Szentmisék rendje:Hétköznapokon reggel 1/28 és este 6 órakor

Vasárnap reggel 1/28, 9, 1/211, 12, este 6 és 7 órakor

Hivatali órák:Hétfõn, kedden, szerdán és péntekendélelõtt 9-12, délután 1/25-1/26 óráig

Felsõ-Krisztinavárosi Keresztelõ Szent János Plébánia, 1124 Budapest, Apor Vilmos tér 9, telefon: 356-0089

2003. VENI SANCTE

Az újság ingyenes, elõállítási költsége példányonként 50Ft. Kérjük a kedves híveket, amennyiben tehetik, támogassák a lap további megjelenését. Köszönjük.

VI. évfolyam 6. szám

Fõegyházmegyénk lelkipásztori életének meg-erõsítésére Erdõ Péter prímás, érsek vezetésévelpasztorális programot dolgoztak ki az érsekség ve-zetõi a 2003-2005 kö-zötti idõszakra. E prog-ramot bemutató füzetErdõ Péter által írt beve-zetõjébõl idézünk azalábbiakban, amely ösz-szefoglalja az „egyházmegyei misszió” lényegét.

Amikor egy egyházmegye életében lelkipásztoritervek vagy programok készülnek, elsõsorban mindigazt kell szem elõtt tartanunk, hogy egyházunk életeés sorsa nem pusztán emberi mû, hanem Krisztusszeretetének ajándéka és az isteni gondviselés mûkö-désének eszköze a történelem folyamán.

A kegyelem és a történelem erõ-terében zajlik keresztény életünk.De ez nem ok arra, hogy pusztasorsként, külsõ erõk játékakéntszemléljük életünket. Az idõk jeleitkell a hit szemével kutatnunk ésmegtalálnunk azokat a konkrét te-endõinket, amelyeket a gondviselõ Isten tõlünk itt ésmost megkíván. Lehet, hogy terveinkben többé-kevés-bé olykor tévedünk is, lehet, hogy legjobb terveinketnagyobb erõk hiúsítják meg, mégis megújult igyekezet-tel kell dolgoznunk azon, hogy legjobb képességeinkszerint lehessünk Krisztus munkatársai.

Az elmúlt évtizedek hozzászoktattak minket ahhoz,hogy tervezni, programot készíteni – kivált egy egészegyházmegye számára és nyilvánosan – szinte lehetet-len.

Egyházmegyei misszió 2003-2005„A plébánia elsõsorban nem struktúra, terület

vagy épület, hanem inkább Isten családja, testvéri-ség, amelynek egy a lelke, családi testvéri befogadó

ház, a hívõk közössége”(Christifideles Laici)

A fenti idézet szelle-mében indítottuk zsinatielõkészületünket 2002

õszén, fogalmaztuk meg cél-jainkat, terveinket, amelyeket sikeres zsinatunkután „Zsinati Könyvünkben” foglaltunk össze. Mára zsinati ülésen is elhangzott, hogy „a zsinat nemcél, hanem eszköz”, s hogy „ a zsinat nem befeje-zése, lezárása a munkának, hanem a plébániai kö-zösség megújulásának kezdete”. A következõ év,

évek feladata tehát, hogy a dokumen-tumunkban megfogalmazott céljain-kat megvalósítsuk. Ezért üdvös lenne,ha az elõkészítésben részt vevõ mun-kacsoportok továbbra is együtt ma-radnának s új aktív tagokkal kiegészül-ve koordinálnák a programok megva-

lósítását. Megkülönböztetett szeretettel várjuk a fiatalok –eddiginél nagyobb és aktívabb –

Krónika

(folytatás a 3. oldalon)

(folytatás a 2. oldalon)

„Mentsd meg lelkedet!” –olvasható templomunk bejáratánál a

missziós kereszten. Valamint két dátumis látható: 1935. III. 23. és 1947. IV. 7.

Aki vissza tud emlékezni e két napeseményeire, kérjük jelentkezzék.

„Egyengessétek az Úr útját” (Keresztelõ Szent János)Felsõkrisztina Katolikus Körelõadásai templomunkban

Október 7. kedd, Török József professzorII. János Pál negyedszázada Szent Péter örökében

November 4. kedd, Szõke János szaléziMindszenty bíboros, 1956

2 2003. VENI SANCTE

részvételét e megújító munkában.Hogy egymást, egymás munkáját,

a különbözõ programokat jobbanmegismerhessük, az információ áram-lását segítsük, új rovatot indítunk „Éle-tünk a plébániai zsinat után” cím-mel. Ebben a rovatban szeretnénk be-számolni a plébániai közösségek, éle-térõl, programjairól, eredményeirõl.Ezúton is kérünk mindenkit, hogy ter-veikrõl, észrevételeikrõl, javaslataikrólszóló írásaikat – ha csak néhány soro-sak is – a fenti cím megjelölésével ad-ják le a sekrestyében vagy a plébáni-án, esetleg küldjék el e-mail címünk-re.

Hasonló célt szolgál majd az eddi-gi zsinati hirdetõtábla is.

*Szorosan kapcsolódik plébániai

zsinatunkhoz, sõt azt a missziós tevé-kenység egyik lehetséges módjakéntemlíti az az ismertetõ, amelyet dr. Er-dõ Péter prímás érsek adott ki 2003pünkösdjén „Az egyházmegyei misz-szió programja” címmel. A programa fõegyházmegye lelkipásztori életé-nek megerõsítését szolgálja. „Amikortehát egyházi életünk és küldetésünkszempontjából terveken és programo-kon gondolkodunk, ... nem az az elsõkérdésünk, hogy mit fogunk tenni, ha-nem hogy mi az irgalmas Isten akarataés talán az is, hogy mi vár ránk az eljö-võ idõben…” - írja a program beveze-tõjében az érsek úr. A 2003 pünkösd-jétõl 2005 pünkösdjéig tartó program

a plébániai élet megújulását tarja fon-tos feladatának. Ebben a munkábankiemelkedõ szerepe lesz a plébános-nak, ill. a plébánia papságának éppúgy, mint az elkötelezett világiaknak.A tanulmány segítségként néhánymissziós modellt is bemutat (ezek kö-zül néhányat ismertetünk következõszámunkban), melyek közül elsõ he-lyen a plébániai zsinatot említi. Plébá-niánk már megtette az elsõ lépést emissziós programban, s sikere attólfügg majd, mennyire tudjuk a megfo-galmazott céljainkat valóra váltani.

*Hírek, programok:Megkezdõdött a templomi hitok-

tatás. A foglalkozások rendje a hirde-tõ táblán megtalálható. A felnõtt hit-tan tematikája az idén Márk evangéli-uma lesz Márton atya vezetésével.

*Folytatódnak a Felsõkrisztina Kör

szervezésében neves elõadók általköz-és hitéleti kérdésekkel foglalkozóelõadások is. Az õszi idõszakban há-rom ilyen elõadás lesz.

*Szeptember 20-án tartotta soros

összejövetelét a képviselõtestület,amelynek központi témája a zsinatihatározatok megvalósítása volt. (lásdrészletes beszámolónkat)

*Október 4-én a Család Csoport

kirándulást szervez a plébániai csalá-dok részére korhatár nélkül.

Ugyanezen a napon lesz a már ha-

gyományos õszi zarándoklat is az ÚtiMadonna kápolnához. A szervezõkmindenkit szeretettel várnak.

*Októberben minden este

rózsafûzér ájtatosság lesz.*

Katedrálisok zenéje címmelhangversenysorozat indul a Mátyástemplomban. Az elõadások idõpont-jai: október 10., november 14., de-cember 12., január 9. Bõvebb ismer-tetõ a programokról a hirdetõn olvas-ható.

*Szeptemberben kezdõdött jóté-

konysági hangversenysorozat, mely-nek címe Orgonahangversenyek aBudai Ciszterci Szent Imre Temp-lomban. Célja, gyûjtés a templom újorgonájának javára. A további elõadá-sok idõpontjai: okt. 6., okt. 20., no-vember 10.

*Október 6-8-ig Családkong-

resszus lesz Máriabesnyõn. A jelent-kezéssel kapcsolatban információtkaphatunk a 439-1023-as telefonon,illetve Hernádyné Szemere Ritánál.

*Hirdetés:Várjuk olyan fiatal és idõsebb test-

vérek jelentkezését, akik szívesen vál-lalnának feladatot a plébániai infor-mációs rendszer mûködtetésében. Ajelentkezéseket a sekrestyében vagy aplébánián kérjük leadni.

Béres György

(folytatás az 1. oldalról)

Gitáros Együttesünk saját dalaikat tartalmazó albuma megjelent, megvásárolható 1.800,- forintért a sekrestyében.

32003. VENI SANCTE

Mostani korunk egyik legvonzóbbkihívása azonban éppen abban áll,hogy efféle munkára újra megnyílnilátszanak a lehetõségek, hasonlóanahhoz, ami sok évtizeddel ezelõttaz egyház életében már megjelent.

Felvegyük tehát az elszakadt szá-lakat? - Hit, meggyõzõdés, õszinteigyekezet tekintetében mindenkép-

pen! A konkrét formák természete-sen az eltelt nemzedékek alatt erõ-sen megváltozhattak. De itt élnekmég köztünk azok, akik személye-sen is emlékeznek egyházmegyénklegszebb lelkipásztori vállalkozásai-ra. Itt vannak az írott és tárgyi emlé-kek. Szinte a kövek szólalnak megkörülöttünk. Számos templomunkelõcsarnokában vagy bejáratánál

még ma is áll a régimissziós kereszt, rajtaaz évszámokkal, az ille-tõ plébánián tartottnépmisszió éveivel.Ezek a számok az 1940-es évek végévelmegszûnnek.

Maga a népmisszió aXVI-XVII. század óta új-ra és újra képes volt ar-ra, hogy szentbeszédek-kel, lelkigyakorlatokkal,a szentségi pasztorációés a szentgyónás külön-leges alkalmaival és kü-lönféle közösségi ren-dezvényekkel megújítsaegy-egy plébániai kö-zösség életét.

A II. vatikáni zsinatóta a világegyházban ahajdani népmissziók in-

tézménye sokarcú mozgalomkéntújult meg. A római egyházmegyé-ben például a plébánia hetét szok-ták megrendezni, más európai vá-rosokban városi misszióról beszél-nek vagy néhol átvitt értelemben„plébániai zsinatokról” is szólnak.Természetesen itt nem valódi zsina-tokról van szó, mégis ezekben akezdeményezésekben is az egyház-megyei zsinatok folytatását, életreváltását láthatjuk.

Az egyházmegyei zsinat óta mártörténtek lépések lelkipásztori tervkialakítására. Most ezt a törekvést isfolytatni kívánjuk. Éppen ezért azegyházmegyei misszió és a lelki-pásztori terv kérdése szervesen ösz-szefügg egymással. A jelen okmánytméltán nevezhetjük a Fõegyházme-gyei Misszió Programjának, hiszen2003 pünkösdjétõl 2005 pünkösd-jéig elsõsorban egy sajátosan inten-zív plébániai megújulási folyamatraösszpontosítjuk figyelmünket, köz-ben azonban megfelelõ szakbizott-ság közremûködésével 2005 pün-kösdjétõl kezdõdõ lelkipásztori tervkimunkálásán is fáradozunk. Ebbenolyan fontos feladatokra is kitérhe-tünk, amelyek most, az elsõ éveksorán talán még nem kerülnek fi-gyelmünk középpontjába.

(folytatás az 1. oldalról)

Március 21 és 24 között jó voltRómában lenni! Jó volt, mert a ma-kacsul vissza-visszatérõ télbõl egy-szerre a tavaszba érkeztünk. Rü-gyeztek, virágoztak a fák, hétágrasütött a nap, és az óvatosságból ma-gunkkal vitt meleg holmi egy-kettõ-re lekerült rólunk.

Jó volt Rómában lenni, mert eb-ben a nyüzsgõ, lüktetõ, sokarcú vá-rosban bármerre mentünk, minden-hol magyar szót hallottunk, magyarzászlócskákat láttunk, és így cseppetsem éreztük magunkat idegennek.Soha nem látott emberekkel beszél-gettünk, köszöntöttük egymást, ösz-szemosolyogtunk. Türelmesek vol-tunk, jókedvûek, szerettük egymást.És bármerre mentünk - a Santa

Maria Maggiore-bazilikában, a SanPaolo oszlopai között és legerõseb-ben a csodálatos és lenyûgözõ SzentPéter téren - mindenhol magunkonéreztük annak az embernek a tekin-tetét, akiért itt Rómában összegyûl-tünk: boldog Batthyány-StrattmannLászlóét, a szegények orvosáét. Õegész életében annyi szeretetetgyûjtött össze magában, hogy bárbõven osztogatta mindenkinek, ne-künk is jutott belõle. Ez a szeretettette az ismeretleneket ismerõssé,ezért mosolyogtunk egymásra. Ez aszeretet szállt messze énekeinkbenis olyan elsöprõ erõvel, hogy bizonya többi boldog hívei alig-alig jutot-

tak szóhoz. Elnyomta õket az „Istenáldd meg a magyart…”, a „Hazád-nak rendületlenül…” és a „Boldog-asszony anyánk…”

Hát ezért volt jó március 21 és24 között Rómában lenni. Ezért voltjó Rómában magyarnak lenni. Fel-töltekeztünk szeretettel, BatthyányLászló szeretetével. Hoztunk belõleaz itthoniaknak is, mert a szeretetaz, amire manapság bizony nagyonnagy szükségünk van. AhogyTeilhard de Chardin mondja: „Két-ezer éve elhangzott a parancs, hogyszeressétek egymást! Ha Jézus mostélne, nem ezt mondaná, hanem aztmondaná, hogy szeressétek egy-mást, mert elvesztek.”

Pongrácz Judit

Boldog napok Rómában

Testvértemplomunk a nagyszombati egykori jezsuita templom is, amely Pázmány Péter

bíboros idejében épült

2003. VENI SANCTE4

Augusztusi szombat délbenkezdtük meg a bepakolást a busz-ba. Már induláskor nagy meglepe-tés ért minket, ugyanis három újútitárs csatlakozott hozzánk. Az In-diából származó Mary nõvér, és afrancia nemzetiségû Leticia nõvér, aMáriáról nevezett ferences misszio-nárius rend tagjai, valamint aSchola zarándoklat során Szabad-kán megismert ministráns, NegyelaZoltán kisszeminarista.

Miután elköszöntünk családtag-jainktól, elindult a busz úticélunk,Velem felé. Megérkezésünkkor ven-déglátónk nagyon szívesen fogad-tak, fõleg Éva néni, aki a hét folya-mán jobbnál jobb ebédekkel és va-csorákkal vendégelt meg bennün-ket.

Miután „megszálltuk” a szobákatés kipakoltunk, Tünde tábornyitórahívott össze minket, és megtörtén-tek a családbeosztások is. Ezutánkörbeültünk és kifaggattuk a nõvé-reket missziós tevékenységükrõl,életükrõl, majd elimádkoztuk akompletóriumot.

Meleg vasárnap reggel köszön-tött ránk. A próba után elmentünkvirágot szedni. Az oltárnak kijelöltasztalra tettük a csokrokat, megér-kezett Kõszegrõl a lengyel Gergelyatya, akit a tavalyi lengyelországi za-rándoklatunk óta ismerünk és sze-retünk, és kezdetét vette a szentmi-se.

Délután meglátogattuk a falubanlévõ öreg vízimalmot, majd sajná-lattal vettük tudomásul, hogy Ger-gely atyának és a nõvéreknek el kellmenniük. Így titokban rajzokat ké-szítettünk és illõen elbúcsúztattuk avendégeket.

A hétfõi napon a családok mér-hették össze tudásukat, ügyességü-ket az akadályversenyen.

Kedden nagy kihívás várt kicsik-re és nagyokra egyaránt. Megmász-tuk a közelben lévõ egyik hegyet,amelyen a Szent Vid kápolna áll.

Idõközben újabb látogatók érkez-tek: Osztie Zoltán pesti belvárosiplébános és húga, aki régebben tag-ja volt templomunk kórusának. Zol-tán atya misézett nekünk a SzentVid templomban.

Szerdán a családfõk úgy döntöt-tek, hogy „meghódítják” a pár kilo-méterre lévõ Írottkõt, amely 882méterével a Dunántúl legmagasabbcsúcsa, épp az osztrák határon. Afárasztó kirándulás után, a táborbavisszatérve üdvözölhettük Lászlóatyát, aki minket követve másnapZoltánnal szintén megmászta a he-gyet. Mire visszaértek, indultunkkõszegi városnézésre.

Kõszegen megtekintettük aSzent Jakab templomot, a Kismes-terségek Múzeumát, a várban meg-ebédeltünk, és útnak indultunk averbita szerzetesek missziós házafelé, ahol Gergely atya várt minket.A közös beszélgetés és éneklés után– ahol természetesen helyet kaptakaz olyan „slágerek”, mint az spa-nyol „Alabare” vagy az afrikai „MaMaria mame”, Vilmos atya tartottizgalmas élménybeszámolót para-guayi élményeirõl, ahol három évti-zedig élt indiánok között.

A pénteki nap már a csomagolásjegyében telt. Délelõtt azért mégmegrendeztük a „ki mit tud”-ot –schola módra, és délben kicsit szo-morúan elindultunk hazafelé.

Jakubecz Gabi

Schola tábor Velemben

A Schola tábo legény- és leánysága

Válaszolj az alábbi kérdésekre! (Min-den jó válasz 1 pont)1. Mi a liturgia?2. Hogyan nevezzük másképpen(magyarul) a liturgikus évet?3. Mikor kezdõdik a liturgikus év?4. Idén milyen betûjelû év van?5. Kinek a segítségét szoktuk kérniaz új iskolai évhez szeptemberben,a Veni Sancte – misén?6. Mit ünneplünk szeptember 8-án? (Segítség: a Szûzanyával kapcso-latos!)7. Az alábbi felsorolásból húzd aláazt a nyolc szentet, akikre szeptem-ber hónapban emlékeztünk!Szent Pál apostol, Szent Máté apos-tol, Szent Egyed apát, Szent Istvánkirály, Szent István diakónus, SzentImre herceg, Szent Gellért püspök,Szent Mihály fõangyal, Szent Miklóspüspök, Szent Kornél pápa, BoldogMór püspök, Nagy Szent Gergelypápa, Szent Rozália szûz, SzentMárton püspök, Szent Vencel her-ceg.8. Szeptember utolsó napján ün-nepetlünk egy szent remetét, egy-háztanítót, aki elõször fordította la-tinra a Bibliát, s általában oroszlán-nal ábrázolják. Ki õ?

A megoldásra ne felejtsd el felírninevedet és életkorodat és asekrestyében leadni!

(Összeállította: Jakab Péter)

REJTVÉNY – gyerekeknek

52003. VENI SANCTE

A rekkenõhõség és a há-romnapos ün-nep ellenére isz s ú f o l á s i gmegtelt atemplom pün-kösdhétfõn es-

te Greksa Ferenc atya aranymi-séjén. Régi ismerõsök, innen el-származottak – az egykori fiatalénekkarosok, ministránsok – üd-vözölték örömmel egymást. Mégaz énekkar is összeállt hirtelen-jében, hogy szebbé tegye aszentmisét.

Majd’ harminc éve, hogy Feribácsi elkerült tõlünk, bizonyemlékeinkben másképp õriztükmeg õt és most aggódva néztünka törékeny, halk szavú, idõs em-berre, akinek a szószék lépcsõ-jén szüksége volt a segítõ kézre.Vajon végig tudja-e mondani aszentmisét ebben a melegben?

Aztán valahogy észrevétlenülmegtörtént a csoda. Márton atyakedves köszöntõ szavai családiaslégkört teremtettek, Farkas atya,az ünnepi szónok, közvetlen,személyes élményeket idézõ be-széde egy tiszteletreméltó, végighûséges életutat mutatott be. Ésamikor Feri bácsi lépett a szó-székre, már kinyíltak a szívek ésaz aggodalom elmúlt.

Mintha valóban egy asztal kö-rül ültünk volna együtt, ahol azünnepelt csöndesen mesél, atöbbiek pedig hallgatják, hol ne-vetve, hol megfényesedõ szem-mel, együvé tartozva.

Az oltárnál pedig már az ál-dozat erejébõl erõt merítve az apap állt, aki oly sokunkat veze-tett el az elsõáldozáshoz, bér-máláshoz, nehéz idõkben õriztemeg és vigyázta felnõttek és fia-talok közösségeit.

A szentmise végén hosszú

sorban vonultak a jelenlévõk azaranymisés áldáshoz, amelynélmindenkinek kijárt az ölelés, akézfogás, a személyes baráti szó.Egy jelenet volt, aminek bár ta-núja lehetett volna mindenki!Azonban csak néhányan, az atyamellett álló ministránsok láthat-tuk.

Káplánunk legutolsóként lé-pett oda az áldásért, és ahogy azegymás számára ismeretlen kétpap, az idõs és a fiatal tekinteteösszekapcsolódott, és Feri bácsikét kezébe fogva a fiatal pap ke-zeit, vallomással felérõ néhánymondattal megtoldva adta az ál-dást, az valóban egy papi életösszegzése és útravaló volt.

A köszöntés az új épületnagytermében agapéval ésjóhangulatú találkozóval zárult.

LK.

„Mit adjak az Úrnak viszonzásul?”Greksa Ferenc atya aranymiséje

Új sportág alakul az Apor Vil-mos téren, de nem lenne jó, habekerülne a VB-be: háztetõ-fo-cinak neveztem el.

Egy verõfényes nyári napon,Urunk 2002. évében, olyan idõ-pontban megyek át a templom-kerten, amikor arra a madár sejár. Két fiú – lehettek olyan 8-10évesek, – éppen a „Hully-Gully”alacsony házrészére mászik fel.Földbegyökerezett a lábam. Kia-báljak, ne kiabáljak? – töpren-gek. Nem szólok, hátha meg-ijednek a hangomtól és leesnek.

A két fiú felér a háztetõre...Észrevesznek. – „Kezit csóko-

lom” – köszönnek a világ legud-variasabb hangján. „Tetszik tud-ni, fölesett a labda” – mentege-tõznek... Ismerem az efféle szó-kapcsolatokat, nekem is van két

öcsém. Kiskorukban a rádió te-tejére rakták a reggeli kakaót ésállították, hogy a rádió lereggeli-zõdött. Nem õk voltak a hibá-sak! Egyszerûen csak lereggeli-zõdött. Személyi hozzájárulásnélkül. Ugyanilyen kimagyarázókifejezés a „fölesett a labda.”

Aranyos és ügyes gyerekek...Sikeresen lehozzák a labdát, úgylátszik, fenn a tetõn nem mertekmár belerúgni, megzavarta õketjelenlétem. Egy kollégám azon-ban egyszer tetõfoci-meccsnekvolt a tanúja. Szóval landolnak.Nyak és lábtörés nélkül.

Nagy kõ esett le a szívemrõl.– Megnézem már, hogy másznakoda fel, van-e ott valami „termé-szetes” lépcsõféle – hajtott a kí-váncsiság a házhoz közelebb: asima esõcsatornán kezük-lábuk

erejére vannak utalva. Ez félel-metes, nemcsak egy olyan em-bernek, mint én, aki gyáva gye-rek voltam, de vagány barátaimis megütköznének, akik annakidején nem tudtak engem ráven-ni, hogy fára másszak.

De félre a tréfával.A „Hully-Gully”-nak ez a

szárnya ilyen szempontból ve-szélyes. Kedves testvéreim, akika gazdasági és mûszaki csoport-ban munkálkodtok!

Segítsetek kigondolni, mit le-het csinálni, hogy a labda „neessen föl”, illetve, hogy felügye-let nélkül lévõ gyerekek kísértés-be ne essenek, és oda felmász-szanak.

Kalászi Mária

Új sportág

2003. VENI SANCTE6

A keresztelõkápolnák a szakrálisépítészet csodálatos, ugyanakkor so-kak számára talán titokzatos alkotásai.Ki ne tanult volna gimnáziumi rajzórákon a firenzei dóm battisterojánakparadicsomi kapujáról vagy a ferdetorony mellett talán hírnevében eltör-pülõ, de mûvészi értékében ugyan-olyan fontos pisai keresztelõkápolná-ról. Ezek a gyakran furcsa alakú, talánnéha bizarrnak tûnõ, de rendkívül ér-dekes és értékes építmények szintemindig Keresztelõ Szent János titulu-sát viselik, tehát méltán nevezhetjükõket testvértemplomainknak.

Furcsa (legtöbbször nyolcszögle-tes) alakjuk kialakulása a keresztény-ség elsõ századaira vezethetõ vissza.A keresztelés szertartása már a III. szá-zad során rögzült. Miután a keresz-ténység a római birodalomban Kr.u.313-ban államvallás lett, a tömegesmegtérések legfontosabb szertartásá-nak, a keresztség felvételének végzé-séhez külön épületek váltak szüksé-gessé. Hiszen ezen szertartások elen-gedhetetlen feltétele volt a víz, amelya korábbi, esetenként a katakomba-beli szentélyekben-templomokbannem feltétlenül volt adott. A kereszt-ség szertartását legtöbbször alámerí-téssel végezték, a katekumeneknekteljesen mezítelenül kellett a kereszt-vízben megmerítkezni. Emiatt – prak-tikus szempontokat figyelembe véve– a keresztelõ kápolnák, a baptisteri-umok a római fürdõk építészeti ha-gyományait követték, hiszen szüksé-ges volt az alámerítéshez egy na-gyobb medence, ahová vizet kellett

vezetni, nem beszélve arról, hogy alevetett ruhákat is tárolni kellett vala-hol. E baptisteriumok rendszerintnyolcszög alaprajzúak voltak, közé-pen a keresztelõ kúttal. A centrálistérben minden szem a legfontosabbeseményt, a keresztelés szertartásátkövethette, míg az oktogon a szentszámra, a 8-ra emlékeztetett: Jézusfeltámadásával megszentelte a vasár-napot, a nyolcadik napot. Szokás volt,hogy a hamarosan elterjedté váló cse-csemõ-kereszteléseket a születés utá-ni 8. napon tartották. Míg az épületnyolcszögletû, addig a keresztelõ me-dence egyre gyakrabban hatszögletûvolt, ez utóbbi a méhek kaptáráraemlékeztetett. A keresztelõ kápolná-nak általában három bejáratot éõítet-tek. Hasonlóan nézhetett ki a (szinténtestvértemplomunknak számító) ró-mai Lateráni bazilika keresztelõkápol-nája is, amely az V. század közepénmár bizonyosan állt.

A keresztelõkápolnák talán leghí-resebbjei az itáliai Toszkánában talál-hatók. Tegyünk hát egy rövid utazástOlaszország e gyönyörû tartományá-ban és ismerjünk meg néhányat test-vértemplomaink, a toszkánbattisterok közül.

A világ keresztelõkápolnáinak ta-lán leghíresebbje a firenzeiBattistero, amely Brunelleschi dómjá-val és a Giotto féle harangtoronnyalItália és a világ egyik legismertebb (éslegszebb) építészeti együttese. E gyö-nyörû kis épület szinte mindenben azókeresztény kor baptistériumainaképítészeti hagyományait követi. A XII-

XIII. századbanépült; nyolcszögalaprajzú kápolnafõhomlokza tapontosan szem-ben van a dómnyugati homlok-zatával; kilépvéna székesegyház-ból a fõkapun ke-resztül, pár lépés

megtétele után máris a keresztelõká-polnába lehet jutni. A három bronz-kapu déli, keleti és északi irányba nyí-lik. A déli kaput Andrea Piasano, azészakit és a leghíresebb, keletitLorenzo Ghiberti készítette 1425 és52 között. Ez utóbbit nevezte Miche-langelo Porta del Paradiso-nak (a Para-dicsom kapujának).

Hasonlóan a XIII. században épültaz etruszkok egykori fontos központ-jában, Volterrában a dómmal szem-ben található, elhelyezésével a firen-zeire emlékeztetõ keresztelõ kápol-na. Ez nyolcszögletû alaprajzával méghûen követi a korai kereszténység ha-gyományait. Volterra városa sokkal je-lentéktelenebb és szegényebb volt,mint a hatalmas Firenze, ezért csakegy sokkal kisebb és egyszerûbb bap-tisteriumot engedhetett meg magá-nak. Talán ez az a keresztelõkápolna,ami legjobban magán viseli a fürdõkjegyeit: formája és elrendezése a ma-gyar utast kísértetiesen emlékezteti aRudas vagy a Rác fürdõ török koriépületeire.

A pisai battsitero már szakít aoktogonális alaprajz hagyományaival;de a szabályos kör alakú épületnekmég három bejárata van és a keleteltszékesegyházzal szemben, tradicio-nális keleti fõhomlokzattal emelték. A

Testvértemplomaink, a Battisterok

Firenze

Pisa

72003. VENI SANCTE

több évszázadon keresztül épülttemplom alsó szintje a XII. századbólmég román, felsõ szintje (XIII. sz.) éskupolája (XIV. sz.) már gótikus stílusú.A kupolán Zibellino Keresztelõ SzentJános szobra látható 1358-ból.

Siena csodálatos gótikus székes-egyházának építõi szinte teljesenfeladták az évszázados hagyomá-nyokat. A tradíciót elvetve erényt ko-vácsoltak a szükségbõl és a hatalmasdóm szentélye alá, mintegy támasz-tékként, kriptaszerûen építettek ke-resztelõkápolnát. A dóm szentélyéttartó oszlopok a teret három hajóratagolják, így a korábbi centrális térsem a régi már. Hagyományos mégazonban Jacopo della Quercia 1417-bõl származó pompás reneszánsz,hatszögletû keresztelõkútja.

Toszkánai utazásunk végén álljunkmeg Luccában. Itt láthatjuk legin-

kább, hogy az évszázadok so-rán mennyire megváltozott akeresztelõkápolnák építésénektradíciója. A Keresztelõ SzentJános templom már messzebbáll a dómtól, ugyanolyankeletelt szentélyû, háromhajósbazilikális épület. Az 1622-bõlszármazó barokk homlokzatontalálható kapun belépve egyhagyományos olasz templom-ban találjuk magunkat, és csak az ol-dalt található, XV. századi keresztelõ-medence emlékeztet a templom ere-deti funkciójára, a keresztelõkápolná-ra.

Természetesen keresztelõkápol-nákkal nem csak Toszkánában ésOlaszországban találkozhatunk, ha-nem szerte az egész világon. Ezekrõl,felbecsülhetetlen kultúrtörténeti ésmûvészi értékeikrõl könyvek és pub-

likációk ezrei szólnak. Ez a kis össze-állítás csak arra elég, hogy felhívja a fi-gyelmet arra, ha utazásaink során ke-resztelõkápolnákkal, baptisteri-umokkal találkozunk, egy kicsit ott-hon érezhetjük magunkat, hiszenszinte minden esetben egyik testvér-templomunkban, egy KeresztelõSzent János oltalmába ajánlott isten-házában járunk.

Vasdinnyey Miklós

Almay Réka, Bánszki Dorottya, Bánszki Kristóf, Bechtold Jakab, Becker Dániel, Belák Tamás, Belán Miklós, BeneVince, Beregi Zsófia, Csanádi Dorottya, Czibulka Noémi, Czigány Bence, Dikó Levente, Dravucz Jenõ, Éry Franciska,Fejér Annamária, Góczán Dóra, Hamicskó Dániel, Izsák Krisztina, Juhán Kitty, Kurucz Kata, Kütsön Nikolett, Lenzsér

Olivér, Nyíri Veronika, Németh Dávid, Perkopcsák Attila, Seidl Anita, Virág István.

Reméljük, hogy valamennyiük rendszeresen részt vesz a 9 órai diákmiséken és beiratkoztak a plébániai vagy aziskolai hitoktatásra. Szüleik, keresztszüleik jó példája segítse õket keresztényi kötelességeik gyakorlásában.

Elsõáldozóink – 2003

Lucca

2003. VENI SANCTE8

Az idén Délvidékre, a Vajdaságbazarándokolt kórusunk László atyával. Aszkólásokhoz református testvérek iscsatlakoztak, mert utunkat Kolosvári Bá-lint református presbiter szervezte.

Július 4-én kora délután már meg isérkeztünk Szabadkára, ahol a reformá-tus gyülekezet lelkésznõje fogadott min-ket. Nagyon tetszett, amit a hivatásárólmesélt. Matuska Márton, délvidéki írócsatlakozott hozzánk, vele folytattukutunkat Csantavérre, ahol egy esküvõnénekeltünk a Páduai Szent Antal temp-lomban. Estére megérkeztünk szálláshe-lyünkre, Muzslára, itt szállásadónkKalopis Sztoján atya fogadott bennünketfinom vacsorával és fekhellyel.

Másnap, vasárnap a 10 órás nagymi-sén énekeltünk a nagybecskereki püs-

pöki székesegyházban. Tünde elmesél-te nekünk, ha egy templomban elõszörvagyunk, akkor három dologért kellimádkoznunk: elõször azokért, akikrerá vagyunk bízva, másodszorazokért, akik ránk vannak bíz-va, harmadszor pedig a hatá-ron túl élõ magyarokért. Eztmindig be is tartottuk.

Délután Magyaritabéraérkeztünk, ahol a reformátusistentiszteleten énekeltünk.Ezután megkoszorúztuk aKossuth-szobrot és a helyigyülekezettel megvacsoráz-tunk.

A következõ nap Újvidé-ken jártunk, a templom történetét hall-gattuk meg, majd Maradékra érkez-tünk, ahol finom ebéddel vártak min-ket. Délután a templomban énekel-tünk, majd Mária néni, a gyülekezet leg-idõsebb tagja mondott nekünk verset.

Utunk következõ állomása Zimonyvolt, itt folyik a Száva a Dunába, és ezvolt Nagy-Magyarország legdélibb pont-ja.

Másnap hazafelé vezetõ utunk elsõállomása Törökbecse volt. Innen indul-tunk egy helyi busszal az ezeréves Aracsiromtemplomhoz, ami lenyûgözõ lát-ványt nyújtott. Ezután

Bácsfeketehegyen énekeltünk a hittan-táboros gyerekeknek. Zarándoklatunkszentmisével zárult Szabadkán, a SzentTeréz-székesegyházban.

Nagyon jól éreztem magam, mert aszkólás zarándoklatokon mindig vidáma hangulat. A Vajdaságban sok magyarembernek szereztünk örömet énekünk-kel. Õk ezt kedvességükkel és finomételekkel hálálták meg nekünk.

Bene Róza

Zarándoklat Nagy-Magyarországon, a Vajdaságban

Mindketten a „Felsõkrisztina”környékén születtünk és nõttünkfel. A Halász Imre vezette minist-ránscsoportban ismertük meg egy-mást, ezek az évek és az ekkorkialakult barátságok máig élnek ésfontosak számunkra. Mindig emlé-kezni fogunk Imrére, aki nehezebb„kamasz” éveinkben is nagy türe-lemmel és szeretettel tartotta összecsoportunkat.

Levente építõmérnök, útépítés-ben dolgozik, én külker közgazdavagyok. kilenc éve házasodtunkössze, három gyermekünk van.Zsombor 8, Bendegúz 6, Emese 4

éves, a fiúk a Pannonia Sacra isko-lába járnak, és énekelnek aScolában is. A Jóisten minket meg-lehetõsen eleven gyermekekkel ál-dott meg, úgyhogy számunkra lét-kérdés a nagy kert, ezértZsámbékon építkezünk.

Mindketten szeretjük a magyarnépzenét, fontosnak tartjuk a gye-rekek nemzeti nevelését, nyarantaErdélyben szoktunk táborozni, ki-rándulni.

Sok barátunk él itt a környéken.Reméljük, ha elköltözünk, a na-gyobb távolság sem fog elválasztanitõlük.

Haraszti Levente és Antal KingaCSALÁDTÓL CSALÁDIG

a Schola délvidéki zarán-doklatáról készült video

összeállítást október 12-én,vasárnap délután 4 órakor

tekinthetjük meg aBöszörményi úti református

gyülekezeti teremben.

Az aracsi Árpád-kori templomrom

92003. VENI SANCTE

A kezdõ ima és a napirend ismertetése után a plébá-nos úr részleteket olvasott fel a Mérleg c. folyóirat2003/1 számából az egyház helyzetérõl, az egyházköz-ségek feladatairól és a közéletiség szerepérõl.

Takács László tartott tájékoztatót a képviselõtestületoktóberi lelkigyakorlatáról, amelyet Bíró László püspökúr fog vezetni Mátraszentimrén.

Erdõ Péter érsek úr öt évre szóló egyházmegyeimissziót hirdetett meg, amirõl tájékoztató füzet is meg-jelent. A plébános úr úgy gondolja, szervezzünk misszi-ós hétvégét. Gondolatokat, ötleteket vár ezzel kapcsolat-ban.

A zsinati munkacsoportok vezetõi beszámoltak a zsi-nat óta eltelt idõben végzett tevékenységükrõl és az el-következõ évre vonatkozó terveikrõl.

Evangelizációs munkacsoport szülõi megbeszélések formájában tervezi a hittanos gye-

rekek szüleivel való kapcsolatfelvételt. Erre elsõ alka-lommal október elején kerül sor.

Javasolja, hogy a felnõtt hittan programját elõre hirdes-sük meg. Az idén Márk evangéliuma a téma, 3 alka-lommal pedig meghívott elõadó tart elõadást. Elõszöroktóber elején dr. Török József professzor.

Lukács Krisztina hittantanár 38 levelet küldött ki év ele-jén azon családoknak, akiknél 6 éve templomunk-ban keresztelt gyerek van, hogy felhívja a figyelmet ahittanra. Ezek közül 14 levél visszajött, mivel a cím-zett már nem lakik ott. A többi levél hatását még nemlehet tudni.

Zsámbékra kirándulást terveznek a hittanos csoportok-nak.Keresztény család munkacsoport

Október 4-én családos kirándulás lesz a budai hegyek-be.

Október végén, november elején fiatal házasok találko-zóját tervezik.

Javasolják a jegyesoktatás átalakítását. Erre vonatkozókonkrét elképzelésüket a közeljövõben egyeztetikMárton atyával.

Két lánc indítását tervezik az idei „Szállást keres a SzentCsalád”-hoz.

Javasolja, hogy év végén legyen egy „családi” mise. En-nek tervezett idõpontja Szent Család vasárnap 9 óraiszentmise.Liturgikus munkacsoport

Elkészült a cselekvési programjuk, amit egyeztetni fog-nak plébános úrral.

A liturgia megújításával kapcsolatos zsinati határozatokszerint a következõ apró változások lesznek:

figyelmeztetõ tábla kerül az oldalajtókra a szentmisekezdete után, hogy a késõn jövõk a fõkapun közle-

kedjenek;a ministránsok csak az elsõ sorban szélen ülõknek adják

át békekézfogást;lesz néhány másodperces szünet a prédikáció után;a perselyezés után az oltár elé rakják perselyeket.

Karitász munkacsoport Megalakult a beteglátogató csoport, vezetõje Kalászi

Mária.Egynapos lelkigyakorlatot szerveznek az idõseknek.Önálló lánc indításával tervezik kiterjeszteni az Idõsek

Klubjába a „Szállást keres…” láncot.Aktualizálják a templom elõterében lévõ hirdetési felü-

letet.Ökumenikus munkacsoport

Közös kirándulást szerveznek a Böszörményi úti refor-mátus kórussal.

Végiglátogatják a kerület keresztény egyházközségeit.Sajtó munkacsoport

Elkészült a Zsinati Könyv.Javítják a képek minõségét az újságban.Kérik, hogy az általános érdeklõdésre számot tartó híre-

ket idõben – lapzárta elõtt – juttassák el a szerkesztõ-ségbe.

2004 tavaszán leporellót jelentetnek meg az egyházköz-ség életérõl.

Tervezik plébániai honlap elkészítését, amelyhez máradottak a technikai feltételek.Mûszaki-gazdasági munkacsoport

A Zsinat óta kisebb javítások történtek (pl. csatorna tisz-títás, a plébánia épület pincéjének kifestése, a temp-lom padok alatti fa festése, stb.).

Pályázati felhívás jelent meg épületek felújítására, azon-ban a nyílászárók cseréjére, amire igazán szükségvan, a lassú megtérülés miatt szinte kizárt, hogy ad-nának pénzt. Nagyobb felújítást (pl. külsõ homlokzatjavítása) pedig a zsinati határozatok alapján az újépülettel kapcsolatos konkrét ütemterv elkészültéignem vállalunk, ezért nem érdemes most pályázni.

A sajtó munkacsoport által felvetett leporellón tervezikgazdasági jellegû információk közreadását is.

Tervezik, hogy valamilyen formában tájékoztatják a hí-veket a befizetett egyházi adó felhasználási módjáról.

Az urnatemetõre vonatkozó hirdetést készítenek, amitidõnként megjelentetnek a sajtóban és állandó jelleg-gel a készülõ honlapon.A plébános úr tájékoztatást adott az új templom épí-

tésével kapcsolatos fejleményekrõl. A XII. kerületi pol-gármester és a fõépítész is támogatják az új templom fel-építésének ötletét. Érsek úrral a közeljövõben lesz etárgyban megbeszélés.

Lejegyezte: Kovács Ádám

Beszámoló a Plébánia képviselõtestületének 2003. szeptember 19-i ülésérõl

2003. VENI SANCTE10

Halottak:

1. Kuzsel Jánosné sz.Penczinger Julianna (90)2. Gyürü Antalné sz.Schmidt Vilma (92)3. Falusi Zoltán (73)4. Lancendorfer Imre Antal (70)5. Szondra Tibor (79)6. Kopp Antalné sz.Friedrich Mária (98)7. Eitner Gusztávné sz. Kopácsy Mária (82)8. Leszt Jenõné sz.Ejury Paula Terézia (97)9. Szente Imréné sz.Kredics Ilnoa (75)10. Kassai Jánosné sz.Konka Mária (87)11. dr. Szutterné Balogh Ilona Lucia (59)12. Walter Géza (90)13. Mattersdorfer Dénesné sz.Bajai Julianna (92)14. Simon Ferencné sz.Györgyjakab Margit (87)15. özv. Hajdú Sándorné sz. Scheide Gertrúd (90)16. Horváth Pálné sz.Lovasi Karolina (93)17. Muszkás Ottó (74)18. Jónás István (79)19. Albert Béla (72)20. özv. Verhovay Gyuláné sz.Cziráki Katalin (82)21. Christ Ottó (85)22. Muray Mihályné sz.Nagy Klára (90)23. dr. Kónya Balázsné sz.Hegedûs Erzébet (73)24. Kiss Etelka (74)25. Csák Erzsébet (56)26. Nagy Lászlóné sz.Takács Róza (74)27. Jánoshegyi Lajosné sz.Tindly Anna Mária (59)28. Gödri Andrásné sz.Vathi Ilona (89)29. dr. Wittek Lászlóné sz.Csûrös Éva (74)30. Schilling Ferencné sz.Vasdinnyey Mária (85)31. Hernády Elemér (92)32. Ribényi Alfonz (83)33. Kerner Rezsõné sz.Klasz Magdolna (95)34. dr. Nagy Gyõzõ (80)35. Vilcsek Géza (83)36. Leib János (85)37. Tóth Tibor (61)38. Kalocsayné Gergely Hedvig (50)39. Mezey Ferenc (88)40. Gulyás Ferencné sz.Gubadi Terézia (81)41. Znásel Olga (97)42. Tihanyi Aladárné sz.Szabó Erzsébet (92)43. Pekár Istvánné sz.Farkas Irén (73)44. Domokos Ottó (52)45. Samu Pálné sz.Bánhegyi Janka (77)46. dr. Narga Kálmánné sz.Schivetz Sarolta (89)47. dr. Somhegyi Ferencné sz.Bartalus Mária (80)48. dr. Ferdinándy Györgyné sz.Rejtõ Erzsébet (91)49. dr. Pálfy Ferencné sz.Battha Margit (96)50. Szabovits Tibor (78)51. Pécs László (79)52. Mocsári Lajosné sz.Árva Ilona (92)53. Lasancz Józsefné sz.Lasancz Mária (84)54. Mocsán Elfrida (91)55. Buvári Margit (66)56. dr. Császár Géza (77)57. dr. Hatvani Istvánné sz.Aszódi Mária (52)58. Gergelyffy Andrásné sz.Sebestyén Mária (69)

59. dr. Farkas Elekné sz.Kuthy Gabriella (88)60. Berényi Jánosné sz.Medinácz Irén (68)61. özv. Süle Jánosné sz.László Erzsébet (90)62. özv. Esztó Zoltánné sz.Beyer Márta (84)63. Devecseri Pálné sz.Németh Katalin (94)64. Völgyi Károly (88)65. Bettenberg Tibor (73)66. Hanti András (81)67. Vermes László (90)68. dr. Mészáros Andrásné sz.Zombori Margit (69)69. Kovács Vilma (81)70. dr. Zách Alfréd (93)71. Kertész Aladárné, Mária (sz.1886.)72. Kertész Kornél (sz. 1910.)73. Mándy Béla (87)74. Sátory Sándorné sz.Gömbös Anna (86)75. dr. Veitzy János (82)76. dr. Járay Jenõné sz.Harsányi Klára (89)

Keresztelõk:

1. Pintér Benedek Zsolt (2002.)2. Földes Ákos Ferenc Noel (2002.)3. Greschik András Zsombor (2002.)4. Nagy Emese Krisztina (2002.)5. Sebõk Dóra Szilvia (2002.)6. Frey Heléna (2002.)7. Virág István (1992.)8. Bene Vince (1993)9. Fodor Eszter Angéla (1994.)10. Gárdonyi Soma Ákos (2002.)11. Papp Kata (2002.)12. Gisz Anna Eszter (2002.)13. Szabó Bence Tamás (2003.)14. Naszlady Péter Botond (2002.)15. Szappanos Kata Kira (2002.)16. Jenik Bálint Gábor Péter (2003.)17. Schumayer Márton (2003.)18. Hadas Balázs Géza (2002.)19. Pollner Zsigmond Sándor (2003.)20. Somorjai Noémi Anna (2003.)21. Paál Eszter Erika (2002.)22. Dobos Vilmos István (2003.)

Esküvõk:

1. Biber Attila – Szûcs Dóra2. Borosnyay Csaba – Miklós Katalin3. dr. Rédey József – Magyar Mária4. dr. Martin Hajdu György – dr. Görgényi OrsolyaMagdolna5. Németh Norbert – Scholcz Mariann Andrea6. Szakács István – dr. Takács Emõke Cecilia7. Dózsa Tamás – Molnár Zsuzsanna8. Sipos Péter – Péterfai Emese9. Feczkó Róbert – Donászi Andrea10. Pogácsás László – Ludnik Melitta11. Horváth Ádám – Kaldi Anna12. Schneck János – Hardi Aranka

A 2003. év elsõ félévének anyakönyve

112003. VENI SANCTE

2003 májusában kaptuk meg afelkérést, hogy vegyünk részt a SzentIstván napjának elõestéjén rendezettünnepi hangversenyen, a Hõsök te-rén.

A mûsor, melyben gyermekkar-ként közremûködhettünk, méltó volta nemzeti ünnephez: a legigénye-sebb, államalapítónkhoz kötõdõ ze-nemûvek, illetve a hálaadás legszebbköltõi és zenei megfogalmazása: Ko-dály és Berlioz Te Deuma szólaltmeg.

Nagy megtiszteltetés, hogy ott le-hettünk a 101 kórus – köztük nevesegyüttesek, mint pl. a Budapesti Kó-rus, a Debreceni Kodály Kórus, a Ko-lozsvári Magyar Opera, a NagyváradiPartiumi Keresztény Egyetem kórusavagy a Református Kántus - között.

Az ország minden részébõl érkez-tek felnõtt és gyermekkarok, Nagyka-nizsától Nyíregyházáig, GyöngyöstõlSzegedig, 16 városból, ill. községbõl,öszszesen 4032 fõ.

Nem minden kórusnak adatikmeg, hogy zenekari kísérettel ilyennagy mûveket énekeljen: sokaknakjelentett felejthetetlen zenei élménytaz az este, sok fiatal kötelezte el ma-

gát életre szólóan a komolyzene, akóruséneklés mellett.

Az is ritka lehetõség, hogy egymûvészeti esemény a televíziós adá-son keresztül nagy nyilvánosságotkap. A jelenlévõk nagy száma (kb.110 ezer fõ) pedig azt a reményünketerõsíti, mégis van igény a kultúrára,igényes mûvészi alkotásokra.

Kis kórusunk a nyári táborban ké-szült a gyermekkar mûsorával. Min-denki gyönyörûen megtanulta a ma-gyar, német és latin nyelvû szólamo-kat (az 5-6 évesek is!)

Külön megtiszteltetés, hogy kóru-sunk tagja, BENE RÓZA egyike lehe-tett a négy kislánynak, akik a csángó-magyar népéneket énekelték. Egészközösségünk büszke volt rá, és arra is,hogy a legnagyobb tapsot õk kapták!

A Nemzeti Sportcsarnokban tar-tottuk az elsõ zenekaros összpróbát(1000-1000 fõs kórusonként). Szívetmelengetõ érzés volt, mikor elõszörhallottuk meg teljességükben a zene-mûveket. (Sajnos az elõadáson a nagyszél miatt a mikrofonok nem tudták akórus erejét visszaadni)

Így is csoda volt és Záborszky Kál-mán karmestert dicséri, hogy ez a ha-

talmas apparátus egységesen, egyszívvel-lélekkel tudott muzsikálni.

Tudom, hogy a résztvevõk – sok-sok munka és áldozat árán – a ma-gyar nemzetet és Szent István kirá-lyunkat ünnepelték, felmutatva, mireképes a – sajnos, egyre mostohábbkörülmények közé kerülõ – magyarzeneoktatás. (A koncert egyik céljaegyébként ez volt: felhívni erre a ve-szélyben lévõ, nagyon nagy értékre afigyelmet)

Kár, hogy az újságírókat mindeznem érdekelte.

Tõkés Tünde

Az Örömkoncertrõl – politikamentesen

Lapzártáig megérkeztem,avagy a jövõ elkezdõdött!

Az Örömkoncerten a sokezrestömegben elvegyülve én is jelen le-hettem. Örömmel és mosolygósarccal néztük és hallgattuk a mû-sort, néztük a hatalmas kivetítõket.Mellettem egy házaspár állt. A mû-sor elérkezett ahhoz a részhez, ami-kor kislányok léptek fel a színpadraés egész Közép-Európa láthatta éshallhatta õket. A mellettem álló há-zaspár félig hangosan megjegyezte,milyen szépen énekelnek. „Isme-rem az egyik kislányt” – fordultamhozzájuk, akit éppen akkor muta-tott a kivetítõ. Igaz, akkor még nemtudtam a nevét, de büszkén mutat-tam a kivetítõre: Õ az! (Azóta a ne-vét is megtudtam: Bene Róza.)

– És honnan ismeri? – kérdeztékkicsit hitetlenkedve.

– Én a Felsõ-krisztinavárosi Plé-bánián dolgozom, mint kertész, ésõ oda jár templomba és az énekka-runk tagja – válaszoltam.

Csak ekkor döbbentem rá, hogynagyon sokat köszönhetek az itteniatyáknak, az itt dolgozóknak és ahíveknek. Hogy ennek a kis közös-ségnek a tagja lehetek.

Ezzel a kis megemlékezéssel ké-rem az Urat, hogy áldjon meg min-ket, és vigyázzon a lépteinkre, hogycsak jó úton járjunk és járhassunk.

Hajma Istvána plébánia büszke kertésze

Vigyázzon az Úr a lépteinkre!

Winter Márton már március 12-énmegörvendeztette szüleit, de csak

most tudjuk köszönteni.

Bene Rózi

2003. VENI SANCTE12

A Felsõ-Krisztinavárosi Keresztelõ Szent János Plébánia közösségének lapjaMegjelenik évente hatszor: Adventre, Böjtelõre, Nagyböjtre, Húsvétra, Te Deum-ra és Veni Sancte-ra

VI. évfolyam, 6. szám 2003. Veni Sancte, következõ lapzárta: 2003. nov. 16.Szerkesztik: Babics Balázs, Béres György, Lukách Krisztina, Müller Ferenc, Szerdahelyi Csongor, Vasdinnyey Miklós

Ötleteiket, észrevételeiket várjuk a sekrestyébe vagy a felsokrisztina@freemail.hu e-mail címre.Lapunk megjelenését a Szociális és Családügyi Minisztérium sajnos már nem támogatja.

Mint már sokan értesülhettek ró-la, megjelent az elsõ, saját dalainkattartalmazó albumunk, „Maradj ittvelem” címmel, CD (Compact Disc)formátumban. Ez év februárjátóldolgoztunk rajta. Végre kész!

Az az energia, amit a kórus en-nek az albumnak az elkészítésérefordított nem kevés. Az a segítség,amit a Felsõ-Krisztinavárosi Egyház-község híveitõl és az itt szolgáló

atyáktól kaptunk, hatalmas. Ezért,köszönetet szeretnék mondani itt, ekeretek között is a kórus tagjainak, aközremûködõknek és segítõinknek.

Köszönet Bakos Kingának, BódyKatának, Farkas Dánielnek, FlachnerBeának, Gáspár Fruzsinának, Hatva-ni Istvánnak, Imre Ferencnek, ImreNórának, Kelemen Anitának, KovácsMártinak, Lõrinc Istvánnak, LudnikÁkosnak, Mészáros Péternek, Pogá-csás Lászlónak, Seidl Krisztiánnak,Szabó Orsinak, Szabó Rékának,Szenkovits Lilinek, Szigeti Attilának,Zavaros Eszternek, Tóth Rékának,nem pusztán az albumon nyújtottmunkájukért, hanem eddigi erõfe-szítéseikért is.

Köszönet Csiszér Dórinak, BartaIstvánnak, Hartmann Erikának, Hor-

vát Gellértnek, Ludnik Melittánakazért, hogy közremûködtek.

Legyen szabad utoljára, de nemutolsó sorban azoknak is köszönetetmondanom, akik tanácsaikkal,anyagi támogatásukkal, karitatívmunkájukkal segítették az albumlétrejöttét:

Györgydeák Márton plébánosatya, Szabó Tamás tábori püspökatya, Kocsis István tábori esperesatya, Hartmann Kristóf, Barta család,Bódy család, Árvai család, Radványcsalád, Seidl Tibor, Sándor Csaba,Bicskei Grafikai Stúdió, és még so-kan mások…

Mindezek után pedig ajánlom agitáros dalokat tartalmazó albumotmindenki figyelmébe! Remélem,sokan meglelik benne örömüket!

Dicsértessék az Úr Jézus Krisztus!Madocsay Ákos

A gitáros CD-rõl

Együttesünk egyik tagja, Imre Nóriszervezésében 2003. május 10-én gitá-ros együttesek találkozója volt templo-munkban. Sajnos azon a napon, ami-kor a plébániai majális, mivel az együt-tesek jó részének ez a dátum felelt megleginkább. Majd jövõre…

Ahogy hallottam, igen sok munká-val járt a szervezés. Az e-mail címeketösszeszedni, megszerezni (ahogy ez, aXXI. században már csak lenni szokott)a lehetõ legtöbb forrásból, hogy minél„aktuálisabb” legyen a lista, nehogy va-laki kimaradjon vagy régen használtcím maradjon a listán. Szétküldeni aze-mail-eket, telefonon – ha van – rá-kérdezni, hogy megkapta-e, és biztosí-tani arról, hogy mindenképp lesz, csakküldje vissza a villanypostát, mi a leg-megfelelõbb az együttesnek… Akineknem volt ilyen, a hírközlés csodájakéntszámon tartott e-mail címe, azt a ha-gyományos formában kellett utolérni –levélpapír, boríték, bélyeg.

Ha mindez meg volt, a napirendösszeállítása a következõ. Ki mikor kö-vetkezzen? Ezt nem is merem részle-tezni. Nehéz dolog, ez a lényeg. A miegyüttesünk biztos, hogy az elsõ kellettlegyen, mint házigazda. Annyi legyenelég, hogy sajnos két együttes nem tu-dott eljönni. Az egyik nem csak eljönni,de szólni sem „tudott”…

Ha mindez megvolt, az ebéd a kö-vetkezõ. Mi legyen ebédre? Szerencsé-re annyi együttes jelentkezett vissza,hogy bizony nem lehet szünet nélkülhallgatni a még oly szép dalokat sem.Fõleg nem üres gyomorral. No, elég azhozzá, hogy Nóri és plébániánk gitárosegyüttese úgy döntött (vagyis mi úgydöntöttünk), hogy lesz virsli, kenyér ésszörp. Az Együttesünk tagjai derekasankivették részüket a mosogatásból, fel-szolgálásból, elõkészületekbõl, míg avendég együttesek a zenélésbõl, ének-

lésbõl. A szünetben pedig együtt et-tünk, ittunk egy kicsit, majd folytatták azenélést. Mi pedig hallgattuk.

Minden együttes készült három-négy dallal. Voltak, akik többel is… Vol-tak, akik saját dalokat játszottak, voltak,akik ismert számokat is hoztak maguk-kal. Akik pedig éppen nem játszottak,hallgatták a többiek dalait. Bátranmondhatom: nagyszerû volt!

Ha mindez megvolt, a vége követ-kezett. Mit játsszunk? A végén mind-annyian összegyûltünk az oltár körül, ésegyütt énekeltünk. Azt, amit mindenkiismert, vagy azt, amit a többség ismert.Egy hangszer sem „unatkozott”. Akinekpedig nem jutott egy iciri-piciri tikfasem? Énekelt, s reméljük úgy ment ha-za, hogy megérte eljönni a budapestiFelsõ-Krisztinavárosi templomba, a gi-táros találkozóra.

Remélem, az is úgy ment haza, aki-nek csörgõdob jutott!

MÁ.

Gitáros együttesek találkozója