Ú J V I D É K I E G Y E T E MMAGYAR TANNYELVŰ TANÍTÓKÉPZŐ KAR

SZABADKA

SZEMINÁRIUMI MUNKA

TÉMA:

Zenta sporttörténete

MENTOR: HALLGATÓ:DOC. DR. LEPEŠ JOSIP TÖRÖK TÍMEA

I. évfolyam

SZABADKA, 2013.

TARTALOMJEGYZÉK

Bevezető.....................................................................................................................3

Zenta...........................................................................................................................4

Elhelyezkedése.................................................................................................4

Kialakulása.......................................................................................................4

Az I. Világháborúban.......................................................................................5

A II. Világháborúban.......................................................................................6

A II. Világháború után.....................................................................................6

Napjainkban.....................................................................................................6

Kultúrális élet.........................................................................................6

Oktatás....................................................................................................7

Templomok............................................................................................7

Egyébb helyek.......................................................................................7

A zentai sportok és sport Szövetségek kialakulása....................................................8

A munkás és diáksportok a Sportszövetségeken belül...............................................9

Munkássportjátékok .........................................................................................9

Diákolimpia.......................................................................................................10

Sporttársaságok, egyletek és tanfolyamok kialakulása .............................................11

Záró rész.....................................................................................................................15

Felhasznált irodalom és weboldal..............................................................................16

Bevezető

2

Munkámban szülőhelyemről vagyis Zentáról, annak kialakulásáról és a zentai sportok

kialakulásának történetéről írok. Részletes leírás található a különböző sportágak,

sportegyletek és tanfolyamok leírásáról, valamint a munkás- és diáksportok megalakulásáról.

Zenta

3

I.) Elhelyezkedése:

Zenta Vajdaság egyik legrégibb települései közé tartozik, mely a Tisza folyó jobb

oldalán elterülő város. A település a tartomány északi részén terül el, amely földrajzilag

Bácskában található. Keleten pedig Csóka községgel szomszédos, ahol közös természeti

kincsük a Tisza folyó választja el egymástól Bácskát Bánáttól. Nyugaton a Csík-ér választja

el Zentát Topolyától, északon pedig a mesterséges határ  Magyarkanizsa

és Szabadka irányába lett meghúzva, valamint délen Ada irányába. Manapság e vidékhez

Felsőhegy, Bogaras, Kevi és Tornyos tartoznak.

II.) Kialakulása:

A város környéke egy régebbi leírás szerint termékeny, halban és vadban gazdag vidék

volt. Először II. Endre király adománylevele említi a bencés kolostornak is helyet adó

Zyntha-rew települést, ami a középkorra 1216-ra tehető. Történelmének folyamán Zenta

1506-ban szabad királyi városi rangot kapott II. Ulászló királytól. Az adománylevéllel járó

előnyöket nem sokáig élvezhették Zenta város lakói, mert 1526-ban Mohácsnál a törökök

győzelmet arattak, majd Zentát is lerombolták, és csaknem 150 évig uralkodtak e vidéken. A

törökök a XVII. században már a Széntának nevezett pár száz fős szerb település mellé

kisebb várat építettek. A történelem során hosszan tartó bécsi háború döntő csatájának

színhelyéül Zentát jelölte ki, ugyanis 1697. Szeptember 11-én, Savoyai Jenő (Eugen)

hadvezér a Tiszán való átkelés közben osztrák, magyar, szerb és más nemzetiségű

zsoldosokból álló serege megsemmisítő győzelmet aratott a török had felett ( a csatában 25-

30000 török katona esett el).

A győzelem nemcsak európai, hanem világtörténelmi jelentőségű volt. 1751-ben Mária-

Terézia kiváltságlevelet adott a katonai hűség elismeréséül, amely szerint Zentát ismét

mezővárosi rangra emelte. Az 1848-as forradalom után Zenta községgé fejlődött vissza, de

1861-ben ismét rendezett tanácsú városi rangot kapott. 1867-ben, amikor papíron is

megszületett és életbe lépett az alkotmányos jog, Zentán is megindult az ipari, kereskedelmi,

közlekedési és a közoktatási fejlődés annak ellenére, hogy a város ismét nagyközséggé

fejlődött. 1873-ban a város ismét rendezett tanácsú városi rangot kapott, s ez is maradt

egészen 1918-ig.

1873-ban választották meg a városban az első polgármestert is Jankovich Aurél

személyében. Nagy érdeme volt többek között az elemi iskolák megnyitása, az algimnázium

indítása, a nagyzsinagóga felépítése, de a legnagyobb az új fahíd felépítése, mely

összekötötte a Tisza jobb és bal oldalát vagyis Bácskát Bánáttal. A híd megalakulása

4

társadalmi szempontból igen lényeges, mivel mint jelenség mindig is jelkép, amelynek

nemcsak az volt a szerepe, hogy e két partot összekösse.

1876-ban megnyitotta kapuit a gimnázium, majd 1880-ban befejezték a folyami

kikötő kiépítését. Ekkorra a város már rendelkezett algimnáziummal, polgári leányiskolával,

elemi és iparos inasiskolával, mezőgazdasági tanintézettel, kórhazzal, vasúti- és gőzhajó

állomással, posta és távíróhivatallal. 1899-ben városi telefonhálózat is megalakult. Mindezek

mellett fejlett kereskedelmi hálózattal és gabonaközponttal gazdagodott, volt négy

pénzintézete, két nyomdája, két helyi újságja és számos kulturális és egyéb egyesület áll a

lakosság szolgálatában. 1889-ben viszont még átadták a vasutat a forgalomnak, amelyet

összekötöttek Szegeddel, Szabadkával és Óbecsével. 1895-ben Ferenc József Zentára

látogatott, hogy megszemlélje a környéken tartott hadgyakorlatot és e alkalomból a város

bevezette a villanyvilágítást (az egész Délvidlken először), és aszfaltjárdát építettek a királyi

látogatás maradandó emlékeként. 1904-ben kezdett el működni a Népkönyvtár. A század

utolsó évtizedeiben pedig nyomdák kezdtek el dolgozni Zentán és újságok jelentek meg.

A fejlődés a következő évtizedekben is tart a századfordulót követően . 1908-ban

megépül a gyönyörű vadgesztenyesorral díszített rakpart is, és a régi fahídat vashíddal

váltották fel (mert 1902-ben a fahíd leszakadt). Egy évvel később munkástelep épült a

városban, hogy enyhítse a lakásgondokat.

1911-ben a főtéren található Szent István templom és a városháza leégett, és bár a

templomot nem, de a városházát újjá építették 1914-re, és ugyanakkor több jelentős, művészi

stílusú épület is épült. 1915-ben a korábban megépült tiszai hídon átvezették a vasúti pályát,

ezzel összekötve a bácskai és a bánsági vasúti hálózatot, mellyel nemzetközi jelentőségűvé

vált.

III.) Az I. Világháborúban:

Az első világháború végén 1918. november 16.-án Zentát szerb csapatok szállták meg,

és rövid idő alatt megkezdődött a helyi hatalom átszervezése, ahol a bevonuló szerb

katonaság parancsnoka Gligorije H. Jovanović 1919. januárjában a zentai lakosság tudtára

adta az új rend elvárásait és elképzeléseit . A háború után visszaesett a város fejlettsége.

1922-ben itt alakult meg az Országos Magyar Párt, az akkori jugoszláviai magyarok első

politikai szervezete .

A két világháború közötti iskolák nagy részét megszüntették, a gimnáziumot is

négyosztályosra fokozták le.

5

IV.) A II. Világháborúban:

1944. október 8.-án Zentát elfoglalta a Vörös hadsereg. A háborús bűnösök listáján

összessen 32 ember neve szerepelt, akik nem mind zentai lakosok voltak.

Zentán a Népfelszabadító Bizottság 1944. október 8.-án elkezdte munkáját. Néhány

nappal később annak ellenére, hogy a valódi bűnösök nagyrésze már elmenekült, sok

feljelentést kapott a Bizottság. Összessen letartóztattak 80-90 foglyot. 1944. október 17.-én a

Bizottságból eltávolították a magyar tagokat, majd ennek következtében 31.-én hivatalosan is

betiltották a magyar nyelv használatát.

Végül a kivégzésekre 1944. november 9-én került sor. Az áldozatokat kettesével

összedrótozva fegyveres kísérettel terelték a Tisza partra (a vasúti töltés közelébe). Az

áldozatoknak kivégzés előtt az árok szélére lekellett feküdniük, majd pedig egyenként

vetettek véget az életüknek. A kivégzés után vékony földréteget borítottak a holttestekre. A

következő napokban az áldozatok hozzátartozói néhányukat kiásták és a temetőben jelöletlen

sírokban temették el őket. A későbbiekben is tűntek el magyarok, de tömegesen többet nem

végeztek ki. A zentai magyar áldozatok száma körülbelül 70 és 90 között van.

V.) A II. Világháború után:

A II. világháború után Zenta és a környező települések gyors fejlődésnek indultak a

mezőgazdaság, ipar, pénzügy, közlekedés, oktatás, kultúra és a sport terén, mely

meggyorsította a gazdasági életet.Ekkor épül fel a cukorgyár is. 1963-ban épűlt meg az új

tiszai vashíd, ugyanis a korábbit 1941-ben felrobbantották, s kiépült az ipari zóna és a kikötő

is melyet a zentai csata színhelyére telepítettek.

VI.) Napjainkban:

1.) Kultúrális élet:

Kultúrális értelemben a városnak művelődési háza, könyvtára, múzeuma,

művésztelepe, történelmi levéltáran van. Vallási viszonylatban öt római katolikus és egy

görög-keleti templom van, illetve néhány imaház .

2.) Oktatás:

a.) Általános iskolák:

6

A Stevan Sremac Általános Iskola több településen működik (November 11.

munkaegység, Zenta, Emlékiskola munkaegység, Zenta, Thurzó Lajos munkaegység, Zenta,

Csokonai Vitéz Mihály munkaegység, Felsőhegy, Tömörkény István

munkaegység, Tornyos -kihelyezett tagozatokkal Kevin és Bogarason).

b.) Középiskolák:

A zentai Gimnázium épületében található még az Egészségügyi Középiskola és a

Közgazdasági -kereskedelmi Középiskola, amelynek az oktatása is ott zajlik.

c.) Főiskolák és egyetemi karok:

Zentán a Szent István Egyetem Kertészettudományi Karának Határon Túli Levelező

Tagozata működik, ahol kertészmérnöki szakon folyik az oktatás magyar nyelven.

3.) Templomok:

Zenta községéhez 9 templom tartozik, ezekből 6 a városban, 3 pedig a községhez

tartozó falvakban (Felsőhegy, Tornyos és Kevi) található. Ezek közül pedig nyolc helyen az

istentisztelet magyar nyelven folyik. A város és a község egyetlen ortodox templomában a

szertartások szerb nyelven zajlanak.

4.) Egyébb helyek:

A Tisza bal partján a várossal szemben található a homokos strand, mely kiválló hely

a strandolásra. A folyó sporthorgászatra alkalmas, az erdős partrésze kirándulásokra és

táborozásokra igen alkalmas. A Népkertben található ma a labdarúgóstadion, atlétikai pálya,

uszodák, teniszpályák, tekepálya, kosárlabdapálya és a játszótér.

A zentai sportok és a Sportszövetségek kialakulása

7

Zentán a hivatalos sport kezdete 1882.06.04-re esik, amikor is megalakult a “Zentai

Athleticai Club 1882” név alatt a spotregyesület. E klub az összes akkori sportágakat magába

foglalta. Kezdetben atlétának neveztek mindenkit aki sportolt és atlétikának minden

sportágat. A sportegyesület első elnök Matkovits József volt, a titkára pedig Bergel Kálmán.

A világban történt sportfejlődéseknek köszönhető, hogy Zentán is sorra jelentkeztek az

újszerű sportágak. Az akkori első zentai sportegyesület (ZAC 1882) még a politikiai

események hatásának ellenére is megtudott maradni, sőt új sportágakat is fejlesztettek. A

“Zentai Athleticai Club 1882” szárnyai alatt kialakuló sportágakból fejlődtek ki a mai zentai

sportok valamint az önálló klubok és egyesületek.

A sportegylet ideje alatt 1882-től 1944-ig a következő sportágak voltak fellelhetőek:

evezés, atlétika, úszás, szertorna, céllövészet, teke, korcsolya, kerékpár, vívás, lóverseny,

boksz, tenisz, labdarúgás, birkózás, hazena, sakk, vízilabda, asztalitensz, röplabda és

jégkorong.

A II. világháború után 1945-ben az új szocialista államberendezésnek köszönhetően

Zentán is új sportegyesület alakult ki a “Jedinstvo” név alatt, melynek elnöke Joksimović

Mata. A „Jedinstvo” a sporthagyománynak köszönhetően 1946-ban már 16 szakággal

rendelkezett és 372 taggal büszkélkedhetett, ebből 324 férfi és 48 nő volt aktív tagja. A

szakágak a következők: atlétika, úszás, szertorna, labdarúgás, boksz, birkózás, asztalitenisz,

röplabda, kosárlabda, teke és sakk. 1946. augusztus 10-én az új rendelet meghozatala az

egész ország területére vonatkozott, amikor is elkezdődött a jelvényszerző versenyek

„ZREN” név alatt. Ennek pedig a célja az volt, hogy minnél többen jelenjenek meg, ahol

nemcsak a tömegesítés volt a legfontosabb, hanem a testnevelési kultúra és a sportra való

figyelem felkeltés is egyaránt. Ezt a sportrendezvényt a „Jedinstvo” szervezte és irányította.

1948. május 10-én a „Jedisntvo” SE „Pobeda” SE-re változtatta a nevét. 1949. november 16-

án a „Pobeda” SE az időközben megalakult „Lokomotiva” SE-vel egyesült és a Željezničko

Sindikalno Sportsko Društvo nevet vette fel.

1952-ben Zentán még megalakult a Zentai Járási Testnevelési és Sport testületének a

szövetsége, melynek elnöke dr. Müller Imre volt. Ennek a testületnek a célja pedig a minnél

több sportszakág kialakítása volt a városhoz tartozó falukban, iskolákban és

munkaszervezetekben.

A munkás és diáksportok a Sportszövetségeken belül

8

A munkás és az iskolai (diák) sportjátékok egyesítése, vezetése és irányítása mindig is

jelen volt a sportszövetségek keretein belül kezdve a járásitól a községi sportszövetségekig.

1.) Munkássportjátékok:

A munkássport kialakulásának kezdeti szakaszait az 1950-es évek végére tehetjük.

Az 1950-es évektől pedig a kövektező válalaltok, szövetkezetek és intézmények voltak

a legaktívabbak:

“Žitopromet”, Teksztilgyár, Varró szövetkezek, „Napredak”, „Udarnik” nyomda,

Komunális Bank, „Tisza” bútorgyár, Földműves szövetkezet, Tanügyi munkások, „Borac”,

Tiszti otthon, Festő és mázoló szövetkezet, LTA „Backa”, „Graficar”, „Elektro Bačka”,

„Merkur” ipartestület, „Auto-Moto društvo”, „Hermelin”, Egészségügyi munkások,

„Slavija”, Zentai járási bíróság, GP „Rad”, GP „Panonija”, „Transport”, „Mašinaremont”,

DTD, TAMP, „Elektrovojvodina” és a Téglagyár.

1965-ben kezdődtek el a községek közötti munkásversenyek, ilyen volt Ada, Becse

Csóka és Zenta községek, melyek összemérhették erejüket és e versenyek 1991-ig tartottak.

A munksássport 1970-ben érte el azt a színvonalat, hogy most már a községek zónákba

tömörűlve versenyezzenek egymással. Végül ezekből a versenyekből alakult meg a munkás

olimpia ötlete, amelyben egész Vajdaság munkássportolói megmérközhettek egymással. Az

első munkásolimpiát 1975-ben tartották meg, melyet mint minden olimpiát négy éves

ciklusokban rendeztek meg, és még a mai napig is tartanak. A közötte lévő minden második

évben pedig megtartották a tartományi bajnokságot. A versenyprogram a községivel

kezdődik majd a zónaival (községközi) folytatódik. A községközi bajnokok szereztek jogot

arra, hogy a tartományi bajnokságon és a munkásolimpián részt vegyenek. A zentaiak,

törökkanizsaiak, csókaiak, adaiak, becseiek, szenttamásiak és a zsabljaiak a „Potisje” zónába

tartoznak. Eddig összesen nyolc munkásolimpiát tartottak meg, ahol a zentaiak 51 érmet

nyertek, ebből 15 aranyat, 18 ezüstöt és 18 bronzot. Ez az eredmény a zónákban és egész

Vajdaságban is a legjobbnak számít.

2.) Diákolimpia:

9

A megszervezett diáksportok az 1960-as években jutottak arra az álláspontra, hogy a

diákok községközötti (zónai) iskolás versenyeken is megmérkőzzenek egymással. Így alakult

meg az ötlet, hogy először rendezzenek egész Vajdaság területén diákolimpiát, amelyet végül

először 1970-ben tudtak megvalósítani. Összesen hat diákolimpiát bonyolítottak le és nagy

sajnálattal az 1990-es évek elején befejeződött a Vajdasági diákolimpiai mozgalom. A zentai

elemiiskolások és középiskolások végül is szép eredményt értek el, ugyanis összesen 243

érmet nyertek a diákolimpiákon, ebből 107 aranyat, 81 ezüstöt és 55 bronzot. A községi

sporthagyomány a diákolimpián is megmutatkozott, ahol is az úszók összesen 91 érmet (33

arany, 29 ezüst és 29 bronz), az atléták 78 érmet (26 arany, 33 ezüst és 19 bronz), a birkózók

43 érmet (31 arany, 10 ezüst és 2 bronz), az asztaliteniszezők 25 érmet (15 arany, 5 ezüst és 5

bronz), a kosárlabdázók 2 ezüstöt, a sakkozók és kézilabdázók 1 aranyat, a céllövők és a

szertornászok pedig 1 bronzérmet nyertek. A Vajdasági diákolimpiák rangsorolásán ezekkel a

kiemelkedő eredményekkel többször is a zentai diákok az első helyen végeztek és a

legjobbak között voltak.

A diákolimpiai éremszerzői nagy része később a különböző sportágak országos

bajnokságain is éremszerzők voltak. Egy részük a válogatottságig vitte és a másik része

viszont különböző nemzetközi versenyeken és bajnokságokon is éremszerzők voltak.

A legtöbb testnevelési előadó, tanár, edző és sportmunkás véleménye megegyezett

abban, hogy a diákolimpiai mozgalom nagyon hasznos sportrendezvény volt nem csak a

tömegesítés szempontjából, hanem azért is mert kiválló alkalom volt arra, hogy a tanulók a

különböző sportágak közül tudjonak választani, amelyet majd aktívan űznek.

A Vajdasági diákolimpiai mozgalom befejezése után, pedig az 1990-es évek közepén

hasonló diákverseny indult el köztársasági szinten az OŠIS néven.

Sporttársaságok, egyletek és tanfolyamok kialakulása

10

1.) Evezés:

Zentán 1875-ben “Regatta Club” néven alakult meg az első evezős sport egylet. Az

egyletnek ugyan versenyjellege nem volt csak rekreációs (a szabadidő eltöltésének kultúrája,

melyet a napi elfoglaltságok által okozott fáradtság és feszültség feloldására alkalmas emberi

tevékenység). Sajnos mindössze csak egyévadig tartott.

2.) Atlétika:

Zentán az atlétika hivatalos kezdete 1882.06.04-tól tehető ugyanis , amikor megalakult

a “Zentai Athleticai Club 1882” név alatt. Zentán az első atlétikai versenyt 1882.08.27-én

tartották meg, ahol a versenyszám 3 km gyaloglás volt. A klub az évek alatt többször is nevet

változtatott, de végül is ismét felvette a „Zentai Athleticai Club 1882” nevet, melyet a mai

napig büszkén visel.

3.) Lóverseny:

Zentán az első lóversenyt 1887-ben tartották meg, melyet a „Gazdakör” szervezett meg

saját keretein belül.

4.) Teke:

Zentán 1889. május 19-én nyitotta meg kapuit a tekeegylet. A társaságnak minden

zentai, nagykorú, művelt polgár a tagja lehetett. A tekepályát a Népkertben építettek ki. A

tekeversenyeket hol a népkerti pályán, hol pedig különböző vendéglőkben rendezték meg. A

versenyeket ünnepségekhez, évfordulókhoz kötötték. A nyeremények általában valamilyen

ivókészletek (boros, pálinkás), szivartartó vagy esetleg háziállat (pl. birka) volt.

5.) Vívás:

1891-ben új sportág jelentkezett Zentán, még pedig a vívás. Az első vívó tanfolyam

1891.03.08-án alakult meg, melyet karddal és tőrrel oktattak. A tanfolyamot Kónyai Kyss

Albert vívómester indította meg. A vívás nagy sikert aratott Zentán. A versenyeket vagy a

gimnáziumi tornaverseny keretében rendezték, vagy a Zentai Athlétikai Club szervezett

különféle tornákat. 1906. április 11-én a zentai vívók részt tudtak venni a szegedi országos

vívóversenyen.

6.) Korcsolyázás:

A Zentai lakosság a hideg, hosszan tartó téli hónapokban hiányát érezte a sportolásnak.

E célból egy korcsolyapályát szerettek volna felállítani. Az akkori polgármester Boromisza

János eleget tett a kéréseknek. Az első korcsolyapálya a mostani Kioszktól észak irányba

elterülő vizenyős terület volt. Végül Zentán 1893.04.05-én megalakult a Korcsolyázó

Társaság. A korcsolyázó Egylet testedző és szórakoztató jelleggel működött. Versenyeken

nem vettek részt, inkább rekreációs értékű volt.

11

7.) Kerékpározás:

Zentán 1899.04.01-én kerékpárklub alakult. Elnöke Wendörfer Károly postahivatali

főnök volt. Az egyesületnek összesen 20 tagja volt. Elhatározták, hogy minden vasárnap és

ünnepnapokon kirándulásokat szerveznek kerékpáron a szomszédos községekbe. Még

versenyeket is rendeztek. 1899. augusztus 26-án és 27-én Zenta és Szabadka között került

megrendezésre. Az Egyesület 1899. szeptember 17-én Zéntán több számból álló versenyt

rendezett a Népkertben. Az 1900-as évek elején még Zenta és Mohol között szerveztek

kerékpárversenyeket.

8.) Tenisz:

Zentán dr. Kopp István járásbíró és társai szerették volna meghonosítani a teniszsportot.

Végül Zentán 1903.02.09-én alakult meg a Zentai Tenisz Klub a Népkertben. Itt hamarosan

két pályát is építettek, ahol április végén megkezdődött a teniszjáték. E sport rekreációs

jelleggel alakult meg.

9.) Labdarúgás:

Zentán az első labdarúgó mérkőzést 1899.06.09-én játszották le. 1905.06.23-án a Zentai

Atletikai Club keretén belül labdarúgó szakág alakult. Versenyeket is rendeztek, de a zentai

lakosság nem nagyon hatódott meg a sok nemzetközi hírű atléta érkezésétől.

10.) Birkózás:

Zentán az 1891.03.08-án vette kezdetét a vívótanfolyam keretén a birkózás, melyet be

is mutattak. 1924.02.03-án a Zentai Atlétikai Klub keretén belül birkózó szakág alakult

hivatalosan.

11.) Asztalitenisz:

Zentán az első asztalitenisz bemutató versenyt 1925.05.24-én a zentai zsidó ifjúsági

egyesület a „Hagibor” szervezte meg. 1930.02.09-én a Zentai Atlétikai Klub keretén belül

asztalitenisz szakág alakult, majd pedig önálló klubbá 1949. vált.

12.) Vízilabda:

Zentán 1930.07.13-án a Zentai Atlétikai Klub keretén belül vízilabda szakág alakult.

13.) Úszás:

Zentán 1882.08.27-én a „Zentai Atlétikai Club 1882” szervezésében tartották meg az

első úszóversenyt, melyet a Tiszán rendeztek meg. 1930.09.05-én a Zentai Atlétikai Klub

keretén belül úszó szakág alakult.

14.) Sakk:

12

Zentán 1906.06.08-tól 18-ig amatőr sakktornát szerveztek Bács-Bodrog vármegye

sakkozói számára. 1932.01.24-én alakult meg a zentai sakk klub hivatalosan is.

15.) Röplabda:

Zentán 1931.07.09-én a zentai „Sokol” egyesület a becseiekkel együtt bemutatta a

röplabda tudományát.

16.) Ökölvívás:

Zentán az ökölvívás kezdete az 1940-es évek elejére tehető. Hivatalosan, mint szakág,

1945-ben a „Jedinstvo” SE keretén belül kezdett el működni, majd később vált csak igzi

önálló klubbá.

17.) Sporthorgászat:

Zentán 1949.05.26-án alakult meg a sporthorgász egyesület.

18.) Céllövészet:

1899.07.11-én a zentai vadász társaság üveg és agyaggalmab lövő versenyt rendezett a

Körösztösben. Céllövészetben a különböző egyesületek és szakágak versenyzői több

alkalommal vettek részt. 1931.08.28-án a céllövő egyesület is megalakult végül Zentán,

közvetlenül a II. v.h. után pedig céllövő társaság is létrejött, amely a mai a labdarúgó pálya

mögött található. A hivatalos céllövészeti klub 1999.01.10-én alakult meg Zentán „Queen”

név alatt.

19.) Szertorna:

Zentán a szertornázás kezdetei a XIX. század végére tehető. A XVIII. Század végén

már találkozhatunk tornázással az iskolai oktatásban, valamint a különböző egyesületi és

klubéletekben is. A későbbiek folyamán vagyis 1920-tól a zentai „Sokol” SE nagymértékben

működtette a tornázás különböző ágait, majd a II. világháború után a „Partizán” TE

keretében működött a tornázás és a szertornázás szakágként. Önálló szertorna klubbá 1992-

ben alakult meg szertornázás „Linea” néven.

20.) Jégkorong:

Zentán 1939.02.01-én alakult jégkorong csapat.

21.) Kézilabda:

Zentán több hazena szakág alakult: 1925.08.01-én a zsidó „Hagibor” SE, 1928.08.25-én

a SAK, 1925.10.13-án pedig a „Radnicki” SE keretében. Az első hivatalos kézilabda klub

pedig 1958.07.15-én alakult meg.

22.) Súlyemelés:

13

Zentán 1958-ban a birkózó klub keretén belül alakult meg a súlyemelő szakág, amely

három évvel később (1961-ben) vált önálló klubbá.

23.) Gyeplabda:

Zentán 1966-ban „Elektrovojvodina” név alatt gyeplabda klub alakult.

24.) Kosárlabda:

Zentán a kosárlabdázás a II. világháború után a „Jedinstvo” SE keretén belül alakult

meg szakágként. A későbbiekben önálló klub lett ahol a „Mladost” és a„Zenta” nevet viselte.

1952-ben alakult férfi és női kosárlabda klub, melynek a neve „Borac” volt.1953-ban pedig a

„Tekstilac” SE keretében is működött kosárlabda szakág. A klubok később egyesültek lettek

vagy megszüntek de újak is keletkeztek.

25.) Karate:

Zentán 1973-ban a „Partizan” TE keretén belül karate klub alakult meg.

26.) Aikido:

Zentán 2005-ben alakult aikido klub „Budo-Aikido” név alatt.

27.) Kung Fu Whu Shu:

Zentán 1995.11.16-án alakult Kung Fu Whu Shu klub.

28.) Kajak-kenu:

Zentán 1981-ben alakult meg először kajak klub „Vlado Bagat” néven. 2005-ben

„Tiszavirág” néven új kajak klub alakult.

29.) Body-building:

Zentán 1994.10.24-én alakult meg a body-building klub.

30.) Sporttánc:

Zentán 2003-ban tánc klub alakult „Flamenco” néven.

14

Záró rész

Zenta örökifjú városnak számít ugyanis mindig igyekezett a modern társadalommal

lépést tartani és a közösségbe megpróbálta az új sportágakat bevezetni kisebb nagyobb

sikerrel. A zentai versenyzők viszont kimagasló eredményeket értek el a különböző Balkán,

Mediterrán, Európa és Világbajnokságokon, az Európa és Világkupákon valamint az

olimpián egyaránt. Mindanyian Zentán kezdték el a sportpályafutásukat, és voltak aki végig a

helybeli egyesületekben sportoltak, de olyanok is voltak, akik más egyesületekbe igazoltak át

vagy más országba távoztak, de végül is mindannyian megmaradtak zentaiaknak, és büszkék

lehetünk rájuk, hogy ilyen sokra vitték.

15

Felhasznált irodalom

Táborosi László: Zenta sporttörténete

Felhasznált weboldal

https://www.google.rs/search?q=Zent%C3%A1r%C3%B3l+k %C3%A9pek&source=lnms&tbm=isch&sa=X&ei=RMGoUf7wEMrAtAaI6IAg&ved=0CAcQ_AUoAQ&biw=1366&bih=643

https://www.google.rs/search?q=Zent%C3%A1r%C3%B3l+k %C3%A9pek&source=lnms&tbm=isch&sa=X&ei=RMGoUf7wEMrAtAaI6IAg&ved=0CAcQ_AUoAQ&biw=1366&bih=643#tbm=isch&sa=1&q=Sport+k%C3%A9pek&oq=Sport+k%C3%A9pek&gs_l=img.3..0l2j0i24.25089.26644.2.27263.5.5.0.0.0.0.255.749.2j0j3.5.0...0.0.0..1c.1.15.img.9R9DdPQWB7k&bav=on.2,or.r_cp.r_qf.&bvm=bv.47244034,d.Yms&fp=2f4e9cb9adf4917a&biw=1366&bih=643

16