a munkacsoportkonszenzussal állásfoglalást alakíthat ki.Az állásfoglalás akkor tekinthetõ kon-szenzussal elfogadottnak, amennyibenazt valamennyi tag támogatja. A kon-szenzusos ügyekben az Országgyûlésképviselõcsoportjai azt az elvárást tá-masztották, hogy a kormány az állásfog-lalásnak megfelelõen hozza meg a dön-téseit, illetve azt, hogy ha eltér a mun-kacsoport által készített állásponttól, ar-ról szóbeli indoklást adjon a munkacso-portnak. Az állásfoglalásnak nincs köte-lezõ jogi ereje a kormány döntéseire néz-ve. A konszenzusos kérdések között sze-repel a magyar EU-elnökség célkitûzése-inek, arculatának és szimbólumainakmeghatározása, valamint az elnökség le-bonyolításával kapcsolatos személyügyi-intézményi kérdések.14

Az ügyrend 3. pontja felsorolja azo-kat a kérdéseket, amelyekben a munka-csoport tagjai konzultációt folytatnak,azonban ha ez a konzultáció közös állás-foglalás elfogadásával zárul, a frakciókelvárják, hogy ez iránymutatásként szol-gáljon a kormány döntéshozatalánál. Eb-ben a körben került sor a magyar EU-elnökség belföldi és külföldi kommuniká-ciójával, illetve az elnökségi költségvetés-


sel kapcsolatos kérdések megvitatására,s áttekintették az elnökséghez kapcsoló-dó magyarországi programok és rendez-vények tervezését is. A munkacsoporttárselnöki rendszerben mûködik, a kéttárselnököt a legnagyobb kormánypártiés a legnagyobb ellenzéki frakció vezetõ-je, vagy az általa delegált képviselõ adja.A társelnökséget a társelnökök az egyesülések elõtt elõzetesen egyeztetve, egy-mást váltva látják el.15

A munkacsoport ülésein és munkájá-ban állandó résztvevõ a külügyminisztervagy a Külügyminisztérium államtitkára,illetve meghívottként vehet részt a kor-mány, az elnökségi felkészüléssel kap-csolatos egyes kérdésekért felelõs másminiszter vagy államtitkár.

A munkacsoport megalakulása óta ti-zenöt ülést tartott, s mûködése a 2010-es parlamenti választások után is folyta-tódik. Fennállásával nemcsak az ellenzé-ki, hanem a kormánypártok számára isúj egyeztetési forma jött létre: lehetõsé-get teremtett a kormányzati felkészülésfolyamatának más területekhez képestszorosabb parlamenti felügyeletére.16 Atestület mûködésének eredménye, hogya parlamenti pártok kérései nyomán bõ-vültek az elnökségi prioritások, illetve vi-déki rendezvényhelyszínek is bekerülteka programba.

AAzz OOrrsszzáággggyyűűllééss EEuurróóppaaii üüggyyeekkbbiizzoottttssáággáánnaakk tteevvéékkeennyyssééggee

A parlamenti elnökségi felkészülés folya-matában meghatározó szerepet tölt be

14 Ódor Bálint–Szalóki Katalin: uo., 67–68. o.15 Ódor Bálint–Szalóki Katalin: uo., 68–69. o.16 Török Lili–Wintermantel Péter: Az Országgyûlés EU-elnökségi munkacsoportjának eddigi mûködése, in

2011 Magyar EU-elnökség, Országgyûlés Hivatala, 2010, szerk. Horváth Zoltán–Ódor Bálint, 149. o.


az Országgyûlés Európai ügyek bizottsá-ga. A bizottság a kormány uniós felké-szülésének figyelemmel kísérésén, vala-mint az elnökséggel kapcsolatos leg-lényegesebb kérdések megvitatásán kívülfontosnak tartotta a többi tagállam el-nökségi tapasztalatának megismerésétis. Ebbõl a célból két konferencia házi-gazdája volt.17

2007. december 4-én tartották a Kül-ügyminisztériummal közösen szervezettelsõ konferenciát, amelynek az Ország-ház Felsõházi terme adott otthont. Itttöbb olyan tagállam nagykövete vettrészt, amely már betöltötte az EurópaiUniós soros elnökségét. Az eszmecseré-re meghívást kaptak az Európai Bizott-ság és a Tanács Fõtitkárságának magasrangú tisztviselõi, illetve más szakembe-rek is. Az egynapos rendezvényen az el-nökségi tapasztalok megismerésére ésmegvitatására került sor.

A második, elnökségi felkészülésselkapcsolatos konferencián az elnökségetcsoportosan ellátó három ország, Spa-nyolország, Belgium és Magyarországparlamentjeinek európai uniós bizottsá-gai vettek részt. A kezdeményezés azértis újszerû volt, mivel Magyarország tag-ja a Lisszaboni Szerzõdés alapján mûkö-dõ elsõ elnökségi triónak, amelynek sike-réhez elengedhetetlen az elnökségi felké-szülés összehangolása. A konferencián azOrszággyûlés elnöke mellett a kormányképviselõi is jelen voltak.

A konferencia jelentõsen hozzájárultahhoz, hogy a közös felkészülést meg-kezdve létrejöjjenek azok a keretek,amelyek között e három tagállam kö-

zött jó együttmûködés alakult ki. Azegyüttmûködés parlamenti dimenziójaazért is fontos, mert nemcsak a tagál-lamok kormányai, hanem parlamentjeiszámára is elsõdleges célkitûzés, hogyországuk elnökségi idõszakában a kö-zösségi politikákban eredmények szü-lessenek.

A bizottsági eszmecserék mellett, ahárom tagállam házelnöke is tanácsko-zást folytatott.18 Dr. Szili Katalin javas-latára a három tagállam házelnöke2008. november 5-én közös nyilatko-zatot írt alá, amelyben az együttmû-ködés különbözõ területeit azonosítot-ták a parlamenti elnökséggel kapcso-latban. Érdekességnek számít, hogy aspanyol–belga–magyar triót követõlengyel–dán–ciprusi trió is hasonló nyi-latkozatot írt alá, amelynek alapjául amagyar javaslatra készült deklarációszolgált.19

Az Európai ügyek bizottsága 2007óta figyelemmel kíséri a kormány unióselnökségi felkészülését. A bizottság akülügyminiszter tájékoztatása alapjántöbbször is napirendjére tûzte az elnök-ségi felkészülés kérdéseit. 2009-ben dr. Iván Gábor külügyminisztériumiszakállamtitkár bizottsági ülés kereté-ben tájékoztatott a cseh, valamint a svéd európai uniós elnökséggel kapcso-latos magyar prioritásokról és kormány-zati feladatokról. 2008 decemberében dr. Göncz Kinga külügyminiszter többekközött a 2011-es EU-elnökségre törté-nõ felkészüléssel kapcsolatos aktualitá-sokról és a 2009-re tervezett feladatok-ról tartott beszámolót. Legutóbb, 2010.

17 Dr. Kovács Agneta: Felkészülés a 2011-es magyar EU-elnökségre, Országgyûlés Hivatala, 2009, 5. o.18 Dr. Kovács Agneta: uo., 5. o.19 Szalóki Katalin: A nemzeti parlamentek feladatai az elnökség alatt, in: 2011 Magyar EU-elnökség, Or-

szággyûlés Hivatala, 2010, szerk. Horváth Zoltán–Ódor Bálint, 123. o.

október 19-én dr. Martonyi János kül-ügyminiszter a magyar EU-elnökségiprioritásokról, valamint a felkészülésaktuális helyzetérõl részletes tájékozta-tást nyújtott a bizottság tagjainak.

Hagyománnyá vált az is, hogy mindensoros elnökségi félév kezdetén az Euró-pai ügyek bizottságának tagjai a Magyar-országra akkreditált nagykövet beszá-molója alapján elsõ kézbõl tájékozódhat-nak az elnökséget ellátó tagállam priori-tásairól. 2010 februárjában bizottságiülés keretében eszmecserére került sorSpanyolország 2010. elsõ félévi európaiuniós elnökségének programjáról, vala-mint a spanyol–belga–magyar elnökségitrió prioritásairól. Meghívott elõadókéntD. Enrique Pastor y de Gana, Spanyolor-szág budapesti nagykövete, PierreLabouverie, Belgium budapesti nagykö-vete és Kiss Tibor szakállamtitkár voltakjelen. 2010 júniusában Pierre Labou-verie, Belgium budapesti nagykövete mu-tatta be a belga EU-elnökség programjátés prioritásait. Mint az már több konfe-rencián és tájékozatón is elhangzott, aspanyol és a belga nagykövet kiemelte,hogy a trió elnökségi program elõkészí-tésekor mindvégig remek volt az együtt-mûködés a három ország között. Meg-ítélésük szerint szerencsés ennek az el-nökségi triónak az összetétele, hiszenmindhárom tagállam azonos álláspontotképvisel az EU jövõjét érintõ alapvetõkérdésekben. Mivel a trió országai egy-aránt elkötelezettek az integráció to-vábbvitele tekintetében, valamint hason-ló alapokon képzelik el az Európai Uniójövõjét, ez lehetõséget ad egy egységesarculat kialakítására a 18 hónapos trióelnökségnek.


EEllnnöökkssééggii ppaarrllaammeennttii rreennddeezzvvéénnyyeekk –– aa CCOOSSAACC kkiieemmeelltt sszzeerreeppee

A Lisszaboni Szerzõdés megerõsítette anemzeti parlamentek uniós ügyekben be-töltött szerepét, azonban a szerzõdésbenrögzített jogok érvényesüléséhez elen-gedhetetlen a nemzeti parlamentek több-szintû és hatékony együttmûködése. En-nek teremtenek megfelelõ fórumot azuniós elnökség során megrendezett par-lamenti találkozók és ülések. A parla-menti események kiegészítik a soros el-nökség kormányzati dimenzióját, ugyan-akkor rendszeres fórumot biztosítanakaz álláspontok megvitatására, a lobbizás-ra, hiszen a parlamenteknek is jelentõsszerepük van az elnökségi prioritásokkoherens képviseletében. A parlamentekEU-elnökségi idõszak alatti feladatait te-kintve, kötelezõ módon egy rendezvénytés annak elõkészítõ ülését kell megszer-vezni: az ún. COSAC-ülést, illetve az aztelõkészítõ COSAC elnökségi találkozót.Noha kevés kivétellel fakultatív jellegûek,a parlamenti elnökségek az utóbbi idõk-ben igen fontos szerepet töltenek be akormányzati rendezvények támogatásá-ban.20

Az Országgyûlés Házbizottságának2010. szeptember 30-i döntése értelmé-ben a magyar elnökség által szervezettbizottsági elnöki találkozók idõpontjai akövetkezõk lesznek:� 2011. február 10–11. – Európai

ügyekkel foglalkozó bizottságok(COSAC) elnöki találkozója;

� 2011. február 24–25. – Költségveté-si bizottságok elnökeinek találkozója;

� 2011. március 3–4. – Önkormányza-

20 Szalóki Katalin: uo., 113–114. o.


ti és területfejlesztési, valamint fenn-tartható fejlõdéssel foglalkozó bizott-ságok elnökeinek közös találkozója;

� 2011. április 14–15. – Egészségügyibizottságok elnökeinek találkozója;

� 2011. május 5–6. – Külügyi bizottsá-gok elnökeinek találkozója;

� 2011. május 19–20. – Oktatási, tu-dományos és kutatási bizottságok, il-letve foglalkoztatási és munkaügyi bi-zottságok elnökeinek közös találko-zója;

� 2011. május 29–31. – Európai ügyek-kel foglalkozó bizottságok (COSAC)plenáris ülése.

A COSAC a jelentõs számú résztvevõ mi-att is kiemelkedik a többi bizottsági ta-lálkozó közül. Az Országgyûlés Európaiügyek bizottsága legfontosabb feladataaz elnökségi félév során az európai uni-ós bizottságok üléseinek, azaz a COSAC-találkozóknak a megszervezése és lebo-nyolítása. Az európai ügyek bizottságai-nak francia javaslatra létrehozott, és1989 óta rendszeresen megrendezésrekerülõ találkozóinak célja, hogy az euró-pai ügyekkel foglalkozó bizottságok el-nökei és tagjai megvitassák az aktuáliseurópai uniós ügyeket, az elnökségi pri-oritásokat, különös tekintettel az Euró-pai Tanács soron következõ üléseire. AzOrszággyûlés európai ügyekkel foglalko-zó bizottságának képviselõi 1997 ótavesznek részt a COSAC ülésein.21 A so-ros elnökséget ellátó tagállamban fél-évente kétszer megrendezésre kerülõCOSAC-találkozók egynapos elnökségiülése 80–100 fõ részvételével zajlik, éselõkészíti a COSAC két és fél napos ple-náris ülését. Ez utóbbin a résztvevõk szá-ma 300–350.

A COSAC-ülés abban különbözik atöbbi, az elnökséget adó tagállam parla-mentje által rendezendõ bizottsági talál-kozóktól, hogy ennek formalizált eljárá-si szabályzata van, amelyet a HivatalosLapban kihirdettek. Az eljárási szabályzatmeghatározza az ülések lebonyolításánakszámos kérdését (helyszín, résztvevõk,meghívottak, tolmácsolás). A 2011. feb-ruár 10–11-én megrendezendõ COSACelnökségi ülés készíti elõ a COSAC plená-ris ülését, amelyet május 29–31-én tar-tanak az Országház Felsõházi termében.

A COSAC üléseit az Európai ügyek bi-zottságának elnöke hívja össze és vezetile. A találkozók jelentõségét mutatja,hogy az utóbbi évek gyakorlataként meg-hívott vendég a házigazda ország minisz-terelnöke, valamint az Európai Bizottságelnöke vagy valamelyik alelnöke. Azelmúlt évek tapasztalata szerint maga abizottsági elnök, vagy az intézményi kap-csolatokért felelõs alelnök mutatja be azEurópai Bizottság jogalkotási programját.

A COSAC rendes üléseken minden tag-államból legfeljebb hat képviselõ van je-len, és három megfigyelõvel képviseltet-hetik magukat a tagjelölt és a társult or-szágok is. A konferencián az EurópaiParlament szintén hat taggal képviselte-ti magát. A COSAC elõkészítõ és rendesüléseit az ülés helye szerinti tagállam par-lamentjének titkársága (azaz az Európaiügyek bizottságának titkársága) hívjaössze. Az elõkészítõ munka lebonyolítá-sáért szintén ez utóbbi felel (vitaanya-gok, kapcsolódó dokumentumok készíté-se, amelyeket angol és francia nyelvrekell lefordítani). A COSAC plenáris ülésénaz unió 23 hivatalos nyelvére szinkron-tolmácsolást kell biztosítani.

21 Dr. Juhász-Tóth Angéla: Európai uniós ügyek az Országgyûlésben, Országgyûlés Hivatala, Budapest,2008, 47. o.

Az észrevételek tervezetét a szerve-zõ tagállam készíti elõ, amelyet köröz-tetnek a résztvevõ delegációk között. A COSAC általában széles körû konszen-zussal fogadja el észrevételeit. Vala-mennyi küldöttség két szavazattal ren-delkezik. Az észrevételeket az EurópaiUnió Hivatalos Lapjában közzéteszik,valamint megküldik az Európai Parla-mentnek, az Európai Unió Tanácsánakés az Európai Bizottságnak. A záródo-kumentumok nem kötelezõ jellegûek,ugyanakkor politikailag fontos, hogy anemzeti parlamenteket képviselõ testü-let véleménye eljut az uniós döntéshozóintézményekhez.22 A legutóbbi, 2010.májusi madridi COSAC-ülésen elfoga-dott konklúziók alapján a COSAC talál-kozóin egész Európa érdeklõdésére szá-mot tartó, politikai szintû kérdésekettûznek majd napirendre.23 Több tagál-lam képviselõi osztották azt a véle-ményt, hogy a COSAC elsõsorban politi-kai vitáknak legyen a színtere, és tech-nikai, valamint eljárási ügyek ne itt ke-rüljenek napirendre. Az elfogadottkonklúziók alapján szerencsés helyzet-ben van az Országgyûlés Európai ügyekbizottsága, hiszen mindenképpen a po-litikai kérdéseket kívánja elõtérbe he-lyezni a budapesti COSAC-üléseken.Olyan fontos és aktuális uniós témákszerepelnek majd nagy valószínûséggela napirenden, mint például az európaifélév, az európai uniós energiapolitikavagy a Keleti Partnerség. A visegrádinégyek uniós ügyekkel foglalkozó bi-zottságainak 2010 februárjában Buda-pesten rendezett találkozójára elsõ alka-lommal meghívást kaptak a Keleti Part-nerség országainak képviselõi is. Az


összejövetel azt a célt szolgálta, hogy adelegációk egy közvetlen eszmecseresorán jobban megismerhessék egymáselvárásait, elképzeléseit, és felmérjék,hogy a V4-ek mit tehetnek a Keleti Part-nerségben részt vevõ országok integrá-ciójának elõsegítése érdekében. A talál-kozó igen hasznosnak bizonyult, remé-nyeink szerint hasonlóan sikeres esz-mecserére számíthatunk majd 2011februárjában és májusában.

Az Országgyûlés jelentõs hangsúlyt kí-ván helyezni az elnökségi rendezvények-hez kapcsolódó kulturális programokra.Kiemelt figyelmet szentel a nagyobb kö-zönségnek is. Ennek jegyében az Ország-gyûlés a Magyar Fotográfusok Házaszakmai partnerségével nemzetközi fo-tópályázatot hirdetett „Együtt-lét” – Ha-gyományos kultúrák együttélése a Kár-pát-medencében címmel. A fotópályázatcélja, hogy méltó kiállítással mutassa bea Kárpát-medencében élõ közösségekéletét, hiszen a magyar EU-elnökség ide-jén különös súlyt kap a regionalizmuskérdése, a nyelvek és a kultúrák sokszí-nûsége, valamint a kisebbségek hagyo-mányainak megõrzése. A nagyszabásúkiállítás 2011 márciusától a Parlamentelõtt, a Kossuth téren tekinthetõ meg, azsûri által legjobbnak ítélt pályamûvekmegjelenítésével.

A magyar parlamentben, valamennyipolitikus és tisztviselõ elkötelezett az el-nökségi találkozók és rendezvények kifo-gástalan lebonyolítása és az uniós elnök-ség sikere iránt. Ha e sokrétû munkát jólvégezzük, hírünk javul Európában és anagyvilágban, s ami még fontosabb, ér-dekérvényesítõ képességünk sokkal ha-tékonyabb lesz.

22 Dr. Juhász-Tóth Angéla: uo., 47. o.23 Conclusions of the XLIII COSAC, http://cosac.eu/en/meetings/Madrid2010/ordinary.doc/


PPoolliittiikkaaii vviittaannaapp aazz eeuurróóppaaii uunniióóss eellnnöökksséégg pprriioorriittáássaaiirróóll

Az Országgyûlés, a Fidesz-frakció kezde-ményezésére, „Európai uniós elnöksé-günk prioritásairól” címmel politikai vita-napot tartott 2010. október 20-án.24

Martonyi János külügyminiszter akormány részérõl tartott bevezetõjébenkiemelte a nemzeti egyetértés fontossá-gát az uniós elnökség idején, hiszen anemzeti egyetértés a sikeres elnökségegyik alapfeltétele. Hangsúlyozta, hogymivel hazánktól Lengyelország veszimajd át az elnökséget, 2011 különlegesesztendõ és alkalom lesz, nemcsak a kétország, hanem a közép-európai együtt-mûködés számára is.

A külügyminiszter a magyar EU-el-nökség prioritásainak ismertetésekor azelnökségi program legfontosabb vezér-fonalát, az emberi tényezõt húzta alá.Közvetlenül vagy közvetve valamennyifontos kérdés összefügg az emberi té-nyezõvel, az emberi erõforrásokkal, mi-vel az elnökségi program középpontjá-ban a növekedés, a foglalkoztatás és atársadalmi befogadás áll. Fontos ténye-zõ, hogy a kormány céljai azonosak az újuniós gazdaságpolitikai stratégia, az Eu-rópa 2020 célkitûzéseivel.

Dr. Cséfalvay Zoltán, nemzetgazdasá-gi minisztériumi államtitkár, az európaiglobális versenyképesség erõsítéséthangsúlyozta. Megítélése szerint úgy le-het megerõsíteni Európa globális ver-senyképességét, ha vele párhuzamosannõ a tagállamok versenyképessége is.Magyarország elnökségi idejére esikmajd a hetedik kutatási keretprogram el-sõ felülvizsgálata, és akkor kezdõdikmeg az elsõ vita arról, hogy milyen le-

gyen majd a 2014-tõl induló nyolcadikkutatási program. Az iparpolitikában akis- és középvállalkozások állnak a kö-zéppontban, alapvetõ kérdés, miként le-het az európai kkv-k forráshoz jutásáterõsíteni.

Balog Zoltán, a Közigazgatási és Igaz-ságügyi Minisztérium államtitkárának vé-leménye szerint a romák integrációjánakkérdése egyszerre nemzeti és európaiügy. Az elkövetkezõ év soros elnökségelehetõséget kínál, hogy egyfajta európaikeretstratégiának a kialakítását, illetve aprobléma megoldását készítse elõ ha-zánk. Magyarország olyan gazdasági ésszociális kérdésnek tekinti a romaügyet,amelyet egy gazdasági fejlesztés típusúszociálpolitikával lehet megoldani, mind-végig szem elõtt tartva az etnikai vonat-kozásokat is.

Dr. Rétvári Bence, a Közigazgatási ésIgazságügyi Minisztérium államtitkáraexpozéjában a kulturális és nyelvi sokszí-nûséget emelte ki, amelynek megõrzéseMagyarország kiemelt elnökségi prioritá-sai közé tartozik. Ez bekerült a spa-nyol–belga–magyar elnökségi trió 18 hó-napos stratégiai keretprogramjába is, tá-gabb értelemben a polgárokhoz közelebbálló Európa megvalósításának célját tá-mogatva.

Az Európai ügyek bizottsága elnöke-ként az uniós elnökségünkkel kapcsola-tos célkitûzésekrõl és elvárásokról szól-tam. Meglátásom szerint fontos, hogy azambiciózus célkitûzés reális megközelí-téssel párosuljon. Minden magyar politi-kai erõ számára elsõdleges cél a sikeresuniós elnökség végrehajtása. Ugyanak-kor fontos a reális megközelítés is, hi-szen Magyarország nem az egész unióirányítását veszi át, csak a legfontosabb

24 Januártól rajtunk a világ szeme. Magyar Nemzet, LXXIII. évf. 287. sz. 6. o.

intézményét, a Tanácsét, ahol hazánknakszem elõtt kell tartania a többi 26 tagál-lam érdekeit is, és kompromisszumokrakell törekedni.

A sikeres és jó elnökség célja egyrész-rõl tehát az, hogy Magyarország tekin-télyét, amelyet az unióban 2002 után fo-kozatosan elveszített, megpróbálja visz-szaszerezni. Ez nemcsak a nemzeti ösz-szefogás kormányának az érdeke. Idéz-tem Willem J. van der Vegt, a MagyarEurópai Üzleti Tanács tagjának szavait,amelyeket néhány héttel ezelõtt mondottbizottságunk elõtt: „A 2011-es EU-elnökség jelentõs esély Magyarországszámára, hogy az eddigiektõl eltérõ mó-don helyezze el az országot Európa tér-képén, széles értelemben megmutatvaértékeit”. A jó elnökség másik célja pe-dig az lehet, hogy a magyar polgárokelõtt hazánk növelje az unió megtépázotttekintélyét. Figyelmeztetõ jel, hogy míg2002-ben a magyarországi lakosságmintegy 66 százaléka vélte úgy: jó leszaz uniós csatlakozás, addig 2010-benmár csak 37 százalékuk támogatja unióstagságunkat. Ezért is fontos például,hogy a magyar kis- és középvállalkozá-sok minél gyorsabban és egyszerûbbenjussanak az uniós forrásokhoz.

Az Európai ügyek bizottságának elnö-keként hangsúlyoztam: minden felelõspolitikai erõnek célja, hogy Magyaror-szág a soros elnökségi feladatot a lehetõlegmagasabb szinten teljesítse. Ezértüdvözlendõ, hogy a polgári kormány aparlamenti pártok számára meghirdetteaz elnökség ideje alatt a „pax presiden-tiae”-t, az elnökségi békét.

Firtl Mátyás, a KDNP vezérszónoka azuniós tagság néhány hozadékát említet-te: könnyebb érdekérvényesítés a világ-méretû politikai és gazdasági verseny-ben, részvétel a döntéshozatalban, forrá-


sok a fejlesztésre, a felzárkóztatásra, azéletminõség javulása, hatékonyabb bûn-megelõzés, jogok és lehetõségek. Véle-ménye szerint a nemzetpolitikai kérdé-sek között a magyarok kettõs állampol-gárságához is az uniós csatlakozáson ke-resztül vezetett az út. A schengeni öve-zet Romániával történõ kibõvítése, a ha-tárellenõrzés megszüntetése a határokonátívelõ nemzetegyesítés újabb kiteljese-dését teheti lehetõvé. Végül a magyarkülpolitika nemzetközi fórumokon kö-vetkezetesen képviselt alapvetõ prioritá-sát, a Nyugat-Balkán országainak euró-pai integrációját húzta alá.

Mesterházy Attila, az MSZP vezérszó-noka az európai fejlõdés, az európai esz-mék fontosságát hirdetõ Magyar Szocia-lista Párt elkötelezettségét hangsúlyoztaa 2011 januárjában kezdõdõ magyar EU-elnökség sikeressége iránt. Az elnökségifeladatok lebonyolítását az MSZP támo-gatja. Hozzátette, Magyarország EU-elnöksége kivételes és páratlan alkalom amagyar társadalom Európa-tudatosságá-nak erõsítésére.

Balczó Zoltán, a Jobbik vezérszónokaa sikeres uniós elnökség iránti elkötele-zettségét és támogatását hangsúlyozta.Hozzászólásában az eurorealista megkö-zelítést emelte ki, amikor a gazdaságikormányzás, valamint az uniós támoga-tottság csökkenésének problematikájátvázolta fel.

Osztolykán Ágnes, az LMP vezérszó-noka a magyar uniós elnökséggel kapcso-latban az európai romastratégia elõkészí-tését, valamint ennek kiemelt fontossá-gú ügyként kezelését üdvözölte. Meglá-tása szerint a kelet-közép-európai romákhelyzetének radikális javítása egyszerreközös nemzeti és európai cél. Közös eu-rópai érdek, hogy Európa legnagyobb ki-sebbségének valódi esélyegyenlõséget és


egyenlõ alapvetõ jogokat biztosítsunk.Az európai romastratégia ennek egyikgaranciája lehet.

A 2004-es csatlakozásunkat megelõ-zõ egyik parlamenti vitában fejtettemki, hogy parlament nélkül nincs sikerescsatlakozás.25 Most, 2011-es EU-el-nökségünk elõtt, ugyanezt kell megis-

mételnem: nincs hatékony EU-elnökségkellõ parlamenti aktivitás nélkül! Ehhezminden feltétel adott, különösen a2010-es tavaszi választások után felálltnemzeti összefogás kormánya és a két-harmados többséggel rendelkezõ parla-ment közötti harmonikus együttmûkö-désben.

�

25 A Magyar Országgyûlés (2003. 03. 24.) 59. ülésnapja, 231. felszólalása. „… parlament nélkül nincsEU-s csatlakozás. Ebben a tényben benne van, ahogy Vastagh Pál képviselõtársam említette, az integ-ráció elmúlt tizenhárom évének rendkívül gazdag története, és e folyamat mutatja azt, hogy Magyar-ország euroatlanti integrációjában a Magyar Országgyûlés igenis tevékenyen vette ki a részét. Egyéb-ként a határozati javaslat indoklása erre utal. Jóllehet a társulási szerzõdésrõl, majd a jelen csatlako-zási szerzõdésrõl is négy kormány folytatta a tárgyalásokat, de a háttérben mindig ott volt a MagyarOrszággyûlés. Úgy is mondhatnám, hogy a parlament adta meg a kormánynak a tárgyalások legiti-mációját. Csak utalok arra, hogy az Országgyûlés minden évben megvitatta a társulási szerzõdés ala-kulását, annál is inkább, mivel a kormánynak beszámolási kötelezettsége volt a tisztelt Ház elõtt. Deemlíthetném a parlamenti vitanapokat is, amikor sokszor éles vitákkal tarkítva tárgyaltunk az úgyne-vezett éves országjelentésekrõl. Aztán ide sorolhatnám az Európai Parlament-magyar Országgyûlésvegyes bizottsága üléseit, ahol ajánlásainkkal próbáltuk meg elõsegíteni az európai integrációs folya-matot. Ebbõl is látszik, hogy az Országgyûlés fontos szerepet töltött és tölt be az integráció folya-matában.”

KKöözzööss éérrddeekk,, kkiittüünntteetteetttt ppiillllaannaatt

Az Európai Bizottságnak alapvetõ érde-ke, hogy a mindenkori soros elnökség si-keres legyen, hiszen a Bizottság az elnök-séggel együtt tudja leghatékonyabbanelõrevinni a közös ügyeket. A tagálla-mokkal való kapcsolattartás mindenhelyzetben fontos, de az elnökséget ellá-tó országra nyilvánvalóan kitüntetett fi-gyelem irányul. Az elmúlt évek gazdasá-gi változásai a korábbinál is jobban meg-mutatták, hogy az unión belül erõsebbösszefogásra, rugalmasabb együttmûkö-désre van szükség. Ez az általános napifeladatokra is igaz, ám váratlan politikai,gazdasági vagy természeti eseményekbekövetkezésekor fokozott erõvel jelent-kezik, ezek hatékony kezelése pedig dön-tõ hatást gyakorolhat egy-egy elnökségmegítélésére.

Az EU soros elnökségét adó országokgyakran értelmezik saját elnökségüketolyan „történelmi” idõszakként, amelyreményeik szerint hosszú távon megha-tározza az unió mûködését. Ez a várako-zás bizonyos szempontból be is teljesül-het, hiszen a legtöbb elnökség alatt olyansúlyú politikai és szakpolitikai döntésekszületnek, amelyek új impulzusokat ad-nak az európai integráció fejlõdésének.Túlzás nélkül állíthatjuk azonban, hogy asoros magyar elnökség idején kidolgo-zandó új politikai és gazdasági keretek,illetve ezek megtöltése tartalommalolyan stratégiai lehetõség, amely valóban


döntõ hatást gyakorolhat Európa jövõ-jére. Magyarországon, mint szakmailagfelkészült, leleményes és hatékony házi-gazdán tehát sok múlhat a következõ félévben.

AAzz uunniióó hheellyyzzeettee ééss aazz eebbbbőőllaaddóóddóó kkiihhíívváássookk

Az elõttünk álló fél év olyan többéves cik-lus része, amelyben – ahogy erre Barrosoelnök is felhívta a figyelmet a 2010.szeptember 7-i, az unió helyzetérõl tar-tott beszédében – öt lényeges kihívásnakkell párhuzamosan megfelelnünk. Elsõ-sorban, haladéktalanul hozzá kell kezde-nünk az európai gazdasági kormányzásmegvalósításához. Ezzel egy idõben, ésrészben ennek segítségével fel kell gyor-sítani az Európa 2020 stratégia reform-javaslatainak végrehajtását, hogy helyre-álljon a gazdasági növekedés, amely újmunkahelyeket is teremt. Ki kell építenia szabadság, biztonság és igazságosságeurópai térségét, amely nem pusztánegyes szûkebb csoportokat érintõ ügy,hanem valamennyiünk mindennapi életétmeghatározó demokratikus jogi és biz-tonsági alapkeretet ad. Tárgyalásokatkell kezdeni a mai követelményeknekmegfelelõ új, korszerû szemléletû több-éves európai pénzügyi keretrõl, hogyolyan területekre fordítsuk közös költ-ségvetésünk forrásait, amelyeken az eu-rópai hozzáadott értékek leginkább meg-jelenhetnek. Végül nyilván gondoskod-

* A szerzõ az Európai Bizottság Magyarországi Képviseletének vezetõje.

SSZZŰŰCCSS TTAAMMÁÁSS**

Az Európai Bizottság hozzájárulásaa soros elnökség sikeréhez


nunk kell arról is, hogy az Európai Unióigazi súlyához méltóan, kellõképpen erõ-teljesen jelenjen meg a nemzetközi szín-téren, hiszen a tagállamok csak együttesfellépéssel érhetik el közös célkitûzései-ket, csak így léphetnek fel valóban haté-konyan a multilaterális politikai-gazdasá-gi kapcsolatokban, a globális szegénységelleni küzdelemben, vagy éppen a klíma-és energiaügyi tárgyalásokon.

A vázolt kihívások eredményes keze-lésével erõsebb és mélyebb Európa szü-lethet. A jelenlegi helyzet hosszú távúgondolkodást igényel, éppen ezért ebbena szellemben született meg az Európa2020 stratégia, amely az unió intelligens,fenntartható és inkluzív növekedését cé-lozza meg, s megvalósítása millióknakígér új munkahelyet és magasabb élet-színvonalat. Ennek keretében öt kulcste-rületen javasol a Bizottság mérhetõ és2020-ig megvalósítandó, konkrét euró-pai szintû célokat, ezek nemzeti célokravaló lebontásához pedig segítséget nyújta tagországoknak. A foglalkoztatás, akutatás és innováció, az éghajlatváltozásés energia, az oktatásügy, valamint a sze-génység elleni küzdelem területei adjákígy meg, természetesen tágabb értelem-ben, a magyar elnökség kereteit is. A cé-lok megvalósításához összehangolt, a re-alitás talaján álló problémamegoldásravan szükség.

A stratégia hét „zászlóshajó” jellegûkezdeményezést is javasol. Az „Innovatívunió” a kutatás keretfeltételeinek és akutatásra szánt pénzügyi forrásokhozvaló hozzáférés javítását célozza. A„Mozgásban az ifjúság” az oktatási rend-szerek teljesítményének növelését és a fi-atalok munkaerõpiacra történõ belépésé-nek megkönnyítését; a „Digitális napi-rend” a nagysebességû internet hozzá-férhetõvé tételét és a digitális belsõ piac

megteremtését; az „Erõforrás-hatékonyEurópa” a megújuló energiák nagyobbarányban történõ felhasználását és aközlekedés modernizálását célozza. Az„új, környezetbarát iparpolitikai kezde-ményezés” választ kíván adni a globa-lizáció kihívásaira, az „Új készségek ésmunkahelyek napirend” lényege pedig amunkaerõ-piaci készségek fejlesztése,valamint a részvétel és a mobilitás foko-zása. Végül az egyik legfontosabb javas-lat, az „Európai platform a szegénységellen” címe önmagáért beszél.

AA bbiizzoottttssáággii ééss aazz eellnnöökkssééggii pprriioorriittáássookk öösssszzhhaannggjjaa

Gyakran teszik fel a kérdést, hogy Ma-gyarország felkészült-e az elnökségre, il-letve hogy az elnökségi prioritások közülmelyek a legfontosabbak. Valójábanazonban egyetlen fõ prioritás létezik ma,s ezt osztja valamennyi tagország és a Bi-zottság egyaránt: fenntartható növeke-dési gazdaságpolitikai pályára állítani azuniót. Választ kell találni arra, hogyantudja Európa a világban versenyképesszereplõként garantálni állampolgárai jó-létét és biztonságát. Az Európa 2020stratégia elõterjesztése mellett a Bizott-ság ebben a 2010. szeptember 29-énelõterjesztett átfogó gazdasági kormány-zási javaslatcsomagnak szán fõszerepet.Az ezt követõen több fórumon, de ki-emelten a Van Rompuy elnök által veze-tett Task Force-ban, illetve az EurópaiTanács ülésein folyó munka eredménye-ként az Európai Tanács 2010. október28–29-i ülése döntést hozott egy állan-dó válságkezelõ mechanizmus létrehozá-sáról, amelynek részleteit az Európai Bi-zottság az Európai Tanács elnökével szo-rosan együttmûködve dolgozza ki. Ezzel

párhuzamosan Van Rompuy elnök kon-zultációt folytat arról, hogyan lehet egyilyen mechanizmust kialakítani „korláto-zott szerzõdési változtatásokkal”.

E legutóbbi fejleményeknek szinte bi-zonyosan közvetlen hatása lesz a magyarsoros elnökségi tervekre is. Az már jóideje látható volt, hogy a 2011 januárjá-ban kezdõdõ elsõ európai gazdasági sze-meszter megfelelõ elindítása és mene-dzselése kulcsfontosságú lesz, de egyesetleges „mini kormányközi konferen-cia” nyilvánvalóan még érzékenyebbé te-heti ezt a témát. A magyar elnökség rész-ben még tárgyalni, részben pedig márvégrehajtani is fogja a már korábbanmegszületett, illetve a 2010. decembervégéig meghozott döntések alapján amegerõsített gazdasági struktúrához ve-zetõ feladatokat. Ez a történelmi pillanatjelenthet stratégiailag valóban olyan ki-emelt szerepet, amely Magyarországonjóval túlmutatva irányt adhat az európaiintegráció további fejlõdésének.

A fenti kulcselem mellett több olyanprioritási terület is látható, ahol összeu-rópai szinten is jelentõs érdemi elõrelé-pés várható. Az egyik legfontosabb a klí-ma-, energia- és közlekedési szektor le-het, ahol a fenntartható növekedés, illet-ve fejlõdés közös égisze alatt komoly,összehangolt energiahatékonysági, illet-ve -biztonsági, mobilitási és éghajlatpoli-tikai kezdeményezések születhetnek.Szintén ígéretesnek tûnnek az észak–délirányú energiakorridorok és regionálisegyüttmûködések, valamint a transzeu-rópai infrastrukturális hálózatok tovább-fejlesztése, a Duna-régió stratégia, vagyegy esetleges romastratégia elfogadása.A mintegy két évtizede húzódó „közös-ségi szabadalom” ügyének sikeres lezá-rását is minden bizonnyal jelentõs pszi-chológiai áttörésként értékelnék.


AA BBiizzoottttssáágg MMaaggyyaarroorrsszzáággii KKééppvviisseelleettéénneekk sszzeerreeppee

A soros elnökségre való felkészülés, illet-ve az elnökség idõszakában jól érezhetõ-en megerõsítik az adott bizottsági képvi-selet létszámát, vezetését, valamint anya-gi erõforrásait. A politikai elemzõ szek-tor, valamint a média és a kommunikáci-ós részleg szoros összhangban, ilyenkora szokásosnál nagyobb intenzitással mû-ködik, és ennek megfelelõen jelentõsennõ a munka hátterét biztosító adminiszt-rációs részleg terhelése is. A tapasztala-tok szerint több mint száz biztosi, és mégnagyobb számú alacsonyabb szintû mun-kalátogatásra kerül sor ebben a hat hó-napban, de már az ezt megelõzõ hóna-pok is igen sûrûek. Éppen ezért elõzete-sen legalább féléves, egyéves tudatosépítkezés és felkészülés szükséges az el-nökségi periódus sikeres teljesítéséhez.

PPoolliittiikkaaii--eelleemmzzőőii mmuunnkkaa,, ttáárrggyyaalláássookk eellőőkkéésszzííttééssee

Mivel a soros elnökségi országra az átla-gosnál jóval nagyobb figyelem irányul, azadott országra vonatkozó információk,események, értékelések ilyenkor kitünte-tett szereppel bírnak a Bizottság vezeté-se és különbözõ szervezeti egységei szá-mára is. A képviselet ezért gyakrabbankészít elemzéseket, nagyobb rendszeres-séggel frissíti országjelentését, illetvetöbb megkeresést is kap ilyen jellegû kü-lön munkákra. A magas szintû (biztosi,fõigazgatói) látogatások elõtt több kör-ben egyeztet mind az illetékes kabinettel(vagy fõigazgatósággal), mind az érintettnemzeti kormányzati, politikai és civilszervekkel. Ennek során mind politikai-stratégiai, mind formai/idõzítési kérdé-sek napirendre kerülnek.


A képviselet alapvetõen tanácsadószerepet lát el, így a megfelelõ tárgyaló-partnerek megtalálása, a találkozók te-matikájának összeállításában való közre-mûködés, felkészítõ anyagok, valamintszervezési-logisztikai feladatok egyaránthatáskörébe tartoznak. Szerepénél éshelyzeténél fogva értelemszerûen ügyel-nie kell arra is, hogy a kormányzati tár-gyalópartnerek mellett lehetõség szerintaz ellenzéki pártok, a különbözõ parla-menti frakciók, szakbizottságok, nem-kormányzati szervezetek, valamint azüzleti és a civil szféra szereplõivel is sorkerülhessen alkalmanként megbeszélé-sekre.

MMééddiiaammeeggjjeelleennééss//ssaajjttóóvvaall vvaallóó kkaappccssoollaattttaarrttááss

A képviselet, részben a fenti látogatások-hoz igazodva, ezeket segítve – gyakrana brüsszeli Szóvivõi Szolgálat kollégáivalegyüttmûködve – szervezi az érintett bi-zottsági vezetõk és szakemberek ilyenirányú programjait, valamint sajtóelem-zéseket készít ezek visszhangjáról, illet-ve fogadtatásáról. Ezzel párhuzamosan anagyobb szabású bizottsági kezdeménye-zések részletesebb hazai bemutatása, anemzeti médiában való megjelenítésénekelõsegítése is kiemelt feladat. Az elnök-ségi idõszakban fokozott figyelem irá-nyul az elnökségi prioritásokkal valóösszhangra, a Bizottság és a soros elnök-ség kapcsolódási pontjaira.

CCééllzzootttt ttaannuullmmáánnyyuuttaakk

A képviselet mindhárom – politikai, mé-dia, kommunikáció – szektora visz cso-portokat különbözõ szaktémájú (példáulmezõgazdaság, klíma stb.) vizitek, illet-ve általános uniós tematikájú látogatások

keretében Brüsszelbe. Az adott célcso-portba tartozó jelentkezõk kiválasztásasorán szintén biztosítjuk a megfelelõegyensúlyt. Ennek megfelelõen utaztat-tunk a közelmúltban civil szervezetekképviselõit, falugazdászokat, ifjú politi-kusokat, egyetemistákat, valamint aEurope Direct hálózat képviselõit. Az el-múlt idõszakban kétszer roma szerveze-tek képviselõit, évi több alkalommal pe-dig újságírókat is vittünk ki az uniós in-tézményekhez. Ezeken az utakon, illetveaz elõttünk álló hónapokban szervezen-dõ látogatásokon már hangsúlyos szere-pet kapott, illetve kap a soros elnökség.Terveink szerint az Európai Tanács de-cemberi ülésére is sikerül megszervezniegy olyan sajtóutat, amely a helyszíniszakmai konzultációkkal is kiegészülve jóalkalmat adhat a magyar elnökség szem-pontjából kiemelkedõ fontosságú ese-mény szakszerû, összeurópai szintû ér-telmezésére.

SSzzaakkmmaaii ffóórruummookk,, rreennddeezzvvéénnyyeekk

2010 tavaszától 2011 végéig szakmairendezvényeink alapvetõen az Európa2020 stratégia, illetve ennek zászlóshajóiköré csoportosulnak. Ezt kiegészítve tá-mogatjuk és részben szervezzük azokat azeseményeket, konferenciákat is, amelyektovábbi kiemelt stratégiai kezdeményezé-seinkkel foglalkoznak. Ennek szellemébenkerült sor a közelmúltban többek közöttMichel Barnier és 12 másik biztos általjegyzett új belsõ piaci reform javaslatcso-mag bemutatására, a bõvítési jelentés és amezõgazdasági reform ismertetésére.Mindez nyilvánvalóan szorosan kapcsoló-dik az elnökséghez is, ezért munkánk so-rán együttmûködünk a Magyar Tudomá-nyos Akadémiával, valamint számos egye-temmel, kutatóintézettel.

KKoommmmuunniikkáácciióóss eeggyyüüttttmműűkkööddééss

Négy fõ kommunikációs együttmûködésifórumunk az ún. Igazgatási PartnerségiMegállapodás (Management Partner-ship), az Európa Pont, a Europe Direct-hálózat, valamint az intézmények (az Eu-rópai Bizottság és az Európai ParlamentInformációs Irodája) és a civil és üzletiszférával közös rendezvények. Brüsszel-ben e tevékenységünk során fõ partne-rünk a helyi képviseletek munkáját irá-nyító és koordináló Kommunikációs Fõ-igazgatóság, de értelemszerûen szükségszerint valamennyi érintett szak-fõigaz-gatósággal kapcsolatban állunk. Az Intéz-ményközi Információs Csoportban –amelynek tagja Viviane Reding, az Euró-pai Bizottság alelnöke, az Európai Parla-ment illetékes alelnökei és tagjai, vala-mint az Európai Unió Tanácsának Fõtit-kársága – született átfogó megegyezésnyomán nemzeti szinten alapvetõen aképviselet irányításával, az IgazgatásiPartnerségi Megállapodás keretei közöttzajlik az egyeztetés és információcsere aközös kommunikációs prioritásokról.Ezek kidolgozásában és megvalósításá-ban a Bizottságon és a kormányon kívülaz Európai Parlament helyi irodája isrészt vesz. A Bizottság e megállapodásalapján 2010–2011-ben többlet erõfor-rásokat juttatott képviseletünk számára,s így összesen 650 000 euróval járulha-tunk hozzá a közös uniós kommunikáci-ós projektekhez.

Az elnökségi félévben három fõ pro-jektet valósítunk meg. A „Kapcsold ki” klí-mavédelmi kampány 2011 tavaszán a ha-tékonyabb energiafelhasználást célozza,fókuszában a helyi önkormányzatok,azok munkavállalói, illetve az ügyfélszol-gálatokra érkezõ állampolgárok állnak.Ehhez kapcsolódóan honlap is indul, ahol


letölthetõ egy, az energiabarát minden-napokat új ötletekkel segítõ információscsomag. Ugyancsak tavasszal, a „Vitacsa-ta” elnevezésû országos középiskolás ve-télkedõ keretében a diákok a részvételidemokrácia eszközeivel vitatják meg asoros elnökség fontosabb kérdéseit. Cé-lunk, hogy ezzel a kezdeményezéssel ahátrányos helyzetû régiók diákjait is betudjuk vonni az európai integrációs folya-matba. Végül kiemelendõ az ElnökségiDiákújságíró Projekt. E pályázatunk ke-retében húsz egyetemistát választottunkki, akiket egy újságírói és uniós szakmaistáb készít fel arra, hogy az elnökség ide-je alatt EU-s újságírókkal együtt tudósít-sanak. Ez a programunk a teljes elnöksé-gi periódust végigkíséri majd.

AA ffőővváárrooss ééss aa vviiddéékk eeggyyeennssúúllyyaa

Lényegesnek tartjuk, hogy a fõváros mel-lett lehetõség szerint az ország vala-mennyi régiójába is eljussanak az euró-pai integrációt érintõ releváns informáci-ók. Budapesten 2011. január 7-én nyílikmeg az új Európa Pont, ezzel idõben egy-beesik az Európai Bizottság Kollégiumá-nak a magyar kormánnyal közös hagyo-mányos elnökségi nyitótárgyalása. AzEurópai Bizottság Képviseletének és azEurópai Parlament Információs Irodájá-nak új épületében, a Millenáris Parkbanlétrehozott Európa Pontnak központiszerepet szánunk a soros elnökség alatt.Terveink szerint a kávézóval is ren-delkezõ új európai információs, tájékoz-tatási és kulturális közösségi tér kiválólehetõséget ad sokszínû, európai témájúprogramok szervezésére a következõ félévben éppúgy, mint azután. Elképzelé-sünk szerint, a Külügyminisztérium fel-kérésére, otthont adhatunk itt a márévek óta mûködõ EUvonal tájékoztatási


szolgálatnak, valamint a soros elnökségegyik sajtóközpontjának is.

Vidéki programjaink megszervezésé-ben és lebonyolításában kiemelt szerepelesz a Europe Direct-hálózatnak. A ti-zenhat nagyvárosban, a helyi vagy me-gyei önkormányzatokkal közösen mû-ködtetett EU tájékoztatási szolgálatot2011-ben is 300 000 euróval támogat-juk. Jövõre több akcióra is sor kerül,amelyek kidolgozása most van folya-matban. Bizonyosra vehetõ, hogy a má-jus 9-i Európa-napi rendezvényekben ki-emelt jelentõségük lesz, így ezek meg-szervezése során szoros együttmûkö-désre törekszünk magyar kormányzatipartnereinkkel, fõként a Külügyminisz-tériummal és a Közigazgatási és Igaz-ságügyi Minisztériummal. A Europe Di-rect-hálózaton túl az Enterprise EuropeNetwork, a Team Europe, az Euro Te-am és számos más uniós hálózat is se-gítheti az egész országra kiterjedõ mun-kánkat.

VVáárraakkoozzáássookk ééss ppootteenncciiáálliiss ssiikkeerreekk

A magyar elnökséghez nem pusztán Ma-gyarországon fûznek nagy várakozáso-kat. Ez a periódus lesz az elsõ, amelybena soros elnökségnek már teljes mérték-ben az új trióstruktúra és a LisszaboniSzerzõdéssel bevezetett módosításokalapján kell mûködnie. Az új intézményikeretek összehangolt mûködtetése és aszerzõdés elõírásainak megfelelõ értel-mezése, valamint gyakorlati alkalmazásaelõfeltétele az eredményes elnökségnek– egyúttal már önmagában is kitûnõrészeredménynek számíthat, valamintolyan precedenst teremthet, amely irány-mutatást adhat a jövõre nézve. A bizott-

sági és az elnökségi prioritások össz-hangjáról szóló részben már jeleztem azelérhetõ potenciális sikereket. Ezek kö-zül a gazdasági szemeszter megfelelõ be-indítása és menedzselése nagyon hang-súlyos szerepet kap, és a szokásosnál is szorosabb együttmûködést feltételez az Európai Bizottsággal, mindkettõjükpresztízsét jelentõsen befolyásolva.

A konszenzusteremtés és a kompro-misszumkészség nagy erõpróbájánakígérkezik a közösségi szabadalom ügye,de a vázolt energia-, klíma- és közleke-déspolitikai témák kezelése, új kezdemé-nyezések elfogadtatása, valamint az Eu-rópa 2020-as folyamat sikeres elõre-mozdítása sem lesz egyszerû feladat, ámjó irányítás és a körülmények szerencsésegyüttállása esetén nem is tûnik megold-hatatlannak. Jó esélyt látok 2011 júniu-sig a Duna-régió stratégia elfogadására,egy romastratégia alapjainak lerakására,valamint – a Horvátországgal folyó csat-lakozási tárgyalások lezárásával – a bõ-vítési folyamat jelentõs elõrelépésére.Természetesen valamennyi területen, aBizottsággal folytatott brüsszeli együtt-mûködést kiegészítve, a képviselet a ma-ga eszközeivel is megpróbálja elõmozdí-tani, hogy a lehetõségekbõl, esélyekbõlvalóság legyen.

A képviselet, részben a többi tagállam-ban a képviseleteink által szerzett tapasz-talatok alapján, jó esélyt lát arra, hogy azelõttünk álló idõszakban Magyarországonaz Európai Unió, illetve az európai integ-rációs témák számára nagyobb ismertsé-get és láthatóságot érjen el. Ebben a cél-kitûzésünkben ugyancsak jó partnerkéntszámítunk a soros elnökségre, a kor-mányzati szférára, valamint a civil és azüzleti szektorra egyaránt. Reméljük,hogy közkedvelt szakmai és civil mûhely-lyé, igazi európai közösségi térré válhat

az új Európa Pont. Úgy gondolom, a gaz-dasági válságból való kiútkeresés idõsza-kában különösen nagy szükség van apolgárközeli Európa megerõsítésére, an-nak hiteles bemutatására, hogy az Euró-pai Unió valóban kihat mindennapjainkra,és személyes problémáink egy részénekmegoldásához is segítséget nyújthat.Nagy siker lenne tehát számunkra, hahozzá tudnánk járulni Európa megjelení-téséhez, emberközeliségéhez, hétköznapiszinten és laikus szemmel való megérté-


séhez, megfoghatóságához. Ebben az er-re a célra kiválóan alkalmas budapesti Eu-rópa Pont mellett építeni szeretnénk azország nagy részét lefedõ Europe Direct-hálózatunkra, valamint a többi Magyar-országon mûködõ európai szervezetre,hálózatra is. A siker nyilvánvalóan min-den érintett szereplõ közös erõfeszítésétigényli, de mindenképpen érdemes lennemegragadni a most kínálkozó alkalmat,hiszen hasonlóra legközelebb csak mint-egy tizenöt év múlva lesz újra esély.

��

8899

AA rróómmaaiiaakk lleeggeellőőjjee

A magyar történelem egyik legrégibbforrása a Gesta Hungarorum, amely aXIII. század legelején keletkezett, úgy be-szél Pannóniáról, vagyis a mai Magyar-ország nyugati felérõl, de általánosítva azegész Kárpát-medencérõl, mint „a róma-iak legelõjérõl” (Anonymus, GestaHungarorum, nr. 11; ed. Ae. Jakuboviczin Scriptores Rerum Hungaricarum, I,Budapestini 1937, p. 48). Való igaz,hogy a magyarok megérkezése, vagyis aIX. század vége elõtt ez a terület a FrankBirodalom, illetve annak egyik utódálla-ma függõségi területe volt. Legelõje te-hát, gazdaságilag hasznosítható perem-vidéke, amely azonban a Birodalom szer-vezetébe teljes jogú egységként nem egé-szen tartozott bele. Ilyen értelembenmár akkor egyfajta köztes helyzetet fog-lalt el az európai Nyugat és a Keletrõl ér-kezõ pusztai népek világa között.

GGéézzaa ffeejjeeddeelleemm ééss SSzzeenntt IIssttvváánnddöönnttééssee

A magyar népnek mintegy száz évre voltszüksége ahhoz, hogy hol egyik, hol má-sik birodalmi õrgróf vagy nyugati fejede-lem szövetségeseként Európa-szerte há-borúkat viselve eljusson arra az elhatáro-zásra, hogy beilleszkedik a nyugati népekközösségébe, ma úgy mondanánk, Euró-

pába. Ennek a politikai, kulturális és gaz-dasági folyamatnak a központi döntése akereszténység felvétele volt, amelyet egynyugati keresztény királyságra jellemzõegyházi és politikai szervezet kialakításakövetett. A magyarság beilleszkedése aNyugat számára békét és biztonságot ho-zott. Ettõl fogva a Keletrõl érkezõ táma-dások hullámait a Magyar Királyság fogtafel. A kunok, a besenyõk vagy a tatárokmár nem tudtak Nyugat-Európáig elhatol-ni. A magyarság számára a hajdani Euró-pa közössége a fennmaradást, az életet je-lentette. Más, Keletrõl érkezett népek,például az avarok, két-három nemzedékalatt összeroppantak, mert régi életfor-májukat nem lehetett tovább folytatni Kö-zép-Európa viszonyai között. A magyar-ság számára a római egyház volt a nyuga-ti világ szimbóluma. Késõbb is, újra és új-ra tõle vártak segítséget, amikor úgy érez-ték, hogy az egész nyugati világot, azegész „kereszténységet” fenyegetõ vesze-delem ellen kell helytállniuk.

Ilyen drámai pillanat volt a régi ma-gyar fõvárosnak, Budának a Török Biro-dalomtól való visszafoglalása 1686-ban.Ez európai összefogás eredményeként élma is a magyarság emlékezetében. Oszt-rák, német, lengyel, olasz és más nemze-tiségû csapatok a négyszáz évvel ezelõttszületett XI. Ince pápa (BenedettoOdescalchi) bátorításával és jelentõs anya-gi támogatásával szabadították fel Budátés a mai Magyarország területét. Ezzel az

EERRDDŐŐ PPÉÉTTEERR**

Mit jelent Európa Magyarországnak és Magyarország Európának?

KKÖÖZZÉÉLLEETT

* A szerzõ bíboros, prímás, az Esztergom-Budapesti Fõegyházmegye érseke.

ország visszatért a népeknek abba a kö-zösségébe, amelyet akkor „keresztény-ségnek” vagy Európának neveztek.

KKöözzppoonnttii eeuurróóppaaii éérrttéékk:: aa sszzoolliiddaarriittááss

Magyarországon, mint a hajdani nyugativilág peremterületén, hagyományosan éltaz egész nyugati világért való felelõsség ér-zése. Ugyanakkor ez a nép kultúrájábanmindig Európára tekintett, és történelmé-nek életfontosságú szakaszaiban meg is ta-pasztalta annak a testvériségnek a hatását,amit ma gyakran szolidaritásnak neve-zünk. Valami ilyesmit vártak sokan 1956-ban is. Ez akkor világpolitikai okokból el-maradt. De az európai összetartozás való-ságos erõként mutatkozott meg szinte vá-ratlanul, 1989 után. Ma hozzá kell járul-nunk ahhoz, hogy az Európai Unió ne csakgazdasági közösség, hanem értékközösségis legyen. A szolidaritás sokszor azt kíván-ja, hogy megismerjük egymás helyzetét.Ugyanis csak a valóság talaján érzékelhet-jük mások igazi problémáit és szükségle-teit, csak így tudunk mindenki számára ér-tékes, közös megoldásokat találni.

Az 1880-as években, egy olyan sok-nemzetiségû, európai államalakulatban,amely azóta elmerült a lidérces és egy-ben elbûvölõ álmok ködében, a HabsburgMonarchiában Rudolf fõherceg kezde-ményezésére a Birodalomban beszéltkülönbözõ nyelveken egyidejûleg jelentmeg egy terjedelmes könyvsorozat: AzOsztrák–Magyar Monarchia írásban ésképben. Minden régió, minden tagországtudósai maguk állították össze hazájukkultúrájának, történelmének, gazdaságá-nak leírását. Ezt ismerhették meg a töb-


bi régiók lakói is. Ahhoz, hogy igazánerõsödjék a szolidaritás, nagy szükséglenne a mai Európában is az egyes orszá-gok, népek helyzetének, értékeinek ésgondjainak kölcsönös megismerésére.Erre ma már egészen modern eszközökis rendelkezésre állnak.

Az ismeret persze nem elegendõ. Ma-gunk és egymás javát is akarnunk kell.Ehhez pedig szükséges, hogy széles kör-ben felismerjünk néhány alapvetõ igazsá-got az emberrõl. Mi a jó az embernek?Erre a kérdésre pedig nem csupán nega-tívumok adják a választ, nem csupán bi-zonyos kötöttségektõl, bajoktól valómentesség, hanem a reális élet pozitív ér-tékei, amelyek minden szabadság igazicélját és végsõ alapját jelentik.

Végül hadd idézzek fel egy személyesemléket! Amikor Magyarország 2004-ben csatlakozott az Európai Unióhoz,francia diplomatákkal beszélgetve érez-tem egy bizonyos aggodalmat abban a te-kintetben, hogy a közép-kelet-európaiországok nagyszámú munkanélküli em-bert, vagy a társadalomba kevésbé integ-rálódott csoportokat hoznak az unióba.Ugyanaz év õszén Párizsban, Lustiger bí-boros úr kezdeményezésére, városmisz-szión vettünk részt. Magunkkal vittünkegy kiváló cigányzenekart, akik nagysike-rû koncerteket adtak, többek között alegismertebb párizsi templomokban is.Sokszor, ami gondnak látszik, és bizo-nyos szempontból tényleg az is, ugyan-akkor nagyszerû értékeket hordoz. Amagyar EU-elnökség idõszakától õszin-tén azt várom, hogy egymás jobb meg-ismerése és az alapvetõ emberi értékekközös képviselete útján kölcsönösen se-gítsünk egymás emberi, társadalmi ésgazdasági problémáinak megoldásában.

��

KKÖÖZZÉÉLLEETT 9911

Magyarország, vagy még inkább a ma-gyarok viszonyát Európához egyszerrejellemzi a rajongás és az ellenérzés. Fel-tehetõen így van ezzel majd minden eu-rópai állam, ám nyilvánvaló, hogy az am-bivalens attitûdök országonként, sõt ré-giónként eltérõ mértéket mutatnak. Amagyar érzületet talán Ady Endre meg-nyilatkozásai jelzik leginkább, aki egy-szerre ostorozta nemzetét elmaradottsá-ga és keleti (tehát nem európai) mentali-tása miatt, követelt a magyar politikában,mûveltségben és kultúrában nyugatosí-tást, és panaszkodott ugyanakkor arról,hogy egyre „fehéredünk”. De Magyaror-szágon nemcsak a költõi hangütés mutat-ja ezt a sajátos felfogást, hanem az 1989utáni, majd különösen az Európa Unióhozvaló csatlakozás utáni fejlemények is. Arajongást (vagy egyszerûbben: a vonzó-dást) legkevésbé sem magyarázhatjuk az-zal, hogy Magyarország történelmi létekizárólagosan Európához kötõdik, mivelaz Európában kezdõdött, és hogy Ma-gyarország addig hordozhat reményt ál-lamisága fennmaradására, amíg Európalétezik. Ez olyan egyszerû belátás, amelynem alapoz meg különösebb kulturálisrajongást, hiszen a második világháborútkövetõ idõszakban – amikor a szovjet bi-rodalom Európa keleti és középsõ régió-iban egy olyan uralmat épített és tartottfenn, amely ugyan Európából érkezõ esz-merendszerekre hivatkozott, valójábanazonban Európa riválisának és ellenségé-nek tekintette magát – a németek, a ma-gyarok, a lengyelek, a csehek, a románok

és a többiek jól megtanulhatták, hogyszámukra Európának nincs alternatívája.Ez a tény azonban az ellenérzést sem ma-gyarázza kellõképpen, noha lélektanilagelfogadható, hogy súlyos és oldhatatlantörténelmi, politikai meghatározottságokkorlátozhatják, ha nem is a szabadságot,de legalábbis a szabadságtudatot, tehátolykor éppen a teljesebb szabadság váltki ellenérzéseket. Nyilvánvaló azonban,hogy az európai népek Európával – tehátönmagukkal – szembeni ellenérzéséneknem ez az oka. Így bár az teljesen nyitottkérdés, hogy ez a kettõsség, a vonzódásés az ellenérzés paradoxona milyen dina-mikát hoz majd elõ, az kétségtelen, hogyMagyarország uniós elnöksége betekin-tést enged majd e különös paradoxon mé-lyébe is.

Elõször vizsgáljuk meg Európa törté-netének közvetlen mögöttünk álló, pá-ratlan szakaszát! A XX. század két nagycivilizációs összeomlása (a két világhábo-rú) és e kettõ között az európai életetmeghatározó forradalmak csaknem a lé-tezés peremére sodorták Európát. A kétvilágháború abszolút vesztese minden te-kintetben a kontinens volt, nemcsak azemberi és az anyagi veszteségek miatt,hanem azért is, mert a katasztrófák nyo-mán évszázados hagyományok omlottakössze, politikai formációk szûntek meg,és rivális alakulatok jöttek létre. Sõt, amásodik. világháborút követõ, immárhatvan esztendeje tartó, nagy megbéké-lési, újraegyesítõ folyamatban, amelyegyszerre gazdasági, politikai és kulturá-

BBOOGGÁÁRRDDII SSZZAABBÓÓ IISSTTVVÁÁNN**

A magyarok nyilaitól a magyar unióselnökségig

* A szerzõ a Dunamelléki Református Egyházkerület püspöke.

lis törekvés, hosszú ideig csak külsõszemlélõ volt Európa jelentõs része. Aszovjet blokk országai csak távolról fi-gyelhették ezt a folyamatot, sõt politiká-jukból adódóan ellenségesen fogadtákazt. Feltétlenül igaz, hogy a korábban év-százados konfliktusban álló országokkulturális és történelmi megbékélése ésgazdasági érdekeik összehangolása Eu-rópa több ezer éves történetének egyiklegnagyszerûbb teljesítménye, de az isigaz, hogy mindezt a folyamatba késõbbbekapcsolódó államok (s köztük Magyar-ország) még nem dolgozhatták fel telje-sen. Legkevésbé még arra a kérdésre ér-kezett meg a válasz, hogy Európának ezaz utóbbi hat évtizedes sikertörténetevalóban tiszta és világos eszmék menténindított cselekvéssorozat volt, vagy pá-ratlan történelmi túlélés. Nem láthatóigazán, hogy az integrálásban, majd új-raegyesítésben Európa ágensként jár-eel, vagy csak reagensként. A történelem-filozófiák szerint mindkét igyekezet sike-res lehet, sõt, a két motívum egyszerreis érvényesülhet. Csakhogy a késõbbcsatlakozó országok még a saját túlélésitörténetüket sem dolgozták fel teljesen,s ehhez képest máris egy másik történet-ben találják magukat, bár tudják, ez azutóbbi az õ igazi történetük. Ebbõl olyanpolitikai, szellemi gyúanyag képzõdhet,amely szögesen ellentmondó értékelése-ket hozhat a párhuzamos jelenségek kap-csán. Így például egy közép-európai or-szág hagyományõrzõ megnyilvánulásaivagy újraéledt patriotizmusa teljesen másmegítélés alá eshetnek, mint ugyanezekegy nyugat-európai országban. A magya-rok idõnként értetlenül fogadják, hogy atotalitarizmus mindent egynemûsítõ ide-ológiai dresszúrája után miért tekint olynagy ellenérzésekkel a kommunizmusegykori ellenlábasa, a polgári demokráci-


ák õshona, Nyugat-Európa arra, amire itta magyarok is olyannyira vágytak az el-nyomatás éveiben. Ilyen kérdések példá-ul történelmük nyitott és szabad megvi-tatása, a történelmi emlékezet újraépíté-se, partneri politika kiépítése egy gazda-sági és politikai diktátumpolitika után, anemzeti identitás megújítása. Meglehetazonban, hogy Európa más országai pe-dig azt szemlélik értetlenül, hogy miértolyan késedelmes Magyarország az euró-pai sztenderdek maradéktalan érvényesí-tésében. Az elsõ paradoxon tehát ebbena kérdésben mutatkozik: vajon Európa ésimmár benne Magyarország kezdemé-nyezõ-e, vagy csak kíséri a civilizációsváltozásokat? Még egyszerûbben téte-lezve a kérdést: Európa változtat-e, vagycsak változik?

A vonzódás és ellenérzés különös pa-radoxonját más dimenzióban is megtalál-juk. Ez elsõsorban Európa szellemi tájé-kozódását érinti. Ha azt vizsgáljuk, hogyEurópa milyen szellemi értékek menténérvel az integráció, az együttmûködés, aközös politika mellett, akkor óhatatlanulmélyebb kérdéshez jutunk, mint a köz-vetlen érdekek világa. A nagy német te-ológus, Wolfhart Pannenberg mondottanéhány évvel ezelõtt, egy Amerikábantartott elõadásában: „Az egyháznak nin-csen alternatívája. Ha kultúránk szeku-láris dominanciája továbbra is elõtérbenmarad, az egyház még inkább úgy állelõttünk, mint a keresztyén lét tiszta vo-natkozási pontja.” A tudós kijelentése ar-ra is fordítható, hogy amennyiben a mö-göttünk levõ kétszáz esztendõ szekulari-zációs programja továbbra is olyan ex-portterméke marad Európának, mintami volt, és amennyiben az európai kul-túra világméretû átvétele és alkalmazásatovábbra is meghatározó marad, akkorEurópa továbbra is úgy áll elõttünk, mint


amelynek világméretekben sincs alterna-tívája (nem politikailag és gazdaságilag,hanem szellemileg). Ezt legérdekesebbmódon éppen az mutatja, hogy Európasok ponton már elmarad vagy hátrébbszorul abban a versenyben, amelynekszabályait õ maga állította fel. Vagy méginkább mutatja ezt a centrum és perifé-ria metaforája. A kép eredetileg teljes-séggel európai szemléletmódot tükröz.Ám ma már szorongató jelzés is lehet ar-ra nézve, hogy talán éppen maga Euró-pa kerül ki a gazdasági, politikai nagyha-talmak centrumából. Vajon miért? Nyil-vánvaló, hogy Európa olyan közösség,amelyben az emberi jogok és szabadsá-gok nagyszerû együttese, a közösségekmeghatározó ereje és az egyének közös-ség iránti felelõssége mind-mind elévül-hetetlenül érvényes. Ám az is nyilvánva-ló, hogy Európában legalább kétszáz esz-tendõs az a törekvése, amely az emberiéletet nem a klasszikus Európa gyökere-ibõl táplálja, s nem az évezredes értékekmentén szervezi meg. Ez viszont sehol avilágon nem válik érvényessé. Tehát mígEurópa immár kétszáz esztendeje több-kevesebb erõvel, törvényhozással, ideo-lógiákkal, forradalmi brutalitással vagyéppen fölényes ignoranciával mellõzi avallási alapokat, vagyis saját vallási alap-jait, addig más nagy politikai közösségek,például az Egyesült Államok, Latin-Ame-rika, az arab világ, vagy éppen Oroszor-szág a vallást mellõzhetetlen orientációspontnak tartják. Európa mai politikaielitje meglehetõsen ambivalensen viszo-nyul a vallás valóságához. Ám ha Európatovábbra is fenn akarja tartani azt a filo-zófiai pozíciót, miszerint a keresztyénségértékei oly módon is szekularizálhatók,hogy a keresztyénséget csak történelmihordozónak tekintjük, melybõl az érté-keket kifejtve magát a keresztyénséget

mellõzhetjük, tehát ha Európa továbbrais saját karizmája rutinizálásában érde-kelt, akkor nemcsak önmagával, hanema nagy civilizációkkal is meghasonlásbakerül. Ha azt mondjuk, hogy nemcsak amagyarok, hanem Európa többi népe isegyszerre vonzódik és viszolyog Európakapcsán, mert egyszerre látja, hogy Eu-rópának nincs alternatívája, de keresszüntelen valami mást, akkor ezzel aztmondjuk, hogy Európa elitje továbbra ismellõzi ezt az alapvetõ tájékozódási pon-tot. Sõt, úgy tûnik, hogy megvitatásárasem hajlandó. Ebbõl adódnak azok a mé-lyülõ konfliktusok, amelyek az Európábabevándorló, más kultúrákból, más vallá-si és civilizációs háttérbõl érkezõ népcso-portok és az õket fogadó európai népekközös életében mutatkoznak. Az európaipolitikai elit olykor méltatlankodva fo-gadja, és többnyire riadtan is kezeli, hogya kontinensen vallási, nyelvi, kulturálisenklávék jönnek létre, noha ezen nincsmit csodálkozni, hiszen egy olyan világ-ban, ahol nem lényegesek a lényeges ér-tékek, nem élveznek prioritást azok amagatartásformák, amelyek a történel-met eleve évezredes távlatban határoz-zák meg, ott aligha történhet más, minthogy az európai normák formális jogi ér-vényesítése mellett ezek a csoportokmegkeresik vagy felépítik maguknak azt,amit Európa mellõz.

A magyarok évezredes története,amely minden szakaszában Európa tör-ténete is, azt mutatja, hogy mégsem le-hetetlen Európa számára olyan integrá-ciót is végbevinni, amely jelenleg lehetet-lennek tûnik. A magyar uniós elnökségnemcsak a magyarok számára lehetõség,sõt, ha terminusát nézzük, talán éppen amagyarok számára a legkevésbé jó lehe-tõség, hiszen egy gazdasági válságtólszenvedõ országban, ahol megingott a

politika iránti bizalom, s ahol gyakorlati-lag elölrõl kell kezdeni a politikai elit új-raépítését, nem feltétlenül kellemesszembesülni azzal, hogy Európa számosországa messze megelõz bennünket. Ám,ha Magyarország képes lesz saját törté-netét újra beleírni Európa történetébe,képes lesz a szomszédos népekkel távla-tos megbékélési politikát folytatni, képeslesz az õsi európai normák szerint olyanfelzárkóztató politikát felépíteni, amely akontinens többi országa számára is se-gítség lehet, és legfõképpen ha Magyar-ország is hozzájárulhat ahhoz, hogy aszellemi értékek visszataláljanak Európá-


ba, akkor mondhatjuk, hogy sikeres lesza magyar uniós elnökség. Ez a siker azlenne, hogy Európa újra megtalálja szí-vét, és nem pusztán a politikai ész men-tén tájékozódik. Remélem, elmondhatjukmajd, hogy a talányos cím (a magyaroknyilaitól az uniós elnökségig) nemcsakkét történelmi idõpontot jelöl, egyrésztazt, amikor és ahogyan a magyarok ezer-kétszáz éve beléptek a kontinensre, más-részt azt, hogy 2011 elején Magyaror-szág adja a soros elnökséget, hanem azta történelmi irányt is, mely Európa né-peinek békességét és jólétét fenntarthat-ja és biztosítja.

��


Az európai integráció alapvetõ mozga-tója a békevágy volt, amint az RobertSchuman híres, 1950. május 9-i nyilat-kozatából is világosan kitûnt – ez a nyi-latkozat a béke megõrzéséhez nélkü-lözhetetlen európai föderáció elsõ kéz-zelfogható alapjait kívánta megterem-teni.1 Bár ezen alapvetõen gazdaságiegyüttmûködés kezdetben nem tartot-ta fõ céljának az emberi jogok érvénye-sítését vagy a demokrácia terjesztését,Robert Schuman joggal hivatkozott azalábbi történelmi párhuzamra: Francia-ország 1789-ben az egyéni és politikaiszabadság új rendjének meghirdetõjévévált. 1950-ben ismét egy új eszmény –az európai szövetség – apostolaként lé-pett fel.2

Csak a hetvenes évek közepén kerültaz integráció vállalt céljai közé a demok-rácia, a jogállamiság és az emberi jogoktematikája. A hetvenes évek óta közke-letû nézet, hogy az Európai Közösség,késõbb az Európai Unió elsõszámú legi-timáló ereje a jog uralma. E nézet ter-jesztõi szerint a közösségre, illetve azunióra érvényes Max Weber tézise, amelyszerint a modern társadalmakban a legi-timáció legáltalánosabb alapja a hit a le-galitásban, a formálisan helyes és a meg-felelõ eljárással elfogadott szabályoknakvaló engedelmesség iránti készség. Azeurópai integráció vezérelve a jog ural-

ma, az, hogy a tagállamok és az uniós in-tézmények egyaránt meghatározott sza-bályok és elvek alapján járnak el, és ezekérvényesülését független bíróság garan-tálja. Így van ez akkor is, ha az EurópaiUnió nem állam, hanem jogközösség.3

Az Európai Unióról szóló Szerzõdéshatályos szövegének 6. cikke három fon-tos tételt fektet le:

1) Az unió elismeri az Európai UnióAlapjogi Chartájának 2000. december 7-i,Strasbourgban 2007. december 12-énkiigazított szövegében foglalt jogokat,szabadságokat és elveket; e chartaugyanolyan jogi kötõerõvel bír, mint aSzerzõdések.

2) Az unió csatlakozik az emberi jo-gok és alapvetõ szabadságok védelmérõlszóló európai egyezményhez.

3) Az alapvetõ jogok, ahogyan azokataz emberi jogok és alapvetõ szabadságokvédelmérõl szóló európai egyezmény biz-tosítja, továbbá ahogyan azok a tagál-lamok közös alkotmányos hagyományai-ból következnek, az uniós jogrend részétképezik, mint annak általános elvei.

A közös alkotmányos hagyományok-nak alapvetõ befolyása lesz az épp az uni-ós elnökség idejére esõ magyarországi al-kotmányozási folyamatban is. Amint ar-ra az Alkotmánybíróságnak az Alkot-mány-elõkészítõ országgyûlési bizottság-hoz intézett levele is hangsúlyozta: „Az

PPAACCZZOOLLAAYY PPÉÉTTEERR**

Az Európai Unió tagállamainak közös alkotmányos hagyományai

* A szerzõ a Magyar Köztársaság Alkotmánybíróságának elnöke.1 Robert Schuman: Európáért. Pannónia Könyvek, Pécs, 2004, 157. o.2 Uo. 29. o.3 Daniela Obradovic: 'Policy Legitimacy and the Europan Union'. Journal of Common Market Studies

(1996) 196–198. o.

új alkotmány is a közös európai alkotmá-nyos hagyomány része lesz, ami sokbanmeghatározza az alapértékeket. Az Eu-rópai Unióról szóló szerzõdés pream-buluma megerõsíti a tagállamok elköte-lezettségét a szabadság, a demokrácia,az emberi jogok és alapvetõ szabadságoktiszteletben tartása és a jogállamiság el-vei mellett. Az alapértékek és az emberijogok listája tehát alapvetõen az új alap-törvényben nem fog változni. A demok-rácia, a népszuverenitás, a köztársaság,a jogállamiság, a hatalommegosztás, abírói függetlenség, a jogbiztonság épp-úgy az új alkotmány alapértékei lesznek,mint például az emberi jogok katalógu-sában az élet védelme, az emberi méltó-ság, vagy éppen a véleménynyilvánításszabadsága.”4

Az emberi jogok uniós elismerésénekörvendetes folyamata azonban több kétsé-get is fölvet. Ezek a charta kötelezõ jelle-gének elismerésével, és az uniónak az Em-beri Jogok Európai Egyezményéhez csat-lakozásával kapcsolatban merülnek föl.

Az európai integráció miatti szuvere-nitáskorlátozás homályossága, az uniósjogrendszer és a nemzeti alkotmány vi-szonyának tisztázatlansága mellett az al-kotmány egyik fõ szabályozási területétképezõ alapjogok terén is fokozódó bi-zonytalanság figyelhetõ meg.

Az alkotmányok egyik hagyományosfeladata az egyén és az állam viszonyá-nak szabályozása, az alapjogok garantá-lása. Az alapjogok védelmét ellátó nem-zeti bíróságok és alkotmánybíróságok etéren meglehetõsen határozott és követ-kezetes álláspontot alakítottak ki – csakegy urat szolgálhatnak: saját alaptörvé-nyüket. Az alapjogok váltak az alkot-


mánybírósági gyakorlat és az uniós intéz-mény- és jogrendszer közti viszony pró-bakövévé. Mindez elsõsorban annak kö-szönhetõ, hogy az uniós jog meglehetõ-sen nehezen szánta rá magát az alapjo-gok elismerésére.

Valójában az emberi jogi védelemolyan megsokszorozódása indult meg,amely elõbb-utóbb a helyzet tisztázásátteszi szükségessé. A nemzeti alkotmá-nyok feladata az alapjogok védelme. Er-re ráépül az Emberi Jogok EurópaiEgyezményének jogvédõ mechanizmusa,a strasbourgi bíróság joggyakorlatával.Az Európai Unió Bírósága pedig 1969 ótaismeri el, hogy az alapvetõ jogok védel-me az Európai Közösség, illetve az unióáltalános jogelvei közé tartozik.5 Most,hogy az Alapjogi Charta – a LisszaboniSzerzõdés módosításai révén – az uniósjog része lett, immár a harmadik jogvé-dõ dokumentum fog érvényesülni, leg-alábbis az uniós joggal összefüggõ kér-désekben. Tisztázandó lesz a három vé-delmi szint kapcsolata. Sõt, föderális ál-lamokban, mint például Németország,ehhez járul a Landok alkotmánybírósága-inak jogvédelmi tevékenysége is.

Párhuzamosságok, következésképpzavarok léphetnek föl a két európai bí-róság, a luxembourgi és a strasbourgi bí-róság között, illetve az európai bírósá-gok és a nemzeti bíróságok viszonyában.A kötelezõ erejû charta alapján, olyanesetekben, amelyek nem érintik az uniósjogot, a bíróságoknak az egyezményt kellalkalmazniuk, és ezt a strasbourgi bíró-ság vizsgálhatja felül. Az uniós jogot érin-tõ kérdésekben a chartát kell alkalmaznivégsõ soron a luxembourgi bíróság elõtt.A belföldi bíróságnak viszont a nemzeti

4 http://www.parlament.hu/biz/aeb/info/ab.pdf 5 Sonnevend Pál: Alapvetõ jogaink a csatlakozás után. Fundamentum 2003/2. 27. o.


alkotmányt, az egyezményt és a chartátegyaránt figyelembe kell vennie. A char-ta kötelezõvé emelésével a két európaibíróság gyakorlata közti konvergenciaveszélye megnõ. Mindez a jogbizonyta-lanság növekedéséhez vezethet.

Az Európai Unióban már jelenleg ishárom jól körülhatárolható normarend-szer fedi át egymást: a tagállami jog, azuniós jog, és az Emberi Jogok EurópaiEgyezményének joga. Ez utóbbi kettõesetében nem egyszerûen a belsõ jogbatranszformált nemzetközi normákrólvan szó, hanem az utóbbi két jogrend-szer bíró alkotta jogáról is. E jogrend-szerek nem szûkíthetõk a szerzõdésekés az egyezmények normaszövegére. Azuniós jog tételes szabályaiban sehol semtaláljuk az uniós jog elsõdlegességénekés közvetlen hatályának szabályát, azunióhoz csatlakozó országok ezt mégis– és nem mondhatni, hogy tudattalanul– elfogadják. Vagyis a tételes jognálmessze szélesebb jogrendszerekhezcsatlakoznak.6

Az Európában mûködõ jogrendszerekkülönbözõek, egymástól részben függet-lenek, de részben átfedik egymást, éskölcsönösen hatnak egymásra. Kapcsola-tuk nem egyértelmûen hierarchikus, in-kább interaktív. Az Európai Unió Bírósá-ga értelmezi végsõ fokon az uniós jogot,a tagállami alkotmánybíróság értelmezihasonlóképp az alkotmányi normákat, és– tegyük hozzá – a strasbourgi EmberiJogi Bíróság értelmezi az Emberi JogokEurópai Egyezményét. A ránézésre is ér-

zékelhetõen bonyolult helyzetet továbbbonyolítja az Alapjogi Charta kötelezõ jel-lege. Ezzel a helyzettel kívánt számotvetni a Velencei Bizottság, amikor véle-ményt készített az EU Alapjogi Chartakötelezõ jellegének hatásáról az európaiemberi jogi védelemre.7

Az Európai Unió Bírósága is kiépítet-te a maga emberi jogokat védõ mecha-nizmusát, noha kezdetben úgy tûnt,hogy nem kíván emberi jogi esetekkelfoglalkozni. Az Európai Bíróság lehetõsé-gei azonban korlátozottak, mert csak azuniós jog részét képezõ kérdésekkel fog-lalkozhat. Ezért olyan uniós polgárok,akik uniós intézmények részérõl szen-vedtek jogsérelmet, az Európai EmberiJogi Egyezmény hatálya alá esõ esetek-ben a strasbourgi bírósághoz kezdtekfordulni. A strasbourgi bíróság eddignem vizsgált olyan indítványokat, ame-lyek a másodlagos közösségi, illetve uni-ós jogot érintették. Helyette érdembenfoglalkoztak azokkal a kérelmekkel,amelyek a másodlagos közösségi, illetveuniós jogot alkalmazó nemzeti jogalko-tásra vonatkoztak. Végül, 1999-ben, azelhíresült Matthews-ügyben a strasbour-gi bíróság megállapította – igaz, sajátosesetben – a hatáskörét arra, hogy az el-sõdleges (akkor még) közösségi jogot el-lenõrizze, amire a luxembourgi bíróság-nak nincs hatásköre.

Az EU Alapjogi Chartájának kötelezõ-vé tétele után több egymást átfedõ esz-köz és fórum áll rendelkezésre az unióspolgárok jogainak védelmére. A bírói fó-

6 Errõl részletesebben a szerzõtõl: Az Európai Közösségek Bíróságának politikai legitimációja, Politika-tudományi Szemle, 1999/4. 17. o.

7 Opinion no. 256/2003 On implications of a legally-binding EU Charter of Fundamental Rights on hu-man rights protection in Europe. A kérdés szakirodalmi megközelítéséhez Hans Christian Krüger andJörg Polakiewicz: Proposals for a Coherent Human Rights Protection System in Europe / The EuropeanConvention on Human Rights, 22 Human Rights Law Journal 1 (2001)

rumok tekintetében – az ügy tárgyátólfüggõen – lehetõség lenne a hazai bíró-sághoz, illetve a luxembourgi vagy astrasbourgi bírósághoz fordulni. A leg-nagyobb veszély ebben a zavaros hely-zetben az, hogy a két európai bírósággyakorlata az egyes alapjogok értelme-zésében eltérhet, ami jogbizonytalan-sághoz vezethet. Különösen nehéz hely-zetbe hozhatja ez a hazai bíróságokat,amelyek mindkét alapjogi dokumentu-mot kötelesek alkalmazni, és dilemmaelé kerülnének, hogy melyik európai bí-róság értelmezését kövessék. A VelenceiBizottság véleményében a helyzet felol-dására azt javasolta, hogy az EurópaiUnió csatlakozzon az Európai EmberiJogi Egyezményhez. Ezzel a strasbourgibíróság lenne hivatott az egységes em-beri jogi gyakorlat biztosítására egészEurópában, beleértve az uniós országo-kat is. Ezt a folyamatot valószínûlegakadályozni fogja az uniós jog önállósá-ga és a luxembourgi bíróság értelmezé-si monopóliuma. Sokan aggódnak, hogy


a strasbourgi bíróság nehézségei – a fel-dolgozhatatlan ügyteher és a 47 tagál-lam eltérõ hagyományai – negatívan hat-nak a még viszonylag egységes 27 uni-ós tagállam jogvédelmére.8

Bármilyen problémákat vet is fel atöbbszörös jogvédelem, és e jogvédelmieszközök pontos szerepének tisztázat-lansága, az Európai Unióról szóló Szer-zõdés hivatkozása a közös alkotmányoshagyományokra olyan összekötõ kapocsa tagállamok között, amelynek szerepétnem lehet eléggé megbecsülni. Az EU al-kotmányos szerzõdését elõkészítõ Kon-ventben komoly viták folytak arról, hogyérdemes-e fenntartani az utalást a közöshagyományokra, hiszen a charta amúgyis összegzi ezeket normaszövegben. Ígya homályos utalás csak zavart okozhat,és fölösleges. A többségi vélemény Sze-rint azonban a katalógust nyitottnak kellhagyni, és majd az Európai Unió Bírósá-ga dönti el, hogy az európai közös ha-gyomány részeként mely alapjogok egé-szítik ki a chartát.9

�

8 A helyzet nehézségeire ("long-standing crisis") maga a Bíróság elnöke, Jean-Paul Costa utalt a 2008.bírósági évet megnyitó beszédében. Dialogue between judges. European Court of Human Rights,Strasbourg, 2008. 126. o.

9 Francois-Xavier Priollaud-David Siritzky: Le Traité de Lisbonne. La Documentation francaise, Paris,2008. 47. o.


Magyarország felsõoktatása és a vezetõmagyar egyetem, az ELTE immár két év-tizedes európai együttmûködés tapasz-talataival készül hazánk uniós elnökségé-re. A rendszerváltozás idõszakában in-dult Tempus- és FEFA-program, a ha-gyományos kapcsolatok felújítása ésmegújulása megerõsítette egyetemeinktermészetes európai beágyazódását,amit a korábbi politikai elszigeteltségsem tudott teljesen megszüntetni. A cse-reprogramok, közös kutatások és okta-tásfejlesztések során a legjobb magyaregyetemek bizonyították partnerképes-ségüket, így az ország uniós csatlakozá-sát eleven tartalommal tudták kitöltenioktatóink, hallgatóink, kutatóink.

Ma már azonos elbírálás mellett fé-rünk hozzá az unió felsõoktatást támo-gató oktatás-, kutatás-, innovációs fej-lesztési programjainak forrásaihoz, azo-nos feltételekkel vehetünk részt közöseurópai kutatás-fejlesztési projektekben.A közös európai színtér haszna az is,hogy világosan láthatóvá válik: a magyarfelsõoktatás több vezetõ intézményébenés karán az európai átlagnál magasabbszínvonalú oktatás folyik. Hallgatóink ésfiatal oktatóink is keresettek a nyuga-ti egyetemeken és kutatóintézetekben.Magyarország számára elõnyt jelentheta tudás Európai Kutatási Térségen belü-li szabad áramlásának elve és gyakorla-ta is, ha azok a fiatal kutatók, akik a mo-bilitási programok segítségével Nyugat-Európában szakmai, oktatás- és kutatás-szervezési, menedzsment tapasztalato-

kat szereztek, hazatérnek, és itthonfolytatják pályájukat. Legkiválóbb okta-tóink és hallgatóink már otthonosan mo-zognak az unióban.

Magyarország 2011. elsõ félévi uni-ós elnöksége idején azonban immár in-tézményesen és országosan kell megmu-tatnunk, hogy képesek vagyunk az EUfelsõoktatási versenyképességi folyama-taiban dinamizáló tényezõként fellépni.Megtisztelõ és reményteljes a feladat, deéppen ezért nem ok arra, hogy elhallgas-suk azokat a feszültségeket, amelyeketmindenképpen meg kell oldanunk a fel-sõoktatási térség mûködõképessége ér-dekében.

A 2004-es uniós csatlakozás utánugyanis megszûntek azok a mechaniz-musok, amelyek az európai programok-ban a társulási szerzõdéssel érintett ál-lamok esetén külön figyelmet biztosítot-tak az eltérõ, fejletlenebb gazdasági éstársadalmi környezetbõl, a korábbi elszi-geteltségbõl adódó versenyhátrányok el-lensúlyozására. Hétköznapi tapasztala-tunk, hogy nyugati partnereink immárúgy gondolják: az EU-tagállam Magyar-ország oktatói-kutatói, intézményei szá-mára indokolatlan a korábbi részvé-telidíj-, illetve tagdíj-kedvezmények, uta-zási támogatások rendszerének alkalma-zása. Mindeközben pénzügyi forrásainkkorlátozottsága miatt sokszor kénysze-rûen formális jelenlétre szûkül a magyaraktivitás az európai felsõoktatási térségmeghatározó fórumain, nemzetközi há-lózataiban, s néha úgy tûnik, tagságunk

MMEEZZEEYY BBAARRNNAA**

A magyar felsőoktatás és az Európai Unió

* A szerzõ az Eötvös Loránd Tudományegyetem rektora.

ellenére sem, vagy csak kevéssé tudjukbefolyásolni a döntéseket és a folyama-tokat.

Az EU tagállamai között éles belsõverseny tapasztalható az oktatás, a ku-tatás és az innováció területén. Ezen ver-senyben deklaráltan kizárólag a szakmaikiválóság szempontjai érvényesülnek azEU pályázati forrásaihoz való hozzáfé-réskor, a kohéziós szempontok háttérbeszorultak. A szakmai kiválóság megíté-lése sem lehet azonban objektív, mertKözép- és Kelet-Európa esetében a fel-sõoktatással együttmûködni képes tár-sadalmi és gazdasági környezet lényege-sen fejletlenebb. Régiónk tagállamainakfelsõoktatása nem rendelkezik olyan sta-bil csúcstechnológiai ipari támogatással,mint az EU északi-nyugati tagállamainakvezetõ egyetemei. Nem alakult ki a ha-gyományos szponzori gondolkodás sem,a támogatások elsõsorban az államipénzügyi szabályozás függvényei. Azeredményes innovációs folyamatokatfontos indikátorként elõtérbe helyezõ újeurópai kutatás-fejlesztési hangsúlyokmellett ez a folyamat a magyar felsõok-tatás leszakadásával fenyeget. Továbbihátrány, hogy a magyar felsõoktatási in-tézmények nem rendelkeznek bejáratotteszközökkel az EU-pályázatok elõkészí-téséhez, menedzseléséhez sem. A ma-gyar elnökségi célkitûzések között sze-repel az uniós pályázatok könyvelési éselszámolási rendjének egyszerûsítése, ezrészben javíthat a magyar felsõoktatáspozícióin is.

A leszakadás jelei érzékelhetõk azFP7-es keretprogramban való viszony-lagos eredménytelenség, az EIT KIC-program konzorciumaiban való „másod-osztályú” részvételi lehetõségek, a glo-bális felsõoktatási versenyben a nyuga-ti egyetemekkel szembeni lemaradás te-


kintetében. Az elnökségi programnakmegfelelõen, a magyar EU-elnökségalatt kezdeményeznünk kell az EurópaiKutatási Térség, az EIT, az InnovációsUnió programjainak eredményességétmérõ indikátorok között a kohéziós ha-tás mérését. Elemezni kellene az EUFP7 kutatási keretprogram félidõs felül-vizsgálatának eredményeit, az EU-régiók által a kutatás és az európai tu-dománypolitika területén betöltött sze-repet is, a jövõbeli nyolcadik (2014-)keretprogram prioritásainak kialakítá-sakor pedig a kohéziós szempontokat isérvényesíteni lehetne.

A német, a svéd, a finn egyetemekkormányzati támogatással fogadnak Eu-rópán kívüli hallgatókat önmagában an-nak érdekében, hogy ezzel hosszabb tá-von tudományos utánpótlást biztosíta-nak a K+F+I-folyamatokhoz, illetve anemzetközi gazdasági kapcsolatrend-szert a náluk végzett külföldi hallgató-kon keresztül is megerõsítsék. Tandíjatnem szednek, sõt gyakran ösztöndíjakatés kedvezõ megélhetési feltételeket biz-tosítanak a vendéghallgatóknak. Nálunkezzel szemben sokan külföldi tandíjashallgatókból pótolnák ki a bevételeket,ami ilyen versenyfeltételek mellett alig-ha lehetséges. Magas tandíjat a nyugatiegyetemek jellemzõen az Erasmus-Mundus-program keretében szednek,ahol a hallgatók egy jelentõs részénekezen tandíj fedezetét az EU biztosítja.

A magyar felsõoktatás számára azEU-tagság elõnyeinek kihasználásához amagyar gazdasági, ipari, pénzügyi felté-telrendszerhez igazodó speciális eszköz-készletre lenne szükség. Ezzel a problé-mával Magyarország nincs egyedül, azunió új tagállamai hasonló gondokkalküzdenek. A magyar EU-elnökség lehe-tõséget adhat arra, hogy az unió olyan


kezdeményezéseket indítson el, amelyekezen térség felsõoktatásának integráció-ját erõsítik, versenyképességét javítják.Ilyen, makrorégióra szabott eszközkész-let kialakítása lehetséges többek közötta Duna-régió stratégia felsõoktatás-fej-lesztési, kutatási-innovációs fejezetei ke-retében. A térségben már meglévõ regi-onális együttmûködési programok (pl. aDunai Rektori Konferencia, a CEEPUS, aCEI stb.) erõsítése is segítheti a feltéte-lek javítását.

A fokozódó mobilitás sem csak ked-vezõ következményekkel kecsegtet.Fennáll a veszélye annak, hogy a folya-matból a magyar felsõoktatás számosszakterületen vesztesen kerül ki, ha amobilitás döntõen egyirányúvá válik, ésa legkiválóbbak nem itthon folytatjákpályafutásukat. Ez a folyamat hosszabbtávon senkinek sem kedvez, mert meg-felelõ oktatói-kutatói utánpótlás hiányá-ban kimerülnek a magyar és a közép-európai felsõoktatás humán erõforrá-sai. A magyar EU-elnökség lehetõségetnyithat olyan kezdeményezések elindítá-sára, amelyek az európai mobilitásiprogramok nagyobb kiegyensúlyozott-ságához vezethetnének (humán erõfor-rások visszapótlása). Olyan pályázatiforrások megnyitására van szükség,amelyek vonzóvá tehetik kiemelkedõnyugati oktatók-kutatók számára, hogyMagyarországra jöjjenek, projektjeiketmagyar egyetemek vezessék, itt helybenvonják be a magyar hallgatókat és ok-tatókat, hozzanak létre kiválósági köz-pontokat. Az ilyen típusú kezdeménye-zések sikerének mércéje lehetne egye-bek mellett a befogadó magyar intéz-mény kutatóival közös eredmények szá-ma, az idegennyelvû oktatás indikátora-inak javulása, a helyi innovációba átvitteredmények száma.

Ezt megelõzõen már szó esett arról,hogy az adminisztráció egyszerûsítésétõlis pozitív hatások várhatók. Az elnöksé-gi programban szerepel az oktatói-kuta-tói mobilitás egyéni feltételeinek egysze-rûsítése is (adó, társadalombiztosítás,nyugdíj), ez is fontos lenne mind a kiuta-zók, mind az ide érkezõk számára. Aho-gyan az is, ha – a magyar felsõoktatásláthatóságát javítandó – könnyíteni le-hetne a nemzetközi szakmai rendezvé-nyek szervezési és pénzügyi szabályozá-sát.

Mindazokat a most csak vázlatosanáttekintett, az elnökségi programbanszereplõ célkitûzéseket, amelyek az elõt-tünk álló kihívásokra jó megoldásokatigyekeznek találni, az Eötvös Loránd Tu-dományegyetem – a minõség és az elit-képzés iránt változatlanul elkötelezett, amagyar értelmiség kinevelését feladatá-nak valló, legrégebb óta mûködõ magyaregyetemként – helyesli, és minden ere-jével támogatni fogja. Közös célunk,hogy az egységes uniós felsõoktatási tér-ben a legjelentõsebb magyar tudomá-nyos mûhelyek, a legnépszerûbb és leg-ismertebb egyetemek minél sikereseb-ben szerepeljenek.

Természetesen az uniós elnökség azigen fontos felsõoktatás-politikai kezde-ményezések és egyeztetések mellett al-kalmat kínál arra is, hogy megmutassukegyetemeink szakmai értékeit, tartalma-it. Az ELTE ebben is élen jár: néhány kü-lönösen érdekes program elõrejelzésévelérzékeltethetjük, mit kínálunk az euró-pai felsõoktatási közösségnek.

A 2001. március 31-én Salaman-cában létrehozott European UniversityAssociation (EUA) az európai felsõok-tatási szféra meghatározó tényezõje. A hálózat 46 ország 800 felsõoktatásiintézménye számára biztosít egyedülálló

teret a közös kutatáshoz és az együtt-mûködéshez. Tagjai az oktatásban éskutatásban részt vevõ európai egyete-mek, nemzeti rektori szövetségek, vala-mint egyéb, a felsõoktatásban és kuta-tásban aktív szervezetek. A szövetségfontos szerepet tölt be a bolognai folya-matban, az Európai Unió tanácsadó tes-tülete a kutatás terén, szorosan együtt-mûködik az OECD-vel, az Európa Ta-náccsal és az UNESCO-val. Intézményér-tékelési programot, workshopokat, sze-mináriumokat, munkacsoportokat szer-vez és mûködtet, amelyek a tagok ál-tal meghatározott érdeklõdési körökreösszpontosulnak. Ezért nagy megtisztel-tetés, hogy az EUA az ELTE-t kérte felarra, hogy 2011. január 20–21-én ad-jon otthont doktori munkacsoportja(Council of Doctoral Education) éves sze-mináriumának, amelynek címe: Mobility– international and inter-sectoral (Nem-zetközi és szektorközi mobilitás). Fõ cél-ja, hogy megvizsgálja a felsõoktatási in-tézmények szerepét a mobilitási straté-giák kidolgozásában és megvalósításá-ban, hogy a résztvevõk példaértékû eset-tanulmányokat osszanak meg egymás-sal, azonosítsák a problémákat és akadá-lyokat, és megoldást keressenek rájuk.

2011 elsõ félévében több nemzetkö-zi tudományos konferenciánk is foglal-kozik az oktatás aktuális, elõremutatókérdéseivel, köszönhetõen annak is,hogy az ELTE oktatással foglalkozó ka-rait tömörítõ Pedagogikum Központunkaz országban egyedülálló tudáskoncent-rációt jelent. 2011. január 14–15-én„Az oktatás jövõje – az oktatás a jövõ-ben” (The future of education – edu-cation in the future) címmel harmadik al-kalommal rendez oktatás-informatikaikonferenciát az ELTE Pedagógiai ésPszichológiai Kara (PPK). Itt szakmai ta-


lálkozási lehetõséget biztosítunk azok-nak, akik az e-Learning területén okta-tási, neveléstudományi, pszichológiai,gyógypedagógiai és óvodapedagógiai té-makörben kutatnak, fejlesztenek, vagyéppen a hétköznapok gyakorlatában dol-goznak. A konferencia fõ témái: a digi-tális szubkultúrák, digitális nemzedék,digitális tudásbázisok és multimédiástananyagok, e-Portfolio, az esélyegyen-lõség elérése IKT-eszközök támogatásá-val, online és virtuális tanulási környeze-tek, web 2.0, eLearning 2.0 és weber-gonómia.

Az ELTE Állam- és Jogtudományi Kar(ÁJK) Nemzetközi Magánjogi és Euró-pai Gazdasági Jogi Tanszéke 2001-bennyerte el az Európai Bizottságtól a JeanMonnet Centre of Excellence címet, amelyaz elmúlt évtizedben az európai integrá-ció oktatásában és kutatásában elérteredményeket ismeri el. A központ azEurópai Bizottság pénzügyi támogatá-sával 2009-ben elindította a „CentralEuropean countries after and beforeaccession – possible ways of cooperationat regional level” (Közép-európai orszá-gok a csatlakozás elõtt és után – a regi-onális szinten való együttmûködés lehe-tõségei) elnevezésû kétéves kutatásprogramját. A kutatási projekt eredmé-nyeinek bemutatására az ÁJK a 2011-esmagyar elnökség idejére, 2011. április28–29-re nemzetközi konferenciát szer-vez az uniós partneregyetemek (a prá-gai Károly Egyetem, a grazi Karl-Fran-zens Universität, a Ljubljanai, a Pozso-nyi, a Nagyszombati Egyetem és a Sapi-entia erdélyi magyar egyetem) képvise-lõinek részvételével. Bemutatják, a csatla-kozott államok egyes jogterületei milyenirányba fejlõdtek, és az EU-jog oktatásamiképpen erõsíthetõ helyi és regionálisszinten. A program másik fõ célja a ré-


gió egyetemei közötti együttmûködés éshálózat kialakítása, hogy az európai in-tegráció – az egyedi regionális szempont-okra külön figyelmet szentelve – oktatá-sában, kutatásában, valamint elméletikérdéseinek vizsgálatában jártas régiósszakértõket felleljük és összefogjuk.

2011. május 23–24-én kerül meg-rendezésre a nemzetközi EIT ICT LabsKIC (Knowledge and Innovation Com-munity) konferencia. Az EIT (EuropeanInstitute of Innovation and Technology)támogatásával a jövõ információs éskommunikációs társadalma (Informationand Communication Technologies) téma-területen 2009-ben megalakult az EITICT Labs Association KIC, amelynek cél-ja, hogy a felsõoktatási, kutatási és in-novációs tevékenység összehangolásánkeresztül ösztönözze az európai innová-ciót. Az EIT ICT Labs Association egynyolctagú nemzetközi konzorcium,amelyben az ELTE és hazai partnerei –a Budapesti Mûszaki és Gazdaságtudo-mányi Egyetem, a GE Healthcare Ma-gyarország és a Cisco Magyarország –2009 óta EIT ICT Labs KIC BudapestNode néven társult tagi státusban, ma-gyar nemzeti csomópontként vesznekrészt. A konferencia segítségével az ELTE vezette magyar nemzeti csomó-pont nyitni kíván a nemzetközi közön-ség és a hazai ICT-vállalkozások felé, ésösszehangolni a budapesti csomóponttevékenységét a teljes jogú csomópon-tok munkájával, elõsegítve ezzel a hazaiK+F+I-tevékenységben való még haté-konyabb részvételt.

2011. júniusban már harmadik al-kalmához érkezik a Central EuropeanFunctional Programming (CEFP) nyáriiskola, az ELTE Informatikai Kara szer-vezésében: 2011. június 14. és 24. kö-zött a helyszín Budapest. Az iskola célja,

hogy a közép-európai régió funkcionálisprogramozás iránt érdeklõdõ tehetségesMSc- és PhD-hallgatóit neves vezetõprofesszorok elõadásain keresztül meg-ismertesse a legújabb kutatási és alkal-mazási eredményekkel. A CEFP 2011meghívott elõadói között van példáulJohan Jeuring (Utrecht Egyetem), GregMichaelson (edinburgh-i Heriot-WattUniversity), Clemens Grelck (Amszterda-mi Egyetem), Andrew Butterfield (Dub-lini Egyetem) és Simon Marlow (Micro-soft). A nyári iskolában minden elõadás-hoz gyakorlat is tartozik, ahol a hallga-tók maguk is kipróbálhatják a sokszormég csak kísérleti formában létezõ újfejlesztõ eszközöket, pl. új programozá-si nyelvek fordítóit.

A tudományos és ünnepi eseményekmellett az ELTE arculatának mindig is ré-sze volt a magyar kulturális életben és anemzetközi kulturális kapcsolatokbanbetöltött fontos szerep. Ennek újabbszép példája lesz 2011. március 4–5-énmegrendezendõ Guardian Hay FestivalBudapest rendezvény. Ezt az irodalmi ésmûvészeti fesztivált eredetileg 1987-tõlévente egy kis walesi városkában, Hay-on Wye-ban tartották. A budapestiGuardian Hay Festival egybegyûjti majd alegjobb magyar, angol nyelvû és nemzet-közi szerzõket. Fõ helyszínei az ELTEmellett a Petõfi Irodalmi Múzeum és aCervantes Intézet lesznek, egyetemünktársrendezõként is közremûködik.

Az Európai Unió egésze számára fon-tos kapcsolódási pontot jelentenek ameghatározó világrégiókkal kiépítettegyüttmûködések. Ezért a kínai kultúrais hangsúlyosan képviselteti magát aprogramban. Az ELTE Konfciusz IntézetKína egyetlen hivatalos nemzeti kulturá-lis intézete Magyarországon, amelynekcélja a kínai nyelv és kultúra népszerûsí-

tése. 2011 februárjában az intézet gála-mûsorral ünnepli a kínai Holdújévet, má-jusban pedig konferenciát szerveznek akínai nyelvtanítás kelet-európai tapaszta-latairól, és kínai nyelvi versenyt a Magyar-országon kínaiul tanuló egyetemistáknak.

Az ELTE négy évszázados szereplõjeEurópa felsõoktatásának, így tudatában


van felelõsségének és egyben lehetõsé-geinek is az uniós elnökség idõszaká-ban. Kezdeményezõ, határozott uniósegyetempolitika és európai színvonalonis érdeklõdést keltõ szakmai pogramok– ezzel kívánunk ösztönzõ részesei len-ni 2011 tavaszán Magyarország unióselnökségének.

�


Egy uniós elnökséget ellátó államnaktöbbféle felelõssége van. Nagy felelõs-séggel jár az elnökségbõl adódó techni-kai feladatok ellátása is, de igazi nagy fe-ladat legfõképpen annak meghatározása,hogy az ország milyen képet mutassonmagáról Európában, és hogy az elnöksé-get ellátó állam mit gondol Európáról. Azeurópai integrációra egyesek úgy tekin-tenek, mint olyan sikertörténetre, amely-nek fejlõdése töretlen. A belsõ piac meg-teremtése, a belsõ határok megszünteté-se, a közös pénz bevezetése és a közöseurópai politikák lehetõvé tették az eu-rópai kontinens egyesítését, így az erõsEurópai Unió a világban kiemelkedõ sze-repet tud betölteni. Ezzel szemben a pol-gárok vélekedése az európai integrációjelenérõl már nem ilyen rózsás. Sokangondolják úgy, hogy az európai gondolatválságban van, ma az emberek már nemfeltétel nélkül hisznek az európai integ-rációban, egyfajta pesszimizmus lett úr-rá az elmúlt évtizedben, sõt olyan politi-kai formációk is létrejöttek, amelyekburkoltan vagy nyíltan az európai integ-ráció felbomlását vizionálják. A 2005. évifrancia és holland negatív végeredményûnépszavazás is azt bizonyította, hogy azemberek kételkednek a nagy ívû európaitervekben, inkább szeretnének visszahú-zódni a nemzeti keretek közé.

Valóban válságban van az integráció?A kérdésre bonyolult a válasz. Az integ-ráció egy folyamat, amelynek állomá-sai vannak. Az alapító atyák – RobertSchuman, Jean Monnet, Henry Spaak –elképzelései merészek voltak, az indulást

a második világháború befejezését köve-tõ újrakezdésben megmutatkozó lelkese-dés határozta meg. Az integráció eddigitörténetében a kezdeti lendület megha-tározó volt, európai szintû politikusokformálták a jövõképet. Ebben az idõ-szakban a második világháború lezárása,a hidegháború, a szovjet fenyegetettségegyértelmûsítette az integráció szüksé-gességét. Az intézmények kialakítása, aluxembourgi bíróság proaktív döntései(például a Costa v. ENEL ügy) mind aztjelezték, hogy az integrációban részt ve-võ országok elkötelezettek a gazdaságiintegráció elmélyítése iránt. Vitathatat-lan, hogy ennek a kezdeti idõszaknak isvoltak nehézségei, a De Gaulle által fém-jelzett szuverenista politika a nemzeti ér-dekek kizárólagos elõtérbe helyezéséreés védelmére épült.

Az 1970 és 1990 közötti idõszakújabb lendületet adott az integrációnak.A bõvítéseket, az Egységes Európai Ok-mány kidolgozását, az egységes belsõ pi-ac létrehozását megkönnyítette, hogyEurópa országaiban olyan politikusok áll-tak az élen, mint Helmut Schmidt,Helmut Kohl, Giscard d’Estaing vagyFrancois Mitterand. A Bizottság élénJacques Delors valódi befolyással rendel-kezett, ezért a belsõ piacot és egy poli-tikai integrációt is magában foglaló eu-rópai összefogásnak megvoltak mind atagállami, mind az európai uniós intéz-ményi feltételei. Az egységes Európáhoza jog, a közösségi jog, illetve az uniós jogis jelentõsen hozzájárult, az Európai Bí-róság joggyakorlata biztosította a szabá-

TTRRÓÓCCSSÁÁNNYYII LLÁÁSSZZLLÓÓ**

Kinek a válsága?

* A szerzõ a Magyar Köztársaság párizsi nagykövete, az Európai Tükör fõszerkesztõje.

lyok egységes értelmezését és érvényrejuttatását.

Európa újraegyesítése az egypólusúnyugat-európai központú integráció újra-gondolását tette szükségessé, az újabbszerzõdések elfogadása és a semlegespolitikát folytató államok (Ausztria, Finn-ország és Svédország) csatlakozása mel-lett szükségessé vált a közép- és kelet-európai országok integrációjának elõké-szítése is. Az integrációban a tagállamokeltérõ érdekei hangsúlyosabbá váltak, anyugat-európai országok a piac bõvítése,a stabilitás biztosítása érdekében szüksé-gesnek ítélték a „keleti blokk” országai-nak integrálását, a másik oldalon pedig aNyugathoz való tartozás érzése, az uni-ós pénzforrásokhoz való hozzáférésmeghatározó jelentõségû szempont volt.Egyfajta modus vivendi alakult ki: mind-két fél érdeke egyezett, a politikai és agazdasági érdekek tették lehetõvé az Eu-rópai Unió bõvítését.

Az integrációs folyamat vezénylése el-sõsorban a politikusok, a diplomatákmunkája volt, ugyanakkor a „keletiblokk” országainak csatlakozását a nyu-gati társadalom többsége közömbösenvagy bizalmatlanul szemlélte. Európa kétrészének több mint negyvenéves szem-benállása azt eredményezte, hogy a nyu-gat-európai közvélemény jó része sztere-otípiákkal jellemezte a keleti blokk orszá-gait (pl. a lengyel vízvezeték-szerelõ), akorábbi zárt Európai Unió az õ szem-szögükbõl felhígult, sokan úgy gondol-ták, hogy az õ pénzükbõl kell felzárkóz-tatni a keleti blokk országainak elmara-dott régióit.

Ma az Európai Unió több nehézséggelküzd: a tagállamok bizalmatlansága egy-más irányában, régiek és újak, nagyok éskicsik, gazdagok és szegények, nettó be-fizetõ és nettó haszonélvezõ országok


mentén törésvonalak alakultak ki a tag-államok között. Jacques Chirac az irakiháború megindulásakor nyíltan ki ismondta, hogy az új tagállamok elmulasz-tották a hallgatás lehetõségét. Mára atagállamok nemzeti érdeke egyre hang-súlyosabbá válik, az uniós érdek minthaháttérbe szorulóban lenne.

Kiút a válságból? Amikor az unió vál-ságát említik, akkor helyesen a tagálla-mok válságáról kellene beszélni. Olyan Eu-rópában élünk, ahol a tagállamok több-ségében hiányoznak a karizmatikus eu-rópai jövõképpel rendelkezõ szellemi ve-zetõk. Néhány országban több hónapjanem sikerül kormányt alakítani, vagy egyországon belül a belpolitikai csatározá-sok mély sebet vájnak a társadalomban.Ma sem a jobboldali, sem a baloldali pár-tok nem helyezik elõtérbe az integrációspolitikát. A tagállamok úgy vélik, hogy azeurópai intézmények – elsõsorban a Bi-zottság – a tagállamokkal való elõzetesegyeztetés nélkül lépnek, ráadásul a biz-tosok nyilatkozataikkal nem elég körül-tekintõek. Francia kormánykörökbennagy visszatetszést váltott ki a közel-múltban az egyik európai biztos nyilat-kozata a romakérdés franciaországi ke-zelését illetõen. Ezt követõen a Le Mondea 2010. október 16-i Európai Tanácsebédjén elhangzott disputát szó szerintismertette, amely megfelelõn tükrözte azegyes tagállamok és a Bizottság közöttiellentéteket, egy adott témakör megíté-lését illetõ feszültségeket. Noha az euró-pai vezetõk kifelé igyekeznek derût su-gározni, a belsõ feszültségek kitapintha-tók. A Bizottság ugyan a „szerzõdésekõre”, mégis egyes tagállamok szeretnék,ha ez a feladat az Európai Tanácshoz tar-tozna, ahol az állam- és kormányfõk po-litikai döntéseket hozhatnak. A Bizottságszerepe az intézményi reformok ellenére


már nem ugyanaz, mint amit az alapítóatyák neki szántak. Ezzel szemben az Eu-rópai Parlament az a szerv, amely a köz-vetlen választás révén erejét növelni tud-ta, és befolyása az európai ügyek eldön-tésében meghatározóvá vált. A tagállam-ok és az intézmények kapcsolatában mainkább a kormányköziség tûnik domi-nánsnak, az uniós módszer rovására. Az Európai Unióban az intézményeknekeredményesen kell dolgozniuk akkor is,ha nemcsak 6, 9, 12, 15 ország képvi-selõi ülnek az asztalnál, hanem 27, vagykésõbb akár több is. A biztosok kollégi-umát meghatározza annak személyi ösz-szetétele, a Bizottság vonzó csak akkorlesz, ha annak tagjai is jelentõséggel bí-ró személyek. Az európai gondolat fel-élesztése azonban elsõsorban a tagálla-mok felelõssége. Ehhez elsõdlegesen nem-zeti színtéren kell megújulni, a nemzetiés az európai identitás helyes átélése ésmegértése révén, a közös felelõsségek(pl. energiapolitika) elvállalása (tagállamikülönalkuk helyett) és érvényre juttatásarévén. Az európai értékrendnek nemcsaka szerzõdések preambulumában kellmegjelennie, hanem a konkrét politikák-ban is. Az európaiságnak – a nyitottsá-gával együtt – meg kell õriznie azokat agyökereket, amelyek megkülönböztetika világ más részeitõl.

Lehet-e egy 27 tagú Európai Unióbana tagállamok egyenjogúságáról beszélni?Nagy, közepes és kis országok alkotjákaz Európai Uniót. A tagállamok érdekeiügyenként egybeeshetnek, vagy éppenkülönbözhetnek. Mégis érzékelhetõ,hogy a nagy országok – elsõsorban Fran-ciaország, Németország, Nagy-Britanniaés esetenként Lengyelország – azok azállamok, amelyek az európai döntésekmeghozatalánál leginkább meghatározószerepet kívánnak játszani. Sok esetben

két-háromoldalú csúcstalálkozókon szü-letnek európai ügyekben elõzetes dönté-sek, a kis és közepes méretû országokérzékenységét bántva. Az uniónak a nagyországok által megvalósított direktóriumjellegû, informális vezetését az abbanrészt nem vevõ országok gyanakodvaszemlélik, és a nemzeti döntéshozatalvagy ratifikációs eljárás során ennek han-got is adhatnak.

Mit vár el a közvélemény? A tagálla-mok közvéleménye ma nem az európaigondolat eddigi sikereitõl hangos, hanemsokkal inkább a megoldatlan problémák-ra keres választ (a gazdasági bõvülésstagnálása, a munkanélküliség növekedé-se, a költségvetési hiány mértéke, nehe-zen integrálódó bevándorló tömegek ér-kezése Európába, a bûncselekményekszámának emelkedése). Egy ilyen miliõ-ben a tagállamoknak és az európai intéz-ményeknek különös felelõssége van.Egyrészt a válságot operatív jelleggel,egyfajta jó menedzserként napi szintenkell kezelniük, másrészt hosszú távú eu-rópai jövõképet kell megfogalmazniuk.Ez utóbbival kapcsolatban valós és tart-ható célokat kell kitûzniük az egyes po-litikák területén, és meg kell határozni-uk az Európai Unió viszonyát más konti-nensekhez, más hatalmi tényezõkhöz(például Oroszországhoz, az Egyesült Ál-lamokhoz, Kínához, az afrikai kontinens-hez). Ugyanilyen fontos azonban azEU–NATO-kapcsolatok perspektivikustisztázása is. A hiteles rövid távú válság-kezelés, a napi ügyek professzionális vi-tele és a hosszú távú stratégia megléteaz, ami lehetõvé tudja tenni, hogy a köz-vélemény számára egy valós európai tü-körkép alakuljon ki.

Választ kell adni a jövõbeli bõvítések-re vonatkozóan. Milyen távlatot tud ígér-ni az Európai Unió a Nyugat-Balkán or-

szágainak? Be kíván zárkózni az unió ajelenlegi határai közé, vagy tagsági pers-pektívát kíván nyújtani a szomszédosNyugat-Balkán számára? Tisztázni kell,hogy milyen legyen az unió szomszéd-ságpolitikája, milyen elõnyök származ-hatnak ebbõl a felek számára. Az e té-makörben elfogadott üzenetnek rövid-nek és kézzelfoghatónak kell lennie an-nak érdekében, hogy azt a közvéleményis hitelesnek tartsa.

Mitõl lesz jó a magyar elnökég? A ma-gyar elnökségnek azt az álláspontot kellképviselnie, mely szerint nincsenek tabutémák, nem szabad a problémákat a szõ-nyeg alá söpörni, nem pusztán családi fo-tókra, derûre van szükség, hanem szóbakell hozni a nehéz ügyeket is, így többekközött a romapolitikát. A magyar elnök-ségnek az uniós érdeket kell elõtérbe he-lyeznie, a különbözõ nézetek között kellharmóniát teremtenie. Nem lesz könnyûhelyzete a magyar elnökségnek. A gaz-dasági szankciók rendszerének elfogad-tatása, a pénzügyi jellegû kérdések meg-vitatása felszínre hozhatja a tagállamokeltérõ érdekeit. A konszenzuskeresésegyfajta mûvészet, amely feltételezi má-sok érveinek ismeretét és a lehetségesopciók felvázolásának képességét. A ma-gyar elnökség akkor lesz jó, ha az elnök-ségi prioritások érthetõek és eljutnak acímzettekhez. A sikeres elnökség feltéte-lezi a politika és az adminisztráció teljesösszhangját, az egymás iránti bizalommeglétét. Az elnökség azonban egyfajtalehetõség is. Az elnökségi idõtartam alattmind Magyarországon, mind külföldönbeszéljünk arról, hogy kik vagyunk Eu-rópában, mit akarunk, mivel tudtunk éstudunk hozzájárulni az európai integrá-ció sikeréhez. A 2011-es Liszt Ferenc-évalkalmat ad arra, hogy kultúránkat ismegjelenítsük, de hasonló lehetõségek


vannak a tudomány és az oktatás terüle-tén is.

Az EU soros magyar elnöksége Euró-páról és Magyarországról egyaránt szól.Magyarország vizsgázik a tekintetben,hogy mint közepes méretû ország, soroselnökségéhez milyen pozitív képet képeskapcsolni mind Magyarországon, mindkülföldön. A professzionális politikai ésközigazgatási munka mellett a hitelesEurópa-kép megjelenítése is fontos, azEurópai Uniót úgy kell bemutatni, ami-lyen: értékes és nélkülözhetetlen együtt-mûködési formája a tagállamoknak,ugyanakkor európai szinten számos újkihívással kell szembenézni. Ne értékel-jük túl (eurofil magatartás) és ne temes-sük (szétbomlás vizionálása) az integrá-ciót, hanem adjunk reális képet, és he-lyezzük a hangsúlyt a stabilizáció szüksé-gességére. Magyarország erõs EurópaiUnióban érdekelt, ehhez azonban mind amorális, mind az anyagi feltételeket biz-tosítani szükséges.

A magyar elnökséget egyesek pozitív,mások negatív színben fogják feltüntet-ni, a ráhatás a hazai és a nemzetközi saj-tóra a sajtószabadság és a szólásszabad-ság miatt korlátozott. Bizonyára lesznekolyan sajtóvélemények, amelyek szerintegy jó, gyorsan reagáló, professzionáliselnökséget teljesítünk, és lesznek olya-nok, amelyek a legjobb munka ellenéreis elsõsorban a negatívumokat fogják ki-emelni. Fennáll annak a veszélye is, hogyegyes országok saját belpolitikai érdeke-ikre tekintettel nem is igen akarnak majdbeszámolni a magyar EU-elnökség mun-kájáról. Az is lehetséges, hogy Magyar-ország úgy kerül a nemzetközi érdeklõ-dés homlokterébe, hogy elnökségünkürügyén a magyar belpolitikai életrõl kí-vánnak pozitív vagy negatív képet adni.A magyar belpolitikai élet azonban elv-


ben nem határozhatja meg az elnökségmegítélését. Belgiumban a teljes EU-elnökség alatt csak ügyvezetõ kormányvan, az ország számos belsõ belga-belgafeszültségtõl hangos, mégsem mondjasenki, hogy a belpolitikai válság miatt abelgák rossz elnökséget csinálnának. Abelga adminisztráció, nagy gyakorlati ta-pasztalattal a háta mögött, vélhetõleg jómunkát végez, az elnökség megítélésenem függ az ország belpolitikai megíté-lésétõl. Kérdés, hogy a magyar belpoli-tikai események nemzetközi színtérreemelése esetén is elmondhatjuk-e, hogya nemzetközi sajtó független tud ma-radni az elnökségi munka értékelésesorán.

A magyar elnökség ellátására a ma-gyar politikai vezetés és a közigazgatásfelkészült. Mindazonáltal jöhetnek olyankörülmények, amelyek minden korábbiforgatókönyvet átírhatnak. A 2001. évi

belga elnökség ambiciózus tervekkel ké-szült, de a 2001. szeptember 11-i, aNew York-i World Trade Center elleniterrorcselekmény jelentõsen átalakítottaaz elnökség menetrendjét. A nagy EU-tagállamok államfõi és miniszterelnökeiazonnal, önállóan utaztak Washingtonba,a soros elnökséget ellátó Belgium akko-ri miniszterelnöke, Guy Verhofstadt ez-zel szemben alig kapott idõpontot azEgyesült Államokban. Kis és közepes mé-retû ország miniszterelnöke révén a nagyországok nem kívántak a soros elnöksé-get ellátó állam miniszterelnökének „la-pot osztani”, és a késõbbiekben az irakiháború megindításakor is eltérõen csele-kedtek az unió országai. Felkészülni afelkészülhetetlenre nem lehet. A magyarelnökségnek mégis tudnia kell, hogy ilyennem várt esetekben hogyan kell reagál-nia, mert ettõl is függhet egy elnökségmegítélése.

�

Egy kézen meg lehet számolni, hogy anemzetközi sajtó hányszor mutatott ér-deklõdést a csatlakozásunk óta eltelttöbb mint hat évben a magyar álláspontiránt. Ez a helyzet egyik pillanatról amásikra drámaian megváltozik majd,amikor 2011. január 1-jén Magyaror-szág kezébe kerül az uniós „marsallbot”.Egy rövid idõszaktól eltekintve, hazánkmégsem önmagáért lesz izgalmas min-denki számára, hanem azért, mert bár-mit is mond hat hónapon keresztül, aztaz EU nevében teszi majd.

Ezzel a ténnyel nem árt tisztában len-ni akkor, amikor arra a kérdésre keres-sük a választ, hogy vajon mennyire al-kalmas az uniós elnökség az ország-imázs javítására. Megkockáztatható akijelentés, hogy utoljára talán 1956-banés az 1989-es határnyitáskor emleget-ték Magyarországot olyan gyakorisság-gal, mint 2011 elsõ félévében fogják.Ott is felkerülhetünk a térképre, aholeddig jószerivel fehér folt voltunk, ésminden bizonnyal turistákat és befekte-tõket is becsalogat majd az országba azuniós szerepvállalás nyújtotta nagyobbismertség.

Az ilyenfajta publicitásnak azonbanmegvannak a határai. Élek a gyanúper-rel, hogy ha megkérdeznék, az európa-iak többségének a féléves periódus le-teltével halvány fogalma sem lenne ar-ról, hogy éppen melyik ország látta elaz elnöki teendõket. Mint ahogy az isigaz, hogy ilyen rövid idõ aligha alkal-mas egy országról kialakított általános


kép megváltoztatására. Fõleg, ha – minthazánk esetében – egy, az elmúlt évek-ben jócskán megkopott imázs helyreho-zásáról van szó.

Mégis számos érv szól amellett, hogyMagyarországnak tanácsos lenne ki-használni ezt az „önreklámozási” lehe-tõséget. Elõször is, az új tagállamokróla belépés óta eltelt idõ rövidsége miattmég távolról sem alakult ki olyan letisz-tult kép, mint a régiekrõl, ezért érde-mes lehet apait-anyait beleadni annakformálásához. Madrid régi motoroskéntés a spanyol–belga–magyar elnökségitrió elsõ tagjaként, érthetõen, túlzottannem törõdött saját országképének ala-kításával. Másodszor, a magyarok a spa-nyoloktól vagy a belgáktól eltérõen „el-sõ bálozók”, és ez a szokásosnál foko-zottabb várakozást kelt Európában el-nökségünk iránt, ami egyfajta megfele-lési kényszert is kivált. Végül azt semszabad elfelejteni, hogy a sikeresen le-vezényelt elnökség hosszú idõre meg-alapozhatja egy ország tekintélyét, és je-lentõsen javíthatja annak alkupozícióitaz Európai Unión belül. Érdemes meg-jegyezni, hogy az EU éppen a magyar el-nökség alatt, illetve azt követõen kezdiel a minden korábbinál keményebb vitáta hazánk számára kiemelten fontos kö-zös agrárpolitika és felzárkóztatási po-litika jövõjérõl és azok finanszírozásáról.Nem mindegy tehát, hogy milyen nyo-mokat hagy majd a magyar elnökség.

Ha az eddigi új tagállami elnöksége-ket vesszük, akkor egyaránt találhatunk

GGYYÉÉVVAAII ZZOOLLTTÁÁNN**

A lehetőségek földje

MMÉÉDDIIAA

* A szerzõ a Figyelõ brüsszeli tudósítója és a BruxInfo fõszerkesztõje.

MMÉÉDDIIAA 111111

példát viszonylag sikeresre és kudarcos-ra. A kicsiny Szlovénia, amelyre 2008elsõ felében az újak közül elsõként ke-rült sor, derekasan helytállt, és többnyi-re kedvezõ benyomásokat hagyott ma-ga után, mert nem akart sokat markol-ni, és több kényes jogalkotási ügyben isátvágta a gordiuszi csomót. A csehek ez-zel szemben rá egy évre sokkal görön-gyösebb utat jártak be, mivel éppen azelnökség félidejében bukott meg a kor-mányuk, s – boksznyelven szólva – at-tól kezdve már mindenki csak „a meg-váltó gongszóra” várt. Pedig a „sajátKO-t” megelõzõen, Prága nagyon alapo-san felkészült az elnökségre.

Szlovénia esete azonban azt is meg-mutatta, hogy nem elég profi módonmenedzselni az uniós ügyeket, az ered-ményeket jól is kell kommunikálni, kü-lönben elmarad a jól megérdemelt elis-merés bezsebelése. És mivel Ljubljanacsapnivalóan kommunikált, éppen azoknem vették észre és nem méltányoltákkellõképpen az igyekezetet, akiktõl egyelnökség megítélése elsõsorban függ: amédia és mindenekelõtt a brüsszelisajtó.

Az EU-elnökség szakmai és sajtóbelimegítélése nem szükségszerûen vágegybe, sõt gyakran egymással ellentétesis lehet. A szakmai elismerés megszer-zéséhez – és ezzel együtt egy országázsiójának a növekedéséhez az EurópaiTanácson belül – elegendõ lehet, ha amagyar szakdiplomaták vezetésével ola-jozottan mûködik a döntések elõkészí-tése, majd késõbb a politikai szintekenazok meghozatala. Hiszen éppen a ké-nyes tárgyalások és a dossziék lezárásaviszi elõre az európai folyamatokat. Aszaktémákat figyelemmel kísérõ brüsz-szeli sajtó számára természetesen ez isaz elnökség eredményességének egyik

mércéje lesz, de korántsem az egyetlen.Hiába ugyanis a színvonalas tartalom, haa kommunikációba hiba csúszik, és a fo-lyamat közben, illetve annak lezárásátkövetõen az eredményekrõl senki nemértesül.

A hazai és a nemzetközi sajtó nemugyanarra fókuszál majd a magyar fél-év alatt. Miközben az elõbbi számára aza fõ sztori, hogy éppen a magyarok lesz-nek hat hónapon át a vezérlõpultnál, ad-dig külföldi kollégáik számára lényegé-ben másodlagos, hogy melyik országadja az elnökséget, õk a konkrét ered-ményekre kíváncsiak. És mivel az elnök-séghez kapcsolódó események zömeBrüsszelhez, Luxemburghoz és Stras-bourghoz köthetõ, az európai közvéle-mény javarészt az Európai Bizottságnálakkreditált körülbelül ezer tudósítónkeresztül értesül majd az EU és a ma-gyar elnökség munkájáról és teljesítmé-nyérõl.

Milyen várakozások elõzik meg mér-tékadó sajtókörökben a közelgõ magyarelnökséget? A válaszhoz érdemes egykicsit visszakanyarodni a múltba, még a2004-es bõvítés elõtti idõbe, amikorszinte szabállyá vált, hogy a túlmotiváltkis tagállamok (elsõsorban Luxemburg,Finnország és Svédország) hatékony-ságban és eredményességben általábanlepipálták a feladatot sokszor csak ím-mel-ámmal teljesítõ nagy tagországo-kat. Azóta azonban több olyan új körül-mény is megjelent, amely megváltoztat-ta ezt a helyzetet. Mindenekelõtt márkorábban is nyilvánvaló volt, hogy egykis ország elnöksége fõleg a belsõ uni-ós ügyekben tud hatékony lenni, a nem-zetközi porondon már kevésbé, hiszenaz Egyesült Államok, Oroszország ésmás fajsúlyos partnerek csak a hozzájukmérhetõ országokat veszik komolyan.

Jó példa erre Tony Blair nemrég publi-kált könyve, amelyben leírja, hogy Ge-orge W. Bush sehogy sem akarta meg-érteni, mit keres az EU küldöttségébena belga kormányfõ, noha éppen Belgiumvolt az EU soros elnöke… NicolasSarkozy francia elnöknek az orosz–grúzviszálykodás leállításában játszott veze-tõ szerepe egyértelmûvé tette a „nagyés kis elnökségek” lehetõségei közöttikülönbségeket.

További lényeges fejlemény, hogy aLisszaboni Szerzõdés hatálybalépése lát-ványosan csökkentette a soros elnöksé-gek szerepét, és még inkább azok lát-hatóságát. Ez egyébként részben opti-kai csalódás, hiszen a miniszteri taná-csok többségében továbbra is az éppenelnökséget adó ország irányítja a mun-kát. De az Európai Tanács állandó elnö-kének (Herman Van Rompuy-nek), va-lamint a kül- és biztonságpolitikai fõkép-viselõnek (Catherine Ashtonnak) a meg-jelenése éppen azt a két kormánytagotszorította háttérbe, akik korábban a leg-aktívabb szerepet játszották a soros el-nökségek mûködésében. A külügymi-niszterrõl és a miniszterelnökrõl vanszó, akik az új intézményi rendszerbenkénytelenek Van Rompuy és Ashton ár-nyékába húzódni és jobbára statiszta-szerepet alakítani. Ebben van némi koc-kázat, hiszen hogyan várható el egy kor-mányfõtõl, hogy folyamatosan ellenõriz-ze és szükség esetén jobb munkára sar-kallja minisztereit az uniós színtéren, haõ maga nem vesz részt az elnökség ak-tív alakításában?

Szerencsére az új felállás kompenzá-ló elemeket is tartalmaz, elsõsorban akormányfõ, és nem a külügyminiszterszámára. Növekszik például az állam- éskormányfõk stratégiai irányító szerepe,akik a korábbinál gyakrabban és – ami


legalább ennyire lényeges – szûk körbentalálkoznak. Márpedig ebben a körbenaz eddiginél nagyobb szerep jut a sze-mélyes kvalitásoknak – egy ambiciózusés gyors észjárású kormányfõ nagyobbtekintélyt képes kivívni magának és or-szágának.

Az új struktúra a nagyobb elnökségibaklövések elkövetésének esélyét ismegszünteti, vagy minimálisra csökken-ti olyan területeken, ahol – fõleg – az újtagállamok meglehetõsen kevés tapasz-talattal rendelkeznek. Csehország rög-tön az elnöksége kezdetén beleszaladtegy nagy pofonba, amikor a kormányfõszóvivõje az elnökség nevében egy fél-reérthetõ nyilatkozatot tett a közel-ke-leti konfliktusról. A nemzetközi sajtóegy része ezt azonnal a zöldfülûség ésaz inkompetencia számlájára írta. Ilyencsapdahelyzet a jövõben nem lesz, mertmostantól minden hasonló ügyben a kül-és biztonságpolitikai fõképviselõnek kellmajd állást foglalnia.

Mindezek következtében a média el-várásai csökkentek, és érdeklõdése amindenkori soros elnökségek iránt vala-melyest lanyhult. A brüsszeli sajtó ettõlfüggetlenül árgus szemekkel figyelimajd az egymást követõ elnökségek te-vékenységét és esetleges botladozásai-kat. Általánosságban megállapítható,hogy az EU hat alapító tagállamának(Franciaországnak, Németországnak,Olaszországnak és a három Benelux or-szágnak) sajtója kritikusan és nem min-dig jóindulattal viszonyul az új tagálla-mok elnökségeihez.

Profi és gyors tájékoztatással perszekihúzható a sajtókritika méregfoga. Ezazonban jelentõsen eltérõ kommuniká-ciós kultúrát feltételez, mint amely Ma-gyarországon az elmúlt évtizedekbenmeghonosodott, és ami a csatlakozás

MMÉÉDDIIAA 111133

óta a magyar európai uniós sajtókom-munikációt jellemezte. Utóbbiból ugyan-is szinte teljesen hiányzott a proaktívmegközelítés, amely a sokszereplõsbrüsszeli játéktérben a sajtókommuni-kációt fontos eszköznek tekinti a nem-zeti célok eléréséhez. Bármennyire isfurcsa, hazánk állandó brüsszeli képvi-seletének mostanáig nem volt szóvivõje,aki alkalomadtán a magyar álláspontróltájékoztatta volna a külföldi médiát. Azelnökséggel természetesen változni fogez a helyzet, ám az ezzel megbízott sze-mélyek fél évig nem Magyarország, ha-nem az elnökség nevében nyilatkoznakmajd, ami lényeges különbség. A tájé-koztatásnak folyamatosnak kell lennie,mivel az EU-elnökségek nem rendelkez-nek kommunikációs monopóliummal.Ha egyáltalán nem vagy rosszul tájékoz-tatnak, akkor majd mások töltik ki azûrt, és elveszítik befolyásukat az ügyekmenetére.

Jó okkal feltételezhetõ, hogy a fél-éves EU-elnökség számos más szem-pontból is alkalmas lehet a szemek fel-nyitására Magyarországon. Az egyikkétségkívül az Európai Unió mûködésé-vel kapcsolatos tudásra vonatkozik. Ná-lunk régebben csatlakozott országokkörében járta az a mondás, hogy akkorváltak igazából az EU tagjává, amikoraz elsõ uniós elnökséget lebonyolítot-ták. Az elnöki funkció révén ugyanisegy addig még marginális helyzetbenlévõ ország egyszerre bekerül az uniósmasinéria és döntéshozatal középpont-jába; még a „zenekart” sokszor a hát-térbõl dirigáló nagy tagállamok számá-ra is megkerülhetetlenné válik, tényle-gesen rálátása lesz a kulisszatitkokra,végsõ soron az Európai Unió mûködé-sére. Az így összegyûjtött tapasztalat éskapcsolatrendszer a késõbbiekben is

nyilván értékes segítséget nyújt, amikora szóban forgó ország csak „mezei tag-ként” vesz részt a folyamatok alakítá-sában.

Az elnökséggel együtt járó feladatokszakszerû és hatékony ellátása a hazaiállamigazgatást is óriási kihívás elé állít-ja majd. Szakdiplomatáinknak nap mintnap több mint kétszáz tanácsi munka-csoportülésen kell a tagállami álláspon-tokat konkrét ügyekben közelíteniükegymáshoz, amihez világos tárgyalásimandátumok, a politikai szintrõl gyorsdöntések, valamint tárgyalásvezetésikészségek szükségesek. Az elnökség te-hát elvileg hozzájárulhat az elavult, le-lassult és kevéssé hatékony appará-tus felrázásához és modernizálásához.Nagy kérdés ugyanakkor, hogy ez a fel-pörgés csak átmenetinek bizonyul-e, ésaz államigazgatás az elnökség kipipálá-sa után visszasüpped-e korábbi állapo-tába, avagy sikerül tartós fordulatotelõidézni.

Hasonló okból egyelõre nyitott kér-dés, hogy a hazánkhoz hasonló méretûországok számára ritkán adódó európaiszereplés hozzá fog-e járulni az egyrejobban erõsödõ hazai provincializmusmeghaladásához, de legalább bizonyosfokú visszafordításához. Magyarországma mentális értelemben távolabb áll Eu-rópától, mint a 2004-es csatlakozáselõtt, ami egyebek mellett azon is lemér-hetõ, hogy a magyar közvélemény egyi-ke a leginkább euroszkeptikusnak. Ezrészben az EU-tagsághoz fûzõdõ gyak-ran irreális várakozásokkal magyaráz-ható. De a politikának is súlyos felelõs-sége van abban, hogy a magyarok hoz-záállását az unióhoz ma elsõsorban avárható anyagi haszon, vagyis a pénz-ügyi támogatás mértéke határozza meg,vagy már az sem.

Az EU azonban többet kínál a pénzügyitranszfereknél: lehetõséget. Esélyt példá-ul a hazai cégek számára, hogy a külön-bözõ csatornákon keresztül az üzleti ér-dekeiket közvetlenül érintõ ágazati szabá-lyozásokra ráhatással legyenek, és part-neri hálózatokat építsenek ki. Ebbennagyságrendekkel több pénz van, mint atámogatásokban, jóllehet senkinek nemhullik az ölébe. Az EU olyan lehetõsége-


ket nyújt, amelyek elvileg mindenki szá-mára rendelkezésre állnak, de amelyekbõlmindenki azt hoz ki, amit akar és tud.

Éppen a lehetõség és a potenciál a le-endõ magyar elnökség két kulcsszava.Jól hangzó szavak, amelyeket tartalom-mal is meg kellene majd tölteni. És ak-kor utólag elmondhatjuk, hogy hosz-szabb távon is megérte Magyarország-nak az elnökségi kaland.

��

MMÉÉDDIIAA 111155

A soros elnökségrõl alighanem kétféletévhit képzelhetõ el: az, amelyik túlbe-csüli az Európai Unió e sajátos döntés-hozatali intézményének jelentõségét, ésaz, amely kicsinyíti, leértékeli. Találkoz-ni mindkét változattal. Az utóbbi lénye-ge tulajdonképpen abban foglalható ösz-sze, hogy „ebbe belebukni úgysem le-het”. Akik így vélik, egyfelõl hivatkoznakarra, hogy a Tanács vagy háromezerbrüsszeli alkalmazottja azonnal kész asegítségre, ha a soros elnökséget adó or-szág apparátusa bajba kerül; másfelõl arégebbi cseh és a mostani belga példátemlegetik: Prágában alapos belpolitikaibonyodalmak szegélyezték a soros el-nökség programsorozatát, ám a felada-tokat végül – nagyjából-egészébõl – si-került teljesíteni, s alighanem ezt mond-hatja majd el magáról a mostani belgiu-mi elnökség is.

Az intézmény jelentõségének, ponto-sabban a magyar érdekek érvényesítésé-nek túlbecsülése talán a lekicsinylésnél iserõsebben kísért. A pontatlan szóhaszná-latok azt a benyomást kelthetik az uniósfórumok – valljuk be, nagyon is szövevé-nyes – rendszerét kevéssé ismerõkben,hogy itt most soha nem volt lehetõségetkap hazánk arra, hogy „vezesse” az Eu-rópai Uniót, megszabja a tennivalókat,kieszközölje a feladatok megoldását. Kü-lönösen fölerõsödhet ez az elgondolás –amely nem több puszta illúziónál – olyanérzékeny, a magyar múltat és mai külpo-litikai prioritásainkat egyaránt alapvetõ-en érintõ kérdések esetében, mint ami-lyen a kisebbségi politika.

Úgy gondolom, hogy az unióval foglal-kozó politikusok, a politikai elit tagjai –álljanak bármelyik oldalon is –, s kitünte-tett helyen, a média munkatársai nemtudják elégszer elmondani, hogy a soroselnökségnek otthont adó ország éppen-séggel nem saját érdekeit képviseli az ál-tala elnökölt rendezvényeken, hanem azegész unióét. (Olyannyira, hogy – minttudjuk – a rendezõ ország másik képvise-lõje is jelen van az adott üléseken, hogyképviselje az adott állam érdekeit, mivelaz elnök ezt nem teheti.) A választékosszóhasználatnak, a pontos megjelölésneknagy szerepe lehet abban, hogy ne kelet-kezzenek illúziók. El kellene kerülni a ma-gyar biztosokkal kapcsolatban még min-dig elõ-elõbukkanó hibát: uniós csatlako-zásunk óta hallható – ma már talán rit-kábban –, hogy a magyar biztos „Magyar-országot képviseli a Bizottságban”. Ez amegfogalmazás félrevezetõ lehet a széle-sebb közvélemény számára, amint az is,hogy egyik vagy másik magyar prioritás„legtöbb feladata” valószínûleg megoldha-tó lesz a félévi elnökség folyamán.

Eltekintve attól, hogy most már szépszámú magyar elnökségi prioritás gyûltössze (agrárpolitika, energetikai együtt-mûködés, Európa gazdasági hatékonysá-gának növelése, romaintegráció, vízpo-litika, kisebbségi és emberi jogok, s ak-kor még nem említettem a bõvítést, ki-vált Horvátország csatlakozását, vala-mint a posztszovjet térséggel foglalkozóKeleti Partnerséget), nem lenne szabadelfeledkezni arról, hogy huszonhét or-szág egyeztetési mechanizmusának me-

* A szerzõ újságíró, fõiskolai tanár, az Európai Újságírók Szövetsége Magyar Tagozatának elnöke.

MMAARRTTIINN JJÓÓZZSSEEFF**

Varázspálca nélkül

netét gyakorlatilag lehetetlen elõre látni,következésképpen nem érdemes jósla-tokba bocsátkozni. A médiának is tartóz-kodnia kellene az olyan hangzatos meg-fogalmazástól, hogy csatlakozása óta ha-zánk „elõször áll az unió élére”. Ez tárgy-szerûen sem állja meg a helyét, mert egy-felõl csak a Tanács – tehát az egyik uni-ós intézmény – élén lehet emlegetni a so-ros elnökséget adó országot, másfelõl ésmegint csak: az „unió élén” kifejezés il-lúziókat támaszthat. Mert aki az élen áll,az vezet, s a vezetéshez a feladatokkonkrét megvalósítását is társíthatjákazok, akik az EU-t nem ismerik. Vagyisa széles értelemben vett politikai elitnektöbbször kellene utalnia arra, hogy a so-ros elnökséget adó országnak elsõsorbanreprezentációs, ügyvezetõi, napirend-ki-jelölõi, valamint képviseleti szerepe van(utóbbi a Tanács képviseletére vonatko-zik más EU-s intézményekben, valaminta nemzetközi színtéren).

A szerényebb – meglehet, szürkébb –szóhasználatra int az is, hogy a soros el-nökséget a Lisszaboni Szerzõdés annyibanmindenképpen leértékelte, hogy a Tanács-nak – Herman Van Rompuy személyében– immár van két és fél évre kinevezett el-nöke. Igaz ugyan, hogy a német–portu-gál–szlovén és a francia–cseh–svéd trióután hazánk már a harmadik intézménye-sített hármasban – spanyol–belga–ma-gyar – vesz részt, s a korábbi hat hónaphelyett most már másfél évre és jó elõreösszehangolják a teendõket, de az állan-dó elnök a politika perszonalizációjánakkorában mégis csökkenti az elnökségetadó ország mozgás- és feladatterét.

Idekívánkozik még egy megjegyzés,bár nem feltétlenül a magyar elnökségküszöbén aktuális, de a reális számvetés-hez hozzátartozik: úgy gondolom, hogya soros elnökség intézményét – akár a


döntéshozó fórumok egy részét – immárkinõtte a harmincas taglétszámot erõtel-jesen megközelítõ s nemsokára akár el-érõ Európai Unió. Eredeti célja szerint asoros elnökség éppen arra volt hivatott,hogy a „kicsik” minél gyakrabban jussa-nak szóhoz a sokfelé ágazó, rengetegtárgyalási fórumot mozgató uniós politi-kában, noha a lényegi kérdések megha-tározásában döntõ szavuk nyilvánvalóana világpolitikai mércével is középhata-lomnak számító nagyoknak volt és van,s közöttük is – mint az elmúlt hónapokis mutatják – a német–francia kettõsnek.(Ebben történetesen nem sok újat hoz-tak az integrációs évtizedek, lényegébenaz alapítás óta ez a tandem szabja mega mozgásirányt.) Ám az eredeti cél ma-radéktalan megvalósítását éppen a nagytaglétszám hátráltatja, Magyarországrapéldául – ha ez a rendszer maradna –csaknem másfél évtized múlva jut majdismét elnökség. Ma még azonban nemtudjuk, hogy az uniós hegyek vajúdásá-ból az elkövetkezõ években mi születik;az eredetileg a hatokra, de legföljebb atizenkettekre szabott döntéshozatali ru-hát hogyan sikerül átszabni.

Maradjunk tehát a jelenben, s kon-centráljunk az elkövetkezõ félévre, a kü-szöbönálló elnökségre. A kínálkozó ren-geteg megközelítési lehetõségbõl kettõtragadok ki: egyfelõl a pártpolitikai di-menziót, másfelõl azt a páratlan szerep-lési lehetõséget, amit a soros elnökség kí-nál. Ami az elsõt illeti: ha reálisan tekin-tünk a magyar politikai és szellemi köz-állapotokra, akkor annyi jegyezhetõmeg, hogy az elnökség elõkészítését si-került megóvni a túlzottan zajos pártpo-litikai vitáktól. Ebben bizonyára szerepetjátszanak a hivatalban lévõ legfõbb kül-politikai tisztségviselõk jobbára higgadtállásfoglalásai; a közelmúltban például

MMÉÉDDIIAA 111177

Martonyi János külügyminiszter úgy fo-galmazott, hogy az új kormány tevé-kenysége „egyszerre alapoz elõdjeinekeredményeire és az új kezdeményezések-re”. A folytonosság és a nyitás e kettõs-ségét, amely különben minden reálpoliti-ka egyik kulcseleme, viszonylag ritkánhallani ki a napi pártpolitikai csatazajból.A külügyminiszter másik megfogalmazá-sa, amelyben az értékalapú külpolitikárólszólva a gazdasági és politikai stabilitás,illetve a kiegyensúlyozott szomszédság-politika mellett a belpolitikai egységet ismegemlítette, arra enged következtetni,hogy a természetes és szükségszerû vi-ták a jövõben, vagyis az uniós elnökségféléve alatt sem lépnek túl a plurális de-mokráciákban megszokott határokon.

A nemzeti érdek mindenképpen azlenne, hogy a kétharmados többségreépítõ kormány és a különben megosztottellenzék megtalálja az elnökségi felada-tokban a közös nevezõt: a hozzánk ér-kezõ sok száz diplomata, magas rangúhivatalnok és a nagyjából 250 rendez-vényrõl beszámoló újságírósereg elõttígy egy felnõtt demokrácia imázsát tud-nánk fölmutatni. És ebben rejlik az el-nökség valóban egyedülálló lehetõsége:önmagunknak, értékeinknek, kultúránk-nak kivételes hírverésére nyílik itt mód,s nem pusztán Budapesten, hanem a jóérzékkel kiválasztott helyszíneken, Gö-döllõn, Debrecenben és Balatonfüredenis. Szintén jó alkalmat teremt az elnök-ség arra, hogy a tanácskozásoknak ott-hont adó állami intézmények maradandómódon szépüljenek, gazdagodjanak, hi-szen lesz élet az elnökség után is. Vagyise sajátos uniós intézmény jóvoltából azunió megváltoztatásának ábrándja he-lyett önmagunk helyzetének csekély, de

maradandó javítását tûzhetjük ki célul, sugyancsak megfakult hírnevünk alaposmódosításának reményét. Egy korrupt,mélyen megosztott, külpolitikai cikkcak-kokat követõ, befelé forduló és borúlátóország képe helyett valami mást tudnánkközvetíteni legszorosabb szövetségese-inknek Európában.

A reális cél tehát az unió befolyásolásaés önképünk javítása: ehhez a kormány-zat és az ellenzék jól körülhatárolt együtt-mûködése mellett szükség lenne a lehetõlegteljesebb nyitásra a civil szervezetek ésa média felé. A hozzánk látogató külföldiújságírók, közvélemény-formálók, elem-zõk fogadásában, szakmai tájékoztatásá-ban a hazai sajtószervezetek, az érdek-képviseletek, az önkormányzatok, az egy-házi intézmények eredményesen segíthet-nék a kormányzat munkáját. Ha a döntés-hozók tudatában lesznek annak, hogynem pusztán a miniszteri tárgyalásoknakvan jelentõségük, hanem minden egyestalálkozónak, bárhol legyen is az, akkor asoros elnökség a nemzeti közjó szem-pontjából megsokszorozhatja hatékony-ságát, bár a gazdagon adagolt prioritásokterén minden bizonnyal szerényebb fel-adatteljesítéssel kell majd megelégednünkaz elnökség végén.

Ami különben érthetõ, hiszen varázs-pálcák meg csodák nincsenek, a hat hó-nap pedig szinte pillanatnyi idõ ahhoz atengernyi feladathoz képest, ami erre apolitikatörténetben egyszervolt, a külvi-lágra változatlan vonzerõt gyakoroló ésezernyi feladat megoldását maga elõttgörgetõ integrációs képzõdményre vár.Amelyet mi is a magunkénak mondha-tunk, s ha ügyesek vagyunk, most egy ki-csit közelebb vihetünk a legszélesebbközvéleményhez.

�

A politika szerint az EU-elnökség intéz-ménye komoly presztízs, de egyben ha-talmas felelõsség is. Magyarországnak,amikor átveszi a Tanács irányítását, szemelõtt kell tartania a tagállamok érdekeités törekednie kell a kompromisszumra.A magyar elnökség programjának 75százaléka a belga elnökségtõl örököltprogramokból áll, a fennmaradó 25 szá-zalékot pedig az elõre nem látható ese-mények töltik ki – ennek kell sajátos ma-gyar ízt adni.

A fenti gondolatok egy kormánypártipolitikustól származnak, de valószínû,hogy az ellenzék is egyetért mindezzel. Aprobléma csak az, hogy az EU támoga-tottsága ma a tagországok közül Magyar-országon az egyik legalacsonyabb. Egyesvélemények szerint ennek oka, hogy túlnagyok voltak a várakozások, amelyek ér-telemszerûen túl kevés eredményhez ve-zettek. Sokan úgy vélték, hogy a tagságönmagában gyorsuló gazdasági növeke-dést és bérfelzárkózást, fokozódó külke-reskedelmi integrációt és bõvülõ tõke-áramlást eredményez. Hasonló nagy vára-kozás elõzte meg az uniós támogatásokatis. A magyar cégek azonban egyelõre nemtudták kihasználni az egységes piac adtaelõnyöket. Csalódott a magyar közvéle-mény a határon túli kisebbség helyzeté-nek megoldásával kapcsolatos reményei-ben is, mert kiderült, az EU nem kívándöntõbíróként beavatkozni a vitás kérdé-sekbe. De azok a pragmatikusnak kikiál-tott remények sem váltak be, miszerint aregionális fejlesztésben a közös érdekekfelülkerekedhetnek az etnikai érdekeken.


A közvélemény szerint az ország szin-te semmilyen értékelhetõ eredménnyelnem büszkélkedhet a hatéves tagságután. Bár azt azért általában nem vitat-ják, hogy a globális válság sokkal kemé-nyebben érintené hazánkat, ha nem len-ne az EU tagja. De miközben az EurópaiUnióhoz 2004. május 1-jén csatlakozotttíz állam gazdasága a belépés óta elteltidõben bõvült, Magyarország igen keve-set tud felmutatni a gazdasági növekedéstekintetében is: mindössze 9,9 százalé-kot, szemben a 35,8 százalékos szlovákvagy a 23 százalékos lengyel növekedés-sel. Magyarország az eurót sem vezet-te be.

Nemcsak a gazdaságpolitikában, de akultúr- vagy külpolitikában sincs sok elõ-remutató fejlemény. Az egyetlen – ésszéles körben érzékelhetõ – pozitív tör-ténés a schengeni csatlakozás volt. Sum-ma summarum, ma a magyar polgároktöbbségének az EU-hoz való viszonyalegfeljebb egy vállrándításban merül ki;nehéz tehát elképzelni, mi lesz az –mégolyan sikeres EU-elnökség után is –,ami ebbõl az álláspontból kimozdíthatjaõket. A kérdés tehát a média számáranem is az, hogy mit jelent a magyar el-nökség, hanem mindenekelõtt az, hogymit jelent számunkra az uniós tagság.

Szakértõk szerint a kiábrándultságoka abban is keresendõ, hogy a médiarosszul fogalmazta meg a magyar igé-nyeket a csatlakozás elõtt. Ebben nem kisszerepet játszott a felületes kommuniká-ció; a média nem akarta megérteni, hogynem az a fontos az országnak, hogy mi-

HHEELLTTAAII PPÉÉTTEERR**

Feljegyzések a pesszimisták házából

* A szerzõ újságíró, kommunikációs szakember.

MMÉÉDDIIAA 111199

lyen pénzügyi feltételekkel lép be az uni-óba, hanem az, hogy a szervezet jövõké-pei közül melyiknek a megvalósulásáhozfûzõdik legtöbb érdeke. A média nem se-gítette az állampolgárokat abban, hogymegismerjék a különbözõ demokratikusuniós eljárásokat. Ma is gyakoriak az uni-ós intézmények mûködését egymássalösszekeverõ, leegyszerûsítõ cikkek. AzEU reformjáról szóló párbeszédben amagyar sajtó képviselõi csak tisztes tá-volból vettek részt. Ehelyett inkább a bel-sõ viszálykodással voltak elfoglalva, azuniós csatlakozást sztereotípiákkal intéz-ték el.

Jómagam ezt a véleményt nem tar-tom igazi magyarázatnak, akkor sem, havitathatatlanul sok benne az igazság. Amédia ugyanis nem vádolható azzal, hogykevés információt adna, vagy adott vol-na az Európai Unióról. Rengeteg nyom-tatott és elektronikus anyag készült azEU-ról. A baj okát a csatlakozást megelõ-zõ viták általános hangnemében keres-ném, amely szinte független volt az EU-tól, és voltaképpen inkább a kétféle ma-gyar történelmi hagyományban, vagy in-kább magatartásban gyökerezett. Éspersze a napi hazai belpolitikai történé-sekben.

Az egyik ilyen hagyomány már nemsokkal a rendszerváltás után megjelent amédiában, és az EU-t idealizálva, mint-egy erkölcsi mérceként, valóságos leg-fõbb jóként állította a magyar társada-lom elé, imamalomként kántálva mindenbelpolitikai konfliktus kapcsán annak„veszélyét”, miszerint nem tudunk majdbelépni, mert nem vagyunk elég európa-iak. A másik, nem kevésbé idealizált ál-láspont nagyjából a csatlakozási tárgya-lások második felében született, és bizo-nyos mértékben ma is meghatározó. Ezpedig úgy szól, hogy rosszul léptünk be,

mert nem voltunk eléggé magyarok. Azelsõ az EU-t túlidealizálta, mondván, habelépünk, tagjai lehetünk egy nagy, fej-lett, gyõztes európai családnak, ahol abõség és az igazság az úr. A másik, in-kább EU-szkeptikusnak nevezhetõ hang-nem a magyar kormány érdekérvényesí-tõ potenciáljának kritikája kapcsán ger-jesztett EU-ellenesnek is nevezhetõ ér-zelmeket. Az egyik hangnemnek a való-sághoz, a másiknak az EU-hoz volt ke-vés köze. A két hangnem közös bája vi-szont, hogy mindkét irányzat Brüsszeltõlvárta a megoldást; mivel viszont az nemjött, mindkettõnél a csalódottság lett azuralkodó. És e két álláspont egymásra ta-lált abban a – szakértõk által sokszorkárhoztatott – média-alapállásban, amelyszerint a csatlakozás sikere és értéke va-lójában csak pénzben fejezhetõ ki. Azegymásra találás annyival is könnyebbvolt, mert e kétféle hangnem legfeljebbcsak részleges fedésben volt a politikaijobb- és baloldallal: az EU kapcsán nemfeltétlenül ott húzódtak a törésvonalak,ahol a belpolitikában megszokhattuk.

A mai magyar kormány szerint az el-nökség célja kettõs: egyrészt az, hogyMagyarország visszaszerezze megtépá-zott tekintélyét az unióban, másrészt pe-dig az, hogy az unió visszaszerezze meg-tépázott tekintélyét a magyarok szemé-ben. Ehhez zökkenõmentes, kiegyensú-lyozott elnökségi periódus szükséges.Hozadéka pedig – mint a külpolitikánakáltalában – csak sokéves távlatban mér-hetõ. A média azonban természeténélfogva a gyors és látható eredményeketszereti; legkevésbé a nyugodt és zökke-nõmentes periódusokat kedveli. A média– és nemcsak a magyar! – érzékeny a krí-zisekre. Mivel az elnökségtõl nyilvánva-lóan nem várható pénzügyi hozadék, amagyar média minden valószínûség sze-

rint elindul „krízist keresni”. A természe-tesen megtalált krízishelyzetek pedig holcsúcsosodhatnának ki jobban, mint a ma-gyar EU-elnökség tevékenységének meg-ítélésében!?

És akkor megérkezhetünk oda, ahon-nan elindultunk: elõkerülhet megint akétféle történelmi alapállás, a szkeptikusmeg az idealista, már ami a magyar el-nökség megítélését illeti: Jól képviseli-ea kormány az országot, vagy nem? Meg-fogalmazza-e a nemzeti célokat, vagysem? Betartja-e az ígéreteit, vagy sem?Könnyen meglehet, hogy helycserés tá-madás lesz: vélhetõen az eddigi idealis-tákból lesznek majd a szkeptikusok, és a„magyarokból” az européerek. De akár-hogyan is történik majd, a magyar mé-dia megint – orientációtól függetlenül –azt fogja várni, hogy Brüsszel tegyenigazságot. Brüsszel azonban nem osztigazságot, mert nem az a dolga.

Az átlagpolgárnak persze mindez nemhaladja meg, de még csak meg sem kö-zelíti az ingerküszöbét. Az idõsebb gene-rációnak mondhatnak bármit, vélemé-nye, ha van egyáltalán, vélhetõen már so-ha nem változik meg az EU-ról. A közép-korúak csendes értetlenséggel nézik a fi-atalabbakat, s próbálják megérteni: mi-ként lehet úgy élni, ahogy õk. Õk, akikma itthon, holnap már külföldön ébred-nek. Mert gondolnak egyet, és Dublinbamennek dolgozni. Vagy Berlinbe tanulni.Vagy kiruccannak néhány hétre Madrid-ba azokhoz a barátaikhoz, akiket pár hó-napja, egy svédországi hétvégéjükön is-mertek meg, és azóta a közösségi olda-


lakon tartják velük a kapcsolatot. Mertrégebben még csak játszottak a számító-géppel, egy ideje viszont tájékozódnak ésbarátokat gyûjtenek a neten, egyszóval:ott (is) élik az életüket. Ellesik, vagy el-tanulják, hogy más országokban mikéntélnek a hozzájuk hasonló korúak, és hogytervezik a közeli, esetleg távoli jövõjüket.Folytatva a generációs gondolatmenetet:a nagy kérdés ma már az, hogyan élnekmajd néhány év múlva az unió adta lehe-tõségekkel a mostani legifjabbak, a mosteszmélõ 3–12 éves korosztály? Õk mégmegnéznek ezt-azt a tévében; fogéko-nyak is arra, amit látnak-hallanak.

És hogy mi lesz az idõsebb közönség-gel? Vélhetõen az, ami eddig. A média to-vábbra is tájékoztatni fogja õket az ese-ményekrõl, mint eddig, hiszen számta-lanszor elhangzott már, hogy a média ak-kor vállalhat szerepet az EU-elnökség be-mutatásában, ha a hétköznapi emberekéletéhez közel hozva próbálja meg átad-ni az ismereteket. Az újságok, rádiók, te-levíziók, online kiadványok tehát ontanifogják az információkat az események-rõl, amelyeket az emberek egy idõ utánúgysem fognak követni. Sõt, voltakép-pen a média számára sem ezek lesznekigazán érdekesek; azt ugyanis, hogy azEU-elnökség ne kapjon belpolitikai tölte-tet, aligha várhatjuk el a magyar médiá-tól. Az elnökség végén pedig – ha min-den normális mederben halad – az em-berek legfeljebb ugyanúgy megvonják avállukat az EU kapcsán, mint eddig. A bu-dapestiek morognak majd még egy kicsita soha nem látott dugók miatt.

��

MMÉÉDDIIAA 112211

A magyaroknak csak 44 százaléka mond-ta azt egy közvélemény-kutatáskor2010-ben, hogy elõnyös az ország szá-mára az EU-tagság. Ennek nyilván egycsomó oka van: az emberek csalódottaka politikában és a politikusok által képvi-selt dolgokban, az EU túl bonyolult ah-hoz, hogy azonosulni lehessen vele, túlsok korrupciós történet kering a támo-gatások körül stb. Az okok között bizo-nyosan ott van az is, hogy alig készülnekérdekes cikkek arról, mi történik az EU-ban, és mi közünk van hozzá.

A politikusok sem igyekeztek a témáterõltetni, lényegében az egyetlen kontex-tus, amelyben rendszeresen elõkerült, aza támogatások megszerzése vagy elté-kozlása. Esetleg még korlátozó külsõ ha-talomként állítják be az EU-t, akár arrahivatkoznak, hogy „ezért megmossák afejünket”, akár arra, hogy „ebben csakazért sem engedünk”. A 2010-es válasz-tási kampányban egyetlen erõs EU-valkapcsolatos téma volt: az összes parla-mentbe igyekvõ párt egyetértett abban,hogy a külföldiek földvásárlási moratóri-umát meg kell hosszabbítani, és lényegé-ben abban versenyeztek, ki lesz kemé-nyebb Brüsszellel szemben.

Az elnökség nyilván jó alkalom a ma-gyarázatokra, érzékenyebb közvélekedéskialakítására, de egyáltalán nem garanciaarra, hogy sokkal reálisabb képet lehetadni az EU-ról. Jó eséllyel a legtöbb cikkaz útlezárásokról, a szállodákról, a taxi-sok és a bárosok által átvert külföldi ven-dégekrõl szól majd. És persze lesz ren-geteg bürokrata hangvételû sajtóközle-

mény is. Utóbbi még csak nem is a ma-gyar elnökség hibája lesz, az EU-nyelvezet, a diplomáciai óvatoskodás sza-bályai nem is nagyon engedik az élesmegfogalmazásokat. Az elnökség kap-csán máris elcsépelõdött egy ilyen kulcs-szó, a „prioritás”, amely tényleg olyanunalmasan hangzik, hogy aki ezzel pró-bálná eladni az újságját, az bizonyosantotális érdektelenségre számíthat. A „Du-na-stratégia”, de még az egyébként hús-bavágó „energetikai biztonság” vagy „ko-héziós alapok” kifejezések is abszolút ol-vasóellenesek, nem is beszélve olyanok-ról, hogy a „KAP reformja”. Pedig fõlegilyenekrõl lesz szó.

Mit kellene tennie a sajtónak egy ilyenhelyzetben? Figyelni, hogy az eseményekmögött milyen folyamatok vannak. Ért-hetõ nyelven, konkrét példákkal megma-gyarázni, hogy ezek a mûszavak mirõlszólnak. Az Indexben igyekszem majdeszerint eljárni, és legalább annyit foglal-kozni az egyes vitatott ügyekkel, mint azelnökség alatti részeredményekkel. Azelnökség keltette figyelmet így lehet ki-használni az EU elmagyarázására.

Az elnökségnek nyilván lesznek látvá-nyos pillanatai, például a csúcstalálkozó agödöllõi kastélyban stb. Ezek jelentõségeazonban csak akkor lesz átélhetõen köz-vetíthetõ, ha a viták történetét sikerülközérthetõen feldolgozni, és jelezni,hogy Magyarország számára mi a tétje adöntéseknek. Ha ez sikerül, akkor a kö-telezõ kört már hozta a sajtó. Ez legin-kább szorgalom és akarat kérdése lesz.A történések értelmes közvetítésén túl is

MMAAGGYYAARRII PPÉÉTTEERR**

Szavak mögött a lényeg

* A szerzõ az Index.hu szakújságírója.

lenne azonban feladata az újságíróknak,mégpedig ellenõrizni a magyar elnökséghatékonyságát. Ehhez már szerencse,ügyesség és mindenekelõtt a háttérbenérdemben kommunikáló diplomaták, be-avatottak kellenek.

Különösen nehéz lesz arról tudósíta-ni, hogy mit csinál a magyar kormány azEU soros elnökeként. Értelmezhetetlenkiindulópont abból a szempontból vizs-gálni az elnökséget, hogy mennyi pénztvagy derogációt (a szabályok alóli átme-neti mentességet) tudunk szerezni ma-gunknak. Egyrészt az elnöklõ országilyet nem kommunikálhat, másrészt nemis ez a feladata. Márpedig a magyar új-ságírók – részben, mert a politikusok atagság kezdetétõl erre szocializáltákõket, részben saját felületességük miatt– eddig fõleg erre figyeltek.

Az elnökségi munka ellenõrzésekor avalódi feladatokat kellene monitorozni,ami azért lesz nagyon nehéz, mert a lo-gisztikai kérdéseken túli, lényeges tartal-mi munka – természeténél fogva – jórésztinformális lesz. Miként sikerül összetá-kolni a kompromisszumokat? Mennyirelesz az elnökség hibája, ha a következõfél évben nem sikerül elõrelépni a közösgazdaságpolitika kereteinek kidolgozásá-ban? Ebbe alig lehet majd belelátni. Az el-nöklõ országnak a háttérben kell egyez-tetnie, nem illik kibeszélnie, sem dicsér-nie, sem megbélyegeznie a konstruktív, il-letve a makacskodó tagállamokat. Ugyan-így, a külföldi résztvevõktõl sem várhatókegyértelmû és nyílt értékelések.


Az elnökségi munkához kötõdõ fõfeladatok, az alkupozíciók felmérése ésa kompromisszumok lehetõségeinek ki-tapogatása egyáltalán nem a nyilvános-ság elõtt zajlanak. Mégis, a sajtónak va-lahogy jeleznie kell, hogy alapvetõenezen dolgozik a kormány, és lehetõségszerint minél többet meg kell tudniaerrõl.

Ha pedig tényleg azt vizsgálnánk,hogy mit ért el Magyarország az elnök-séggel, akkor még ennél is nehezebb leszérvényes és értelmes megállapításokattenni. Hiszen konkrét eredmények he-lyett hosszabb távon beváltható pozíciókmegszerzését kellene feltérképezni. Pél-dául olyanokat, hogy a következõ fél év-ben zajló háttérmunkával milyen késõb-bi, támogatásra váltható elkötelezõdése-ket sikerült szerezni? Vagy: mennyire si-került a keleti tagállamok észak–déli gáz-vezetékeinek fontosságát tudatosítani anyugatiakban? Kivívott-e valamelyik mi-niszter különös tekintélyt magának?Ilyen típusú kérdésekre kell majd keres-ni a választ.

Nagy vizsga elõtt áll a magyar sajtó,amikor mérleget kell vonnia a magyar el-nökség teljesítményérõl; ezt nagyon ne-héz lesz megítélni. Menet közben azon-ban mindent meg kell tenni, hogy olyanközel kerüljünk a válasz megtalálásához,amennyire csak lehetséges. Ehhez perszeegyüttmûködést kell remélni a kormány-zattól, hogy a lehetõségekhez képest alényegrõl is kerüljön információ a médiabirtokába.

�

MMÉÉDDIIAA 112233

A disznóölésre és mákos gubára épülõEU-népszavazási kampányt sokat (ésjoggal) bírálták ugyan, ám két fontos célis megvalósult: sikerült felkelteni az em-berek figyelmét és megmutatni, hogy azunió a mindennapi életre is hatással van.Ugyanezt a két feltételt teljesíteni a ma-gyar EU-elnökség alatt jóval nehezebblesz.

Mert hát mi is a magyar elnökség má-kos gubája? A felkészülésrõl szóló hát-téranyagokat olvasgatva nem sok ilyettalálni. A hazai közvéleményt aligha hoz-zák lázba a „stockholmi program”, a„gazdaságpolitikai koordináció”, a „Kele-ti Partnerség” vagy az „Európa 2020stratégia” kifejezések. Pedig fontosügyek ezek, csak hát…

Ilyenkor mindig érdemes a felmérés-re gondolni, amely szerint minden ötö-dik európai tudja csak megmondani,hány tagállama van az EU-nak. Ezen per-sze szörnyülködni lehet, de felesleges.Ám alkalmazkodni kötelezõ. Lenne.

A disznóölés éppen az Európai Unió-val kapcsolatos információhiányhoz ésérdektelenséghez próbált igazodni – agond csupán az volt, hogy a figyelemfel-keltés után sem válaszokat, sem érdemitájékoztatást nem kaptak a magyar vá-lasztók. A soros elnökség tartalmi ele-meit bemutatók még szorultabb helyzet-ben vannak: elõször a figyelemfelkelté-sig kell eljutniuk.

A figyelemfelkeltés fontos terepe –lenne – a média, de itt sokszor újabbakadályba ütköznek az EU megismerte-tését célul tûzõk. Az uniós témákat már

a szerkesztõknek sem könnyû eladni,mert az EU-ról gyakran az „unalmas”,„szürke”, „távoli” szavakra asszociálnak.Nincs valami izgalmasabb történeted? –kérdeznek vissza.

A helyzet mégsem reménytelen, csaképpen érteni kell a kommunikációhoz ésa média mûködéséhez. Ebbõl a szem-pontból biztató, hogy a Külügyminiszté-rium az EU-elnökségi kommunikációsfõosztály vezetésével újságírót bízottmeg, és ugyancsak újságíróból lett az el-nökség szóvivõje-háziasszonya. (Kulcs-szerepet játszanak majd az elnökségbrüsszeli szóvivõi is, ám a hírek szerintott kommunikációs háttér vagy médiata-pasztalat nélküli emberekre esett a vá-lasztás.)

Figyelmeztetõ jel, hogy a magyar EU-elnökségrõl eddig megjelent/elhangzotthíradások szinte kizárólag az elnökségihelyszínekrõl és a költségekrõl szóltak(alkalmas lesz-e a gödöllõi kastély, mimennyibe kerül, milyen borokat szolgál-nak fel a külföldi vendégeknek stb.). Ez-zel be lehetett kerülni a hírekbe, az ener-giabiztonság, a bankfelügyelet vagy azuniós szomszédságpolitika rejtelmeivelviszont nem. Megint csak nem sajnálkoz-ni kell, hanem alkalmazkodni. De ho-gyan?

Miközben az Európai Unió folyama-tosan kesereg, hogy a polgárok eltávo-lodnak tõle, és nem érzik magukénak azeurópai ügyet, nem sokat tesz azért,hogy változtasson a helyzeten. Az EU po-litikusai éveken át szövevényes és átlát-hatatlan, az emberek hétköznapjaitól

PPÓÓCCSS BBAALLÁÁZZSS**

A magyar elnökség mákos gubája

* A szerzõ a Népszabadság szakújságírója, volt brüsszeli tudósító.

fényévekre lévõ intézményi reformokrólvitáztak – és a közvélemény elõtt azótasem derült ki, mit nyert mindezzel Eu-rópa.

Majd azt ígérték, hogy az intézményihuzavona lezárásával végre az embere-ket foglalkoztató problémákra összpon-tosítanak – de a gazdasági válság idejénis hiányzott az európai egység, a közösstratégia. Amikor pedig valóban „húsba-vágó” kérdések kerülnek szóba (beván-dorlás, munkanélküliség, versenyképes-ség), a döntéseket és a terveket lehan-goló bikkfanyelvbe, ijesztõ szakzsargon-ba csomagolják.

Tetszik, nem tetszik, az elfásult köz-vélemény és a kereskedelmi szemléletetmind inkább magáévá tevõ (kevésbé ele-gánsan: elbulvárosodó) média határozzameg a kommunikációs teret, amelyben amagyar EU-elnökségnek is be kell szá-molnia saját tetteirõl. Így még inkábbkövetnie kell azokat a módszereket,amelyek az uniós tájékoztatásban egyéb-ként is célravezetõk.

A legnehezebb, legbonyolultabb té-mát is közérthetõvé, „fogyasztóbaráttá”lehet varázsolni, ha 1. bemutatják, mi-ként kötõdik a mindennapi élethez, az-az milyen hatása van az EU-állampol-gárok életére; 2. ezt konkrét példán,történeten keresztül teszik. Nemhogy anagyközönséget, de az újságírókat semszerencsés technikai kifejezésekkel ésrövidítésekkel teletûzdelt tájékoztatók-kal, háttéranyagokkal bombázni. Márpe-dig gyakorta ez történik, nemcsak Buda-pesten, hanem Brüsszelben és más eu-rópai fõvárosokban is.

S különben is, miért szalasztanák el(akár a politikusok, akár az újságírók) alehetõséget, hogy színes, izgalmas dol-gokról meséljenek? Ezekbõl akad bõven,bármerre nézünk: EU-bõvítés, költség-


vetési viták, bel- és igazságügyi együtt-mûködés, környezetvédelem. Csak ven-ni kell a fáradságot, hogy találjanak va-lami „földhöz ragadt” konkrétumot,amellyel fel lehet kelteni a figyelmet.

Nem könnyíti meg a magyar elnökségdolgát, hogy látványos – ezért könnyenkommunikálható – eredmények valószí-nûleg nem születnek ebben a félévben.Lényeges, de már jó ideje napirenden lé-võ ügyeket kell Magyarországnak gör-getnie maga elõtt: noha ezek hatékonykezelésén, a kompromisszumok elõké-szítésén áll vagy bukik minden, szalagcí-meket mindebbõl nehéz gyártani.

De nem is ez a cél. Apró, könnyenemészthetõ adagokban érdemes az EU-információkat adagolni. Vonatkozik ezaz újságírókra és a politikusokra, szak-értõkre egyaránt.

Magyarország legnagyobb politikainapilapjaként a Népszabadság is erretörekszik. A legfontosabb uniós hí-rekrõl beszámol, nemcsak a külpolitikaiés a gazdasági oldalakon, hanem a hét-fõnként (2002 óta rendszeresen) meg-jelenõ EU-oldalon is. Ez utóbbin kimon-dottan a hétköznapokhoz kötõdõ, álta-lában politikamentes történetekkel pró-bálja megmutatni az unió „emberi ar-cát” – magyarán azt, hogy az uniós tör-ténések igenis lehetnek érdekesek ésszínesek.

A magyar elnökség persze kivételesesemény, amelyrõl a Népszabadság isszeretne kivételes módon tájékoztatni.Éppen ezért szerepel a tervek között egyvagy több, az EU-elnökség témáihoz kö-tõdõ tematikus melléklet kiadása. Egymelléklet tartalmát és külalakját tekint-ve is kiemelkedik az újságból, jobban fel-kelti az olvasók figyelmét (ezzel vissza istértünk a figyelemfelkeltés örökzöld cél-jához), és lehetõséget ad könnyedebb,

MMÉÉDDIIAA 112255

olvasmányosabb írások közlésére. Egykis könnyedség, mint tudjuk, nagyon rá-fér az unióra.

És egy pillanatig sem szabad megfe-ledkezni arról (sem az újságcikkek vagya politikusbeszédek megírásakor, sem amellékletek vagy a lakosságnak szólóbrosúrák összeállításakor), hogy az EU-

tagországok számát csak minden ötödikmegkérdezett tudja megmondani. A cél-közönséget nem lenézni kell, hanemmindent elkövetni, hogy legközelebbmár úgy érezze: ez az Európai Unióegész szórakoztató is tud lenni.

És még a mákos gubát sem tiltot-ta be.

��

Ismerõs rossz érzés fogott el nyár elsõ va-sárnapjának éjszakáján. Mozgalmas napokvoltak mögöttünk, elõbb egyes fideszes po-litikusok kijelentései nyomán forintpániktört ki, majd a kormány a korábbi nyilatko-zatoknak némileg ellentmondva bejelentet-te, hogy tartani fogja az elõdje által megje-lölt hiánycélt, és ennek érdekében kidolgozegy gazdasági akciótervet. Ezek a fejlemé-nyek rengeteg munkát adtak, az [origo]-nálegész hétvégén feszített tempóban dolgoz-tunk, és versenytársaink is sorra gyártottáka híreket és elemzéseket. Ehhez képestazonban, amikor vasárnap késõ este kinyi-tottam a laptopomat, és végigfutottam a na-gyobb külföldi újságok weboldalait, mégmindig találtam olyan információt a magyar-országi történésekrõl, ami újdonság volt.

A Wall Street Journal számolt be arról,hogy a forint árfolyamának gyengülését lát-va „európai tisztviselõk” telefonálgattak ide-gesen Budapestre, és figyelmeztették a kor-mányt, hogy rendbe kell tenni a pénzügye-ket. Az nem derült ki a cikkbõl, hogy pon-tosan kik voltak ezek a tisztviselõk, és az in-formáció forrásaként is csak annyi volt meg-adva, hogy a „helyzetet ismerõ” emberektõlszármazik, viszont épp az ilyen jellegû, a tör-ténések drámaiságát és fontos nemzetközivonatkozását bemutató részletek voltakazok, amelyek hiányoztak a hazai beszámo-lókból. A cikkbõl írtam egy rövid összefog-lalót az [origo]-ra, és közben azon gondol-kodtam, milyen szomorú, hogy saját orszá-gunk fontos történéseirõl egy külföldi lapbóltöbbet tudok meg, mint a hazai újságokból.

A rossz érzés azért volt ismerõs, mertkorábban is találkoztam hasonló példával.


Más nemzetközi vonatkozású történésnél iselõfordult, hogy a külföldi lapoknak sikerültfeltárniuk olyan részletet, amely addig rejt-ve maradt a magyar nyilvánosság elõl. Ahátrány oka nyilván az, hogy a magyar mé-dia alig van beágyazódva azokon a helye-ken, ahol a fontos döntések megszületnek.

Hogyan lehetne színfalak mögötti rész-leteket megtudni például az uniós intézmé-nyek Magyarországot is érintõ döntéseirõl,ha a legtöbb magyar újságírónak esélyesincs arra, hogy eljusson Brüsszelbe? Demég ha sikerül is neki, akkor is legfeljebbcsak néhány napot tud ott tölteni, így nemtud érdemi kapcsolatokat kiépíteni az otta-ni politikai szereplõkkel. (Arról nem is be-szélve, hogy az uniós tisztviselõkre szigorúszabályok vonatkoznak. Az egyik brüsszeliintézménynél dolgozó ismerõsöm mesélte,hogy egy felkészítésen elmagyarázták ne-kik, ha egy EU-s dolgozó bemegy egy kocs-mába, ott lerészegedik, szétveri a berende-zést, és mellesleg kikotyog valamit egy új-ságírónak, akkor utóbbi lesz az, ami miattelõ fogják venni.)

Nem mintha a magyar médiában dolgo-zók többsége égne a vágytól, hogy uniós té-mákkal foglalkozhasson. Ezek többsége bo-nyolult, száraz történet, tele bürokratikuselemekkel, a szereplõk pedig nem feltétle-nül izgalmas, színes egyéniségek. A dönté-sek nagyon lassan, több lépcsõn keresztülszületnek meg, és mire eljutnak a végsõszakaszba, addigra a szóban forgó kérdéssokat veszít az újdonságértékébõl. Ez igazmég az emberek mindennapjait érintõügyekre is. Hogyan lehet például nagy át-törésként tálalni az anyasági szabadságról

PPEETTHHŐŐ AANNDDRRÁÁSS**

Egy rossz érzés tanulságai

* A szerzõ az Origo.hu szerkesztõje.

MMÉÉDDIIAA 112277

szóló európai parlamenti szavazást, amikortudjuk, hogy ez a döntés még legalább kétmásik fórumot is meg fog járni, és addigmég visszájára is fordulhat az egész?

Az elvont kérdéseknél még nehezebb ahelyzet. Az EU-ban sokszor az elvekrõl, azirányokról, a hosszú távú, több évtizedreszóló programokról folyó viták a legfonto-sabbak, azonban épp ezek bemutatása alegnagyobb kihívás. Nehezen megfogható,az újságírótól is komoly tudást és tájéko-zottságot igénylõ kérdéseket kellene infor-matívan, de tömören – és lehetõleg még ér-dekesen is – tálalni. Nem egyszerû ez a fel-adat, és míg egy nyomtatott újság munka-társa élhet abban az illúzióban, hogy vásár-lók és elõfizetõk tömegei olvassák profimódon megszerkesztett uniós rovatát, ad-dig egy online médium újságírójaként a lá-togatottsági statisztikából világosan látom,hogy az olvasók alig kattintanak rá bármi-re is, aminek a címében szerepel az, hogyEU, vagy az, hogy unió.

Sokan hajlamosak ezt azzal elintézni,hogy a magyar olvasókat nem érdeklik azEurópai Unióhoz hasonló fajsúlyos témák,és helyette csak a botrányok és a könnyedszórakoztatás köti le õket. Ez az érvelésazonban sántít. Az internetes látogatottsá-gi adatokból egyértelmûen kiderül, hogyigenis tömegek kíváncsiak arra, milyen dön-tések befolyásolják az életüket, és azt isszeretik megtudni, ezek milyen megfonto-lások eredményeként és milyen körülmé-nyek között születnek meg. Az adózásról,a nyugdíjról, de még az alkotmánybíróságjogköreirõl szóló hírek is kifejezetten nép-szerûek, és az ezek hátterét boncolgató vé-leménycikkek, elemzések is gyakran beke-rülnek a legolvasottabb írások közé.

Magyarország több mint hat éve tagjaaz Európai Uniónak, ahol a tagállamok bi-

zonyos témákban alávetik magukat a közö-sen meghatározott szabályoknak, így nyil-ván az is érdekelné a hazai olvasókat, hogymi és hogyan dõl el Brüsszelben. Egy-egyottani döntésnek ugyanis közvetlen hatásalehet konkrét magyarországi intézkedések-re, a magyarországi híradásokban azonbangyakran elsikkad ez a fontos kapcsolódásipont. Pedig sokszor egyenes út vezet egy-egy brüsszeli kijelentéstõl például egy ma-gyarországi költségvetési intézkedésig, amiaztán tízmillió magyar életére van hatással.

Jól példázta ezt az, amikor az alig né-hány napja hivatalban lépett magyar minisz-terelnök, Orbán Viktor június 3-án Brüsz-szelben találkozott José Manuel Barrosóval,az Európai Bizottság elnökével. A megbe-szélést követõ sajtótájékoztatón csak né-hány magyar újságíró volt jelen, pedig otthangzott el az utóbbi fél év magyar szem-pontból egyik legfontosabb kijelentése.Barroso ott tette nyilvánosan is egyértelmû-vé, hogy Brüsszel nem tolerál semmiféleköltségvetési lazítást, amivel kemény korlá-tok közé szorította az új magyar kormányt.A kijelentés akkor nem kapott különösebbvisszhangot – az MTI tudósításának még aleadjében, vagyis a legfontosabb informáci-ókat tartalmazó bevezetõjében sem szere-pelt! –, az annak eredményeként hozott ma-gyarországi intézkedésektõl azonban perszemár hangos volt a magyar média.

Ahhoz ugyanakkor, hogy az olvasókmegérthessék a teljes történetet, fontos is-merniük az elõzményeket, a kiváltó okokatis. Azzal, hogy most fél évre Magyarországlátja el az Európai Unió elnökségét, talánBrüsszel is közelebb kerül egy kicsit Buda-pesthez, és az újságírók sem maradnak leaz eddig távolinak, unalmasnak, valójábanazonban utóbb sokszor megkerülhetetlenülfontosnak bizonyuló történésekrõl.

�

AAzz iinndduulláássrróóll

Az idejében elkezdett és folyamatosan,következetesen végigvitt elõkészítõmunkát általában nem szokták a hazai ci-vil szektor erõsségei között emlegetni.Erre a széles körben elterjedt nézetre kí-vánt rácáfolni az a civil kezdeményezés,amely 2008 nyarán egy Külügyminiszté-riumba eljuttatott levél formáját öltötte.Az aláíró szervezetek jelezték benne: ké-szen állnak arra, hogy rendszeresen fog-lalkozzanak az akkor még meglehetõsentávolinak tûnõ, 2011 elsõ felében esedé-kes magyar EU-elnökség ügyeivel, és le-hetõség szerint hozzájáruljanak annaktársadalmi elõkészítéséhez.

Milyen megfontolások vezették a kez-deményezõket? Bár 2008 nyarán mégmessze jártunk a civilek számára is fon-tos újdonságokat hozó Lisszaboni Szer-zõdés életbelépésétõl, azt azonban márakkor jól lehetett látni – mindenekelõttaz Európai Bizottság újszerû vonásokattartalmazó kommunikációs politikáját fi-gyelve –, hogy átalakulóban van az uni-ós intézményrendszer és a 27 tagállammintegy 500 milliónyi állampolgáránaksok esetleges vonást hordozó kapcsolat-rendszere. Egyre gyakrabban lehetettugyanis találkozni a párbeszédre, azegyüttmûködésre törekvés új típusúmegnyilvánulásaival, és az ez iránti igénymindkét fél – az állampolgárok esetébenaz õ érdekeiket és törekvéseiket szerve-zett formába rendezõ civil szervezetek –


részérõl egyre határozottabban fogalma-zódott meg. Hiba lenne azt gondolni,hogy ez a fontos EU-szintû fejleményészrevétlen maradt az ilyen természetûváltozásokra érzékeny, azokra odafigye-lõ, sõt nem egy esetben cselekvõ szere-pet vállaló hazai civil szervezõdések elõtt.Bár nyilvánvaló, hogy az európai uniósügyekkel való foglalkozás sem akkor,sem ma nem meghatározó terepe a civilmunkálkodásnak, de ne felejtsük: Ma-gyarország 2004-es európai uniós csat-lakozását követõen természetes módonerõsödtek és gazdagodtak az unióhoz, aközösségi politikákhoz fûzõdõ civil kap-csolatok, az EU-s programokban és azeurópai szinten tevékenykedõ ernyõszer-vezetekben való hazai részvétel.

Mindezek fényében nem meglepõ, hogykülönösebb erõfeszítés és szervezõmun-ka nélkül összeállt az a ma 17 szerveze-tet számláló és hivatalosan EU2011 CivilMunkabizottság névre hallgató tömörü-lés, amelyet összetétele alapján nyugod-tan lehet nemcsak reprezentatívnak, ha-nem elõélete alapján EU-elkötelezettnekés megfelelõ szakmai ismeretekkel fel-vértezettnek is tekinteni.

A következõ civil szervezetek képvi-seltetik magukat a EU2011 Civil Munka-bizottságban: EU Munkacsoport, EurópaHáz, Európa Jövõje Egyesület, EurópaMozgalom Magyar Tanácsa, Felsõoktatá-si Diákszervezetek Egyesülete, Közép-Európai Club Pannónia Egyesület, Ma-gyar Atlanti Tanács, Magyar Természet-

BBAARRAABBÁÁSS MMIIKKLLÓÓSS**

Magyarország EU-elnökségéről civil megközelítésben

CCIIVVIILL SSZZEERRVVEEZZEETTEEKK

* A szerzõ az EU2011 Civil Munkabizottság koordinátora.

CCIIVVIILL SSZZEERRVVEEZZEETTEEKK 112299

védõk Szövetsége, Mentálhigiénés Mû-hely, Nagycsaládosok Országos Egyesü-lete, NCA Nemzetközi Civil Kapcsolatokés Európai Integráció Kollégiuma, Orszá-gos Fogyasztóvédelmi Egyesület, Pán-európa Jogász Unió, Partners HungaryAlapítvány, Századvég Civil Akadémia,Szociális Innováció Alapítvány, Tudomá-nyos Ismeretterjesztõ Társulat.1

Már a Külügyminisztériummal kapcso-latfelvételt kezdeményezõ levélben is meg-fogalmaztuk azt az azóta is következete-sen vallott alapelvet, miszerint a politiku-sok, a diplomaták és a szakemberek mel-lett az egész hazai társadalom, így a civilszervezetek számára is fontos a magyarEU-elnökség: közös erõfeszítést igényel azazzal járó feladatok sikeres és eredményeselvégzése. AZ EU2011 Civil Munkabizott-ság kifejezte készségét és elkötelezettsé-gét, hogy kezdeményezõ, cselekvõ ésegyeztetett módon kész hozzájárulni a ma-gyar EU-elnökség céljainak kialakításához,végrehajtásához és – ami szintén kiemel-kedõ fontosságú – társadalmasításához.

A történések áttekintésének ezen apontján érdemes még egy igen lényegeskérdést, a nyitottság ügyét tisztázni. A17 szervezetet tömörítõ munkabizottsá-gunknak eszébe sem jutott a magyar EU-elnökséggel kapcsolatos civil ügyek kisa-játítása, valamifajta kizárólagosság eléré-se, a befelé fordulás: úgy gondoltuk ésgondoljuk ma is, hogy elég tágas a cse-lekvési lehetõséget kínáló terep, aholminden, az ügy iránt elkötelezett tud ér-telmes munkát végezni. Mi a partneri ala-pon történõ összefogás híveiként szövet-keztünk, és tesszük azt folyamatosan,amire 2008 nyarán önkéntes alapon vál-lalkoztunk. S hogy a nyitottság elvét nemkinyilatkoztatásokban, hanem a minden-

napokban gyakoroljuk, arra jó példa,hogy szakmai programjaink, összejöve-teleink nyitottak, azokon minden érdek-lõdõ részt vehet. Adatbázisunkban mamár több mint 350 civil szervezet szere-pel, akikkel eddigi munkálkodásunk so-rán érdemi kapcsolatba kerültünk: résztvettek mûhelymunkáinkban, képzésein-ken, tanulmányútjainkon, helyi progra-mokat szerveztek vagy különbözõ javas-latokat tettek.

EEuurróóppaaii ééss hhaazzaaii vviizzeekkeenn

Egy bekezdés erejéig még térjünk visszaa kezdetekhez: hogy az ügy iránti elköte-lezettségünket miként lehet aprópénzreváltani, abban igen sokat segített az indu-lásunkkal egybeesõ francia elnökség köz-ponti civil rendezvénye. 2008 szeptembe-rében munkabizottságunk is ott volt LaRochelle-ben, ahol több mint 500 civilképviselõ cserélt eszmét arról, hogy mitis lehet és érdemes tenni az uniós intéz-mények és az állampolgárok közötti tá-volság csökkentése érdekében, hogyan le-het megmagyarázhatóvá és érthetõvétenni az európai uniós politikákat, a gya-korlatba átültetni és megélhetõvé tenni azolyan gyakran hangoztatott részvételi de-mokrácia eszméjét. A francia tengerpartivárosban tapasztaltak alkalmasnak bizo-nyultak néhány – a mi késõbbi munkán-kat segítõ – következtetés levonására is:1. Érdemes folyamatban gondolkodni:

az elnökségi hat hónap meglepõ gyor-sasággal eltelik; ezért van jelentõségea folyamatos elõkészítõ munkának ésannak is, hogyan lehet építeni a ké-sõbbiekben az elnökség ideje alatt el-ért eredményekre.

1 Bõvebben lásd www.eucivil2011.hu

2. Európai léptékben, európai uniós ösz-szefüggésekben kell gondolkodni;még egy olyan nagy és befolyásos tag-állam, mint Franciaország sem enged-hette meg magának, hogy „köldökné-zõ” módon csak a saját maga számá-ra fontos ügyekkel foglalkozzon; megkell találni azt a módot, amelynek se-gítségével intelligensen lehet elegyíte-ni az európai és a nemzeti politikákat,szempontokat.

3. Könnyû mondani, de annál nehezebb agyakorlatba átültetni azt, hogy az EU-elnökség lehetõség szerint legyen össz-társadalmi ügy, és ne az egyébként in-dokoltan zajló belpolitikai csatározá-sok egyik újabb, ígéretes színtere; afranciák ezen a téren is figyelemreméltót alkottak: a kormányzat és arendezvény civil házigazdái félretettéknézetkülönbségeiket, fegyverszünetetkötöttek, és közösen dolgoztak annakérdekében, hogy eredménnyel záruljonaz európai civilek reprezentatív össze-jövetele. Azzal is zárult!

Vissza a hazai vizekre: megkeresésünketkövetõen, 2008 szeptemberében megál-lapodás született a Külügyminisztérium-mal a folyamatos kapcsolattartásról,amely egyben a magyar EU-elnökségretörténõ felkészülést, annak társadalma-sítását kívánta szolgálni. Ennek jegyébenrendezte meg 2008 decemberében aKülügyminisztérium és az EU2011 CivilMunkabizottság közösen a „Partnerség-ben a civilekkel – Készüljünk együtt a2011-es magyar EU-elnökségre!” címû,250 fõ részvételével lezajlott országoskonferenciát, amely a további munkaalapjait fektette le. Ez utóbbi fontos ál-lomása volt, hogy 2009 februárjá-ban–márciusában nyitott jellegû munka-csoportok alakultak, ahol olyan – a ter-vezett magyar elnökségi prioritásokkal


összhangban lévõ – kérdéseket vitattakmeg, mint a szociális kérdések, a sze-génység, az esélyegyenlõség, az aktív eu-rópai állampolgárság, az EU bõvítése ésa nyugat-balkáni helyzet, a környezetvé-delem, a fenntartható fejlõdés, a klíma-változás és az energiapolitika. Idõközbena Duna-régió stratégiával bõvült ez azegyébként is terjedelmes lista.

Mi lett ennek az aprólékos, látványoselemeket nélkülözõ, de a civil szakmaifelkészüléshez elengedhetetlenül fontosmunkának a hozadéka?

Ami kézzelfogható: háttér- és vita-anyagok, elemzések, különbözõ javasla-tok készültek, amelyek kifejezésre juttat-ták a civil szervezetek érdeklõdését, sokesetben az egymással is vitatkozó állás-pontokat. De ami a jól látható, mérhetõ,kézzelfogható eredmények mellett ha-sonló súllyal nyomott a latban: az aformálódó, fejlõdõ gondolkodásmód,amelynek keretében egyre több szállalkapcsolódott össze az európai és a hazaimegközelítés. Vitákban, eszmecserék-ben, egymásra odafigyelve, érvet érvvelütköztetve tanultuk – és tanuljuk máig –Európát, sajátítjuk el azt a készséget,amelynek birtokában valóban európai ál-lampolgárnak érezhetjük magunkat.

MMéérrffööllddkköövveekk

Hadd álljon itt egy konkrét példa minden-nek alátámasztására: 2009 júniusábaneurópai parlamenti választásokat tartot-tak az EU 27 tagállamban, így Magyaror-szágon is. Hogyan lehet azt megmagya-rázni a hazai közügyek iránt is sokszorközömbös állampolgárnak, hogy mi a va-lódi tétje ennek a választásnak, miért fon-tos a részvétele? Válaszul kidolgoztunkegy közös felhívást, amelyet igyekeztünk


mindenki számára érthetõ nyelven meg-fogalmazni és benne érveket felsorakoz-tatni a részvétel indokoltsága mellett. Shogy mindez ne tûnjön jólfésült irodai ujj-gyakorlatnak, a „végtermékkel” kimen-tünk az utcára és megszólítottuk a gya-nútlanul arra járókat. Tapasztalatainkösszességében egyáltalán nem voltak ked-vezõtlenek: ha a sokat próbált fõvárosigyalogos úgy látja, hogy nem akarják har-sány módon lerohanni, hanem partner-ként kezelik, akkor igenis megnyílik, haj-landó elgondolkodni és véleményt monda-ni. A hazai kedvezõtlen részvételi tenden-ciát persze egy ilyen akcióval nem lehetettmegfordítani (ilyen illúzióink nem is vol-tak), de kezdeményezésünk arra minden-képpen alkalmas volt, hogy a tipikusan ha-zai ügyek megvitatása mellett egy kis eu-rópai színnel is szolgáljon.

Részletek az „Értünk, velünk,civilekkel”, a 2009-es európai

parlamenti választásokra kibocsátottdokumentumból:

Azt javasoljuk az európai parlamentiválasztásokon listát állító pártoknakés képviselõjelöltjeiknek, hogy� az európai intézmények – köztük

az Európai Parlament – szabályo-zott keretek között folytassanaknyílt, átlátható és érdemi párbeszé-det a civil szervezetekkel;

� a civil szervezeteknek szervezettmódon legyen lehetõségük bekap-csolódni az Európa-politikák for-málásába;

� bõvülõ tartalommal határozzákmeg az európai állampolgárság fo-galmát, mely fontos szerepet ját-szik az Európa-tudat, az állampol-gári aktivitás formálásában;

� civilbarát módon szabályozzák azeurópai szinten tevékenykedõegyesületek és alapítványok mûkö-désének jogi kereteit.

Az elõzõekben már említett francia el-nökség alatti központi civil rendezvény-tõl eltérõ jellegû tapasztalatokkal szol-gált 2009-ben a cseh, majd azt követõ-en a svéd EU-elnökség. Az elõzõre mar-kánsan rányomta bélyegét a kormányzatés a civil szervezetek meglehetõsen fe-szült viszonya, így a 2009 májusában,Brnóban nemzetközi részvétellel rende-zett konferencia nem kapott komolyabbfigyelmet. A svédek 2009 októberébenÖrebróban tetõ alá hozott rendezvényepedig mindenekelõtt arról árulkodott,hogy – összhangban a svéd társadalom-ban élõ, sok összetevõjû fenntartással azEurópai Unióval kapcsolatban – a házi-gazda ország civiljei számára nem az EUjelenti az elsõ számú és mozgósító erejûhívó szót. Tanulságot ugyanakkor mind-két elnökség bõven kínált a figyelmesenés közelrõl szemlélõ civil számára: egy-részt ismételten aláhúzta a kiegyensúlyo-zott kormányzat–civil-kapcsolatok fon-tosságát, amely sajátos hozzájárulást je-lenthet egy sikeres EU-elnökséghez,másrészt újra bebizonyította, hogy a tár-sadalom és ennek részeként a civil szer-vezetek uniós elkötelezettsége csakhosszú és fáradságos munka eredménye-ként tartható meg, illetve növelhetõ.

AA „„ttrriióó”” ééss aa cciivviilleekk

Európai színtéren a 2009-es esztendõvége még egy fontos fejleményt tartoga-tott: december 1-jén életbe lépett a Lisz-szaboni Szerzõdés, amely új feltételeket

teremtett az addig is hat hónapos rotá-ciós alapon mûködõ EU-elnökségi rend-szer számára. A változás egyik jelentõseleme a trió intézményének létrehozásavolt, ami a mi esetünkben spanyol, belgaés magyar koordinált fellépést, tartalmiegyüttmûködést feltételezett – minde-nekelõtt politikai, kormányzati szinten.Ennek egyik kézzelfogható jele az a kö-zösen kidolgozott és 2009 novemberé-ben nyilvánosságra hozott dokumentumvolt, amely a 2010. január 1. és 2011.június 30. közötti idõszak együttes tö-rekvéseinek, programjainak adta meg akeretét. Minden bizonnyal az elsõ alka-lommal óhatatlanul együtt járó kormány-zati óvatosság számlájára írható, hogy adokumentum gyakorlatilag zárt ajtókmögött készült, és egyik ország esetébensem számítottak (civil) társadalmi véle-ményekre, javaslatokra. Azonban nemszükséges különleges jóstehetség annakmegjövendöléséhez, hogy ez a helyzethamarosan, már a következõ trió eseté-ben változni fog.

Az elõjelek ismeretében nem érte nagymeglepetés a Lisszaboni Szerzõdés elnök-séggel foglalkozó részeit böngészõ olva-sót akkor sem, ha az új rendszer társa-dalmasítását, a civil szervezetek intézmé-nyes bevonását taglaló pontok után kuta-kodott. Errõl ugyanis egyszerûen nemszól a dokumentum. De nem ennyire bo-rús a kép: egyrészt a szerzõdés 11. cik-kelye a korábbiaknál jóval határozottab-ban fogalmaz – a részvételi demokráciamegerõsítése jegyében – a konzultációról,a civil társadalom szervezett bevonásárólaz európai politikák alakításába, és ez ér-telemszerûen vonatkozik az elnökségiügyek kezelésére is. Másrészt bármennyi-re is változatosak legyenek a kormányoktapasztalatai a társadalommal, a civil szer-vezetekkel történõ együttmûködéssel


kapcsolatban, azért a tendencia egyértel-mûen a párbeszéd, a részvétel erõsítésé-nek irányába mutat. Jól példázza ezt,hogy a spanyol elnökség központi, ki-emelt jelentõségû társadalmi eseményére,az Európai Civil Napokra (Málaga, 2010.május 7–9.) jelentõs kormányzati támo-gatással és jelenléttel került sor.

Ismeretes, hogy nincs nagy hagyomá-nya a spanyol–belga–magyar, vagyis há-romoldalú civil együttmûködésnek, és 18hónap túlságosan rövid idõnek tetszik ah-hoz, hogy áttörésrõl lehessen beszélni.Egy-egy biztató kezdeményezéssel mégislehet találkozni, például három párhuza-mosan megjelentetett kötetben lehet ol-vasni arról, hogyan élik meg a spanyol, a belga és a magyar civil szervezetek atrió elnökséget, vagy örvendetesen inten-zívebbé váltak a kétoldalú kapcsolatok. Ezmég sok kihasználatlan lehetõséget rejtmagában, jó lenne élni velük a még elõt-tünk álló magyar elnökség idején. Ezt úgyhívják, hogy hosszú távú, biztosan meg-térülõ befektetés. Ezt a célt szolgálja a ci-vil trió nyilatkozat is.

Részletek spanyol, belga és magyar civil szervezeteknek a trió elnökséggel foglalkozó

közös állásfoglalásából:

� Az EU-elnökségek prioritásai ésprogramjai kialakítása során indo-kolt a civil szervezetek bevonása.Az e kérdésben tanúsított kor-mányzati nyitottság az elnökségimunka sikerének fontos feltételeés összetevõje.

� Hatékonyabban lehet képviselni ésérvényre juttatni a civil véleménye-ket és javaslatokat, ha azok elõze-tes egyeztetést követõen fogalma-


zódnak meg, minél szélesebb társa-dalmi támogatást élvezve. Jó meg-oldás lehet a formális vagy informá-lis civil összefogás a trió és/vagy azegyes országok EU-elnökségi prog-ramjával kapcsolatban.

� Hasznosnak tartjuk és támogatjuk atrió országok civil szervezetei kö-zötti többszintû és folyamatosegyüttmûködést, mely változatos ésinnovatív formákat öltve erõsíthetiaz európai gondolat térnyerését,hozzájárulhat az európai intézmé-nyek és az állampolgárok közötti tá-volság csökkentéséhez. Eredményéttekintve mindez túlmutat a trió el-nökség 18 hónapos idõtartamán.

� A trió elnökség országainak civilszervezetei szorgalmazzák, hogy akülönbözõ, európai szinten mûkö-dõ civil ernyõszervezetek és szö-vetségek fordítsanak figyelmet azelnökségi prioritásokra és járulja-nak hozzá azok megvalósításához.

� Javasoljuk, hogy az Európai Bizott-ság különbözõ fõigazgatóságai ál-tal a civil szervezetek számára ki-írt pályázatokban vegyék figyelem-be és támogassák a trió elnökségprioritásait, tervezett programjait.

Természetesnek tekinthetõ, hogy a szer-vezett európai civil társadalom egyik sa-játos intézménye, a konzultatív funkció-jú Európai Gazdasági és Szociális Bizott-ság (EGSZB) is külön állásfoglalásbanfogalmazta meg véleményét az EU-el-nökségek és a civil szervezetek kapcso-latrendszerérõl. A magyar kezdeménye-zésre és jelentéstevõ munkája nyomán el-fogadott dokumentum számos, a jelenle-gi trió civil szervezetei számára is meg-szívlelendõ javaslatot fogalmaz meg.

Részletek az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság „A civil

szervezetek és az EU Tanácsának elnöksége” címû dokumentumából:

Az EGSZB

� szorgalmazza a civil kezdeményezé-seket, összefogást, beleértve ki-emelt jelentõségû civil esemény(ek)szervezését az elnökséget adó or-szágban;

� lépjen fel annak érdekében, hogy ajelentõsebb civil kezdeményezések akormányzatokkal partneri alaponfolytatott párbeszéd eredményekéntépüljenek be az elnökségi progra-mokba, ezáltal is erõsítsék azok tár-sadalmi elfogadottságát és támoga-tottságát;

� az európai civil szervezetekkel és há-lózatokkal kapcsolatot tartó cso-portja rendszeresen szorgalmazzaaz aktuális tanácsi elnökséghez kap-csolódó és a civil szervezetek szem-pontjából releváns kérdések megvi-tatását;

� kezdeményezze, hogy a Tanács el-nökségét adó országok gazdasági ésszociális tanácsai (vagy hasonló in-tézményei) aktívan kapcsolódjanakbe a vonatkozó tevékenységekbe ésprogramokba;

� biztosítsa, hogy a Tanács elnökségétadó ország EGSZB-tagjai kapjanakmeg minden segítséget ahhoz, hogyaz elnökséggel kapcsolatos munká-jukat eredményesen tudják végezni;

� a legjobb gyakorlatok megismerte-tésével járuljon hozzá ahhoz, hogy acivil szervezetek hatékonyan tudjáksegíteni a Tanács elnökségét adó or-szág munkáját.

Visszaevezve hazai vizekre: már csakterjedelmi okok miatt sem teszünk kí-sérletet a magyar EU-elnökséget civil ol-dalról elõkészítõ és változatosnak nyu-godtan nevezhetõ események felsorolá-sára. Két dolgot azért mégis szeretnénkmegemlíteni: összhangban a magyar el-nökségi prioritásokkal, fontosak szá-munkra a nyugat-balkáni civil kapcsola-tok. Ezért 2010 júniusában tanulmány-utat szerveztünk Újvidékre, ahol a többmint hatvan résztvevõ az együttmûkö-dés fontosságáról, a térség Európáhoztörténõ felzárkóztatásáról folytatotteszmecserét. Álljon itt szemléltetésül arésztvevõk által elfogadott ajánlások né-hány pontja.

Részletek a „Civil hídépítés” címmelÚjvidéken rendezett konferencián

elfogadott ajánlásokból:

� Fontosnak tartjuk és támogatjuk acivil szervezetek hozzájárulását anyugat-balkáni térség országai eu-rópai perspektívájának megerõsíté-séhez. Ehhez a folyamathoz a ma-gyarországi civil szervezetek ta-pasztalataik átadásával, jó gyakor-lataik megismertetésével, kétolda-lú és regionális kapcsolataik erõsí-tésével, programok kezdeménye-zésével és szervezésével készekhozzájárulni.

� Mindezek megvalósítását jelentõsmértékben segíti a 2011-es ma-gyar EU-elnökség. Fontosnak tart-juk, hogy a spanyol–belga–magyartrió 18 hónapos programjában sze-repel az EU bõvítése, és támogat-juk, hogy ez, civil szervezeti rész-vétellel, az egyik prioritása legyena magyar EU-elnökségnek.


� Az Európai Bizottságban folyik azEU Duna-stratégiájának kidolgozá-sa. Ebben figyelemmel kell lenni acivil szervezetek hozzájárulására,javaslataira. A tervezett akcióprog-ram fontos eleme lehet és támo-gatjuk a Dunai Civil Fórum létre-hozását. Ugyancsak támogatjuk aDuna-stratégia elfogadását 2011elsõ felében, a magyar EU-elnök-ség idején.

� Fontos fejleménynek tartjuk az ak-tív európai állampolgárság eszmé-jének megerõsítését és továbbfej-lesztését. Támogatjuk, hogy az ak-tív európai állampolgárság nyitott,befogadó jellegû legyen, mely hoz-zájárul az Európa-tudat erõsödé-séhez.

A másik említésre érdemes kérdéskör aDuna. Ismeretes, hogy a tervek szerint amagyar EU-elnökség alatt fogadják el azEurópai Unió Duna-stratégiáját. S itt nemelsõsorban a protokolláris eseménynekvan jelentõsége, hanem sokkal inkábbannak, hogy a jóváhagyást követõen egytizennégy országot (ebbõl nyolc EU-tagállam, hat pedig nem) érintõ, hosszútávon építkezõ folyamat veszi kezdetét.Ha jól mûködik, akkor hatékony eszkö-ze lehet az európai integráció elõmozdí-tásának oly módon, hogy ugyanakkormesszemenõen figyelembe veszi a régió,az itt élõ több mint százmillió ember ér-dekeit is. Jó tudni, hogy ebbõl a közös-ségi építkezésbõl nem maradnak ki a ci-vil szervezetek sem: ennek egyik jeleként2010 októberében Budapesten nemzet-közi konferenciát rendeztek, ahol arésztvevõk a stratégia részeként egy Du-nai Civil Társadalmi Fórum létrehozásátkezdeményezték.


Részletek a 2010. október 19-én, Budapesten rendezett nemzetközi

konferencia állásfoglalásából:

Milyen legyen a Dunai Civil Fórum?Olyan, mely� nyitottan, befogadó jelleggel mûkö-

dik, bekapcsolódási, részvételi lehe-tõséget kínálva a térség civil társa-dalmát alkotók széles köre számára;

� épít a Duna-régió országai civil szer-vezetei között már meglévõ, külön-bözõ szintû és formát öltõ együtt-mûködési formákra (pl. határ mentikapcsolatok);

� fontos szerepet tulajdonít a mégmeglévõ, történelemben gyökerezõellentétekkel szembeni fellépésnek, amegbékélés, a bizalom légköre meg-teremtésének és erõsítésének, a kul-turális sokszínûség fenntartásának;

� tekintettel van arra, hogy a civilszervezetek fontos partnerei az ál-lamnak, az önkormányzatoknak, aközigazgatás különbözõ szintjeinmûködõ intézményeknek;

� a civil társadalom sajátos eszközeivelaktívan hozzájárul az Európa-tudatrészét képezõ dunai identitás kiala-kulásához;

� kifejezésre juttatja, hogy a civilszervezetek készek kezdeményezõ,alkotó és folyamatos módon hozzá-járulni a Duna-stratégiában foglal-tak gyakorlati megvalósításához ésaz akcióterv társadalmi ellenõrzésé-hez (monitoring).

CCéélleeggyyeenneessbbee ffoorrdduullvvaa

Már nyugodtan lehet a napokat számlál-ni, olyan közel van 2011. január 1-je, azelsõ magyar EU-elnökség kezdõnapja.

A mögöttünk álló több mint két év mun-kája alapján elmondhatjuk: igyekeztünkmindent megtenni annak érdekében,hogy elkötelezettségünk felkészültséggelpárosuljon, és érdemben tudjunk hozzá-járulni ahhoz, amit reményeink szerint si-keres magyar EU-elnökségnek lehet ne-vezni. Ebben a szellemben fogalmaztameg és adta közre munkabizottságunkállásfoglalását, kérve mások támogatá-sát, bekapcsolódását a közös munkába.Rövid idõ alatt több mint száz szervezetérezte fontosnak, hogy csatlakozzon. Adokumentum itt közreadott részei arrólis tájékoztatást adnak, hogy milyen jelle-gû civil programokkal szeretnénk emlé-kezetessé tenni nemcsak magunk, hanema szép számmal idelátogató külföldi ven-dégeink számára is 2011 elsõ félévét.Terveink egyik meghatározó eleme egyolyan, a francia La Rochelle-belihez és aspanyol málagaihoz hasonló, és a májusiEurópa-naphoz kapcsolódó központi civilrendezvény, amely meggyõzõ módon jut-tatja kifejezésre magyar elkötelezettsé-günket Európa ügye mellett. Az ugyan-csak 2011 januárjában kezdõdõ Önkén-tesség Európai Éve csak egyike azon kí-nálkozó alkalmaknak, amelyek továbbilehetõségeket teremtenek sok-sok hon-fitársunk bekapcsolódására, az egyéni ésa közösségi élményszerzésre.

Magyarországi civil szervezetek állásfoglalása a 2011-es magyar

EU-elnökségrõl (részletek):

A sikeres magyar EU-elnökség irántielkötelezettségünknek az alábbi állás-foglalásban adunk hangot:� A spanyol, belga és magyar („trió”)

programban megfogalmazottakkalösszhangban készek vagyunk civil

szakmai szempontok közreadásá-val érdemben hozzájárulni a ma-gyar EU-elnökség prioritásainaktartalmi kidolgozásához.

� Folytatni kívánjuk korábbi EU-el-nökségek jól bevált gyakorlatát ésEurópai Civil Fórum elnevezéssel ahagyományos Európa-naphoz kap-csolódva 2011. május 7–9-én nem-zetközi találkozót szervezünk Buda-pesten. Emellett számos szakmai ta-lálkozónak, programnak adunk ott-hont, látogatókat fogadunk.

� Fontosnak tartjuk, hogy a magyarEU-elnökség és annak programjai –a Lisszaboni Szerzõdés által kínált le-hetõségekkel összhangban – társa-dalmi értelemben nyitottak és befo-gadó jellegûek legyenek. Készek va-gyunk a lehetõségekkel aktívan, al-kotó és felelõsségteljes módon élni.

� Az Európai Unió fontosnak tartjaaz aktív európai állampolgárságeszméjének megerõsítését, gya-korlatba történõ átültetését, az eu-rópai civil párbeszéd keretei kö-zött. Mi ebben a folyamatban aktív


magyar állampolgárként kívánunkrészt venni – és nem csak a magyarEU-elnökség idején!

� Fontos, hogy a társadalom a magyarEU-elnökségrõl sokoldalú és tárgy-szerû információt kapjon. Sajátos ci-vil eszközeinkkel, így honlapokkal,hírlevelekkel, kiadványokkal és másmódon is készen állunk ebben amunkában aktív részt vállalni.

� A magyar EU-elnökség kérdéséreúgy tekintünk, mely bennünket, ci-vileket összeköt és a bizalom lég-körét megteremtve együttmûkö-désre ösztönöz. Ez olyan kívánatosfejlemény, mely jelentõségében túl-mutat az elnökség ügyén.

Ennek a munkának se eleje, se vége. Sze-rencsére. Olyan folyamatról próbáltunkugyanis az elõzõekben néhány képet fel-villantani, amely egyszerre magyar és eu-rópai, egyformán megszólítva az EurópaiUnió intézményeit, döntéshozóit és vala-mennyiünket, az állampolgárokat is. Haebben sikerül némi eredményt elérnünk,azt nyugodtan nevezhetjük sikernek.

�


Az 1987-ben alakult Nagycsaládosok Or-szágos Egyesülete (NOE) a kezdetektõlfogva értékes kapcsolatokat ápol Nyugat-Európában. Éppen ezért magától értetõ-dõ természetességgel építettük továbbbaráti-szakmai kapcsolatainkat Magyar-ország uniós csatlakozása után, és ugyan-ilyen természetes az is, hogy igyekszünkkivenni a részünket a 2011-es magyar EU-elnökségi félév történéseibõl is, mivel– mint majd a cikkben utalunk is rá – amagyar prioritások között több olyanelem is megjelent, amely alapvetõen fon-tos az egyesület értékei, céljai és tevékeny-sége, a családok jövõje szempontjából.Mindezek alapján örömmel tettünk elegetaz Európai Tükör felkérésének, hogy ösz-szefoglaljuk véleményünket, elképzelése-inket.

Mielõtt ismertetnénk, hogyan látjuk acivil szervezetek, és köztük a NOE részvé-teli lehetõségeit és nehézségeit, rövidenösszefoglaljuk, milyen folyamat vezetettaz egyesület európai közéletben kialakultjelenlegi státusához.

Kapcsolataink, nemzetközi tevékenysé-günk az 1994-es Nemzetközi Családévelõkészületei, majd folyamata során bõ-vültek jelentõsen. Bekapcsolódtunk azENSZ bécsi központja mellett mûködõszatellit-szervezet, az NGO Committee onthe Family munkájába, majd 1994 októ-berében, az Európai Biztonsági és Együtt-mûködési Értekezlet budapesti csúcstalál-kozója kapcsán a NOE családpolitikai té-májú nemzetközi konferenciát rendezett.

E történések nyomán kristályosodott ki,hogy jelentõs szerepünk lehet a volt kom-munista országok családszervezeteinekfejlesztésében, együttmûködéseik és nyu-gat-európai kapcsolataik kialakításában.

1994 nyarán Nemzetközi NagycsaládosTalálkozót tartottunk Gödöllõn. Ennekhosszú távon a legjelentõsebb hozadéka azvolt, hogy kapcsolatba kerültünk a hatá-rainkon túli magyar családszervezetekkel,illetõleg a példánkat látva újabb ilyen szer-vezetek is létrejöttek. 2001-ben azutánmegalakult a Kárpát-medencei Családszer-vezetek Szövetsége, további együttmûkö-désünk ennek keretében folyik.

A portugál és a spanyol nagycsaládo-sok kezdeményezésére 2004 elején Euró-pai Nagycsaládos Szövetség (EuropeanLarge Families Confederation, ELFAC)kezdte meg mûködését. A NOE képviselõ-je kezdettõl fogva az ELFAC alelnöke, mirendeztük 2006-ban Gyõrött a HarmadikEurópai Nagycsaládos Konferenciát.

A mi aktív szervezõmunkánknak is kö-szönhetõen, 14 tagországból 63 szerve-zet által benyújtott petíció nyomán az Eu-rópai Parlament 2004. március 9-én ha-tározatot fogadott el a munka és a ma-gánélet összebékítésének elõmozdítása ésa családok támogatása érdekében.1

Mire 2004-ben Magyarország az Euró-pai Unió tagja lett, és ezzel a NOE bárká-ja nyílt vizekre evezett, addigra az egye-sület már számos nemzetközi családszer-vezetben tevékenykedett, és külföldön isnagy tekintélynek örvendett. Már éretten

KKOORRMMOOSSNNÉÉ DDEEBBRREECCEENNII ZZSSUUZZSSAA––MMÁÁRRKKII LLÁÁSSZZLLÓÓ**

A NOE bárkája az unió hullámain

* Kormosné Debreceni Zsuzsa szociálpolitikai ügyvivõ, Márki László a NOE korábbi elnöke.1 P5_TA(2004)0152, Work, the family and private life - European Parliament resolution on reconciling

professional, family and private lives, (2003/2129(INI)).

és sokrétûen együttmûködõ családszerve-zetek hálózatával kezdhettük meg az újeurópai civil életet, és velünk hajózhatnaka határon túli magyar családok is.

A 2004-es év más fejleményeket is ho-zott, hiszen a NOE egyébként is mûködõkapcsolatainak további kinyílása mellettmegjelentek azok az európai civil hálóza-tok, amelyek saját tagkörük bõvítése ésezáltal uniós lobbimunkájuk erõsítése ér-dekében az új tagországok felé is nyitot-tak. Ennek a folyamatnak az eredménye-ként lett tagja a NOE a gyermekszegény-ség visszaszorításáért küzdõ, frissen ala-kult Eurochildnak. Ugyancsak csatlakoz-tunk a FEFAF-hoz (Fédération Européen-ne de Femmes Actives au Foyer), amely-nek célja a háztartásban, családban aktív,de munkaerõ-piaci jelenlétük híján az uni-óban rendkívül hátrányos helyzetben lévõnõk (és férfiak) érdekeinek képviselete (aFEFAF alelnökét is a NOE adja több éve).

Kölcsönös és folyamatos információ-csere, egymás céljait támogató akciók, alá-írásgyûjtések jellemzik az egymáshoz kö-zel álló értékrendet valló európai élet- éscsaládvédõ szervezetek, szakértõk és eu-rópai politikusok informális koalícióját.2007-ben például több uniós ernyõszer-vezet és nemzeti családszervezet tett köz-zé felhívást az Európai Parlamentben (EP)annak Pártközi Családcsoportjának közre-mûködésével azért, hogy az Európai Unióvegye fel a csökkentett áfaterhet viselhe-tõ áruk és szolgáltatások listájára a kizá-rólag a gyermekgondozáshoz és nevelés-hez szükséges termékeket és szolgáltatá-sokat. Vagy egy egészen friss példa: a leg-utóbbi hetek fejleménye az orvosok és azegészségügyi személyzet abortusszal éseutanáziával kapcsolatos lelkiismereti sza-badságát korlátozni tervezett McCafferty-jelentés elleni összefogás, amely teljes si-kerrel zárult.


További területe az uniós munkának akapcsolattartás, az alkalmankénti egyez-tetés (mostanában pl. a szülési szabad-ságok ügyében) a magyar EP-delegációegyes tagjaival. Bekapcsolódtunk a no-vemberben lezáruló FamilyPlatform kuta-tási projektbe is, és ennek keretében je-lentõs munkával támogattunk egy európaiszintû kutatást az anyák körében. Konzor-ciumi tagként évek óta részt veszünk azún. „Nesting” (magyar nevén „Egészségesfészek”) projektben, amely a csecsemõk ésa kisgyermekek egészséges és biztonságoskörnyezetéért tevékenykedik.

Családszervezetként nem könnyû adolgunk, mivel a család mint téma az uni-óban egészen az utóbbi idõkig nem, vagycsak nagyon periférikusan volt napiren-den. Ennek legfõbb oka, hogy a családügya szubszidiaritás elve alapján a tagor-szágok felelõssége. A családot, mint alap-egységet, valamint a családokban élõ gyer-mekeket és fiatalokat eddig nem vette fi-gyelembe az alapvetõen gazdasági és fog-lalkoztatási szempontokat érvényesítõuniós politika. Emberi jogi, szociális, esély-egyenlõségi és foglalkoztatáspolitikaiszempontból figyelt az unió a nõkre, a fel-nõtt korú fiatalokra, az idõsekre stb., demagával a családdal nem foglalkozott.Nem csoda, hogy ily mértékig eltávolodvaa való élettõl meglehetõsen nagy sokkotokozott, amikor kiderült, hogy az európaipolgárok milliói, köztük a legnagyobb tag-országokban élõk is, elutasítják az alkot-mányszerzõdés tervezetét. Ez volt azon-ban a kisebbik ijedség. A családok ügyé-nek elõtérbe kerülésében sokkal nagyobbszerepe lett a demográfiai folyamatoknak,a vészesen fogyó és öregedõ népességnek.Egyik ország a másik után kezdte kongat-ni a vészharangot, és különféle progra-mok indultak a népesség növelésére. Ezeksorában 2004-ben tette közzé egy ún.


Peer Review program keretében Német-ország az elsõsorban a munka és a családösszehangolását célzó mozgalmát (LokaleBündnisse für Familie – Helyi szövetség acsaládokért), majd a német elnökség ide-jén létrejött a kormányok szintjét érintõEurópai Szövetség a Családokért (Euro-pean Alliance for Families). A „helyi szö-vetség” mozgalmat a NOE is átvette, majdaz elmúlt években a Konrad Adenauer Ala-pítvány támogatásával több konferenciánis igyekezett a hazai köztudatban elültet-ni ennek a mozgalomnak az értékét éshasznosságát, szövetségek alakításárabuzdítva részben saját tagegyesületeit,részben a helyi önkormányzatokat.

Az európai szintû munkához nagy se-gítség a Nemzeti Civil Alap nemzetközikollégiumánál pályázható forrás, e nélkülnem sok lehetõségünk nyílna arra, hogyrészt vegyünk azoknak a szervezetekneka rendszeres rendezvényein (közgyûlések,szemináriumok, policy fórumok stb.),amelyeknek tagjai vagyunk, valamint azuniós intézmények, testületek és egyébnem-kormányzati szervezetek által szer-vezett konferenciákon, fórumokon, mû-helymunkában.

Ilyen elõzmények után jutottunk el a2011-es magyar elnökség elõkészületéig.Hazai fórumokon, tanácsokban és bizott-ságokban, amelyekben évek óta tevékeny-kedünk, a magyar idõszak közeledtévelfolyamatosan jeleztük, hogy fontosnaktartjuk a civil szervezetek bevonását, akormányzat és a civil társadalom együtt-mûködését. Meggyõzõdésünk ugyanis,hogy a „mezítlábas diplomácia”, a kialakulteurópai baráti és szakmai kapcsolatok,együttmûködések révén a civil társadalom– s benne a NOE – sokat javíthat az or-szág megítélésén, és a hétköznapi embe-rek kapcsolatainak fejlesztése révén csök-kenhetnek az esetleges feszültséggócok is.

Elõmozdíthatja a magyar elnökségi félévsikerét, példát mutathat egyúttal mind-azoknak a tagországoknak, ahol a civilszféra még nem elég erõs, vagy éppen márkissé megfáradt. (Meglepõ tapasztalatunkvolt ugyanis a csatlakozást követõ idõ-szakban, hogy a régi tagországok kissé el-fásult szervezetei frissítõ erõként tekin-tettek az új tagországok lelkes és dolgoz-ni akaró, értékeiket és érdekeiket szívó-san érvényesíteni igyekvõ civiljeire.)

Azt tapasztaltuk, hogy az elnökségiidõszakot elõkészítõ kormányzati, külügyiszereplõk elvben ugyan kinyilvánították,hogy számot tartanak a civilek közremû-ködésére, ennek a közremûködésnek amibenlétérõl azonban semmiféle konkrételképzelést nem sikerült kicsikarni. Ezértaztán számos, az ügy iránt érdeklõdõ ci-vil szervezet együttgondolkodásba kez-dett, és mára oda fejlõdött ez a tényke-dés, hogy létrejött egy EU2011 Civil Mun-kabizottság, amelynek mozgatója, össze-fogója – néhány nagy szervezettel közö-sen – az Európa Ház. Ebben a munkabi-zottságban az együttmûködést erõsítendõjelen van a kormányzati oldal, illetve azuniós elnökséget elõkészítõ munkacsoporttöbb felelõse is, de a prioritásokat ismer-tetõ legfrissebb dokumentumokban iscsak igen periférikusan jelenik meg a civilszervezetek szerepe. A munkabizottság-nak tehát lesz még bõven feladata annakérdekében, hogy a magyar civil társada-lom is aktívan részt vehessen a következõfélév történéseiben. (Friss fejlemény, hogya külügyi vezetés a Parlamentbe hívta azérdeklõdõ civil szervezeteket, hogy ismer-tesse a magyar EU-elnökség feladatait,prioritásait. E rendezvény keretében mindMartonyi János külügyminiszter, mindGyõri Enikõ uniós ügyekért felelõs külügyiállamtitkár ismét kinyilvánította a civilek-kel való együttmûködés szándékát, és azt

a meggyõzõdésüket, hogy a kormányzatiés a civil szféra közös munkája jelentõs si-kert hozhat.)

A közös munka feltételeit a társadalmiszervezetek oldaláról is érdemes megvizs-gálnunk. A hozzávetõleg hatvanezer civilszervezetnek igen kicsi, mindössze néhányszáz szervezetet felölelõ köre érdeklõdikténylegesen az uniós ügyek iránt, és mégkevesebben vesznek részt aktívan uniósmunkában. A többségüktõl – pl. helyiügyekre koncentráló kis szervezetektõléppúgy, mint a polgárok nagy részétõl – azEurópai Unió igen távol van, „elmegy a fe-jük felett”. Van, aki szeretne ugyan többettudni és bekapcsolódni a tevékenységi te-rületét érintõ európai történésekbe, deanyagi lehetõségei, szakember vagy önkén-tes kapacitás korlátai, (tárgyalóképes)nyelvtudás hiánya és idõ szûke miatt errenincs sok lehetõsége. Az uniós folyamatokfigyelése – részben az általános trendeket,részben pedig az adott civil szervezet pro-filját illetõen – igen sok idõt és energiátemészt fel, és nem csupán az angol vagy afrancia mint két fõ nyelv ismeretét, hanema sajátos és bonyolult uniós nyelvezet ésszókincs ismeretét és használatának képes-ségét is igényli. Sajnos még a magyar nyel-vû dokumentumok megértése is nehézsé-geket okozhat a sajátos nyelvezet miatt.

Az uniós elnökség kapcsán külön ne-hézség, hogy most elsõsorban nem a ha-zai célok és civil szándékok, szervezetiérdekek lesznek az elõtérben, hanem fõ-ként európai méretekben és ügyekbenkell gondolkodni. Ez, tapasztalatainkszerint, ugyancsak gondot okoz, mertsok szervezet a saját céljai és érdekei ha-zai elõmozdításának lehetõségét reméli acivil összefogástól.

Az új magyar kormány által meghatá-rozott elnökségi prioritások nem állnak tá-vol a NOE céljaitól. Ehhez hozzájárult az


is, hogy a trió elnökségben a belga félévegyik prioritása a gyermekszegénységlett, és ebben jelentõs szerepe volt azEurochild kiváló munkájának. A belga el-nökség által szeptember elején rendezett,vallóniai gyermekszegénységi konferen-cián a spanyol–belga–magyar kormányza-ti résztvevõk (részünkrõl a Közigazgatásiés Igazságügyi Minisztérium – KIM – tár-sadalmi felzárkózásért felelõs államtitká-ra, Balog Zoltán) közös nyilatkozatot ír-tak alá, amelyben elkötelezték magukatarra, hogy a gyermekek jólétének ügyétpolitikájuk fõ áramába helyezik mind nem-zeti, mind uniós szinten, s ebbõl követke-zõen a magyar EU-elnökség prioritásai kö-zé is bekerült a gyermekszegénység ügye.A NOE számára ugyancsak kiemelt fontos-ságú fejlemény, hogy a COFACE nevû er-nyõszervezet (Confederation of FamilyOrganisations in the European Union),szintén a belga elnökséggel közösen szer-vezett, közelmúltban lezajlott brüsszeliEurópai Családkonferenciáján a magyar el-nökségi prioritásokat illetõen a NemzetiErõforrás Minisztérium (NEFMI) szociális,család- és ifjúságügyért felelõs államtitká-ra, Soltész Miklós bejelentette, hogy a ma-gyar elnökség fókuszba helyezi a családot,és ezzel együtt a demográfiai kérdéseketis, abban a reményben, hogy a család ügyeezáltal Európa-szerte hangsúlyt kap, és akövetkezõ, lengyel elnökség is továbbviszimajd ezt a témát. A jelenleg ismert tervekszerint március végén egy családi témájúfókuszhét indul majd, amelynek során vár-hatóan találkoznak az európai családügyiminiszterek, és a NOE is szeretné Magyar-országra hívni azokat az európai szerve-zeteket, amelyekkel együtt tevékenykedika családokért. A programok még alakuló-ban vannak, és a megvalósítás nagybanfügg attól, hogy milyen forrásokat sikerülmozgósítani – mind pénzben, mind az em-


beri erõforrásokat tekintve –, illetve mi-lyen együttmûködést tud kialakulni aNEFMI, a KIM, illetve a Külügyminisztéri-um érintett munkacsoportjaival. Bízunkabban, hogy az unió budapesti képvisele-te is partnerünk lesz majd.

Azt mindenesetre leszögezhetjük, hogya Brüsszelben most bejelentett új prioritásösszhangban van az Orbán-kormánynakmár a választások során is kinyilvánítottszándékával, a kormányprogrammal és acsaládok érdekében a kormányra kerülé-sük óta megtett lépésekkel. Mottónk, amiáltalában jellemzi a munkánkat: „Nem avak használ honjának, hanem a szemes,nem a mindent dicsérõ, hanem az igaz-mondó” (Széchenyi: Hitel).

Nem feledkezhetünk el arról, hogy2011 az unióban az Önkéntesség Éve islesz, ezért a NOE – mint önkéntesek szá-zaival dolgozó civil szervezet – várhatóanbekapcsolódik majd azokba az esemé-nyekbe is, amelyekkel a hazai civil társa-dalom a figyelmet az önkéntes munka fon-tosságára és társadalmi hasznosságáraigyekszik irányítani.

A már korábban említett Civil Munka-bizottság elsõsorban a magyar elnökség„társadalmasítása” terén szándékozik te-vékenykedni, valamint az aktív európaipolgárság, az európai civil párbeszéd erõ-sítését igyekszik elõmozdítani – ezek aNOE számára is fontos értékek. A CivilMunkabizottság tervei között szerepelpéldául egy májusi Európai Civil Fórumszervezése, az ebben való NOE-szerepvál-lalást még természetesen nem tudjuk kör-vonalazni.

Nagyjából ez a négy terület az, ahol aNOE kisebb-nagyobb mértékben szerepetszándékozik vagy tud vállalni. Más civil

szervezetekkel együtt várjuk, hogy kor-mányzati oldalról tisztázódjanak az elkép-zelések, és nyilvánossá váljanak a „házonbelül” az általunk láthatónál már nyilvánsokkal elõrehaladottabb állapotban lévõtervek. Ezek szükségesek ahhoz, hogy mimagunk is adaptálni tudjuk elképzelésein-ket, hogy pozitív szinergia révén minél si-keresebbé váljon a magyar elnökség hathónapja, és továbbvihetõ, vállalható alapotis adjunk a következõ elnökségi idõszakralengyel barátainknak. Ennek érdekébenmár folytattunk elõzetes megbeszéléseketlengyel kollégáinkkal, illetve a V4-orszá-gok családszervezeteivel is.

Sikernek tartanánk, ha az elnökségifélévnek köszönhetõen tovább erõsödné-nek azok a kapcsolataink, amelyek már amagyar EU-csatlakozás elõtt és azóta ki-alakultak, és megerõsödne azoknak aszervezeteknek a szövetsége és lobbiereje,amelyek a családokért, a demográfiai cé-lokért, a gyermekek és a fiatalok helyze-tének jobbításáért dolgoznak. Bízunk ab-ban is, hogy az új magyar prioritások: acsaládok fontosságának és értékeinek fó-kuszba helyezése, illetve a szégyenleteseurópai és hazai gyermekszegénységcsökkentésének célja egymást erõsítõ fo-lyamatokat indítanak el itthon és Európa-szerte egyaránt. Ezek révén a tagorszá-gok polgárai is közelebb érezhetik magu-kat az unióhoz, hiszen sokkal inkább ró-luk szól majd ez a szövetség, és jobb hely-zetbe kerülhetnek a családok.

A félév lezárása reményeink szerintnem valaminek a vége, hanem egy új kor-szak kezdete lesz, amelynek eredménye-képpen a Család újra a helyére kerülhetEurópában és Magyarországon is, és való-ban elkezdõdhet a jövõ…

�

A környezet- és természetvédõ társadalmiszervezetek1 is készülnek a magyar EU-elnökségre – a hazaiak és a nemzetköziekegyaránt. Példa erre az a nemzetközi kon-ferencia, amelyet a legnagyobb európaicivil környezetvédõ szervezet, az Euró-pai Környezetvédelmi Iroda (EuropeanEnvironmental Bureau, EEB)2 és az Euró-pai Zöld Költségvetés (Green BudgetEurope, GBE)3 rendezett 2010 júliusábanBudapesten a Levegõ Munkacsoporttal ésa Magyar Közgazdasági Társasággal közö-sen.4 A rendezvény célja az volt, hogy elõ-segítse a magyar elnökség hozzájárulásátaz európai és a nemzeti költségvetések, illetve adórendszerek környezetbarátab-bá tételéhez. A civilek álláspontja szerintugyanis ez a környezeti állapot javításánakegyik leghatékonyabb eszköze.

Az Európai Unió sok dokumentumá-ban szintén alapvetõ feladatként rögzítiés sürgeti az ilyen irányú átalakításokat:az Európai Bizottság közleményei, az Eu-rópai Parlament határozatai és az Euró-pai Tanács következtetései (zárónyilat-kozatai) tömegével tartalmaznak ilyeniránymutatásokat, döntéseket. Számosuniós jogszabály kötelezi mind az uniósintézményeket, mind pedig a tagállamo-kat költségvetésük, adórendszereik zöl-dítésére. A gyakorlati eredmények azon-ban eddig siralmasak.


EU-elnöksége során Magyarország-nak elkerülhetetlenül komoly szerepetkell vállalnia néhány igen fontos és szá-mos kisebb jelentõségû témában, ame-lyek alapvetõen érintik a pénzügyek zöl-dítését. A következõkben ezek közülnéggyel foglalkozunk részletesebben: azuniós költségvetéssel, az energiaadózta-tási irányelvvel, a tehergépkocsik útdíjá-ról szóló irányelvvel, valamint a környe-zetileg káros támogatások leépítésével.

A cikk természetszerûleg csak egy ré-szét mutatja be mindazoknak a várako-zásoknak, amelyeket a környezetvédõ ci-vil szervezetek támasztanak a magyarEU-elnökséggel szemben.

11.. AAzz uunniióóss kkööllttssééggvveettééss11..11.. AA mmaaggyyaarr EEUU--eellnnöökksséégg sszzeerreeppee

Az Európai Unió közös költségvetése2007 és 2013 között közel 1000 milliárdeuró, és bár az EU-tagországok összesí-tett bruttó hazai termékéhez (GDP) viszo-nyítva ez „csupán” 0,9 százalékot tesz ki,hatása ennél sokkal nagyobb. Egyrészt eh-hez a forráshoz jelentõs nemzeti önrésztársul, másrészt számos területen megha-tározza a további fejlõdés irányát, har-madrészt általában komoly további állami(önkormányzati), illetve állampolgári hoz-

LLUUKKÁÁCCSS AANNDDRRÁÁSS**

Környezetvédő civil szervezetek várakozásaia magyar EU-elnökség kapcsán

* A szerzõ a Levegõ Munkacsoport elnöke.1 A továbbiakban az egyszerûség érdekében: a civilek, illetve civil szervezetek. Amennyiben nem csak a

környezetvédõ civil szervezetekrõl van szó, azt külön jelezzük.2 www.eeb.org 3 www.green-budget.eu 4 A konferenciáról készült beszámoló, valamint az elõadások itt tölthetõk le:

http://levego.hu/kampanyok/europai_zold_koltsegvetes


zájárulásokat kényszerít ki a jövõben afenntartás, az üzemeltetés, a felújítás te-rén (amit már nem fedez az unió).

Éppen a magyar EU-elnökség idejéreesik a 2014 és 2020 közötti uniós költ-ségvetés elõkészítésének felgyorsítása.„A belga EU-elnökség idejére halasztó-dott a Bizottság javaslata alapján az uni-ós költségvetés félidei felülvizsgálata.A magyar kormány álláspontja szerintmost már elsõsorban a következõ költ-ségvetési keret kialakításának kell hang-súlyt kapnia.” – olvashatjuk a Külügymi-nisztérium honlapján.5 A spanyol–bel-ga–magyar trió szintén elõirányozza,hogy „a három elnökség a bizottsági köz-lemény benyújtását követõen külön fi-gyelmet fog fordítani az uniós költségve-tés felülvizsgálatára.” 6 Az Európai Bizott-ság vonatkozó közleménye7 2010. októ-ber 19-én jelent meg, amibõl nyilvánva-ló, hogy ennek a munkának az oroszlán-része a magyar elnökségre hárul.

11..22.. AA cciivviill sszzeerrvveezzeetteekk aaggggáállyyaaii

A civil szervezetek rendszeresen bíráltákés bírálják az uniós költségvetést, és ja-

vaslatokat tettek annak átalakítására. Etéren kiemelkedõ a brit Zöld Szövetség(Green Alliance) 8 tevékenysége, amelynemrég külön honlapot is létrehozott atémáról.9 A szervezet fõ kifogása – amitsok más civil szervezet is oszt – az, hogyaz adófizetõk pénze igen rossz hatásfok-kal hasznosul, nem járul hozzá elvárhatómértékben a kitûzött célok eléréséhez,vagyis az életminõség javításához, amunkahelyek létesítéséhez, valamint azegészséges környezet megteremtéséhez(különös tekintettel az éghajlatvédelem-re). Az uniós támogatások sokszor el-lentmondásosak, nehezen átláthatók, ésgyakoriak a visszaélések is.

Az éghajlatvédelem tekintetében mind-ezt számos adattal támasztja alá két má-sik európai civil szervezet, a Föld Bará-tai Európai Tagozatának (Friends of theEarth Europe)10, valamint a Közép- ésKelet-Európai Bankfigyelõ Hálózat (CEEBankwatch Network)11 „EU pénzek azéghajlat ellen” címû közös tanulmánya.12

A tanulmány kimutatja, hogy a közép- éskelet-európai tagországokban (EU10) atámogatások mindössze egy-egy százalé-kát fordítják az energiahatékonyság javí-

5 Az Európai Unió legfontosabb aktuális kérdéseirõl és a magyar EU-elnökségre való felkészülésrõl,http://www.kulugyminiszterium.hu/kum/hu/bal/eu/2011_eu_elnokseg/

6 http://www.kulugyminiszterium.hu/NR/rdonlyres/700BEE23-E6F7-4591-BA35-60EA53428BB5/0/trioprogram_HU.pdf

7 The EU Budget Review. Communication from the Commission to the European Parliament, the Council,the European Economic and Social Committee, the Committee of the Regions and the National Parliaments,{SEC(2010) 7000 final}, http://ec.europa.eu/budget/reform/library/com_2010_700_en.pdf

8 http://www.green-alliance.org.uk/. A szervezettel a Levegõ Munkacsoport is együttmûködik, ígypéldául 2009-ben képviselõi részt vettek Londonban a „Válságtól a kilábalásig: új gazdaságpolitika azalacsony karbontartalmú jövõért” címû konferenciáján: http://levego.hu/sites/default/files/kapcsolodo/london-gbe_0908.pdf. Korábban, még 2007-ben pedig ismertette azt a tanulmányát, amelybenajánlásokat tett az éghajlatvédelmet szolgáló uniós költségvetésre, http://levego.hu/sites/default/files/kapcsolodo/greenalliance0712.pdf

9 www.lowcarbonbudget.eu 10 www.foeeurope.org 11 www.bankwatch.org 12 Martin Konecny (Friends of the Earth and CEE Bankwatch Network) 2007. “EU cash in climate clash”.

http://www.bankwatch.org/documents/EU_cash_climate_clash.pdf

tására, illetve a megújuló energiák elter-jesztésére (1. ábra13). Magyarország kü-lönösen rosszul teljesít ezen a téren, amiannál is inkább nehezen magyarázható,mivel nálunk rendkívül nagy az energia-pazarlás (például egy köbméter kifûtésé-re a magyarországi épületek kétszer-há-romszor annyi energiát használnak fel,mint az ausztriaiak), továbbá az egymástkövetõ kormányok mind kinyilvánítot-ták energiafüggõségünk csökkentésének


szükségességét, valamint azt, hogy azépületfelújítás az egyik legjobb lehetõséga munkahelyteremtésre.

Az EU10-ben az uniós támogatásokmintegy 30 százalékát közlekedésre for-dították (2. ábra). Ezen a téren Magyar-ország az élenjárók közé tartozik, aminem feltétlenül dicséretre méltó. A köz-lekedési támogatások jelentõs részétugyanis az autópályák és egyéb közutaképítése emészti fel (3. ábra). Az EU10

* Megjegyzés: Csehország és Magyarország esetében nem szerepelnek a Regionális Operatív Programokból nyújtotttámogatások, azonban ez nem változtatja meg érdemben az összképet.

11.. áábbrraa.. AAzz eenneerrggiiaahhaattéékkoonnyyssáágg ééss aa mmeeggúújjuullóó eenneerrggiiáákk rréésszzeesseeddééssee aazz uunniióóss ttáámmooggaattáássookkbbóóll 22000077 ééss 22001133 kköözzöötttt aazz EEUU1100--bbeenn

13 Az 1–3. ábrák forrása a 12. lábjegyzetben említett tanulmány.


esetében ezek aránya mintegy 55 száza-lékot tesz ki. Magyarországon ez azarány jóval kisebb, azonban erre sem le-hetünk büszkék: a fennmaradó hányadnagy részét (a városi közlekedésre fordí-tandó összeg közel 80 százalékát) a gaz-dasági és közlekedési szempontból egy-aránt erõsen megkérdõjelezhetõ 4-esmetró viszi el.

A civil szervezetek jelentõs része sze-rint semmiféle uniós támogatásban nemszabad részesíteni a közúti közlekedést.Ennek fõ oka, hogy a közúti közlekedésrésztvevõi messze nem fizetik meg mind-azokat a költségeket, amelyeket okoznak.Egy neves hollandiai kutatóintézet általkészített tanulmány14 szerint például a te-hergépkocsik üzemeltetõi az EU-ban

* Megjegyzés: Csehország, Lengyelország és Magyarország tekintetében nincs adat a Regionális Operatív Programok-ból (ROP) nyújtott támogatásokra. Azt azonban tudjuk, hogy Magyarországon a ROP-ok jelentõs részét szintén közle-kedésre fordítják, elsõsorban útépítésre.

22.. áábbrraa.. AA kköözzlleekkeeddééss rréésszzeesseeddééssee aazz uunniióóss ttáámmooggaattáássookkbbóóll 22000077 ééss 22001133 kköözzöötttt aazz EEUU1100--bbeenn

14 Are trucks taking their toll? The environmental, safety and congestion impacts of lorries in the EU(Szedik áldozataikat a teherkocsik? [Lefordíthatatlan szójáték: a toll útdíjat is jelent.] Az EU-banközlekedõ tehergépkocsik környezeti, közlekedésbiztonsági és torlódási hatásai), Delft, CE Delft,January 2009, http://www.transportenvironment.org/Publications/prep_hand_out/lid:525. Magyarnyelvû ismertetése itt található: http://levego.hu/kamionstop/teherauto_0902.pdf

mintegy 50 milliárd eurót kitevõ adót ésdíjat fizetnek évente jármûveik után. Ezaz összeg gyakorlatilag fedezi a tehergép-kocsik által használt infrastruktúra meg-építésének és fenntartásának költségeit.Azonban ezenfelül a tehergépkocsik évi90 milliárd eurónak megfelelõ környeze-ti és egészségi kárt is okoznak, amelyetüzemeltetõik egyáltalán nem fizetnekmeg. Magyarországon a teljes közúti köz-lekedés évente 2000–3000 milliárd forint


olyan költséget idéz elõ, amelyet szinténnem annak résztvevõi fedeznek (ld. táb-lázat). Nemcsak környezetvédelmi szem-pontból káros ez a – nagyrészt rejtett –támogatás, hanem teljesen ellentmond apiacgazdaság elveinek és a tisztességes pi-aci versenynek is. Tehát a közúti közleke-dési fejlesztéseket nem uniós vagy hazaitöbblettámogatásokból, hanem teljes egé-szében a közúti közlekedés résztvevõinekbefizetéseibõl kellene fedezni. Ez utóbbi-

* Megjegyzés: Csehország, Lengyelország és Magyarország tekintetében nincs adat a Regionális Operatív Programok-ból (ROP) nyújtott támogatásokra. Azt azonban tudjuk, hogy Magyarországon a ROP-ok jelentõs részét szintén közle-kedésre fordítják, elsõsorban útépítésre.

33.. áábbrraa.. AAzz eeggyyeess kköözzlleekkeeddééssii mmóóddookk rréésszzeesseeddééssee aazz uunniióóss ttáámmooggaattáássookkbbóóll aazz öösssszzeess kköözzlleekkeeddééssii ttáámmooggaattáássoonn bbeellüüll 22000077 ééss 22001133 kköözzöötttt aazz EEUU1100--bbeenn


aknak pedig tartalmazniuk kell az általukokozott környezeti károk és más költsé-gek fedezetét is.

A civilek számos más területen iskonkrét példák sorával mutatták be azuniós támogatásokkal kapcsolatos visz-szásságokat. Ilyenek például a túlmére-tezett szennyvíztisztítók és csatornaháló-zat építése, vagy a hatalmas méretû hul-ladéklerakók létesítése anélkül, hogy ér-demi intézkedéseket tettek volna a hul-

ladékkeletkezés csökkentésére és a sze-lektív hulladékgyûjtés elõmozdítására.

Az uniós támogatások mintegy felét amezõgazdaságiak teszik ki, amelyek túl-nyomó részét környezetvédelmi szem-pontból fenntarthatatlan, intenzív, vegy-szeres mezõgazdasági tevékenységek tá-mogatására fordítják.

A civil szervezetek jelentõs része sze-rint igen aggályos a vállalatoknak történõpénzosztogatás is. Egyrészt ezek a támo-

KKöözzúútt VVaassúútt

SSzzeemmééllyy-- TTeehheerr-- HHeellyykköözziiSSzzeemmééllyy--

TTeehheerr--ÖÖsssszzeesseenn ggéépp-- ggéépp-- aauuttóó-- ÖÖsssszzeesseenn

sszzáállllííttáássffuuvvaa--

kkooccssiikk kkooccssiikk bbuusszz rroozzááss

Államháztartási bevételek (mrd Ft)

790,8 540,6 230,1 12,6 1,0 0,6 0,4

Államháztartási kiadások (mrd Ft)

1034,9 547,9 358,5 92,5 183,9 1424 1,9

Államháztartási egyenleg (mrd Ft)

–244,1 –7,3 –128,4 –79,9 –182,9 –141,4 –41,5

Szállítási teljesítmény (millió átkm, ukm)

39290 36887 11784 9584 10167

Fajlagos államháztartási egyenleg –0,2 –3,5 –6,8 –14,8 –4,1(Ft/átkm, Ft/ukm)

Externális hatások (mrd Ft)

–1307,8 –737,1 –364,3 –14,4 –26,8 –21,6 –5,1

Kibõvített egyenleg (mrd Ft)

–1551,9 –744,4 –492,7 –94,3 –209,7 –163 –46,6

Kibõvített fajlagos államháztartási egyenleg –18,9 –13,4 –8,0 –17,0 –4,6(Ft/átkm, Ft/ukm)

Egyéb versenytorzító tényezõk (adócsalás, –1761,1 –1485 –276,1 0 0 0 0adóelkerülés, kamionstop)

Teljes egyenleg (államháztatás+ –3313,0 –2229,4 –768,8 –94,3 –209,7 –163,0 –46,6+externália+egyéb)

Teljes fajlagos államház-tartási egyenleg –56,7 –20,8 –8,0 –17,0 –4,6(Ft/átkm, Ft/ukm)

AA kköözzlleekkeeddééss ttáárrssaaddaallmmii ((kkiibbõõvvíítteetttt áállllaammhháázzttaarrttáássii)) mméérrlleeggee MMaaggyyaarroorrsszzáággoonn 22000066--bbaann15

15 A Levegõ Munkacsoport számításai „A közúti és vasúti közlekedés társadalmi mérlege Magyarországon”címû, a Közlekedéstudományi Intézet Nonprofit Kft. által 2010-ben készített tanulmány alapján.

gatások sokszor környezetileg fenntartha-tatlan tevékenységekhez járulnak hozzá.Másrészt torzítják a piacot, zavarokatokoznak a gazdaságban. Sokszor kiszá-míthatatlanná teszik a vállalkozások mû-ködését, nemegyszer méltánytalanul hát-rányos helyzetbe hozva egyes cégeket.Ezen okok miatt az említett dotációk ál-talában több kárt okoznak, mint amennyihasznot hajtanak. Mindezek jobb megér-tetése érdekében a rengeteg konkrét pél-da közül egy hazai és egy külföldi esetetismertetek. Az egyik város polgármesterepanaszolta, hogy egy másik városban egykülföldi cég több milliárd forint állami tá-mogatást kapott a zöldmezõs beruházásá-hoz, miközben az õ városában már koráb-ban megtelepedett, hasonló termékeketgyártó vállalat nem részesült ilyen segít-ségben. Egy ciprusi ismerõsünk pedig el-mondta, hogy városában uniós támogatás-sal építettek egy új szállodát, amely azu-tán nyereségesen mûködött – ugyanakkora közelében már korábban meglévõ kétszálloda tönkrement…16

11..33.. CCiivviill sszzeerrvveezzeetteekk jjaavvaassllaattaaii aazz EEuurróóppaaii UUnniióónnaakk

Az elmúlt években széles körû társadalmiösszefogás bontakozott ki az uniós költ-ségvetés átalakítása érdekében. A környe-zetvédõ civil szervezetek mellett ebben ak-


tívan részt vesznek szociális és más társa-dalmi intézmények, valamint szakszerve-zetek is. A legismertebb és legszélesebbilyen jellegû együttmûködés a Tavaszi Szö-vetség (Spring Alliance)17, amelyet a márfentebb említett Európai Környezetvé-delmi Iroda, az Európai SzakszervezetiSzövetség (European Trade Union Con-federation, ETUC)18 és a több ezer szoci-ális civil szervezetet összefogó SzociálisPlatform19 (Social Platform) hozott létre,és amelyhez késõbb csatlakozott a többmint 1600 szervezetet képviselõ Segélye-zési és Fejlesztési Társadalmi SzervezetekEurópai Szövetsége (CONCORD)20 is. ATavaszi Szövetség 2009-ben kiáltványt21

tett közzé, amelyben részletesen, konkrétjavaslatokkal kifejtette, mit várnak az eu-rópai döntéshozóktól. A szövetség a kiált-vány szellemében 2010 októberében leve-let22 küldött José Manuel Barrosónak, azEurópai Bizottság elnökének, kérve, hogyaz EU költségvetése a befogadó társadal-mat, zöld és minõségi munkahelyeket, azökoszisztémák megóvását és helyreállítá-sát, valamint a demokráciát és a globálisfelelõsségvállalást mozdítsa elõ. Ennek ér-dekében szorgalmazza, hogy az uniósköltségvetés az emberekbe, a környezeti-leg hatékony innovációba, a társadalmi ko-hézióba és a környezetvédelembe történõbefektetés legyen. Meg kell szüntetniminden olyan támogatást, amely ellenté-

16 A témával kapcsolatos részletesebb elemzés és további hivatkozások itt találhatók: Recept a magyargazdaság tönkretételére. Index, 2010. május 4., http://index.hu/velemeny/olvir/2010/05/04/recept_a_magyar_azdasag_tonkretetelere/

17 www.springalliance.eu 18 www.etuc.org 19 www.socialplatform.org20 European NGO Confederation for Relief and Development, www.concordeurope.org 21 Manifesto, http://www.springalliance.eu/images/sa_manen.pdf 22 Ensure that the financial perspectives headings promote inclusive societies, green and quality jobs,

preservation and restoration of ecosystems, improvement of democracy and global responsibility,http://www.springalliance.eu/images/spring%20%20alliance%20%20letter%20%20to%20president%20%20barroso%20%2010-15-10.pdf


tes az EU környezetvédelmi és szociáliscélkitûzéseivel, illetve amely növeli azenergia és más természeti erõforrások fel-használását.23

A civil szervezetek fõbb követeléseit akövetkezõk szerint lehet részletesebbenösszefoglalni:� A közpénzeket közfeladatokra kell

fordítani, különös tekintettel a kör-nyezet védelmére és javítására (a bio-lógiai sokféleség megõrzése, éghajlat-védelem, a levegõ, a víz és a talaj mi-nõségének javítása stb.).

� A forrásokat összpontosítsák néhányfõ feladatra, amelyeket alaposan kidol-goznak és világosan megindokolnak.

� A célkitûzések és az elért eredményekmegfelelõ mutatókkal mérhetõk le-gyenek. Az eredmények értékelésénéla társadalmi hasznot is mérjék, necsak a szûk pénzügyi megfelelõséget.

� A támogatások semmiképp ne legye-nek ellentétben a meghirdetett célok-kal, ne nehezítsék azok elérését.

� A támogatások lehetõleg több célegyüttes elérését szolgálják (például akörnyezet védelme, munkahelyterem-tés és oktatás).

� Olyan feladatokra kell összpontosítani,amelyek hosszabb távon a leginkábbköltséghatékonyak a köz számára(nem pedig csak egyes szûk érdekcso-portok rövid távú érdekeit szolgálják).Ennek érdekében a külsõ költségeketteljes mértékben be kell építeni azárakba, vagyis az áraknak tükrözniükkell a környezeti és egészségi költsé-geket, a közjavak, természeti erõfor-

rások szûkösségét, továbbá fedezniükkell a helyreállítás költségeit és a cse-lekvés elmulasztásának költségeit.

� A különbözõ támogatásokat össze kellhangolni egymással a lehetõ legjobberedmény elérése érdekében.

� Biztosítani kell a teljes átláthatóságot.A lehetõ legkorábbi idõponttól nyilvá-nosságra kell hozni az elõirányzottköltségeket, valamint a program vár-ható társadalmi, gazdasági és környe-zeti hatásait.

� A támogatások minden szakaszábanmár a kezdettõl fogva lehetõvé kelltenni az érintettek részvételét, érde-mi hozzászólását a tervekhez, és part-neri viszonyt kell kialakítani velük.

� Meg kell teremteni a valódi elszámol-tathatóságot. Amennyiben a támoga-tás nem éri el a kitûzött célt, illetvenem az elõírt követelményeknek meg-felelõen kerül felhasználásra, a támo-gatást fel kell függeszteni, és a márfolyósított összeget lehetõleg visszakell fizettetni. Szükséges az érintettekszemélyes felelõsségre vonása is.

� A támogatásra kijelölt programokatmég a támogatás elõtt meg kell vizsgál-ni olyan szempontból, hogy miként hata környezet állapotára, különös tekin-tettel az éghajlatvédelemre, a biológiaisokféleség megõrzésére és a természe-ti erõforrások felhasználására. Semmi-lyen támogatás nem engedhetõ meg,amely rontja a környezet állapotát. (Bára vonatkozó uniós rendelet elõírja, hogya támogatásoknak a környezet védel-mét és javítását kell szolgálniuk24, a

23 A brit Zöld Szövetség egyelõre nem nyilvános tanulmánya alapján.24 „Az alapok célkitûzéseit a fenntartható fejlõdés keretében, valamint a környezet védelme és állapotának ja-

vítása céljának a Közösség általi elõmozdítása keretében kell megvalósítani…” – A Tanács 1083/2006/EKrendelete ( 2006. július 11. ) az Európai Regionális Fejlesztési Alapra, az Európai Szociális Alapra és a Ko-héziós Alapra vonatkozó általános rendelkezések megállapításáról és az 1260/1999/EK rendelet hatályon kí-vül helyezésérõl, http://eur-lex.europa.eu/LexUriServ/LexUriServ.do?uri=OJ:L:2006:210:0025:01:HU:HTML

gyakorlatban – többek között a megfe-lelõ mutatók és részletes elõírások hiá-nya miatt – ezt sokszor egyáltalán nem,vagy csak formálisan veszik figye-lembe.)

� Mindig megfelelõ forrásokat kell biz-tosítani a társadalmi részvételre és akülönbözõ szempontokból készülõelõzetes és utólagos hatásvizsgálatokelvégzésére, továbbá arra, hogy azegymástól eltérõ vélemények megfe-lelõ nyilvánosságot kapjanak.

11..44.. AA LLeevveeggőő MMuunnkkaaccssooppoorrtt jjaavvaassllaattaaii aazzuunniióóss ttáámmooggaattáássookk hhaazzaaii ffeellhhaasszznnáálláássáárraa

Egyetértve az európai civil szervezetekelõbb részletezett álláspontjával, a Leve-gõ Munkacsoport szerint itthon az unióstámogatásokat a következõ célokra kellfelhasználni, és a magyar EU-elnökség-nek elõ kell segítenie, hogy a többi or-szágban is hasonlóak legyenek a priori-tások: � az oktatásra, beleértve annak minden

szintjét a bölcsõdétõl és óvodátólkezdve a szakképzésen keresztül afelsõoktatásig és a felnõttképzésig;

� az egészségügyre, súlyt helyezve azutóbbi években megfakult hazaiadottságokra (pl. a korábban kiválófelsõ- és középszintû személyi feltéte-lekre), a megelõzésre;

� az energiahatékonyság javítására – el-sõsorban az épületek terén, a közle-kedésben (beleértve a hazai tömeg-


közlekedési, illetve vasúti jármûiparfejlesztését a hazai jelentõs mûszakihagyományok folytatásaként), vala-mint a vidékfejlesztésben;

� a K+F, az innováció elõmozdítására,különösen az elõzõ pontokhoz kap-csolódóan.

A Levegõ Munkacsoport az Új SzéchenyiTerv vitairatához benyújtott véleményé-ben25 részletesen megindokolta, miérttartja szükségesnek, hogy ezek a célokkapjanak elsõbbséget.

22.. AAzz eenneerrggiiaa aaddóózzttaattáássáárróóll sszzóóllóó iirráánnyyeellvv

Folyamatban van az energia adóztatásá-ról szóló irányelv26 felülvizsgálata annakérdekében, hogy 2013. január 1-jétõlmár új szabályozás lépjen életbe. Tekin-tettel arra, hogy a most hatályos irány-elv elfogadása hét évig tartott akkor,amikor az EU-nak még csak 15 tagálla-ma volt, úgy tûnik, a mostani felülvizs-gálatot nem lehet elég korán elkezdeni.(Adózási ügyekben mind a 27 tagállamegyhangú szavazatára van szükség az el-fogadásához.) Tehát a magyar elnökségkomoly feladata lesz az új irányelv elõké-szítésének összehangolása.

Az Európai Bizottság 2009 júniusá-ban már kiszivárogtatott egy elõzetes ja-vaslatot.27 Ennek egyik tervezett újításaaz adó szétválasztása környezetvédelmiés energiaadóra. A környezetvédelmi

25 Hallgasson Széchenyire az Új Széchenyi Terv!http://levego.hu/hirek/2010/09/hallgasson_szechenyire_az_uj_szechenyi_terv

26 A Tanács 2003/96/EK irányelve (2003. október 27.) az energiatermékek és a villamos energiaközösségi adóztatási keretének átszervezésérõl, http://eur-lex.europa.eu/LexUriServ/LexUriServ.do?uri=CONSLEG:2003L0096:20040501:HU:PDF

27 Proposal for a Council Directive amending Directive 2003/96 restructuring the Community frameworkfor the taxation of energy products and electricity, http://www.euractiv.com/pdf/Energy%20Taxation%20Interservice%20proposal.pdf


rész tükrözné a szén-dioxid-kibocsátástés – ez az EEB és a GBE javaslata – mind-azon egyéb károkat, amelyek az energia-felhasználás során keletkeznek. Továbbiújítás, hogy a szûken vett energiaadót amostanitól eltérõen az energiatartalomalapján vetnék ki. A két adóelem arányá-nak meghatározása körül azonban méghosszú viták várhatók. Ez az adó márfunkciójánál fogva is igen bonyolult: tar-talmaznia kell a nemzeti szintû kiotói vál-lalásokat, de ugyanakkor az egységes pi-acra tekintettel harmonizáltnak is kelllennie.

Vitatott kérdés az egyes energiahor-dozók adórátájának mértéke. Az EEB ésGBE egyetért a tervezett változtatások-kal, azonban az adó mértékét túl ala-csonynak tartják ahhoz, hogy el lehessenérni a kitûzött éghajlatvédelmi és egyébcélokat.28 Egy másik jelentõs európai ci-vil szervezet, az Európai Közlekedési ésKörnyezetvédelmi Szövetség (EuropeanFederation for Transport and Environ-ment, T&E)29 állásfoglalásában30 azirányelv módosítására a következõ javas-latokat tette: az adók minimumszintjei-nek megemelése, különösen a gázolajesetében; a minimumszintek kiterjeszté-se a légi közlekedésre és más közleke-dési módokra; a minimumszintek inflá-ciókövetõ vagy vásárlóerõ szerinti átala-kítása; a határokon keresztüli üzem-anyag-turizmus és -csempészet kockáza-

tainak mérséklése; egyes tagállamokegyüttmûködési lehetõségeinek megte-remtése annak érdekében, hogy a tagál-lamok e csoportja (az „elõfutárok”) azirányelv által elõírtnál magasabb mini-mumszintet alkalmazzon. A T&E elnök-sége egyébként, szintén a magyar elnök-ség elõkészítése érdekében, idén július-ban Budapesten tartotta ülését, és eb-bõl az alkalomból találkozott a környe-zetvédelemért, valamint a közlekedésértés energiaügyekért felelõs államtitká-rokkal.31

33.. AAzz EEuurroommaattrriiccaa--iirráánnyyeellvv

Az Európai Unió közlekedési szakminisz-terei 2010 októberében megegyeztek atehergépkocsikra kivethetõ útdíj szabá-lyozásának – az Euromatrica irányelvnek– a korszerûsítésében. Ugyanakkor méghátravan az irányelvtervezet második ol-vasata az Európai Parlamentben és a vég-leges elfogadása. Ezek a teendõk ugyan-csak a magyar elnökség idejére esnek. Acivil szervezetek üdvözölték a miniszte-rek döntését arról, hogy végre a környe-zeti és egészségi károk költségei is be-építhetõk lesznek az útdíjba (ha nem isteljes mértékben). Ugyanakkor a javasoltmódosításokat nem tartják elégséges-nek, és további szigorításokat szorgal-maznak.32

28 A GBE és az EEB közös állásfoglalást tett közzé a Bizottság javaslatáról: Policy Paper on GreeningThe Energy Tax Directive, 2009, http://www.foes.de/pdf/2009-10-GBE-GreeningtheEnergyTaxDirective_final.pdf

29 www.transportenvironment.org 30 Briefing: Fuel and carbon taxation in the EU,

http://www.transportenvironment.org/Publications/prep_hand_out/lid/588 31 Ld. http://levego.hu/hirek/2010/07/europai_zoldek_a_kozlekedesert 32 A részletek ld. itt: http://levego.hu/hirek/2010/10/zold_utat_kapott_a_szennyezo_fizet_elv_az_

orszagutakon. A témával kapcsolatos további anyagok a www.levego.hu/kamionstop oldalon talál-hatók.

44.. AA kköörrnnyyeezzeettiilleegg kkáárrooss ttáámmooggaattáássookk kkiimmuuttaattáássaa ééss ffeellsszzáámmoolláássaa

Az elõbbiekben ismertetett témák tulaj-donképpen mind a környezetvédelmi szem-pontból káros támogatásokról és azok felszámolásának lehetõségeirõl szóltak.Ezeknek a támogatásoknak a nagyobbikrésze közvetett, vagyis abból áll, hogy azokozók (használók) nem fizetik meg az ál-taluk okozott költségeket, hanem a társa-dalomra hárítják. Ezeket a közvetett támo-gatásokat elsõsorban megfelelõ adók, dí-jak kivetésével és más gazdasági eszközök(például emissziókereskedelem) alkalma-zásával lehet felszámolni.

Az Európai Unió állam- és kormány-fõinek csúcstalálkozója 2006 júniusábanelfogadta „Az EU fenntartható fejlõdésrevonatkozó új stratégiája” címû dokumen-tumot33, amellyel egyebek mellett a kö-vetkezõ konkrét feladatot adta az Euró-pai Bizottságnak: „A Bizottság 2008-igágazati lebontású ütemtervet terjeszt elõaz olyan támogatások reformjaira vonat-kozóan – e támogatások fokozatos meg-szüntetésének céljából –, amelyeknek je-lentõs káros befolyásuk van a környezet-re és a fenntartható fejlõdéssel összefér-hetetlenek.”

A politikai akarat hiánya miatt azon-ban hosszú ideig nem történt semmi, mígvégül az Európai Bizottság úgy döntött,hogy ki kell dolgozni a szükséges mód-szertant a környezetileg káros támoga-tások (kkt-k) azonosításához, továbbá


annak kimutatásához, hogy a támogatásfelszámolása kedvezõen hat-e a környe-zetre, valamint a támogatás megszün-tetése gazdasági és szociális hatásainakmegállapításához. Mivel az OECD márévek óta foglalkozik a témával, és mártöbb módszerre is javaslatot tett34 a kkt-k meghatározására, az Európai Bizottság– 2009 januárjában – azzal bízott megegy kutatócsoportot, hogy válasszon kihat esetet, ezek alapján ellenõrizze, mi-ként használhatók a gyakorlatban azOECD módszerei, és adjon javaslatotazok konkrét alkalmazására.

A tanulmány35 2010 januárjában szü-letett meg, azonban az ütemterv tovább-ra is várat magára. A civil szervezetek fo-lyamatosan sürgetik az elkészítését, ésennek érdekében is döntöttek úgy, hogya bevezetõben említett budapesti konfe-rencia egyik fõtémája a kkt-k felszámo-lási lehetõsége lesz. Ezen a konferenciánismételten elhangzott, hogy a kkt-k ha-talmas összeget tesznek ki, és környe-zetpusztítás ösztönzésén kívül rontják azEU versenyképességét, valamint súlyostársadalmi igazságtalanságokat szülnek.A civil szervezetek bíznak abban, hogy amagyar elnökség alatt érdemi elõrelépéstörténik ezen a téren.

55.. AA mmeeggvvaallóóssííttááss hhaattáássaaii

Természetesen a civil szervezetek általszorgalmazott intézkedések megvalósí-tásához megfelelõ társadalmi, gazdasági

33 http://ec.europa.eu/sustainable/docs/renewed_eu_sds_hu.pdf34 Ld. például: http://www.levego.hu/kiadvany/allamhaz/oecd_szeminarium.pdf35 Environmentally Harmful Subsidies (EHS): Identification and Assessment, http://www.ieep.eu/

whatsnew/newsitem.php?item=229. A kutatócsoport tagjai: Institute for European EnvironmentalPolicy (IEEP, London–Brüsszel), Ecologic (Berlin–Brüsszel–Bécs–Washington), The Institute forEnvironmental Studies (IVM, Amszterdami Szabadegyetem) és Claudia Alexandra Dias Soares aPortugál Katolikus Egyetemrõl.


és környezeti hatástanulmányok szüksé-gesek. Amint korábban is utaltunk rá, azelmúlt években számos ilyen tanulmánykészült. Ezek egyebek mellett arra is rá-mutattak, hogy az eredmény nagymér-tékben függ attól, miként használják fela káros támogatások leépítése, illetve akörnyezetileg káros tevékenységek meg-adóztatása következtében keletkezõ ál-lamháztartási többletbevételeket. A civilszervezetek és a környezetgazdászokkorábban úgy vélték, hogy az átalakítás-nak költségvetés-semlegesnek kell len-nie, azaz az állami újraelosztás mértékenem változna. Így például a környezetvé-delmi jellegû adókból származó bevéte-leket a munkabért terhelõ adók, járulé-kok csökkentésére kell felhasználni. Azutóbbi idõben azonban változóban van ezaz álláspont, és elõtérbe került az az érv,hogy a többletbevételek egy részét a kör-nyezetvédelmi célokra és egyéb közfel-adatokra kell fordítani. Sõt most már azis elhangzik, hogy ezeket a bevételeket apénzügyi válság során megnövekedett ál-lamadósságok csökkentésére célszerûfelhasználni.

A következõkben néhány gyakorlatitapasztalatot és elméleti kutatást muta-tok be röviden annak érdekében, hogy amagyar EU-elnökség ezek tudatábanhozza meg döntését a fentebb felsorolttémákban.

55..11.. GGyyaakkoorrllaattii ttaappaasszzttaallaattookk

Németországban a környezetvédelmiadóreform – az energiaadó bevezetése,többek között a villamos energiára és aközlekedési célú üzemanyagokra, ezzelegyidejûleg a társadalombiztosítási járu-lék csökkentése és az energiahatékony-

sági beruházások támogatása – 1999 és2003 között 2 százalékos csökkenésteredményezett a teljes szén-dioxid-kibo-csátásban, mialatt 250 000 új munka-hely keletkezett a megújuló energiával ésaz energiahatékonysággal foglalkozóiparágakban. A közlekedés üzemanyag-fogyasztása 17 százalékkal esett vissza2008 végére az 1999-es szinthez ké-pest, és a tömegközlekedést használókszáma évenként 3–5 százalékkal nõtt1999 és 2008 között.36

Svédországban a szén-dioxid meg-adóztatásának köszönhetõen a szén-dio-xid-kibocsátás 1990 és 2007 között 9százalékkal csökkent, mialatt 48 száza-lékos gazdasági növekedést értek el, be-bizonyítva ezzel azt, hogy a szennye-zõ anyagok kibocsátásának visszafogásamellett is elérhetõ jelentõs gazdasági bõ-vülés. Ha a szén-dioxid-kibocsátás adó-terhe az 1999-es szinten maradt volna,mára a kibocsátás 20 százalékkal lennenagyobb.

Az Egyesült Királyságban az éghajlat-változási adó kiemelkedõ kibocsátáscsök-kenést eredményezett az iparban. A má-sodik szakaszban, 2004-ben a szén-dio-xid-kibocsátás 14,4 millió tonnával esettvissza, és ezáltal az összes ágazat fele el-érte a csökkentési céltervet.

Dániában a kénszennyezés megadóz-tatása 84 százalékos fogyást eredménye-zett a kénkibocsátásban 1995 és 2004között. Az OECD-országok közül jelenlegDániában a legalacsonyabb az egységnyiGDP-re jutó kén-dioxid-kibocsátás.

Ugyancsak Dániában a regisztrációsadó a személygépkocsi árának 212 szá-zaléka. Az 1000 fõre jutó gépkocsik szá-ma a legalacsonyabbak közé tartozik azEU-ban.

36 A részletek itt találhatók: http://www.foes.de/themen/oekologische-steuerreform/.

Svájcban 2001-ben rendkívül magas ki-lométer-arányos díjat vetettek ki a teher-gépkocsikra. A tehergépkocsi-forgalom2001 és 2008 között csaknem a felérecsökkent ahhoz képest, mint ha a 2001elõtti tendencia folytatódott volna tovább!

Szingapúrban 1975-ben igen magasbehajtási díjat vetettek ki a gépjármûvek-re, és azóta rendszeresen emelték. Beve-zetésének indoka a következõ volt: „Azakadálytalan, torlódások nélküli forga-lom rendkívül hatásos vonzerõ az ipar ésa kereskedelem számára.”

Az elõbbiekben felsorolt országok aVilággazdasági Fórum adatai szerint aFöld legversenyképesebb államai közétartoznak.37

55..22.. KKuuttaattáássii eerreeddmméénnyyeekk

A COMETR projekt38 a környezetvédel-mi adóreformnak a versenyképességreés a növekedésre gyakorolt hatását vizs-gálta olyan európai országokban, ame-lyek kisebb-nagyobb mértékben bevezet-ték azt. A kutatás megállapítása szerinta reform eredményeként a szén-dioxid-kibocsátás átlagosan 3–4 százalékkalcsökkent. A vizsgált hét országból ötbena GDP növekedésének egy része (átlago-san 0,5 százaléka) tisztán a környezet-védelmi adóreformnak volt köszönhetõ.Az energiaadó ösztönözte az energiata-karékosságot, új termékek kifejlesztésétés olyan innovációs folyamatokat indítottel, amelyek elõmozdították a versenyké-pességet.39


A PetrE projekt40 (termelékenység,környezetvédelmi adóreform és a fenn-tartható fejlõdés az EU27 országaiban) aszén-dioxid-kibocsátás egy meghatáro-zott csökkentéséhez szükséges adó mér-tékét vizsgálta. A modellezés azt mutat-ta, hogy magas szén-dioxid-ár szükségesahhoz, hogy az EU csökkentési célja el-érhetõ legyen, azonban ennek gazdasá-gilag kedvezõ hatása lenne: a GDP-t0,2–0,8 százalékkal növelné, a GDP-hezviszonyítva az adóbevételek 1,8–6,2 szá-zalékát adná és a foglalkoztatottságot1,1–2,7 százalékkal emelné.

A GRACE projekt41 (általános költségkutatása és költségbecslés) rámutatott,hogy Európa legtöbb államában jelentõsjavulás érhetõ el a társadalmi jólét szem-pontjából a közlekedés külsõ költségei-nek az árakban történõ érvényesítésével,amennyiben az így keletkezõ többletadóbevételeket az élõmunka terheinekcsökkentésére használják fel.

„Az éghajlatváltozás és foglalkoztatás –Az éghajlatváltozás és a szén-dioxid-kibo-csátás csökkentésére irányuló intézkedésekhatása az EU-25-öknél 2030-ig” címû, azEurópai Szakszervezeti Szövetség, a spa-nyol Munka, Környezet és Egészség Szak-szervezeti Intézet, a Társadalmi FejlesztésiÜgynökség, a Syndex és a Wuppertal Inté-zet által közösen végzett kutatás42 megál-lapította: amennyiben piaci eszközöket al-kalmaznának az éghajlatvédelem érdeké-ben, több állás jönne létre az energia-hatékony tevékenységekben, mint amennyielveszne az energiaigényes ágazatokban.

37 The World Competitiveness Scoreboard 2010, http://www.imd.org/research/publications/wcy/upload/scoreboard.pdf

38 Ld. http://www2.dmu.dk/cometr/ 39 Ez a kedvezõ hatás az ún. Porter-hatás.40 Ld. http://www.petre.org.uk/ 41 Ld. http://www.grace-eu.org/ 42 Ld. http://www.tradeunionpress.eu/Web/EN/Activities/Environment/Studyclimatechange/rapport.pdf


66.. ÖÖsssszzeeggzzééss

Az eddig tapasztalatok azt mutatják,hogy az elnökséget betöltõ országnakbizonyos tekintetben jelentõs mozgáste-re van az EU politikájának befolyásolá-sában. Így például megtehetik, hogy „el-felejtkeznek” egyes kérdések napirendretûzésérõl, vagy éppen ellenkezõleg,hangsúlyozottan foglalkoznak valamelytémával, és ügyes politikával igyekeznekazt az általuk kívánt mederbe terelni. Te-hát amennyiben az EU költségvetési ésadópolitikáját a magyar EU-elnökség ki-emelten kezeli, sokat segíthet ezek elõ-mozdításában. Természetesen koránt-sem mindegy, hogy ez milyen irányban,

milyen tartalommal történik. A környe-zetvédõ civil szervezetek azt szeretnék,ha Magyarország példát mutatna abban,hogy komolyan veszi az Európa 2020stratégia prioritásait, köztük a zöld gaz-daságélénkítést43, és hatékony lépésekettesz ebben az irányban azokon a terüle-teken, ahol a közeljövõben az EU-nakmindenképpen konkrét döntéseket kellhoznia (különösen: uniós költségvetés,energiaadóztatási irányelv, környezeti-leg káros támogatások felszámolása,Euromatrica-irányelv). A környezet vé-delme és egyidejûleg a gazdaság élénkí-tése érdekében ily módon tett fellépéskomolyan javíthatja országunk nemzet-közi megítélését is.

��

43 „Az Európa 2020 három, egymást kölcsönösen megerõsítõ prioritást tart szem elõtt:– Intelligens növekedés: tudáson és innováción alapuló gazdaság kialakítása.– Fenntartható növekedés: erõforrás-hatékonyabb, környezetbarátabb és versenyképesebb gazdaság.– Inkluzív növekedés: magas foglalkoztatás, valamint szociális és területi kohézió jellemezte gazdaság

kialakításának ösztönzése.” (Kiemelés a szerzõ részérõl).

Magyarország az Európai Unió viszony-lag új tagállamaként különleges politikaifeladathoz és egyedülálló lehetõségekhezjutott 2010 januárjától kezdõdõen: szo-ros együttmûködésben, közös programalapján trió elnökségben dolgozik együttkét régi tagállammal, Spanyolországgalés Belgiummal. 2011 elsõ hat hónapjá-ban pedig – az ország történetében elõ-ször – a magyarok veszik át az EurópaiUnió Tanácsának soros elnökségét.Mindez rendkívüli kihívás politikusoknak,kormányzati tisztviselõknek, szakértõk-nek és a civil társadalom képviselõinekegyaránt. Ráadásul ez a másfél év egy-beesik az Európai Unió történeténekegyik leghektikusabb korszakával: nemvagyunk még túl a globális gazdasági vál-ságon, illetve nemrég lépett életbe a Lisz-szaboni Szerzõdés, aminek nyomán azerõsödõ európai intézmények éppen„mozgásban”, átalakulóban vannak, mi-közben az Európai Unió mindinkább egy-ségesen és határozottan kíván fellépni anemzetközi politika porondján.

Magyarországon kialakult némi –meglehetõsen szûk körû – vita a szakér-tõk és az érdeklõdök körében arról, hogymilyen is a sikeres uniós elnökség. A kü-lönbözõ megközelítésekben mindig na-gyon fontos szerepet kapnak a szakmai,gyakorlatias szempontok: fél éven ke-resztül a magyar államapparátusnak szo-katlan feladatokkal kell megbirkóznia itt-hon és Brüsszelben; az elnökségi csapattagjai huszonhét tagállam tanácskozásaitfogják levezetni a legkülönbözõbb taná-csi formációkban, az EU-ban bevett mód-


szereket használva közvetíteniük kell amunkabizottságok ülésein a tagállamokközött, és folyamatosan együtt kell mû-ködniük a többi európai intézménnyel.Sok szó esik arról, hogy a vezetõ magyarpolitikusoknak, minisztereknek meg kelltanulniuk európai nyelvezeten beszélni,amikor a közös uniós álláspontot képvi-selik. A hozzáértõk arra is figyelmezte-tik a gyakorlatlanabb minisztériumi tiszt-viselõket és a tájékozatlanabb újságíró-kat, hogy az elnökségi funkció alapvetõ-en nem arra való, hogy a kormányzat sa-játos magyar érdekeket próbáljon megérvényesíteni, akár nyíltan, akár „fûalatt” becsempészve ezeket az egyezte-tésekbe, ráadásul az ilyen kísérletekkönnyen visszafelé sülhetnek el. Emellettállandóan felmerül, hogy Magyarországkülsõ megítélése, imázsa hogyan változ-tatható kedvezõen a féléves idõszakalatt, amikor a nemzetközi média figyel-me fokozódik irántunk. Ebbõl követke-zik, hogy az elnökség belsõ és külsõkommunikációs terveit is kezdi már tag-lalni a sajtó.

Ezek a kérdésfelvetések ugyanakkorjól mutatják, hogy Magyarországon a jel-legzetes feladatértelmezés még mindig aviszonylag friss tagállami mentalitásbólfakad, mindenekelõtt az erõs bizonyításivágyból és a megfelelési kényszerbõl. Rá-adásul a köztudatban rögzült az a (téves)percepció, hogy kis ország vagyunk, min-dent a nagy, régi és gazdag országokdöntenek el a fejünk felett, õk kötik mega ténylegesen fontos alkukat. Ezt erõsítiaz elmúlt években megnövekedett belpo-

* A szerzõ a Magyarországi Európa Társaság elnöke.

HHEEGGEEDDŰŰSS IISSTTVVÁÁNN**

Magyar elnökség – európai perspektíva


litikai nyugtalanság, amely negatívan ha-tott a magyar közvéleményben az Euró-pai Unió megítélésére is. Magyarország afelmérések szerint a leginkább euro-szkeptikus csoportba tartozik – ami va-lójában sokkal inkább általános euro-pesszimizmust jelent, és nem kiérleltBrüsszel-ellenességet, hiszen az európaiintézményekbe vetett bizalom szintje ná-lunk jóval magasabb a magyarországiak-kal összevetve. A rosszabbodó közérzetegyébként nem magától értetõdõ folya-mat: számos, velünk együtt az EurópaiUnióhoz csatlakozott tagállamban a köz-vélemény továbbra is egyértelmûen Eu-rópa-barát véleményeket képvisel.

Ugyan a trióprogram összeállításakorés a magyar prioritások kialakítása ese-tében is az Európai Unió elõtt álló szám-talan teendõ közül válogatták ki a leg-fontosabbaknak tekintett, de azért lehe-tõleg testhezálló ügyeket, az európai po-litika térség aktuális dilemmáiról és azuniós szakpolitikai területeken tervezettújításokról alig szivárgott át hír és infor-máció a hazai közbeszédbe. Úgy tûnik,teljesen kimaradt az elõkészületek soránés az uniós elnökségrõl szóló eddigi vi-tákból annak a vissza nem térõ lehetõ-ségnek a felismerése és megragadása,hogy ez az idõszak nehezen pótolható al-kalmat teremt az összeurópai kérdésekszélesebb és mélyebb magyarországimegismertetésére. Túl tehát azokon azegyébként nem lebecsülendõ logisztikaiés technikai nehézségeken, mint például,hogy a kormányzat megfelelõ konferen-cia-helyszínt és szállást biztosítson a ma-gas rangú külföldi vendégek számára,számos olyan közös európai politikai té-ma megvitatásába is be lehetne vonni ér-deklõdõ célcsoportokat, amelyek másholnem csupán a legszûkebb politikai ésszakértõi elitekre tartoznak. Egyénileg

vagy civil szervezeti tagként nyilván sokitthoni állampolgár is szívesen bekapcso-lódna az egyre pezsgõbb európai köz-életbe, akár a lassan, de azért formáló-dó európai nyilvánosság belsõ, újfajtaonline fórumaiba, közösségi tereibe. Eh-hez olyan rendezvényeket lehetne tarta-ni, olyan vitákat kellene elindítani, ame-lyek segítenék a magyarokat abban, hogytúllépjenek az uniós tagság elsõ fázisárajellemzõ passzivitáson, rácsodálkozásonés értetlenkedésen. Ha úgy tetszik, az or-szág minél gyorsabb európaizálódása ér-dekében.

KKoommmmuunniikkáácciióó ééss ttaarrttaalloomm

Persze alapvetõen azért nem a központikommunikációs kampányokon múlik azelnökség sikere. Ez igaz bármely felülrõlkezdeményezett stratégia esetében: ígypéldául az európai intézményi kommuni-káció sem minõsíthetõ egyszerûen jónakvagy rossznak, hiszen a brüsszeli „tájé-koztatás” is sokszintû belsõ plurális po-litikai és médiaviszonyok közepette fejt-heti csak ki korlátozott hatását valamelytagállamban. Magyarországon is többé-kevésbé rögzültek már az európai iden-titással vagy annak hiányával körülírhatóattitûdök, amelyek általában csak lassanváltoznak. Ha lennének is a korábbiaknálszínvonalasabb „felvilágosító” magyarkormányzati törekvések, akkor is szá-molni kellene azzal, hogy Magyarorszá-gon a politikai pártok 2009-ben még azöt évvel korábbi elsõ európai parlamentiválasztáshoz képest is elhanyagolták azösszeurópai ügyek megvitatását, ígyszinte elölrõl kellene kezdeni az uniós is-meretek „oktatását”.

Mégis érdemes lenne a magyarorszá-gi általános közbeszédbe új tematikát és

értékelési szempontokat behozni az una-lomig ismert „mennyi pénzt sikerült le-hívni az uniós forrásokból” jellegû felve-téseken túl. Be lehetne vinni a köztudat-ba Európa-szerte izgatottan tárgyaltgazdasági és szociális kérdéseket a föld-rész lakóinak elöregedésétõl kezdve az újgazdaságpolitikai együttmûködés, az eu-rópai gazdasági kormányzás minden tag-államot érintõ nagy reformjáig. Vagy amigrációs politikát is magában foglalóstockholmi programtól az elkészítendõés aztán megvalósítandó uniós szintû ro-ma integrációs stratégiáig, a horvát uni-ós csatlakozás lezárásától az európai dip-lomáciai szolgálat felállításáig. Kicsit po-pulistábban fogalmazva: ugye nem akar-juk, hogy mások döntsenek helyettünk?

Végiggondolható lenne, hogy „béke-idõben” (tehát amikor nincsen azonnalimozgósításra, meggyõzésre, kommuni-kációs akciókra szükség) milyen régi ésfriss eszközök, módszerek állnak rendel-kezésre az itthoni ambivalens uniós ér-zületek formálására. Hiszen az uniós el-nökség éppen azt bizonyíthatná, hogyegyenrangú tagjai vagyunk az EurópaiUnió politikai és gazdasági közösségének– csak ehhez az is kell, hogy maguk amagyarok higgyenek ebben. Másképpenfogalmazva: a meglehetõsen alacsonyuniós tudásszint növelésével annyit min-denesetre el lehetne érni, hogy az elnök-ségi periódus alatt a polgárok, leginkábba különbözõ elitcsoportokhoz tartozók,végre interiorizálják európai uniós tagsá-gunkat, és többé ne tekintsék magukatcsupán „outsider insidereknek”.

Vagyis régóta nem csupán kommuni-kációs feladatokról kellene beszélnünk,hanem arról, hogy Magyarország milyenhagyományok és értékrend alapján ve-hetne mostantól bátrabban részt az Eu-rópai Unió sajátos többszintû kormány-


zásában. Ehhez az olyan megállapításokaligha visznek közelebb, hogy az EU ésMagyarország érdekei egybeesnek, hi-szen ebbõl a kissé propagandisztikus ál-lításból még semmi sem következik arranézve, hogy milyen anyagi erõket moz-gósítsunk az éghajlatváltozás negatív ha-tásainak ellensúlyozására, vagy milyenberuházásokra volna szükség a közösenergiapolitika területén. És akkor az el-nökségi idõszak közeledtével a közéletivitákban az is felvetõdhetne, hogy még-is milyen kezdeményezéssel tehetné Ma-gyarország emlékezetessé legelsõ euró-pai uniós elnökségét.

AA MMaaggyyaarroorrsszzáággii EEuurróóppaa TTáárrssaassáágg ééss aazz eellnnöökksséégg

A Magyarországi Európa Társaság (MET)formálisan civil szervezet, NGO, ám tag-jai elsõsorban uniós és nemzetközi poli-tikai szakértõk, újságírók, köztisztvise-lõk, diákok és más értelmiségiek. A MET-et ezért nem annyira a mozgalmi aktiviz-mus jellemzi – noha az elmúlt évekbenszámos nyilatkozatot adtunk ki –, hanema már-már think tank-szerû mûködés.Fontos uniós események idején hagyo-mányosan konferenciát vagy workshopotrendezünk: így történt ez mindkét ma-gyar részvétellel megtartott európai par-lamenti választás elõtt. Most a közelgõmagyar uniós elnökség biztosított jó ürü-gyet ahhoz, hogy európai témákat euró-pai megközelítésbõl elemezzünk 2010.október 29–30-án a Közép-európaiEgyetem EU Bõvítési Tanulmányok köz-pontjával együttmûködésben, a tagálla-mokból és Brüsszelbõl érkezett kutatókközremûködésével. A rendezvény ango-lul zajlott, ami eleve jelzi, hogy inkább adöntéshozókhoz, az Európai Unióval fog-


lalkozó elemzõkhöz, egyetemi hallgatók-hoz szóltunk elsõsorban, miközben azérta magyar sajtóban is „nyomultunk”. Hon-lapunkon, valamint a Facebookon alakí-tott csoportunk tagjai és mások számá-ra is meghirdettük a rendezvényt, végüla nagy érdeklõdésre tekintettel át kelletttennünk az eseményt a CEU legnagyobbtermébe.

A workshop résztvevõivel alaposankörbejártuk az uniós elnökség probléma-körét, és megpróbáltuk levonni a tanul-ságokat a korábbi soros elnökségek po-zitív és negatív tapasztalataiból, a spa-nyol és a még le sem zárult belga félévátvilágításától kezdve a szlovén és a csehszemeszterek értékeléséig. Elõször is, aLisszaboni Szerzõdés hatálybalépése ótaátalakult az európai intézmények egy-máshoz való viszonya, és a hatáskörökváltozásával, illetve új szereplõk belépé-sével az elnökség feladatköre jelentõsenszûkült, a csúcspolitikusok számára olyfontos presztízse és „láthatósága” drá-maian csökkent – ugyanakkor a munkátaz éppen illetékes tagállamnak továbbrais el kell végeznie. Mégis, az elnökségmozgástere megfelelõ vezetõi képessé-gek birtokában újra tágítható lenne: azEurópai Bizottság, az Európai Parla-ment, az Európai Tanács és a többi in-tézmény egymás közötti kapcsolatánakmódja, az együttmûködés és a versenyviszonyrendszere nem rögzült még tar-tósan. Végül pedig a 2011-ben kezdõdõelnökséggel kapcsolatos brüsszeli vára-kozások meglehetõsen alacsonyak: keve-set tudnak a magyar szándékokról, mi-közben bíznak saját tisztviselõikben ésfelhalmozott tudásukban.

Az elõadások felvett képanyagát szer-kesztve elérhetõvé tesszük mindenki szá-mára, és reméljük, hogy más mûhelyta-nulmányokkal együtt a prezentációk vég-

sõ változatát jövõre kötetben is megje-lentetjük. A workshopot – a vendéglátóegyetem segítségén túl – alapvetõen anémet Friedrich Naumann Alapítvány fi-nanszírozta, és kaptunk támogatást aLengyel Nagykövetségtõl is. Kitüntetettmédiapartnerünk a magyarországi Eur-Activ volt. Tervezzük, hogy belevágunkegy olyan európai bizottsági pályázatmegírásába is – ha kis szervezetként egy-általán esélyünk lehet támogatásban ré-szesülni –, amely a trió és a magyar el-nökségi periódus lezárulta után újabbrendezvény megszervezését és a másfélév alatt történtek értékelését biztosít-hatná.

AA rriizziikkóóss eellnnöökksséégg

Alapvetõ dilemma, hogy mennyire vá-lasztható külön egy technikai értelembenakár hiba nélkül levezényelt elnökség ér-tékelése az adott tagállam belsõ viszo-nyaitól. Talán nem a belpolitikai küzdel-mek teljes felfüggesztése lenne az ideá-lis megoldás, hanem csupán a politikaiversenytársak közötti párbeszéd és rend-szeres egyeztetés európai uniós ügyek-ben, amihez a versengés fenntartásamellett a kölcsönös tisztelet megadása iselengedhetetlen feltétel volna. A mai ma-gyar pártpolitikai helyzetben elképzelhe-tetlennek tûnik, hogy az itthoni politikaikulturális háttér hirtelen ekkorát változ-zon. Márpedig az éles belpolitikai viszály-lyal sújtott olasz eset elrettentõnek tû-nik: az akkori és jelenlegi miniszterelnök,Silvio Berlusconi botrányos európai par-lamenti fellépése alatt még saját külügy-minisztere is szinte a haját tépte a METworkshopján lejátszott felvétel szerint. Amagyar elnökség indulását máris negatí-van befolyásolja, hogy az országról és a

kormány elsõ hat hónapos tevékenységé-rõl általában meglehetõsen kedvezõtlenképet fest a nemzetközi média. Az Alkot-mánybíróság jogkörének tervezett csor-bítása, az új alkotmány éppen az elnök-ség idejére várható bevezetése termé-szetszerûleg kelti majd fel az ideiglene-sen Magyarországon állomásozó tudósí-tók figyelmét, és a feltehetõen többsé-gükben kritikus beszámolók alááshatjákaz egyébként pontosan megtervezett el-nökségi kommunikációs stratégia hitelét.

Ha igazán pontosak lennénk, nem iseurópai uniós, hanem tanácsi elnökség-rõl beszélnénk. Persze a precíz fogalma-zás csak csökkentené az érdeklõdést...Ráadásul a következõ fél év teendõi,akárcsak a magyart követõ lengyel el-nökségé, a közös európai nagy kérdé-sek körül fognak sûrûsödni – ezek pe-dig alapvetõen már adottak, és az euró-pai intézmények korábbi tevékenységeáltal elõre meghatározottak. Kivéve –ahogy ezt manapság szinte mindig min-den elõadó elmondja szakmai konferen-ciákon –, ha valamilyen rendkívüli, elõ-re nem látható esemény következik be,ami aztán felborítja a gondosan elõké-


szített napirendet. Lassan már az is köz-helyszerûen hangzik, hogy lelkileg ésszervezetileg mégis meg kell próbálnifelkészülni erre a kiszámíthatatlan eshe-tõségre, legyen az gazdasági vagy ener-giaválság, természeti katasztrófa vagyterrortámadás, netán idegen lények ér-kezése bolygónkra.

Bármennyire is stabil Magyarorszá-gon a jelenlegi kormány többsége – amia cseh típusú belpolitikai válságot és azebbõl fakadó részleges kudarcot kizárja,vagy éppen a belga ügyvezetõ kabinet ru-tinból végigvitt feladatteljesítéséhez ké-pest magabiztosabb fellépést biztosíthat–, mégis éppen az itthoni belpolitikai életváratlan fordulatai miatt tûnik képtelen-ségnek jó elõre megbízható kríziskezelõforgatókönyveket készíteni... Abbanazért komolyan reménykedhetünk, hogya külügyminisztériumi specialistákon túla politikai elitben és az államapparátus-ban megnõ azok száma, akik bár erede-tileg nem törekedtek erre, de az elnök-ségi idõszak végére magukévá teszik azösszeurópai szemléletet és az uniós szin-tû szakpolitikai problémakezelõ gondol-kodást.

�


Nem csupán hatalmas kihívást és tömérdekfeladatot jelent a magyar diplomácia szá-mára az a tény, hogy 2011 elsõ felében –a spanyol–belga–magyar trió részeként –Magyarország tölti be az Európai Unió so-ros elnöki tisztét. A következõ félév szintevissza nem térõ alkalmat kínál hazánk szá-mára, hogy megismertesse magát, és pozi-tív értelemben is felhívja magára a figyel-met Európában. Fél éven át Magyarország-ra irányul a figyelem – és ha jól végezzükel ezt a hatalmas munkát, a turizmustól abefektetéseken át számos területen profi-tálhatunk belõle a következõ években, év-tizedekben. Mi több: ha ügyesen teszi adolgát a magyar diplomácia, és az uniós po-rondon is sikeresen teljesít a kormány, az-zal nem csupán visszaállíthatjuk és megerõ-síthetjük hazánkkal szemben az elmúltévekben megtépázott nemzetközi bizal-mat, de hosszabb távon is erõsíthetjük be-folyásunkat az európai politika alakítására.Olyan feladatok elõtt áll tehát az ország,amelyek komoly felkészülést igényelnek.Meggyõzõdésem, hogy ebbõl a felkészülés-bõl minden felelõsen gondolkodó, a hazasorsát és jövõjét a szívén viselõ szervezet-nek – köztük természetesen a civil szférá-nak is – ki kell vennie a részét. Még akkoris, ha erre külön nem is kérték fel.

DDoollggooss fféélléévv eellőőtttt áálllluunnkk

Nemcsak a magyar diplomácia, de az Eu-rópai Unió egésze izgalmas és munkás fél-év elé néz a magyar soros elnökség idején.Az Európai Tükör hasábjain az elmúlt hó-napokban többen adtak már komoly elem-

zéseket arról, hogy a 2014–2020-as uni-ós költségvetés fõ irányainak meghatáro-zásával, az agrárpolitika és a kohéziós po-litika ismét aktuális reformjával, az EU új,poszt-lisszaboni stratégiájával, Horvátor-szág csatlakozási tárgyalásainak várhatólezárásával, vagy legújabban a pénzügyifelügyeleti intézményrendszer reformjávalegyütt milyen fontos témák lesznek napi-renden 2011 elsõ felében. Én ezúttal leg-inkább arra szeretném felhívni a figyelmet,hogy az EU új politikáinak kialakítása, aKözösség jövõjének formálása nem nélkü-lözheti a társadalmi párbeszédet, az értel-mes és érdemi szakmai vitákat és a lehetõlegszélesebb körû együttmûködést – le-gyen szó a fenti területek bármelyikérõl is.

Természetesen ugyanez fokozottan igaza soros elnökségre készülõ magyar kor-mány álláspontjának kialakítására e téma-körökben. Meggyõzõdésem, hogy e szak-mai és társadalmi egyeztetésben, a part-nerség és az együttmûködés intézmény-rendszerében kiemelt helyük és szerepükvan a civil szervezeteknek. A civil szektora maga tapasztalataival, felhalmozott tudá-sával és látásmódjával nagyban hozzájárul-hat a higgadt, árnyalt, a gondos építkezéstsegítõ szakmai eszmecserékhez.

AA MMaaggyyaarr KKöözzggaazzddaassáággii TTáárrssaassáágg ffeellaaddaattaaii,, sszzeerreeppee

Napjaink sorskérdése, hogy miként ala-kul egy-egy ország versenyképessége,mennyire képes az európai régióbanfenntartani fejlõdését, ami messze több,mint a belföldön elõállított termékmeny-

KKOOVVÁÁCCSS ÁÁRRPPÁÁDD**

Civil szerepvállalás és EU-elnökség

* A szerzõ egyetemi tanár, a Magyar Közgazdasági Társaság elnöke.

nyiség pénzben kifejezett növekedésevagy csökkenése.

Ahogy a versenyképességet alakító té-nyezõket, okokat, ok-okozati összefüg-géseket lépésrõl lépésre jobban megis-merjük, egyre nyilvánvalóbb, hogy vál-toztatni kell az eddigi leegyszerûsítõ,egyik vagy másik tényezõt kiragadó, s„generális” megoldást így keresõ, töre-dezett „terápián”. Nem tartható fennsem az a felfogás, amely a versenyképes-ség kérdését annak egyik vagy másik,döntõnek tartott eleme fejlesztésével,alapvetõen a szabályozás, a gazdaság-szervezés állami felelõsségbe helyezésé-vel kívánja (el)intézni. Sem pedig az,amely az „erõs állam” szlogen hangozta-tásával az állam közvetlen, operatív be-avatkozásaival, a tulajdonosi és a szerve-zõ szerep túlhangsúlyozásával, új felha-talmazásaival kíván operálni.

Stratégiai gondolkodás, a fontosságiés az idõrendek, a kölcsönhatások vizs-gálata és arra épülõ harmonizált, távla-tokban gondolkodó vezénylés nélkül alig-ha juthatunk elõre. A nemzetközi tapasz-talatok szerint a modern világban a „vál-tozásgenerálásban”, a közpolitika formá-lásában mind nagyobb a szerepe a társa-dalom spontán szervezõdéseinek, a civi-leknek, köztük az olyan szakmai és ér-dekhordozó szervezeteknek is, mint aMagyar Közgazdasági Társaság (MKT) ,a vállalkozók, vagy akár a pénzügyi el-lenõrök világot behálózó szövetségei.

Közhelyként hangzik, hogy hiba lenneezt az erõt és ezt a szellemi kapacitástveszni hagyni, vagy ami még rosszabb,erejét lebecsülni. A társadalom új irántibefogadó képessége (civil szféra), morá-lis támogatása, azonosulása pedig sokkalnagyobb lendítõ erõ akkor, ha ezt – akárkonzultációk, visszacsatolások, vagy akár„társadalmi szerzõdések” formájában –


tudatosan szervezik, hiszen közbizalomés együttmûködés nélkül, széles körbentámogatott társadalmi távlatok hiányá-ban magának a versenyképességnek acélja sem értelmezhetõ.

Az ország egyik legnagyobb hagyo-mányú szakmai-tudományos egyesülete,a Magyar Közgazdasági Társaság elnöke-ként magam is tapasztalom, hogy meny-nyire nehéz a civil szervezek helyzete.Mûködési támogatásra alig jut forrás, azállamháztartási hiány csökkentésévelpárhuzamosan a pályázati lehetõségekszûkültek, a pénzügyi-gazdasági válságkedvezõtlen hatásait pedig a támogató-kon, a szponzorokon keresztül igencsakmegérzi a civil szektor.

Ennek ellenére – sok más partner ci-vil szervezethez hasonlóan, még ha meg-szólítva vagy felkérve erre közvetlenülnem is voltunk – lehetõségeinkhez mér-ten az elmúlt két-három évben igyekez-tünk minden tõlünk telhetõt megtenni,hogy – nemegyszer konkrétan az unióssoros elnökségre történõ felkészülés je-gyében – teret és fórumot adjunk azok-nak a tudományos-szakmai vitáknak,azoknak az elméleti és gyakorlati szem-pontú párbeszédeknek, amelyek alap-anyagként szolgálhattak és szolgálhatnaka mindenkori kormányok számára azuniós politikák alakításához.

A mintegy ötezer aktív tagot számlálóMagyar Közgazdasági Társaság – kiemel-ten közhasznú civil szervezetként – mind-ezt az egyik legfontosabb feladatának ér-zi, sõt engedtessék meg, hogy azt mond-jam: küldetésének tartja. Ez persze nemvéletlen: az MKT-t – az egész kontinen-sen az elsõk között (1894. május 27-én)– azzal a céllal alapították meg professzo-rok, akadémikusok, miniszterek, banká-rok, kereskedõk, országgyûlési képvise-lõk, gazdák, tisztviselõk, nagybirtokosok


és fõrendek, hogy együtt kutassák a nem-zetgazdaság felemelkedésének útját-mód-ját. A társaság pedig a megalakulásátólfogva a szûken vett tudományon is túlmu-tató közgazdasági viták egyik legfonto-sabb fóruma Magyarországon. E felada-tunkat pedig nem csupán a társaság egé-szét tekintve, de a megyei szervezeteinkés az országos szakosztályaink szintjén isnagyon komolyan vesszük.

KKöözzggaazzddáásszzookk aa ffeellkkéésszzüüllééssbbeenn

A soros uniós elnökség témáihoz és ez-által az elnökségre történõ felkészülés-hez szervesen kapcsolódtak például az el-múlt évek közgazdász-vándorgyûlései –a hazai közgazdász-társadalom legna-gyobb éves rendezvényei – is. A hazai fis-kális és monetáris politika általános érté-kelésén és kritikáján túl e vándorgyûlé-seken kiemelten foglalkoztunk többekközött az uniós kohéziós politika eszköz-rendszerével és azzal, hogy az mikéntformálható hatékonyabbá. Célzottan éshangsúlyosan az EU-tag Magyarországfelzárkózásának lehetõségeit és az ezzelkapcsolatos kihívásokat vizsgálta a 2007õszén Debrecenben megrendezett köz-gazdász-vándorgyûlés mintegy hétszázrésztvevõje, míg egy évvel késõbb Eger-ben a lisszaboni reformok és magyaror-szági megvalósításuk adták a témát.2009-ben a zalakarosi vándorgyûlésen aválságkezelés volt terítéken: több minthatszáz résztvevõvel már nem a válságokait kerestük, hanem sorra vettük a ta-nulságokat, és arra kerestük a választ,hogyan reagálhat az ország, a gazdaság-és fejlesztéspolitika, a pénzügyi és a re-álszféra a válság utáni új gazdasági világ-rend kihívásaira. Néhány hete Szegedenpedig a „váltóállítás” mikéntjére igyekez-

tünk megoldást találni: arra, hogyan kel-lene körvonalazni azokat a strukturálisátalakításokat, amelyek évek óta várat-nak magukra, és amelyek hosszú távonis megalapozhatják Magyarország fenn-tartható fejlõdését és felzárkózását. AMagyar Közgazdasági Társaság elnöksé-ge pedig évrõl évre nemcsak megfogal-mazza a vándorgyûlések tanulságait éslegfontosabb üzeneteit, de el is juttatjaazokat a gazdaságpolitika aktuális irányí-tóinak.

Ugyancsak szervesen kapcsolódott aközelgõ soros uniós elnökség központitémáihoz az az internet-televíziós közpo-litikai vitafórum-sorozat, amelyet a Ma-gyar Közgazdasági Társaság indított2009 õszén azzal a céllal, hogy a meghí-vott szakértõkkel, szakpolitikusokkal ésaz internetes közösség, közönség aktívés interaktív részvételével olyan fontostémákat dolgozzon fel, mint a foglalkoz-tatás bõvítése, az oktatási, a szociális ésa közlekedési rendszerek és a lisszabonistratégia reformja, a kutatás-fejlesztés,az energiafüggõség kérdésköre, az uni-ós fejlesztéspolitika eszközrendszerénekszükségszerû megújítása, vagy éppen azország versenyképességének javítása. Awww.beszelgetnikell.hu internetes hon-lapon élõben, internet-televíziós techno-lógiával sugárzott vitafórumokba nem-csak a beszélgetést a helyszínen figye-lemmel kísérõk kapcsolódhattak be, ha-nem a honlapon keresztül, az élõ adásközben az internetezõknek is lehetõsé-gük volt aktívan részt venni a vitákban.A honlapon természetesen ma is megte-kinthetõ, meghallgatható a tíz vitafórumvideóanyaga. Meggyõzõdésünk, hogy azinternet nyújtotta technikai lehetõségek-kel élve, a magunk szerény eszközeivelsikerült hozzájárulnunk e fontos közpo-litikai témák társadalmasításához.

Kifejezetten a soros uniós elnökségrevaló felkészülés jegyében, a VisegrádiAlap pályázati támogatásával, a Közép-európai Egyetemmel együttmûködveszerveztünk két nemzetközi mûhelyt2010 tavaszán – egyet a 2014 utáni újuniós költségvetés és az új tagállamok vi-szonyáról, egyet pedig az EU közös kül-politikájáról – cseh, lengyel, magyar ésszlovák szakértõk, jeles kutatók részvé-telével. Az e témákban született tanulmá-nyokat utólag, ugyancsak széles körben,az interneten elérhetõvé tettük.

Mindezeken túl ki kell még emelnünka Levegõ Munkacsoporttal közös nem-zetközi konferenciánkat, amelyet 2010nyarán szerveztünk az európai zöld költ-ségvetésrõl. Ez a téma – reményeim ésmeggyõzõdésem szerint – nemcsak atagállamokban, de európai szinten is szá-mottevõen befolyásolja majd az EurópaiUnió 2014 és 2020 közötti költségveté-sének alakulását.

HHooggyyaann ttoovváábbbb??

Mindezekbõl is látszik, hogy a MagyarKözgazdasági Társaság a maga eszközei-vel az elmúlt években folyamatosan keres-te a lehetõséget arra, hogy erejéhez mér-ten hozzájárulhasson és szakmai inputotadhasson az uniós soros elnökséget meg-határozó témák megvitatásához és ezek-kel kapcsolatban a magyar kormány állás-pontjának formálásához, kialakításához.Ugyanakkor tudjuk jól, hogy mindez mégkorántsem elég! Meggyõzõdésem szerinta szakmai civil szervezetek nagyobb mér-tékû bevonására, a társadalmi párbeszédtovábbi erõsítésére van szükség – és e te-kintetben kifejezetten reményt keltõ akormány szándéka a nemzeti együttmû-ködés rendszerének erõsítésére.


Hosszú éveken át állami vezetõként,és immár harmadik éve a hazai civil szfé-ra egyik meghatározó szakmai szerveze-tének elnökeként láttam és látom, hogyaz érdemi partnerség és együttmûködés,a civil szféra valódi bevonása a döntés-hozatalba idestova húsz éve várat magá-ra. Voltak persze ebbe az irányba muta-tó momentumok – említhetem itt példá-ul az Országos Fejlesztéspolitikai Kon-cepció vagy az Új Magyarország Fejlesz-tési Terv összeállítását kísérõ társadalmiegyeztetést –, ugyanakkor rendszersze-rûen talán még egyetlen kormány semvolt kíváncsi a szakmai civil szervezetekvéleményére, javaslataira. Pedig e szer-vezeteknél olyan mértékû felhalmozotttudás és tapasztalat van, amelyet bár-mely kormánynak vétek lenne vesznihagyni, amelyért kár lenne, ha nem len-ne több pusztába kiáltott szónál.

Húsz év után végre érdemi és értel-mes párbeszéd kellene arról, hogy milyenlegyen, mondjuk, tíz meg húsz év múlvaMagyarország, hogy mekkora legyen,meddig érjen és hogyan mûködjék az ál-lam, milyen sûrû szövésû legyen a szoci-ális védõháló, és hogy az államtól hosszútávon mit várhatnak a polgárai. Ugyan-így társadalmi vita kellene arról is, hogymi legyen a polgárok kötelessége és fe-lelõssége. Ugyanez igaz az EU szintjén is,az európai uniós szakpolitikák jövõjé-nek formálásakor. Biztos vagyok benne,hogy az ország egésze profitálhat abból,ha a nemzeti együttmûködés rendszerea napi gyakorlat szintjén is megállja a he-lyét, és valóban rendszerszerû, folyama-tos, érdemi és tartalmas párbeszédre te-remt lehetõséget a kormányzat (sõt tá-gabb értelemben az állam) és a polgárok,vagy az állam és a civil szektor között.

Csak egyet lehet érteni a miniszterel-nökkel abban, hogy a társadalmi párbe-


széd hatékonyan és eredményesen mû-ködõ rendszerének kialakításához elen-gedhetetlen az érdekegyeztetés jelenlegi,megkövült rendszerének újragondolása,a munkáltatók–munkavállalók–kormányhármasának kibõvítése a civil szféra és atudomány szereplõivel. Létezik perszema már Magyarországon egy ilyen kon-zultációs testület, a Gazdasági és Szociá-lis Tanács (GSZT), amelynek felépítése ésmûködése tökéletesen megfelel az euró-pai uniós gyakorlatnak, és amelyben amunkavállalók és a munkáltatók melletta civil oldal és a tudomány is azonos jo-gokkal hallathatja a hangját az országegészét érintõ, fontos ügyekben. Meg-gyõzõdésem, hogy a Magyar Közgazda-sági Társaságot is a tagjai sorában tudóGSZT erõsítésére, konzultációs jogainakbõvítésére és a gazdaságpolitikai döntés-hozatalba való erõteljesebb és hangsúlyo-sabb bevonására van szükség.

PPáárrbbeesszzéédd uunniióóss üüggyyeekkbbeenn iiss

Véleményem szerint a Gazdasági és Szo-ciális Tanácsot és – azzal együtt, sõt,amellett külön – a civil szférát, a szak-mai társadalmi szervezeteket nemcsak ahazai gazdaságpolitikai döntéshozatalbakell a korábbinál nagyobb mértékben be-vonni. A partnerséget, a folyamatosszakmai párbeszédet, vagyis a nemzetiegyüttmûködés intézményrendszerét kikell terjeszteni az európai uniós ügyekreis. Nagyobb beleszólást kell adni a civilszférának a kormányzat Európa-politiká-jának kialakításába, vagyis abba, hogy akormány milyen álláspontot képviseljen

egyes, az Európai Unió jövõjét meghatá-rozó témákban.

Különösen fontos lehet ez a soros uni-ós elnökséget megelõzõen, és végig, azelnökségi félév ideje alatt. Nagy leszugyanis a kormány felelõssége és, bi-zony, a befolyása is arra vonatkozóan,hogy merre menjenek, illetve hogy egy-általán haladjanak az ügyek az európaiporondon. Mivel a közösség egészénekjövõjét befolyásoló ügyek lesznek teríté-ken, vagyis olyan témákban kell dönteni,amelyek az egyes országokat, így hazán-kat is közvetlenül érintik majd az elõt-tünk álló években, évtizedben – elég, haa kohéziós politika jövõjét övezõ vitákragondolunk –, minden korábbinál na-gyobb szükség van arra, hogy a magyarkormány alaposan kiérlelt álláspontotképviseljen e vitákban.

Úgy vélem, hogy a civil szféra, azolyan szakmai tudományos szervezetek,mint amilyen a Magyar KözgazdaságiTársaság is, a náluk felhalmozott tudást,tapasztalatot felhasználva egyfajta szak-értõi háttérbázist adhatnak a kormány-zatnak ahhoz, hogy valóban megalapo-zott és kiérlelt tárgyalási pozíciókkal ve-hessen részt az uniós szintû tárgyaláso-kon.

Mi magunk továbbra is készen állunkarra, hogy folyamatos konzultáció, aktívés interaktív együttmûködés keretébensegítsük és tudásunkkal támogassuk akormány munkáját nemcsak a gazdaság-politika, de az Európai Unió jövõjénekformálásában is. Izgalmas és dolgos fél-év elé nézünk tehát – és szeretnénk ak-tívan kivenni a részünket ebbõl a közösés felelõsségteljes munkából.

�

A közelgõ soros magyar elnökség sokunkszámára jelenti azt a pillanatot, amikor a2004-ben az unióhoz csatlakozott Ma-gyarország politikailag is az EU érett, tel-jes jogú tagjává válik. Az elnökség ren-geteg lehetõséget, ugyanakkor felelõssé-get rejt, nemcsak az adott ország politi-kai vezetõi, de a közösség összes tagja,így a magyar civil szféra szereplõi szá-mára is. A következõkben szeretnénk be-mutatni, hogy a Pillar Alapítvány hogyankészül erre a félévre és milyen együttmû-ködésekben mûködünk közre annak ér-dekében, hogy aktív résztvevõi legyünka magyar soros elnökségnek.

A Pillar Alapítvány közhasznú civilszervezet, amelynek célkitûzései különö-sen fontosak lehetnek a soros elnökségalatt: szervezetünk az Európa-tudatmegerõsítése által összefogja, segíti ésképezi az Európai Unió iránt érdeklõdõ-ket, a lakosságot tájékoztatja az uniónyújtotta lehetõségekrõl. Lényegesnektartjuk, hogy a soros elnökség idejénmegjelenjenek az Európa-tudat meghatá-rozó értékei – a demokrácia, a kulturá-lis sokszínûség, az emberi jogok és a szo-lidaritás –, amelyek megõrzése és közve-títése a lakosság felé kiemelt célunk.Meggyõzõdésünk szerint ezen értékek,valamint a társadalmak közéleti és poli-tikai témáira való nyitottság teremthetikmeg azt a szellemi közösséget, amely azEurópai Unió fejlõdésének kulcsa. Tevé-kenységünk központi eleme, hogy a fen-ti értékeket és célkitûzéséket magukénakvalló magyar és külföldi fiatalok számá-


ra közösségi és szervezeti hátteret biz-tosítunk.

Az alapítványt két fiatal egyetemistahozta létre, azzal az igénnyel, hogy ki-egészítsék egyetemi képzésüket és má-sok számára is hozzáférhetõ programo-kat, szakmai mûhelyeket szervezzenek.Az elmúlt tizenegy évben fiatalok álltakaz alapítvány élén, és programokat szer-veztek saját ötleteik alapján. A fiatalokközösségeinek befogadása érdekébenhozta létre az alapítvány a Pillar EurópaKlubot, amely azonos érdeklõdési körû,ambiciózus, tenni vágyó fiatalok közös-sége, akik amellett, hogy rendszeresprogramokon vesznek részt, lehetõségetkapnak arra, hogy saját elképzeléseiketmegvalósítsák. Az önmegvalósítás, ön-kéntesség és szolidaritás legalább olyanfontos értékek, mint a közhasznú cél,amelyet szolgálunk. Bízunk abban, hogyaz elnökség lehetõséget és teret biztosítmajd a magyar civil szférának ezen érté-kek tudatosítására, hiszen ez nemcsak asikeres elnökség, hanem MagyarországEU-n belüli sikerének a kulcsa is egyben.Ehhez kapcsolódóan a soros elnökségazért is lényeges számunkra, mert aPillar célja, hogy tagjait az érettségitõl azérettségig segítse az aktív polgárrá válásfolyamatában, amely rímel arra, ahogyanMagyarország az elnökséggel az EU éretttagjává válik majd. Az elnökség alattmegvalósított programjainkkal is kihang-súlyozzuk azt a jövõképet, ahogyan Ma-gyarországot szeretnénk látni az EurópaiUnión belül: egy nyitott gondolkodású,

AAMMBBRRUUSS DDÁÁNNIIEELL––SSZZAABBÓÓ CCSSIILLLLAA**

Pillar Alapítvány – uniós kommunikáció egy civil szervezet életében

* A szerzõk a Pillar Alapítvány kuratóriumának tagjai.


az aktív állampolgárságot elõtérbe helye-zetõ, tudatos (awareness), felelõsségtel-jes (responsibility), tettre kész (readi-ness) és tenni vágyó (willingness to act)ország.

Ahhoz, hogy megértsük, milyen sze-repet tölt be a soros elnökség a követ-kezõ fél évben az EU, az ifjúság és a ci-vil szféra összefüggéseiben, fontos rávi-lágítanunk arra, milyen idõszakban válikMagyarország az unió soros elnökévé. Amagyar elnökség csak ebben a tágabbperspektívában nyeri el valódi jelentõsé-gét, csak így értelmezhetõ, hogy az el-nökséget alakító politikai és szélesebbtársadalmi szereplõk milyen felelõsséggelés küldetéssel bírnak a következõ hat hó-napban. Súlya jóval túlmutat a megjele-nített elnökségi prioritásokon vagy amegrendezésre kerülõ programok soro-zatán. Az EU fejlõdése szempontjából istörténelmileg fontos pillanatban kerülsor a magyar elnökségre, amelyre itthonkevés figyelem irányul, és amelynek rö-vid ismertetésére most az ifjúság és a ci-vil szféra irányából teszünk kísérletet.

AA ssoorrooss eellnnöökkssééggrree vvaallóóffeellkkéésszzüüllééss aazz aallaappííttvváánnyy éélleettéébbeenn

A felkészülés idõszaka már az év elejénelkezdõdött. Két fõ célcsoportot, célkö-zönséget határoztunk meg a soros el-nökséggel kapcsolatos projektjeink szá-mára. Az egyik kiemelten a fiatalok és afõként az uniós témák iránt érdeklõdõ if-júság. A másik cél a széles értelembenvett lakosság általános tájékoztatása azelnökségrõl, az uniós információkról ésszakterületekrõl. Ennek megfelelõen kétnagyobb projektet és az ezzel kapcsola-tos fejlesztési terveket szeretnénk rész-letesebben bemutatni.

EEuurróóppaaii IIffjjúússáággii PPaarrllaammeenntt

Az Európai Ifjúsági Parlament Magyaror-szág (EIP Magyarország) fõ célja a16–22 évesek társadalmi részvételénekerõsítése, a kontinens jövõjének közösalakítása érdekében. Magyarországon aPillar Alapítvány keretében – a nemzet-közi hálózat támogatásával – két paksifiatal alapította meg az EIP magyar nem-zeti bizottságát. A hálózat teljes jogú tag-jaként Magyarország fiataljai számára islehetõvé válik, hogy kifejtsék véleményü-ket egy európai szintû fórumon.

Az EIP gyakorlatias szemszögbõl kö-zelíti meg és mutatja be az Európai Unióintézményeit, azok struktúráját és mû-ködését, a keretei között szervezett ese-mények a fiatalok mindennapjait és jövõ-jét érintõ uniós szakpolitikák aktualitása-it járják körbe. A hálózat mûködtetésesorán a fiatalok résztvevõként és valóskörülmények között szerezhetnek ta-pasztalatokat a demokratikus folyama-tok gyakorlati mûködésérõl, teret adva aszéles körû, szabad véleménynyilvánítás-nak a regionális, a nemzeti és a nemzet-közi szinten egyaránt, oly módon, hogyaz eljuthat a helyi, a nemzeti és az euró-pai döntéshozókhoz is. A projekt ezzelhozzájárul a fiatalok és a politikai intéz-mények közötti párbeszéd intenzitásá-nak növeléséhez. Az EIP nem-formálisoktatási módszerének központi eleme,hogy a rendezvények nagy része az Eu-rópai Parlament üléseit modellezi, ezál-tal is közelebb hozva a fiatalokhoz az EUmûködését.

Az EIP Magyarország kiemelt figyel-met fordít a vitakészség és a nyelvtudásfejlesztésére, amellyel hozzájárul a fiata-lok kifejezõkészségének javításához. To-vábbá az Európai Ifjúsági Parlament ala-pos háttértudás átadásával és a fiatalok

közéleti látókörének szélesítésével segít-séget nyújt az önálló véleményalkotásmegalapozottságához. Az EIP feladatánaktartja a szabad gondolkodás és az önállókezdeményezések ösztönzését, az aktívállampolgárság erõsítését, és mindezekentúl lehetõséget teremt az ország ifjúság-diplomáciai képviseletére is egy kiterjedteurópai hálózatban. A fiatalok többféle-képpen kapcsolódhatnak az EIP Magyar-országhoz: részt vehetnek az országosüléseken, a regionális szintû beszélgetése-ken, a különbözõ témák köré kialakítottképzéseken és a nemzetközi résztvevõk-kel tarkított ifjúsági táborokon, továbbácsatlakozhatnak a kialakításra kerülõinternetes portálon keresztül is.

A magyar EIP életében a legfõbb ese-mény a nemzeti ülés. Az elsõt 2007-ben,a másodikat pedig 2009-ben tartottuk.A soros elnökség ideje alatt megrende-zendõ harmadik nemzeti ülésnek a2010-ben Európa Kulturális Fõvárosa cí-mét viselõ Pécs városa ad helyet; a talál-kozót a Baranya Megyei Európai Infor-mációs Ponttal és a város önkormányza-tával együttmûködve valósítjuk meg. Azesemény fõ témája a fenntartható fejlõ-dés és a szociális felelõsségvállalás kér-dése lesz; az ülés során minden bizott-ság egy-egy, a soros elnökséghez kap-csolódó témát, aktuális kérdést dolgozfel (pl. az Európa 2020 stratégia, azenergia- és klímaváltozás ügye). A nem-zeti ülésen közel hetven magyar közép-iskolás vesz részt, akik tizenhét középis-kolából érkeznek az ország minden tájá-ról. A legjobban szereplõ nyolc diáknakés tanáraiknak lehetõsége nyílik az Euró-pai Ifjúsági Parlament 66. nemzetköziülésén való részvételre, amelyre 2011áprilisában, Athénban kerül sor.

Különösen fontosnak tartjuk a kör-nyezõ országok tagszervezeteivel való


együttmûködést, így a soros elnökségideje alatt három bilaterális eseményen isrészt veszünk. 2011 májusában az EIPosztrák tagszervezetével közösenOsztrák–Magyar Ifjúsági Fórum címmelvalósul meg a magyar EU-elnökség egyikkiemelt prioritását, a Duna-stratégiátelemzõ regionális ülés. A találkozót –amelyen a régió országaiból közel százfiatal vesz majd részt – Bécsben és Gyõ-rött tartják. A rendezvény a Duna-stra-tégiával kapcsolatban hét fõ témára épít,amelyek a következõk: a környezetvéde-lem, a természetvédelem, a szállítási inf-rastruktúra, az energiabiztonság, a mig-ráció, a demográfia, illetve a klímaválto-zás és a globális válságok. Az ülés egyikcélja rávilágítani a különbözõ aktuális re-gionális problémákra és azok megoldásimódjaira, illetve felhívni a figyelmetazokra az eszközökre, amelyekkel a fia-talok személyesen is közremûködhetneka problémák megoldásában.

Mivel a 2011-es magyar EU-elnökségprioritása a nyugat-balkáni bõvítés, ígyez idõ alatt a környezõ országokkal valóegyüttmûködés keretében fontosnaktartjuk, hogy létrejöjjenek a nyugat-bal-káni és a magyar fiatalok között olyankezdeményezések, amelyek az aktív eu-rópai állampolgárságot ösztönzik. Az EIPegyik legnagyobb elõnye, hogy a szemé-lyes készségek és kapacitások széles tár-házát fejleszti: a diplomáciai készségek-tõl a konszenzusépítésen, a vezetõi ésszerkesztõi készségeken át egészen aprojektmenedzsmentig. Így az EurópaiIfjúsági Parlament nemzetközi hálózatánbelül is, a rendszeres ülésezések mellettegyre nagyobb súlyt fektet a tagorszá-gok szervezeteinek hálózati fejlesztésé-re. Ennek megfelelõen a magyar EIP nyu-gat-balkáni együttmûködésének egyik el-sõ lépése is egy kétnapos tiranai work-


shop lesz, amelynek fõ témája a szerve-zeti menedzsment. A projekt legfõbb cél-kitûzése az EIP albán és magyar tagszer-vezetei közötti szakmai együttmûködé-sek elõsegítése, tapasztalatcsere és az al-bán–magyar ifjúsági kapcsolatok felkaro-lása. Az esemény azonban túl kíván mu-tatni egy egyszerû képzésen: szeretnénk,ha színfoltja lehetne az albán–magyar bi-laterális ifjúsági kapcsolatoknak, továbbááttételesen hozzá kívánunk járulni az al-bán civil szféra fejlõdéséhez, illetve az eu-rópai ifjúsági életben való aktívabb rész-vételéhez.

A harmadik bilaterális együttmûködésaz EIP horvát tagszervezetével közösenmegvalósuló nyári ifjúsági fórum, ame-lyet „Felelõs Európa, fenntartható jövõ”címmel közösen rendezünk meg a hor-vátországi Rijekában. Az ülés célközön-sége elsõsorban a nemzetközi EIP aktívtagjai, fõ célja pedig a téma több szem-szögbõl való megvitatása és az eredmé-nyek széles körû terjesztése.

A fent említett programokon kívül amagyar EIP célja, hogy programja és ide-ái évrõl évre minél több vidéki középis-kolába is eljussanak, így 2011-ben öt kü-lönbözõ városba látogatunk el. Többekközött Debrecenben, Balatonfüreden ésKiskõrösön is tartunk egy-egy kétnaposEIP-ülést, amelyek célja a fenntarthatóéletmód és az ehhez kapcsolódó viselke-désminták bemutatása és ösztönzése azEIP módszereinek, valamint hazai és kül-földi szakértõk segítségével.

A nemzetközi EIP célja a projektekmegvalósítása mellett, hogy a fiatalokminél több határokon átívelõ barátságot,interperszonális kapcsolatot alakítsanakki. Ma az EIP hálózata Európa egyik leg-nagyobb oktatási platformja, amelyenkeresztül a fiatalok megtapasztalhatják akultúrák közötti párbeszéd fontosságát,

a pártfüggetlen politikai viták mibenlé-tét, és ezért olyan kezdeményezés, amelynélkülözhetetlen az „új” Európa egyesí-téséhez. Az EIP nemzetközi szervezeté-nek, amelynek Magyarország is tagja, je-lenleg 35 nemzeti csoportja van, ahol ez-rek végeznek önkéntes munkát, hogy aprojektek megvalósulhassanak.

EEUUvvoonnaall pprroojjeekktt

A Külügyminisztérium 2003. február10-én indította el az EUvonalat, a lakos-ság uniós felkészülését segítõ telefonosés internetes szolgáltatását. A szolgálta-tás fenntartója 2003. decembertõl a Mi-niszterelnöki Hivatal, 2006. augusztus-tól a Külügyminisztérium EU Kommuni-kációs és Közkapcsolati Fõosztálya volt.A szolgáltatást – megnyert közbeszerzé-sek alapján – 2003 és 2010. január 1-jeközött egy kommunikációs tanácsadócég üzemeltette. 2010 januárjától ezt afeladatot vette át teljes egészében a PillarAlapítvány, ekkor költözött az EUvonalaz alapítvány irodájába. A szolgálat mun-kájában a kezdetektõl fogva részt vett aPillar Alapítvány, fennállása óta többmint ötven „pilláros” szerzett szakmaigyakorlatot az EUvonalnál. 2010-tõl aKülügyminisztérium kénytelen volt szá-mottevõen csökkenteni az EUvonal költ-ségvetését, a beszûkült erõforrások kö-vetkeztében a szolgálat jelentõsen átala-kult, ettõl az idõponttól az EUvonal szol-gáltatásainak köre is jócskán megválto-zott (telefonon keresztül már nem, csakonline érhetõ el a szolgálat).

Az EUvonal nagy hangsúlyt helyez atagsággal járó, a lakosság mindennapiéletét közvetlenül befolyásoló tények be-mutatására, a hétköznapokban felhasz-nálható és szükséges gyakorlatias isme-retek átadására. Célja, hogy az Európai

Unióval kapcsolatban felmerülõ mindenkérdésre választ adjon. Nem száraz jog-szabályokat és elemzéseket ismertet azérdeklõdõkkel, hanem gyakorlati infor-mációkat nyújt a mindennapi életünketközvetlenül befolyásoló változásokról.Európai uniós témákban az EUvonal je-lenleg is a lakosság elsõ számú tájékozó-dási pontja Magyarországon. Indulásátólkezdõdõen 2010 szeptemberéig körül-belül 45 ezer e-mailt és 354 ezer (2010-tõl skype-on keresztül fogadott) tele-fonhívást válaszolt meg. A szolgálat azeurópai uniós lakossági tájékoztatásszakmailag elismert, megkerülhetetlenintézménye, referenciapontja. Híreit,értesüléseit a magyar média rendszere-sen átveszi, és hivatkozással közli. Awww.euvonal.hu honlap az Európai Uni-óval, tagországaival, illetve Magyaror-szág csatlakozásával kapcsolatos infor-mációkat, ismertetõket, tanulmányokatés gyakorlati tudnivalókat közöl.

Az Európai Unió Tanácsa magyar el-nökségének egyik legnagyobb kihívása azelnökség, az elnökségi események és tá-gabban értelmezve az Európai Unió kom-munikációja a hazai közvélemény felé. Azelnökség következtében hazánkban is amegszokottnál jóval nagyobb figyelmetkapnak az EU, az uniós szereplõk, a kö-zösségi politikák. Ez az idõszak tehát na-gyon fontos lehetõség a tekintetben,hogy a lakosság megismerhesse, megért-hesse, mit is jelent mindennapjainkban azEurópai Unió. Az uniós információszol-gáltatóknak pedig kötelességük minéljobban kiaknázni ezt a ritkán adódó le-hetõséget. A lakosság felé közvetített in-formációknak elsõsorban közérthetõk-nek kell lenniük. Az uniós szakzsargon-ból le kell fordítani, mintegy át kell ala-kítani a történéseket és a megjelenõ ada-tokat, s érdemes akár a különbözõ cél-


csoportokra szabni õket. A tájékoztatásicsatornáknak nyitottnak és könnyen hoz-záférhetõknek kell lenniük. Az EUvonal-hoz kapcsolódó tapasztalatunk biztosalapot és számos lehetõséget jelent azuniós elnökség lakossági kommunikáció-jának modernizálásához, interaktívvá té-teléhez, amelyre – véleményünk szerint– nagy szükség van. Mindent megte-szünk azért, hogy az EUvonal az elnök-ségi kommunikáció legfõbb eszköze le-gyen a lakosság általános tájékoztatásá-ban. A szolgáltatás fejlesztésével rövidtávon képessé tehetõ az elnökséggel kap-csolatos kommunikációs kihívás kezelé-sére, egyben alkalmas egy korszerû, azEurópai Unió szervezeti rendszerével isösszeegyeztethetõ, mégis a magyar la-kosság egyedi igényeire szabott tájékoz-tató szolgálat kialakítására.

Felmerülhet a kérdés, hogy a soros el-nökség hivatalos honlapja mellett miértvan szükség még egy kommunikációscsatornára, honlapra. Természetesenszámos olyan funkció van, amelyet alap-vetõen a hivatalos elnökségi portál lát el– ilyen például a nemzetközi sajtó tájé-koztatása, vagy a sajtóakkreditációk in-tézése –, ezek természetszerûleg a hiva-talos oldalon jelennek majd meg. Ugyan-akkor sok olyan kommunikációs feladatadódik, amely itt nem bonyolódhat – azEUvonal ebben lehet hiánypótló a követ-kezõ fél évben. Nem célunk az elnökségihonlap tartalmainak duplikálása, sokkalinkább annak kiegészítése, támogatása:felhasználva az EUvonal rendelkezéséreálló információkat, több éves tapasztala-tát, úgy gondoljuk, hogy az inkább hiva-talos és szélesebb (részben nemzetközi)közönségnek szóló kommunikáció mel-lett az EUvonal lehet az a csatorna, amelyspeciálisan a magyar érdeklõdõk számá-ra bemutathatja, hogy mit jelent az egyes


ember számára az Európai Unió, az ab-ban zajló események, folyamatok. AzEUvonal és annak honlapja képes az ér-deklõdõk számára kiemelni a soros el-nökségbõl a lakosság mindennapjait köz-vetlenül befolyásoló történéseket, vala-mint gyakorlatias ismereteket átadni. Aszolgáltatás lehetõvé teszi, hogy mindezakár személyre szabottan történjen meg,akár az e-mailen beérkezõ kérdésekreadandó válaszok, akár személyes tanács-adás formájában.

A magyar elnökség kapcsán az EU-vonal kiemelt feladata lesz a civil társada-lommal való kapcsolattartás, illetve a ci-vil társadalom kommunikációs és szakmaibecsatornázása az elnökségi folyamatok-ba, továbbá a szervezetek hatékony tájé-koztatása az uniós szakmai kérdésekkapcsán. Terveink alapján az EUvonal le-het egyfajta tér a civil szektor véleményé-nek megjelenítésére az elnökség szem-pontjából lényeges kérdésekben.

Szeretnénk újraindítani a kapacitás-csökkentés miatt leépített szolgáltatáso-kat. Ezek közé tartozik egy átfogó hon-lapfejlesztés: további tematikus alolda-lakat hoznánk létre a különbözõ esemé-nyekhez, illetve felmerülõ igényekhezkapcsolódva. Ilyen aloldal jelenleg is azEU-elnökség oldala, amelynek tartalmáta jövõ félév során napi rendszerességgelkívánjuk frissíteni.

A honlap hírblokkjához több olyanszolgáltatás is kapcsolódhat, amely az ér-deklõdõk közvetlen tájékoztatását segíti.Ilyen a gyorshírszolgáltatás, amely azEUvonal honlapján megjelenõ híreket azarra feliratkozóknak közvetlen e-mailbenis elküldi. Hasonló modul a hírlevél-szol-gáltatás, amelynek keretében a portálonmegjelenõ híreket témakörönként rend-szerezve, kéthetente küldhetjük ki a re-gisztrált felhasználóknak. A hírek mellett

felhívja a figyelmet a legfrissebb hazai éskülföldi uniós vonatkozású állásokra; aMagyarországon elérhetõ uniós képzé-sekre, az Európai Unió, illetve a tagor-szágok különbözõ ösztöndíj-lehetõségei-re, valamint ismerteti a legfontosabb pá-lyázati információs forrásokat.

Az uniós tájékoztatáshoz kapcsolódó-an, felhasználva a rendelkezésre állóanyagokat és tudásbázist, az EUvonal akapacitás növekedésével igyekszik minélinkább kihasználni az internet és a kö-zösségi média nyújtotta lehetõségeket,hogy így is minél több emberhez juttas-sa el az uniós információkat. Ebben ré-szint kezdeményezõ is, igyekszik a ma-napság nagyon divatos kommunikációscsatornákat (blogokat, közösségi portá-lokat) kihasználni. Újra tervezzük unióstémájú blogok, fórumok, chatek és szak-értõi oldalak mûködtetését. Új kommu-nikációs csatornaként a mobil kommuni-kációs lehetõségek adódnak, mint eddignem használt forma, kapacitás függvé-nyében ezeket a lehetõségeket is szeret-nénk jobban kiaknázni.

Az EUvonal mûködése során számosszemélyes megjelenéshez kapcsolódószolgáltatást is nyújtott. Munkatársai aszolgálat létrejötte óta részt vettek kü-lönbözõ tájékoztató kampányokban, aKülügyminisztérium felkérésére uniós te-matikájú rendezvényeket szerveztek, il-letve más intézmények által tartott ese-ményeken vettek részt, ahol népszerûsí-tették az EUvonal szolgáltatásait. Ehheza koncepcióhoz képest kibõvített fejlesz-tési irány a személyes kommunikációmegerõsítése.

Ennek elõtérbe helyezésére kiváló te-repnek ígérkezik az Európai BizottságMagyarországi Képviseletének kezdemé-nyezése, a Millenáris Parkban megvalósí-tani tervezett Európa Ponthoz való kap-

csolódás. A szoros együttmûködés ki-emelkedõ alkalmat kínál arra, hogy a sze-mélyes kommunikáción alapuló rendez-vényeket koordináltan összefogja és azEU-val foglalkozó szervezetek közöttegy átgondolt stratégián alapuló együtt-mûködés kialakítását kezdeményezze.

Jövõ évi terveink között szerepel – azEUvonal hagyományos szolgáltatásai mel-lett – a személyes tanácsadás felújítása,valamint az európai uniós irányú szakmaikutatómunka támogatása. Különbözõuniós kérdésekben, szakterületek menténaz érdeklõdõk személyesen is konzultál-hatnának az EUvonalas kollégákkal, akikígy személyre tudják szabni az informá-ciót, akár további kiadványokat, holnapo-kat kínálva, amelyek a helyszínen azonnalhozzáférhetõk is lennének.

Kiemelten fontosnak tartjuk az EurópaPont „élettel való megtöltését”, amelyhezaz együttmûködés keretében a Pillar Ala-pítvány az EUvonal projekttel is komolysegítséget nyújt. Terveink között szerepelkülönbözõ európai uniós tematikájú és di-menziójú események, konferenciák, szak-mai mûhelyek szervezése és koordinálása,így az új közösségi térben jól alkalmazha-tók lesznek az alapítványnál összegyûltkorábbi tapasztalatok, egyebek között aközépiskolás EU-tanórákkal kapcsolatosanis: terveink között szerepel a középisko-lások számára korábban nagy sikerrelmegrendezett EU-tanórák felújítása is,adott esetekben szakmai specifikációval,valamint egyetemisták és fõiskolások szá-mára a szakmai konzultáció lehetõségét isszeretnénk biztosítani.


A soros elnökség küszöbén állva aPillar Alapítvány elhivatott az EUvonaltovábbi mûködtetésében és az EurópaPont sikere iránt. A cikk írásakor a fen-ti fejlesztések még az elõkészítés fázisá-ban vannak, ám bízunk benne, hogyamennyiben a szükséges kapacitás ésforrások rendelkezésre állnak, már 2010vége elõtt elkezdhetjük megvalósítani azEUvonal élõ kommunikációs csatornáváés térré való átalakítását.

ÖÖsssszzeeggzzééss

A soros elnökség mindössze fél évig tar-tó projekt, amelynek jelentõsége jóvaltúlmutat ezen hat hónap eseményein. Amagyar elnökségre az EU fejlõdési törté-netében is kritikus ponton kerül sor, ígylesz az elnökség „a lehetõségek Európá-ja és Európa lehetõsége” egyben. Lehe-tõség arra, hogy a magyar állampolgá-rok megértsék és átéljék, hogy Magyar-ország is az unió része, és lehetõség ar-ra, hogy a magyar politikai, diplomáciaiés társadalmi leleményesség aktív alakí-tója legyen az unió fejlõdési irányának.Bízunk abban, hogy az elnökségi félév vé-geztével mi is a projektjeink sikerérõlszámolunk majd be. Reméljük, hogy a so-ros magyar elnökség sokban hozzájárula fiatalok és a szélesebb magyar társada-lom Európa-tudatának – érzelmi kötõdé-sének – megerõsödéséhez, amely elen-gedhetetlen a politikai unió, értékeink, ajövõ fenntartható jólétének és békéjénekbiztosításához.

�


AA HHéétt HHaattáárr HHaattáárroonn ÁÁttnnyyúúllóóÖÖnnkkoorrmmáánnyyzzaattii SSzzöövveettsséégg ééss aa mmaaggyyaarr EEUU--eellnnöökksséégg

Magyarország 2011. január 1. és 2011.június 30. között elsõ alkalommal tölti beaz Európai Unió Tanácsának soros elnö-ki tisztségét. A spanyol–belga–magyarsoros elnökségi trió és a magyar elnök-ség egyik prioritása a szomszédságpoli-tika. A magyar külpolitikai célrendszermeghatározó eleme a Nyugat-Balkán or-szágainak segítése az uniós integráció fe-lé vezetõ úton. Horvátország közelgõcsatlakozása és a szerb csatlakozási fo-lyamat elindulása különösen jelentõs fej-lemény az ottani magyar közösségeknemzeti identitásának megõrzése szem-pontjából.

A magyar elnökség kiemelt politikaicélja a Bizottság által a magyar elnökségalatt végrehajtandó Duna-régió straté-gia. Ez olyan makrorégió fejlesztéséttûzte ki céljául, amelynek központi tér-sége a Kárpát-medence, ahol a mai na-pig a magyarság alkotja a legjelentõsebblélekszámú etnikai csoportot (több mintkétszer annyian lakunk itt, mint a máso-dik legnépesebb románság). Éppen ezérte transznacionális, területfejlesztési stra-tégia megalkotása, véglegesítése nemze-ti közösségünk szempontjából szinténalapvetõ jelentõségû lépés, amely segítiaz egymástól külön élõ nemzetrészek bé-kés integrációját.

A magyar elnökség programjábanugyancsak fontosak az EU többéves költ-

ségvetési tervezéséhez kapcsolódó fel-adatok. A közép-európai államok mind-egyikének sorsát befolyásoló döntésekvárhatók a kohéziós politika és a 2014–2020-as uniós költségvetés kérdésében.Ezekben az ügyekben a Hét Határ Hatá-ron Átnyúló Önkormányzati Szövetségeurópai parlamenti képviselõ tagjai haté-konyan jeleníthetik meg a magyar és atöbbi közép- és délkelet-európai nemzetérdekeit.

Ugyancsak a magyar elnökség idejérevárható Románia schengeni csatlakozása.A megnyíló határok egészen új perspek-tívát adnak a magyar–román és ma-gyar–magyar kapcsolatoknak. Ezeknek afolyamatoknak is aktív részese kíván len-ni szervezetünk.

Mindezek a célok és prioritások ki-emelten fontosak szervezetünk számára,hiszen 2007. január 1. óta a kárpát-me-dencei magyarság 95 százaléka az Euró-pai Unió polgára (Horvátország és Szer-bia várható csatlakozásával ez az aránymég 2020 elõtt tovább nõhet). Bár eténytõl csodákat nem várhatunk, az uni-ós tagság mégis olyan eszközöket kínál,amelyek lehetõvé teszik a határok meg-változtatása nélküli nemzetegyesítést. AzEurópai Unió támogatja a regionális ön-szervezõdést, (jogi és pénzügyi) eszkö-zöket biztosít a határon átnyúló együtt-mûködésekhez, védelmezi az emberi jo-gok érvényesülését tagállamaiban, és ko-rábban számunkra elképzelhetetlen mér-tékben támogatja a gazdaságilag fejletle-nebb területek felzárkózását. A sokat

* A szerzõ a Hét Határ Határon Átnyúló Önkormányzati Szövetség elnöke.

DDEEUUTTSSCCHH TTAAMMÁÁSS**

Hét Határ Egyesület – az egységes magyar nemzetért

emlegetett dél-tiroli autonómiamodellma ismert formája Ausztria 1995. éviEU-csatlakozását követõen, 2001-benszületett meg, Spanyolországban pedigjelentõsen bõvült a tartományok önálló-sága, és széles jogköröket kaptak azönállóságért küzdõ baszkok is. 1997 ótaújra önálló parlamentje van Skóciának ésWalesnek. Az eltûnés szélén álló nemze-tek támogatást kaptak identitásuk meg-õrzéséhez.

A kárpát-medencei magyarság közelszáz éve él szétszakítottságban. A törté-nelmi Magyarország meghatározó nem-zetiségének jelentõs része ma az anyaor-szág határain kívül él, gyakran a legalap-vetõbb jogaiban (anyanyelv használata,önkormányzat-képviselet, törvény elõttiegyenlõség) is korlátozva. Ráadásul mi-közben a szomszédos nemzetek tudato-san és egységesen képviselik érdekeikethazai és nemzetközi fórumokon, addig amagyarok körében soha nem tapasztaltszéthúzás volt megfigyelhetõ az utóbbiévekben. Ennek legfájóbb megnyilvánu-lása a 2004. december 5-i népszavazásvolt, amelyben az anyaországi magyarokmegtagadták az ezeréves sorsközösségethatáron túli nemzettársaikkal.

A 2004-es népszavazás egyéves év-fordulóján Pálfi István európai parlamen-ti képviselõ és Meggyes Tamás volt esz-tergomi polgármester egy határokon át-ívelõ önkormányzati szövetség létreho-zását, a határokon átívelõ magyar–ma-gyar együttmûködés új alapokra helyezé-sét kezdeményezte. A szervezet bejegy-zését azonban Pálfi István tragikusan fi-atalon bekövetkezett halála nem tette le-hetõvé.

2007 áprilisában, Esztergomban ala-kult újjá a szövetség, amelynek elnökedr. Becsey Zsolt volt európai parlamentiképviselõ, társelnöke Meggyes Tamás, az


Ister-Granum Eurorégió akkori elnökelett. Alapítói között található kilenc határmenti magyar önkormányzat mellettBauer Edit szlovákiai magyar EP-kép-viselõ is. A Hét Határ Határon ÁtnyúlóÖnkormányzati Szövetség 2010. április27-én tartotta közgyûlését, ahol várhatókormányzati feladataira hivatkozva dr.Becsey Zsolt bejelentette lemondását azelnökségrõl.

A Hét Határ Szövetség elsõdleges cél-jai közé tartozik a Magyarország határaimentén lévõ települések közötti szoro-sabb együttmûködés elõsegítése, ezáltalaz EU elõírásainak, elvárásainak is meg-felelõ régiófejlõdés, az esélyegyenlõség,valamint a versenyképesség növelésénekelõmozdítása. Az Európai Unióhoz márcsatlakozott országok esetében a Kár-pát-medencén belüli hatékony együttmû-ködés elõmozdítása, a csatlakozás elõttálló államokat illetõen az integrációs fo-lyamat elõsegítése, támogatása, valamintaz önkormányzati feladatkörök mind-egyikére kiterjedõ szakmai-információsegyüttmûködés kialakítása is a prioritá-sok között szerepel. Közös magyar érde-kek képviselõjeként kívánunk fellépni azállami és az uniós intézmények irányábana Kárpát-medencében mûködõ magyarönkormányzatok érdekében, a zoboraljiKolontól a dél-vajdasági Székelykevéig, aNagyszombat melletti Nagymácsédtól akárpátalji Viskig és az erdélyi Gyimes-bükkig.

A szövetség jövõbeli tervei között sze-repel, hogy önálló irodát nyit Brüsszel-ben új szolgáltatásokat nyújtva tagjainak,segítve forrásszervezõ tevékenységüket,erõsítve nemzetközi jelenlétüket. A HétHatár Határon Átnyúló ÖnkormányzatiSzövetség brüsszeli képviseletének köz-remûködésével újabb „magyar” ügyekkerülhetnek az uniós döntéshozók elé,


miközben a képviseleten keresztül a tag-önkormányzatok hozzájuthatnak a leg-frissebb brüsszeli információkhoz (pályá-zati lehetõségek, jogszabályi változások,partnerkapcsolatok stb.).

A Hét Határ Határon Átnyúló Önkor-mányzati Szövetség alapvetõ feladataiközé soroljuk a tagjaival és a határon tú-li magyar szervezetekkel való folyamatoskapcsolattartás során az egyes régiók,települések érdekeinek megjelenítését,megfogalmazását, összehangolását ésérvényesítését, a tagok közötti informá-cióáramlás és kapcsolattartás elõsegíté-sét, központi koordinációs fórumkéntvaló mûködését. Fontos szempont továb-bá az együttmûködés kialakítása más ön-kormányzati szövetségekkel és a tevé-kenységet elõsegítõ szakmai szerveze-tekkel, közösségekkel, ugyanakkor cé-lunk a határon átnyúló regionális együtt-mûködések, EGTC-k (European Grou-ping for Territorial Cooperation, EurópaiTerületi Együttmûködési Csoportosu-lás)1, ECG-k, (Euroregional Co-operationGrouping, Euroregionális Együttmûkö-dési Csoportosulás)2 és egyéb formák ki-alakításának szakmai-politikai támogatá-sa is. Létre kívánunk hozni egy olyan bel-sõ információs rendszert, adat- és doku-mentációs bázist, amely biztosítja a pá-lyázati lehetõségek felkutatását és továb-bítását az érdekelt települések felé, a tá-mogatási források megismerését és azokigénybevételét. A források bevonásával ahatáron túli magyarság épített, szellemiés tárgyi örökségének védelme, megõr-zése a cél.

Ennek érdekében tevékenységünk ki-terjed a nyomtatott és elektronikus kiad-ványok megjelentetésének, szakmai ta-nácskozások, konferenciák, a mûködésiterületet érintõ tanulmányutak szervezé-sének, segélyprogramok, segélyakciókszervezésének és lebonyolításának, a ha-táron átnyúló térségi-regionális és test-vértelepülési együttmûködések szakmaitámogatásának, integrációjuk és forrás-szervezõ kapacitásuk erõsítésének, azönkormányzati–civil–vállalkozói együtt-mûködések erõsítésének valamennyi le-hetõségére.

Szervezetünk információkat kívánbiztosítani az érintetteknek a magyar kö-zösségek autonómiatörekvéseinek támo-gatásához hazai, nemzetközi és közössé-gi szinten, valamint a magyar kormányhatáron túliakat érintõ tevékenységéhezkapcsolódóan. Ennek érdekében segítjüka hazai és nemzetközi konferenciák,szakmai mûhelyek szervezését az önkor-mányzatokat érintõ témákban, valaminttematikus és területi elvû alszövetségekkialakítását kívánjuk felkarolni közös ér-dekeink védelme érdekében.

AA HHéétt HHaattáárr HHaattáárroonn ÁÁttnnyyúúllóóÖÖnnkkoorrmmáánnyyzzaattii SSzzöövveettsséégg eeddddiiggiitteevvéékkeennyyssééggee

A szövetség az elmúlt három és fél év-ben kialakította információs rendszerét(honlap, újság, hírlevél), amellyel erõsí-teni igyekszik a kapcsolattartást a nem-zetrészek között. Több szakmai konfe-

1 Regulation (EC) No 1082/2006 of the European Parliament and of the Council of 5 July 2006 on aEuropean grouping of territorial cooperation (EGTC) - Az Európai Parlament és a Tanács 1082/2006/EK rendelete az európai területi együttmûködési csoportosulásról HL L 210., 2006.07.31

2 ECG: Council of Europe: Protocol No. 3 to the European Outline Convention on Transfrontier Co-operation between Territorial Communities or Authorities concerning Euroregional Co-operationGroupings (ECGs) CETS No. 206 Utrecht, 2009. 11.16.

renciát is rendezett a határ menti együtt-mûködéseket érintõ témákban. 2007.december 14-én Szegeden a Szeged–Temesvár vasútvonal visszaállításáról,2008. február 1-jén Ipolyságon az Ipoly-hidak és az Ipoly-menti vasút újjáépítésé-rõl rendezett konferenciát. Mindkét ese-ményen szakértõi szinten képviseltettemagát az Európai Parlament és az Euró-pai Bizottság.

Társszervezõje volt a szövetség a2008-as elsõ „Hiányzó kapcsolatok” kon-ferenciának Esztergomban, ahol a ma-gyar határok mentén szükséges infra-struktúra-fejlesztések számbavétele ésegy közös kárpát-medencei tervezési térkialakítása volt az elõadások témája. Tá-mogatta a 2008 novemberében Csíksze-redában megrendezett II. Kárpát-meden-cei térségfejlesztési mûhely rendezvényt.Elsõként rendezte meg 2008 decemberé-ben a magyar részvételû eurorégiókszakmai tanácskozását a Parlament Va-dásztermében. 2009 õszén, Piliscsabánszervezett konferenciát a határon átívelõmunkaerõ-áramlás témájában, 2010 ja-nuárjában pedig a Francia Nagykövetség-gel közösen tartott szakmai rendezvényta belsõ piaci szolgáltatásokról szóló2006/123/EK-irányelv alkalmazásáról.

Szervezetünk az elmúlt években szá-mos módon igyekezett elõremozdítani ahatáron túli magyarság boldogulásánakügyét. Kezdeményezte, hogy a magyarkormány kezdjen kétoldalú egyeztetése-ket az unión kívüli szomszédos államok-kal az EGTC-rendelet alkalmazhatóságaérdekében. A Magyar Országgyûlés elnö-kétõl kérte a magyarországi kisebbségekparlamenti képviseletre vonatkozó jogá-nak érvényesítését. Nyilatkozatban tilta-kozott a szlovák nyelvtörvény ellen. A Nemzeti Civil Alapprogram támogatá-sával a Hét Határ Határon Átnyúló Ön-


kormányzati Szövetség jóvoltából ké-szült el a tiszabökényi emlékpark, újultmeg az emlékmû környezete.

A szövetség mûködésének anyagi fel-tételeit a tagdíjakon kívül (2010-ben109 tagönkormányzattal rendelkezünk)az Európai Néppárt magyar delegációjaáltal felajánlott összegbõl, illetve európaiuniós és hazai pályázatokon elnyert tá-mogatásokból biztosítja.

AA hhaattáárroonn ááttnnyyúúllóó kkaappccssoollaattookkffeejjlleesszzttéésséénneekk ppeerrssppeekkttíívvááii ééss aa mmaaggyyaarr EEUU--eellnnöökksséégg

Az 1979 óta megrendezett európai par-lamenti választások eredményei azt mu-tatják, hogy az Európai Unió polgárai fo-lyamatosan csökkenõ érdeklõdést tanúsí-tanak az unió mûködése iránt. Úgy ér-zik, hogy az unió tevékenysége csak ki-csi vagy semmiféle hatást nem gyakorolmindennapi életükre. Ezen az érzésükönaz EU az Európai Parlament jogköreinekfokozatos bõvítésével és a 2004 után el-indított offenzív kampányával sem tudottváltoztatni. Ugyanakkor azok az értékek,amelyek az unió mûködésének lényegétjelentik (gondolunk itt a belsõ országha-tárok felszámolására, a szabad munka-erõ-, tõke-, áruáramlásra, a területiegyenlõtlenségek csökkentésére stb.), alegszembeötlõbben a határon átnyúlóegyüttmûködéseket jellemzik. Ezek akooperációk a hétköznapok szintjén te-szik érzékelhetõvé az unió mûködését,jótékony hatásait. Az országhatárokon átingázó munkavállalók, a határ túloldalánboltot nyitó vállalkozók, a szomszédbantanuló, szórakozó diákok, a másik or-szágban bevásárlók számára a saját éle-tükben is érzékelhetõ változást hozott ahatárok megszûnése, az egységes valuta


bevezetése, a határ menti közös fejlesz-tések elindítása.

A határon átnyúló együttmûködésekrévén az Európai Unió külön is segítségetnyújt ahhoz, hogy a korábban szervesenösszetartozó kárpát-medencei kistájakatújraépítsük, a határon túli nemzetrészek-kel a kapcsolatainkat visszaállítsuk, és kö-zös fejlesztések elindításával segítsük ahatár két oldalán sokszor kedvezõtlen kö-rülmények között élõ emberek életfelté-teleinek javítását. Ezáltal nemcsak egy ki-lencvenéves tragikus probléma együttesmegoldására teremt lehetõséget az euró-pai nemzetek közössége, hanem egészenúj kereteket ad a szomszédos etnikumok-kal történõ együttmûködés kialakításáhozis. Így a határon átnyúló együttmûködésnem egyszerûen a magyar nemzet egye-sítésének legfontosabb, az EU által koor-dinált eszköze, hanem a közép-európaitérség versenyképességét alapvetõen be-folyásoló interetnikus kooperáció feltéte-le is, amely még hangsúlyosabb szerepetkaphat és tovább erõsödhet a magyar EU-elnökség során.

Jóllehet a 2004-es csatlakozás óta ha-zánkban is a szkeptikus attitûd erõsödöttmeg az EU-val kapcsolatban, az elõbbi

megfontolások miatt sok honfitársunkszámára egyértelmûen pozitív eredmé-nyeket hozott az integráció. Szövetsé-günk azzal kíván hozzájárulni az euro-atlanti gondolat erõsödéséhez, hogy ahatár két oldalán fekvõ, magyar vezeté-sû önkormányzatok közötti kapcsolato-kat erõsíti, segíti információhoz és anya-gi forrásokhoz jutásukat, szakmai támo-gatást, megjelenési lehetõséget biztosítszámukra, és az uniós szintû képvisele-tet is kialakítja annak érdekében, hogy ahelyi problémák és a Kárpát-medence ér-tékei egyaránt megjelenhessenek az eu-rópai közösség elõtt. Ez utóbbi kérdésazért is fontos, mert az Európai Uniótagállamainak képviselõi a legtöbb eset-ben nincsenek tisztában a legnagyobb lé-lekszámú határon túli nemzeti kisebbségsorsával, értékeivel. A magyar ügyek na-pirenden tartásával, nemzeti ügyeink ro-konszenves tálalásával nemcsak a hatá-ron túli nemzetrészek felemelkedésénszeretnénk munkálkodni, hanem szerényeszközeinkkel az egységes magyar nem-zet uniós szintû megjelenítését is szolgál-ni kívánjuk, amely célok eléréséhez szá-munkra kiváló alkalmat termet a magyarEU-elnökség.

�

Magyarország európai uniós tagságánakúj fejezetéhez érkezett. Hazánk 2011.január 1-jétõl tölti be a soros EU-elnökipozíciót, amely valójában a Tanács intéz-ményeinek vezetését jelenti. Hatalmas le-hetõség ez országunk számára, hiszen asoros elnökséget adó állam lényegesenbefolyásolja, hogy mivel foglalkozzon azEurópai Unió az adott félévben. Spanyol-ország 2010. január 1-jén kezdõdött el-nöksége egyúttal a Belgiummal és Ma-gyarországgal közösen alkotott elnöksé-gi trió 2011. június 30-ig tartó mûködé-sének kezdete is volt. Az Európai UnióTanácsa döntésének megfelelõen ugyan-is 2007-tõl a soros elnök szerepét egy-mást követõen betöltõ három-háromtagállam saját, féléves elnökségi prog-ramja mellett 18 hónapos, közös prog-ramot is kidolgoz. Spanyolország az el-sõ olyan ország, amelynek a 2009. de-cember 1-jén hatályba lépett LisszaboniSzerzõdés, az unió reformszerzõdésénekúj intézményi keretei között kell végez-nie munkáját. Az új intézményi szabályokzökkenõmentes alkalmazásának érdeké-ben nemcsak az Európai Unió vezetõi kö-zött van szükség szoros együttmûködés-re, de a 18 hónapos elnöki ciklus háromországa között is. 2010-tõl leginkább apolgárok életét közvetlenül érintõ kérdé-sek kerülnek elõtérbe.

Hazánk célja egy erõs Magyarországegy erõs Európában. Cél az unió adta elõ-nyök jobb kihasználása, és ezen elõnyöktudatosítása a magyar polgárokban.


Általános elvárás a mindenkori elnök-séggel szemben, hogy ne saját nemzeté-nek érdekeit tartsa kizárólag szem elõtt,hanem az Európai Unió mint közösségérdekeit. Nyilvánvaló azonban, hogy asoros elnökség igyekszik olyan kérdése-ket tûzni az unió napirendjére, amelyekaz adott tagállam számára kiemelkedõenfontosak.

Az elnökség kérdésével mind a civilszféra, mind a közélet egyre többet fog-lalkozik. Az elnökség politikai, gazdasá-gi, kulturális és idegenforgalmi szem-pontból egyaránt nagy lehetõség Ma-gyarország számára. A kulturális rendez-vényeknek köszönhetõen például Európamegismerhet egy-egy magyar települést,ezáltal arra is alkalom adódhat, hogy ma-gyarországi civil szervezetek mutatkoz-zanak be a tagállamoknak.

Az ELSA Szeged Egyesület 1999 ótamûködõ helyi szervezet. Az ELSA(European Law Students’ Association) azeurópai joghallgatók nemzetközi, politi-kailag semleges, nonprofit szervezete,amelyet lengyel, magyar, német és oszt-rák diákok alapítottak 1981-ben. Matöbb mint harmincezer tagja van 39 eu-rópai ország több mint 250 városában,így többek között Szegeden is. Az ELSA– tevékenységének legmagasabb szintûelismeréseként – konzultatív státussalrendelkezik az UNESCO-ban, az ENSZ-ben, az ECOSOC-ban, valamint az Euró-pa Tanácsban. Jelenleg a világ legna-gyobb olyan szerve, amely joghallgató-

* Bankovics Géza az ELSA Szeged elnöke, Juhász Andrea tudományos tevékenységekért felelõs mun-katárs.

BBAANNKKOOVVIICCSS GGÉÉZZAA––JJUUHHÁÁSSZZ AANNDDRREEAA**

A magyar EU-elnökség az ELSASzeged szemével


kat, fiatal jogászokat tömörít. Az elnök-ségnek köszönhetõen az ELSA híre eljut-hat olyan európai országokba is, aholmég nem alapítottak ilyen egyesületet.Tehát számunkra szélesebb fórumot je-lent a soros elnökség, szélesebb körbentudjuk megszólítani az európai joghallga-tókat.

A 2011. évi magyar EU-elnökségnemcsak nagy lehetõség, de nagy erõ-próba és kihívás is hazánk számára.Azonban ahogy a latin mondás is szól:sub pondere crescit palma, azaz teheralatt nõ a pálma. Amennyiben eredmé-nyesen irányítja a Tanács féléves munká-ját, a tagállamok érdekeihez igazodó, ki-egyensúlyozott eredményeket ér el a na-pirenden lévõ kérdésekben, egyúttal fi-gyeli és kezeli a tagállamok érzékenysé-gét és nehézségeit, Magyarország az el-nökség sikerén keresztül jelentõs elisme-rést nyerhet. Bízunk tehát abban, hogyhazánk megfelelõen aknázza ki az elnök-ség adta lehetõségeket, s nemcsak az or-szág, de maguk az állampolgárok is meg-ragadják az alkalmat, és élnek az uniónyújtotta elõnyökkel. Ez a célja egyesü-letünknek is.

A spanyol–belga–magyar trió 18 hó-napos programjában1 szerepel az EU bõ-vítésének kérdésköre. A bõvítésnek kö-szönhetõen az egyesületünk által szerve-zett tanulmányi utak keretében a joghall-gatók még több európai országba – ígyHorvátországba és a Nyugat-Balkán álla-maiba is – eljuthatnának.

Elnökségi prioritás a schengeni övezetmélyítése, a trió által közösen elfogadottkritériumok alapján való bõvítése is. Ezlehetõvé teszi, hogy az európai polgárokéljenek a személyek szabad mozgásának

jogával. Románia és Bulgária 2011 már-ciusát tûzte ki céldátumként a schengeniövezethez való csatlakozásra. Amennyi-ben Románia nem teljesít minden felté-telt, számos tagállam vélhetõen ellenez-ni fogja a határnyitást. Azonban Magyar-ország elnökként hathatósan befolyásol-hatja az unió döntéshozatalát. Ha Romá-nia a belsõ határellenõrzéstõl mentesövezet részévé válna, akkor az ELSA Sze-ged hatékonyabban tudná tartani a kap-csolatot az ELSA Románia helyi csoport-jainak joghallgatóival.

Az Európai Unióhoz való csatlakozástkövetõen az egyes oktatási intézményekegyre fontosabbnak tartották azt, hogya diákok mélyebb betekintést nyerjenekaz unió világába, intézményrendszerébe.Az EU lehetõséget nyújt az állampolgá-rok számára, hogy külföldön vállaljanakmunkát, folytassák tanulmányaikat. Edöntés meghozatalához azonban tisztá-ban kell lenni az adott ország körülmé-nyeivel. Az ELSA különbözõ utak szerve-zésével abban is segítséget nyújt, hogy ajoghallgatók megismerjék az unió egy-egy országának kultúráját, szokásait. Ígypéldául az ELSA Szeged a 2009/2010-estanévben részese lett a négy visegrádi or-szág (Csehország, Lengyelország, Szlo-vákia és hazánk) ELSA-egyesületei általszervezett programsorozatnak, amely-nek célja, hogy betekintést nyerjünk egy-más jogrendszerébe, kultúrájába. AzELSA Szeged ennek keretében létesítettcserekapcsolatot az ELSA prágai és kas-sai helyi csoportjaival. Az együttmûködésrészeként 2009 novemberében a prágai,2010 áprilisában pedig a kassai csoportlátogatott Szegedre. A szegedi csapat2009 novemberében kirándult Prágába,

1 Tervezet – A Tanács 18 hónapra szóló programja, In: http://www.mfa.gov.hu/NR/rdonlyres/700BEE23-E6F7-4591-BA35-60EA53428BB5/0/trioprogram_HU.pdf

ahol a magyar hallgatók képet kaptakegyrészrõl a cseh parlamentarizmusról, aSzenátus felépítésérõl és a szavazásrendjérõl. Másrészrõl megismerkedtek acseh és a magyar igazságszolgáltatás, il-letve bírói karrier közötti hasonlóságok-kal és különbségekkel. Az ELSA Szegedegy tudományos és egy kulturális nap ke-retében mutatta be a magyar jogrend-szer egy részét és a magyar hagyomá-nyokat az ideutazó diákoknak.

Ezen külföldi kapcsolatokon kívül azELSA Szeged Egyesület fontosnak tartja,hogy a joghallgatók közelebbrõl is meg-ismerkedjenek az Európai Unió intézmé-nyeivel, hiszen az elõadásokon megszer-zett elméleti tudás akkor mélyül el legin-kább, ha a tanultakkal az ember a gya-korlatban is megismerkedik. Éppen ezértszervezett az egyesület 2009. február28. és március 5. között tanulmányi ki-rándulást Brüsszelbe. Az ELSA Szegedtörténetének legnagyobb szabású ren-dezvénye volt a „Brüsszeli intézménylá-togatások” címû esemény, amelyen aszegedi joghallgatók mellett pécsi és bu-dapesti diákok is részt vettek. A hatna-pos utazás keretében az Európa-jogi ta-nulmányok során már megismert intéz-ményekbe látogattak el: az Európai Bi-zottsághoz, ennek fõépületébe, aBerlaymont-palotába, az Európai Parla-mentbe, valamint az Európai Unió Taná-csához. A diákok elõadásokat hallhattakaz Európai Unió mûködésérõl, felépítésé-rõl. Ezenkívül alkalom nyílt arra is, hogymegismerkedjenek olyan magyarokkal,akik külföldön dolgoznak, õk egyebekközött tájékoztatták a hallgatókat a gya-kornoki lehetõségekrõl és pályafutásuk-ról is. A tanulmányi út keretében a diá-kok ellátogattak a NATO székházába, to-vábbá az Atomiumba, Luxemburgban pe-dig az Európai Közösségek Bíróságán


egy tárgyalást is megtekinthettek. Arésztvevõk visszajelzése alapján hasznosvolt az út, hiszen a joghallgatók számosélménnyel, tapasztalattal gazdagodtak.

A magyar elnökség beköszöntévelmég fontosabbá válik egy újabb látoga-tás Brüsszelbe, amelyet 2011-ben terve-zünk, hasonlóan színes programokkal,mint 2009-ben. Reménykedünk abban,hogy – az elnökség adta lehetõségeket,kapcsolatokat kihasználva – még mé-lyebb betekintést nyerünk az EurópaiUnió életébe.

Egyesületünk tagjai közül már sokanvettek részt az Erasmus-programban, azEurópai Bizottság egyik legismertebb éslegsikeresebb programjában, amely lehe-tõséget nyújt a hallgatóknak arra, hogy3–12 hónapot egy partnerország felsõ-oktatási intézményében töltsenek. AzEurópai Unió pénzügyi támogatást bizto-sít a program megvalósításához, amelyazonban csak részben fedezi a hallgatókköltségeit. A diákok elmondása alapján akésõbbi személyes és szakmai fejlõdésszempontjából is igen hasznos a külföl-dön töltött tanulmányi idõ. Reményeinkszerint a magyar EU-elnökség még in-kább támogatja majd az egyetemisták ta-pasztalatszerzését.

Felvetõdik a kérdés, hogy a lakosságmennyire van tisztában azzal, mit is je-lent a magyar elnökség hazánk életében.Kitölttettünk egy kérdõívet az ELSA-tagok körében azzal a céllal, hogy fel-mérjük, mennyire tájékozottak a joghall-gatók az adott tárgykörben, illetve hogymit is várhat egy egyetemista ettõl a le-hetõségtõl. Az ELSA Szeged taglistájárólválasztottunk ki egy tucat jogász és nem-zetközi tanulmányok szakos hallgatót,különféle évfolyamokból.

Az elsõ kérdés arra irányult, hogy adiákok mennyire tartják tájékozottnak,


felkészültnek a civil társadalmat (beleért-ve magukat) a soros elnökséggel kapcso-latban. A válaszadók többsége szerint acivil társadalom tájékozott abban a tekin-tetben, hogy 2011-tõl Magyarország töl-ti be (a spanyol–belga–magyar elnökségitrió tagjaként) az elnöki pozíciót, azon-ban mélyebben, vagyis a tekintetben,hogy ez mit is jelent valójában, kevésbéinformáltak.

A következõ kérdéssel arra kerestüka választ, hogy a hallgatók megfelelõnektartják-e az elmúlt egy-két évben a lakos-ságnak nyújtott információkat, illetvehogy mi lenne ezzel kapcsolatban a javas-latuk. A kérdõívet kitöltõk egyértelmûenkevésnek vélik a szolgáltatott informáci-ókat, javaslatuk az lenne, hogy a kor-mány minél több energiát, költséget for-dítson a tájékoztatásra, kiadványokra,hogy a társadalom jobban átlássa ezt anagy lehetõséget. Azok a hallgatók vi-szont, akiket mélyebben érdekel a téma,mindent megtettek annak érdekében,hogy elegendõ információhoz jussanak.Így az elõadásokon hallott, illetve a mé-diából szerzett ismereteiket igyekeztekminél jobban kiegészíteni. A felmérésbõlaz derült ki, hogy a nemzetközi tanulmá-nyok szakon tanuló diákok tájékozottab-bak a kérdésben.

A harmadik kérdés azzal volt kapcso-latos, hogy a joghallgatók az ELSA Egye-sület tagjaként mit várnak el az elnök-ségtõl. A válaszadók szerint mindenkép-pen szükséges az, hogy a magyarok tel-jesen átlássák az Európai Unió mûködé-sét, az elnökség feladatait, eredményeit,továbbá szeretnék, ha valamilyen módonhozzáférést kapnának a döntéshozatal-hoz. Itt érdemel említést, hogy egyesü-

letünk pozitív lépésnek tartja a SZÓLJBE(LE) kampányt,2 vagyis azt, hogy azIfjúsági Konzultációs Körhöz való csatla-kozással a diákok aktívan részt vehetnekaz Európai Unió ifjúsággal kapcsolatosmunkájában. Nagy lehetõségnek véljük,hogy a fiatalok véleménye központi sze-repet kap az úgynevezett strukturáltpárbeszéd keretében. Ez ugyanis lehetõ-séget teremt arra, hogy a résztvevõ ta-nulók jobban megismerjék az unió mû-ködését, továbbá esély nyílhat arra is,hogy a magyar EU-elnökséggel kapcsola-tos feladatok lebonyolításában részt ve-gyenek. Az említett kampány segítségé-vel pedig az elnökség is mélyebb betekin-tést nyerhet a fiatalok foglalkoztatásábaaz ifjúsági csoportok tapasztalatai, véle-ményei alapján. A téma aktuális, hiszenEurópa-szerte nagy gond a fiatalok, pá-lyakezdõk nagyarányú munkanélküli-sége.

Az ELSA Szeged is próbál segítségetnyújtani a joghallgatóknak abban, hogymunkatapasztalatokat szerezzenek, ez-zel megkönnyítve késõbbi elhelyezkedé-süket. Az ELSA Felsõoktatási Gyakorno-kok Csereprogramja (Student TraineeExchange Programme, STEP) joghallga-tók és fiatal jogászok számára lehetõvéteszi, hogy külföldi munkatapasztalattalgyarapodhassanak. Évente 450 gyakor-noki ösztöndíjat biztosít Európában és al-kalmanként a világ más részein is. A gya-kornoki idõ 2 héttõl 18 hónapig tarthat,és bármely jogi területen eltölthetõ (ügy-védi iroda, bíróság, közintézmény, bank,belsõ jogügyi osztály, jogi tanácsadó cég,nemzetközi szervezet). A gyakornoki idõmegkezdése elõtt és alatt az ELSA segít-séget nyújt a szálláshelykeresésben, a ví-

2 Jelentkezz az Ifjúsági Konzultációs Körbe! In: http://felsofokon.hu/hir/100907-jelentkezz-az-ifjusagi-konzultacios-korbe-0

zumügyintézésben (ha szükséges), ésolyan társadalmi eseményeket szervez,amelyek segítik a gyakornok beilleszke-dését a helyi közösség mindennapjaiba.Bízunk abban, hogy az elnökségben rej-lõ elõnyöket kihasználva még több gya-kornoki hely állhat a fiatalok rendelkezé-sére.

Kiváló lehetõségnek tartjuk, hogyegyetemisták, fõiskolások liaison officer(összekötõ munkatárs), illetve hostessmunkakörökben szerezhetnek gyakorla-ti tapasztalatot a 2011-es magyar EU-elnökség munkájáról.3 A Magyarorszá-gon megrendezett informális rendezvé-nyeken (találkozók, konferenciák, szak-értõi ülések) 180–200 alkalommal kell akülföldi delegációk kíséretérõl gondos-kodni. Ezt a feladatkört, tagállami gya-korlat szerint, a magyar elnökség úgyne-vezett összekötõ munkatársak éshostessek alkalmazásával látja el. A hazaikiemelt fontosságú rendezvények alattminden delegáció mellé egy-egy összekö-tõ munkatárs kerül. Elsõsorban proto-kolláris feladatokat végeznek, ennek ke-retében fontos kapcsolattartó szerepettöltenek be az elnökség, a delegáció ésaz érintett nagykövetségek között.

A stockholmi program hatékonyabbés jobb együttmûködést irányoz elõ abel- és igazságügy területén. A jog érvé-nyesülésérõl, a szabadságról és a bizton-ságról szóló terv megvalósítása ugyan-csak a spanyol–belga–magyar elnökség-re maradt. Magyarországnak érdeke,hogy az uniós polgárok szabad helyvál-toztatását egyszerûbbé tegye. Érdeke azis, hogy az unió még biztonságosabb tér-


séggé váljon, többek között a büntetõjo-gi együttmûködés erõsítésével. Az ELSAmint joghallgatókat tömörítõ egyesületszámára a stockholmi program megvaló-sítása tanulmányaink miatt lényeges. Mi,mint a jövõ jogászai, fontosnak tartjuk,hogy az Európai Unión belül minél széle-sebb körû legyen az igazságügyi együtt-mûködés.

A Lisszaboni Szerzõdés elfogadásaután nagy a várakozás azzal kapcsolat-ban, hogy az új jogi keretek valóban kö-zelebb hozzák-e az uniót a polgárokhoz.A magyar EU-elnökség egyik prioritásaennek a folyamatnak az elõmozdításalesz, demonstrálva, hogy az unió a pol-gárokért van, képes jobbá és teljesebbétenni állampolgárai életét. A magyar el-nökség ezért prioritásként kezeli azalapjogi kérdéseket, valamint elõtérbehelyezi az EU feladatait a kulturális sok-színûség megõrzésének elõsegítésé-ben.4

Civil szempontból valójában a Lissza-boni Szerzõdés 11. cikkelye bír kiemel-kedõ fontossággal, amelynek központikérdése a részvételi demokrácia erõsíté-se, az állampolgárokkal folytatott párbe-széd intenzívvé és szervezetté tétele, ér-demi konzultációk folytatása az európaiuniós politikák alakításáról, valamint azállampolgári kezdeményezés intézmé-nyének bevezetése. Mindez hozzájárul-hat a civil párbeszéd erõsödéséhez.

A soros tanácsi elnökségi feladatok el-végzése alapvetõen kormányzati felelõs-ség. Ebben meghatározó módon köz-tisztviselõk (diplomaták), szakértõk éspolitikusok vesznek részt. Az elnökségi

3 Felhívás – egyetemisták/fõiskolások részére a 2011-es EU-elnökség munkájában "liaison officer"-kéntvaló közremûködésre szakmai gyakorlat keretében In: http://www.mfa.gov.hu/kum/hu/bal/Kulugyminiszterium/Szakmai_gyakorlat/szakmai_gyak_eu.htm

4 Az Európai Unió legfontosabb aktuális kérdéseirõl és a magyar EU-elnökségre való felkészülésrõl, In:http://www.mfa.gov.hu/kum/hu/bal/eu/2011_eu_elnokseg/


stáb kiválasztása már 2008 elején meg-kezdõdött az EU soros magyar elnöksé-gében közvetlenül részt vevõk kiválasz-tásáról, képzésérõl és anyagi elismerésé-rõl szóló kormányrendelet alapján. Az el-nökségi feladatok elvégzését szabályozódokumentumok, így a Lisszaboni Szerzõ-dés sem szól a civil szervezetek szerve-zett, intézményes bevonásáról. Ugyanak-kor mind az EU-intézmények, mind a Ta-nács soros elnökségét betöltõ országokkormányzatai egyre határozottabban fel-ismerik, hogy az eredményes munkavég-zéshez fontos hozzájárulás lehet a társa-dalmasítás, a civil szervezetek, az állam-polgárok bevonása. Mindez összhangbanvan a részvételi demokrácia fontosságá-nak elismerésével, a civilekkel folytatottpárbeszéd jelentõségével.

Bízunk abban, hogy a magyar kor-mánynak az elnökség segítségével sike-

rül elérnie, hogy az aktív európai állam-polgárság mindinkább jellemezze min-dennapjainkat, illetve hogy az EurópaiUnió jövõjét alakító különbözõ szintû po-litikai folyamatoknak az állampolgárokés a civil szervezetek is közvetlen részt-vevõi, formálói legyenek. Reménnyel te-kintünk a 2011-es magyar EU-elnökségelé, s bízunk abban, hogy az európai uni-ós tagállamok még közelebbrõl megis-merik hazánkat, kultúránkat, s hogy azelnökségi félév sikeres lezárásának kö-szönhetõen pozitív visszhangot hallunkmajd országunkról.

Végül ismét egy latin közmondás:unos pro omnibus, omnes pro uno, azazegy mindenkiért, mindenki egyért! Véle-ményünk szerint elsõsorban ezt kellszem elõtt tartani, s a nemes cél érdeké-ben a lakosságnak össze kell fognia azországért.

�

2010-2014.kormany.hu2010-2014.kormany.hu/download/6/04/10000/europai_tukor_2010_… · eurÓpai...

Documents