A T A R T A L O M B Ó L

KIOTÓ ESZMÉJE VÉGÜL ERÕRE KAPOTT MONTREALBAN 2.

REACH - CÉLTAL AN CÉLBAÉRÉS? 3 .

G M O H Í R E K 5 .

G É N M Ó D O S Í T Á S - M E N T E S Ö V E Z E T L E T T A D É L - D U N Á N T Ú L I R É G I Ó ! 9 .

R Ö V I D H Í R E K 1 0 .

E N E R G I A - K É R D É S E K 1 1 .

K I B O C S Á T Á S - K E R E S K E D E L E M 1 3 .

Z Ö L D J O G 1 4

A BIZOTTSÁG LEMONDOTT AZ ÚJRAHASZNOSÍTÓ UNIÓS TÁRSADALOMRÓL: A ROSSZ BESOROLÁS ÉS A

DEREGULÁCIÓ AZ ÉGETÉSNEK KEDVEZ 15.

C I V I L O L D A L 1 6 .

EGY C IVIL FELMÉRÉS NÉHÁNY TANULSÁGA 18 .

2005. december 13, Brüsszel : Az Európai KörnyezetvédelmiIroda (EEB), Európa legnagyobb környezetvédõ civil szerve-zetek alkotta szövetsége szerint az Európai Bizottság nemvette figyelembe az Európai Tanács ez évi júniusi követelése-it az új EU Fenntartható Fejlõdési Stratégiával (EU FFS) kapcso-latban. Hiányzik a Stratégiából a jövõkép, ambíció, sürgõs-ség, az EU vezetõ szerepe, sõt a konkrét célkitûzések és üte-mezések, határidõk is. Az EEB a Barroso elnök által ismerte-tett Stratégiát gyengének ítéli konkrét cselekvések szempont-jából, sõt, a korábbi EU FFS-sel - melyet 2001-ben Göteborg-ban fogadtak el - összehasonlítva visszalépésnek is látja.

John Hontelez, az EEB fõtitkára "örül, hogy a Bizottság vég-re megalkotta elképzeléseit az EU Fenntartható Fejlõdési Stra-tégiájára. Most tehát elindulhat a társadalmi vita arról, hogyanválhat az Unió olyan virágzó, szociálisan korrekt és méltányostársadalommá, amely egyidejûleg tiszteletben tartja a régió ésa világ eltartóképességét és aktívan dolgozik a fenntarthatófejlõdés globális célján. Ez a vitaindító dokumentum azonbangyenge, néhány kivétellel, mint a környezetbarát jármûvekközbeszerzésérõl szóló irányelv kezdeményezése. A Bizott-ság gyakorlatilag visszakozott a fenntartható fejlõdés témájá-ban játszott vezetõ szerepétõl. A soron következõ osztrákEU Elnökségre hárul az a nehéz feladat, hogy e dokumentu-mot azzá az egyértelmû jövõképpel rendelkezõ, ambiciózusés konkrét stratégiává alakítsa át, amelyet fél évvel ezelõtt azEurópai Tanács kért.

2005 júniusában az Európai Tanács szorgalmazta "egy új, át-fogóbb és igényesebb stratégia kidolgozását, amely célokat,mutatókat és hatékony monitorozási eljárást tartalmaz. (...Astratégia) pozitív, hosszú távú elképzelésen alapuljon és teljesegészében integrálja a belsõ és külsõ dimenziót." A Tanács afenntartható fejõdés irányelveit tartalmazó közleményt is jóvá-hagyott. Az EEB felhívja az Európai Tanácsot, amely a követ-kezõ hónapokban konzultálni fog minden ágazati MiniszteriTanáccsal és az Európai Parlamenttel, hogy egy jelentõsen ja-vított EU FF. Stratégiát fogadjon el 2006 júniusában, a Tanácssaját követelései alapján.

KÖKÖRR NYEZETVÉDELEMNYEZETVÉDELEMÉSÉS

KÖRNYEZETPOLITIKAKÖRNYEZETPOLITIKAH Í R E K A Z E U R Ó P A I U N I Ó B Ó L

AZ EURÓPAI BIZOTTSÁGNEM ÜTI MEG A MÉRCÉT

A FENNTARTHATÓFEJLÕDÉSI STRATÉGIÁVAL

(folytatás a 2. oldalon)

A HÍRLEVÉL KIADÁSÁHOZ

A KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI MINISZTÉRIUM

KÖVICE 7.3. KERETE ÉS A

NEMZETI CIVIL ALAPPROGRAM

AD TÁMOGATÁST

2 0 0 5 . d e c e m b e r

GM

O

*

töm

egközle

ked

és

*

fen

nta

rth

ató fej

lõdés

*

agrár k

örn

yez

etvéd

elem

*

reg

ion

ális po

litik

a-v

idék

fejles

ztés

*

Natura 2000-b

iodiv

erzit

ás-ter

més

zet

véd

eleM

*

veg

yia

nyag-p

olitik

a-v

eszél

yes

an

yagok

*

bio

élel

miszer

,hel

yi ter

mék

*

ipari sz

abály

ozás

*

hull

adék

gazdálk

odás

*

töm

egközle

ked

és

*

klím

a

KÖRNYEZ

ETVÉDE

LEM ÉS KÖRNYEZ

ETPOLI

TIKA

2.

AZ EURÓPAI BIZOTTSÁG NEM ÜTI MEG A MÉRCÉT A FENNTARTHATÓ FEJLÕDÉSI STRATÉGIÁVAL

Az EEB, 145 társszervezetével együtt a következõ-kért fog kiemelten kampányolni:

- azonnali kezdeményezések, amelyek EU-szerte na-gyobb környezeti adózási reformot indítanak el annakérdekében, hogy a piac a környezet javára mûködjönés egyben a munkaerõ költségek csökkenjenek;

- végre hagyjanak fel a környezetileg káros, uniós éstagállami forrású támogatások euró-milliói fizetésével ;

- az uniós források módszeres mobilizálása a fenn-tartható fejlõdés érdekében;

- a természeti erõforrások fenntartható használatá-hoz konkrét célok és ütemezés, továbbá megfelelõ

cselekvés e célok elérése érdekében ;- a meglévõ környezeti jogi szabályozás megfelelõ

végrehajtása, a fenntartható fejlõdéshez való hozzájá-rulásként;

- a megállapodás szerinti EU kötelezettség teljesítése,hogy a biológiai sokféleség csökkenését 2010-re megál-lítják.

Január 20-án Brüsszelben az EEB vitaindító konferen-ciát tart, amelyrõl hírlevelünkben beszámolunk majd.

Forrás: EEB sajtóanyag. Fordította: Botár Alexa

December 10-én szombaton történelmi jelen-tõségû megállapodást kötöttek a Montreal-ban ülésezõ kormányzati vezetõk az éghajlat-változás elleni küzdelem jövõbeli lépéseirõl.A Montreali Akciótervet annak ellenére hoz-ták létre, hogy az utolsó pillanatban Oroszor-szág közbelépett és majdnem patthelyzetetokozott visszakozásával.

A Kiotói Jegyzõkönyvet ratifikáló országok elsõ talál-kozóján (MOP, Meeting of the Parties) az egyeztetésekegész péntek éjjel tartottak annak érdekében, hogy aJegyzõkönyv értelmében haladó szellemû egyezségszülessen, amely jelentõsebb kibocsátás-csökkentések-hez vezet a 2013-tól induló következõ kötelezettség-vállalási periódusban.

A felek (az összes nagyobb iparosodott és fejlõdõország, kivéve az Egyesült Államok és Ausztrália) meg-állapodtak, hogy az elsõ kiotói kötelezettségvállalásiperiódust azonnal új üvegházgáz kibocsátás-csökken-tési célok követik majd 2012-ben. Ez a döntõ jelentõsé-gû kiotói megállapodás elindítja az iparosodott orszá-gok jogilag kötelezõ céljairól szóló tárgyalási folyama-tot, sõt, a teljes éghajlatpolitikai rendszer felülvizsgálatátkezdeményezi minden ország bevonásával. Igaz, végülaz EU nyomására nem rögzítették a tárgyalások befeje-zésének határidejét (a fejlõdõ országok és a civil szer-vezetek 2008-at javasoltak).

A kormányok 2006. március 15-ig nyújthatják be válla-lási javaslataikat, véleményüket. E témában az elsõ kor-mányközi munkacsoport-találkozó 2006. májusábanlesz Bonnban.

Az ENSZ Éghajlatváltozási Keretegyezményét aláíróországok is megállapodásra jutottak találkozójukon (arészes felek 11. találkozója, COP11 - Conference of theParties) az Egyesült Államok delegációjának vonakodá-sa ellenére.

Csütörtökön az Egyesült Államok delegációja távo-zott a tárgyalásokról, amivel megpróbálták befagyasz-tani mind a Keretegyezmény, mind a Kiotói Jegyzõ-könyv részes feleinek egyeztetõ tárgyalásait. Végül azamerikaiak (pl. a sajtó) nyomására a delegáció pénte-ken újra csatlakozott a COP tárgyalásokhoz. Ugyanaz-nap az elõrelépés további megakadályozására az ame-rikai delegáció még új szövegtervezetet is benyújtott,hogy a megállapodás jelentõségét tovább rontsák.

Azonban a kanadai elnöknek és Nagy-Britannia, Japánilletve a nagyobb fejlõdõ országok, különösen Brazíliaés Dél-Afrika eltökéltségének köszönhetõen megszüle-tett a megállapodás, amelynek értelmében párbeszé-det indítanak az éghajlatváltozást kezelõ hosszútávúegyüttmûködésrõl. A párbeszéd nem nyit új kötelezett-ségvállaláshoz vezetõ egyeztetési folyamatot (azEgyesült Államok nyomására), de legalább folytatód-nak a tárgyalások és az Egyesült Államok is részt veszbenne, hiszen végül aláírták a megállapodást.

Ezen túlmenõen a Jegyzõkönyv mûködését irányítószabályzatot (a technikai szabályokat és eljárásokat tartal-mazó ún. Marrakesh Egyezséget) jóváhagyták Montreal-ban, beleértve a jogilag kötelezõ érvényt is. Az országokabban is megállapodtak, hogy a jövõ évben a Keret-egyezményt és a Kiotói Jegyzõkönyvet is felülvizsgálják.

(folytatás a 3. oldalon)

(folytatás az 1. oldalról)

KIOTÓ ESZMÉJE VÉGÜL ERÕRE KAPOTT MONTREALBAN

KÖRNYEZ

ETVÉDE

LEM ÉS KÖRNYEZ

ETPOLI

TIKA

3.

A Tiszta Fejlesztési Mechanizmusok (CDM) reformjá-val kapcsolatban is megállapodásra jutottak (ez a kiotóimechanizmus teszi lehetõvé az iparosodott országok-nak, hogy széndioxid kvótákat igényeljenek azáltal,hogy tiszta energiás projektekbe fektetnek be a fejlõdõvilágban.) Az iparosodott országok az elsõ kötelezett-ségvállalási periódus utánra is kiterjesztenék és továbbipénzeket szánnak a CDM reformra; új CDM Elnökségalakult. Azonban még nincs megnyugtatóan tisztázva,mi minden tartozik bele e mechanizmusba, és ténylege-sen mit érhetnek el általa.

Végül, megerõsítették az ötéves alkalmazkodási(adaptation) program kötelezettségét, amely mindenrészes felet - különösen a fejlõdõ országokat - támogat-

ja abban, hogy " a hatások, az érzékenység és az alkal-mazkodás természetét jobban megértsék és kiértékel-jék, továbbá tájékozott döntéseket hozzanak gyakorla-ti alkalmazkodási intézkedésekrõl ".

Utóbbi (sok fejlõdõ ország és civil szervezet sajnála-tára) kevésbé cselekvési program, mint inkább kutatás,értékelés, adatgyûjtés, monitorozás stb. A különbözõalkalmazkodási támogatási alapokról is született továb-bi megegyezés.

2005.12.12. Forrás: A Föld Barátai -FoE-

nemzetközi civil zöldszervezet)További információ: http://unfccc.int/meetings/

Képek: www.mtvsz.hu/eghajlat/montreal/Összeállította: Botár Alexa

Az Európai Unió most formálódó vegyianyag szabályozása, a REACH reform nagyonidõszerû és jogos. Csak egy példát említve: anémetországi Föld Barátai nemrégi tanulmányaarra hívja fel a figyelmet, hogy több mint 300mesterséges vegyi anyagot találtak már azanyatejben. Köztük olyan anyagokat is, ame-lyeket veszélyességük miatt a REACH különengedélyezési eljárásban fog szabályozni.

Annyi bizonyos, hogy Európa nem használhatja to-vább olyan módon a vegyi anyagokat, ahogy mi hasz-náljuk ezeket napjainkban. Persze a probléma nem kor-látozódik csak Európára. Az Egyesült Államokban éppmost van abban a fázisban egy új vegyi anyag szabá-lyozás, amelyben a REACH volt 2001-ben még az ún.Fehér Könyv formájában.

Szeretnénk hangsúlyozni, hogy az Európai Bizottsága 2001-ben közreadott, a REACH közvetlen elõzményé-nek tekinthetõ Fehér Könyv jelentõsen legyengített jog-szabályi elemeivel nyújtotta be a REACH rendeletterve-zetet 2003. október végén. A polimereket példáulmentesítették a bejegyeztetés és az értékelés alól, a ter-mékekben elõforduló anyagokra vonatkozó szabályo-kat pedig lazították.

Ezek a változások azonban az iparnak kevésnek bi-zonyultak: a mûködõképességre, a versenyképesség-re, a költségekre hivatkozva még tovább kívánták gyen-gíteni a rendelettervezetet. Ugyanakkor sem az Euró-pai Bizottság tanulmánya, sem a magyar hatástanul-mány, de még a vegyipar által megrendelt tanulmánysem erõsítette meg azokat az aggodalmakat, amelyekszerint a REACH drámai hatással lenne a versenyképes-ségre. Sõt, több vállalat és vállalati szövetség is felis-merte már, hogy szigorúbb szabályozásra van szükség.

REACH - CÉLTAL AN CÉLBAÉRÉS?DRAGOS T IBOR - MTVSZ

drag i@mtvsz .hu

(folytatás a 4. oldalon)A minden nap “fogyasztott” vegyianyag-koktél

KÖRNYEZ

ETVÉDE

LEM ÉS KÖRNYEZ

ETPOLI

TIKA

4.

Ehhez képest, ha megnézzük, hogyan alakult ez az újvegyi anyag szabályozás az elmúlt 4-5 évben, azt lát-hatjuk, hogy környezet- és egészségvédelmi szem-pontból egy legyengített változat felhígított változatá-nak kompromisszumos változatáról szavaztak a képvi-selõk elsõ olvasatban az Európai Parlament strasbourgiplenáris ülésén november 17-én.

KOCKÁZAT ALAPÚ MEGKÖZELÍTÉS

Az egyik legkomolyabb, a REACH-et gyengítõ vegy-ipari javaslat az ún. kockázat alapú megközelítés a ve-gyi anyagok bejegyzése során. A javaslat elég széles tá-mogatottságra talált a döntéshozók körében is, hiszenkellõen tudományosnak és logikusnak hat. A svéd ve-gyi anyag felügyelõség részletes kritikai anyagot készí-tett errõl a javaslatról. Összefoglalásként azt emelték ki,hogy ez a javaslat szemben áll a REACH egyik alapvetõcélkitûzésével, a vegyi anyagokkal kapcsolatos ismeret-hiányunk pótlásával. A kockázatbecslés hatalmas meny-nyiségû adatot és roppant körültekintõ munkát igényel.Nem véletlen, hogy 1994 és 2003 között mindössze113 kiemelt vegyi anyag kockázatbecslése készült el.Ezzel a sebességgel a REACH hatálya alá tartozó 30000 vegyi anyag kockázatának felmérése több mint2000 évbe telne!

MI TÖRTÉNT STRASBOURGBAN?

A szavazás elõtt parlamenti vitanapon a január 19-iparlamenti meghallgatáshoz hasonlóan egymással telje-sen szembenálló véleményeket lehetett hallani a képvi-selõktõl. A környezetvédelmi és az ipari bizottság fõ je-lentéstevõi, Guido Sacconi és Hartmut Nassauer komp-romisszumos csomagot dolgoztak ki, amely nem min-denki számára volt elfogadható kompromisszum.Sacconit elég keményen bírálták az Egységes EurópaiBaloldal/az Északi Zöld Baloldal Képviselõcsoportjábólés a Zöldek/az Európai Szabad Szövetség Képviselõ-csoportjából. Carl Schlyter képviselõ egyenesen úgyfogalmazott: "szavazzuk le Nassauert, ne rajtunk kísérle-tezgessenek"!

Nemcsak a zöldek voltak ilyen kritikusak, a szocialistaSacconit saját frakciótársai közül is bírálatok érték,mondván, túl sok kiskaput tartalmaz a kompromisszu-mos javaslat. Robert Goebbels szerint nem kellene át-venni az ipar pesszimizmusát. Karin Scheele szerint akompromisszum a nagyipari érdekek kiszolgálója. Aszintén szocialista Beatrice Patrie szerint a rákos meg-betegedések száma évente 10 %-kal nõ Franciaország-ban, ezért a francia szocialista képviselõk a szigorúbb

REACH mellett szavaznak. Olajos Péter néppárti képvi-selõnk is egy szigorúbb szabályozás mellett érvelt fel-szólalásában, különösen ami a kötelezõ helyettesítéstés a kötelezõ adatmegosztást illeti. Természetesenolyan képviselõk is voltak, akik az ipari érdekek szószó-lói voltak. A német Erika Mann szerint a REACH legfon-tosabb szempontja a versenyképesség, miközben nemfeledkezünk meg a környezet- és egészségvédelmiszempontokról. Stavros Dimas környezetvédelmi biz-tos azt emelte ki, hogy az Európai Bizottság azért támo-gatja a kompromisszumos javaslatot, mert az egy irány-ban halad a Tanács szövegjavaslataival.

A S Z A V A Z Á S E R E D M É N Y E

A strasbourgi szavazáson elfogadott javaslat szerint arendelet hatáskörébe tartozó anyagok nagy részérõl be-jegyzésük során nem kell közölni az alapvetõ egészség-ügyi és környezeti információkat. Így meglehetõsen kér-déses, hogy a REACH egy gyenge bejegyzési rendszer-rel (amely során eleve ki sem derül, hogy az adott anyagveszélyes vagy sem), megvédi-e az emberi egészségetés a környezetet. Ugyanakkor ha bebizonyosodik egyanyagról, hogy veszélyes az emberekre vagy a környe-zetre, akkor kötelezõ helyettesíteni egy biztonságosabbalternatívával, amennyiben az rendelkezésre áll.

A szavazáson a 24 magyar képviselõbõl 17 vettrészt, a magyar pártok képviselõi egységesen a szigo-rúbb környezeti és egészségügyi szempontok melletttették le voksukat. Ezzel egyben a magyar kormánynakis üzentek, hogy a tanácsi vitában Magyarország aREACH szigorú változata mellett álljon ki, ellenállva aszabályozást gyengíteni szándékozó rövid távú nagyi-pari érdekeknek. Érdemes megemlíteni, hogy a nép-párti magyar képviselõk (az egyébként elég erõs frak-ciófegyelem ellenére) a lényeges pontokon (helyettesí-tés, információhoz való hozzáférés) kiszavaztak a frak-ciójukból, a zöld javaslatokat támogatva.

H O G Y A N T O V Á B B ?

A Tanács célul tûzte ki, hogy még 2005. decemberé-ben politikai megállapodásra jut a vegyi anyagok euró-pai szabályozásának reformjáról (REACH). A decem-ber 13-i ülésén a Tanács elutasította a különösen veszé-lyes vegyi anyagok kötelezõ helyettesítését a rendelke-zésre álló biztonságosabb alternatívákkal, szigorítottaviszont a nehezen lebomló és az emberi testben felhal-mozódó vegyi anyagok engedélyezésének követelmé-nyeit. A tanácsi döntés lehetõvé tenné a rákkeltõ, a sza-porodási képességeket károsító és a hormonháztartást

(folytatás az 5. oldalon)

(folytatás a 3. oldalról)

KÖRNYEZ

ETVÉDE

LEM ÉS KÖRNYEZ

ETPOLI

TIKA

5.

megzavaró anyagok (pl. egyes ftalát lágyítószerek,biszfenol-A) további felhasználását, még abban azesetben is, ha már rendelkezésre állnak biztonságo-sabb alternatív anyagok. A Tanács megszavazta a

vegyipartól megkövetelt egészség-ügyi, biztonsági adatok mennyiségé-nek drasztikus csökkentését is, ami leg-inkább a kis mennyiségben gyártottanyagokat érinti. Ez azt jelenti, hogyvegyi anyagok ezrei maradhatnak to-vábbra is a piacon úgy, hogy tovább-ra sem állnak rendelkezésre az alap-vetõ információk egészségügyi hatá-saikkal kapcsolatban.

A környezetvédõ civil szervezetekálláspontja szerint feltétlenül szüksé-ges a REACH tervezetének módosítá-sa, szigorítása 2006-ban, az európaiparlamenti második olvasatban, azegészségügyi, környezetvédelmi cé-

lok lehetõ legnagyobb figyelembevéte-lével. Ennek hiányában a REACH ugyanlehet, hogy célba ér, azaz több éves

szakmai és politikai vita után jogszabály, kötelezõ érvé-nyû rendelet lesz belõle, ám eredeti célkitûzéseit, azemberi egészség és a környezet magasabb szintû vé-delmét nem fogja teljesíteni.

(folytatás a 6. oldalon)

G M O H Í R E K

2005. június 8-án az EFSA GMO panelje állásfoglalást2

tett közzé a magyar mezõgazdasági miniszter 2005. ja-nuár 20-án, a MON 810-es genetikai eseményû kukori-cafajtákra elrendelt ideiglenes moratóriumával össze-függésben elvégzett környezetanalitikai és ökotoxikoló-giai vizsgálatokról. Állásfoglalásukban kétségbe vonták,hogy a négy területen is felmutatott környezettudomá-nyi aggályok elégségesek-e elõvigyázatossági lépés-hez. Ezt a bizottság arra értette, hogy elõzetes ered-ményeink - egy, a Növényvédelemben megjelent tudo-mányos cikk kivételével - konferencia-összefoglalókbanjelentek meg, amelyek alapján módszereinket nem voltképes értékelni. Az EFSA GMO panelje figyelmen kívülhagyta azt a tényt, hogy a beadvány szerzõje a magyar

kormány mezõgazdasági minisztere, aki munkatársainkeresztül meggyõzõdött módszereink alaposságárólés adataink hitelességérõl3 , míg e testület erre kísérle-tet sem tett. Indokolatlan és a nemzetközi diplomáciá-ban szokatlan, hogy a magyar géntechnológiai hatóságsajátos élõhely-típusaira és ökoszisztémáira (Pannonbiogeográfiai régió) vonatkozó környezettudományiítélõképességét és rendelkezési jogát egy élelmiszer-biztonsági kérdésekre felhatalmazott európai bizottságkétségbe vonja. Mindeközben - véleményünk szerint -az EFSA GMO paneljének feladata lett volna, hogy in-dítványozza az általunk felvetett környezettudományiproblémákkal kapcsolatban a fajtatulajdonos Monsantocég hiánypótlását, amit viszont elmulasztott.

(2005. október 4., Brüsszel) A Föld Barátai a REACH “jelentéktelen törpévé zsugorítása” ellen lobbiznak.

RÖVIDÍTETT ÁLTALÁNOS VÉLEMÉNY AZ EURÓPAI ÉLELMISZERBIZTONSÁGI HIVATAL (EFSA)

GMO PANELJÉNEK A MAGYARORSZÁGI ÖKOLÓGIAI VIZSGÁLATOKRÓL KÖZZÉTETT

ÁLLÁSFOGLALÁSÁRÓL1

1Darvas Béla (a) , Székács András (a), Bakonyi Gábor (b), Kiss István (b), Biró Borbála (c), Villányi Ilona (c), Ronkay László (d), Peregovits László (d), Lauber Éva (a) és Polgár A. László (a) - (a) MTA Növényvédelmi Kutatóintézete, Ökotoxikológiai és Környezetanalitikai Osztály, Budapest, (b) Szent István Egyetem, Állattani és Ökológiai Tanszék, Gödöllõ, (c) MTA Talajtani és Agrokémiai Kutatóintézete, Talajbiológiai és -biokémiai Osztály, Budapest, (d) Magyar Természettudományi Múzeum, Budapest

2 Andersson, Bartsch, Buhk, Davies, De Loose, Gasson, Hendriksen, Heritage, Kärenlampi, Kryspin-Sorensen, Kuiper, Nuti, O'Gara, Puigdomenech, Sakellaris, Schiemann, Seinen, Sessitsch, Sweet, van Elsas & Wal (2005): EFSA Journal, 228: 1-14. (http://www.efsa.eu.int/science/gmo/gmo_opinions/1046/gmo_opinion_ej228_ safeguards_en1.pdf); Kiragadott részletek a BZBE Hírlevél, 2005. augusztusi számában, 1-7 old. (fõszerk. Dudits)

3OM - BIO 00024/2000; KvVM - K-36-01-00017/2002; KvVM - MTA, 2005

KÖRNYEZ

ETVÉDE

LEM ÉS KÖRNYEZ

ETPOLI

TIKA

6.

Az EFSA GMO paneljének megállapításával ellentét-ben a magyarországi vizsgálatok egyáltalán nem irá-nyultak emberi egészségre gyakorolt hatások követé-sére, tehát nem adekvát azokat e területtel bármilyenösszefüggésbe hozni. A környezetanalitikai és öko-toxikológia hatásokat illetõen az EFSA GMO panelje be-vezetõjében ígéri - majd nem teljesíti - annak értékelé-sét, hogy vajon a magyarországi (értsd Kárpát-meden-cei) ökoszisztéma eltér-e a környezetében lévõ orszá-gok ökoszisztémáitól. E területet az ökológiai tudomá-nyok, továbbá az EU élõhelyek és fajok védelmére vo-natkozó két törvénye, a Madárvédelmi Irányelv(79/43/EEC) és az Élõhelyvédelmi Irányelv

(92/43/EEC) is önálló biogeográfiai régiónak tekinti,amelyre nemzeti önrendelkezési jog vonatkozik. Általá-nos véleményünk szerint az EFSA GMO panelje kom-petenciájától eltérõ területekrõl (szinte egyetlen rele-váns tudományterületrõl, pl. zoológia, állatökológia,konzervációbiológia és környezetanalitika sincs tag a bi-zottságban) adott ki korai és felszínes állásfoglalást,ezért visszautasítjuk szakmai figyelembevételre nem al-kalmas következtetéseit.

Részletes magyar válaszunkat 2006-ban, a Növényvé-delem szaklapban, angol változatát az EFSA Journal-batervezzük megjelentetni.

(folytatás az 5. oldalról)

A GMO Kerekasztal vállalt célja a tanácsadás, a dön-téshozók munkájának szakmai érvekkel történõ segíté-se. Ennek szellemében arra kell törekednünk, hogymegalapozott véleményünk mentén azokra a kérdések-re, veszélyekre, kétségekre és problémákra hívjuk fel afigyelmet, amelyek a transzgenikus növények és a belõ-lük származó élelmiszerek és takarmányok környezetbetörténõ kibocsátásával függenek össze. Meglátásomszerint az alapelvek tisztázását követõen - melyek egyiklegfontosabbika az esetrõl esetre történõ véleményal-kotás princípiuma - a GM-szervezetek elõállításának éskibocsátási folyamatának idõben egymást követõ lán-

cán folyamatosan érdemes csak végigmenni. Más szó-val a szabadföldi kibocsátás és forgalomba hozatal fel-tételrendszerének minden részletre kiterjedõ, meg-nyugtató pontosítása meg kell, hogy elõzze a koegzisz-tencia feltételrendszerének kialakítását célzó vitát.

Fontos, hogy segítõ szándékú tanácsadási tevékeny-ségünk során, a felvázolt prioritás-sorrendet és a meg-valósítást befolyásoló egyéb szempontokat kellõ mó-don vegyük figyelembe. A 2001/18/EK irányelv ad út-mutatást, hogy milyen, a környezeti- és az emberiegészségre gyakorolt hatások tekintetében végzendõ

A GM-NÖVÉNYEK ÉS -ÉLELMISZEREK ENGEDÉLYEZÉSÉVEL ÖSSZEFÜGGÕ KÉRDÉSEK

A “szörnyparadicsom” 2004 körútján Forrás: Föld Barátai sajtó

(folytatás a 7. oldalon)

KÖRNYEZ

ETVÉDE

LEM ÉS KÖRNYEZ

ETPOLI

TIKA

7.

kockázatbecslési eljárás lefolytatását követõen lehet aGM-szervezet kibocsátásának engedélyezése ügyé-ben dönteni. A 2003/556/EK számú javaslat 1.2. pontjamaga is rámutat ugyanakkor arra, hogy különbséget kelltenni a koegzisztencia gazdasági szem-pontjai és a környezetbe való kibocsátásközött. Értelemszerû, hogy egy-egy újGM-növény koegzisztencia problemati-kájáról csak és kizárólag környezetbetörténõ kibocsátásának engedélyezésétkövetõen lehet beszélni. A GMOKerekasztal tanácsadói szerepének hasz-nálati értékét az növelheti, ha az állásfog-lalások és javaslatok egyrészt ezt az egy-másból következõ logikai összefüggéstkövetik, másrészt messzemenõen figye-lembe veszik uniós tagságunkból fakadómozgásterünket. Tisztán kell látnunk,hogy az új GM-növény vagy -termék for-galomba hozatali engedélyének-2001/18/EK irányelvben, illetve a1829/2003/EK rendeletben foglaltakszerinti kiadását követõen, gyakorlatilagnincs lehetõségünk a termék hazai forgalmazásánakkorlátozására. Ilyen esetben a kockázati hatások csök-kentésére, a koegzisztencia szabályozásán kívül nincsmás alternatívánk.

A környezetbe történõ kibocsátás engedélyezési fo-lyamatának befolyásolására elvileg kétféle módon nyíl-na lehetõségünk. Az egyik lehetõség az lenne, ha azegyes GM-termékek mellékhatás-vizsgálatára megfelelõfejlesztések és források biztosítása révén teremtenénk

módot és az általunk elvégzett vizsgálatok eredménye-ire támaszkodva, adott esetben a véleményezési sza-kaszban opponálhatnánk a növény, vagy termék kibo-csátásának engedélyezését. A költségvetés és a ma-

gyar gazdaság jelenlegi állapotában ez az út nem tûnikjárhatónak. A másik lehetõségnek az a megoldás kínál-kozik, hogy az EU e kérdés megítélésében velünk azo-nos platformon álló tagjaival összefogva, együttesenkezdeményezzük a jelenlegi engedélyezési eljárásmegváltoztatását, pontosítását és szigorítását.

Horváth ZsoltMagyar Élelmiszer-biztonsági Hivatal

A GENETIKAILAG MÓDOSÍTOTT (GM) NÖVÉNYEK MAGYARORSZÁGI ENGEDÉLYEZÉSÉRÕL (A-D)

A GMO KEREKASZTAL ÁLLÁSFOGLALÁSAI

Független szakmai megítélésünk szerint Magyaror-szágnak nem fûzõdik növénytermesztési, növényvé-delmi, gazdasági és társadalmi érdeke a jelenleg forga-lomban lévõ és bevezetés alatt álló GM-növények ter-mesztéséhez, miközben többféle (vetõmag- illetveökológiai termesztés, nemesítés, méhészet, környezet-és természetvédelem, élelmiszerbiztonság stb.) érdekis sérülhet4. A fogyasztói elutasítás a hiányzó vagy hi-ányos táplálkozástani vizsgálatok miatt jelentõs. Geneti-kai módosításmentességünk elveszítése súlyosan ve-szélyezteti hazai és exportpiacainkat. A GM-növényekeurópai engedélyezése jelenleg számtalan anomáliávalfolyik. Az alábbiakat kezdeményezzük:

(A) Magyarország ne adja fel azt a jogos igényét,hogy területére és javaira vonatkozó döntési pozíciójátmegtartsa. A szuverenitásunkat e kérdésben szûkítõtény, miszerint a GM-növények kibocsátásának engedé-lyezése az Európai Unió (EU) kompetenciája és ezértnincs vagy alig van nemzeti lehetõség a döntéshozatalimechanizmust, a döntést befolyásolni. Az Európai Élel-miszer-biztonsági Hivatal (EFSA) GMO paneljének nincsmagyar tagja, ezért ott nemzeti érdekeinket senki semképviseli. E bizottság túlságosan gyorsan és felületesendönt, türelmetlen a nemzeti aggályokkal szemben, ésnem felkészült környezettudományi kérdésekben valóállásfoglalásra. Ezért javasoljuk Magyarországot az EU-ban képviselõ politikusainknak, hogy

(folytatás a 8. oldalon)

4http://www.greenfo.hu/hirek/print_hirek_item.php?hir=11534, http://www.greenfo.hu/hirek/print_hirek_item.php?hir=11709 OKB, 2005. 11. 09. 15

KÖRNYEZ

ETVÉDE

LEM ÉS KÖRNYEZ

ETPOLI

TIKA

8.

(Aa) tegyenek lépéseket azért, hogy az EFSA GMOpaneljének legyen teljes jogú magyar tagja;

(Ab) az EU hozzon létre önálló környezettudomá-nyi szakbizottságot, amely aGM-növényeket ezen a szin-ten vizsgálja (az Egyesült Álla-mokban is elkülönül az élelmi-szer és gyógyszerügyi enge-délyezés - FDA a környezet-védelmi - EPA hatósági tevé-kenységtõl);

(Ac) hazánk dolgozza kiazokat a szabályozási techni-kákat, amelyekkel az EU-dön-tés közben vagy után a gya-korlati engedélyezési folya-matot - saját területére vonat-koztatva - érdemben kézbetudja venni (az Egyesült Álla-mokban a konkrét növényvé-dõszer-engedélyezés államiszintû; szövetségi szinten csu-pán a minimális követelmé-nyeket rögzítik).

(B) Magyarország ne adjafel azt az igényét, hogy a me-zõgazdaságában csak olyaneszközt alkalmazzon, amelybiztonságos és számára szük-séges. Ehhez az MTA részvé-telével létrehozza az MTAAgráretikai Bizottságát és azOKB GMO albizottságát,amelyek jóváhagyó engedé-lyei nélkül nem kerülhet vetésre semmilyen, már euró-pai engedéllyel bíró GM-fajta sem. Ez megteremti a le-hetõségét az elsõ kibocsátás elõtti nemzeti ellenõrzés-hez, ami jelenleg az EU kevésbé szigorú országaiban el-végzett vizsgálatokkal megkerülhetõ. Ehhez

(Ba) támogatjuk az MTA elnökének azt a törekvését,hogy létrehozza az MTA Agráretikai Bizottságát, amelymegköveteli a hazai fõhatás-vizsgálatokat és kérjük,hogy jogszabályokban lásson napvilágot az ezzel kap-csolatos törvényi megfogalmazás. Ugyancsak foglaljajogszabályba, hogy az érintett fajtatulajdonosok vetõ-magot kötelesek biztosítani a független hazai fõhatás-vizsgálatok számára. Ennek akadályozása tegye lehetõ-vé az engedélyezési folyamat leállítását;

(Bb) támogatjuk az OKB törekvését, amely GMO al-bizottságot hoz létre és kérjük, jogszabályokban rögzí-teni azt az igényét, hogy a Pannon ökorégióra elvégzettspeciális környezettudományi dokumentáció nélkül - il-

letve az ennek alapján készí-tett - rizikóanalízist megkerülõGM-fajta európai engedéllyelse kerülhessen hazánkban ki-bocsátásra. Ugyancsak foglal-ja jogszabályba, hogy az érin-tett fajtatulajdonosok vetõ-magot kötelesek biztosítani afüggetlen hazai mellékhatás-vizsgálatok számára. Ennekakadályozása tegye lehetõvéaz engedélyezési folyamatleállítását.

(C) A koegzisztencia sza-bályozás adjon egyenlõ esé-lyt az ökológiai termesztõk ésa méhészek számára is. Mivelesetükben szennyezettségszempontjából nincs toleran-cia, ezért izolációs távolsága-ik megállapításakor az általukjavasolt értéket kell alkalmaz-ni. Ez azt jelenti, hogy mindentermesztett növényfajnál kétizolációs távolságot kell meg-határozni, az egyik a hagyo-mányos termesztõre vonat-kozik, amely csak abban azesetben legyen érvényben,ha a szélesebb sugarú kör-ben nincs ökológiai termesz-tõ vagy rovarmegporzású

növények esetében állandó telephelyû méhész. Speci-ális jogokat kell biztosítani az érintett vetõmag-termesz-tõknek, nemesítõknek és természetvédelmi területekkezelõinek, amelyek indokolni tudják ezt meghaladóigényüket.

(D) Jogszabályokkal kell megerõsíteni és biztosítaniaz önkormányzatok valamint régiók azon szándékát,hogy genetikai módosításmentes területeket hozhassa-nak létre. Ez esetben a területükön termesztõ gazdákraez a szabályozási forma legyen érvényes.

Kérjük a Magyar Köztársaság Kormányát és a kor-mányzati szerveket, hogy a fentiekben megfogalma-zott javaslatokat a hazai törvénykezés illetve az EurópaiUniós tárgyalások során érvényesíteni szíveskedjenek.

(folytatás a 7. oldalról)

Mindhárom GMO anyag forrása: az Országgyûlés Környezetvédelmi Bizottsága által 2005. november 9-én szervezett a GM-növényekhazai engedélyezésérõl szóló kerekasztal beszélgetése (3.) hivatalos jegyzete. Szerkesztette: Darvas Béla

A GMO KEREKASZTAL TAGJAI KÖZÜL ALÁÍRTA:

ÁCS SÁNDORNÉ (KISHANTOSI VIDÉKFEJLESZTÉSI KÖZPONT KHT., KIS-HANTOS; IFOAM); ÁNGYÁN JÓZSEF PROF., CSC. (SZENT ISTVÁN EGYE-TEM, KÖRNYEZET- ÉS TÁJGAZDÁLKODÁSI INTÉZET, GÖDÖLLÕ); BAKONYI

GÁBOR PROF., DSC. (SZENT ISTVÁN EGYETEM, ÁLLATTANI ÉS ÖKOLÓGI-AI TANSZÉK, GÖDÖLLÕ); BALLA LÁSZLÓ PROF., DSC. (MAGYAR NÖ-VÉNYNEMESÍTÕK EGYESÜLETE, BUDAPEST); BARDÓCZ ZSUZSA DSC.(GENOK, NORVÉGIA/SKÓCIA/MAGYARORSZÁG); BAUER LEA

(BIOKONTROLL HUNGÁRIA KHT., BUDAPEST); BÉKÉSI LÁSZLÓ PROF., CSC.(KISÁLLATTENYÉSZTÉSI ÉS TAKARMÁNYOZÁSI KUTATÓINTÉZET, MÉHTE-NYÉSZTÉSI ÉS MÉHBIOLÓGIAI OSZTÁLY, GÖDÖLLÕ); DARVAS BÉLA PROF.,DSC. (MTA NÖVÉNYVÉDELMI KUTATÓINTÉZETE, ÖKOTOXIKOLÓGIAI ÉS

KÖRNYEZETANALITIKAI OSZTÁLY, BUDAPEST); GYULAI FERENC DSC.(AGROBOTANIKAI INTÉZET, TÁPIÓSZELE; SZENT ISTVÁN EGYETEM, KÖR-NYEZET- ÉS TÁJGAZDÁLKODÁSI INTÉZET, GÖDÖLLÕ); HESZKY LÁSZLÓ

PROF., AZ MTA R. TAGJA, DSC. (SZENT ISTVÁN EGYETEM, GENETIKA ÉS

NÖVÉNYNEMESÍTÉS TANSZÉK, GÖDÖLLÕ); HOLLY LÁSZLÓ DR.(AGROBOTANIKAI INTÉZET, TÁPIÓSZELE); HULLÁN TIBOR DR. (VETÕMAG

SZÖVETSÉG ÉS TERMÉKTANÁCS, BUDAPEST); ILLÉS ZOLTÁN DR. (ORSZÁG-GYÛLÉS KÖRNYEZETVÉDELMI BIZOTTSÁGA, BUDAPEST); KAJNER PÉTER

(MAGYAR KÖRNYEZETGAZDASÁGTANI KÖZPONT, BUDAPEST); MÁRAI

GÉZA DR. (SZENT ISTVÁN EGYETEM, KÖRNYEZET- ÉS TÁJGAZDÁLKODÁSI

INTÉZET, GÖDÖLLÕ); MENYHÉRT ZOLTÁN PROF., DSC. (SZENT ISTVÁN

EGYETEM, KÖRNYEZET- ÉS TÁJGAZDÁLKODÁSI INTÉZET, KÖRNYEZETTUDO-MÁNYI DOKTORI ISKOLA, GÖDÖLLÕ); PAPP LÁSZLÓ PROF., AZ MTA R.TAGJA, DSC. (MAGYAR TERMÉSZETTUDOMÁNYI MÚZEUM, BUDAPEST);PATAKI GYÖRGY PHD. (SZENT ISTVÁN EGYETEM, KÖRNYEZET- ÉS TÁJ-GAZDÁLKODÁSI INTÉZET, GÖDÖLLÕ; DÖNTÉSELMÉLET TANSZÉK,VÁLLALATGAZDASÁGTAN INTÉZET, BUDAPESTI CORVINUS EGYETEM);PUSZTAI ÁRPÁD PROF., PH.D, A SKÓT AKADÉMIA TAGJA (GENOK,NORVÉGIA/SKÓCIA/MAGYARORSZÁG); ROSZÍK PÉTER DR.(BIOKONTROLL HUNGÁRIA KHT., BUDAPEST; BIOKULTÚRA SZÖVETSÉG);SAJGÓ MIHÁLY PROF. DSC. (SZENT ISTVÁN EGYETEM, KÉMIA ÉS BIOKÉ-MIAI TANSZÉK, GÖDÖLLÕ); SZÉKÁCS ANDRÁS DSC. (MTA NÖVÉNYVÉ-DELMI KUTATÓINTÉZETE, ÖKOTOXIKOLÓGIAI ÉS KÖRNYEZETANALITIKAI

OSZTÁLY, BUDAPEST); TAKÁCS-SÁNTA ANDRÁS (ELTE TTK, BUDAPEST);TANKA ENDRE PROF., DSC. (KÁROLI GÁSPÁR REFORMÁTUS EGYETEM,KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS AGRÁRJOGI TANSZÉK, BUDAPEST).

KÖRNYEZ

ETVÉDE

LEM ÉS KÖRNYEZ

ETPOLI

TIKA

9.

Pécs, 2005. december 22. - Mai ülésén a Dél-Dunántúli Regionális Fejlesztési Tanács úgydöntött, hogy a régió területét génmódosí-tás-mentes övezetté nyilvánítja. Ezzel a Dél-Dunántúl lett a második hazai génmódosítás-mentes régió. [1]

A régió génmódosítás-mentes övezetté nyilvánításaösszhangban van a térség fejlesztési stratégiájában"ökorégió" célkitûzésként szereplõ elképzelésekkel, va-lamint azzal, hogy Pécs "ökováros" szeretne lenni - je-lentette ki a mai döntést kommentálva Pánovics Attila, aDél-dunántúli Regionális Civil Fórum elnöke. Ezzel a dön-téssel ez a régió lett hazánkban a második, Európábana 165. génmódosítás-mentes régió. Mint ismeretes, ha-zánkban elsõként 2005 februárjában a Nyugat-Dunántú-li Régió hozott döntést a térség génmódosítás-mentes-ségérõl.

Miközben az Európai Bizottság - részben az EgyesültÁllamok és a biotechnológiai cégek által a Kereskedel-mi Világszervezeten (WTO) keresztül gyakorolt nyo-más hatására - újabb és újabb génmódosított fajták for-galmazását és termesztését engedélyezi, az európai ré-giók és önkormányzatok alulról jövõ kezdeményezé-sekkel próbálják kiszorítani területükrõl a génmódosí-tott növényeket - mondta Fidrich Róbert, a Magyar Ter-

mészetvédõk Szövetségének programvezetõje. Létre-hozták a génmódosítás-mentes övezetek európai háló-zatát, amelyhez eddig 165 régió, 4500 önkormányzatés kistelepülés csatlakozott. [2]

Az európai lakosság több mint 70 százaléka ellenzi agénmódosított élelmiszereket. A európai kutatások aztmutatják, hogy a minél tájékozottabbak a fogyasztók agénmódosítás egészségügyi, ökológiai és gazdaságikockázataival kapcsolatban, annál nagyobb mértékbenutasítják azt el. Ezen felül hazánknak gazdasági érdekeis, hogy ne termesszünk génmódosított növényeket.Az érzékeny európai piacon ugyanis csak akkor vanesélyünk eladni a magyar mezõgazdasági termékeket,ha garantálni tudjuk azok génmódosítás-mentességét.Ezért nagy jelentõségû a Dél-Dunántúli Régió génmódo-sítás-mentes övezetté nyilvánításáról hozott mai dön-tés - tette hozzá Pánovics Attila, akinek kulcsfontosságúszerepe volt a határozat elõkészítésében.

További információk:Pánovics Attila, Pécsi Zöld Kör, mobil: 30/366-5639Fidrich Róbert, MTVSZ, tel: 216-7297, mobil: 20/378-6683

Jegyzetek: [1] Az elfogadott határozat megtalálható a melléklet-ben.[2] www.gmofree-europe.org

G É N M Ó D O S Í T Á S - M E N T E S Ö V E Z E T L E T T

A D É L - D U N Á N T Ú L I R É G I Ó !

A D É L - D U N Á N T Ú L I R E G I O N Á L I S F E J L E S Z T É S I T A N Á C S Á L T A L E L F O G A D O T T H A T Á R O Z A T

A Dél-dunántúli Regionális Fejlesztési Tanács, felismerve, hogy - a mezõgazdasági növények genetikai módosítása és ezen nö-vények termesztése rendkívül összetett kérdés, amely számos jogi, gazdasági, társadalmi és etikai problémát vet fel; - a széleskörben elismert elõvigyázatosság elvét kell alkalmazni, amíg megnyugtató válaszok nem születnek ezekre a kérdésekre; - a Dél-dunántúli Régió kedvezõ mezõgazdasági adottságai miatt indokolatlan a genetikailag módosított növények termesztése a régió-ban; - a felmérések szerint a fogyasztók nagy többsége elutasítja a genetikailag módosított növényekbõl készült élelmiszerek fo-gyasztását; - a genetikailag módosított növények szabad földön történõ termesztésének elutasítása nem jelenti az ezzel össze-függõ kutatás és fejlesztés tiltását; a Dél-dunántúli Régiót, ameddig a fent említett bizonytalanságok fennállnak, a genetikailag mó-dosított növényektõl és a belõlük készült élelmiszerektõl és takarmányoktól mentesnek nyilvánítja.

A Tanács ezért elkötelezi magát az alábbiak mellett:GM-mentes övezetté nyilvánítja a Dél-dunántúli Régiót; GM-mentes politikát követ az általa nyújtott szolgáltatások kialakítása so-rán; Minden lehetséges eszközzel elõsegíti a GM-növényeket nem használó mezõgazdasági rendszerek erõsödését és fejlõ-

dését; Figyelemmel kíséri a GM-növények kibocsátására és forgalomba hozatalára kiadott engedélytervezeteket.

A Dél-dunántúli Regionális Fejlesztési Tanács kéréssel él a Régió önkormányzatai, agrár- és más gazdasági szervezetei és sze-replõi felé , hogy saját hatáskörükben tegyék meg a határozattal összhangban lévõ lépéseket. A Dél-dunántúli Regionális Fejlesz-tési Tanács tájékoztatja döntésérõl Magyarország többi régióját a TERET keretein belül, és kezdeményezi, hogy a GM-témában te-gyenek a Dél-Dunántúlhoz hasonló lépéseket. A határozat végrehajtását és a kitûzött célok megvalósulását a Dél-dunántúli Regi-onális Civil Fórum kíséri figyelemmel.

Pécs, 2005. december 22.

KÖRNYEZ

ETVÉDE

LEM ÉS KÖRNYEZ

ETPOLI

TIKA

10.

A környezetvédelmi miniszterek számos kérdésselfoglalkoztak december 2-án , az év záró európai kör-nyezetvédelmi tanácsülésén, az utolsón, amelyik azEgyesült Királyság elnöksége alatt zajlott. Az alábbiak-ban a fõbb napirendi pontok eredményeit foglaljukössze. A szokatlanul könnyed napirendben különféleterületek széles körének megtárgyalása szerepelt, decsak egyetlen tétel, a LIFE+ program témája szólt tör-vénnyel kapcsolatos megállapodásról.

L I F E +A miniszterek részleges politikai egyezségre jutottak

a 2007-13 közötti LIFE+ környezetvédelmi finanszírozóprogramról egy korábban köröztetett szövegterv alap-ján. A megállapodás meghatározza a lehívási szabályo-kat, nem szól azonban a költségvetésrõl, amelyet a kor-mányfõk egy szélesebb körû költségvetési egyeztetéssorán fognak tárgyalni.

A program keretében három különbözõ kategóriá-ban támogatnak projekteket: környezetpolitika és kor-mányzás, környezeti információ és kommunikáció, vé-

gül - az EU Bizottság eredeti javaslatával ellentétben - atermészetvédelmi és biodiverzitás projektek. Az alapegy meg nem határozott részét ez utóbbi kategóriárakülönítik el. A Tanács egyetértett a javasolt LIFE+ kör-nyezetvédelmi program anyagi támogatásának üteme-zésében. A LIFE költségvetésérõl a miniszterek határoz-nak majd jövõre, amikor az EU államfõk már döntöttekaz EU egész költségvetésérõl: a Tanács kb 2 milliárdeurót javasolt 7 éven keresztül, míg az Európa Parla-ment 9,5 milliárd eurót javasolna.

A miniszterek körülbelül két órát töltöttek azzal, hogymeghatározzák a formula pontosabb részleteit, ame-lyek majd eldöntik, hogy a tagállamok mennyi támoga-táshoz jutnak végül. Mindegyik tagállam a népességealapján (55 %-os súlyozással) és az EU élõhely direktí-vája szerint védelem alatt álló területük arányában(45%) kap majd támogatást. A természetvédelmi tevé-kenységek szerinti anyagi támogatásáról még nem szü-letett döntés. A brit elnökség jó munkát végzett a LIFEprogram támogatásának ügyében - mondta SachaCleminso a Birdlife International-tõl - , de az Európai Par-lament támogatása nélkül ez az eredmény nem leszfenntartható.

VEGYI ANYAGOK

A Tanács közzétette az EU álláspontját a következõévi nagyszabású konferenciára, amely elfogadja a vegyianyagok nemzetközi kezelésének stratégiai tervét.(SAICM). A határozatban a Tanács hivatkozott az óva-tossági és helyettesítési elvekre, "amelyeknek nem sza-bad gyengíteniük a nemzetközi precedenseket" és astratégiai tervnek kiemelten kell foglakoznia a következõanyagokkal: POP (tartósan megmaradó szerves szen-nyezõanyagok), PBT (perzisztens, bioakkumulatív és to-xikus anyagok) és a vPvB (nagymértékben megmaradó,biológiailag erõsen felhalmozódó anyagok), ezenkívül ahigany és más globálisan problémát okozó fémek.

G M O

A Tanács röviden megvitatta a jövõbeli genetikailagmanipulált gabona és élelmiszer politikákat. Ez a szek-ció csak a kezdete volt a jövõre várható mélyebb viták-nak, melyekhez az Európai Bizottságnak jelentést kellbemutatnia az EU új, a genetikailag manipulált élelmisze-

R Ö V I D H Í R E K

A BirdLife International dokumentumfotója

AZ EURÓPAI TANÁCS IDE I ZÁRÓ KÖRNYEZETVÉDELMI ÜLÉSE

KÖRNYEZ

ETVÉDE

LEM ÉS KÖRNYEZ

ETPOLI

TIKA

11.

EGYEZSÉG AZ EU ENERGIAHATÉKONYSÁGI ÉS - SZOLGÁLTATÁSI TÖRVÉNYÉRÕL

Az EU tagországok kormányai megállapodtak arról,hogy az Európai Parlamentben decemberben elfoga-dott törvény keretében egy egész sor egymást köve-tõ energiahatékonysági akciótervet dolgoznak ki.Mechtild Rothe, a Parlament rapportõre szerint a di-rektíva lehetõvé teszi, hogy Európa az energiatakaré-kosság érdekében támadásba lendüljön.

A végfelhasználói energiahatékonyságról és ener-giaszolgáltatásokról szóló irányelv 2003 vége óta vana törvénykezési eljárásban, akkor terjesztette be

ugyanis a javaslatot az Európai Bizottság. Ez egy fon-tos EU éghajlatváltozási politika, és különös politikai je-lentõsége lett, ahogy az olaj világpiaci ára nõtt és azenergiabiztonsággal kapcsolatos érdekek elõtérbe ke-rültek.

A megállapodással a kormányok sikeresen kivédtéka parlamenti követelést, amely arra irányult, hogy a di-rektívában fõ helyen megfogalmazott, energiatakaré-kosságra való törekvésben tegyék magasabbra a mér-cét az elvárásokat illetõen, és hogy az irányelv jogilagkötelezõ érvényû legyen. Cserébe elfogadták azt akövetelményt, hogy nemzeti energiahatékonysági ak-

E N E R G I A - K É R D É S E K

(folytatás a 12. oldalon)

rekrõl szóló törvénykezési kerettervezetérõl. Egy hib-rid genetikailag manipulált kukorica piacra dobásánakengedélyezésérõl - ahogy várható volt - nem születettegyhangú döntés, mivel sem az elfogadást szorgalma-zók, sem az azt ellenzõk nem voltak minõsített több-ségben.. Ez azt eredményezi, hogy az Európa Bizott-ságnak kell döntenie errõl az ügyrõl.

AZ ÚJ EU-SS LEVEGÕMINÕSÉG PROGRAMHÛVÖS FOGADTATÁSRA TALÁLT

Az Európai Bizottság terve, az új levegõminõségikampány, amely a CAFE program alatt fut, hûvös fogad-tatásra talált az EU tagállamok körében. A múlt heti pén-teki brüsszeli ülésen számos környezetvédelmi minisz-ter jelentette ki, hogy a stratégia elvárásai túl magasak.Mások különleges rugalmassági elv alkalmazását akartákahhoz is, hogy a már létezõ levegõminõségi értékeketelérjék, valamint ellenezték azt a tervet, amely a finomrészecskék szennyezési határértékeit jogilag kötelezõ-vé tenné. Az Európai Környezetvédelmi Iroda (EEB) ke-vésbé volt elnézõ: - A tagállamok nem tettek eleget aszennyezés csökkentéséért, sõt most még derogációtis kérnek, ezenfelül ellenzik a finom részecskékre vonat-kozó új intézkedéseket is. Ez szégyenletes - mondtaKerstin Meyer, levegõszennyezési szakember.

A CAFE rendelkezésnek 3 eleme van: egy irányelv-tervezetet javasol, hogy megszilárdítsa számos szeny-nyezõanyag már létezõ uniós környezeti koncentrációshatárértékét, elõterjeszt egy új, viszonylag tág határér-téket a 2.5 mikron alatti átmérõjû anyagrészecskékre(PM2.5) és egy általános légszennyezés-csökkentési

célértéket határoz meg, amelyet viszonyítási alapkénthasználnak majd a jövõbeli kibocsátás-csökkentési poli-tikákhoz.

A Tanács - nagyjából üdvözölte az új direktíva terve-zetét, mint a jobb szabályozás egy jó példáját - mond-ta Margaret Beckett brit környezetvédelmi miniszter atárgyalás után. De a jövõbeli tárgyalásokhoz nagyobbrugalmasság elismerésére van szükség, hogy a tagállam-ok el tudják érni kötelezettségeiket. Sok tagállam meg-említette a bonyolult gazdasági körülményeket, melyekmiatt nem szívesen fogadnák el a CAFE javaslatát.Azonban más államok, mint például Írország, Svédor-szág és Finnország támogatta azt. Sokan azt javasolták,hogy a Bizottság gyorsan dolgozzon ki egy ágazat-specifikus kibocsátási ellenõrzési rendszert - különösenaz Euro 5 tervet, ami a jármûvek szennyezését fognávissza.

Az "EGYÉB TÉMÁKON" belül a holland kormányzattájékoztatta a minisztereket a "CLEAN, CLEVER, COM-PETITIVE" (Tiszta, Ügyes, Versenyképes) kezdeménye-zés fejleményeirõl, amely az õ elnökségük idején indultel tavaly. A végsõ jelentés jövõ év elejére várható.

(2005. 12. 05.)

További linkek: EU miniszterek Tanácsahttp://www.consilium.eu.int/, tel: +32 2285 6211

http://ue.eu.int/ueDocs/cms_Data/docs/pressData/en/envir/87368.pdf.

Forrás: Environment Daily. Fordította: Zólyomi Ágnes és Graczka Sylvia

KÖRNYEZ

ETVÉDE

LEM ÉS KÖRNYEZ

ETPOLI

TIKA

12.

cióterveket kell rendszeresen nyilvánosságra hozni.Andris Piebalgs, az EU energiaügyi fõbiztosa támogat-ta, hogy az irányelvben nagyobb hangsúlyt helyezneka folyamatra, mint a célokra. "Európának jelentõs ta-pasztalata van a kötelezõ célok teljesítésében" -mondta. "Néhány alkalommal egyszerûen törvénysér-

tõ helyzetek alakultak ki. Én valóban hiszek abban,hogy az irányelv alternatív megközelítése hosszú tá-vú, forrásokkal megfelelõen támogatott politikák kiala-kulásához vezet majd."

Az irányelv elsõdleges célja egy 9 százalékos csök-kentés lesz az energia felhasználásban a jelenlegihezképest a 2008-2017 közötti kilencéves periódusban.Ez pontosan megfelel a Bizottság eredeti évi 1 száza-lékos energia-megtakarítási javaslatának. Elsõ olvasatraa Parlament 11,5 százalékos csökkentést írt elõ kötele-zõ alapon a szóban forgó kilenc évre.

A kormányoknak energiahatékonysági akcióterve-ket kell készíteniük 2007. június 30-ig, 2011. június 30-igés 2014 június 30-ig. Az elsõ ilyen tervnek 2011-ig kelltartalmaznia a nemzeti indikatív energia-megtakarításicélszámokat.

Az Európai Bizottság fogja értékelni a terveket és ja-vaslatot tesz majd újabb intézkedésekre, amennyibennem kellõ mértékû a haladás - bár nem lesz joga ah-hoz, hogy kötelezze az országokat a javaslatok figye-lembevételére. Minden terv a felülvizsgálatot követõ-en, hat hónappal a beadási határidõ után emelkedikjogerõre.

A Bizottság koordinációs szerepének erõsítése ér-dekében az irányelv elõírja, hogy dolgozza ki az ener-giahatékonysági mutatók és sarokszámok összehan-

golt rendszerét. A kormányok ezeket fokozatosanbeépítik majd az akcióterveikbe.

Más témákban a kormányok visszautasították azo-kat a követeléseket, amelyek azt szorgalmazták, hogya közszférának magasabb energia-megtakarítási célo-kat kelljen teljesítenie. A direktíva csupán annyit vár a(köz)hatóságoktól hogy "mutassanak példát". Azirányelv végsõ megszövegezése még nem nyilvános.Hivatalosan még ratifikálnia kell a Parlamentnek és a Ta-nácsnak is, mielõtt hatályba lép.

NYILVÁNOSSÁGRA HOZTÁK AZ EURÓPAIBIOMASSZA ENERGIA AKCIÓTERVET

Az Európai Bizottság bejelentette: jövõre azon lesz,hogy törvényjavaslatot tegyen a megújuló fûtõ- és hû-tõanyagokra egy a biomassza energiáról szóló akció-tervben.

Az EU végrehajtó szerve a "hiányzó láncszem"-neknevezte a megújuló fûtõanyagokra vonatkozó jogsza-bályt. Kilátásba helyezett még egy jövõbeli, konkrétcélokat tartalmazó törvényt is. Egészen mostanáig - akörnyezetvédõk és a megújuló energiaforrásokbanérdekeltek nyomásgyakorlása ellenére - úgy érvelt,hogy ez túlságosan bonyolult lenne.

"A törvény egyes részei tartalmazhatnának olyan in-tézkedéseket, amelyek köteleznék a szolgáltatókat,hogy tegyék elérhetõvé a biomassza üzemanyagokat"- nyilatkozta a Bizottság. Kitûzhetnének benne haté-konysági feltételeket a biomasszára és a biomasszaberendezésekre. Mi több, tartalmazhatna elõírásokata berendezések címkézésére vonatkozóan.

A terv második legfontosabb témája a szállításrahasznált bio-üzemanyagok. A Bizottság jelezte, hogyjövõ tavaszra kiad egy közleményt, amely arról szólmajd, hogy az EU ezen a területen erõsíteni fogja te-vékenységét.

"Az EU 2003-as, bioüzemanyagokról szóló direktí-vájának következõ felülvizsgálatára készülve a jövõévi kommunikációban nemzeti célok kerülnek elõtér-be, amelyek kötelezõ érvényûek lehetnek majd. Javas-lat is készülne a bioüzemanyagok kötelezõ jellegû szé-lesebb körû használatával kapcsolatban, amit néhánytagállamban már sikeresebben alkalmaznak, mint azadókedvezményeket" - kommentálta a Bizottság. Aközleményben megvitatják az etanol és üzemanyag ke-

Hét négyzetméter repce: egy liter olaj

(folytatás a 11. oldalról)

KÖRNYEZ

ETVÉDE

LEM ÉS KÖRNYEZ

ETPOLI

TIKA

13.

ERÕSEN TÁMOGATJÁK A KIBOCSÁTÁS-KKERESKEDELEM ELINDULÁSÁT A LÉGIKÖZLEKEDÉSBEN

Az EU környezetvédelmi miniszterei erõsen támo-gatták azt a tervet, amely szerint a légiközlekedésre isbeindítanák az üvegházhatású gázok kibocsátási kvótá-inak európai kereskedelmét. A legutóbbi brüsszeli ne-gyedéves találkozójukon elfogadott következtetések-ben az Európai Bizottságot arra szólították fel, hogy ké-szítse el a vonatkozó törvényt még 2006 elõtt egyolyan modell alapján, amely "nemzetközi szintre kiter-jeszthetõ vagy a világon bárhol alkalmazható".

A CÉGEK HOSSZÚ TÁVÚ SZÉNKERESKEDÉSI BIZTONSÁGOT AKARNAK

Az EU kibocsátás-kereskedelmi rendszerében (ETS)lévõ cégek sokkal hosszabb allokációs idõt akarnak, mi-után a második periódus véget ér 2012-ben. A nagytöbbség azt szeretné, ha mindegyik kereskedési fázisegy évtizedes, vagy még hosszabb lenne az Európa Bi-zottság által publikált közvélemény-kutatás szerint.

Azok a cégek, amelyek az ETS-ben érdekeltekugyanakkor azt is tudni kívánják 2-3 évvel korábban,hogy mekkora kvótára számíthatnak a jövõbeli alloká-ciós periódusban. A tanulmány azt mutatja, hogy a cé-gek hosszú távú bizonyosságot szeretnének, amelyrehosszabb távú befektetéseket, döntéseket lehet épí-

K I B O C S Á T Á S - K E R E S K E D E L E M

verési arányok mostani korlátainak megemelését, vala-mint a bioüzemanyagok fenntartható gyártása és im-portjának kiegyensúlyozott szabályozása is téma lesz.

Egy sor intézkedés mellett a tervben célként szere-pelnek lépések, amelyek ösztönzik a hulladék üzem-anyagként való felhasználását, európai normák kidol-gozását a szilárd bioüzemanyagokra, és a nemzetibiomassza energiaterveket. Az EU kutatási alapján be-lül, a következõ támogatási körben elõnyben részesí-tik a bioüzemanyagok technológiai fejlesztését és amásodik generációs bioüzemanyagok létrehozását.

A Bizottság becslése szerint a terv intézkedéseinekvégrehajtása 69-150 millió tonnányi olajnak megfelelõmennyiséggel növelheti a biomassza energiatermelést2010-ig. Ez jelentõsen 5 százalékponttal emelné amegújuló energiaforrások részesedését, évente 209millió tonna szén-dioxidnak megfelelõ üvegházhatásúgáz kibocsátását kerülhetik el, 300.000 új munkahelyetteremthetnek, és 48-ról 42 százalékra csökkenthetik azEU energiaimportját.

AZ EU MEGÚJULÓ ERÕFORRÁSOKRA VONATKOZÓ EGYSÉGES TÁMOGATÁSI RENDSZER MÉG MINDIG NAGYON TÁVOLI

A megújuló energiaforrásokon alapuló áramterme-lés támogatására vonatkozó EU-s összehangolt, egy-séges mechanizmus még mindig "fényévekre van" -nyilatkozta Andris Piebalgs. Pielbags új elemzést muta-tott be a nemzeti támogatási rendszerek hatékonysá-

gáról a 2001-es megújuló áramforrások direktívájábanmegfogalmazott célok elérésével kapcsolatban.

A Bizottság vizsgálata szerint mindkét támogatásiforma - a zöld igazolások és az ún. "beszállítói hatósá-gi ár" rendszere* - sikeresnek bizonyult, de egyik semmûködik annyi ideje, hogy el lehessen dönteni, ösz-szességében melyik a jobb.

(* Az áram egységára, amit egy áramszolgáltató fi-zet a megújuló forrásból származó áramért magánáramtermelõknek. A kormány szabályozza a díjat.)

TOVÁBB KÉSNEK AZ EU KÖRNYEZETVÉDELMI STRATÉGIÁI

Az EU-nak a hulladék újrahasznosításról, a fenntart-ható erõforrás használatról és a talajvédelemrõl szólótematikus stratégiáit november 30-ig kellett volna elké-szítenie, de ismét elhalasztották. Az Európai Bizottságegy sztrájk miatti késedelmes fordításra hivatkozik,nem pedig a politikai megosztottságra, amely a straté-giák tartalmát illeti. "A hulladék újrahasznosításról és afenntartható erõforrás használatról szóló stratégiák el-készítésére az új határidõ december 21." - nyilatkoztaa Bizottság. A talajvédelmi stratégia még mindig a Bi-zottság részlegeinek a jóváhagyására vár, így idénmár nem hozzák nyilvánosságra.

2005. 12. 07. Forrás: Environment Daily. Fordította: Graczka Sylvia

(folytatás a 14.. oldalon)

KÖRNYEZ

ETVÉDE

LEM ÉS KÖRNYEZ

ETPOLI

TIKA

14.

teni. Az iparral szemben a kormányok és a civil szervezetek is elégedettek az 5 éves allokációs periódus foly-tatásával. Továbbá minimum egy évvel az adott keres-kedési idõszak elõtt szeretnének döntést arról, mennyikvótát kapnak a cégek.

Ahogy a rendszer lassan egy éves lesz, az ipari részt-vevõk közel fele azt mondja, hogy a kibocsátás-keres-kedelem már így is kulcskérdés a hosszú távú dönté-sekben. Hasonló többség állította, hogy az ETS jelentõstényezõ a technológiai innovációkban.Azonban van rábizonyíték, hogy a cégek visszafogják a nagyobb kibo-csátás-csökkentéseket a rendszer mûködésének elsõ 3évében, mivel keményebb emissziós célokat jósolnak

a második periódusra. A megkérdezettek több mint 85%-a a szabályokat az új piaci belépõkhöz szeretné alakítani. A kormányok és a civilszervezetek különösen a vegyipart szeretnék bevonnia rendszerbe. A jövõ évi felülvizsgálat egy hivatalos ja-vaslathoz vezet majd júniusban, hogy javítsa az ETS di-rektíváját. A tagállamoknak ugyanez a határidõ áll ren-delkezésükre, hogy létrehozzák allokációs tervüket amásodik fázisra.

Forrás: Environment Daily, 2005.11.18. és 2005.12.02.Fordította: Zólyomi Ágnes

Z Ö L D J O G

AZ EURÓPAI PARLAMENTI KÉPVISELÕK ERÕSEBBZÖLD IGAZSÁGSZOLGÁLTATÁST KÖVETELNEK

Az Európai Parlament környezetvédelmi bizottságakedden szavazott arról, hogy adjon-e a civil szerveze-teknek nagyobb lehetõséget arra, hogy kérdõre vonjákaz EU testületek környezetvédelmi döntéseit. A bizott-ság elõkészítette álláspontját azon jogszabály-tervezetmásodik olvasatáról, amely az ENSZ Aarhusi Egyezmé-nye környezetvédelmi információkról és igazságszol-gáltatásról szóló részét alkalmazná az EU szervekre.

A kulcskérdés egy záradék megfogalmazása volt,amely azt részletezi, hogy az EU szerveknek mikéntkell válaszolniuk a civil szervezetek kérelmére az admi-nisztráció vagy a hibák belsõ vizsgálatával kapcsolat-ban. A képviselõk arra voksoltak, hogy állítsák visszaazt a követelményt, mely szerint az EU testületek írás-beli döntéssel válaszoljanak, ne csak egyszerûen írás-

beli nyilatkozatot adjanak az indokokról. Mindegyikérintett oldal szerint e írásbeli döntési kötelezettségmegerõsítené a civil szervezetek képességét, hogy bí-rósági tárgyalásokat indítsanak, amire lehetõség lesz azúj jogszabály szerint, miután a belsõ felülvizsgálatot kér-vényezték.

A tagok szavaztak arról, hogy az EU-nak elõirányoz-nak legkevesebb 520 millió eurót és maximum 900 mil-lió eurót öko-innovációra, amely az EU VERSENYKÉPES-SÉG ÉS INNOVÁCIÓ KERETPROGRAMján belül "újtechnológiák támogatása" címszó alatt fut. Az EurópaiBizottság 520 millió eurós összeget javasolt. A bizott-ság álláspontja az Európai Parlament ipari tanácsáhozmegy tovább, amelynek vezetõ felelõssége van a kér-désben.

Forrás: Environment Daily, 11.05. Fordította: Zólyomi Ágnes

(2005. december 21. Brüsszel) Az Európai Bizottságjóváhagyta a két utolsó tematikus környezeti stratégiát:közleményt adott ki a hulladékmegelõzési- és újrahasz-nosítási tematikus stratégiáról és egy másikat a termé-szeti erõforrásokról szóló tematikus stratégiáról. Ezentúlmenõen kiegészítõ javaslatot adott be a Víz Keret-irányelv javítására. Több zöldszervezet, köztük az Eu-rópai Környezetvédelmi Iroda (EEB) is csalódottságát

fejezte ki e dokumentumok gyenge tartalma miatt.John Hontelez EEB fõtitkár szerint "a Bizottság több-ször megerõsítette, hogy a jobb szabályozás nem je-lent de-regulációt, azaz a szabályozás megszüntetésétvagy lerontását. Sajnos a frissen elkészült hulladék stra-tégia nem ezt igazolja. Nem foglalkozik megfelelõen ahulladékmegelõzéssel és forráshasználattal, sõt a meg-lévõ uniós szabályozás egy lényeges szeletét szedi

A BIZOTTSÁG LEMONDOTT AZ ÚJRAHASZNOSÍTÓ UNIÓS TÁRSADALOMRÓL: A ROSSZ BESOROLÁS ÉS A

DEREGULÁCIÓ AZ ÉGETÉSNEK KEDVEZ

(folytatás a 13. oldalról)

KÖRNYEZ

ETVÉDE

LEM ÉS KÖRNYEZ

ETPOLI

TIKA

15.

szét és aláássa az uniós újrahasznosító társadalmat elõ-segítõ politikai keretet. - Így az európai környezeti ésemberi egészségügyi problémákat csak fokozza.

A hulladékpolitikai anyag nem különíti el a hulladékke-zelés öt állomását, hierarchiáját (felülrõl lefelé): a meg-elõzést, újrahasznosítást, visszaforgatást, energia visz-szanyerést és elhelyezést. Visszanyerésnek minõsíti aháztartási hulladék égetõmûveket pusztán az energia-

hatékonysági kritérium alapján anélkül, hogy figyelembevenné a további környezeti hatásokat és a forráshaté-konysági tényezõket. Az anyag nem határoz meg a bi-ológiailag lebomló hulladékra vonatkozó uniós vissza-forgatási célokat sem. "Ez egy elhibázott politikai irá-nyultság-váltás, amely éppen ellentétes a hulladékkeze-lés hierarciájával " nyilatkozott Stefan Scheuer EEB uni-ós politikai szakértõ. "A javaslat a visszaforgatásnak éségetésnek ugyanolyan státust ad, ezáltal a környezetet(leginkább) terhelõ égetést helyezi elõtérbe. Ahelyett,hogy új munkahelyek teremtõdnének a visszaforgatás-sal kapcsolatos szolgáltató szektorban, inkább a hulla-dék égetésébe fognak befektetni, különösen az új tag-államokban."

Még kritikusabb, hogy az anyag kiskapukat nyit, merta hulladékfolyam-szemléletû megközelítés helyett (ahola termelõk felelõsek) egy komplexebb anyagszemléle-tû megközelítést favorizál, ahol a termelõi felelõsségpraktikusan nem alkalmazható. "Veszélyes trend az is,hogy a Bizottság az uniós szinten harmonizált hulladék-kezelési politikától átvált a hulladékkezelés deharmo-

nizációja és nemzeti szintre utalása irányába, amelyeknehezen végrehajtható nemzeti hulladék tervektõl ésnem meghatározott 'életciklus megközelítéstõl' függ-nek. Ez jól lemérhetõ azon, hogy nem javasoltak a bio-hulladékra vagy más hulladékfajtákra visszaforgatásicélszámokat, a 6. Környezetvédelmi Akcióprogram ja-vaslata ellenére" -tette hozzá Melissa Shinn, az EEB té-mafelelõse hulladék- és forráshasználat ügyekben.

A csomag tartalmaz néhány hasznos eszközt, mint anemzeti hulladékmegelõzési terv kötelezõvé tétele, depéldául egyáltalán nem foglalkozik azzal, hogyan lehet-ne a folyamatosan növekvõ hulladékmennyiség kérdé-sét kezelni.

A Bizottság Természeti Erõforrás Stratégiája hasonló-képpen figyelmen kívül hagy minden 6. Környeze-tvédelmi Akcióprogram követelményt. Nem tûz ki célo-kat és célszámokat a forráshatékonyságra és a forrásokcsökkentett használatára. Ahhoz képet, hogy a világ-szerte fenntarthatatlan forráshasználat drámai hatástgyakorol az éghajlati rendszerre, ökoszisztémákra éstermelõi kapacitásra, a csomag hiányossága elkeserítõ:nincs benne ambíció és célszám, ütemterv vagy speci-fikus politikai intézkedés, vagy legalább ezekre jövõbe-li terv. Így bár a stratégiában leírt cselekvések haszno-sak, az elõzõk nélkül a konkrét cselekvés legalább ötévig várathat majd magára.

Forrás: EEB sajtóközlemény. Fordította: Botár Alexa

"Ez egy elhibázott politikai irányultság-váltás, amely éppen ellentétes a hulladékkezelés hierarciájával "

KÖRNYEZ

ETVÉDE

LEM ÉS KÖRNYEZ

ETPOLI

TIKA

16.

AZ ERDÉLYI SZERVEZETEK FELKÉSZÜLTSÉGE AZ EU-CCSATLAKOZÁSRA

Másfél hónap eltéréssel két hasonló témájú,mégis egészen más jellegû és hangulatú kép-zésen vehettem részt Erdélyben az õsz folya-mán részben szervezõként, részben elõadó-ként. Érdemes a kettõt összevetve belepil-lantani abba, hogyan is állnak az erdélyi civilszervezetek az EU-csatlakozásra való felké-szüléssel.

Az elsõ képzés megszervezésében a Fókusz ÖkoKözpont mellett az MTvSz társszervezõként vett résztegy olyan, az EU Környezetvédelmi Fõigazgatósága ál talfinanszírozott projekt keretében, amelynek célja, hogy a7. (központi) régióban mûködõ civil szervezetek figyel-mét a regionális politika aktualitásai és lehetõségei felé te-relje, és aktivitásra bírja õket. (A 7. régió Fehér, Szeben,Hargita, Brassó, Kovászna és Maros megyét foglalja ma-gába.) A szeptember 16-18-án Marosvásárhelyen, ele-gáns szállodában megrendezett képzésre tehát 1-2 kivé-tellel ezekbõl a megyékbõl érkeztek különbözõ szakterü-leteken mûködõ civilek.

A tematikát a képzés céljának megfelelõen igen feszí-tettre terveztük, és hárman elõadók - Paul Kosterink a hol-land Milieukontakt Oosteuropától, Éger Ákos és én azMTvSz-tõl - egymásnak adtuk át a szót témáról témára.Az EU regionális politikájának általános bemutatásával in-dítottunk, kitérve az intézményrendszer, a LisszaboniStratégia, a strukturális és kohéziós alapok rendszerénekismertetésére. Ezután a nemzetközi szinttõl fokozatosanszûkítve a kört, haladtunk az országos, regionális, majdhelyi folyamatok és részvételi lehetõségek ismertetésefelé, saját munkánkból vett gyakorlati példákkal szemlél-tetve az elmondott elméletet.

Érdekes, a feladatunkat bonyolító, de örömteli tapasz-talat volt, hogy az elõadások közben feltett értelmezõ, il-letve a társaságot éberen tartó kérdéseink nyomán élénk,olykor akár a tárgytól elkanyarodó beszélgetések, vitákalakultak ki a résztvevõk körében. (Ezek követésébenegyedül az jelentett nehézséget, hogy ezek már teljesenrománul folytak - a képzés angolul, román tolmácsolással-, és a tolmácsolással nemhogy beleszólni, követni is ne-héz volt ezeket.) Azért nem zavartattuk magunkat miattamégse különösebben, mert érezhetõ volt, hogy ezek azemberek ritkán vagy talán sohasem találkoznak, most is-

merkednek, most találtak közös ügyeket, amelyek megvi-tatásának szintén fórumot kell - elsõként itt - biztosítani. Aképzés utolsó délelõttjén a romániai realitások talaján te-hették próbára a korábban szerzett ismereteiket a részt-vevõk: ekkor ugyanis a régió fejlesztési ügynökségénekegy munkatársa adta elõ, mivel foglalkozik az ügynökség,és hogyan áll ott a Nemzeti Fejlesztési Terv készítése. Azelõadást döbbenet fogadta: a terv gyakorlatilag kész,szeptemberben dolgozzák ki a megvalósítási mechaniz-musokat, októberben lesz valamilyen partnerségi folya-mat, novemberben ex-ante értékelés, és decemberreelõirányozták a stratégia és az operatív programok vég-legesítését. Hogy ezekrõl a folyamatokról a civilek eddigmiért nem értesültek, azért a nyitott, de döntési pozíció-ban nem lévõ ügynökségi munkatárs a megyei szervekettette felelõssé, mondván, náluk akad el az információ. Ezta könnyû indoklást azonban ellensúlyozta azzal, hogy fel-ajánlotta: ha közvetlenül hozzá fordulnak tájékoztatásért,anyagért a civilek, hajlandó segíteni. Elgondolkodtatott:vajon én vagyok túl naiv, vagy a résztvevõk ábrándultakki annyira a hatóságok ígéreteibõl, hogy mintha meg semhallották volna ezt a felajánlást, folytatták panaszaik, elé-gedetlenségük áradatát?

A képzés végül ígéretes eredményekkel zárult: kétcsoportban sikerült többé-kevésbé feltérképezni, milyenegyüttmûködési lehetõségeket látnak a résztvevõk. Szó-ba került közös levelezõlista mûködtetése, rendszeres ta-lálkozók iránti igény (amit az ügynökség is szívesen ven-ne, hiszen úgy könnyebben tudna kommunikálni a partne-rekkel), a csoporton belüli döntéshozatali mechanizmu-sok kialakítása, civil kritériumok, elvárások kidolgozása atársadalmi részvételre, vagy akár civil ajánlások az ügy-nökség részére ahhoz, milyen módon és információkkallenne célszerû feltölteni, frissíteni a honlapját. Mindezentervek persze a megvalósításkor vizsgáznak: lesz-e a cso-portban annyi dinamika és elszánás, hogy - mondjuk, a Fó-kusz vezetésével és segítségével - aktívan szerepet vál-laljanak az itt összegyûjtött ötletek következetes kivitele-zésében, folyamatos munkában, együttmûködésben.

A második képzés földrajzilag tágabb, szakmai szem-pontból szûkebb kört célzott meg: a Független Ökológi-ai Központ erdélyi magyar környezetvédõk számáraszervezett mûhelyt november 4-6-án Vármezõn a Fó-kusz Öko Központtal "Környezetvédõk kisebbségben -avagy hogyan legyünk okos kicsi eukraták - avagy 5 perc-cel belépés elõtt és után" címmel. A képzés céljáról min-dent elmond a címe: felkészülés, illetve tapasztalatok az

C I V I L O L D A LE R D É L Y I T A P A S Z T A L A T - M O R Z S Á K

KÖRNYEZ

ETVÉDE

LEM ÉS KÖRNYEZ

ETPOLI

TIKA

17.

EU-csatlakozásból, és a kapcsolatok erõsítése. Erre Vá-sárhelyi Judit meghívására és jóvoltából mehettem el "tré-nerként", hogy arról beszéljek, hogyan használhatjuk mi,civilek, a lehetõségeket az EU-ban.

Bevallom, eleinte nehezen hangolódtam rá a cím általsugallt gondolatra: "környezetvédõk kisebbségben" - hi-szen bizonyos ügyekben muszáj félretenni kisebbségivoltunkat, ha eredményt akarunk elérni. Aztán Hajdú Zol-tán (Fókusz) egy - a mûhelyen is részben megvitatott - írá-sa az ezzel kapcsolatos dilemmákról, valamint a felkészü-lés részeként Judit kezdeményezésére végzett visszate-kintés a saját magunk által átélt kisebbségi helyzetekrõl,közelebb hozta a problémát.

A képzés oldottabb hangulatát nyilván a társaságösszetétele és a helyszín is determinálta. A helyszíntnemcsak varázslatos volta - napsütésben úszó fennsík aGörgényi-havasok lábánál, õszi erdõkkel borított hegyekkoszorújában - miatt nem tudom említés nélkül hagyni, deazért sem, mert egy, a közösség javát szolgáló vidékfej-lesztési kezdeményezés mintapéldája. A település piszt-rángtenyészetérõl híres, a közeli városokból - Szovátáról,Régenbõl - mondják, egyesek akár egy-egy napra is fel-jönnek pisztrángot enni. Bár a pisztrángos jelenleg - egy-elõre még - állami kézben van, erre kezdtek a helyiek fa-lusi turizmust építeni. Immár több család foglalkozik szál-lásadással - minket Lokodiék cserépkályhával fûtött fahá-zában szállásoltak el, másokat más háznál vagy a panzió-ban -, és a kezdeményezés fellendülõben van. Az egésztársaság étkezését a panzióban oldották meg, de elsõreggel a háziaknál kaptunk reggelit, és a menüben a hús-félék mellett házi sajt és csipkelekvár is szerepelt.

(A képzés céljára az általános iskola bizonyult alkalmashelynek. Ahogy az alsós osztályok kicsit rozzant, deszemléltetõ eszközökkel éppen kedvesen felszerelt tan-termében ültünk, mellettem duruzsolt a cserépkályha, el-gondolkodtam: még ha a körülmények szegényesebbekis, nem biztos, hogy nem válik legalább olyan ember ab-ból, akit itt nevelnek, mint akit jól felszerelt, csillogó-villogóiskolában. Bár ez lenne a mérce!)

A mûhely tematikája itt átfogóbb volt: több témát is-mertettünk és vitattunk meg, és kerestük bennük a kör-nyezetvédõ civilek kapcsolódási lehetõségeit és a kocká-zatokat. Az EU-s területfejlesztési / lobbi folyamatok le-hetõségei terén nem volt könnyû reális, de nem túlságo-san rémisztõ képet rajzolni. Itt az volt az érzésem, hogy aregionális politika meglehetõsen elvontnak, megfoghatat-lannak tûnt ezen kör számára, bár igyekeztünk közelebbhozni, és amikor arról volt szó, ki mit is tud betenni a kö-

zösbe, milyen együttmûködések léteznek, amelyekhezkapcsolódni lehet, mégis hirdettük Hajdu Zolival és PéterPállal a közös területfejlesztési programunkat. A követke-zõkben Kovács Bence az Aarhusi Egyezmény kínálta le-hetõségekrõl, Nyvelt Erik a Natura 2000-rõl, Vásárhelyi Ju-dit vidékfejlesztésrõl beszélt. Mind a négy témát igyekez-tünk úgy alakítani, hogy a résztvevõk maguk kereshessékmeg bennük a számukra legérdekesebb pontokat.

A legnagyobb érdeklõdésre ebben a körben a vidék-fejlesztés és az agrár-környezetvédelem tarthatott szá-mot, beleértve az ökoturizmust. A szeptemberi képzés-hez képest jelentõs különbség volt itt, hogy azötletelésen és a meglévõ együttmûködések bemutatásántúl itt konkrét további közös cselekvésekrõl születettdöntés, és pedig agrár-környezetvédelem témában.Örömteli és egyúttal nagy kihívás az a lista, amely a közös,több szervezetet is érdeklõ-érintõ témákat határozzameg mint potenciális együttmûködési területeket. Hogynéhány példát említsünk a listáról: környezeti nevelés, akörnyezetvédelmi finanszírozás átláthatósága, regionálisfejlesztés, környezetvédelmi stratégia készítése, vízgyûj-tõk. Mindezen együttmûködések segítésére a mûhely zá-ró napján megvetettük egy "kompetencia-térkép" adat-bázis alapjait, amely az egyes szervezetek tevékenységiterületeit összesítette.

A két képzés / mûhely tanulságaként elmondható,hogy a kettõ - bár talán tartottunk eleinte attól, hogy átfe-dés lesz - inkább kiegészítette egymást. A regionális po-litika terén hasznos, hogy mindenféle civilek bevonásátkezdeményezte a Fókusz, de ezt a témát is célszerû job-ban megalapozni a környezetvédõk között is. Más té-mákról pedig érdemes lesz - ahogy arra alakult is kezde-ményezés - környezetvédõ körökben is közösen jobbanelmélyülni. Mindezt pedig nem azért, mintha eddig nemvégeztek volna szakmai munkát az erdélyi környezetvé-dõk, hanem azért, mert jó részük eddig klasszikus termé-szetvédelemmel foglalkozott, és mostanában kezdenekráállni az elvi (politikai, policy) szintû munkára is.

Ahogy e két képzés alkalmával két apró bepillantástnyerhettem az erdélyi környezetvédõ civil szférába, aztéreztem, darázsfészekbe nyúltam. Kicsit megrettentem,hiszen vajmi kevés ismerettel rendelkezem a történetük-rõl, a kezdetekrõl. Aztán a szükséges óvatosság mellettmég egy dolog tudatosodott bennem: nem szabad kívül-rõl megmondani akarnunk, hogy mi hogyan jó. Azt hagy-ni - legfeljebb segíteni kell -, hogy kiforrja magát az õ ötle-teikbõl: a saját tapasztalatainkat csak példaként hozhatjuk,mint egy lehetõséget a sok között.

Dönsz Teodóra, MTVSZ

KÖRNYEZ

ETVÉDE

LEM ÉS KÖRNYEZ

ETPOLI

TIKA

18.

Az NCA által támogatott a kutatásunkkal aztvizsgáltuk, hogy milyen a környezetvédõ civilszervezetek társadalmi elfogadottsága, te-vékenységének megítélése. Ennek a vizsgálat-nak néhány eredményét foglaljuk össze.

A KÉRDÕÍVES FELMÉRÉSBÕL ADÓDÓ NÉHÁNY TANULSÁG

A felhívásunkra 58 szervezet töltötte ki a kérdõívün-ket. A kérdõívet kitöltõ szerveztek között nagyjából aszámarányuknak megfelelõen találunk országos, regio-nális és helyi szinten mûködõ szervezetet. Ami meglepõvolt, hogy az alapítványok, amelyek az összes környe-zet- és természetvédõ civil szervezetek közel 40 száza-lékát teszik ki, a válaszadók között alig jelennek meg.

A 4,06-os átlag azt jelenti, hogy a szervezetek átlago-san 4 tevékenységet jelöltek meg. Az nem meglepõ,hogy a választ adó szerveztek kereken háromnegyedeakciók szervezésével is foglalkozik. Az utána követke-zõ három tevékenységnek az elõfordulási gyakoriságaviszont újszerû információt hordoz. A saját, illetve má-sok kiadványiban való publikálás, valamint elõadásoktartása azt jelenti, hogy a környezet- és természetvédõcivil szervezetek ezekkel tevékenységeikkel olyan la-kossági rétegeket és döntéshozókat is elérnek, akikesetleg az akciókban nem vesznek részt.

Az, hogy e szervezetek kevesebb, mint fele foglalko-zik lobbizással és a törvényjavaslatok véleményezésé-vel, jórészt következik a civil szervezetek összetételé-bõl. A kormányzati munkabizottságokban való egyhar-mados részvétel, valamint a nemzetközi fórumokon va-ló szerveztek egynegyedének lobbizása igen fontosmutatója annak, hogy ezek a szerveztek komoly szak-mai felkészültséggel, és tapasztalattal rendelkeznek.

MIT TEKINTENEK A MEGKÉRDEZETTEK SIKERES SZERVEZETEKNEK?

Az 58 válaszadó közül néhányan egyáltalán nem ne-veztek meg általuk sikeresnek tekinthetõ szervezetet.Egy szervezet maximum három szervezetet jelölhetettmeg. Azok, akik megjelöltek azok összesen 22 szerve-zet említettek. A legtöbb szavazatot a Magyar Madárta-ni Egyesület kapta. Majd ezt szorosan követte a LevegõMunkacsoport. Jelentõs számú szavazatot kapott méga Humusz, a Védegylet, a Greenpeace, a WWF Magyar-ország, az Életfa Környezetvédõ Szövetség, az E-Misszió, a Hulladék Munkaszövetség, a Nimfea, a Termé-szet- és Környezetvédõ Tanárok Egyesület, a Csemete,a Hatvani Környezetvédõ Egyesület és az MTVSZ.

Azt is megkérdeztük, hogy a válaszadó szervezet mi-lyen tekintetben tekinti sikeresnek az általuk megjelöltszervezeteket. A válaszok önmagukért beszélnek: követ-kezetes, hatékony szakmai munka, jó kommunikáció, igé-nyes kiadványok, sikeres továbbképzések, média megje-lenés, célokkal összhangban lévõ programok, professzi-onális munka, sikeres országos kampányok, dinamikusfejlõdés, anyagi függetlenség, széles aktivista bázis. To-vábbá: vállalják a konfrontációt, és végig viszik a harcot.

Egy 5-ös skálán kellett jellemezni azt, hogy a kormány-zati szervek, regionális szervek, önkormányzatok, civilszervezetek és a lakosság mennyire ismerik a tevékeny-ségüket. A skála "a nem ismerik, illetve nem célunk, hogyismerjék"-tõl (erre kellett 1 pontot adni) a "jól ismerik"-igterjedt (Ez ért 5 pontot.) A kapott eredmény összege-zését tartalmazza a következõ táblázat:

A CIVIL SZERVEZETEK ISMERTSÉGI FOKA

A táblázatban foglalt adatok szerint a kormányzatiszervezetek ismerik a legkevésbé a munkájukat. Az is-mertségi skálán alulról kormányzati szervezeteket a re-gionális szervezetek és a lakosság követik. Az elõbbiek-nél az önkormányzatok, a vállalkozók (ez némi megle-

EGY C IVIL FELMÉRÉS NÉHÁNY TANULSÁGA 5

A FELMÉRT SZERVEZETEK TEVÉKENYSÉGI PROFILJA

Tevékenység Részvétel %-banAkciók szervezése 75Saját publikációk 69Elõadások tartása 62Mások kiadványaiban való publikálás 56Lobbizás idehaza 48Törvényjavaslatok véleményezés 40Kormányzati munkabizottságokban való részvétel 32Lobbizás nemzetközi fórumokon 24Átlagos tevékenység megjelölés 4,06

A szervezet megjelölése Átlagos értékszámKormányzati szerveztek 2,6Regionális szervezetek 3,2Önkormányzatok 3,6Többi civil szervezet 4,0Vállalkozók 3,9Lakosság 3,3

5A Környezettudományi Központ ezúttal fejezi ki a köszönetét mind az 58 környezet- és természetvédõ civil szerzetnek, akik kitöltötték és visszaküldték számunkra a kérdõívet. Külön köszönjük Farkas Istvánnak (MTVSZ), Kocsis Anikónak (Öko-Régió Alapítvány), Kovács Bencének (FOEK) és Vay Mártonnak (Védegylet) nagyon értékes hozzájárulását a kutatómunka sikeréhez.

KÖRNYEZ

ETVÉDE

LEM ÉS KÖRNYEZ

ETPOLI

TIKA

19.

KÖ R N Y E Z E T V É D E L E M É S K Ö R N Y E Z E T P O L I T I K A - H Í R E K A Z EU R Ó P A I UN I Ó B Ó L

KI A D J A : MA G Y A R TE R M É S Z E T V É D Õ K SZ Ö V E T S É G E

1091 BUDAPEST, ÜLLÕI ÚT 91/B. III. 21. TEL: 216-7297 FAX:216-7295 DRÓTPOSTA: INFO@MTVSZ.HU

SZERKESZTÕK: SC H M U C K ER Z S É B E T , BO T Á R AL E X A

NYOMDAI MUNKÁK, SOKSZOROSÍTÁS: MTVSZ IRODA KÉSZÜLT 500 PÉLDÁNYBAN

A szerkesztõk köszönettel vesznek minden - a hazai környezetvédelemmel és az Unióval kapcsolatos eseményekre, kiadványokra vonatkozó- információt és a hírlevelet érintõ egyéb (kritikai) észtevételt. Lapzárta minden hónap 20-án. A cikkben közölt kijelentések és vélemények nemfeltétlenül tükrözik a szerkesztõk álláspontját! A Hírlevélben közölt írások egyeztetés után a forrás feltüntetésével közölhetõk más kiadványokban.A hírlevél anyagai, illetve a terjedelmi okokból kimaradt cikkek az interneten is olvashatók: www.mtvsz.hu/EU-oldal. A link:http://www.mtvsz.hu/eukornypol/hirlevel

petés) sokkal jobban ismerik a munkájukat. A listát atöbbi civil szervezet vezeti. A kérdõív egy másik kér-désébõl arra is választ kaptunk, hogy milyen a környe-zet- és természetvédõ civil szervezetek kapcsolatrend-szere. A legtöbb partnerszervezet a többi környezet-és természetvédõ civil szervezet közül kerül ki. Ennéllényegesen kevesebb szervezetet jelöltek meg a hazaiegyéb szakmai (tehát nem NGO, vagy nem környezet-és természetvédõ NGO-k) körébõl. A nemzetközi kap-csolatok kifejezetten szegényesek, annak ellenére,hogy, legalábbis ez derült ki ebbõl a felmérésbõl, en-nek nem lennének nyelvtudásbeli akadályai. Az elõbbitáblázat adataival együtt ez is mutatja, hogy a hazai kör-nyezet- és természetvédõ szervezetek kissé befeléfordulók, ami éppen a munka eredményessége szem-pontjából hátrányt jelenthet.

Arra a kérdésre adott válaszokat, hogy Mit kellenetenniük a környezetvédõ civil szervezeteknek a na-gyobb környezetpolitikai befolyás érdekében? az elõ-fordulás gyakoriságának sorrendjében adjuk meg: han-gosabban kéne véleményünket kinyilvánítani; nagyobbbefolyást szerezni szakmai területen; jobb kommuniká-ció; etikus, elvszerû kompromisszumkészség, megtalál-ni a hatékonyabb lobbizás módjait; a szervezettség fo-kozása és szélesebb alapokra helyezése, szétaprózott-ságból fakadó nehézségek mérséklése jobb informá-cióáramlással; munkamegosztásban dolgozni, aki akció-zik, az legyen hiteles a döntéshozók számára; a lakos-ság minél szélesebb rétegeinek megnyerésére kell tö-rekedni, médiában járatos szakemberek, sajtóreferen-sek alkalmazása.

AZ INTERJÚK, ILLETVE MÛHELYVITÁK SORÁN SZERZETT TAPASZTALATOK:

A környezetvédõk jelen vannak a legkülönfélébbdöntési szinteken. Önkormányzatoknál, megyei fóru-mokon, regionális és országos szinteken. Az EU szintena jelenlétük még nem megfelelõ. Több európai szerve-zetben vannak ott más országokkal együtt tagszerve-zetként, de olyan európai szervezetet nem sikerült lét-

rehozni, amelynek a pólusa a közép és kelet-európai ré-gió lenne. A véleménynyilvánítók szerint a mozgalomegységessége meglehetõsen kérdéses. A mozgalmi le-velezõlistán szereplõk viszonylag egységesek. Vannakviszont olyan szerveztek, amelyek abszolút nincsenekképben. Az egységesebb fellépés érdekében szakmaiegyeztetéseket kellene végezni. Több kérdésben lekellene folytatni a vitákat. Erre az OT nem alkalmas. Ad-dig amíg mindig túl sokan vannak azok a szervezetek,akik csak azt tudják mondani, hogy nem, az rengetegetárt azoknak a szervezeteknek, akik komoly, megalapo-zott munkát végeznek.

Felmerül az igény több szervezet részérõl, hogy necsak a többi zöld szervezettel mûködjenek együtt, ha-nem más szakmai szervezetekkel is. A zöldszervezetekközötti együttmûködés mára fárasztóvá vált. A levele-zõlistán való levelezgetés, sokszor eredmény nélküli.Vannak akik úgy látják, hogy mára az zöldmozgalom er-kölcsi mocsárba süllyedt, amelybõl kilábalni nehéz. A vi-déki szervezeteket sokszor egyszerûen semmibe ve-szik "Ti csak egy kis vidéki szervezet vagytok"-kal intézikel õket. Általános volt a vélekedés, hogy a civil szerveze-tek minél több állami feladatot vállaljanak át. Ilyenek lehet-nek például az NKP2-ben megjelölt feladatok teljesítése.A civil szerveztek esélyesek lehetnek a versenyszféravállalkozásaival szemben, mert sokkal költséghatéko-nyabban tudnak dolgozni, vagyis az egyes feladatokatolcsóbban el tudják vállalni és jó minõségben elvégezni.Fontos lenne azt megoldani, hogy a civil szervezetekkapjanak rendszeres tájékoztatást a pályázati lehetõsé-gekrõl, mert a civil szervezetek többsége nem tudezekrõl. Valószínû a mozgalomnak is kellene valamittennie, hogy a nem civil szervezetek számára kiírt pá-lyázati lehetõségekrõl is tudomást szerezzenek. Szük-séges lenne más egyebek mellett olyan kutatásra is,amelyben megvizsgálnánk, a civil szervezetek milyenún. vállalkozási feladatokat látnak el.

Összeállította: Laczó FerencKörnyezettudományi Központ

Magyar Természetvédõk SzövetségeB u d a p e s tÜllõi út 91/B. III. 21.

1 0 9 1

Boldog karácsonyt és eredményekben gazdag, boldog új évet kívánunk minden kedves Olvasónknak!a szerkesztõk