MAGYAR

HON\'l! D ELM l

SPORT

SZOVBTSI::.G

Z TR Z ZTO O

•• FUZETEI

C OLÁS

HÚSZ TRANZISZTOROS KAPCSOLÁS

MAGYAR BON I:DI:LMI SPORTSZ:CVETS.EC 1961

MAGYAR HO:NVEDELMI ORTSZöVETSf.G

RADIOAMATOR FOZETEI

2G. SZAM

~adJ• a ~~~tr ll.on\.'ldelmt ~~·et~• MHS. fi_j~:!l Leplülldó ~.... ~- .A..IID1!~IL

OUOj'l}l - ZrinJ1 _,.om~ .bu~áp§'t

1. 70 W-os yjgfolcoECd

l . &itwa

A kimen&ranszformAtor adatai:

Primft' :: 1000 menet 0 Ot16 mm CuL. S.kun.der. 90 menet 0 O~ nun CuL (5 ohmos ha zóróh~). Vra; M-~. 7x? mm-es keres~tmcet~:z t .. Bor.rtenő im da kb. 160 obm éi a teJjes kiv~ kb~ 70

mV-QS vál~e van ,;zük.ség. A bá:ziws:ztót oolszeni k isérleti

/lll

3

óton meghatároznit IMii i~ nagy s~ van az eBY81 tr~ rok közöU. A :beállitás a következökfppen történik, A kollddorktwbe érammérót kapcso U1'l.k. u R 1-es ellenállás h ly ped.\g egy 20 ldJ-os poten~ 6m tert d nk. A bázisámmot a 20 tl--os potenciÓil'Lé­t«r~ Qgy AlUljuk be. oogy a tnmzisztor- kcDektorirama 10 .mA le­~ k~ · · ül. A végerősító f~tot fcl.használhatjuk l le-

rádiókhoz.. Mive-1 az ily~n k:~iUékek éltalában a ~y abb te. lepfesz(U tséggel miikö.dne~ ~@rt a 2. 6brin bemutatunk egy igen ~tt)'s25'Ú kapc$0~ást mely 6 V-os telepfeszültségget üzetneltethetö. Tenné-82etesen a eadott teljesítmény is kisebb. A tra tor nyu. pkni kollektoriramát jelen es2tben 6 ~"'·re állitjuk be. A k.apc:.so-1 · nr at: elő-zöekben iSineM kímenö transzformátor~ használjuk.

A trans ,orm_átor ~kercselésérol szere-lnénk néhány $26t sz6 ni .. A csévetestre alulra tekercselj ~" a székunder (n2) tekercset, me­

nE-tet mene1 rnellér tina egy rit.eg 0101 mm-es pr n m getelés Jai­v " , ma d a primer (n 1) tek res.. A primert. k qymM mdlé te­ke~ljök. a soronkénti s:dgek:lés nyugodtan lmamdhal A kész te ertset o l mm-e prespánnal borítju . v masolúkor UJYelj(ink, hoc a lemezeket ~ oJ~lról hely~ük a cs~

2.. 200 W-os Y6gfolcomt

A 3. ébrán egy na5Yobb te]JesltményO véger&it6 fokozatot lít­halWl~ A kapcsola vaJ6~in B e.okan ismeri~ hi6zen aemm.i úJ~ llem talmu. A trans.zfonn/ltorgk adatai a következ~

Tt :

th :c::~ 19001 n'lt!n@t 0 01'1 mm CuL n 2 = b1160 menet 0 0) nun CtlL

T 2: n1 3Zim 2x500 mene 0 0,..18 mm CuL,. &.2 = 00 menet 0 0).5 mrn CuL~ A vasmag rn.indkét transzfonnMomü: M- 30-as Permalloy~

0,5 cm2•

Az ÖSS%e,DeNlés után bekapcsoljuk ~ kés-zül& r. A végerósit6 uamisztorok nyugalmi kollektoriramát 3- 4 mA-re kell beállitallL A transzformátorok lkénitésénél az elő%ó részben ~dott 6zem. pontotat vegyük figyelembe.

3 .. 2 W-os ~Itó

~ e so:rck megjelennekt ~éQ[nd kaphat6 lesz az elsö m&­l)"ar teljesl'bnénytraMisztor1 OC 1018--oo jelzéssel Közepes t ljesft· méttyíi, A osztá]yú v~ösltö építéséttez kivélóan alltahnas. ~ Dyen kapcsolást mutatunk be a ~ ábrán. Az OC IOI~os tr~

PU

~sztor néhány fontos adatát találjuk a I-a táblá%81ban. Sajnos, .bazai adatok még nem :álltak tenndelke~nk e. igy ezéket hasonló külfOldi tranzisztoook adataiból iillit~ttam &s:ae.. A gyakorlat an t:n.u-tatta; hegy az emlitett értékek ytá1Jóak.

A gbajt& é.s kimené transzfoa-m!tort az l~ táblázat alapján könnyliszen l kiszámithatjuk. Az a1ábbtakban eiY fél éVe muköd5 "riie.rősitö transzformátoralt fsmertetjük:

Meghajtó ~f!O'M7láwr:

»t ~ 1500 0 Otl mm CuL n2 ~ 140 .menet 0 0~2 m.rn CuL Vosmog: l ~ma.. sziliciumos vas, LigTéS! 0.1 m (S~tt Va5)1

l

l

Kimenő trcm.s%!orm4tor: n1 m:~ 300 menet 0 0,5 mm CuL, ttz = 49 rrwnet 0 o~ mm CuL,

V.aB"mGg: 4 em~-a zilieiumas vu, L-cgrés: 0,5 mrn.

A:z. OC 1016 tranzisztor adatai:

l A-osz~)'

Telepi821Úitség 12 v

K&Iektor lram. vez. nilkül o,:; A

KolleJdor .tram telj. vez.

Kol ektor im))ed.aneia so o -B(m"ten6 impedancia 10 fJ -Kimen~S teljes(~ny 2,5 w T{;.Zj trnény ec&Jté3 88 dB

T. zr tás l

~i)

B-oszUJ.y ellen tem

12 v

to tnA

171 A

k--k 25 u Ir-b 220 lJ

10 w

20 dB

l (lll/

A huzalozás őt~ uté.n bekapcsoljuk a készUléket. ru OC 1016 tn zi'"' tor kollektorkörébe ampermét'Ö1 kötünk,. A nyugalmi k ollektor-At·amot a ~2lso!iZ1:6 [els.ő ~ ·'ával 0.,5A-ta. állitjuk be. (A b6-~sosztó f [ső tagjának a negatí v pó1 us ra kapcso U ~ellenállást sroktálc

ezni). Ezt az ellenállás álto l~t.ásé. ral · rjUk el Ezz-el az erösítő ~Millltasat llafOOából \:le i fejertük. Cékz~ .rnég ellenoJ.i2ni ~ ~

~~~--~-+--+---~--~+

tZI' 6---~----~~--------~~-

'

hajtó tranzisltar lrolWrtor irarnát. Ez 5 mA-nél ne l~eb t.Qbb._ Ha tranz ztorok ,20r.-sa miatt ~tleg n mi utánillitás ~ü ~. akkor ezt a .R el.lenáUás illod.a tásával kell v grehajtan-. Ezt c~ú · gy ehrége2ru_, h~ az ellenállá.s helyére ot n · 6m~tert kapcsol unk, amnban a tel"' b1ztons4g k dvéért egy 20 kohrn-os JI néllást sorba kapcsolunk a potenciómét~rr . Erre azért van sz:ükség. mert szab~ l;yozás. kl.i2ben könnyen rövidzárlatba keriiihet a bázis és a k()Uek­lor~ és ,akk~ a tranzisztor tönk megy. A potenciómétef ÉS az el!en­éllás k pesol~At az 5. ábran látjuk. 1\!likor a megf elu koUektor ér .. blOt már beállítottuk, .az iJssr:-eDenéllásértéket megmérj1űk és helyé1 e egy ugyanoJyan, vagy legalábhis közelírtó értékű el n Já'St forrasz­tunk

A megha t6 tranzisztor ~ ~ kb* l 00 m V-os j ln kell jutni_, hogy a \légerositó tranziszt-Ort Icivezérelje PJ. 5. pont alatt (lD~ O~) ismert tésre ~ 6 öerósitő., agy hangkom Lv hozzákapcsolásá-­llal J'ádl6 vagy Ieme7Jit,iZ() erősftőnek hasmálhatj~

L 8 W·os véger&ító

Huai f:Yértnlányú tranzüt2torokka1 már 8 W-os véger&ft6t ls épithetünk Egy ilyen kapeia l rajzot mubtunk b a 6. ábrán.

A2 OC 1016-os végerősitő t ranzisztorok AB osztályú. ll tttemú kapcsolásban dolgoma.k. A kivezéti~z szükséges teljesitmén)1.

P13

sztnt~ egy ellenütemú fokozat s"Zolgáltatja, me1y 2 db P !!-as i;rat)w 1orb61 é.PW ld Ak t darab P 13-as tranzisztorból !illó mesh&Jl-6

fukozatot egy db P 13-as tranzisz-Wrral ve-zérelj ük.

D l = 1900 menet 0 011 mm CuL, n2 ~ 2x850 menet, 0 0~1 mm Cu.L.

Va.sma9: M--80-a.s Pennalloy C., Q L\5 cm2•

n • ~ 2x500 rnenet 0 0.2 mm CUL. ~2 = 2x290 :me.net 0 0.18 mm CuL Vasm.t~Q ... M~2 s s umos vasi' q .:= 1,8 (!m2,

"• 2x95 menet, 0 l mm CuL n2 = ?O rnen-et 0 O~ mm CuL Vasm49: RI 84 sziciliumos ~ q = 716 cm::Z.

Az erós.ító bern rését a véger&itö tranzisztorok beállité.Mval ktndjük A nyugalmi ko lektor áramát a ket tranz.isztomak 40 mA~ állítj uk be, a báz1sosztó l ko hm-os Uenáll,sával Ezután külön-külön me gm n ük a ktur áramoka t. és az esetleges asszimetliát az emittEr körök n levő l ~s e lleruillisokkal ' ltj uk be J majd ú j-. bó ~U e ,. riZZJ ·-k az össz ollek tor ét not~ melynek 40 mA ... nek kell

.. i ni.

A:z. €ll-enüt ma m g ajtófokozat beállitása hasonló a véger6sttó beá 11U~ ... á hoz. csak itt a nyugalm" kollektor áram 3 rn.A- re állitjuk be, a 2 -sn mi>don.

Legvégül eUenórizzük az kö P 13--as tra or kollektor Ara-mát m 1~· nek 4-5 mA- ak ·~r lenni Az esetlege3 utánállltást a ba­ti osztó f~lsi> ta gjáv a] végezzii~ u .. andgy e - ~ mint a 3 .. ponthan JSIDertetett 2 \V-os vég-e:rósítönél ~ 1=.6 tranzisztor bázisára kb. lC)0-15:0 m\'-os váltófe-szültségnek kell jutni. hogy a véif<>.b:rza­tot kivezéJ·eljü~ A kiSvetkező fej ezeiben tsmertett hang orrekelóval ksegészithe jük végerós!tonht és így ~,gy teljes h11nziaztoros er&Uö tulaj demosai lehetünk.

A mechanikus lelépit ésról s:zer tn nk néhany a:6\ uóln~

l

I...~tes, hogy a teJjesftménytranz.isrtorok üzem közben etó­r.en fel.melegszenek. ezért gondoskodni kell megfel ló hütésilkr-ő.L Leggyakrabban alumíniumlemezre szereljük a tranzi5Ztorokat igy a megn ö t hütöfelO.let már el rvezeti a termelt ÖL Igen sok teljesü· ménytraruisztomál köz6tUik az OC tOlti-n i~ a kollektor kivezetés maga a hé :t.. Két Iehetóségünk va~ V agy külön hűtöfelill~ et alka~ manmk~ vagy 6Zi,Qe l ten e.rösJ J ök fel a tranzisztorokat a htltóle­m@zre:. Szigetelö anyagkent csUJamlemezt szoktunk használni Te1~ s2etesen ilyenkor a hőelvezeoté.s rosszabb., és igy nagyobb h fitófel il­J.etre van ~züksé . A 7 .. ábrán megt · ·juk az űs.s.zefügg · '"'t a tranziszr-

~['Ü ~M~~~~~~~~~~--~~

IlS ........ ~

IS t--+-~__;;;

v~~

J J=--""!---

l.fiTLJ:f~~~~ii 60 m IIJIJ *'

- - azi/QmmQl{«<rr~M t.ketnt ~Jtilll {c~-....

-- - - et~lilm tti~Jrw {ellli~"Jq

'1 .. dbra

ror h öm ~ és a vESzte.ségi teljesitmen köWtt, különbOző h üt()... J Oleteknél - naRY ritartáss al mére ~ (A méret.ez · bő bb allyagot a Rádiótéchnika 1.961. júliusi számába_n talé1hatunk.) Meg­fi'gyelhetjük, hogy mennyiv nagvc h '""tó ie1ülett-e van szi.i - , ha

ámlemezzel erősitjUk fel a tl'all'Zis2toroka t .. A transzfonnátomkal, illetve a tobbi alkatrészeket c-é6zerü ~

2-3 mm vastag texlilba~ llt lapra szerelni~ mely t azutan tavtarlók­kal a hűtőlemezhez eróSitnDk. ahová az OC 016-os tranzi~kat liZereltüL A lrllll$%funnátorok a hütőlemez és a bakeltt szerelölap kö-

ft heiy~dnek el. A htit<ilem meretei; lOOx!OO mm~ l mm vastag luminiumlemez.

z ismertetett er&ít6 f kvenddlvik 70-15 OOO 112-ig :!. l dB-en belül v-an.

A 8. ábrán látjuk a hangkorrekct6 kapcsolhi rajd.t. Az s6 tranzisztor földe o1lek os kapcsol sban dolgO"lik. Erre adrt volt ~~ .. h a vis-zon r)'lg magas bement3í pedancldt e ~rhessü~ Az )Öf!r6sí1ö bemenöimpedanciája 400 kohm körül van, igy krist~ hangszedőhöz vagy Jtádlók szül he-z váMa fe1~nálhat6 ..

A :rmisctük tnln~.tor ldelt kellektoros kapcsoiAsban. mbtt le­uUltöéger tő dolgozik. Az eWi tr.anz$zwl'boz galvanikUMn kapcso-

lódik A két db 25 kr0hm-os potendóméter · a magas- ~ mélyhaq •melés. illetv v ági$ mertékét s2abAlyozhatjuk. A bilyozas méJ"I­téke &0 Hz-nél + l ti- tóJ l O dB-i - 15 kHz-nel + 12-töl ,- 18 d.B-Ig 1 kHz-hez: VI ~nyitv~

A harmadik tranzisztor 521num feszUl geróa\t6 kapesolásban dolgozik.

Az lmö fejezetben említemi . hogy a hangkorrekcl6 a 8 W--os vE:gerosUőhöz, m nl eJóer "tö használható. Ekko a2 utobö tr:ut~ tor 3,3 kohm-os munkaell~láfia h ymt egy 3 tohm-os ~cio­métert kapcsolunk. és uzel lDitjuk bé a véger&ita ki .uéd · lhu

~es 1Táltófemllüéget. A hc.-meer-3 smhtlyozád.t a 'hmten tnll levö l Mobm;""(H( ~nciömét'Í!r vég~Uk.

Lehetőleg Jndhárom tranzisztor ki za}ú p@ldány l~gyen. Jm:!rt küllmben erösítönk 1gm alstotgób ]e5z. A hangkorl"e'keiói az MHS­bol ban risál'olt soro2at-tramisztorokbóJ epitettük lnf:ll~ ezért lehet, hogy a tranzi.ClZtorok Mrisoszt6J át meg keD változt.atnL Ha erre sziit-ég lett.De., akkor a;z Ismert módon potenciómét rel keNasült meg

u optl.millis értéb=t. A b~SQláshoz 0,1 W · 10 52ázalékos ~enáUásokat humil­

btunk. A kondenzllrtoro üzemi fesz.ü1tsége 15 '\' legyen, ha ennél ll:lQa&abb az termé Rieaen nem baj, ~k a be ndezés m~ kcia m.qn6ve1nL

A bangkorFekció1 ~pitbetjük a v~er&ItóveL yagy mint ltülön egy&éget ts haszná1hatjuk. · tén bakelit ~&lapra erö. 1&itjuk l az alkatreszeket. Elószór el6k zít)ük az e1r~~i rajzot, le-hetóleg úgy, h<lgy InJnél k~bb bekötővezetektte legyen BZiiksdg.

orraezb1s1fJkhoz forrcsúcsoka~ vagy csöszegecs~k« ütünk a sze­relő.lapba a külön ép tjtlk meg a hangkOI-rekciót. akkor cf~t·ú •~ t~:~ t e& Y kis f .. mdobozba h !yezni~ hogy a k-al &ó zavaroktól Unyék()lj;uk &E er&itőL

'- Mikrofoa elóer&BI

A 9~ ábrán bemutatott e16erf't5ítót dinamikus rnikrofonok:h<. ha&ználha · · . Nagy elónye, hogy el.man.d a kén.,ves betinenó tnmsz~ formitor. A2 rósiHS áramfel"'él.@le míndö.ssze néhény mA Az erii­.&.ítöhöz 2 db 3 V -os l'údelemet használtunk és szinte n1ondhatni, hegy a telepek csak a hOS&ZÓ állástól! tek tönla ..

A f lha!sznlill. tranzlsztcr feltetlen 7.aj.szegóny ldány ~~~ Valószi.nil, hogy válogatni kell az de megfelelő da1"8bot. Amennyt­ben kisZaj ú külföldi trand.sztol'hoz jutunk, úgy azztil me1'" pithet.-

.----~~~~--~~~~ : ~~~~·-~ t dr l .l

u

Jilk .az e!Oerösitól Az e&et1egts munkapcnt beállitAst az el&ó fejeat­ben lsrnertl?tEtt mt..don végezzük el A tr~ ollektor éramát l-2 mA--re k beillítani

Az elöerósítót megépíthetjífl4 mínt 8nüló ~s~ vagy egytilt • hangkotTekc:ióval. Az utóbbi esetben a tápleszillts 'g l2 V. eért egy feszültsegejtö nálhist al.ka.ltna~ rnel3et a kapcsolá&i raj­zon is feltüntettilnk.

Ha egybeépilj iik a h011gkoiT~ciólTa}. akkot' ugyanalTS a bak~ t szerelölapra. :kerüln k az alkatré~uk .. ~ a hangkorrekció e,gy­~~ annak. Itt is ügyeJnj kell a rövid bekötóveze'tékekre, és cél­szerii az -egés~ egpé~t egy kis alurniniutn Eerlel!u~el ámyékolni. ~ egyszerűbb, ha ~lelö ~retú dobozt hajlftunk~ Éts az oldalait ~~ük

A?.. er&ítö bemenóimpedanciája 3-500 ohm köriD van, Igy az ' ltalinosan haszruilt din.atnikus mUt.rofonhoz jól illeszkedik~ A Jó... menöimpedanciá]a kb.. 400 kohm. A hangkorrekclóh~ vagy k· troncsöves berend~ffiekhe:z tn~fellelöen Wes.zkedlk.

1\íllnt érde · t lehet megemUt~l! ha egy dinarnikuJs mikrofon Iengótekertsét kis egyenArammal elófésrltjük, akkor az én·ekeny ·ge m gnö+ A 9~ ábrán szagga tott vonallal jeffiltúk ld eltS. fesz.itő ellenállást, me) T kb. 10 kohm-os ért-ékll. Természetesen • megf lö polarit.ást ki kel k. i, mert k ü lönben leroml~k mlkro­fo:lunk érzékeny ·ge. Ezt ógv végezzak eJ, hogy rábeszél únk a mik·

onra~ meghallgatjuk a leadett ha.J11fe'rőt, majd felCS@I'elj ük a m ikrofonbemenet két pontjá~ és körülbellll ugyanolyan hangeróv-el új bó! rábes:zé1--nk a mik.ro onra. Az egyik ~en erősebb hangot k U hallanunk. Ekkor hely az előfeszítés pola Usa és azt mindjért ~egjelö1 - J hogy a későbbiekben már igy használjuk mlkrofonun. k~t.

Kristálym.ikro.fonhoz esak oiya.n elöeriisítö használható. mely­nek bernenoi:rnpeda ája vJszonylag magas. Egv ily n kapcso1á&t !Btha.tunk lC~ á bn\n.

Az első tranzisztor fö It k.ollektoi"'6 ka o ' ban dolgozik. E~J rtUk l, h ogy az tdőeréi6ltö bem nöimpedanciája 350 kohm

örül van, l~ kristé]y~ mik.ro onhoz már kitűnöen U.leszkedi~ A tnásodik tranz.lsztor bízisa ~ö-zvetlenül kapcsolódik az elsö · Jt ... t t"éhez. Alr első tranzisztor feszti ts~gu&ítese 0,97-szer tehát l -né kisebb,. A má5odlk b·an1lsztor viF::Umt f'öl~lt emitteres kap. t'5o1ésban dolgod:"' és JeeztUtségerósitéie elég magu*

12

~ e16erósit6 bemérés4!nél a köv é~ keWkre kell üg:,N!lni Az el 56 ~ kollektor 6raana lJ; mA legyen. Ezt a házleosztó 22 kohm-tltS ellenállúának viltoztaUsával le beállítani. A misodik tranzisztor kollektorárama 2 mA. Az eset.Jeaes utAnállft.ást az e1ódi tranzisztor f kol\m.o& emitterellenü.Lásával lehet elvégezni,. csak ekkör megvá)tozlk az el6ö tranziAt.Or k t:kt>Or $rama ~ melyet újból beülitjuk.

Eit u el&r&ítól is egybeépíthetjük erósitónl:b!]. vagy fttint kül&\ ~t ls hasmélhatjuk. Az Mw,es alkatrészt «8J' kis bake­lit. laPA uereljök. A telepet nem fontos egybeépiteni az ~erö.sit5-\Tel, hanem kivtnral is csatlakodathatjuk... Az össz áramfelvétel itt t. igen alacsony, és egész kls kapacitásö. telepeket is hasr.nélhatunk~

Az elaer&ítő klmenölmpedanciája 800 k4Jhm körül van_ igy a. hansJrorl'ekci6~ vagy elektroncsöves ~dtiésekhe2 i! megft Jeleóen illeszkedik. A beépltendö fran~tomak. éppen úgy, mlnt az elóz6 pontban ÍSI:I'Iertetett e1Óél'ösH&1él. iU. is zajs2egény peldányok­nak kell JennL Az itsszes ellenállás l het 01'1 W terhellu~t&ég~ Vigy'~i kell, merl némely D!l W-os elleD4llás meglehet&en zajos. ~ ezért, ha zajos lesz at: er&ítönk, akkor nem leltétlen a. tranw zlszl.ot'ókba.n kell keresn a hibál Gyakran egy roSB2 munkaeJ!eJl..!i iUM nagyobb zajt okoz, mint egy tram:lszt.or ...

A ll .. AbrAn bemutatott eróaítőt dinamiku.s hangszedókh& ha$-z• railJá Mivel iltaU.ban m~ ittroDcs5ves erösitók t hUDlálunk~ ezét célsz:erile.n az 4!16er&ltö tipfemíltségét az anódfeszültségból leoaztjuk. lg.en Jiai:Y el&lyé, hogy mtkrofótúa és brurnm mentes. és

ll

ha m~le\6 atkatrhzekb& ~pítjllk lét •kkor ~ J6 mJniv6t i& elérhetünk.

Fes:z:lUtség erösit~ kb .. SO dB, azaz 300 sz.oros. F'Nkvenclatt­Yitele 15 Hz- 20 kHz ± 3 dS-.en belöl ~menőirnpedancia 200 ~ mely dinanúkus ha~~ókhöz1 vagy rnikl'ofonhoz 1 megfeléM. A kimenőimpedancia néh.an;y szAz kohm, - fB;r elektmtmsöves ~ kekhez me~felel&n Uleszkedik~

11. ébrG

A b~lt&re kerülö tranm:_Ztor &ttn~n ZAJszeQ~_ny péld6Dy le­ay@n. Az lenállások 0,1 W~k, !dv.év~ a 380 kohfn-ofi~ .mel;y l W-os. A:z. egés-z el~rösítöt egytleepithetjiik az eleklrmwsöves bere~ d~és kel. Helyszük.ségfete igen min.imilis.. Az egyes pontoknél láthatók a festitUs .1' illetve ámméi kr de .±. 10 szizal · .os el­lérés .még n~ okoz kiH.önö.sebb híbát az előerosit.6 mllktxJ6s.ében. A 6 V enf@Szülts..?gű ~~kt;ket, wsalább lO kohmfV-os rnlk'ml"l'lld keU mérnl

, ,. 100mW-os áramótcrlakító

A tranrisztocok másik nagy felhaóználás] területiMI lA SMR!t• nénk nem1 izclitőt adni olvasóinknak~ Sajnos;. a hazai tranziSztorok kb:Wtt csak egéztz a1aCSüny és nagy teljesítményű. tipusokat taWunk, ~zé.rt á!'amátalakitónak való felhasználásuk meglehetősen koriá­t~U.

A 12.. il b ran .. 1()0 m W--or; áramAtalakitö kapcsoJási njzit lát­juk~ A A fran:2'.tsztor oszcillátor kapcsolasban dolgoz:lk~ Az n2-es tekercs a rezgókori teker~ m ly a tranü.sztor etnitterköré~ vo. kapcaolva. Az nt· es visszacsatoló tekercs_, mlg az nru szoJgáltatja

u

a feltransrlortnáJt Wlt6fes éget, melyet ~ krJdá •di&Mval 481" nyftunk. A!L O!,:t.cillátor u~i fr \rendáj fO-ftO kik toza.tt van~

A uttn..t.tdorm.átor Gda«ri:

" • ~ 3& me t 0 0~2 mm CULS ft2 ~ 90 men 1 0 022 mm CuLS n3 ~ 400 menet 0 O?l mm. CulS Veu: FUge fazékvasmag.

"--.............. --o +!JIJJ' .Dj uo~ l1A H6o

A tnmszformátort a k~vdk~képpen ll ello@s-zíteni. A ~re­test egyik re~be hel~zük az n t ·"' n 2 s tek rc.s.eket egymá fölé, majd a másik eszbe pedi az ~....as teke1-cset..

Mi.ut.án meggyú tunk, hogy kkrulekül'lk i zemképes, övet­kezik a ~r. gsó ' "tás .. A 13. ábrán láthatjl-tk a m · s vázlatát. T r .. mészetesen nem sWk ~ ho . 4 db músze~t haszná1junk a mér~ hez, han n1 1 db is e leg r- ~ Me gm jük a betáplál fe.s.zilltséget, .. n~ &ramot, majd kíszároitjuk a felvett telj ltményL

l u, IIJ l.f

Ezután megm&jűk a leadott ~~~il~ tve harnal K&z!l­lékiinlmek 50 v :..rnil 2 mA-t kell ~i. Vígy.ézni kell a foe.ttültség-. mkésnél. mert a vmtmérönk fog}'Uztását is hozzá k n számi.tani a terhelk~Sbez. A leadott teljesitJnénl'-:

N 1 = U1 .. I1

A hatás!ok_:

A tipegységnek az mmnf~Je U V--tJS bel pfenúltseptM 3~ mA, és 50 V-ná] kb. 2 m.A ... t ad ~ Ez kb 00 ~ko · hatás-­foknak felel meg.

Azonos tipusú tranzi.szto.rolmál is előforduL hogy némelyik jobb hatásfokkal dolgozik. Ha lehet v~k a tranzisztorok között. A t.elje.síhnény és hatá&fok kialaltulásában jelentós ~játszhat a 300 ohm-os ellenál ás és a 4 nF-t~ kondenzátor. Az e1l@ná11ás ér· téke 3-700 ohm közöt't a kondenzátor értéke 0-5- nF-ig változ· !atha tó.. A kondenzátort tleg el is hagyhatjuk. A l D kohm-os ellenillis ri.ltoztatwv beál.Uthatjuk a legmegfeleLSbb bázisiramot~ (,1 gfeljebb 6 kobtn-ig mökkentbetö) ..

Az ,alkatrészeket bakelit Iapr-a EJZ~]jfik, majd az egeszet egy v s árnyékoló dobozba helye-Z'ilik..

A tioegységec anódpótlóként ils hasmélhatjuk:. Ekkor a%0nba.n még további .sz:ilré.H"Ö] kell gondoskodnt Ezzel nem kívánunk itt rész­Jet foglalkom1, tnert. a Rádiótechnika rn.ér- ismertetett néhány üyen kaJlCSolást.

A ha:zal gyár máJnyú tranzisztoJ:·ok között :még nin~ nagy­frekvenciás példányok, ezért gya_kran úgy oldJuk me a problémá~ hogy a nagyfrek \7enciás (ok()zatban mé esöv-et~ a hangfrek\Pellciis

· "'Zben pedig már tranzisztorokat alkalmazunk. E,Iótél'be kertiinek a 6ZUbnlinia tür csövek. nemcsak trtaJ méret~k. hanem ~]rely energiaszü letiik mi tt IB. A szubmlniatür tsövek 2a- 30 V-os a nódfeszii1tsegge1 dolgozna~ Habár annak kismérett1 22,5 V-os te. lepelnk! ~ c.é]t)zerü tmilZW:torOS anódpótlöt hasmill'li

Egy ilyen ka~lást :láthatunk a 14. ábrán. Működés etve .mer-egyezjk az mözö pontban · ett aramAtalakltó.évaJ.. Az anócl-

16

pó1ló elk&zU&énél ,a kis súlyra fs tnéretekr.e törft:edtünk Igy t&­téllt azután, hogy trans.z:formáto gy ceru:zabél vastagsigú f~rrit rúdra késztllt~ a "Sone1t" telepes r'dió han,iOIQ magjára+ A menet .. számok a k6\l~tkezók~

At 200 tnenel, 0 10,D8 mm CuL, 'ft2 ~ ~50 menet., 0 0,08 mm Cu4 "'~ ~ 1006 menet 0 0,04 mrra CuL, Vu: Ferrit rúd 0 ~ mm, ho·su: 10 mm.

s •

...

An6dpót16nk 9 V-cs ~lepf~I UzerneH thetti. A leadott feszültség 22-25 Vr Bemérése h.Wóképpen türtén~ mint az e]67S pontban ismertetett tápegy~. A V'4 tozb wupán anny hogy a leadott fe.s2ültseget cslivoltmér6ve.l kell mérni. mert osak ilen kiB meriékben tet'helhetóf

A2 ~z egységet egy 20 x 30 m:rn-es bekelit lapra aerel ük. A transz.formátor e1kémtése a következő mód.wl töriérdk ~ Elkészít­jű a 15. 'bra szainti uanszforrnitot" testet. A kis fettit. rtídra 3 db celluloid ta.resát hú.zunk. majd a2. ~ ae@tonnal Mbnjlilc. A

ebbik rés-zbe az n 1, n 2-es, a nagyobbikba pediif az n34s teker'CSI?'t tekercseljUk lehetoleg ~tet menet mellé. A ész tra.nMformátort acetonos celluloiddal átkenjükc; majd szeiradni hagy~uk+

Az. ismertetett anódp6tló @iY db ••.(bmlniatür cs6 anódj lllet\·e ~~eszültséiét képea ~zkd~anL,

ll

Az OC J DIB-o& teljes(bnény-tTan:zlsztorQkkal mAr ilyen na.p 1el­jes1t énylil áramAtalakitót is é:Pfthetünk. Kapcsclá!!i raju a 16. áhrin látható. l!v ük · é.s:i elve a köve-tkez6..

A vmritorok mú.k:öd&í elvét mlndenkt i&neri (17. ábra). Itt •

2~tOCIIH6

Jf . ÓIJTd

c m hanlkm s.zacgatót tranzisztorral helyettesitjuk. (18. ábia)._ Ha a tra~rt, mmt kapcsoLJ elemet vtugáljuk, aJdrnr két üzemálla· poti.t ktUönhözte-t~jiik: meg.. L m ikor ~ U. rnikor nem '\l'ezet Az !s6 ~tben u Rel! értékce 022----0,8 Mm körül van. a má sodik E:Set­

ben viszont az Rcr=; ertéke' 5!0-00 kohm. A'l utóbbi esE'tben e:t a d ióda zárliit'é yú ellen llása. Ha roognézzfik. egy mechanlkus vib. rátor jelalakját, akkor aamnal és:u"evesszilkt 'hogy H ánráltruilmr

18

blmnyos időre van e;zükség. Ezt a m.m:g6 Alkatrészek tehetetlensége szabja meg. Tnmzi6rtoroknál" m.iwJ nlncsenek mozgó alkatrészek .. az itvalté~i ~dő igen r&rid, tehttt a t.ran:ia~torok kezel n.~je1et adnak. Vizsná]juk meg, hogyan játszódik az átváltási folyamal

A tra~ro t a b~zi.sl ültséggel vezéreijük (19. ábrn)~ A ko ktorirarn a bézísáram ~-SZOI'OSára növekszik. (li a tranzisztor 6rarnerós!tés.i tényező"" , löldelt MlJtteres, kApc50~ban.)

... -19. dbr&

A bekapcscléa pillanata ban keletk~ Jak& i~ftja tn eg az: os~ ációt Ugyanis bármennyh~ összeválogatott tranzisztorokat épi­

tünk he az áramátaliJdtóba, mégis ,ran elter~ a ~t tranzisztor {i értéke özöt~ Am~iknek ~obb a ~ értéb, enuk na:gyobb lesz

'"

• ko kt-or Arama iAr n:tgyobb ko któr áram hat&sára me~tlövek~ 8Zik a Mzirs áram is (lásd a 20 T á brit), ~ a folyamat tovább foly­tatódi ~J Az [lyen j ~ket halmozódó folyarnatoknak nevEZZilk .. ~' mágne~ö árron egészen admg növekszdt. mlg a vasmag telitésbe n~m megy. Ekkor k' wtkftik az llgynev~2:-eft átvált~

A troans.tforrnátor tndu.ktiv1t.ésa a ez6rt kapac "ti sokkal re 6k t alkot. A kika~lás pil.!a."lataban ,~tle.ng&t' ~tkezl , és ez h)i tja

r IB

• másik tra z1szt ori. Az ,3átlengbr llMI más~ mint gy csillapitott iZinusz.os ret,sá E határozza meg az átvált.Qi idő~

A tranzisztot" I ( Uc kaa-akterb:aiUJ ra bel'a.jzolj\lk a két ür.em­Miapotot, és ezekel ~ egyenes.se ÖS$Zekötjűk (20. ábra). Megfigyel,. be-t jük., gy ~ átváltási ido alatt túllépj úk a maximálls dissüpád6t.

.. jelen .. e tben megengedett~ mert az étvaltásí idö oly rovi~ hog:, er-ala t.t a tranzúsztor nem tud felmele,gedni.

Lény n magasa bb hatütokkal doll,goznak • tran'Zim.oros tinm atalakitók! mi nt a medlanikusok. A tranzisztor hatásfoka 00-90 l'iZáWé-k k örül \fan. Természetesen a tm:nszfortnitomill és a:t: egyen­il"ányitón~l is va:nnak veszteség , így az összhatásfok 70-80 sz!.. ulé kö.rfil mozog.

Az üzemi fl""ekvencia erősen befo]yásolja az ámmátalakí1 ók ha­fésfol~át. l O W feletti berende~~knei 41Z üzemi freh~ ncia: 500 H z..1g erjed. Az átváltási frek~ncia általában az ü~m.i frekvencia 10- Zft ~

A tTanszf~rmátor adami:

'A f ~ 2x58 menet 0 l mm CuL. n2- 2 x 00 rnenet 0 0,25 mm CuL, n3 1-t50 menet 0 o~ mm CuL 250 V-rL

V o.~-mag~ M55-<5s szHic&umos vas". q = 3" 4- cm 2: légrés nélkül vasalv a.

Az M55 ~Ui iumöS vaslemezek~ megtaláljuk az új T rta. r-ádiók kimenőtranszfonnatoraiban. Dyen transzformálMOk B áruban ia kapbatók~ A lemez ~ 55 x 63 mm. M alakú. EbbőJ 20 m.m vut~ pak ttra van .szüks r g.

A tra zfonnátor tek~rcselé.se igen bonyolult. A ~testre alulra először e lhelyezü k 22 tn~nete,t az 0 0..2fi mm CUL hu Iból, n\ajd ~2iget ijQk . Most készitJü az 0 l mm huzal kezrleti

i\' zet két, és melléfogj uk az 0 0,25 mm-es huzalt. A két huzalt f1t'Tmá m l ~ teker " ve ~lhelyezilnk a csévén 5B menetet. Edd1g eD~észit~ttü az n1 és nz t kero&ek f~lét Megcsínálju mindkét te­kt'rt: KÖ2épki~tését és még további .58 meneten keres iH teker­cselj · ~ két uzalt egymás mellett. Ekkor az. n t te ereset mar

íeje-ztilk é. ik · tj ük k iv@Zetését, majd az 0 0.25 tn.Jn-e6 huzal­ból elhef ~zzük a ~vén a még fenn.m.aradt 22 menetet. Eae1 az n 1 es n~-es lekeresek befejeztük A ~nkmU szigeteles 3 réteg ~n .... zátorpapí r .. A csévére 2 réteg 0~1 mm-e& prespiint heJy-ezun~

m ajd el~€zdj Uk az n~s t eroset. M n etet n1e~ meUe hel,. ·zünk. .. s km kondenzátorpapírTal .szige~k. A kész C&évM aján-latos paraf irmban kiföznL

A hekötés ellenérzése u n bekaposoljUk a kész:üléket~ V"il)~iz­IU.Dk_ hogy a szekunder oldalon mindig legyen terhelé.s, mert kü1~ llen b-anzi.sz1.orjaink tön~menne~ Halk búgó hangot k~ ba lanunk_ Amennyiben nem indulna meg az osz-·iJláció, akkor a k ' t bázisvezetéket f~ :eserélj" k. A v~ bt:!mérés!. a 13~ ábra szerint v~ g.ezzük eL Az áramátalakító hatásiokit a fejezet l-es tjában ismertetet · on ~thatjuk kL

Az alábbiakban m g n ~hány s~ót ~nk soolni B készül k -mechoniktu felepi~éröl Az alkatrészeket egy 3 mrn ''a.stag textil­bakelit 1apra Qere}j -k. A szereJólap gy fém obozba kerűl, :melyre a tranz· orok kivillról vannak tászerel~ A kapcsoiasi rajzon lát­hatJuk~ hoe:y a tranzls:m;Mok kollektor(l ~.zP. van ki\tw . Szándé­kosan helyeztük a tra nszíormát.ort a tranzisz ok emitter körébe. m t igy nem ke ll a tra · ifOka t. sz:igetelten felet·ösíteni. gyanils a. hőelvezet ebben az esetllen lénye n jobb .. A dobozon még 4 db forrosúa;ot kell elhelyezni. Kettő a bemenő 12 V, 2 pedjg a 2!§U V csatlakozásál·a. szolgál

Nen 1ontoo a2 áramátalakitót 250 V-os feszüliségre . z. te li~ Transdormáton.mknál az l v ... ra . ~ menetS1..ám 3,62~ Tets~inti fESZUltségre eJ.Jreszi tj ük a tr-ansz.formáto~ csak a szekunder na-as tekEri!S menet.szárnál k ll m egváltoztatni. ttgy lnl kell a~ hogy a bu~lk-eres tmetszet a :t: szül~ megfeleJöen ]yes gyert. ~r .... mely ~kun ! r fe-'l.zűltségnél 25 W-ot ké~ drli éramátAlakitónk, tehál. a s~ 1ek~ fol~~ áram a feszü tsegtöl füg& \'tliD'lS:

N I ~::~:-L'~

T hal a h~et5z6et enn mPgfe -l6en keJI m~v~­lasztarü~

" z.Ulékünket igen jól használhatjuk autóritdiókho~ nklióve­, .. ölthöz. múszerekhez stb. Ál taJ á btn• o]yan helyen _ ahol há ó~ - t1 ,ára n\ nem áll rendelkedsünkr és e lektroncsöves kész - e kekkel dol­gozunk.

egül ~ kell ern1iteni g a zavars.Wt · i probléma al. A za-\'arszúrés k · részböJ áll. Az a1apfrokvatcid szűrésc, ill t ve az átváJ.. tási frek,~ncia Űl~~e. F..YJenkivül gyakra11 ükség va:n arra. or;:r ~mcsak. a Mgyfeszült&egü oldalon végEz - a zavarszür s t) hancn,_ a tápfeszül1 g felé i6. Ez mát nem htT'lm:ik e könyv cr~l.ei kő~ Az é -déklődök gazdag ir'Mal t találnak ilyen iranyú pmblét'lák liszt sara.

31

A 21 . tibr4n egy ~tabil multlvibritark.apesolást lAtunk. Ha a bemenetére egy ne,gatív impulzllét adtmk~ akk()r rövid i ·g timJn f olyi a2: ~lső tran~szt()r bá~~ emltt.er körében. Megváltö~ik a tmn-2J;ttt{)r ko or a rama és • rnunkatillenülá:Mn (R 1) féS'Wltség:esé& jon élre. A C2-es kondenzái.or köti ÖM7A! ~~ -eW5 tranzisztor kól1.4!k­torát, • második tranzieztor hadsAvai A második tra.nzlmot btizis& r ... n • ."llllil'V' polencíálon \"an.. Az R J e:ue.MIIáso lftrejövó pote1~lk\i:. lónbség. a c~ kotldenzttoron keteszWl r'Jul a második tranzlsz;.

2xPI3

o---~--------~--~~~-------o• 11. dbnl

tor bázisára. Mikor a bázis. megkapja a pozitivabb potenciált, a ttan-ziszt.or koUektor árama. éOOkk~nni kezd. Ed-Ital a zült gesés R2~ el nál1áson ki~bh lesz. A mAsodik tranzlsnor kollektOI'ja és az első 1ra n zi .. ~tor biatsa kH.z·ött hel)r""eZkedik el az R -().S Uenillá&. ~ az ellen á l.lé n ~tOl a negatwéhb potetl(!f.ál az els6 tra.n­~i5ztor bá zis.ó.t·a ju.t. T lát az J..s.ö tranzl.Sztor t~vábbn is vezetni ~ J\.1o!it c~-.es koneienzát<w ellentétes polaribissa] kezd feltölt6dni. Rih"1ddel azután, hogy a konden'!AtOT feszttlts* elhagyta a térus p t n Mal 1 ~ a második tran zisztor bázisa i.srn.ét negatí v lesz. A munlta-­ellená ásán új'bóJ ugyana2 az iram f-og fol~ mlnt a labilis folyá-

at megn dulásakor, tehát a mu1tlvibt'átor ·SS'ZAállt stabil állapo­t ába. A:z ~JSÖ tranzisztor b áZJ a ismét poziU\' lesz és képes f ogadnl a kó .retke.zG lm:pulzusL

A l bU is ~ arot i ej a C~ kondftlzá.tor é5 az R. -as e!Jen.. a:t1ás nagy&ágától filgg. T .eh! t az impulzus id! ~ét b él~ hatirouák ~ mely a övetke!l.3 képlett uánútható~

t = Oil'69 4 Rs • Cz

Az Impulzus ideje tehát 0,7 ezerese az R:J .. C2 Id&U Jandójának. ~ 12rinti lmpulzus id6ket AWthatu.ok be egészEn l ps-W! 00 perc_tg.

Az R1 vagy ~ -eDenJUád ~ reléve i.a helyettesithetj\tk Ekkor egy elekt~onikus idökap:!S016hoz jut-unk,.

Nézzük meg ml 1örténik olyank , ha u első tra ztsztor báz!­$6ra Igen mrőn ét"keznek R mpulmsok. A Cz-e,s kondenzétor az Rt-es Uenálláson és a második tr~ztor bázis emitter €11entillá.;)HD keresztill a teljes ~~e töltődik, és ez -.~hja meg u ~&:lési idt1t. Ezért gyakran az R ~-et alacsonyabb érték:fire vj­ltMztjuk~ mint az Rz~ Az. lsrnétl5d~si ftekvenda a7: R 1 2 idó­ál.landójának a. hárornszorosa, Ine,ly a kö etkezö '"pl ttel ~záinitha~

tl•m !;:;:a 3 .. R 1 .. C2

Az Rtl~ e.Ilentllás:.t mely a tranz.isztol'\ok Emitter ellenállása~ oly ldesl, hogy nyugodtAn e1ha ~olhatjuk. Az eL~ képletben láttuk. hogy az i.mpulzus idó .u H~2 időállandójától függ. Az R3 ellen .. állás érté.. ét nem tTálaaiflatjuk tetaJz.@sszerinti nagyságút'a, hl.ert ez bizto&itja a második tranzlsztor ~ M u. Nagy ná Ason igen kis bH156ram lcl:vna~ és második tramis:dor nem mil.köd ne rnegfelelóen. Meghatéro uk az R3 ellenáll.ás felsa értékét a kö­vetkezö fol7nulával:

A képletbm u:e~pló ~2 a má&odik tmn21Ht~Dr egyertár-amú éram­er&1tésí tényezójeil' a 0.8-«:01'011 IZOftÓ pedig a bl~ faktor ...

Az Rt--- · -ös ellenállások 61 alkotott feszniU:égosztó feladata, hogy az első tranzisztort stabil illapotban ·tert~ Az R4-E-S ellettállás értékét a köwtkezB képlelte hatlrozbatjuk rnes:~

R4 ~ 0~6 • Ih i(l1

A ~letben ~ ~~ az els5 trmzisrlör egyendramíi 4ramer6-IIIHI ténye7DJeo+.

T udjuk. hogy az unpulzus ideje függ a B3 ellenállás nagyságá­tól. Fel$Ö ha1árát a minlmAlisJ alsó határát pedig a maximális bá~s­áram hatirorla meg+ Az R~-as · á.ll.é.s válto2tatásávaJ az impulzus idejét k~ l~ 100 ará.1\yban tudJuk qabá~yozni Am.enn)Fi~n. renné-l szélesebb határok közB t GeUen~ változ ami az m pulzus idejét, akkor a Cr-n konden:zitor ~két is változtatni kiill. A k,azx:sc1w Gij~pn

em ttlntettük fel a C2 ~két .. Ez szándék.os. mert: mindenki a neki rnegf. lelő ke demáturt fogja beépiten~ mely , az ~rtetett k~P-

ttE'l l€het kiS?..ómí i. A tnuEövibri tOT helyes müköd~..hez -~0.5 V-o.i bemen6lmpul.zu.sra van s,zükség

A 22. ábl-án @gy bLstabil á llapotú IDiUitivlbritor k.ap::so1ást látunk. A kapcs~ olAs teJ.jes.en s-rlmmetrikus. Az R 1 ellenállás ,értéke megegyezik az R"1 értékévd, és ek a tranzisztorok rnunkael e~

, ~

A működ" 1 v a lrövetk~: Tét~zOk feL ~ tNnzisztor vez:et. Ekkor' az R • el-

le á1.1áson Ietl'ejön egy .k5zW~ A mtisodik traMisztor ~ van

~--------~~--~------~-·,

21irva. merl a feszult.s(.ges.é-5. ami r~jut a lnásodik trsnzlszt.or bázi­.-l s , a mitie 'hez kepeost pozotiv .. Ha a C 1-és ondenzátorra gy

zatív tn1pülzus jut, akk01.· kl bb ltffiz az R 1 llenállásr-n létrejövő I t' s-z-J t ég · ~ A második h ·anzisz.tor ~:z isa kk or negatí w bb po. tenC!itlra kerul., .. megi d ul a kollektor árama. k kÖ\"'C'tkezte­

n 3Z e.Lsó t:ranz.lsztor végle ~ n lez.ll'. Ha mos.t @gy n gatív i p ws j ut• az el-ső t!-an:tllsztor biziga r~.. akkor az nyi t a a b'aliZÍSZtort ~ folyarrL~t ·· l k Wődik ..

Az. ~ @llenáll~. mely a tranzisztorok emitter ellenállása.. sz;a ,iu meg az tnditu un pulzus rl88}' ·t. Olyan rt G t okt uk választani. hogy a rajta keletk zö feszültségesés O, l V legyen. Az lndit6 impu , ak ennél va amivel nagyobbnak kell lenni Az Rs éli R~ a e-11m . á.sokat ll10St i& Qlyan a es határok közatt választhat;...

24

:tuk me& rr'Jint a monostabil multJvibrát.omAl, t>ly klcsrny IUYen, hogy a kollektor bázis ~ átaina ne hözmn létre rajta olyan fe.szul~ P1int arnekkOfll leszültség az R4-es ellenállátson van. Az B r és Rzre& ell~náJJ.ésok szolgiJta'ijfik A tramisztorrok hádsának ...... l..=:A: ........ -O}fAüsi~ -6...d. .!!1 -~1- 1.~ .. _..;k "' I.Ji1:..,.1 -..w..-.'T Ji. --..t .. \.. '""":·.1. • ~'I"HU'CIJ!UJ 4> .car~ a A,..~~. ez.o ~ ....... ~~ sz~~.~c~cu~"\h

lt1 +R2 OA ~ R1' p ~ itt ls a tra.nzitsztor egyenliramú armner6Sités.i tényez:óje, a

O.~ 620fZ-6 pedig a b·~:tons.Agi faktor. A Cz, C2~ kondeMAtorcltnak a z. a feladata. hogy az átváltast elősegítsék.

A ~ ábrán bemutatQtt kapcsolásnál 1 V:.Os ~ndítOfes"ZUl:t· &égre van fSzilkség. A 'tnOoo és a bistabU rnulticvibcátorok.at n&gyön

sok dektronikus készülékben felba.unáljik. ~ kivitel­ben olyan helyen. célszerit használni. ahol takar-ékoskodni kell a"Z energiával és hellyel. Jelent:ó& . ön:ye a csövekkel szemben, hogy a tranzisztorok é.lettartama igen nagy.

A 23. ábrán .emrszerü multivibritor kapcsOlást látunk Az. üzem~ frekveneia az R és ~C .. l"te.kektól függ_. hl.E!yeket az al á . ak szerint variálhatu.nk:

UzeJ"tLl f[Ekvencta: C R

0,5 Hz 100 pF 20 kD

50 Hz 2 uF 20 kD 4BOO Hz 5 nF 10 k.O

2tl000 H~ l nF 4 kD Természetesen más kcmdendtor, illetve ellenillás rtékeket ls

alkalmadtatunkl eloeket csak Ujékort~ közöljük.

A multlvb-átor lldDitása igen ~gyAftrfi. Helyes bekötés eeetM. a knek a~nnal meg keU indulni.. jeJalakot cill06Akt.pol1 állitjuk be 8 4tJ kohm ... os lenállás változtatásávilL

A 24~ ábrán egy ha 6 multiv ibrá or kapcsolást látunk. Csu--pin annyiv ülönhözik a ö ótói,. hogy (r encia "btliilítá!á­nj} csalt ~ kondemátor értékét kell villlodatni. Ha a C lrl~ 10- 2 F., ~ a fr kven ia. kb. 2.5 ~ ln- s Hz~ Egy p iód kh 7 ~rcig tart. V~t ha a C értéke- 3~ pF; akkor az üzemi ~venda kb. 100 kH~

z 5& kohm potenei6méterrel kell béállitan" a. jelalalnrt. Term~ &~~, ha a C értéltét változtatjuk, akkor a jelalakot s utána kell allt anJ_ Az i ertet kapcsolás 30 kHz-ig kit"" ~ óen ha5málható+

i'illir~két mrultlvibráturka.()CSOlás ugyana a célt szolgti a. önAlló egységként ritkán alkalmazzuk, inkább alamilyen tnúszet' rés.zcgryhégek ·nt k űl lelhoozné]ásra. A kb. 300 Hz-es üzemi frek­v m iti n do]Bo-zJó rnultivlbrAtort. m n t gédeszk.~ feJhasz lhatjuk radiókészül" jav-'tá&ánítt ·s jeladót épilth tünk. ~mivel a bang vag~· KF er&.Utők bem~t v~ló · let tudunk adni. Ha dolgozik az erö.~itf). ökkor a ' angszríróban Mlljuk ge rittorunit ha gját.. Egy i 1 'eD je l adó ke pcsolást mar kti2ölt a R diötechmka az 19 o-ag év .. Jolyam 12. számában.

i 5. Villog61c

A %5. ábnin egy t ranzisrlotos v Hlogó kaptsOlági ra.jzát lit tjuk. Lény~ében @~ t"Ü 1nulU'· ib a.·atf'Jr 1 ~~pes lá~ me1y gy 1· mén..v-

nz- z tort - t zem i frekvenciája kb. l ,5 Hz. ~Olyan helyek~ ~é1szertl h~l~ ahol a mechanikus kontaktu.sok zavarják lt z· ~ működ

lll

A 2ft.. ábrd.n. egy kE'ttas rillog.6 kapcsolAst ismer.Utünk. Egysz-erfi mUltivibrétorkrapcsolú, ahol a t~isztorok. munkae11enAllisll AZ i%m1Ampa. Amelyik tmm:tsztor vez~ mnak a munkaeJJe.náUMiiln folyik rtz Aram. Nível a munkaellenállAs maga az izz:ÓlirnPAt (ly az Jdgyullad.

A zülfkcl felhaszn 6 lhatjuk reldtim célokra~ jdz514mp,rnu, va,gy ~koe&i fOt'rlulásjelzónek ftndexnek). Az autónídu5kat n m zavarJA, hlszen m~ nik érintkezök~t nem mrtrurMZ. Ml1 meA Wit.n költs-ége~ ilyEn c..Ura ha1\ZIU\Jnt a telj tménytrnnzi·sztorokllt~ de remélhe1ólt!g ham r liliizorltj.a R meclmru.kus ~tókaL

A 2!i. á brtm egy tra.J1.'Zis.zto~ nagyothaD ó ef'&( tő kapcg.,]é&t litunk. lndbá rom tranl!rsztor fbJdelt emttt res kapc,sota.sha-n dol­goák. Az lsö tmnziszt~ munkaellenáll;i;sa ~ 2 kohtn-~ pot-encJ6-m.ét.er. Ez egyútta) a baogerö szahiil.yozó 1.5 ..

ll'

Hai]Ra.tónak az i]taljno&an ~lteJiedt. fülbe dugbató típust hau­d.ijuk.. Ez dinamikus. hallpt6 á ha a házáb61 kiszereljdk~ klriló&n h&amálbstó mikrofonnak i&. A núntakészülékhes i$ ilyeli mikrofont ha&ználttmiL Geometrillll mérete lS k.edwzö. lllert itméróje kb. 20 mm, 'lra.sta.gsága pedlg kb~ 4 rnm~ A telep lehet egy db 3 V-o1 rúdelem is, de cé:lszerübb 2 db 50 hlAórás gombakkumul'-f.ort hasz,.. llálnl. A kisrná'etO gombakkumulátornkkal kb .. 10 6n. ht&zat üze­mel18.betö a kétzüléktl Ez á talában el@i~ hiszen este ~ töl­'WU'e bpcsoljuk a telepe-bt. és amk reggelre felf.ölt.ódnek.

Pf3

17. !libni

A kémiléket igen kicsiTie megépíthetj~ A mbrtapéldányt ezy fO I_W~ gyufésdobozba épit . tük be. ru ~s alkatrészt 1 mm 11llstag bakelit lapra m:ereltük" mel,y pontosan beil.leszkedi'k · 8)'11-fttsdobozba. Az lenállások 0.05 W terhelhetöségúek lehetnek. A konder12átorok üzemi teszültsége legalább S V legyen. A mikrofont nem c&ze:n1 a~ erősitövEI. egybeépiteni~ Kh 015 mm-es zs:i -lrral csatlakozLassuk a készül&hez, 'GY m!.ndlg a ruhán kivül helyezhet­lUk el,

A P14-es uanzisztorl, ha van rn lehet&égQnkt válog3$8Uk~ Ez a fokozat határozza meg az erösitö zaj ál Kit; sus.torgás még nem ~7élyes,. merl azt a nagyothallók úgysem halljA~ a~rt mégis cé).., sz:.et'U kiszajú példá!nyt beépitenL A készü ~ bemérésénél eJ.é& ha a végka.nzisztor kollektor ál"'&mat lenörtafik .. Ennek 1~---2 mA körW kell lennl AZt esetJeges ut.arwülítcist .a 60 kolnn-m ellen61Jú válwztatáúval végezzük el.

17. Tel-fon adapter

G)l'akran ófordul, hogy hasznos enne. ba egy második személy ls hallgathatná a telélon zélget;ésL Ez a ma használatos táv.beszéló­k6.u0.1~-kkel nen valósítható meg. A köv-etkEZÖkben ismertetfink egy igen egyszerll késztlléket. mellyel ezt a problémát mego dhatjuk. Mint a fényképen is látható, gy kls \~magos tekereset helyezünk a t~ hallga tó közdébe. A hanga-ővel arányosan változó mágneses tér a teireresben néhán,Y Dl V-os fsszü.ltséget indukál Ezt a kis vc\J. tak<>zó feszült gü j l a tranz~ er&ítö bemenetére veze jü & erősítő 2 db Pl3-as tranzisztort tartalmaz. A hlásodik tranz!aztOI" munkull~ llása ~ fEjb&Ug.af4 mely@\ • második 6zemély halt­pihatJ a.

A kapcsöliisi rajzet a 2& 'brán látjuk. A tervE'zésnél fÓS"ZA!mpont ~ hogy a lehető ~ al.k.atrészböl épüljött lel a készü.-

1&. Mln-d&;s~ 3 db éllemillkt és 2 db kondenzátort tartaln~ Áramforrása ~ 50 mAfóris gombakkumwátor. Az el.lenilJ.áso.k 0,1 W terhe · t&ségüe.k, a kondenzátorolt 3 V üzemi feszült.ségüek Js k--he~k~ Mintapé)dányunkat a második fej hallgatóba pitettük be. Vasmagos t keresnek ~gy régi fejhallgatóból kiszerelt tekercse basz­nálunk feL A tekeresek ~ mágnespatkó kEl f>zárin belyezkédnek el. Egy kl5 celluloid tokba helye-ztük, és a t fonkagylóhoz gumlval &Z.oritottuk oda.

A k:és~inéket m rként Js h:asználhatjuk. EJ@ktronik:us beren-de2éseink rnüködéset gy kt·l~n zavarják pl. a sz:órt 1l1ágneses te:rrek. ~or jgen ne éz megá]Japitani a zervarf«l'Cis helyét és ~tleg f~1e&leges árnYékolliookat alkalmazunk. Készülékünkk p.>ntosan

•

megállapít atjuk a zrn · rt~f.. n m~qtlefts 1kr e~lyerlc ~sét és n alkalmawtt árnyékolás hatását. T r mészetesen csak· hangfrekvwenciás larlominyban ~tó ilyen t.tMra11 mert. . :ülönben m hallunk hanrot a hallgatóban.

1 l. Tlan:dsaoros ~~UW~•gyakerl6

Morze tmulAskor fEft~lenm s~k égE!S az úrL ,.®J"'b(tig6~r. E2 ~ m8s, mint @gy v:iltakozóát·8lllú g~tor'tl Uztm1i mk'\~nciáj 500-1500 Hz k&ött szokott lennL A 29. á btá11 egy !rannsztoros oszcil­lálorr kapcsolást látunk. tnely kiv· 6an a'lkaln1as morze a.vakor\Ash.f)z,. ~Y.f:?.erű RC lá2Jstoló& DSW.llátor. A csö kapcsolásokból való­IZhlüen ~kart ismerik.. A Pl.8-as tm~or kollekfora es 'bázia

.... 29. dbnl

közOtt etl..V RC ~li&sza satoló lánc hruyezl«!dik ~ meiY a kollekto.r­~o · v ·a;zacs t:Dlt jel fázjsát l tolja és ~gy a bJzisra aronos fázisú ~let juttatunk. Ekkor trH!zont az oszcilláció folyamatos. leA.

A mor.ze bi t)"6t eJh ]yezlteijUk a viSSZ!ICSafDló ágban, 11agy Rkár a t.ápáramforr~st is megszakfthatjuk.. ~ utóbbinak még u u

onye .. ~ van, hogy a készülék csak akkor f~,, mlkor a billentyűt len ornv& tartjuk.

A too kohro- potencióméterrel a tranzisztor m'Lmkapontját iU,tjt~k . A 3 kohm~s potenclómétel'rel a klmenöfeszüitseget sa­

, rozhatj~ A kapcs<Jlási l'a.ÍZOn megadott értékekkE;] af: os-tdltMor frekvenciáj a 1000 Hz körül van. A kitneno feBzültsé~ 4 m...on max .. l V. Ez tökéle~n gend-d egy .fejballgat{) mük&it · éfiéheL

A k&z.üJéket baszn6lhatjuk egyéb célra is. Pl: sz1gnS nerator modul toraként, hangft'ekvenciás erositók vwgálatáhm; stb.

ao

19 .. Tranm:IIGros lr&k'ftlltu

k MHS lfizetsooozal ll' szamában találtunk lraiW<St(OrM 1l8kU

P«QQist .. Ott mzletesm tárgyaltuk ~kel a készülék k 1 de sAjn~ 1!1 kapcsolés k megépitfM-éhez sziikség@S ferrit vas ker ~ke-­delml forgalomban nem kapbat4 A SO. ébrirl egy olyan vaku · p-

«6111

30. ábra:

esó1á&t látunk. rnelylhe:z ~!. összes afka.tl'kT. hes.zerezh@'iö. Az OC 1016-M teljesitménytra n~lsztcr ~k.Eltö k.a(JCSCJiásban do~Ro~k .. A tranzisztor fele16 múkooeséfl~z züks~.s bazisa.-«unot a O es 10 ohm-cs ellená11.Psokból aUó feM!úU.s~óró1 fl)'ertuk A l{)

ohm-m @Ü@náUas változtatasával .állit-J he a. lqm~Qft:.,leti)bb bizla­ara.rrwt.

A T 1-es trlnszfomtát OT adatai~

R 1 ~ 13 rnenet 0 0 .6 mm CuL. flt = 40 m n t 0 0~6 m1n CuL~ ft3 =- 2500 menet 0 D~ 15 mm C uL. Vasma:g~ M42-as uillc:lumos. wst q ~ 1,8 c:rn ! UgréB = 0~5 mm~

A szekunder o]d-nlon a feltrarnzf011i.13lt válta.kO?.Mrimot g.M-

mimum vagy szilicnJrn dlódékkaJ eg~·en~rá juk,. A lámpa bpcsola;~Ja mmi Cljal nem mrmknaz. A 2MD és

l MD-os ~llf"nállásokból álló fesEüLtsego~ztorol fdtöltJúk a 0,1 ~LF-·os

l

kooder.Jzátort. A villanócs6 állandóaJJ ri van kapcsol\ra az 500 pF ....os koOOenzitorra ~ de a ~ ülé.s nem tud létrejönni. mert a escben lévtS gaz -getelit A fényképezőgép zárjá.na~ cyitbakor a D,l pF-os ktm­denzátor a 2-es tnnszfoi'Tilát~or gylljtó tekeresén keresztíll klsfiL A transzformátor szekunder ~ercse ~Y nagyfeszültdgü. impulzust juttat a cs.ö gyújtó ~ektrodéj4ra. EkkOI' a e.sö ionizálódik. és a kl­srués m törlénilL A T2--es tra.nszfoJ"mátor adalal a következők:

R t ~ 40 menet 0 Ot3 töm Cu~

ft.2 ~ 2Dfl0 menet 0 0,00 mm Cuh

A ·tekercs a 31. ábrán látható évetestre kmzill t.., anyaga k.e-rnimygum.l ·vagy plext

A trans2formátorokat igen gondosan, ke ~készíteni. A T~~ tra.n.&zformátQI'né) az n • és n ,res tekercs huzaljait ~más mellé kell tekerose Ini~ Egyrnis mellé fogj uk a ket huzalt. és 8 ~vez t k el· készít · utan felteket'C.Sclünk .a csévére 4Q menetet Az 0 0.411'U1H&

31. iíbra

hUDlt k.íve2eijük, m.ajd ~ további 33 mérlétret hely-ezünk el a ~vén. Ezzel at n 1 é6 n tekercr. kész.m van.. D.I mm. vastag preópán paplrral szlget-elün~ majd l'eltekercseljük' az n~ teker·

t. 25GO menetet 0 0,15 mm Cu huzalból,. ~ menet mellé~ A T 2 ...es tl'Mszformátort a 31. áhl'án meRadott ~etestre kell

te.kerc&elni .. Aklll'a kerUl az n~.es tek~ A cséve oldalától 2- 2 mm-re b@f;ej.eu\lk a t>e-kerc.selést~ es SOI'OO~é t konden:zátorpapjrral srlg~t.elü . Az n 2-,es tekercs itán yezzük a n t-es tekereset is, majd a k€s"i: transzformátort pal'afinban k- özz\lk,.

A készülék beméré6éröl és mechanikai klépitésérói nem kivá­nunk v~bben szólni" ert MHS Rádi-óamatör ffizetek 17 .. szimé.. bm az érdeldödők rés.Uetes leit·ast ta.l.ünak.

A órOkva.ku kondenzátorának töl idej 10 \r--os t~lepf~ dgnél kisebb mi.nt 8 máso~ A mitttaké6zülékben. kisméretű 3: Aórás lúgos akktlmUlákd hasmáltlD'lk.

D

20. RC MrS 'd

A 32. ábr_l\n lAtjuk a rnűszer· kapcsolési rajzH. A baloldell Pl~as. tranzisztor oszcillátor rapc$01ásban dolgozi k. Ha rinH<mk a rajzra. rögtön 14tjuk,. hogy a tranzisztor föld mitter~ kapcsolú­ban müködik,. és a T1-es: transzformátor n 1t n~11 tekercse a C 1-es kondenzátaral alkotja a rezgókört. Vzemi ven ·~ja 2 kHz kö \ran~ Az n.;~ tekercsről tápláljuk a bidaL A transzformátor n:ras teke.-cséról kapj uk a DMilks golá jelző csó anódfeszült~gét" rnelyet előbb még tenn~--ut~n eg~nin\r1yitunk. A P pot ciómé .... tft'rel áUftjuk be & lúdegyensúly-L Erre a helyre CS8k igen jórninó-~ l kolun-os lineáris huzalp:Jt ci tert épitmlnk be+

Mtvel n.agy pontossággal keU · eznUnk a híd kiegyAilltett üla. potát Hát két tTanzi ztotil& álló méröerösitöre v~Hoetjük az indi­kálandó jelet. A méróeróslt~ 2 dh Pl8-as tran2lsztorból ~pUl f~

/HJ

meJyek földelt emitt kapcooJá.sban dolgO".lna.k. A rnésodik tra~ 2.1sztor trans:úorn1átoron kere~ztül ka 6dik a DM70-e3 os6 rácstira. A transzformátor áitetele l ~ 10-hez. Primer ind ktivitása k b. 1,.5 H. Az indikátor csó vezérHirácsa a T2-es transzimmátor n 2""ft tekeresén ke~~e.s.ztül kb.. 1 V-M elófeszülts~get kap~ Ezz l T'tük el 8__21,. hogy mikor a vat--ázsS2em minimutnot mutatt akkor a f&ny .. esik k .. 5 mm osszú.. A T:2-es tra..nsrlo:rmátol" p 1-ner tekercsére fejhallgatót .is kapcsolhatunk~ Ha a f jhallgatóban mirrimális hang­erőt halhm.k~ akkor van a hld ltiegyenlitve ..

A k~z.illékben bármilyen más tipusú hangfrekv~iá$ tra.nnsz-

tQrokat is J 1 asználhatunk . Ararnl<UTisont" t 2 db SO m.Afórú aomba.kkumulátort is használhatunk ..

A mh :ishez felhasmált et!lltnwk:

Mús~ rünkbe az etalon kond nztitorokat, illetve ellenállésok-at nem építettük be. hanem kívúb·61 csa.tlakoztattuk .. Ennek két oka is volt. A kis 1nuszerdobodmn mét nem fet'f.ek ~ az etalonok,. '• r~ nél a megoldásnál bárnulyen éJ kü · Uenidlás!. illetve k -den-

zátort asmt1lhatunk e~talonk · t. A felhasználásra k~rtllő példányok legalább i.. l "Százalekos tűrésűek l ~ nek.. A következő · ti!kek« ajánljuk: 100 !J. l ld!, ID kO, 100 k~ 1 nF; tO nF; 0,1 ~~ 11-lF..,

Készül u kkel elektrolit kondenzé torokat is mé.rb.et.Unk.. ha a na -ttlál kapacítt.ssa.l ~ba kapcsolunk egy 100 12-o& potenciomé&eri és enél kom nd]juk a~~ sz() t.

A tnbéshtdárok ~s a mbési porúosság:

A ké zOlékünk hzék.enységét agyobb méröfeszültaéggel tud-. nln k n3velni. szont nem áll módunkban változtatn~ m rt a Tr-s transzformator n~ tekeresérül a hid állandó feszültséget kap.. E2 a hát rá ny nagy ért~kú e..'lená ások és k i értékű ~citáiok m~résénél jelentkezik. A méróer&~tc5 bemenetére jutó~ kh 0~5 1;1V-os jel már megbilhatóan toojuk indikálni. Igy kb. 3 MQ ~ tudunk eUenállásokat m - -~ E2 a?; érték kiterjesrlhetö~ ha fej hallgatóval indik-ál unk. Akkor kb. t O Mü-ig r tank elle nallisakatA KalJacl­tésmér éJ az alsó hatti r 100, illetve 3D pF. Az alacsony érté kG

náiJások nagy kapa tású ko 1denzA to1-ok mM-esének batá..tlt <:sak ~7. az ellenálhis szabja :megt rnellyel az OS2cillátorun.kat még terhe lb . ük. l lg) a~ni k ' • ho y az n ;-es te ~ kerüijöl'l rOvid­~lirba

A hideMyensúlyt a P pot~clón1~ter el állitj A Ala ,á.tm~ rője 60 mm. A mtl"éRi pontosság függ m: ehdonok pon1ossagától.. l sd:za.Jékos etaloJ ok hasz á lat~ 1 n a rné1·é~ .. pontosság 2 - 5 százai . k- A yobb h j ba a több megohmos ellen · sot,. i=& l COpF alatti kapatibisok ~nél ,elent ezik.

A tra.ftU.tornuítort>k adat.Gi:

T1: n 1 ~ 10 net 0 0,1 mm C: u L, n 2 30 menet 0 ~~l mm CuL. n 3 ..,. 1500 tnenet 0 0.0-t mm C ~ :n ~ 20 m net 0 0.1 mm CuL. VQs: l <;m2-es S1llict\ln1Q;, (Sonett kimenő)

r~~

nJ 1000 menet 0 O,Dli CuLt n2 ~ '10000 mene 0 0~05 CuL.

ar: l an2-es ezillciurn~o.s (S tt kim

A Tl-e& transdormátomál aJulra helyezzük el az flt és n2""es tekeref".eJu~~ 0"1 mm-es prespánnru szi,getelűnkt majd f4!ltekercsel·iik u na-u tekereset ~ jabb szlgetel s kiS tkezik és ~után elhel..ve­zQnk a csévén egy wr 0 0 ,1 mm CuL huzalt. de csak az egyik végét vezetjük ki. Ez lesz a~ árnyékolás. Újból 0,1 m.m-e,s prespánnal sziget lünk. majd Ieltekerc.se1jiík a~ n-res t~ A k1 zet~ ket lUze szálból kés-Litjük.

A T2-es transzformátor lkészíté.sénél nem kell kOlönösebb eló­!rá.wkat b tartant Alulra k~ü az t -es tekercs, utána :szig te · majd u n · ~ Szlgetel6anyagn.ak itt i 0~1 nun-es prespé.nt haiZ .... ná unk. A soronkénti szigetelést mindké transzformátornál konden­úWr' papinal vé-gezzükf

Mechantkutlelépíttés:

A milszert liO x 7& x §0 mm--es doOOzba. épltetiük. Az elólappal párhuzamos s:z apon helyezkedik el az össz-es alkatrés~. A tel p. tartó is itt foglal helyet. Készülékünket a pitett teleppeL kh~ 12 órán kw "ztill m ... tbat"uk üzemben. A telepet 10 órMI kereszt1ll kell tölteni 45 ~ ,áranuna1.

Megrajzoljuk a úszer h uzalazásl elrendezé.si rajzát. LehetO-" \lgy ~Jyezzü.k l az alkatrészeket. hogy a legkev b bekötli· ve2etékre legyen szü forras2t.ási ~tokra cs&zegecseket helyeztink a ba.kellt lapba és ebbe b~fűzzük az alkatr~. majd e11~ n1E8forrasztjuk.

Vzembehdyezés is bi!móé&

A mechanikus ~s és huzalo "ls elkést-ülté~ bekapcao ~t· j Qk a k~léket. Ha a fej haJigatót b ug· u~ a varázss-zemnek k .igen halványan szabad vilig(tanla. hi5zen a rá~ra jutó feszültség t r övidrezártuk. A fej hall a tóban az eszc-i lm tor frekv . ciáján er5a f ütyilliihangot kell hallan nk~ Az oszcillátor frekV1mciája b., 2 kHz.. Az. esetleges n tánaUíftást a C 1-es ondenzátor er ékének változta­tasával végezhetjuk

Következő feladai a mkáJaké•ités. Kétféle ú.ton véQeZhetjük el Etalon eUená.lJ.ásokkaJ. bemérj ük a s éla egyes pontjai l ~ ifen ltJOI"*

&att ~ rn6dszert csak viszonyb sok ponttS frt.ék(t ellen­éllásea van szükség. A híd ~,.ensúlyba.n van, h.Qi~

RI Rfl ,._._...... = -..-. R~ R.Jt:

R1 és R2 a potencióméter ~ A2. R1 és az lt2 ellen.. állás rtéke meghatá . ~ szoi'ZÓSZáiDOt, melyet. a skálára kell fel­rajzoln'i-. zze l a sz orroszámmal kcll megszoromi az et.alon ért 'két,. hogy FllE1lk-apjuk az ismeretlen értéku ellenállást ngy kond nzltort.

Rt tl --

R

Mivel lineáris potenclómétert basznll~ felesleges az eUen­llás ertékeltkel w molni. E helyett a eswzka ~ordu14$Anak R()..

gwel sz.álll()lun.K.

Tehjt: R1 «t ~ --- ~ --- ~ ~--~~ RI "s 270° --(Zl

A fenti képlet 2700-os maximális elforduláro potenciórrté~ vona.tk -k. A skála készitésénél ;w; nn41 értéket adottak és keressük a .,at" szöget ..

T. tszésszerint k n értéket isdmfthatunk, é6 így igén pordos éJához juthatunk.

K is rtékú kond~torok mérá.én l a mérőpontok kőzöttl ka· pacitásokat is figy be kell ~nni. Mill-t~l zek a kapacitások smn-metrikusak,igy:

n(Cn+C)

A k~letben!

c.); =:l az ~tlen kondenzátor, C., ~ a.z et.alon k~ndenzát<lr, n ~ ,a potendóméter tiltal mut.d9tt ~~ c kereseu bemenőkapaciti

Az el.aza. eQYenldb& kH~k .a ~C"-t:

C "2: n .. C.,~ l-n

A fonnul,a f.ien egy~ ~ ha C~ == O Akkor:

A mintakóaeléknfl ee az frték 3 pF vol~

(l[eeh"a Ohaaó! Métehthak. mqimi ~6ha6a~t e ~ fizet-fil • kldlmfi l:allUz.taiaHit • JDr&éi!Üdl k6sdllaekr6L Sdw-. ftll­

lléa.k lavlbbi a!lt IL ba újatJlt traldb.t-Of!Oft timün Mftl JnNlaht.. - A nnbat&ée dme: Bp. Y.. Ba.ldi tk l-l.)

tART ALOMJ EGYZilK

1. 10 ntlV-os \"~gerii_sft.O fokozat 3 2. 200 mW--Gs véger~ o~toaat - ...._ 4 .3 2 w .. o veigerii.'ilíii fokozal - ~ - 5 4. 8 W- 6B vége &Uö lokMai - - - 1 L H n.~· k - - _",., - 10 5. Ml on tdöerősító fdi11a.mikut) - - ll '1. Mibolon elöerimw Ck~ Wy) - - ti 8. Lemnjittszó őet'Ö.sitÖ ~ ....-. - - - l l a 100 mW~ ónuuáialakitó ......... ......... - ._.... t .J u~ Antídpótló Kubminiatlr öve ez- """""" - l l JI . 25 W-es aramátal · kfló - - 18 l !. li&Dnttahil mnlfivihrátor - - - D l:t Aktabr muldvihri.tor - 2.f t-t .. F..g"YSUrii mol tivibrátmok - - - - 25 U . \lWogú ......__ ....... ......... - - n 10. lfaJlé javUó kknilfk - - - - ~ 28 l j • Telefon adapter ............ - 29 lS~ Morzegy ak.ml-ó készűli"lk - 3D 19. O.<i laku - 30 26.RC m&i id - """""'

._... - - - - 3Z

38

IR lll Z ISZIORR IL b~KSQ1atbao baunos I.Uát::sobl taJilhat •

R8dl6aunUJ- PD.zek:t 10rozat mb b:*SdeJ.ent ~ban .. ~k közöU:

.,.._u. sz. filzet. H4zm4n-liTa.f:Nil;

tnnmuor és dlóü adatat l-IL

(Ára: e,- és 7~ Ft)

If. a Hetm JóatJ:

lléniil! 4 rot~-

(Ám:- 4.10 ft)

IL a. Súkeltl BB41: ID-Fl erósft&

11-12.. ld..

RO$hú J.stt:iin: H ~éti'lteeliDib ama~ J-U

tAra: 4M 6J 6 - ft)

a,-. Gond.a CicíboT: stabillzátGrOk élekk~vel tra~

fAta; li.- Ft)

• ~hetők a KÖQVHholiokbapJ valamint a KJSZ

be~ Almd0tbo8jalba.D.

IEIOkész.(HettJen: T~ rádió1 jpftüok..

A Rá dióleclut i ka

ret'ldsa:er:esen k azöi t • a D 2 l• • t o r •• Cikkeket. A lap 1960. · súrnai n meajelent tranmztorral f~lal ...

koz:ó elkke!

Traub.lto l'eflei uuoen·evi 1J&. Smvld ~ros aauotWN l.éniilékü l~

Tranzltdoros irökvaku I t 38, l , 'JO, "'.fit - ikiG Qeluidió u;eo

~r.kl éldJeD

Rellex Qíft'YIW lla&aJ ~ "TnmzlpJ Jdtli5"omoú

A~··~

TraaSI:SztorQI MJrtv•v6 ellt8 A ,..'I'ünde.. llftbr6.d

TnD:daztoJ'OI mtuw(J mfr6

MIJziOfw IDO~ 1Morfó

F~l ~ b•JO Illodell rádlé 'W&.D' f kamlsztorral

3111

·~91

5 !!W

'J/lll

a ·u• IUl

ll "H4

12.H3

l 2 r n 361

t n1.1 :.ám.ok példanyonként mecrisái',O'Ihatók. u MHS It~ K.la<16n 1tBp • ngel~ ~ .)

RENllSZdlU TAJtltozODHAT. HA OL\~ASSA A ltADiln'ECHNIKAT!

El6tb.edldó 61111 ~ Ff! wn U.- n.

Ara: 3,60 Ft

l It l Gli R l O l V l D E l l S Pl l TS l D l EIS l O

.A SOROZAT EDDIC M i;J LENT SZÁMAI:

~~ ~ 13ANSmCil· Ho,cyaa Jehe.1Q 1'6dl6amatk1 tJ..GD~ t. :!H;. nl\~ ESI: Els~ n\GMicft&OHilun (I.OolJ

l. :ANIK: Tanutj-qDJc ~! ($.&0)

·4.. EN.CYEL : 116kavadi\ T4d.föval (J.A

5. 57.. KU : T 1i ~ ~~ vétel (~ 0-)

6. sz. MAK.Al~ A.:ina.M[' ~netof•-n Moorm ~br4.~feo (3$G)

? . sz . .HET.fi::NYI.:. 'l'ete ~ ú RB--aoten "'60) 8~ ~ FOVESl.: ltpft,J'U.a; ets4 IWlC tia""ól 'f'4_d16ok.at (4,10•

9. :62.. GYURKO

tn.. :sz.. Z OLT AN:

lll • .:':1-"7.. GYURKQ'\

: Te:teY~ JlésSUBU'Ic J-tv l ta , L (A •

mlld.r TV Vt!W6.k~IK* (4

; Tel e'Vblé ké51Ö~k tsvl:U.U, ll,. (AT

u~ 42. $ORE : Hat trcmUm !i hanpPr (.3~60•

l S. sz .. HAZr.tJ\N- HRABAL: _ tr&nzlszltGI'" él odli6cla ~ • ~bO) 1.~ Z.. HAZMAN- HRA.BJ\L: IDO llaD tol' ~s dióda fldata.E II. ('1,20~

t . sz. HIDv:eG:r: itadö rt\4l6ímm&Gr ad~nSkAfa (6.0&)

ltl. &.. RADV Yl.:. Haz.aJ mtílfrJletol - o ~pUNk k Ki.5)

U. Z.. trmlllii:WI llhz.OI~ t'ftti)QffiPtftranek {1.~

l l. ~KELYt IH-Fl erA.~ ( t,!MI•

:W. s:z. GYVRKOVIC5: M'id~fke~ Javftlü ULf T cM. (4Jl0)

211 , ltftC2FALVI: TelevJIIó k~ft kek Ja\oti•'n 1\' . ~ ~

21. ROSTA&~ U BH Vtftelteeholb am&t11r3koek l . fUO)

2~ z. 'R-osTAS: liRH vételteebni n :una~ll . (8 ..

• ~ GONnA: SttlillhtnOrotc: e:le~el trilbíJ or 1 ·(C:r-l

fl-l . sz. SZJt : BédJóamat.lr6k maaema.ttlCa.la 1.- 1.

20. sz,. lJ~ Lraad&ztort~s ~

El. ŐK ÉSZ TB N A.mataran~IUd):

A fll~et t m~BJa.bml BZAm l b e l'l aök a Z r4díósm:at4r f ~ter bolt~ a UJn'T,e-'Sboltok an,. ~ n me ~endelhet.6k az &matti11.·bolt cbn&..: BIUI t. VT~ 1.4Dt~ n.. H.