zaj szempontú kiegészítés · 3 az előzmények összefoglalása a ménes völgye...

1

k

A Ménes Völgye Vadásztársaság (3100 Salgótarján, Karancs út 17. sz.) által az Endrefalva, Karancsság és Szalmatercs

községek ingatlanjain létesítendő vadaskert környezeti hatástanulmánya (KHT)

- zaj szempontú kiegészítés -

(Fotó: Faggyas Szabolcs)

Kiskőrös

2017. február

2

A L Á Í R Ó L A P

Környezeti hatásvizsgálati dokumentáció kiegészítése

KÖRNYEZETHASZNÁLÓ: Ménes Völgye Vadásztársaság

3100 Salgótarján, Karancs út 17. sz.

Torák Márta Ménes Völgye Vadásztársaság elnöke

AZ ENGEDÉLYKÉRELMI DOKUMENTÁCIÓT ÖSSZEÁLLÍTÓ SZERVEZET: NATUR-ENVITERV MÉRNÖKI IRODA Kft. 6347 Érsekcsanád, József Attila u. 1. sz.

KÉSZÍTETTÉK: ....................................................................................

Agócs Gábor okl. környezetmérnök, zaj- és rezgésvédelmi szakmérnök, erdésztechnikus, teljes körű környezetvédelmi, táj- és természetvédelmi szakértő

Oklevél száma: PTC 004477 26/1999. Szakértői engedélyek számai: SZ-011/2012., SZTV, SZTjV, SZKV-zr,le,vf,hu/03-0887/2016. Mérnökkamarai nyilvántartásba vételi száma: 03-0887/2016. Élővilág-védelmi, táj- és környezetvédelmi igazságügyi szakértő Igazságügyi névjegyzék nyilv. száma: 010687.

Bejegyzett hatósági közvetítő BKB/001/1475-7/2013., Nyilvántartási sorszáma:5.sz.

Faggyas Szabolcs okl. geográfus (Oklevél száma: 414/2003.), okl. természetvédelmi mérnök (Oklevél száma: Tv-9/2006.), okl. környezetmérnök (Oklevél száma: KM-15/2011.), zaj- és rezgésvédelmi szakmérnök (Oklevél száma: PTD007632), Szakértői engedélyek számai: Sz-009/2009., SZTV, SZTjV, SZKV-zr,le,vf,hu/03-0914/2016. Mérnökkamarai nyilvántartásba vételi száma: 03-0914/2012.

Kiskőrös, 2017. február 21.

3

Az előzmények összefoglalása

A Ménes Völgye Vadásztársaság (3100 Salgótarján, Karancs út 17. sz.) az Endrefalva,

Karancsság és Szalmatercs községek külterületi ingatlanjain a sajt és haszonbérelt vadászterületén

vadaskert létrehozását és üzemeltetését tervezi.

Az erdőterületeket is érintett, létesítendő vadaskert környezeti hatásvizsgálata elkészült,

mely engedélyezésre benyújtásra került 2016. év végén a Nógrád Megyei Kormányhivatal

Környezetvédelmi és Természetvédelmi Főosztályára, hogy a szükséges környezetvédelmi

engedélyezést folytassa le és adja ki a létesítményhez és tevékenységhez szükséges, a vadászati

hatósági engedélyt megelőző körmyezetvédelmi engedélyt.

Az eljárásban a környezetvédelmi és természetvédelmi hatóság 2017. január 31-én kelt, NO-

05/KVO/3-23/2017. sz. végzésében hiánypótlásra szólította fel az engedélykötelest és

környezetvédelmi tervezőjét.

A végzésében leírta, hogy a dokumentáció nem tartalmazza teljes mértékben a zajjal járó

tevékenység leírását és hatásainak előzetes becslését, ezért a dokumentáció 2017. február 22-éig

kiegészítésre szorul.

Jelen kiegészítő dokumentumban figyelembe lettek véve az engedélyező hatóság

szempontjai, nevezetesen:

- a dokumentáció zajvédelmi részének átdolgozása és kiegészítése szükséges a környezeti

hatásvizsgálati és az egységes környezethasználati engedélyezési eljárásról szóló

314/2005. (XII.25.) Korm. rendelet 6. és 7. számú mellékletében előírtaknak megfelelően.

és ezek alapján kiegészítésre került a környezeti hatástanulmány úgy, hogy az eredeti részek mellé

kiegészítést szükséges illeszteni és egyben kezelni.

A kiegészített részt, amely az eredeti dokumentáció zajos részének pontosítása és bővítménye is

egyben az alábbiak alapján mutatjuk be:

Kiegészítés tartalma:

Vizsgálat során alkalmazott előírások (jogszabályok, szabványok)

• 1995. évi LIII. törvény a A környezet védelmének általános szabályairól

• MSZ ISO 1996-1:2009 Akusztika. A környezeti zaj leírása és mérése.



• MSZ 18150-1:1998 A környezeti zaj vizsgálata és értékelése

• MSZ 15036: 2002 Hangterjedés a szabadban

4

• 314/2005. (XII. 25.) Korm. rendelet a környezeti hatásvizsgálati és az egységes

környezethasználati engedélyezési eljárásról

• 284/2007. (X. 29.) kormányrendelet a környezeti zaj és rezgés elleni védelem egyes

szabályairól

• 93/2007. (XII. 18.) KvVM rendelet a zajkibocsátási határértékek megállapításának,

valamint a zaj- és rezgéskibocsátás ellenőrzésének módjáról

• 27/2008. (XII. 3.) KvVM-EüM együttes rendelete a környezeti zaj- és rezgésterhelési

határértékek megállításáról

• 25/2004. (XII. 20.) KvVM rendelet a stratégiai zajtérképek, valamint az intézkedési

tervek készítésének részletes szabályairól

• MSZ 18163-2:1998 Rezgésmérés. Az emberre ható környezeti rezgések vizsgálata

építményekben

• MSZ 13018:1991 Rezgések épületre gyakorolt hatása

• ÚT 2-1.302: 2003 Útügyi műszaki előírás: Közúti közlekedési zaj számítása

• Endrefalva Község Önkormányzata Képviselőtestületének

12/2004. (XII.30.) önkormányzati rendelete a helyi építési szabályzatról

• Karancsság Községi Önkormányzat Képviselő-testületének 2/2003. (II.04.) Ör.sz.

rendelete Karancsság Község Helyi Építési Szabályzatának megállapításáról

• Szalmatercs Község Önkormányzata Képviselőtestületének 10/2004. (XI.8.)

önkormányzati rendelete Szalmatercs Község Helyi Építési Szabályzatának

megállapításáról

Telephely, tervezett vadaskert környezetének zajvédelmi szempontú leírása

Tervezett vadaskert területe

5

A tervezett vadaskert területe alapvetően erdőterületeket és mezőgazdasági szántóterületeket érint.

A vadaskerten belül lakóingatlan vagy egyéb emberi tartózkodásra alkalmas épület nincs.

A tervezett vadaskertet kívülről is minden irányban alapvetően erdőterületek, mezőgazdasági

szántó- és gyepterületek, valamint fásítások, cserjés területek, néhol vízfolyás, illetve külterületi

utak határolják vagy veszik körül.

Legközelebbi védendő létesítmény a tervezett vadaskert ÉK-i határától, tervezett kerítésétől

számított 770 m-re ÉK-i irányban található. Ez a Szalmatercs Község falu szélén lévő Arany János út

27. sz alatti lakóingatlan.

A többi Arany János úti lakóingatlan már távolabb helyezkedik el, illetve más irányban nincs is

belátható távolságon belül védendő létesítmény, lakóingatlan sem, ezért a számításokat csak erre az

egy védendő létesítményre végeztük el. A többi érintett település (Endrefalva és Karancsság)

belterülete, illetve lakott területe jóval távolabb helyezkedik el

Legközelebb található

védendő lakóépület

770 m

A tervezett

vadaskert

határa

6

Legközelebbi védendő létesítmény bemutatása (Szalmatercs, Arany J. út 27. sz.)

A telephely környezetében megtalálható megegyező zajforrású tevékenység, ugyanis a zárt

területen kívüli zajhatások teljesen megegyeznek a körbezárt területével, különbség nincs.

Itt meg kell jegyenünk azt, hogy a tervezett vadaskert zajvédelmi szempontból jellegénél és

funkciójánál fogva nem különbözik majd a szabad vadászterülettől semmiben, csupán egy kerítés

fogja megakadályozni a betelepített vad elvándorlását, illetve az orvvadászok ténykedését. A szabad

vadászterületeken, amely a kerítésen kívül is jelen van, illetve az egész országban 100 %-ban

lefedett a külterületeket érintve, ugyanolyan kismértékű zajjal járó, vadászati és vadgazdálkodási

tevékenységek folynak, mint a jelen tervezett vadaskerten belül fognak. Ezek a vadászati és

vadgazdálkodási tevékenységek a területen jelenleg is folynak, most a különbség a jövőben erre a

lehatárolt területrészre egy kerítés lesz csak! Forgalomnövekménnyel nem kell számolni a

vadaskert üzemelésével, mivel a jelenlegi forgalmi viszonyok fognak továbbra is mutatkozni!

A jelenlegi területhasználatok a következők:

A tervezett vadaskerttel érintett területek településrendezés szerinti besorolása:

Endrefalva vonatkozásában:

Má- általános mezőgazdasági övezet

Eg – gazdasági erdő övezet

Karancsság vonatkozásában:

Má- általános mezőgazdasági övezet

7

Eg – gazdasági erdő övezet

Szalmatercs vonatkozásában:

Ma – általános mezőgazdsági övezet Eg – gazdasági erdő övezet

A szomszédos területek településrendezés szerinti besorolása: ugyanazok, mint az előző pontban. A település belterületi része Lf – falusias lakóterület övezeti besorolású területen van. A tervezett beruházás helyszínrajza az előforduló összes kültéri zajforrásokkal (építési fázis+üzemelési fázis):

Kerítésépítés kézi szerszámok használatával (pl.: akkus csavarhúzó, flex, stb.)

Kéziszerszámok használata

az építési fázisban a

kerítésépítésnél

A bérvadászat során puskalövés

zaja (1 mp alatti)

Vadföldet vagy vadlegelőt

művelő MTZ traktor az

üzemelésnél nappali

időszakban

Védendő lakóház

A tervezett vadaskert határa

8

Vadföldművelés MTZ traktorral üzemelés közben

Vadetetés terepjáró használatával üzemelés közben

Egyéni vadászat magaslesről, puskalövés üzemelés közben Mégegyszer kihangsúlyozandó, hogy az üzemeléskori zajforrások a vadaskerten belül teljesen megegyeznek majd a vadaskerten kívüli, nem engedélyköteles vadászati és vadgazdálkodási tevékenységek zajával! Többlet zajhatás ehhez a tevékenységhez nem várható. Kiegészítésül hozzátartozik a fen leírtakhoz, hogy a vadaskerten belüli, idegen tulajdonban vagy használatban lévő mezőgazdasági és erdőgazdasági típusú területeken a tulajdonsok és kezelők vagy használok más zajforrásokat (további erő- és munkagépek, erdőgazdálkodáshoz kötődő erdészeti gépek stb.) is üzemeltethetnek egyidőben a vadaskert zajforrásaival, azonban ez nem tartozik a vadaskert tevékenységéhez, így ezzel a továbbiakban nem számolunk, mert nem ismerjük sem a forrásokat, sem az üzemidőket! A telephely környezetének háttérzaj terhelése:

A környezeti zaj és rezgés elleni védelem egyes szabályairól szóló 284/2007. (X. 29.) Korm.

rendelet értelmében a háttérterhelés: a környezeti zajforrás hatásterületén a vizsgált zajforrás

működése nélkül, de a forrás típusának megfelelő:

Nappal: Aa = 33 dB.

9

Éjjel:Aa = 28 dB.

A telephely környezetének közlekedési zaj terhelése: A közúti zajterhelés nappali időszakban 40 dB körüli a védendőnél. Az értékek becsléssel az eddigi tapasztalatok alapján let megadva, alapzaj, háttérterhelés mérés nem történt.

Építési fázis

Az építési munka alapadatai

Az építési munka jellemzői (az alábbi gépek mozgása és munkavégzése várható):

Munkagép neve

Mennyiség (db)

I. kerítés- és egyéb berendezések létesítése

kézi szerszámok 5 II. anyagbeszállítás

kistehergépjármű 1 Az építési tevékenységek várható időtartama három hónap.

A zajforrások leírása

A tevékenységek környezeti zajkibocsátását az építési tevékenység jellegéből adódóan a területen

folytatott tevékenységek és az ott közlekedő járművek határozzák meg, valamint a közúti forgalmat

növelő hatással is rendelkezik.

Az egyes munkafolyamatok nem különülnek el egymástól. A berendezések zajforrás

zajemissziójából az üzemelési idő figyelembevételével számíthatjuk az egyes vizsgálati/értelmezési

pontokra vonatkozó eredő zajszintet. A zajszintek vizsgálata csak nappali időszakra vonatkozik,

mivel éjjeli időszakban kivitelezés nem történik.

Zajforrás jele

A zajforrás megnevezése

Működési időtartam nappal

Zajkibocsátás jellege

Működési helye Megjegyzés

Építési munka; infrastruktúra létesítés (kerítésépítés)

I. Kézi elektromos kisgépek

8 óra Változó

Szabadban, változó

folyamatos

Anyagbeszállítás

II. Kisteher gépjármű 4 óra Változó

Szabadban, változó

folyamatos

A berendezések, ill. közlekedési jármű a fenti táblázatban közölt működési idejével, valamint a

zajterjedés számítási képlet segítségével meghatároztuk az egyes munkafázisokban megítélési

pontban okozott zajterhelés mértékét.

A munkagépek és szállítójármű zajkibocsátása:

10

Jármű/berendezés megnevezése

Mérési pont Működési mód Zajjellemző LWA/, LAX…m/, (dB)

Kézi szerszámok 10,0 m-re a munka-végzés helyétől

Üzemszerű munkavégzés LAeq 10m= 71*

Kisteherautó 7,5 m-re a munka-végzés helyétől

Üzemszerű munkavégzés LAeq 7,5m= 66*

Kézi elektromos kisgépek

2,0 m-re a munka-végzés helyétől


Fűrészgép 2,0 m-re a munka-végzés helyétől


*Értékeket az ISO 3744 szerint szabvány szerint számítjuk LWA-ra.

Az építési zaj számítása

Az építési zajkibocsátás, ill. zajterhelés számítást az MSZ 15036:2002 Hangterjedés szabadban c.

szabvány alapján végeztük.

Fél hangtérbe (talajfelszín fölött) történő sugárzás esetén az ismert LW sugárzó zajteljesítmény-

szintű zajforrás, amely Lt, hangnyomásszintet ad a terhelési ponton:

Lt = (LW+Kir+KΩ)-(Kd+ΣK) + Kref

ahol:

LW = a hangforrás (sugárzó felület) hangteljesítményszintje

K = zajterjedést meghatározó tényezők, egyenletkorrekciók

Forrás akusztikai jellemzői:

Kir = irányítási index

Ha a hangsugárzás a vizsgált pont irányába történik értéke 0 dB, 90°-ban történő sugárzás

esetén -5 dB, hátrafelé történő sugárzás esetén -20 dB. A két érték között az átmenet

folyamatos.

KΩ = irányítási tényező: KΩ =10 lg (4Π/Ω)

Esetünkben tükröző felület előtt 2Π.

Kd = távolságtól függő korrekció: Kd = 10×lg (4Π×dtáv2 ),

Terjedés akusztikai jellemzői:

ΣK = zajkibocsátási jellemzők,

KL = a levegő hangelnyelő hatása

Km = talaj és talajközeli meteorológiai viszonyok közötti csillapodás

Kn = növényzet csillapító hatása

KB = beépítettség miatti csillapító hatás

Ke = akadályok miatti csökkenés

Terhelési pont környezetének jellemzői:

11

Kref = a reflexiók miatti korrekció.

A terhelési pont közelében (lakóépület homlokzata) ha a vizsgált pont hangvisszaverő felület előtt

van, ahonnan a zaj visszaverődik a terhelési pontra, értéke +3 dB.

Kr =a visszaverődés miatti korrekció.

Ha a hangforrás vagy a terjedési pont közelében valamely nagyobb felület található, akkor az onnan

visszaverődő hanggal számolni kell úgy, hogy a hangforrást a visszaverő felületen tükrözni kell. E

tükrözött zajforrás egy LW, tükör hangteljesítmény szintjét az alábbi képlettel számoljuk:

LW,okt,tükör=LW.okt+10lg(1-αokt)

ahol:

LW.okt = a zajforrás hangteljesítményszintje,

αokt = a hangvisszaverő felület elnyelési tényezője és ahol mindkettő érteket a frekvencia

függvényében határozzuk meg.

A vizsgálatban közölt egyes zajforrásoknál nem rendelkeztünk pontos zajteljesítmény szinttel.

Zajesemény (LAX) vonatkozásában egyenértékű szintet, majd hangteljesítményt számoltunk az

alábbi képletek alkalmazásával:

továbbá:

[ ]2max )2/(4lg10 IdLL dW +Π+=

a képletben alkalmazott tényezőket a szabvány tartalmazza.

A számítások az MSZ 15036:2002 Hangterjedés szabadban c. szabvány alapján készültek.

A Szalmatercs, Arany János út 27. sz. védendő homlokzata előtt: Védendő homlokzat előtt 2 m-re, Lf-falusias lakóövezet

Nappal

Szabadtéri zajforrások

Építés

kisgépek (fűrész) kézi eketromos

kisgépek kézi

szerszámok kisteherautó

Hangteljesítményszint (dB) LWA 99 94 99 94

Vonatkoztatási távolság (m) So 1 1 1 1

Terhelés és zajforrás távolsága (m) St 770 770 770 770

Levegő csillapítása [dB/km] (10oC, 70%) aL, 1,93 1,93 1,93 1,93

Terjedési út, föld feletti magassága (m) hm 1,5 1,5 1,5 1,5

Zajforrás iránytényezője (dB) + K Ir 0 0 0 0

Sugárzási térszög korrekció (dB) + K Ω 3 3 3 3

Távolság csillapító hatása (dB) - K d 68,7 68,7 68,7 68,7

Levegő elnyelő hatása (dB) - K L 1,49 1,49 1,49 1,49

Talaj és meteorológiai csillapítás számolt (dB) - K m 0 0 0 0

Talaj és meteorológiai csillapítás (dB) - K m 0 0 0 0

Növényzet csillapító hatása (dB) - K n 0 0 0 0

Beépítettség csillapító hatása (dB) - K B 0 0 0 0

⋅+=T

tLL AXAeq

0lg10

12

Zajárnyékolás hatása (dB) - K e 0 0 0 0

Terjedés akusztikai jellemzői (dB) Σ K 1,4861 1,4861 1,4861 1,4861

Hangvisszaverődés miatti korrekció (dB) + K ref 0 0 0 0

Hangnyomásszint a terhelési pontban (dB) L tA 31,8139 26,8139 31,8139 26,8139

Zajforrás működési ideje műszakonként (sec) ti 28800 28800 28800 14400

31,8 26,8 31,8 23,8 Eredő hangnyomásszint a terhelési pontban (dB) L tA 35,7


Értékelés

A megítélési időkre számított vizsgálati eredmények alapján megállapítható (zajterhelési

határérték a zajtól védendő lakóterületen, 60 dB, feltételezve, hogy az építési munka 3

hónapon belül befejeződik), hogy az építés során a megítélési pontokon fellépő zajterhelés, az

építési időtartam, és területfunkció szerint megállapított zajterhelési határértéknek megfelel (35,7

dB(A)<60 dB.

Építési zaj hatásterülete a zajforrások akusztikai középpontjától számított 170 m (nappali 50 dB

lehatárolási értékre).

Ez azt jelenti, hogy az építendő kerítéstől számított 170 m-re van a hatásterület határa.

A hatásterületen zajtól védendő létesítmények nem találhatóak.

Zajkibocsátási határérték megállapítását ezért nem kell kérni az építés idejére a környezetvédelmi és természetvédelmi hatóságtól.

2. melléklet a 27/2008. (XII. 3.) KvVM-EüM együttes rendelethez

Építési kivitelezési tevékenységből származó zaj terhelési határértékei a zajtól védendő területeken

Határérték (LTH) az LAM’ megítélési szintre*

(dB)

Sor- Zajtól védendő terület ha az építési munka időtartama

szám

1 hónap vagy kevesebb

1 hónap felett 1 évig 1 évnél több

nappal 06-22 óra

éjjel 22-06 óra

nappal 06-22 óra

éjjel 22-06 óra

nappal 06-22 óra

éjjel 22-06 óra

1. Üdülőterület, különleges területek közül az egészségügyi terület

60 45 55 40 50 35

2.

Lakóterület (kisvárosias, kertvárosias, falusias, telepszerű beépítésű), különleges területek közül az oktatási létesítmények területei, a temetők, a zöldterület

65 50 60 45 55 40

3. Lakóterület (nagyvárosias beépítésű), a vegyes terület

70 55 65 50 60 45

4. Gazdasági terület 70 55 70 55 65 50

Megjegyzés:

* Értelmezése az MSZ 18150-1 szabvány szerint.

13

Hatásterület határa (170 m) a védendő irányába

Építésből származó közúti közlekedési zaj

Az építkezések területén történő járműmozgásokat az építkezés zajforrásainak kell tekinteni. A

fentitől elérően, a tevékenységhez kapcsolódóan értelmezni szükséges a létesítéshez tartozó

forgalmi növekményt, mely a környezetben lévő megközelítési útvonalakon jelentkezik, mint

érintett útszakaszok menti területeket, zajtól védendő létesítményeket fogja terhelni.

Az építkezés ideje alatti forgalom nagyságot a létesítés volumenéből, az egyes szükséges

munkafázisokhoz felhasznált szállítandó anyagmennyiségek alapján határozhatjuk meg.

Becsült forgalomnagyság

Tevékenység megnevezése

Akusztikai járműkategória (j/nap) I II III

Építés 0 8 0 A becsült forgalomnagyság a meghatározott útvonal egyes útszakaszain nem lesz kimutatható,

továbbá számottevő zajhatással nem számolhatunk. A zajkibocsátás időben átmeneti jellegű, az

építkezés időtartamával megegyező időtartamú. A célforgalom zajterhelése az építési munka

befejezésével megszűnik.

Környezeti rezgésterhelésre vonatkozó előírások

Az épületekben tartózkodó emberekre vonatkozó rezgésterhelést a 27/2008. (XII. 3.) KvVM-EüM

együttes rendelet „A környezeti zaj- és rezgésterhelési határértékek megállapításáról” című, zaj- és

rezgésterhelési határértékek megállapítására vonatkozó rendelet határozza meg.

16. táblázat Környezeti rezgésterhelés megengedett határértékei

14

Sor- szám

Épület, helyiség Időszak

Rezgésvizsgálati küszöbérték* (mm/s2)

Rezgésterhelési határértékek* (mm/s2)

A0 AM Amax

2.

Lakóépület, üdülőépület, szociális otthon, szálláshely-szolgáltató épület, kórház, szanatórium

nappal 06-22 óra

12 10 200

lakó- és pihenőhelyiségei éjjel 22-06 óra

6 5 100

Megjegyzés: * Értelmezése az MSZ 18163-2 szerint.

Épületszerkezeti rezgésterhelésre vonatkozó előírások

Az épületekre gyakorolt hatást az MSZ 13018: 1991 számú „Rezgések épületre gyakorolt hatása”

című szabvány szabályozza. A szabványban előírt mérési módszerek és határértékek különös

figyelmet érdemelnek, mert az épületek biztonságára vonatkoznak. Ha egy épület tartószerkezete

dinamikai hatás következtében károsodást szenved, a károsodás után általában nem állítható helyre

teljes szilárdságában és dinamikai szempontból csökkent értékű, – kedvezőtlen esetben -

életveszélyes marad.

A szabvány 1. táblázata tartalmazza az épületszerkezetekre megengedett – az értékelés alapjául

szolgáló – (vi) rezgéssebesség megengedett legnagyobb értékeit a rövididejű rezgéshatásokra

vonatkozóan. Ez az érték lakóépületekre és hasonló jellegű épületekre (a táblázat 2. sora)

vonatkozik. Ha a rezgésterhelés nem éri el a lenti értékeket, akkor az épületek használati értékének

csökkenését okozó károsodások nem lépnek fel.

Épületszerkezeti rezgésterhelés megengedett irányértékei:

A vi rezgéssebesség megengedett irányértékei, mm/s Ha a meghatározó frekvencia a legfelső teljes szint

födémsíkjában, vízszintesen, bármely frekvencián

f < 10 Hz f <10 – 50 Hz

f <50 - 100 Hz

5 5-15 15-20 15 Üzemelési fázis Az alapdokumentációt pontosítva leírjuk, hogy az üzemeléskori zajforrások részben éjszakai időszakban is üzemelnek. Ez reggel 05:00 és 06:00 között, illetve este 18:00 és 21:00 között fordulhat elő, kizárólag a nyári hónapokban. Forgalomvonzó hatása a vadasketnek nincs, így a közlekedési zajjal nem számoltunk, a mozgó forrásokat telekhatáron (kerítésnél) működő pontforrásoknak vettük a biztonságra törekedve! Zajforrások leírása A telephely üzemelésével kapcsolatban három zajforrás csoportot kell figyelembe venni:

- A vadaskertben történő vadászatból (puskalövés nagykaliberű golyóspuskából) származó

zaj, (pillanatnyi, 1 s belüli, rövid idejű zaj, nehéz megitélésű)

15

- A vadföldművelő munkagép (MTZ-82 traktor) zaja, (folyamatos)

- A vadaskertbe érkezők közlekedésével összefüggő zaj. (folyamatos)

A vadaskert üzemelése, egyéni vadászat:

A vadaskertbe érkező vendégvadászok az üzemeltető kíséretével érkeznek a vadaskertbe. Általában

ez a kísérő-üzemeltető terepjárójával történik. A vendégvadász és a kísérője egyéni lesvadászat

keretében egy előre megbeszélt, illetve vadászati beírókönyvben a szabályoknak megfelelően előre

beírt magaslesre ülnek ki. A vadászat napkeltétől alkonyatig tart, amely reggel 06:00 óra előtt,

illetve este 06:00 óra után is még tarthat esetenként, főleg nyári hónapokban. A vendégvadász az

elbírált vadat saját puskájával ejti el. A puskalövés általában eg leadott lövést jelent, de előfordul,

hogy rövid időn belül dupla, sőt tripla lövést kell leadni, ha a vad találata nem megfelelő, sebzés van.

A vadászat zaja a leadott löves zajában merül ki. A vadászat kizárólag magaslesekről történik

szóróknál. Egyidőben a vadaskert 1-2 egyéni vendégvadászt tud majd csak fogadni.

(Szakmai megjegyzés: A vadaskertben történő vadászat és az ebből származó puskalövési zaj

egyáltalán nem jellemezhető és nem is összehasonlítható az intenzív lőtéri körülményekkel, ezért a

lőtérre vonatkozó iránymutatások és számítási módszerek, szabványok, előírások erre az esetre

semmiképpen nem alkalmazhatóak, nem “húzhatók” rá! A számítások meghatározásánál – mivel

több típusú zajforrás üzemelhet egyszerre, amelyet a lőteres szabvány nem tud kezelni – az MSZ

15036:2002 Hangterjedés szabadban c. szabvány iránymutatásait és a vonatkozó jogszabályokat

alkalmaztuk!)

A második zajforrás csoportba tartozó gépek a következők:

A zárt vadaskert vadföldjeit és vadelegelőit egy db MTZ-82 erőgép és a rá kapcsolt munkagép fogja

művelni reggel 05:00 óra és este 20-21:00 óra között. Ezzel a vadaskert kerítésétől lehet számolni.

Ez a biztonságra van így számolva!

Átlagos forgalom:

Hétköznap délutánonként, illetve reggel korán: max. 1-3 autó (terepjáró-forgalom) összesen.

A becsült forgalomnagyság a meghatározott útvonal egyes útszakaszain nem lesz kimutatható,

továbbá számottevő zajhatással nem számolhatunk. Ezzel a vadaskert kerítésétől lehet számolni. Ez

a biztonságra van így számolva!

A tervezett vadaskertben átlagosan és különösen a nyári hónapokban kb. reggel 05:00 órától

este 21:00 óráig végeznek majd vadászati és vadgazdálkodási tevékenységet. A vadászati

tevékenység magaslesekről, kizárólag szóróknál történik.

16

Magaslesek tervezett elhelyezkedése a vadaskerten belül

A legközelebbi magasles a védendőhöz, ahol vadászati tevékenységgel járó zaj történhet

(1.270 m-re a Szalmatercs, Arany J. út 27. sz. lakóháztól)

(Megjegyzés: A tervezett vadaskertben történő vadászati és vadgazdálkodási tevékenységek eredő

zajkibocsátása és zajterhelése megegyezik a szabadtéri (nem vadaskerti körülményekkel

jellemezhető és nem környezetvédelmi engedély-köteles) vadászat és vadgazdálkodás zajos

értékeivel, attól egyáltalán nem intenzívebb és számottevőbb!)

17

A zajtól védendő területek besorolása A létesítmény környezete a 27/2008. (XII.03.) KvVM-EüM. együttes rendelet 1. sz. mellékletének 4. sora alapján sorolható be.

Sor- szám

Zajtól védendő terület

Határérték (LTH) az LAM megítélési szintre (dB) nappal 6-22 óra éjjel 22-6 óra

1. Üdülőterület, gyógyhely, egészségügyi terület, védett természeti terület kijelölt része

45 35

2. Lakóterület (kisvárosias, kertvárosias, falusias, telepszerű beépítésű)

50 40

3. Lakóterület (nagyvárosias beépítésű), vegyes terület

55 45

4. Gazdasági terület és különleges terület 60 50 A vadaskerttől nyugati, déli irányban védendő létesítmények nem, míg az északi és keleti irányban

található, a legközelebbi védendő homlokzat a telephely határától ÉK-re, inkább K-re

helyezkedik el 770, ill 1.270 m távolságra. (Szalmatercs, Arany J. út 27. sz. ingatlan

lakóépülete)

A telephely zajkibocsátás lehatárolása

Az üzemeltetési sajátosságok, a várható zajkibocsátás és a környezeti adottságok figyelembe

vételével zaj- és rezgésvédelmi szempontú közvetlen hatásterületként a tervezett tevékenység

közvetlen környezete jelölhető meg.

A 284/2007. (X. 29.) Korm. rendelet 5. §-ának (1) bekezdése alapján amennyiben jogszabály

hatásterület bemutatását írja elő, a hatásterületet az alábbiakban meghatározott szabályok szerint

kell megállapítani (rendelet 5-7 §-a). A (2)-dik bekezdés szerint a környezeti zajforrás

hatásterületét a 6. § szerinti méréssel, számítással kell meghatározni, a 2) bekezdés a - f pontjaiban

közölt eljárásokban, melynek alapján az a) pont szerint az előzetes vizsgálati eljárást közli. Az

hatásterület határvonalának megállapításának módját a 6. § közli:

6. § (1) A létesítmény zajvédelmi szempontú hatásterületének (a környezeti zajforrás

hatásterületének) határa az a vonal, ahol a zajforrástól származó zajterhelés:

a) 10 dB-lel kisebb, mint a zajterhelési határérték, ha a háttérterhelés is legalább 10 dB-

lel alacsonyabb, mint a határérték,

b) egyenlő a háttérterheléssel, ha a háttérterhelés kisebb a zajterhelési határértéknél, de ez az

eltérés nem nagyobb, mint 10 dB,

c) egyenlő a zajterhelési határértékkel, ha a háttérterhelés nagyobb, mint a határérték,

d) zajtól nem védendő környezetben - gazdasági területek kivételével - egyenlő a zajforrásra

vonatkozó, üdülőterületre megállapított zajterhelési határértékkel,

e) gazdasági területek zajtól nem védendő részén nappal (6:00-22:00) 55 dB, éjjel (6:00-

22:00) 45 dB

18

A vizsgálathoz kijelölt mérőfelületek és a megítélési pontok kijelölése

� É-i irányban (M10 mérőfelületek) védendő létesítmények helyezkednek el.

Besorolás: „ Eg- gazdasági erdő övezete és Má-általános mezőgazdasági övezet "

� Ny-i irányban (M20 mérőfelület) védendő létesítmények nem helyezkednek el. Besorolás: „

Eg- gazdasági erdő övezete és Má-általános mezőgazdasági övezet”

� D-i irányban (M30 mérőfelületek) védendő létesítmények helyezkednek el. Besorolás: „Eg-

gazdasági erdő övezete és Má-általános mezőgazdasági övezet”

� K-i irányban (M40 mérőfelület) védendő létesítmények nem helyezkednek el.

Besorolás: „Má- általános mezőgazdasági övezet és Lf - Falusias lakóterület övezet”

Megítélési pontok a mérőfelületeken

� 4001 Zajterhelési pont, kritikus pont, ÉNy-i irányban található ingatlanon lévő

lakóépület védendő homlokzata előtt 2 m-re (lakóépület ingatlan, Szalmatercs,

Arany J. út 27. sz.). A mérőfelület és a tervezett tevékenység legkisebb távolsága

770, ill 1.270 m.

A zajterhelés számítása Mérési tapasztalatok alapján a nagykaliberű golyós fegyver egy elsütésének hangteljesítmény

szintje Lwa 145 dB(A). A számításoknál 3 db lövéssel számolunk éjszakai műszakonként. Ez ersően a

biztonságra van tervezve, mert ennyi löves éjszakai időben nagyon ritka! Ez akkor fordulhat elő, ha

vadsebzés van és a vadász több egymásutáni lövést ad le!

Zajos tevékenységek és a tervezésnél felvett üzemidők

Zajforrás megnevezése

Mennyiség db

Lwa

dBA Működési idő / műszak

Elhelyezkedés

nagykaliberű golyós fegyver vadászat alatt

3 145 1 s (összesen 3 db 3 s)

Szabadban, 1.270 m-re a legközelebbi védendőtől

MTZ-82 traktor vadföldművelés alatt

1 108 14400 s Szabadban, 770 m-re a legközelebbi védendőtől

TOYOTA terepjáró autó vadetetéskor

1 97 14400 s Szabadban, 770 m-re a legközelebbi védendőtől

A számítások a továbbiakban az építési fejezetben bemutatott az MSZ 15036:2002 Hangterjedés szabadban c. szabvány alapján készültek. A vadföldművelési és vadetetési tevékenységtől (a vadaskert kerítésétől vagy határától) 770 m-re található lakóépület ingatlan, Szalmatercs, Arany J. út 27. sz. védendő homlokzat előtt 2 m-re számolt zajterhelés (4001, kritikus pont). A puskalövés zaja ettől 1.270 m-re realizálódik legközelebb. A vadászati tevékenységből eredő puskalövés zaját a legközelebbi magaslesről kell számítani!

19

Védendő homlokzat előtt 2 m-re, Lf-falusias lakóterület

Nappal


Üzemelés puskalövés

zaja MTZ-82 terepjáró

Hangteljesítményszint (dB) LWA 145 108 97

Vonatkoztatási távolság (m) So 1 1 1

Terhelés és zajforrás távolsága (m) St 1270 770 770

Levegő csillapítása [dB/km] (10oC, 70%) aL, 1,93 1,93 1,93

Terjedési út, föld feletti magassága (m) hm 1,5 1,5 1,5

Zajforrás iránytényezője (dB) + K Ir 0 0 0

Sugárzási térszög korrekció (dB) + K Ω 3 3 3

Távolság csillapító hatása (dB) - K d 73,1 68,7 68,7

Levegő elnyelő hatása (dB) - K L 2,45 1,49 1,49

Talaj és meteorológiai csillapítás számolt (dB) - K m 0 0 0

Talaj és meteorológiai csillapítás (dB) - K m 0 0 0

Növényzet csillapító hatása (dB) - K n 0 0 0

Beépítettség csillapító hatása (dB) - K B 0 0 0

Zajárnyékolás hatása (dB) - K e 0 0 0

Terjedés akusztikai jellemzői (dB) Σ K 2,4511 1,4861 1,4861

Hangvisszaverődés miatti korrekció (dB) + K ref 0 0 0

Hangnyomásszint a terhelési pontban (dB) L tA 72,4489 40,8139 29,8139

Zajforrás működési ideje műszakonként (sec) ti 3 14400 14400

32,6 37,8 26,8 Eredő hangnyomásszint a terhelési pontban (dB) L tA 39,2


Zajkibocsátási/zajterhelési vizsgálatok eredménye

Zajkibocsátási A-hangnyomásszintek a kritikus pontokon:

Mérőfelület Kritikus pont

Zajkibocsátási/zajterhelési A-hangnyomásszint LAeq /dB(A)/

Zajkibocsátási/zajterhelési határérték LKH /dB(A)/

jele Nappal Éjjel Nappal Éjjel M40 4001 39,2 39,2 50 40

A számítás alapján megállapítható, hogy a vadaskert nappali és éjszakai időszakban történő működése során a határértékeknek megfelel. Hatásterület meghatározása A vizsgált üzemre vonatkozóan a környezeti zaj és rezgés elleni védelem egyes szabályairól szóló 284/2007. (X. 29.) Korm. rendelet 6. § (1) bekezdés szerint, a létesítmény zajvédelmi szempontú hatásterületének (a környezeti zajforrás hatásterületének) határa az a vonal, ahol a zajforrástól származó zajterhelés: "Lf” jelű építési övezetekbe tartozó lakóterületek övezete irányában: Nappal Védendő homlokzat előtt 2 m-re, Lf-falusias lakóterület

20

Nappal


Vadaskert üzemelés

puskalövés zaja MTZ-82 terepjá

ró






Zajforrás iránytényezője (dB) + K

Ir 0 0 0

Sugárzási térszög korrekció (dB) + K

Ω 3 3 3


Levegő elnyelő hatása (dB) - K L 1,64 1,64 1,64

Talaj és meteorológiai csillapítás számolt (dB) - K m 0 0 0






Hangvisszaverődés miatti korrekció (dB) + K

ref 0 0 0


5



Hatásterület 40 dB-re tervezve 850 m. (nappal)

Éjjel Védendő homlokzat előtt 2 m-re, Lf-falusias lakóterület

Nappal



puskalövés zaja MTZ-82 terepjá

ró






Zajforrás iránytényezője (dB) + K

Ir 0 0 0


Ω 3 3 3


21

Levegő elnyelő hatása (dB) - K L 3,98 3,98 3,98 Talaj és meteorológiai csillapítás számolt (dB) - K m 0 0 0







ref 0 0 0


2



Hatásterület 30 dB-re tervezve 2.060 m. (nappal)

"Eg” és “Má” jelű övezetekbe tartozó gazdasági területek övezete irányában: Nappal

Gazdasági területen Eg és Má irányába

Nappal



puskalövés zaja MTZ-82 terepjár

ó








Ω 3 3 3









ref 0 0 0


5

Zajforrás működési ideje műszakonként ti 3 14400 14400

22

(sec)


Hatásterület 55 dB-re tervezve 175 m. (nappal)

Éjjel

Gazdasági területen Eg és Má irányába

Nappal



puskalövés zaja MTZ-82 terepjár

ó








Ω 3 3 3









ref 0 0 0

Hangnyomásszint a terhelési pontban (dB) L tA 81,6964 44,6964 33,6964 Zajforrás működési ideje műszakonként (sec) ti 3 14400 14400


Hatásterület 45 dB-re tervezve 520 m. (éjjel)

A létesítés akusztikai szempontú környezetét figyelembe véve a hatásterület nagysága:

Irány/ (mérőfelület)

Rendelet 6. § (1) szerinti bekezdés

Lehatárolási cél határérték

/dB(A)/ st (m)

23

nappal éjjel nappal éjjel nappal éjjel M10 É d d d d 175 520

M20 Ny d d d d 175 520 M30 D d d d d 175 520 M40 K a a a a 850 2.060

A vizsgált zajforrások hatásterületén zajtól védendő létesítmények találhatóak.

Út/utca és házszám Ingatlan helyrajzi

száma

Közterület elnevezése A védendő épület építményjegyzék

szerinti besorolása*

Szalmatercs, Arany J. út összes lakóingatlana

környezeti zajmérésnél

pontosítandó! zajkibocsátás megállapítása

iránti kérelemben

részletezendő!

Lf – Falusias lakó terület 1110

Szalmatercs, Rákóczi út összes lakóingatlana



iránti kérelemben

részletezendő!


Szalmatercs, Béke út összes lakóingatlana



iránti kérelemben

részletezendő!


Szalmatercs, Kossuth út összes lakóingatlana



iránti kérelemben

részletezendő!


* A 9006/19909.(SK 5.) KSH közlemény az Építményjegyzékről alapján.

24

Hatásterület lehatárolása: Éjjel:

25

Nappal:

Minden olyan, az üzemi zajforrás hatásterületén bekövetkező változást, amely a zajkibocsátást

befolyásolja (zajforrás változás, szabályozási terv változása), a zajforrás üzemeltetője a 93/2007.

(XII. 18.) KvVM rendelet 3. számú melléklete szerinti bejelentőlapon köteles bejelenteni a

környezetvédelmi és természetvédelmi hatóságnak.

Üzemi rezgés vizsgálata

A jelenlegi üzem mellett, és az újonnan telepítendő rezgésforrásokkal jelen helyzetben a telephelyet,

mint rezgésforrás nem értelmezhetjük.

Összefoglalás

A vadaskert telephely zajkibocsátása, a nappali és éjszakai időszakban, a 27/2008. (XII. 3.) KvVM-

EüM együttes rendelet előírásai alapján megfelel, külön zaj elleni védelmi intézkedések elvégzése

nem szükséges.

A létesítmény éjszaka is részben üzemel a nyári hónapokban.

A működési hatásterületen zajtól védendő létesítmények lesznek!

Mivel a működési hatásterületen védendő létestímények vannak, ezért üzemelésre

26

zajkibocsátási határérték megállapítása iránti kérelmet kell előterjeszteni az illetékes

krnyezetvédelmi és természetvédelmi hatóságnál! A védendő homlokzatnál célszerű nappali és

éjjeli mintavételezéses (szakaszos) zajmérést végeztetni az összes létező zajforrás egyidejű

üzemelése mellett, különösen a kritikus reggel 05:00-06:00 órai és az esti 18:00-21:00 órai

időszakban! A hatásterületen lévő ingatlanok hrsz-I számai, cínmei pontosítása szükséges a

következő, zajkibocsátási határérték megállapítása eljárásban!

Zaj- és rezgés hatások előzetes becslése és minősítése

Közvetlen hatások

Az építési és az üzemelési, valamint felhagyási fázisan (ez megegyezik az építési fázissal) a

tevékenység során működő pontszerű és mozgó források okozta hatások közvetlen hatásoknak

tekinthetők. (Megjegyzés: A mozgó források nagy távolságból már pontforrásoknak tekinhetők!)

Közvetett hatások

Forgalomnövekmény hiányában a közvetett hatások nem jelentkeznek (pl. gépjárműforgalom

növekmény a megközelítési útvonalakon) ezért ezzel az esettel nem számolunk sem építési, sem

üzemelési fázisban!

Érintett környezeti elem

A környezeti elemekre ható tevékenység/ hatást kiváltó ok

Ható-tényezők Környezeti hatás

A változás jellemzése

Hatás minősítése

LEVEGŐT ÉRŐ HATÁSOK, EMBERT ÉRŐ HATÁSOK, ÉLŐVILÁGOT ÉRŐ HATÁSOK

építés, felhagyás okozta zaj

1-3 hónap alatt; munkagépek zaja a kerítés és más létesítmény építésénél

többlet zaj és rezgéskibocsátás

átmeneti többletterhelés a jelenlegihez képest, majd teljesen megszűnik

elviselhető mértékű, zavaró lehet, határértékeken belüli

üzemeléskori zaj

tevékenység időtartama alatt; puskalövés zaja vadászatkor, traktor zaja vadföldművelésnél, terepjáró zaja vadetetésnél, vadászatkor

többlet zaj- és rezgéskibocsátás

állandó többletterhelés a vadaskert területén és a vadászati, vadgazdálkodási helyszíneken, kerítésen belül

elviselhető mértékű, zavaró lehet, határértékeken belüli

Kiskőrös, 2017. február 21.

zaj szempontú kiegészítés · 3 az előzmények összefoglalása a ménes völgye...

Documents