IX. Évfolyam. Budapest, 1899. január hó 14 5. ( 7 5 9 . ) I

K Ö Z T E L E K KÖZ- É S M E Z Ő G A Z D A S Á G I L A P .

AZ ORSZÁGOS MAGYAR GAZDASÁGI EGYESÖLET HIYATALOS KÖZLÖNYE.

Az országos m. gazdasági egyesület tagjai ingyen kapják. Nem tagoknak előfizetési díj:

Egész évre 10 frt, félévre 5 frt, negyedévre 2 frt 50 kr. Megjelenít miBies szerdái és szombatul.

erkeaztöség és kiadóhivatal: B n d a p e t t ( K S l t e l e k J b Ű H ő l - ú t Ü 5 . K l á H .

"»»»^éz i ra toka t a szerkesztSség nem H M TÍMZS.

AZ OMGE. K Ö Z L E M É N Y E I .

Kertészeti tanfolyam Budapest székesfőváros és vidéke kert-

tulajdonosai részére. Az Országos Magyar Gazd. Egyesület

ugy is mint a Gazdasági Egyesületek Országos Szövetségének központ ja a föld-mivelésügyi m. kir. Miniszter ur anyagi és erkölcsi támogatásával 1899. évi január hó 30-tól február hó 11-ig tartó időköz-ben a Köztelek (IX. ker., Üllöi-ut 25.) nagytermében kétheti időre ter jedő ker-tészeti tanfolyamot rendez.

Részvétel. A tanfolyam nyilvános s igy azon

bárki résztvehet, ha a felvétel czéljából idejében jelentkezik.

Minden jelentkező számmal ellátott igazolványt kap, mely öt az előadási te-r emben ugyanazon számú szék állandó

Az igazolvány kiállítása egyesületi ta-gok számára ingyenes. Nem egyesületi tagok az igazolványért 3 forint dijat f izetnek.

Jelentkezés. A tanfo lyamban résztvenni szándé-

kozók személyesen, vagy levélben jelent-kezhetnek

j a n u á r h ó 28-ig

az Országos Magyar Gazdasági Egyesület-nél. (Budapest, Üllöi-ut 25.)

Nem egyesületi tagok levélbeli je-lentkezései csak abban az esetben vé-tetnek figyelembe, h a az igazolvány kiállítási d i j a : 3 forint egyidejűleg be-küldetik.

Az ülőhelyek a jelentkezések sor-rend jében fognak kiosztatni.

A tanfolyam tárgyai f n i t M É s ,

Január hó 30-án (hétfő): d. u. 5 — 6 . Kerti növények gomT

okozta és egyéb betegségei. Elő-adó Mezey Gyula, a m.-óvári gazd. akadémia tanára ,

d. u. 6—7. Gyümölcstermelés. Elő-a d ó : Angyal Dezső, a budapest i m. kir. kertészeti tanintézet igaz-gatója.

Január hó 31-én (kedd):

d. u. 5 — 6 . Kerti növények gomba-okozta és egyéb betegségei,

d. u. 6 — 7 . Gyümölcstermelés.

Február hó 1-én (szerda):

d. u. 5 — 6 . Kerti növények gomba-okozta és egyéb betegségei,

d. u. 6 — 7 . Gyümölcstermelés.

Február hó 2-án (csütörtök):

d. e. 10—11. Kerti növények állati ellenségei. E lőadó: Jablonowski József, az áll. rovartani állomás főnöke,

d. e. 11—12 . Gyümölcstermelés, d. ü. 3 órától a magy. kir. kerté-

szeti tanintézet megtekintése. (Gel-lérthegy, Ménesi-ut.)

Február hó 3-án (péntek):

d. u. 5 — 6 . Kerti növények állati

6-án (hétfő): ^ r ^ í / J h — e . Kerti növények állati

T 4 R^J&renségei , d. u. 6 — 7 . r

d. u . 6 — 7 . Gyümölcstermelés.

Február hő 4-én (szombat) : d. u. 5 — 6 . Kerti növények állati

ellenségei, d. u. 6 — 7 . Gyümölcsértékesítés. Elő-

a d ó : dr. Györy István, a m. kir. kertészeti tanintézet tanára .

Február hó 7-én (kedd): d. u, 5 — 6 . Zöldségtermelés. Elő-

adó : Révész István, a m. kir. ker-tészeti tanintézet tanára ,

d. u. 6 — 7 , Gyümölcsértékesítés.

Fehuár hó 8-án (szerda):

d. u. 5 — 6 . Diszkertészet. Rózsa-tenyésztés. Szobai növények gon-

d. u. 6 — 7 . !

Február hó 9-én (csütörtök):

d. u. 5 — 6 . Diszkertészet stb., d. u. 6 — 7 . Zöldségtermelés.

Február hó 10-én (péntek):

d. u. 5 — 6 . Diszkertészet stb., d. u. 6 — 7 . Zöldségtermelés.

Február hó 11-én (szombat): d. u. 5 — 7 . Zöldségtermelés.

Figyelmeztetés az OMGE. t. tagjaihoz.

A „Köztélek" ez évi első számához postai utalvány-lap volt mellékelve. Kér-jük t. tagjainkat ezen utalványlappal a tagdijat és alapítványi kamatokat mi-előbb beküldeni, anná l is inkább, mert egyesületünk által ez évben rendezendő vásárokat és kiállítást csak az esetben látogathatják dí jmentesen, h a a tagdíj-befizetését a tagsági jegy által igazol-ha t ják .

Mindennemű erőtakarmányok m i n t

finom és goromba buzakorpa, szárazmoslék, malátacsira, olaj-pogácsa budapesti gyártmány, úgyszintén vidéki repcze, napra-forgó, fökmagpogácsa legjufá-nyosabban szerezhető be

Gahonanemüek a legelőnyösebben

* értékesíthetők

V., Alkotmány utcza 31.

M a i s z á m u n k 3 0 oldal .

1

7 4 K Ö Z T E L E K , 1 8 9 9 J A N U Á R H O 14. 5 . SZAM. 9 - IK ÉVFOLYAM.

Meghívó az „Országos Magyar Gazdasági Egye-

sület" igazgató-választmányának 1899. évi j anuár hó 14-én, szombaton d. u.

4 órakor a „Köztelken" tar tandó ülésére. 1. Mult ülés jegyzőkönyvének bemutatása. 2. Jegyzőkönyv hitelesítésére 2 tag ki-

küldése. 3. Meghalt tagok bejelentése. 4. ü j tagok felvétele. 5. Tagsági ügyek. 6. Egyesületi tanács jelentése:

a) néhai Wodiáner Albert báró hagya-téki ügyében ;

l ) tisztviselők adója ügyében; c) budapesti első gyermekmenhely-egy-

let kérelme ügyében; . d) „Dohány-Ujság" segélyezése ügyében. /) számviteli iroda erkölcsi támoga-

tása tárgyában ; e) Szakvélemények adása tárgyában

hozott tanácsi határozat . 7. Egyesületi tanácsban megüresedett

tagsági hely betöltése. " 8. Közös szövetkezeti bizottságba elnök

és 2 ta gkiküldése. 9. Tariffa-bizottságba 2 tag kiküldése. 10. Iparegyesület háziiparszakosztályába

2 tag kiküldése. 11. Jelölés Csáky Petronella grófnő által

alapított 4 alapítványi helyre. 12. Jelentés a M. A. V. által berendezet t

gyümölcsszállitó kocsikról. 13. Irodalmi és tanügyi szakosztály ja-

vaslatai. 1. Szakosztály megalakulása. 2. Kertészeti tanfolyam a Köztelken. 3. Köztelki gazd. előadások. 4. Simunyák-alap kamatainak hova-

forditása. 5. Cserháti kérvénye „Talajismeret"

átengedése tárgyában. 14. Állattenyésztési és állategészségügyi

szakosztály javaslatai -. 1. Szakosztály megalakulása ; 2. Tenyészállatvásár megtartása

ügyében. 3. Ellenőrző tejvizsgálat. 4. Sertésszállitási tariffák mérséklése.

Miniszteri leiratok. 15. Földmivelési miniszter 1899. évben

rendezendő díjlovaglásra 2000 frtot adományoz. 16. Keresk. miniszter abraktakarmányokra

engedélyezett szállítási kedvezmény tárgyában. Tudomásul veendők: '

17. Kereskedelemügyi miniszter a gyapju-minősitő-intézet életbeléptetéséről értesít.

18. Ugyanaz „Kozma Ferencz emléke" czimü mü 51 példányát küldi.

19. Ugyanaz a magyarországi geologiai térképhez megjelent magyarázó szöveg egy példányát küldi.

20. Ugyanaz a gyümölcsfatenyésztéssel foglalkozó s jutalomdíjban résszesült tanitók névsorát közli.

21. Ugyanaz az 1897-ről szóló állat-egészségügyi évkönyv 1 példányát küldi.

22. Ugyanaz a kelet-indiai lókivitel tár-gyában.

Budapest, 1899. j anuár hó 7.

Gróf Dessewffy Aurél s. k.,

Felhívás. Nagyobb mennyiségű fagyapot és tojás-

szállitó ládák iránt történt megkeresések foly-tán ezennel felhívjuk a hazai fagyapot- és ládagyárakat, melyek ezen anyagok waggon-számra menő szállítását elvállalni hajlandók, közöljék velünk mielőbb ebbeli szándékukat, fiz árak megjelölésével.

OMGE. igazgatója.

Gróf Fes t e t i ch Györgynek áll í tandó s zob rá ra deczember 3 12-ig adakoz tak :

Szentes város gyűjtése : Szentes város Szél Juliánná ... Szederes Imre ... H. Szabó János... N. N. és N. N Pnyik János, Fekete Péter

Dessewffy Aurél gyűjtése Ábrány-Szt.-György . . ..

Baumann Lajos ... ... ... ... Greszler Vilmos Schwarcz Jenő ... Erdélyi gazd. egylet ...

Torday József gyűjtése : Fekete József Schmiedt Albert Auerwald János 5 N. N..__ - ...

Pöschl testvérek Bálványos ... ... Szentimrei földmives-iskola:

Hauer Géza igazgató... Veniss Gyula ... Német József ... ... ... Saary Tivadar ...

Id. Rédly Gyula ... ... Barsmegyei gazd. egyes. ... ... — Reusz Henrik ... ... Somogyi Béla ivén :

Dóczy János Balogh Kálmán Somogyi Béla ... ... ... Dr. Groszmann és X. Wanky György Nyisztor Döme

M. kir. központi statisztikai hivatal gyűjtése:

Dr. Jekelfalussy József ... Dr. Vízaknai Antal Dr. Kovács Aladár Mészöly Dezső ... György Aladár ... ... ...

Kubinyi Albert Buday László Szabók Alajos Herczeg Ferencz Mészáros János... — ... Nánásy Imre Lüki Alajos Senyei Timód ... ... ... Orosz Lajos ... ... Pogány Ernő . .. Dr. Fülöp Kornél ... ... Wittik Sándor .... Szabó Lázár ... ... ...

.- Antalfi Mihály Pázmány Jenő Konkoly-Thege Gyula ... Kenéz Béla Pál Flóris ... ... ... ... Károlyi Béla ... ... ... Ábrahám János... — ... K. Nagy Béla Miklós Jakab Urbány Géza ... ... ... Kemény Gyula ... Czámetzer. László .... ...

Libits Adolf gyüjtőivén, Alcsuth: Kiss Bálint... ... ... ... Orotsa Árpád ... ... ... Kokas József ... ... ... Szabó Lajos ... ... ... Késmárky István ... ... Baross László ... ... ... Bossányi Kálmán ... ... Zechmaister Sándor... ___•

. Kralovánszky Kálmán Gergely István ... ... ... Kosztolányi Gyula ... — Vörös Imre ... Madarász Dénes ... ... Dus Ernő ... ... ... ... Darvas Károly ... ... ... Járón Károly .... ... ... Szigethy Jáno3 MatronOttó ... ... ... Ihariny Ferencz Szkalla Ferencz... ... ... Janny Rezső ... ... Kovács Lajos ... —

Ltbits^Adolf ~ "" Rácz Kálmán ... ... Szántay Béla ...

A komárommegyei gazd. egyes. ...

Kesz the lyen )-tól j a n u á r

Utolsó kimutatásunk ... 1960-55 Összesen: ... 2134-05

Czibulya Gyulának az utolsó kimuta-tásban közölt gyűjtéséhez hozzá-járultak :

Czibulya Gyula ... ... ... Thurner Kornél Tóth Béla ... Novake Imre ... ... Meszéna Lajos Neiszidler Ernő ...

Összesen:

Állattenyésztési és állategészség-ügyi szakosztály ülése.

(1899. január 10.) Jelen voltak Forster Géza elnöklete a l a t t :

Berzeviczy Zsigmond, Braun N., Fischl Lipót, Galqóczy Károly, Horváth Jenő, dr. Hutyra Ferencz, Küszler Henrik, Lejtényi György, báró Malcom.es Jeromos, Pirkner János, Reusz Henrik, Sierbán János, Szikszay Elemér szak-osztályi tagok. A tisztviselőkar részéről Rubi-nek Gyula ügyvezető-titkár, Szilassy Zoltán szerkesztő-titkár, Sporzon Vilmos s. titkár és Jeszenszky Pál titkár, mint előadó.

A szakosztály ú j r aa l aku lá sa . A szakosztály az alapszabályok értelmé-

ben újraalakulván, elnökül Tormay Bélát, al-nökökül pedig mádi Kovách Lászlót és Som-ssich Andort választotta meg egyhangúlag.

Minthogy pedig a megválasztott elnökök egyike sem jelent meg a mai ülésen, a szak-osztály ad hoc elnökül Forster Gézát kérte fel.

A bizot tságok ú j r a a l a k í t á s a . Jeszenszky Pál előadó javaslatára a szak-

osztály a lóvásár-rendezőbizottságot újraválaszt-ván, annak tagjai lettek Andrássy Sándor gr. elnöklete a la t t : Egan Ede, Forster Géza, Ko-vács Sebestyén Endre, Lossonczy Mihály, Zoltán Elek, Somssich Andor, Steiger Gyula, gróf Széchenyi Imre és gróf Szapáry Iván. A székesfőváros a lóvásárok díjazási czéljaira 500 frtot szavazott meg azon kikötéssel, hogy a bizottságban két kiküldötte helyet foglalhas-son ; a főváros kiküldöttei Fenyvessy Adolf és Schiller György.

A szakosztály felkéri a Tattersall r.-tár-saságot, hogy a bizottságba saját kebeléből 4 tagot küldjön ki.

A tenyészállatvásár rendező-bizottságába beválasztotta a szakosztály Tormay Béla elnök-lete alatt Dőry Vilmos, Forster Géza, Hegedűs József, dr. Hutyra Ferencz, mádi Kovács László, Küszler Henrik, Libits Adolf, Maár Zoltán, Meskó Pál, Monostori Károly, Otocska Béla, Pirkner János, Rátz István dr., Renner Gusztáv, Reusz Henrik, Serák Károly, Sierbán János és Széli Kálmán tagokat.

A tenyészál la tvásár- rendező b izo t t ság javas la ta i .

Jeszenszky Pál előadó: A szakosztály mult év október havi ülésén szóbakerült a tenyész-állatvásár rendezésének ügye s a szakosztály felhívta a vásárrendező-bizottságot, hogy mi-után a tenyészállatvásárok a jelenlegi szer-vezetükben nem volnának sikeresen fentart-hatók, nyilatkozzék aziránt, hogy a vásárok a jövőben egyáltalán fentartandók-e s ha igen, mily módon volnának azok reorganizálandók. A bizottság beható tárgyalás után arra az állás-pontra helyezkedett, hogy a vásárok a jövőben is fentartandók, de szervezetükben megváltoz-tatandók; jelesül, hogy a vásárok ezentúl korábban tartassanak meg, mint az előző években s ezért a folyó évi vásár határidejét a bizottság február 25. és 26-ára kéri kitűzni; a vásár idő-tar tama a részvételi költségek apasztása czél-jából, három nap helyett két napra szállittas-sék le s ugyanezen okból az eladások után eddig szedett 3 % helyett 21/a°/o közvetítési dij szedendő.

A bírálati eljárást is módosítani javasolja a bizottság olyformán, hogy a biráló tagok az

5. SZAM. 9-IK ÉVFOLYAM. KÖZTELEK, 1899. JANUÁR HO 14. 75

értékszámok alapján külön-külön pointirozza-nak s az értőkszámok összegének átlaga ké-pezze a dijak odaitélésénak alapját, az érték-számok pedig a dijat nyert állatok álláshelyei felett feltüntetendők. A tuberkulinojtások el-terjesztése szempontjából a bizottság javasolja, hogy a bírálatnál a tuberkulin ellen ojtott és nem reagált állatok a pointirozásnál 10 érték-számmal előnyben részesittessenek. A bizott-ság javaslatait előadó elfogadásra ajánlja.

Lejtényi György hozzászólása után a szakosztály a vásárrendező-bizottság javasla-taihoz hozzájárul.

A székesfővárosi tápszervizsgáló intézet ja-vaslata az ellenőrző tejvizsgálat tárgyában.

Jeszenszky Pál előadó : Budapest székes-főváros tápszervizsgáló intézete javaslatot ter-jesztett a fővárosi tanács elé a tejhamisitások meggátlása érdekében. A főváros tanácsa az egyesület véleményét kéri a tápszervizsgáló intézet javaslatára vonatkozólag, mely a kö-vetkezőleg hangzik : (Olvassa.)

„Ujabban igen gyakran felebbézésekkel él-nek intézetünk azon szakvéleményeivel szem-ben, a melyek a tejnek kisebbmennyiségü, 10%-nál kevesebb vizzel való hamisítását konstatálták, tehát akkor, ha a vegyvizsgálat alá boesájtott tejnek fajsúlya, vonatanyaga és hamutartalma a főldmi/elésügyi miniszter ren-deletében felsorolt minimális határszámoknál valamivel alacsonyabbnak találtatott. így pl. előfordulnak tejek, melyeknek fajsúlya 1'028 körül fekszik, vonatanyagtartalma pegig H ' 0 % körül, mig a megfelelő minimális határszamok 1-029, illetve 12'0%. A zsírtartalom a legtöbb ilyen esetben megfelel a miniszteri rendelet-nek, illetve nagyobb 2'8%-nál.

Több megbízható tejtermelővel ebben az ügyben érintkezvén, azt az értesítést kaptam, hogy az észlelt eltérések csak a legritkább esetben szándékos, a tehénen kívül eszközölt vizezésnek a következményei, hanem legtöbb-nyire annak, hogy az állatokat zöld vagy más vizenyős takarmánynyal táplálták. Irodalmi ada-tok alapján is konstatálhatom, hogy a vize-nyős takarmány a tejet az észlelt mértékben felhígítani, illetve víztartalmát felszaporitani s ennélfogva fajsulyát és vonatanyagtartalmát leapasztani képes. Azzal a ténynyel állunk te-hát szemben, hogy a tejet ugy az állaton ki-víil, valamint vizenyős takarmány segítségével az állaton belül is lehet az emiitett mértékben vizzel felhígítani és tápláló, illetve pénzbeli értékét leszállítani.

Ezzel szemben nyomban felmerül azon kérdés, vájjon az állaton belül eszközölt vize-zés megengedhető-e vagv nem ?

Részemről abban a nézetben vagyok, hogy nem, mert a vizezés eszközlésének módja a fogyasztó érdekének szempontjából teljesen közönyös és a tápszerellenőrzés nem képes bebizonyítani, vájjon a higitás az álla-ton kívül vagy belül történt-e. Megengedése esetén pedig bizonyos, hogy rövid idő múlva ezen manipuláczió általánossá válnék s közfo-gyatkozásra nagyobbára csak ilyen tej kerülne. A vizenyős takarmány az állat fejőképességét emeli, illetve a fejt tej mennyiségét felszapo-ritja és a termelő ily módon silányabb, de több tejet produkálhat: ez az ő előnye, de egyszersmind a fogyasztónak a hátrányra és pedig ugy táplálkozása, mint pénzbeli érdeke te-kintetében. Ez oka annak, hogy mindenütt, a hol a táplálkozási és egészségi viszonyokat javítani iparkodnak, a közfogyasztásra szánt tej termelésénél a vizenyős takarmány hasz-nálatát kizártnak tekintik s ugyanezt az állás-pontot nálunk is el kell foglalni.

Minthogy azonban tejtermelőink más nézet-ben vannak s oly takarmány használatát, mely a tej minősége árán annak mennyiségét fel-szaporitani képes, megengedtnek tartják s ezen oknál fogva az elsőfokú hatóság elmarasztaló Ítéleteit minduntalan felebbezik (bár nincs tudomásom, hogy minő eredménynyel,), azon

alázatos kérelemmel járulok a Tekintetes Tanács-hoz, miszerint ez ügyet a magas kormányhoz döntés végett felterjeszteni méltóztassék azon czélból, hogy ha esetleg a magas kormány nézete a tejtermelők nézetével találkoznék, a fent idézett rendeletben előirt határszámok módosí-tásáról és az uj utasítások kibocsájtásáról gon-doskodva legyen.

Előadó: T. szakosztály! A fővárosi tápr szervizsgáló-intézet téves promisszából indul ki akkor, amikor a zöldtakarmányokkal való ete-tés betiltását hangoztatja azon czélból, hogy ezáltal a tejhamisitásoknak gát vettessék s azt hiszem, hogy a javaslatnak ezt a részét telje-sen figyelmen kivül kell hagynunk, mert hiszen arról, hogy a tehenészetek a zöldtakarmányo-zástól eltiltassanak, komolyan beszélni sem lehet.

Az alternatív javaslat másodhelyen azt ajánlja, hogy amennyiben a vizenyős takarmá-nyok etetésének betiltása keresztülvihető nem volna, az esetben a földmivelésügyi kormány-nál a normális összetételű tejekre nézve meg-állapított határszámok leszállítását kérjük.

A 95-ik évi XLVI-ik törvényczikk 8-ik paragrafusa megállapítja, hogy a tejnek leg-alább 1-029, legfeljebb l-033°/o fajsulylyal, 2"8% zsír, 12% szárazanyag és 0 6—0-9% hamu-tartalommal kell birnia.

A tej alkatrészeinek ily módon való meg-állapítása nemzetközinek mondható és Fleisch-mann és Martinyi a tej vizsgálat terén elismert szaktekintélyek számos tudományos vizsgálatok alapján megállapították, hogy a tej fajsúlya T028-tól 1'035-ig, a szárazanyagtartalom pedig 12— 35% között váltakozik.

A zöldtakarmányozás esetén, ha a tej különben vizezve nincsen, a szárazanyagtarta-lom és fajsúly a törvényben megállapított ha-társzámok alá nem sülyedhet.

Hogy a fővárosi tápszervizsgáló-intézet által végzett vizsgálatoknál mégis állítólag nem hamisított, de gyengébb minőségű tejeket ta-lálnak, ennek oka véleményem szerint nem rejlhetik másban, mint a tejnek a fejés után vizzel való hígításában, vagyis hamisításában.

Miután lelkiismeretesen kezelt tehené-szeteknél ily esetek elő nem fordulhatnak, és mert nekünk gazdáknak is súlyt kell helyeznünk arra, hogy a közélelmezésre szolgáló termékek oly minőségben állitassanak elő, aminőt a fogyasztók jogosan megkövetelnek és ami-lyeneknek termelésére minden lelkiismeretes gazda képes Í3, ezért van szerencsém javasolni, hogy választmány utján a székesfőváros tanácsá-hoz oly értelemben átírni méltóztassék, hogy a tej fajsúlya és szárazanyagtartalmára a tör-vényben megállapított határszámok megváltoz-tatására okot nem látunk, a zöldtakarmányok-kal való etetés betiltását feleslegesnek is, de lehetetlennek is tartjuk.

Pirhner János sajnálatának ad kifejezést a felett, hogy a székesfőváros területén a tör-vény végrehajtása oly egyének kezére van bizva, a kikben nincs meg a kellő szakérte-lem. A határszámokat illetőleg leghatározot-tabban kijelenti, hogy több évi prakszisában soha nem fordult elő eset, hogy bármely tehén teje e minimális határszámokon alul lett volna. A szőnyegen levő javaslat nem vall egyébre, mint arra a szégyenletes állapotra, mely e te-kintetben a fővárosban napirenden van s a közfogyasztásra kerülő élelmiszereket ellenőrző közegek e téren való teljes tudatlanságára.

Többek hozzászólása Után a szakosztály olyértelmü átirat intézését javasolja a főváros tanácsához, hogy a tápszervizsgáló-állomás által leszállítani kért határszámok megváltoz-tatását nem javasolja az egyesület, hanem el-lenkezőleg határozottan fentartandónak tartja, a zöldtak armánynyal való etetés eltiltását pedig feleslegesnek és kivihetetlennek tartja.

A sertésszállitási tarifák mérséklése. Jeszenszky Pál előadó felolvassa az e

tárgyban Küszler Henrik szakosztályi tag által benyújtott következő javaslatot:

„Általánosan ismeretes tény, hogy a ser téstenyésztés és sertéshizlalás mily fontos té nyezője a hazai mezőgazdaságnak, amit bőveb-ben megindokolni szakemberek előtt felesleges volna.

Ezen gazdasági ág nagy jelentőségét leg-jobban bizonyítja azon sajnos körülmény, hogy az utóbbi években a sertésvész beállta és a sertéstenyésztés körül tapasztalt egyéb visszás körülmények folytán mutatkozó pangás mily súlyos csapást mért a sertéstenyésztéssel fog-lalkozó gazdákra.

Kétségtelen az, hogy ily sajnos körülmé-nyek között a sertéshizlalás jövedelmezősége még inkább, mint valaha a sertések könnyebb értékesítésétől függ.

Ennek elérhetésére pedig a legnagyobb akadályt a vasutak magas díjtételei képezik, melyek egymagukban véve is tulmagasak ugyan, de különösen más állatokért fizetendő szállítási dijakkal összehasonlítva, azokkal semmi jogos arányban nem állanak.

így nevezetesen: a sertés és a szarvas-marha díjtételei között oly nagy díjkülönböze-tek léteznek, hogy a sertésszállitmányok után kocsirakományonként majdnem minden viszony-latban kétszer oly nagy szállítási dij fizetendő, mint az ugyanazon kocsirakományu szarvas-marhákért, miként az a mellékelt összehason-lító táblázatból kivehető.

A díjtételnek ezen nagy díjkülönbözete onnan származik, hogy a szarvasmarha-külde-ményeknél a négyzetméterenként megszabott illetmény a vasúti szarvasmarhaszállitó-kocsi átlag 16 négyzetméternyi rakterülete után szá-míttatik; mig a sertésküldeményeknél a kocsi mindkét emeletének használatánál annak két-szerese, azaz átlag 32 négyzetméter vétetik a számítás alapjául.

A díjtételnek ilymódon való alkalmazása semmi esetre sem méltányos, mert a vasút mindkét esetben csak egy négykerekű kocsit szállít, — melynél a rakomány súlya i s körül-belül egyenlő — s annak daczára a sertéskül-demények után kétszer akkora szállítási dij számíttatik, mint a szar vasmarhaküldemények után.

Másodsorban nagy akadályt képeznek a sertések könnyebb értékesítésére az elrendelt zárlatok, amelyek mielőbbi feloldása okvetetle-nül szükséges volna, hogy a sertésűziet: az uralkodó nehézségeket leküzdve, ismét sza-badon fejlődhessék.

Mindezeknél fogva van szerencsém azon kérelmet intézni az „Országos Magyar Gazda-sági Egyesület" állattenyésztési szakosztályá-hoz, hogy a minden oldalról fenyegetett sertés-tenyésztésre károsan ható okok elhárítását a lehetőség szerint sürgetni méltóztassék; így elsősorban, hogy a kereskedelemügyi miniszter-hez felterjesztést intézni szíveskedjék, a sertés-szállitási díjtételek megfelelő csökkentése, a földmivelésügyi miniszterhez pedig a német határzárlat megszüntetésének kieszközlése tár-gyában.

Előadó a maga részéről elfogadásra ajánlja Küszler Henrik javaslatát annyival inkább, mert a tarifák ilymódon való megállapítása méltánytalan és minden jogalapot nélkülöz. De szükséges a sertésszállitási tarifák mérséklése azért is, hogy ezáltal pangó sertéstenyésztésünket és keres-kedelmünket valamiképpen föllenditsük, mert ma Németországtól sertéskivitel tekintetében teljesen el vagyunk zárva, Ausztriába való be-vitelünk is eltiltatott, ugy, hogy a sertés-értékesítés tekintetében teljesen a hazai piaczokra vagyunk utalva s ennek folyománya, hogy a sertésárak oly alacsonyak, amilyenek évek óta nem voltak. Németország ré-széről ugyan kilátásba helyeztetett, a határzár megszüntetése, ez azonban a német gazda-közvélemény nyomása folytán ugylátszik meg-valósulni nem fog; ha a német kormány nem hajlandó a határzárat megszüntetni, melyre a köztünk fennálló vámkonvenczió értelmében ok

1 fenn nem forog, az % esetben valóban itt volna

4 KÖZTELEK, 1899. JANUÁR HO 14. 5. SZÁM. 9-ik ÉVFOLYAM.

az ideje, hogy Németországgal szemben a leg-messzebbmenő represszáliákat alkalmazzunk.

Ajánlja a javaslatot elfogadásra azzal a kibővítéssel, hogy ugyanezen szállítási díj-tételek megállapítását kérje az egyesület a juhokra is.

Pirlcner János, Reusz Henrik, elnök és előadó ismételt felszólalása után a szakosztály a benyújtott javaslatot elfogadja s az igazgató-választmány elé azzal terjeszti be, hogy intéz-tessék felterjesztés a kereskedelemügyi minisz-terhez a sertésszállitási díjtételeknek a javas-latban jelzett módon, a juhok szállítási díjtéte-leinek pedig aránylagos leszállítása ügyében s keressék fel a földmivelésügyi miniszter ur is, hogy az egyesület ezen kérelmét a kereskede-lemügyi miniszternél támogatni szíveskedjék.

Több tárgy nem lévén, elnök az ülést berekeszti.

Irodalmi és tanügyi szakosztály ülése.

(1899 január 9.) Jelen voltak: Máday Izidor elnöklete

alatt Kodolányi Antal alelnök, Bálás Árpád, Forster Géza, Horváth Jenő, Jeszenszky Pál és Löcherer Andor szakosztályi tagok, Szilassy Zoltán szerkesztő-titkár, mint előadó.

A szakosztály újraalakulása. A szakosztály újraalakulván elnökül Máday

Izidort, alelnökül pedig Kodolányi Antalt és Bernát Istvánt választotta meg egyhangúlag.

Kertészeti előadások. Előadó: A mult ülés azon megállapodá-

sához, hogy a f. év folyamán a tavalyi szőlő-szeti előadások mintájára kertészeti előadáso-kat rendezzen az egyesület, az igazgató-választ-mány hozzájárulását fejezte ki. Szóló érint-kezésbe lépett a kertészeti tanintézet tanári testületével s kész programmot állított össze, mely a következő:

Az előadások tartama január 30-tól feb-ruár 11-ig, tehát 12 napra terjedne ki. Az előadások, melyek naponként 5—7-ig a Köz-telek nagytermében tartatnának meg, a követ-kezők :

Angyal Dezső, a kertészeti tanintézet igazgatója: a mezőgazd. gyümölcstermelésről,

dr. Oyöry István kertészeti tanint. tanár: a mezőgazdasági gyümölcs értékesítéséről,

Révész István tanár: a konyhakertészetről, Jablonowslci József az állami rovartani

állomás igazgatója: a kerti növények állati el-lenségeiről,

Mezey Gyula magyar-óvári gazdasági akad. tanár : a kerti növények gomba okozta és egyéb betegségeiről,

Hatos János alcsuthi főh. uradalmi fő-kertész pedig a diszkertészet köréből tartana előadást.

Az első három tárgyból 5—5 óra, a többiekből 4—4 és illetőleg 3 órában tartat-nék meg, ugy hogy az összes előadások 24 órát vennének igénybe.

Előadó előterjesztésére a szakosztály az előterjesztett programmot elfogadja s javas-latba hozza a választmánynak, hogy az elő-adásokat az 0. M. G. E. tagjai díjtalanul, nem tagok pedig 3 frt beiratási díj befizetése mel-lett hallgathatják.

Gazdasági előadások a vidéken. Előadó: A szakosztály legutóbbi ülésében

foglalkozott a nyitramegyei és veszprémmegyei gazdasági egyesületek működése területén tar-tandó gazdasági előadások ügyével. A választ-mány elhatározta az előadások megtartását s e czélból szóló tárgyalásba bocsátkozott a magyaróvári gazdasági akadémia tanári kará-val és az illető gazdasági egyesületekkel.

A Nyitramegyei gazdasági egyesület már

beterjesztette az előadás programmját jóváha-gyás végett s ez a következő:

Az előadások február 1., 2. és 3-ik nap-ján tartatnának megNyitrán. És pedig előadást fog tartani GselJcó István tanár a szarvasmarha-és. juhhizlalásról, Cserháti Sándor tanár a trá-gyázásról, a műtrágyákról és a czukorrépater-melésről, Hensch Árpád tanár a trágyázási rendszereknek üzleti alapon való megállapítá-sáról, dr. Kosutány Tamás tanár a szeszgyár-tásról és Újhelyi Imre tanár a gümőkórról és az ellene való védekezésről.

A szakosztály az előterjesztett program-mot helyeslőleg elfogadja s az előadó tanári kar tiszteletdíjai és útiköltségeire [500 frt utal-ványozását javasolja a választmánynak az e czélra rendelkezésre álló alapból. Á szakosz-tály felkéri Kodolányi Antal alelnököt, hogy az előadásokon az egyesület képviseletében vala-melyik tisztviselővel együtt megjelenni szíves-kedjék.

Előadó jelenti, hogy a Veszprémmegyei gazdasági egyesület még részletes programmot nem nyújtott be s csak alternative jelzi, hogy az előadásokat márczius 25—27-ike, esetleg május 13—15-én óhajtaná megtartani.

Köztelki gazdasági előadások. Előadó: A Köztelken tartatni szokott gazda-

sági előadásokra nézve a mult ülés szintén határozatokat hozott, melyeket a választmány elfogadván, felterjesztést intéztünk a földmive-lésügyi miniszter úrhoz, az előadások költsé-geinek fedezését kérve. A felirat még elintézést nem nyert, tekintettel azonban azon körül-ményre, hogy a földmivelésügyi miniszter által gazdasági előadások tartására adományozott 2000 forintból még mintegy 500 frt rendelke-zésére áll az egyesületnek, ezen összeg terhére, megtarthatók volnának az előadások, hogyha pedig a miniszter ur kedvezően intézné el az egyesület fölterjesztését az esetben a 2000 forintból fennmaradó 500 frt egy a vidéken őszszel tartandó gazdasági előadás czéljaira volna felhasználandó. A Köztelki gazdasági előadások programmja a következő előadások-ban volna megállapítható:

1. a szarvasmarhák tuberkulózisa s az ellene való védekezésről demonstrácziókkal az állatorvosi akadémián; ez előadás egy délutánt venne igénybe,

2. a gyapjuminősitésről a tenyésztés szolgálatában, demonstráczióval 1—1 Va óra,

3. a baromfi hizlalásáról és értékesí-téséről,

4. a dohánytermelés javításának eszkö-zeiről,

5. uj irányok a magyar szarvasmarha-tenyésztés terén,

6. a munkástörvényről s annak'miként való alkalmazásáról tartana egy ahhoz értő szakegyén előadást, válasz azonban ez idén még nem érkezett a nevezettől.

Végül: 7. a vetőmagvak termeléséről, mely elő-

adás 2 órát venne igénybe s utána délután egy vita fejlesztetnék az előadás fölött, mely-ben a gyakorlati gazdák fejtenék ki vélemé-nyüket és tapasztalataikat.

Bejelenti még, hogy a székesfőváros az újonnan berendezett, tehénvásári istállói beren-dezését óhajtaná a gazdaközönségnek az elő-adások alkalmával bemutatni.

A szakosztály az előterjesztett tervezetet elfogadja s a gazdasági előadások napjait február hó 13., 14. és 15-ében állapítja meg.

Pályázat gazdasági rovartan megírására. Előadó: A szakosztály mult ülésén el-

határozta, hogy a Kodolányi- és Simunyák-féle irodalmi rendeltetésű alapítványok 750 frtnyi kamataiból pályázat Írassék ki egy növény-termelési munka megírására. Azóta azonban Cserháti Sándor gazd. akadémiai tanár meg-bízást kapott a földmivelésügyi minisztériumtól egy ily munka megírására s ennek folytán a

pályázat kiírása az egyesület részéről fölös-legessé vált. Szóló javaslatba hozza a Simu-nyák-féle alapítvány 500 frtnyi kamatai föl-használására nézve, hogy egy gazdasági rovartan megírására tűzessék ki az összeg pályadíjul, még pedig tervezet és mintafejezettel történő nyilt pályázat utján.

A szakosztály a javaslatot elfogadja s a gazd. rovartanra nyilt pályázat kiírását hozza javaslatba az igazgató-választmánynak.

Végül a szakosztály teljesítette Cserháti Sándor gazd. akadémiai tanár azon kérelmét, hogy a könyvkiadó-vállalatban megjelent „Ta-lajmivelés" czimü munkájából az újonnan meg-írandó s a növénytermelést tárgyazó müvébe átvehesse.

Az ülésnek több tárgya nem lévén, Máday Izidor elnök terjeszt a szakosztály elé indít-ványt, egy az aratási sztrájk káros voltát tár-gyaló népies munka megiratása tárgyában.

A szakosztály az indítványt magáévá téve, javaslatba hozza a választmánynak, hogy 200 frtnyi pályadíj tűzessék ki egy ily munkálat megírására.

A szakosztály végül javasolja a választ-mánynak, hogy kéressék fel a földmivelés-ügyi minisztérium a „Közteleit" lap pályázatán pályadíjban részesített „A kisgazda trágyate-lepe" cz. munka több ezer példányban való kinyomatására és terjesztésére.

Ezzel az ülés végét ért.

Tisztázzuk az eszméket! Az idö szele s a mos toha körülmé-

nyek kényszere mind többször kényszerit arra, hogy a szövetkezés eszméjével fog-lalkozzunk.

A külföld példája nyomán , de régi1

törekvések megvalósításaképp ná lunk is:

a gazdatársadalom több oly tömörülése létesült, amelyek az érdekek kölcsönös-ségén alapulnak.

Az egyén a korlátlan verseny köze-pette mindinkább érzi magárahagyatot t -ságát s ösztönszerű törekvésképp nyilat-kozik meg b e n n e a szövetkezésre, a szak-szerű erök összpontosí tására való ha j lam.

A magyar gazdatársadalom is az utóbbi időben két ily jelenséget muta t fel. Az egyik a „Magyar Gazdaszövetség" gróf Károlyi Sándor vezérlete alatt, a melynek a német „ B u n d d e r Landwir the" pé ldá jára czélja a magyar gazdatársadal-mat tekintet nélkül politikai pártállására egy zászló alatt az agráreszmék szolgá-latára csoportosítani.

A másik alkotás a „Gazdasági Egyesületek Országos Szövetsége", amelyet a gazdasági egyesületek alkottak közös központul azon czélzattal, hogy a gazda-sági érdekképviselet társadalmi szervei-nek állandó feje legyen. A két szervezet működésűk formájára nézve nagyban kü-lönbözik egymástól s ez az épp, a mit még sokan nem tudnak s a két testület feladatait rendesen azonosít ják.

Ugyanebben a hibában szenved azon egyébként tartalmilag igen figyelemre-méltó közlemény is, a mely a „Köztelek" f. évi 3. számában „A gazdasági ipar fejlesztése szövetkezeti a l apon" czimmel jelent meg,

A Gazdasági Egyesületek Országos Szövetségét összetéveszti a Magyar Gazda-szövetséggel annyiban, mert oly felada-

5. SZAM. 9-IK ÉVFOLYAM. KÖZTELEK, 1899. JANUÁR HO 14. 77

tok teljesítését vár ja előbbitől, melyek utóbbi feladatai.

E tekintetben gondosan kell meg-különbözte tnünk a két testület feladatait, nehogy ezek tekintetében a nagyközön-ség tájékozatlansága még fokozódjék.

Á Gazdasági Egyesületek Országos Szövetségének csak egyesület vagy gazda-sági czélu szövetkezet lehet tagja. Fel-adata ezen gazdasági egyesületek és szö-vetkezetek u t ján megnyilatkozó óhajokat , kívánalmakat vagy a szerzett tapasztala-tokat egybegyűjteni, azoknak országos jelentőséget kölcsönözni, a kormány vagy törvényhozásnál való végrehaj tásukat szorgalmazni s ellenőrizni, országos moz-galmakat, kiállításokat, kongresszusokat kezdeményezni s irányítani stb., de az aktuális napi politikától távol áll.

A másik szervezet a „Magyar Gazda-szövetség" pedig épp a politikai téren hi-vatott működni s közrehatni arra, hogy az egész gazdatársadalmat az agrár-poli-tika zászlaja alatt tömörítve, a politikai életet ugy irányítsa s illetve oly törvény-hozás és kormány alkotását segítse elő, amely a Gazdasági Egyesületek Országos Szövetsége u t j án megnyilatkozó gazda-társadalmi törekvések és követelmények teljesítése elöl el n e m zárkózik.

Ez a kétirányú működés nem egye-síthető egy testületeben, de a kettő ki-egészíti egymást.

Gazdasági .egyesületekben n e m volt hiány, sőt ma legnagyobb részük oly fokozot t működést fejt ki, amelylyel a mult s tagnácziója össze n e m hasonlí tható.

E téren tehát a jövőben is csak fokozott működést várha tunk , különösen a Gazdasági Egyesület Országos Szövet-ségének megalakulása óta, amely a tár-sadalmi működés tüköré.

Nincs meg azonban a parallel szer-vezet, amely a gazdatársadalomnak kifeje-zésre ju tó kívánságait érvényesülni segítse.

Illetve meg van a Magyar Gazda-szövetségben a szervezet magja, de sajnos, ez még nem növekedhetet t fel sok oknál fogva azzá a hata lmas fává, amelynek árnyékában a gazdasági érde-kek biztos védelmet találhatnának.

Nálunk igen heterogén a gazdatár-sadalom, oly sok a nyelvi, nemzetiségi, vallási és gazdasági különbség, igy a közös gazdasági érdek még n e m elég erős arra, hogy egyéb ellentéteket elsi-mítana. Nem szabad fe lednünk azt sem, hogy gazdasági kérdésben is egy igen nagy elvi ellentét választ ja el a magyar gazdát a magyar gazdától s ez a vámterület kérdése.

Amíg az önálló vámterület alapján be n e m rendezkedhetünk, addig — véle-ményem szerint legalább — a gazdatársa-dalomnak egy egyöntetű agrárpolitika megvalósítása érdekében történő tömörí-tése leküzdhetetlen akadályokba üt-közik.

Az önálló vámterületről lévén szó, a „Köztelek" emiitett közleményével kap-csolatban, annak iparfejlesztést czélző

törekvéseit illetőleg szükségesnek tartom hangsúlyozni, amit különben czikkiró is sejtet, hogy önálló vámterület nélkül ipar-fejlesztésről beszélni ná lunk lehet s e czélra milliókat is á ldozhatunk, de n e m sok eredménynyel .

Másrészről igaz az azonban , hogy az önálló területre való áttérés a nagy töke ha ta lmába ej tené az ipart.

Ennek tuda tában is volt az OMGE. és ezért kívánta, hogy ak iegyezés 1903-ig köttessék meg olyképp azonban, hogy a fogyasztási vámvonal felállitassék, amikor épp mezőgazdasági legfontosabb iparágunk, a szeszipar lett volna önállóan fejleszt-hető s amikor mód já t ejthettük volna annak is, hogy a sör- és czukoripar is fokozatosan a mezőgazdaság körébe utal-tassák.

Ha a mezőgazdaság ilyképp meg-erősödött , akkor n e m kell t a r t anunk az önálló vámterülettől s illetve az iparnak hozandó áldozatoktól.

A kiegyezés 1903-ig való megkötése ugyan meglesz, de m á s szempontok kényszere aJatt s n e m azzal az ered-ménynyel, mert a fogyasztási vámvonal felállításáról szó sincs. R. Gy.

ÁLLATTENYÉSZTÉS. Rovatvezető: Monostori Károly.

A szeszmoslékon való hizlalás jövedelmezősége.

A A fenti czimmel a ,,Köztelek" f. évi 2. számában egy igen érdekes közlemény látott napvilágot, amely közleményben foglalt dolgok méltán gondolkodóba ejthetik mindazokat, akik szeszmoslék felhasználásával hizlalnak marhát. Hogy a felvetett témához én is hozzászólok, annak az oka egyrészt abban keresendő, hogy a közleményben felhozott dolgok egynémelyikét más szinben látom s nevezetesen a moslék értékesítésének módjára nézve czikkiró ur né-zetétől némileg eltérő véleményt formálok; másrészt azonban a jelzett czikk végén nem találom a kétségtelenül hibás takarmányozási eljárásból a kibontakozás formáját, módozatát, amely a kérdés praktikus megoldásához vezet-hetne. Enélkül pedig az eszmék tisztázásához nem jutunk közelebb és illetőleg nem elég ke-rek, nem elég világos az a kép, amelyet ugy a szeszmoslékkal hizlaló gyárosok, mint a gazdák a takarmányozás mikéntjéről maguknak formál-hatnak.

Minden kétségen felül áll, hogy a szesz-gyárakkal kapcsolatos hizlaldák pusztán csak mint eszközök szerepelhetnek és illetőleg arra hivatvák, hogy a gyárból kikerülő moslékot értékesítsék. A moslék, ha feletethető vagy a közelben eladható nem volna, egy értéknélküli anyagnak volna tekinthető. A feletetéssel azon-ban a "hizlalás eredményessége szerint egy bizo-nyos érték elérhető. Hogy milyen értékben ve-hető fel azonban a feletetett moslék hekto-literje, azt pontosan pénzértékben kifejezni nem lehet, mert hiszen erre befolyással van ugy a produkált hus minősége és mennyisége, illetőleg az eladási ár, mint a moslék mel-lett feletetett egyéb takarmányok piaczi ára, (ha a takarmány vásároltatott) vagy gazdasági előállítási ára.

Éppen azért szerény nézetem szerint a moslék 100 kg.-jának vagy hektoliterjének árát még 17—18 krral felvenni sem lehet indokolt, egyes esetekben még kevésbé a moslék árát

• 44*5 krba számítani hektoliterenkint, mert hi-

szen akkor a hizlalási mérleg lezárásánál, szemben a pusztán termelt takarmányfélékkel eszközölt hizlalással, a szeszgyári hizlalónak semmiféle előnye sem volna.

A moslék, (ha szárítva nincs) nem szál-lítható messzire, el sem tartható, piaezi árut nem képez, s igy annak a termelőre bármely uton-módón való értékesítése eqy olyan nyereség, amelylyel minden esetben meg kell hogy elégedve legyen, akár szerződésileg eladás tárgyát ké-pezi a moslék, talán a szeszgyárral összeköt-tetésben álló gazdaságnak, akár pedig ha maga a gyár hizlaldájában a moslékot feleteti.

De nem is lehet indokolt a moslék táp-egységéből kiindulva, annak az értékét a jel-zett módon felvenni, mert 1. egy terményből kétféle hasznot húzni nem lehet, már pedig akár burgonyából, akár más anyagból lesz is a szesz előállítva, az a szeszgyártás folyamán már haszonnal feldolgoztatott s igy a moslék mint tiszta nyereség gazd. szeszgyárban, még előállítási költség czimén sem terhelheti meg a hizlalás mérlegét s legfeljebb a moslék szállí-tására s a gyárból a hizlaldába történő át-nyomása s a ' berendezés 5%-os kamatja irható a tényleges kiadás rovására. Ez az elv érvé-nyesül akkor is, amidőn gazdasági egyéb hiz-lalásnál a feletetésre kerülő takarmánynemüek előállítási és nem piaezi árát veszszük alapul, mert hiszen ha minden takarmányt a magas piaczi áron vennénk számításba, ugy előrelát-hatólag deficzittel zárnók le a hizlalás mérle-gét. Már pedig ha a középminőségü széna elő-állítási árát 1"50 frtba, a tengeriét 3 frtba veszszük fel 2 és 4 frt helyett, amint az telje-sen jogos és méltányos is, evvel szemben tel-jes lehetetlen a moslék hektoliterjét 44'5 krba számítani. Nagy uzsorakamat volna ez a szesz-gyártás után. 2. Nem lévén piaczi áru s el sem lóvén tartható, érték dolgában össze sem hasonlítható a piaczi árut képező s hosszabb időn keresztül is változatlanul eltartható más takarmányfélékkel.

Mérlegelve a mondottakat, a szeszgyári hizlalásnál előforduló kalamitásokat, a sajnos elég gyakori balsikert, nem annyira a moslék értékének pocsékolásában és illetőleg tápérté-kének ki nem használásában találom, — hiszen ez amint nyilvánvaló is pénzügyileg legtöbbször alig érinti a hizlalást, — hanem keresem abban a körülményben, hogy sok moslékot és más egyéb takarmányokat, nevezetesen széna-szalmaféléket és erőtakarmányokat etetve, nem találja el a hizlaló gyáros azt a helyes, azt az igazi táparányt, amely mellett a termelés nem-csak legolcsóbb, de biztosan a lehető legrövidebb idő alatt befejezhető is lenne és nagyon sok tápanyagot, különösen szénhidrátot és zsirt pocsékol el akkor, amidőn egyéb olyan takar-mányokat is etet nagyobb mennyiségben, amelyek a táparányt szűkebbé tenni nem képe-sek. Jóval többet adagol zsírban különösen akkor a hizlaló, ha a szeszgyári moslék tengeri feldolgozása után nyeretett s két-ségtelen, hogy a táparány ilyenkor jóval tágabb. Elismerem, hogy a moslékhizlalás-nál a nyújtott össztakarmánynak száraz-anyagtartalma rendszerint kevés, de ennek oka ismét abban keresendő, hogy a moslék mellett gyakran egyéb takarmány alig lesz etetve, pedig a szükséges szárazanyagtartalmat már 10—12 kg. polyva vagy szalmafélével is igen könnyen, minden nagyobb költség nélkül el lehet érni. Azt azonban már nem látom be-igazolva, hogy a szük táparány és a nagyobb mennyiségű fehérje pocsékolás volna a soká tartó hizlalásnak az oka, sőt ellenkezőleg, a mint már egy alkalommal említeni szerencsém volt, a rendesnél jóval tágabb táparány s épen az a körülmény, hogy a legtöbb esetben a fehérjeszükséglet még megközelítőleg sincs fedezve, húzza el a hizlalási proczesszust 8—10 hónapra. Hogy ezt számokkal is illusz-tráljam, felteszem, hogy moslékokból a maxi-mális dózis lesz etetve, akár kimérve pl. 80— 120 kg. 1000 kg ; élősúlyra, vagy akár ad libi-

7 8 K Ö Z T E L E K , 1 8 9 9 . J A N U Á R HO 14. 5 . SZÁM. 9-ik É V F O L Y A M .

tum, a midőn körülbelül 1 hektoliter moslék esik egy marhára , kapnak a hizók 1000, kg. élősúlyra;

burgonya- száraz- szén-moslék anyag fehérje hydrát zsir 80 kg. 4-560 0-800 2'800 0'Ö80

120 „ 6-840 1-200 4 '200 . 0"120 Ha most már pl. a 120 kg. moslékhoz

számításba veszszük azt a 6 kg. szénát és azt a kevés erőtakarmányt, amely ugyan a czikkiró ur közleményében számokban kifejezve nincs, de amely darabonként 2—2 kg.-nál többet köz-tudomás szerint a legtöbb hizlalásnál ki nem tesz, a következő eredményhez ju tunk:

{szerves szén-anyag fehérje hydrát zsir

Moslék 120 kg. 6-840 1-200 4-200' 0-120 Jó réti széna 6 kg. 5-178 0-324 2-460 0-060 Tengeridara 2 kg. 1-720 0-160 1-212 0-096 Buzakorpa 2 kg. 1-730 0-220 0-880 0-050 Buzapolyva 8 kg. 6-850 o - i i o 2-600 0 030

III. időszak: 25"565 szárazanyag, 2 750 fehérje, 14'594 szénhydrát és 0'706 zsir. Táp-arány 1 : 5 9 .

A mondottakat összegezve nyilvánvaló, hogy helyes a gyárosok és gazdák amaz elve és törekvése: minél több moslékot etetni, mert hiszen ez egy olyan meglevő termék, amely másképen nem értékesíthető, de nem volna helyes azt a mérleg bezárásánál magas elő-állítási árban szerepeltetni. Nyilvánvaló azon-ban azután az is, hogy a helyes táparányt és kellő tápanyagtartalmat, ki kell tudni hozni az egyéb takarmányokból, hogy a moslék mennyi-sége összhangban legyen a szálas és erőtakar-mányokkal, hogy igy a hizás előbbrevihető is legyen. Ennélkül az összes feletetett takarmány csak pocsékoltatik, — moslék és egyéb anyag egyaránt, — s az állatok nem híznak csak javulnak, ami azután a deficzitet vonja maga után, JasJcó Géza.

22-318 2-014 11-352 0"356 Arány 1 :6"0 Látható ebből, hogy tápanyagpazarlásról,

vagy specziell fehérjepazarlásról szó sincs, bár-mennyi moslékot kapjon is az ökör s toldjuk meg bár a 120 kg. moslékot még 40 kg.-al, a,d libitum etetést feltételezve, még akkor is jóval kevesebb husképző fehérje kerül a szer-vezetbe, mint amennyi kívánatos s annál tá-gabbá válik a táparány 1:7—1'8-hoz. Már pedig" a hizlalásnál, amint tudvalevő, külön-böző periódusokban 28—26 szárazanyag, 2 '5— 3"0 fehérje, 15—14-8 szénhydrát és 0"5—0'7 zsir adagolandó, ez pedig csak ugy érhető el, ha a nagymennyiségű moslék etetése mellett elegendő mennyiségű szálas anyagokat és szalmapolyvaféléket egyrészt a tápanyagok be-juttatása czéljából, másrészt a moslék víztar-talmának ellensúlyozására a kellő szárazanyag-tartalom elérhetése czéljából a szervezetbe bejuttatunk. A legtöbb esetben azonban még igy sem érhető el a II. időszak középén a 3*0 kg. fehérjeszükséglet s az 1 :5 '5 táparány, ugy, hogy az erötakarmány — bármennyi mos-lékot etessünk is — nem nélkülözhető.

A gyáros czélja minél több moslékot etetni. Kevesebb egyéb takarmányra lesz igy szüksége. Pocsékol azonban moslékot (de táp-anyagot nem) — számítsa bár annak árát 10—15 vagy 20 krajczárba, ha a tápanyagszab-ványok figyelembevétele nélkül elegendő egyéb takarmányt nem etet. A balsiker ekkor el nem kerülhető s ennek okait a fent mondottak alapján szerény véleményem szerint először is abban látom, hogy 1. jóval több moslékot etet egy csoport állattal és hosszabb időn át, mint a mennyi okvetlenül szükséges, 2. sokkal to-vább hizlal a kellő táparányt el nem találva, néha 8—10 hónapig is, ugy hogy egyrészt a talán vásárolt takarmányok ára, de a kezelési költség is a várható nyereséget felemészti.

Hogy példákkal megvilágítsam a helyes takarmányozás menetét, 4V2 hónapos hizlalási időt véve fel 80—120 kg. burgonyamoslék mellett etetendő az I. időszakban 1000 kg. élősúlyra : burgonyamoslék 80 kg., buzapolyva 4 kg., zabszalma 5 kg., vöröshereszéna 14 kg., kukoriczadara öVa kg.

II. időszakban 1000 kg. élősúlyra és naponta : burgonyamoslék 100 kg., zabszalma 2 kg., kukoriczadara 9 kg., vöröshereszéna 7 kg., jóminőségü luczernaszéna 7 kg.

III. időszak 1000 kg. élősúlyra és naponta : burgonyamoslék 120 kg., zabszalma 5 kg., kukoriczadara 10 kg., vöröshereszéna 2 kg., luczernaszéna jóminőségü 5 kg. Ezen takarmány-keverékek összetétele a következő:

I. időszak: 28'660 szárazanyag, 2'547 fehérje, 14786 . szénhydrát, 0"572 zsir. Táp-arány 1:6 3.

II. időszak: 26'850 szárazanyag, 3 0 2 8 fehérje, 14624 szénhydrát és 0-686 zsir. Táp-arány 1 : 5*3.

GAZDASÁGI ÁLLATTAN. Rovatvezető: Jablonowski József.

A szőlő szénkénegezésénél fel-merülő számítások.

A filloxeragyérités ugyan kevés számítás-sal jár s annak lényege is benne van a köz-kézen forgó gyéritési vezérfonalban*), mindazon-által látom, hogy az ott már egészen kidolgo-zott esetek és kivált a két számítási képlet nem elégít mindenkit, kivált azt nem, ki maga is szeretné e számítást megtenni s így mintegy saját eszével is meggyőződni, hogy vájjon a számítás valójában helyes e ? Legtöbben azon-ban az emiitett füzetben a közölt két vég-képletnek (d = T ^ S S = d * L ) az

eredetét keresik, amelyik ugy, amint jelenleg vannak, valami titkos formuláknak látszanak.

1898. évi január havában megtartott szőlőszeti tanfolyamon a gyérítés ismertetése alkalmával bemutat tam a fenti képleteknek legegyszerűbb alakját, valamint a számítást ugy, ahogyan az mindenki, aki sokszorozni és

! osztani tud, maga is megteheti. Az előadások j befejezte után több szőlőmivelő azzal fordult

hozzám, hogy ezt a számítást ismertessem bő-vebben is, mert egyesek előadás közben nem jegyezték föl,- de másrészt aki ' jegyezett is, még az is hasznát veheti, mert az egy-két följegyzés nagyon hézagos. Ezek után tehát azt hiszem, hogy hiábavaló munkát nem vég-zek, ha e számításra itt is kiterjeszkedem.

Ismeretes, hogy a szénkénegnek akkor van a legjobb hatása, ha abból négyszögmé-terenként 22—30 grammot adunk, vagyis ez a viszonylagos határ, a mikor a filloxerából le-hetőleg a legtöbb pusztul el, de a tőkének a szénkéneg semmi kárára nincsen. 22—24 grammot rendesen akkor kell adnuk, ha a gyé-rítés a filloxeratámadás 4—5 évében kezdődik, tehát a mikor a tőkék már nagyon is gyengék; 26—30 grammot pedig azoknál a tőkéknél, melyeknél hanyatlás még nem látható, vagy a melyek előzetes 1—2 évig kis adagos (22—24) gyérítés és trágyázás folytán már magukhoz tértek és rendes vesszőt nevelnek. Számitás-nál azonban egy négyszögméterre mindig csak 24 grammot, tehát körülbelül az átlagot vesz-szük : hogy az adott egyes esetek korrecziója hogyan történik, hogy 22 vagy 28—30 gramm legyen, azt majd későbben fogjuk látni.

Ha szőlők annyira szabályosan volná-nak ültetve, hogy egy-egy tőke minden egyes esetben éppen egy négyszögméternyi területet foglalna el, akkor ezzel be is volna végezve a számítás, de tudjuk, hogy ez a terület igen

*) Vezérfonal a filloxerás szőlőknek szénkéneggel való gyéritő kezelésére. Budapest 1898. (Módosított uj kiadás) 14 old. Kapható minden borászati hivatalos szakközegnél ingyen.

változó s ebben rejlik azután az u. n. számí-tási bonyodalom.

Ha tehát egy általános formulát keresünk, akkor az egy négyszögméternyi területet jelöl-jük általánosan T-vel. Ennek gyakorlatban való megállapítása mindig igen könnyű; mert hogy megtudhassuk, hogy az egy tőke által elfoglalt terület mennyi, nem kell egyebet tenni, mint a helyszínén a sor- és töketávolsá-got egyszerűen megmérni és az így nyert két számot egymással megsokszorozni s akkor a kapott eredmény adja a terület , nagyságát, vagyis általánosságban beszélve a T-i. De a milyen változó a terület, olyan változó lesz az erre a kérdéses területre adandó szénkénegnek a mennyisége is : ha a terület az 1 négyszög-méternél kisebb, akkor a szénkéneg mennyi-sége is kisebb lesz, ellenkező esetben nagyobb, vagyis itt a terület és szénkéneg egymással egyenes arányban vannak : ha nagyobb az egyik, nagyobb a másik, ha ellenben kisebb, akkor kisebb a másik is. Itt is tehát az általáno-sítás kedvéért nem 24 gr.-t veszünk, hanem az esetről-esetre való érvényesség megtartása . végeit a szénkéneg mennyiségét ife-szel jelöljük.

Ezt a szénkénegmennyiséget, amely az egyes adott esetben az egy tőke területére esik, nem egy lyukba adjuk, hanem annyiba,: hogy az igy földbe kerülő szénkéneg egyenle-tesen já r ja be és lepje el az illető tőkére eső területet, mert ne feledjük, hogy itt nem a tö-két, nem annak a gyökerét kezeljük, hanem az ezekre eső területet szénkénegezzük. Miért? Hi-szen mi a tetüt a gyökérről akarjuk eltávolí-tani. Az igaz; de minthogy a földbe lévő gyö-kér fekvését, haladó irányát nem ismerjük és nem tudjuk, hogy a szénkéneget hová kellene adni, hogy teljes hatását fejtse ki, azért mi a dolgot megfordítjuk s a terület minden részét szénkéneggel annyira ellátjuk, hogyha abban a szőlőgyökér tényleg benne van, az teljesen ki legyen téve a szénkéneg hatásának s pusztul-jon róla annyi filloxera, amennyi rendes gyérí-tésnél csak pusztulhat.

S igy ha a szénkéneget nem egyszerre és nem egy adagban (Sz) adjuk, szükséges annak megállapítása, hogy azt a talajban yaló egyenletes elterjedhetés végett az egy tőkére eső területen (T) hány lyukban helyezzük el és egy-egy lyukba, azután mennyi szénké-neget adjunk ?

Az előbbi esetre nézve, hogy t. i. az illető területre hány lyukat alkalmazzunk, a gyakor-lat kimutatta, hogy addig, mig az egy tőkére eső terület csak 0"35 négyszögméter ( = 35 négyszögczentiméter) akkor ar ra 1 lyukat, ha az 0-36—0-60 között váltakozik, akkor már 2

„ „ 0 61—0-80 „ s „ „ 3 , „ 0'8Í—1*10 „ „ » 4 „ •„ 1-11—1-30 „• „ „ „ 5 „ , 1 - 3 1 - 1 - 5 0 , „ „ „ 6 „ „ 1 5 1 — 1-80 „ „ „ „ 7 „ „ 1-81—2-00 „ . „ „ „ 8

lyukat számítunk. Az általános számitásnál a lyukak számát

L betűvel helyettesítjük. Ami az utóbbi esetet, t. i. az egyes lyukba

adandó Szénkénegmennyiséget illeti, ez az, amelyet mindig kiszámítani kell. Ezt az —-egyelőre ismeretlen mennyiséget — jelöljük D (dosis) betűvel.

Látjuk tehát, ha összesen négy mennyiség áll rendelkezésünkre: T (terület), Sz (szénkéneg), L (lyukak száma) és D (egy lyukba adandó adag nagysága). Tudjuk, hogy a gyérítés helyes-ségének alapja az, hogy négyszögméterenkint átlag 24 gramm szénkéneget adjunk. Ez alapon a fenti négy mennyiség közül az első kettő ( T és Sz) egyenes viszonyban lesz egymással, vagyis minél nagyobb a terület, annál nagyobb lesz a reá eső szénkénegmennyiség i s ; ellen-

iben az utóbbi két mennyiség ( L és D) fordított viszonyban, mert hogy egy négyszögméterre aránylag minden körülmények között.24 gramm

, jusson, kell, hogy, ha a befecskendezési lyukak | száma nagyobb, az azokba adott szénkéneg-

5. SZAM. 9- IK É V F O L Y A M . K Ö Z T E L E K , 1 8 9 9 . J A N U Á R H O 14. 7 9

mennyiség kisebb legyen és viszont. S igy most már tudva ezt, szedjük össze az emiitett mennyiségeket és helyezzük őket arányba.

Föltétel: 1 • m.-ré 24 gramm szérikéneg. T — 8z\ L — JD J Ezt arányba állitva, lesz

T: L = D: Sz. Ebben az arányban csak a D ismeretlen,

ennek értéke, az arány beltagja lévén, egyenlő lesz a két kültag szorozatával, elosztva az ismert másik beltaggal, vagyis megkapjuk a következő képlete t :

n T X S z

Lássunk erre egy példát. A szőlő sor-távolsága, mondjuk 70 czentiméter, a tőkék távolsága pedig 90 ; az egy tőkétől elfoglalt terület vagyis T egyenlő lesz ( 0 7 0 X 0"90=)

- 0 '63 négyszögméterrel; ilyen területre pedig a lyukak száma, vagyis L a fentebb közölt ada-tok (0'61—0"80) szerint 3 lesz; végül ismerve az Sz-et is ( = 24), helyettesitsük már most ezeket az ismert számokat az általános egyen-letbe, lész, D = ^ ^^ és ha végrehajtjuk a

sokszorzást (0-63 . 24 = 15*12) s a kapott szor-zatot (15*12) elosztjuk 3-mal (1512 : 3) meg-kapjuk a D határozott számát, vagyis ponto-san 5 '04 g r a m m o t ; minthogy azonban szén-kénegfecskendő csak grammokat, de nem azoknak tized-, meg századrészeit adja ki, jelen esetben a 0'04 grammot elhagyjuk és az összes hányadot 5 -04 helyett 5-nek vehetjük s igy tehát 63 négyszögczentiméternyi területre há-rom lyukat adunk és minden egyes lyukba 5—5 gramm szénkéneget. (Tehát a szénkéneg-fecskendőn öt adagoló gyürü marad.

Tehát 6 fél-lyuk, vagyis összesen 3 egész. Hátha valaki tamáskodik, hogy helyes-e

ez a számítás ? Hiszen szabad az, sőt néha jó is. Hogy tehát Saulból valaki Pállá váljék, vegye elé ismét az alaparányt és mondja ki, hogy most nem a D , hanem az Sz ismeretlen, tudni akarván, ha vájjon a fenti számitás sze-rint egy négyszögméterre tényleg 24 gramm, vagy hozzá közel eső szénkénegmennyiség jut-e ?

* helyet-sitse a fenti számokat ebbe

T:L=D: ; 8e=-

Sz = 0-63

• s akkor lesz 15:0-63.

vagyis 1500 : 63 lesz 2 3 8 gramm, tehát 24-hez közel eső mennyiség, ez tehát helyes 1 Hogy miért kaptunk 23'8 grammot, vagyis 24 grammon alul lévő mennyiséget, ez onnan van, hogy mi az eredeti 5 '04 gramm helyett valamivel kisebb számot (5 grammot) vettünk. Ez azonban nem hiba. Mert a hiba csak ak-kor következnék be, ha valaki 5 gramm helyett kevesebbet vagy többet adna. Például, ha valaki csak 4 grammot lövelne ki egyszerre a szénkénegfecskendőből, akkor négyszögméte-renként a

& = 3 ^ 6 36 = 18 : 0-63, vagyis 28

gramm volna, a mi egyes adott körülmények között sok is lehet.

Mint látjuk, maga a számitás igen egy-szerű s megteheti azt bárki, a ki gyéri t ; nem kell hozzá egyéb, mint a fenti arány s annak megoldása.*) Jablonowski József.

Sz ~ 0'6

- = 12 : 063, illetve

1200 : 63, vagyis 19 gramm volna, a mi igen kevés, ha pedig 6 grammot, akkor

KÜLFÖLDI SZEMLE.

Németország. Hogy irtható ki a mezei munkások szocziálizmusa ? A berlini lapok most ennek a fogós kérdésnek megoldását tűzték ki magok elé, miután arról győződnek meg, hogy a mezei munkások körében mind veszedelmesebben barapódzik el a szocziáliz-mus. Természetes, hogy első sorban is a rossz közgazdasági politikát okozzák. Caprivinak elvei vetették el a szocziáldemokráczia mag-vát, mely immár terebélyes fává növi ki ma-gát. Kár volt a szocziálisták törvényét fel-függeszteni s annak kijelentése, hogy ezentúl minden párt nemzeti. De fő hibája az volt, hogy a német birodalomból iparállamot akart kreálni, melyben a mezőgazdaság csak aláren-delt szerepet játszik.

A megkötött kereskedelmi szerződések meg éppen torzszülötteknek minősíthetők. Az volt ugyanis az elv azok megkötésénél:

„Hogy á mezőgazdaságnak csak egy cse-kély hányada az, mely a magas, külföldi gazda-sági termékekre vetett vámokból hasznot huz. A kisbirtokosnak kevés, vagy éppen semmi eladni valója sincsen!" Ez té-vedés ! Kik a szerződést megkötötték, nem vettek magoknak fáradságot, a paraszt viszo-nyaival megismerkedni. A 2—3 hektárnyi te-rülettel biró földmivesnek adóját kell fizetnie, 2—3 gyereket táplálni s ruházni, felesége se-gítségére pedig alig számithat, miután az a háztartással van elfoglalva, szükségletét tehát csakis a gabona- s állateladás utján fedezheti. Az állattenyésztés s hizlalásnál az árak m a 1

oly formán állanak, hogy alig képes a gazda csak néhány márka tiszta jövedelmet felmu-tatni. Ily viszonyok mellett világos, hogy a létérti küzdelem a földmivest kemény próbára teszi s akárhány esetben megunja, hogy rögjével vesződjék. A mint pedig a földszere-tetét veszti, lelkében helyet foglal a szocziáliz-mus érzelme. A felnőtt gyerekek a városban keresnek megélhetési módot, a leányok szol-gálóknak szegődnek s ha el nem züllődnek, szoczialista tanokat hirdető iparoshoz mennek férjhez s a falusi élet ily formán nap-nap után veszti emberanyagát. Ha a kormánynak nem fog sikerülni a földmives keresetét az iparosé-val párhuzamba hozni, abban az esetben a német birodalom társadalmi s ál lamrendjének bomlása csak idő kérdése. Enyhitőszerekkel a ba j t lehet elodázni, — irja a D. T. — de nem gyökeresen orvosolni.

Az adóterhek viszonyítva más államokéval. A franczia földmivelési minszter legutóbb ki-adott „Bulletin '- je szemet szúrt a németeknek is, a melyből azt látják, hogy egy-egy franczia állampolgrára, az összes adókat összevetve, nem kevesebb, mint 78 franknyi teher esik. Ám a német birodalom polgára átlagban csakis 6 márka 40 pf.-et fizet, a direkt s indirekt adókat össze-számlálva, a mi a francziákat érő tehernek majnem 10%-át képezi, ha már most ehhez hozzáveszszük a porosz Beichs steuert is, mely körülbelül 14 márkát teszen ki, abban az

*) Noha a közölt alaparány levezetése, könnyű, mégis, hogy az az ember fejében mindenkorra ragad-jon, azt a következő mondáshoz kötöm: „ Telepíts lassan, de szénkénegezz !• E szavak négy betűjéből összeállítható a T : L = D : Sz. Ezen emlékmondásra azonban megjegyzem, hogy annak az itt közlött czél-zatán kivűl semmi egyéb tendencziát Dem tulajdonitok és nem szeretném, ha valaki annak valamelyes más, teszem azt, holmi félreértésekhez vezető magyarázatot adna. Jablonowski.

esetben azt látjuk, miszerint a porosz állam polgára csak 1/3-át fizet adó fejében annak, mit a franczia törleszt. Ez igy van jó, ha akkor jut a német adózó eszébe, midőn oly keser-vesen panaszkodik adója nagysága felett. Csak-hogy, i r ja a berlini „D. T. Z." nem szabad figyelmen kivül hagyni azt sem, hogy a franczia nép, hála bölcs közgazdasági politikájának, sokkal vagyonosabb, mint a német s hogy a franczia adótörvény olyformán van alkotva, hogy a középosztályt inkább tehermentesíti, mint a német. A németeknek általában nincs okuk az adó nagyságára panaszkodni, ámbár e lkel i is-mernie mindenkinek, hogy a német középosz-tály sokkal jobban van terhelve, mint a f ran-czia. Épp ezért a fokozatos rendszert akarják ugy jövedelmi, mint a kereseti adó rend-szerével behozni.

Akkor biztosra vehető, hogy az itt-ott hallható panaszok, mindenesetre^el fognak né-mulni.

F rancz i ao r szág . A vámkérdés uj világí-tásban. Az olajgyárosok mind hangosabban követelik, hogy a külföldről jövő olajok maga-sabb vámoltatás alá essenek. Ennek elle-nében az olajos növények termelésével fog-lalkozó gazdák közönynyel veszik, hogy az olajos magvak behozatala ugyancsak vámmen-tes. Most Danisette képviselő hallatta a kama-rában szavát, melyben a len, gyapot s szezám-olajok sokszorosított vámtarifáit sürgeti.

Az algíri képviselőknek meg az az óhaj -tásuk, hogy az idegen borok suly szerint vá-moltatnának, a hordó súlyának leszámításával, ámbár sokan vannak, kik attól tartanak, hogy ez a szisztéma nem fogja-e a külföldi borha-misítást favorizálni? Az már eddig is bebizo-nyított dolog, hogy az olasz bor a többé-kevésbé egészségtelen külföldi szesz becsem-pészésére a legalkalmasabb eszköz.

Ugyancsak a kamara asztalára került egy, a kerti termékek behozatalát drágító javaslat is, melynél fogva főleg a melegházi növények ezutáni importja válnék lehetetlenné, ha a ja-vaslat elfogadtatnék. Castelin képviselő végre az általános vámemelést még avval tetézi, hogy a luxus-s a nyerges lovak behozatali vámtéte-lét kívánja emeltetni. Ennek persze a franczia lótenyésztők örvendenek, de el nem tudják képzelni, miért csak azok s miért nem emel-tetik az igás jószág vámja i s ?

Minden oldalról az a nézet kezd kifeje-zést nyerni, hogy a franczia tenyésztők telje-sen kielégíthetik a saját szükségletet, főleg ha a törvény által — vámemelés alakjában — védelmet is találnak. Az idegen lovak révén befolyt összeget pedig, ha nem is egészben, de részben a lótenyésztő gazdák között a tenyészállatok jobb árbani vételével lehetne szétosztani.

Olaszország. A mezőgazdaság helyzete. Hogy valamely állam a társadalmi osztályokat minő támogatásban részesiti, erre nézve — Ír-ják Rómából — a statisztikai számadatok nyúj-tanak legékesszólóbban felvilágosítást. Igy az olasz kormány a mezőgazdaság, ipar s keres-kedelem támogatására 12 millió lirát szán évenként, mely összegből 7 milliót fordit mező-gazdasági czélra. Igaz, miszerint a íilloxera által megtámadott szőlők rekonstrukcziójára évente ezen összegből 2 millió lira vonatik el. De már az állandó hadsereg s a tengerészeire az 1897/98. évet véve például nem kevesebb, mint 280 és 103V2 millió lirát fordított s nincs rá kilátás, hogy a hadsereg által évente el-nyelt óriási áldozat valaha csökkentetnék, hacsak az orosz czár által hangoztatott örök bókét nem sikerül megérni. A képviselőház által legutóbb kiadott jelentősben is rá van utalva a dolgok ilyetén állására, hol rosszaló-lag mutatnak arra, hogy oly országban, hol a mezőgazdaságot, ipart s kereskedelmet első-sorban kellene támogatni — mindezek az államháztartás költségében csakis 0'64')la-ál vesznek részt!! Komoly hátterét képezi a dolog-nak az a körülmény, hogy az illetékes körök

80 KÖZTELEK, 1899. JANUÁR HO 14. 5. SZÁM. 9-ik ÉVFOLYAM.

arról vannak meggyőződve, hogy ugy van leg-jobban, ahogy van. Fortis miniszter resszortjá-nak soványságával egészen megelégedettnek mutatkozik. Hogy a nép sűrűn kivándorol — úgymond, az a népesség szaporulatának tud-ható be. A jelzálog-kölesönök törlése még semmit sem bizonyit a mezőgazdaság nyomoru-sága mellett. Hogy adóhátralék fejében a föld-birtok a kincstár birtokába kerül, az meg a latifundiumok elaprózásának tulaj donitható, mely oly káros, mint a nagybirtokok torlódása.

Hogy az erdészeti s vadvédelmi törvényt s a halászati tilalmat sehol komolyan nem veszik, az Fortis minisztert nem hozza ki sodrából. Az olasz kikötőkben a hatóság szemeláttára pusztitják dinamittal a halállo-mányt s nincs a ki tiltó szavát ez ellen fel-emelné ! Persze, hogy a miniszter gyámoltalan-sága a mezőgazdaság nyomorúságának okozója, de elődei hanyagsága is sokban hozzájárult a mai helyzet megteremtéséhez. A képviselőház-ban helyzetjavitást sürgetnek, ígéreteket is kapnak, vizsgálatokat is indítanak, melyek akta alakjában megírva, a földmivelésügyi minisz-térium hivatalos helyiségében találják — teme-tőjüket. Olaszországnak se ereje, se erélye nincs talaja, éghajlata s szerencsés fekvésének előnyét kiaknázni s épp ezért, mig a jelen viszonyok tartanak, ott javulásról szó sem lehet.

Amerika. Behozatal az Egyesült-Államok-ban. Peru bortermelése. Az 1897-ik évben az Egyesült-Államokba 34.300,000 frank áru bort importáltak, tehát \ lU millióval kevesebbet, mint az előző évben. Az importálók első he-lyén látjuk a francziát, aztán jönnek a néme-tek s csak ezek után az olaszok. Az import-csökkenést általában annak tulajdonítják, hogy Amerikában általában, kezdik minderősebb arányokban fejleszteni a szőlőmivelést. Csak Kaliforniában magában — hol különben egy évtized óta intenzív a szőlőmivelés — emiitett évben 540,000 hektoliter bort szüreteltek, innen magyarázható meg, hogy jelzett évben a yankeek 35 millió áru bort exportálhattak is.

A szőlővesszőnek perubani meghonosí-tása még 1555-re vezethető vissza. Százado-kon keresztül a bortermelés alárendelt szerepet játszott a nemzet közgazdaságában, ám vagy 25 év óta annak számottevő faktora. A Ma-quegua völgyében 5000 acre-nyi területen mint-egy 14 ezer hektl. bort s 25,000 hl. pálinkát produkáltak. Általában az ország többi részé-ből még vagy 100.000 hl. bor és pálinka ke-rül a piaczra. Bár a perui bor olcsón árusitta-tik, ennek ellenében a szőlőtermelés igen jö-vedelmező ága a mezőgazdaságnak. Az ottani vörös borok a franczia bordeauxival s a fehér az andalúziai Mmzanillá-va\ képes versenyezni.

Az exportra eddig csak mintegy 5000 hl. jut, mely főleg a szomszédos országok lakosai által lesz fogyasztva.

LEVÉLSZEKRÉNY.

Kérdések. 13. kérdés. A gödi nyaralótelepen egy

korcsmát építek s mivel a viz már 1'50 m.-re jelentkezik a föld alatt, nem építhetek szal-más-nádas jégvermet.

Kérem velem tudatni, mennyibe kerülne egy amerikai jégverem építése ? (gödi téglagyá-ram vis á vis van a korcsmával, téglát, csere-pet kaphatok tehát eleget, égetett vöröstégla-port is, — ha ez jó volna „rossz vezetőanyag-nak"; — esetleg fürészport is szerezhetek, de ebből nem tudom a szükséges mennyiséget?)

Igen kérném a szükséges adatokat illető-leg egy kis tervrajzot (az alaprajzot s kereszt-metszetet), mert, építőmesterem amerikai jég-vermet még nem épített s én könyvemben nem találok rá mintát.

Azt hiszem a jégverem nagyságát illető-leg egy rendes korcsma részére elegendő, ha 30—50 szekér jég befogadására alkalmas?

Dr. F.-R. A. 14. kérdés. Miután a jövő évi aratási

munkálatokra már most óhajtanánk munkáso-kat biztosítani, kérdem azon tisztelt gazda-társaimat, kik marokrakó aratógépekkel dol-goztattak, hogy szakmány (akkord) munkások-nak mennyit fizettek kat. holdankint a gép által levágott gabona felkötése és keresztekbe rakásáért? valamint, hogy 1 kat. hold, illető-leg 1 gép után, mely 10 kat. holdat levág, hány munkás számítandó, kiknek feladatuk volna természetesen a köteleket is ugyanazon gabonanemből készíteni.

Ez évben ezen munkát napszámban vé-geztettük, azonban igy sokra megy, különösen a kötélkészités.

Badljevina. W, J. 15. kérdés. Vidékünkön serczegő üszők

szokott előfordulni, de eddig az ellen itt be-ojtások nem történtek. Kérdem tehát:

1. Lépfene elleni ojtással ojtunk-e ser-czegő üszök ellen is?

2. Lehet-e direkte serczegő üszök ellen is ojtani?

3. Vagyis mindkettő ellen kell-e ojtani ?r

4. A serczegő üszök után szokott-e álta-lában a lépfene is föllépni.

Puszta-Kolon. F. J. 16. kérdés. Több év óta kezelek egy

kb. 6000 holdat kitevő uradalmat, mint kezelő-tiszttartó : szolgálati évem márezius hó 15 én telik, melyet írásbeli szolgálati szerződésem igazol, amelyben a felmondási idő nincs fel-említve. Az uradalom tulajdonosa elhaláloz-ván, örökösei bérbeadásra határozták magu-kat, mely okból nekem mult év október hó 30-án e naptól számítandó 6 hóra a szolgá-latot felmondták. Jogos-e ezen felmondás ? szerintem ugyanis mult év szeptember hava 15-én kellett volna felmondaniok, melyet el-mulasztva, a szolgálat további egy évre meg-hosszabbítottnak tekintendő. Lehet-e kilátásom arra, hogy május 1-től 1900 márezius 15-ig terjedő időre esedékes járandóságaimat per ut-ján megkaphassam? V. G.

Feleletek. Falazott amerikai jégverem. {Felelet a

13. sz. kérdésre.) A szóbanforgó helyen tény-leg csakis egy amerikai jégvermet építtethet s nagyon helyesen teszi, hogy a valamivel ol-csóbb, de aztán csak pár évig tartó faház helyett, egy javítást alig igénylő falazott jég-házat szándékszik készíttetni.

Ilyen földfeletti jégházakról e lap hasáb-jain már több izben szólottunk s azért az ott elmondottakra utalhatunk, kiegészítésül, illetve egyenest a jelen esetre vonatkozólag, még a következő útbaigazításokkal szolgálhatunk.

A jégházat legalább 60 szekér jégre ter-vezze. így biztosabb lehet, hogy egész éven át van jege s a többletkiadás — különösen mert a téglát csak saját költségen számítja — oly csekély, hogy ezen előny mellett szóba sem jöhet. Legczélszerübb lesz tehát 4'20 m. belső szélesség s hosszúság mellett a házat 3"50 m. magasra épitenie. A falakat három különálló s csak helylyel-közzel összekötött rétegből állítsa össze. A külsőt 45 cm. vastagon, a középsőt 15 cm.-re, a belsőt végül 30 cm. vastagra építse s köztük 15 cm. széles hézagokat hagyjon.

Elszigetelőül a téglaport nem ajánlom, mert igen tömött s a melegnek jó vezetője. Czélszerübb már a fürészpor, de ekkor is gondoskodnia kell, hogy átnedvesedését ala-posan megakadályozza. Jó lesz tehát ugy á külső, mint a belső falfelületek hézagait ozementmalterral kenni ki. Legmegfelelőbb a tőzegpor, vagy másodsorban a salak volna.

A tetőt legalább 60 cm. vastag nád-vagy szalmaréteggel fedje be. Miután a fala-zott jégház legmulandóbb részét a tető képezi, ajánlatos a fedélszéket legalább javarészt vörösfenyőből késziteni-e. A vörösfenyő a foly-ton nedves légkörben is eltart 12—15 évig, s a puhafából készült többi rész kicserélése igy könnyű munka lesz.

A jégházba épített hütőhelyiség minden részét ákáczból, vagy vörösfenyőből kell készí-tenie. Tölgyfa tapasztalatom szerint e helyt nem elég állandó. Tanácsos továbbá a hütőhelyiség bejárója elé egy egyszerű, csak deszkákból összevert előhelyiséget is állítani s ezt is egy ajtóval zárni el. Ezeken az ajtókon eszközöljük a jégház megtöltését is, s csak a tetőaiatti részek megtöltésére hagyunk még a túlsó oldal-falon egy 60—70 cm. nagyságú nyilást. Ezt az utóbbi nyilást leghelyesebb a ház megteltével mindig befalaztatni.

Ilyformán szerkesztve a jégházhoz kb. 22,000 drb téglára s 15—16 m3. laza fürész-porra esetleg tőzegre van szüksége. Az összes építési költségek pedig kb. 650 frtra rúgnak.

Száhlender Gyula. Szakmányba és géppel való aratás. (Fe-

lelet a 14. kérdésre.) Magyar-Óvár környékén a gabonafélék letakaritásáért, ha ez kézierővel szakmányban történik, kat. holdankint 5 frtot szokás fizetni, ellenben ha a kaszálást marok-rakó aratógép végzi, a szokásos szakmánybér 3 frt, a miért a gabonát kévékbe kötni s ren-des kepékbe rakni tartoznak.

Oly gép kiszolgálásához, mely naponkint 10 kat. holdat képes levágni, szükséges a mun-kások munkabírása szerint 18—20 egyén, még pedig 5 kötő, 5 kőtélcsináló és 8—10 marok-rakó. Ha csak lehetséges, legajánlatosabb arató-gép használata esetében is a szakmányrend-szert alkalmazni. . Hensch Árpád.

Yédőojtás a serczegő üszök ellen. (Fe-lelet a 15. kérdésre.) A serczegő üszök teljesen különböző betegség lévőn, a lépfenétől, ellene csak külön ojtóanyaggal lehet védekezni, mely a serczegő üszök gyöngített hatású ragályát tartalmazza. Ez a védőojtás, a mint azt ugy a külföldi, mint a nálunk is már több év óta sok helyütt szerzett tapasztalatok bizonyítják, igen jó eredményeket ad és azért nagyon ajánlható. Maga az ojtási eljárás, másokhoz viszonyítva, kissé komplikált és azért azt csak állatorvos végezheti. Mindenekelőtt szükséges megállapí-tani, vájjon tényleg serczegő üszög-e az, mely az ottani vidéken előfordul, mert nem egyszer összetévesztik azt a lépfenével s ha a megbíz* ható tapasztalatok szerint az illető vidék valóban a serczegő üszök ragályával fer-tőzve van, akkor kérjen fel valamely állat-orvost, hogy a védőojtást még a melegebb időjárás bekövetkezte előtt végrehajtsa. A vo-natkozó eljárást az ujabb szakmunkák részle-tesen ismertetik.

Önként érthető, hogy ez az ojtás csakis a serczegő üszök ellen nyújt védelmet; ha te-hát a vidéken a lépfene is elő szokott for-dulni, amit különben szintén pontosan meg kell állapítani, akkor ellene külön, más anyag-gal kell az állatokat beojtani. A „ Köztelek" f. é. 4. száma egyébiránt részletesen ismerteti a serczegő üszök elleni védőojtás kérdésének ezidőszerinti állását. —y—

Grazdatiszti felmondás. {Felelet a 16. kér-désre.) A bírói gyakorlat — mert hisz tételes jogszabályunk erre teljességgel nincsen — épen ebben a pontban ingadozó. Ennek folytán egy ily tárgyú pernek kimenetelét előre megjósolni éppen nem lehet. Részünkről a válaszban ki-fejtett álláspontot tekintjük jogosnak és a fel-mondást elkésettnek. Az is szóba kerülhet hogy egy 6000 holdas birtok kezelője ipso facto nem tarhat-e egy egész éves felmondásra igényt.

A kérdésttevő temperamentumától függ tehát, rászánja-e magát a perre, avagy sem.

5. SZAM. 9 - IK ÉVFOLYAM. K Ö Z T E L E K , 1 8 9 9 . J A N U Á R H O 14. 81

Gazdasági egyesületek mozgalma. A ny i t r avá rmegye i gazdasági egyesület

f. hó 11-én, mintegy 40 nyitra, bars és trencsén-megyei szesztermelő részvéteiével Nyitrán érte-kezletet tartott, melynek tárgyát a szeszkonti-gens hiánya miatt beállott válságos helyzet megbeszélése és a teendő intézkedések meg-állapítása képezte. Az értekezlet elhatározta, hogy felszólítja az összes mezőgazdásági szesz-gyárosokat arra, hogy a pénzügy- és földmi-velésügyi mininisztereknél testületileg tiszteleg-jenek és felkérjék őket arra, hogy tekintettel ezen az összes mezőgazdasági szesztermélőket váratlanul érintő kalamitásra, különleges esz-közökkel igyekezzenek a mezőgazdasági szesz-termelés baján segíteni. A küldöttség vezetésére az értekezlet a Magyar Mezőgazdasági Szesz-termelők Országos egyesületének elnökségét kérte fel s mint értesülünk, a két miniszter folyó hó 18-án szerdán délelőtt 10 órakor fogja az országos küldöttséget fogadni, amelyben az összes kontigenshiányt szenvedő mezőgazdasági szesztermelők részt vehetnek. A küldöttség tagjai az Országos Magyar Gazdasági Egyesület palotájában „Köztelken" (Üllői ut 25. szám.) gyűlnek egybe, ahonnan testületileg vonulnak a fogadtatás színhelyére. Egyébként a mező-gazdasági szesztermelők megnyugtatására kö-zöljük ezt a megbízható helyről vett értesülé-sünket, hogy a pénzügyminiszternek szándéka egy külön törvényjavaslat u t ján a mezőgazd. szesztermelők segélyére lenni, mihelyt a ki-egyezési javaslatok rövidesen elintézést nyernek.

A ny i t r amegye i gazdasági egyesület a Gazdasági Egyesületek Országos Szövetségével karöltve február hó 1-én, 2-án és 3-án Nyitrán gazdasági előadásokat rendez. Mint előadók a magyar-óvári gazdasági akadémia tanárai közül Cselkó István, Cserháti Sándor, Hensch Árpád, dr. Kosutány Tamás és Újhelyi Imre fognak szerepelni. Az előadások iránt széles-körű érdeklődést tanusit a vidék gazdaközön-sége. — A szolnok-dobokamegyei gazdasági egyesület mult évi működése alatt a többek között kiváló munkásságot fejtett ki a megye állattenyésztési viszonyainak javí tásánál ; Deésen rendezte a mult évben VIII. vásárral egybe-kötött bikakiállitásta kérelmezett gazdák részére vérfel frissítés czéljából havasi kosokat szerzett be ; a lótenyésztés fejlesztése érdekében lótenyésztési jutalomdijosztást, és a lóismeret terjesztése érdekében nyilvános lóbirálatot rendezet t ; a nyár folyamán 5 megyei község-ben több jutalomdíj kitűzése mellett üsző- és bikaborjudijázást tartott. Rendezett az egye-sület cseléddijázást; négy községben gazdasági előadásokat tartott, mely alkalmakhoz 1000 db. népies gazdasági munkát osztott szót a részt-vevők között. Kieszközölte, hogy állami tá-mogatás mellett a kisgazdák oktatására Felőr községben egy parasztmintagazdasáq létesíttetett. A szőlőtermelés érdekében dijak kitűzése mel-lett szölöojtási tanfolyamot és verseny ojtást rendezett. A nyár folyamán Fogarasra, Mező-hegyesre és Csicsó-Mihályfalvára négy tanulmány kirándulást rendezett , melyeken száznál több gazda Vett részt. Az egyesület a f. évben január és február hónapokban tar t ja meg népies gazdasági előadásait éspedig Bálvány-Váralján, Kékesen, Rettegen, M.-Láposon, Ördöngös-Füzesen, és Bethlenben. Az előadásokon Voith Simon birtokos, egyesületi alelnök, Székely Sándor állatorvos, Csiszár Bálint közjegyző és Szemmáry József egyesületi titkár fognak közre-működni. — A Sza tmármegye i gazdasági egyesület ezidei téli gazdasági előadásait a folyó hó, február ős márczius hónapok folyamán rendezi és mintegy 45 előadást tart. Az elő-adások, melyek a mezőgazdaság összes ágait felölelő és a szövetkezetek terjesztését czélzó programmal állitattak össze, Felső-Bányán,. Kak-Szent-Mártonban, Ombódon, Mikolán, Nagy-Károlyban. Nagy-Bányán, Szatmáron, Aranyos-Medgyesen, Dobrán, Fehér-Gyarmaton, Ér-Kört-

vélyesen, Bod-Paládon, Porcsalmán, Sályin, Angyaloson, Csömaközön, Szatmár-Hegyen, Pátyodon, Sárközön, Nagy-Majtényban és Den-gelegen tartatnak. — A zentai gazdakör által, az adai m. kir. földmivesiskola tantestületének közreműködése mellett rendezendő népieés gazdasági előadások f. hó 14-én veszik kez-detüket s a jövő hó 26-án zárulnak. Az egye-sület, nevezett idő alatt Zentán, Adán, Moholon, Petrovoszellón, Ó-Kanizsá.n, Csókán. Martonoson, Tetőhegyesen, Ó-Becsén, Felsőhegyen, Oromon és Adorjánon, összesen 51 előadás tartását te rvezte ; ezek között, tekintettel a vidék szerb-ajku gazdáira, Moholon Ludaity Szávó, gazd. szaktanító, szerb nyelven is tar t előadást.

V E G Y E S E K .

Mai számnnfc t a r t a l m a : Oldal.

Az OMGE. közleményei. ... . . ... 73 Kertészeti tanfolyam. — Figyelmeztetés az OMGE.

t. tagjaihoz. — Meghívó. — Felhívás. — Ada-kozás gróf Festetich György szoborra. 74

Állattenyésztési és állategészségügyi szakosztály ülése.... .. :.. — 74

Irodalmi és tanügyi szakosztály ülése - ... 76 Tisztázzuk az eszméket! JS. Gy- ... 76

.illattenyésztés. A szeszmoslékon való hizlalás jövedelmezősége.

Taskó Géza. ... .77 Gazdasági állattan.

A szőlő szénkénegezésénél felmerülő számitások. Jablonowski József. 78

Külföldi szemle. 79 Levélszekrény. ... ... 80 Vegyesek. ... ... ... ... ... ... ... ... ... 81 Kereskedelem, tőzsde. ... ... .. ... _ 83 Budapesti gabonatőzsde. — Szeszüzlet. — Er-

zsébet gőzmalom. — Lujza gőzmalom. — Here magvak. — Vetőmagvak. — Apolló kőolajfino-mitógyár részv.-társ. — A központi vásárcsarnok árujegyzése a nagyban (en gíos) eladott élelmi czikkek árairól. — Állatvásárok: Budapesti szurómarhavásár. — Budapesti vágómarhavásár. — Budapesti gazdasági és tenyészmarhavásár. Budapesti lóvásár. — Kőbányai sertésvásár. — Ingatlanok árverései (20000 forint becsérté-ken felül.) ... 84

S«erkesütői Üzenetek. ... .... ... 68

Halálozás. Id. Benedidy Gyula, Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegye bizottsági tagja, folyó hó 10-én életé-nek 66-ik évében Budapesten elhunyt.

Személyi kir. Farkas Géza, primási uradalmi segéd, drégely-palánki intézővé neveztetett ki.

Megbízatások. A földmivelésügyi miniszter Ylasits György ujudvari lakost Zala vármegye csáktornyai' Mesteriek Aladár turcsiscsei lakost Zala vármegye per-laki járására, Szávics Spiller Jefta újvidéki lakost Újvidék sz. kir. város területére és Engel Hermáim bérlőt, vámosgyörki lakost, Heves vármegye gyöngyösi járására nézve a gazdasági tudósítói tisztelettel bizta meg.

Gazdasági egyesületek mozga lma . Mint olvasóink tapasztal ják, uj évtől kezdve agazda-sági egyesületek tevékenységének időről-időre való nyilvántartására u j rovatot nyitottunk, melynek lehetőleg hetenkint adunk helyet. E rovat megindítására a gazdasági egye-sületek életében utóbb beállott örvendetes lendület ösztönzött bennünket egyfelől, más -felől pedig az a törekvés, hogy tevékenységü-ket nagyobb figyelemmel kisérhessük és kisér-tethessük. Kérjük a gazdasági egyesületek tisztelt titkárjait, hogy ezt a törekvésünket tudósításaik béküldésével előmozdítani szíves-kedjenek.

A to ron tá lmegye i gazdasági egyesület a jándéka . A szegedi mezőgazdásági orsz. ki-állításon kiosztandó tiszteletdijak adományozá-sára a kiállítás igazgatósága a kiálitási kör-zetben fekvő vármegyék gazdasági egyesületeit, főpapjait és nagybirtokosait kérte fel. A gazdasági egyesületek. közül a Torontálmegyei gazd. egyesület jár t elöl jó példával, midőn ugyanis arról értesítette a kiállítás rendező-bizottságot, hogy a kiá' l i tás dijaihoz egy 600 korona értékű emléktárgygyal fog járulni, mely emléktárgyat csakis elsőrendű hazai gulyabeli szarvasmarha dí jazására óhaj t ja forditatni. Örömmel veszszük tudomásul a torontál vár-megyei gazdasági egyesület hazafias áldozat-készségét és azon reményünknek adunk kifeje-zést, hogy az adományozásra felkértek közül, áthatva a czél fontosságától számosan fogják követni Torontál vármegye szép példáját .

A borvizsgáló-bizot tságok működése . A mesterséges borok készítésének és azok for-galombahozatalának tilalmazásáról szóló 1893. évi XXIII. t.-cz. alapján Budapesten alakított állandó borvizsgáló szakértő bizottságnak az 1898. év I. félévi működéséről a kereskedelmi miniszterhez felterjesztett jelentése szerint az említett félévben a törvény értelmében eljáró hatóságok közül 63 hatóság 138 féltől szár-mazó 495 különféle bor, illetve mübormintát küldött fel nevezett bizottsághoz, amely vala-mennyi minta felett szakvéleményt mondot t . , Az emiitett 495-féle folyadék közül a bizott-ság 186 esetben állapította meg, hógy az illető ital tiltott módon készült mesterséges bor, 5 esetben pedig azt észlelte, hogy az illető i ta-lok elnevezése az 1893. évi XXIII. törvény-czikkbe, illetőleg a végrehajtási rendeletbe üt-között. A mult év I. felében tehát összesen 74 féltől származó 191 minta, vagyis a meg-vizsgált minták 46 százaléka esett kifogás alá. A hamisítás legtöbb esetben vízzel tö r tén t ; a tiltott módon készült 186 ital közül 103 eset-ben a hamisítás csak vízzel ; 5 esetben vízzel és a megengedettnél nagyobb mennyiségű tiszta szeszszel, 2 esetben túlságos mennyiségű szesz-szel, 3 esetben vizzel és szőlőczukorral, 10 esetben vizzel és borseprővel, 2 esetben víz-, szesz- és seprővel, 4 esetben vizzel és glyeze-rinnel, 2 esetben vizzel, seprővel és szaliczyl-savval, 7 esetben szeszszel és fuxinnal, 1 esetben keményitőczukorral és szaliczylsavval, egy esetben vizzel és szacharinnal, 5 esetben vizzel, szeszszel és glyczerinnel, — ezeken kívül 4 esetben a bor saccharin, 6 esetben keményítő -ezukor, 2 esetben kénsav hozzátételével ké-szítve talál tatott ; továbbá 26 esetben a bor teljesen mesterséges uton állíttatott elő, *mig egy esetben az illető borminta mesterségesnek volt kijelentendő azért, mesterségesen készített bor természetes borral és egy esetben termé-szetes bort törköly-borral vegyitettek. Végül 3 esetben a bizottság a bor elkobzását hozta javaslatba, mert, habár az illető minták nem bizonyultak mesterségeseknek, annyira romlot-tak voltak, hogy közfogyasztásra való felhasz-nálásuk kőzegészségi érdekből veszélyesnek mutatkozott. A fentebb elősorolt bor-, illetve mübormintákon kivül a hatóságok 12 ojyan anyagot küldtek be megvizsgálás végett, melyek-nek a borkezelósnél való felhasználása gyanús-nak mutatkozott. Megnyugvással konstatáljuk, hogy az 1898. év első felében végzett vizsgálatok száma felülhaladja az egész 1897-iki év vizs-gálatait, a mi egyfelől a hamisítások elharapód-zottságára is mutat ugyan, másfelől azonban azt is bizonyítja, hogy az ellenőrzésre hivatott szervezet funkezióját fokozott éberséggel tel-jesiti.

Sza rvasmarhakü ldemények gyors szállí-t á s a az o s z t r á k t a r t o m á n y o k b a n Galiczia- és Bukovinából Bécs, St. Marx- és Prágába a

8 2 K Ö Z T E L E K , 1 8 9 9 . J A N U Á R HO 14 . 5. SZÁM. 9-ik É V F O L Y A M .

hétfői hetivásárokon megtartandó marhavásár sikeres biztosítása és a nagyobb kelendőségnek elérhetése végett a szállításban érdekelt vas-pályák hetenkint egyszer közvetlen gyors teher-vonatokat közlekedtetnek. A vonatkozó napokon Bécs, vagy Prágába való szállítás végett más vonatokhoz szarvasmarhaküldemények fel nem vétetnek. A szállítás előtt közvetlenül kell az állatokat etetni és itatni, mivel szállítás közben ezek nem lesznek e te tve ; itatva is csak az esetben lesznek az állatok, ha a szállítás 24 óránál tovább tart .

E r d ő s í t é s i j u t a l m a k kiosztása. A föld-mivelésügyi miniszter 1893. évben pályázatot hirdetett oly erdősítéseknek megjutalmazására, melyek erre közgazdasági tekintetből legérde-mesebbeknek fognak találtatni. A jelentékeny kopár területek beerdősitése folytán pályázók közül a miniszter az országos főerdőmester elnöklete alatt működött biráló-bizottság Ítélete alapján a kitűzött 6 nagy és 6 elismerő jutal-mat a következő birtokosoknak adományozta : az elsőrendű első nagy jutalmat, azaz 1000 koronát a brassóvármegyei Tatrang községnek, az elsőrendű második nagy jutalmat, azaz 1000 koronát Putnoky Domokosnak, 800 koronát a brassóvármegyei Hosszufalu községnek, . 800 koronát a csikvármegyei Csik-Szép-Viz köz-ségnek, 500 koronát a pozsonyvármegyei Laksár-Ujfalu községnek, 500 koronát Álitisz Miklósnak, 400 koronát a barsvármegyei Pálos-Nagymező községnek,. 400 koronát a torda-aranyosvármegyei Nagy-Olclos községnek, 200 koronát a *csikvármegyebeli Gsik-Szentkirály községnek, 200 koronát a torda-aranyosvár-megyei Magura községnek, 100 koronát Deutsch Antalnak s végre 100 koronát a tordaaranyos vármegyei Sinfalva községnek. írásbeli elisme-rését és köszönetét fejezte ki a miniszter Mailáth József grófnak, Nyári Jenő bárónak, gróf Zichy Ferencznek, a salgótarjáni kőszén-bánya részénytársaságnak, Észterházy Miklós Móricz grófnak, Blaskovich Elemérnek és Bergl Józsefnek.

Bo r h amis í t á s és ha tóság i e l lenőrzés. A Il-ik ker. kapitányság Frindt Antal fővárosi korcsmájában borvizsgálatot tartván, a hatósági vegyész 5-féle mintát vett, melyek vegyelemez-tettek. Az állandó borvizsgáló-bizottság kon-statálta, hogy a borok hamisak. A rendőrség erre elrendelte a zárlatot s meghozta , Ítéletét, mely szerint Frindt Antalt 10 napi elzárásra és 600 frt pénzbüntetésre itélte. Elmarasztalta továbbá 1896 liter hamisnak talált borkészlete értékében — k 30 kr — 568 frt 80 kr, azon-kívül borvizsgáiati dij fejében 80 frt .02 kr és mintaüvegek dijában 1 frt 80 kr megfizetésé-ben. Frindt Antal az Ítéletben megnyugodott. Csáktornyára a Wertheim-czég szállított egy kocsirakomány bort Hochsinger M. és Fia czimóre. A vett minták vegyi vizsgálata után konstatálták, hogy a bor hamis. Ennek követ-keztében a Wertheimer-czéget súlyos pénzbün-tetésre ítélték, a hamis bort pedig kieresz-tették.

Most jelent meg Putz Ottó (Jühlke Fer-dinánd utóda) erfurti magkereskedőnek az 1899. évre szóló magyar nyelven szerkesztett kataló-gusa, melynek gazdag szinpompája, számos illusztráczióval tarkított szövege és ízléses ki-állítása dicséretére válik e régi német czégnek. E könyvet a ezég az érdeklődőknek ingyen bocsá t ja rendelkezésre, hasonlóképpen a rész-letes „Tenyésztési Utasítást" is ingyen kapja min-den vevő.

Stassfurti KAINIT-ot teljes kocsirakomány okban, köz-

vetlen kisebb mennyiségekben budapesti raktárából

legjntányosabban ajánl a

„ H Ü ^ l A "

MŰTRÁGYA,KÉNSAYÉSYECYI IPAR RÉSZVÉNYTÁRSASÁG

BUDAPESTEN, V. KER. VÁCZI-KÖRÚT 21. SZÁM.

f 1898. évi forgalom: 26,239 mm.

Felhívjuk a t. cz . g a z d a k ö z ö n s é g

f igye lmét t l / i budapesti gyapju-aáczira,/

Az aukczlőkra felküldött és „Gyapjuárverési vál-lalat Budapesten, Dunaparti teherpályaudvar" czirn-zett gyapjuküldemények a M. Á. V. összes vonalait

Mindennemű felvilágosítással szolgál:

H E L L E R M . s T Á R S A ,

BUDAPEST, ? . , Erzsébet- tér 13. ,

ó-ffvár r.-t. R é s z v é n y t ő k e 3 ,000 .000 k o r o n a .

Gyár : P o z s o n y . Iroda : B u d a p e s t , V., V á c z i - K ö r n t 3 8 .

Táviratok : APOLLO BUDAPEST. Budapest telefon 2692. Pozsony telefon. 195.

Petroleum, ligroin, nyersbenzin, motorbenzin, rektifikált benzin minden minőségben, gazolin, ásvány-, kenőolajok, l a. hengerolaj, l-a. gép-olaj, orsóolaj, tengelyolaj, paraffin. Stearin- és paraffin-gyertyák.

Az olaj bizalmi czikk. Ásvány-, gép- és hengerolajokat szállilunk

amerikai és orosz nyersanya'bél előállitva, mindenkor egyenlő minőségben és a ki egy izben nálunk vett, az szükségletét ismét újból nálunk fogja fedezni, mivel szolidan szolgáljuk ki.

Kérünk tehát próba-megrendeléseket.

Apollo kőolajfinomitó-gyár részvénytársaság., Iroda: B u d a p e s t , V., V á c z i - K ö r n t 3 3 .

ALAPÍTTATOTT 1872.

SCHOTTOLA ERNŐ, BUDAPEST. Műszaki közp. üzlet: Gyár :

VI., Andrássy-iít 2. VI., Révay-u. 16. Fonciére-palota. (Saját telepen.)

bátorkodik a t. cz. érdekelteknek „Helios" istálló- és gazdasági viharlámpáját

figyelmébe ajánlani.

zerencsém egyúttal kitűnő minőségű tartós. Csikójegyü aczél trágya- és széna-villáiinat, minden egyes darabot jótállás mellett 3 ággal drbonként 1 5 k r r a l , 4 ággal darabonként 9 0 J t r r a l ajánlani.

Az őszi bekötésre legolcsóbb árakon ajánlok leg-jobb minőségű finom s o d r o t t s z e m ű

marha flánczokats ronyerősség 4Va j 5 | 5V" |

ár darabonként [ 39 | 40 | Legolcsóbb beszerzési forrás 16 é s s z a r v a s m a r h a n y í r ó o l l ó k b a n , valamint minden egyéb mező-

gazdasági szükségleti czikkben.

„REMINGTON" ÍRÓGÉPEK

v i l á g h í r ű e k .

Hivatalos Közlöny-bői. „A vallás és közoktatás-

ügyi magy. kir. minister Remington írógépet (kapható

Glogowski és Társa budapesti czégnél Erzsébet-" 16. sz.) az állami és egyáltalában a hazai tan tézetek részére leendő beszerzésre ajánlja.

Festékpá.rna mellőzve. — 4-szeres billen-tyű 8-szoros helyett. — Legfinomabb acélszerkezet. — Közismert nagy tartós-ság. — Központi vezeték nélkül. — Tel-jes magyar és német billentyűzet. — Min-den betűnek csak 1 billentyűje. — Leg-

nagyobb sokszorositó képességgel. A REMINGTONT nagy sikerrel használják.

el kormányzó:

nvasutak gépgyárai, — Magyar által Ganz és Társa, — Budapest székes Í8

idapest, Győr stb. — Gr. Károlyi Imre i, ^Mágocs. — Magy. ^Mezőgazdász íltínf grófPFesPtetíchUurad. ügyésze6®

közjegyzőknél, €

„ iszágigazgatóság Arad. ámtalan pénzintézetnél, gyárban, kereskedők-naiánál, ügyvédeknél, megyéknél, városoknál,

Remington iróiépet^K^kStSi ségünkre az ország bármely részébe dijmentes be-mutatásra és az egyszerű kezelés begyakorlására bárhova ugyancsak, saját költségünkre küldjük ki tisztviselőinket — Árjegyzék bérmentve és ingyen.

Reioington Írógépek és Edison-mimeographok kizárólag jogosított eladási telepe.

5. SZAM. 9-IK ÉVFOLYAM. KÖZTELEK, 1899. JANUÁR HO 14. 83

KBRBSKEDBUEM,TŐZSDE. Budapes t i gabonatőzsde .

(Outtmann és Wahl budapesti terménybizományi czég jelentése.)

Napi jelentés 18«9. január 13. Készbuza ma mérsékelten Volt kínálva a kereslet

továbbra is gyenge maradt, az irányzat csendes s igy a forgalomban volt mintegy 10,000 mmázsa változatlan

100 mi m. 79 kg frt 10 50 3 hóra 100 , , 79 „ „ 10 50 i 4 .

. 79 . 100 » 79 „' , 10-50 . •;. , 100 . 78 .

, 77 . . 10-25 . » 100 , ,. ' 77 „ . 10-22V2 , . 100 . 78 „ , 10-25 „ „ 100 » 76 , „ 10-171/2 „ „

„ 78 . . 10-25 . , 100 100 77 * " 10*221/2 „ I 100 , „ 77 „ „ 10.10 „ „

. 78 „ , 77 „ „ 78 .

100 , 76 , 10-121/2 , , 2400 . 76 . - 10.25 , ,

. 76 . • Í0-40 „ „ 100 10* — „ .

' 200 - 79 . 200 » 78 „ „ 10-10 , „ 351 ,, 78 „ „ 10.35 r , 300 , 78 ,

, 77 , „ ío-— » 1200 . 78 . 600 . 76 „ „ 10.12 „ „

2000 . 77 , 8.45 „ „ Szerb .-, Rozsban a forgalom rendkívül korlátolt. Jó minő-

ségű rozsért Budapest távolságában 7'8Ó—8-05 fizetnek. Árpában az üzlet csaknem teljesen szünetel.

Takarmányárpáért 6'10—6-35 fizetnek helyben, illetve Kőbányán átvéve

Zab változatlan 5'70—6-10 frtot ér el ab Budapest. Tengeri még mindig gyengén van kinálva s vál-

tozatlanul szilárd. Budapesten, illetve Kőbányán átvéve 4-65—4-70, Budapest távolságában 4-50 frtig ér el.

Határidők a valamivel lanyhább külföldi jegy-zésekre gyengébben indulnak, később egyes eladásokra még. tovább hanyatlanak.

Déli 12 órakor következőképp áll: Kotter.fi>. ItAU zarui-

Buza márcz. . . . 9'51—"52 — — • — 9"48—49 „ áprilisra . . 9'40-'41 — 9'37—38

Rozs márcz. . . , 8 08— 10—• •— 8-< 4—06 Tengeri máj. . . . 4.90—"92 •— 4"88-89 Zab márcz. . . . 5 . 8 0 — - 8 2 — — 5 - 7 8 — 8 0 Káp.-repcze aug.-szept. —• • 12-10—25

Szeszüzlet. Ssexí. i Gnldfinqer Gábor szeszgyári képviseld

tudósítása.! A szeszüzletben e hétnek elején az üzletmenet

nem volt nagyon élé'nkés a nagyobb vevők főleg régi előjegyzéseiket vették át. A bécsi lanyha kontingens nyersszeszjegyzésék folytán a kontingens nyersszesz ára Budapesten 50 krral. A finomitott szesz ára 25 kr.-ral olcsóbban volt kináfva.

Mezőgazdasági szeszgyárai által kontingens nyers-szesz 50 krral olcsóbban volt kinálva és több tétel 1.10 frtos béesi'kontingehs 'áyérsszeszjégyzésen alul el

A kontingens nyersszesz ára Budapesten 17.75— . 17.50 forint.

Bécsi jegyzés 17.70—17.86 frt kontingens nyers-

Prágai jegyzés 53.50-53-75 frt adózott és 17.50 adózatlan szeszért.

Trieszti jegyzés 11.50—12.— frt kiviteli szeszért 90°/o hektoliterje.

A kivitel e héten több tétel finomított szeszt vá-. sárolt, mely Sz aloniki felé lett szállítva.

Vidéki szeszgyárak közül: Baja, Kenyérmező, Győr, Arad, Temesvár, 2b krral olcsóbban, a többiek változatlanul jegyeznek.

Budapesti zárlatárak e héten: Finomitott i 54-50—55-— frt, élesztőszesz 5475—55— frt, nyers-szesz adózva 53-50—54'— frt, nyersszesz adózatlan (exkontingens) 14- 14-13 frt, denaturált szesz —22'— frt. Kontingens nyersszesz —. .—.

Vetőmagvak. (Mauthner Ödön tudósítása.)-Az üzlet általános alakulására e lefolyt hétéi

annyiban játszott nagyszerepet az időjárás a mennyi-ben, mert enyhe volt ez. a gazdák sokkal nagyobb ér-deklődést mutatnak majdnem az összes vetőmagfélék iránt, mint más években ilyenkor, igy tehát valamennyi vetőmagvakra nézve szilárd irányzattal folyt lé á hét. Nevezetesen kapós volt a lóhere, melynek árai nem-csak föntartották magukat, hanem a középminőségjiek tekintetében sőt némileg emelkedtek is. Az ilyen áru-

ból e lefolyt héten mintegy 8 waggonal vásároltatott fel a vidéken. Külföldön is szilárd apiacz, a középmi-nőségü áruért jó árakat fizettek és csakugyan az efféle minőségűek foglalják le jelenleg az érdeklődés főrészét. Luczerna. Francziaországból már mitsem kínálnak, Olaszországból is csak keveset és az üzlet lefolyása azoknak helyes lefolyását igazolja, tik az összes kap-ható megbízható frauezia luezernamagot mind megvet-tték és igy idejekorán biztosították a szükségletüket mert jelenleg a franczia termelő vidék . már csaknem teljesen kiürült. Nyulszapuka nagyon szűkön van és a külföld oly, magas árakat követel, melyeket e mag szűkön volta sem képes igazolni. Muharmag ára szilár-dul és a mit a piaezra szállítanak könnyen elkel.

Jegyzések nyersáruért 100 kilónkint Budapesten. Vörös lóhere, mult évi . . 45—48 „ Vörös lóhere uj . . . . . 50—53 frt.

1 Luczerna, magyar, . . . 56—62 . Luczerna, olasz, . . . . 58—62 , Luczerna, franczia, . . . 70—80 . Baltaczim 14—15 „ Muhar 5"50—6"50 „ Bükköny — „

Az Erzsébet Gőzmalom-Társaság üzleti tudósí-tása a „Köztelek" részére. Budapest, 1899. jan. 12-én. Kötelezettség nélküli árak 100 kilónkint, teljsulyt tiszta súlynak értve, zsákostul, budapesti vasúti vagy hajó-állomáshoz szállítva:

A és B dara —.— frt. Buza 0 1 2 3 4 5 6 7 7Va liszt:frt 16.60 16.— 15.40 14.80 14.20 13.50 12.30 10.10 8.20

buzakorpa 8-as takarmányliszt finom goromba

frt 4,10

Lujza Gőzmalom Részvény-Társaság üzleti tu-dósítása a „Köztelek" részére. Budapest, 1899. jan. 12. Netto-árak. 100 kgként, Budapesten, elegysüly tisztasuly-ként, zákostul. Kötelezettség nélkül.

B ú z a l i s z t : Szám: 0 1 2 3 4 5 6 7 7Va Ár frt: H 16.20 15.50 14.90 14.40 13.8

Takarmányliszt K 12.&0 10.60 8.50

Ár: frt 4.30

Az Apolló kőolajfinoinitógyár-részvéiiytársaság üzleti tudósítása a „Köztelek- számára. Budapest, 1899.

Mai áraink : Olaj: I. rendű Apolló-hengerolaj, világos 27-50 frt

sötét 24 50 „ „ orosz gépolaj világos 17.50 „

nettó 100 kgként, hordóval együtt, tiszta göngysuly-számitással, fizetendő készpénzben 2% engedménynyel, vagy 4 havi váltóval, Pozsonyban átvéve. Ugyanezen olajok Budapesten átvéve 1 frttal drágábbak,

Petroleum: Liliom császárolaj . 2EÍ-50 frt egysziv kőolaj . . 20-75 „• háromsziv kőolaj . 19'75 „ csillagkereszt kőolaj 19-25 5

nettó 10 kgként, hordó var együtt, 20°/o tara, készpénz-ben engedmény nélkül Pozsonyban átvéve. Ugyanezen kőola jok Budapesten átvéve 50 krral drágábbak.

H e r e m a g v a k ólomzárolása . *) A budapesti m. kir. állami vetőmag-vizsgáló állo-

más az 1898/99. idényben f. évi január hó 12-ig be zárólag az alant megnevezett! magkereskedőknél és ter-melőknél a következő mennyiségű vetőmagvakat ólom-

Luczerna Lóhere Összesen

Mauthner Ödön, Budapest 929 618 1547 Haldek Ignácz, Budapest ___ 306 426 732 Magy. mezőg. szöv. Bpest— 200 .231 431 Deutsch Gyula, Budapest ... 164 266 430 Beimel és fia Budapest ... 195 152 347 Ifj. Freund Sámuel, Szatmár — 306 306 Lamberger Károly Bpest 60 16 76 Gr. Teleki Arvéd, Drassó _ 72 — 72 Kramer Lipót Budapest — 29 41 70 Radváner I. L. Budapest ... 43 17 60 Frommer A. H. utódai) Bpest 28 25 53 Fuchs Fülöp és fia, Budapest 1 — 1

Összesen ... 1058 1765 2823 i) 5 q Trifolium incarnatum, 5 zs. Onobrychis

sativa, 7 zs. Bromus inermis, 3 zs. Poterium Lan-guisorba, 6 zs. Avena eliatior, 3 zs. Lolium perenne, 3 zs. Dactylís glomerata.

A kozpouti vasstrcsitruofe a ru jegyzese iiagyfosn (en gros) eladott élelmiezikkek ára i ró l .

Magyar gazdák vásárcsarnok ellátó szövetkeze-tének jelentése 1898. január hó 11-ről.

Az üzletmenet igen lanyha, főleg a tejtermékek-ben kévés a forgalom, minek folytán és mert a szo-kott mennyiségnél több kerül a piaezra — a vaj, tejfel

és tehéntúró árai hanyatlottak. A tojás ára a hidegebb időjárás beállta és kereslet emelkedése következtében emelkedett. — Elénk volt az üzlet a husnemüeknél, a baromfinál és tojásnál.

Eladatott: marhahús 30—56, borjúhús vidéki nyuzatlan 40-52, birka vidéki egészben 14—38 kgként, bárány nyuzatlan 350—425 darahonként, sertéshús, szalonával vidéki 40—44, szalonna nélkül 32—44 kgként, sonka füstölt 60—110, kolbász füstölt 60—80, pecsenye malacz 70—80 kr kgként.

Baromfi tisztított: csirke 60—90, kappan 140, récze 120—140 darabonkint, lud 50—54, pulyka 50—54 kr kgkint.

Vad : őz 45—55 kgként, fáczán 170—190, nyul 80—110. fenyvesmadár 20—30 kr darabonnént.

Vaj: teavaj 80—95, főzőváj 70—80, tejfel 20— 30 kgja.

Tojás, főző 1 láda 1440 drb 34—36 frt, tea-tojás 100 drb 3.50—3-60 frt.

Gyümölcs: fajalma la> 16—28, Ha 6—12 kr kgként.

Beküldésre ajánltatik, bárány, disznó, vadfélék, hizlalt baromfi és tojás.

(A székesfővárosi vásarcsarnok-igazgatóság jelen-tése. Budapest, 1899. január 12-ről.

Hus. Marhahús hátulja L oszt. 1 q frt 52—56, II. oszt. 48—52, III. oszt. 46—48, eleje I. oszt. 48—52, II. oszt. 44—48, III. oszt. 42—44, borjúhús hátulja I. oszt. 62—66, II. oszt. 56—60, eleje I. oszt. 50—56, II. oszt. 35—50, birkahús hátulja I. oszt. 38—40, II. oszt, 34—38, eleje I. oszt. 34—38, II. oszt. 30—36, bárány eleje 1 db 0. 0 —, hátulja •- , sertéshús magyar szalonnával elsőrendű 1 q 48 —50'0, vidéki 40—44, sza-lonna nélkül elsőrendű 46—50, vidéki 32—44, sertés-hús pörkölt 40-0—46, sertéshús szerb szalonnával —

, szalonna nélkül , sertéshús füstölt magyar —•—•—, idegen (vidéki) , sonka nyers 1 kg. 70—90, füstölt belf. csonttal 0-70—1-0, csont nélkül 0-80 —1-00, sonka füstölt külf. csont nélkül —• •—, szalonna sózott 1 q 47 0—50 0, füstölt 50'—53", sertés-zsír hordóval 55l5—56 5, hordónélkül 54-0—55 0, kolbász nyers 1 kg. , füstölt 64—80, szalámi belföldi 13) —140, külföldi . malacz szopós élő 1 db 0 00—0-—, tisztított 0-60—80

Baromfi, a) 816. Tyüs l pár frt 1-10—1-40, osírke 0-90—1-50, kappan hízott 1'80—2'20, sovány — 0.—, récze hizott 2-40— 3-20, sovány 1-60—2-60, lud tuzott 5 00—7-00, sovány 2-00—3 00, pulyka hizott 3-00 —5-00, sovány 2-00—2-70. b) Tisztított. Tyúk 1 db £n 0-50—0-75, 1 kg. , csirke 1 db 0-30—0 90, 1 kg.

, kappan hizott 1 db 0 90—1-40, 1 kg. —• ••- , récze hizott 1 db 1-00—1-50, 1 kg. , félkövér 1 dh 0-70—1-00, lud hizott 1 db 2"50—3"50. 1 kg. 52—0-56, félköv. 1 db 1-50—2-50, 1 kg. 44—48, pulyka hizott ! db 1-80—2-50,1 kg. 50—54, félkövér 1 db 1" 1-50, 1 kg. , iudmáj 1 db 10—080, 1 kg. 1-20—1-50, ludzsir 1 kg. 0 8—1-10, idei liba 1 db — — .

Hal. Élő. Harcsa 1 kg. frt 0-80—1-00, csuka 0 8 J — 100, ponty (dunai) 0-40—0-6O, süllő—- •—, ke-esege 0-—0-0, máma —-50—-60, ezompó 0-50—0-70, angolna 0- 0—, apró kevert 0-25—0-40, lazacz ——, pisztráng 0 0 —.

Tej és tejtermékek. Tej 1 üt. frt 0-08—0-09, lefölözött 0-06—0-07, tejszín 0- 0-—, tejföl 0-20—0-30, tehénvaj (tea) 1 kg. 0-75-0 95,1. rendű 0"70—075, II. r, 0-50—70-—, olvasztott 0-60—60, Margarin I. rendű 0-—, II. rendű 0- 0-—, tehéntúró 0-06—0-12, juh-turó 45—48, liptói 0-48—0-60, juhsajt 0-48—48, emmen-thali sajt 1-10—1-10, groji sajt 0 45—0-65.

Liszt és kemyérnemö. Fehér kenyér 1 kg. frt 13-0—18-0, barna kenyér 11-0—14-0, rozskenyér 1 ' " —11-0. Búzaliszt 00 sz. 1 q " '

Hüvelyesek. Lencse magyar 1 q frt 7—9, stoke-raui 24—35, borsó héjas magyar 7-00—15-—, koptatott magyar 13—15, külföldi 17—22, bab fehér apró 7—8, nagy 7—9, szines 7-00—10.

To jás. Friss I. o. (1440 db.) 1 láda frt 34-5—35-50 a. oszt. (1440 db.) 28-0—30-0, meszes 28—32, orosz tojás 100 db. —, tea tojás 3-50—3-60, törött tojás 0' 0-—

Zöldség. Sárgarépa 100 kötés frt 2. 4 —, 1 q 2 0—3-5, Petrezselyem 100 kötés 0'0—0-0,1 q 2-00—4 00 seller 100 drb 1-00—1-40, karalábé 1-0—1-60 vöröshagyma 100 köt. 0-00—0-00, 1 q 3- 5"50. foghagyma 100 köt - • -, 1 q 20-—24 —, vörösrépa 100 drb 0-80—1-30, fehérrépa , fejeskáposzta 3 0—6-00, kelkáposzta 100 drb 1-00—1.30, vörös káposzta 4"—8-— fejessaláta 0-0-—, kötött saláta 0-0—0-00, burgonya, rózsa 1 q 1-60 2 10, sárga 1-70—2-60, külföldi —-——-, fekete retek 100 drb 0-60—1-60, uborka nagy salátának 100 db —•—•—, savanyítani való 100 db 0-0—0'0, savanyított' — , zöld papr. 0- 0—, tök főző —• '—, zöldbab -—0, zöldborsó hüvelyes olasz 1 kg. —• •—, fejtett 1 lit. —•—, tengeri 100 cső 0-0—0-0, karfiol 100 db 2-5—8.5, paradicsom 1 kg. 0" 0-—, spárga 0-—0-—, torma

84 KÖZTELEK, 1899. JANUÁR HO 14. 5. SZÁM. 9-ik ÉVFOLYAM.

váló O-O—0-0, vörös —•—, aszalt 7—14, cseresnye faj — , közönséges 0- , meggy faj —, közör-séges , ringló —• , baraczk kajszin , őszi , dinnye görög nagy 1 db —0-00, kicsi

sárga faj 0*0—0*—, 1 kg. közönséges !

szőlő 1 kg. 0"50—060, csemege , dió (faj, papir-héju) 16—20, közönséges 14-0—16, mogyoró 32—38, gesztenye magyar 0-—-, olasz 16—24, narancs messi-nai 100 db —-0—O'O, pugliai 10—1*6, mandarin 1*20— 2-00, czitrom 1' 1'2Ű, füge hordós 1 q 20—24, ko-szorús 22*—22—, datolya 38—40, mazsolaszőlő 50—70, egres 1 üt. 0 , eper 1 kg. •— kr.

Fűszerek és italok. Paprika I. rendű 1 q. frt 30—60, II. rendű 20—30, csöves , (szá-rított) . köménymag , borsókamag

—. mák 1 q. frt 25—30, méz csurgatott 0*40— 0-50, sejtekben 1 kg. —• •—, szappan szin 20—25, közönséges , fehérbor asztali palaczkban 1 lit, 0-40—0-50, vörös asztali palaczkban 0*40—0-50, hári pálinka palaczkban —• •—, ásványvíz palaczkhf-

Hideghusvásár a Garay-téri élelmi piaczon. 1899. jan. 13-án. (A székesfővárosi vásárigazgatóság jelentése a ,Köztelek" részére.) Felhozott Budapestről 49 árus 60 db sertést, 0 árus 15 db süldőt, 2500 kg. friss hust, 1500 kg. füstölt hust, 800 kg. szalonnát, 600 kg. hájat.

Vidékről és pedig: Czegléd 9 árus 129 db sertést, Dunaföldvár 2 árus 13 sertést, Monor 3 árus 31 sertést, Pinczehely 1 árus 24- sertést, Duna-Szent-György 1 árus 8 sertést, Német-Kér 2 árus 19 sertest, Pereg 1 árus 6 sertést, Madocsa 1 árus 7 sertést, Nagy-Körös 8 árus 113 sertést, Dorogh 3 árus 42 sertést, Duna-Vecse 2 árus 13 sertést Tamási 1 árus 7 sertést, Gyönk 1 árus 17 sertést, Tassi 1 árus 5 sertést, Kis-Kőrös 1 árus 18 sertést, összesen 37 árus 452 drb sertést.

Forgalom élénk. Árak a következők: Friss ser-téshús 1 kg. 52—68, 1 q 4100—4500, süldőhus 1 kg. 64—70, 1 q 5600—6000, füstölt sertéshús 1 kg. 64—72, 1 q 5900—6000, szalonna zsirnak 1 kg. 50-54, 1 q 4600— 4803, füstölt szalonna 1 kg. 64—72, 1 q 6000—6200, háj 1 kg. 50—56, 1 q , disznózsír 1 kg. 62—64, 1 q 5600—6000, kocsonyahús 1 kg. 30—44, 1 kg. 2600 3600, füstölt sonka 1 kg. 66—80, 1 q krig.

Hideghnsvásái az Orczy-uti élelmi piaczon. 1899. január hó 13-án. (A székesfővárosi vásárigazgatóság jelentése a „Köztelek* részére). Felhozott Budapestről 63 árus 64 db sertést, 1 árus 4 db süldőt, 2370 kg. friss hust, 380 kg. füstölt hust, 820 kg. szalonnát, 380 kg. hájat, — kg. zsirt, — kg. kolbászt, — kg.

, hurkát, — kg. füstölt szalonnát, kg. kocsonya-húst, — kg. disznósajtot, — kg. (— db) sonkát, — kg. töpörtőt.

Vidékről és pedig: Dunavecse 2 árus 13 ser-tést, Jász-Kara-Jenő 1 árus 7 sertést, Solt 3 árus 16 Sertést, Czegléd 2 árus 13 sertést, Sziget-Szt.-Márton 1 árus 3 sertést, Dömsöd 1 árus 5 sertést, Ráczkeve 1 árus 6 sertést, összesea 11 árus 63 drb sertést. Kilón-kint 43—44 krig.

Forgalom élénk. Árak a következők: Friss ser-téshús 1 kg. 48-64, 1 q 4600—4700, süldőhus 1 kg. 52—60, 1 q , füstölt sertéshús 1 kg. 60—72, 1 q , szalonna zsirnak 1 kg. 54—56, 1 q 5300—5400, füstölt szalonna 1 kg. 56—60, 1 q —

, háj 1 kg. 56—5S, 1 q * 5400—5500, disznózsír 1 kg. 60 , 1 q , kocsonyahús 1 kg. 28—36, 1 q , füstölt sonka 1 kg. 80—85 , 1 q —— krig, kolbász 1 kg. , Disznósajt 1 kg. hurka —, 1 drb , töpörtő 1 kg. krig.

Budapesti takarni áiiyvusar. (IX. kerület Mester-atcza, 1899. jan. 13. A székesfővárosi vásárigazgatóság jelentése a „Köztelek* részére). Felhozatott a szokott községekből 182 szekér réti széna, 28 szekér muhar, 28 zsupszalma, 20 szekér alomszalma, 0 szekér takar-mányszalma, 8 szekér tengeriszár, 8 szekér egyéb takarmány (lóhere, iUczerna, zabosbükköny, köles stb.), 700 zsák szecska. A forgalom közepes Arak q-ként a Következők: réti széna 180—330, muhar u] 280—330, zsupszalma 130—160, alomszalma 110—130, egyéb takarmány , lóhere , takarmány-•szalma . tengeriszár 700—900. luczerna ——, sarjú 240—240, szalmaszecska 180—200, széna -—, uj , zabosbükköny 220—260. összes Kocsiszám 281, suly 252900 kg.

Allatvásárok. Bofii í esti sznromarlia vásár. Január hó 12-én.

A székes!óvárosi közváqóhid és marhavásár igazgatóság

Felhajtatott: 165 drb belföldi, • db gaücziai, drb tiroli, 12 db növendék élő borjú, 45 db élő

bárány; 95 drb belföldi, 26 drb gaücziai, — drfc tiroli, 28 drb bécsi, — drb növendék borjú, 307 drt> ölött bárány, — drb élő kecske.

Borjuvásár vontatott lefolyású volt. Árak a következői!: Elö borjuk: belföldi —•

frtig, kivételesen — frtig dbonkint, 34—44 frtig, kivé-telesen — frtig súlyra, növendék borjú 18—23 frtig, kivételesen — frtig dbonkint, •— frtig súlyra Ölött borjú : belföldi 38—44 frtig, tiroli frt, gaü-

cziai 36-44 frtig. növendék borjú frtig dbkint, tölöt bárány 5 0—75 frtig, bécsi ölött borjú 38—44, kiv. öj, frtig súlyra. Élű báráay 5 0—8 0 frtig, kivételesen írtig

1 •— frtig páronkint. Hizlalt ürü ———. — kecske -Budapesti gazdasági és tenyészmarhavásár. 1898.

évi január hó 12-én. (A budapesti közváqóhid és marhavásárigazgatóság jelentése a ,Köztelek" részére. Felhajtatott: 126 db, úgymint: jármos ökör elsőmin. — db, közép 12 db, alárendelt — db. Fejőstehén: fehér 0 drb, tarka 53 db, tenyészbika 1 drb, tarka tinó —, fehér — db, jármosbivaly 0 db, - bonyhádi 60 db, hizlalni való ökör — db, tarka — db.

Fejős tehenekre kevés vevő volt, az árak drbkint 5—1 frttal. hanyatlottak.

Következő árak jegyeztettek : Elsőrendű jármos ökör —, középmin. jármos ökör pár., alárendelt minőségű jármos ökör —, hizlalni való, jármosbivaly — é. s., frtig páronkint. jobb minőségű jármos ökör •— mm.-kint é. s., bekötni való ökör frtig. Fejőstehenekért és pedig: Fehérszőrű magyar tehén , tarka kevert

Budapesti vágómarhavásár. 1898. január hó 12-én. (A budapesti közvágóhíd és marhavásárigazgatóság jelentése a „Köztelek" részére.) Felhajtatott: 2400 db nagy vágómarha, nevezetesen: 1215 db magyar és tarka ökör, 494 db magyar és tarka tehén, 445 db szerbiai ökör, — db boszniai ökör, — db boszniai tehén, 68 db szerbiai tehén, 90 db bika és 88 db bivaly.

Minőség szerint: 651 darab elsőrendű hizott 1591 db középminőségü és 158 db alárendelt min. bika

db elsőrendű hizott ökör, db közép-minőségű ökör és — db alárendelt min. ökör; — db elsőrendű hizott tehén, db középminőségü tehén, — db alárendelt minőségű tehén.

Miután idegen vevők részéről a kereslet meg-csökkent és a helyi fogyasztás nem igen emelkeeett, a mai vásár hangulata lanyha volt. Mindamellett jobb minőségű ökrök és fiatal gömbölyű közepes minőségű ökrök ára változatlan maradt s csupán silányabb mi-nőségek ára hanyatlott 1"0 kgkint Va—1 frttal. Bikák és bivalyok ára szintén 1 frttal csökkent.

Következő árak jegyeztettek: Hizott magyar ökör jobb, minőségű 29- 32 —, kivételesen —•• , hizott magyar ökör középminőségü 24' 29'—, alá-rendelt minőségű magyar ökör 20' 24-—, jobb minő-ségű magyar és tarka tehén 20—30'—, kivételesen tarka tehén 31*50—•—, magyar tehén középmin., 20 30*—, alárendelt minőségű magyar és tarka tehén 20— 30* , szerbiai ökör jobb minőségű 22* 28*—, kiv. —•—, szerbiai ökör középminőségü 19'—21—, szerbiai ökör alárendelt minőségű —< •—, szerbiai bika 22* 30*—, kivételesen —*—, szerbiai bivaly 16.—20, kiv. —•— frtig métermázsánkint élősúlyban.

Budapesti Jóvásár. Budapest, 1898. jan. 12-én. .(>4 budapesti vásárigazgatóság jelentése a .Köztelek" részére).

A vásár forgalma gyenge volt. Felhajtatott összesen 600 db. Eladatott 232 db.

Jobb minőségű lovakból hátas 15 db, eladatott 3 db, 155—230 frtért, könnyebb kocsiló (jukker stb.) 10 db eladatott 6 db 250—250 frtért, nehezebb kocsiló (hintós) 40 db, eladatott 14 db 110—175 frtért, igás kocsiló (nehéz nyugoti taj) 60 db, eladatott 20 db 76— 140 frtért, ponny 2 db, eladatott 0 db frtért; közép minőségű lovakból: nehezebb félék (fuvaros ló stb.) 80 db, eladatott 35 db 55—90 frtért, könnyebb félék (parasztló stb.) 160 db, eladatott 65 db 22—45 frtért; alárendelt minőségű lovakból 233 db, eladatott 93 db 7—10 frtért. Bécsi vágóra vásároltatott 25 db, az állatkert és kutyák részére vásároltatott 11 db, tu-lajdonjogra gyanús ló lefoglaltatott — db, ragályos be-tegségre gyanús ló lefoglaltatott — db, takonykór miatt a gyepmesterhez küldetett — db.

Kőbányai sertésvásár. 1898. január 13. (Első magyar sertéshizlaló-részvénytársaság telefon-jelentése a „Köztelek" részére.) A vásár lanyha volt. Seti átlag-árak : Magyar válogatott 320—380 kg. nehéz 48'5—49'0 280—300 kg. nehéz 48'00—48*50'kr, öreg 300 kg. túli 45 46 — kr, vidéki sertés könnyű ki*. Szerb 44-0—47-0 kr. Román tiszta klg. páronkint 45 klgr. élet-sulylevonás és 4% engedmény szokásos. — Eleség-árak: Tengeri ó 5*80—*— frt, árpa 6*80 frt Kőbányán átvéve. Helyi állomány: Jan. 6. maradi 34935 drb Felhajtás: Belföldről 1922 drb, Szerbiából 778 darab, Romániából drb, egyéb államokból darab. Összesen 2700 db. F ő ö s s z e g 37635 db. Állomány

gyasztásra (I- _ . környékére 521 drb, Bécsbe 48 drb, Csehországba, Morvaország és Sziléziába — drb, Ausztriába 835 db. Német birodalomba drb, egyéb országokba — db, A szappangyárakban feldolgoztatott : szállásokban el-hullott 5, vaggonból kirakatott hulla 3, borsókásnak találtatott 13, összesen 21 db. összes elhajtás 4817 darab. Maradt állomány 32818 drb. A részvény-szállá-sokban 9352 drb van elhelyezve. Az egészségi és tran-zitószállásokban maradt 8134 drb. Felhajtás : Szerbiá-ból 778 db, Romániából -—- drb, összesen 9912 drb. Elhajtás: 3509 drb, maradt állomány 5403 drb és pedig 5403 drb szerb és — db román. Az egészségügyi szemlénél jan. 1-től máig 25 drb a fogyasztás alól ki-vonatott és technikai czélokra feldolgoztatott.

Inga t lanok á rve rése i (20000 f r t becsér téken felül .)

(Kivonat a .hivatalos lapból.) jan. 20. Kassai a tkvi ha- Bázel 26250

kir. tvszék . tóság Károly

Jan. 24. Losonczí a tkvi ha- Farkas 24848 kir. jbiróság tóság Lajos

Jan. 25. Budapesti a tkvi ha- Daubek 46000 kir. tvszék tóság Jakabné

Jan 25. Borosjenöi a tkvi ha- Sanka 23515-kir. jbiróság tóság Vilmos

Febr. 3. Ungvári a tkvi ha- Berzseny 24772 kir. jbiróság tóság Vilmos

Febr. 4. Törökbecsei a tkvi ha- Melenczei ' 37175-kir, jbiróság tóság szerb egyh. község Febr. 13 Aradi a tkvi ha- Kondorosy 31052: kir. tvszék tóság József

Márcz. 2. Turócz-szt.- a tkvi ha- Rosenfeld 22794-mártoni kir. jbir. tóság Ernő

Márcz. 28. Tornallyai a tkvi ha- Széntiványi 46000 kir. jbiróság tóság Géza

Ápr. 5. Kecskeméti a tkvi ha- Nagy 24000 kir. tvszék tóság Balázs

Ápr. 13. Budapesti a tkvi ha- Deutsch 218205 kir. tvszék tóság Imréne

Szerkesztői üzenetek. T. J. urnák, Alcsuth. Az olcsó marhasó az ösz-

szes királyi sóárudákban kapható 5 kilogramm és azon felüli mennyiségben. A só alap-ára métermázsánként 5 frt, mely árhoz ím-- n só szálliliisi ára számítandó. A marhasót bárczák ellenében adják ki csak, amelyek az ellenőrző-pénzügyi közegeknek kívánatra felmuta-tandók.

S. D. urnák, S.-Bükkösd. 4 Központi Hitelszövet-kezet alakuló közgyűlése mult hó 17-én volt.

Egy előfizető. Választ csak ugy adunk, ha 1. a feltett kérdés mezőgazdasági vonatkozása,, 2. ha a kérdésttevő megnevezi magát. Névtelen levelekre nem válaszolunk.

®B-sa. a s agy . eaasd. egyessfilet tnS&Jdosis.

Az egyesületi tanács felügyelete alatt: Főszerkesztő és kiadásért felelős: Forster Géza az 0. M. G. E. igaz-gatója. — Feieiös szerkesztő: Szilassy Zoltán az 0. M. G. fc. siert esztő-titkára —Társszerkesztő: Badar-

«»rnai>ak. az 0. M. G. E. titkára.

^Elsőrangú hazai gyártmányt

I Rendelések megtétele előtt kérjük minden I szakbavágó kérdéssel bizalommal hozzánk I

5 . SZAM. 9 - I K ÉVFOLYAM. K Ö Z T E L E K , 1 8 9 9 . J A N U Á R HO 14. 85

Országos M a g y a r Kölcsönös Biztosító Szövetkezet, B U D A P E S T E N , V I I I , J ó z s e f - k ö r u t 8 .

Eta5 c: TELEKI GÉZA gróf. Alelnök: CSAVOSSY BÉLA. Igazgatósági t4goi :

AZ ORSZÁGOS MAGYAR KÖLCSÖNÖS BIZTOÍilTÓ SZÖVETKEZET a gazdakö-zönség általános elismerése szerint ugy a tüz- iiint a jégbiztosítás terén hiven megfelel hivatásának; folyton fejleszti a reformokat, melyeket a gazdaközönség évek óta sürgetett és a károknak gyors és méltányos kiegyenlítésével a felek teljes megelégedését vivta ki magának, az

é p ü l e t é s á t a l á n y ( p a u s c h a l ) b i z t o s i t á s n á l rendkívül mérsékelt dijaival tetemes megtakarítást tesz lehetővé; a szövet-kezet pusztán csak a dijakat számítja fel a megfelelő kincstári bélyeggel: — minden más illeték kizárásával.

A takarmány é s szalmáseleség biztosítása egy intézetnél sem eszközölhető oly olcsón és oly kedvező feltételek

mellett mint a szövetkezetnél. U S " Gazdasági egyesületi tagok — tekintet nélkül a biztosított érték

nagyságára — a tiszta díjból 5°/o díjengedményben részesülnek. Kisgazdák, ha húszan egyszerre, egy csoportban, de kUlön-külön ajánlattal

terményeiket biztosítják, 10% engedményben részesülnek. Bővebb felvilágosítással szolgál az igazgatóság Budapesten, (József-körut

8. sz.) és a vidéken létesített ügynökségek. 5024

Takarmánykamra berendezések

n e v e z e t e s e n : szecskavágók, szabadalma-zot t védőkészülékkel , répavágók szelet- és koezkavágás ra , répazúzók, kukoricza-morzsolók, darálómalmok kézi-, j á r -gány- és gőzha j t á s r a , amerikai Duplex-

darálók gőzha j t á s r a , csöves- és szemes-kukor icza és m i n d e n -n e m ű g a b o n a f a j o k egész finom dará lására , egy- és kétjáratu malmok vasá l lványon , olajpogácsatörök, járgányok, trans-missiók,

burgonyafőző- és takarmányffil-lesztő készülékek,

4 ovábbá trágyalé-szivattyuk ós fecskendők, trágyaiéosztók széna- és szalmasajtók, n e m k ü l ö n b e n az összes talajmiX-velőeszközök, vető-, kaszáló- és aratógépekgabonatisztitó

n a g y v á l a s z t é k b a n j u t á n y o s á r a k o n k a p h a t ó k

S l m r a t h és W á r s a mezőgazdasági gépgyárosoknál

BUDAPESTEN, V., Váczi-körút 60. Árjegyzék és köl tségvetés kívánatra ingyen és bérmentve.

Vintschgaui hasas tehenek tejelési képesség

^ 2500—3000 l iter, m e l y e t t ö b b oldal i b i z o n y l a t o k k a l i g a z o l h a t o k ,

k a p h a t ó k

P I C K O S W A L D - n ü i , VIII, K ü l s ő K e r e p e s i - ú t 1. sz .

A zalathnal kénkovand ipar r. t

kénsav- é s m ű t r á g y a - g y á r a ajánlja legjobb minőségű mindennemű

M Ű T R Á G Y Á I T • t . c i . g a z d a k ö z ö n s é g b. figyelmébe.

Árajánlatokkal készséggel szolgál a

Központ i i r o d a , B u d a p e s t , IY., Bécs i -u tcza 5,

U 33 I T U I j K á M

tűmlüt és szelepet használjon, a ki

j ó p e r o n o s p o r a - f e c s k e n d ő t akar készíteni.

A ki jó permetező fecskendőt akar venni olyat kivánjon, a mely „VULKÁN" tömlővel és szeleppel —

» L T Ö M L Ő K é s S Z E L E P E K

V U L Í V A I N Schotto/a Ernőnél 3 Budapest, Váczi-Mt, Foiciere-palota.

Sok pénzt takaríthat meg, ha az egerek és patkányok okosta kiszámithatlan károk ellen védekezik.

Európa valamennyi katonai hatósága, sok ezer gazdál-kodó, földbirtokos, erdész, molnár és magánzó ajánlja e czélra a

Bender-féle szabadalmazott csapdákat. Egyszeri Kiadás! Kér]en jrosjectast ingyen és Dériemre. Tarlós védelem,r

K A R L B E N D E R , I . , W I E N , I Y A F .

86 K Ö Z T E L E K , 1 8 9 9 . J A N U Á R H O 14 . 5 . SZÁM. 9 - ik ÉVFOLYAM.

E. Leinhaas, Freiberg in Sachsen gépgyár, rézműves és kazánkovács

a j á n l j a m i n t hosszú évek óta special ista, t e l jes

B S T mezőgazdasági szeszfőzdé it, T £ j | szeszfinomitó-it és élesztőgyár berendezés eit, ugysz in te m i n d e n egyes e s z a k m á b a vágó gépei t és

eszközeit ,

gőzgépek et és gőzgépkazánok-at. E®gT Magyarországon eddig 26 szeszgyárat rendeztem be. " S S ®

Előnyös referencziák.

SZIVATTYÚK MÉRLEGEK Kázi, nyilyánps, mezőgazda- legujabb javított rendszeri! tizedes,

dos és hídmérlegek fából és vasból, kereskedelmi, közlekedési, gyári, mezőgazdasági és ipari czélokra. Embermérlegek, mérlegek házi használatra, barommerle-gek. Commandit-társaság szivattyú- és mérleggyártásra.

Árjegyzékek W ( J A R V F M WÍPT1 ingyen és bé rmentve . " • . U n . l t f 1 J i 1 " R 1 1 j

I., Walflschgasse 14. sz, Schwarzenbergstrasse 6.

Amerikai szabadalmazott forrasztás nélküli

ACZÉLLÁUCZOK. ' Á forrasztott 'iánczokhöz képest kétszer

oly nagy ellenállás a töréssel szemben. E r ő s , K ö n n y ű é s o l c s ó b b

minden egyéb láncznál.

| Actien &esellscliart Stahlwerte Weissenfels,

YOrm. Goeppinger & Co. issent'ols, Fe l s f í -Kra jna .

Kapható minden nagyobb vaskereskedésben. Bizonyítványok és árjegyzékek ingyen. 5573

Lapunk kiadóhivatalában megrendelhető:

A sertés javitásaés hizlalása hzss gazdák és hizlalók használatára, ebe

I r t a K . R u f f y P á l . Ára portómentes küldéssel I f o r i n t 10 k r a j c z é r .

H-alaku aczél patkó-sarok. Tetemesen olcsóbb ára,k.

^ Folyton éles; csülöklépés lehetetlen, 9 Biztos lépés által a lovat kiméli.

f K a s z a b é s B r e i e r , Budapest, Külső Váczi-út 91.

Patkoló anyagok és csavar-áruk gyára.

Sza6. tejszáüitó üannáü tölgyfából.

A legolcsób, legtartósabb

szállításra és <* <* *> tejgazdasági üzemhez.

Feclezési-hipdetés. Gróf Z ichy J á n o s z ichy-uj fa lus i ménesé -

ben a jövő fedezési idényben idegen k a n c z á k a t is f e d e z :

K i n g - A l m o n a r c h 9 éves amer ika i ügető (ap. A l m o n a r c h , a. D a m of S. R.), sötét sárga, 170'cm. magas , record 1 : 35. (1 k i lométer t 1 perez 35 mp. a la t t fu t be.

Fedezés i d i j : 50 fr t . K a n c z á k e l lá tása k isbér i á f a k o n . Bővebbe t 7145 a m é n e s - í n t é z ő s é g .

Kwassitzi eredeti

Hanna-pedigree v e t ő á r p á t •iki termés, EmaiiU von Proskowetz junior által

termelve, a meddig a kész-let tart, ajánl

Actien Zuckerfabrik Kwass itz

Kwassitz Máhren, Nordbahn. E termelés ujabban stbécsí jubileumi kiállítás alkalmá-val aföldmivelésügyimiilis-terium „Züchter Ehren-preise"-vel lett kitüntetve.

on (oiuie fttr SnfSnMgimgeii Sie te (lugaeftatteten. loíú erbmteten &aá)

Stntmiío íal 'iUitj. 3e6e _ ^ ®ir emífeílen sra

P p r ó e j t t n - i n t a g

Mtm f a i t t ó r t p a f í í i í l í M t a s tSföZSSíh* ^affiffi^M loodl »• ®omftC!3- SStevteít. fi.!

f t e i S f f e nSf'n f e Í SS f '' ' 4?itfífitnonn'g SourttflíBerían. ía'ícu, I., Símroiíímeríaftci 5

Arankamentes, államilag ólomzárolt lóherét, luezernát, r é p a m a g v a k a t , f űmagvakat ,

minden czélra és egyéb vetőmagot a legjutányosabb áron és garan-

tált jó minőségben.

mellett vásárolok: gazdasági és erdei vetőmagvakat, mely czélra mintázott ajánlatot kérek.

ü J A K T L O K :

Kocsikenöcsöt, Petroleureiof, Zsákokat, ponyvákat, kátrány festékeket,

fedéllakot és,minden egyéb gazdasági czikket.

O É P O L A J A T , u. m. v a l ó d i t i s z t a o l í v a o l a j a t , e l s ő r e n d ű s a v t a l a n i t o t t r e p e z e o l a j a t elsőrendű ásvány-

olajat stb.

K R A M E R L I P Ó T ,

Szalonnát F e r t ő t l e n í t ő s z e r e k e t , u. m. karbolsav, karbolpor, creolin, zöldgálicz stb.

rézgálicz karbololeumot, keserűsót csudasót stb/

M Ű T R Á G Y Á T * BUDAPESTEN,

V . k e r . , A k a d é m i a - u t c z a l O . s z . S ü p g ö n y c z i m : „ C E S 1 E S " B u d a p e s t .

Á r j e g y z é k k e l é s r é s z l e t e s k ü l ö n a j á n l a t o k k a l k í v á n a t r a s z o l g á l o k .

5. SZAM. 9-IK ÉVFOLYAM. KÖZTELEK, 1899. JANUÁR HO 14. 15

Lapunk bekötési táblája t f p t S 6 k r é r t (portőmentesen)

kapható kiadóhivatalunkban.

Van szerencsénk ajánlani v a t o l t t i g z t a s á ^ n

_____ Thomasfo^zfátliszíeí! szavatolt 15—20% citráthan oldható foszforsavtartalommal és 85—100%

l e g m a g a s a b b dijakkal

kitüntetett

íelülmulhatlan, minden talajra alkalmas trágyaszer, különösön vátiy talajok javítására, kitűnő hatású az összes gabonanemüek, kapás és olajnövények, lóhere és luczerna, szőlő, komló és kerti veteményekre, i kiváltképen a rétekre. I . e g j o b b , l e g h a t á s o s a b b és l e g o l c s ó b b r o s s f o r s a v t r á g y a tekintettel: hatásának tartósságára, felülmúlja az , ö s s z e s s z u p e r f o s z r á t o k a t . A citrátban oldható foszforsav-tartalomért s z a v a t o s s á g o t vállalunk, neteláni hiányt megtérítünk. Árajánlatokkal, szakmunkákkal és egyéb felvilágosítással a legkészségesebben szolgál

{csenországi TtomasműTelc prágai tafátM eladási ftoijinat YeiérkéDráelége a magyar korona orsz.

K A L M Á R VILMOS, iMartellin a legfinomabb dohánynemes i tö t r á g y a kiz. eladása.Kainit.

8. Szolnok és Eperjesen els6 dijak : Arany érmek.

Oszi idény. • KUHNE E. Oszi

idény.

Magyarország legrégibb gazdasági gépgyára M O S O \ K A . \ ( 1 8 5 © )

ajánlja az őszi és téli idényre :

Legjobb szecskavágó és répavágóit, daráló,

tengeri morzsoló és répamosóit.

Uj! „RAPID" darálók egyedüli képviselete!

Uj! Burgonya választók, Ventzki - féle í sa l^mánij • f n l l e ^ z t ő | ! TakarMnykamra berendezések!

Tervek, költségvetések díjmentesen. ü], teljes i m árjeirzíM Miatta, flijieiteseii.

Főraktár: Budapegl VI., Váczi-körufc 57 a. j z .

M. Hairn's Söhne cs. kir. udv. patkoiási eszköz szállító

BÉCS, I|l., Renngasse 6. szám. A j á n l j á k n a g y r a k t á r n -

k a t m i n d e n p a t k o i á s i c z i k k b ő l é s e z e n s z a k -m á b a v á g ó K ü l ö n l e g e s s é - ' g e k b ő l . — Továbbá ajánlják s z a b a d a l m a z o t t , kisfájó .szafc-.' férfiak által l e g j o b b a n a j á n -l o t t p a t k ó i k a t i g á s l o v a k

é s p a r i p á k , ugys^iiité^,-

k r i i k v a s a l á s á r a .

K ü l ö n ö s e n k i e m e l j ü k c z é g ü n k n e k l e g ú j a b b a n s z a b a d a l -m a z o t t r u d v a s a l á s a i t é s k e n g y e l é i t . 65:5 ;

194933. szám. Magy. kir. .államvasutak igazgatósága.' Pályázati h irdetmény.

A mágy. kir. államvasutak alulirt igazgatósága az* 18991 "év"folyamin össze-gyűlő és nélkfilözhetővé váló különböző ócska,.anyagokat .(sin^Ji-és fémnemüek ki-vételével) értékesítem óhajtván, ezek'eladása czéljábóf nyilvános pályázatot hirdet.

Az átengedett anyagok átvétele. és eltávolításatekintetében az'alább idézett' feltételek irányadók, de az 1899. évi november hó, végéig összegyűlendő anyagok feltétlenül ugyanazon év deczember hó''25-ik*é előtty a " deczember hóban összegyű-

, : . : . . ' . . A pályázni kívánók kéretnek, hogy beirt ivenként' 1 koronás magyar bélyég-

gél ellátott ajánlataikat a magy.. kir. államvasutak igazgatóságának anyag- és "leltár-beszerzési szakosztályához (VI., Andrássy-üt'73., II. ém.,'43. ajtó) következő czim-zéssel: „Ajánlat ócska anyagok megvételére 19493^/98. .számhoz." 1899. január hó 24-ik napjának déli 12 óráig benyújtani szivöskedjéijek,- : '

\ 11 nldíul kiz KIU t 1 1 I 1 berendezési szakosztályban ingyen kapható ajánlati nyomtatványon•'• !és annak ro-

:•!'.• 1 H határozottan kiköttetik, hogy az anyagokért felajánlandó egységárak vagy az illető' gyüjtőszertárban vagy .pedig az ajánlatbán meghatározandó távolságra való bér-mentes szállítás kikötéséveltétesenek, honnét vevő' fél az anfágót'1 saját költségén' tartozik továbbítani. .. . ,

Az ajánlattevő magára nézve is kötél ez'őkiieE' ..elismeri az ócska anyagok ela-dására vonatkozó és .122291/98. szám alatt fennálló feltételeinket, melyeket aláírásá-val és 30 filléres bélyeggel ellátva okvetlenül ajánlatához csatolni, tartozik. ,,

Az, ajánlati ár számokkal, és betűkkel ÍOÍyashatöan kitendő. , Az-ócska anyagoknak esetleges psomagolasi Költségeit á, vevő; .czég '-tartozik

viselni. Az ajánlattevő" ajánlatával pályázat eredményének'eldöiitéseig-tótelezettségben''

marab, ezt tehát időközben vissza nem vonhatja. " V * * ' . .. Az ajánlatok tetszés szerinti részmennyiségra).-,szólhatnak, de: magy. kir. állam-

vasutak igazgatósága is fentartja magának azon jogot, hogy tetszés szerinti rész-mennyiséget engedhessen 'át, melyet aj^nló^ ha csak az ellenkezőt ki nem kötötte "elfogadni köteles. • ' , '

A magy. kir. államvasutak igazgatósába fenntartja továbbá inagának a jogot, hogy az ajánlatok közt tekintet/ nélkül az ajánlott áfákra szabadon választhasson, s hogy végre a ozél elérésére/másféle intézl$;é.déseké$'js tehessen.

(Utánnyomat nem .dijaátatik. A z i g a z g a t ó s á g .

F u e h s H e r m a n n tejgazdasági edények gyára

B U D A P E S T , T2X, i ü T G T A L r Ö U I D , V J A S S - X J T C Z A 1. S S .

Edény gyártmányaim, ugy minő-ségben, mint ár tekintetében általá-nos elismerésben részesülnek.

W E I S E H J.C. gazdasági gépgyára és vasöntldéje

n G Y - X . ü 2 S S A 2S,

Magyarország Jegjasbia sopvetügép* a

Z M L A - D R i L LI z Orsi Magy. Gscd. Egyesület 1897. október hóban Kisbéren

közi vetőgépversenyén a legelső díjjal, a á Á l l ami a r a n y é r e m m e l

ISack-rendszerü aczélekéit, szecska- és répavágóit és mindenféle gazdasági gépeit

és eszközeit. ,Planeí jr." rsz. kézi-toló répakapa és töltögető, áU f r t

16 K Ö Z T E L E K , 1 8 9 9 . J A N U Á R H O 14 . 5 . SZÁM. 9-ik ÉVFOLYAM.

?

H i r d e t m é n y Egy éves méncsikók vásárlása.

F e l h í v o m m i n d a z o n t e n y é s z t ő k e t , k i k n e k b i r t o k á b a n l e g a l á b b is négy jó származású, erős

csontú, szabályos testalkatú, saját nevelésű egy éves

méncsikó v a n s a z o k a t a z á l l a m n a k eladni kívánják, h o g y e b b e l i s z á n d é k u k a t a h e l y n e k é s u t o l s ó p o s t á j á -n a k , a h o l a c s i k ó k á l l a n a k , v a l a m i n t a c s i k ó k s z á r m a z á s á n a k , m a g a s s á g á n a k , s z í n é n e k é s á r á -n a k p o n t o s : m e g j e l ö l é s é v e l a f ö l d m i v e l é s ü g y i m . k i r . m i n i s z t é r i u m h o z b e n y ú j t a n d ó s 5 0 k r o s b é -lyegge l e l l á to t t í r á s b e l i n y i l a t k o z a t b a n l e g k é s ő b b

1899. évi február hó l-ig

b e j e l e n t e n i s z í v e s k e d j é k , m i v e l a z e z e n h a t á r i d ő n

t u l é r k e z ő b e j e l e n t é s e k figyelembe v é t e t n i n e m

B u d a p e s t , 1 8 9 9 . évi j a n u á r h ő 4 - é n .

Földmivelésügyi m. kir. minister.

W Knuth Károly mérnök és gyáros.

OYÁK É S IEODA:

B U D A P E S T , Í I I . Ke r . , « s r a r - n t e m 6—8. M á m ,

Elvállal: Központi-, viz-, lég- és gázfűtések, lég-szesz- es vízvezetékek, csatornázások, szellSz-tetések, closettek, szivattyúk, vizerömüvi emelő-gépek stb., nemkülönben kőszén-, olaj- és róieum váladékból nyert gázok értékesítését czélzó készülékek létesítését, városok, indó-házak, nagyobb épületek és gyárak számára. Tervek, költségvetések, jövedelmi előirányzatok

gyorsan készíttetnek. 'Legjobb minőségű kőagyag-o«övek raktáron.

-' s '

ERFURTI FŐZELÉK ÉS VIRÁGMAGVAKAT |

első minőségben szállít

P U T Z O T T Ó I ( J ü h l k e F e r d i n á n d u t ó d a )

magtenyésztő, magkereskedő, mü- és kereskedelmi kertész

Erfurt (Németország). (Alapíttatott 1833-ban). •

Minden rendelményhez, a melynek 3 forinton felüli az értéke, ingyen csatolok egy a konyhakert tulajdonosokra nézve igen hasznos és az összes főzelék-féléket magában foglaló részletes magyar „TENYÉSZTESI UTASÍTÁS" czimü könyvecskét. Rendelmény kíséret nélkül csak 20 krajczárnak levél- Ifj

bélyegekben való beküldése ellenében kapható.

HtGJtUtHr az Országos Magyar Gazdasági Egy. kiadásában a

Suschka Richárd (a xxa.ag'yaróvá.ri g a s d . a leadé jaa ia iívfcée&je)

az O.M. 6. E. által 1000 frt pályadíjjal koszorúzott p á l y a m ű .

Bolti ára csinos vászonkötésben 3 frt. Az „Orsz. Magy. Gazd. Egy." tagjainak, illetve a „KÖZTELEK" elő-fizetőinek csomagolva és az összeg előzetes beküldése mellett portó-

mentesen megküldve 2 frt 30 kr.

B U D A P E S T , IX. ker., Ül lő i -ut 25. s z á m alá i n t é z e n d ő k .

5 . SZAM. 9-IK ÉVFOLYAM. K Ö Z T E L E K , 1 8 9 9 . J A N U Á R H O 14. 17

á l A m. kir. államvasutak gépgyárának vezérügynöksége (§j B u d a p e s t , V á c z i - k ö r n t 3 3 . s z á m a l a t t .

Ajánlja a magy. kir. államvasutak gépgyárában készült g o z c s é p l ő g a r n t t u r á i t , ipari czélokra alkalmas „ C o m p o n n d " l o k o m o b i l j a l t , teljesen vasból készült s z a l m a k a z a l o z ó g é p e i t , g ő z - k u K o r l c z a m o r z s o l ó i t , Stibor-féle körfűrészeit,

i 8 1 e i i i i b i i í " k a s z á l ó é s a r a t ó g é p e i t ,

továbbá SACK-féle ekéit, vetőgépeit, boronáit és egyéb gazdasági gépeit. A „ F a i r b a n k s " m é r l e g é s g é p g y á r k i z á r ó l a g o s k é p v i s e l e t e .

Á r j e g y z é k i n g y » n é s b á r m e i i t i í a .

SACK RUDOLF egyeflíili ícéDYiselüje Magyaro rszág i

P R O P P E R S A M U B u d a p e s t , V á c z i - k ö r u t 5 2 . s z á m .

Előre bocsátva, h o g y Sack Rudolf világhírű gyárt-mányai eredeti minőségben csak nálam kaphatók:

Ajánlom közkedveltségü egyetemes és többvasu ekéimen kivül sik és dombos talajra egyaránt kitűnően alkalmas sorba- és szórva vető-

gépeimet

szecskavágó-, répavágó gépeimet.

XSézi, j á r g á n y - én g á z h a j t á s r a

j á r g á n y a i m a t , elenkor legj szerkezetű

készülékeimet s minden egyéb gazdasági gépeket és eszközöket Mindenről kimerítő á r j e g y z é k és készséges f e l v i l á ^ o s l t á s o k .

Magy. kir. államvasutak. 199.567/98! CII. süám.

H I R D E T M É N Y . Osztrák-magyar-bajor vasúti kötelék.

(A 11. számú pótlek életbeléptetése a II. rész 2. füzethez,) Az osztrák-magyar-bajor vasúti kötelék forgalomban 1895. évi október 1-től

érvényes árudijszabáshoz (II. rész 2. füzet.) 1899. évi január 1-ével a II. számú pótlék lép életbe. Tartalma uj állomásoknak felvétele egynémely kivételes díjsza-básba, továbbá uj kivételes díjszabások u. m. hamuzsir és kvarcz szállítására és Végül díjtételeknek megváltoztatása. Amennyiben a díjtételek drágábbak lettek, az eddigiek még, 1899. évi február hó 15-ig maradnak érvényben.

Ezen pótlék a részes vasutaknál megszerezhető. Budapest, 1898. deezember hóban.

A magy. kir. államvasu'ak Utánnyomás nem dijastatik. igazgatósága, egyszersmind

a részes vasutak nevében.

Komposztirozott trágyát mennyiségbe bármely irányában

B u d a p e s t — S z t . - L ő r i n c z i s z e m é t s z á l l í t ó v a s ú t i x . , Kii- " —

K t ' a t g i í

Leopold Adol f bőrgyára T a t a ' T ó v á r o s .

Vesz m i n d e n n e m ű állati bőröket, szerződési leg is. Készít szarvasbőrt, mosó-, törlő bőrt, cseres, fehér irhát, ezekből á l landó r ak t á r . Elvállal minden e szakba

vágó munkákat . 6446

mwww

ELADÓ I L Á S Z L Ó É S T Á R S A I n a g y - i k l ő d i — k i s - j e n ő i — s z é p l a k i

v izsz i lvás i l e g e l ő g a z d a s á g á b ó l 1 © B T a v á s á r i n á l m i n d e n k ö r ü l m é n y e k k ö z ö t t e g y ö n t e t ű b b

é s j e l e n t é k e n y e n m é r s é k e l t e b b á r u TSBB I e r d é l y i m a g y a r f a j g a z d a s á g i s z a r v a s m a r h a

I elsőrendű fiatal igás ökör és tinóság. I A z a n y a g o t h a z á n k l e g n a g y o b b é s l e g t e k i n t é -I l y e s e b b u r a d a l m a i i s m e r i k é s v á s á r o l j á k t e l j e s I m e g e l é g e d é s r e . 1 H o g y a z e g y e s u r a d a l m a k j e l e n t é k e n y e b b s z ü k s é g - Ej

l é t ü k é t m i n é l e g y ö n t e t ű b b a n y a g b a n s z e r e z h e s s é k m e g , u g y r e n d e z k e d t ü n k b e , h o g y e l ő r e m e g h a t á r o z o t t f e l t é t e l ek m e l l e t t d i r e c t m e g b í z á s o k a t i s h a j t h a s s u n k v é g r e , m e l y e k n e k k i f o g á s t a l a n k iv i t e l é rő l e d d i g i s v e l ü n k ö s s z e -k ö t t e t é s b e n á l ló u r a d a l m a k s z i v e s f e lv i l ágos í t á s t a d n a k .

L e g e l ő i n k , v a l a m i n t t a n y á i n k k ö z v e t l e n v a s ú t i á l l o m á s o k m e l l e t t f e k ü s z n e k . R a k o d á s o k v é t e l n a p -j á n h a j t h a t ó k v é g r e . V o n a t k ö z l e k e d é s n a p o n k é n t dé l -e lő t t k é t s z e r — d é l u t á n k é t s z e r .

B ő v e b b fö lv i l ágos í t á s t l evé lbe l i m e g k e r e s é s e k r e s z í v e s e n a d n a k : 7167

LÁSZLÓ ÉS TÁRSAI, Kolozsvárit, Nagy-utczal. mMmAmmmrnmim.mMmmimmmm!!mmMamm^msm.

B L A D O

szeszgyári burgonya. 3 0 0 0 q „ D E U T S C H E R R E I C H S K A 3 T Z L E R " nevű , 3 6 % keinényitőtartalommal biró s z e s z g y á r i b u r -g o n y a , vetés i czélokra 3 f r t o n 100 k i l ó n k i n t ab n a g y -

szombat i vasú tá l lomás eladó.

Gróf Pálffy József uradalmi igazgatósága, S z o m o l á n y .

9 0 K Ö Z T E L E K , 1 8 9 9 . J A N U Á R H Ó 14. 5. S2ÁM. 9 - IK ÉVFOLYAM.

P A U C K S C H T ö r z s g y á r u n k L A N D S B E R G a W .

gépgyár, vasöntöde, gőzkazán-gyár és rézműves-műhely 0 Q T S 3 érés fennállása óta mint legkiválóbb különlegességét legjobban jövedel-

BUDAPEST, Museum-körut , H. Paucksch részvénytársaság fióktelepe.

Eő üibelül 1700 telepet állítottunk fel 50 év óta. Szál l í t juk továbbá a szükséges berendezéseke t szeszfínomitók,

keményítőgyárak, t e j g a z d a s á g o k , malátagyárak és sörfőzdék számára.

Paucksch, Budapest, Muzeum-körut 35. czimre ké r jük . (Oyártelep: Kőbánya.)

KONKOLYOZÓK mlnclen gabonanem osztályozására

gépgyárosnál BudapestJ., külső váci-ut 46. Mintegy 10 kígr. gabona-inijita beküldése esetén különleges trieur készít-

tetik. 6442

Malomtaendezési o s z t á l y o m a t a t. cz . n a g y k ö z ö n s é g s z í v e s figyelmébe a j á n l o m .

Á r j e g y a é J i E i n g y a n á a b é r m s n t i f e .

mesterséges borok

k é s z í t é s é n e k forga lomba hoza ta lá -n a k t i la lmáról szóló

Törvény. Magyarázó jegyzetek-

kel e l l á t t a : Dr. LÓNYAY FERENCZ. :

Ára 8 0 kr. Megrendelhető a .Köztelek, kiadóhivatalában, Buda-

pest, Üllői-ut 25.

Éppen mos t jelent meg a z 1 8 9 9 . j a n u á r 1 - é n é l e t b e l é p ő

Uj Fogyasztási Adók • részletes magyarázatokkal ellátva. A s z e s z a d ó r ó l szóló 1888: X X I V . t.-ez. 3. § - ában , v a l a m i n t A c z u k o r a d ó r ó l szóló 1896 : X I X . t . - cz ikkben foglal t határoz-

m á n y o k meghosszabbí tása . (1898: X V . t.-cz.) A s z e s z f o r g a l m i a d ó . (1898: X V I . t .-czík) 87,651/98; p. m . számú

vég reha j t á s i u tas í tássa l . A c z u k o r - é s s ö r f o g y a s z + á s i a d ó . (1898: X V I I . t .-czikk),

: ' ' . , 87,652/88. ós . 87,653/98., p . m . ' számú v é g r e h a j t á s i u tas i t á -. sokkal) . '

Á t m e n é t i i n t é z k e d é s e k . Az u j fogyasztás i adók é le tbe lép tekor 1 kész le tben lévő szesz, czukor és sör pó tadó ja s1 az ezen

cz ikkek u t á n m á r fizetett adók visszatér í tése . (95,808. p . m . számú rendelet) .

Összeállította: GÁSPÁR I. IMRE. Megrende lhe tő a

( M a g y a r K e r e s k e d ő k L a p j a ' k i a d ó h i v a t a l á b a n :

Budapest, VII . , Rottenbiller-utcza 34 .

: Ara 3 korona. =

Hirdetmény. A Szeged és Török-Kanizsa—Jozefova kö-zött közlekedő vásári vonatoknak megszün-

tetése. ^ A Szeged-karlovai b. é. vasúton, Sze-

ged és Török-KanizsatMJor3§f#a állomások között jelenleg minden szerdán és szom-baton közlekedő, Szegedröl^jjel 3 óra 40 perczbor induló, illetve od#"-reggel 6 óra 5 perczkor érkező 4404 és. 4403. számú vásári vonatok 1898. évi deczember bó 15-étöI kezdve bezárólag áz 1899. évi már-czius hó 31-ig terjedő időtartamra forgal-mon kivül helyeztetnek. —. .

Az említett'vonátók ennék folytán a folyó évbnn utoljára deczember hó 14-én és az 1899. évben újból április hó 1-étöl kezdve fognak közlekedni.

Budág,ést, 1 :. deczember hóban. Az igazga tóság .

K Ö T É L Z S I N E G

Tessék á r l a p o t kérn i .

K R I M I T S ssagifissm é s kicsinyben.

Megrendelheti aa Országot Magyar Gazdasági BgyestUeS titkári hivatalánál (Budapest Köztelek).

Á r . nagyban waggon-rakományonként ab Leopoldshall-Stassfurt, ömlesztett állapotban 106 frt, zsákban szállitva 130 frt. A v a r uti szállitásiköltség a különböző távolságú rendeltetési állomá-

sok szerint 130—140 frt között váltakozik. Kicsinyben mm.-ként zsákkal együtt budapesti raktárunkból egye-

sületi tagok részére 2 frt 80 kr., nem tagoknak 8 frt. A megrendeléssel egyidejűleg a kainit árát egyesületünk páaa-táráhoí beküldeni kérjük, a szállítási költségek B küldemény

átvételénél fizetendők.

Fellép Miklós g é p g y á r a

BUDAPEST, IX., Üllői-út 23. s z á m . Ajánlja a m. k. államvasutak gépgyárában

készült gőzeséplő garnitnrákat ,Com-ponnd' locomobilokat stb., raktáron tart mindennemű gazdasági gépet, ben-zin lokomobilokat, föl ami vetési esz-

közöket, —rrrrz jól kijavított .

lokomobilokat és cséplőgépeket különböző gyártmány és nagyságban. Ajánlja jól felszerelt gépműhelyét gépek javítására és malomszerelvények gyártására. Csereüzletek lokomobil és cséplőgépekre köttetnek.

Massey-Harr is , e l sőrangú a r a t ó g é p gyárának képviselete . J u t á n y o s á r a k és előnyös fizetési fe l té telek,

(uiüinl Á r j e g y z é k i n g y e n , é s " b é r m e n - t i r e .

5 . SZÁM. 9- ik É V F O L Y A M K Ö Z T E L E K 1 8 9 9 . J A N U Á R H O 14

K I S H I R D E T E S E K .

B B T f a E R D Í ÁLLÁS, S a v

m^m mMk

« a « r s r s 8 s

smm

••xmz

Á L L Á S T K E R E S Ő K .

§§jpIÍIs|

Á L L A T O K .

l l l l l Eladó t.

g r

VEGYESIL

Megjelent: J . C. Schmidt

némffcs^éfki^ud^fzál l . világhírű

főzelék ís virágmagvainak

takaró-ponyvák

m mmm

Tolvaj4János

Lóhere

luczerna

Budapest, Eároly-körut 9.

Schember C, és Fiai

^banmegmfde^he tő 1 ^

A sertés javítása és hizlalása

g a z d á k é s h i z l a l ó k h a s z n á l a t á r a . ' Irta K . R u f f y P á l .

K Ö Z T E L E K , 1 8 9 9 . J A N U Á R H Ó 14 . 5 . SZÁM. 9-1K É V F O L Y A M .

l Í M r í i n y M - é s T o l n a v i d é k i 1—3—3 éves

vöröstarka tinók és üszők beállítási és jár mos ökrök ugy tehenek eladására és későbbi

szerződésre v á l l a l k o z i k 7102

Spiegel Ármin dombovári kereskedő.

| l^z ál lattenyésztésnél és gazdaságban Szükségelt ggóggárút

é s v e g y s z e r e k e t ,

különösen: grentian és kálmosgyökérpor, karbolsav, kehepor, kénvirág, keserűsé, marhapor, patakenőcs, rézgálicz, salicylsav, salicylsavas nátron, szap-pangyökér, üditőnedv, vasgálicz, salétromsav, kénsav, sósav, börsav, csersav, borkősav, kén-aether, szalmiákszesz, kreolin, vaselin, kötszereket stb. jutányos

árak és pontos kiszolgáltatás mellett ajánl:

D e t s i n y i K á r o l y B u d a p e s t , F i i r d ö - u . 1 0 . Árjegyzékkel kivánatra szolgálok. — Pontos czimezést kérek.

Gfizekéket, Gőz-utihengereket

im

Gőz-ntimozdonyokat a legtökéletesebb szerkezettel és legolcsóbb árak mellett szállít

John Fo wler & Co. na ag—sb. Budapest-Kelenföld, • "íSSSSf""

hol is épített a j telepükön gőzeke szerkezeteiről tárlatot rendeztek be. Ugyanott teljesen berendezett tartalékrész-raktárt és javító-

műhelyt tartanak fenn.

K ö z l e k e d é s v o n a t o n é s v i l l a m o s v a s ú t o n .

Szecskavágók járgány- és kézihajtásra,

Répavágók, legújabb szabadalmazott

„RAPID" darálógépek Wcntzki-féle szabad.

gyorstakarmány-füllesztők nagy készletben.

Lakos Nándor FRIEDEAENJJER JÓZSEF mezőgazda-sági gép-, szélmotor- és szivattyugyár

magyarországi vezérképviselete Budapest, VIII., Külső Kerepesi-út I.

a központi pá lyaudvar mellett . Kimerítő díjjegyzék ingyen és bérmentve.

O t A H S C H A L L A / kocs i - , hajtó-, l o vag l ó - é s i s t á l l ó s z e r g y á r ,

g ö z f ü r é s z e é s f aha j l i t ó te lepe

Pozsonyban, III., Grössling-utcza 16. sz. A j á n l j a :

l a n d a u e r b r oom, fé l fede les , ny i to t t v a d á s z k o c s i j a i t

é s hintóit, i gen k ö n n y ű é s e l e g á n s k iv i te lben é s

a l egkü lön fé lébb a l a kokban .

5 elsőrangú éremmel kitüntetve.

Tiszti és polgári lovagló eszközök F Gépha j t ó s z i j a k . L ó s z e r s z á m o k , u r i f o g a t o k é s g a z d a s á g i l o v a k r é s z é r e .

= M i n t a r a k t á r a k e r e s k e d e l m i m u z e u m á l l a n d ó k i á l l í t á s á b a n B u d a p e s t e n , V á r o s l i g e t . = = = = = KÉPES ÁRJEGYZÉK INGYEN ÉS BÉRMENTVE.

MALOM b e r e n d e z é s e k e t te l jesen , u g y e g y e s m a l o m g é p e k e t , v a l a m i n t

gépöntwényeket i g é p m ű h e l y e k részére gyárt é s szá l l í t :

Wörner J. és Társa Budapesten, Külső váczi-ut 54—56. sz.

l a l o m é p l t C ffépsryár® é s

v a s ö n t ö d é j e

.Pátria* irodalmi és nyomdai részvénytársaság nyomása Budapest, (Eöitelek).