zÁrÓvizsgÁk eljÁrÁsi rendje, kÖvetelmÉnyei ... · (mesterképzés záróvizsga szabályai...

1

ZÁRÓVIZSGÁK ELJÁRÁSI RENDJE, KÖVETELMÉNYEI

SZAKDOLGOZAT KÉSZÍTÉSI SZABÁLYZAT

A mesterszak

hallgatói részére

Érvényes a 2018/2019-es tanév tavaszi félévétől

2

Tartalom

1. ÁLTALÁNOS INFORMÁCIÓK A ZÁRÓVIZSGA FELÉPÍTÉSÉRŐL .................................................... 3

1.1. A ZÁRÓVIZSGÁRA BOCSÁTÁS FELTÉTELEI .......................................................................................... 3

1.2. A ZÁRÓVIZSGA RÉSZEI .................................................................................................................. 3

1.3. ZÁRÓVIZSGÁK SZERVEZÉSÉNEK RENDJE ............................................................................................ 4

2. A ZÁRÓVIZSGA MENETE ........................................................................................................ 4

2.1. A SZAKDOLGOZAT VÉDÉSE ............................................................................................................. 5

2.2. KOMPLEX SZÓBELI VIZSGA ............................................................................................................. 5

2.3. A SZAKDOLGOZAT VÉDÉSE ÉS SZAKMAI VITA .................................................................................... 6

3. A SZAKDOLGOZATKÉSZÍTÉS FOLYAMATA ................................................................................... 7

3.1. SZAKDOLGOZATI TÉMAVÁLASZTÁS ................................................................................................. 7

3.2. KUTATÁSI KONCEPCIÓ ELKÉSZÍTÉSE ................................................................................................. 8

3.3. A SZAKDOLGOZAT ÍRÁSA, TARTALMI ÉS FORMAI KÖVETELMÉNYEK ....................................................... 9

3.3.1 A SZAKDOLGOZAT FELÉPÍTÉSE .................................................................................................. 10

3.3.2 ÖNÁLLÓ HALLGATÓI MUNKA, KRITIKAI HANGVÉTEL ..................................................................... 11

3.3.3 A SZAKDOLGOZAT FORMAI KÖVETELMÉNYEI .............................................................................. 12

3.3.3.1 A szakdolgozat formai felepitese ................................................................................. 12

3.3.3.2 A szakdolgozat terjedelme ........................................................................................... 14

3.3.3.3 Az oldalmegjelenes ....................................................................................................... 14

3.3.3.4 Tagolas .......................................................................................................................... 14

3.3.3.5 Szamozas ....................................................................................................................... 14

3.3.3.6 Szakirodalom felhasznalasa, hivatkozas ..................................................................... 15

3.3.3.7 Abrak, kepek, tablazatok.............................................................................................. 18

3.3.3.8 Abrak, kepek, tablazatok.............................................................................................. 19

3.3.3.9 Labjegyzet ..................................................................................................................... 20

3.3.4 Nehany formai tanacs .................................................................................................. 20

3.4. A SZAKDOLGOZAT LEADÁSA ......................................................................................................... 21

4. MELLÉKLETEK ...................................................................................................................... 23

1. SZÁMÚ MELLÉKLET – AJÁNLOTT TÉMAKÖRÖK SZAKDOLGOZAT KÉSZÍTÉSHEZ ............................................ 23

2. SZÁMÚ MELLÉKLET – KÉRELEM SZAKDOLGOZAT ELFOGADÁSÁSRA ......................................................... 34

3. SZÁMÚ MELLÉKLET SZAKDOLGOZATI KUTATÁSI KONCEPCIÓ KÍSÉRŐ LAP .................................................. 35

4. SZÁMÚ MELLÉKLET – NYILATKOZAT SAJÁT MUNKÁRÓL ........................................................................ 37

5. SZÁMÚ MELLÉKLET – A SZAKDOLGOZAT ÉRTÉKELÉSI SZEMPONTJAI ÉS AZ ÉRTÉKELÉS SABLONJA .................. 38

6. SZÁMÚ MELLÉKLET – KONZULTÁCIÓS LAP (MINTA) ............................................................................. 40

7. SZÁMÚ MELLÉKLET - TITKOSÍTÁSI KÉRELEM .................................................................................. 41

8. SZÁMÚ MELLÉKLET – ZÁRÓVIZSGA TÉMAKÖRÖK ......................................................................... 42

9. SZÁMÚ MELLÉKELT – LEADÁSI ADATLAP SZAKDOLGOZATHOZ ................................................................ 46

10. SZÁMÚ MELLÉKELT – NYILATKOZAT A KORÁBBAN BENYÚJTOTT KUTATÁSI KONCEPCIÓRÓL .................... 47

3

1. Általános információk a záróvizsga felépítéséről

1.1. A záróvizsgára bocsátás feltételei

Záróvizsgára az a hallgató bocsátható, aki a tanulmányi- és vizsgakötelezettségeinek a képzési

keretkövetelményekben előírt 120 kredit megszerzésével eleget tett. Ennek megfelelően tanulmányait

lezárta, a végbizonyítványt (abszolutóriumot) megszerezte, a HKR III. fejezet: Tanulmányi- és

vizsgaszabályzat 20. § (6) bekezdésében megadott határidőig, valamint a dolgozata beadásra és

elfogadásra (azaz legalább két elégtelennél jobb bírálat megléte, lásd a 21. § (11) bekezdését) került.

Amennyiben a hallgatónak a mesterképzésbe való felvétel feltételeként előírt, és ott felsorolt

ismeretkörökből hiányzó krediteket is teljesíteni kell, akkor a végbizonyítvány megszerzésének

feltétele ezen kreditek teljesítése is

Amennyiben a hallgató nem szerzi meg a szakdolgozat leadásával járó kreditet, úgy új félévet kell

kezdenie, mivel nem rendelkezik végbizonyítvánnyal.

A BGE végbizonyítványt állít ki (abszolutórium), annak a hallgatónak, aki a tantervben előírt

tanulmányi és vizsgakövetelményeket – a nyelvvizsga letétele, a szakdolgozat, diplomamunka

elkészítése kivételével – teljesítette, és az előírt krediteket megszerezte,

A végbizonyítvány kiadásának feltételeit a tanterv határozza meg.

Nem bocsátható záróvizsgára az a hallgató, aki a BGE-vel szemben fennálló fizetési kötelezettségének

nem tett eleget.

1.2. A záróvizsga részei

2017 előtt felvettek

A képzés lezárására egy háromlépcsős folyamatban kerül sor: szakdolgozat készítés, annak megvédése,

valamint komplex tételes, szakmai szóbeli felelet tantárgyi ismeretanyag alapján.

A záróvizsga teljesítmény értékelése ennek alapján három részből tevődik össze:

1. a szakdolgozat két bíráló által történő értékelése,

2. komplex tételes szakmai felelet

3. a szakdolgozat megvédése prezentációval.

2017–től felvett hallgatók (2019. júniusi záróvizsga)

1. Záróvizsga követelményei

A záróvizsga a szakképzettség megszerzéséhez szükséges ismeretek, készségek és képességek

komplex ellenőrzése és értékelése, amelynek során a hallgatónak tanúságot kell tennie arról,

hogy a tanult ismereteket alkalmazni tudja.

2. A záróvizsga részei

1.A diplomadolgozat megvédése prezentációval

4

2.A diplomadolgozathoz és a hallgató által felvett specializáció témaköreihez kapcsolódó

szakmai összegző kérdés megválaszolása, a záróvizsga bizottsággal folytatott szakmai

beszélgetés, vita.

Amennyiben a hallgató sikeres záróvizsgáját javítani kívánja, ezt a szándékát az eredmény-hirdetéskor

vagy a záróvizsgát követő munkanapon a HSZO-n jeleznie kell, és ezt a tényt a záróvizsga-

jegyzőkönyvbe be kell vezetni. Ezzel egyidejűleg a letett záróvizsga érvényét veszti.

Ismételt és javító záróvizsga a következő záróvizsga-időszakban tehető.

Amennyiben ismételt vagy javító vizsgára kerül sor, a szakdolgozatot a 2-as számú mellékletben

szereplő dokumentummal tudja a hallgató újra elfogadtatni. Ennek a leadási határideje a kari időrendben

megtalálható.

1.3. Záróvizsgák szervezésének rendje

Záróvizsga a Szenátus által a tanév rendjének részeként meghatározott záróvizsga-időszakban tehető

[HKR III. fejezet: Tanulmányi- és vizsgaszabályzat 7. § (1) bekezdés], vagyis évente 2 időszakban: a tavaszi vizsgaidőszakban, illetve a téli vizsgaidőszakban.

A záróvizsgák pontos időpontját a képzést gondozó Tanszék tanszékvezetője jelöli ki.

Az események idejét a mindenkori aktuális éves időrend tartalmazza. A záróvizsgával kapcsolatos

határidőket a Kari tanévi időterv/időbeosztás tartalmazza (lásd Kar honlapja).

„A záróvizsga a végbizonyítvány (abszolutórium) megszerzését követő záróvizsga időszakban a

hallgatói jogviszony keretében, majd a hallgatói jogviszony megszűnése után (…) két éven belül,

bármelyik vizsgaidőszakban, a hatályos képzési és kimeneti követelmények szerint letehető a HTJSZ

által előírt díjtétel befizetése esetén. A záróvizsga letételét a végbizonyítvány (abszolutórium)

kiállításától számított két év eltelte után a szakvezető egyéb feltételekhez kötheti. A hallgatói

jogviszony megszűnését követő ötödik év eltelte után záróvizsga nem tehető.” (TVSZ 58.§)

Amennyiben a sikertelen záróvizsga ismétlésére 180 napnál később kerül sor, az előző időszakban

jóváhagyott szakdolgozati kutatási koncepciót és szakdolgozatot a témavezetővel egyetértésben

aktualizálni kell.

2. A záróvizsga menete A komplex szakmai felelet és a szakdolgozat megvédése a prezentációval egy időben, ugyanazon

vizsgabizottság előtt történik.

A szakdolgozatot két bíráló értékeli. A bírálókat a képzést gondozó Tanszék Tanszékvezetője jelöli ki és

kéri fel.

5

2.1. A szakdolgozat védése

(A 2017 előtt felvett hallgatók reszere)

A záróvizsga a szakdolgozat védésével kezdődik, melyet a komplex szakmai vizsgarész követ.

A dolgozat védése két részből áll:

A jelölt egy maximum 10 perces, elektronikus formátumban elkészített prezentáció

keretében bemutatja dolgozatának tartalmát, legfőbb következtetéseit és megállapításait.

Ezt követően a jelölt a Bizottság által egy szakmai beszélgetés keretében feltett kérdésekre

válaszol. A belső és a külső bíráló véleményére alapozva a dolgozathoz kapcsolódóan

minimum két kérdést kell feltenni a jelöltnek.

A kérdéseknek a dolgozat által érintett tárgykörre, szakmai problémára kell irányulnia, úgy, hogy

egyrészt vitatják a dolgozat megállapításait (a jelöltet álláspontjának megvédésére késztetik), másrészt

alkalmasak arra, hogy a tárgyalt kérdés kereteit tágítva, a jelölt meggyőzhesse a Bizottságot arról, hogy

a dolgozatban foglalt kérdéskör tanulmányozásában elmélyült.

2.2. Komplex szóbeli vizsga

(A 2017 előtt felvett hallgatók reszere)

Annak érdekében, hogy a szakmai összefüggések felismeréséről, a jelölt szintetizáló képességeiről

képet lehessen alkotni, komplex szóbeli vizsgát kell tennie. A vizsgán a vizsgázó egy tételt húz,

amelynek minden részét egyaránt ki kell dolgoznia. A tételrészek egymástól elkülönülő tantárgyi

ismeretanyagra kérdeznek rá. A tétel írásos kidolgozására max. 20 perc áll rendelkezésére. Egy szóbeli

feleletre jutó átlagos idő 20 perc.

A tételek az 8. számú mellékletben található témakör lista alapján kerülnek összeállításra.

A vizsga tartalma a képzés szakmai részéhez kapcsolódik és minimum 20 kredit értékű tantárgy szakmai

anyagára épül. A tételek az elsajátított ismeretanyagokat komplexen tartalmazzák.

A komplex vizsga az egyes szakokon a következő tárgyakat öleli fel:

* Pénzügy mesterszak: Alkalmazott vállalatértékelés, Vállalkozások adózása; Beruházási és

finanszírozási döntések, Vállalati pénzügyi információs rendszerek

*Számvitel mesterszak: a). Vezetői számvitel specializáció: Stratégiai vezetői számvitel, Költség

és teljesítményelszámolás, Alkalmazott vállalatértékelés, Vállalkozások adózása

b). Ellenőrzés és könyvvizsgálat specializáció: Könyvizsgálat és

ellenőrzés 1-2, Hitelintézetek számvitele és ellenőrzése, Haladó vezetői számvitel

*Vállalkozásfejlesztés mesterszak: Emberek vezetése, Holisztikus marketing, Nemzetközi

vállalkozásfejlesztés, Projektmenedzsment, Stratégiai menedzsment és tervezés, valamint Szervezeti

kommunikáció.

A tantárgyak listáját a témakörökkel együtt a mesterképzés dokumentumai között is közzétesszük. A

kérdéskörök nem azonosak a komplex vizsga tételeivel.

6

2.3. A szakdolgozat védése és szakmai vita

(Mesterkepzes zaróvizsga szabalyai 2019. júniusi allamvizsgatól kezdődően felmenő rendszerben a

2017-től felvett hallgatókra vonatkoztatva)

A MESTERKÉPZÉSEN A ZÁRÓVIZSGA KÖVETELMÉNYEK VÁLTOZÁSA MIATT A KOMPLEX ZÁRÓVIZSGA MEGSZŰNIK ÉS

HELYETTE A KÖVETKEZŐ SZABÁLYOK LÉPNEK ÉLETBE:

A záróvizsga a szakképzettség megszerzéséhez szükséges ismeretek, készségek és képességek komplex ellenőrzése és értékelése, amelynek során a hallgatónak tanúságot kell tennie arról, hogy a tanult ismereteket alkalmazni tudja.

A záróvizsga részei:

Diplomadolgozat megvédése prezentációval:

A jelölt egy maximum 10 perces, elektronikus formátumban elkészített prezentáció keretében bemutatja dolgozatának tartalmát, legfőbb következtetéseit és megállapításait.

Szakmai beszálgetés, vita: A diplomadolgozathoz és a hallgató által felvett specializáció témaköreihez kapcsolódó szakmai összegző kérdés megválaszolása, a záróvizsgabizottsággal folytatott szakmai beszélgetés, vita. A szakdolgozat témája alapján a hallgató kézhez kap egy összefoglaló kérdést (a diplomadolgozathoz és a hallgató által felvett specializáció témaköreihez kapcsolódóan) a témavezetőjétől a szakdolgozat bírálattal együtt, melyre a hallgató előre felkészül.

A diplomadolgozat érdemjegyét a záróvizsga bizottság állapítja meg a bírálók által javasolt

érdemjegyek, és a szóbeli védés alapján. A diplomadolgozat vagy a záróvizsgabizottsággal folytatott szakmai vita elégtelen minősítése esetén a záróvizsga sikertelennek tekintendő, azt az intézményi

szabályzatban rögzítetteknek megfelelően meg kell ismételni.

A záróvizsga eredményének kiszámítási módja:

ZE = (ZV+SzD)/2 ahol

ZE a záróvizsga összesített eredménye

ZV a szakmai összegző kérdésre adott válasz, beszélgetés, vita eredménye

SzD diplomadolgozatra kapott összesítő érdemjegy

7

3. A szakdolgozatkészítés folyamata

3.1. Szakdolgozati témaválasztás

A képzést gondozó Tanszék témalistát tesz közzé, amely kiinduló pontja a témaválasztásnak. A listán

szereplő témától eltérő választást a Szakfelelős engedélyezheti. A témákat a 1. számú melléklet

tartalmazza.

A témaválasztás lehetséges módjai:

a hallgató a saját érdeklődési területe és lehetősége szerint választ

a leendő konzulensekkel való beszélgetés során irányítottan keres témát

a képzés egyik tantárgyához kapcsolódóan, a tantárgyfelelőssel és/vagy oktatóval egyeztet.

Javasolt –a hallgató egyéni érdeke- a leendő témaveztővel történő előzetes egyeztetés a

témafoglalást megelőzően!

A témaválasztást követően a témafoglaló leadása elektronikus úton, a NEPTUN rendszerben történik.

A hallgató a tavaszi félévben június 10-ig, az őszi félévben november 25-ig, a Neptun rendszerben

bejelenti a témafoglalási szándékát, vagyis „Témára” jelentkezik, ami a témavezető nevének

kiválasztását és leendő szakdolgozat címének megadását jelenti. A szakdolgozat címének megadása

kötelező, ennek hiányában a témafoglalás autómatikusan elutasításra kerül! Egy időszakon belül egy

téma foglalására van lehetőség. A témavezetők által fogadható hallgatói létszám szakonként eltérő

arányban maximalizálva van, így a jelentkezési időszak végén lehetséges, hogy a kiválasztott

témavezetőhöz kapacitástelítettsége miatt jelentkezni nem lehet.

A témafoglalás elfogadásáról illetve elutasításáról a hallgató a Neptun rendszerben kap értesítést

legkésőbb a jelentkezési időszak lezárultát követő munkanap éjfélig.

Az aktuális jelentkezési időpontokat a mindenkori aktuális éves időrend tartalmazza.

A témaválasztás ideje a következőképpen alakul

Decemberi szakdolgozat leadás Májusi szakdolgozat leadás

Témára

jelentkezés/témaválasztás

június 4. 8:00 és június 10.

07:00 között

november 19. 8:00 és

november 25. 07:00 között

A hallgató jellemzően a szak elvárásainak megfelelő témát kell, hogy válasszon. A szakdolgozati

témával szemben támasztott elvárások:

A hallgató legyen képes a témában jó kutatási kérdést generálni.

A témában álljon rendelkezésre elegendő mértékű előzetes tudás (szakirodalom, adat),

amelyekhez legyen biztosítva a hozzáférés.

8

A témában a hallgató rendelkezzen olyan mértékű jártassággal, amely a szakdolgozat

elkészítéséhez szükséges.

A téma legyen időszerű.

A téma a tanulmányok alatt megismert ismeretkörökből származzon, legyen köze valamilyen

elmélethez.

A téma tartalmazzon gyakorlati megvalósítással kapcsolatos összefüggést.

Amennyiben a témafoglalást megtette a hallgató, de mégsem tud témavázlatot leadni, azt a

mesterszak ügyintézőjének, Bali Anitának ([email protected]) írásban jeleznie kell, legkésőbb a

szakdolgozati témavázlat leadási határidejéig. Témafoglalással kapcsolatos problémával szintén a fenti

e-mail címen érdeklődhet a hallgató.

Témát kell foglalni azon hallgatóknak is, aki már korábban foglaltak témát DE:

o nem adtak be kutatási koncepciót

o adott le koncepciót, de szakdolgozatot nem és témát/témakört szeretne változtatni

o rendelkeznek elfogadott kutatási koncepcióval, de nem adtak le szakdolgozatot a

témafoglalást követő időszakban –nyújtsák be a NYILATKOZAT KORÁBBAN

BENYÚJTOTT KUTATÁSI KONCEPCIÓRÓL elnevezésű nyomtatványt (10. számú

melléklet)

o elégtelen szakdolgozat vagy szakdolgozat védés esetén

Azon hallgatóknak, akik elkészítették és beadták szakdolgozatukat, de nem jelentkeztek záróvizsgára

az adott időszakban kérelmet kell benyújtania a szakdolgozat elogadásásra vonatkozóan a „KÉRELEM

SZAKDOLGOZAT ELFOGADÁSÁRA” elnevezésű nyomtatványon (2. számú melléklet). A kérelem

benyújtási határideje megegyezik a szakdolgozat témavázlat időrendben meghatározott leadási

határidejével.

3.2. Kutatási koncepció elkészítése

A témafoglalás eredményének megjelenését követően a hallgató e-mail-en, vagy személyesen felveszi

a kapcsolatot a témavezetővel. A hallgató a megadott határidőig a témavezető által jóváhagyott és

aláírt kutatási koncepciót az alábbi tartalmi elemek alapján, az 3. számú melléklet szerinti

formátumban, elektronikusan, PDF formában elküldi vállalkozásfejlesztés mesterszak esetében a

[email protected] címre, pénzügy mesterszak esetében a penzugy.tanszek.pszk@uni-

bge.hu címre, számvitel mesterszak esetében pedig a [email protected].

A PDF neve: a hallgató neve/neptun kódja/szak (Pl: Minta István_123ABC_VF).

Az e-mail tárgya: Szak neve/kutatási koncepció (Pl: /VF/kutatási koncepció)

A hallgatónak kutatási tervet kell készítenie, amely a szakdolgozat lényegét tartalmazza. A kutatási terv

terjedelme 5.000 – 10.000 karakter. Határidőre be nem nyújtott kutatási terv hiányában a szakdolgozat

mailto:[email protected])

mailto:[email protected]



9

a negyedik szemeszter végén nem adható le, ezzel az abszolutórium megszerzése kitolódik. A kutatási

terv leadási határidejének módosítását csak a szakvezető engedélyezheti.

A kutatási terv elkészítésénél a hallgatónak a következő szempontokat kell figyelembe vennie.

A dolgozat, a kutatás célja: ez legyen a terv leghosszabb része, mert ebben kell írni a

témaválasztás indokairól (aktualitás, fontosság, gyakorlati haszon), a kutatási célokról

(kérdésként megfogalmazva), a hipotézisről, a kutatás tárgyáról.

Bibliográfia, szakirodalmi feldolgozás – rövid szakirodalmi áttekintés és a témakörben

eddig olvasott és relevánsnak tartott források felsorolása.

Az adatgyűjtés, az alkalmazandó primer kutatási technikák rövid felvázolása.

A kutatás tervének, menetrendjének bemutatása.

A szükséges források bemutatása (könyvtári kutatás, számítógépes információkutatási

igény stb.).

A kutatási terv elkészítésénél a következőkre szükséges ügyelni:

A koncepció terv terjedelme legyen arányban a kutatási tevékenységgel. Szakdolgozat

esetén 4 oldalas tervet javaslunk: ez elég rövid, célratörő összefoglalást kíván.

Törekedni kell a lényegi kérdések, feladatok, tények bemutatására. A tervben a tartalmi

összefüggésekre, a kutatási célra és az ahhoz való elérés módszerére kell koncentrálni.

Legyen arányos a terv, vagyis ne írjon meg úgy egy részt (pl. szakirodalmi feldolgozás),

hogy azt változatlanul át lehessen venni a szakdolgozatba, hanem minden felvetődő

kérdéssel súlyának megfelelően foglalkozzon.

A terv egyrészt magának a hallgatónak szól, másrészt a témafelelős konzulensnek.

Fontos tehát, hogy a konzulens is pontosan megértse, a koncepció készítője mit is

szeretne kutatni, s miért éppen azt. Tartózkodjon az általánosságoktól: legyen konkrét,

pontos, tárgyszerű.

3.3. A szakdolgozat írása, tartalmi és formai követelmények

A szakdolgozat célja, hogy annak mester fokozatot szerzője számot adjon szakterülete

szakirodalmának, információs forrásainak ismeretéről, a képzés során elsajátított elméleti,

módszertani és gyakorlati ismeretek alkalmazásának képességéről valamint problémamegoldó és

elemzési készségéről. Ebből adódóan a szakdolgozatban a választott téma tudományos-

szakirodalmi hátterének bemutatása és idegen nyelvű szakirodalom felhasználása kötelező.

A szakdolgozattal szemben támasztott tartalmi és formai követelményeket minden hallgatónak be kell

tartania.

10

3.3.1 A szakdolgozat felépítése

Tartalomjegyzek

A tartalomjegyzék a szakdolgozat fejezeteinek, alfejezeteinek, esetleg azok további tagolásának

címeit tartalmazza, oldalszámokkal ellátva. Terjedelme lehetőség szerint ne haladja meg az egy

oldalt, törekedni kell a minél letisztultabb forma és struktúra használatára.

o Javasolt a Word automatikus tartalomjegyzékének használata, ami megkönnyíti a

tartalomjegyzék aktualizálását.

o A tartalomjegyzékben szereplő fejezet, alfejezet címeket arab sorszámmal kell ellátni.

1. Bevezetes

A bevezetés nem a részletes tárgyalás elkezdését célozza, hanem (azon túl, hogy az olvasó

érdeklődését felkelti) arra szolgál, hogy a hallgató a szakdolgozati munka alapkérdéseit

ismertesse. Ennek érdekében fontos indokolni a téma szakmai aktualitását és a témaválasztás

személyes motivációját. Mindenképpen meg kell fogalmazni, hogy mi a dolgozat célja, milyen

kérdések, megoldásra váró feladatok képezik a munka tárgyat. Ki kell térni a vizsgálati

eljárások, kutatási módszerek rövid bemutatására, és ha magyarázatra szorul, utalni lehet a

dolgozat logikai felépítésére, szerkezetére is. Itt van a helye a dolgozat egészet érintő általános

megjegyzéseknek, valamint a lehatárolásoknak (például, ha a hallgató egy szokásosan a téma

részét kepéző dologgal nem kíván foglalkozni).

o A bevezetés terjedelme 2-3 oldal, stílusában pedig nem csak lehetőség, hanem elvárás

a személyes jelleg: a hallgatónak itt van leginkább lehetősége arra, hogy a későbbi,

objektív tartalom megismeréséhez az olvasó valóban kedvet kapjon.

o A felsőoktatási intézményekben egy adott témából csupán egy záróvizsga időszakban

is számos szakdolgozat készülhet, így a személyes jelleggel a hallgató egyben meg is

tudja különböztetni dolgozatát a témában készült többi szakdolgozattól.

2. ... 3. ... 4.. ...

A 2.-4. pontok/fejezetek a szakdolgozat tartalmi részét takarják, ennek kidolgozása az

elfogadott személyes témavázlat keretein belül, az abban foglalt tartalom és arányok

figyelembe vételével, a konzulensek iránymutatásával történik.

5. Osszefoglalas

Az összefoglalás a szakdolgozatban leírtak összegzését tartalmazza. Fontos tudnivaló, hogy

nemcsak itt van helye a hallgató kritikai megjegyzéseinek, javaslatainak: ezeknek a dolgozat

tárgyaló jellegű fejezeteiben folyamatosan, vagy egy önálló fejezetben is meg kell jelenniük.

o Az összefoglalás a korábban már bemutatottak, levont következtetések, ismertetett

javaslatok összegzése, rövid megismétlése.

o Terjedelme általában az elkészült mű megközelítőleg 10%-a, azaz egy 60 oldalas

dolgozatnál kb. 5-6 oldal.

Felhasznalt irodalom/Irodalomjegyzek

Az irodalomjegyzékkel kapcsolatos tudnivalókat a későbbiekben részletesen bemutatjuk. A

felhasznált irodalom megadásában irányadó az MSZ ISO 690:1991 szabvány:

http://www.c3.hu/~fons/hivatk.htm

Abrak, kepek jegyzeke

11

Abban az esetben, ha a dolgozatban számos ábra, kép jelenik meg, és a közöttük való

eligazodáshoz a hallgató és/vagy a konzulens szükségesnek ítéli, akkor lehetséges ennek a

fejezetnek a beiktatása, azonban ez nem kötelező.

Mellekletek

Amennyiben a hallgató mellékletekkel (pl. részletes számítások) gazdagítja szakdolgozatát,

akkor szükség lehet a mellékleteken belül egy önálló tartalomjegyzékre, ami viszont azt is

jelenti, hogy a mellékletek tartalmát, amennyiben szükség van rá, lehetőség szerint ne a

szakdolgozat elején szereplő, a téma felépítését is bemutató tartalomjegyzékben tegye meg a

hallgató, hanem inkább külön. A mellékletek terjedelme nem haladhatja meg a dolgozat

terjedelmének 10-15%-át!

3.3.2 Önálló hallgatói munka, kritikai hangvétel

Egy szakdolgozat annál jobb, minél több önálló hallgatói munkát (hozzáadott értéket)

tartalmaz. Elvárt, hogy a hallgató a megszerzett elméleti és gyakorlati információkat saját maga

feldolgozza, ill. ahhoz önálló eredményt tegyen. Ennek megnyilvánulása lehet például

saját vélemény, probléma megfogalmazása, önálló következtetés, állásfoglalás,

megoldási javaslat és annak indoklás

véleményütköztetés, összehasonlítás (statisztikai módszerek alkalmazásával)

gyakorlati hatások kiértékelése és értelmezése, a kapott eredmények gyakorlati

tesztelése

lehetséges okok vagy következmények megfogalmazása

előnyök-hátrányok feltérképezése

alternatív megoldások értékelése

adott dolog elméletének és gyakorlatának összevetése stb.

Ahogyan korábban jeleztük, a hallgató kritikai megjegyzéseinek, javaslatainak szükségszerűen

meg kell jelenniük a dolgozatban, ennek helye azonban nem csak a szakdolgozat összefoglaló

fejezete.

A hallgató alapvetően két utat választhat:

1. A téma feldolgozása során folyamatosan értékeli a megismerteket, ahol lehetséges, ott a

véleménye szerinti optimális megoldástól való eltérést feltárja, bemutatja, majd javaslatot

tesz a gyakorlat és az optimális megoldás közötti rés feloldására. Ebben az esetben a

dolgozaton végigkövethető a hallgató egyéni látásmódja, könnyen érzékelhető és

értékelhető a témában megszerzett felkészültsége.

2. A másik lehetőség, hogy a hallgató a témában megszerzett tárgyi tudását mutatja be a

dolgozat jelentős részében, majd egy önálló fejezetben, mintegy hangsúlyozottan fejti ki a

témáról saját véleményét, kritikai észrevételeit, majd fogalmazza meg javaslatait.

Mindkét megoldás lehetséges, értékben nem különböznek egymástól.

12

3.3.3 A szakdolgozat formai követelményei

A szakdolgozat elkészítése során a hallgatónak törekednie kell arra, hogy az elkészült mű

küllemében is megfelelően rendezett, letisztult képet mutasson. Az alábbiakban az erre

vonatkozó alapvető elvárásokat ismerheti meg.

3.3.3.1 A szakdolgozat formai felépítése

A szakdolgozatot egy példányban, spirálozott vagy fekete bőrkötésben kell leadni a következők

szerint :

a) Külső címlap/borító: “Szakdolgozat”, Név, Szak, munkarend, Beadás éve

b) Ures fehér fedőlap

c) Belső címlap – A belső címlapon: Dolgozat címe, név, szak, munkarend, beadás

helye és ideje kell szerepeltetni.

d) Nyilatkozat a dolgozat eredetiségéről – Tartalmát a 4. számú mellékletben

mutatjuk be.

e) Tartalomjegyzék (az első számozott oldal)

f) Bevezetés

g) A szakdolgozat témájának tartalmi kifejtése (3-5 fejezetben)

h) Osszefoglalás

Felhasznált irodalom/Irodalomjegyzék – Az erre vonatkozó követelményeket a

későbbiekben részletesen ismertetetjük.

i) Ábrák, képek, táblázatok jegyzéke (amennyiben szükséges)

j) Mellékletek

k) Ures fehér zárólap

A külső címlapon/borítón illetve a belső címlapon az alábbiakban bemutatott feliratoknak kell

szerepelniük

13

Külső borító:

Belső címlap:

BUDAPESTI GAZDASÁGI EGYETEM

PÉNZUGYI ÉS SZÁMVITELI KAR

SZAKDOLGOZAT

NÉV

Munkarend

Szak

évszám


PÉNZÜGYI ÉS SZÁMVITELI KAR

SZAKDOLGOZAT CÍME

NÉV

Munkarend

Szak

Specialízáció

Budapest, évszám


PÉNZUGYI ÉS SZÁMVITELI KAR

SZAKDOLGOZAT CÍME

(Középre elhelyezve végig nagybetűvel.)

Jobb alsó sarokban: Készítette: X.Y; Munkarend;

Szak; Specializáció

Alul középen: Budapest, évszám

Középen:

SZAKDOLGOZAT

Név: a hallgató neve, munkarend: Nappali

vagy Levelező, szak: Pénzügy mesterszak vagy

Számvitel mesterszak vagy

Vállalkozásfejlesztés mesterszak

14

3.3.3.2 A szakdolgozat terjedelme

A szakdolgozat elvárt terjedelme 50-70 oldal, az a dolgozat törzsszövegére értendő és nem

tartalmazza a mellékleteket, ugyanakkor beleértendőek a törzsszövegben szereplő saját

készítésű táblázatok, ábrák, képek is. A törzsszöveghez értendő a bevezetés és az összefoglalás

is.

3.3.3.3 Az oldalmegjelenés

A szakdolgozatot Times New Roman betűtípussal, 12-es betűmérettel, másfeles (1,5) sortávval

kell elkészíteni. Az oldalmargók minden irányban 2,5 cm-esek, bal oldalt kötésben kell hagyni

még egy cm-t, azaz a bal oldali margó összesen 3,5 cm széles. Az elkészült szakdolgozatot

oldalanként kell kinyomtatni – majd azt követően beköttetni: bőrkötött vagy spirálozott

formában – kétoldalas nyomtatás megengedett.

3.3.3.4 Tagolás

A szakdolgozat elkészítése során a hallgatónak törekednie kell arra, hogy dolgozata külső

megjelenésében is rendezett képet mutasson. Ennek egyik eszköze a megfelelő tagolás. Az

egyes gondolatkörök ismertetését követően elvárható, hogy a hallgató új bekezdéssel

folytassa szakdolgozatát, és ha egy nagyobb gondolatot zár le, akkor egy üres sort is

alkalmazhat arra, hogy láttassa, új gondolat következik. Sem formailag, sem a dolgozat

tartalmának megismerése és megértése szempontjából nem előnyös, amennyiben több

oldalon keresztül folyó szöveg jelenik meg tagolatlanul.

3.3.3.5 Számozás

A fejezetek számozása során a decimális számozás követendő, arab számokkal. A fejezetek

természetesen alfejezetekre és azokon belül is kisebb egységekre bonthatók, ezekben is

decimális számozás érvényesüljön. A címek stílusa követheti a fejezeteken belüli hierarchiát.

Pl. formáját és elrendezését tekintve1

3. ÖNKORMÁNYZATOK EGYUTTMŰKÖDÉSÉNEK LEHETŐSÉGEI2

3.3. Önkormányzati társulások

3.3.4. Tobbcelú onkormanyzati kistersegi tarsulas

Az ábrák, képek, táblázatok számozása során szintén a decimális számozás követendő.

Amennyiben a szakdolgozatban nagyszámú ábra, kép szerepel, akkor a folyamatos számozás

helyett alkalmazható a fejezeten belüli, tehát a dolgozat fejezeteinek számozását hűen követő

számozás is, tapasztalatok szerint azonban ez a legtöbb dolgozat esetében nem indokolt.

1 A bekeretezett részek demonstráló jellegű példák. 2 Minden fő fejezetnek új oldalon kell kezdődnie.

15

3.3.3.6 Szakirodalom felhasználása, hivatkozás

A hallgatókkal szembeni elvárás, hogy a szakdolgozat megírása során dolgozzák fel az adott

téma alaposabb, mélyebb megértéséhez szükséges releváns és aktuális magyar

szakirodalmakat, a vizsgált kérdések mérvadó képviselőinek véleményét tükröző hazai és

lehetőség szerint külföldi szakirodalmi forrásokat. Ez egyben azt is jelenti, hogy szakirodalmi

felhasználás, forrásmegismerés nélkül a dolgozat – legyen az bármennyire önálló és egyedi –

nem elfogadható.

A szakirodalmi hivatkozás minden szakdolgozat elengedhetetlen része. A felhasznált források

mennyiségére nincs általános szabály, az függ a dolgozatban bemutatásra kerülő témától, de

mindenképpen szükséges, hogy a hallgató betartsa a forráskezelésre vonatkozó tartalmi és

formai szabályokat.

Súlyos hibát vét a hallgató, ha szakirodalmat vagy más forrást hivatkozás nélkül használ fel.

Helytelen munkamódszer az is, ha a hallgató megjelöli ugyan a forráshelyet, de egy az egyben

(vagy kisebb változtatásokkal) idézőjel nélkül átveszi a számára szükséges szövegrészeket. Szó

szerinti szövegátvétel kizárólag idézőjeles hivatkozással, indokolt esetben és korlátozott

terjedelemben lehetséges. Kizárólag olyan szakdolgozat fogadható el, amelynek szövegét a

hallgató önállóan fogalmazta meg (néhány indokolt idézőjeles, hivatkozott idézet kivételével).

Ez úgy érhető el, ha a szakdolgozatíró a forrásokat elolvassa, majd a mondanivalóját saját

szavaival fogalmazza meg.

Bizonyított plágium esetén a szakdolgozatot a konzulensnek el kell utasítania, bírálati

szakaszban a plágium következménye minden esetben elégtelen osztályzat!

A hivatkozás alapvető módjai a következők:

Tartalmi idézés

A tartalmi idézés azt jelenti, hogy a hallgató egy vagy több szakirodalmi forrást fölhasználva,

azokat mintegy összefoglalva tesz megállapításokat a dolgozatában. A hivatkozás ilyenkor a

gondolatkör lezárását követően történik, zárójelben említve a felhasznált mű(vek) szerzőjét

(vezetéknevet teljesen kiírva, majd vessző után a keresztnév kezdőbetűit) kiskapitális betűvel

és a felhasznált forrás megjelenésének évszámát.

Pl.:

Ahogy azt egyes szerzők is említik, a Nemzetközi Valutaalap segélyei és egyáltalán

beavatkozása nem minden esetben megfelelő és elégséges eszköz egy ország

fizetésképtelenségének kezelésére. (STIGLITZ, J. E. 2003)

Szo szerinti idézés

16

Szó szerinti idézésnél a hallgató egy felhasznált szakirodalmi forrás egy-egy gondolatát annyira

fontosnak, értékesnek találja, hogy azt változtatás nélkül, mintegy utóközli a szakdolgozatban.

Mivel szó szerint használja egy másik szerző gondolatát, ilyenkor az idézett szakaszt idézőjelbe

kell tenni. A hivatkozás ilyenkor is a gondolatkör lezárását követően történik, zárójelben

említve a felhasznált mű(vek) szerzőjét kiskapitális betűvel és a megjelenés évszámát, de ekkor

már azt is fel kell tüntetni p. jelölés után, hogy az idézett műnek hányadik oldalán szerepel az

a szakasz, amit a hallgató utóközölt.

Pl.:

„A probléma az, hogy e gazdaságpolitikai elvek egy része öncéllá vált ahelyett, hogy az

egyenlőbb és fenntarthatóbb növekedés céljának szolgálatába állították volna. Ennek

következtében ezeket az elveket mértéktelenül és túlságosan rohamléptekben alkalmazták,

más szükséges intézkedések rovására.” (STIGLITZ, J. E. 2003, p. 69)

Szó szerinti idézet a dolgozat érdemi részében csak néhány mondat terjedelmű lehet.

Amennyiben mindenképpen szükséges egy szöveg (pl. jogszabály) hosszabb szó szerinti

idézése, akkor azt mellékletként kell elhelyezni. Az idézett szövegből ki lehet hagyni, ha azzal

nem változik meg az idézett szöveg értelme, a kihagyást három ponttal kell jelölni. Fontos

szakasz eredeti idegen nyelven való idézése esetén a magyar fordítás lábjegyzetben adható

meg.

Internetes források

A hivatkozás szabályai internetes forrásoknál is alapvetően megegyeznek a tárgyalt általános

módszerrel. Ezen belül az alábbi eseteket különböztethetjük meg:

Amennyiben az internetes forrás egy olyan dokumentum, amelynek van szerzője,

címe, évszáma, akkor ezekre a korábban megismert módon kell hivatkozni. Eltérés

csak az irodalomjegyzékben lesz, ott ugyanis a forrás pontos webcímét is mindig meg

kell adni.

Egy szervezet honlapjáról származó információ felhasználásakor (amikor a konkrét

szerző nem ismert), a szervezet rövid webcímét kell megjelölni szövegközi

hivatkozásként (pl. www.ksh.hu) és ehhez az irodalom-jegyzékben/felhasznált

irodalomban az információ pontos elérési útját (pl.

http://www.ksh.hu/docs/hun/xftp/gyor/krm/krm21409.pdf) és a letöltés időpontját

is meg kell adni.

Javasoljuk, hogy csak lektorált internetes forrásokat használjon, és ez okból kerülje a wikipedia,

investopedia és hasonló honlapok használatát!

Jogszabályok felhasználása

17

Jogszabályok felhasználásakor alapvetően szintén a hivatkozás általános szabályai érvényesek.

Első alkalommal érdemes a jogszabály teljes címét kiírni, esetleg lábjegyzetként, a

későbbiekben elég a jogszabály megjelenésének évét és számát megjelölni. A magyar nyelv

sajátossága, hogy amennyiben mondatközben tartjuk szükségesnek a jogszabály teljes

címének megemlítését, akkor azt részben megtörve, a következő formában kell megtennünk:

Ahogy azt az általános forgalmi adóról szóló 2007. évi CXXVII. törvényben is megfogalmazták...

(Mert a sokszor használt forma értelmetlen: Ahogy azt a 2007. évi CXXVII. törvény az általános

forgalmi adóról-ban is megfogalmazták...)

Amennyiben a jogszabálynak egy-egy paragrafusát konkrétan idézi a hallgató, szükséges ezt is

megjelölnie.

Ábrák, képek

Ábrák, képek esetében a hivatkozás különösen fontos, hiszen feltételezhető, hogy azok két

módon kerültek be a dolgozatba: a hallgató vagy átvette őket készen, változtatás nélkül, vagy

saját maga szerkesztette meg azokat.

Ha a hallgató készen vette át az ábrát, képet, a hivatkozás ez esetben az ábra, kép alatt

történik, megjelölve a forrást, a korábban említett módok valamelyikén.

Pl.:

Forrás: LOSONCZI, CS.-MAGYAR, G. 1995, p. 299

Ha az ábra, táblázat saját szerkesztés, akkor forrásként ezt kell megemlíteni,

amennyiben lehetséges, jelezve, hogy mi alapján készült.

Pl.:

Forrás: saját szerkesztés (az önkormányzat 2003-2006. beszámolóinak adatait felhasználva)

Amennyiben egy szerzőnek egy adott évben megjelent több művét is felhasználja a hallgató,

úgy azt az évszám utáni a, b, c stb. betűkkel jelezheti, és az irodalomjegyzékben ezt az

alkalmazott sorrendet kell követnie.

Amennyiben egy sokszerzős műből idéz, ha beazonosítható, akkor elég azt a szerzőt

feltüntetni, aki a felhasznált rész szerzője, ekkor a hivatkozás a szokásos: (KIRÁLY, J. 1998),

ugyanakkor az irodalomjegyzékben jelezni kell, hogy egy többszerzős mű egyik szerzőjétől

idéztünk:

KIRÁLY, J.: Bevezetés az eszköz-forrás menedzsmentbe (in: LIGETI, S., SULYOK-PAP, M. (szerk.):

Banküzemtan (Tanszék Kft., Budapest 1998.))

18

vagy

KIRÁLY, J.: Bevezetés az eszköz-forrás menedzsmentbe (in: BAKA, BOROS ... et al.:


Amennyiben az idézett rész szerzője nem azonosítható be pontosan, akkor célszerű a kötet

szerkesztőjére hivatkozni, a neve után zárójelben jelezve, hogy szerkesztőről van szó (pl.:

(GROSZ, A.-RECHNITZER, J. (szerk.), 2005.), és ezt majd az irodalomjegyzékben is így

szerepeltetni:

GROSZ, A. – RECHNITZER, J. (szerk.): Régiók és nagyvárosok innovációs potenciálja

Magyarországon (MTA RKK, Pécs-Győr 2005.)

A fentiekben az ún. Harvard módszer szabályainak alapjait mutattuk be Onnek. Amennyiben

részletesebben meg szeretné ismerni a módszer szabályait, vagy itt be nem mutatott esetekre

keres szabályos idézési megoldást, akkor a következő kiadványból tájékozódhat: Referenciák

(hivatkozások): A Harvard módszer (Az angol változatot összeállította: Elizabeth M. Ineson,

szerkesztette és magyarra fordította: Bártfai Endre) (BGF KVIFK, Budapest 2006.)

3.3.3.7 Ábrák, képek, táblázatok

A hallgató a törzsszövegben bemutatottak, ismertetettek jobb megértése érdekében

dolgozatát ábrákkal, képekkel gazdagíthatja, illusztrálhatja. Ebből következik, hogy az ábrák,

képek használata nem öncélú, hanem ezek a törzsszöveg mondanivalóját kell, hogy

alátámasszák.

Az ábrák, képek, táblázatok mennyiségére vonatkozóan nincsen konkrét korlát, ugyanakkor

nyilván nem elfogadható, ha oldalakon keresztül csak ábrák, képek, táblázatok követik

egymást. A hallgatónak – szükség szerint a konzulens véleményét kikérve – kell megtalálnia

szöveg és ábrák, képek, táblázatok között az egészséges egyensúlyt.

Ahogy az már korábban említésre került, az ábrák, képek számozása során szintén a decimális

számozás követendő. Amennyiben a szakdolgozatban nagyszámú ábra, kép szerepel, akkor a

folyamatos számozás helyett alkalmazható a fejezeten belüli, tehát a dolgozat fejezeteinek

számozását hűen követő számozás is, tapasztalatok szerint azonban ez a legtöbb dolgozat

esetében nem indokolt.

Az ábrák, képek a számozás mellett kötelezően ellátandóak címmel is.

Az ábrákkal, képekkel kapcsolatos hivatkozás módjáról a megfelelő pontban található részletes

ismertetés.

19

Mindezek figyelembe vételével egy ábra, kép szakdolgozatbeli megjelenésére példa lehet az

alábbi:

4 sz. ábra

Az euró jogállása, 2007.

Ez itt a kép helye

Forrás: www.wikipedia.hu

3.3.3.8 Ábrák, képek, táblázatok

A szakdolgozat elkészítése során felhasznált szakirodalmi források mindegyikét fel kell tüntetni

az Irodalomjegyzékben, azokat is, amelyekre ugyan sem tartalmi, sem szószerinti hivatkozás

nem történik a dolgozat törzsszövegében, a hallgató azonban a dolgozat elkészítése során

támaszkodott az azokban foglalt ismeretekre. Ilyen módon a hallgató tanulmányai alatt

elsajátított, a téma kidolgozásában releváns Egyetemi jegyzetek, kötelező és ajánlott

irodalmak is felsorolhatóak. A szakdolgozatírás során azonban nem elégséges, ha a hallgató

csak a tanulmányok során előírt irodalmak (jegyzetek, könyvek, tankönyvek, folyóirat cikkek)

használatára támaszkodik. Gyakorlati tanácsként említhető meg, hogy a felhasznált

szakirodalmi forrásokat érdemes három csoportra bontani:

Konyvek, folyóiratok

A dolgozat elkészítése során felhasznált szakirodalmi forrásokat a szerzők vezetékneve szerinti

ábécésorrendben kell megjeleníteni, a mű megnevezése után feltüntetve a megjelenés

évszámát, a kiadó megnevezését és a kiadás helyét, idejét, és amennyiben van, a kiadás számát

is. Az irodalomjegyzék elkészítése során a szó szerint idézett művek esetében sem kell az

oldalszámokat feltüntetni.

A korábban alkalmazott példákat tekintve az Irodalomjegyzék a következőképpen alakulhat:

GROSZ, A. – RECHNITZER, J. (szerk.): Régiók és nagyvárosok innovációs potenciálja

Magyarországon (MTA RKK, Pécs-Győr 2005.)

KIRÁLY, J.: Bevezetés az eszköz-forrás menedzsmentbe (in: BAKA, BOROS ... et al.:


LOSONCZI, CS. – MAGYAR, G.: Pénzügyek a gazdaságban (Juvent Kiadó, Budapest 1995.,

harmadik kiadás)

STIGLITZ, J. E.: A globalizáció és visszásságai (Napvilág Kiadó, Budapest 2003.) VÁRHEGYI, É.:

Bankvilág Magyarországon (Helikon Kiadó, Budapest 2002.)

Az ábécésorrend megfelelően beazonosítja a szerzőt és a művet, ezért számozást nem kell

alkalmazni.

http://www.wikipedia.hu/

20

Internetes forrasok

Az internetes források használata önmagában aligha nevezhető elégségesnek, ugyanakkor a

könyvekben, folyóiratokban szerzett ismeretek kiegészítésére jól használhatóak, így

alkalmazásuk megengedett. A papíralapú szakirodalmakkal szemben az Internet előnye

pontosan frissessége, rugalmassága, hátránya ugyanakkor éppen emiatt, hogy az innen

szerzett források a későbbiekben esetleg nehezen beazonosíthatóak. Éppen ezért az

irodalomjegyzékben nem csak a teljes linket (tehát nem csak a honlap nevét), hanem azt is fel

kell tüntetni, hogy milyen időpontban történt a letöltés. Így ha a felhasznált tartalom a

honlapról esetleg a későbbiekben el is tűnik, a hallgató mint szerző védve van a tartalom

illetéktelen felhasználásának esetleges vádjával szemben.

Pl.:

commons.wikimedia.org/wiki/Image:Euro_map_2007_hu.png, letöltve 2008. október 20.

www.mnb.hu/Engine.aspx?page=mnbhu_monetarispolitika&ContentID=7148, letöltve: 2008.

október 20.

Jogszabalyok

Függetlenül attól, hogy a szakdolgozat szövegében, vagy lábjegyzetben megemlítette- e a

hallgató a felhasznált jogszabály teljes megnevezését, az irodalomjegyzékben ezt szükséges

megtennie. Az irodalomjegyzékben a jogszabályokat már célszerű a megjelenés éve majd a

sorszámuk szerinti sorrendben feltüntetni.

2004. évi CVII. törvény a települési önkormányzatok többcélú kistérségi társulásáról 2007. évi

CXXVII. törvény az általános forgalmi adóról

3.3.3.9 Lábjegyzet

A lábjegyzet – a korábban leírtak figyelembe vételével – nem arra szolgál, hogy itt jelezzük az

irodalmi hivatkozásokat. Mégsem érdemtelen a használata, hiszen abban az esetben, ha a

dolgozat szövegében alkalmaz a hallgató egy-egy olyan kifejezést, amelyet a törzsszövegben

nem szeretne megmagyarázni, ugyanakkor nem vélelmezhető, hogy minden olvasó tisztában

van annak pontos jelentéstartalmával, akkor a lábjegyzet megfelelő eszköz arra, hogy ezt a

hallgató mint szerző még helyben, de mégsem a törzsszövegben tisztázhassa.

3.3.4 Néhány formai tanács

Tudományos jellegű művekben a számneveket, ha különös jelentőséggel nem bírnak, és nincs

egyedi többletjelentésük, akkor egy és tíz között betűvel ki szokás írni.

Vizuálisan jól keretbe foglalja az elkészült szakdolgozatot, ha az oldalak tetején az élőfejben

egy vonalat helyez el a hallgató.

21

Az értékelési szempontokat az 5. számú melléklet tartalmazza.

3.4. A szakdolgozat leadása

Szakdolgozat készítése során a hallgatónak a dolgozatot gondozó tanszéknél legalább három

konzultációt kell dokumentáltan igénybe vennie. A konzultáció történhet személyes megjelenés

formájában, illetve telefonon vagy e-mailben, a témavezetővel egyeztetett módon. A konzultáció

tényét a hallgató konzultációs lapján (6. számú melléklet) időpont és a konzultáció céljának

megjelölésével a konzulens igazolja. (Nem személyes konzultáció esetén a dolgozat beadásakor kell

írásban igazolnia.) A konzultációs lapot a szakdolgozatba nem kell bekötni.

A szakdolgozat beadását a témavezető a konzultációs lap aláírásával engedélyezi. A szakdolgozat

beadásával a hallgató teljesítette a végbizonyítványhoz szükséges 15 / 9 kredites követelményt. A

beadás tényét, azaz a 15 / 9 kredit megszerzéséhez szükséges feladat teljesítését a témavezetőnek a

hallgató számára az elektronikus hallgatói rendszerben (Neptun) kell rögzítenie az adott félév végzős

vizsgaidőszakának végéig, így válik teljesítetté a hallgató abszolutóriumi kötelezettsége.

A szakdolgozatot nyomtatott – fekete bőrkötéses vagy spirálkötéses – formában, egy példányban, kell

beadni. A nyomtatott példányt a hallgató a záróvizsgát követően visszakapja. A szakdolgozat

leadásának dátumát a mindenkori kari időrend szabályozza. A dolgozat leadásának helye

ügyfélfogadási időben a Hallgatói Szolgáltatási Osztály. A dolgozatba a kutatási koncepciót nem kell

belekötni!

A szakdolgozat leadásának feltétele továbbá a dolgozat nyomatott változatának megfelelő pdf

formátumú megküldése a leadás előtti nap 12:00-ig elküldi vállalkozásfejlesztés mesterszak esetében

a [email protected] címre, pénzügy mesterszak esetében a penzugy.tanszek.pszk@uni-

bge.hu címre, számvitel mesterszak esetében pedig a [email protected]. mail címre.

Amennyiben a szakdolgozat titkosítását kéri a hallgató, akkor a beadásnál a 7. számú mellékletben

található Titkosítási kérelmet cégszerű aláírással, céges papírra nyomtatva kell beadnia.

A szakdolgozat mellé az alábbi dokumentumokat kell leadnia:

Szakdolgozat kutatási koncepció kísérőlap – 1 eredeti példány konzulensi aláírással

Szakdolgozat konzultációs lap – 1 eredeti példány egyetemi konzulensi aláírással, minimum 3

konzultáció leigazolásával

Leadási adatlap szakdolgozathoz– 2 eredeti példány (nem másolat) (9. számú melléklet)

Összefoglalás – 2 példányban 1,5-2 oldal terjedelemben. (A dolgozat címe, hallgató neve,

munkarendje, szak, szakirány feltüntetésével) Az összefoglalás a dolgozat átfogó tartalma,

annak összefoglalása, ami nem egyezik meg a szakdolgozat végére írt összefoglalással.




22

Titkosítási kérelem – céges fejléces papíron, eredeti aláírással, bélyegzővel ellátva, 1 példány

(opcionális)

23

4. Mellékletek 1. SZÁMÚ MELLÉKLET – AJÁNLOTT TÉMAKÖRÖK SZAKDOLGOZAT KÉSZÍTÉSHEZ

Vállalkozásfejlesztés szak

Választható témakörök Adott témakörhöz kapcsolódó gondolatébresztő kérdések, kutatási területek Témavezető/Konzulens(ek)

1 Szervezeti kultúra és leadership KKV-k esetén Szervezeti kultúra és leadership KKV-k esetén.

Bakacsi Gyula

2 Kisvállalati marketing Integrált marketing a KKV-k működésében Brávácz Ibolya

3 Kisvállalati marketing Digitális megjelenés fejlesztése és lehetőségei a KKV-k esetén Brávácz Ibolya

4 Kisvállalati marketing Márkapolitikai döntések a KKV-k esetén Brávácz Ibolya

5 Családi vállalkozások menedzsmentje Családi vállalkozások Magyarországon, a generációváltás üzleti kérdései. Esettanulmányok sikeres családi vállalkozás stratégiákról.

Csákné Filep Judit

6 A hakni / platform gazdaság (gig economy)

Szabadúszók / portfólió-munkások / életstílus vállalkozók Magyarországon Csákné Filep Judit

7 Startup vállalkozások A magyarországi startup ökoszisztéma szereplői, szerepük / tevékenységük A startup vállalkozások speciális menedzsment kérdései

Csákné Filep Judit

8 Emberek vezetése kis-, közepes és családi vállalkozásokban

Mi a jelentősége az önismeretnek és mások megismerésének a KKV-k vezetőinek munkájában? Milyen emberi és szervezeti sajátosságok tehetik vonzóvá a kisvállalkozást, mint munkahelyet, a munkavállalók körében? Melyek lehetnek a munkaerő vonzás és megtartás kritikus elemei a kisvállalkozások esetén? Hogyan fokozható a munkavállalók elégedettsége, hogyan súlyozhatók a különböző elégedettségi tényezők KKV-k esetén? Melyek a konfliktusok keletkezésének specialitásai a családi- és kisvállalkozások esetén, és hogyan lehet megelőzni illetve sikeresen menedzselni ezeket a konfliktusokat? Hogyan segíthető elő a tervezett szervezeti változás a munkavállalók személyes és/vagy szakmai fejlesztésével illetve hogyan befolyásolhatják a változást a kisvállalkozás egyes munkavállalói illetve csoportjai?

Csillag Sára

24

9 KKV-k munkahelyi sokszínűsége

Milyen sajátosságai és következményei vannak a különböző munkavállalói csoportok (férfiak-nők, generációk, kisebbségek, megváltozott munkaképességűek stb.) megjelenésének a kisvállalkozásokban? Előny vagy hátrány a sokszínűség? Lehetőségeket vagy kockázatokat rejt magában? Magától értetődő vagy gondos előkészítést és bevezetést igényel a megvalósítás? Mi lehet a jelentősége és a következménye a kisvállalkozásokban az inklúzió (munkahelyi befogadás) megvalósításának, milyen célokkal és milyen feltételek (munkavállalói attitűdök, szervezeti kultúra stb.) mellett képzelhető el?

Csillag Sára

10 Fogyatékossággal élő vállalkozók Fogyatékossággal élők vállalkozók: motivációk, gátak és támogató tényezők. Vállakozásfejlesztési ökoszisztéma és a fogyatékossággal élők vállakozóvá válásának támogatása

Csillag Sára

11 KKV-k innovációs menedzsmentje

Hogyan mérhető a kisvállalati innovációs teljesítmény Kisvállalati innovációs stratégiák, családi vállalkozások innovációja A kisvállalati innovációs környezet elemzése, gátló és serkentő tényezők Kreatívipari vállalkozások és startupok innovációs stratégiái Kisvállalati innovációs hálózatok elemzése egy iparágban A fogyasztó bevonása az innovációs folyamatokba, a crowdsourcing szerepe az innovációban

Csizmadia Péter

12 Szervezeti innovációk KKV-k esetén Szervezeti innovációk a KKV-k körében, A szervezeti innovációk bevezetésének elméleti és gyakorlati problémái

Csizmadia Péter

13 Szolgáltatás innovációk KKV-knál Szolgáltatás innovációk a KKV-k körében, A szolgáltatás innovációk kidolgozásának és bevezetésének elméleti és gyakorlati kérdései

Csizmadia Péter

14 Üzleti etika megjelenése a KKV szektorban

A vállalati funkcionális területek etikai kihívásai KKV-k esetén Az etika vállalati intzéményesítése KKV-k esetén Társadalmi vállalkozások

Győri Zsuzsanna

15 Fenntartható, felelős vállalkozás Fenntartható, felelős vállalkozás: mit jelent e a KKV-ban, hogyan gondolkodnak róla, hogyan menedzselik ezeket a kérdéseket a vállalkozók?

Győri Zsuzsanna

16 Szervezetfejlesztés, szervezeti kultúra, vezetés a kis- és középvállalkozásokban

Jó ötletből vállalat: a családi vállalkozások fejlődésének dilemmái One man show vs. team munka – A vezetésátadás kihívásai a családi vállalkozásoknál Pókhálóból rendszer – a szervezeti kultúra fejlesztésének kérdései a családi vállalkozásoknál

Heidrich Balázs

25



Hidegh Anna

18 Fogyatékossággal élő vállalkozók Fogyatékossággal élők vállalkozók: motivációk, gátak és támogató tényezők. Vállakozásfejlesztési ökoszisztéma és a fogyatékossággal élők vállakozóvá válásának támogatása

Hidegh Anna

19 Vállalkozások kontrollingja Egy kis-, közepes-, vagy családi vállalkozás kontrollingját milyen szempontok szerint és hogyan kell kialakítani?

Ilyés Csaba

20 KKV-k innovációs menedzsmentje

Hogyan mérhető a kisvállalati innovációs teljesítmény Kisvállalati innovációs stratégiák, családi vállalkozások innovációja A kisvállalati innovációs környezet elemzése, gátló és serkentő tényezők Kreatívipari vállalkozások és startupok innovációs stratégiái Kisvállalati innovációs hálózatok elemzése egy iparágban A fogyasztó bevonása az innovációs folyamatokba, a crowdsourcing szerepe az innovációban

Kása Richárd

21 Projektmenedzsment kis-, közepes és családi vállalkozások esetén KKV szektorból induló e-együttműködéseken alapuló (globális) projektek hatékonysága

Kása Richárd

22 HR a kis- és közép-vállalkozásokban Melyek lehetnek a sikeres kisvállalati megoldások a munkaerőhiány kezelésére? Krajcsák Zoltán

23 Konfliktusmenedzsment kis-, közepes és családi vállalkozásokban Hogyan kezelhetők hatékonyan az ellentétek mikro- és kisvállalkozásokban?

Krajcsák Zoltán

24 Projektmenedzsment kis-, közepes és családi vállalkozások esetén KKV szektorból induló e-együttműködéseken alapuló (globális) projektek hatékonysága

Krajcsák Zoltán

25 KKV-k stratégiai menedzsmentje A szervezeti rugalmasság fokozásának lehetőségei kisvállalkozásokban Krajcsák Zoltán

26 Kis- és középvállalkozások a digitális gazdaságban

Milyen lehetőségeket rejt a digitális transzformáció a kis- és középvállalkozások számára? Termékek és szolgáltatások digitális kiterjesztési lehetőségei kis- és középvállalkozásoknál Digitális ökoszisztéma építés és illeszkedés lehetőségei kis- és középvállalkozások esetében

Németh János Pál

26

27 Stratégiai tervezés és menedzsment kis- és középvállalkozásokban

Tudatosság a kis- és középvállalkozások stratégiája körül KKV stratégia korlátai Végrehajtható stratégiák KKV-k esetén Stratégiaalkotás a kis- és középvállalkozások gyakorlatában Stratégiaalkotási elméletek és gyakorlatok KVV menedzsment és stratégia kapcsolata

Németh János Pál

28 Kisvállalati marketing Growth-hacking alkalmazásának lehetősége a KKV-k esetén marketing tevékenység fokozásában; Eredtjelölő és minőségtanusító védjegyek alkalmazásának lehetősége a KKV-k marketing stratégiájában; Marketing stratágia a nemzetközi piacralépés tükrében

Németh Szilárd

29 Fenntartható, felelős vállalkozás Fenntartható, felelős vállalkozás: mit jelent e a kkv-ban, hogyan gondolkodnak róla, hogyan menedzselik ezeket a kérdéseket a vállalkozók?

Radácsi László

30 Startup vállalkozások A magyarországi startup ökoszisztéma szereplői, szerepük / tevékenységük A startup vállalkozások speciális menedzsment kérdései

Radácsi László

31 A hakni / platform gazdaság (gig economy)

Szabadúszók / portfólió-munkások / életstílus vállalkozók Magyarországon Radácsi László

32 Szolgáltatás menedzsment KKV-k esetén

Hogyan értelmezhető a belső ügyfél fogalma a kis- és középvállalkozások esetén? Milyen specialitásokkal kell megküzdenie a családi vállalkozásoknak a rokoni szálak miatt a belső ügyfél koncepció kapcsán? Milyen tényezők tehetik sikeressé a családi vállalkozásokat a szolgáltatási csomag jellege mentén?

Réthi Gábor

33 KKV-k szervezeti kultúrája és a szolgáltatásmenedzsment kapcsolata

Szervezeti kultúra megjelenési formái kis-, közepes és családi vállalkozások esetén. Hogyan hat a kultúra a kisvállalati folyamatokra? Hogyan jelentkezik a szolgáltató kultúra a KKV menedzsmentben?

Réthi Gábor

34 KKV-k interkulturális menedzsment-sajátosságai

Kulturális különbségek és hasonlóságok kezelése a gyakrolatban KKV-k nemzetközi piacralépése kapcsán. Szervezeti és nemzeti kultúra hatása egymásra nemzetközi piacon működő KKV-k esetén

Réthi Gábor

35 Szervezeti és egyéni korrupció KKV-k esetén

Korrupt szervezet vagy korrupt egyéni jellemvonások miatt válnak korrupttá a KKV-knál dolgozó munkavállalók?

Réthi Gábor

27

36 KKV, mint egészséges munkahely

Milyen vezetői, kulturális illetve szervezeti tényezői vannak az egészséges munkahelynek? Hogyan lehet csökkenteni a munkahelyi stressz mértékét? A kisvállalkozások működési sajátosságai milyen speciális stresszorokat jelenthetnek az abban dolgozó munkavállalói csoportok számára? A kisvállalkozások/családi vállalkozások vezetési, munkaszervezési jellemzői hogyan hatnak a vezetők és beosztottak munka- magánélet egyensúlyára, jóllétére? Milyen következményei vannak mindennek a teljesítményre illetve a megtartásra? Milyen fejlesztésekkel fokozható a kisvállalkozások munkavállalóinak lelki egészsége?

Szászvári Karina

37 Emberek vezetése kis-, közepes és családi vállalkozásokban

Mi a jelentősége az önismeretnek és mások megismerésének a KKV-k vezetőinek munkájában? Milyen emberi és szervezeti sajátosságok tehetik vonzóvá a kisvállalkozást, mint munkahelyet, a munkavállalók körében? Melyek lehetnek a munkaerő vonzás és megtartás kritikus elemei a kisvállalkozások esetén? Hogyan fokozható a munkavállalók elégedettsége, hogyan súlyozhatók a különböző elégedettségi tényezők KKV-k esetén? Melyek a konfliktusok keletkezésének specialitásai a családi- és kisvállalkozások esetén, és hogyan lehet megelőzni illetve sikeresen menedzselni ezeket a konfliktusokat? Hogyan segíthető elő a tervezett szervezeti változás a munkavállalók személyes és/vagy szakmai fejlesztésével illetve hogyan befolyásolhatják a változást a kisvállalkozás egyes munkavállalói illetve csoportjai?

Szászvári Karina



Szászvári Karina

39 Üzleti etika megjelenése a KKV szektorban

A vállalati funkcionális területek etikai kihívásai KKV-k esetén Az etika vállalati intzéményesítése KKV-k esetén Társadalmi vállalkozások

Szegedi Krisztina

28

Pénzügy szak

Választható témakörök PÉNZUGY SZAK Témavezető

1 A monetáris politika gyakorlatának átalakulása a legutóbbi globális válság hatására. Dr. Ábel István

2 A növekedésélénkítő vállalati hitelprogramok megjelenése (pl. NHP-k) és jellemzői. Hazai és nemzetközi tapasztalatok. Dr. Ábel István

3 Európai Uniós támogatások Dr. Csoma Róbert

4 Vállalatfinanszírozás és vállalatértékelés Dr. Csoma Róbert

5 Vállalati befektetések értékelése Dr. Csoma Róbert

6 Pénzügyi visszaélések Dr. Dombi Zsuzsanna

7 Pénzügyi kockázatok kezelése a hazai vállalatok gyakorlatában Dr. Farkas Szilveszter

8 Induló vállalkozások finanszírozási sajátosságai (pl. kockázati tőke) Dr. Farkas Szilveszter

9 Finanszírozási döntések magyarországi vállalatoknál Dr. Farkas Szilveszter

10 Pénzügyi kultúra és a racionális pénzügyi döntések Dr. Farkas Szilveszter

11 Kriptovaluták – pénz vagy befektetés? Dr. Farkas Szilveszter

12 ICO és tokenizáció, mint alternatív finanszírozási megoldás Dr. Farkas Szilveszter

13 Adók a környezetvédelem szolgálatában (elmélet, hazai és nemzetközi gyakorlat) Dr. Fellegi Miklós

14 Vállalkozások adózása a magyar törvények és az Európai Unió irányelveinek tükrében Dr. Fellegi Miklós

15 A transzferárak szerepe, ellenőrzésének kérdései a szabályozás és a gyakorlat oldaláról Dr. Fellegi Miklós

16 Adóvégrehajtás, az adók kényszerintézkedés útján történő beszedésének elemzése Dr. Fellegi Miklós

17 A kisvállalkozások adózási formáinak összehasonlító elemzése komplex esettanulmánnyal Dr. Fellegi Miklós

18 A munkaviszonyból származó jövedelem közterhei (nemzetközi összehasonlítással) Dr. Fellegi Miklós

19 Adóreform törekvések hazánkban és Európában (trendek, hatások az adóterhelésre, adószerkezetre) Dr. Fellegi Miklós

20 Transznacionális vállalatok adóztatása. Dr. Fellegi Miklós

21 Az adóelkerülés visszaszorítására irányuló hazai és/vagy nemzetközi törekvések Dr. Galántainé Dr. Máté Zsuzsanna

22 Az adóztatás általános és konkrét elveinek érvényesülése a magyar adórendszerben

Dr. Galántainé Dr. Máté Zsuzsanna

23 Digitalizáció és a vállalatok Dr. Gubán Ákos

24 A külső finanszírozás módjai a vállalati gazdálkodásban. (hitel, lízing, forfeting, faktoring) Dr. Gyulai László

25 Ágazati elemzések (finanszírozás, tőkeellátottság, tőkeszerkezet, jövedelmezőség, likviditás, fenntartható működés) hazai és nemzetközi dimenzióban (AMADEUS adatbázis felhasználásával) Dr. Gyulai László

26 Magyarországi befektetési vagy ingatlan alapok hozamainak összehasonlító elemzése Dr. Hegedűs Szilárd

29

27 Kiválasztott magyarországi tőzsdei cég pénzügyi teljesítményének és árfolyam-alakulásának tényezői és összefüggése MIVEL? Dr. Hegedűs Szilárd

28 Nonprofit szervezetek a közfeladat ellátásban, nonprofit szervezetek finanszírozása. Hazai és nemzetközi gyakorlat Dr. Hegedűs Szilárd

29 Az önkormányzatok gazdálkodási és pénzügyi helyzetének elemzése. (Likviditás, bonitás, pénzügyi kapacitás, vagyonváltozás, eladósodás) Dr. Hegedűs Szilárd

30 Finanszírozási döntések magyarországi vállalatoknál Dr. Hegedűs Szilárd

31 Pénzügyi kultúra és a racionális pénzügyi döntések Dr. Hegedűs Szilárd

32 Adózás és versenyképesség Dr. Hegedűs Szilárd

33 Kulturális menedzsment és finanszírozás egyes kérdései Dr. Komáromi György

34 A jegybanki függetlenség és elszámoltathatóság magyarországi szabályozása és érvényesülése a gyakorlatban

Dr. Kovácsné Dr. Sipos Ágnes

35 Ki fizeti az adót? Adóterhelés-elemzések, adóincidenciavizsgálatok Dr. Kozma Gábor

36 Az adózás hatása a feketegazdaságra Dr. Kozma Gábor

37 Az öngondoskodás kedvezményezése az adórendszerben Dr. Kozma Gábor

38 A közös konszolidált társasági adóalap koncepciója és annak hatásai a közösségi adópolitikára, valamint az egyes tagállamok adórendszereire A transzferárazás adójogi szabályozása és a kapcsolódó ellen Dr. Kozma Gábor

39 Költségvetéspolitikai fordulatok az 1990-es rendszerváltozás után (Magyarország példája) Dr. Kozma Gábor

40 Egy adott költségvetési szerv/ önkormányzat gazdálkodásának elemzése 3-5 év vonatkozásában Dr. Kozma Gábor

41 Vállalatértékelés, vállalatértékelési modellek és azok alkalmazása, felvásárlás és egyesülés Dr. Losoncz Miklós

42 Az Európai Uniós források szerepe a magyar gazdaság különböző szegmenseinek finanszírozásában Dr. Losoncz Miklós

43 Határon átnyúló tevékenységek adóztatásának kérdései (elvek és gyakorlat, problémák és megoldási lehetőségek) Dr. Losoncz Miklós

44 Az államadósság-válság jelentette kihívások az integrációs fejlődésre, válságkezelés az Európai Unióban (kiválasztott ország(ok) tapasztalatainak elemzése) Dr. Losoncz Miklós

45 A Gazdasági és Monetáris Unió tovább fejlesztésének kérdései és lehetséges irányai a szuverén adósságválság tükrében Dr. Losoncz Miklós

46 Brexit: okok, következmények, lehetséges szcenáriók az Egyesült Királyság és az EU jövőbeli kapcsolatait illetően Dr. Losoncz Miklós

47 Az EU költségvetése és Magyarország Dr. Losoncz Miklós

48 A kereskedelmi bankok piaci helyzete (verseny, szabályozás, stb.) Magyarországon és/vagy az EU-ban és/vagy a közép-kelet-európai országokban Dr. Mérő Katalin

49 Pénzügyi válságok vagy bankválságok okai és sajátosságai, egy adott válságepizód részletes elemzése. Dr. Mérő Katalin

30

50 Az Európai Uniós források szerepe a magyar gazdaság különböző szegmenseinek finanszírozásában Dr. Nagy Gyula

51 Pénzügyi válságok vagy bankválságok okai és sajátosságai, egy adott válságepizód részletes elemzése. Dr. Nagy Gyula

52 Az államadósság-válság jelentette kihívások az integrációs fejlődésre, válságkezelés az Európai Unióban (kiválasztott ország(ok) tapasztalatainak elemzése) Dr. Nagy Gyula

53 A Gazdasági és Monetáris Unió tovább fejlesztésének kérdései és lehetséges irányai a szuverén adósságválság tükrében Dr. Nagy Gyula

54 Brexit: okok, következmények, lehetséges szcenáriók az Egyesült Királyság és az EU jövőbeli kapcsolatait illetően Dr. Nagy Gyula

55 Az önkormányzatok gazdálkodási és pénzügyi helyzetének elemzése. (Likviditás, bonitás, pénzügyi kapacitás, vagyonváltozás, eladósodás) Dr. Pocsai Erzsébet

56 Egy kiválasztott kereskedelmi bank pénzügyi helyzetének elemzése Dr. Pocsai Erzsébet

57 A hitelezési kockázat helye, szerepe és kezelése egy kiválasztott kereskedelmi bank esetében. Dr. Pocsai Erzsébet

58 Tőzsdeindexek és a gazdasági fejlődés mutatóinak összefüggései és kölcsönhatásai Dr. Sági Judit

59 A kereskedelmi bankok kockázatai, egy adott kockázattípus elemzésének és kezelésének részletes bemutatása. Dr. Sági Judit

60 Adósminősítési rendszerek módszertani alapjai Dr. Sági Judit

61 A jegybanki függetlenség és elszámoltathatóság magyarországi szabályozása és érvényesülése a gyakorlatban Dr. Sági Judit

62 Családpolitikai ösztönzők az adózásban, nemzetközi összehasonlításban Dr. Sági Judit

63 Pénzügyi válságok vagy bankválságok okai és sajátosságai, egy adott válságepizód részletes elemzése. Dr. Sági Judit

64 Kontrolling rendszerek kialakítása és üzemeltetése a vállalati gyakorlatban Dr. Németh Krisztina

65 Vezetői információs rendszer és a kontrolling kapcsolata egy konkrét vállalat példáján keresztül Dr. Németh Krisztina

66 Pénzügyi kontrolling szerepe a vállalatirányításban Dr. Németh Krisztina

67 Vállalatok, gazdálkodó szervek jövedelmezőségi és hatékonysági mutatóinak módszertani elemzése

Oroszné Dr. Csesznák Anita

31

Számvitel szak

Választható témakörök SZÁMVITEL SZAK Témavezető

1 A függetlenített belső ellenőrzés értékteremtése a vállalati

gyakorlatban Dr. Bán Erika

2 Kontrolltevékenységek működtetése, továbbfejlesztése Dr. Bán Erika

3 Az ellenőrzés intézményrendszerének hazai fejlődése, valamely

intézményre vonatkozó fejlesztési javaslat Dr. Bán Erika

4 Szabályozottság, standardizáltság a vállalati belső ellenőrzésben Dr. Bán Erika

5 A belső ellenőrzési kontrollrendszer kialakítása és működtetése Dr. Bán Erika

6 Hazánk és egy tetszőlegesen választott ország számviteli

szabályozásának összehasonlító elemzése Dr. Borzán Anita

7 A cash flow kimutatás összeállításának és elemzésének hazai és

nemzetközi gyakorlata Dr. Borzán Anita

8 Számvitel a civil szervezetek tevékenységében Dr. Borzán Anita

9 Számviteli sajátosságok a turizmusban Dr. Borzán Anita

10 Környezeti információk a hazai és nemzetközi számviteli

gyakorlatban Dr. Borzán Anita

11 Vállalkozások controllingjának és számvitelének

kapcsolatrendszere Dr. Ilyés Csaba

12 Kontrolling aktuális kérdései, trendje a jelenlegi változó

gazdaságban Dr. Ilyés Csaba

13 A könyvvizsgálat minőségbiztosítása Dr. Kardos Barbara

14 Számviteli munka digitalizációja Dr. Kardos Barbara

15 Számviteli információs rendszer szervezése Dr. Kardos Barbara

16 Könyvvizsgálat a KKV szektorban Dr. Kardos Barbara

17 Számvitel etikai kérdései Dr. Kardos Barbara

18 Számvitel rendjének megsértése Dr. Kardos Barbara

19 A stratégiai gondolkodás (stratégiai tervezés) szerepe egy adott

vállalkozás működésében Dr. Németh Krisztina

20 Generációváltás és utódlástervezés kihívásai és megoldási

algoritmusa egy adott (családi) vállalkozás gyakorlatában Dr. Németh Krisztina

21 A marketing-controlling rendszer vizsgálata egy konkrét

vállalkozásnál Dr. Németh Krisztina

22 A családi vállalkozás menedzsment kontroll folyamatának

sajátosságai egy konkrét családi vállalkozás példáján keresztül Dr. Németh Krisztina

23 Integrált teljesítménymenedzsment rendszer kialakítása és

fejlesztése egy konkrét vállalkozás példáján keresztül Dr. Németh Krisztina

32

24 A pénzügyi controlling folyamatok értékelése egy konkrét vállalat

példáján keresztül Dr. Németh Krisztina

25 A konszolidáció gyakorlatának vizsgálata a vállalkozásoknál, a

konszolidált beszámoló elemzése és bírálata egy konkrét vállalat

esetében

Dr. Siklósi Ágnes

26 Pénzügyi instrumentumok a vállalkozások gyakorlatában Dr. Siklósi Ágnes

27 A hatékonyság és a számvitel összefüggésesei az

élelmiszeriparban (vagy egyéb iparágakban) tevékenykedő

vállalkozások gyakorlatában.

Dr. Siklósi Ágnes

28 Vezetői számvitel a vállalkozások gyakorlatában Dr. Siklósi Ágnes

29 A valós értékelés a magyar számviteli törvény előírásai szerint és

az IFRS szerint a vállalkozások gyakorlatában. Dr. Siklósi Ágnes

30 Könyvvizsgálati módszerek és folyamatok kis-, közepes és

nagyvállalkozások esetén Dr. Simon Szilvia

31 A konszolidáció gyakorlatának vizsgálata a vállalkozásoknál, a

konszolidált beszámoló elemzése és bírálata egy konkrét vállalat

esetében

Dr. Simon Szilvia

32 A konszolidáció magyar és nemzetközi szabályozásának elméleti

és gyakorlati összehasonlítása Dr. Simon Szilvia

33 A számvitel szabályozásának elméleti és gyakorlati

összehasonlítása 2 vagy több ország számviteli szabályai alapján Dr. Simon Szilvia

34 A valódiság elvének érvényesülése a magyar számviteli

szabályozásban Dr. Simon Szilvia

35 Átalakulás, egyesülés, szétválás számvitele, könyvvizsgálata Dr. Simon Szilvia

36 A költségvetési szervek belső kontrollrendszerének sajátosságai Dr. Sisa Krisztina

37 A költségvetési szervek belső ellenőrzésének szabályozása és

gyakorlata Dr. Sisa Krisztina

38 Egy konkrét költségvetési szerv gazdálkodásának bemutatása és

komplex elemzése Dr. Sisa Krisztina

39 Az államháztartási belső kontrollrendszer elmélete és

módszertana Dr. Sisa Krisztina

40 A költséggazdálkodás fejlődése, a vezetői számvitel legújabb

irányzatai Dr. Sisa Krisztina

41 Költségvetési szervek számvitele Dr. Sisa Krisztina

42 Vezetői számvitel a kereskedelmi vállalkozások gyakorlatában Dr. Sisa Krisztina

43 A nemzetközi (közösségi és közösségen túli) költségvetési

számvitel fejlődése és kihívásai a XXI. században Dr. Sisa Krisztina

44 A nemzetközi és a hazai költségvetési számviteli rendszerek

összehasonlító elemzése. (Egy-egy ország, vagy régió

viszonylatában)

Dr. Sisa Krisztina

33

45 Költségvetés tervezés módszertani kérdései, fejlesztési

lehetőségei Dr. Sisa Krisztina

46 A vezetői számvitel újabb kihívásai a költség és

teljesítményszámítás területén Dr. Sisa Krisztina

47 Lean accounting avagy a lean filozófia megjelenése a számviteli

információs rendszerben Dr. Sisa Krisztina

48 Költségvetési szervek számvitele Dr. Veress Attila

49 A számviteli szabályozás lehetőségei (egyszerűsítések,

részletezések, információk minősége, kapcsolata és összhangja az

adózási szabályokkal)

Madarasiné Dr. Szirmai Andrea

50 Az önköltség-számítási rendszer kialakítása és működtetése a

számviteli rendszer egyéb elemeivel Madarasiné Dr. Szirmai Andrea

51 Környezeti számvitel, kontrolling, vezetői számvitel. Madarasiné Dr. Szirmai Andrea

52

A nemzetközi számviteli rendszerek egyes elemeinek vizsgálata

és alkalmazása a hazai gyakorlatban (például pénzügyi

instrumentumok, halasztott adó, immateriális javak, üzleti

kombinációk-konszolidáció, valós értékelés).

Madarasiné Dr. Szirmai Andrea

53 Hitelintézeti belső ellenőrzés a gyakorlatban Volterné Csák Bernadett

34

2. SZÁMÚ MELLÉKLET – KÉRELEM SZAKDOLGOZAT ELFOGADÁSÁSRA

KÉRELEM SZAKDOLGOZAT ELFOGADÁSÁRA

Hallgató neve:

Neptun kódja: Munkarend:

Szak: Specializáció:

E-mail:

………………………………………..tanszék

Tisztelt Tanszékvezető!

Kérem szíves hozzájárulását ahhoz, hogy a

20…./20….tanév…………………..félévében megírt és elfogadott

………………………………………………………………………………………………….. című szakdolgozatomat ( egyetemi

konzulensem: ………………………………………) a 20…./20….tanév …………………..félévében változtatás nélkül

ismét benyújthassam!*

Budapest, 20. ……………………….

………………………….....

Hallgató aláírása

Az egyetemi konzulens javaslata:

A szakdolgozat újbóli leadását

Javaslom Nem javaslom

Budapest, 20 ……………………….

………………………….....

Egyetemi konzulens aláírása

A szakdolgozat változtatás nélküli leadását

Engedélyezem Nem engedélyezem

………………………….....

Tanszékvezető aláírása

* Az engedély benyújtási határideje megegyezik a szakdolgozat témavázlat időrendben

meghatározott leadási határidejével.

35

3. SZÁMÚ MELLÉKLET SZAKDOLGOZATI KUTATÁSI KONCEPCIÓ KÍSÉRŐ LAP

SZAKDOLGOZATI KUTATÁSI KONCEPCIÓ KÍSÉRŐ LAP

(1 példányban szövegszerkesztővel töltendő ki!)

Hallgató neve:

Neptun kódja:

Tagozat:

Szak/szakirány:

Évf./csoportszám:

Lakcíme:

Értesítési címe:

Telefon (mobil):

E-mail:

A szakdolgozat címe:

A szakdolgozat témavezetője:

Neve, beosztása:

Elérhetőségei:

Vállalom, hogy a fenti témában a témavezetői teendőket ellátom, és határidőre írásban nyilatkozom arról, hogy

az elkészült dolgozat védésre benyújtható-e.

Budapest, 20…. év ...................... hó ........ nap

........................................………

témavezető/konzulens

36

A szakdolgozat kutatási koncepciója:

A kutatási koncepciót elfogadom/nem fogadom el.

Budapest, 20….. év ........................... hó ........ nap

Témavezető neve Aláírása

Elérhetőségei:

Szobaszám:

Fogadó óra:

Telefon: 469-6600/ mellék/ egyéb:

e-mail:

37

4. SZÁMÚ MELLÉKLET – NYILATKOZAT SAJÁT MUNKÁRÓL

NYILATKOZAT

Alulírott …………………………………………………..………. büntetőjogi felelősségem tudatában

nyilatkozom, hogy a szakdolgozatomban foglalt tények és adatok a valóságnak megfelelnek,

és az abban leírtak a saját, önálló munkám eredményei.

A szakdolgozatban felhasznált adatokat a szerzői jogvédelem figyelembevételével

alkalmaztam.

Ezen szakdolgozat semmilyen része nem került felhasználásra korábban oktatási intézmény

más képzésén diplomaszerzés során.

Tudomásul veszem, hogy a szakdolgozatomat az intézmény plágiumellenőrzésnek veti alá.

Budapest, 20…. év ………………. hónap ……… nap

…………………………………………..

hallgató aláírása

38

5. SZÁMÚ MELLÉKLET – A SZAKDOLGOZAT ÉRTÉKELÉSI SZEMPONTJAI ÉS AZ ÉRTÉKELÉS SABLONJA

SZAKDOLGOZATI BÍRÁLATI LAP MESTERSZAK

HALLGATÓ NEVE

DOLGOZAT CÍME című szakdolgozatáról

BÍRÁLATI SZEMPONTOK

1. A szakdolgozat koncepciója, téma, célok kijelölése, szerkezete

Szöveges értékelés:

A szak tematikájának és célrendszerének megfelelő probléma vizsgálata. (2) A téma megfelelő definiálása és körül határolása. (2) A téma időszerűsége és annak alátámasztása. (2) A jelölt által megtörtént a kérdésállítás, amely alkalmas a vizsgált kérdés elemzésére, illetve annak indoklása, amely szakmailag helytálló. (2) A dolgozat arányos, konzisztensen egymásra épülő fejezetkből áll. (2)

Pontszám (maximálisan 10 pont adható):

2. A vizsgált probléma elméleti, szakmai megalapozása, a szakirodalom feldolgozása


A jelölt tanúbizonyságot tett a választott szakterületen végzett önálló szakirodalom feltárásának képességéről. (1) A szakirodalomi összefoglaló logikusan felépített, jól strukturált, kellően szintetizált. (1) A jelölt önálló, kritikus gondolkodása megnyilvánul a megfelelő elméletek, fogalmak és modellek kiválasztásában és bemutatásában, ehhez kapcsolódóan megtörtént a szakirodalomban leírt eredmények dokumentálása, valamint a megismertek értékelése. (2) A szakirodalmi forrásanyag összetétele: a hallgató megfelelő számban és összetételben felhasználja a kapcsolódó elméleti tananyagot, a hazai és nemzetközi szakkönyveket és tudományos igényességű folyóiratokat. (3) A szakirodalmi hivatkozások a szövegközben pontosak, az irodalomjegyzék megfelelő hosszúságú, kellő részletességű, az előírásokat követő. (3)


3. Alkalmazott elméleti, vizsgálati módszerek


Magas színvonalú, a vizsgálathoz, elemzéshez használt módszerek alkalmasak a probléma vizsgálatára. (2) A választott módszertan részletesen bemutatásra kerül az elméletben is. (1) A hallgató önálló kutatási tevékenységet – empirikus felmérés – készített, vagy kreativitást megkövetelő feladatot végzett önállóan. (3) A kutatási folyamat részletesen bemutatásra kerül, a jelölt ismerteti a kutatás korlátait és annak folytatási lehetőségeit is. (2) A kapott adatokat a hallgató képes elemezni, valamint értelmezni azok megbízhatóságát. (2)


39

4. A szakdolgozat eredményei; teljesség, eredetiség, gyakorlati alkalmazhatóság


A dolgozat teljesíti a jelölt által kitűzött célokat. (2) Az értékelés önálló, kritikus szemléletű és szakmailag helytálló. (2) A jelölt levon következtetéseket, valamint megfogalmaz javaslatokat, amelyek logikusan származnak az eredményekből és amelyeket logikailag, valamint szerkezetileg is elkülönít. (3) A javaslatokat a jelölt részletesen bemutatja és kritikailag értékeli is azokat, továbbá tartalmazza a megvalósítással kapcsolatos gyakorlati összefüggéseket is. (3)


5. Alakiság, stílus, nyelvezet


A dolgozat felépítése logikus, követhető. A fejezetek konzisztensek, megfelelően arányosak, a szakmai elvárásoknak (terjedelem, tagolás) a mű megfelel. (2) A mű maga ízlésesen szerkesztett, áttekinthető, helyesírási és stilisztikai hibáktól mentes. (3) A megfogalmazás az olvasó számára érthető és világos. A jelölt szakmai szókincse a képzési szinttől elvártak szerinti. (3) A jelölt alkalmaz a dolgozat megértését segítő szemléltető elemeket, ábrákát, táblázatokat és grafikonokat, amelyek formai és tartalmi szempontból illeszkednek a dolgozathoz. (2)


Osszes pontszám:

A dolgozat, néhány mondatos, szöveges értékelése3:

Javaslat a védés során megválaszolandó kérdésekre:

Értékelés:

0-29 pont elégtelen (1) 30-34 pont elégséges (2) 35-39 pont közepes (3) 40-44 pont jó (4) 45-50 pont jeles (5)

A szakdolgozatot elfogadásra javaslom.

Bíráló neve és beosztása

Budapest, 2019. ................................................

Bíráló aláírása

3 A bírálat a szöveges értékelés hiányában nem elfogadható.

40

6. SZÁMÚ MELLÉKLET – KONZULTÁCIÓS LAP (MINTA)

SZAKDOLGOZAT KONZULTACIÓS LAP

Hallgató neve:

Születési hely, év:

NEPTUN kód:

Szak:

Témavezető: Beosztása:

A szakdolgozat címe:

Témavezetői konzultációk igazolása:

Konzultáció

időpontja Konzultáció témája

Témavezető

aláírása

A szakdolgozat benyújtható!

Budapest, 201…. ……………………… hó ……. nap

………………………….....

Témavezető aláírása

Nyilatkozat:

Alulírott felelősségem tudatában nyilatkozom, hogy jelen szakdolgozat saját munkám.

Budapest, 201…. ……………. hó ……. nap ..……………………….....


41

7. SZÁMÚ MELLÉKLET - TITKOSÍTÁSI KÉRELEM

TITKOSÍTÁSI KÉRELEM4

A hallgató adatai:

Neve:

Neptun kódja:

Szak/specializáció:

Egyetemii konzulense:

Alulírott munkahelyi vezető kérem a fent nevezett hallgató

című szakdolgozatának titkosítását.

A szakdolgozat készítés helye:

Cég neve:

Címe:

Munkahelyi vezető neve,

beosztása

Titkosítási időpont: 1 év 3 év 5 év

(a megfelelő időpontot kérjük megjelölni)

Kelt: ............................................20.…...........................................

P.H.

.......…..........................................

Munkahelyi vezető aláírása

4 A Titkosítási kérelmet a szakdolgozat titkosítását kérő cég fejléces papírján szükséges benyújtani, cégszerű aláírással.

42

8. SZÁMÚ MELLÉKLET – ZÁRÓVIZSGA TÉMAKÖRÖK

Vállalkozásfejlesztés

Emberek vezetése

1. Különböző csoporttípusok, az egyes csoportok előnyei, hátrányai. A csoportteljesítényt

befolyásoló tényezők. Csoportfejlődés és kisvállalkozás.

2. A konfliktus fogalma, kialakulásának okai a szervezetben, típusai és az ezekhez

kapcsolódó kezelési módok. Jellemző vállalati konfliktushelyzetek elemzése. Családi

vállalkozások jellemző konfliktusai és kezelésük.

3. Motivációs elméletek és azok alkalmazása egy induló kisvállalkozásnál.

Holisztikus marketing

4 A marketing szerepe az üzleti folyamatokban, a fenntartható üzleti modell kialakítása,

működtetése és a marketing kínálti eszköztára közötti összefüggések a KKV-k, különösképpen

a családi vállalkozások esetében.

5 A KKV-k és a családi vállalkozások piacképességének és versenyképességének kérdései,

elemzési lehetőségei.

6 A marketing helye és szerepe a családi vállalkozások esetén. A sikeres és következetes

marketing kialakításának folyamata, lépései, valamint fenntartása KKV-k és családi

vállalkozások esetén.

7 A KKV-k és családi vállalkozások hatékony/nem hatékony szervezeti működésének és a

marketing mix elemeinek kapcsolata. A családi vállalkozások által kínált szolgáltatások sikeres

működtetésének és az integrált marketinggondolkozás összefüggéseinek rendszere.

8 A marketing hatása és befolyásoló szerepe a KKV-k üzleti tervezésében.

Nemzetközi vállalkozásfejlesztés

1. A nemzetközivé válás jelensége, a világgazdasági környezet és a globalizált gazdaság

sajátosságai. Növekedési igény, hajtóerők. Vállalatok nemzetköziesedési folyamata. A

piaci integráció szakaszai és az EU, mint egységes piac.

2. Stratégiai lehetőségek és kihívások a nemzetközi piacokon a KKV-k számára. A külpiacra

lépés motivációi, formái, módszerei és lehetőségei. IDE/SME különbsége és ennek

következményei.

3. Nemzetközi marketing és piackutatás, valamint az ehhez kapcsolódó marketing-mix.

4. Nemzetközi emberierőforrás-gazdálkodás, a kulturális különbségek figyelembevétele,

nemzetközi méltányosság a teljesítményértékelésben és javadalmazásban. Nemzetközi

munkakörök és kiküldetések.

43

5. Vállalatok nemzetközi pénzügyei. A piacra lépés és terjeszkedés finanszírozása.

Felvásárlások és összeolvadások.

6. Felelős vállalatvezetés. Nemzetközi vállalatok társadalmi felelőssége. A globális

környezeti kihívások és szabályozás hatásai a nemzetközi vállalatokra. Nemzetközi

Társadalmi vállalkozások.

7. Innováció és jogvédelem a nemzetközi piacokon. Nyílt és zárt innováció fogalma.

Szellemi tulajdonvédelem. Nemzetközi egyezmények.

Projektmenedzsment

1. Projektek jelentősége és helye a vállalati működésben, tipológiák. Projektvezetés, mint

vezetési dimenzió. Projektmenedzsment funkciói, a projektvezetés szervezeti keretei

2. Projektstratégia és vállalati stratégia kapcsolata, stratégiatervezés és sikeresség.

A projektek életciklusa. A projektek tervezésének módszertana, tervezési technikák,

GANT diagram

3. Hálótervezési technikák, kritikus út, tartalékok a projektben. Kockázatelemzés és

kezelés a projektekben, projektkontroll. A projektteam összeállítása. A projektek

lezárása.

Szervezeti kommunikáció

1. Érzelmi intelligencia a hatékony kommunikáció szolgálatában

2. A kommunikáció modelljei, mint Shannon-Weaver, Palo Alt, Lasswell, Lewin (Gate-

keeping), Rosenberg (NVC), Thomas-Kilmann (TKI), Luft-Ingham (Johari)

3. A szervezeti belső kommunikáció: kohéziónövelés a KKV-knál

4. Kommunikációs kihívások a családi vállalkozásoknál

Stratégiai menedzsment

1. A stratégiai gondolkodás és szándék megjelenése és annak hatása a vállalatok

gazdálkodására.

2. A változó külső környezet figyelembe vétele a stratégiai tervezés eszközeinek

alkalmazásával.

3. A vállalatok belső, alapvető kompetenciájának feltárása a stratégiai tervezés

eszközeivel.

4. A vállalati kultúra és a szervezeti struktúra kialakulásának és változásának sajátosságai a

családi vállalkozások különböző életszakaszaiban.

5. A stratégiai tervezés folyamatának gyakorlatai és azok várható hatása a családi

vállalkozások versenyképességére.

6. A generáció-váltással kapcsolatos feladatok és alternatívák megjelenése a családi

vállalkozások stratégiájában.

7. A stake-holderek szerepe és a stratégiai szövetségek jelentősége a hazai KKV stratégiai

tervezésében.

44

Pénzügy szak

https://uni-bge.hu/PSZK/Kepzesek/Mesterkepzesek/dokumentumok/Penzugy-mesterszak/Zarovizsga-

temakorok

https://uni-bge.hu/PSZK/Kepzesek/Mesterkepzesek/dokumentumok/Penzugy-mesterszak/Zarovizsga-temakorok

https://uni-bge.hu/PSZK/Kepzesek/Mesterkepzesek/dokumentumok/Penzugy-mesterszak/Zarovizsga-temakorok

45

Számvitel szak

https://uni-bge.hu/PSZK/Kepzesek/Mesterkepzesek/dokumentumok/Szamvitel-

mesterszak/DocumentFolder

https://uni-bge.hu/PSZK/Kepzesek/Mesterkepzesek/dokumentumok/Szamvitel-mesterszak/DocumentFolder

https://uni-bge.hu/PSZK/Kepzesek/Mesterkepzesek/dokumentumok/Szamvitel-mesterszak/DocumentFolder

46

9. SZÁMÚ MELLÉKELT – LEADÁSI ADATLAP SZAKDOLGOZATHOZ

Leadási adatlap szakdolgozathoz

Mesterképzés

Név:……………………………………………………………………………………………...

NEPTUN kód: …………………..…… Munkarend:……………………….…………………

Szak:……………………………………………………………………………………………

Specializáció:……………………………………………………………………………………

Nyilatkozom, hogy a BGE Repozitóriumába Dolgozattárba feltöltött és a leadott dolgozatom

mindenben megegyezik.

Nyilatkozom, hogy a dolgozatomat feltöltöttem a Turnitin Plágiumszűrő alkalmazásba.

Tudomásul veszem, hogy szakdolgozatomat az intézmény plágiumellenőrzésnek veti alá.

A mai napon leadtam a szakdolgozatomat a Hallgatói Szolgáltatási Osztály Ügyfélszolgálatán, és a

fentebb írtakat elfogadom.


…………………………………………..

hallgató aláírása

-----------------------------------------------------------------------------------------------------------------

Igazolom, hogy a mai napon …………….…………………………………………..………….

………………………………………….(hallgató neve, Neptun kódja) szakdolgozatát a BGE

Repozitóriumába Dolgozattárba feltöltötte, és 1 kötött példányban átvettem.


…………………………………………..

ügyfélszolgálati ügyintéző aláírása

47

10. SZÁMÚ MELLÉKELT – NYILATKOZAT A KORÁBBAN BENYÚJTOTT KUTATÁSI KONCEPCIÓRÓL

NYILATKOZAT KORÁBBAN BENYÚJTOTT KUTATÁSI KONCEPCIÓRÓL

Hallgató neve:

Neptun kódja:

Szak/specializáció:

Hallgató e-mail címe:

Hallgató értesítési címe:

A soron következő – 20… /20…... tanév ………………..– záróvizsga időszakban a korábban benyújtott

szakdolgozati témavázlaton megjelölt témát szeretném feldolgozni.

Szakdolgozat címe:

Kijelölt belső konzulens neve:

Témavázlat benyújtásának (elfogadásának) éve:

Tanszék:

Budapest, 20. ……………………….

………………………….....


A soron következő – 20… /20…... tanév ………………..– a szakdolgozati konzultációt vállalom.

Budapest, 20. ……………………….

…………………………..................

Kijelölt konzulens aláírása

A nyilatkozatot a tanszékre kell leadni a mindenkori szakdolgozati témavázlat leadási határideje előtt

egy héttel! A nyilatkozat a hallgató és a konzulens aláírásával érvényes.

zÁrÓvizsgÁk eljÁrÁsi rendje, kÖvetelmÉnyei ... · (mesterképzés záróvizsga szabályai...

Documents