Szerkesztette: Vágner Mátyás 2008

Az építészet társművészetei a romanika korában

A romanika társművészetei díszítőművészetek. Nem létezik a klasszikusértelemben vett táblakép vagy körplasztika. A forma és tartalom erősenalárendelt a műalkotások vallási programjának. A románkori templomokolyan összművészeti alkotások melyekben a társművészetek alárendeltszerepben jelennek meg, mintegy kiegészítve az épület által megjelenítettvallási üzenetet.

Leggyakoribb témájuk az Ó- és Újszövetségből vett jelenetek, valamint akorszak keresztény hitvilágával átszőtt szimbolikus jelenetek. A figurálisjelenetek megjelenítése egész Európában hasonlóságot mutat, sfélreismerhetetlenül összekapcsolja a román stílusban megszületettalkotások összességét.

Legjellemzőbb formái az épületplasztikák, domborművek, kisplasztikaiötvösművek, falfestmények, miniatúrák, szövött és hímzett kárpitok, sesetenként ólmozott üvegablakok.

2

Románkori szobrászat

A 10. századtól kezd a monumentális szobrászat újjászületni, de csak 1000körüli építkezések teremtették meg a műfaj kibontakozásának a feltételeit. Aromán kor plasztikája – kevés kivételtől eltekintve, ugyanis az építészethezkapcsolódik. Az antikvitás óta először beszélhetünk formailag és tartalmilagegységes korszakról.

A román kor szobrászata épületplasztika, elsősorban dombormű, ígyalapvetően különbözik az antikvitás önálló, az anatómiát hangsúlyozó szobraitól.A pre- és korai romanika jellemzője a lapos dombormű, míg az érett románművészetben megjelenő oromdíszek fél- vagy magas reliefek.

A szobrok és faragványok első sorban szemöldökgerendákon, oszlopfőkön,orommezőkön, kapuzatokon jelennek meg.

Formai és tartalmi tekintetben a romanika plasztikája hieratikus, szigorúanmeghatározott, hangsúlyozoztan ünnepélyes, gyakran merev formáit a vallásoshagyomány alakította ki.

A román kori művészet számos olyan szimbolikus tartalmat hordoz, ami a mainéző számára már nem érthető. (keverék állatábrázolások, számok- ésdrágakövek jelképrendszere)

3

Román oszlopszerkezet

1. Piramis fejezet2. Kockafejezet3. Volutás fejezet4. Díszfejezet5. Figurális fejezet

4

Moissac - Szent Péter kolostor - árkádok a kerengőből 1100

5

Moissac - Szent Péter kolostor - oszlopfők a kerengőből 1100. 6

A románkori kapuzat szimbolikájaA középkori templomkapu jogtörténeti jelentősége

A nyugat-európai középkori templomkapuk leggyakoribb jelenete Jánosapokaliptikus víziója és a hozzá kapcsolatos Utolsó ítélet. E két ábrázolás akkornyer jelentőséget, ha tudjuk, hogy a templomkapuk előtt zajlottak a világi ésegyházi bírósági tárgyalások. A szokás a Karoling- és Ottó korra vezethető vissza.Sok templomban a westwerk is gyakorta szolgált bírósági tárgyalások színhelyéül.

A bíráskodás helyét gyakran a kapu színével jelölték meg, vörösre festették, innena vérbíróság kifejezés is.

A kapukon megjelenő két oroszlán is utal a bíráskodásra. Oroszlánok őrizték azószövetségi Salamon király trónusát is. Az észak-itáliai templomok kapuzata előtt isgyakori az oroszlánok ábrázolása.A templomkapu az eskütétel helyeként is szolgált, valamint menedéket is

nyújthatott a bajbajutottaknak, ha a templomkapu karikáját megragadták. Ezugyanúgy garantálta a bántatlanságot, mint a templomba jutás. A középkorba azesküvő színhelye is a templomkapu volt, csakúgy, mint a kereskedelmi szerződésekmegkötésének színhelye.A templomkapu egyszersmind a mennyei jeruzsálem bejárataként is

értelmezendő, úgy mint a paradicsom kapuja.7

Moissac - Déli kapu előcsarnokának részlete 1120-1153.

Moissac - Déli kapu 1120-1153. 8

Autun Saint Lazare székesegyház kapuzata 1130 körül

Gislebertus mester

9

Autun Saint Lazare székesegyház Éva ábrázolása 1130 körül

10

Autun Saint Lazare székesegyház a Háromkirályok álma 1130 körül

Autun Saint Lazare székesegyház oszlopfejezetek 1130 körül11

Vézelay Saint-Madelaine apátság 1125-1130. 12

Bambergi lovas 1237 előtt

13

Veronai San Zeno nyugati kapujának jobb szárnya 1138 körül14

Szent Fides szobra 1000 lörül

15

Kupolás ereklyetartó Kölnből 1180 körül

16

Képi ábrázolás a romanika korában

A 8. század közepétől Bizáncban (III. Leó és fia V. Konstantin uralma alatt) dúltképrombolás kora. Bűnösnek és a keresztény tanítással ellentétesnek ítélték aképek tiszteletét és teljes ábrázolási tilalmat vezettek be. 787-ben azonban aNiceai zsinat a képek tisztelete mellett foglalt állást.

A Libri Carolini Nagy Károly udvarának kulturális manifesztuma egyaránt elítélia túlbuzgó képtiszteletet és mértéktelen képrombolást. A képeket nemkegytárgynak, hanem az igaz hithez való útmutatónak kell tekinteni, felidézve aBiblia üzenetét. Krisztus, Mária és a szentek ábrázolását ő is idolgyanúsnaktartotta.825-ben a párizsi szinóduson módosították, enyhítették a Libri Carolinit, s az

ábrázolásra méltó képek jegyzékét is kibővítették; például a világbíró Krisztus, aMaiestas Domini, a román kori festészet központi témája is ekkor leszudvarképes.

A 800-1250 közötti időszakot tekintjük a román kori festészet korszakának.

17

18

Képi ábrázolás a romanika korában

Minden templomban bőségesen voltak képi ábrázolások, nélkülük befejezetlen-

nek tartották volna az épületet. A román kor alapvető témája a Maiestas Domini,

valamint a trónoló Madonna.

Csoportkompozíció esetén az alakok gyakran – bizánci hatásra – egymás

mellé soroltak és egyforma magasak (izokefália). A tér érzékeltetésére tett

kísérletként az alakok egyes kompozíciókban mégis fedik egymást.

Kedvelt ábrázolások:

•Maiestas Domini – evangélista szimbólumok, Mária és János,

valamint angyalok társaságában

•Evangélista szimbólumok: angyal (Máté), oroszlán

(Márk), tulok (Lukács), sas (János)

•Trónoló Madonna

•Utolsó ítélet

•Mennyei Jeruzsálem (Nova Jerusalem)

•Elbeszélő jelenetek

•Miribilia: állatok és képzeletbeli motívumok

19Sant’Angelo in Formis templom freskói 1080 körül

San Climent-templom (Taüll, Spanyolország) apszisának Pantokrátor Krisztusa 1123. 20

21Auxerrei Saint-Étienne székesegyházának 12. századi kriptája – Krisztus paripán

San Celemente-templom altemploma (Róma) – Szent Kelemen miséje 1100 körül 22

23

Müstair St. Johann kolostortemplom - Szent István megkövezése 12. század

Krisztus meggyógyítja a némát 800 körül

24

A románkori kódexművészet

A kódex a legkülönfélébb illusztrált kéziratok összefoglaló elnevezése. Lehet

Biblia vagy a teljes evangéliumot tartalmazó evangeliarium, liturgikus könyv,

zsoltárokat tartalmazó plasterium. Festészeti szerkezetük általában hasonló:

KÁNONLAP: Az evangéliumi részletek megtalálását segítő oldal, amia kódex elején helyezkedik el. Az oldalt árkádsort utánzó ívesarchitektúra illusztrálja és osztja részekre.

INICIÁLÉ: A szöveghasáb elején található díszes kezdőbetű. A betűtestéből és a benne található motívumból áll.

MINIATÚRA: A szöveget illusztráló festett kép, melyet a miniátornaknevezett képalkotó hoz létre. Nevét a az előszeretettel alkalmazott vörös színű mínium festékről kapta. A miniátorok a kolostor szkriptó-riumában alkottak.

25Beatus kódex - Az angyal megfújja az ötödik trombitát 8. század

26Kopasz Károly Bibliája 871-877.

27Oroszlán Henrik evangeliariuma - Koronázás 1185-1188.

Oroszlán Henrik evangeliariuma – Maiestas Domini 1185-1188.

Bayeux-i kárpit 1077-1182.28