2002-9-10title 2002-9-10.qxd author saj.t created date 5/12/2004 2:32:42 pm

109Kôolaj és Földgáz 35. (135.) évfolyam 9-10. szám, 2002. szeptember-október

BevezetésA cikk összefoglalja a világ geoter-málisenergia-hasznosítási – termál-alapú villamosáram-termelés és köz-vetlen hasznosítás – adatait az1998–2001. közötti idõszakban, vala-mint tartalmazza a hazai adatokat is.

A fenti idõszakban a világ geo-termálisenergia-hasznosításánakmennyiségi és minõségi mutatóijelentõsen növekedtek. A megújulóenergiaforrások (szél, napenergia,geotermális energia és árapályerõ-mû) közül a geotermálisenergia-bázisú villamosáram-termelés alegjelentõsebb, ennek részaránya70%, és csak a szélenergia haszno-sítási mutatói elõzik meg, a szél-energia-bázisú villamosáram-ter-melés beépített kapacitásában való28%-os részesedéssel. A közvetlenhõhasznosítás fajlagos ára USD¢/kWh-ban biomassza esetén 1–5;geotermális energia vonatkozásá-ban 0,5–5 és napenergia-bázisú fû-tés esetében 3–20.

A geotermális energia a nap-energia-, szélenergia- vagyvizienergia-forrásokkal szembenfüggetlen az idõjárási tényezõktõl,és mind alaperõmû, mind csúcs-üzemû erõmû energiaforrásakénthasznosítható. A gazdaságosságiszempontok figyelembevételével alegtöbb esetben az alaperõmûbenvaló termálenergia-hasznosítás alegnyereségesebb. Magyarorszá-gon a termálenergia csak közvetlenhõhasznosítási rendszerek forrásá-ul szolgál, termálenergia-alapú vil-lamosáram-termelés hazánkbannincs. A termálenergia közvetlen

hõhasznosítási mutatói hazánkbana vizsgált idõszak alatt csökkentek.

Magyarország energiamérlegé-ben a geotermális energia hasznosí-tásának részaránya – a kimutatottigen jelentõs dinamikus készletek(vízvisszanyomás esetén 380 millióm3/év) megléte ellenére – változat-lanul igen kicsi, és mintegy 0,25%-os részarányt képvisel (63,5 PJ/év,∆T = 40 °C).

A geotermális energia (földhõ) aföldkéreg belsõ energiája, melynekforrása a magma, s amely - a nem-zetközi osztályozás szerint - a négymegújuló energiaforrás egyike:

• a Nap energiája• a Föld forgásának kinetikus

energiája• gravitáció• geotermális energia (földhõ).A geotermális energiát a Föld

szilárd burkát jelentõ litoszférát al-kotó kõzetek, illetve az ezekben akõzetekben található, valamint azazokat feltöltõ fluidumok tárolják,illetve hordozzák.

A geotermális energia felhalmo-zódási területeit a lemeztektonikaiegységek közötti szubdukciós zónákés törésvonalak mentén kialakult

– vulkáni tevékenység területei(1. ábra), és az

– üledékes eredetû, víztároló po-rózus kõzetekbõl (rezervoár) állómedencék (pl. a Kárpát medence)képezték.

A geotermális energia a hõfor-rásból, víztároló rezervoárokból ésa föld alatti kõzetekben találhatórétegfluidumokból (termálvíz) állógeotermális rendszerekben halmo-

zódik fel víz-, illetve hõkészletekformájában.

A geotermálisenergia-készletek(resources, illetve reserves) osztá-lyozására az ismert Haenel-McKelvey-diagramot használják,ez a készletek földtani megkuta-tottsága és a hasznosítás gazdasá-gossága alapján ad képet a készlet-kinyerés és -hasznosítás megvaló-síthatóságáról (2. ábra).

A geotermálisenergia-készleteketaz egyes szerzõk a hõtartalmukat te-kintve kis, közepes és nagy entalpiájúkategóriába sorolják (1. táblázat).

Magyarország az üledékes kõze-tekkel feltöltött Kárpát-medencé-ben fekszik (3., 4. ábra), itt döntõenkis entalpiájú készletek találhatók,de kimutattak nagy entalpiájú,nagy hõmérsékletû, túlnyomásos(geopressured) geotermáliskészlet-indikációkat is.

A Kárpát-medence a világ leg-nagyobb, igen kedvezõ geoter-mális adottságú (hot spot), üledé-kes kõzetekkel feltöltött medencé-je. A kedvezõ geotermális adottságfõ oka az, hogy a Kárpát-medencealatt a földkéreg vékonyabb (15-25km), mint a világátlag, s így a mag-ma felôl a felszínre irányuló ún.földihõ-áram mintegy kétszerese akontinentális átlagnak, s ezért amedence területére a nagy geoter-mális átfûtöttség a jellemzõ.

A termálvíz többcélú hasznosítá-sának helyzete és lehetôségeiMagyarországon

ETO: 550.36+620.91DR. ÁRPÁSI MIKLÓSokl. bányamérnök,a mûszaki tudományok kandidátusaa Magyar Geotermális Egyesületelnöke

1. A geotermális energia hasznosítási lehe-tôségeiA geotermális energia hordozója a világon gyakorlati-lag mindenhol a rétegfolyadék, ennek hasznosításaalapvetõen két nagy területre terjed ki:

– vízgazdálkodás (ivóvíz, balneológia stb.)– energetikai célú hasznosítás.

Az energetikai hasznosításon belül megkülönböztetünk:a) villamosenergia-elõállítást;b) közvetlen hõhasznosítást.

A geotermális energia különféle hasznosítási lehetõ-ségeit foglalja össze az ún. Lindal-diagram (5. ábra). Adiagram alapján az energetikai hasznosításnak két dön-tõ aspektusa állapítható meg:

1. a hasznosítás lehetõségeit alapvetõen a készletekhõmérséklete határozza meg;

2. a kombinált integrált kaszkád rendszerû energia-hasznosítás segíti a megvalósíthatóságot és növeli agazdaságosságot.

A geotermális energia kutatása, feltárása és haszno-sítása általában projekt keretében, lépésenként („stepby step”) történik. A geotermális projektek fõbb sza-kaszai:

1. elõkutatás (hévízföldtani szakvélemény, fúrás), en-nek eredménye az elõtanulmány (reconnaissance study);

110 Kôolaj és Földgáz 35. (135.) évfolyam 9-10. szám, 2002. szeptember-október

Mélységi hõmérséklet, °C

(1) (2) (3)

Kis entalpiájú készletek < 90 < 125 < 100

Közepes entalpiájú készletek 90–150 125–225 100–200

Nagy entalpiájúkészletek > 150 > 225 > 200

1. táblázatGeotermális készletek hôtartalom szerint

(1) Mufler és Cataldi (1978); (2) Hochstein (1990); (3) Benderitterés Cormy (1990)

2. ábra. A Mc Kelvey-diagram a geotermálisenergia-készletek (potenciál)osztályozására

1. ábra. A Föld lemeztektonikai egységei és legfontosabb vulkanikus geotermális területei

1902-1995 között létesített geotermális alapú

1995-200 között létesített villamos erômûvek

törésvonalak

szubdukciós zónák


2. megvalósíthatósági elõtanulmány (pre-feasibilitystudy), amely összekapcsolja a számított forrásoldalilehetõségeket és a felszíni hasznosítási lehetõségeket;

3. a tartós forrásoldali és vízelhelyezési lehetõségekmeghatározása kísérleti méréssorozattal; ennek eredmé-nye a megvalósíthatósági tanulmány (feasibility study).

4. ábra. A hazai hévíztároló rendszerek (készítette: dr. Lorberer Árpád)

3. ábra. A felsô-pannon hévíztárolók elhelyezkedése a Kárpát-medencében (készítette: dr. Lorberer Árpád)

Karsztos kôzet

Agyag

Magmás képzôdmény

Homokos vízvezetô kôzet

30 °C-nál melegebb vizet adó tartomány

Áramlási irány

túlnyomásos és nagyhômérsékletû alaphegységitárolók (geopressured)

2. A geotermális energia hasznosításánakjelenlegi helyzete a világon

2.1. Villamosáram-termelésA 2000. december 31-i állapot szerint a világ 21 or-

szágában 103 geotermális alapú villamos erõmû mû-ködik, fõleg szárazgõz, illetve víz-gõz keverék bázison,de mûködnek olyan, a víztõl eltérõ munkaközegû bi-náris áramfejlesztõ egységek (Organic Rankine Cycle,ORC) is, melyek alkalmasak termálvízbõl történõ vil-lamosáram-fejlesztésre.

A világ geotermális bázisú villamosáram-termelésé-nek adatait az 1995. és a 2000. éves állapot, illetve a2005-re szóló elõjelzés szerint a 2. és a 3. táblázat tar-talmazza. Ezekbõl látható, hogy jelentõs teljesítmény-növekedés várható, fõleg 2005-re (elsôsorban a Fülöp-szigeteken, Törökországban, Indonéziában és Orosz-országban).

A nem fosszilis, illetve a megújulóenergia-forrá-sokból elõállított villamos áram mennyiségét, a be-épített kapacitást a 4. táblázat tartalmazza. Látható,hogy a vízerõmûvek részaránya döntõ, a villamosáram elõállítási költségét tekintve a vízenergiából, il-letve a geotermális energiából termelt „zöld áram” alegolcsóbb.


5. ábra. Tipikus folyadék-hômérsékletek a geotermális fluidumok hasznosításához(módosított Lindal-diagram)

Ország Beépített teljesítmény

1995. 2000. 2005. (becsült)

USA 2817 2228 2376Fülöp-szigetek 1227 1909 2673Olaszország 632 785 946Mexikó 753 755 1080Indonézia 310 589 1987Japán 414 547 567Új-Zéland 286 437 437Izland 50 170 170Salvador 105 161 200Costa Rica 55 142 161Nicaragua 70 70 145Kenya 45 45 173Guatemala 0 33 33Kína 29 29 n.a.Oroszország 11 23 125Törökország 20 20 250Etiópia 0 9 9Franciaország 4 4 20Argentina 0,7 0 n.a.Thaiföld 0,3 0,3 0,3Ausztrália 0,2 0,2 n.a.Összesen: 6839 7957 11352Magyarország 0 0 10

2. táblázatA világ geotermális alapú villamosáram-termelése a beépített effektív telje-sítmény szerint, MW

Ország Rész-arány ,%

1. Nicaragua 583 16,992. Salvador 800 15,393. Izland 662 13,364. Costa Rica 592 7,705. Kenya 336 5,296. Új-Zéland 2 268 5,117. Guatemala 216 3,688. Indonézia 4 575 3,049. Mexikó 5 681 2,11

10. Etiópia 30 1,9311. Olaszország 4 403 1,0312. USA 15 470 0,2513. Japán 3 532 0,2314. Portugália n.a. 0,2115. Oroszország 85 0,01

Összesen: 39 233

3. táblázatA geotermális alapú villamosenergia-termelés részaránya az ország teljes vil-lamosenergia-termelésében (2000)

Geotermálisalapú villamosener-gia éves mennyisége,

GWh/év

Forrás: WEA, 2000.


Az 5. táblázat a káros légköri emissziót csökkentõ(üvegházhatást mérséklõ) energia-bázisú áramfejlesz-tés adatait tartalmazza.

Megállapítható, hogy a legtöbb villamos energiát ageotermális energiából állítják elõ, s ezzel az idõjárás-

tól függetlenül, a Clauser-diagram (6. ábra) szerint amegújuló energiaforrások közül a legolcsóbban csök-kenthetõ a légköri emisszió.

2.2 Közvetlen energiahasznosításA geotermális energia közvetlen hasznosításának

helyzetét a 6. és 7. táblázat illusztrálja.A Nemzetközi Geotermális Világszövetség (IGA)

ajánlásai alapján az energetikai célú hasznosítás adatai-hoz hozzászámítják a vízgazdálkodási hasznosítás ada-tait is.

Megállapítható, hogy Magyarország helyzete rom-lott (a korábbi 3. helyrõl a 7. helyre csúszott vissza), fi-gyelemre méltó Kína, Törökország és Svájc elõretöré-se és az igen hatékony hasznosítás Japánban.

A megújuló energiafajtákból való közvetlen hõhaszno-sítás vonatkozásában a geotermális energia a legolcsóbb,csak a biomassza mérhetõ össze vele. A világhelyzet ana-

Geotermális energia 46 69,6 8 41,7 nincs -

Szélenergia 18 27,2 10 52,1 van +

Napenergia 1,5 2,3 0,9 4,7 van +

Árapály 0,6 0,9 0,3 1,5 nincs -

Összesen: 66,1 100 19,2 100

5. táblázatAz üvegházhatást kiváltó káros légköri emissziót csökkentô megújulóenergia-alapú áramfejlesztés helyzete a világon (1998)

Forrás: WEA, 2000.

Megújulóenergia-hordozó

A termelt villamosenergiaéves mennyisége

TWh/év %

Mûködõ tel-jesítmény

GW %

Az idõ-járástól

valófüggés

Vízenergia 663 91,8 2600 92 20-70 2-10 2-8 1000-4000 2Biomassza 40 5,6 160 5,7 25-80 5-15 4-10 900-3000 3Geotermális

energia 8 1,2 46 1,6 45-90 2-10 1-8 800-3000 4Szélenergia 10 1,4 18 0,64 20-30 5-13 3-10 1100-1700 30Napenergia

fotovoltaikus 0,5 0,12 0,5 0,05 8-20 25-125 5-25 5000-10000 30termikus 0,4 0,12 1 0,05 20-35 12-18 4-10 3000-4000 5

Árapály 0,3 0,04 0,6 0,02 - - 8-15 1200-250 0Összesen: 722,2 100 2826,1 100

4.táblázatA megújuló, illetve nem fosszilisenergia-forrásokból termelt villamos energia a világon (1998)

Forrás: WEA, 2000.

Energiahor-dozó

Mûködõ tel-jesítményGWh, %

A termelt vil-lamos ener-

gia évesmennyiségeTWh/év, %

Teljesít-ményki-

használásitényezõ

%

A jelenlegienergia- elõállításiköltség

USD¢/kWh

A prog-nosztikusenergia-elõállításiköltség

USD¢/kWh

A fajlagosberuházási

költségUSD/kWh

A beépítettteljesítménynövekedéseaz utóbbi 5 évben

%/év

6. ábra. Az egy tonna CO2-emisszió csökkentéséhez szükséges költség amegújuló energiafajták szerint (Clauser, 1997)

USD ¢

lízise alapján megállapítható, hogy a geotermális energiátmind alaperõmûben, mind csúcserõmûben hasznosítják.Gazdaságossági megfontolások alapján a világon azalaperõmûves megoldás a legelterjedtebb. A gazdaságos-ságot lényegesen növeli az egyre jobban terjedõ (pld. Iz-land) többlépcsõs, integrált kaszkád rendszerû hasznosí-tás (villamosáram-termelés, közvetlen hõhasznosítás,balneológia, halgazdaság stb.) (7., 8. ábra).

3. A hazai helyzet a termálvíz energetikaihasznosítása terén

3.1 Villamosáram-termelésMagyarországon jelenleg geotermálisenergia-alapú

villamosenergia-termelés nincs, bár ennek a lehetõsé-ge megvan, ha a kitermelt fluidumnak 85 °C-nál na-gyobb a felszíni hõmérséklete, (0,1-5 MW teljesítmé-nyû ORC-egységek telepítése, alaphegységû túlnyo-másos és nagy hõmérsékletû tárolók igénybevétele).Ehhez a megfelelõ kutak rendelkezésre állnak.

A termálvíz- vagy víz-gõz keverék bázisú villamos-energia az elõállítási költség szempontjából Magyar-országon összemérhetõ a fosszilis (szén, földgáz, fûtõ-olaj) alapú elõállítás költségeivel; elõny az emisszió-csökkentés lehetõsége (8. táblázat).

A geotermális „zöld áram” elõállítási lehetõségeit ésa gazdaságosságot növeli a vonatkozó rendelet szerintikötelezõ átvételi áramár is (9. táblázat).

3.2 Közvetlen hõhasznosítás3.2.1 A hazai közvetlen geotermális hõhasznosítás ada-

tait a 2000. december 31-i állapot szerint a 10. táblázattartalmazza.

Az ország energiafelhasználása 2001-ben 1047 PJvolt, ha ezt a geotermálisenergia-hasznosítás tényada-tával – 3,0 PJ (10. táblázat) hasonlítjuk össze, látható,hogy a termálenergia részaránya igen kicsi, 0,29 %.

E hasznosítási tényadatoknak a kimutatottan je-lentõs mennyiségû és hõtartalmú termálvízkészle-


1. USA 4550 3766 203022. Kína 12677 2282 379083. Izland 7619 1469 201704. Japán 1670 1166 275155. Törökország 700 820 157566. Svájc 120 547 23867. Magyarország 677 473 302508. Németország 371 397 15689. Svédország 455 377 4128

10. Kanada - 378 102311. Franciaország 2793 326 489512. Olaszország 1656 326 377413. Új-Zéland 132 308 708114. Oroszország 1466 307 613215. Ausztria 210 255 160916. Grúzia 894 250 630717. Mexikó 4367 164 391918. Jordánia 574 153 154019. Románia 890 152 287120. Szlovákia 623 132 211821. Horvátország 927 114 55522. Szerbia 827 80 237523. Bulgária 1690 107 163724. Algéria 516 100 158625. India 316 80 251726. Karibi szigetek - 0,1 1Összesen: 46 720 14 529,1 209 923

6.táblázatA geotermális energia közvetlen hasznosítása a világon a beépített teljesít-mény szerint, MW (2000) (a vízgazdálkodási célú felhasználással együtt – IGA)

Forrás: IGA

Ország A geotermális fluidum(max.)

hozama, kg/s

Beépítettgeotermá-lis teljesít-

mény, MW

A termeltgeotermá-lis energia

mennyiségeTJ/év

Biomassza > 200 > 700 25-80 1-5 1-5 250-750 3Geotermálisenergia 11 40 20-70 0,5-5 0,5-5 200-2000 6Kis hõmér-sékletû napenergia 18 14 8-20 2-10 2-10 500-1700 8

7. táblázatA megújuló energiaforrásokra telepített közvetlen hôhasznosítás helyzete a világon (1998)

Forrás: WEA, 2000.

Energia-hordozó

Mûködõteljesítmény

GWe, %

A termeltvillamos

energia évesmennyisége

TWh, %

Teljesít-ményki-

használásitényezõ

%

Az energiajelenlegi elõállításiköltsége

USD¢/kWh

Az energiaprognoszti-kus elõállí-tási költségeUSD¢/kWh

A fajlagosberuházási

költségUSD/kWh

A beépítettteljesítménynövekedéseaz utóbbi 5 évben [%/év]

teinkkel (11. táblázat) való összehasonlítása azt mu-tatja, hogy a hasznosított termálenergia mennyisé-ge (3,0 PJ) az ún. dinamikus termálvízkészleteinkhõtartalmának (63,5 PJ) mindössze 4,0 %-a, így te-hát lehetõségeink a termálvíz energetikai hasznosí-tásának vonatkozásában egyáltalán nincsenek ki-használva.

Ha ezenkívül figyelembe vesszük azt a tényt, hogy atermálvíz környezetbarát mivoltán kívül megújuló, il-letve megújítható (vízvisszanyomás) energiaforrás, ahelyzet még kedvezõtlenebb.

A termálvízzel képviselt termálenergia Magyaror-szág – tûzifa utáni – legjelentõsebb megújuló energia-hordozója (12. táblázat).


8. ábra. A balotaszállási projekt hasznosításának tervezett kapcsolása (Krete, Izland)

7. ábra. A geotermális energia többlépcsôs, integrált hasznosítása (Húsavik geotermális projekt, Izland)

180 l/s

Termálvíz

90 l/

s

3.2.2 A geotermálisenergia-hasznosítás gazdaságosságikérdései

Hazánkban jelenleg a termálenergia hasznosításagazdaságilag nyereséges vállalkozás, ahogy ezt a 13.táblázat tényadatai egyértelmûen tanúsítják.

Két konkrét példa:– A szentesi Árpád-Agrár Rt.-ben, amely a világ leg-

nagyobb mezõgazdasági célú termálhõ-hasznosítója, atermálenergia arányos költsége 1998-ban a földgázfû-tés ~ 30%-a, illetve a fûtõolajos fûtés 10%-a (41 Ft/m3

víztermelési, ill. 220 Ft/GJ termálhõköltség esetén);– A hódmezõvásárhelyi Geotermikus Közmûrend-

szer (Aquaplus Kft., Geohód Kft.) 1999. évi adatai, ittkommunális fûtést + HMV (használati meleg víz)-elõ-állítást + fürdõüzemeltetést valósítanak meg többlép-csõs, integrált hasznosító rendszerben,

1. Használati melegvíz elõállítási költsége, Ft/m3

termálvízzel: 48,4földgázból: 207,0(773 Ft/GJ, η=90 %)

2. Hõenergia elõállítási költsége, Ft/GJtermálvízzel: 272földgázból: 850

Néhány gondolat a külsõ ár kérdésérõl.A geotermális energia külsõ ára (költsége) meghatá-

rozásának egyik lehetséges módja a környezetvédelmi(levegõtisztasági) elõnyök számszerûsítése.

A Nordic Bank legutóbbi finanszírozási elõírásaszerint* a CO2-emisszió csökkentését 5 USD/t külsõárral számszerûsítik, és az ezzel módosított beruházásiés üzemeltetési költségeket veszik figyelembe a bankifinanszírozás gyakorlatában.

Ezt a külsõ árat figyelembe véve, a káros lég-szennyezések most induló kereskedelme keretén be-lül a Magyar Kormány az általa vállalt (Kyoto) 5000kt/év CO2-emisszió csökkentésnek geotermálisenergiával való megvalósítása mintegy 25 MUSD/évfejlesztési többletet hozna az országnak. Ez a meg-újuló energiahordozók hasznosításának kiterjeszté-sét segítené elõ, a velük kapcsolatos prioritások meg-határozása után.

3.2.3 A geotermális energia hasznosításának problémáia) A piaci viszonyok között nyereségesen mûködõ

termálhõ-hasznosítás jogi helyzete rendezetlen, az ál-lam a hasznosítást pénzügyileg nem támogatja, ellen-kezõleg: szankcionálja (többszörös adóztatás).

b) A hévíztermelés és -hasznosítás extenzív jellegû,illetve fôképpen csak egylépcsõs.

c) A döntõen csak szezonális jellegû hõhasznosításhatékonysága kicsi.

d) Vízvisszanyomást lényegében nem alkalmaznak.e) A termelt és hasznosított termálvíz mennyiségé-

nek mérése nem általános, a hõhasznosítás több he-lyen vízpazarlással jár együtt.

f) Nincs megoldva a törmelékes kõzetekbe (homok-kõbe) való üzemszerû vízelhelyezés problémája.


* Harro Pitkänen: Financing of Geothermal Projects, NEFCO,WGC 2000. Japan

1. Bakonyi 31,0 (11,0)szén

2. Borsodi 19,1szén

3. Pécsi 16,8szén

4. Vértesi 15,2szén

5. Mátrai 11,7lignit

6. Csepeli 14,1földgáz

7. Budapesti 13,0földgáz

8. Dunamenti 12,9olaj, földgáz

9. Tiszai 12,8olaj, földgáz

10. Debreceni 11,6földgáz

11. Paksi 6,4 (2,1)urán

8. táblázatHazai közcélú erômûvekben elôállítátott villamos energia költsége, Ft/kWh (2201)

1 USD = 280 Ft

Erõmû Felhasznált energia-

hordozó

A villamos áram elõállí-tási költsége Ft/kWh,

(¢/kWh)

Geotermális alapú áramfejlesztés

• gõz, víz-gõz keverék • bináris (ORC)• Fábiánsebestyén-

Nagyszénás (tervezett)

5,6–22,4 (2-8)

22,4–28,0 (8-10)

18,5 (6,5)

csúcsbanvölgyben

csúcsbanvölgyben

9. táblázatA megújulóenergia-alapú villamos áram kötelezô átvételi árai Magyarorszá-gon 2001. január 1-jétôl, Ft/kWh [46/2000. (XII. 21.) GM-rendelet]

Üzemmód Kötelezõ átvételi ár, Ft/kWh (USD¢/kWh)

Nem menet-rend szerint

20,412,7 (4,5)

9760

Menetrendszerint

21,5 (7,6)13,3510263

A lakossági ár%-a


4000 380 63,5 3,0 ~4,0

1. Tûzifa 29,9 82,3 2,862. Termálenergia 3,0 7,7 0,293. Biomassza 2,1 5,8 0,204. Háztartási hulladék 0,8 2,2 0,0765. Biogáz 0,2 0,6 0,0196. Napenergia 0,1 0,3 0,0095Összesen 36,1 (6,2)* 100 3,45 (0,57)*

1. Mezõgazdaság 26,24 34,1 1040,7 (1,041) 120,432. Kommunális fûtés,

HMV ipari 10,76 26,6 365,5 (0,365) 38,73. Balneológia 58,33 25,0 2) 1619,2 (1,619)2) 166,3 2)

Összesen 95,3 31,1 3) 3025,3 (3,0) 325,0Ivóvízzel együtt 120,11)

Fajlagos energiaköltség, Ft/GJ

Termálvíz1 (geotermális energia) Földgáz3

Hasznosítási mód

1. Nyitott rendszerben 1.1 Felszálló termálvíztermelés 50,41.2 Gépi termálvíztermelés4 260,4 1027

2. Zárt rendszerben2 (vízvisszanyomás) Gépi termálvíztermelés4 512,3

10. táblázatA hazai közvetlen geotermális hôhasznosítás tényadatai 1) (2000. december 31.)

1) A balneológiai hasznosítással együtt (IGA-ajánlás); 2) Becslés alapján; 3) Súlyozott átlag

Hõhasznosítási terület

A termelt termál-víz mennyisége

Mm3/év

A hasznosításihõlépcsõ, ∆∆T

°C

A hasznosított hõmennyiségTJ/év (PJ/év)

A hasznosított hõteljesítmény

MW

13. táblázatFajlagos energiaköltségek termálvíz-hasznosítással, illetve földgáztüzeléssel (2000. július 1-jei állapot)

1)A termálvíz-hasznosítási tényadatok szerint a VKJ alapján; 2)Az Aquaplus Kft. adatai szerint; 3)917 Ft/GJ gázdíjjal[20/2000. (VI. 21.) GM-rendelet] ç = 0,9; 4)Gázlift, búvárszivattyú stb.

11. táblázatMagyarország termálvízzel képviselt geotermális készletei

Termálvízkészletek A dinamikus készletekhõtartalma

(∆∆T = 40 °C esetén) PJ

Hasznosított termálener-gia a 2000. dec. 31-i álla-

pot szerint 1)

PJ

A hasznosított termálener-gia mennyisége a készletekhõtartalmának arányában

%

Statikuskészlet

km3

Dinamikus2)

készletMm3/év

Forrás: VITUKI, MOL-OGIL; 1) A balneológiai hasznosítással együtt (IGA ajánlás); 2) Vízvisszanyomással

12. táblázatA megújuló energiaforrások hasznosítási adatai Magyarországon (1999)

*tûzifa nélkül Forrás: Gazdasági Minisztérium

Megújulóenergia-fajtaHasznosított hõ-mennyiség, PJ/év a megújulók között Magyarország energia-

felhasználásában

Részarány, %

3.2.4 A geotermálisenergia-hasznosítás elõnyeia) A termálvíz energetikai célú alkalmazásával csök-

kenthetõ hazánk importfüggõsége (kõolaj, földgázstb). A termálvizeinkkel képviselt hasznosítható hõ-energia éves mennyisége mintegy 1,5 Mt/év olaje-gyenértékû kõolaj kiváltását jelenti (∆T = 40 °C hasz-nosítási hõlépcsõ esetén).

b) A termálenergia hasznosításával fosszilisenergia-források válthatók ki, és így jelentõsen csökkenthetõ alégszennyezés (emisszió).

c) A termálvíz helyi jellegû vízgazdálkodási lehetõ-ség és környezetbarát energiaforrás (zárt hasznosításvízvisszanyomással).

d) A termálvízkészletek nagy része természetes útonutánpótlódik, illetve részben megújítható, a készleteknagysága szabályozható.

e) A geotermális energia nem alternatív, hanemadditív energiaforrás, azaz a földgázzal, mint csúcsüze-mi energiával együtt használható, mint alapenergia.

g) A megfelelõ adottságokkal bíró helyeken a ter-málenergia hasznosítása megoldja a kertészetek, állat-tenyésztõ telepek, épületek stb. energiaellátási gond-jait, csökkenti a függõséget az országos gázenergia-el-látási rendszertõl, illetve a (földgáz) világpiaci áránakváltozásától.

4. A geotermálisenergia-hasznosítás hazaikiterjesztésének lehetôségei

4.1 Fejlesztési stratégiaA Magyar Geotermális Egyesület 2000-ben kidol-

gozta a termálenergia-fejlesztés stratégiáját. Ennek értelmében:a) A stratégia célkitûzése a termálenergia rész-

arányának az országos energiamérlegben 1%-ravaló növelése, ami az 1996-os teljes energiafel-használásra vetítve 10,5 PJ/év geotermális hõ-energia hasznosítását jelenti.

b) A célkitûzés megvalósításának idõtartama: 3 év.A hasznosítás tervezett mértékû kiterjesztése két

módon valósítható meg:– A meglévõ hõhasznosító rendszerek hatékony-

ságának növelése,– új termálhõ-hasznosító rendszerek beruházással

való létesítése.c) Új termálhõ-hasznosító beruházások esetén a faj-

lagos beruházási költség 500 USD/kW.d) A 10,5 PJ termálhõmennyiség számítottan 540

MW beépített összegzett hõteljesítményû hasznosítórendszerekben állítható elõ.

e) Ez az összegzett teljesítményû beruházás 216MUSD teljes beruházási költséggel valósítható meg,ami a 2000. június 30. árfolyamon számítva 60,48milliárd Ft.

f) A termálenergia-hasznosítás részarányának célul

kitûzött és megvalósítható növelése légszennyezés-csökkentést (emisszióelmaradást) eredményez (14.táblázat).

A CO2-emissziócsökkentés mértékét megvizsgál-va látható, hogy az elérhetõ csökkenés az országKyoto-ban tett kötelezettségvállalásának (5000kt/év) mintegy 25 %-a, ami igen jelentõs, ha meg-gondoljuk azt, hogy az összehasonlításul szolgáló föld-gáz a legkevésbé légszennyezõ fosszilis tüzelõanyag.

4.2 A fejlesztési stratégia megvalósítási lehetõ-ségei és eszközei

Kedvezményes pénzügyi támogatási rendszer, illet-ve ösztönzõ adópolitika megteremtésével lehet segíte-ni a termálenergia-hasznosítás kiterjesztését.

Ennek lehetõségei:– a Nemzeti Fejlesztési Terv (NFT) kiegészítése

a termálvíz energetikai, illetve többcélú támogatásá-val,

– fejlesztési alap létrehozása a kísérleti tevékenység(vízvisszanyomás) finanszírozására,

– környezetvédelmi alapok (KAC) igénybevételilehetõségeinek növelése,

– külföldi intézményi, illetve magántõke bevonása.

A pénzügyi támogatás felhasználásának fõ irányai:1. A törmelékes porózus kõzetekbe (felsõ-pannon)

homokkövekbe való vízvisszanyomás üzemszerû mód-szerének kidolgozása terepi kísérletek elvégzésével.

2. Demonstrációs célú geotermális referencia-projektek megvalósítása a következõ feladatok meg-oldására:

a) Az integrált többlépcsõs, energiakaszkád-rendszerû hasznosítás megvalósítása.b) A folyamatos víztermelés/vízvisszanyomásrendszerének megvalósítása, különös tekintettela porózus, törmelékes (homokkõ) víztároló rend-szerbe való vízelhelyezésre.c) Villamosáram-termelés és a direkt hõhasznosí-tás, illetve vízgazdálkodási célú termálvíz-hasz-


CO2 806,500

CO 4,800

NOx 0,506

14. táblázatA tervezett stratégia szerinti fejlesztés légszennyezés- (CO2-emisszió-)csök-kentô hatása, kt/év*

* Az 1 PJ fosszilis hõmennyiség termálenergiával való kivál-tása során elért légszennyezés-csökkentés: CO2 - 61 360 tonnaSO2 - 711 tonnaNOx - 180 tonnapor - 150 tonna

nosítás összekapcsolása a fenti rendszerben, azerre forrásoldali és gazdaságossági szempontbólalkalmas területeken.

A geotermális referenciaprojekteket vízföldtani

szempontból kiemelten kedvezõ területeken (15. táblá-zat) célszerû megvalósítani, javasoltan a jelentõs számúhazai meddõ CH-kutak állományának felhasználásával,illetve új kutak mélyítésével (9. ábra).


9. ábra. A geotermális referenciaprojektek javasolt helyei

1. Andráshida 94 - + + -

2. Balotaszállás-Pusztamérges 108 6 + + -

3. Nagyszénás 171 42 + + -

4. Fábiánsebestyén ~ 180 455 (statikus) + + -(becsült) ~ 50 (becsült)

5. Tura 110 6 + - -

6. Bajcsa 92 4 - - -

7. Álmosd-Létavértes 116 25 - - -

8. Nagyrécse-Pat 110 8 - - -

9. Tótkomlós 112 4 -. - -

15. táblázatJavaslatok a geotermális referenciaprojektek létesítésére

A projekt helyszíne

min. kútfej-hõmérséklet

°C

min. kútfejnyo-más termeléskor

bar

vízföldtani tanulmány

megvalósítha-tósági elõtanul-

mány

megvalósítha-tósági tanul-

mány

Az olajipari indikációmérés eredményei

A projekt jelenlegi elõkészítettségi állapota


1. USA 4800 12000 3333,6 350 000 400 0002. Svájc 500 1980 550,0 21 000 41 6673. Svédország 377 4128 1146,8 55 000 31 4174. Kanada 360 891 247,5 30 000 30 0005. Németország 344 1149 319,2 18 000 28 6676. Ausztria 228 1094 303,9 19 000 19 0007. Finnország 80,5 484 134,5 10 000 6 7088. Franciaország 48 255 70,8 120 40 0009. Lengyelország 26,2 108,3 30,1 4 000 2 18310. Ausztrália 24 57,6 16,0 2 000 2 00011. Litvánia 21 598,8 166,3 13 1 75012. Bulgária 13,3 162 45,0 16 1 10813. Hollandia 10,8 57,4 15,9 900 90014. Csehország 8,0 38,2 10,6 390 66315. Szerbia 6,0 4,0 11,1 500 500. . . . . .. . . . . .. . . . . .. . . . . .. . . . . .27. Törökország 0,5 4 1,1 23 43Összesen 6875,4 23 286,9 6453,1 512 678 572 949

16. táblázatHelyzetkép a geotermálishô-szivattyúk elterjedésérôl a világon (2000)

Ország A beépített ter-málhõ-teljesít-

ményMWt

A termelt hõ-mennyiség

TJ/év

A villamos-energia-fel-

használásGWh/év

db 12 kW egyenér-tékre számolva

A mûködõ hõszivattyúk száma

10. ábra. Geotermálishô-szivattyúk telepítési típusai11. ábra. Függôleges hôszivattyús (GSHP földi hôáramot hasznosító) rendszercsaládi házak fûtésére

5. A hôszivattyúk alkalmazásának kiterjesztéseA hõszivattyúk száma nagy, és az energetikai mutatókjelentõsek a világon (16. táblázat).

A fejlõdés számottevõ, az USA-ban a mûködõ hõ-szivattyúk száma évente mintegy 12%-kal nõ. Ezek ki-sebb épületek, családi házak fûtésére és hûtésére, illet-ve fürdõk csurgalékvizének fûtési célú hasznosításáraszolgálnak, jó átalakítási tényezõvel (COP). A COPértéke a hõszivattyúk 67%-ánál eléri a 3-as, 33%-ukesetében a 4-5-ös értéket is.

A zárt, illetve nyitott rendszerû hõszivattyúk (10.,11. ábra) 20-40 °C-os hõmérsékletû csurgalékvizekhõmérsékletének (kertészeti létesítmény, fürdõk)50-55 °C-ra való növelésére szolgálnak, az így fel-melegített vizet fûtési célra, HMV készítésére hasz-nálják.

(G. Bush elnök a választási kampány idején telepí-tett texasi farmjára egy 49,4 kW-os hõszivattyút,mellyel a fûtési/hûtési költségek a földgázhoz viszo-nyítva 40%-kal csökkentek.)


Ünnepélyes tanévnyitó aMiskolci Egyetemen

Ahagyományoknak megfelelõenidén is ünnepélyes tanácsülés ke-retében nyitották meg a 2002/2003-astanévet a Miskolci Egyetemen, szep-tember 3-án. A himnusz elhangzásaután mondta el dr. Medgyessy Péter, aMagyar Köztársaság miniszterelnökeünnepi köszöntõjét.

Majd a díszoklevelek átadása követ-kezett. A vas-, gyémánt- és aranyokle-vélre jogosult 69 mérnök közül 43-anvehették át személyesen vagy képvise-lõik által a több évtizede megszerzettdiplomájuk megújítását jelentõ díszok-levelet. Elsõként a Kõolaj-, Földgáz- ésVízbányászati Szakosztály seniorja, azáltalunk is igen tisztelt Kassai Lajosaranyokleveles bányamérnök, azOMBKE tiszteleti tagja, a BKL Kõolajés Földgáz szaklap egykori felelõs szer-

kesztõje vehette át a gyémántdiplomát(a gyémántoklevéllel kitüntetett bánya-mérnökök – Kassai Lajos, Podányi Tibor,Pohl Károly, Simon Kálmán – közülegyedül õ volt jelen). Majd az aranyok-leveleket vehették át a bánya- és kohó-mérnökök, közöttük szakosztályunktagjai: Hoznek István, Klaffl Gyula ésZsóka István bányamérnökök. A díszok-leveles mérnököknek kézfogással gra-tulált dr. Medgyessy Péter miniszterel-nök, dr. Besenyei Lajos rektor és dr. BõhmJózsef dékán. Az ünnepség a rektori tan-évnyitó beszéddel folytatódott. Dr.Bõhm József, a Mûszaki FöldtudományiKar dékánja 240 fiatalt fogadott a karhallgatójává.

Tekintettel arra, hogy az ünnepségigen elhúzódott, és így nem volt lehetõ-ség arra, hogy a díszoklevéllel kitünte-tettek felszólaljanak, Kassai Lajos kéré-sének eleget téve, közöljük elmondanikívánt gondolatait:

„Az egyetem jogelõdjénél, Sopron-ban 50 és 60 évvel ezelõtt végzett mér-nökök nevében köszönetet mondok aMiskolci Egyetem tanácsának a kitün-tetõ megemlékezéséért. Mi az akkori

technikai, technológiai színvonalonszereztük alapismereteinket a föld iparialapanyagainak megismerése, kutatása,kitermelése, feldolgozása és hasznosítá-sa terén.

A II. világháborúban és az azt követõgazdasági-politikai viharok között, akettévált világban elzártan, diktatúraalatt dolgoztunk és fejlesztettük isme-reteinket, tökéletesítettük azok gyakor-lati alkalmazását. Az egyetemek, kutatóhelyek kiváló képviselõivel együttmû-ködve igyekeztünk elõdeink a tudo-mány és a technika terén elért eredmé-nyeinek mindenkori színvonalát meg-tartani. Megilletõdve vettük át az elis-merõ díszoklevelet, és köszönettel adó-zunk elhunyt tanárainknak és munka-társainknak. Az itt tanuló ifjúságnak, deaz õket oktatóknak is számolniuk kell apiacgazdaság, az ipari verseny, a globali-záció kihívásaival, ezért arra kell a hall-gatókat megtanítani, hogyan találjákmeg a világban az õket leginkább meg-illetõ helyet. Ehhez kívánunk az okta-tóknak, a hallgatóknak eredményes ta-nulást, szorgalmas és kitartó munkát.”

(dé)

Dr. Miklós Árpási mining eng. PhD: Status and pos-sibility of the multipurpose integrated utiliza-tion of geothermal fluids in Hungary

Information is provided on the status of the geot-hermal energy utilization – geothermal basedpower generation and direct use – in the worldand in Hungary with emphasis on developmentsbetween 1998–2001.Level of utilization of geothermal energy in theworld has been increased in this period.Geothermal energy was the leading producerwith 70% of the total electricity production ofthe renewables energy sources (wind, solar,geothermal and tidal) followed by wind energywith 28% of the electricity production. Thecurrent cost in USD¢/kWh of direct heat use

from biomass is 1-5, geothermal 0,5–5 and solarheating 3–20.Geothermal energy is independent of weather,contrary to solar, wind or hydro applications and itcan be used both for base load and peak powerplants. However, in most cases, it is more economi-cal to run the geothermal plants as base load suppli-ers. In Hungary the geothermal energy was utilizedin direct use, no electricity has been generated.The parameters of direct use were decreased inthis period and the proportion of geothermalenergy utilization in the energy balance ofHungary, despite the significance proven dynam-ic reserves (with reinjection) of 380 Mm3/a withheat content of 63,5 PJ/a at ∆T = 40 °C isremained very low (0,25%).

EGYETEMI HÍREK


Az OMBKE Választmányánakülése(Budapest, 2002. december 2.)

A z OMBKE Választmánya a MOLRt.-nél tartotta évzáró ülését. Amegjelenteket dr. Tolnay Lajos, egyesüle-tünk elnöke üdvözölte, és megköszönteHernádi Zsoltnak, a MOL Rt. elnök-ve-zérigazgatójának, hogy otthont adott atanácskozásnak. Ezt követõen HernádiZsolt, a MOL Rt. elnök-vezérigazgatójatartott elõadást a MOL Rt. helyzetérõlés a következõ három évben követendõstratégiájáról. Elmondta, hogy az eltelthárom év tapasztalatai alapján a MOLRt. 2000-tõl alkalmazott stratégiája –némi módosítással – továbbra is megfe-lelõ, nincs szükség új stratégia kidolgo-zására. Nagy érdeklõdés kísérte a háromnagy vállalatból (MOL Rt., a TVK ésSlovnaft) álló gazdálkodó egység egyesszakágazatainak (kutatás-termelés, fino-mítás és kereskedelem, petrolkémia ésföldgáz üzletágak) 2005-ig terjedõ tevé-kenységére vonatkozó elképzelések, ter-vek bemutatását. Annál is inkább, mertválasztmányunk volt az elsõ olyan szak-mai fórum, melyen ezek a bejelentésekelhangzottak. Hozzászólásában: dr. Sza-bó György, az OMBKE alelnöke felaján-lotta az OMBKE Kõolaj-, Földgáz- ésVízbányászati Szakosztályának szakmaisegítségét egyes iparági feladatok (pl. agázágazat törvényi szabályozásának ki-alakítása) megoldásához, és kérte, hogy aMOL Rt. a jövõben támaszkodjon job-ban a szakosztály által nyújtható szakmaisegítségre. Id. Õsz Árpád, a KFVSZ el-nöke megköszönve a szakosztálynak ezidáig nyújtott anyagi és erkölcsi támoga-tást, kérte Hernádi Zsolt elnök-vezérigaz-gatót, hogy delegáljon a BKL Kõolaj ésFöldgáz szaklapunk szerkesztõbizottsá-gába olyan autentikus összekötõt, akibiztosítaná a MOL Rt. tevékenységétérintõ – és a szaklap olvasótáborát érdek-lõ – információkat az újság számára.Megemlítette, hogy a MOL Rt. által tá-mogatott és elindított Szent Borbála-na-pi iparági megemlékezések az utóbbi kétévben megszûnõben vannak, támogatástkért a hagyomány felélesztéséhez. Dr.Tolnay Lajos megköszönte Hernádi Zsolt-nak a vendéglátást és az elõadást, majdátadta az egyesület ajándékait (könyvetés egy díszfokost).

Ezután került sor a választmányi üléshivatalos részére. A jelenlévõk néma fel-állással adóztak a legutóbbi választmányiülés óta elhunyt Egerszegi János és dr.Tóth Miklós tiszteleti tagok emlékének.Ezt követõen a választmány tagjai az el-fogadott napirend szerint tanácskoztak:

• Az Érembizottság elõterjesztése a2003. évi küldöttgyûlésen átadandóegyesületi kitüntetések keretszámaira.Elõterjesztõ: Kovács Loránd, a bizottságvezetõje (Hozzászóló: dr. Tolnay Lajos, id.Õsz Árpád)

• Az Alapszabály Bizottság tájékozta-tója az Alapszabály módosítására beér-kezett javaslatokról, észrevételekrõl.Elõterjesztõ: dr. Tóth István, a bizottságvezetõje (Hozzászóló: dr. Szabó György,dr. Pataki Attila, dr. Tardy Pál, dr. LengyelKároly, Katkó Károly, dr. Tolnay Lajos)

• Tájékoztatás az OMBKE pénzügyihelyzetérõl, felkészülés a 2003. évi tervkészítésére. Elõadó: dr. Gagyi Pálffy And-rás, ügyvezetõ igazgató, (Hozzászóló:Molnár István, az Ellenõrzõ Bizottság el-nöke, Podányi Tibor, dr. Tolnay Lajos )

• Fõtitkári tájékoztatás az elõzõ vá-lasztmányi ülés óta eltelt idõ esemé-nyeirõl. Elõadó: Kovacsics Árpád fõtitkár(Hozzászólók: dr. Tóth István, dr. TardyPál, dr. Pataki Attila, dr. Gagyi Pálffy And-rás, dr. Tolnay Lajos )

• EgyebekE napirend keretében jelentette be

id. Õsz Árpád, a KFVSZ elnöke, hogysikerül megszervezni a budapesti tagokhelyi szervezetbe való összefogását, va-lamint azt, hogy november 20-ával 31fõvel megalakult a szakosztály újabbhelyi szervezete, Gázszállítási HelyiSzervezet néven, Beregdaróc központ-tal. Az új helyi szervezet 2003-tólfunkcionál.

A választmányi ülés végén dr. TolnayLajos elnök átadta dr. Éva András okl. ko-hómérnöknek az ICSOBA 25 éves jubi-leumi érmét, melyet Bécsben nem tu-dott átvenni.

A Választmány határozatai V. 9/2002. sz. határozat: A Választmány jóváhagyja az Érem-

bizottságnak a 2003. évi küldöttgyûlésenkiosztható egyesületi kitüntetések keret-számaira vonatkozó elõterjesztését.

V. 10./2002. sz. határozat:Az OMBKE 2003. évre szóló egyéni

tagdíjai:a) teljes összegû tagdíj 5000 Ft / év,

b) a 70 éven aluli nyugdíjasok és a há-zastársak tagdíja 2500 Ft/év,

c) a 70 évet elérõ, illetve a 70 éven fe-lüliek és a diákok tagdíja 500 Ft/év,

d) a tiszteleti tagok tagdíja önkéntes.

V. 11/2002. sz. határozat:A következõ Bányász–Kohász–Er-

dész Találkozót az OMBKE 2004-benMiskolcon rendezi meg, a tisztújító kül-döttgyûléssel együtt.

Negyvenöt évvel ezelôtt in-dult a magyar vízkutató ex-pedíció Mongóliába (Emlékülés. Budapest, 2002. november 27.)

A z OMBKE Történeti Bizottsága, aMagyar Olajipari Múzeum, azMGE Történeti Bizottsága, az MFTTudománytörténeti Szakosztálya és azMHT Hidrológiai Szakosztálya általrendezett emlékülésre érkezett vendége-ket és szakembereket az OMBKE ta-nácstermében dr. Pataki Nándor köszön-tötte. Ezt követõen elõadások és vissza-emlékezések hangzottak el dr. AlföldiLászló, Budai László, Hoffer Egon, HobotJózsef, Dudás József, Kaszap András, Laka-tos Sándor, Mózes Endre, dr. Pataki Nándor,Sajti László és Zsille Antal közremûkö-désével. Az emlékülés narrátora Csath Bé-la aranydiplomás bányamérnök volt.

Szent Borbála-napi megemlékezésekSzent Borbála-napi országos központi ünnepség(Dunaújváros, 2002. december 4.)

D ecember 4-e hivatalosan is a bányá-szok és kohászok napja lett. A kétszakma, egyesületünk kezdeményezésé-re ez évben, december 4-én elsõ alkalom-mal emlékezett meg közös központi álla-mi ünnepségen védõszentjükrõl, SzentBorbáláról. Az ünnepségnek a magyarkohászat fellegvára, a DUNAFERR Rt.adott otthont. A Gazdasági és Közleke-dési Minisztérium (GKM), a Magyar Bá-nyászati Szövetség (MBSZ), a Bánya- ésEnergiaipari Dolgozók Szakszervezete(BDSZ), az Országos Magyar Bányászatiés Kohászati Egyesület (OMBKE) és aDUNAFERR Rt. közremûködésévelszervezett országos eseményre meghí-vottakat a dunaújvárosi Bartók Béla Ka-

EGYESÜLETI HÍREK


maraszínház és MûvelõdésiHázban az ünnepség leveze-tõ elnöke, dr. Zoltay Ákos, azMBSZ fõtitkára köszöntöt-te, majd felolvasta Göncz Ár-pád, volt köztársasági elnök,„tiszteletbeli bányász” üd-vözlõ sorait. (Göncz Árpád a12 évvel ezelõtti elsõ Borbá-la-ünnepünktõl kezdve,minden alkalommal szemé-lyes jelenlétével tiszteltemeg a két szakmát.)

Az ünnepi köszöntõtCsizmár Gábor országgyûlési képviselõ, aFoglalkoztatáspolitikai és MunkaügyiMinisztérium (FMM) politikai államtit-kára tartotta. Elõadását követôen dr.Szerdahelyi György, a GKM energetikaifõosztályvezetõje, dr. Rabi Ferenc, aBDSZ elnöke, dr. Tolnay Lajos, azOMBKE elnöke, Bokor Csaba, az MBSZelnöke mondta el a jeles naphoz kapcso-lódó ünnepi gondolatait, köszöntötte akét szakma, az államigazgatási szervek, aszakmai érdekképviseletek és a szakirá-nyú oktatási intézmények vezetõit, kép-viselõit. Majd kitüntetések átadására ke-rült sor. A bányászatban és a bányászat-hoz kapcsolódóan végzett szakmai mun-kájuk elismeréseként nyolcan kaptak„Miniszteri elismerõ oklevél” kitünte-tést, melyet a kormány nevében CsizmárGábor politikai államtitkár (FMM) adottát. A bányászati technológiákban kiemel-kedõ szakmai munkát végzõ fizikai, illet-ve közvetlen termelésirányító tevékeny-ségéért 11 „Kiváló Bányász” kitüntetéstadott át dr. Esztó Péter, az MBH elnöke.Kiemelkedõ, lelkiismeretes bányászatitevékenysége elismeréseként „BorbálaÉrdemérem” kitüntetésben részesültekhuszonöten. Az OMBKE kezdeménye-zésére ez évben elsõ alkalommal adomá-nyoztak kiemelkedõ, lelkiismeretesmunkát végzõ kohász szakembereknek is„Borbála Érdemérmet”. A kitüntetéseketdr. Szerdahelyi György, a GKM fõosztály-vezetõje adta át. A Magyar BányászatiSzövetség által alapított „Magyar Bányá-szatért” érdemérem kitüntetést (melyetelsõ alkalommal 2001-ben Göncz Árpádegykori köztársasági elnök kapott) BokorCsaba, a MBSZ elnöke adta át kiemelke-dõ szakmai életútja elismeréseként BudaErnõnek és Somosi Lászlónak.

A rendezõk magas mûvészi élménytnyújtó kultúrmûsorral kedveskedtek avendégeknek: Pitti Katalin operaénekesaz alkalomhoz és az esemény hangulatá-

hoz illeszkedõ mûsort adott.Az ünnepség második ré-szében avatták fel a 10 évesfennállását ünneplõ – és szá-mos magyar bányavállalko-zást egyesítõ – Magyar Bá-nyászati Szövetség új zászla-ját. Az egyik oldalán fehér, amásikon vörös zászlótükör-ben lévõ szimbólumokat azászló tervezõje, Pécsi L. Dá-niel jelkép- és zászlóterve-zõ ismertette. (Õ terveztea Borbála Érmet is). A

zászlót dr. Esztó Péter, a MBH elnökeavatta fel. A zászlóra elsõként dr. Ko-vácsné Birchner Erzsébet, a soproni Köz-ponti Bányászati Múzeum igazgatója, a„zászlóanya” kötötte fel szalagját, majdõt követõen dr. Esztó Péter (MBH), dr.Szerdahelyi György (GKM), Rabi Ferenc(BDSZ), dr. Tolnay Lajos (OMBKE) ésHónig Péter (DUNAFERR Rt.) helyez-ték el szalagjaikat. Az ünnepség állófo-gadással zárult, ahol Hónig Péter, aDUNAFERR Rt. elnök-vezérigazga-tója mondott pohárköszöntõt.

Szakmánk mûvelõi közül kitüntetés-ben részesült:

„Magyar Bányászatért” érdem-éremben: Buda Ernõ okl. bányamérnök,az OMBKE tiszteleti tagja,

„Kiváló Bányász”miniszteri kitünte-tésben: Einger László termelõmester(MOL Rt. Nagykanizsai OlajtermelésiOperatív Egység), Lakos József osztályve-zetõ (ROTARY Rt.),

„Borbála Érdemérem” kitüntetés-ben:

Tatár András technológiai tervezõszakértõ (MOL Rt. KTD).

Kiváló szakmai és egyesületi munkájá-ért „Borbála Érdemérem” kitüntetés-ben részesültek a következõ OMBKE-tagok:

Bakó Károly okl. kohómérnök, aMÖSZ alelnöke, az Öntészeti Szakosz-tály vezetõségének tagja,

Dallos Ferencné, a Kõolaj- Földgáz-és Vízbányászati Szakosztály tagja, aBKL Kõolaj és Földgáz lap felelõs szer-kesztõje,

Kárpáty Erika okl. bányamérnök, aBKL Bányászat lap szerkesztõbizottsá-gának tagja,

Mendly Lajos okl. bányamérnök, aTörténeti Bizottság tagja,

Nyirö Tamás okl. bányamérnök, a Bá-nyászati Szakosztály Tapolcai HelyiSzervezetének tagja,

Petrusz Béla okl. kohómérnök, a MALRt. alelnöke, a Fémkohászati Szakosztályelnöke,

Dr. Szûcs László okl. kohómérnök, aDUNAFERR Acélmûvek Kft. ügyveze-tõ igazgatója, a Vaskohászati Szakosztályelnöke,

Tasnády Tamás okl. bányamérnök, aBányászati Szakosztály Budapesti HelyiSzervezetének titkára és

Zambóné Benkõ Mária okl. kohómér-nök, a ME Dékáni Hivatalának vezetõje.

Kitüntetett kollégáinknak gratulálunkés további sikereket, erõt és jó szerencsétkívánunk!

Dr. Tolnay Lajosnak,az OMBKEelnökének ünnepi beszéde:

„Tisztelt Ünneplõk! Kedves Vendégeink! A 110 éves Országos Magyar Bányásza-

ti és Kohászati Egyesület tagsága és vezetõ-sége nevében köszöntöm a mai ünnepségenmegjelenteket, bányászokat és kohászokategyaránt!

A mai nap – december negyedike – hagyo-mánytisztelõ szakmáink jeles napja.

Az a körülmény, hogy egyesületünkegyik legjelentõsebb pártoló tagja, a ma-gyar kohászat fellegvárának számítóDUNAFERR Rt, valamint az OMBKElegnagyobb vidéki szervezete, a dunaújvá-rosi szervezet otthont adott az ünnepség-nek, és magára vállalta a mai ünnepségmegszervezését, egyúttal jelkép is. Jelzi,hogy a mai naptól kezdve december negye-dike a „Bányászok és Kohászok Napja”, abányászok és kohászok államilag elismertnapja. Annak a két, egymással õsidõk ótaösszefonódott, egymásra épülõ szakmánaka közös ünnepe, melyek ugyan az idõ sorána tudomány és technika egyre szélesebbskáláján specializálódtak, de amelyeknekképviselõi mindig összetartozónak éreztékmagukat. Egy szakmai egyesületbe tömö-rültek, keresték az együttgondolkodás, azegyüvé tartozás formáit. Együtt ünnepel-nek és az ünnepeken együtt énekelik egy-más himnuszát.

Közös az Alma Materünk, közösek a ha-gyományaink! A mai tudományok ismereté-ben nehéz lenne eldönteni, hogy a Selmec-bányai Bányászati Akadémia 240 évvel ez-elõtt felállított elsõ tanszéke az Ásványtani,Kémlészeti és Kohászati Tanszék valójábanbányász volt-e vagy kohász? Az Akadémiánvégzettek hosszú ideig megkülönböztetés nél-kül a bánya- és kohómérnöki címet viselték.

Az összetartozás bizonyítéka, hogy a bá-nyászok és kohászok 108 éve egyaránt „Jószerencsét!” köszöntéssel üdvözlik egymást,

és a bányászhimnusz hangjai mellett mon-danak utolsó „Jó szerencsét!” eltávozotttársaiknak.

Bányász és kohász tagjaink összetartozá-sát szimbolizálta az, amikor ez év szeptem-berében a világörökség részét képezõSelmecbányán mintegy ötszáz magyar bá-nyász és kohász kart karba öltve vonult fel aSzalamander-ünnepségen.

A bányász-kohász összetartozásnak egészEurópában hagyománya van. Ebben az év-ben egyesületünk tagsága megtisztelt ven-dégként vett részt a tizenkettedik EurópaiKnappen- und Hüttentagon (Bányász- ésKohásznapon) Arnoldsteinben, ahol földré-szünk különféle tájairól érkezõ 2500 bányászés kohász vonult fel Szent Borbálát ábrázolózászlók alatt.

E jeles ünnepen persze fel lehetne tenni akérdést, hogy Szent Borbála kinek a védõ-szentje? Szent Borbála tulajdonképpen a hir-telen halállal járó veszélyes szakmát ûzõk vé-dõszentje. A bányászatot és kohászatot magá-ban foglaló montanisztika ilyen. Én úgy gon-dolom, hogy Szent Borbála azoknak a védõ-szentje, akik azt magukénak választják, ma-gukénak vallják, és õrzik a megemlékezéshagyományát. Egyesületünk tagsága ilyen!Õk magától értetõdõen és egyhangúan védõ-szentjüknek tekintik Szent Borbálát.

Ez az egyesületi szellem keltette életre arendszerváltás után az elsõ Borbála-napiünnepséget 1990. december 4-én a SzentGellért-hegyi Sziklakápolnában, ahol a bá-nyászok és kohászok szentmise keretébenazóta is évrõl-évre rendszeresen megemlé-keznek Szent Borbáláról. Az elsõ hivatalosnagy állami ünnepség 1991-ben volt azOrszágos Magyar Bányászati és KohászatiEgyesület szervezésében, a városmajoritemplomban, melyen a szentmisét a katoli-kus egyház feje, Paskay László bíboros úrtartotta, és amelyet Göncz Árpád köztársa-sági elnök is megtisztelt jelenlétével. A márhagyománnyá vált Szent Borbála-napi ün-nepség így kezdõdött.

Egyesületünk ezen ünnepi alkalommalkezdeményezte Göncz Árpád köztársaságielnöknél a Szent Borbála-érem alapítását,aki ezt felkarolva, kérésünket továbbította azilletékesekhez. Így született a miniszteri ki-tüntetés, mely a mai naptól kezdve egyesüle-tünk tagsága kezdeményezésére már nem-csak bányászoknak, hanem kohászoknak isadományozható.

Az elsõ ünnepélyes Borbála-megemléke-zés óta eltelt több, mint tíz év alatt egyesüle-tünk helyi szervezeteiben a bányászok és ko-hászok minden évben együtt ünneplik SzentBorbála napját, mint szakmáink napját. A

közös országos méretû szakmai nap gondo-lata azonban fokozatosan háttérbe szorult.Ez volt az oka, hogy az OMBKE 2002. áp-rilis 27-i küldöttgyûlése állást foglalt aszakmai összefogás erõsítésérõl, és kimondta,hogy december 4-ét, vagyis Szent Borbálanapját az egyesületünk által képviselt szak-mák, a bányászok és a kohászok közös nap-jának tekinti.

A szakmáink egységét kívánjuk hangsú-lyozni és erõsíteni egyesületünkön belül és kí-vül. Ehhez kérjük a bányász és kohász szak-mai szervezetek, szövetségek és érdekvédelmiszervezetek együttmûködését és segítségét is.

Az Országos Magyar Bányászati és Ko-hászati Egyesület tagsága és vezetõsége ne-vében ezúton is megragadom az alkalmat,hogy megköszönjem a DUNAFERR Rt. ve-zetõinek azt a támogatást, mellyel egyesüle-tünk célkitûzéseit a dunaújvárosi kohászateddig is támogatta. Külön is köszönöm segít-ségét abban, hogy a magyar bányász és ko-hász szakma elsõ ízben közös állami közpon-ti ünnepség keretében ünnepelheti védõ-szentjük, Szent Borbála napját: Az elsõ kö-zös Bányászok és Kohászok Napját! Bízunkabban, hogy ez a rendezvény is segít felhívnia figyelmet a kohász szakma nemzetgazda-sági jelentõségére.

Különös jelentõségû az, hogy pont Du-naújvárosban találkozunk. Közismertugyanis, hogy a dunaújvárosi vaskohá-szat, a DUNAFERR Rt. nehéz döntésekelõtt áll. Át kell neki is esnie azon a folya-maton, amin hazánkban már sokan kín-nal keservvel átestek a rendszerváltás óta.A világgazdasági folyamatok által diktáltracionalizálási kényszerûségek elõl nemlehet kitérni, de nem mindegy, hogy mitlépünk és hogyan. A kényszerû átállás ésprivatizáció során vigyázni kell arra,hogy az elmúlt 12 év zömében kedvezõt-len acélipari privatizációs tapasztalataine ismétlõdjenek meg! Ennek kapcsánolyan tõkeerõs partner bevonásáról kellgondoskodni, aki az elkerülhetetlenülszükséges létszám-leépítés mellett akorszerûsítésheznélkülözhetet lenfejlesztésekrõl isgondoskodik, kap-csolódva a mielõbbbeindítandó térségifejlesztési progra-mokhoz. Ebben afolyamatban a du-naújvárosiak nemmaradhatnak egye-dül! Nemcsak a

kormányzati és érdekvédelmi szerveknekvan itt szerepük, de szerepe, mégpedig se-gítõ szerepe kell legyen a szakmai civilszervezeteknek is!

Itt és most felajánljuk a DUNAFERRRt. vezetõségének a négyezer fõs egyesületünkszaktudását, tapasztalatait, kapcsolatrend-szerét, a civil szervezetben rejlõ lehetõségekkihasználását. Egyesületünk, mint a kohászszakma civil szervezete a saját lehetõségeinbelül a jövõben is készen áll minden olyanegyüttmûködésre, szakmai támogatás meg-adására, mely a hazai vaskohászat és ezenbelül a DUNAFERR Rt. szakmai célkitûzé-seit elõsegítheti.

Végezetül engedjék meg, hogy e jeles napalkalmával az OMBKE tagsága és vezetõsé-ge nevében magam is gratuláljak azoknak akiváló szakembereknek, akik most átvehetika gyönyörûen csillogó ezüst Szent Borbála ér-met; különösen azoknak, akik az egyesület-ben végzett munkájukkal is kiérdemelték ezta kitüntetést. A jelenlévõk és a kitüntetettekegy része nem tagja egyesületünknek, de szá-mítunk rájuk, és reméljük, hogy sikerül egye-sületünket olyan vonzóvá tenni, hogy hama-rosan õket is tagjaink között üdvözölhetjük.Jó szerencsét!”

Szent Borbála-napi ökumenikus istentisztelet

A z OMBKE budapesti szervezetei ahagyományokhoz híven tartottákmeg 2002. december 4-én a SzentGellért-hegyi Sziklakápolnában aSzent Borbála-napi megemlékezésü-ket. A megjelent bányász és kohászkollégákat és hozzátartozóikat TasnádyTamás okl. bányamérnök, a budapestiszervezet titkára köszöntötte, megem-lékezést tartott Martényi Árpád okl.bányamérnök. (képünk). A szentmisétfõtisztelendõ P. Imre Csanád templom-igazgató perjel úr, pálos-rendi szerze-tes mutatta be.



Szakosztályunk helyi szervezeteinekSzent Borbála-napi megemlékezéseiAz olajipari telephelyeken felállítottSzent Borbála-szobrokat Füzesgyar-maton (Fõ tér) és Szegeden (Oskolautca) a KFVSZ Alföldi Helyi Szerve-zete, Nagykanizsán (MOL Rt. HKTDnagykanizsai operatív egységeinekközpontja) a KFVSZ Dunántúli HelyiSzervezete koszorúzta meg.

(dé)

Selmecbányai Szalamander-ünnepség(2002. szeptember 13.)

A z idei szalamander-ünnepséghezkét fontos évforduló is kapcsoló-dott: 240 évvel ezelõtt alapították aSelmecbányai Akadémia elsõ tanszékét;110 éve alakult meg az OMBKE, ésavatták fel a M. Kir. Bányászati és Erdé-szeti Akadémia új épületét. Az eddigiek-nél ünnepélyesebb keretek között meg-rendezett találkozó fõbb eseményei:

• „Hármas találkozó” konferencia: Amagyar, szlovák és lengyel bányászatiegyesületek vezetõi egyesületeik megala-kulásának 110 éves évfordulójáról konfe-rencia keretében emlékeztek meg, szep-tember 12-én. Prof. dr. Vladimir Vodzin-szky, a Szlovák Bányászati Egyesület el-nökének megnyitója után dr. Tolnay Lajostartott elõadást, melyben méltatta azegyesület megalakulásának jelentõségét,és utalt a selmeci örökségbõl fakadóegyesületi feladatokra: „az alapításkor ki-tûzött célokhoz képest feladatunk azzal a fon-tos feladattal bõvült, hogy fokozott súlyt he-lyezzünk a Kárpát-medence bányász és ko-hász szakembereivel való összefogás ápolásá-

ra, különösképpen azokéra, akikSelmecbánya szellemi örökségét vallják.” Be-szédét a hallgatóság nagy tapssal fogadta.Ezt követõen a társegyesületek vezetõi ésképviselõi szólaltak fel.

• Szakestély: A hármas találkozótkövetõen a szlovák bányászati egyesü-let szakestélyt tartott a Mikoviny Sá-muel Szakközépiskolában, melyre akonferencia lengyel és magyar résztve-võit is meghívták.

• A Honvéd szobor avatása: szeptem-ber 13-án délelõtt az Óvárban kerültsor az OMBKE választmányi tagokegyéni pénzadományaiból felújított –1948-as honvédet ábrázoló – szoborünnepélyes átadására (1.kép). Dr. TolnayLajos beszédét követõen az Óvárban lé-võ múzeum igazgatóhelyettese, HelenaŠvšková és Selmec város polgármester-helyettese mondott köszönetet azegyesületi segítségért. Bircher Erzsébet,a soproni Központi Bányászati Múze-um igazgatója és dr. Gagyi Pálffy And-rás, az OMBKE ügyvezetõ igazgatójanemzeti színû szalaggal díszített koszo-rút helyezett el a szobor talapzatán,melyre magyar és szlovák nyelven a kö-vetkezõ feliratot vésték: „Felújítva a110 évvel ezelõtt Selmecbányán alapí-tott Országos Magyar Bányászati ésKohászati Egyesület választmányi tag-jainak adományából”.

(A felújításhoz pénzadománnyal já-rult hozzá: Balázs László, Bács Péter, dr.Bõhm József, Csaszlava Jenõ, dr. FazekasJános, Fehér Ernõ, dr. Gagyi Pálffy And-rás, Gajdócsi János, Hajnal János,Hermann György, Jármai Gábor, KatkóKároly, dr, Katona Gábor, Kovács János,Kovács Lóránd, Kovacsics Árpád, dr. KunBéla, dr. Lengyel Károly, Liptay Péter,Morvai Tibor, Õsz Árpád, dr. Pataki At-

tila, Petrusz Béla, dr. Sándor József, dr.Sohajda József, dr. Szabó György, dr.Szabó József, Szilágyi Gábor,Szombatfalvy Rudolf, dr. Szûcs László, dr.Takács István, Tamaga Ferenc, dr. TardyPál, dr. Tolnay Lajos.)

• A selmeci professzorok sírjainak meg-koszorúzása: a szoboravatást követõenmegemlékezést tartottak a voltselmecbányai professzorok sírjainál: afelsõ evangélikus temetõben fekvõPéch Antal sírjánál Csath Béla emléke-zett „a legnagyobb bányászra” (2. kép),és dr. Tolnay Lajos koszorúzott; az alsóevangélikus temetõben Puza Ferencemlékezett meg Kerpely Antalról (ko-szorúzott: dr. Lengyel Károly), FarbakyIstvánról (koszorúzott: Petrusz Béla), ésaz erdész Fekete Lajosról; a római kato-likus temetõben a Faller generációnagynevû tagjára, Faller Károlyra em-lékezett Csath Béla, koszorút helyezettel: dr. Fazekas János (3. kép). A koszorú-zási ünnepség végén felhangzott a bá-nyász, kohász és erdész himnusz.

• A selmecbányai szellemi örökségrõlszóló deklaráció felolvasása és megszentelése:

A koszorúzással egy idõben zajlónyitóünnepségen (melyen megjelentRudolf Schuster államelnök is) a SzentKatalin templomban magyar, német,szlovák és cseh nyelven felolvasták aSelmecbányáról elszármazott – de ma-gukat Selmec örököseinek tartó – karokés fõiskolák rektorai és dékánjai (köztükdr. Bõhm Ferenc) jelenlétében a selmeciszellemi örökségrõl szóló nyilatkozatot,melyet megszenteltek. Ezt követõen dr.Kovács Ferenc akadémikus, az OMBKEtiszteleti tagja, a Miskolci Egyetem tan-székvezetõ egyetemi tanára mondottünnepi beszédet, latin nyelven. Azaláírók és a delegációvezetõk részére

1. kép 2. kép

Marion Lichner, Selmecbánya polgár-mestere a Kammerhof barokk termé-ben fogadást adott.

• Ünnepi választmányi ülés: szep-tember 13-án délután az egyesület ün-nepi nyílt választmányi ülést tartott azAkadémia 1982-ben felavatott „Er-dész pavilonjában” (ma erdészeti szak-középiskola) abban a teremben, ahol110 évvel ezelõtt kimondták azOMBKE megalakulását (4. kép). Azülést dr. Tolnay Lajos elnök nyitottameg, majd Puza Ferenc idézte fel 1892eseményeit. Dr. Dúl Jenõ az akadémiaelsõ tanszéke 240 évvel ezelõtti meg-alakulásának fontosabb állomásait ele-venítette fel :1762. október 22. udvarikamarai tanácskozás – az akadémiaalapítását Mária Terézia „saját kezévelmegerõsíti”; 1763. június 13. – K. k.Hofkammer–Decret alapján felállítjáka „gyakorlati bányászati és kémiai”, el-sõ tanszéket Nikolaus Jacqiun kineve-zésével; 1764. szeptember 1. – meg-kezdõdik az oktatás a Krecsmáry-ház-ban; 1765. augusztus 13. – NikolausPoda vezetésével mûködni kezd a

Kamara-házban az akadémia második,„mechanikai és hidraulikai” tanszéke;1770. április 3. – a bányászati („bánya-mûvelési”) tanszék felállításával (élénCh. T. Deliussal) megszületett a háromtanszékes és három évfolyamos oktatá-si forma, az akadémia. Az ülést követõ-en – az 1892. évihez hasonlóan – közösfotó készült a jelenlévõkrõl, majd el-nökünk megkoszorúzta az épület falánlévõ – és az OMBKE 1892. évi meg-alapítását megörökítõ – emléktáblát. A„bányászati és kohászati palota” lép-csõfeljáratánál elhelyezett – és az Aka-démia megalapítását hirdetõ – már-vány emléktáblánál Kovacsics Árpád fõ-titkár (5. kép) helyezte el az egyesületkoszorúját. Az Akadémia 200 éves év-fordulója alkalmából 1964. augusztus24-én tartott emlékünnepségen fel-avatott – latin és szlovák nyelvû – em-léktábla magyar szövegét Csath Bélaolvasta fel (6. kép).

„A kétszáz év elõtti Banská Štiavni-ca szabad királyi bányavárosban alapí-tott Bányászati Akadémia emlékének1763 – 1963.

1763-ban állították fel a legöregebbfelsõfokú bányászati iskola elsõ tanszé-két, melyen Jacquin N. L. professzor1764. szeptember 1-jén kezdte megkémiai és kohászati elõadásait. 1765-ben az iskola matematikai és hidrauli-kai, majd 1770-ben bányamûveléstanitanszéket s akadémiai rangot kapott.1807-ben vezette be az Akadémia azerdészeti oktatást. 1919 elején az isko-la elköltözött Banska Štiavnicáról.

Az emléktáblát az Akadémia alapí-tásának 200. évfordulóján rendezettemlékünnep alkalmával állították fel1964. augusztus 24-én”

• Szalamander-felvonulás: Az estifelvonuláson egyesületünk népes dele-gációját a kazincbarcikai bányász zene-kar és mazsorett csoport vezette. Azegyesület jelvényét, zászlóit egyete-misták vitték. A szakosztályok zászlóialatt fegyelmezetten vonuló, nótáikaténeklõ, csaknek 500 fõs egyenruhásmagyar csoportot a helyiek tapsa éstetszésnyilvánítása kísérte.

A Selmecbányára érkezett magya-rok az ismertetett gazdag programon


5. kép

6. kép

3. kép

4. kép


kívül megtekintették az Óvárban lévõmúzeumot, az OMM Öntödei Múze-um Kammerhofban megnyitott ven-dégkiállítását is.

A budapesti csoport 14-én reggel in-dult haza. Útközben megtekintettékZólyom (Zvolen) várát, Korpona(Krupina), Beszetercebánya (BanskáBystrica) nevezetességeit, Alsósztrego-ván (Dolna Strehová) a Madách Imreszülõházában lévõ Madách Múzeumot(ahol megkoszorúzták a ház falán elhe-lyezett emléktáblát) és az író síremlékét.A határt átlépve, szakavatott idegenve-zetõ mutatta be a földtani örökségünkgyöngyszemeként nyilvántartott, Euró-pa Diplomás ipolytarnóci õslénypar-kot. Nem maradt ki a gazdag program-ból a világörökség részének nyilvánítottHollókõ sem. A program összeállításá-ért köszönet illeti meg dr. Gagyi PálffyAndrás ügyvezetõ igazgatót, a kitûnõszervezõ munkáért Gombár Jánosnét, azútikalauz szerepét betöltõ Martényi Ár-pádot, hogy ezt az ünnepi szalamanderta résztvevõk számára még élménydú-sabbá tették.

(Csath Béla)

12. Európai Bányász- és Kohásznap(Arnoldstein, 2002. június 21–23.)

A z európai bányászok és kohászokhagyományos nemzetközi találko-zóján az idén is számos tagtársunk vettrészt Arnoldsteinben. A három ország(Ausztria, Olaszország és Szlovénia)határa közelében fekvõ Karintia tarto-

mány sajátos helyzetére utalt a találko-zó jelmondata: „Három ország – há-rom nép – három kultúra” is.Arnoldstein körzetében évszázadok ótafolyik bányászat. Csaknem hatvan –többségében már nem mûködõ –arany-, ezüst-, ólom-, réz-, vas-, föld-pát-, grafit-, barnaszén-, magnezit-,antimon-, talk- stb. bánya található atérségben. Legismertebbek az ausztriai(Bleiberg), az olaszországi (Raibl) és aszlovéniai (Mežica) ólom-cinkér-cbányák. A magas hegyek közé szorult,máskor csendes kis alpesi városka e há-rom napon Európa különféle részeibõlérkezett, az adott ország hagyományaitõrzõ egyenruhákba öltözött bányászokés kohászok népes seregével telt meg.A találkozón felléptek a térség népmû-

vészeti csoportjai és a delegációkkal ér-kezõ zenekarok Az arnoldsteini Bánya-kápolnában a munkájuk során elhunytbányászok emlékére szentmisét tartottak.A találkozó fõ eseménye a csaknem2500 résztvevõ díszfelvonulása (Berg-parade) volt, amikor is az ünnepségrésztvevõi zenekarok kíséretében zász-lóikkal, jelképeikkel a kisváros fõutcá-ján át a város szélén lévõ Euro Novaipari parkban felállított központi sátorelõtti dísztribün elé vonultak. Az ünne-pi menet élén haladó, dr. Tolnay Lajoselnök által vezetett OMBKE-delegáci-ót (képünk) a közönség megkülönböz-tetett figyelme és rokonszenve kísérte.A szakosztályok és helyi szervezetekzászlóival felvonuló 150 fõs OMBKE-csoport volt a legnépesebb külföldi kül-döttség. A találkozó résztvevõit a leg-magasabb osztrák állami méltóságokköszöntötték: a Knappentag fõvédnö-kei dr. Thomas Kleistil államelnök, dr.Wolfgang Schüssel kancellár és dr.Susanne Riess-Passer kancellárhelyettesírásban üdvözölték a Knappentag részt-vevõit, míg dr. Jörg Haider, Karintia tar-tományfõnöke bányászegyenruhába öl-tözve tisztelgett az elvonuló küldöttsé-gek elõtt. Dr. Jörg Haider ünnepi beszé-dében hangsúlyozta a mai Európa gaz-daságának és kultúrájának megalapozá-sában döntõ szerepet játszó bányász- éskohászszakma jelentõségét, továbbá aszakmai és a helyi hagyományok ápo-lásának szükségességét. Ezt követõen afelvonuló küldöttségek zászlóira azosztrák bányászhimnusz hangjai köze-pette emlékszalagot kötöttek.

A felvonulást megelõzõen a

5. kép

Knappentag szervezõ bizottságánakvezetõi (Herbert Stabenow, az EurópaiBányász-Kohász Szövetség – FEMS –elnöke, dr Siegfried Pirklbauer, azOsztrák Bányászati és KohászatiEgyesület elnöke, Gerwald Steinlech-ner, Arnoldstein polgármestere, FrancoBaritussio, az olaszországi Tarvisio pol-gármestere, Franc Stakne, a szlovéniaiÈrna na Koroskem polgármestere,Janez Praper, a szlovéniai Mežica pol-gármestere, Dipl.-Ing. Helmut Hriber-nigg, a szervezõbizottság titkára a pol-gármesteri hivatalban fogadták a kül-döttségek képviselõit. Itt a korábbiKnappentagot rendezõ OMBKE ne-vében Tamaga Ferenc, a BányászatiSzakosztály elnöke továbbadta a ko-rábbi találkozók rendezõinek – többekközött az OMBKE-nek – jelvényeiveldíszített FEMS-zászlót az Osztrák Bá-nyászati és Kohászati Egyesület elnö-kének, és a találkozó emlékére SzentBorbála szobrot ajándékozott Arnold-stein polgármesterének. Az OMBKErészérõl dr. Gagyi Pálffy András ügyve-zetõ igazgató köszöntötte a szervezõ-ket. A 12. Knappentag emlékekéreminden résztvevõ megkapta a találko-zó jelvényét. A találkozóra Magyaror-szágról utazók Vilachban, illetve a fes-tõi Vörthi-tó partján voltak elszállá-solva. Többségük egy napos kirándu-lást tett Velencében, illetve megláto-gatta a Klagenfurt közelében lévõMinimundus-t, ahol a világ híres épü-leteinek kicsinyített másai láthatók.

A Knappentag tanulságaként fel-tétlenül megemlítendõ az a példaér-tékû törekvés, amit a Magyarországé-nál kisebb bányászattal rendelkezõAusztriában fordítanak a bányász- éskohász-emlékek, -hagyományok meg-õrzésére!

Az eddigi Európai Bányász-Kohásztalálkozók:1965 Luisenthal Németország1966 Saarbrücken Németország1968 Esch sur Alzette Luxemburg1970 Forbach Franciaország1972 Leoben Ausztria1974 Berchtesgaden Németország1977 Ampflwang Ausztria1979 Rumelange Luxemburg1983 Forbach Franciaország1989 Lünen Németország1995 Balatonfüred Magyarország2002 Arnoldstein Ausztria

(készült dr. Gagyi Pálffy András cikke alapján)

Debreczeni Márton bányamérnök emlékünnepe Erdélyben

A kalotaszegi Magyargyerõmonos-toron, 2002. szeptember 7-én ahelyi református egyházközség és aDebreczeni család szervezésébenemléktábla-leleplezéssel és tájház-avatással egybekötött ünneplésselemlékeztek meg Debreczeni Mártontudós bányamérnökrõl és költõrõl,születése 200. évfordulója alkalmá-ból. Az eseményen megjelentek azerdélyi kulturális élet jeles személyi-

ségei, vezetõi, valamint a család Ma-gyarországon és külföldön élõ tagjai.Az emlékünnep a szülõfalu õsi, kö-zépkori templomában istentisztelet-tel kezdõdött (Kun Attila helybeli lel-kész hirdetett igét), majd Bálint Ár-pád ny. tanító köszöntötte az egybe-gyûlteket. Ezt követõen DebreczeniMárton életérõl, munkásságáról ésemberi nagyságáról tartott elõadástöccsének szépunokája, Debreczeni-Droppán Béla történész-levéltáros (1.kép). Az istentiszteletet követõen atemplomot övezõ cinteremben EgyedÁkos akadémikus, az Erdélyi Múze-um-Egyesület elnöke méltattaDebreczeni Mártont, majd leleplezte areformkor jeles bányamérnök-felta-lálójának emléktábláját.

Az emléktábla szövege: Debreczeni Márton 1802–1851

A reformkori Erdély legnagyobb hatásúbányamérnökének,

feltalálójának, az utolsó jelentõs magyareposz szerzõjének,

születése 200. évfordulójára állította:Magyargyerõmonostor

református népe és a Debreczeni–család2002.

Az emléktábla megkoszorúzása (2.kép) után került sor a közeli régi parókiakertjében kialakított Debreczeni MártonTájház átadására. A tájház a Debreczenicsalád anyagi hozzájárulásával és a hely-beliek munkájával született meg. Atájházalapítás gondolata még 1994-benfogant meg a magyargyerõmonostoriakfejében, akik a jó másfélszáz évesre be-csült egykori gabonást – megmentve a


1. kép

2. kép. A megkoszorúzott emléktábla 2002. szeptember 7-én Magyargyerômonostoron


végsõ pusztulástól – áthozták a parókiaudvarára. A tájház elõtt a névadó Svájc-ban élõ 74 éves ükunokája, dr. DebreczeniZsolt mondott köszöntõ beszédet, ésegyúttal a múzeumnak adományozta azünnepelt acélmetszetû képmását (3.kép). Ezután Sinkóné Kalló Katalin, a házberendezõje, a kalotaszegi népmûvészetnagy ismerõje beszélte el a tájház létre-jöttének történetét. A tájházavató be-széd után Alföldi László kolozsvári fõ-konzul a nemzeti színû szalag átvágásá-val megnyitotta a Debreczeni MártonTájházat, ahol az ünneplõk megtekint-hették a régi kalotaszegi szobát, benne amonostori nép által összegyûjtött sokszép és értékes tárgyi emléket. ADebreczeni Márton Emlékünnep a régi pa-rókián, 80 fõs, nagyon jó hangulatúdíszebéddel ért véget.

A szülõfalu ünnepével befejezõdött aDebreczeni Mártonra emlékezõ, az utób-bi másfél esztendõt felölelõ évfordulósünnepségsorozat. Az elsõ megemléke-zésre Debreczeni Márton halálának 150.évfordulója kapcsán került sor, az Orszá-gos Magyar Bányászati és KohászatiEgyesület Történeti Bizottságának

2001. március 6-ántartott ülésén.Ezen az ülésen szü-letett az a javaslat,hogy az OMBKEDebreczeni Mártonszületésének 200.és halálának 150.évfordulója alkal-mából a 2001. feb-ruár 1-jétõl 2002.január 31-ig tartóidõszakot nyilvá-nítsa DebreczeniMárton Emlékévvé.Ezt az egyesületv á l a s z t m á n y a2001. május 3-ánhozott határozatá-val meg is tette. Azemlékévbeli fõmegemlékezésreaz OMBKE 2001.november 8-ántartott, 90. kül-döttgyûlésén ke-rült sor. Végül idénfebruár 12-én, szü-letése 200. évfor-dulóján az OMM

Öntészettörténeti ésMúzeumi Szakcso-

portja is megemlékezett a nagy erdélyitudós bányamérnökrõl. A felsorolt alkal-makkor Debreczeni-Droppán Béla tartottelõadást szépnagybátyja életérõl és mun-kásságáról. Debreczeni Márton születésé-nek 200. évfordulóját Erdélyben is mél-tóképpen megünnepelték. Az ErdélyiMúzeum-Egyesület szervezésében, Ko-lozsváron megrendezett ünnepség so-rán, 2002. január 25-én koszorúzássalegybekötött tudományos emlékülésttartottak. Az évfordulós ünnepségsoro-zat szülõfalujának, Magyargyerõmonos-tornak ismertetett szép ünnepével zá-rult.

(Debreczeni-Droppán Béla)

Tájékoztató a díszoklevélrôl

A z OMBKE 1988-ban magára vál-lalta, a díszoklevélre jogosult bá-nya- és kohómérnökök felterjesztéséta jogutód Miskolci Egyetem DékániHivatalához. Az érdekeltek létszámamostanra a sokszorosára növekedett.2002-ben már 222 fõ felkutatását kel-lett elvégezni, és végül 94 fõt tudtunkdíszoklevélre felterjeszteni. Tájékoz-

tatjuk mérnök kollégáinkat, hogy a2003. évtõl kezdve aranyoklevélre csakaz egyesületi tagokat tudjuk központi-lag javasolni. Nem egyesületi tagok-nak a vonatkozó rendeleteknek megfe-lelõen, egyénileg kell igényüket az ille-tékes Dékáni Hivatalnak benyújtani-uk. (A kérelemhez oklevélmásolat, rö-vid szakmai életrajz szükséges.) A ma-gasabb fokozatú díszoklevélre jogosul-takat a jövõben is teljes körûen fogjukkutatni és felterjeszteni. (Az oklevélkeltétõl számított 50, 60, 65, 70 évután jár arany-, gyémánt-, vas-, illetverubinoklevél.)

A fentiek szerinti munkát továbbrais Pálfy Gábor aranyokleveles bánya-mérnök végzi. (Cím: 1122 Budapest,Maros u. 48. IV/ 2. , tel.: 1 355 3924 ,ill. 06 20 430 8771)

Kérjük tagjainkat, hogy barátaikat,volt munkatársaikat tájékoztassák aváltozásról.

Az egyesület vezetõsége

Arany-és gyémántdiplomás bányamérnökök

S zeptember 6-án vehették át dísz-oklevelüket a Budapesten végzettmérnökök – köztük dr. Szebényi Imrevegyészmérnök, ny. egyetemi tanár ésAuerswald János tagtársaink – a Buda-pesti Mûszaki- és GazdaságtudományiEgyetemen.

„Fém – Por – Fény” BerkeiCsaba fotómûvész kiállítása (Budapest, 2002. december 5.)

A z OMBKE, a Kvarc–Ásvány Bá-nyászati Ipari Kft. és a DUNA-FERR Lõrinci Hengermû Kft. támo-gatásával az Országos Mûszaki Mú-zeum Öntödei Múzeumában rende-zett kiállítást megnyitó dr. GagyiPálffy András, az OMBKE ügyvezetõigazgatója megemlékezett Szent Bor-báláról, a bányászok és kohászok vé-dõszentjérõl is. Berkei Csaba munkáita fotómûvész kortárs, MarosvölgyiGyula építészmérnök és fotográfusmutatta be a közönségnek. A tárlat-vezetést jó hangulatú, kötetlen barátibeszélgetés zárta. Sokan megtekin-tették az Öntödei Múzeum idõszakikiállításait is.

(dé)

3. kép. Debreczeni Zsolt a Debreczeni Márton Tájház avatásakor, kezébenaz általa a tájházunknak adományozott Debreczeni Márton képpel

4. kép


Virasztó József1923–2002

Az olajbányászokat újabb veszteségérte: 2002. augusztus 24-én elhunytVirasztó József . Virasztó József azok közétartozott, akik nemcsak tanúi, de aktívrészesei voltak a magyar olajbányászatszületésének. 1923. január 23-án szüle-tett a Budafapuszta melletti Szentmar-gitfalván. A család 16 gyereke közül Õvolt a legidõsebb, és igen korán, már 13évesen dolgozni kezdett a zalai erdészet-nél, ahol már fuvarozott a születõben lé-võ zalai olajipar számára. 1942. május14-étõl pedig mint a MAORT alkalma-zottja, maga is tevékenyen részt vett azolajipari munkákban. Kezdetben segéd-munkás, majd fúrómunkás volt. A hábo-rú szele Õt is elsodorta: leventeként1945 áprilisában Bécsnél fogságba esett.Zaporozsjei fogságából 1948 októberé-ben tért vissza, és ismét az olajiparbankezdett dolgozni, Kerettyén. Tehetsége,kitartása és szorgalma révén a szakmá-ban gyorsan haladt elõre. A fúrási szak-munkásból 1955-re már fõfúrómesterlett. Közben tanult, és Nagykanizsántechnikusi oklevelet szerzett. 1957-ben akútjavítási szervezet helyettes vezetõjelett. Ettõl kezdve a kútjavítási tevékeny-ségnek lett elkötelezett és nagy tudásúszakembere. Mindazt az ismeretanya-got, melyet a tanulmányai során oktatói-tól, a gyakorlatban a legelsõ fúrómérnö-keitõl és fõfúrómestereitõl szerzett, pá-ratlan érzékkel tudta hasznosítani min-dennapi munkájában. 1968-tól nyudíjbavonulásáig (1983. január 31-ig) akerettyei kútjavítók elsõ számú vezetõje-ként irányította a berendezések mûszakitevékenységét és a rábízott szervezetmunkáját. Aktív munkássága alatt feltártés üzembe állított dunántúli szénhidro-génmezõk szinte összes kútjának kikép-zésében, javításában személyesen vagyaz általa irányított berendezésekkel köz-

remûködött, de több éven át dolgozottaz alföldi olaj- és gázmezõkben is. Szak-mai tudásánál csak a szakma iránti hûsé-ge, elkötelezettsége volt nagyobb. Em-bert próbáló nehéz munkája mellett arrais volt ideje, hogy a fiatal kezdõ szakem-bereket tanítsa a szakmai ismeretekre, amunka szeretetére, a család és az adottszó megbecsülésére. Munkatársait, ba-rátait minden lehetséges módon segítet-te. Közösségi, társadalmi feladatokat isvállalt és becsülettel ellátott: aktív tagjavolt az üzem, a vállalat, a megye számostársadalmi, mozgalmi, közigazgatásiszervezetének. Az OMBKE Kõolaj-,Földgáz- és Vízbányászati Szakosztályatagjaként a helyi szervezet életében ishasznosan tevékenykedett, elõadásokattartott, rendezvények szervezésében vettrészt. Tevékeny élete nyugdíjazása utánsem tört meg. Munkatársaival nem sza-kadt meg a kapcsolata, a helyi önkor-mányzati testület tagjaként végzett kö-zösségi munkát, és kiterjedt háztáji gaz-daságot tartott fenn. Hasznos szakmai ésközéleti tevékenységét 20 vállalati, társa-dalmi és állami elismerés, kitüntetésfémjelzi.

Munkájához tökéletes hátteret bizto-sított a családja. 52 évig élt feleségévelboldog házasságban, harmonikus össz-hangban nevelték fel lányukat és fiukat,örültek négy unokájuknak. A szeretõcsalád, a barátok, a volt munkatársak ésjó ismerõsei augusztus 30-án a báza-kerettyei temetõben kísérték utolsó útjá-ra Virasztó Józsefet. Végsõ nyugalmat azelsõ magyar olajmezõ közepén, abban aföldben lelt, melynek a mélységei szá-mára egykor munkát és boldogulást je-lentettek. Olajos kollégái és barátai ittmondtak Neki utolsó Jó szerencsét!

(Trombitás István)

Hegyi Zsolt1970–2002

Mélyen gyászoljuk Hegyi Zsolt olaj-mérnököt, aki fiatalon távozott közü-lünk.

A bányászok mindig minden nehéz-séghez úgy közelítenek, hogy azt vala-milyen módon megoldják, most HegyiZsolt barátai mégis tanácstalanul ros-kadnak magukba, nem segít tudás, ta-pasztalat, akarat, jó szándék és azösszefogás sem, mert bányásztársuktávozásával valami olyat értek meg,amit nem tudnak megoldani.

A Teremtõ rövid életet, 32 évet sza-bott számára, amelyet azonban megtöl-tött értékkel. Ez kisugárzott a környe-zetére is, akik mindig szerettek Veleegyütt lenni, együtt dolgozni, akikenmindig segített, és akiket formált.

Amikor 1984-ben, 14 évesen jelent-kezett a Nagykanizsai Olajipari Techni-kumba, már akkor elkötelezte magát azolajbányászattal. Töretlen, termékenytanulási idõszak után, 1993-ban a Mis-kolci Egyetemrõl a szülõvidéke, a Kis-kunság visszacsábította dolgozni. Megis maradt végig az Alföldön, a bányász-közösség tagjává vált, annak méltómunkásaként, alkotó tagjaként gazda-gította ezt a közösségünket.

Megbízható, becsületes munkatárs-nak, mindenkin segítõ barátnak ismer-tük, aki ilyen fiatal korában szakmai ésemberi tekintélyt szerzett magának,környezetének, vállalatának a jó felké-szültségével, szorgalmával, kitartásával.Mérnökhöz méltóan híres volt az új, alegfejlettebb technika iránti örök nyi-tottságáról.

Mi, bányászok, örök harcunkat atermészet közegében vívjuk, földhözragadt gyarló emberi elménk mostmégis tiltakozik, és képtelen felfogni avégtelen természetbe való visszaköltö-zést. Tudjuk pedig, hogy egyetlen le-hetõségünk a nem könnyû elfogadás,megbékélés, hittel vagy a nélkül fel-fogni azt, hogy fiatal kollégánk távozá-sával olyan dolog történt, ami változtataz életünkön.

Ûr marad utánad Barátunk, nem istudjuk, miképpen töltsük be. Talánnem is lehet teljesen betölteni, marad-ni fog egy rés, ami minket mindig He-gyi Zsoltra fog emlékeztetni. De e réstmár nem is kell betömni! A hû barátra,munkatársa akarunk is emlékezni,mert itt hagyta a kézjegyét. Munkájagyümölcsei, egyéniségével együtt ottvannak, ott maradnak a kutakban, amezõkön, eszközeinkben, a bányászkollektívában, hangulatainkban, anek-dotáinkban, egyszóval az életben.

Most új feladat van, egy hosszú

NEKROLÓG


ügyelet következik. Helyettesíteni kellZsoltot a berendezéseinél és a dolgai-ban. Megígérjük Neked kedves mun-katársunk, Barátunk, hogy távolléted-ben mindenre odafigyelünk, amiretudjuk, hogy kényes vagy.

Ugye Zsolt, Te is odafigyelsz, és ve-lünk leszel egy kicsit az ügyelet alatt?

Bányásztársuk! Isten legyen Veled.Utolsó Jó szerencsét!

(Szlávik Tibor)

Nagy Lajos1923–2002

Ismét elvesztettünk egy tagtársun-kat, egy kiváló bányász kollégánkat.2002. május 13-án elhunyt Nagy Lajos,volt munkatársunk, barátunk.

Nagy Lajos 1923-ban bányászcsaládgyermekeként született a mai Izsófalvabányásztelepülésen. Nehéz, nélkülözé-sektõl sem mentes gyermekkora volt,mivel öt éves korában apja kivándoroltKanadába, s a három gyerek nevelésénekgondja édesanyjára hárult. Korán, 15éves korában, napszámosként kezdett eldolgozni az ormospusztai bányánál.1944-ben villanyszerelõi segédleveletszerzett és 1949-ig a környék bányáibandolgozott mint bányász, illetve villany-szerelõ. 1942–1952 között az ÁllamiMûszaki Fõiskola bányászati tagozatánszerzett bányamûvelõ szakmérnöki ok-levelet. Tehetsége, mérhetetlen akarate-reje és szorgalma eredményeként fõis-kolai tanulmányait kitüntetéssel fejeztebe. A kõolajbányászattal kapcsolatos is-mereteit a moszkvai Kõolajipari Fõisko-lán mélyítette el a Magyar TudományosAkadémia aspiránsaként 1952–1957 kö-zött. Szakmai tevékenységét a lovászikõolajmezõn kezdte, a kútjavítási üzemvezetõjeként. A mechanikai termelésimódok széles körû bevezetése, a kútho-zamok növelése érdekében alkalmazottrétegkezelések kivitelezése egyre na-gyobb mûszaki követelményeket tá-masztott a kút

2002-9-10title 2002-9-10.qxd author saj.t created date 5/12/2004 2:32:42 pm

Documents