XXI. ANNALES MUSEl NATIONALIS HUNGAKLCI. 102 I .

ZEBEGENY ES NAGYMAROS KORNYEKENEK FELSOMEDITERRAN RETEGEI.

Irla S T R A U S Z L A S Z L O .

A Magyar Nemzeti Muzeum asvanytaraban nehai Dr. F K A N Z E N A U

A G O S T O N gyujtesebdl gazdag lelsomediterran fauna van ZebegenyroT. Ezen anyag tanulmanyozasa kozben, latva annak jelentoseget a faciese szem-pontjabdl, szamos kirandulast tettem e videkre es gazdag faunat gyujtottem be tobb belyrdl is. Munkam legfontosabb eredmenye az, hogy a zebegenyi felsomediterran agyagban egy erdekes faunakeveredest sikeriilt kimutatnom.

E videket legeloszor S T A C H B 1 ) irta le 1866-ban s a zebegenyi lajta-meszbol 19 koviiletet sorolt fel; B O C K H H U G O 2 ) munkajaban inkabb az alsomediterran retegekkel foglalkozik; ujabban senki sem meltatta ezt a videket figyelemre.

A felsoniediterranl a kornyeken homok, agyag es meszko kepviseli. A homok a Tiirkenfeld eszaki oldalan van meg; ebben sem koviiletet, sem a telepulest mutato feltarast nem sikeriilt talalnom. Az agyagot a zebegenyi Vizesarok also vegenel, a lajtameszet a Tiirkenfeld deli reszcig tobb helyen is tanulmanyozhattam.

Zebegeny falu kozeleben a felsdmedilerran retegsor a Vizesaroknak a Miiblgrundba valo lorkolasa eldtt van legjobban feltarva, a hol a retegek harom hanyaban es egy vizniosasban vizsgalbalok. A keJeli banyaban a kovetkezo retegek vannak feltarva:

1. Alol voros- es feherszinii, rendkiviil kemeny lithothamniumos meszko van, meiy tele van, tulnyomoan legombolyitett biotitos andezit darabokkal. E retegbol epitokovet fejtettek. Nagy egyedszamban vannak benne koviiletek, de csak keves szainu fajhoz tartoznak s a kdzetbol igen nehezen szabadithatok ki. A kovetkezo fajokat talaltam benne: Lithu-thamnium ramosissimum Rss., Echinida-toredekek, Pecten Malvinae D U B . , P. latissimus B B . , Ostrea sp., Peetunculus pilosus L . , Lucina leonina B A S T . ,

') G. STACHE, Die geologischen Verhaltnisse der Umgebungeu von Waitzen in Ungarn. (Jahrbuch der k. k. geolog. Reichsanstalt, Bd. XVI. p. 134.)

' 3 ) BOCKH Huoo, Nagy-Maros kornyek6nek foldtani viszonyai. (Fotdtani Intezet Evkonyve, Xlll. kot.)

Cytherea pedemontana A G . Leggyakoribb czok koziil az Ostrca sp. jobb-teknoje. E fauna felsomediterran kora ketsegtelen, de hogy a heivetien, vagy pedig a tortonien alemeletbe tartozik-e, az nem dontheto el; mivel a kitoresek ideje utan kepzodott, sztratigrafiai helyzete a tortonienre utal.

2. Felette koriilbelul 4—5 meter vastag agyagreteg kovetkezik, melyben gazdag faunat talaltam; ritkak ugyan kozottiik a hejas peldanyok, megis mind jol meghatarozhatok. A teljes fauna, melyet begyujtottem es melyben valamennyi allatkor kepviselve van, 109 fajbol all es pedig:

Foraminifera: Textularia sp., T. catinata D ' O R B . , Nodosaria eonsobrina D ' O R B . ; N. hispida D ' 0 R B . , N. soluta Rss., Dentalina sp., Lingulina costata D ' 0 B B . , Cristellaria sp., Cristellarla rotulata L K . . Uvigerina pygmaea D * 0 R B . , Orhdina Universa D ' 0 R B . var. bilobata D ' 0 R B . , Globigerina sp., 67. bulloides D ' 0 R B . , 67. bulloides D ' 0 R B . var. triloba Rss., 67. quadrilobata Rss., Botalia Beecarii D ' 0 R B . , B. Soldanii D ' 0 B B . , TruneatuUna lobatukt W. et J., T. Haidingeri D ' 0 B B . , Nonionina umbilicatula M O N T . , Amphi-stegina Hauerina D ' 0 R B .

Coelenterata: Sihcispongia-spiculumok, + Caryophyllia sp., Solenastraea sp«, + BaJanophyllia concinna S E G . , + B. irrcgalaris Rss.

Echinodermata: Cidaris-tuskek, Scutella vmdobonensis L B E . , Echino-lampas sp., E. cfr. italicus L A M B .

Vermes: Serpula, valosziniileg lobb faj is. Braehiopoda: + Terebratula styriaea D R E G . , + Platydia anomioides

SCAOOHI var. rotundella S A C C O .

Bryozoa: Cellaria fistulosa L . , Porella cervicornis P A L L A S , Cellepora globularis B R O N N , Crisia subaequalis Rss., Idmonea speudodisticha S C I I A F H .

Lamellibranchiata: + Pecten cristatus B R O N N , P. inflatus M I J L L . , P. rerolutus M I C H T . , P. latissimus B R . . P. Maleinae D U B O I S , P . seabrellus L A M K . var. bollenensis S A C C O , P. ventilabrum G O L D E . , Anomia ephippium L., A. ephippium L. var. ex aff. pseudopecten S A C C O , Ostrea sp., 0. frondosa D E S E R R . , + Nueula Mayeri H O R N . , + Leda fragilis C H E M N . + L . nitida B R . , Arca sp., A. dilurii L A M K . , A. cfr. honthicnsis M A J E R . Pectun-

culus pilosus + Lucina sp., Cardium multicostatum B B . , C. cfr. fragile B R . , Venus sp., l r . Haidingeri H O B N . , V. multilameUa L A M K . , Tellina planata L . , T. serrata R E N E V . , Psammobia cfr. imirudiata B R . , Mactra sp., Lutraria oblonga C H E M N . + Corbula carinata D U J . , Aspergillum miocenicum V A D A S Z .

Gastropoda: Trochus patulus B B . , + Solarium sp., Capulus hungaricus L., Sigaretus holiothoideus L . , + Natica sp., + Turritet/u turris B A S T . , T .

Arehimedis B R O N G . , + Cheuopus pes pelecani P H I L . , + Rostellaria dentata G R A T . , Cypraea amigdalum B R . , 67. sanguinolenta G M E L . , Cassis saburon L A M K . , Eudo/iuni subfasciatum S A C C O , Ficula condita B B O N G . , + Bucciuum

sp., + B. Caronis BBO^G., + Columbella nassoides B E L L . , Trilou TarbeUianum G I I A T . , Purpura sp., + Murex Partschi H O R N . , Fusus sp., Fasciolaria sp., .1/7/w cfr. Bronni M I O H . , Mitra sp., + J/. cupressina B R . , Conus Dujardini D E S I I . , ( • . cfr. JSaueri P A B T S O H , C. Pusehi M I C H . , C. striatulus B R . , + Vugi-uella sp., + 1'. acutissima Aun., K depressa D A U D . , JR. giibbosa A U D .

Scaphopoda: + Dentalium tiadense P A R T S C H , + 1). cfr. sexangulum S C H R O T H ,

Cephalopoda: + Aturia Aturi B A S T .

Arthropoda: Balanus concavus B R O N N . , + Ostracoda-teknok. Vertebrata: Labrida-fog. A F R A N Z E N A U gyujtotte anyagban meg a kovetkezo altalam nem

talalt fajok is megvannak: Spondylus crassicosta L A M K . , Ostrea crassissima L A M K . , Cardium cfr. edule L . , Rissoa sp., Bissoina Moravica H O R N . , +

+ Conus Berghausi M I C H . , Lamna hastafa A G .

E faima, korara nezve, feltetlenul a tortonienbe tartozik, ambar vannak benne regibb korra utalo alakok is, igy peldaul az Ostrea crassissima es Aturia Aturi nem is a kozvetlen elozo helvctien, hanem az alsomedi-terran burdigaleni emeletben leggyakoribbak.

A kepzodmeny facieset eldonteni nuir nem ilyen egyszeru ; ugyanis itt azt lataljuk, hogy egyiitt vannak benne a mely tengeri elemek a neri-tikusokkal. es pedig majdnem teljesen egyenlo szamban. Elso pillanatra azt lehetne hinni, hogy talan egy a neritikus zona melyebb reszeben s nyugodt, nem haborgatott vizben elt faunaval van dolgunk ; reszletes vizsgalatnal kitiinik azonban, hogy ez teljesen ki van zarva. A szamos Viujinella. bathyalis jellegii Pecten (pl. P. cristaius, 1\ rerolutus). Leda. Nueula, Aturia Aturi, a maganos korallok mind arra vallanak, hogy cz a reteg a bathyalis reszeken. siit e zonanak is melyebb reszein kepzodott, Masreszt pedig elofordulnak itt a legsekelyebb neritikus zona jellemzi) alakjai is: durva hejju Pectenek (pl. P. latissimus), Peetunculus pilosus. Ostrca crassissima, Sigaretus, Trochus, ScuteUu vindobonensis, Echinolampas, Solenastraea (konstruktiv korall). Ez a tokeletesen kiilonbozii jellegii fauna egyiitt nem elhetett, a neritikus fauna csak bemosott lehet es az ugyanazon koru tenger neritikus reszeibol keriilt a melyebb vizbe. A ket fauna korra nezve teljesen egyezo, tehat arrol szo sem lehet, hogy az egyik faunai valamely regibb retegbol mosta volna ki a tenger. Ez mar csak azert sem lehetseges, mert a tenger a bathyalis reszeken nem vegez pusztito munkat; viszonl az sem lehet, hogy itl neritikus tengerresz lett volna s egy mar meglevo bathyalis kepzodmenyt pusztitott volna el az abrdzio s ebbol keriiltek volna bele a mely tengeri alakok. mert hiszen akkor a csak kobel alakban meglevd, vagy pedig igen finom heju koviiletek okvetleniil elpusz-lultak volna; mar pedig ezzel ellentetben azl latjuk, hogy legjobb meg-

tartasban epen a Peeien cristatus vekony es torekeny tekndi maradtak; — foleg pedig maga a kozetanyag is melyebb vizi kepzddmeny jellegevel bir. Nem kepzelhetd tehat maskepen, minthogy egy mely arok huzddott itl a neritikus reszek kdzdtt, (a tortonien kdzepe tajan) s a neritikus alakok ide besodrattak. A melyben valdsziniileg aramlas lehetett a neritikus reszekrol a mely tenger fele ; e mellett megkdnnyitette a kdviiletek szalli-tasat a tengerfenek erds lejtese is, a mit a neritikus es bathyalis reszek kozelsege miatl fel kcll tetelezniink.

Megerdsiti e feltevest az is, hogy a kdzet is ket anyagbdl kevere-deltnek tiinik fel: igen finom agyag, melyhez tdbb-kevesebb mesziszap kOveredett. A neritikus reszek feldl az aramlas hol tobb, hol kevesebb anyagot hozott, a mint erdsebb vagy gyengebb volt az aramlas s ezert helyenkent az agyag elcg tiszta s keves a sekelytengeri kdviilet benne, mashol egy-egy retegecske nagyobb mertekben tartalmaz meszet cs fel-tiinden sok benne a batbyalis eleniek mellett a Pecten latissimus, sdt neha egesz tomeg Lithoihamnium is van benne. Az is vilagos ezck szerint, hogy ennek az agyagnak megfelelo reteg mashol meszes, tehat ott a lajtamesz facies nem sziint meg s nem adta at helyet cnnek a bathyalis kepzddmenynek; vagyis valahol egy lajtamesz s reszben talan lithotham-nivimos meszko kepzddmenyben kell kerosniink azt a neritikus faunat, mely itt az agyagba bemosatott. Sajnos e fauna eredeti helyet nem sikeriilt megtalalnom; talan egyaltalaban nincs is feltarva, vagy az erdzid mar elpusztitotta. A kdrnyekbeli lajtameszek ugyanis rendkiviil szegeny faunajuak, mig az agyagban talalhatd neritikus fauna igen gazdag, mind faj-, mind egyedszamra nezve.

Erdckes kiildnben, hogy ugyanilyen faunakeveredes fordul eld Olasz-orszagban, a Scrivia-vdlgy bejaratanal levo Bocca d'Asinonal, a mely eld-fordulast rendesen a tortonien cmelet lipusaul szokas venni. Innen SCB A F F E i i *) igen gazdag faunat irl le (sajnos nem terjeszkedett ki a teljes faunara, csak a molluszkakra). 0 itt azt talalta, hogy a kdviileteknek egy sztimottevd rcszen dinamikus hatasoknak tulajdonilandd seriilesek vannak (es pedig kdvetkezetesen ugyanazon fajoknal), mig a tdbbiek, nieg a leg-torekenyebb, gyenge kdviiletek is teljesen sertetlenek, jd megtartasuak. A seriilt fajokat kiildn jegyzekbe fogialva megallapitotta, hogy ezek mind neritikus alakok, mig a fauna tdbbi resze bathyalis jellegii. Ezt d ugy magyarazta, hogy a neritikus alakokat egy tengeralatti aramlas a bathyalis reszekre szallitotta s a seriileseket utkdzben szenvedtek a kiildnben er6s hejii alakok is. Ezt a magyarazatot a legtekinlelyesebb geologus M. E.

*) F. SCHAFJ?EK, Boitrage zur ParallelisierUng der Miocanbildungen des piemonte, sischcn Tertiars mit denen des Wiener Beekens. (Jahrbuch der k. k. geolog. Reichsartstalt, Bd. XXVIII. p. 146.)

ZKBKCKXY KS NACYMAHOS MKDITKHUAN KKTKGKI.

H A U G *) szinten elfogadta konyveben, azert en is igy niereni magyarazni ;i zebegenyi faunakeveredest.

S C H A F F E E e faunakeveredes kimutatasanal a kOviiletek megtartasara is liiniaszkodhatott, mig ez a jelen esetben alig lehetseges, niivel a kovii-Jetek tulnyomo resze csupan kobel, masreszt pedig itt a koviiletek eleg kozelrol szarmazhatnak s igy nem kellett nagy utat tenniok ; de mig ott sziikseges is volt a megtartas iigyelembe vetele, mert a ket fauna neritikus, illetoleg bathyalis jellege nem olyan feltiino, addig Zebegenyen a kulonbseg meglehetosen nagy es feltiino, ugy hogy a ket elem egymastol minden iiiellelvkorulrneny (megtartas, egyedszani) iigyelembe vetele nelkul is teljesen jol elkiilonitheto. A fauna fennebbi felsorolasanal ;i bathyalis alapfaunahoz tartozo fajokat + jellel tiintettem fel, mig a tobbi, meg nem jelolt alakot (eltekintve neniely csupan generikusan meghatarozott s egyik faciesre sem jellemzo koviilettol) neritikusnak, tehal bemosottnak tartom. Gsupan a foraminiferaknal nem valaszlotlain el a ket elemet, mivel itt a felsorolt 22 alak koziil csak 2 jellemzo a melyebb es 2 a sekely tengerre, mig a tobbi 18 joforman minden faciesben elofordulhat, legfeljeJm bizonyos faciesben kozonsegesebb, mint a tobbiben.

3. A Jegfelso itt feltart reteg egy porhanyo, lithothamniumos, andezit-tufat tiirtaJmazo meszko, mely csupan a banya eszaki falan van meg. KeVes es rossz liiegtartasu koviiletet talaltam csak behne: Lithothamnium ramosissimum Rss., Clypeaster crassieostatus A G . , nehany meghatarozha-tatlan Bryozoa, Serpula sp., Pecteu latissimus B E . , P. opercularis L . , Ostrea sp., Venus cfr. multilamella Bic

A ket nuisik itt levo banya tobbe-kevesbbe tufas, puha lithothiimni-umos meszet tar fel; ezekben szamottevo faunat nem talaltam. Az inncn kelet fele liuzodo arokban eJeinle iiz agyagot latjuk feltarva, de ez tovabb kelet fele eltiinik a lithothanmiumos meszko alatt. Kevessel delel)brc az erdo szelenel a szantofoldeken ugyancsak a Jithothanmiumos meszko hevero darabjait: talaltam, melyekben sok Pecten latissimus talalhato.

Nagymaros felett a Feherhegy oldaliin es tetejen az andezittufa felett Jajtanicszko van. Itt az uttol, mely a 290-es pont fele visz, nyugatra, a 368-as pont iranyaba haladva eloszor lithothamniumos meszkovet, azutan Jithothamniumos korallos meszkovel, feljebb moJluszkas, vegiil pedig foraminiferas meszkovet talaltam. Az elso harom reteg valosziniileg verti-kalis iranyu sorrendnek felel meg, tehat az egy helyben, idd folyaman beallolt faciesvaltozas kovetkezmenye; az utolso azonban ugy latszik horizontalis facieskiilonbsegre vall. Az also lithothamniumos meszkoben keves a koviilet, csupan a Pecten lalissimu* gy.ikori; a korallos meszben

*) E. HAUG, Traite de Geologie, T. II. j>. 1642.

mar tobb a koviilet. de rendkiviil rossz megtartasuak. A korallos facies itt altalaban a lithothamniumossal egyiitt szokott elofordulni, a mint ezt peldaul Visegnidon a Feketeiiegy nyugati oldalan es Nagymarostoi eszakra a Tiirkenfeldnek a Miihlgrund fele eso lejtojen is tapasztaltam; itt pedig meg esak el sem kiiloniil hatarozottan, hanem a korallok feszkeket alkot-nak a lithothamniumok kozott. Nem is valodi zatonykepzo, konstruktiv korallok fordulnak itt elo, hanem agasbogas, kis csoportokban fellepo alakok, melyek mintegy atmenetet kepeznek a niaganos es a konstruktiv korallok kozott elofordulas szempontjab6L

A molluszkds meszkoben, meglehetosen rossz megtartasban, a kovet-kezo koviiletek fordulnak elo : Cypraea sp., Turritella Arehlmedts B R O N G . ,

Couus sp.j Peeten opercularis L., Lucina leomina BAST V Venus multilatnetta L A M K . , Lithothamnium ramosisslmum Rss. Lithothamnium meg eleg sok van bcnne, ambar nem annyi, mint az elozo ket retegbeu. Vegiil a foramimiferas meszkoben egyaltalan nincsen lithothamnium, de egyeb koviiletet sem talaltam benne. Faciese tekinteteben ezt nem gondolom ketsegtelen melyebb vizi kepzodmenynek, mint a litliothamniumos meszkovet, hanem valosziniinek tartom, hogy azokon a reszeken kepzddott, a hol a tengerfenek valamely okbol nem kedvezett a lithothamniumok megtele-pedesenek. Teljesen ilyen kepzodmenyt talaltam a Vizesiirok felso vege fele levo 166-os ponttol del fele koriilbeliil V« kilometernyire; ez is a lithothamniumos meszkovel egyezo magassagban van, mint ugyanazon koru retegnek mas faciesii kifejlodesc. Sajnos itt a Feherhegyen nincs kielegito jo feltaras; de azt hiszem nem tevedek, mikor a harom elso reteget egymas felettinek, az utolsot, a foraminiferast ezck egyikevel egyczo koru, de mas faciesii kepzodmenynek veszem.

A Vizesarok mellett, a 166-os pont feletti lejton (a deli oldalon) szinten megvan a lajtamesz, tiirhetoen feltarva. A lejtot koriilbelul fel-magassagig andezittufa alkotja, felette eleinte tuftis meszko kovetkezik, de felfele a tufa hirtelen megfogyatkozik; also resze margasabb is, mig felso reszet mar teljesen tiszta lithotliamniumos meszko alkotja. Ebben eleg boven vannak bryozoak, de foleg nagyon s<jk ]>enne a Peeten opercularis, mclynek eleg jo peldanyai a termeszettol kipreperalva tuczatjaval hevernek a lejtd felso vegenel az ut mellett. Itt a kovetkezo koviileteket talaltam: Foraminiferak es bryozoak (igen rossz megtartasban). Echinolampas sp., Pecten cfr. Besseri A N D B Z . , P. cfr., inerassatus P A R T S C H , P. laMssimus B R . , P. opercularis L., Anomia sp., Ostrea sp.; 0. frondosa D E S E R R . ;

Pectunculus pilosus L., Lithothamnium ramosissimum Rss. Erdekes, hogy a Pectsn latissimus, mely a lithothamniumos meszkoben hatarozottan uralkodo kovulet szokott lenni, itt szinte ritkastig szamba megy.

A fensikon valamivel delebbre megvaltozik a lajtamesz jellege : itt

Z E B E G E N Y ES N A G Y M A H O S M E D I T E R R A N RETEGEt. &8

lithothamnium egyaltalan nincsen benne, ellenben boven vannak foramini-ferak. Tobb esiszolatot is keszitettem ebbol a kozetbol s bar ez igen puha es mallekony, toredezo s a csiszolatok altalaban nem igen sikeriilnek, megis meg tudtam benne talalni a kovetkezo genusokat, nemelyiket tobb fajjal is kepviselve : Biloculina, Triloeulina, Alreolina, Textularia, Motalia, PolystomeUa. Ezek alapjan hatarozottan neritikus kepzodmenynek vehetjiik czt a foraminifenis meszkovet, mely kulonben teljesen megegyezik a 368-as pont kozeleben levovel. Az emlitett ket reteg azonban valosziniileg nem fiigg ossze egymassal, mivel a ketto kozott velok egyezo, sot csekelyebb magassagban is lithothamniumos meszkodarabok hevernek a felszinen, annak bizonysagaul, hogy a lithothamniumos meszko a ket emlitett elofordulas koze beekelodik.

Az iment eloadott adatok alapjan e videk lortenetet a felsoniediterran korban igy foglalhatjuk ossze :

Az andezitek kitorese utan az egesz teriiletet sekely tenger boritotta, melynek melysege a. laminarias zonanak felelhetett meg. Ekkor egy arok-szerii siilyedes kovetkezett be Zebegenynel, a melyben bathyalis, de a kornyeken tovabb is gazdag neritikus fauna elt. Utobb ez az arok meg-szunt s egyseges melysegi viszonyok melletl altalaban lithothamniumos mesz kepzodott, nehol idonkent niegfogytak a lithothamniumok s oli a lenger feneken molluszkak is bovebben eltek ; a teljesen lithothamnium-mentes reszeken pedig foraminiferak tanyaztak, kozetalkoto mennyisegben.

A kiilonbozo lajtameszko-kepziidmenyek kozott azonban a faunak szegenysege miatt nem sikeriilt melysegkiilonbseget kimutatnom. Lehetseges, hogy mas teriiletekkel valo osszehasonlitas egyszer majd e kerdesre is vilagot fog vetni.