ALLATTANI KÖZLEMÉNYEK (2007) 92(2)z 59_10

Zoo|őgiai kutatások a gépi kaszáIás hatásának vizsgálatára hatma gyaror szági táj e gységb en-

DÉnr Eszrnn l, HoRvÁtHRoLAND', LENGYoL szanot,cs 2,

Nacy ANrat . és V,q*Ga ZorrÁN l

rDebreceni Egyetenr' Evolúciós Áilattani és Hunránbiológiai Tanszék' H_4032 Debrecen, Egyetem tér 1.

2DebreceniEcy-*l,"yűj:,::{;;::!P:#;r5"3|,r*",,Egyetemtér1] Debreceni Egyetem, Ncivényvédeiini Tanszék, H-4032 Debrecen, Bóizorményi út l38.

Összefoglalás: Akaszálás.hazánkban a gyepek mezőgazdasági hasznosításának egyik elterjedt formá--a' Ennek ellenére a kaszálás technológiij-rinak és idciiítésénef a ktilc;nbcizo gveprako állatokra gyako-:o]t hatásáról keveset tuay$ Kutatásűnk célja a gépi il;l;:;Jk;;'lr.iu'rÍ'g* gyakorolt hatásainakizsgáIata három időléptékben hazánk trat t<tiiont_ozt ,ái.6.é*il;G#;:5'o, Beregi-sík, Borsodi-\Iezőség, Csákvári-rét, Heves_Borsodi-dombság, Putnoki-dombság)' Jelen dolgozatban a három éves'rrtatási program első évének előzetes eredilényeit ismertetjii_É. Á

-i.ur'ara. előtti alapállapot-ilmérések során számos, természetvédelmi szempántból értékeq ueo.tt allutru:t mutattunk ki a min-'ar'ételi területeken, amely.a vizsgált élőh.ú;k;;;';.edményeinkier*é.zetváelmi jelentőségére utal.lredményeink azt mutatják, hogy a kaszáíás i.;uiata* r'áta'" táp.."r"iüun arr u vizsgált ízelt|ábit:sopot1ok mobilitásával: a nagy mobilitású egyenesszámyúak f"j;';;; ;;;yedszáma közvetlenül aiaszálást követően csökkent lé, míg a kevésb7 mobilis pókok esetén .;;.;f;gy nappal később volt

'imutatható' A fajszám szezonálislsökkerrése kisebb volt u n". turoitt |úvósávokban' mint a ka-sZált területeken, mely eredmény a búvósávok pozitív szerepére utal' Á k;,6]ás következtében sérült,'lletve elpuszfult állatok vizs}á|ata azÍ ml]tatta: hogy.a gyors és alacsony vágólappal végzettkaszálásckozza a l9911svobb puszfulást és. a kaszagép lasJú naüdasa csot t er'trr'.ti a'iegatív hatásokat' Kuta-tásunk további két évében a kaszálás kísérietes vizsgá1atáva1f"l.;.j;[^ú;pi mszatas több élőlény_csopoftIa gyakorolt hatását, illetve javas1atokat teszü'nk. u r.u.'aror. uior?giii iárrer.regének megőrzé_se szempontjából optimáli s kaszálási teclrno1ógiai eljárásokra'

Kulcsszavak: Bihari-sík, Beregi-sík, búvósáv, pókok, egyenesszárnyúak'

Bevezetés

Az Európai Unióban' így a közelmúItban hazánkban is egy.e jelentősebbé váItak az ag-rár-kömyezetvédelmi programok, melyek keretein belr'il egyő i,;ui g"'aar."dó részesül tá-mogatásokban, kompenzációban, melyért cserébe kiilönbcjző előírásökat kell betartaniuk azélővilág védelme érdekében. Az agrái'komyezetvédelmi programok t'uietor'y.aga a bio1ógi-ai sokféleség védelmében azonbaimindmáig vitatott 1xiorÁr "t ut.ioot,2003). KlerrN eta1' (2001) a Hollandiában 1981 őta zajlő ag-rár-kr;myezetveoeÁi_programok vizsgáIatáva1

Előadták aszetzők a 3' Szünzoológiai Szimpóziunon (Budapest,2007. március 5_6.)'

59

DÉru E. et al.

kimutatták' hogy ? gazdálkodók számáraelőírt kezelések a ktilönböző élőlénycsoportokakrilönbözőképpen hatonak,

'o: o-".liok pozitív h;,á";;.;';gyértelmű. Ezt a későbbi-ekben egy több országra titJj.a,l án'u**il;;; r';;;^;;;;;;i(K.urrN & Sur'rRtaNl2003), ahol összesen-62, - ilJp'^Ü;; öt régi taganamitÁlu,to p.og.u-ot vizsgáltakmeg' Eredményeik szerint u' ugia'-koi^yez'etvedelÁi p-g."-"r,'ol kevés a megfeLlőenmegtervezett' objektív és összeháso'rrürá arurmas viffi;;;;, a legtöbb esetben nemzajlik monitotozás a t""rt t"'ti]"t"r."oTi.ue, .rrogu_Jr'?ii-r, irLur^ris egymásnak ellent-mondó eredményekre jutott' v"r'' "il"i ".

.gra.-tá*i.).öno"i"iio."gramok e]őírásai sze-nnt megváltoztatotÍ-gazdálkodás iénylegesen n<ivelte a biodiverzitást, de sok esetben nemvolt külÖnbség, illetve esetenként u

'"r.ijr.reg csökkent.A különböző eredmények egyik oka lehet, hogy a kütönböző mezőgazdasági tevékenv-ségek hatásai nagymértékb'" kfiá;;;h"i".t ,, .!í., eráre"^áportor.uun. A kaszáIás és alegeltetés hatása Példríur -a. e''arlG';ill'Á?'"ő;:iö;li;en

csoportot vizsgáItak'A növényzet esetében péIdául " r.s"l,.ie.

^uott lionyár.L"í r"rJmel.ség fenntartásában(IQ-naer et al' 2007.)'

'ig u r..*l'-áii";;;; r.*.urujaru-r^n-'p""uauóI a kaszáIás tűnt amegfelelő kezelésnek lsERc a cusieoioN,zoo7i iie)"'r.*,i5Ji,o.rtetés, hogy a termé-szetvédelmi tevékenység fontos felalatu "ijor'*ni, hogy a ,"r. Jjáij'v közül melyik a ,'les-fontosabb"' metv fai(ok]r" t.ii.r'á.-ü* ]ekinterte' [il il;;; a tegtöbb esetben képt!_Jense' minden áttut- er'"o"é'yi; ,"ffégt'.t.it .gy.'erre figyelembe venni 1Kre tn et al.

Hazánkban 2}}2-benindult a Nemzeti Agrár-kömyezetvédelmi Pr2004 és 2006 között1Neryeti v$tr"rr.*Ési Terv, majd' eztköu.tőosu*.(NAIQ), melyet

Vidékfejlesaési Prosram váltott fe'. s'i'ná..o.cytk;é'?ú;il;:#W;:rr:il#":"#:peke vonatkozó gaZdalkoaari-t.)"re"i'iioiá*t,l, .i'jiüiil"r*rzag területén ek 13oÁ-agyep művelési ágba tartozik, ezent"'rat""arlmll;;*' i"'"'.Í;'*J'uu.' u biológiai sokfele-ség fennmaradása szempon'á99] A il.p"r,ii.,.t r;'iixia.j".i"Lgelte4edtebb

módja ha-zánkban a legeltetés e's'a kaszatas. É?J'"üh"r';'ililö"#', ir"j'u*ban eddig elsősor-ban a legeltetes biológiai ''"1r!i''eg*'"rruoo.o', hatását vizsgálták. melyek a vizssálttaxontól fiiggően eltérő.eredmény.uJ;uroi'íur.

t!a1en1 .,.r. Jö"oc. 2007b,2007c)' A-ka-szálásróI azonban jőval kevesebbet *a""t. Ner'*y külft1di vizsgálat _elsősorban az IUCNVörös Könyvben szereplő ]raris védelme u"o.'u" _ agrurmrotiitT, zálás áltaáátos hatásai-val 1Krrror et al. 2006). a buvosavok'J.ffi 1r".i* .i"i..röööi ,,,.,u. a kaszáIás irá-nyával és időpontiáva] (ST.WE & il;;tl9.)..Hazánkb^r,. )őői-zoo-5-ben a Pro VértesKözalapítvány végezte - 'r"i "iigiii"','"'á..'^1'a, nutarui.Jr, irr.iu" rogur'azoft meg ter-meszefuédelmi iavaslatokat 1vrszlőa rc,qnsezoos). Több.i kö;;; megállapították, hosv alassabb' 'ugu'ább

vágáslapi r."rara, tJ".rj b km okor'J';iffi,;;.", javaso'ták a jlili-us l5' utáni kaszálási .lsősorban á-r"rjá""ier't"l" Á.a_*"r. l;;;.í figyelembe véve, ésadatokkaI támasztották aIá a vadriasz;l;;; h]sznatatanat előnyeit is'Kutatásunk általános. célja az agrár-kömyezetvédelmi programok kaszáIásravonatkozóelőírásainak vizszálala,'javiiar". u;iit öö :'.r.'.t.r"bb ajantasot megfogalmazása. Akutatásban Magyá'o'sziná'r."ia'';-:*n"

"llÍ;ur,*. r..r'JraJiujo"üzo időbeli, térbeli éstechnológiai aspekrusánák " "á;:;;.?;; !T"La-o, 1.*"p"*. iyuLorott hatásait. Azeredmények alapján javasJatokat

"';u"k; k;á]ás optimáiis iodo*,í;r" és térbeli elrende-zésére (búvósávok szerepén"t ulrrsaluö!'l''arr.i"fu;;ü;#i1l ou" okozó kaszálá-si módokra (kaszagép

'tu'u, ..u".-.Zg". :;;;;r^omagassága=stu.;. uivet a kaszálás hatása

60

e1őlén1-csopoI:öbb állatcsopit'es kutaiasi;

_{nvag és mrí'r

Kutatási h,e

sodi-Mezősér_\ mintaterúle;telszáraz s'.-ep'kezelnek. a k?jtásait szintén nr'áltozásokti] e

A miltar.-é:,ízeltlábúak k,-lz

-eyűjtöank' Eresusztus-szepieDszezonális É',Ítenileten mili,esezttink. A má5szálás előrt a kamajd közl'et'e--egyeléssel liet,részből állt: a úlásából, majd a lpedig a kaszáil :r

tavétel az alapán

A négy min:ira az lx 1 mé;etsérÍilt állatok mee1őtti és utáni ::_a

eleji és az ősa nösszevetésébó] kr

Egyes heh.samíg a lepkefa_iokelsősorban a :enezeket az adatolialában 5-5 talaicxber között. A ta_;maztunk, a fogo::

A 2006_os ér-száLásokat nem eZban a Bihari-srl< T

A GÉPI K{SZÁLÁS ÁLLAToKRA GYAKoRoLT HATÁSA

':aycsoportonként váItozhat igyekeztünk minél szélesebb körű mintavételekkel, minél:: á1latcsoportot figyelembe véve vizsgálni a kaszálás hatásait' Jelen dolgozatban a három., kutatási program első évének előzetes eredményeit ismertetjük.

- _'t'ag és módszer

Kutatási helyszíneink hazárk hat különboző tájegységében (Bihari-sík' Beregi-sík, Bor---_Vezőség, Csákvári-rét' Heves-Borsodi-dombság, Putnoki-dombság) helyezkednek e1.:_'rntaterü1etek nagy része nedves gyepek közé sorolható, illetve néhány heiyen száraz és

' 'záraz gyepeken is folynak vizsgálatok. A hat helyszínen összesen közel 1000 hektárt: elnek, akaszá1,ás mellett egyéb kezelésekkel (például legeltetés, szárzuzás),rr-re1yek ha-,.it szintén nyomon követjtik, de jelen dolgozatban csak a kaszálás hatására bekövetkező-.:ozásokról esik szó.

A mintavétel egységes protokollok szerint zajlott minden helyszínen. A növényzetlakó.-tlábúak közül a pókokat (Araneae) és az egyenesszárnyúakat (orthoptera) flíhálózássa1

- 'rjtotttik. Évente négy alkalommal (május-június' kaszálás előtt illetve után, valamint au---sztus-Szeptember) végeztünk flíhá1ós mintavételt a kaszáIás közvetlen, egynapos illetve

:zonális távú hatásainakvizsgáLatára. A májusi_júniusi alapállapot felméréi .o.á.' minden:- -rleten minden mintavételi helyen hárorn transzekt mentén 200 csapásos fuháIőzást vé-:.zfunk. A második, kaszálás előtti mintavétel két részből tevődött össze: egy nappal a ka-' :lás előtt akaszáIandő, illetve a búvósávnak kijelölt terület ismételt fiíháló;fehéréséből,

''..1d közvetlenül a kaszagép elhaladása e\őtt végzett lx1 méteres kvadrátban történő,':r eléssel kiegészített fíháIőzásbőL A harmadik, kaszálás utáni mintavétel szintén két:szből álIt: akaszagép után közvetlenül elhelyezett 1 x 1 méteres kvadrát részletes átvizsgá-.sából, majd a kaszáIás után egy nappal' mind a meghagyott területen (búvósávban), mi-nd

::díg a kaszáIt területen végzeÍt 200 csapásos fuhá\őzásbőL Az augusztus-szeptemberi min-.r étel az alapállapot-felméréssel megegyező volt.

A négy mintavételi alkalorn lehetőséget adott a kaszálás közvetlen hatásának vizsgálatá-: az 7x7 méteres kvadrátokban a kaszagép elhaladása előtt és után gÉjtött, illetvJ talált

.:rült állatok mennyiségének összehasonlításával. A kaszálás .g1.upó' hatását a kaszálás:'őtti és utáni napon gÉjtött adatokkal mértük, mig akaszáIás szezónális hatásaira anyár.'-eji és az őszt mintavételek (illetve majd a kcivetkező évi nyár eleji mintavétel) adatainak', s szevetéséből következtettünk.

Egyes helyszíneken a futóbogarakat (Carabidae) Barber-féle talajcsapdákkal gyűjtotttik,níg a lepkefajokat transzekt menti szám1á]ásokkal regisztráltuk. Mivel ezek a vúsgálatot<:lsősorban a területek ízeItIábí együtteseinek teljesebb feltérképezését szo\gáItái, ezért':zeket az adatokat statisztikailag nem elemeztük' A talajcsapdázái során területenként á1ta--ában 5-5 talajcsapdát helyeztünk ki és háromhetenként törttnt az ürítés június és szeptem-oer között. A talajcsapdákban ö1ő és konzerváló folyadékként 50%-os etilénglikolt a1kal-maztunk' a fogott fajokat 7S%o-os alkoholban tartósítottuk.

A 2006-os év csapadékos, hűvös időjárása miatt a kutatási helyszínek egy részén aka-szálásokat nem az előre eltervezett módon és időpontban kiviteleziék igy ajelen dolgozat-ban a Bihari_sík Tájvédelmi Körzet (TK) és a Beregi-sík TK területén'végiett virsgálatok

61

DÉru E' et al'

eredményeitmutatjukbe'Abihari-síkimintavételiterület(héthelyszín,38mintavételihelv) Földes község -.íi;r,';

"L;ll_J-nu, er',t,'auháza-puszÍane'"ű részen található' Az ösz-

*".i..,50 hektáros t..iir.irá"Jr.ívÍilmozaiko', J''ioutier' kezelés a1att á11' A kaszálás köz-

vetlen, közepes és hosszabb távú]ratásarn"k "i".;;];tát kismérettí (2-! ha)' viszonylag ho-

mogén é1őhelyfoltokban végezttik' A Beregi-sík"on a mintavételi területek Fehérgyarmat'

Fülesd, Márokpapi e. iir)"?.r..seny te1epilé..r.'to-ver'en 'elyezkedtek

el' A területek

mérete 5 és 33 h" kö;öft;;i.^u,t' iti"lráro'uu" ákaszá|ás közvetlen' sérü1ést vagy

|usztulást okozó hatását vizsgáltuk'

A kaszálást mindkét helyszínen rotációs vágástechnoiógiájú dobkaszávaI, kétféie vágás-

lapmagassággal (alacsony: 3-5 cm, magas: 8-iöó é' t7t tuo''u'l"ő sebességgel (lassú:

]_5 km/h, gyors: 8-9 |<snlh).azazósszesen ".gv r.uiá.t"zo rnó.don l.égeztók' A búlósávok

szerep ének v \zsgilataho;2 ő méter rréle. gy.píáv o kat ha gytak kas zá latlanul'

Astatisztikaielemzésekhezpárosltesztet,Kruskal.Wallisnemparametrikustesztet'Wilcoxon-tesztet és r.á,"r", l*il"'.iaana1ízist alkalmaztunk' A parametrikus stattszttKai

nróbák alkalmazhatórá;ffik '[i,i,.r.ii

*ina.n--.r.iu'n ellenőriz1ük' Az elemzéseket az

!;'' i";'" ;"á"*' r i'ő progru*.somaggal végeztt-ik'

Eredmények

Faunisz,tikai eredménvek 'rnyufaj 2335 egycdér'A mintavétei.k 'oíán'

a bihari területen összesen 29 egyenessza

78 pókf,aj:ro+ egyjii er:s futóbogár r"i"iőjí'gvedjira]áltunk' A Beregi_sikÍól l7

esvencsszárnyu faj 995 cgyede' 55 pókfaj zir'r .gv.á. és a Kaszonyi-hegyről 25 futóbo-

g7iraj r l 62 egyede került elő'

Sokértékes,ritkaésvédettfajttaláltunkamintavételeksoránahatterületen'AcsákváriCsíkvarsai-réten előkeriilt egy va1ószínűritr'.tí." i"a"mányra íj Enoplognatha pőkfaj' ami

azért ,,va|őszínű1eg,, úrj, meri eddig csak nőr;é;_.gy.dekeí taialtak-a fajból' Ugyanitt meg_

taiálható a fokozottan védett magya Í tars'za 1t'Lpíj, costata BRYYER voN WATTENWYL'

1878), a véaett nagy tű:;I"pk"ai;;r*, a*pr, ,irLiía WEnNreURG' 1864)' a ritka pemetefri-

busalepke 1corrt oroiru jtorr).nro.Zrl:'pp.,-l84ij. tsev"*un területen ritkán tapaszta1ha-

tó magas denzitásban iesrtett u fokozottan védeti harii (Crex crex LrxrllÉ' 1758)' mely mi-

att a kászálást halasztani kellett'

A Bihari-síkon találtunk több ritka vagy nemrég*]']:lT'T1t (például Philodromus

pulchelluslucAs, 1846' Sítticus i'n'pn't'!Lo*^óu *'Knórsu:]uol' 19971' a védett tő-

rös szöcskét ('Gampsocleis glabraHERBSt, riso e. a védett mezei futrinkát(Carabus gra'

nulatus LINNÉ, 1758) is'

Aborsodi-mezoségiterületekennagykiterjedésűszikikoc.sordos(PettcedanuntoJfi.cinale) átlomanyokho? toroait , fok;r",;;;''"'ea'., nagy szikibago.y (Gonyna borelli

lunataF].UayEn, 1839). Kevésbé nedves ou.tu.n, u go''oáiln{ezőségben is nagyobb meny_

,-,yiregu." lehet találkozni a harissal'

-1 Ac_sirl..^ ,

\ -.

i..

:i LLrZ' .

L-.i7: :.

_.J' r'-- :

,i :.

l

62

i mrntavételiy.utJ. AZ OSZ_

;aszálás köz-;zonylag ho-:hérg,varmat,

-{ teniletekn1lést vagy

inéie t'ágás-"o-eel (lassú:' búr'ósávok

b"r-s tesztet,sradsaikai

tzéseket az

i e5edét.-:LNrrOi IIj lutóbo-

r -:dh-\ an:1'._llt.lól. am1L;:i meg-T!\-*lf.e"m,etefi-tzÁ:Ra-:iel1 uu-

-,ironir, s

!:r. EI;-

zm o1:-l:o,e ,' "':

a cÉpr raszÁrÁs ÁlrarorRa cyaronotr gatÁsa

A talajlakó futóbogarak vizsgálatakor a Beregi-síkon sok olyan fajt találtunk, amelyekjellemzően hesv- és j".t"iáJti?rJr'iö.o'." 1"ra'r'"r.;ü; ;3;"r'annak a mintavételi:;:;#n ;mt16;;' ; ;;,i ; : ; ;;' ]Z n,, P,. i ; ; ; ü*# *o. n E R, l 7 8 3' C a ! o s o n t a

A Kaszonvi-h"gy"n' előkenilt a fokozottan védett erdélyi futrinka (Carabus hampeiKÜsteR' ts+ol, me'yn.k j.l;;j;;.;;*;'.lőf".d;j;;; ,'.jrJi*i."nyi-hegy. Dédai-erdő,:r:i"liffi Ti";xfi h|Hifi trfitt'"If ';ffi ;;tn:lT,,1'-^,;áá;Bi;i;";;:-A kaszóIás hatlÍsa

Akaszálás közvetlen hatását az 7x7 méteres kvadrátokban közvetlenül akaszá'ás előttés közvetlenül a kaszálás utan gy"iJt,itt ruj]'e. "gy.ar'á' .l"pjil: k;t, mobi]ításukban e]térőcsoporton, az egyenesszamyuaíln es u fátáoon vizsgáltuk.A mobilisabb csoport, az egyenessz á^*:!^ruj-és egyedszáma je'entősen lecsökkent a

kaszálás után (J . ábri.fajszám7;Á-r;;;;;:"4.702';.ó ó"oi;;. ub.Í, egy.d.'ám; páros t, =

4'720'p < 0'00l l' a keuJJJ ffijll, iár."i ...re'uen nem'i"l;L'"]iszignifikáns különbsé-get közvetlenül a kaszálás .lő,; Á;;;;"ö]]] aur"l.A Beregi-síkon a,\1z..álís után összesen 78's.érült állatot és 77 elkaszálthangyabo'vt ta-

lálfunk az átvizss'ált kozel 600ó in)-*. o 'L,oou

se.urt lirut Jon*i,u,run lepkehernyá 1:odb) és egyenessám"ú tzri""j,.'a.'r'#'"1'.,.".":;iő;ili;;;"r,

viviparaJAcQurN.1787.7 db) és elvéiv| 1sreu arrut t+ r.ir.'lős, imádkoz E,ririÍu-írorÍis religiosalhT.]E.1758)' szitak<jtő-imáqó, iá'a.ii]L.'iiili'),,á,,;;i-frJdiu,.'"íroo,,

vízisikló ,Vatrixí"j,;,:il,.;,l'i]i]r*;ni,,ii?ö,*í,i' ,tt,i,ii őJoiottJjj, n, azonosítatJan báb]A sérült áIlatok száma'nem krilönbözött'szignifikánsart az a7acs.ony/magasvágólap-szinttel és a lassLr/gyors sebességg.l ;;;; ur)ararJ'Ll'# (j.;rr.) (Kruskal-Wal]isteszt' n's')' habár a legtöbb

'e"iíi.gy.'o".T') rarur.rr.irut"k';k X.r*,.,o"n az alacsony-gyors kaszálási mód esetében taIár*ri.'Nl'ii.g '.gióí;;lr: ö; Iegalacsonyabb sérü-lési számmal nem a r"gkímeroo';ek

"j.i'il*"r'r;.ríi"*áárj"'^to run,hanem az a'a-csony/lassú kaszálás (3.-ábra),il;;; r..iá"urnr.r. nem voltak szignifikánsak.A kaszálás közeoes távú hatásának vizsgáIatak1.9zi1ten a poto't és az egyenesszárnvú-ak faj- és egyedszámá"'k "áil;;;li.'"á.?Í,lo a Bihari-sikon

"'l.r"l,u, előtt és után egynappal' A közvetlen hatással "n""r"i"í,'^r"J*'r*po. léptékben Jlgy"n.r.ra*yuak fai-száma és egyedszáma

".- "ai..",i'ii-i."ío1;;,"i.';;;;;;ili .*r.o-u'a szignifikán-san' a fajszáma pedis margináJisan ,'ig"inta"*"-kir.;;;;;'" i.#iu. után. minr azelőttÍ=^;,r;{;:-ám:

Wi]coxoi z = t,só)','p: ö'ö'n, 5. ábri,dű#.* ;i'coxon Z: 2,04?,A búvósávok szereoének illetve a kaszálás'hoss zí távű hatásának vizsgáIatáta júniusialapállapot és az őszi Ái"tuuet.i árr^n"'Í'r?iu'u -l -r&)t [íío'ár'*,akó pókok ese-

tén' A pókok összesített a;-aÁ" "rott.'i't".u '1arro-1

or'." 1i. álra, kétutas AN.VA,F 1'2g = 26'847; p < 0,001), ;rg " t,r'á'i"';?;-

'ár, ,rignintii, r'"ijr" a fajszámra.A búvósáv és a mintavételi időpont közötti interakció 1urivosav"szezon interakció F1.26

= 6'551; p = 0,019) uronaun-uoiilIil.J: szezoná'is cs,i*ánes ia. hogy zqlott ,e a

63

DÉnr E' et al.

búvósávban és a lekaszált területeken. Az interakció oka, hogy a pókok fa1gazdagságasze-

zonálisan jóval nagyobb mértékben esett vissza akaszált tertileteken, míg a búvósá1okba1

kevésbé .rokk.r't á-fa1számőszre (6. ábta).Ezaz eredmény arra utalhat, hogy a búvósávok

valóban menedéket nyújthatnak a pókfajoknak'

í': +

u{r8

Ú :'"g'6

,6HilrÍ-.'l! ^-u,3

El6tte Utá,na,

1.ábra.Pókokésegyenesszámyúakfajszámaközvetlenül akaszáléselőttés'atén,az1xlmnagyságú

kvadrátokban a bihari területen. a potot taj szama nem változott , míg az egyenesszámyúaké csökkent'

J e\magy ar áuat: iires o szlop : pókok, sávozott o szlop : egyenesszárnyúak'

Figure 1. Species number of spiders and orthopterans sampled directly before and after mowing of 1 x lm quadrats

in the Bihar area. 16" nu-te.ii.fid., ,p""i". did not change while tLat of orthopterans decreased Legend: open

bars: spiders, hatched bars: orthopterans'

ptbtta Utána

2.őhra.Pókokésegyenesszámyúakegyedszámaközvetleniil akaszá7áselóttés:ltát,az 1Xlmnagy-

.ágo i*"á"a,"rcun u-bir'u.it"rtii'"i."' ,ii'ot"t egyedszáma nem változott, migaz egyenesszárnyúaké

csökkent.le|magyatfuat:tiresoszlop:pókok,sávozottoszlop:egYenesszárnyúak.Figure 2. Number of individíís of spiders u"a 9.tr'oq1e3s

sampled directly before and after mowing of 1 x lm

öil. t" ,il Bihar area' rhe numbár of indivittua1s did not change for spiders but decreased for orthopterans'

Legend: open bars: spiders, hatched bars: orthopterans'

tErt

+5uJ

{a}

+4tt,,(É _

"úN

sxsLu 'l

64

udagsága sze-búr'ósávokban1'a búvósávok

lx1m nagyságúpÚaké csökkent'

", t*t.quadrats

;ed- Legend: open

, az I x lm nagy-nesszárnyúakénúak.morving of 1xlmfoÍ orthopterans.

A GÉPl KÁsZÁLÁs ÁLLAToKRA Gvaronorr rrarÁsa

N= 4 4 4 2 4 z

Alacsony/Dyrlrs Magas/gyrr!'s

Alacs0ny/|a55ú Magas/lassÚ

Techno|Ógia (tar|Ómagasság/sebesség)

3. ábra. Sérült állatok egyedszáma közvetlenül akaszagép elhaladása után vizsgálva, a négy kÍilön-böző módon beállított dobkasza (illetve szárzűzó) esetén..Jelmagyarázat: rombusz: dobkasza, három-

szogi szaÍzxzo.Figure 3. Number of injured individuals found in differently mown (and one stalk-crashed) areas. Legend: rhom-

bus: mowing machine, triangle: stalk crushing machine.

Eliítte Utá:na

4. ábra. Pókok és egyenesszárnÉak fajszáma a kaszálás előtt és után 1 nappal a bihari területen. Azegyenesszámyúakfajszáma nem változott, míg a pókoké csökkenő tendenciát mutat' Jelmagyatázat:

üres oszlop: pókok, sávozott oszlop: egyenesszámyúak'Figure 4. Species number of spiders and orthopterans sampled I day before and after mowing in the Bihar area.The number ofspecies did not change for orthopterans but decreased for spiders. Legend: open bars: spiders, hatc

hed bars: orthopterans.

ui(,t1Ü+Ú]Ga=.6Eef-.ENa4i{o)rŰÖl

ctlO0-'.e -2.

.?uluta+-QI(ü

'(f

iii 4

'=TL

2

Tt_{

--1-- T+I-*I

65

DÉRI E. et a1

35

4: 30utv,

^-+!3d6-^g

'6 tJ.NnE ."Ili'J 5

0

Értékelés

Kutatásrmidőléptékbenután könetlelönbség, addilehet, hogl'amenekü1nek'növényzettelpredációS \'eterületekől. '

nem kaszált llódva me-efelul állatok beltív hatásukatsávokbaru mi

A mintaritermészerr"ális kiemeikedvényzetet ke(GnnrN 199{

sági preferertalált erednÉvényzet, és eharisokkai emadár (könÍpiroslábú ca1758) az úaszálás időpoEz a dilemmé1őhe1yszerkhatja a számA mozaikosnyabb növenikosság-nöl r

kaszáIva.halévben nem ltak, ahol a hkaszálatlan (

A búróstgálatok is alkaszálás külhoz képest álás is a növé

Elö_tté Utána

5. ábra. Pókok és egyenesszárnyúak egyedszáma akaszá\ás előtt és után 1 nappal a bihari területen'

Az egyenesszám1nrak egyedszámanemváltozott,migapókoké csökkent. lelmagyarázat: üres oszlop:pókok, sávozott oszlop: egyenesszárnyúak.

Figure 5. Number of individuals of spiders and orthopterans sampled I day before and after mowing in the Bihar

ará. The number of individuals did nót change for orthopterans but decreased for spiders. Legend: open bars: spi-

ders, hatched bars: orthoPterans.

H. E

jrlnius szeFtetrfuel

Mintayételi l0üpÜnl

6. ábra. A meghagyott búvósávok szerepe a pókok fajszámán vizsgálva. A pókok fajszáma őszre na-

gyobb mértékben ó'ott.''t akaszá|tterületeken, mint a búvósávban. Jelmagyarázat: rombusz: kaszált

terület' háromszög: búvósáv'Figure 6. The effect ofrefuge-strips on the number of spider species. The number of species decreased by autumn

faster in mown areas than in refuge-strips.. kgend: rhombus: mown areas, triangle: refuge-strips

í8

16

a4dU

{rzG

"^'m

Nrc'Éts,L4

l-_rliTr-l-a

66

r b'ihari teriileten.izat: üres oszlop:

o*ing in the Biharnd: open bars: spi-

a;száma őszre na-rombuSz: kaszált

a;reased by autumn:r-uge-strips.

A GEPI I(AszÁLÁs ÁLLAToKRA Gyaronort HarÁsa

Értékelés

Kutatásunkban a fajszám csökkenése a kiilönböző mobilitású csoportoknál kÍilönbözőidőléptékben jelentkezett. Míg a jól mozgő egyenesszárnyuak faj- és egyedszám a akaszáIásután közvetlenül csökkent le, és egy nappal később nem volt statisztikailag kimutatható kü-lönbség' addig a kevésbé mobilis pókoknál fordított volt a helyzet. E jelenség Ínagyarázatalehet, hogy a Íagy mozgóképességű állatok már többnyir e a kaszagép e1hal;dás;;1őtt el-menekülnek, míg a lassabbaknak ehhez több idő kell. A kaszáIás uián maradó nyílt, rövidnövényzettel borított területet a pókok valószínűleg nem kedvelik (például a megn-övekedettpredációs veszély, illetve a tápIáléWbtvőhely hiánya miatt), ezéJ elmenekÍilnek a kaszáltterÍiletekről' Mind a közvetlen' mind pedig az egynapos tepteni menekülést elősegítheti anem kaszált búvósávok meghagyása, melyek akömyéző teimészetes élőhe1yekhez-kup"ro-lódva megfelelő életteret nffithatnak az áIlatoknak A búvósávok közvetlenh atásfi (;éIdá-ul állatok behúzódása a nem kaszált területre) nem vizsgáltuk, de a pókokra gyakorolipozi-tív hatásukat sikerült igazolnunk, hiszen fajszámuk szeionálisan tweste csói<kent u ut,ro-sávokban, mint a lekaszált tertileteken.

A mintavételek során számos értékes, védett fajt találtunk, amí a vízsgáLati területektermészetvédelmi értékességétbizonyítja. Az ismertetettízeltIábűak mellett óbb helyszínenis kiemelkedő áIlomátyaít észlelttik a fokozottan védett harisnak. A haris a magas' stírű nö-uényzetet kedveli, így a késői kaszálás kedvez neki' a fiókák kirepülési ideje miatt is(GrurN 1996, BERG & GusrersoN 2007). Habár e kutatásban a harisok növényzetmagas-sági preferenciáját nem vizsgáltuk, tapasztalatain'k megegyeznek a fenti tanuláányokiantalált eredményekkel. Csákváron például a késői kaszáIis miatt sokáíg magasabb voit a nö-vényzet, és ezt az ide másodköltésre más területekről beáramló harisák ki is használták' Aharisokkal ellentétben azonban több, mezőgazdasági kezelés alatt áillő területhez kötődőmadár (köztrik sok értékes és védett faj, például nagy goda Limosa limosaLrNNAEUS, 1758,piroslábú cartkó Tringa totanus LINNAEUS, 1758, réti pityet Anthus pratensis L6INAEUS'1758) az alacsonyabb, ritkább növényzetet kedveli (BERG & cusralioN 2007), így aka-szálás időpontjának meghatározásakor el kell dönteni, hogy mely faj(ok)nak kedr,=ezzünk.Ez a dilemma talín csak egyféleképpen oldható meg, ha a kezelendő-területeken mozaikosélőhelyszerkezetet hozunk létre, olyan részterületekkel, amelyeken a legtöbb faj megta1ál-hatja a számára megfelelő élőhelyet (CerrrN et al.2003, vtcinacxrN a rarrownr ioo+;.A mozaikos élőhelyszerkezet kialakítására javasolható, hogy legyen magasabb és alacsó-nyabb növényzettel borított rész is a kaszálókon, így példáu1 a blivósavoknak fontos moza-ikosság-növelő hatása lehet. További javaslat, hogy ne a teljes terÍilet legyen egyszerre le-kaszáIva, hanem legyen időbeli csúszás, esetleg hagyjunk olyan részeket, melyelet az ad,ottévben nem kaszálnak le' Ez utóbbi javaslatot támaszt1ák ali a csákvári területen tapasztal-tak, ahol a harisok valószínűleg akijmyező területek kaszálásaielől húzódtak az akÉor mégkaszáIatlat Csíkvarsai-rétre, ahol emiatt még későbbre tolódott akaszálás időponda.

A búvósávok illetve a mozaikos élőhelyszerkezet fontosság át más hazat,botanikai vizs_gálatok is alátámasztották. Egy, a hortobágyi Nyírő-laposo n iégzett vizsgálatban például akaszáIás különböző módon hatott a különböző növénytársulásofra, illetve, a gépíkaszálás-hoz képest áItalábat kíméletesebbnek' kevésbé homogenizáló hatásúnak tartott'kézíkaszá-lás is a novényfajokjelentős szegényedését okozta (DEAK & TÓrrrvÉnÉ sZ2006).

6',1

DÉR] E. et aI'

A kaszálás technikai hátterével kapcsolatban kapott kezdeti eredményeink arra utalnak,hogy a gyors sebességű, alacsony vágáslapos kaszálás okozza a legtöbb kárt az átlatvilág-ban. A kisszámú megfigyelés ellenére is megfogalmazhatő, hogy a lassabb sebesség és amagasabb vágáslap javasolható a kaszálás közvetlen negatív hatásainak kiküszöbölésére. Alassú menetsebesség azértis előnyös, mert a gép vezetője időben észreveheti a nagyobb á1-

latokat, feszkeket akasza előtt, és így van ideje megállítani a traktort, megakadályozva ez-zel az áIIatok elkaszálását. A magasabb vágáslappal pedig megvédhetőek azok az állatok is'amelyek menekülés helyett a lelapulást váIasztják túlélésük érdekében. A hangyaboIyok isnagyobb eséllyel maradnak épen, és a talaj szerkezetét is kevésbé változtatja meg a maga-sabban vágő kasza.

A 2006-os' első év tapasztaIataí elsősorban útmutatásként szolgálnak a további vizsgáIa-tokhoz, illetve alapot szo1gáltatnak a természetvédelmi és gazdálkodási szempontból egy-aránt javaso1ható kaszálási módokra vonatkozó javaslatokhoz. Habár előzetes eredménye-inkből nem lehet messzemenő és általános következtetéseket levonni, de összegzéskéntelmondható, hogy a búvósávok meghagyása és ezzeI a mozaikosság növelése' illetve a las-sabb kaszálási sebesség segíthet a kaszálásnak a biológiai sokféleségre gyakorolt negatívhatásainak enyhítésében.

Kiiszönetnyi|vánítás. Köszönette1 tartozunk a kaszálásban, mintavéte1ezésben és a minták feldolgo-zásában segítségünkre lévő kollégáinknak: BooNÁn MtHÁrv, Boloocu SÁNoon, BoNa Geszuprre,CzpNryg leorye, CsÓrr KrNca, ENYEDI RÓsgnr, Fanres RoraNo' HansÁNyt Juotr, HonvÁrn RÓ-nr'Rr, Iloxczey ZorrÁx, Kense DÓna, Ktsnert MÁrÉ, Konoupat TavÁs, or-ÁH Tnr,rÁs, Srrrlet GÁ-BoR' S7:ALKoVszzu orrÓ, TÓrH JÁNos, Vaoxu RÉrt, VÁNyt RÓoenr, VtszrÓ LpvpNrp. A kutatást aJedlik Anyos Program 6. alprogramja (2005-NFKP6-GYEP2005) támogatta.

Irodalom

BarÁny, P', oncl, K.M.' BÁLDI' A.' KrrtrN, D., Krsenxroor, T. & Enoós' S. (2007a): Effects oflocal and landscape scale and cattle grazing intensity on Orthoptera assemblages of HungarianGreatP1ain' Basic and Applíed Ecology 8: 280 290.

BerÁny, P., BÁlpt, A. & EnoŐs, S. (2007b): Grassland VerSuS non-grassland bird abundance anddiversity in managed grasslands: local, landscape and regional scale effects. Biodiversity andConservation 1 6: 87 1-88 1.

BarÁny, P.' BÁloI, A., SzÉl, G., Popt-ussaNv, A'' RozNrR' I. & Enoós, S. (2007c): Responses ofgrassland specialist and generalist beetles to management and landscape complexity. Diversityand Distributions 13 196-202.

Bgnc, A. & GusrersoN,T. (2007): Meadow management and occurence of comcrake Crex crex.Agriculture, Ecosystems and Environment I20'. I39-I44.

CarrrN, M-F., Br-aNlsNrEn, G., BeseNlr-RrcHrpn, C. & BeRsron, L-F. (2003): The impact ofmowing as a management strategy for wet meadows on spider (Araneae) communities. BiologícalConservation 1 13: 179-188.

DEÁr, B. & TÓrgvÉnÉsz,B. (2006): Kaszálás hatása a növényzetre a Nyírőlapos (Hortobágy) háromnövénflársulásában' In: MorNÁn, E. (szerk'): Kutatós, oktatós, értékteremtés. MTA ÖBKI, Vác-rátót, pp' 169'180.

GnrpN, R. :and Ire,.: -

KurrN, D. :.effecri',

=.'.KrptrN, D. :; :

scheme. :.

KrrtrN, D.. :. -

F., Ho_:. -

Tscrnr-. .agri-enr': -

Krrrrapx. S.. l--compos .t :environ.:.

Kwop, E.. K .scheme ,-

McCnqcrc:. ,practices : .

Srowp, T. J :rservatio:. .,:

TYLER, G,.\. ]chicks i-.

VtszrÓ, L' & .'.

Vértes.\ .Nemzeti Agr.:1,Nemzeti \':-=,

httP://i.-.'. ., -

68

A GÉPI KAsZÁLÁs ÁLLAToKR'{ GYAKoRoLT HATÁSA

GnlnN,R.E,.(1996):IactorsaffectingthepopulationdensityofthecomcrakeCrexcrexinBtttarn" ;á ira-j. Jouírnal of Applied Ecolo g 33 : 231 _248'

KLEUN, D., BEntNosE' f ,'dur', R' &-brusssN' N' (ZOO1)' Agri-environment schemes do not

effectively prote"t tiodivJrsity in out.r1 agricultural landscapes. Nature 413 '723-:725 '

Krorm, D. & Surssnr-^,-t,n. 1 (2003): ilevie*, tto* effective are Eutopean agri-environment

schemes in conserving and promoting biodiversryiJo urnal of Applied Ecology 40: 947- 969'

KlrtrN, D.. BAQUERo. R.''C;;;' Y'' ó'L' rv" DE Eírrsn)"l' J" FER'l'qNoEz' F" Cqsrurl' D" Henzoc'

F., HoLZSCHU", A', il;;' R','rto"' E'' K.ut;t' A' Mansrn[' J'' SIEpI'a'N-DEWENTER' I''

TsclrARNrKE, T., VtnHur-sr, J', WESr' f' A f-urf-Vlio l' (zOoO)' Mixed biodiversity effects of

agri-environment schemes in contrasting Eulopean óountries. Ecology Letters 9: 243 254'

Kltvrr, S., xl*.vtnuer'n|A. R , H;;il"", r'a a'r''ii'rinr, r' (zó"or): Plant species riclrness and

composition in managed grasslands: Th. ;.l.ti; imiortance of field management and

environmental Íáctors' Éiot' gi'ot Cons el'vation' 134 59 5'I 0'

Krop, E., KlruN, D., il-;;' i' &, St"tto, n'-(2006): Effectiveness.of th'e Swiss agri-environment

scheme in pro-otlng iioaiu..tity' Jounal of Applied Ecology 43 120-127 '

MCCRACK-EN, D. I. & Ter-lown., J' R. (200a): s*uio| una strucőre: the interactions between farming

practices and bird rooá..*u.... in lowland grasslands. Ibis t46 108_1 14.

SrowB, T. J. & GnpEN, ili. (19rtt, ngrggl*. Jf comcrake crex crex populations in Britain to con-

servation action' Vogelwelr \19 l6l 168'

Tvr,pn, G.A., GREBN' RÉ. & CesEv' C' (1998): Survival and behaviour of Comcrake Crex crex

chicks during tne mowing of agricultural grassland' Bird Study 45: 35*50'

Vrszt-Ó' L. & I(lnse, D. (2005): A kaszá1ás hatá;;; természeii értékeke' Információs fuzet' Pro-

*.J:Xii*:itJff;,:,TlJJ,k program !fAg) honrapja: hta,/yry11nakn hu 12007. november.;

Nemzeti Vidékfejlesztjri- í".u és- az IJj vJgvárá'''ag viaetreJtesztési Program honlapja:

http://wunv.program fvm hu (2007 november)

:.::: and,::. and

:::.ses ofL .:rsitt

::.::ct of: .'ogical

i'tarom. \Iác-

69