XLH. uj evfolyam 10. szam Budapest, 1987. oklober ho

JOGTUDOMANYIKOZLONY

Tudomfinyos foly6ir«t

TARTALOM

NAGY LASZLOGondolatok a munkaltato anyagi feielossegenek to-vabbfejleszteserol 527

CSILLAG GYORGYTerv es/vagy epiilet, avagy: mil ved a szerzoi jog? ... 533

RACZ GYORGYA foglalkozastol eltiltas — osszehasonlito jogi vetii-letben 538

ZOLTAN ODONA termeloi felelossegrol 542

SZABO MIKLOSA nemzetkozi jog sajatossagainak hatasa a jog fo-galmara 548

KIRALY MIKLOSA deliktualis feielosseg nemzetkozi maganjogi sza-balyozasanak jelenkori fejlodeserol 553

Szcmle

RUSZOLY JOZSEFA kiegyezes ujabb historiografiaja es a jogtortenet... 559

VIDA SANDORFogyasztoi velemenykutatas eredmenyeinek felhasz-nalasa az USA vedjegyjogi itelkezeseben 565

Jogirodalom—Jogelet

Adam Antal: A tarsadalmi szervezetek fogalma, tipu-sai es jogallasa de lege ferenda (PFEIL EDIT) 569

Toro Karoly: Az orvosi jogviszony (TATAR IREN).... 572Hajdu Lajos: Buntett es biintetes Magyarorszagon a

XVIII. szazad utolso harmadaban (KOHEGYI MI-HALY) 575

KUKORELLI ISTVANAllam — terkapcsolatok — demokracia (Bihari Ottoemlekiiles) 577

STIPTA ISTVANIjjas Jozsef kandidatusi eitekezesenek vitaja 578

COJJEPXAHHE: Jlacxo ffa/ft: MbicjiH o aajiMiemiieM pasBHTHH MaTepiia.ibHoii oTBecTBCHHOCTii pa6oTO«aTeJM — JJi>ep,fb*InjiJiar: FIpoeKT H/HJIH crpoeHHe, HJIH xe, MTO sainHinaexCH aBTOpCKHM npaeoM? — ffbeprjb Patf: Jlnmeuiie npasa saimMaTbcaonpeflejieHHOH npodpeccnefi B cpaBHmrejibHO-npaBOM aciieKxe — 3#e Sojiran: O6 OTBCTCTBCHHocTy npoHSBOfliiTejia — MIIKJIOIUCa6o: BjiiMHiie ocodeHHocreH MeaiflyHapnanoro npasa Ha noHHTye npasa — MHKJIOUI Knpaft: O pasBHTHH peryjiHpOBamiHjjejiHKTHOH OTBCTCTBeHHOCTy no MOKUVHapoflHOMy MacTHOMy npaBy coBpeMeHHOCTH — Oosop: Hoxecp Pycoii: HOBBH HCTopnorpa-(pHH ABCTpo-BenrepcKoro corjiamcHHH H iicropHH npasa — Illaajjop Bii/in: HcnojibSOBanne pejyjibTaTOB Hcc.ieaoBanHH MHCHHH

H B peiiieHHax cnopos no TOBapubiM 3HaK3M B CIIIA — lOpitwrnecKax jiHTeparypa-ioypmiii'iecKaa xiiiHh: AaaMTaji: FIoHHTiie rnnbi n npasoBoe nojioxenne OBmecTBennbix opraHnsatiHH de lege ferenda 3nin nfyeiui) — Tepe KapoH:

eHHe spana (Mpe» Tarap) — Xaflfly Jlafioin: IIpecTynjieHiie H HaKasaHne B Benrpim B nocjiennefi TpeTH XVIII BCKB(Mnxaii Kexeabii) — HmiwaH KyKOpenu: TocyaapCTBO — CBHSH B npoctpaHCTBe — AeMOKpaHHH (coBeu;aHne B naMHTb OTTOBHxapii) — HniTBan UlTimra: OOCVJKACHHC KaHnH«aTCKOH aticceTpaunii Ho/Ketpa Hflauia.

INHALT: Ldszlo Nagy: Gedanken iiber die Weiterentwicklung der materiellen Verantwortung des Arbeitsgebers. Gyorgy Csillag: Planund/oder Gebaude: was schiitzt das Urheberrecht? — Cydrgy Rdcz: Berufsverbot vom dem Gesichtspunkt der Rechtsvergleichung bet-rachtet. — Odon Zoltdn: tiber die Verantwortung des Hersteliers. — Miklos Szabo: Die Wirkung der Eigenart des internationalen Rechtsauf den Rechtsbegriff. — Miklos Kirdly: Uber die gegenwartige Entwicklung der internationalen privatrechtlichen Regelung der deliktuel-len Verantwortung. — REVUE: Jozsef Ruszo/y: Neuere Historiographie des Ausgleiches von 1867 und die Rechtsgeschichte. — SdndorVida: Anwendung der Ergebnisse der Konsumenten-Meinungsforschung in der Schutzmarken-Rechtsprechung der USA. — RECHTSLI-TERATUR —RECHTSLEBEN: Antal Adam: Begriff, Typen und Rechtsstand 'de lege ferenda der gesellschaftlichen Institutionen (EditPfeil). — Karoly TSro: Das arztliche Rechtsverhaltnis (Ircn Tatar). — Lajos Hajdii: Straftat und Strafe inUngarn im lelzten Drittel des 18.Jahrhunderts (Mihdly Kohegyi). — Istvdn Kukorelli: Staat — Raumbeziehungen — Demokratie (Gedenksitzung Otto Bihari). — IstvdnStipia: Diskussion uber die Dissertation von Jozsef Ijjas

CONTENTS: Ldszlo Nagy: Some thoughts on the further development of the material liability of the employers — Gyorgy Csillug: Planand/or building: what does copyright law protect? Gyorgy Rdcz: The deprivation of profession — in a comparative wiev — Odon Zoltdn:On poducts liability — Miklos Szabo: The influence of international law on the notion of the law Miklos Kirdly: On the modern develop-ment of the regulation of the delictual liability in the conflict of laws — REWIEW: Jozsef Ruszoly: The new historiography of the compro-mise of 1867 and the legal history — Sdndor Vida: Use of the results of the customers opinion research in dccideing patent law cases in theU.S. LEG A LITERATURE—LEGAL LIFE: Antal Adam: The notion of the social organisations, their types and legal position de lege fe-renda (Edit Pfeil) Karoly TOro: The medical legal relations (Iren Tatar) Lajos Hajdii: Crime and punishment in Hungary in the last decadesof the 18. Century SMihdly Kohegyi) Istvdn Kukorelli: State — connections — democracy (Memorial session Otto Bihari) Istvdn Stipta:The discussion of the dissertation of Istvan Ijjas

578 JOGTUDOMANYI KOZLONY 1987. oktober ho

pest a kdtet dllamjogi resze halvd-nyabb, Ennek magyarazata lehet ne-hany elfoglaltsag miatti tavolmaradas,ami azonban (ez nem a szerkeszto bu-ne) irasban kesobb potolhato lett vol-na, aranyosabba teve ezzel a tanul-manykotetet. Az onkormanyzatokkalfoglalkozo irasokat leszamitva tulaj-donkeppen csak harom-negy tanul-many kifejezetten allamjogi-alkot-manyjogi indittatasu, ezek is egymas-tol fiiggetlenek, alapfogalmakkal (atudomanyag elnevezese, a jogforras-•endszer kerdesei) foglalkoznak. Aznlekkotet mufaja szempontjabol

-eldaadonak tartom ,,az allami szer-v^ek kozdtti egyensulyozo rendszer ki-alakitasanak problemaja Bihari Ottokoncepci6jaban" cimu eloadast,amely valoban megszuntetve-megorziaz orokseget, feltarva es alkotoan to-vabbfejlesztve azt. Nem kevesbe er-dekfeszito a parlamentrol de lege fe-renda tartott referatum, amely a leg-felsobb szuveren testulet es a tenylegeshatalomgyakorlas osszefiiggeseit ke-resi. J61 egybevag az iras Bihari Otto-nak a parlament munkajarol keszitettradio-interjujaval (Id. 535—539. old.).

A szakmai vonatkozasokrol vissza-terve a szemelyesekre — erre osztonbza kotet radiointerjukat tartalmazofiiggeleke is — ad-e emberi portret azemtekkonyv Bihari Ottorol? Az egyikbevezeto foreferatum vegigkiseri azeletutat, leltart keszit fontosabb mu-veirol. Ezt egesziti ki a munkassagotteljeskoruen bemutat6 bibliografia,amely kozel 250 tetelt sorol fel, kozot-tiik 21 monografiat es nagyjabolugyanennyi tankonyvet.

Az emlekiiles szonokai sem mente-sek a tudossal, a barattal, a kollegavalva!6 szemelyes talalkozasok hatasaalol, az emlekmozaikokbol tovabbepitheto az emberi palyaiv. A mozai-kok koziil nehany; a nemzeti kisebb-seg tagjakent Temesvaron atelt gyer-mekkor lehet a magyarazata a nemze-tisegek iranti erzekenysegenek — veliaz egyik hozzaszolo. Talan nem csakennek, hanem a demokracia iranti er-zekenysegenek, mivel a demokraciamindig a kisebbseg-tobbseg viszonya-ra epiil. A debreceni egyetemi evekrol,a tanszeki elodokrol, a kozjog akkoriallapotarol, a kdzos elmenyekrol adszamot az egykori evfolyamtars, a ke-sobbi palyatars. A gyakorlati kozigaz-gatdsi munkdban egyiitt eltoltott evek-re emlekezik kozigazgatasunk egyikjelenlegi vezetoje, annak mindennapiizgalmaira Bihari Otto a kotetben ko-zolt interjiiban is visszater. A pecsiegyetemen 4s a Dundntuli Tudomd-

nyos Intezetben vegzett tevekenysege-rol sokan vallanak; ket csomopont ta-pinthato ki, az 1957—1964 kozotti de-kansag, es 1973, amikor Bihari atvesziaz intezet vezeteset. A vallomasokbolfeltarulnak egy nem mindennapi eletkonturjai; az iskolateremto, a diakko-ri munkara figyelo, a fiatalokat palya-ra segito professzor, a hazai es nem-zetkozi kutatasokat szervezo, inspira-16 tudos mindennapjai. Bihari Otto akozelet aktiv reszese, mint mindeniitt,ott is eros, meghatarozo szemelyiseg,aki velemenyet sohasem csomagoltabe. Minderrol onmaga is nyilatkozik akonyvben, elismerven hirtelen terme-szetet, hangjabol ugyanakkor kicsen-diil a csalad, a fiatalok, a munka, aszepirodalom szeretete.

Nem lehettem jelen az emlekiilesen,szabad legyen ezert szemelyes veleme-nyemmel zarnom mondandomat. Va-lamelyest ismerve az eletmiivet es al-kotojat, Bihari Ottot europer es — akorba mindig belehelyezve — refor-mer gondolkodonak tartom. Szeme-lyes talalkozasainkon — bevallom,felve tiszteltem — nem egy batoritoszot kaptam tole. Inspiralo gondolata-it kutatasaimban ma is hasznositom, skoteteit — amelyek melle most odaal-litom ezt az emlekkonyvet — gyakranleemelem a konyvespolcrol. Nincsenrajtuk por.

Stipta Istvdn

Ijjas Jozsef kandidatusi ertekezesenekvitaja

A Tudomanyos Minosito Bizottsagaltal kikuldott biralobizottsag e!6tt1987. aprilis 21-en zajlott le Ijjas Jozsefegyetemi adjunktus (Budapest/Mis-kolc) N£met-Ausztria provizorikuskormdnyzati rendszere cimu kandida-tusi ertekezesenek nyilvanos vitaja. Abizottsag elnoke Racz Attila tudoma-nyos fomunkatars volt, opponenskentDioszegi Istvan es Takacs Imre egyete-mi tanarok mukodtek kozre.

A disszertacio az Osztrak—MagyarMonarchia felbomlasa utan letrejottNemet—Ausztria kormanyzati rend-szeret dolgozta fel. Bar az egyetemeses hazai tortenelem miiveloi szamos,Ausztriaval kapcsolatos muvet irtakmar, a hivatalos biralok megis szeren-csesnek tartottak a disszertans targy-valasztasat.

Stipta Istvdn egyetemi adjunktus, NMEAllam- es Jogtudomanyi Kar (Miskolc).

A zOmmel politikatorteneti feldol-gozasok utan Ijjas Jozsef intezmeny-torteneti nezopontja, jogtorteneszikozelitese onmagaban is novumot je-lent. Mas kerdes az, hogy mennyibenlehet sikeres idegen orszagbeli intez-menyek magyar torteneti feldolgoza-sa. Dioszegi Istvan batorito allaspont-ja szerint a nemzeti tortenelem felseg-teruletere a kiilfoldi tb'rtenesz a kom-paratisztika menlevele nelkiil is belep-het. Ha — mint Ijjas Jozsef — ismeriaz eredeti forrasokat, feldolgozaso-kat, a honi torteneszek beidegzodesei-tol, elfogultsagaitol mentesen kbzelitimeg a temajat. A diszertacio vitajanakvegkovetkeztetese szerint a szerzo dol-gozata az osztrak tudomanyossag sza-mara is hasznos megallapitasokat tar-talmaz. Dioszegi Istvan a szerzobenegyenesen a nemreg elhunyt KerekesLajos nemzetkozi lepteku munkassa-ganak folytatojat latja.

Az ertekezes fobb megallapitasaitkovetve eloszor a nemet—osztrak al-lam letrejottenek mozzanatait emelhe-tem ki. A szerzo eloszor a Saint—Ger-main-i bekeszerzodessel ,,eletre itelt"Ausztria kialakulasanak fobb alloma-sait vizsgalta. Az allamalakulas politi-kai celkituzeset 1918. oktober 3-an fo-galmaztak meg. A politikai taborok(partok) erre vonatkozo konkordacio-ja oktober 10-en sziiletett meg. AzIdeiglenes Nemzetgyules oktober 21-imegalakulasa utan oktober 30-an tor-tent az allamalapito hatarozat elfoga-dasa, majd egy nappal kesobb a hata-lom tenyleges atvetele. A szerzo allas-pontja szerint Nemet-Ausztria mega-lapitasa nem mint a nemzeti bnrendel-kezesi jog onkentes megvalositasa, ha-nem mint egy kiilpolitikailag determi-nalt helyzetben hozott kenyszerintez-kedes foghato fel.

A diszertacio egyik ujszeru megalla-pitasa szerint az 1918. oktober 30-i al-kotmanyfragmentum a korabbi kato-nai diktatura tagadasakent a nagyfrancia forradalom reminiszcenciait istartalmazo direktorialis kormanyfor-mat alkotott. Az alkotmanyozas ernetulbuzgo intezkedese mellett a tanul-manybol megismerhetjuk a gyors al-lamszervezes soran elkovetett struktu-ralis hibakat is. A szerzo ide sorolja abizalmatlansagi inditvany hianyat; azta tenyt, hogy az Allamtanacs nem ren-delkezett vetojoggal es hogy az allam-titkaroknak nem volt ellenjegyzesi jo-guk. Egy kesobbi (1919. december 19-i)alkotmanyfragmentum reszben korri-galta a tapasztalt hianyossagokat. Aregi osztrak kormanyzati konstrukcio-hoz visszakanyarodva kiepitette az al-

1987. oktober ho JOGTUDOMANYI KOZLONY 579

lam es kormanyfo lisziseger. az Al-lamkormanyt valoban kormannya ala-kitotta es a politikai felelossegenek er-venyesitesere bevezette a bizalmatlan-sag intezmenyet.

Az Ideiglenes Nemzetgyules egyikfontos feladata volt az AlkotmanyozoNemzetgyules kozjogi alapjainak meg-teremtese. A tanulmany fontos reszeezen testiilet es a tovabbi provizorikusrendszer viszonyainak elemzese. AzAlkotmanyozo Nemzeigyules a korab-bi atmeneti szakaszhoz kettos modonviszonyulhatott. Vagy — amint azt azIdeiglenes Nemzetgyules tette — a jogidiszkontinuitas elvet fogadja el, tehato'nmagat sajat hatarozata alapjan ere-deti, azaz mas autoritasbol le nem ve-zetheto modon a nepszuverenitas lete-temenyezesnek nyilvanitja, vagy pedigsajat magat az Ideiglenes Nemzetgyu-les jogutodjanak tekinti. A politikaicelszeruseg — olvashatjuk a tanul-manybol — az utobbi mellett szolt, azAlkotmanyozo Nemzetgyules ezt azalternativat valasztotta. A fenti dilem-ma hasonlo modon vetodott fel es ol-dodott meg hazankban is a felszaba-dulast koveto kozjogi harcok soran.

A dolgozat tartalmi attekintese so-ran az 1919. marcius 14-i alkotmany-fragmentumot emlitjiik meg. Ez a do-kumentum — az Alkotmanyozo Nem-zetgyules tulsulyanak megorzese mel-lett — az allamfoi tisztseg ,,potleka-kent" ezen testtilet elnoket ruhazta felbizonyos jogokkal a kormanyzati esvegrehajto hatalom teriileten. Mivelazonban az elnok nem kapta meg sema parlament feloszlatasanak, sem pe-dig a kormany kinevezesenek jogat, akormanyzati rendszer Achilles-sarkavaltozatlanul az allamfoi tisztseg sza-balyozatlansaga maradt.

A szerzo osszegzese szerint a tarsa-dalmi es politikai forradalmak sajatosdialektikaja ervenyesiilt az osztrak al-kotmanyozasban is, Az alkotmanyosmonarchia tagadasakent letrejott egydirektoralis koztarsasag. majd — akor politikai viszonyainak eredmenye-kent — egy kdzbulso, ..atlagolt" rneg-oldas, egy sajatos parlamentaris kSz-tarsasag.

Az opponensek meitat tak Ijjas J6-zsef feldolgozasmodja:, a dolgozat at-tekinthetoseget, olvasmanyos stilusat.Helyeseltek, hogy a relevans alkot-manyjogi dokumentumokat idobenisorrendben vizsgalta. A dolgozategyebkent peldaja lehet a hasonlo tar-gyii feldolgozasoknak: eloszor a poli-tikai hatteret, majd a jogdogmatikaikerdeseket elemzi, vegiil — osszege-zeskent — az intezmenytorteneti fejlo-destendenciat foglalja ossze. Mindeztszeles forrasbazison, hiszen a jogsza-balyokon tul felhasznalta a nemzet-gyulesi jegyzokb'nyveket, a jogforra-sok indoklasait, a kiilonbozo partalla-su napisajto informacioit es a leveltarianyagok adatait.

A fontosabb opponensi megallapi-tasok kozul elsokent Dioszegi IstvanNemet-Ausztria specialis fejlodesi ira-nyait hangsulyozo felveteset emlithe-tem meg. Nezete szerint valosagos ku-riozumnak tekintendo, hogy mig azegykori Osztrak—Magyar Monarchiaujjaalakulo allamai kivetel nelkul tor-teneti alapon epitkeztek, Nemet-Ausztria nem tudott, vagy inkabb nemakart tudni sajat multjarol, es letet isligy fogta fel, mint a Habsburg-multtokeletes antiteziset. Ugyanigy veleke-dett a jovojerol is; az ,,eletkeptelen-seg" teoriajara hivatkozva egyetlenosztrak politikus sem kivanta az Onal-

16 Ausztriat. A gyoztes hatalmak mas-kepp dontottek. A kis Nemet-Auszt-rianak tudomasul keiiett vennie, hogy— idezve Dioszegi Istvan szellemesmegallapitasat — fiiggetlensege nemolyan tulajdon, amellyel szabadonrendelkezhet.

Takacs Imre felvetette az alkotma-nyos intezmenyek kontinuitasanak esa forradalmi helyzet reven eloallt meg-szakitottsag melyebb allamjogi elem-zesenek igenyet. Valoban kiilonos je-lenseggel allunk szemben: az Ideigle-nes Nemzetgyules tagjait 1911-ben va-lasztottak meg, igy 6k a tfirtenelmisorsfordu!6 idejen szemelyiikben is akontinuitast kepviseltek. A varatlanuleloallt haboru utani helyzetben vi-szont eredeti elkepzeleseiktol elteropolitikai programot kellett kepvisel-niiik.

A biralok elfogadtak Ijjas Jozsefvalaszat, amely szerint Ausztriaban1918-ban elmeleti diszkontinuitas esgyakorlati kontinuitas valosult meg.

Az opponensek a dolgozatiro mod-szeret alkalmasnak talaltak a valasz-tott targy feldolgozasara. Dioszegi Ist-van ugyan nehol feleslegesnek velte a,,paragrafusok mikroszkopikus elem-zeset", de maga is megengedte, hogy akfiztortenesz szamara idegen dogmati-kai elemzes nem nelkiilozheti ezt amodszert.

A tanulmany remenybeli publikala-sa eseten sziikseg lenne egy europai ki-tekintesre (Dioszegi Istvan), tovabbautalni lehetne a magyarorszagi fejlo-des rokonvonasaira is (Takacs Imre).

A jelolt valasza utan a biralobizott-sag a dolgozat tudomanyos erteketmaximalis pontszammal honoralva ja-vasolta Ijjas Jozsef reszere a kandidd-tusi fokozat odaiteleset.