A ford í tás az a lább i mő f e lhaszná lásáva l k észü l t

Yogi ra j Bor i s Sacharow Das Öf fncn des Dr i t ten Au ges

1959 Ber l i n

M inden jog fenn ta r tva . Bárm i l yen máso lás ,

sokszoros í tás i l l e t ve ada t fe ldo lgozó rendszerb en való

tá ro lás a k iadó e lızet es í rásbe l i hozzá já ru lásához

kötöt t .

VAvw .hermi t .hu e -ma i l :h ermi t@eman ia .hu

© Hermi t Kön yvk iadó Hungá r ián Trans la t i on © Hermi t

Kön yvk iadó Tartalomjegyzék

Elıszó 9

Elsı r ész 13

Hogyan le t t f e l f ed ezve az a módszer 15

A „ harmadik" szem 27

A szel lemi í j ásza t 38

Másod ik rész 47

Idı 49

Lé legzés 56

Test ta r tás 62

Az í jásza t t echn iká ja 69

A t ök élet es í j ász 96Elıszó

Ma. a rád ió , a radark észü lék és a su garak ko rában , egyá l ta lán

nem lenne szabad , hogy csodá la t ta l t ö l t sön e l bennünket a szem

nélkü l i , egyedü l a lá tó id eggel , sı t a z agyi lá t ócen t ru mmal va ló

lá tásérzék e lés leh etısége. Az ind ia i tudós í tás egy Mahra t - tavak ró l .

ak i „belsı szemeivel" könyveket vo l t k épes o lvasn i , vagy nap ja ink egy

jóg i já ró l , ak i bekötöt t szemmel a london i u tca forga tagában autót

vezet et t , nem e lsz i get e l t en á l l i t t . Már Lombro- so i s , a v i lágh í rő

tudós , egy vak nın é l h ipnózis ú t ján e lé r t e a k épességet , hogy

lábu j ja i szago l j on , té rdéve l í z le l j en és fü lheggye l o lvasson , nem is

szó lva C o lon e l A. de R ochas, Dr . H. Durv i l l e és Ch . Lance le in

soko lda lú k ísér le t e i rı l .

Prof . Dr . D. O. Hebb , a mon t rea l i McGi l l Egyet em pszi chológ ia

szeminár iumának vezetı j e , k i s idıve l eze lı t t egy rend k ívü l érd ekes

p róbára vá l la lkozot t . 46 hal lga t ó jáva l végezt et te el a következı

k ísér le t et :

Az ember mindegy ik ' k í sé r le t i nyu la t ' a sa já t he ly iségébe t et t e .

A szemeik be vo l tak köt ve, a kezeik merev, hosszú man dzset tákba

10

dugva , a tes t puha légmat racon nyu god ot t . Nem vo l t semmi ha l lan i ,

lá tn i - , beszé ln i - és tenn iva ló .

Néhán y óráva l késıbb egy je lenség k ezd et t f e l l épn i , ame ly a

ha l lga tóka t nagyon k ínozta ; végü l ha l luc iná ln i kezdt ek . Úgy ' lá t tak '

és 'ha l lo t tak ' do lgoka t , ahogy az csak káb í tószeré lvezıkné l vagy

sk izo f rén ekné l es ik meg. Az e lsı há rom, ak ik a k ísér le t et má r egy

nap után fe lad ták , ' sz ín es korongokró l és n égyze t ekrı l ' számol tak

be, me lyek bek ötöt t szemeik e lı t t vonu l tak e l .

Csak egye t len egy b í r ta vég ig a több min t 5 nap ig ta r t ó t e l j es

semmi t tevés t . A legtöbben már 70 -72 óra u tán kér t ék k imen tésüket

és v i ssza t ér t ek tanu lószobá ikba , e lıadót ermeikb e; egyi kük b í r ta 113

és egy p ed ig 127 órán tú l .

(„Frankenpost" 1954, június 3.)

És mi le t t ennek a k ísér le tnek az e redmén ye? Ugy anez az ú jság

számo l be a t ovább iak ró l :

„Hebb professzor ezeknél a kísérleteknél meghatározott célt tartott szem elıtt. Be

akarta bizonyítani, hogy az unalom egy tudományosan megfogható 'betegség\ amit a

pszichológia korábban elhanyagolt. "

Kí sér le t e inek az a szándék szo lgá l ta to t t a lapot , hogy az agy

v ise lked ésmód já t ku tassa , azaz, a sze l lemi reakc ió t v i zsgá l ja , ha a

k ísér le t i személy t minden ben yomást ó l és é lmén ytı l e lkü lön í t i k ,

me lyekn ek s t imu lá ló ha tásuk van az é rzékszervek re.

A kanada i tudós a végsık i g fo l yta t ta immár a k ísér le t ezés t .

Pon tosabban mondva: ha l lga tó i húsz do l lá r zsebpénz e l len ében

a lávet et t ék magukat egy megerı l t e tı f e lada tnak : lus tá lkod tak .

Le feküd tek egy puha ágyra , ami egy k l ímaberendezésse l fe l szere l t ,

za jsz iget e l t szobában vo l t , szemüket e l f ed t e egy szemüveg, ami

csak sej t e lmes, t e j szerő f én yt eresztet t á t . Kezeik vas tag keszt yőkbe

és kar toncsövekb e vo l tak bu rko lva , ú gy, hogy semmi lyen

kapcsola tuk nem vo l t a kü lv i lágga l .

A ha l lga tók e le in te egy va lóban ke l lemes szórakozásnak te-

k in tet ték a teszt et . Az e lsı órákban a lud tak , az éb red és u tán a -

zonban egyre n yu gta lanabbakká vá l tak . Lassank én t az idegeik r e

ment a té t lenség. M iu tán kezdetb en fü t yü lésse l és én ek lésse l k i -

szórak ozták magukat , késıbb megpróbá l tak va lami l yen p rob léma

fö lö t t gondo lkodn i . A legtöb b k ísér le t i személyn ek n em s ikerü l t ez

az e lgondo lás . Nem vo l tak kep esek t öbbé gondola ta ikra

11

koncen t rá ln i , ami még rosszabb , te l j esen e lveszt et ték gondo lkodó

képességük et . Némi idı e l t e l t éve l ha i luc inác iók lép tek fe l .

Vona laka t és min táka t lá t tak , késıbb p reh iszt or i kus á l la t oka t , sá rga

emb erek et , mamut fogaka t , k ísér t et ies ór iásk ezeket , amikhez hangok

és hangzások tá rsu l tak .

(„Fraenkische Presse", 1954 . ok t . 15 . , 239 . szám)

Ezek vo l tak a k övetk ezményei enn ek a ha t nap ig ta r tó „ lus-

tálkodásnak". És a végk övetk ezt et és? A tudósí tásbó l i dézve :

A kanada i tudós ezu tán a k ísér le t u tán a r ra a következt etés re

ju to t t , hogy ez a módszer , az agy gondo lkodás i képességének

á rn yéko lása a lka lmas in t megmagya rázza a kommun is ta k i raka tperek

úgyn evezet t va l lomása i t i s .

Az a lább iakban megmuta tkozik , mi l yen fon tos eredmények hez

vezet , ha az emb er a gondola tszubsztanc ia „lustálkodásának" ezt a

mőve lését ( jobban mondva: e l la zí tásá t ) e lha tá rozva a „végsı

következményig folytatja". A harmad ik szem megn yi tása nem könn yő

fe lada t . Ha nek em, 38 év fá radozás u tán s ikerü ln e megmuta tn i az

u ta t ebbe a csodaországba, akkor nem é l t em h iába .

Bayreuth, 1954. november B. Sacharow

15

Hogyan került felfedezésre ez a módszer?

Már régen tö r tén t . Amikor 1 7 éves f iúkén t , 1917-ben e lkezd tem

tanu lmánya imat az ind ia i f i l ozóf ia és szanszk r i t n ye lv t e rén ,

rábukkan tam a Patan ja l i - j óga-su t ra , a h í res k lassz ikus Ra ja - jóga

e lsı r észéb en egy he lyre, am i rögtön fe lk e l te t t e a f i gye l memet .

„A koncentráció azon formái, amelyeket rendkívüli érzékelések idéznek elı, a

gondolkodás állhatatosságát eredményezik."

Swami V i vekanada kommentár ja ehhez a rész leth ez a kö-

vetkezıképp en hangzik :

Ez te rmészet esen a koncen t rác ióbó l (dharana) származik . A

jóg inak , a gondo lk odás összpon tos í tása követk ezt ében , néhány nap

mú lva , az o r rh egyén csodá la tosan kel lemes i l la tok érzıd tek , a

koncen t rác ió révén a n ye lvgyök erén hangoka t ha l lo t t, koncen t rác i ó

ú t ján a nye lvh egyén csodá la t os í zeket érzet t , és koncen t rác ió á l ta l a

nye lvközépre azt az é rzés t nyer t e, min tha va lami vel é r in tkezésb e

kerü lne. Ha a gyakor ló a gondola ta i t a szá jpad lás ra összpon tos í t j a ,

úgy fu rcsa do lgoka t p i l lan t meg. Ha azonban va lak i , ak inek

gondo la ta n yugta lan , e lvégez néhánya t ezekbı l a jóga

gyak or la tokbó l an élkü l , hogy b i za lommal v i se l t e tn e i rán tuk , akkor

e l f ognak osz lan i kétségei , ha némi idı e lmú l táva l ezek et a

ha tásoka t sa já t maga megtap aszta l ja , és k i ta r tás t fog muta tn i .

(Swami Vivekananda: Raja-jóga)

Emberek ez re i o lvas ták ezt a rész let et , közü lük sokaknak ezek az

érzék e lések é r in tı l egesek vo l tak , csupán eszközk én t szo lgá l tak az

á l lha ta tosság és k i ta r tás erıs í t éséh ez a koncen t rác i óhoz, d e

nyi l vánva lóan senk i nem ju to t t a r ra az ö t le t re, hogy ezek mögöt t a

szavak mögöt t (a kommentá t or á l ta l hozzá főzöt t „rendkívüli" h iányz ik

a szanszk r i t e redet ibı l ) va lami ve l t öbb re j tızik , min t csak „egy

bizonyíték arra, hogy bizonyos szellemi érzékelések" ahogy V ivekananda

kön yvén ek egy más ik rész le tében (Swami V i vekananda: Ra ja - jóga )

mond ja : „az érzékelt tárgy megérintése nélkül tapaszt alhat óvá alakítottak lehetnek."

Engem azon ban ezek a szavak , min t egy va rázs la t l enyőgözt ek ,

min tha egyszer re csak fe l f edeztem vo lna az évezred ek óta ı r zöt t

be já ra to t a t i t ok za tos Kh eopsz p i ramis b e lse j éb e. Fanat i kus

buzgóságga l lá t tam munkához - k oncen t rác i ó az o r rh egyr e - minden

16

nap reggel min t egy 15-20 perc ig ané lkü l , hogy egy napot k ihagytam

vo lna .

Az eredmén y nem soká ig vá ra tot t magára : húsz nap múlva egy

fok oza t osan n övek vı , a b i zsergés csaknem fá jda lmas é rzése ke l t az

or rhegyen , akár derü l t égbı l a v i l lámcsapás, és egy fö lö t tébb

kel lemes, édes i l la t . A másodperc egy tö r t részére fogot t e l , h ogy

aztán rögtön i smét e l tőn jön , de ann yi ra e legendın ek b izonyu l t , hogy

engem ekszta t i kus örömbe hozot t , me lyn ek n yoma egész nap

követhetı vo l t . A következı r egge l eme lk ed et t en erg i áva l lá t tam

ehhez a gyak or la thoz, d e a h a tás e lma rad t . A rákövetkezı napok sem

hoztak semmi t - csak az o r rhegyen j e len t meg i smét a f i gye lmet

érd emlı b i zsergés . Végü l az áh í to t t i l la t min tegy 1 2 nap után

keletk ezet t , erısebb en , min t e lı t t e , és n éhány szemp i l lan tássa l

tovább ta r to t t . Ismét e l tőn t az i l la t a következı napokon -

i n tenzíven gyakoro l tam tovább , mive l egy röv id ebb szünete t

gyan í to t tam. Tén y leg ez i s tör t én t , és végü l kb . 1 -2 másodperces

koncen t rác ió u tán e lı tud tam idézn i a „mennyei illatot" (d i vya gandha) ,

és e l i s ta r t o t t néhán y másodperc ig . Megá l lap í to t tam, h ogy t etszés

szer in t bárho l e lı tudnám

'de/n i - a tömegb en , a s t randon , a p iacon , ahol - Is t en tud ja ! -

n inden leh etı és leh et et len szagl i k . . . egy varázsszer b i r t oká-

vo l tam, ami á l landóan e lk ísér t en gem, A ladd innak éreztem n i saam az

„Ezeregy éjszakából", ak i csoda lámpásáva l függıvé t eh et te a

szo lgá la tk ész sze l lemet .

Esv napon - ezt a gyakor la t o t másoknak i s a tudomására hoztam

és meg lep etésemre megá l lap í tás t nyer t , hogy mindenki e öy és

ugyanazt az i l la t o t érezt e - az i l la t fa j tá ja megvál t ozo t t : az i l la t

éppo ly ke l lemes vo l t és éd es, de egészen más. Eset legesen . közb en

egy meghatá rozot t szagot k íván tam érezn i , és t én y leg megérk ezet t

egy rózsa , egy szeg fő , l i l i om, egy kedve l t par füm megk íván t i l la ta ,

és parancsomra egyszerően i t t marad t , erısebben és „zamatosabban",

m in t a va lóságban . Tehát képes vo l tam a ked venc jó i l la t oka t

e lıva rázso ln i . De jó l l eh et va lód i mán ia lá tszo t t ra j tam

e lha ta lmasodn i : annak tuda tában vo l tam, hogy ez nem j e len t va lami

nagy v í vmán yt , h i szen a lap jában véve ez a „képesség" nem más, min t

egy ú gyn evezet t ha l luc inác ió , tehá t é rzékcsa lódás.

17

Hata lmas energ iáva l gyakoro l tam mégis tovább . Egy ik nap

meg lepet t egy i l la t , ami t nem akar tam és kezd et i é rzéskén t sem

tud tam fe l i smern i . Mostaná i g minden k ísér le t so rán ez az i l la t a

füs tö lés k ezdet i s tád iumában haszná l t sz iámi mi rhához hason ló,

ezér t j ogos a fe l t é t e lezés , h ogy i l yen és hason ló füs tö léseknek az a

cé l juk , hogy eksztáz i sba hozzák az embereket , d e ez a lka lommal a

ha tás egészen más vo l t és zavar t tá t e t t . Va lód i sz imatku tyakén t

kezd tem a kö rn yezet emben levı m inden tá rgya t megszag lászn i - de

s i ker né lkü l . Végü l f e l f ed ezt em a me l lékh e lyi ségben, rég i

sub ló t jaban , egy rég i , l e t épet t darabká t toa let t szappan

csomago lásáb ó l . . . Tehá t ez vo l t az. Együ t t f eküd t minden leh etı

l im lomma l , és jó l l eh et önmagában véve nagyon gyen gén i l la tozó, de

egyedü l szag ló darab vo l t .

Magamon k ívü l vo l tam az ö römtı l : n em érzékcsa lódás vo l t ,

"hallucináció" sem, hanem va lód i érzet , egy i gaz i „távszaglás".

Ezen a mód on - magam és késıbb tan í tványa im i s - sok k ísér le tet

fo l y ta t tunk . Beb izon yosod ot t , hogy úgyszó lván mi l yen szerep et

já tsz ik : én p l . a n egyed i k szobábó l kép es vo l tam ész le ln i a

legha lván yabb gázszagot a k on yhában , mie lı t t a gáztőzh e ly me l le t t

á l ló szo lgá ló lán y észrevet t e vo lna , hogy a gázcsap téved ésbı l f é l i g

nyi t va vo l t ! Vagy k épes vo l t az emb er egy lakásbó l a v i rágok i l la tá t

érezn i , amik a szomszéd lakás bezár t ab lakában á l l tak , ame lyek

nemegyszer a v i rágok fa j tá i t enged te fe l i smern i - és késıbb oda

á tmenn i és o t t a he lyszínen megb i zon yosodn i , hogy az i l la t o t

he lyesen e l ta lá l ta .

Ennek a je lenségnek a magyaráza ta k ézen fekvı : a z or rhegyre

tör t énı f o l yamatos koncen t rác ió révén - j obban mondva annak

érzésére - szemp i l lan tásn y i ra megakad a lé legzet . Ezá l ta l

akara t lanu l k ívánságot érez az ember a b e lé legzen dı levegı

megszaglására , miko r minden p i l lana tban egy i l la t megérzését vá r ja .

Az o r rh egy érzésére t ör t énı tu la jdonképpen i összpon tos í tás azonban

emel le t t egy ugród eszka a lá rend e l t szerep ét já tsz - sza , hogy a

szag lás k ívánságát bevezesse. Ez az á l landóan növekvı k ívánság

i zga t ja a szá jpad lás fö lö t t e lhe lyezk edı s zag ló i degeket , „kihegyezi

azokat", úgy, hogy azá l ta l „rövidebb hullámhosszra" á l lnak , és i l y módon

f inom i l la t oka t képesek fe l f ogn i , ame lyek a „normális" emberek

számára a tú l nagy távo lság mi a t t már nem elé rhetık . Ezt a

18

képességet , ami hosszabb gyakor lássa l erısen k i fe j lıd ik , nem leh et

te l j esen e lveszí ten i , és az é rzı i degek tú lé rzéken ysége megmarad , ha

maga a je lenség e l i s tőn ik .

Idá i g minden v i lágos . De hogy n yern ek magyaráza tot a t ovább i ,

fö lö t tébb fu rcsa je lenségek a f i nom ízérzéken ységgel és

távtap in tássa l? M er t há t nem á l l tam meg a szag lásn ál , hanem

tovább lép t em a n ye lvh egy és nye lvközép koncen t rác iójá ra . Az e lsı

esetb en már két nap mú lva eredmén yt kap tam - nyi l vánva lóan a

koncen t rác iós kép ességem, h á la az e lsı gyakor la tok nak , je len tısen

k i fe j l ıd öt t - és , ahogy e lvá r tam, egy rendk ívü l ke l lemes, éd es í z

je len tkezet t , min tegy a t tó l , ami t korábban sza - g*pl tam. Azonban

nagyon gyorsan ezt az í z le lés t akara t i e l l enı r zés a lá von tam: aznap

képes vo l tam ked venc ízemet e lıva rázso ln i . A lege lképesztıbb

eközb en , az érzék e lés szoka t lan , csaknem te rmészet fö lö t t i é lessége

me l le t t , egy o lyan hason lóan erıs jó l lakot tságérzés vo l t , hogy az

emb ern ek hosszú ide i g azu t án nem vo l t é tvágya az i lyen „mágikus"

módra é lvezet t é te l re ! I t t i s képes lenn e az emb er az érzék e lés

tá rgyá tó l va ló távo lságot te tszı i eszesen á th ida ln i , r i t ka je lenség :

h iszen miközb en az i l la t maga, egy messzeségen tú l i t ávo lságbó l

érk ezı emanác ió fa j ta , k ipáro l - gás és végü l i s az á l la tok és a

természet i nép ek á l ta l érezh etıek , az í zérzet mégis egy, - még ha

fu tó lagos - n ye lvér in t és á l ta l ke letk ez ik . Maga, a néhán y

mi l l imét ern yi távo lság megszak í t ja normá l i s esetb en ezt az

érzék e lés t ! Ez esetben a szokásos psz ich o lóg ia i magyaráza t n em

segí thet . De az érzéke lés je len van , va lahányszor el akar juk végezn i

ezt a k ísér le t et , és megköve te l i a fo l yamat ér t e lemszer i n t i le í rásá t ,

ami számunkra rendk ívü l f on tos fe l v i lágos í tásoka t képes nyú j tan i .

Vagy mindez ha l luc inác ió? A h í res amer ika i lex ikon író , Web-

s te r szer in t (1953) , ak i mővének összeá l l í tása so rán , a tudomán y

minden terü let én vezetı kapac i tások közremőköd ésével d i cse-

kedhet , a „hallucináció" szó azt j e len t i , hogy „perception of ob- jeets with no

realty, or experience of sensations with no external cause, usually arising from disorder

of the nervous system, as in delírium tremens" (Tá rgyak é rzéke lése, me lyek a

va lóságban nem lét ezn ek vagy kü lsı ok né lkü l i érzék e lés ,

rendszer in t az i degrendszer zava rábó l e redıen , min teg y

a lkoho ld e l í r i umban) .

19

Mindeneke lı t t s zögezzük le , hogy ez a de f in íc ió a mi ész le lé-

seink re n em igazán i l l i k , mivel az azok á l ta l é rzett szagok és í zek

o lyan tá rgyaknak a sa já t ja i , me lyek a va lóságban lét eznek , tehá t

van kü lsı okuk és - ez kü lönösen f igye lemremél t ó - á l t a lunk nem

megsej thetık vagy egyszerően e lvá rha tók . H iszen éppúgy. min t a

szag lássa l vo l t a he lyzet , egy e lı re nem de f in iá lha tó í z nagyobb

távo lságbó l „távérzékeltethetı"\ Ha maga az emb er megk ísére ln é a

ha l luc inác ió fen t em l í te t t tudomán yosan mega lapozott

meghatá rozásá t az á l ta lunk k íván t szaglás- és í zé rzéke- lés re

a lka lmazn i , me lyekn ek n incs k imuta tható kü lsı oka vagy va lósága,

e l ke l lene i smern i , hogy ezek a „hallucinációk" tovább i rendszeres

gyak or lás ú t ján a t én y legesen lé tezó ' tá rgyak va lódi ész le lésévé

fe j leszth etık - t ehá t többé nem ha l luc inác iók , azaz a „zavarodott

idegrendszer" á l lap ota a le fo ly t zavarok á l ta l t e l j esen normá l i s lesz !

Ha az emb er koncen t rác ió ú t ján szag lóérzék ét o ly módon akar ja

erıs í t en i , hogy - amin t a töké let esen k i fogásta lan k ísér le t ek

beb izon yí to t ták - a távo lságot és a ma ter iá l i s akadá lyo ka t képes

á th ida ln i , akkor ez a k ép esség n em j e len t ha l luc inác ió t ; egyébkén t

a természet i nép eket , ak ik ren de lkezn ek ezze l az adot tságga l , és

mindenek e lı t t m inden v i zs lá t és egyéb á l la to t ha l luc iná lóva l

ke l len e je l l emezn i ! Hogy i s á l l a he lyzet a táví z lelésse l? Vagy

fe l t é t e lezve, hogy min t az ind ia i Vedan ta - i sko la magya rázza ,

gondo la t e lvünk egy i l yen érzék e lés során az emberbı l k i fe l é

vándoro l , amíg é rzéke lésén ek tá rgyá t e l nem ér i és aztán érez -

tehá t , kép let esen szó lva , hogy n ye l vünket sze l lemi leg o ly messzi re

nyú j t j uk , amíg a szomszédunk tányér já t nem ér in t i , ami t va ló jában

nem tennénk ! Ha ez e lıbb i igaz i ha l luc inác ió i s lenne, h iszen ez a

szó a görög alyein-bı i származik , azaz „szellemileg vándorolni", és mi vel ,

az ind ia i tan í tások szer in t , összes érzék e lésünk i ly módon jön lé t re ,

az ösz- szes normá l i s érzék e lésünknek ha l luc inác iónak ke l l l enn ie !

Vagy - és nem marad más vá lasztásunk - kén yte len ek vagyunk e l i s -

mern i , hogy é rzék eink i l yen „távérzékelések" részesei vé vá lha t nak ,

mer t éppúgy, min t ahogy a szaglás , az í z le lés i s következésképpen

érzék einkke l ész le lh etı tu la jdonsága i a do lgoknak , min t a fo rma,

szín s tb . egy durván é rzékelh etın k ívü l , egy f in omszerkezető

természetet , a „kisugárzás" egy fa j tá já t b i r toko l ják . Azt je len t i , hogy

20

az egész an yag a szín , a szag s tb . sugárzása , ami annak ha tá ra i t ,

ami t u j j a inkka l tap in tunk vagy n ye lvünkke l é r in tünk, végt e lenü l

fe lü lmú l ja . Tud juk azonban , hogy az em- t ic r a hanghu l lámok egés z

tengerébı l no rmá l módon csak o lyan 7.8 ok távos ta r tományban , a

fén ybı l a vörös tı l a v io lá i g te r jedı An ya ia t oka t képes ész le ln i .

M inden mélyebb , va lamin t magasabb hang, minden más sugárzás ,

min t az in f ravörös , u l t ra ibo - lva , rön tgen , a l fa - , b éta - , gamma-,

kozmikus su gár s tb . ész revehet et len ma rad és mégis lé t ez i k .

Ebbı l következik hogy az emb er , ak i szag lók épességét az a l -

ka lmas gyak or la t ok révén egyen est emb er fö lö t t i vé emelhet i , más

érzék ét i s kép es k ibıví t en i . M in t Char les Lance l in számos k í sér le t e

a lap ján k i je len t i egy h ipnot i zá l tná l , összes é rzékszerve érzék elı

képessége a legmagasabb fok ra , éppenségge l aszt ronómia i sz in t re

emelked ik . Ezt mond ja :

Ha egy h ipnot i zá l t emb er egy ik kezéb e egy k i ló sú lvt , a más ik

kezéb e csak egy cen t ig rammal nagyobb sú ly t he lyezünk , az a lan y

azonna l j e l z i a nagyobb sú lyt . Ugyanaz, ha e lı t t e két vona la t

húzunk a pad lóra , az egy ik 3 mét er és a más ik 3 ,001 méter hosszú -

azonna l meg fog ja adn i , me lyik a ket tı közü l a hosszabb . Ha két

vö rösboros üvegbı l az egy iket a legcseké lyebb mennyiségő más

színő f o l yad ékka l összekeverünk , az a lan y h iba né lkü l meg fog ja

muta tn i , mely ik bor le t t összek everve. Ugyanaz a helyze t az

akuszt i káva l : no rmá l módon a hangoka t 7 ok távos ta rtomán yban

ha l l j uk , d e az a lan y, A. de Rochas szer in t 62 ok távot ész le l . Egy

normá l i s ember fü le a p ercenkén t i 8 - t ó l 64000-es rezgések et , egy

h ipnot i zá l t a lan y fü le 10 000 000 000 000 000 000 rezgést /perc

érzék e l . Ez t öbb , min t a lá tha ta t lan gamma sugárzás rezgése, és

ezér t lá t ja az a lan y az emb erek k isugárzásá t , au rá já t i s . A

h ipnózisnak ebben az á l lap otában az a lan y az összes érzés t nem

min tegy az e lvá lasz- to t t é rzékszervek , a lá tás , ha llás s tb . ú t ján

ész le l i , hanem egy ú j , ha tod ik é rzék segí tségéve l , ami ná la az

agyban , a szemö ld ökök közöt t i dézıd ik fe l . . . öe hogy leh et ezt e lé rn i? Három év ig gondo lkod tam azon , hogy

mive l n ekem a Jóga-su t rában (1 ,35 . ) megadot t , k oncen t rác ióró l szó ló ú tmuta tás t követıen a szá jpad lásomon va lami „fátyolos" j ö t t e lı , ez a koncen t rác ió t én y leg a „távollátás-jelenség" á l lapotába hozhatna . Az összes t öbb i k ísér le t során - „távszaglás" és „távízlelés" - végü l i s egy inger rı l vo l t szó, vagy jobban mondva, a szagló - i l l e tve íz le lı i deg szóban forgó végzıdésének u l t ra röv idhu l lámára t ör t énı beá l lás ró l , ame lyik k özvet len köze lében van a koncen t rác i ó he lyén ek (or r - i l le t ve n ye lvcsúcs) . Maga a k i fogás, hogy a szag lószerv e lıbb i eset éb en nem szorosan az o r rhegyen , han em csak a

21

szá jpad lás tá j ékon ta lá lha tó, azá l ta l vet t e t i k e l , hogy ezen a koncen t rác ión k eresztü l k io ld ódot t feszü l t ség fok oza tosan - kü lönösen a me l le t te szokásos mé lyebb lé legzetvét e l segí tségéve l - a fe lsı szá jpad lás sz férá já i g n yú l i k és azá l ta l ezt a szagló id eget ér in t i .

Magyaráza t ot n yer azonban a koncen t rác i ós ha tás á t vi te le a

szá jpad lás ró l (ugyanazon cé lú „távollátó hatásra" koncen t rá lva) az ü res

gara tü regen ( lásd 1 . sz . áb ra ) á t f e l mindkét lá tó id eg

kereszt ezıdéséi g (ch iasma op t i cum), közvet lenü l a h ipof íz i s fö lé .

Végü l i s fe l t eh etıen csak a lá tó idegek ezen kereszt ezıd ésérı l l ehet

szó, min t érzék e lı -eszközrı l a f i nomabb és a n ormá l szemmel n em

lá tha tó fén yhu l lámok részére. Ebben az i rán yban fo ly ta to t t

k ísér le t e im - a Jóga -su t ra 1 ,35 -ben a ján lo t t „összpontosítások a

szájpadlásra" gyak or la t on keresztü l - ped ig tén y leg a „sajátos képek"

spon tán keletkezését okozt ák , de az ezek á l ta l e lé rt s i ke rek

fá radságos, évek en á t ta r t ó e rı f eszí t ések e l len ére sem fe j lıd t ek

tovább , mí g végü l pon tos ú tmuta tásoka t nem kapot t mest e remtı l .

Megtan í to t ta nek em a pon tos módszer t , hogyan ke l l ki f e j l eszt en i a

„szem nélküli látást". Ez azonban nem a szá jpad lásra va ló koncen t rác i ó

vo l t , hanem az a jna-csak rára , a f i nom közpon t ra a szemö ldök

közep én . Megerı l t e tı tanu lás vo l t . A legnagyobb sú ly t a mest e r a

gyak or la tok rendszerességére h elyez t e ( t ek in tet t e l az in terva l lumra

és r i tmusra ) , va lamin t a szabá lyok b eta r tásá ra az élet

mér ték let essége fö lö t t , d e min - ( len ek e lı t t a lá tásom á l landó

fe lü lv i zsgá la tá ra . E lsık én t fe l k e l le t t i smern em a kü lönbséget a

gondo l t és a va lód i f i nomszerkezető kép ek közöt t . így t ehá t a

következı gyakor la t oka t végeztet t e ve lem: a fe leségem e lızı es t e

egy megb eszé l t he lyre t e t t va lami l yen tá rgya t (egy vázá t v i rágokka l ,

egy szobrot t öbbek közöt t ) , és a k övetk ezı r egge l a negyed ik

szobábó l b ehunyt szemmel ke l le t t lá tnom a tá rgya t . Ezt a fe lada tot

cs iná l tam két éven á t napon ta , tehá t lega lább 700-szor ; ha

e l t ek in tünk nagyon k evés „hibás nézéstıl", j ó l lá t tam. Mest eremet

napon ta lá t tam, és ez t e l jesen egyeze t t azza l , ami rı l f e leségem és az

ı , már k orábban lá tnók bará t nı j e tá j ékozta to t t . Ezt a t echn iká t er re

fe l tudomására hoztam bará tomnak , F-nek és húgának E-nek , és

mindket ten a fe j lıd ésn ek e l i s é r t ék ugyanazt a foká t , úgyhogy a

mest e r t ık éppo ly pon tosan lá t ták , min t mi . Bará tom képes let t

aztán még a mest e r po r t ré jának megfes t ésére i s .

22

Három év mú lva kép es vo l t am képek lá tására , t e tszés szer in t i

távo lságbó l , ha csak néhán y p i l lana t ra i s . A mest e r megmagya rázta

nekem, h ogy mostan tó l kezdve a lka lmas lenn ék üzenete i t f ogadn i

gondo la tban . P róbak éppen adot t nek em és a fe leségemnek n éhán y

gondo la tá tv i t e l t , me lyek et aztán egymást ó l függet lenü l szó szer in t

l e í r tunk . Ezek a te lepa t i kus érzék e lésre va ló a lka lmasságom más

b izon yí t éká t i s n yú j to t ták .

Nek em azonban tú l lassúnak tőn t az e lı reha ladás. E lmé let i

j óga tanu lmán ya i m megmuta t ták nekem az ú j l eh etıségek et , így há t

megk ísére l t em gyakor la ta ima t , me lyek egészen egyszerőek és ahogy

nekem tőn t p r imi t í vek vo l tak , k iegészí ten i : bek épze l t em magamnak ,

hogy a „harmadik szem" va lód i k ibon takozásának fe l t é t lenü l meg k e l l

e lızn i e a kunda l in i -erı f e léb reszt ését és ezér t a p ranayamát

( lé legzés- t echn iká t ) növe l t em egyre inkább . Ar ra a meggyızıdés re

ju to t tam, hogy gyorsabb és j obb eredmén yek et é rn ék e l , ha nem az

a jnáva l , hanem a mu ladhará- va l (közp on t a fa rkcsontban)

do lgozn ék .

Ez azonban végzet es h iba vo l t . H iszen mostan tó l mind en rom lot t

- lá t omása im mindegyik ét , va lamenn yi erımet e lveszt et tem.

Végt e len va r iác ió im a gyak or la t okban végérvén yesen szét tör t ék a

r i tmust . Gyakran fagga t tam er rı l a mest e r t és k ér t em tanácsá t - de

fo l y ton azt a vá laszt kap tam: „Te valóban meghallasz engem, de úgy kell

gyakorolnod, ahogy mondtam neked."

De má r nem vo l t v i sszaú t . Sz igo rúan és konoku l f o l yta t t am még

mind ig tovább i , s i ke r te len k ísér le t e imet . A l i g néhány nap ig

23

a lka lmaztam a rég i t echn ikát , mive l ku ta tó k ínzószel lemem egyre

ú jabb e lha j lások ra és „kijavításokra" őzöt t . . .

így men t ez n éhány év i g . Ped i g minden lá tásomat (darsana)

maradék ta lanu l e lveszt et t em, min tha nem is le t t ek vo lna , de azér t

gazdag i smer t ek et győ j t ö t tem az e lmé let i j óga te rü let én . Kü lön ösen

a tan t ráka t ( ind ia i okku l t í rások ) tanu lmán yoztam. Kínna l t e l i

k í sér le t e im fo lyamán, hogy a he lyes u ta t magam ta lál jam meg, a r ra

a gondo la t ra ju to t tam, h ogy mest e remet és

á l ta la ad ot t korább i u tas í tásoka t p róbára t eszem: Román i - i ban

vo l t egy tá rsnım, egy lá tnók , ak inek sok évve l eze lı t t u - dvan i l yen

v íz i ó i vo l tak , min t nekünk . O sz in t én i smer t e a mester t és fe l tud ta

venn i ve le a kapcso la to t . Egészen közvet lenü l t e t te meg javas la tá t :

szanszk r i t n ye lven (ı nem ismer t e ezt a nye lvet ) ke l len e levelet

í rnom a mest e remn ek , és ı „beterjesztené" nek i ezt a leve let . Ind ia i

í rásban í r tam meg a leve let , hogy az á tadónınek lehetet lenné

tegyem a d ekódo lás t . Ezenk ívü l ı hosszabb ide j e egy román

p rov inc ia kórházában ágyb an fek vı b et eg vo l t , t ehá t nem vo l t

egyá l ta lán leh etısége a leve let egy szanszk r i t szakér tınek o lvasásra

á tadn i . A „svindli" ezá l ta l k i vo l t zá rva .

A vá lasz pon tosan é rkezet t , azonban oroszu l : „jegyezd meg magadnak

- nem muladhara, hanem ajna!" (megkérdezt em a mes ter t , va jon nekem a

mu ladharára vagy az a jnára ke l l -e koncen t rá lnom !) Egyeb ekben

te l jesen s t immel t ek az ú tmuta tások , me lyek et ezen a módon közö lve

kap tam azza l , ami t ko rábban kérdeztem a mest er tı l .

Mégsem gyızöt t meg. Kísér le t eztem tovább . 1937-ben i smer tem

meg Swami S i vananda Sareswat i t . A med i tác ió he lyes t echn iká já ra

vona tkozó kérd ésemre ugyanazt mond ta „az ajna- centrumban". De

enged é lyét k ér t em gyak or la ta imat a mu ladha- rában fo lyta tn i ,

me lyet végü l megadot t . Néh ány év i eredmén yte len fá radozás u tán

megkérd ezt em, va j on nem lenne-e cé lszerő . a z a jná t i smét

gyak or la t tá tenn i . O azonban e l lenk ezet t : „You have made suffícient pro gr

ess by concentration on muladhara chak- ra. Kindly stick to it. Do not make frequent

changes." („ Elegendı haladást tettél a muladhara chakrára történt koncentráció által.

Haladj azzal tovább és ne változtass.")

így te l t e l t ovább i t í z év. Eközb en t öbb , min t k i l encévn yi , a

Mu ladharára va ló összpon tos í tás u tán i smét vo l tak lá tomása im, t c

ezek nem fe j lıd tek tovább . Azu tán ju to t tam ar ra a gondola t - l a>

24

hogy mest erem t echn iká já t másokon p róbá l jam k i . Néhány h ónap

fo lyamán szerezt em három kü lönbözı ' s zemélyt , egymás tó l

függet lenü l , u gyan olyan v í z i ókka l és é lmén yekke l . Lá t ták a mest er

a rcá t és kapcso la to t ta r to t tak ve le. Ez végü l i s a rra ösz tönzöt t , h ogy

k ísér le t e imet más közp on tokka l és gyakor la t okka l f elad jam, és

mest e rem t echn iká já t az a jnáva l i smét e lk ezd jem. Ekkor , 23 év

e lmú l táva l l ép tem sa já t be lá tásombó l i smét a r ra a he lyre, aho l

annak ide jén abbahagytam. B izon yára gazdag tapasztala t i anyagot

győ j t ö t t em e hosszú idı a la t t , de meg k e l le t t á l lap í tanom, hogy ezen

k ísér le t ek so rán csak az b izonyu l t he lyesnek , ami t akkor a mest erem

közö l t ve lem. És v i lágossá vá l t számomra , hogy meste rem szemei ,

me lyn ek sugá rzó p i l lan tásá t soha nem fe le j t e t tem, egész idı a la t t

fö lö t tem ı rk ödöt t , hogy lá th a ta t lanu l vezessen . És amik or másod ik

a lka lommal ta lá l tam v issza hozzá e lveszet t f i úkén t , fe lhangzot t

hangja : „Nem vesztetted el ezt az idıt, sokkal tovább haladtál."

II.

25

A „ harmadik" szem

Miben á l l há t a szem n élk ü l i lá tás techn iká ja? Ezekné l a j e-

lenségekn él meg lehet , min t már eml í t e t t em, hogy n em a lá tó i - d es

inger lésérı l - vagy j obban mondva, n em egyedü l a r ró l - van szó,

mive l a jóga -su t ra 1 .35 -ben megadot t „koncentrációk a szájpadlásra" ezt a

lá tó id eget vagy annak csomópon t já t (ch ias- ma op t i cum) a l i g

képesek e lé rn i . Ke l l l enn ie tehá t egy más ik pon tnak vagy más ik

közp on tnak , me lyn ek i zga tása dön tı j e len tıségő a lá tásérzéke lés

e lı i d ézésén él . Mest erem nem is bá to r í to t t . hogy a „koncentrációkat a

szájpadlásra", amiket még ú t - mu ta ta tása i e lı t t h osszú idın á t

gyak oro l tam, tovább fo lytassam, hanem t e l j esen más techn iká t

a ján lo t t .

Egyszerő f ormá ja szanszk r i tü l va lóban t i tokza t osan hangzi k :

„OM mégha me samhatah suniyatena,

Kham ajnatam rajya-siddhaye"...

„OM! A felhık általam helyes (részemrıl) tartózkodás révén

ósszeterelıdtek,

A mennybolt megjegyzi az uralojn megjegyzése céljából."

Mi t je len ten ek ezek a miszt i kus szavak? Mi l yen „felhıkre" és

mi l yen „mennyboltra" gondol tak ezzel? Hogy ez n em f i z i ka i égbo l t és

nem is f i z i ka i f e lhık , az k i tőn ik abból , hogy ezek a fe lhıknek „helyes

tartózkodásom révén" ke l le t t összet ere lıdn iük , tehá t va lami l yen

kapcsola tban á l lnak lén yemmel . És a „mennybolt" szó? A ,,kha"

szanszk r i t szó e lıször i s az emb er i t es t n yí lása t je len t i (ame lybı l

i nd ia i fe l f ogás szer in t k i l enc van - két szem, k ét or r l yu k , két fü l ,

szá j s tb . ) Ez a j e len tés szemmel lá tha tóan nem he lytá l ló . A kha

továbbá azt i s j e len t i , hogy „ őr, légtér, éter", ami t éppenségge l

menn ybo l tnak fo rd í tanak . Ez a megfe le l te t és sem tőn ik

helyénva lónak . Habár Svvami S ivananda Sa- reswat i is i d éz i az ö reg

ind ia i j óg i f i gye lemre mé l tó ú tmuta tásá t , ami a mi f i gye lmünket i s

megérd eml i . így hangzik : A jóga gyakornok , ame lyik k ép es sa já t

tükörkép ét az égbo l ton meglá tn i , azt i s kép es tudn i, va jon

vá l la lkozása i t s i ker k oronázza-e vagy sem. A jóg ik , ak ik te l j es

26

mértékb en fe l fogták a koncen t rác ió e lın yei t , megmagya rázták :

'T i szta napsü tésné l k emény t ek in tet te l szemlé ld meg sa já t

tükörkép ed a menn yb ol t on ; amíg u gyan azt egy p i l lanat ra az

égbo l ton nem lá t od , hamarosan meg lá t od Is t en t i s a men nyb en . Az,

ak i á rn yéká t napon ta lá t ja az égbo l ton , hosszú é letet n yer . Soha n em

fog ja é let ét veszten i ba leset á l ta l . Ha az á rn yék te l j es mér tékb en

lá tha tó, a jóga gyak orn ok gyızelmet és s i k er t a ra t . Legyızi a p raná t

és mindenho l s i k er re l j á r . A techn ika e léggé könn yő . R öv id idı a la t t

e ln yer i az ember a gyakor la t gyümö lcsét . Sok ember ezt két h ét

a la t t ér i e l . Ami kor fe lk e l a Nap , á l l j on úgy, hogy t es te á rn yék ot

vessen a fö ld re és azt mi nden tovább i nélkü l lá thassa . Ekkor

i rán yí t sa sz i lá rd t ek in tet ét az á rn yék n yakára egy da rab ig , ma jd

aztán nézzen az égre. Ha közb en az égen egy t e l t szü rk e á rn yékot

lá t , az j ó je l . Az á rn yék vá laszt f og adn i kérdéseire. Abban az

esetb en ha nem lá t ja az á rn yékot , f o l ytassa add ig ezt a gyakor la t o t ,

míg s i ke rü l azt meg lá tn ia . Ez t lehet ho ld v i lágná l is gyakoro ln i .

(Practical Lessom in Yoga, 219-220. o.)

Ha maga a gyakor la t „elég könnyő" és az i l yen csáb í t ó per -

spek t íváka t fe l ke l len e tá rn i , ez a vá l la lk ozás, nézet em szer in t ,

ká rba veszet t i gyek ezet leh et , mi vel - min t k ésıbb magya ráza tot

nyer - ez, min t ahogy p ersze az ö reg jóg i más ú tmuta tása i i s , az

igaz i techn iká t egy grot eszknek tőnı kü lsı fo rma mögöt t ta r ja

e l fá t yo lozva ! Tér jünk v i ssza ezér t a „kha" szónkra . Egy tovább i

j e len tése végü l „a szemöldök közötti hely". I t t ta lá lha tó,

j n t számos ind ia i i s tena lak áb rázo lása i s muta t ja , a merı l eges en

e lhe lyeze t t harmad ik szem, ami a jóg iknak a f i z i ka i szem nélkü l i ,

„az isteni látással" (d i vya d r i s t i ) bezá ró lag minden va rázserı t megad .

így szó l a saubhagya laksmi -upan isad er rı l a közpon t ró l , min t a

bö lcsesség szemérı l ( j nana-caksus) , ami egy grot eszk lámpás

lángjához hason ló. M ikén t a sa tchakran i - rupa- na- tan t ra (37 . vers )

mond ja : „Ha a jógi tudatának belsı oldalait a támasztól (a külvilágra) elzárja és

felbomlasztja, azon a helyen sugárzó szikrákat lát, ami mint egy sugárzó reggeli

napként tőnik fel ég és fold között."

A jóga miszt i kus tan í tásában ezt a „harmadik szemet" ebben a

lángban ta lá lha tónak gondo l j ák . így mond ják ezt a si va - j ógá - ban :

27

„Képz.eld el a szemöldök-központot egy olajlámpa lángjának alakjában, és annak

közepén a bölcsesség szemét."

Emel le t t a jnana nem csak „bölcsesség" a f i lozóf ia i vagy va l lás i

va lóság tudásának spec iá l i s é r te lméb en , hanem minden tudás.

minden i smeret . Ezér t é rvén yes ez a jnana-caksu a tudás szemek én t

a szó tovább i ér t e lméb en , a minden tudás szemének , am inek nem

csak minden je len , hanem ugyan i l yen mér t ékben a mú lt és a jövı i s

fe l tá ru lk oz ik . A t r ipu rasa ra samuccayában o lvasha t juk : „ Annál, aki a

jóga meditációnak híve, létrejön az emlékezés a korábbi életekben végrehajtott tettekre,

továbbá a távolbalátás és távhallás képessége."

A mod ern j óg ik i s ezen a nézet en vannak .

Az Egy jógi önéletrajza c ímő mővéb en , Paramahansa Yoga- nanda ezt

a közpon t ot „egy mindentudó szellemi szemnek" nevez i vagy ,,

ezerlevelőfénylótusznak" ( lásd Egy j óg i öné let ra j za ) . És Swami

S ivananda így magya rázza : „Pont úgy, ahogy a fénysugarak az üvegen

keresztül, vagy a röntgensugarak az átláthatatlan tárgyakon keresztülhaladnak, képes a

jógi dolgokat egy vastag fal mögött is látni, egy lezárt borítékban lévı levél tartalmát

megismerni vagy az elrejtett kincset a föld alatt az ı belsı szellemi szemei segítségével.

Ez a szellemi szem az intuíció szeme, divya drishti

vagy jnana chaksu."

Ez a „harmadik szeme", a „Siva szemének" i s nevezet t et , hogy t é rbel i l eg

ha tá r ta lanu l képesek legyünk lá tn i , nem csak e lmélet i

megfon to lások á l ta l b i zon yí to t ták . Csak azt ke l l még k ider í ten i ,

mikén t h ida l ja á t ez a szem az idı t i s , t ehá t mőköd ik négy

d imenzi óban . Önmagában véve nem i gén ye l több b izon yí tás t . M ive l

ez a szem a t érha táson k ívü l á l l , ha tósugara i s k í vü l es ik a té r

három d imenzi ó ján , tehá t a negyed ik d imen zióban , az idıben van .

Ezér t kén yszerü l i dıben i s ha tá r ta lannak lenn i , az ö- reg jóg i

nye lvszokása szer in t „trikalajna", azaz a „három idıt (múlt, jelen, jövı) ismerı"

vagy mind en tudó ! Eközb en kü lön k i hangsú lyozandó, hogy (ah ogy a

gyak or la t i k ísér le t ek az idık kezdet e ó ta minden ö reg lá tnokná l ,

va lamin t nap ja ink józan k ísér le t e i so rán beb izon yí tot ták ) a harmad ik

szem érzék e lık épessége és é lessége, nem egyen lı az á l ta lunk i smer t

sugarak a - n yag függımegj e lenéseive l , semmi lyen módon sem enged ,

ha csak tetszı l egesen nagy tér - és idıkü lönbségek et i s á th ida ln i .

Közismer t en minden an yagi e rı nagysága a távo lság négyzet éve l

a rán yosan csökken , ezen tú lmenıen a legerısebb sugárzások egy

28

b izon yos vas tagságú védı fa l l a l (p l . a gamma-sugarak egy láb vas tag

vas fa lon keresztü l és a k ozmikus sugarak egy ó lomfalon á t 2 mét er

vas tagsági g) fe l f ogha t óak . A sugarak e l lenb en , me lyek a harmad ik

szem á l ta l ész le l t ek , amiket Charp en t ier -su garak - nak vagy N-

sugaraknak i s nevezn ek , nem csökken t i k e re jüket , még a legnagyobb

távo lság esetén sem, és nem á l lnak meg semmi lyen anyagi akadá ly

e lı t t , t ehá t f i nom t e rmésze tőek . Nem csak té rb en ha tá r ta lanok ,

hanem tér tı l függet lenek i s . A gyakor la t i s tanúsí t ja ezeket az

e lmé let i követk ezt et ések et , h i szen ha a leg régebb i idıkbı l va ló

érzék e léséket vagy egy hosszabb és magasabb sz in tő fe j l ıdését

a jövıbı l i s i gén y l i , így ezek a kép ek a je lenkor no rmá lmódon

fe l f ogot t esemén yein ek sem pon tosságátó l , sem é lességétı l , sem

tör t éne lmi tén yszerőségétı l nem maradnak e l . Ez csupán fe j le t t ség i

fok kérdése, a kérdés , mi l yen tágra nv i to t t a „harmadik szem", ez a „fény

ezerlevelő lótuszvirág"- Ebben a vona tkozásban négy fokoza tot

kü lönbözt etünk meg á l ta lánosságban :

A lega lsóbb fokon a „furcsa dolgok" lá tomása i á l lnak . Gro teszkü l

ha tó képek et lá tunk - nem va lami b eteges fan táz ia termékei t , hanem

te l jesen normá l i s j e lenségeket , a lakoka t vagy a lakok töredék ei t

kü lönös megvi lágí tásban , szoka t lan színárn ya la tban vagy

össze függés né lkü l a mindenkor i gondo la t i ránn ya l . It t f e lmerü lh et

ta lán a gondo la t , hogy „hallucinációkról" lenn e szó, t ehá t o lyan

képmások ró l , ame lyek a va lóságban nem lét eznek . De a va lóság

csak va lami du rvaan yagú , ami t ö t kor lá tozot t é rzékünk

segí t éségéve l vagyunk k épesek érzék eln i ? Ha - min t fen t

megmuta t tuk - meghatá roza t lanu l megn yú j ta t juk , ho l a ha tá ra a

va lóság érzék e lésének ? A mi napn yugat i psz i cho lóg i ánk

meg lehetısen tanács ta lanu l á l l s zemben ezekke l a „valótlan" és mégis

érzék e lhetı ügyekk e l - i sko la i tudásunk gyak ran ha j lamos a r ra ,

hogy az i l yen g rot eszk j e len ségeket a „hallucináció" semmi tmondó és

e l len tmondássa l te l i r ova tába soro l ja be. De mi t szó l ehhez az

ind ia i psz icho lóg ia? Aj óg i k egy ú gyn evezet t manas -chakráró l

beszé lnek vagy „gondolatközpontról", a - me ly iket sz imb o l i kusan egy

ha t leve lő l ó tuszv i rág a lak jában , pontosabban véve, é rzék e lı -

cen t rumkén t ( sensor ium) ha t idegszá l la l í rnak le . Öt idegszá l

csa torna a lá tás , a ha l lás , a tap in tás , a szag lás és az í z le lés

érzék e lése részére, miközben a ha tod ik i - degszá l vagy svapnavah-

29

nad i az i lyen be lü l k e letk ezet t ben yomások vezetı j ekén t szo lgá l ,

amik á lmokban és ha l luc inác iók - ban keletk eznek . E lsı p i l lan tásra

meg lep bennünket ez a kapcsola t az egészséges (á lmok) és az

egészségte len (ha l luc inác iók ) é rzék e lések közöt t , de ez nem

vélet len .

A manas chakra ha tod ik v i rág leve le - az „ezerlevelő lótuszvirággal" á l l

kapcsola tban , ami sze l lemü nk ( j i va tma) lakhe lyének tek in thetı ,

m iközb en a manas-chakra (sensor ium) az éb er tuda t szék helye . Ez a

tén y szoka t lanu l nagy fon tosságú , h iszen .

miközb en az éb er tuda tunk a kü lv i lág ben yomása i t az ö t i degszá l

ú t ján - a manas chakra öt v i rág leve le - vezet et t é rzések et az ö t

érzékszervn ek fog ja fe l , ugyanaz a tuda t kényt e len , ha az öt é rzék

a lvás közb en n em mők öd ik , az á lom- i l l e t ve fan táz iaképek et éppen

ezen a ha tod ik idegszá lon - t ehá t közvet lenü l az „ezerlevelő lótuszból", a

„ harmadik szemhez" odavezetn i ! Ha az öt é rzékszerv a lvás k özb en vagy

másképp k ikapcsolód ik , e lk ezd a manas chakra „hatodik viráglevele"

do lgozn i és aztán kü lönösen erıssé és naggyá fe j lıd ik - e lk ezdünk

a lvás közb en á lmokat és éb er tuda tban ún . „hallucinációkat",

pon tosabban foga lmazva , „különös dolgokat" ész le ln i .

Ez nem pusztán e lmé let : a legcsa t tanósabb b izon yí t ékot va -

lóságosságukra , an é lkü l h ogy tudnánk , sa já t nyugat i tu domán yunk

két psz icho lógusa , D. O. Hcbb és Woodburn már b emu ta t ta . H iszen

„kísérleti nyulaik" nem vo l tak bet eg, ha l luc iná ló emberek , hanem

éppenségge l n ormá l i s , f i a ta l emb erek - csu pán öt é rzékük vo l t egy

idı re meste rségesen k ikapcso lva . „Hal- lucinációik" következésk épp egy

te j esen normá l i s reakc ió i vo l tak a tuda tnak a tes t és a lé lek

kén yszerő e l la zu lására - e l la zu lás , ami t a tudósok tévesen egyen lıvé

tet tek a „lustasággal". Ami még több : mindkét ku ta tó ha l lga tó i va lami

o lya t t e l j es í t e t t ek , ami sok ka l több ér t ékke l b í r , min t a lus taság

k iha tása inak szerén y „felismerése" - ık e lıször i s „a tankörbeli problémáikra

gondoltak", és amikor a k ü lsı érzék ek k én yszerő k i kapcsolása

kel lık épp e lı reha ladot t vo l t , „prehisztorikus állatokat, sárga embereket,

mamutfogakat" s tb . lá t tak - t i p ikus b izon yí téka annak , ahogy a „hatodik

viráglevél" funkc ioná ln i és a „harmadik szem" benyomása inak kezdet e i t

vezetn i k ezd te ! Ha ezek az emberek a szoka t lan é rzékelésükben

tovább , szakszerően és rend szeresen edzet t ek vo lna , akkor

töké let esen ú j táv la to t f ed ezhet tek vo lna fe l ebben az i rányban , és

30

tudományunk a ku ta tás egy ú j , ragyogó lehetıségéve l és i smeret éve l

l enne gazdagabb .

Mégiscsak van a tudomán ynak b izon yí t éka a r ra , h ogy az ú n .

fjdllucinációk" nem az é rzékszerveken keresztü l ke letk eznek . Ugyanezt

a b izon yí t ék ot szo lgá l ta t ja az ind ia i j óga tudomán y i s , ame ly

k i j e len t i , hogy az emb er , ha s i kerü l n ek i , egy k i s idı re k i kapcsoln i

érzék ei t (p ra t yahara ) , „érzékfölötti" ész le léseket képes fe l f ogn i . A

gondo la t ok minden igaz i koncen t rác ió ja több é- k evésb é azt a cé l t

szo lgá l ja - megvon ja az ö t kü lsı érzék tı l a szel lem f igye lmét ,

többé-k evésbé k ikapcso l ja és e lısegí t i a „hatodik viráglevél"

k ibon takozásá t . Ennek a gyakor la tnak az e lsı közvet len

következmén ye, a fen t i f e j t egetések ér t e lméb en , t e lj esen é r thetı és

normá l i s je lenség: az á lmok egyszer re csak ta r ta lmasabbak ,

v i lágosabbak , log ikusabbak és é lénkebb ek leszn ek . Ha az emb er

normá l módon egyá l ta lán nem vagy csak r i t kán á lmod ik . már az e lsı

nap u tán o lyan gyakor la t ok á l ta l meghatá rozot t á lmot lá t , ami

mé lyen be lep rése lıd ik az em lékezetb e. A tovább i hónapok fo lyamán

e lkezdıdnek a gyakor lókn á l a képek , v í z i ók és a lakok az

éb er tuda tban (az érzéke lés k i kapcsolása a la t t a koncen t rác ió során )

muta tkozn i . Ezek nem beteges je lenségek , hanem éppúgy

normá l i sak , min t a gondola ta ink , amik egyébk én t - mi n t késıbb

lá tn i f og juk - sz in tén i l y módon k e letkezn ek , és nem min t

fe l t é t e leztük , az agyunk á l ta l e lıá l l í t va , hanem á l ta la csupán

reg iszt rá lva . Jönnek és men nek - sen k i nem tud ja honnan és hová .

Ezek idegen tes t ek , egyfo rmák egy hógo lyóva l , ami t minden já tékos

meg lök és te re l , te r jed e lme gya rapszik vagy k isebb darabokra es ik

szét . így vesz ik b i r tokba idınkén t tuda tunkat , mint vá ra t lan

vendégek egy ven dég lı t , hogy legk özelebb i smét k i vonu l j anak . Ak i

ezt kétségbe von ja , ü l j ön le kén ye lmesen , la zí t sa el a tes t et és a

tuda tot , kapcso l ja k i az összes zava ró momentumot és en ged je

szabadon gondo la ta i t anélk ü l , hogy va lami l yen mód on e l fo j taná

vagy fé lbeszak í taná . Néhán y perc mú lva meggyızıd ik a r ró l , hogy

tudata vára t lanu l o l yan érd ek es, abszurd , sı t o l yk or -o lyk o r ocsmán y

gondo la t oka t reg iszt rá l , ami re semmi lyen magya ráza tot nem k épes

ta lá ln i sem a mú l t jában , sem n eve l t e t ésében , sem gondolkodás i

i rán yza tában . Undorodn i fog tı lük és meg fog ja szak i , tan i az egész

v izsgá lódást . De a k ísér le t megér i .

31

A lá t omások másod ik foka akkor következik , ha a gyakornok

e lkezd rendet v inn i az e lsı fok oza t é lmén yeib e. Ez a r ró l i smerhetı

meg, hogy az e lsı f okoza t k ép ei , a „különös dolgok", amik normá l i snak

b izon yu lnak , mive l ezek i smer t j e lenségek , i smer t tá rgyak

képeik én t , i smeret len szemszögbı l k erü lnek meg lá tásra . A p i l lana t

e lágazódása , ami mind ig egyb evág a legk i sebb e l lenál lás ú t jáva l ,

keres i meg a f i nom suga rak a legk isebb sze l lemi e l lená l lás i rán yá t ,

ami nem fe l t é t lenü l „fokozatos". Ez nyi lván va lóan annak a tén ynek a

magya ráza ta , hogy jó l l eh et , a másod ik fok kép ei a megk íván t

tá rgya t tén y leg áb rázo l ják , ugyanannak rész let e i t min d ig va lami

másnak vár tkén t ad ják v i sz - sza - egy á l lapot , ami a leg inkább

a lka lmas a va lóságot és n em csak a do lgok e l fogad ott és e lı re lá t o t t

a lak já t - önszu ggeszt ió vagy kép ze lıdés - k i eme ln i . Rendszer in t

minden t helyesen , d e va lah ogy másképp lá t va : egy háza t lá tunk

gyak ran a sarok ró l vagy a te tı rı l nézve, ahogy ko rább i

szemlé lıdéseink során még sose. A másod ik fok egy ik tovább i

érd ek essége: a kép ek mozgása f i lmhez hason ló vagy egy tá j a

fé lh omá ly gyenge megvi lágí tásáná l vagy é j szaka . Végté re i s ezek a

képek kezd etben o lyan gyengék min t a k i faku l t fén ykép ek és

színüket és fén yüket csak t ovább i k ísér le t ek fo l yamán n yer i k v i ssza .

De sa já t mozgásuk és sa já t é le tük függet len a megf igye lı akara tá tó l

és ezér t n em fan táz iá jának képmása i . Késıbb rende lkezn ek még egy

fe l tőnı tu la jdonságga l : vá laszt adnak egy közvet lenü l fe l te t t

kérd és re : a l i g gondo l tunk a lá tomás közb en akara t lanu l egy k edvenc

rész let re, p i l lana tn yi ra fe l tőn ik a képen , gyak ran azonban „valamivel

korábban", m in t az ember k érdését ész le ln é. Ez ennek a sze l lemi

sugárzásnak az „id ıtlen" ka rak terét b i zon yí t ja . Ezen fe lü l csodá la t ta l

á l lap í t j uk meg, hogy ezek a sugarak minden akadá lyon á tha to lnak -

számukra nem létezn ek védı fa lak , sem ha tá rok vagy meghatá rozot t

kor lá tok , h i szen meg leh et , a gyakor ló még nem mászta meg a

szükséges fe j lıd és i fok oza tot .

Ennek a fokoza tnak a k épei többn yi re a j e lenhez vagy a

közvet len mú l thoz ta r toznak , r i t kábban egy távo labbi mú l thoz és

egészen r i t kán a jövıh öz. Lehetnek azonban mások gondo- I í t kcpei

i s , kü lön ösen , ha a koncen t rác ió tá rgya egy va l lásos sz imb ólu m

vagy bármi hason ló, ame lyrı l má r emb erek ez re i hason ló med i tác ió t

fo l y ta t tak vagy fo ly ta tnak . Egy azonban b iz tos : ezek nem sa já t

fan táz ia te rmékek , amik , ha maguk évek en á t esy je lk épre

32

i rán yu l tak , százszor gyen gébbnek , é let t e lennek és mu landónak

tőnnek , min t a nevezet t két f okoza t va lód i é rzékelései .

A harmad ik fokon a k épek töké let es t i s ztaságot és színpompát

fe j l eszt en ek k i , me lyek semmi lyen mód on nem maradnak le a f i z i ka i

szemünkke l ész le lh etı k épek mögöt t . Csak egy röv id p i l lana t ra

ta r tanak és lassan o ld ódnak szét , melyb en csaknem percek i g

,,utánizzanak", m in t a v i l lan yk ör ték , me lyek á ramát k i kapcso l ták . Ez az

u tán izzás a t i p i kus i smer te tı j e le ennek a harmad ik fokoza tnak ,

éppúgy, min t a képek je l lemzı v i lágí tása á l ta lában . A

f inomszerkezető anyag egy v i lágí tó szubsztanc ia , ami t a rég i i dık

okku l t i s tá i „asztrálfénynek" nevezt ek .

A leza j ló fok oza t lá t omása iva l e l l en tétb en , ame lyek gyenge

fénn ye l tö l t ö t tek fe l és hosszabb idı re min tegy f i lmsza lag taka-

rék osan megvi lágí to t t kép e i á l landó mozgásban vonu lnak be lsı

szemeink e lı t t , enn ek a harmad ik fokoza tnak a je lensége h i r te len

lángo l f e l és sa já tos érzés t okoz, min tha az emb er „kibújna a bırébıl",

vagy égnek á l lna a ha ja . Ez az ekszta t i kus érzés az egész lá t omás

a la t t ta r t . és lassan hamvad e l , me lyn ek so rán bá t rahagy ja parázs ló

nyomát . Tehát t ovább i i sko lázás révén ke l l megk ísére ln i ezen

érd ek es érzésen á t - néha könn yő v i szket és a há ton - a zava r ta lan

szemlé lıdést és a p i l lana tnyi érzék e lés meghosszabbítását.

Az em l í te t t v í z iók (da rsana) három fokoza ta ap ránkén t fe j l eszt i

k i egyik et a más ikból , és a pon tosság lassú növekedéséve l muta t ják

be a f i nomszerk ezető v i lág va lód i (n em gondol t ) képei t ,

du rvaan yagú v i lágunknak ezt a hőséges tükörkép ét . Többé vagy

kevésb é minden emb er á l t a l könn yen e lérh etık , ak ik vesz ik a

fá radságot az i gaz i techn ika e lég lassú a lka lmazására . A nık , há la a

nagyobb á l lha ta tosságuknak, e r re a lka lmasak , mindenek e lı t t

azonban a vakok , a fén y u tán i rendk ívü l e rıs vágyakozásuk és

lá tomások i rán t i óha j tásuk következt ében . Ebbı l k övetk ezıen

minden embern ek , ak i gondo lkodn i képes, megvan ez a „második látás

adottsága", te l j es í tmén ye végü l i s csak sa já t tü re lmétı l , k i ta r tásá tó l és

koncen t rác iós kép ességétı l f ügg.

A negyed ik a mest er fok oza t . Ha a tuda t lassú b eá l l ítása , ez a

„szellemi távcsövezés", egy megh atá rozot t tá rgyra , min t egy „gyújtópontra",

az e lıbb tör t én t három fokoza t t i p i kus i smer t e tı j e le vo l t , amik csak

egy érzék e lés t és azza l a tá rgy megismerését i s lehetıvé tet t , akkor

33

egy t érb e l i érzék e lés - egyid ejő l eg minden o lda l f e lé - j e l l emzı e r re

a legmagasabb fok ra , ami , ha töké let esen u ra l juk , az emb erbı l

adep tus t cs iná l - o l ya t , „akinek már nincs több tanulnivalója", h i szen

minden t lá t , ami re sze l lemi tek in tet ét , „harmadik szemét" rá szeretn é

i rán yí tan i . N incs szüksége immár egy k ön yvet se fe llapozn ia , hogy

mások tapaszta la ta ibó l tanu l jon , ezekbı l l og ikus követk ezt etéseket

von jon le , ami a szokásos fö ld i ha landók tó l az é rzék e lı kép ességeik

térb e l i , i dıbe l i kor lá t ozása és egyéb akadá lyok mia t t fo l y t on

megtagad va marad - semmi sem marad harmad ik szeme számára

e l re j t e t t en !

Ennek a mest e r foknak a kezdet i á l lapota pé ldá jakén t legyen i t t

megemlí t ve Pa ramahansa Yogananda személyes é lmén ye:

M in tha egy t i t okza t os sz iva t t yú szí v ta vo lna k i a lé legze temet a

tüdımbı l , t es t em t e l jesen nyugod t vo l t , mégsem t ét len . Ezt követ te

a tuda tom ekszta t i kus e l távo lodása . Mér fö ld ek re messze, k i lá t tam a

Gan gesz fo lyam fö lé, ba l ra tı l em és a t emp lom fö lö t t k i

Daksh ineswa r egész kö rn yék en á t . Az összes épü let fa la v i lágí t óan

á t lá tszó vo l t , és ra j tuk keresztü l meg f igye l - te in , ah ogy az emb erek

távo l i f ö ldek en ide-oda já rká lnak . Lé legzetemet v i ssza fo j t o t tam,

tes t em sa já tságosan n yugod t vo l t , és mégis szabadon tud tam

mozgatn i kezeimet és láb a imat . Több perc i g te t t em kísér le t et

szemeim b ezárására és ú j ra k inyi tására , és mindkét esetben t i sztán

lá t tam Daksh ineswa r egész körn yékét . Tes t em egy ét er i an yagnak

lá tszot t a levegıb en , leb egés re k észen . Fi z i ka i körn yezet em te l j esen

tuda tos vo l t , lá t tam ma- sa in és te t t em egy pár lépés t , anélkü l

azonban , hogy ennek a le lk i lá t omásnak a fennmaradásá t

megszak í to t tam vo lna . . .

(„Egy jógi önéletrajza")

És ennek a legmagasabb fokoza tnak a bete l j esed ését Evvans -

Went z a következıképpen í r j a le :

A nagy j óg i t e lepa t i kusan f igye l t e meg k isebb é lı l én yek é le tet .

annyi ra pon t osan , amenn yi re egy ku ta tó egy mik roszkóp

segí tségéve l sem kép es, és a legtávo labb i napok , bolygók és k öd-

fo l t ok je l l emzı i t í r ta le , amiket te leszk óp ko rábban nem tudot t

lá tha tóvá t enn i . Éppoly ha tásos a sa já t t es t f i z i o lóg ia i fo l ya -

mata inak megf i gye léseib en , szüksége van enn ek tanu lmányozásáh oz,

34

mérgek és kórokozó cs í rák megá l lap í tásához, ami nem igén ye l sem

boncolás t , sem v i v i szekc ió t . Gyógyszer és szérum annak számára

szükségt e len ek , ak i l e lkét tes t ének és minden an yagi kapcsola t

teremtı j ekén t és u rakén t i smer i e l . Nek i nem szükségesek gépek ,

hogy levegıben , v í zen és fö ldön á tk e l jen , h i szen szava i szer int e l

tud ja hagyn i f i z i ka i t es t ét és a fén yn é l gyorsabban a Fö ld minden

részét e lé r i , vagy a szt ra tosz fé rán tú l más v i lágokba s ik l i k á t .

(„Jóga és Tibet titkos tanításai") III.

A szellemi íjászat

„Az Upanishad' a nagy fegyvert íjként

ragadja meg A nyilat féltévé, élesíti

Meditációval

Az.t megfeszíti Brahma Létére Irányzott

gondolata És eltalálja, ó, a derék, célként A

maradandót."

Mundaka- Upanishad II. 2,3)

Az Upan ishad ezen miszt i kus szava i t a jóg ik gyak ran idéz ik

azér t , h ogy a med i tác ió és az eksztáz is t echn iká já t bemutassák ,

me lyre a következı versben i s k inyi l ván í to t t kommentár juka t

ta lá l j uk :

„íjként OM, nyílként lélek, Célként Brahma lett

kijelölve; Bele, nem hanyagul célba véve, Hatol be az

ember, mint nyíl a célba."

Ez messze t öbb min t miszt i kus e lmé lyü lés Is tenb en . Nem szabad

e l fe le j t enünk , hogy az „Upanishad" szó „írások minıségét" j e len t i , „aminek

a Veda titkos jelentésének megfejtése a feladata." (Böth l in gk )

A szöveg szokásos ér t e lmezéséb en , min t a B rahmáva l tö r ténı

( Is t en ) egyesü lés fö lö t t i med i tác ió , b i zon yára semmi t i t okza -

tosságot nem ta r ta lmaz, h iszen t i szta k i fe j ezésmódban beszé l

minden Upan ishad . De a jóg ik magyaráza ta i sem közö lnek soka t .

amin t a példa kedvéér t , Swami S ivananda következı s zava ibó l i s

35

k iv i lág l i k : Kép ze ld e l OM-ot í j kén t , a gondo la te lvet nyí lk én t és

Brahmát ( Is t en t ) cé lko rongkén t magad e lı t t . Cé lozz nagv

f igye lemmel er re a ko ron gra , és aztán , mik én t a n yíl a cé lkorongga l

egyesü l , egyesü lsz t e i s Brah máva l .

(„Practical Lessons in Yogci")

Nyi t va marad a kérdés , h ogyan ke l len e ezt cs iná ln i . Eugen

Herr i ege l j ogga l á l lap í t j a meg :

A ke let -ázs ia iak számára á t lá tha tóak ezek a t i t ok zatos formu lák

és já r tasak i s b ennük . Ve lünk szemb en k étségt e lenü l t e l j esen

tanács ta lanu l végzik . Ebbı l következıen nem marad más há t ra , min t

még t ovább gyakoro ln i . Jó ide je magunk , eu rópa iak számára sem

t i tok többé, hogy a japán tudományok be lsı fo rmá ja , egy k özös

ered et re vezeth etık v issza : a buddh izmusra . Ez érvén yes az í j ásza t

mővészeté re, ugyanabban az ér t e lemben és mér t ékben , min t a

tus fes tésre, a színmővészet re , a tea ceremón iá ra , a v i rág e lhe lyezés

mővészeté re és a kardmővészet re i s . Ez mindenek e lı t t a zt j e len t i ,

hogy minden t egy sze l lemi magata r tásnak téte lezn ek fe l és azoka t

sa já tosságuk szer in t tuda tosan gyakoro l ják , me lyek emelked et t

fo rmá jukban a buddh izmushoz ta r toznak és a pap i emberek lé t ét

ha tá rozzák meg. Persze eza la t t nem a buddh izmust kel l ép penségge l

ér t en i . Nem a k imondot tan speku la t í v buddh izmusró l van ez esetb en

szó, ami t e lérhetı i roda lmuk kedvéér t egyedü l Európában i smerünk

és k ívánunk megér t en i , hanem a „ Dhyanci"-buddh izmusró l , ami t Ja -

pánban „Zen" -n ek nevezn ek , és ami e lsı sorban nem speku lá ló .

hanem va lami , ami k özvet len tapaszta la ta szeretn e lenn i annak,

ami t a Létezı a lap ta lan a lap jakén t ész k i sem ta lá l t , h i szen nem

egyszer még o lyan egyér t e lmő és nem e l lená l ló tapaszt a lásoka t i s

képes vo l t megragadn i és ér t e lmezn i ; tud juk azt , ami r ı l n em

tudunk . Ennek a dön tı tapasz ta la tnak a kedvéér t vágot t b e le ebbe az

ú tba a Zen -buddh izmus, amelyik egy módszeresen gyakoro l t

önmagunkbamerü lés révén oda kel l vezessen a megn evezhet et len

a lap - és lé tné lkü l i ség legmélyebb a lap jához, még tovább : a ve le

va ló egyesü lésh ez. És ez, tek in tet te l az í j ásza t ra , ta lán egészen

ide ig lenes és éppen ezér t k é rdéses megá l lap í tás t j elen t : a sze l lemi

gyak or la toknak köszönhetıen az í j ásza t t echn iká ja tudománnyá vá l t ,

és ha ez úgy i l l i k , hogy mi n t mővészi et len mővészet ér jen véget ,

vannak miszt i kus gyakor la t ok , és az í j ásza tnak azá lta l semmi lyen

36

körü lmén yek közöt t n incs ér te lme, lá tszó lag í j j a l és n yí l la l , hanem

belsı önmagunkka l va lami t véghezv inn i .

(Eugen Herriegel: Zen az íjászat mővészetében)

Az i t t em l í te t t mővészet ek a sze l lemi fe j lıd és ( j óga ) fokoza-

ta ikén t , med i tác ió ú t ján i smerhetık fe l , min tegy a következık

szer in t :

„Színjátszás mővészete", vagyis a mővészetet önmagában az é le tben , s

pusztán Is t en d rámáiban ( l i l a ) szemlé ln i = yama és n i yama (et i kus

fe j l ıdés a jógában) .

„Kardmővészet", m in t mővésze t , magunka t a sérü lések tı l és a

fá jda lomtó l megvéd en i = asana (a tes t fö lö t t i u ra lom).

„Virág elhelyezés", m in t a sze l lemi ló tuszv i rág n eve lésének és

gondozásának mővészet e a f i noman yagú tes tben = p ranaya- ma

( légzést echn ika) .

„Teaceremónia" m in t mővészet , a bö lcsesség k v in tesszenc iá - já t (a

teáét ) é l vezn i anélkü l , hogy a fe l szo lgá ló gésák (érzékcsa lódások)

e l t ér í t enén ek = p ra t yahara (az érzék e lvonása) .

„Tusfestés" annak mővészet e, mikén t kö lcsönözzünk sa já t

gondo la tk épeinknek p laszt i kus formát = dharana (gondo la tkon-

cen t rác ió ) .

„íjászat" m in t mővészet , a va lóság megismerését (az egyet len „ el-

nem-múló") cé lk orongk én t gondola t e lvve l , min t nyí l la l e l ta lá ln i =

dhyana (med i tác ió) , mely végü l i s egyesü lésh ez vez et a cé l la l =

samadh i („egyesülés", bete l j esü lés ) .

Az í j ásza t tu la jdonk éppen i t echn iká ja min t o l yan , azonb an nem

nyer magyaráza t ot ezá l ta l , úgyh ogy nekünk , min t Herr i e- ge l

gondo l ja , „nem marad más hátra, mint még inkább felkészülni", ugyan is ennek

az Upan ishadnak az e redet i szövegét , ami b i zon yá ra ennek a Zen-

buddh izmusnak i s a lap jáu l szo lgá l , pon tosabb v i zsgála tu nk a lá ke l l

vonn i . Eközb en ne hagy juk magunka t tuda tosan a másod ik vers

k imondot tan miszt i kus é r te lmezéső s zövegétı l b efo lyáso ln i , és

miközb en egyedü l az e lsı vers re koncen t rá lunk , v i zsgá l juk meg.

va jon i t t nem va lami - ami csaknem mind ig meges ik az ó - ind ia i

szövegekben - t i t kos é r t e lem van-e e l re j t ve. Szó szer in t ez á l l a z

e lsı ve rsb en :

37

Az í j ra , ezt a t i t kos tanokban em l í te t t (aupan isada) „nagy fegyvert"

megragadva , he lyezd fe l a ny i la t , ami az odaadás á lta l beé lesed ik ;

ugyanazt a sze l lemi beá l l í to t t ságra (bhava ) i rán yzot t tuda t ta l

(ayamya) feszí t sd meg, i smerd meg (v iddh i ) , ó , barátom, éppen ezt

a e lmú lha ta t lan cé l t .

Ez a fo rd í tás e lsı ránézésre még zava rosnak tőn ik . De köze-

lebbrı l megszemlé lve mé lyebb betek in tés t n yerünk a pon tos tech -

n ikába . E lıször i s az aupan isada szó azt j e len t i : „a titkos tanokban

említett", ami a mi fe l t evésünket , hogy egy t i tok ró l van szó , igazo l ja .

Továbbá az upasa szó többet je len t , min t egyszerően »meditáció". Ez

az upa-as gyök erébı l szá rmazik , „mellette ülni", „várakozással mellette ülni",

„ figyelni", „ figyelmét irányítani" többek közöt t . Ez az e lsı pon tos

je l l emzése a med i tác ió e lsı fokoza tának ( t ra taka) , me lyn ek az a

cé l ja , hogy a lehetı l egé lesebb beá l l í t ódás t (bhava) idézze e lı a

med i tác ió tá rgyára és fenn ta r tsa egész med i tác ió a la t t . Arn ya nem

csak „feszítendıt" j e len t , hanem sokka l i nkább „hátraliúzandót", és ezá l ta l

az ayamya tad bha ta -ga tena cetasa „a nyilat a bhavával ide-oda járkáló tudat

segítségével visszahúzni" - ez a tu la jdonképpen i t i t ok , ami t keresünk,

amin t éppen muta t ja : n ézzen egy id e ig rendü let lenü l va lami l yen

tá rgyra , í gy a tuda ta anná l a tá rgyná l ta r tózk od ik - ez az az é rzés ,

amikor min tha egy sze l lemi csáp nyú lna k i a szemlé lıd és

tá rgyához. Most csuk juk be a szemünket , és azonna l behúzódnak

ezek a csápok , amik or a t uda t az o r rgyök h e lyére k erü l v i ssza .

Nyissuk k i a szemünket i smét , akkor a tuda t i smét kin t van , zá r juk

be, v i ssza jön az o r rgyökb e: a tuda t tehá t egy szempi l lan tássa l

vándoro l .

Nos, tegyünk még egy t ovább i k ísér le t et . Kép ze l jük e l , miu tán

bezár tuk szemünket egy tá rgy megszemlé lése u tán , ezt a tá rgya t

sze l lemünkben . A tuda t - i gyek ezet éb en , hogv megı r i zze a tá rgya t -

, lassan a fe j be lse j e fe lé vesz i ú t já t , aho l tu la jdonkép pen a tudat

székhe lye van , és ez a he ly a fe j közep én egészen vi lágosan

érezh etı , m in t egy érzék e lhetı n yomásérzet . De ez azonban nem

ta r t soká ig , h i szen egy idı u tán h i r te len az az é rzése az emb ern ek ,

min tha egy p i l lana t lenne, és ha tuda táva l i smét k ife lé i rányu lna ! A

tuda t tehá t mindkét i rán yba vándoro l : amed d ig az ember va lami re

koncen t rá l az or rhegyéb en , b efe lé mozog és ot t n yomást teremt . Ez

a nyomás p on tosan azon a helyen ke letk ez ik , ahol a h ipof í z i s a

vona l közepe fö lö t t ta lá lha tó, ami o lda lvás t a fü lnyí lásoka t köt i

38

össze. M ihe lys t azonban a tuda t e l to lód ik e cen t rum fö lé ú tban még

tovább a fe j b e lse j e fe lé (a tobozmi r i gy fe lé ) , aztán a p i l lan tás (a

bezár t szemek é) i smét egészen e lı re n yomu l , a n yi la t k i lı t ték !

így t ehá t rá ta lá l tunk a sze l lemi í j ásza t n yi t j á ra . A fo l yamatot a

következı s zakaszokra oszt juk :

Az í j megragadása . M ive l az í j a t az OM szótag j e lent i , ez a

szótag b evezetı i smét lése, ami a sze l lem szükséges összegyő j t ését

idéz i e lı és ezen fe lü l , h e lyes k ie j tése so rán (A-O-U-mmm, min tha

egyet len hang lenne a má r A-ba he lyezet t susogó v i sszhangga l ) még

t i t kos cé l t követ , magáná l a ha lk súgásná l , a h i pofíz i s egész

körn yék e a susogás á l ta l i zga lmi á l lapotba kerü l

(meg fog juk muta tn i , mic r t szükséges ez) .

A n yí l f e l rakása . M ive l ez a gondo la t e lvet ( sa já t önmagunk

sze l leme vagy a tman) je len t i , ez egy meghatá rozot t ob jek tum

k ivá lasztása „célkorongnak".

Cé lzás a cé lk orongra a má r eml í t e t t t ra taka vagy upasa - „odaadás"

a tá rgyra , aminek a cé l ja , a sze l lemi (e idet i kus) beá l l í tódás (bhava) ,

a tá rgy „érzésének" - nem e lkép ze lésének - e lı i dézése. Az í j

megfeszí t ése az í j há t rahúzása (e l len tét es a cé l ra ta r tássa l ! ) a hú r ra l

(a tá rgy szer in t i hú r ra l - f i gye l jünk közben a szó k özös e red té re !)

vagy a tuda t („nyíl") mozgására az í j f eszü l t ségnek (görbü let )

közp on t ja fe lé - a fe j b e lse j e fe lé . Ez a feszí t és (a tuda t

koncen t rác ió ja !) pusztán ezen az e id et i kus e lmé lyedésen keresztü l

tör t én ik a tá rgy „érzésébe". Amikor ez a feszü l t ség (koncen t rác ió )

e lér i a csúcspon tot , akkor követk ezik a lövés k io ldása - a n yí l (a

tuda t ) e le reszt ése (e l la zí tás) , ami most a cé lko rong (a tá rgy)

i rán yába repü l . Az í j ász a cé l ra n éz, a ta lá la t ra várva , ami t többé

nem tud befo lyáso ln i , h i szen már nem ta r t ja a ny i lat (n em

koncen t rá l ja többé gondola tá t ) - a r ra f i gye l , va jon a nyí l a

cé lko ron g közep éb e (a tá rgy v í z ió ja ) ta lá l -e vagy a me l lé (nem

szándék o l t „furcsa dolgok" lá tomása ld . e lızı f e j ezet ) , vagy a fö ld re

es ik (n incs lá t omás ) . Az u tóbb i esetben ú j n yi la t ke l l f e lhe lyezn i (a

koncen t rác ió t e lö l rı l ke l l k ezden i ) . Ezér t mond ják az ered et iben

„ismerdfel" vagy „figyelj" (v iddh i ) a mú lha ta t lan cé l ra és nem csak

egyszerően „találd el" (a szanszk r i t szó ezú t ta l v idhya lenne és nem

ped ig v iddh i ! ) . H iszen a nyí l e lenged ése u tán már nem leh et

vá l t ozta tn i , csak azt l esn i , va jon va lami szé l (más gon dola t i rán y)

39

nem té r í t i - e e l a már repü lı nyi la t úgy, h ogy az e lvét i a cé l t . Ez a

f i gye lem - n em k izá ró lag Is ten re (a Brahma szó nem szerepe l az

e lsı vers szövegében) , hanem minden ked ve l t tá rgyra i rányu lha t - a

med i tác ió i smer t etı j e le , am i e l len tétb en a koncen t rác i óva l (az í j

megfeszí t éséve l ) a sze l lem egyre inkább töké let essé vá ló fe -

szü l t sége.

Ha a sze l lemi í j ásza tban szerzet t t i t ok megismerését össze-

hason l í t j uk a meste r á l ta l megad ot t szanszk r i t f ormu láva l , úgy

meg lepet ésse l á l lap í tha t juk meg, hogy mindket tı ugyanarró l szó l .

H iszen a szanszk r i t fo rmu la két részbı l á l l - a feszü l t ségbı l , aminé l

a „felhık" (gondo la t ok ) , a tuda t helyes v i ssza ta r tása (há t rahúzás)

á l ta l összet ere lıdnek (a közpon t ra ) (az í j megfeszí tése koncen t rác ió

ú t ján ) , és a lazí tás (a n yí l e lenged ése med i tác ió révén) , miközb en a

„mennybolt" (kha , a szemö ldökök közöt t i he ly vagy or rgyök )

megf i gye l i ( a „célkorongra" f i gye l ) , hogy u ra lomra t egyen szer t (az

„íjászat" tudomán yának u ra lása) .

A nagy agy psz icho lóg iá jábó l tud juk , hogy a szemö ldök közepén

mindenek elı t t a h omloküreg , tehá t egy ü res t é r van , aho l b i z t osan

nem ta lá lha tó közpon t . És mégis minden ind ia i szöveg

egyb ehangzóan a bh rumadhya-d r i s t i rı l b eszél , a „szemöldök közepére

nézésrıl". Egyfe lı l t ehá t megá l lap í tha t juk , hogy ez a „bölcsesség szemét"

az o la j lámpás lán gban , a szemö ldök -k özpon tban képzel i k , másrészt

azonban ugyanaz a szöveg azt mond ja : A szemö ldök -közpon t (min t

(egy) n ye les-bü t yök (na lakan- da) , ami sa já t hangját ke l t i , m iu tán

ennek a közpon tnak nem e lö l rı l az agyban , hanem közvet lenü l a

hangrezonanc ia köze lében kel l l enn ie, vagy lega lábbis o t t érezn i e a

beszéd so rán .

A „harmadik szem" va lód i pozíc ió já ra vona tkozó ú tmuta tás t -

meg lepı mód on - n yugat i tudomán yunk ad ja meg : Emlék szünk ar ra

a tes t i a lka t ra , ami l yen az ısemb ern ek vo l t . Azok min t a lacson yabb

rendőek , homlokszemőek vo l tak . Ez a homlokszem az ıskor

je l l emzı s zerv e vo l t . Egyszerő s zem a lá tásh oz n em vo l t ; h i szen a

magasabb á l la t oknak akkor iban min t késıbb i s azokon a homlok - és

par ie tá l i s szemükön k ívü l két , j ó l f e j l e t t normá l szemü k i s vo l t .

Tehá t csak egy szerv leh etet t egy ér t e lemh ez, ami t a késıbb i á l la t ok

és emberek n élkü lözt ek vagy in kább e lvesztet t ek úgy, hogy ık a

szervve l má r n em vagy csökevén yes á l lapotban rende lkeztek - a

nagyagyb ól k inı t t tobozmi r i gy. Azonban a nagyagy a székhe lye a

40

v i lágn ézet et mechan izá ló in te l lek tusnak , aminek most kü lönösen

részesei vagyunk , és amin t a kopon ya fe j lıd és muta t ja , több i s min t

egy fe l t ehetıen visszafejlıdött kıkorszak i emb er , j ó l l eh et ez i s , amin t

a harmadkori em lısá l la tok , még egy „agyóriás". Ezekné l a töké letes

homlokszemmel rende lk ezı İsrég i á l la tokná l azonban az agy

kü lön legesen k ics ivé vá l t . Tehá t a nagyagy az in te llek tus helye ,

me lyn ek megszerzéséve l és k ibon takozásáva l la ssankén t a démon i

természetszemlélet e l veszet t , így a nagyagy t e l j es v i ssza lépése és

az ez a la t t k ia lvó pa r ie tá l i s szervek t e l j es k i fe j lıdése ép pen ennek

az é rzékn ek a f i z i ka i mőköd ését k e l le t t hogy je len tse, ami nekünk a

re f lek tá ló in te l lek tusnak legt öbbn yi re javára vá l t - a

természetszemlélet én ek . Ezzé az e lveszet t te rmészetszemlé lető

be lsı l énn yé vá l tak a par i e tá l i s - és h omlokszemek , vé lhetı l eg a

f i z i ka i lag ha tó, lá t ó- és gyakor ló szervek . A zsákmányt vagy az

e l lenséget távo l ró l lá tn i vagy megigézn i , egyik sem lenne már

á l ta lunk é rezh etı f e lada t és képesség, t ehá t természetszemlé let és

mágia a legnagyobb mér tékb en . (Edgár Dacqué, „ İsvilág, monda és emberiség")

Ez egy tovább i tudomán yos b i zon yí ték leh etne a r ra , hogy

fá radozása ink , amik az in te l lek tus egyo lda lú fe j lıdése fo lyamán

e lvesztet t t ermészetszemlé le tet és mágiá t a tobozmir i gy ú j rak i -

fe j l ıdése á l ta l („harmadik szem") v i sszaszereztük , ezá l ta l egy

természetes tö rekvés. Fe lada tunk csupán abból á l l , h ogy ezt immár

harmón iában az in te l lek tussa l kezd jük e l . A másod ik rész ehhez a

normá l i s és harmon ikus k ibon takozáshoz muta t ja be a gyak or la t i

u ta t .

49

I.

Idı

A sze l lemi í j ásza t gyak or lása néhán y e lıkészí tı gyak or la t ú t ján ,

min t a tes the lyzet (ü lés) , l égzés, egyeb ek mel le t t za j l i k l e . Az e r re

a lka lmas idı k i vá lasztása i s nagyon fon t os , min t a következı

tén yekbı l i s lá tha tó :

M ikén t megmuta t tuk az e lmé let i részben , a sze l lemi í j ásza t

abban a formában ö l t t es t et , hogy az e lk épze lés vagy j obban

mondva, a be lsı b eá l l í tás („érzés") a tá rgyra , a fe j be lse jébı l

(h ipof í z i s ) és er rı l a he lyrı l k i fe lé a „harmadik szem" i rányába vezet .

M ive l a szándékos szel lemi megismerés vagv sz i mbo l ikus nye lven

Upan ishad „találat a célba", csak akkor megy végbe, ha egy be lsı

sze l lemi kapcso la t , egy é rzék en y összeköt t et és jön lé t re a tá rgy

(„célkorong") és a „harmadik szem" közöt t . Ez megtör t én ik nemcsak a

„szem nélküli látásnál", hanem tu la jdonk éppen a természetes

érzék e lésekné l i s , azza l a kü lönbségge l , hogy az u tóbb i esetben

csak a tobozmi r igy p er i f ér iá ja é r in tkez ik a rezgésekke l , miközben

az e lsı esetben magának az „ezerlevelő virágnak" részb en és egy

p i l lana t ra é r in tıdn ie és n yi t o t tá vá l t nak kel l l enn ie.

A b en yomások befe lé vánd or lása - a jóg ik miszt i kus nye lvén

„vándorlás a kha-ba" nevezet t - normá l i s módon au tomat i kusan za j l i k le

és a koncen t rác ió és a med i tác ió során egy ha ta lmas emelked és

tapaszta lha tó, ami t - mi n t már em l í t e t tük - , a h ipof íz i s

ta r tomán yában (h yp oph ys is cercb r i , agyfügge lék ) , egy f i z i ka i lag

ész le lhetı n yomáskén t é rzünk . Ami t egy tá rgy hosz- szabb

szemlé lésén é l minden gondo la t koncen t rác ió né lkü l érzünk , egy

ha lván y n yomásérzet et ezen a tá jékon , ha a szemek azu tán egy

p i l lana t ra csukva maradnak , ami még je len t éken yen erısÖd ik , ha

eközb en k íván va lami t az ember : p é ldáu l , hogy a tá rgya t a r ró l a

helyrı l e l k e l len e venn i . Ezt minden emb er azonna l b i zon yí tha t ja .

A h ipof í z i s tá j ék ezen inger lése - a jógában a h ipof íz i s t tek in t i k

az akara tközpon tnak - körn yezetünk minden v izsgá la táná l

bekövetkezik , me lyn él akara t k inyi l ván í tása megy vége és anná l

erısebb , miné l i nkább es te led ik . Ennek következt éb en ezek et a

napközben i ben yomásoka t b izon yos é r t e lemben magunkka l v i sszük

a ludn i . Már muta t tuk , hogy a gondo la tközp on t „hatodik viráglevele"

50

(manas-chakra) anná l erısebben ingern ek van k i téve és ezá l ta l

fe j l ıd ik i s , miné l i nkább va lami fé le k i kapcsol t más do logra és

ben yomásra koncen t rá lunk . M ive l azonban ez a „hatodik viráglevél" a

vezet és érzék e lésünk számára az „ezerlevelő lótusszal" vagy a „harmadik

szemmel", ezá l ta l a l vás k özben (amikor az egyéb érzék ek k i vannak

kapcsolva) egészen kü lönös fa j tá jú á lomk épek k eletkeznek , amik a

szokásos, „normális" á lmok tó l j e len tıs mér t ékben kü lönbözn ek :

miközb en a nap i ben yomások a manas-chakrában (gondola te lv )

rak tá rozódnak és a lvás közb en „újravirítanak" és azá l ta l a grot eszk és

b izar r , a lap jában véve va ló t lan á lomkép ek vá l tódnak k i , ezek a

t r i v iá l i s á lomkép ek k everednek össze a „hatlevelő viráglevél" fe j lıd és e

során (a koncen t rác ió és med i tác ió jóga-gyakor lása i á l ta l )

fok oza t osan és lassan behat o ló é rzéke lésekk el , a „harmadik szembıl",

o l y gyen gén és röv iden , ahogy ez kezd etben a l i g lehet ész le ln i . Az

eredmén y egy úgyn evezet t „valódi álom" a lvás közben , az éber tuda tban

egy in tu i t í v suga l la t , a med i tác ió a lka lmas á l lapotában a megk íván t

lá tomás, és végü l bet eg á l lapotban az úgyn evezet t „hallucináció". De

ezek mind lén yszerő j e lenségek , me lyek a részb en és idınkén t

megn yí ló „harmadik szem" tevéken ysége ú t ján ke letkezn ek , és immár

egyre ha tékon yabbá vá ló „hatodik viráglevélen" keresztü l veze tnek .

Amin t a jóga- tan á l l í t j a , a „harmadik szem" á lomta lan a lvásban

nyí l i k k i t e l j esen és egészen . M i azonban nem emlékszü nk rá , mer t

tuda tunk , a manas-chakrában van leh orgon yozva és k ikapcsolva

marad . A j ógagyakor la t egész fe lada ta abban á l l , h ogy az emb er a

tuda tá t a gondola tcen t rumbó l (manas -chakra) a „harmadik szembe"

v igye á t , és azá l ta l a legmagasabb (mest er ) f okoza to t ér j e e l a

v íz i óknak , miközb en az e lsı há rom fokná l a tuda t a manas-

chakrában idızik a „harmadik szem" idınkén t i bekacsolásáva l .

Ebbı l következik , hogy miné l köze lebb van az é jszaka , anná l

többet és könn yebben kapcso lha t be a „harmadik szem". Ezá l ta l a

legmegfe le lıbb idı az i l yen gyak or la t ok ra tu la jdonkép pen az

é jszaka vagy lega lább is az es te. a ko ra regge l e l lenb en a lka lmat lan

idı , h i szen meg lehet , h ogy az emb er sp ec iá l i s k ísér le tek e t végez, a

gondo la tcen t rum és az akara tcen t rum éber á l lapotáért , úgymond

„felrázza álmából". M iközb en é jszaka (e la lvás e lı t t , h i szen e la lvás u tán

a gondo la tcen t rum neh ézk es) a „szemnélküli képek" a „kha egyszerő

megfigyelése által" (kham a jnatam, a „mennybolt" meg f igye lése) má r

51

néhán y perc mú lva e lé rh etık a gyakor la t on keresztü l , az i l yen

képek részére regge l éb redés u tán 1 -2 óra in tenzív koncen t rác ió

szükséges ! A következı pé ld ák ezt tanúsí t ják :

Ad ód ik , hogy é r t e lmet len á rn yékok , me lyek sötétb en , lezár t

szemeink e lı t t tőnnek fe l , a lá t omások kezd ete i , amelyek a szük -

seges k oncen t rác ió e lé rése során kezd t ek le ra j zo lódn i , éppúgy min t

egyes tá rgyak k ieme lk ednek a söt étségbı l .

Lá t omások tőnnek fe l , ha a söt étben a szemünk e lé n ézünk , és

megk ísére l jük kü lönvá laszt an i , ami eközben homá lyosan kezd

k i ra jzo lódn i . Ezek a v íz i ók k ívánságra k e letkezn ek (v íz i ók 2 . fok ) ,

azonban mind ig a te l j es ön fe le j tés p i l lana tában ( laya ) . Ma, korán

regge l , i n ten zív koncen t rá lás során az a jnára ( szemö ldökközép) a

feszü l t ség á t v i te lén ek é rzése so rán a h ipof í z i s h e lyén , egyá l ta lán

semmi sem érk ezet t az egyórás med i tác ió e l lenére. Azonban egy

egyszerő szemö ldökközépre nézésse l , minden a lka lommal , ha a

tuda t a koncen t rác ió feszü l t ségétı l e rı re kapot t , a lá tomások egész

t i sztán fe l ragyogta t ták (a „gyújtópontban") (v í z iók 3 . f ok oza ta ) - a

tá jék részét (A jegen ye lomb ja a

házunk e lı t t ) .

Tegnap , e la lvás e lı t t az egyszerő nézés követk ezt ében a sö-

tétben lehunyt szemmel mi n tegy 1 -2 perc mú lva é r t e lmet len lá -

tomások egész f i lmsza lag já t eredmén yezt e, ( lá tomások 2 . fok oza ta )

(Kivonatok a naplómból)

Fe l t eh etıen nem mindegyik söt étben va ló néze lıd és e redmén yez

minden gyakor la t né lkü l i l yen v í z i óka t ! Ehhez in tenz ív tanu lás

szükséges. De b ennünket ebben a p i l lana tban az a t ény érd eke l ,

hogy azokná l , melyek et ebb en a tudomán yban tapasz tal tak , a s i ker

könnyősége j e len tısen függ-e a t t ó l , h ogy me ly nappa l i i l l e tv e

é jszaka i órában végezték az i l yen k ísér le tek et . Á l ta lában

leszögezh et jük , hogy ugyanabban a mér t ékben ahogy a tuda t

feszü l t sége a nap fo lyamán fe léb red éstı l a mé ly , á lomtalan a lvás i g

egyre inkább k ívü l rı l (a szemlé lıdés minden tá rgyá ró l ) á tszá l l í tód ik

a h ipof íz i s fö lö t t ú tban a tobozmi r igy ig b e fe lé - tehá t a „kha-ban

vándorol" - a mindenkor i lá t omás fa j tá já t a szükséges koncen t rác ió

megvá l t ozta t ja : mondhat juk , hogy a tuda t á l landóan és

szakadat lanu l önkén yesen va lós í t j a meg az „íjászat"j e lenségét . M ivel

a kü lv i lág do lga inak v izsgá la ta a „nyíl és a cél felhelyezését"; a do lgok ra

52

tör t énı koncen t rác i ó az „íj megfeszítését"; és a csendes gon dolk odás a

nap i p rob lémák e lvárha t ó mego ldása i fö lö t t a „nyílvesszı kirepítését"

áb rázo l ja . Az u t óbb i e redményezi aztán az á l ta lános in tu i t í v vá laszt

i s ké rdéseink re - „találat a céltábla közepébe". Ezze l össze függésben a

tuda tos „íjászat" koncen t rác ió j a i s - gyak or la tunk során - l egyızet i k

egy b izon yos fa lná l ; j ó l l eh et ez a lka lomma l a technika minden

e lemének - a n yí l és a cé l fe l rakása , az í j f eszessége és a lövés

k io ldása - meg k e l l l enn ie, hogy egy e lemet mindenkor a napszak

szer in t kü lön k ieme l jünk úgy, hogy az ember ko ra regge l fık én t a

cé lzásná l ( t ra taka és manduk i -mudra) ta r tózkod jon , dél k örü l

tú ln yomórészt az í j megfeszí t éséve l (sambha- v i -mudra )

fog la lkozzon és es t e - napnyu gtá tó l e la l vás i g - gyakor la t i lag a

nyí l vesszı k i röppen t éséve l (kheca r i -mudra ) , a sö tétségben zá rt

szemmel t ör t énı , e lı í r t v i zsgá la tá t (kham a jna- tam) végezze.

Ezen tú lmenıen minden napszaknak megvan a maga e lı és

u tó ideje, ami t minden gyakor lónak f i gye lemb e ke l l venn i , amikor a

nek i a lka lmas gyakor ló idı t vá laszt ja k i . Fe l t é t len köve te lmén y

azonban , hogy az egyszer k i vá laszt ot t i dı t b e k e l l ta r tan i : ezt az

idı t már nem szabad megvá l tozta tn i , hanem mind ig u gyanabban az

idıben ke l l gyakoro ln i ; egyébkén t e lveszt i az e- gész a r i tmusá t . Ez

e lı f e l t é te l .

A jóg ik számára a nap fe lke l t e - és n yu gta id e je kü lönösen

becses, mi vel ebben az idıben a te rmészetb en , az emberekb en ,

továbbá a kü lsı v i lágban mé ly n yu ga lom és napos je l l eg sugá r-

zód ik k i . ami önmagában a nagyváros ı rü let ében n em érezh e tı . E

két idıbı l m i ta lán a nap lement ét részes í t jük e lın yb en - nem tú l

késın , mer t c i v i l i zác iónk következt ében más idı - és munkabeosztás

szokásos min t az ind ia iakná l . Ha jna lonkén t , há t még aztán

nap fe lke l t eko r - kü lön ösen tavassza l , n yá ron és ıssze l - a l i g

vagyunk képesek gondo la tközpon tunka t ke l lık éppen ébren ta r tan i

egy mé lyebb koncen t rác i ó számára . Természet esen minden o lvasó

fenn ta r tha t ja magának a sa já t i dı k i vá lasztásá t , abba kel l csak

belegondo ln ia , hogy az á l ta la vá lasztot t i dı megmarad j on .

V issza t érünk „íjászatunkhoz". Ha - min t f en t b emuta tás t n yer t - a

„harmadik szem", a tuda t fokoza tos vándor lása követk eztéb en á lomban

és kü lön ösen á lomta lan a lvásban magát ó l k inyí l i k , úgy abbó l

következn i e ke l l , hogy gyakor la ta ink az „í- jászatban", amiket a

„ha tod ik v i rág levé l " nagy mér t ékben fe j leszt és azál ta l a

53

ben yomások vezet ését a „harmadik szemtıl" a manas-chakrához (a tuda t

helye) e lısegí t i , á lma ink ta r ta lmát j e len tısen b efo lyáso l ja . A

gyak or la t i tapaszta la t megtan í t bennünket , hogy tény leg így á l l a

do log: ezeknek a sze l lemi gyakor la t oknak az e lsı k özve t len s i ke re

egy kü lönösen e leven és e rıs á lomélmén y. Az á lmok az e lsı nap tó l

kezdve gyakor la tok szer in t i , rendk ívü l i , csaknem é lı é lességet ,

l og iká t és v i lágos össze fü ggések et é lnek meg, amik et a va lós

é letben ez idá ig még soha nem f i gye l t ek meg, csak át é l t ek . I l y

módon b eszé lhetn énk egy érd ek feszí tı , pá ra t lan á lomélmén yrı l ,

ame lyik t öbb á lomma l kapcsolód ik össze, sı t b e lenyú l i k a

va lóságba. A következı p é lda szeretné ezt bemuta tn i :

„Lá tom magamat egy embercsopor tban , ame ly, égı fák lyákka l

fe l f egyverk ezve, fö lda la t t i ba r langoka t szemlél . M inden bar -

langban , min t a múmiák , feh ér kendıkb e bepó lyázot t és beba l -

zsamozot t ho l t t es t ek vannak , és a mi rha en yhe, k e l lemes i l la ta

érzıd ik a levegıb en . Egyva lak i azt mond ja a p roccssz i óbó l , ez ta lán

a római Szen t Pét e r Bazi l i ka lenne. . .

A napon egy i sko lás lán yt lá t ok , ak i j ó l i smer i Rómát és

többször meg lá toga t ta a Bazi l i ká t . Kérdem ı t , va jon i smern ek- e

va lami l yen ka takombát és fö lda la t t i ba r langot a Bazi l i ka a la t t .

Nemleges vá laszt kapok .

A következı napon ez a hö lgy s i e t hozzám i zga tot tan és k ezemb e

nyomja az ú jságot , me lyben az á l l : Rómában , a Szen t Pé ter t emp lom

fe l tá rása során ekkor és ekkor (á lmom pon tos nap ján) , e lsı

a lka lomma l fed eztek fe l f ö lda la t t i f o l yosóka t , me lyek egy ókor i

róma i temetıhöz vezet et t , és a la t ta egy még régebb i egyip t omi

temetıb e, b eba lzsamozot t múmiákka l . (A naplómból)

Az i l yen vagy ehhez hason ló „álmok" a komolyan gyak or lóná l nem

r i t kák , úgyh ogy a „vé let len" eset leges k i f ogása te lj esen

hely t e lennek tőn ik , fık épp , hogy soha n em vo l tam R ómában és

n incs ot t semmi lyen bará tom, ak i ha a s í r k ihanto lásáná l j e len i s

le t t vo lna , va lami l yen t e lepa t i kus üzen et et á tadhatot t vo lna nekem.

Ezen a módon gyak ran meg lá toga t tam „álmomban" Pár i zs t ané lkü l ,

hogy bármikor o t t l e t tem vo lna va lóságban . és o lyan rész letek et és

ú tkanyaru la t oka t f i gye l t em meg, amiket ve lem b izon yí t o t tan senk i

nem közö lhet et t , és amiket u tána legnagyobb meg lepet ésemre egy

54

f i lmb en i smét e l t en felfedeztem", és ezá l ta l „látogatásom" megerıs í t és t

nyer t . M inden o lvasó, ak i ezt az u ta t e lég hosszú ide ig já r ta , e

tek in tetben k ezet rázha t ve lem, h iszen sa já t tapaszta la tán és n em a

h i te t - lenk edık eset leges k i f ogása in és szk epszisén mú l i k a do log!

A „.szem nélküli látás" képességünk eszer in t á lma inkból f e j lıd ik k i .

É lességén , log ika i össze függésén és é lı va lóságán fe l leh et mérn i a

gyak or la tok ha tásá t és ha tékon yságát . Ez a t én y megenged i

b izon yos mest e r fogások és rész let ek fon t os és szükséges

e l lenı r zését , kü lönösen , ha a gyakor la toka t közvet lenü l alvás e lı t t

p róbá l juk k i . Ezek en gyak or la tokon keresztü l l eh et k ider í ten i , hogy

a minden jóga -szövegb en á l l í to t t össze függés a Ho ld, min t j e lkép és

a „harmadik szem" közöt t i nkább ésszerő meg fon to lások ra , min t va lód i

megfe le l t e tésre épü ln ek - e l l en - te tb en a Nappa l , mive l a

Napkorong megf igye lése (sze l lemi leg ) a med i tác ió során az á lmokat

azonna l és lén yegesen befo lyásol ja , és más tek i n tetben i s

érzék enn yé tesz i , miközben ugyanaz a med i tác ió a Holdkorong

fö lö t t az á lmok semmi lyen é rezhetı é lénkü lését nem idézi e lı ,

ahelye t t azonban az a lva já rás ész le lh e tı s z imptómájá t okozza , ha

azt te l i h o ldas é jszakán fo lyta t ják .

A gyakor la t ok á lmokra t ör t énı ha tásáró l k ésıbb még beszé lünk .

Összefog la lva még egyszer a lá ke l l húznunk , hogy a gyakor -

i a tozás ra vá lasztot t i dı n em já tsz ik leb ecsü lendı s zerep et , mi ve l a

s i ker a sze l lemi í j ásza t tudomán yában je len tıs mér t ékben függ

a t tó l . Gyakran k ín lód ik évek ig a gyak or la t o t végzı an é lkü l , hogv

eszéb e ju tna , hogy a lap jában véve a gyakor la tok ra ki vá laszt ot t

i dıpon t nem fe le l meg személyes ha j lamának és ezér t marad e l a

s i ker . II.

Légzés

A gyakor la t a la t t és - ahogy n yomban lá tn i f og juk - közvet lenü l

aze lı t t , van egy tovább i fon tos t én yezı , sı t ta lán mindenek e lı t t a

leg fon tosabb , me ly azá l ta l egy f i z i ka i e lı f e l t é t e l lé vá l i k a gyak or la t

s i keréér t , tu la jdonk éppen a napszakok á l ta l o l y fe lt é t e les , rész let es

mest e r fogások végreha j tásáér t , röv id en - az „íj" könnyebb

mőködéséér t munká lkod ik . Ah ogy az igaz i í j ász lövés re á l l í t j a b e

magát , összeszed i magát , í j á t p róbaképpen megfeszí ti , hogy annak

55

összeső rősöd öt t ere j ét és a hú r ruga lmasságát k ip róbá l ja , úgy ke l l a

„szellemi íjásznak" be lsı erı i t összeszedn i és minden ek e lı t t sa já t

sze l lemi , ,feszítıerınket" fe lü l v i zsgá ln i . H iszen az egész s i ker egyes

egyedü l a t tó l a kép ességtı l függ, h ogy k ép es -e magát töké let esen

e l lazí tan i (a „nyilat" remegés né lkü l e le reszten i ) - és ez

koncen t rác ió jának (az „íj feszítésének") ha tóere j éve l függ össze.

Ehhez e lsı sorban egy kü lön leges légzéstechn ika segí t h ozzá . Ez

tu la jdonképpen a jóg i munkaeszk öze, mi ve l a légzés a

gondo la tkoncen t rác ióva l van legszorosabban összekötve : ha példáu l

va lami l yen u tca i za j ra k oncen t rá l az ember , akkor pi l l ana tn yi lag

e lakad a lé legzete - és ford í t va : ha v issza ta r t ja az emb er a

lé legzet ét , az add ig kószá ló gondo la ta i egy i rán yra ko r lá tozód nak .

Ez a tén y má r régóta a r ra ösztön özt e a jóg ika t , hogy a j óga techn ika

két leh etıségét k ido lgozzák - a ra ja - és ha tha- jógá t . M iközb en az

e lsı ú t a sze l lemibı l és a gondola t ibó l k i i ndu lva a t es t et és azza l a

légzést akar ja u ra ln i , a másod ik a gondo la t oka t és végü l i s a

sze l lemet akar ja a légzést echn ika ú t ján e l lenı r zés a lá vonn i . M ive l

az i gaz i j ógának mindkét e lemet - a ra ja és a ha tha - f e l k e l l

ö le ln i e, n em lenne ér t e lmet len , lega lább is gyakor lat iasan , min t ez

gyak ran e lı fo rdu l , az egész munka megkönnyí t ésének a leh etıségét

e lha tá rozn i . Az o lvasó gyızıd jön

n i eg maga a k ézen fekvı pé ld ákból a gyakor la tban :

Ma egy ú j j e lenséget , - ami t persze má r az u tóbb i idıben

gyak rabban - f i gye l tünk meg: v í z i ók ; még h omá lyosak, de moz-

cassa l és a szín ezés n yomáva l (3 . fok oza t kezd et e i ), kezden ek

k i ra jzo lódn i és egy csaknem megszak í tás né lkü l i szalagokká

fe j l ıdn i , ha az emb er , ko rább i koncen t rác ió nélkü l , egyszerően

kon temp la t í van , tek in tet ét a kha- ra i rán yí t ja . A lélegzet et eközben

te l jesen észreveh et et lenné ke l l t enn i .

Ha maga az ember , a r i tm ikus lé legzés néhán y másodperce u tán ,

fo l yamatos légzésmódot ta r t fenn , a lá t omások e lk ezdıdnek minden

erı f eszí tés , koncen t rác ió és e f fé le né lkü l f e l l épn i . Ez b izon yí t ja ,

hogy a szemö ldök közép re nézés so rán , nagyszámú lá tomás tőn ik

fe l , ha az emb er szakadat lan légzéssel kezd i és é rzékelh et et len

légzésre t ér á t . Egyedü l magátó l a r i tm ikus légzéstı l (az a jna-

tá jékon kereztü l ) k e letkezn ek ezek a lá tomások .

56

Ha minden koncen t rác ió né lkü l (a kha á l ta l i v i zsgá lódás né lkü l ) ,

egyszerően fo lyamat os lé legzést végzünk egy id e ig , i dıvel b eá l l a

med i ta t í v á l lapot és az észrevét len légzés. A v í z i ók kezd enek

megmuta tkozn i (ha tha- jóga e lv) .

Meg fo rd í t va : ha az emb er kü lönösebb koncen t rác ió nélkü l ,

egyszerően igyekszik egy b izon yos kép et sze l leméb en megtar tan i ,

e lıször a fo l yamatos és észrevét len lé legzést a lka lmazza . A

lá tomások kezd et e i (gyen gén v i lágí t óak ) megindu lnak, ( ra ja - j óga

e lv ) .

Kora regge l egy fé l ó ra hossza t a lazí t ó légzést gyakoro l juk ,

ami magátó l fo l yamat ossá vá l i k . Homá lyos v íz i ók , melyek ka-

le idoszk ópszerően követ i k egymást , kezden ek muta tkozn i , többek

közöt t , több a lka lomma l Benares n em v i lágos kö rvonala i tőnnek

fe l , ami t lá tn i k íván tam.

Az á lmokon k eresztü l i e l l enı r zésünk („álom-teszt") egyér te lmően

b izon yí t ja a légzés ha tásá t a lá tomás kép zıdés re :

Beb izon yosod ik , hogy az észrevét len légzés gyak or lata e la lvás

e lı t t - és nem magának a napkoron gnak a szemlélget ése - markáns

á lmokat idéz e lı .

(.A naplómból)

Mive l a légzés ezekné l a gyakor la tokná l ann yi ra font os szerep et

já tsz ik , ami a la t t f o l yamatos és észrevét len lé legzet ér t en dı .

A j ógában egész so ra van a légzésgyakor la t oknak - így n yo lc

f ıgyak or la t o t n evezt ek meg, d e ezek et k eze lh et jük egyik vagy

más ik egymást követı f okoza ta inak (vö. kön yvemet , „A nagy titok", a

jóga gyak or la t ok re j te t t o lda la ) . C é l ja ink ra e legendı pusztán az

egész soroza t u to lsó gyak or la tá t , az úgyn evezet t „kevalit" u ra ln i . Ez

egy dup lagyakor la t , ami megszak í tás né lkü l i és észrevét len

légzésbı l t evıd ik össze. Ped ig lehetn e en nek a légzı f o l yamatnak

mindegy ik részét önmagáb an i s gyak oro ln i , az e lıbb i t vagy

bhrarmar i t ( „méhszerő" - f o l yamatos légzés ) és a másod ika t , a

murccha- t („bódító" - észrevét len légzés ) , d e ez nemegyszer

fe l t é t lenü l szükséges, mive l a másod ik au tomat i kusan k io ld ja az

e lsı t , m ihe lys t ez (a fo l yamatos légzés ) a gyak or la t e lér t e a

szükséges lendü let et .

57

Mib ı l á l l a keva l i t echn iká ja? Egy e lıgyak or la t ta l kezd jü k , egy,

egyébkén t nagyon s ik eres légzı gyak or la t ta l , ami n yu gta tó- lag ha t

az egész t es t re, kü lön ösen az idegekre. Ezt Ind iában ta - Ia -yuk tának

h ív ják („ritmussal összekötve") és a következık éppen végzik :

Ritmikus légzıg)> akorlat (elıgyakorlat):

Az emb er egyen esen ü i ( f e j , nyak és há t egyen es !) és egy fo rmán

hosszú ide i g lé legz ik be és k i - min t egy 3 vagy 4 másod perc hosszú

egy be légzés és pon tosan o lyan h osszú a k i l égzés. Je len ték en yen

segí t ek özben , ha ezt a lé legzet véte l t l endü let - szerően , min t

ami l yen az inga lengés, a lehetı l egp laszt i kusabban képze l jük e l ,

amikor ez az inga á tha ladna a tes ten (ahogy

58

p l . a szemö ld ök közép) be fe lé és k i f e lé . A lé legzetvét e l h ossza nem

já tsz ik szerep et , csupán a légzés egyfo rmasága (a be- i l l e tve

k i légzésé) a fon tos .

Idıve l (maga a gyakor la t a la t t i s ) k ísére l jük meg, a minden kor i

l endü letet (a be- vagy k i légzés hosszá t ) f okoza tosan meg-

hoszszabb í tan i 3 másodperc rı l 4 - re vagy 5 - re, s tb . M in t a pé ldák

muta t ják , maga ez az e lıkészí tı l égzésmód a képek ke let kezését

idéz i e lı a „szemnélküli látás" közb en .

Ha e lé r tük enné l a r i tm iku s e lıgyakor la tná l azt a fokot , a -

me lyn é l megerı l t e tı a lé legzet tovább i megh osszabb í tása , akkor

leg j obb á t térnünk a keva l i gyakor la t ra :

Kevali (fıgyakorlat):

Megk ísére l jük immár az á tmen etet - a b elégzés rı l a k i l égzésr e

és ford í t va - l ehetı l eg k i törö ln i , úgy hogy gyakor la t i lag k ia laku l jon

a fo l yamat os légzés. Jó l lehet eme l le t t i gyekszünk a be- és k i légzés

közöt t i ha tá roka t k i küszöb ö ln i , ezá l ta l magát ó l ke let kez ik egy

légzésszünet ( levegıve l a tüdıve l ) . Ez az e lsı r észe ennek a

gyak or la tnak - a fo l yamat os légzésnek . Ha ezen légzés során egy

b izon yos emelk edést tapaszt a lunk , az azonna l á t tér a másod ik rész

fö lé - az észrevét len légzésbe, amelyn é l a szünet levegı n é lkü l

ke letk ez ik .

Az e lsı r észe ennek a keva l i - l égzésgyak or la tnak a gyakor lóva l

úgy fordu l e lı , m in tha tüdeje levegıve l l enne tö l t ve, m iközben ı

csak a lka lmas in t k i l é legz ik , hogy ú j l evegı t vegyen . A másod ik

rész, ami mind ig au tomat i kusan az e lsıbı l s zá rmazik , mihe lys t a

lé legzet ta r tás ha tá ra (kapac i tása) tú l l ép és re kerü l, o l yan ben yomást

ke l t , m in tha fe lhagyna a lé legzésse l - o l yan észrevét len nek tőn ik .

Ez a keva l i egy sze l lemi í j ász ( jóg i ) fı f e lszere lése, mive l

k iegyen l í t i ez a kü lön leges légzésmód techn iká jának mindkét

a lkot órészét - a koncen t rác ió t („az íj feszítése") ugyanannak az e lsı

részéve l ( fo l yamatos lé legzés) és a med i tác ió t ( , . « nyíl eleresztése") a

másod ik réssze l (ész revét len

L

59

l égzés) be fo lyáso lha t ja és emelh et i ; éppúgy, min t a koncen t rác ió

mind ig kéz a k ézben lép fe l a fo l yamatos légzésse l úgy, hogy annak

egy más iká t h ív ja e lı , a med i tác ió i s és az észrevé t len légzés

egymássa l a legszorosabb kapcsola tban á l lnak . Ak i ezér t „íjász"

mest e r ré szeretne vá ln i , annak u ra ln ia ke l l ezt a keva l i t .

De más, sokka l nagyobb e lın ye i s van ennek a légzıgyak or -

la tnak : kép es a szí v tevék en ységét o ly mér t ékben befo lyáso ln i , hogy

az emb er a szí vet idıve l t e l j esen az e l lenı r zése a lá von ja .

A gyakor la t i gazo l ja ezt a ha tás t :

Az ember egy k ívánságra koncen t rá l , a szemö ldök k özepére

nézve, a lé legzet magát ó l megszakad . Ennek a gyakorla tnak a

meghosszabb í tásáná l szün ete l a légzés fo lyamat , továbbá belégzésn é l

és a k i l égzésné l i s , mik özben maguk tó l ke letkezn ek szü netek -

jobban mondva, a légzés lassabban megy tovább , de egy re inkább

észreveh et et lenü l . A szí vverés le lassu l .

(A naplómból)

A keva l i l eg fon t osabb tu la j donsága a másod ik részében (ész-

revét lenben) van , ám a p ra t yahara („az érzék kivonása") egy leh etıség a

kü lv i lág b en yomása i t k i kapcso lására ú gy, hogy a tuda t egy k edve l t

tá rgyra koncen t rá lódha t minden e l t é rés n élkü l :

Dé l i 1 óra körü l : 5 p erc k oncen t rác ió u tán a h ipof íz i sen (e rıs

nyomásérzet te l a fe j k özép en) fe l tőn t egy egész é les lá tomás (3 .

fok oza t ) - egy v i lágí tó a rc , kü lönös szemek , me lyek n éhán y

másodperc mú lva lassan „kihunytak". Magát a fe leségemmel tö r t énı

beszé lget és t a me l lékhe lyi ségben ez nem zavar ta (a légzés

észrevét len vo l t ) .

Ha az emb er k özvet lenü l k ezd e l az észrevét len légzésse l f og-

la lkozn i és még hozzá főzi a nézést szemö ldök közepére (kha in

a jna tam), a légzés n em a fo lyamatos fokhoz té r v i ssza , hanem

légzésszünet ek a laku lnak k i , a légzés csaknem te l j es k ihagyásáva l ,

és (es t e) - lá tomások .

A k in t r ı l s zármazó lá rma és a za j nem zavarnak .

Koncen t rác ióná l , összekapcso lva a keva l i va l , a tudat min tha

eljátyolozódna" úgy, hogy egy h i r te len vagy é les za j sem okoz sokkot,

m in t ez egyébk én t egy t á rgyba tö r t énı e lmé lyed ésnél mindig

e lı f ordu l .

60

(A naplómból)

Paramahansa Yogananda mon d ja a keva l i ró l :

Ez a koncen t rác ió és a med i tác ió egyik tudomán yos módszere.

Megtan í t ja az id egáramlások lekapcso lásá t az érzék te le fonok ró l .

Megmuta t ja , hogyan von ja meg az emb er a tuda tá t és ideg i ere j ét az

ö t é rzék te lefon tó l , és azá l ta l hogyan t egye lehe tetlenné az érzék e lés

á t fo l yásá t . Ez a módszer j obb , min t a k ísér le t a med i tá lásra a

gondo la t e lvekk el egyedü l , mer t ez a módszer nem csak a

gondo la t e lvet , hanem az é let erı t i s l ekapcso l ja a f i gye lem á l ta l

e l t ér í t e t t ö t érzék t e lefon tó l .

(Swami egyik levelébıl)

Az érzék „elfátyolozódása" (megvonása) a k eva l i l é legzésmódon

keresztü l , ennek a gyak or la t nak a bete l jesedésén á t veze t , magának

a maradék levegın ek a te l j es k i fú jásához és ezá l ta l f e l t é te les , az

érzet t evék en ységén ek töké let es k i kapcsolásához, és a negyed ik ,

vagy másfe lı l egy j óg i meste r eksztáz isában a lá t omások

mest e r fokához ( lásd Yogananda ekszta t i kus é lményeinek le í rásá t ,

ami közben fo ly t on az vo l t az é rzése, min tha a levegı t a tüdejébı l

egy pumpán keresztü l t e l j esen k iszív ták vo lna . („Egy jógi önéletrajza")

III. Testhelyzet

Van még néhán y fon tos t én yezı , ami fö lö t t gyak ran á ts i k l i k az

emb er , l ega lább is a lábecsü l i , j ó l l eh et az csaknem épp o ly d ön tı ,

m in t a légzés, - ez a tes th elyzet vagy az ü lés (asana) . Ez a fe jezet a

jógában egy kü lön tudomán yt a lkot , és gondosan f igye l n i ke l l rá -

mer t ezá l ta l a t es t megn yugszik és a gondo la te lv zavar ta lanu l ,

szorongás né lkü l vagy t e l jesen fá jda lommentesen koncen t rá lódha t

egy tá rgyra , ahogy ezt mi nden jóga kön yvb en mond ják: j obban

mondva a he ly t e len ü lés b izon yos körü lmén yek k özöt t egész

fá radozásunka t semmissé t eh et i . Ezt a pon tot meg szeretnénk

magya rázn i : miben á l l végü l i s a légzést echn ika - pranayama - ,

ami rı l épp en beszél tü nk? Nem egyedü l a légzés

meghosszab í tásában , h iszen a p rana sokka l t öbb min t l égzés - ez

61

é leten erg ia , ami a tes tb en fenn ta r t ja az é let et és nem csak a tüdı t ,

hanem a szí vet és más szerveket i s t evék en ységre serk en t . Ennek

következt éb en a p ranayama annak az é leten erg iának a funkc ió

meghosszabb í tásá t idéz i e lı ( lá sd „A nagy titok"), ami a tes tben mind ig

„Nap-lélegzetként" (a jobb fe lı l i , mágneses-pozi t í v tes t o lda l ) és a „Hold-

lélegzetként" po la r i zá lód ik (a ba l , mágnesesen negat ívan fe l tö l tö t t

tes t o lda l ) . M inden emb er könnyen meggyızıdhet er rı l , ha

lé legzet ét pon tosan megf igye l i : f e l fog ja fed ezn i , hogy a lé legzet

mindenkor csak az egyik or rn yí láson á raml i k szabadon , közben a

más ik többé-k evésbé „leállítódik", eme l le t t ez a kapcsola t

szabá lyszerően minden két órában cseré lıd ik . Az egyik (ba l )

tes t o lda l te remt é let en erg iá t a V i lágmin denségbı l , a más ik , a jobb

közvet í t i a zt az egész t es ten á t . Amedd ig mindkét életen erg ia

egyensú lyban van , az emb er egészséges marad ; ha d iszharmón ia lép

fe l , megb et egszik . Ez ıs rég i e lmé let , ami egyébkén t a most o ly

d iva tossá vá l t ó -k ína i „akupunktúra - eljárás" a lap já t képezi , és

megfe le lı k ísé r le tekk e l b i - / on yí tás t nvc r t , hogy a jógában az egész

tan k i indu lópon t ja , a tes the lyzet ekb en (asana) van ; nem egyedü l a

vérk er ingést lehet azáltal a he lyes med erb e t e re ln i , h anem - és

szer fe let t f on tos - ezeket a mágneses á ram lásoka t helyes mód on

össze k e l l kötn i , minden eke lı t t az egész mágn eses „hálózatot" zá rn i

ke l l .

Legyen szó akár a vér megtar tásá ró l a meghatá rozot t tes t ré -

szekben vagy szervekben - eset leg a t érd ekben a ló tuszü lés so rán

vagy a hasn yá lmi r i gyb en a „térdcsóknál" ( lásd „Titok": ábrák ) úgy a n em

kevésb é fon tos ha tások egész soroza ta maradna magyaráza t né lkü l

és ebbı l követk ezıen a láb - i l l e tve k ézhelyze t nem is já tszana

szerepet . H iszen a vérk er in gés ugyanazokon keresztül semmiképpen

sem akadá lyozot t vagy támogatot t . E lsı sorban - az „íjászat"

k ísér le tünknél sz in te k i zá ró lag - ezekn ek az á ram lásoknak az

összekapcso lásá ró l van szó, ami tı l a s i ke r j e len tıs mér tékben függ,

és n em csak azér t , hogy az emb er „meg-tanuljon, szilárdan és egyenesen

ülni". Pa tan ja l i mond ja jóga-su t rá jaban (11 ,48) az ü léshelyze t

u ra lásának eredmén yérı l : „Ezáltaljut túl a Nem-gátlás az ellentéteken

(dvandvas)".

A dvandva szó e l len tét eket je len t , min t h ideg-me leg, fá jda lom-

gyön yör s tb . M ive l az i l yen e l len tét ek a tes tb en pusztán a mágneses

62

áramlás megzava r t egyensú lyán á t i s e rısen é rezhe tık . ebbı l a

versbı l egyér t e lmően k i tőn ik a követ e lmén y, a két mágneses

á ramlásnak ezt az egyen sú lyá t , amik egyébk én t sz in tén ehhez a

dvandva- foga lomh oz ta r tozn ak , i smét he lyre k e l l á l lí t an i . Ez azok

összekapcso lásáva l tö r t én ik , min t ahogy a gyakor la ti pé ldák

megdön thet et lenü l b i zon yí t já k .

E lıször i s az a kérd és , mi l yen ü léshe lyzet ek e lın yösek az „í-

jászat" során . A k elet i nép ek e lın yb en részes í t i k - min t rögt ön lá tn i

fog juk , hogy j ogga l - az összes ü lés fa j tá t , egymás a lá - i l l e tve fö lé

ha j to t t lábakka l , min t a „törökülést" (a mi szabó ü lésünket ) , a

„lótuszülést" (gyak ran buddha-ü lésn ek nevezet tet ) , vagy a „tökéletes ülést"

e l l en tétben a n yu gat iakka l , ak ik rendszer in t csak karosszékben vagy

szék en é rz ik maguka t jó l .

63

M inden ü lés k özü l k étségt e lenü l a leg jobb a ló tuszülés (padmasana,

2 . sz. áb ra ) , mer t a mágneses á ram lások tök é let es ösz-

szekapcso lásá t mind a lábakban mind a karokban megteremt i ,

ésp ed ig o ly módon , hogy ez e le in t e az egész a lsó tes t részt (a

combha j la t ig ) gyak or la t i lag k i kapcsol ja , és másod jára , a mágneses

potenc ia nagy koncen t - rác ió já t a kezekbe és lábakba ér i k e l , amik

egymást megér in t i k (a kezeinket az u j ja inkná l ösz-

szeku lcso lha t juk ) .

padmasana

maitreyasana

64

Mive l azonban a ló tuszü lés lá tszó lag neh éz és lega lább 1 éves

tanu lás t k íván meg, - hogy aztán ne i s ma rad jon meg o lyan soká ig ,

az ember könn yen abbahagyná a k ísér le t ezés t , ha végü l csak a r ra

jönne rá , h ogy az á ram lás lezáródot t - a sokka l köny- n yebb ü lés t ,

az ún . Goraksasanát fog la l juk e l , aminé l mindkét talpunkat és

kezeink et i s összeta r t juk . De a gyakor la t meg lehe tısen negat ív

eredménn ye l szo lgá l . M ive l a mágn eses á ram lások koncen t rác ió ja

nagyon gyorsan érzék let es for róságot okoz a l i a tgerincben

( fa rkcson t ) , ez csa lha t a t lan je le az á ramok va lód i

összekapcso lódásának :

Ha a sugárzó Nap szemlé lıdését a h ipo f íz i sben végezzük és

közb en ló tuszü lésb en maradunk , nemsoká ra be lsı fo r róságot érzünk

a há tger incben (mu ladhara) , ami aztán a há tger inc hosz- szában a

nyak ig emelked ik fe l . A goraksa-ü lésb e va ló á tmen et so rán vagy a

lábak k inyú j tásáná l ez a for róság abbamarad és i smét j e len tkezik ,

ha v i ssza té rünk a ló tuszü lésbe.

Kora reggel , f é l ha tko r , padmasana ( ló tuszü lésben) ü lve az OM

( lásd következı f e j ezet ) v i zsgá la táva l kapcso la tban , érezh e tı be lsı

fo r róság lép et t f e l a mu lad harában , ami a Nap fö lö tt i med i tác ió

fo r róság-h ozzárende lésén é l kha-ban az egész tes t re k i ter j ed t , és

erıs melegségérzet et és fo r róságot okozot t . A lábak k inyú j tásáná l

azonban e l tőn t , a gyakor la t fo l y ta tása e l len ére. A goraksa-ü lésb en

muta tkoztak a for róság n yomai , és e lér t e e redet i e rısségét a

ló tuszü lés fe l vét e lek or .

(A naplómból)

Hosszabb ü lés so rán megt eremtıd ik ugyan a goraksa-ü lés , i dıve l

a fo r róság i s , de j e len tısen gyen gébben . Ez muta t ja , hogy ez az ü lés

a lacson yabb é r t ékőnek tek i n thetı . Ezér t a ján la tos - nem u to lsó

sorban jó e lık észü letk én t a ló tuszü lésh ez - az u tób b i könnyő

fe l la zí tásakén t , a muk tasanát e l fog la ln i . Ugyanan nak két va r iác ió ja

van - az egyik , a tu la jdonképpen i muk tasa- na , amelyikn é l a bokák

egymásfö lé kerü lnek , és az un . Ya jna- va lk ya -ü lés (2c . áb ra ) ,

aminél egymás me l le t t f ekszenek . M ivel mindket tı e lég n ehéz, az

e lsı va r iác ió e lı fok oza tkén t szo lgá l a késıbb i ló tuszü léshez, és a

másod ik ( ya jnava lk ya ) az e lıbb i e lı - f okoza tán ak . Hogy

könnyebb en u ra l juk , e lıször (ugyanezen gyakor la t on be lü l i s ) ezt a

65

ya jnava lk ya- i i l és t (egymást ér in tı lábak ka l ) és azu tán az e l la zí to t t

l ó tuszü lés t vesszük fe l .

Muktasana-iilés:

Ma korán koncen t rác ió t fo l yta t tam a Napra az OM je léve l

muk tasanában (szemö ldökközép) húsz percen b e lü l . Halván y j e le i

mu ta tkoztak a me legn ek a fa rkcson tban . Lótuszü lésb e t ör ténı

á tmenetk or ór iás ivá nı t t a hıség, a „fújtató" révén még e- rısebb le t t ,

és e l t e r jed t az egész t es t en . Amikor aztán k in yú j tot tam lába imat és

keresztb e fek tet t em a kezeimet a té rdek en , csökken t a hıség

éppúgy, min t a muk tasanában . A padmasaná- ban ( ló tuszü lés) ü lés

i smét fe leme l t e a b e lsı hıséget , me ly a n yakbó l és az a rcbó l

sugárzot t k i , a v i ssza t érés a muk tasanához azonban csökken tet t e és

v i sszakü ld t e a fa rkcson thoz. Ez a ha tás i smét lıd öt t minden

a lka lomma l a k ét ü lésh e lyzet vá l tásakor .

Yajnavalkya-ülés:

Délb en kham a jnatam (a szem elı t t i söt étség várak ozáste l jes

v i zsgá la ta ) n egyedórán á t , ész revét len légzésse l és ya jnava- k ya-

ü lésse l . Lá tomás n incs , de erıs hıségérzet van .

Dé lb en koncen t rác ió a k íván ságra , h ogy megragad jon a t uda tban

egy i smerıs a rc az em lék ekbı l . Néhán y p erc mú lva meg je len t egy

v íz i ó , mozogva és n evet ve, úgy, min t más é r t e lmet len kép ek .

(A naplómból)

Ezekke l va lóban b izon yí tás t nyer t ezekn ek a gyak or la t oknak a

haszná lha tósága. Ami a szokásos „szabóülést" i l l e t i , ez már azér t sem

kerü l szóba, mer t ak özben az emb er nem ü lh et egyen esen ( fe j , n yak

és há t függı l egesen) . Ezen k ívü l te l j esen e l tőn ik a ló tuszü lésben

k i fe j ıdöt t f or róság a há tger incben a szabóü lésb e tö r t énı á tmenet

során , miközben az imén t tá rgya l tak ban - muk tasana és

ya jnava lkaya - csak gyen gébb .

A szokásos európa i ü lés so rán a karosszékb en vagy a széken , ami

egyébkén t k e let ies i s és a buddh is tákná l ma i t raya -üléskén t 2 d áb ra)

i smer t , ugyanaz a szabá ly érvén yes : a mágn eses kö rnek zár tnak kel l

l enn ie - a lábaknak vagy egymássa l ke l l ér in t kezn iük vagy ( jobb) a

fe l sıcomboknak ke l l k eresztezıdn iük (semmiképpen sem szabad a

lábaka t egymás mel le t t ta r tan i ) . A követk ezı pé ldák tanúsí t ják ezt :

66

A szék en ü l t em és kü lön bözı lábhe lyzet eket p róbá l tam k i .

Lá t omások leg inkább akkor je len tkezt ek , a k eresztb et et t fe l sı -

combokka l va ló ü lés so rán , amikor a kezek a t érd eken vo l tak .

T ra takanak ( lásd követk ezı fe j ezet ) és koncen t rác i ón ak egy

tá rgyra , egy egész sor mozgásban levı lá t omása vo l t és a fén yek

kezdet e i és „utánizzása" (v íz iók 3 . fokoza ta ) id ézıd tek fe l . Eközb en

ma i t reya-ü lésb en ü l t em, keresztbet et t fe l sıcombokka l . Amikor a

lába imat párhuzamosan rak tam, a lá tomások abbamaradtak .

(A naplómból)

A k ézta r tás t i s f i gye lembe k e l l venn i , h i szen azok be fo lyásol ják

- b i zon yá ra mágneses á tkapcsolás ú t ján - a légzést és azza l a

koncen t rác ió t i s ! A leg job ban a követk ezı gyak or la t i pé ldákon

lá t juk :

Megá l lap í tás t n yer t , h ogy a kézta r tás ha tássa l van a k oncen t -

rác ióra . A tuda t , ami már e lér t e a med i tác iós fok ot, a fo l yama tos

légzésse l v i ssza t ér a koncen t rác ióhoz, ha az ember a k ezé t a té rdére

(c in -mudra) h e lyez i . A kezek egymásba ha j tásáva l i smét

bekövetkezik a med i tác ió .

M iközben ló tuszü lésb en a té rdek en e lh e lyezet t t en yér kon-

cen t rác ióva l e lı i déz i a fo l yamatos légzést , ( tehá t a szünet meg-

hosszabb í tásá t levegıve l ) , a kezek a ta lpakon (keresztben vagy

d i rek t ) rögtön növe l i k a k i l égzést és a levegı né lkü l i szü netet .

(A naplómból)

Összefog la lva még a r ra szeretn ék rámuta tn i , hogy mest e rem

k ivá l t képp a ma i t raya-ü lés t a ján lo t ta keresztbet et t combokka l és

kezekk e l a té rdek en . IV.

Az íjászat technikája

Megérkeztünk v izsgá lódása ink legu to lsó és legfon tosabb

fe jezet éhez - magáh oz a gyakor la thoz. Megá l lap í to t tuk , hogy

ez az ü gy n em bet eges i l l e tve bet egséget okozó, hanem

éppenségge l no rmá l i s fe j lıdést muta t , ami t évmi l l i ókka l

eze lı t t sa já t í to t tunk e l és a roppan t hosszú idık fo lyamán e l i s

hanyago l tuk , így ezá l ta l ahelye t t , hogy még te l jesebb ,

harmon ikusabb k ibontakozáshoz ju to t tak vo lna , a megfe le lı

67

szervek e lcsökevén yese- d éséh ez, és az a t tó l függı kép ességek

e lvesztéséhez vezetet t . Késıbb fe l f ed eztük , hogy ezek ugyan

lá tszó lag csek é ly és lassú d e mégis megá l lap í tha tó fe j l ıdése

továbbra i s za j l i k az agyban ezekn ek a szerveknek az á l landó

inger léséve l (h ipof í z i s és tobozmi r igy) . Igyek ezetünk , hogy

ezt a fe j lıd ést tuda tosan a kezünkbe vegyük és fe lgyors í t suk ,

azt az abszo lú t szükséges és e - gvet len log ikus következ tet és t

muta t ja ebben a he lyzetb en , ami tén y legesen az áb rázol t ,

csodá la t osan ha tó sze l lemi k épességek harmon ikus

k ibon takozásának k íván t e redmén yét az in t e l lek tus kára nélkü l

e lı i d ézn i kép es. Már csak egy kérdés marad t n yi t va , h ogyan

ö l t a lakot ez a k ibon takozás techn ika i lag.

E lıször ránk akaszkod ik a kérd és , medd ig ta r tha t ugyan az

á l ta lában az á l ta lunk f igye lembe vet t és spec iá l i s t echn ikán á t

fe lgyors í tandó gei j eszt éseaz akara tközpon t és a „harmadik szem"

te l j es k ibon takozásának - h i szen me l les leg er rı l van szó. A j ó-

ga- tan ezt az idı ta r tamot , - me ly egyb ecseng a modern

geo lóg i a i meg fon to lásokka l , - min tegy 1 mi l l i ó évre becsü l i ,

amíg az ember i agy a szükséges é ret t séget ebben a

vona tkozásban e lé r i . És t ek in tet t e l a fo l yamat lehetséges

gyors í tására és enn ek az idınek a le röv id í tésére, megn evez egy

meghatá rozot t p rocedúrá t , ame ly minden sze l lemi és nem csak

miszt i kus fá radozásnak az a lap já t ke l l , hogy k ép ezze - az

úgyn evezet t man t rá t vagy ,,va- ( rázsigét", ahogy ezt a szót

ta lá lóan de f in iá l ták , ha ez , min t sa jnos csaknem m inden

nyu gat i szó ama k ísér le t során , hogy ind ia i terminológ iá t

magya rázzon , a „mantra" fö lö t tébb ta r ta lomgazdag foga lmát

csaknem a fe l i smerh etet lenségig szét rombo l ta . H iszen az „ima"

nem egyedü l man t ra , épp o ly kevéssé „varázslat", ame ly a

beava ta t lanok i s t en imádásához vezet a dzsungelb en , vagy

babonáva l fen yeget .

E t imológ ia i lag a mant ra egy „gondolkodás" (man) á l ta l i „vé-

delem" ( t ra ) , t ehá t egy o lyan sze l lemi fo rmu la , ami e lhárí t j a a

„gonosz" ha ta lmakat . Teurg ikusan azonban ez a j e len tés k i ter jed

a legmagasabb sze l lemiségtı l a legmagaszt osabb i s ten i f i l o -

zóf ián k eresztü l , a „feketemágia" legmélyebb szakadéka iba.

Éppúgy, min t egy t ermészet i erı , m in t az e lek t romosság vagy

68

az a tomen erg ia , a legnagyobb mér t ékben jó t evı vagy gon osz

lehet , a tudás és a j ó vagy rossz szándék szer in t , így a man t ra

ere j e i s á ldás t hoz vagy a veszt ésb e taszí tha t . De fe lv i lágosu l t

évszázadunkban igazán gyerekesen hangzik , hogy egy „varázsige"

vagy ahogy nevezn i szeretnénk , segí t egymi l l i ó év ha ta lmas

ide jét á th ida ln i . És mégis van az öreg b ö lcseknek egy

megá l lap í tása , hogy ezt a mi l l i ó évet egy mant ra i smét léséve l

t i zenkétmi l l i ó - szor á tugor j a az ember , és ez egyá lta lán nem

o lyan nagy bo londság, ahogy ez az e lsı p i l lana t ra tőn ik .

A jóga- tan í tás szer in t minden mant rának , e l t ek in tve a kon-

cen t rá l t gondo lk odástó l , ame ly a lén yegét a lk ot ja , t i t kos e re j e

van , me ly egy részb en , az egész k i f e jezés leg lén yegesebb jében ,

a b i já - ban („csíra") van e l re j t ve, és ennek a k i f e jezésnek a

többezerszeres i smét lése révén fe j lıd ik k i és kerü l

fe lhaszná lásra . M indenek legnagyobb ika és legha ta lmasabb ika

a b i ja és követk ezésképpen minden mant ráké a szen t OM

szótag. B ennük , ahogy min den más b i jában i s , benne van a

nazá l i s OM (a susogó Mmmm), amely ik , ebbı l a tan í tásból

következıen , éppen a mant ra t i t kos * ere j ét re j t i magában.

Hogyan lehet séges ez?

Vegyük szemügyre e lıször az OM szótagot , min t egy hangzót ,

ami egy psz icho lóg ia i ha tás t vá l t k i . Az emb er úgy e j t i k i az

„AOUmmm"-ot, m in t egy hangzót , ame lyb en sem az A, sem az 0 , sem

az U n em ha l lha tó kü lön , és a susogó M-nek má r az ele jétı l együ t t

ke l l hangzan ia . Ebben a susogó M-ben (a b i jákban szokásos „ng"

torokhangkén t , min t a gan g szóban e j t j ük ) van a p rob léma t e l j es

mego ldása : a susogás a lágy szá jpad lás fö lé h e lyezıd ik á t , az egész

h ipof íz i s tá jék és a susogó m-kén t i s a t e l j es Kha -te rü let (a

szemö ldökközép tı l a tobozmi r igy ig !) rezgésbe jön . Ehhez tá rsu l

még egy mé ly és egyre erısebbé vá ló k oncen t rác ió . Ez a

koncen t rác ió a m-m-m-rezgésse l egyre e rıseb ben inger l i e lsısorban

a h ipof íz i s t akara tközpon tkén t , és aztán a t obozmi rigye t i s , me lyet

„harmadik szemként" bon takozta t k i .

Az á l ta lános b iogenet i ka i t örvén y szer in t e lıször egy funkc ió

szükségessége a laku l k i és csak azu tán az é r in tet t szerv .

Meg fo rd í t va : ha a funkc ió e lhan yago lód ik és végü l ki marad ,

e lko rcsosu l a szerv . I l y módon szükséges ennek a fun kc iónak a

69

fe le leven í tése a t es tb en , hogy azá l ta l a szerv au tomat i kus ú j ra -

k ibon takozásá t - a t obozmi r i gy - ok ozza . Ez a legcélszerőbben úgy

tör t én ik , ha az emb er az Ombi já t a koncen t rá l t k ívánságga l

kapcsola tban , a kha-ban lá tva , i smét l i . Ennek a mant rának az

i smét lése nem ke l l f e l t é t lenü l hangosan tö r t én jen - e lég gondo-

la t i lag végezn i ; csak minden a lka lomma l a susogó M-et ke l l a lágy

szá jpad lás ra p rése l t nye lvgyök ön keresztü l hangsú lyozn i és i l y

módon b iz t os í tan i az egész Kha -rész let rezgését . Ezt a gyakor la to t

egy szóva l „nabho-mudrának" h ív ják , és a k övetk ezıképpen hangzik :

„Akárhol is található mindig a jógi, akármit is tesz, a nyelvét (nyelvgyököt) folyton

fenn (a lágy szájpadláson) kell tartania és szüntelenül visszatartania a légzést"

(„Gheranda-Samhita" 111,2)

„A légzés visszatartása" - m int a fen t iekb en magya ráztu k - a

koncen t rác ió e lısegí tésének követ e lmén ye, ami fo l yvás t össze-

kapcsolód ik a lé legzet -v i ssza ta r tássa l (a levegıéve l ) , és me lyet az

OM-mant ra i smét léséve l k e l l fe le rıs í ten i :

„Ennek az OM-nak az ismétlése és az elmélkedés annak jelensége fölött (az út)"

(jóga-sutra, 1,28)

Az öreg ind ia i bö lcsek , tudomásunk szer in t , i smer ték az a -

nyagcsere csak a legu tóbb i évszázadban fe l f edezet t t i t ka i t , a

belsıe lvá lasztású mi r i gyek tevék en ységét és a hormon képzıdést .

Ezenk ívü l tud tak még a r ró l a szereprı l i s , ami t ezekn ek a mi r i -

gyekn ek és a ve lük legszorosabb kapcsola tban á l ló idegfona tok és

f i nomszerkezető közpon tok (chak rák ) a tes t i , l e lk i és i s ten i

harmón ia megt eremt ésén é l j á tsz ik . Ennek a taní tásnak a követ -

keztéb en ment végb e az embern é l az, ami az á l ta lunk megbeszél t

med i tác iós gyak or la t ok á l ta l va lósu l meg, egy sze l lemi anyagcsere.

Ezek a mant ra - rezgések ger jeszt i k lassank én t a fe j cen t rumok

(h ipof í z i s és tob ozmi r i gy) fö lö t t a t es t egyéb közpon t ja i t (chak rák )

i s , me lyek f i z i ka i e red ete i a meg fe le lı m i r i gyek , min t a

pa jzsmi r i gy, a th ymus -mi r i gy , a hasn yá lmi r igy , a mel lékvesék , az

i va rmi r igy és a fa rokcson t mi r igy . I l y módon k eletk ez ik a du r -

vaan yagú k ö lcsön ös kapcso la tnak és az o ly fe lp ezsdül t f i z i ka i

kör fo rgásnak megfe le lıen - a h ipof íz i snek min t szabá lyozónak a fı

ha tása révén - egy f inomszerkezető kör fo rgás i s , a „szellemiek minden

állomásán", a chak rákon keresztü l (a „lótuszvirágokon" vagy miszt i kus

70

„körökön") - tehá t összesen 12 (7 a leszá l lóágú mozgás során és 5

fö l f e lé -menıb en) . Egy e f fé le kör forgás 12 á l lomáson keresztü l , ami

egyébkén t a gyakor la t e lı reha lad táva l t i s z tán f i z i ka i lag i s

ész le lhetı be lsı f o r róságkén t érzıd ik a há tger incben - min t már

muta t tuk - meg fe le l egy év normá l i s fe j lıd ésn ek úgy, hogy 1 mi l l i ó

év gyakor la t i lag azon os

számú „keringésekre" cseré lıd ik k i .

Ebbı l k övetk ezik , h ogy a mant ra 12 mi l l i ó i smét lése, aminek

b i já ja i l yen ha tás t vá l t k i , t én y leg k épes az 1 mi ll i ó év rémisztıen

hosszú ide jét j e len tısen leröv id í t en i . H iszen az OM- hangzó e lı í r t

módon va ló i smét lése csak 2 és 1 másodp erc i g ta r t , úgy, hogy 12

mi l l i ó i l yen i smét lés összesen 8333 ,33- t ered mén yez. Egy egyórás

nap i gyak or la t so rán ez 8333 1 /3 nap vagy k erek en 23 év. Ha az

emb er az i l yen gyakor la t ok számára több idı t képes rászánn i , ez az

idı ta r tam enn ek megfe le lıen lecsökken , a pé lda ked véér t nyo lcórás

gyak or lás csak 3 évet t esz k i .

De k i az, ak i kép es az ind ia i j óg ikon és a n yugat i szerzet esek en

k ívü l egész ide j ét i l yen sze l lemi tevéken ységnek á ldozn i , k i lenne

képes ezt a 23 évet k i vá rn i i l l e t ve k i ta r tan i a napi nyo lcórás

gyak or la tok a la t t ? Meg k e l l t ehá t k ísére lnünk , a 8333 1 /3 órá t n em a

gyak or la t i de j én ek megh osszabb í tásán keresztü l , hanem az

erı f eszí tés növe lése á l ta l l eröv id í t en i . Er re a cé l ra szo lgá l a „szellemi

íjászat" számunkra e lmé let i l eg i smer t és má r csak gyakor la ti lag

megtanu landó techn iká ja . Ez a techn ika három részre osz l i k :

1 . „A nyíl felhelyezése és a célzás" ( t ra taka)

„A nyilat féltévé, és élesíti odaadóan", szó l az Upan ishad szövegben . M i t

ér t azonban az „odaadás" a la t t? Hogy a „nyíl" (gon dola t e lv ) „meditáció" -

tehá t az „íjászatban" va ló i sméte l t gyakor lás ú t ján - n em é lezıd ik , ez

már azér t i s v i lágos , mer t h i szen a nyf l a ta r tós lövö ldözés á l ta l

e l tompu l . Követk ezésképp en n incs egyszerő i smét lése a

gyak or la tnak , ami azt , j obbanmondva a gondo la t e lvet k i é lez i .

Másodszor , a nyí l é lezésérı l az í j ásza t e lı t t gondosk odunk . Az

ered et i szó upasa - „várakozással teli ott ülni" - tá jékozta tás t nyú j t : ha

már egy ind ia i szöveg med i tác ióra gondo l , akkor mind ig a „dhyana"

szót haszná l ja , l ega lább is azonban va lami l yen a d h i gyökbı l

l evezet et t e t . Az upasa foga lmát e l lenb en a legta lá lóbban „eidetikus

71

beállítottságnak" ford í t j uk eu rópa i n ye lv re. R ögt ön lá tn i fog juk ,

menn yib en képes ez az e ide t i kus beá l l í t o t t ság a gondo la te lv n yi lá t

„megélesíteni".

A görög e ido lon szó „képet" j e len t . Ezá l ta l ez egy ráhango lódás

egy k épre, ame ly ik egye lı re imaginár iusan lé tez ik még csak a

képze letben . E lsısorban len n ie ke l l egy képn ek , a k íván t tá rgy

p laszt i kus ábrázo lásának . Ha azonban ez a tá rgy a lá tomásban

va lóban lá tha tó, rendszer in t mind ig va lami másnak lá t sz ik , min t

ami t az ember e lk ép zeln i szeretn e. Tegyük fe l , egy b izon yos ember t

szeretnénk lá tn i v í z iónk eredmén yek én t . I t t ü lünk a kép e e lı t t .

Most mi t ke l lene t ennünk?

A legtöbb kön yvben azt tanácso l ják , hogy ú gyn evezett „központi-

tekintettel" - a kép szemö ldökk özepére koncen t rá lva - nézzünk er re a

képre, hun yorgás né lkü l . I l y módon á l l í tó lag az egész a rcot

egyszer re lá tha t juk , ami egyébk én t sosem fo rdu l e lı , hacsak nem

úgy, hogy az ember az egyik szemrı l a más ik ra ( vagy más ik

a rcvonásra ) ta r tósan á tugr i k . Ráadásu l ezt a tek in tet rögzí tés t

hunyorgás n élkü l ke l l l e fo lyta tn i . Más szóva l - mozdu la t lanu l

ke l len e a szemö ld ök közöt t i pon t ra odan ézn i , f i gye lmen k ívü l

hagyva a könn yeket , amik már enn ek a p is logás né lkül i n ézésn ek 1 -

2 perce u tán e lhomá lyos í t ják lá tásunka t , h iszen - így mond ják

nekünk - ezek a könnyek maguk tó l e l f ognak tőnn i az i smét e l t

gyak or lás révén .

Ez t öké let es t éved és. E lıször i s , mer t az ember összet éveszt i az

okot az okoza t ta l , másodszorra , éppen az e l lenkezı j é t k e l l tenn ie.

A kép egyik részérı l a más ik ra ke l l á ts i k lanunk . H iszen nem a

gondo la t ok koncen t rác i ó ja fog, ahogy magukban az ind ia i

j ógakön yvekb en magaszta l j ák , a hunyorgás n é lkü l i látás á l ta l

k i fe j l ıdn i , hanem ford í t va : ha a koncen t rác ió e lé r egy b izon yos

fok ot , magátó l j ön a p is logás né lkü l i nézés és minden tovább i

gyak or lás n é lkü l akár egy fé l ó rá ig vagy még tovább i s fenn lehet

ta r tan i . Harmadsorban , ezt a gyakor la t o t h ind i n ye lven t ra - takának

h ív ják (a t ra - „megóvni" és a t - „kószálni"-ból), azaz a t ek in tet kószá lása

( taka ta ) a - tá rgyon - azér t , hogy minden e l t érés t k i kerü l jön ( t ra ) .

(Leh etn e, ahogy n émelyek fe l t é te lez ik , egy „védelem az elkószálástól",

úgy mond ják ford í t va , - va lami „atakatra".)

72

A t ek in tetn ek ez a kószá lása szükséges, mer t a t ek in tet és a

gondo la t l eg fe l jebb pár másodperc ig ma rad rögzí t et ten a kép

bármi l yen rész let ére. A következı p i l lana tban a tek in te t már - és

ve le együ t t a gondo la t i s - egy más ik rész let re húzód ik á t , és

mindket tı t v i ssza ke l l hozn i . Ezt a fo l yamat ot egész é letünkön

keresztü l i smét e l jük , ha igyekszünk egyva lami re koncen t rá ln i , de ez

nem hoz bennünket a koncen t rá lókép esség t örekvésében egy lépést

sem e lı re. Sokka l cé lszerőbb , ha a r ra összpon t os í tunk , hogy a

tek in tetnek ezt a f i gye lemremél tó tu la jdonságát és a ve le szo ros

össze függésben á l ló gondolkodásét k ihaszná l juk , azál ta l mi add ig

(néhán y másodperc re ) n ézün k a képnek (vagy tá rgynak) minden a

rész let é re, amedd ig a tek in t et rögzí ten i képes, aztán azon nyomban

á ts i k l i k egy más ik rész let re, így a tek in tet és a gondo la t nem nyú j t

a lka lmat (h e lyesebb en szó lva med i tác ióban) a gondo la t ok

egymáshoz főzıdésének megszak í tására a koncen t rác ióban . Ezt

ér t jük mi t ra taka a la t t .

A t ek in tetnek ez a kószá lása azonban még fon t osabbat cé loz

meg, min t pusztán egy szakadat lan koncen t rác ió t . H iszen a t ra - taka

még nem a gondo la t koncen t rác ió ja a tu la jdonképpen i é r te lemben -

csupán egy e lık észü let a r ra . Ez csak „a nyíl felhelyezése és célzás",

m iközb en a koncen t rác i ó az „íj megfeszítését" ábrázol ja . De a „célzás"

fe l t é t e lez i , hogy a n yí l hegye a kar remegése e l lenére a cé lk orong

közep ére i rán yu l j on : a gondola t e lvn ek (n yí l ) á l landóan a tá rg y

(cé lk orong) közep ére k el l i r ányu ln ia - a nyí lh egy kezd et i kószá lása

e l lenére.

Az összehason l í tás az í j ásza t ta l ta lán még ta lá lóbb lenne, ha a

cé lko ron g röv id v i zsgá lódásá t ( tanu lmán yozásá t ) k iegészí t enénk ,

mive l a t ra taka min t gyak or la t két részes : annak az e lsı r észe a fen t

em l í t e t t tek in tet -kószá lás - a cé lko ron g v i zsgá la ta, miközb en a

másod ik részt behunyt szemmel végezzük . Ez, a cé lzás a cé lk orong

közep ébe, ami az egész í jásza t so rán fo ly ta tód ik , sı t ak ár a ta lá la t

e lvá rásak én t a n yí l k i lövése u tán i s megvan . Ahogy az emb er a

cé lzás során már nem az egész cé lkoron got vagy annak egy részét

vesz i szemügyre, úgy a t ra takának ez a másod ik része sem je len t i a

gondo la t e lvn ek a t ovább i kószá - lásá t , han em b ehunyt szemekke l a

tuda t i rányí tásá t a tá rgy középpon t já ra . Ez csak akkor s i kerü l , ha a

„nyíl" é les .

73

Az ob j ek tum szemlé lésekor nem va lami t örek vésrı l van szó,

hogy egyes rész let e i ugyanannak emlék ezet éb e bc lep rése lıd je - nek ,

azér t hogy a tá rgya t behunyt szemmel képszerően e lk ép ze l jük -

egyes egyedü l a r ró l van szó, hogy az ember „érzést" a tá rgy részére,

egy a r ra va ló e id et i kus beá l l í tódás t , egy szabá lyszerő sóvá rgást

( lá tás -vágya t !) , egyszóva l odaadást ér j en e l . Ez az odaadás, jó l l ehet

pusztán egy e lıkészü let a koncen t rác ióh oz, á tn yomu l min t egy

a ran yfoná l az egész t echn ikán : miné l erı - sebb ez az odaadáste l j es

beá l l í t ódás , anná l „élesebb" a tuda t „nyila", anná l könnyebb az „íj

megfeszítése", ami egyedü l ezen az odaadáson k eresztü l (upasa vagy

bhava) foganatos í tód ik meg, hogy anná l b i z tosabb legyen a „találat a

feketébe", Ezá l ta l ez a b eá l l í tódás , a várak ozáste l j es me l le tte -ü lés

(upasa) , az egész í jásza t ha j tóere j e. A s i k er ezen az odaadáson á l l

vagy buk ik : ha a gyakor lónak nem s ikerü l a va lód i eidet i kus érzés t

az á l ta la k i vá lasztot t tá rgy részére fe lk e l ten i - akár , mer t a tá rgy

számára semmi tmondó és ezér t semmi lyen kapcso la to t nem érez

azza l , akár más okokbó l - akkor e lvét i a n yí l a cé ljá t vagy nem a

közep ébe ta lá l , hanem máshová vagy egyszerően a fö ld re es ik .

De e lég az e lméletbı l .

M ie l ı t t tá rgya t vá lasztunk magunknak , f i gye lemb e k e l l ven ni

még egy óvó rendszabá lyt - a „Buddha térkeresztjét". He lyezked jünk e l

egy meghatá rozot t asanába és mind en o lda l f e lé - e lı re, há t ra ,

j obbra , ba l ra , f en t re és len t re - kü ld jük e l a k iengeszt e lés , a béke, a

jóakara t gondola tá t , va lah ogy így: „Boldogság minden lénynek, béke minden

lénynek, barátság minden lénynek" M inél gyak rabban tesszük ezt , anná l

j obb lesz n ekünk . Késıbb tapaszta l juk , hogy a n yi t o t t „harmadik szem"

egy szabá lyszerő h ida t ve r ahhoz, ami t ezze l a szemmel lá tunk : a

gondo la tok a lá tomás tá rgyá ra ha tás t gyak oro lnak - és ha a tá rg y

erı - sebb , min t mi , anná l erısebb en fog ránk v isszaü tn i . Óvakod-

junk ezér t a győ l ö le t gondo la ta i t vagy az u ra lk odást , az e ln yomás

a lacson yabbrendő k ívánsága i t ezen a módon másokra á tv inn i : k i

min t vet , úgy a ra t ! Ez a harmon ikus beá l l í to t t ság más fe lı l az egész

körn yezet re jó véd e lmet n yú j t magunk számára i s , h iszen e lhár í t j a a

hason lóan rossz gondo la tok a t : minden gondo la t egy anyagi l én y,

aminek fo rmá ja , szín e és sú lya van .

Nos, vá lasszunk magunknak egy tá rgya t . A leg j obb egy nap-

korong az OM je léve l . (3 . sz. áb ra ) . Egy nap vagy h oldkoron g e-

74

gyedü l n em n yú j taná tek in tetünknek a kóbor lás semmilyen le -

hetıségét és ezá l ta l az egész t ra taká t kétségbe von ja . Az emb er

k i vág egy darab a ran yozot t pap í rbó l egy k ör t és ugyanazt fe l ra -

gaszt ja egy k ék a lá t ét re, aminek az „égboltot" ke l len e ábrázo ln ia .

Er re a kör re ragaszt juk még az OM szótag feh ér j e lét , és ha

szeretnénk , egy pá r a ran y sugara t . Ez n em gyerekesség - sokka l

i nkább ér t ékes segí tség a szemünk számára , amin t rögtön lá tn i

fog juk : vegye e lı ezt a „napkorongot" és nézzen rá 3 -4 másodperc i g ,

de mie lı t t még t ek in tet e e lcsúszna , kezd je e l a tek in tet k ószá lásá t -

e lıször a suga rak ra , aztán máso l juk le lassan az OM- j elet . Ennek

a lap ján tér j en v i ssza a napkorongh oz, aztán a suga rakhoz kb . 2 -3

perc i g . Ekkor hun yja b e a szemét : meg fog ja p i l lan tan i a söt étben a

behunyt szemei e lı t t a napkorong n yomai t , ame ly lassan e losz l i k .

Ha ez a n yom n em j e len tk ezet t vo lna , ha nem haszná ltunk vo lna

a lá tét et , akkor ami t p l . a vakoknak úgy k el l cs iná ln iuk , egyszerően

a Nap e lk épze lésére kon cen t rá lnunk . Némely ind ia i jóga -kön yv

a ján l ja emel le t t a Nap va lód i v i zsgá la tá t . De ez annak a tén yn ek az

e l i smerése, hogy az „égbolt" az ind ia i í rásokban nem a f i z i ka i

menn ybo l t , hanem a

75

Még egy n yomot hagy há t ra a le ra j zo l t napkorong v i zsgá la ta : a

h ipof íz i s tá jékon (1 . sz. áb ra ) egy t i s ztán é rezhetı n yomásérzés t

ke letk ezt et , ame lyik azt b i zon yí t ja , a h ipo f íz i s közp on t (a jna-

chakra) be van kapcso lva (a „nyíl" összeköt t etésben á l l az „íjhúrral").

Ez a do log nem úgy á l l , ahogy k ora regge l , ha a tu da t még nem

töké let esen éb er , akkor minden tovább i fá radozás h iába . A leg jobb

eszköz, hogy a h ipof í z i sn ek ezt az é rzet ét és azza l együ t t sa já t

magát i s bekapcso l juk , a manduk i -mudra ( „béka-pecsét"): a

nye lvgyök öt a lágy szá jpad lásra h e lyezzük , ebben a he lyzetb en

párszor dörzsö l jük hozzá , ami á l ta l ez az é rzés rögtön je len tkezik .

Ez a n ye lvh e lyzet - a nabho-mudrábó l i smei j ük - a

légzésgyakor la tok és a koncen t rác ió so rán fo lyamat osan a ján lo t t .

2 . „Az íj megfeszítése" (sambhavi -mudra)

„Feszítsd az íjat a szellemi beállítódásra irányult tudattal", hangzik a formu la .

A sze l lemi beá l l í tódás (bhava) , a tá rgy i rán t i odaadás, ami a

t ra takán keresztü l gyarapsz ik , az egyet len feszí tıerı , amive l az

„íjhúrt" ke l l f e lhúzn i . Az í j nak ez a meg feszí tése a lövés

leg fon tosabb része - a koncen t rác ió . De a r ra ke l l összp on tos í tan i - a

tá rgyra , azaz annak képzeté re a tuda tban - tehá t an

hely a fe jb en , a szá jpad lás fö lö t t . Ezér t a Nap megvi zsgá lása

mind ig csak imaginár ius legyen !

76

nak kü lsı f ormá já ra , vagy a cen t rumra , amelyb en ez t a fo rmát

lá t juk ; mindeneke lı t t a szemö ldökközépre, a h ipof í z i s -közpon t ra

vagy a r ra a más ik he lyre a fe jb en , min tegy a fe j c súcsára , aho l a

h induk a „Brahma kinyitását" egy k i skapu t képzeln ek e l a Ni rvánához?

Az i l yen k érdések megt éveszt i k a kezdı t , és évekbe, évt i zed ekbe,

sı t egy emb erö l tıb e k erü l , amíg az ember k i ta lá l j a , h ogy ezek a

kérd ések fö lös legesek , mer t k i zá ró lag a gondo la t e lv ta lá l ja meg a

helyes u ta t és he lyes i rán yt , ha a koncen t rác ió megfe le lı . És miko r

megfe le lı? Ha az, az e lızı f okoza tbó l spon tán fe j lıd ik k i - tehá t a

t ra takából , a tá rgy i rán t i „odaadásból", egy szóva l - ha az emb er a

tá rgy érzésére kon cen t rá l . A szöveg ér th etıen beszél a r ró l , hogy ez

a megfeszí t éssel b eá l l í tódásra i rán yu l t tuda t ta l tör tén ik .

M i t j e len t azonban a koncen t rác ió a „tárgy érzésére"? Ha ez

gondo la tkoncen t rác ió , akkor nem azt k e l l j e len tse, h ogy gondo-

la ta inka t a tá rgyra , más szóva l mi magunknak kel l gon dola ta inka t

er rı l a tá rgyra összpon tos í tan i? M inden jóga-k ön yvben le van í r va ,

hogy a gondo la t oka t u ra ln i , koncen t rá ln i , vagy - az egész jóga-

fe j l ıdés végén - meg ke l l szün tetn i? I l yen követ e lményeket azonban

- és ez e léggé meg fog ja lepn i az o lvasót - csak a n yu gat i j óga-

kön yvekb en ta lá lunk , az au ten t i kus ered et i í rásokban azonban soha.

Er re a n yu gaton - és , ha maguk a h induk á l ta l a n yugat iak számára

í ródot t i s - úgyn evezet t „gondolatkoncentrációra" n incs megfe le lı

k i fe j ezés a szanszk r i t szövegben . Koncen t rác i ó j obban mondva, ami t

az emb er pon tos megnevezés h iányában e l lenér tékk én t a r ra haszná l ,

h ind iü l dha- ranának („rögzítés") neveznek , és nem azokra a

gondo la ta ink ra vona tkozik , amik nem ta r toznak lén yünkhöz, jobban

mondva tuda tunk „vendégei", hanem gondo la t i l én yegünkre (c i t ta ) , a -

mi t a h induk lé lekkén t áb rázolnak . Gondo la ta ink csupán hu l lámok

annak fe lszínén , szél rohamok á l ta l e lı i d ézve (k í vánságok tı lünk és

más emberek tı l , ha magunknak i l yen szél rohamokat fenn akarunk

ta r tan i ) . Ezá l ta l a dharana a gondo la t i szubsztanc ia rögzí tését

(c i t ta ) j e len t i , nem p ed ig a h u l lámokat .

Ebbı l követk ezik a koncen t rác ió cé lszerő t l ensége, sı t e lér -

hetet lensége, azaz egy gondo la t megta r tása , mik én t ezt mindenü t t

gyak oro l ják és magaszta l ják . A c i t ta ( tuda t ) rögzí tıd ik ésped ig egy

o lyan á l lapotban , ame ly egy meghatá rozot t gon dola t so rán

keletk ez ik , de nem magá ra a gondo la t ra . És mi ez az á l lapot? Ez a

77

tá rgyérzés , ami az u tóbb i v i zsgá la takor k ívánságként ke le tkez ik , ezt

a tá rgya t megragad ja . Más szavakka l - az ember egy gondo la t

érzésére összpon t os í t , nem magára a gon dola t ra .

Most é r t jük meg, mi ér t k e l l egy, a tá rgy i rán t i „odaadásnak"

k i fe j l ıdn ie : miné l erısebb ez az odaadás, az e idet i kus beá l l í to t t ság

- vagy még egyébkén t upasának vagy bhavának i s lehet nevezn i - ,

anná l erısebb nyomot , anná l v i lágosabb érzés t hagy há t ra

gondo lk odásunkban . Tehát nem az e lk ép ze lésre k oncent rá lunk vagy

a tá rgy kü lsı f ormá já ra , hanem a k ívánságra , hogy ezt a tá rgya t

söt étségb en , b ezá r t szemein k e lı t t lássuk . H iszen a tá rgy é rzése

nem más, min t egy b e lsı l e tapogatása , egy szem n é lkü l i „látása"

annak , és a k ívánság, hogy t ovább ne az aka ra tcen t rum

bekapcso lásakén t lássuk . Eb bı l k övetk ezik a végérvényes formu la :

az ember min tegy a tá rgy érzéséb e lá t , min tha bep i llan tha tna

magába a tá rgy „ezen érzésébe". Emel le t t megk ísére l jük rögzí ten i ezt az

érzés t , o l y soká ig , amíg leh e t .

Prak t i kus példánkban , a napkoron g az OM- j e l le l , ez a kon-

cen t rác ió , a fá radozás, hogy a napkoron g érzését fel f og juk (az

érzés t , hogy a Nap a szemöldökközep ében ta lá lha tó ) , összekö tıd ik

azza l a k ívánságga l , hogy ez t a napkorongot (e lsı a lka lommal OM-

je l né lkü l , késıbb azza l ) va lóban megp i l lan tsuk . Gyakor la t i lag ez

annyi , min t a nézés a szemö ldökközépbe (bh ru - madhya -d r i s t i )

anélkü l , hogy kancsa lság következn e be. A mad- h ya szó azt j e len t i ,

„középen keresztül", ezze l az egész : ,,a nézés középre a szemöldökközépen

keresztül". Ez a szemöld ökközép en keresztü l i nézés k özve t í t i nekünk

nyomban a h ipof íz i s é rzését és pót o l ja a manduk i mudrá t : ez egy

f igye lemre mé l t ó t én y, hogy o lyan nagyon szeret az emb er a

szemö ldökközép é rzésére összpon tos í tan i , ami e h e lyn ek az é rzését

ke l t i , u gyan is a h ipof í z i s tá jék .

E ket tı segédeszk öz - a n ye lvgyök h e lyzet a lágy szá jpad láson

(manduk i mudra) és a koncen t rác ió a szemö ldökközép érzésére

(bh rumadhya -d r i s t i ) - csak regge lenkén t szükséges, amíg a

nyomásérzet a h ipof í z i s tá jékon nem k izá ró lag a t ratakán keresztü l

(vagy annak h iányában , min t egy vak esetéb en) k e letkez i k , ami t az

emb er napközben , kü lön ösen es t e, minden tovább i nélkü l érez. Az

egyet len eszk öz, ami szükséges azér t , hogy a koncent rác ió t (az „íj

megfeszítését") e lér jük , a nézés a tá rgy é rzésébe, magáva l a

78

k ívánságga l , hogy lássuk . Ez enné l fogva n em e lkép zelés , pusztán

egy e lvá rás : az emb er segí t enné l , me lyb en az ember sóvárgóan az

egészet vagy az egyes részeket lá tn i k íván ja , min tha az ember ezt „a

szeme elıtti sötétségben modellezné".

Az i l y mód on nézet t tá rgy - egy é rd ekes t én y - e lk ezd a fe j

be lse je fe lé mozogn i éppúgy, min t az í j nyi la mozog a lövés i rán y-

nya l szemb en. Eközben egy idejő leg észreveszi , hogy lé legzet e

e lakad - megszakad . Ez a j e l , hogy az összp on tos í tás h e lyes . Ez a

koncen t rác ió (dharana) á l lan dó k ísérı j e lensége, és ezá l ta l normá l i s ,

úgy h ogy n em k e l l emia t t nyu gta lankodnunk . Rosz- szabb lenn e

fo rd í t va , ha a lé legzet n em akadna e l . H iszen ékes b izon yí téka lenn e

annak , hogy koncen t rác iónk nem s t immel . Ha e lakad a lé legzet ,

pusztán meg ke l l k ísé re lnünk , a koncen t rác ió megzavarása nélkü l , a

belégzés rı l a k i légzés re tö r t énı á tmen et et k i törö ln i .

Ekkor jön a kérdés : medd ig ke l l koncen t rá ln i ? A j óga - tan

k i je len t i , hogy az é r in tet t közp on t n yi to t t á l lapotba k erü l , ha az

emb er k épes a dharaná t (a gondo la t e lv rögzí tését ) ké t órán á t

fenn ta r tan i . A gyak or la t i dı ta r tama ennek megfe le lıen a képes -

ségtı l és idı tı l fü gg, amive l a gondo la te lvet (a tuda tot ) a tá rgyhoz

rögzí t jük . It t a zonban egy más ik szabá ly é rvén yesü l. Hason ló

egyébkén t , ahogy mat er iá l i s s íkon az e lek t romos en erg ia ese téb en : a

te l j es í tmén y a rán yos az en erg ia négyzet ével ! Ez azt j e len t i , hogy ha

az ember két ó ra he lyet t csak egy órán á t képes a koncen t rác ió t

k i ta r tan i , te l j es í tmén ye n em fe leakkora , hanem 1 a négyzet en = 1

ered et i t tesz k i , f é l ó ráná l , azaz az e lı í r t 2 ó ra idı n egyed részén é l

csak 1 /16 a te l j es í tmén ye s tb . Gyakor la t i lag azt j elen t i , hogy az

emb ern ek nem 1 , hanem 16 te l j es nap i koncen t rác ió t (nap i fé l órá t )

ke l l végezn i e. így a laku l k i a következı táb láza t :

nap i 2 óráná l = 1 nap

nap i 1 óráná l = 4 nap

nap i 1 óráná l = 16 nap

nap i 20 percné l = 36 nap

nap i 15 percné l = 64 nap

nap i 10 percné l = 144 nap

nap i 6 ,3 percné l = 365 nap

79

Ál ta lánosságban adód ik a fo rmu la : d = (120 / t )2

Aminé l t = 120 A

Ah o l t a gyakor la t i dı ta r tamát és d a napok számát ad ja meg (a

rész leges ) a cen t rumnak (a „harmadik szem" pé ldánkban) k in y i tásához.

Ezek a számok te rmészet esen csak megköze l í tıen p on tosak .

H iszen nem egyfo rma min den mat er iá l i s e rı , koncen t rác iós k é-

pességünk a gyakor lássa l együ t t nı és ezá l ta l l e röv idü l a napok

száma. De ez a táb láza t mégiscsak szükséges, h iszen megmuta t ja

koncen t rác iónk veszé lyes a rányá t a t e l j es í tmén yh ez kép est , és í gy

egyrészt tü re lmet lenségünk va lamelyes t cs i l lapu l , más részt rámuta t

a r ra az idıp on t ra , ame lyen fe lü l a ha tás má r nem vagy kevesebb

b iz tonságga l vá rha tó e l , f e l t éve, hogy buzga lmunk en nek fo lyamán -

összehason l í t va az Om-mant ra i smét lésén ek 23 évével mégiscsak

csökken - az idı nem sü l l yed . M int mond tuk , a koncen t rác iónak a

gyak or la t egész idı ta r tama a la t t egy tá rgyra k e l l i rán yu ln ia .

Eközb en segí t nekünk egy egyszerő , de fö lö t tébb hasznos

mest e r fogás : kép ze l jük e l , hogy a Nap egyre v i lágosabb .

Ennek a gyakor la tnak a s i kere magát ó l ér t e tıdıen nem a

„harmadik szem" tökélet es k in y i tása . Ez csupán a s i ke r e lsı s z ik rá ja ,

ha va ló jában az e lsı tı l és már a ha tás , é j szaka , az e lsı koncen t rác i ó

u tán i fe l tőnı j e le i tı l , mármin t ha kü lönösen az é lı és é les á lomt ó l

e l t ek in tünk . Ezek csak az e lsı f ok lá tomása i ( ,furcsa dolgok"). I l y

módon bá tor í t ó lag i s k ép esek ha tn i a gyakor ló ra , így még nem

annak a je le i , h ogy az emb er immár a magasabb fokoza t

gyak or la ta ihoz i s h ozzákezdhet . Leg fe l j ebb héb e- hóba leh et

megk ísére ln i , va jon nem va lami , a v íz iók másod ik fok oza ta kerü l t a

fe l szín re, aminek , a „furcsa dolgokon" k ívü l , a megk í ván t tá rgyak i s

k i t őnnek .

Ha a tuda t koncen t rác ió ja során úgymond te l j es sú l lya l támasz-

kodunk azza l a k ívánságga l a tá rgy i rán t , h ogy söt étb en , behunyt

szemmel lássuk , a legcsek é lyebb em lékezésné l f e l tőn ik az ér in t et t

tá rgy v í z i ó ja : í gy megj e len t a házam e lü lsı o lda la , az u tca i térség

az erk é lyrı l , a n yár fák és egy hö lgy, ak i az u tca hosszában halad t .

A söt étbe e lmerü lés b ezár t szemekk el ren geteg mozgásb an levı

v íz i ó t eredmén yezet t , ha nem is v i lágosaka t . Egy i lyen fu tó lagos

gondo la t so rán lá t tam egy szemp i l lan tásra az idı t , ami t a fa l i ó rám

80

megadot t . Amik or k in yi to t tam a szememet , meggyızıd tem hogy ez

s t immel .

A koncen t rác ió a napkoron gra , - kü lönösen az OM- j e lle l , - n yú j t

azonban egy más ik megerıs í tés t i s , hogy ez a gyakor la t okozza : a

már ső rőn em l í t e t t be lsı fo r róságot a há t ger incben , eredmén yek én t a

„misztikus kundalini erı felébresztésének", ahogy a h induk kö l tı i

k i fe j ezésmód jáva l mond ják . Ez a hıség emelked ik fokoza tosan fe l a

há tger incvelı csa t ornában . Ezá l ta l minden közpon t és végü l a

„harmadik szem" i s vagy „az. ezerlevelőlótuszvirág", m in t egy igaz i v i rág,

ame lyik t é l közb en egy ü vegházban k iv i rágzik , k in yíl i k . Azér t , hogy

ennek a hıhu l lámnak az emelk edése zavar ta lanu l végbemehessen ,

a ján la tos egy meghatá rozot t l égzıgyak or la t o t végezn i , ami „fújtató"

(bhast r i - ka ) n éven i smer t .

Fújtató-légzıgyakorlat:

Az emb er egyen esen ü l ( f e j , nyak és há t függı l egesen) és gyor -

san vá l tak ozva b e és k i l é legz ik ( rek eszi zombó l ) , min tegy 20- szor

egymásu tán , min t egy légpumpa (e rı f eszí t és né lkü l ) . Az tán mélyen

és lassan b elé legzünk , a levegı t a lehetı legt ovább v issza ta r t juk és

i smét (egyszer ) k i l é legzün k . Az egész háromszor i smét lıd ik ,

minden a lka lommal egy gon dola tkoncen t rác ióva l - a fa rkcson t ra , a

nap fona t ra ( jobban mondva a há tger inc re eb ben a magasságban) és a

nyaküregre (a há tger inc re eb ben a magasságban) .

Ennek a légzıgyakor la tnak minden i smét lése során észre-

vesszük , hogy a hıség, ami a gyakor la t e lı t t egy meghatá rozot t

terü let en összp on tosu l t , ezá l ta l f e lszí tód ik és a követk ezı pon t ig

( tehá t a fa rkcson t tó l a nap fona thoz és onnan a nyaküregi g és

magasabbra) emelk ed ik fe l . Ezt a három légzıgyak or la t o t végzi az

emb er a napkorongra t ör t énı koncen t rác ió közb en , mi he lys t hıség

je len tkezik , és ha lad tovább a koncen t rác ióva l .

Gyakran muta tkoznak idıve l az 1 . és néha a 2 . f okoza t kü -

lönbözı tö red ékei , pé ldáu l t u la jdon a rcunké s tb . Hogy ez biz t osan

tör t én jen , ne k ezd jük az emberekk el t ör t énı gyak or la tokka l és

tá jakka l , mie lı t t egy meghat á rozot t j e l n em muta tkozik , tudn i i l l i k a

láng v í z ió ja . Ez egészen v i lágosnak és sugárzónak tőn ik és i gaz i

lángn ye lvk én t lobog. Ez a lá tomás éppo ly é les min t egy a f i z i ka i

szemünkke l va ló normá l i s lá tás - t ehá t ugyanannak a 3 . f oka . Ez

81

csa lha ta t lanu l e l j ön minden gyak or lóná l mégped i g több a lka lomma l

és meghatá rozza a p i l lana tot , ame lyben ı a szel lemi í j ásza t

legmagasabb foká t - a khecar i - mudrá t - ( „vándorlás a khá-ba", a „nyíl

elengedése") e lkezdh et i . Ez az a lán gn ye lv , ami t „el kell nyelni", azaz a

lágy szá jpad lás n yi tása á l ta l a t obozmi r i gyi g ha to l. Ez t az egész

fo lyamatot sokan durvának ta lá l ták , hogy a f i z i k a i nye lvet

meghatá rozot t man ipu lác ión á t a gara tü regb e dugják : a j óg i ezá l ta l

l eküzdhet i az éhséget , a szomjúságot , a bet egségek et és a ha lá l t ,

így é lve i s e l l eh et t emetn i .

Néha e he lyet t a láng he lye t t egy su gárzó fén y lá tomása tőn ik

fe l .

A koncen t rác ió során a h ipo f íz i s érzésére megfe le l most va lami ;

a koncen t rác ió n yomását gyengí ten i - aztán je lennek meg a v i lágos

v íz i ók , p l . a t öké let esen v i lágí tó gyer t ya fén y ( lobogó) .

Egyszer , erıs a k ívánságra tör ténı koncen t rác i ó közb en , a

szemö ldökközépre n ézve, megje len t egy gyer t ya fén y lá t omása, egy

p i l lana t ra , d e egészen t i sztán és é lesen .

Lá t omások ke letk eznek a Nap szemlé lésekor a szemö ldök -

középben . Ma h i r te len fe l tőn t egy Napra t ör t énı k oncen t rác i ó

közb en a lán g egy t i szta v í z ió ja , min tha va lak i ezt a lán got a szem

e lı t t ta r taná .

(A naplómból)

Ez a láng lá t omás akár regge lenkén t i s f e l tőn ik , j ó l l ehet a regge l

rossz idı a z i l yen gyakor la tok részére.

Egy tö rekvés során , h ogy a Napot megta r tsam ( regge l) a kon-

cen t rác ióban , beá l l azonna l a fo l yamatos légzés és azt án az ész-

revét len légzés, és a másod ik s tád iumban megj e len ik a lá tomások

tömege a szín ekke l , és egyszer a i gazán v i lágos láng.

Ma korán , a Nap v izsgá la takor azonna l e lı i d ézıd öt t a j nában a

fa rkcson tban a belsı fo r róság. Ez a fo r róság a med i tác ió egész ide j e

a la t t ta r to t t (ész revét len légzésn é l ) , e l tőn t azonban az á t térésn é l a

Napkorong rögzí t ések or (dha rana) , a szünetment es légzésnél . Azér t

azonban megj e len t egy fö lö t t ébb k iveh etı és v i lágos , akár

ész le lhetı gyer t ya fén y lá tomása, ami minden i rán yba lobogot t .

(A naplómból)

82

A jegyzet fü zet embı l bemuta tot t pé ldák v i lágosan muta t ják ,

hogy ez a láng lá tomás nem „véletlen", nem „beképzelés", h i szen te l j esen

vára t lanu l j ön , és amel le t t o l y v i lágí t ó és é les , hogy minden más

je lenségen keresztü l á t tőn ik

3 . „A nyíl elengedése (khecara-mudra)"

„Ismerd fel a maradandó célt": ezekben a szavakban re j l i k en nek az

u to lsó cse lekmén yn ek az egész t i t ka - „A lövés kioldása". Az í j ász,

miu tán a nyi lá t k i lı t te , mozd u la t lanu l n éz a lövés i rán yáb a, va jon a

közep ébe ta lá l -e. Pon t így k e l l a sze l lemi í j ásznak, miu tán a tudat

megfeszí t ése (a „nyíl" e le reszt ése) megva lósu l t , f o l y t on a cé l já ra

tek in ten i . M iközben az í j ász a nyí l repü lését az e lereszt és u tán már

nem kép es b efo lyáso ln i - az egyet len , ami a k i lı t t n yi la t az á l ta la

megadot t lı i rán yt ó l e l té r í t het i , csak egy h i r te len szé l lökés lenn e - a

sze l lemi í j ász azonban kép es ezt a „széllökést", ami az ı tuda tában

keletk ez ik , e l l enı r zése a lá vonn i .

Ennek a kon t ro l lnak azonban nem egy ú j koncen t rác ión ak ke l l

l enn ie, ami egy ú j lövésh ez hason lóan egy ú j n yi la t l ıne k i ,

egyá l ta lán nem koncen t rác i ó , mive l az „az íj újrafeszítését" okozná . Ami

a „nyilat" i l l e t i , e l l en t étes az „íjhúr" (a gondo lkodás) feszü l t ségéve l ,

egyszer re azonban nem a passzí van me l le t te ü lı : „ismerdfel a célt",

hangzik a fo rmu la . Nem szabad egy más ik gondo la to t („széllökést")

enged é lyezn i , h i szen az i l yen gon dola tok rögtön megvá l t ozta tha t ják

a nyí l i rán yá t mégp ed ig e gondo la tnak megfe le lıen . Ez azt j e len t i :

a „nyíl" a „cél" ( tá rgy) h e lyet t az ú j cé l t ta lá l j a e l - épp en ezeknek a

gondo la t oknak a cé l já t . Másfe lı l a „célfelismerésnek" ez az á l lapota

nem is más e l té r í tı moment umok ak t í v e l f o j tása . Más szavakka l -

ennek a „célfelismerésnek" az i dı ta r tama és ha tékon ysága közvet lenü l

az „íjfeszítés" lendü let étı l , a koncen t rác ió tó l fü gg. M ive l azon ban

minden erı a kü lsı kö rn yezet e l lená l lásá t (a mi ese tünkben a

gondo la t e lv k i fá radásá t ) i déz i e lı , adód ik az á ram lás i vona l

á l ta lán os t örvén ye szer in t , egy fá radás i -min imum görb e, ami egy-

szer re a t e l j es í tmén y-maximu mot i s áb rázol ja (4 . sz áb ra) .

83

Miu tán a k i i ndu lás i pon t tó l a görb ehossz maximum 3 /4 -é re a

e l távo lod ot t , a görb e t e l jes hossza anná l röv idebb , minél

meredek ebb annak emelk edése. Gyakor la t i lag ebbı l követk ezik ,

hogy gyors „felfutásnál" , pé ldáu l az (1 . ) esetben a k u lminác iós

pon tná l (maximum) már 45 másodperc u tán , a te l j es í tmén y még

gyorsabban ( tovább i 15 másodperc mú lva) a nu l lá ra es ik v i ssza ,

miközb en a maximum leg fe l jebb 10 másodperc és az össz idı ta r tam

1 perc re rú g. Ha e l lenb en a fe l fu tás a ku lminác iós p on t ig , min t a

(2 . ) esetb en 20 perces idı ta r tamtó l (ez az i l yen gyakor la t ok

számára normá l i san a ján lo t t i dı ta r tam) 15 perc ig t a r tó t vesz

igén yb e, enn ek megfe le lıen a maximum is 20 -szoros , u gyan is 3 1 /3

percet tesz k i ! M i ve l azonban a „harmadik szem" csak ennél a

maximumná l n yí l i k f e l , magátó l é r te tıdı , h ogy en-n ek a

maximumnak a hossza és ezze l együ t t a gyakor la t l e fu tá -sának

hosszúsága já tssza a fıszerep et . Ezá l ta l magya ráza t ot n yer a

körü lmén y, hogy miné l erısebb az e rı f eszí t és a koncen t - rác i ó

során , anná l röv id ebb ide i g t a r t - az e lvárás e l lenére - az ef fek tus , a

lá tomás. A fon tos k övetk ezte tés ebbı l a követk ezı -képp en hangzik :

miné l f eszí te t t ebb a koncen t rác ió , anná l hosz-szabb a lá tomás !

Hogy é r t endı ez? Ha a koncen t rác ió (dharana) önmagában már az „íj

feszítése",

hogyan leh et há t megfeszí t et t?

I t t segí t nekünk , min t már o ly gyak ran , és ez az oka , amiér t ú j ra

és ú j ra az ind ia i termino lóg iá t ke l l haszná lnunk - a dhara- na

foga lma (A gondo la t e lv rögzí t ése) , ami t csak szegényesen lehet a

„koncentráció" szóva l pót o ln i , h i szen ez u tóbb i a la t t mégi s csak egy

b izon yos erı feszí tés t , a gondolk odás n yomását é r tünk , miközb en a

rögzí tés n em más, min t „önmagunk-megtámasztása" (s imu lás) a tá rgyra a

sa já t sú ly n yomásáva l - az erı f eszí t és min imumáva l . Más

szavakka l : a dharana pontosan azt j e l l emzi , ami t éppen az

á ramvona l tö rvénn ye l vagy a t e l j es í tmén y-maximum görb éve l

kapcsola tosan gondo lunk - egy t ovább i b i zon yí téka annak , hogy a

rég i b ö lcsek a mechan ika modern a lap e lve i rı l menn yi re

tá jékozot tak vo l tak .

A gondo la te lvet úgymond csak „a saját súlyával" ke l l a tá rgy ra

nyomn i - n em t öbbe l és n em kevesebb e l : ha tú l erısen n yomjuk , tú l

meredek en emelk ed ik fe l a te l j es í tmén ygörbe, és a te l j es í tmén y

leröv idü l ; ha kevéssé n yomju k meg, akkor a gö rbü let e l laposod ik és

le lassu l a s i ke r . Ez a koncen t rác ió t i t ka .

A kü lönbség a koncen t rác i óbel i f eszü l t ség és a med itác ió (min t

„az íj ellazítása a nyíl kilövése után") va lód i f eszü l t sége k özöt t egyedü l a

légzésben van : miné l sz i lá rdabban k ísér l i meg az ember a tá rgya t ,

annak belsı a lak já t ta r tan i , anná l i nkább le lass í t j a a belégzés i ,

amíg e lér i a maximumot - aztán e l len t étbe fo rdu l , és a k i légzést

lass í t j a le . így a med i tác ió ( kon temp lác ió , a tá rgy szemlé lete, khá-

ban) bekapcsolód ik . Ebbı l adód ik , hogy a koncen t rác ió

e lmé lyí t ésére a be légzés, a med i tác ió e lmé ly í tésére a k i légzés

hosszabb í tandó. Ha, végü l a légzés o lyann yi ra lecsök ken , hogy

töké let esen észreveh et et lenn é vá l t , megj e lennek a víz i ók , az e lsı tı l

a legmagasabb (4 . ) fok oza t ig , miközb en a légzés egyre inkább

e len yészik és a negyed i k fokoza tban te l j esen ( fu tó lagosan)

abbamarad és k i leh e l . Ezze l összefü ggésb en a tuda t i s abbahagyja

abban a p i l lana tban a v íz i ó t -az ember e l fe le j t kez ik önmagáró l : ezt

az á l lap otot la yának nevezik mindkét vona tkozásban - a légzésre és

az ön tuda t ra i s .

Van azonban egy tovább i l én yeges kü lönbség a k oncent rác ió és a

med i tác ió közöt t , ami t ta lá lóan az í j ásza t techn ikájáva l ösz -

szehason l í t va je l l emezn ek . Az i rán yzás ró l van szó, ame lyb en a

85

f i gye lem megkezdıd ik . Ha az embernek k oncen t rác i ó közben a

tuda tá t a szemö ldök közep ére (közep én á t ) ke l l i rányí tan ia , azá l ta l

o l yan érzés k e letkez ik , min tha a tá rgy, j obban mondva az é rzés

vagy annak be lsı a lak ja , egy re inkább a fe j b e lse j e fe lé h úzódna - a

nyí lhoz, a cé lzáshoz hason lóan , szemb efo rd í t va a lı i ránnya l - í gy az

emb ern ek már a med i tác ió a la t t a „harmadik szemre" ke l l fo rd í tan i a

f i gye lmét . Ezá l ta l n yomban kezdıd ik az érzés , min tha a belsı

tek in tet a szemö ldökközépre i rán yu lna . Ez a tén y, ami mind já r t

t i sz tázódhat , a lka lmat adhat en nek a techn ikának a fé l reér tésére, és

nyi l vánva lóan í gy k e letkezet t az abszurd kancsa l í tás a

szemö ldökközépre i l l e tve az o r rhegyre. Az o lvasónak azza l

töké let esen t i sztában ke l l l enn ie, hogy a (be lsı ) t ek in tet i rán yzása a

szemö ldökközep e he lyére semmi eset re sem kancsa l í t ás t , hanem

pusztán a tek in tet á tv i te lé t i dézh et i e lı éppúgy, min t a nézés a

„harmadik szembe" (a fe j közpon t jába , ahol a koncen t rác ió so rán

nyomásérzet ke letkez ik ) , azonna l egy p i l lan tás t i smét e lı re - a

szemö ldökközépre - vet . Ebben a dup la ér t e lemben kel l az emb ernek

az ıs fo r rás minden e lı í rásá t a h í rhed t o r rhegyre n ézés (még inkább

or rgyök re !) vagy szemö ldökközépre n ézés vona tkozásában

ér t e lmezn i e.

Ekkor fe lmerü l a k érd és : ha a tek in tet i rán yí tásá t k et tıs é r -

te lemben ke l l végreha j tan i , mikor végezze az emb er az á tmenetet a

másod ik részhez, a közvet len nézéshez a szemö ldökközép re

(e lı i dézve a harmad ik nézés á l ta l a „harmadik szembe") a med i tác ió

közb en? Más szavakka l - mikor ke l l az emb ern ek á tvál tan ia a

koncen t rác ió ró l a med i tác ióra? Ez az á tmenet nem magát ó l tör t én ik .

Abban a p i l lana tban , amiben a koncen t rác ió so rán k ívü l rı l a fe j

be lse je fe lé ha ladó tá rgy (az érzés vagy annak belsı a lak ja ) a

nyomásérzet (h ipof í z i s ) he lyét á t lép i , azonna l érz i, h ogy be lsı

tek in tet éve l maga a tá rgy i s a szemöld ökközép fö lö tt , e redet i

he lyze t ébe k erü l : az áb rázolód ik je lkép esen a „nyíl eleresztése" révén ,

ami immár a cé lk orong i rányába repü l . Ha az o lvasó szeretn e egy

következı k ísér le t et tenn i - a fe j cen t rumára összpon t os í tani egy

p i l lana t ra és aztán a f i gye lmét er rı l a k özpon t ró l csak k issé a

tobozmi r i gyre e lmozd í tan i : azonna l é rezn i fog ja , tek in tet e mikén t

löve l l e lı re, a szemö ldökközépre.

86

Van tehá t két au tomat i kusan egymást k övetı koncen t rác iós

fok oza t :

a koncen t rác ió a tu la jdonk éppen i ér t e lemb en , min t a gon dola t e lv

rögzí tése (dharana) egy tá rgyon . Ezt a fok oza tot a fo l yamatos

légzésse l (meghosszabb í to t t be légzés és légzésszünet levegıve l ) és

a f i gye lem szemö ldökközépre i rán yí tásáva l j e l l emzi k. Ezá l ta l

ke letk ez ik az „íj megfeszítése" ( ld . 1 . sz. áb ra )

a med i tác ió a tu la jdonképpen i ér t e lméb en , min t egy tá rgy

megszemlé lése ( ind i rek t ) k há-ban (szemö ldökközép) vagy a k on-

temp lác ió (dh yana) . M ind ig az észrevét len légzés k ísér i (meg-

hosszabb í to t t k i légzés és légzésszün et levegı né lkü l a tüdıben) és a

f i gye lem i rán yí tása a „harmadik szemre" (a fe j középben levı h e lyre,

ahol a koncen t rác ió n yomása keletk ez ik ) . Ezá l ta l l esz „a nyíl kilıve".

M ive l ezek a fok oza tok , min t mond tuk , au tomat i kusan k io l -

dódnak , a med i tác ió minden megszak í tásáná l (a „nyílröpte") egy ú j

gondo la t ta l („széllökés"), az e redet i gondo la t i rán yon á t ke l l a z

emb ern ek a r ra f i gye ln i e, hogy ezek az egymástó l e lvá laszt ot t

kü lönbözı f okoza toka t ne cseré l j e fe l . Szabad az embern ek p l. , n em

az e lsı f okot ész revét len légzésse l vagy a másod ika t fo l yamatos

légzésse l végezn ie, míg koncen t rác ióka t a „harmadik szemre" i l le t ve

med i tác ióka t a szemö ldökközépre i rán yí tan ia .

Ebbı l következik a „szemnélküli látás" végérvén yes t echn iká ja :

Aján la tos , j ó l l ehet n em fe l t é t lenü l a „szemnélküli látáshoz" ta r toz ik ,

amikor az e lsı e lık észü let et , egy, az 1 . fe j eze tben le í r t

gyak or la toka t a „mennyei illat" megszerzéséhez vagy a „mennyei ízéhez"

néhán y (20 -30) nap ig gyakoro l juk . H iszen a s i ker ezen

érzék e léseknek egyet len jéb en szoka t lanu l e rıs b iza lmat és k i ta r tás t

kö lcsönöz és ezen fe lü l egy he lyes koncen t rác ió képzet ét hozza

lé t re.

M iu tán a légzıgyak or la t oka t , va lamin t az a lka lmas tes the lyzet et

u ra l juk , kezd jen az ember a t ra takáva l a napkorongra (pap í ron ) :

annak 2 -3 perc v i zsgá la ta u tán hunyja be a szemét és k íván ja , hogy

ezt a napkoron got ( jobb az OM - je l le l ra j ta ) söt ét ben , behunyt

szemmel lássa , me lyb en gondo la ta inak rögzí tését keres i . A

nye lvhe lyze t et - a nye lvgyökkel a lágy szá jpad láson (n ye lvcsap) -

az OM-hangzó ( lé lekben ) á l landó i smét lését ek özben f igye lemb e

kel l venn i .

87

Miu tán a „furcsa dolgok" és akár a vá laszok i s a gondo l t k érd és re

megmuta tkoztak , i gaz, e lıször a láng lá t omásának meg je len ése

u tán , kezd jen az emb er az emb er i k épekk e l : ke resünk magunknak

egy i smerıs t vagy egy rok on t , ak ive l e rıs le lk i kapcso l tban á l l ,

vagy egy i smer t személy iséget - ak i t gyak ran lá to t t és meg i s tud ja

ta r tan i „érzésében", és t ra taká t végez ennek a személyiségn ek a képére

néhán y perc ig . Ha az a rcvonások v i zsgá la takor ennek az emb ern ek

az „érzése" rögzü l , b ehunyj uk szemünket és a r ra a k ívánságra

koncen t rá lunk , hogy ezt az „érzést" i l le t ve a tá rgy „belsı alakját" a

tá rgynak söt étben , behun yt szemmel sz i lá rdan megı r i zzü k . Ekkor ez

a tá rgy és ve le együ t t az „érzés" i s a fe j be lse j éb e vándoro l , és n em

szükséges közb en a tá rgya t erıszakka l a szemö ldökközépen ta r tan i .

A tá rgy „érzése" az egyet len , ami re az emb er a gondola t e lvét

i rán yí t sa . A légzésnek fo lyamatosnak ke l l l enn ie, a kezek et

legcé lszerőbb , ha a térdek en ta r juk .

Ha é rz i az emb er , h ogy a tá rgy „vándorlásában a khá-ba" (a

szemö ldökközép tı l a fe j cen t rumáig) a fe j középh ez k öze l í t , akkor

rak ja össze az emb er a k ezei t (az ö lében) és p róbá ljon meg, a tá rgy

„érzésébe", m in tha azon a he lyen lenne, aho l a n yomás korább i

koncen t rác ió ja k e letkez ik , „belenézni". M ihelys t a be lsı t ek in tet i smét

a szemöld ökközépre „lövell", szemügyre vesszük a tá rgya t a „harmadik

szemben", j ó l leh et , a tek in tet a szemö ldökközépre i rányu l . A

légzésnek észrevét lenn ek ke l l l enn ie. Az egyet len , ami szükséges,

az a tá rgy lá t omásának megvárása a „harmadik szemben" (közvetet t en a

szemö ldökközép en) .

M ihelyt az emb er be le fe ledk ezik ebbe a szemlé lıd ésb e, fe l tőn ik

a tá rgy lá t omása, annak egy része, és a fe j lıd és fok oza ta szer in t

e lmé lyü l és lassan szét osz l i k , i zzó n yomot há t rahagyva . Az

egyet len , ami ezen a fok on szükséges, az a gyakor lás . Ke l lıképpen

hosszú gyakor la t u tán , ha ugyanazt a tá rgya t vesszük i smét , k épes

az emb er a „nyilat" egy késd obá lóh oz hason lóan , „íj" né lkü l e lkü ld en i ,

me lyb en az ember k özvet lenü l a „harmadik szembıl" ( tobozmi r igy)

k i i ndu lva vagy a szemö ldök közép h elye t t , a fe j pa r ie tá l i s h e lyén

(ku tacs) , aho l a ha j gönd örö- d ik , lá tn i éppúgy, h iszen innen

á tv i vıd ik a tek in tet azonna l a szemö ldökközépre. Tehát közvet lenü l

a med i tác ióva l k ezdünk a „ harmadik szemben".

88

Végezetü l még néhán y p é lda a gyak or la tbó l , melyek a „szem nélküli

látás" lehetıségein ek szem e lı t t ta r tásához vezetnek .

Koncen t rác ió a szemöld ökközépre - e lıször t ra taka né lkü l i

k ívánság, egy meghatá rozot t tá rgya t lá tn i , aztán a cen t rum érzése,

aztán összp on tos í tás a ló tu szv i rágra (he lye t te a napkoron gra) és

végü l a megk í ván t tá rgy megad ta azok lá tomását mozgásban és

ezenk ívü l más lá tomások tömke legét , kü lönösebb fá radozás né lkü l .

A koncen t rác ió t egy ta r tós hıség k ísér t e a fa rkcson tban és

fo l y ta tódot t 1 ó rán keresztü l .

Ma tökélet esen é les lá tomás az 3 . fokoza tbó l - egy szép je len és

é letnagyságban , va lamenn yi re fe rde, csakn em az a rcán fekve, mozgó

szemh éjakka l , lassan szétosz tó. T raka táva l kezdünk egy fa l i té rk épre

(hogy megkap juk a nyomást a fe j közpon tban) és 1 -2 perc mú lva a

tuda tot ebbe a fe j közpon tba helyezzük á t - közvet lenü l med i tác ióva l

és észrevét len légzéssel . A v íz ió 5 p erc mú lva é rkezik .

(A naplómból)

Aján la tos azonban e lıször a szemöld ökközépre nézn i , miá l ta l a

koncen t rác ió á the lyezıd ik a „harmadik szembe", hogy az tán a „harmadik

szembe" nézzen , amin keresztü l a tek in tet v i sz- sza t ér a

szemö ldökközépbe. Más szavakka l - az embernek a „harmadik szemmel"

ke l l a szemö ldökközépbe n ézn ie. Közben a légzést észrevét lenné

kel l tenn i . Néhán y perc mú lva e lkezdıd nek aztán a „furcsa dolgok"

lá tomása i . Ezt a gyakor la to t azon ban nem k el l megszak í tan i ,

mihe lyt ezek a lá t omások jönnek , tovább ke l l f o l ytatn i a

gyak or la to t : a v í z iók k i fe j lıdnek és a „furcsa dolgok" u tán k ívánságra

fe l tőnnek a lá t omások , amik végü l v i lágí tan i (3 . fokoza t) kezd en ek .

M ive l minden tör t én és há t rahagyja hő len yomatá t a f i nomszerkezető

v i lágban (akasha) , ame ly fe lo ldha ta t lan (az ún . Akash a-k rón ika) ,

egy ku ta tó k imer í thet et len for rás t ta lá lha t tanu lmán ya i részére. It t

követ kezzék leg j obb tan í tványom, Gabr i e l le F. asszony n éhán y

csúcs te l j es í tmén ye:

Az idı 12 .30 - tó l 1 .15 - ig é jszaka , e id et i kus á l lapotba (koncen t -

rá lás a tá rgyra a szemö ldök közép en , lá sd fen t ) , aztán khá-ban (ua .

min t a „harmadik szemben").

Még egyszer , min t es t e, koncen t rá lás a h í res aud ienc iá ra , ami t

Goeth e tet t E r fu r tban Ta l leyrand je len lét éb en Napó leonná l . (az

89

est én csak Napó leon t lá t tam) . Ez a lka lomma l lá t tam ı t ü lve és

Goeth ét á l lva és beszé lve . Ta l leyrand nem vo l t lá tha tó. (A

tör t énészek nem egységesek abban a kérdésb en , va j on ı tén y leg az

egész aud ienc ia a la t t j e len vo l t -e) .

(Ma érkezet t meg a n yomta tványa a pa leszt in -kép ekkel . )

Idı 12 .30 - tó l 1 .15 - ig . U j j hegye imet a t er í t ék re h e lyezt em.

Penda let em; Khá -ban k ívánságra koncen t rá lok , Je r i kó vö lgy, ahol

Sa lamon t emp loma á l l t és Jeru zsá lemet lá tom; Sa lamon

temp lomának romja i t , de nem min t a kép , hanem inkább f ron tá l i san .

Je ruzsá lem - n em ú jság n éze tbı l , hanem a be lváros é lénk n yüzsgése

az u tcácskákban .

Idı 1 órá t ó l 1 .15 - ig é jszaka . E idet i kus - kha . (Magamat a r ra a

k ívánságra összp on tos í t va , va lami t lássak Juszt in iánusz császá r

pa lo tá jábó l , me lyn ek romj a in o ly gyak ran á lmodóan ül t em a

Márván y- ten gern é l és ha leh etséges, magát Juszt in iánuszt .

Úgy tőn ik nekem, min tha egy ten ger re n yi t o t t csa rnokban

lennék , moza ikok a fa lak on , egy v í zmed ence, karosszék p i ros és l i la

párnákka l , egy fé r f ia lak röv id feh ér tun ikában , tömöt t barna

szaká l l , ba rna ha j a ran ypán t ta l , é les szemek , középmagas, egy

á tsze l lemü l t t ípus . . .

Lá t tam egy város t a ten gern é l , ha jók a k i kötıben , lépcsı f okok

fe l f e lé egy ór iás i t emp lomhoz. Egy magas a lak , de nem durva ,

á t lá tszó, t e rmészet fö lö t t i s zemek , nagy, t i s z taságot sugá rzó. . .

(A naplómból)

E kön yv he lye nem enged i meg, ef fé le é rd ekes k ísér le tek tovább i

bemuta tásá t . Fi gye lemre mé l tó lenne még azonban számta lan

k ísér le t , amik et ennek a tan í t ván ynak a j egyze t e ibı l vet tem á t , me ly

é jszaka za j lo t t l e .

Hogy ezeknek a leh etıségek nek a mágikus vo l tá t a láhúzzuk , -

te lepá t ia , távha tás , távgyógyí tás - tovább i két pé ldá t még

bemuta tunk .

Egy id e ig B er l i nben B . op eraén ek esné l én eket tanu l tam. Egyik

nap i smét e l t c sön getésem eredmén yt e len ma rad t , a j taja be vo l t

zá rva . M eglepıdve szoka t lan pon ta t lansága fö lö t t , a r ra gon dol tam,

mi tör t énhet et t va j on ve le . Ebben a p i l lana tban lá ttam belsı

szemeimmel va lami érd ekeset : lá t tam egy nagy, rég i s t í lusban

90

bebú torozot t szobá t , magas ab lakokka l , a szé les napsugarak

befo lytak a szobába, me lyekben porszemcsék tánco l tak , min t egy

szobában , ahol régóta n em takar í to t tak . A pa rket tán a napsugarak

a la t t f eküd t egy t e l j esen i smeret len idıs fér f i . Már régóta ha lo t t

vo l t , és az e lmú lás erıs szaga vo l t érezh etı a szobában .

Ez a lá t omás va lahogy megrázot t , j ó l l ehet sem a szobát , sem a

ha lo t ta t nem tud tam fe l i smern i . M ive l azonban a zeneórám e lma rad t ,

k i akar tam haszná ln i az idı t és a vá rosba mentem. A l ig kanya rod tam

be azonban a követk ezı u tcán , amikor B . ú r nagyon megt ör t

a rck i fe j ezéssel j ö t t ve lem szemb en: Ked ves Sacharovv ú r , ké rem

bocsásson meg n ekem, d e va lami szörn yő t ör t én t : az én öreg u ram,

ak i egészen v isszavonu l tan é l t rég i lakásában az óvárosban , ahol

minden kéthétb en egyszer meglá toga t tam, kopogásomra nem n yi t o t t

a j tó t . Amikor az a j tó t a ren dı rségge l bet öret t em, fe l fed ezt em, hogy

már két h ete ha lo t t . Kép ze l je e l : a pad lón feküd t az erıs

napsü tésben és t e l j esen osz lásban vo l t , még mind ig követ ez a

szag. . .

Egy hö lgy, ak i húsz éve csak a l ta tószerekke l tudot t e la ludn i ,

mégped i g 6 -7 szemn yi abnormá l i s adagt ó l , a r ró l panaszk odot t , hogy

immár n emegyszer i l yen mennyiségő tab let táva l sem képes e la ludn i .

Tanácso l tam nek i , hogy h ipnot i zá l tassa magát eg y

idegsp ec ia l i s táva l . A h ö lgy k i j e len t et te , hogy ezt má r m inden s ike r

nélkü l megt et t e , és megá l lap í to t ták , hogy nem h ipnot i zá lha tó. Azt

tanácsol tam nek i , h ogy men jen haza , és ezen az es t én 11 ó rakor

gondo l j on rám. Én 11 ó rakor koncen t rá lok rá egy fé lórá ig , azza l a

k ívánságga l , hogy n yugod tan és mé lyen a lud jon .

A következı r egge l örömmel t e l i hangon h ívot t f e l : a k érd éses

é jszakán t i la lmam e l lenére bevet t egy fé l tab let tá t, de az nem let t

vo lna e legendı , h ogy a lváshoz segí tse. M indazoná l ta l az egész

é jszaká t vég i ga lud ta - 20 év u tán az e lsı a lka lommal a l ta tószer

nélkü l .

Két i l yen fa j ta k ísér le t u tán szokásá t végérvén yesen fe lad ta és

most má r a l ta tó t ab let ták né lkü l i s bo ld ogu l .

V.

91

A tökéletes íjász

A gyakor lók közü l a leg j obb , ak inek szel leme a dh yanában levı ,

a lá tnokok leg j obb ika képes egy más ik tes tb e á tmenni gyorsan ,

minden t - tudóan , minden t - lá t óan , minden lén yn ek jó t t evın , minden

í rás é r te lmét i smerve, az egység taná t h i rdetve, f el t őn ik ı ,

szoka t lanu l nagy ere j e révén i smer t , hosszú é lető és a lka lmas a

három v i lág do lga i t megt e remten i , f o l yta tn i és e lenyészn i hagyn i . (Satchakranirupana-tantra, 34)

Edd ig a „szellemi íjászat" techn iká já t tú lnyomórészt három

fok oza tban , amik minden ember számára e lérh etık , ábrázo l tam és

csak fu tó lag em l í te t t em a n egyed ik és u to lsó fokot , ami a mest e rség

legmagasabb bet e l j esü léséh ez vezet . V i zsgá lódásunk nem lenne

töké let es , ha ezt a mest e r fokot éppo ly pon tosan nem í rnánk le és

azá l ta l n em tenn énk fe l a koroná t e r re a fe j lıd és re. Ke let i

hagyomán yok miszt i kus i sko lá iban megvan ennek a szel lemi

tanu lásnak minden fok oza ta a te l j es egységében , ha e lh omályosu l t

k i fe j ezésekke l i s , k i számo l t és k ido lgozot t , és ezér t mé ly in tu i t í v

belá tás t i gén ye l , hogy ezeket a t i t koka t , amiket csak a

beava t ot takka l oszt ot tak meg, meg leh essen fe j t en i . Ez

megmagya rázza egyébkén t a tén yt , amiér t ez az an yag maga az

ind ia i könyvekben ko rább i dá tumokka l o l y megt évesztıen és köz-

tünk szó lva e l len tmondásosan i s muta tkozik , h ogy i gén yes és

képzet t o l vasó azt min t „tudománytalant" és akár „dırét" u tas í t j a e l , és a

bekép ze l t röv id ú ton „kijavítja", lega lább is megk ísér l i „kiegészíteni",

m iá l ta l nap ja inkban o ly sok az „íjász-specialista" - és gyak or la t i lag egy

igaz i „íjász" s incs !

Ahhoz, h ogy egy i l yen sze l lemi tanu lásban részt vegyünk , a

tanu lónak igen sz i go rú et i ka i fegye lemn ek ke l l magát a lávetn i , és

megfe le ln i a négy lén yeges erén yn ek - megkü lönb öztetı erı

(v i veka) , szenved é lymentesség (v i raga) , j ó é letv i t el ( sa tsampat - t i )

és tö rekvés a megoldás ra (mumuksatva) . Persze eza lat t n em va lami

megkü lönbözetı k épességet ke l l é r ten i az é lets i k er é r te lméb en vagy

az e lemi szenved é lyek legyő rését , min t a fé l t éken ység, a győ l ö le t

vagy a bosszúvág) ' - a sze l lemi tanu lónak sokka l i nkább az igaz és

a hamis , a jó és a rossz, az örök és a mu landó közöt t i kü lönbséget

92

kel l megtanu ln ia . Ezekbı l az e lsı k épességekbı l sp on tán keletk ez ik

aztán a több i tu la jdonság : az e lu tas í tás minden e l len , ami hamis ,

ami rosszakara tú és mú lan- d ónak megismer t : a j ó é letv i t e l , ami ha t

részre osz l i k - a gon dola tok nyu ga lma (sama) , az önura lom (dama) ,

a n yugod t magata r tás (uparama) , a tü re lem ( t i t i ksa), a b iza lom

(s raddha) és a cé l tuda tos f i gye lem (samadhana) - és végü l , az akara t

a fe l szabadu l t ságra , egy b elsı e lo ld ot tságra mind en v i lág i tó l . Ez u -

tóbb i tu la jdonság minden e lö l já ró adot tsága , hozzáprése l i a

sze l lemi -k eresı t ahhoz, ami vé csak lenn i szeretne - a mé l t ó b e-

ava tásához. E né lkü l a sze l lemi e lık észü let n é lkü l nem ta lá l mes-

teré re - még ha az egész v i lágot f e l i s ku ta tná é r te. Van azonban

nek i , így senk ihez sem k e l l odamenn ie, h ogy ta lá lkozzon mest e réve l

- a mest er jön ıh ozzá . H iszen hosszú éveken á t , mie lı t t a r ra az

e lha tá rozásra ju to t t vo lna , hogy meste r t keressen , ı már vár t rá .

Ennek a sze l lemi várománynak az e lı f e l té t e le i a leg - szü rk ébb

ıs idık óta ugyanazok marad tak és éppoly k evéssé megdön töt ték ,

min t a v i lág t e rmészet i törvén yei . Másrészt , a tanuló tó l semmi lyen

töké let ességet nem várnak e l - csak ıszin tén fá rad ozn ia ke l l ezen

tu la jdonságok k i fe j l eszt ésén . De még mie lı t t ezeket ke l lı

mér tékb en e lér t e, k épes má r a med i tác ió szel lemi gyak or la ta iva l - a

dhyanáva l - f og la lkozn ia - egy durvaszerkezető tá rgya t ragad k i .

így k ezdıd ik gyakor la ta . Ennek a du rva med i tác iónak néhány

hónap ja u tán (s thu la -dh yna) jönnek az e lsı lá t omások - a „sajátos

képek" és min tegy egy év mú lva a mest er v í z i ó i - e lıször tőnnek fe l

ma jd sugárzó, minden t e lh omályos í tó szemei , és tovább i gyak or lás

u tán szemtı l s zemb e lá t ja az emb er .

A f i gye lmes és mi szt i kusan tanu l t o l vasó ebben va lóban az

ana lóg ia nagy k ozmikus törvén yének ha tásá t f og ja megp i l lan tan i .

M inden t i tokza tos törvén y leg fon t osabb iká t a követ kezıképpen

lehetn e megfoga lmazn i : „A kisebb körök központjaiforognak a nagyobb körök

központjai körül." így p l . a nappa lok és é jszakák két het et a l kotnak , ha

a Ho ld gyarapszik , a v i lágos hónap fé l („a Hold napja"), a nappa lok és

az é jszakák ha fogy a Ho ld , „sötét" hónap fe let a lk ot ják , éppúgy

a lkot ja a ha t hónap , ha a Nap észak fe lé megy az „év nappalát", ha dél

fe lé megy „az év éjszakáját". Az emberé let néhán y évt i zed e éppúgy a

„nappalt" és min tegy éppo ly hosszú ide i g ta r tó lé t a tú l v i lágban az

„éjszakát" a lkot ja , egy minden kor i i nkarnác ió jét s tb . A mi esetünkben

93

egy lezá r t ta r t omán y fe j lıdésének egyes foka i a lap já t képezik

ugyanazon tö rvén yekn ek , mi n t a mindenkor i fok oza t beosz tása i . így

i smét lıd ik (nagyobb c ik lusban) a miszt i kus fe j lıd és minden fokán

ugyanaz a sor rend , ahogy a med i tác ió fok oza ta i a mindenkor i

fe j l ıdés i fok oka t a lkot ják : a med i tác iónak min t o l yannak, négy foka

van - „a nyíl felhelyezése és célzás" ( t ra taka) , „az íj megfeszítése" (sambhavi -

mudra) , „a nyíl eleresztése" (khe- car i -mudra ) és „a találat várása" ( laksyam

v iddh i ) vagy „figyelés a célra"; így a n égy fe j lıd és i fok med i tác iós

gyak or la ta i a tanu ló tó l a meste r ig a lapu l véve, éppúgy az em l í t e t t

fok oza t oka t . Ugyanaz a do log a lá tomásokka l i s : egy mindenkor i

med i tác ió lá tomása i ugyanabban a sor rendben lépnek fe l , ahogy az

ér in tet t med i tác iós gyak or la toka t i s egyenkén t ke l l k i f e j l eszt etn i .

Akár tú lsú lyban i s leh et az u ra lkodó momentum fı t endenc iá ja , de

az a lapv i szon y mind ig ugyanaz marad . Ez a tén y megenged i nekünk

matemat i ka i b i z tonságga l a mindenkor i és követk ezésképpen a négy

(mest er ) fokoza t a lap j e l lemét és a megfe le lı med i tác iós fokoza t

á l ta lán os karak t erét i s levezetn i . Ezt a megfe le l t etés t a

következık éppen rögzí th et jük :

1 . Az e lsı med i tác iós fok du rvaanyagú ( t ra taka) és lá tomása i a

„sajátságos képek". Az e lsı fok miszt i kusa i s fog la lkoz ik e lmé lyü léssel

a du rvaanyagú tá rgyakba (s thu la -dh yana) és ennek a v i zsgá lódásnak

az eredmén yét (smadh i ) „szemlélıdés kétséggel"- nek h ív ják (sav i ta rka)

bármenn yi re nem k épes az á l ta la a lá t omásban lá to t t ob jek tumot

azonosí tan i . De ha meg tud ja tenn i , akkor ez a szemlé lıdése „kétség

nélküli" (n i rv i ta rka) .

2 . A másod ik med i tác iós fok a koncen t rác ió (sambhavimu- d ra ) ,

me ly fo l yamat os légzésse l j á r . Lá t omása i „válaszok a gondoltakra"

(p ra t i j a lpana) és hason ló módon v i zsgá lódások „meggondolásokkal"

(sav ica ra ) , amenn yiben ezt még nem rögzí t i , hogy vajon a mú l thoz,

a jövıhöz vagy a j e lenhez ta r toz ik , és va j on sa já t vagy id egen

gondo la t ok á l ta l i dézıdöt t -e e lı . Ha azonban ezek a megfon to lások

megbuknak - ahogy az i l yen gyakor la t ok ná l á l landóan adód ik a

megk íván t u tóv i zsgá la t - , akkor ezeket a szemlé lıd ések et

„meggondolás nélkülinek" (n i rv i ca ra ) nevezik , és az á l ta la n yer t

i smeret eket „valóságtöltetőnek" ( r i t amb- hara p ra jna) , mi ve l azok , min t

lá t tuk , a tér és az idı m inden akadá lyán á t hozha t tak , „hiszen

vonatkozik", ahogy Patan ja l i ( j óga-su t ra 1 ,49 ) k iemel i , „különleges

94

sajátossága miatt, egy másik területre, mint bizonyíték vagy következtetés". Mégis

nem ez a t e l j es „utolsó" igazság, hanem önmagában ta r ta lmaz

igazságot - vagy a mú l tbó l vagy a j övıbı l , és nem fe l t é t lenü l a

je lenbı l : h i szen éppen egy f in omszerkezető , i dı t l en sz féráh oz

ta r toz ik és a leges - legmagasabb fok ra ta r t i gén yt , h ogy ezt az

i smeret et a tén y leges j e lenn e l ( i l l e tve egy más ik megk íván t idıve l )

vona tkozásba hozza . I t t sok szorosan megn yi lvánu l az ú gyn evezet t

„látnokok" f i gye lmen k í vü l hagyot t t örvén ye, ame ly szer in t a lá tn ok i

tek in tet „felülr ıl lefelé", tehá t a sze l lemibı l a f i z i ka iba , és nem

fo rd í t va fe j lıd ik .

Ha fenná l l t a másod ik med i tác iós fok oza t gyakor la ta a v i lágí tó

tá rgy v i zsgá la tábó l - a sugá rzó Napbó l - , akkor párhuzamosan ezze l

az a lsó fokka l , a gyakor la to t a miszt i kus fe j lıd és másod ik fokára

egy hason ló - tudn i i l l i k a j yot i r -dh yama - med i tác ió a sugárzó fén y

fö lé he lyez i , ame lyb en az e lsı f ok tá rgyá t lá t juk . És hason lóan a

másod ik med i tác iós fokhoz, ami a fén yv i zsgá la t révén e rıs

fo r róságot id éz e lı a há tger incve lıben és az egész tes tben ,

ke letk ez ik a fén y med i tác ió á l ta l a „ kígy ót őz" (kun- da l in i ) - egy

a l legor i kus megn evezése a kozmikus é lete rı beha to lásának (p rana)

a f i nomszerk ezető csa to rnákba és cen t rumokba, a „lótuszvirágokba"

(chak ra) , me lyek a miszt i kus tőzön keresztü l k i v i rágoznak és

k inyí lnak . Ezér t gyak oro l ják ezen a másod ik fe j lıdés i fokon az

igaz i j ógá t - l eg fık épp a ha tha-aspek- tusában .

3 . Ha ez a „kígyótőz" a szemö ldökközépben magas ra emelkedet t ,

megn yi l vánu l a „Kundalini Istenség" egy lán gn ye lv a lak jában a

miszt i kus szemén ek , ésped i g nem a l legor i kusán , hanem a (behun yt )

szemei e lı t t j e len ik meg, min t egy va lód i , lob ogó láng. Ez a

p i l lana t je l z i a harmad ik med i tác iós fok ot és sz in túgy a miszt i kus

harmad ik fe j lıd és i foká t i s , ame ly mostan tó l kezd ve a med i tác ióhoz

egy „pont" fö lö t t (b indudhyana) bon yo lód ik le . M i t je len teza „p on t "?

A h indu b indu szó tu la jdonképpen „cseppeket" j e len t és je len t i a

csepp formákat i s a lán gokban ! Ez a h í res kheca r i -mudra , ami a „nyel,

nyelés" lá tsza ta a la t t e l re j t ve ta r to t t „lángnyelv" bedugása a kopon ya

nyí lásba (kha , kopon ya lyuk a h ipof í z i s és a t obozmir i gy közöt t ,

á tv i t t é r t e lemben „az égbolt térsége", fe lü l a szá jpad láson , a

szemö ldökközép és a ta rkó közöt t ) - a már n ézet t láng szemlé let e

(samadh i ) , ami t „szemlélıdés gyönyörrel" -nek nevezn ek a jógában , és a

95

gyak or lónak te l j es i smeret et ad (p ra t yaksa , a „direkt szem elıtti"

érzék eikés) és azá l ta l minden erı sp on tán k ibon takozásá t , úgymin t

bo ld ogságot (ananda) adományoz. H iszen a jóga ere j én ek t i t ka a ké-

pesség, az u ra landó tá rgya t a „harmadik szemben" (az a jna-chak- ra

révén) a fo rma, a szín és a k i sugárzás t ök élet es t is ztaságában (ezen

a fokon a nézı a sugá rzó fén yb en és a töké let es szín pompában

u tán izzó ha tásban) lá tn i . M ikén t az „agni-jóga", az e lvá randó v i lágtan

ú j j óga fa j tá ja magyarázza :

egy tá rgy t i s zta k épe harmad ik szemünkben számunkra meg-

foghatóan köze l van , ha a tá rgy kép ét minden vona l és szín tö -

kélet ességéb en ke l t j ük fe l , úgy az ember közvet lenül befo lyáso l -

ha t ja . Az ember u ra lha t ja . . . , függet lenü l a távo lságt ó l e re j e a lá

ha j tha t ja . . . A szokásos tá rgyak tó l a távo l i b o lygókig k i leh et

ter j eszt en i ezt a ha tás t .

(„Hierarchia")

így idézıd ik e lı - hogy egy pé ldá t mond junk - az egy lángga l

összet ekered et t a ran y k ígyó lá tomása a mu ladharában (a

fa rkcson tban) , ami v i lágos fén yn é l a fe j i g emelked ik és k inyi t j a a

közp on toka t ; egy ember vagy a k edve l t ember t ömeg tobozmi -

r igyén ek v í z ió ja h e lyez i ezen emb erek et tök é let es el lenı r zés a lá

úgy, h ogy azok minden gon dola tá t , amik et megoszt ot tak a jóg iva l ,

egy k i vá ló érzékcsa lódást min tha h ipnózisban lennének , képszérőén

é lne á t , miá l ta l a h í res „kötélkísérlet" és hason ló „hipnózis csodája"

megmagya rázha tó lenne. Az emb er i kö ldök cen t rum hason ló

lá tomása eredmén yezi a pon tos és k edve l t , rön tgenhez hason l í t ó

betek in tés t a tes t b e lsı s t ruk tú rá jába s tb .

Az o lvasó eme képesség a lka lmazás i mód jának te l j ességét ta lá l ja

a Pa tan ja l i j óga -su t rának a h armad ik fe jezet éb en , me lyben még sok

egyéb erı t , melyek ugyan i l yen v i zuá l i s ú ton va lósu lnak meg,

bemuta tnak . A tan t rákban i s , minden ek e lı t t a t r i - pu rasara -

samucayában , rész let es le í rása i t l ehet a kü lönbözı közpon tokban

(chakra) k ibon takozó erık rı l t a lá ln i , ame ly í rások ra már u ta l tam az

o lvasónak .

4 . Egy jóg i összes f i z i ka i e re j ének t öké let es k ibontakozása

azonban nem a legmagasab b fokoza t , amin t azt Pa tan ja l i , - ak i

96

ezeket az e rık et „pótlékként" (upasargah) - j e l l emezt e, továbbá azt

mond ja :

„Azonosságon keresztül ezek az erık a rossz magvait szétrombolják és keletkezik a

megoldás." (Y. S. III. 51.)

Mego ldás (ka iva lya) a la t t a jóga a sze l lem an yagt ó l (p rak r i t i )

va ló t e l j es megszabad í tás t , az i s t en i t öké let esség ú j ramegszer- zését

ér t i . Ezér t a j óg i t a negyed ik fe j lıdés i f oknak ehhez a magaszt os

cé lhoz k el l vezetn ie.

Fo lyamod junk ú jbó l a négy med i tác iós fokhoz - ez a lka lommal

annak u to lsó fe j ezetéh ez - ahhoz, ami az ana lóg ia törvén yének

következt éb en a négy fe j lıdés i f ok a lap je l lemét ha tá rozza meg.

Pon tosan mondva, számos erı (s iddh i ) ta r toz ik az önmagában

nehezen fe l i smerh etı negyed ik med i tác iós fokhoz, „a célra figyeléshez"

( laksyam v iddh i ) . H iszen azok a tökélet es ön - fe le jtés p i l lana tában

keletk eznek ( laya ) , a tuda t a cé l la l t ör t énı egyb eo lvadásakor . A

mundaka-upan isad ezt mond ja er rı l :

„OM az íj, és Önmagunk (atman) a nyíl és Brahma a célkorong; figyelemmel találd

el és egyesülj vele, mint a nyíl."

(M. Up. II. 2,4)

„A nyíl egyesülésének a célkoronggal" eszer in t e lıször az egész n egyed ik

fe j l ıdés i fok ot ke l l j e l l emezn ie. Késıbb ezen a negyed i k fe j lıd és i

fok on kel l m inden e rınek spon tán , minden gyakor lás nélkü l

k ia laku ln ia .

Ha már most a k érd és t a más ik o lda l ró l i s megvi zsgál juk , akkor

a bö lcs Gherandáná l ( lásd „A nagy titok") csupán három med i tác ió t - a

du rvá t , a v i lágí tó t és a f i nomat , miközben p ersze ı a z u tóbb i ket tıs

karak teré re - ta la lunk , me ly min t a „Nagy Kundalini Istenség"

v i zsgá lódására és a „Brahma mint pont"-ra u ta l . O azt mond ja :

Nagy szerencse révén bárk inél f e léb red a Kunda l in i . í gy ön -

magáva l együ t t k i lép a tes tbı l a szem n yi tása á l ta l (a magasban) és

vándoro l a k i rá l y i ú ton , mozgása mia t t azonban nem lá tha tó.

A jóg i azonban s iker t ér e l a med i tác ióban (dh yana j óga ) a

smabhavi mudra á l ta l . Ez a t i t okza t os f i nomszerk ezető med i tác ió

(suksma-dh yana) , ami maguk az i s ten ek számára i s n eh ezen é rhetı

e l . (ibid. VI. 18-20.)

97

Ennek a „nagy Kundalini istenségnek" lobogó lángn ye lvk én t va ló

szemlé lését a harmad ik fokoza tban már megé l tük . A „Brah- mának mint

pontnak" a v i zsgá lódása tehá t , a med i tác ió tá rgya ke l l hogy legyen a

negyed ik fok on . Másrészt Gh eranda mond ja a V I I . f e jezet ben :

A sambhavi mudrán keresztü l megy végbe önmagunk meg-

ismerése (a tmappra t yaksa) : b indut Brahmakén t lá tn i , összekap-

cso lód ik azá l ta l a tuda t (manas) .

He lyezd Önmagad a Kha közepéb e és Khá - t önmagad közepéb e.

Tehát khákén t lá tva , ne zava r tasd magad . Fo ly ton boldogságga l t e le

megy az emb er így az eksztáz isba (samadh i ) á t .

Ez tehá t a negyed ik fok med i tác ió ja : a fe j he lyéb e (manas

chakra , a h ipof íz i s és a tobozmi r i gy közöt t ) , aho l az ember (sam-

hav i mudrán á t ) a lángn ye lv v íz i ó já t á té l t e , „helyezzük önmagunkat", azaz

koncen t rá l az emb er az Én-érzés re (az egyébk én t mind ig i t t lé t ez ik ) ,

min tha eggyé vá lna ezze l a lángga l (b indu , ahogy tud juk , nem eg y

„pont", hanem „csepp", aminek láng formá ja van) . H iszen b indu t (a

harmad ik med i tác iós foké t ) ke l l egyrészt immár Brahmának

tek in ten i , és azza l össze k e l l kapcso ln i a tuda tot . Másrészt , amin t

ugyan ez az Upan ishad két s t ró fáva l e lıbb mond ja , ez a Brahma

„lángoló" (a rc imat ) , f i nomabb min t a leg f inomabb, és e l ke l l ta lá ln i

(önmaga n yi láva l ) !

M inden i l yen szub t i l i s med i tác ió következmén ye ön magunk

fe l i smerése vagy „atma-prazyaksa", ahogy Gh eranda k i je len t i . És

Pa tan ja l i hozzá főzi :

. . .E lmé lyed és révén (samyama) önmagunkba jı a tudás ön-

magáér t (pu rasa) .

Ezá l ta l f e lke l t i a z (abszo lú t ) ha l lás t , az é rzés t , a lá tás t , az

í z le lés t és a p ra t ibha szaglásá t . " így fo l yta t ja tovább :

E lmé lyed és á l ta l ( samyama) a lé lek (sa t t wa) és magunk (pu -

rusa) megkü lönbözt et ésébe hozzá ju tunk a M indenható erıhö z

(abszo lú t u ra lom minden lén y és kö rü lmén y fö lö t t ) és a M in -

den tudáshoz.

Ezt a fo rmát samandh inak nevezik („az öntudatra irányult") (asmi ta ,

az asmi verbá l i s f ormáb ó l , azaz „én vagyok") és ez a szemlé letmód a

miszt i kus fe j lıd és n egyed i k fokán van . De ez még nem is a

legmagasabb . Maga az á l ta la nyer t „megdicsıülés" (p ra t ibha) , ahogy

va lóban sej t j ük , ami minden erı t sp on tán , minden gyakor lás n élkü l ,

98

sa inyamát vagy hason lót adomán yoz, mégha azok a következı

fok oza t e re j e u tán vadászok á l ta l l egyızet nek , azonban ez még nem

a végérvén yes mego ldás (ka i va lya ) , ami , ahogy fen t rı l lá t tuk , csak

a legmagasabb va i ragya megszerzése, minden erı és körü lmén y

i rán t i érzéket lenség, min t „formában létezés" ( ruparaga) vagy „Forma

nélküli létezéssel" (a ru - pa- raga) szemb en, a negyed ik fe lszen te lés

(paramahamsa) misz t i kusának részesei , és ı t adep tussá ( j i vanmuk ta,

„él ı megváltóvá") koronázzák . Ez a megvá l tás a smath i l egmagasabb

fo rmá ján keresztü l tö r t én ik , és az „erény felhıjének" (dharma mégha)

nevezik e l . Ak i ebbı l a töké let es tudásból , ame ly semmi t nem

ta r toga t önmaga számára ke letkez ik , „ha tudásának végtelensége elıtt",

amin t Pa tan ja l i zá rómondatában k ih i rdet i , „minden leplezés és

tisztátalanság meghátrált és minden felismerhetı csekélységnek tőnt."