xiv. országos sporttudományi konferencia pécs, 2017...

18. évfolyam l 69. szám l 2017/1

Szubjektív jóllét asportolási gyakoriság

tükrében

l

Az önértékelés és ateljesítmény kapcsolata

l

Függőleges felugrásmagasságánakkiszámítására

alkalmazott két módszer elemzése

l

Informális tanulás azegészségturizmusban Fô támogató:

XIV. Országos Sporttudományi Konferencia

Pécs, 2017. június 1-3.

Magyar Sporttudományi SzemleHungarian Review of Sport Science18. évfolyam 69. szám – 2017/1Megjelenik negyedévenként

FôszerkesztôEditor-in-Chief

Bartusné Szmodis MártaAlapító szerkesztôFounding editorMónus AndrásFelelôs szerkesztôEditor-in-ChargeSzôts GáborSzerkesztô

EditorBendiner Nóra

Tanácsadó testü� letAdvisory BoardApor Péter (elnök)Ács PongrácBánhidi MiklósDóczi TamásFarkas AnnaFelszeghy Klára

Gáldiné Gál AndreaGombocz JánosHédi CsabaIhász Ferenc

Keresztesi KatalinMónus AndrásPavlik GáborPucsok JózsefRadák Zsolt

Rétsági ErzsébetSterbenz TamásSzabó S. AndrásSzabó TamásTihanyi JózsefVajda Ildikó

Zsidegh Miklós †

Mûszaki szerkesztôCzetô Zsolt

Kiadja aMagyar Sporttudományi Társaság

Published by theHungarian Society of Sport Science

ElnökPresidentTóth Miklós

Tiszteletbeli elnökökHonorary PresidentsNádori László †Frenkl Róbert †Pucsok JózsefSzerkesztôségEditorial Office

1146 Budapest, Istvánmezei út 1-3.Tel./Fax: (36-1) 460-6980

E-mail: [email protected]: www.sporttudomany.hu

Hirdetésfelvétela szerkesztôség címén

Advertisingin the Editorial Office

Nyomdai munkálatokCZEDE Kft.

ISSN 1586-5428

Tartalom/Contents

BeköszöntôGombocz János Az új évad elé ................................................................................................................ 3

TanulmányBarabásné Kárpáti Dóra, Keresztes NoémiSzubjektív jóllét a sportolási gyakoriság tükrébenSubjective well-being in the light of sport frequency .................................................... 4

Bartha Éva Judit, Kun András IstvánAz önértékelés és a teljesítmény kapcsolata a szabadidősportbanThe relationship between self-assessment and performance in leisure sports ...................................................................................... 10

Kosztin Nikolett, Balatoni IldikóA sportlétesítmények fenntarthatóságának regionális különbségeiRegional differences in the sustainability of sport institutionsActual situation of sport consumption habits ............................................................... 18

Petridis Leonidas, Tróznai Zsófia, Pálinkás Gergely, Kalabiska Irina, Szabó TamásFüggőleges felugrás magasságának kiszámítására alkalmazott két módszer elemzéseAnalysis of two methods used to calculate vertical jump height..................................23

Savella Orsolya, Horváth H. Attila, Dudás Péter, Fritz Péter„Informális tanulás az egészségturizmusban” mérésére alkalmas kérdőív tesztelése faktoranalízis és Cronbach-teszt alkalmazásával’Informal learning in health tourism’ questionnaire’s test with factor analysis and Cronbach’s test .......................................................................................30

Szemes Ágnes, Vig Péter, Géczi Gábor, Patócs Ákos, Sipos Kornél, Tóth LászlóKülönböző életkorú élvonalbeli birkózók észlelt motivációs környezetének és külső-belső motivációs tényezőinek összehasonlító vizsgálataComparative study of the perceived motivational climate and intrinsic-extrinsic motivational factors at different agegroups of elite wrestlers .......................................................................................................... 37

MûhelyKertész István Olimpizmus és közösségi identitás az ókori HellaszbanOlympism and Public Identity in the Ancient Hellas.................................................... 44

Szabolcs Zsuzsanna, Petia Kojouharova, Köteles FerencAz aikido pszichológiai és fizikai hatásai – narratív áttekintésPsychological and physical effects of aikido training – a narrativ review ......................................................................................................... 50

InterjúSzegô Tibor„Az átláthatóbb és tervezhetőbb támogatási rendszer nemcsak számunkra, de a sportszövetségek számára is előnyös” ................................................................... 58

„Lionel Messi zseni, a Barcelonát meg imádom” ........................................................... 60

„Abban bízom, hogy van olyan képességem, hogy az év végére a hallgató megváltozik.”......................................................................62

Konferencia beszámolóDancs HenrietteXI. Teljesítményelemezés a sportban – Világkongresszus .............................................. 64

Gombocz János, Hamar Pál, Keresztesi KatalinBeszámoló a tíz éve elhunyt Rigler Endre emlékének szentelt 46. Mozgásbiológiai konferenciáról ............................................................................... 65

HelyesbítésKiss Anna, Lelovics ZsuzsannaTeljesítménytúrázók táplálkozása, folyadékfogyasztása a túra napján ........................... 66

ReferátumApor Péter rovata .......................................................................................................... 67

Nem találom a helyes kifejezést. Az évad szó a szín-házak világából való, erőltetettnek érzem egy folyó-irattal összefüggésben emlegetni. Évet, esztendőtsem írhatok, mert az új évnek februárban való em-legetése sután hangzik. Hiszen már a farsang végefelé járunk, böjti szelek fújnak hamarosan. Mégis újesztendő kezdődik e lapszám megjelenésével, folyó-iratunk tizennyolcadik évfolyama. S tisztem az elkö-vetkezendő lapszámok, s a felnőtt korba lépettMagyar Sporttudományi Szemle köszöntése.

Akinek – kéretlenül – feladatává válik egy folyóiratúj évének útra indítása, azaz beköszöntő szavakkalvaló fölszerelése, tanácstalanságában szinte kötele-zően eltűnődik azon, hogy ő maga milyen lapszámo-kat forgatna kedvtelve, mit látna, olvasna szívesen.A magamagának való válasz hamar készen áll: Egyál-talán nem merőben mást, mint amit az utóbbi né-hány évben megszokott, megszoktunk. Lapunk –hivatásának megfelelve – jó áttekintést ad a hazánk-ban folyó sportkutatásról. Tematikai tekintetben is,és az egyes műhelyek megszólaltatásában is arányos-ságot tapasztalhatunk. Sportközgazdaságtantól sport-élettanig, sportpszichológiától edzéselméletig min-den szakterület láttatja magát. S hírt adhat munká-járól az ország különböző városaiban dolgozó tíz-tizenkét sportkutató műhely. Szót kapnak a kutatópályájuk első lépéseit tevő fiatalok is, s a kutatókminden generációja. Ilyen értelemben valódi bravúraz, amit a szerkesztőség és a lap körül bábáskodóállandó és alkalmi segítők produkálnak. Azt kíván-juk, hogy ez az egyensúlyt teremtő mutatvány sike-rüljön a most kezdődő új szezonban is. S nemcsupán az igazságosság, a minden szakterületnekegyformán esélyt adó elfogulatlanság érdekében tart-juk ezt fontosnak! Valamennyiünk érdeke, hogy a tu-dományosság viszonylagos teljességének tükrébenszemlélhessük azt a társadalmi fenomént, a sportot,melynek mindnyájan elkötelezettjei vagyunk. Ne fe-lejtsük, sportszemléletünk alakítója is ez a tudomá-nyos kaleidoszkóp, melyet a Szemle negyedévenkéntmegforgat szemünk előtt. Többet tudunk a sportróláltala, s a magunk résztudományában is hasznát lát-juk e sokoldalú tájékozódásnak.

Megismételjük hát véleményünket: Maradjon fo-lyóiratunk fő vonásaiban olyan, amilyennek megis-merhettük az utóbbi években. S ha e fő vonásokmegőrzése mellett jutna némi hely a táblázatokon,adat-mágián túli (vagy inneni) elemzésnek, azt sokanszívesen vennénk. Fogalmazhatnánk úgy is, jó volnaegyszer-egyszer bölcsész szemléletű elemzéseket ol-vasni a sportról. Takács Ferenc professzor úr leg-utóbbi könyve igen jó bizonyíték arra, hogy találót,érvényeset, igazat mondani a világról, s benne asportról lehet az esztétikai kifejezés, például a szép-irodalom eszközeivel is. S mielőtt még bárki is félre-értené hivatkozásunkat, sietünk kijelenteni, hogynem szépirodalmi anyagokat szeretnénk olvasni egytudományos folyóirat oldalain. Azt megtaláljuk má-sutt. Tudományos elemzéseket várunk, amelyek nemkívánják számszerűsíteni az összefüggéseket, olya-nokat, amelyek érvelnek, cáfolnak, rámutatnak, ki-emelnek, összegeznek a tudomány egy nagy hagyo -mányú módszertani lehetőségével élve, melyet – né-mileg leegyszerűsítve – filozofálásnak nevezhetünk.

Tudjuk, nem szerkesztői szándék kérdése ez. Hanincs megfelelő kínálat a tudománynak ebből a mű-fajából, akkor hiába várjuk megjelenését a lapban.Ma nincs becsülete e bölcsész munkáknak. Már rég -óta nincs. Néhányan emlékszünk még az egykori TFKözleményekre. A hetvenes évek elején az akkori (hi-vatalnok) vezető „A” kategóriás, magas honoráriumotjavasolt azoknak a szerzőknek, akiknek „kutatás”van a közleményében, azaz számok, táblázatok. Aholilyen nem volt, az a „B” kategóriába került, filléreketkapott, esetleg sziporkázóan jó munkájáért. Ma nincsmár honorárium a lapok többségénél. De ez a tudo-mányellenes, stupid szemlélet él és virul, sok, jó ké-pességű fiatalt elriaszt a tudomány egy vonzó műfa -jától. Jó lenne, ha lapunk bizonyítani tudná, hogy vanbenne hely az értelmes filozofálásra, s van szerző, aki-nek a gondolatait érdemes nyilvánosság elé tárni.

Sikeres évet kívánok mindenkinek, szerzőknek,szerkesztőknek, olvasóknak.

Gombocz János

Az új évad elé

Magyar Sporttudom

ányi Szemle • 18. évfolyam

69. szám • 2017/1

3Beköszöntő •

Köszönet a lektoroknakEzúton szeretnénk köszönetet mondani idei lektoraink lelkiismeretes munkájáért, szakértelmük je-

lentősen hozzájárult a Magyar Sporttudományi Szemle és a Sporttudományi Füzetek színvonalas meg-jelenéséhez. Szakmai segítőink 2016-ban:

Bikov András, Boda-Ujlaky Judit, Borosán Lívia, Décsy Gábor, Dóczi Tamás, Faludi Judit, Farkas Anna, Farkas Péter, Felszeghy Klára, Gál Andrea, Géczi Gábor, Györe István, Harsányi Gergő,Hegyi Eszter, Ihász Ferenc, Komka Zsolt, Marczinka Zoltán, Mészárosné Seres Leila, Mészáros Zsófia,Móra Ákos, Nagy Zsigmond, Osváth Péter, Pigniczkyné Lugos Ilona, Reigl Mariann, Rétsági Erzsébet,Sáfár Sándor, Sáringerné Szilárd Zsuzsanna, Schmidt Ádám, Szabó Ágnes, Szabó S. András, Szakály Zsolt, Szalai Piroska, Uvacsek Martina, Vajda Ildikó és Zsirai Zsuzsanna.

A Szerkesztőbizottság

Mag

yar Sp

orttud

omán

yi Sze

mle • 18

. évfolya

m 69. sz

ám • 20

17/1

4

ÖsszefoglalóA fiatalok életében kiemelt szerepe van a sportnak,

mely a mentális egészségfejlesztés egyik fontos esz-köze. A testi egészség mellett hozzájárul a lelki egész-ség megőrzéséhez és fejlesztéséhez is, melyek szo -ro san összefüggnek az egészséges életmóddal.

Vizsgálatunk alapját a Szabolcs-Szatmár-Beregmegyében felvett kérdőíves kutatás képezte (N=190;13,2% nő és 86,8% férfi; életkor: 19,72±1,31 év). Akutatáshoz önkitöltéses kérdőíves módszert alkal-maztunk. A válaszadók a Nyíregyházi Főiskola hall-gatói voltak. A kérdőív itemei a szociodemográfiaitényezők mellett vizsgálták a pszichoszociális egész-séget, az életkörülménnyel való elégedettséget és aszabadidős sporttevékenységet is.

Azt tapasztaltuk, hogy a válaszadók többsége(55,8%) meglehetősen elégedett, míg 23,2%-uk na-gyon elégedett jelenlegi életkörülményeivel. A spor-tolási gyakoriságot tekintve megállapítottuk, hogy ahallgatók 60,5%-a az elmúlt hónapban nem végzettsemmilyen szabadidős sportevékenységet és mind-össze 1,6%-uk sportolt minden második napon. Amegkérdezett fiatalok többségére jellemző a nyitott-ság, az elégedettség és az optimizmus. Ennek elle-nére három tipikus lelki probléma figyelhető megnáluk: az unalomérzés, a szorongás, és a jövőre vo-natkozó reménytelenség. A szubjektív jóllélet mérőskálát faktoranalízisnek alávetve két önálló faktorkülönül el: a „Pozitív énkép fakor” és a „Negatív énképfaktor”. Ezek a faktorok pedig a logisztikus regresz-szió eredményei szerint szignifikáns kapcsolatbanvannak a sportolási gyakorisággal.

Eredményeink a fiatal felnőtt populáció körébenfelhívják a figyelmet a mozgásban gazdag életmód-programok népszerűsítésének jelentőségére a pszi-choszociális egészség fejlesztésének tekintetében. Kulcsszavak: főiskolai hallgatók, sportolási gyakori-ság, szubjektív jóllét, életelégedettség

AbstractSport is an important part of young people’s life.

It plays a significant role in mental health. Abovephysical health, it contributes psychological healthas well in connection with healthy lifestyle.

Our survey study was based on a research carriedout in Szabolcs-Szatmár-Bereg county (N=190;13,2% female and 86,8% male; Mage: 19,72±1,31years). Respondents were students at College of Nyír-egyháza. Questionnaire included items on socio -

demographics, satisfaction with life and leisure timesport activity as well.

Most of them (55,8%) were rather satisfied withtheir life and 23,2% of them were totally satisfied.Regarding sport activity and leisure time activity weexperienced that most of the respondents (60,5%)were inactive in the last month and just 1,6% wereactive on every second day. However college studentsin our sample were characterized by open mind, satisfaction and optimism, they felt boredom, anxietyand hopeless as well. From the subjective well-beingscale two factors were created, namely: „Positive Self-image factor” and „Negative Self-image factor”. Withlogistic regression we found that both of them werein significant relationship with sport frequency.Keywords: college students, sport frequency, subject -ive well-being, satisfaction with life

BevezetésA fiatalok életében kiemelt szerepe van a sportnak,

mely a mentális egészségfejlesztés egyik fontos esz-köze. A testi egészség mellett, hozzájárul a lelki egész-ség megőrzéséhez és fejlesztéséhez is, melyek szoro -san összefüggnek az egészséges életmóddal. Ez nemcsupán az egészségvédő magatartásokat foglalja magá-ba, hanem például az életproblémák hatékony megol-dását is, mely általában véve kihat az egészséggel kap-csolatos életminőségre is (Vuillemin és mtsai, 2005).

Korábbi kutatások bizonyítják, hogy a sportoláskapcsolatba hozható számos pozitív pszichológiai té-nyezővel, mint amilyen például az önhatékonyság, azönbecsülés, az önbizalom vagy a pozitív gondolkodás(Baker és mtsai, 2003; Kovács és Perényi, 2012;Monge-Rojas és mtsai, 2002). Ezen felül a sport jóté-konyan befolyásolja a pszichés egészség különböző as-pektusait is, például az egészség önértékelését, azoptimizmust, az élettel való elégedettséget vagy éppena depresszív tüneteket (Pikó és Keresztes, 2006; Ko-vács és mtsai, 2014). A szorongás és a depresszió ol-dódása, valamint a jó közérzet biztosítása a sportolásközbeni endorfin szint növekedésével és a noradrena-lin szint szabályozásával hozható összefüggésbe (Pikóés mtsai, 1996; Siever és Davis, 1985).

A sport a pszichoszociális egészség kialakításábanés megőrzésében is kiemelt szerepet tölt be. A rend-szeresen sportolók általános közérzete és életminő-sége is kedvezőbb, illetve kevesebb pszicho szoma-tikus tünetről számolnak be, mint inaktív társaik(Pluhár és mtsai, 2004). Egy korábbi kutatásban bi-zonyítást nyert az is, hogy a sportolók körében aposztmateriális értékek, a család, a lelki egészség, abarátság, a béke, az egészség vagy a becsületességhangsúlya és szerepe szignifikánsan nagyobb (Pluhárés mtsai, 2003). Továbbá, azt is tapasztalhatjuk,hogy a fizikailag aktívabb gyermekek magabiztosab-bak, elégedettebbek és könnyebben kötnek barátsá-gokat (Aszmann, 2003).

Szubjektív jóllét a sportolási gyakoriság tükrében

Subjective well-being in the light of sport frequency

Barabásné Kárpáti Dóra1, Keresztes Noémi2

1Nyíregyházi Egyetem, Társadalom- és Kultúratudományi Intézet, Nyíregyháza

2Szegedi Tudományegyetem, Általános Orvostudományi Kar, Magatartástudományi Intézet, Ifjúságkutató Munkacsoport,SzegedE-mail: [email protected]

Tanulmány • Barabásné Kárpáti Dóra és mtsa: Szubjektív jóllét a sportolási ...

Magyar Sporttudom


69. szám • 2017/1

5

A pszichoszociális egészség egyik kiemelt mutatójaaz élettel való elégedettség, mely egy globális egész-ségmutató és az életminőség meghatározó indikátora(Diener és mtsai, 1985; Diener és mtsai, 1999). Sze-repe abban rejlik, hogy általánosságban rámutatarra, hogy életünkkel mennyire vagyunk elégedettek,ennek pedig komoly népegészségügyi jelentősége isvan. A pozitív lelki egészség, a jóllét és az életminőségkutatásokban az egyik leggyakrabban kutatott össze-tevő éppen az élettel való elégedettség, hiszen ez a leg -elterjedtebb felfogás szerint az adott személy álta -lános életminőségének kognitív értelmezése szemé-lyes kritériumok alapján (Diener és mtsai, 1985). Azértékelés kritériumait maga a személy határozzameg, ezért is tekintik az élettel való elégedettséget aszubjektív jóllét alapvető összetevőjének (Diener,2000). Az Eurostat 2013-as felmérésében 32 ország-ban mérték fel a szubjektív jóllét tényezőit, köztükaz élettel való elégedettséget is. A kutatásban 18 ezer16 éves vagy annál idősebb megkérdezett vett részt.A résztvevő országok eredményei között nincseneknagyon eltérő és kiugró adatok. A rangsor élénDánia, Finnország, Svédország és Svájc áll, míg ha-zánk holtversenyben Görögországgal, Portugáliávalés Ciprussal csak Bulgáriát és Szerbiát előzte meg.A kutatás eredményeiben észak-déli tagozódást fi-gyeltek meg, mely szerint a skandináv országokbanmagasabb, míg Európa déli országaiban alacso-nyabb az élettel való elégedettség szintje (KSH,2015). Egy másik, korábbi vizsgálat eredményeipedig arra mutatnak rá, hogy főként a férfiak köré-ben az elégedetlenség a halálozás fontos prediktoraés kockázati tényezője, mely az egészségkockázati té-nyezőkön keresztül emeli meg a halálozás valószínű-ségét (Koivumaa-Honkanen és mtsai, 2000).

A jóllét fogalmának értelmezésében többféle szem-pont létezik, hiszen fogalmába több tényező is bele-tartozik: a boldogságszint, a béke, az élettel valóelégedettség, a célok és álmok megvalósulásának ér-tékelése. Az olyan személyiségbeli vonások, mint azönbizalom, a nyitottság, hosszú távon pedig az egyéntkörülvevő környezet és az életeseményeket befolyá-soló tényezők mind a jóllétet befolyásoló tényezők.Egyesek külső kritériumként értelmezik, melyneksegítségével az erényes, értékes élet alapjait lehetmeghatározni, ha ezek a normák teljesülnek, szub-jektív jóllétről beszélhetünk. Mások inkább szubjek-tív tényezőkkel definiálják a szubjektív jóllétet ésarra próbálnak választ találni, hogy mi határozzameg azt, hogy az egyének elégedettek legyenek azéletükkel. Ezeken kívül létezik még egy olyan szem-lélet is, mely azt állítja, hogy a szubjektív jóllét egy-szerűen a pozitív érzelmek túlsúlyát jelenti a negatívérzésekkel szemben (Hamvai és Pikó, 2009). A szub-jektív jóllét fogalmában Diener és munkatársai(1985) három egymástól különálló összetevőt hatá-roztak meg: a pozitív érzelmeket (kellemes érzelmekmegtapasztalása), a negatív érzelmeket (kellemetlenérzések megtapasztalása) és az élettel való elégedett-séget (az élet különböző területeivel való elégedettség– család, munka, iskola). Masters (2004) pedig aszubjektív jóllétet egy többdimenziós fogalomkéntdefiniálta. Öt összetevőt különböztetett meg: fizikai(testi), mentális (lelki), emocionális (érzelmi), szociá -

lis (társas) és spirituális jóllét. Ezen dimenziókat ér-demes külön-külön vizsgálni annak érdekében, hogyegységes képet kapjunk az egyének szubjektív jóllé-téről. Egy, a serdülők körében végzett vizsgálat, melyleginkább a szociális tényezők hatását vizsgálta, rá-mutatott arra, hogy a fiatalok szubjektív jóllétét a jóiskolai eredmények, az iskolával való elégedettség ésa szülői változók (például a szülői támogatás) szig-nifikánsan befolyásolják, míg a problémák pedagó-gusokkal való megbeszélése és a közös érdeklődésűbarátok száma sincsen hatással az élettel való elége-dettségükre, szubjektív jóllétükre (Hamvai és Pikó,2009).

A pszichoszociális egészség szempontjából az élet-célok szerepe is kiemelkedő, melyben a külső ésbelső orientációs módoknak és értékeknek nagy a je-lentősége. Korábbi tanulmányokból ismeretes, hogyaz életcélok és értékorientációk hatást gyakorolnaka fiatalok közérzetére, egészségmagatartási szokása-ira, pszichoszociális problémáira és az élettel valóelégedettségükre is (Pikó, 2005; Williams és mtsai,2000). Pikó és Keresztes (2006) tanulmányukban rá-mutatnak arra, hogy a rendszeresen sportoló fiata-lok jövőbeli életük szempontjából kevesebb jelen -tőséget tulajdonítanak a külső értékeknek (mint ami-lyen az anyagi siker, a jó megjelenés és a hírnév), míga fizikailag inaktív fiatalok számára ezek az értékekkiemelkedő szerepet töltenek be. A belső értékek ésa fizikai aktivitási státusz között nem tapasz taltakszignifikáns kapcsolatot, ami arra utalhat, hogy arendszeres sport a külső értékek túlhangsúlyozásá-nak protektív tényezőjeként jelenik meg, és ez nemjelenti feltétlenül azt, hogy a fizikai aktivitás önma-gában fejleszti a belső értékeket (ön-elfogadás, cso-porthoz tartozás, közösségi érzés, fizikai egészség).

Az életminőség, a jó közérzet és a megfelelő mentálisegészség kialakulásában az érzelmek szerepe is igenjelentős. Például a pozitív érzelmek jelenlétében a ne-gatív érzelmek sokkal kevésbé károsak az egészségre.Az enyhe depresszió oki háttérben pedig a pozitív ér-zelmek hiányát (Wood és Joseph, 2009), valamint a te-hetetlenséget, a pesszimizmust, a kontrollvesztettállapotot és a döntésképtelenséget tapasztalhatjuk.Míg a súlyos depressziós állapot hátterében az élet -célok hiánya áll (Kopp és Skrabski, 1995).

A megfelelő önbecsülés, a jövőorientáltság és azéletcélok követése tehát hozzájárul mentális egész-ségünk pozitív irányú alakulásához. Továbbá ezek abeállítódások életmódunkkal is kapcsolatban állnak,így a szabadidős sport mentális egészségben betöl-tött szerepe is egyre nagyobb jelentőséggel bír. Ma-napság a rendszeres testedzés az egyik legfontosabbprevenciós “eszköznek” tekinthető.

Jelen vizsgálatunk célja az volt, hogy a sport és aszubjektív jóllét közötti összefüggéseket megvizs-gáljuk. A szubjektív jóllét indikátorai közül a kö vet -kezőket vizsgáltuk: pozitív érzelmek, negatív ér zel -mek, életkörülménnyel való elégedettség. Arra akérdésre kerestük a választ, hogy a sportolás rend-szeressége milyen hatással van a fiatalok énképéreés élettel való elégedettségére. A sporttudományoskutatások területén a sportolási szokások és azéletelégedettség összefüggésének vizsgálata többalmintán és többféle módszerrel megtörtént. Jelen


Mag

yar Sp

orttud

omán

yi Sze

mle • 18

. évfolya

m 69. sz

ám • 20

17/1

6

tanulmányunkban a pozitív és negatív érzelmekbevonásával, az énképre gyakorolt hatásának vizs-gálatát is célul tűztük ki. Korábbi empirikus ered-ményekre támaszkodva azt feltételeztük, hogy arendszeresen sportoló fiatalok szubjektív jóllétekedvezőbb, mint nem sportoló társaiké.

Minta és módszerVizsgálatunk alapját a Szabolcs-Szatmár-Bereg

megyében felvett kérdőíves kutatás képezi. A mintanagysága 190 fő (N=190). 200 kérdőívből 190 voltértékelhető, így a válaszadási arány 95%-os volt. Aminta 13,2%-a nő és 86,8%-a férfi. Az átlagéletkor19,72±1,31év. A mintába bekerülő személyek kivá-lasztása véletlenszerűen történt. A megkérdezettekmindegyike nappali tagozatos, nem sportszakos fő-iskolai hallgató volt (Nyíregyházi Főiskola). A kuta-táshoz önkitöltéses kérdőíves módszert alkalmaz -tunk. A kérdőív kitöltése kb. 25-30 percet vett igénybe.

A kérdőív itemei vizsgálták a szociodemográfiaiváltozókon kívül a pszichoszociális egészséget, az is-kolai előmenetelt, a családi hátteret, a társas kap-csolatokat, a szabadidős sporttevékenységet illetve akáros szenvedélyeket is. A felhasznált mérőeszközökkorábbi kutatásokban (és a kutatások eredményei-ből publikált szakmai tanulmányokban) már sikere-sen kerültek felhasználásra. Jelen tanulmányunk asport és a szubjektív jóllét közötti összefüggésekrefókuszál.

A kutatásban vizsgált szociodemográfiai változóka következők voltak: nem, életkor, szülők munkaügyistátusza, testvérek száma, egy háztartásban élőkszáma, életkörülménnyel való elégedettség, költözé-sek száma.

A pszichoszociális egészséget emocionális és a lelkitényezők segítségével vizsgáltuk: unalomérzés, opti-mizmus, önbizalom, szorongás, élettel való elégedett-ség, jövőre vonatkozó reménytelenség, nyitottság. Anegatív érzelmeket mérő kérdések Gerevich és mun-katársainak 2004-es felméréséből, míg a pozitívaksaját kutatásból származnak (Barabásné, 2016). Akérdéseket az alábbiak szerint kódoltuk: 0=nem,1=igen.

Továbbá kíváncsiak voltunk arra, hogy a fiatalokösszességében mennyire elégedettek életkörülménye-ikkel. A kérdezettek négy kategória közül választ-hattak: 0 = egyáltalán nem, 1 = kismértékben, 3 =meg lehe tősen, 4=nagymértékben (Gerevich és mtsai,2004). Hogy a későbbiek során a regresszió eredmé-nyeit könnyebben lehessen értelmezni az életkörül-ménnyel való elégedettség változót átkódoltuk úgy,hogy a 0 és az 1 negatív kapcsolatra, a 2 és a 3 pozi-tív kapcsolatra utaljon.

A sportolás gyakoriságát az elmúlt hónapra vonat-koztatva vizsgáltuk. Arra kérdeztünk rá, hogy az el-múlt hónapban a megkérdezettek hány napon vettekrészt szabadidős sporttevékenységben. Az alábbi vá-laszlehetőségeket adtuk meg: 0=egy sem, 1=1-4 nap,2=5-8 nap, 3=9-15 nap, 4=15-nél több, 5=naponta(Gerevich és mtsai, 2004).

Jelen vizsgálatban a kérdőív következő részeithasználtuk fel: szociodemográfiai változók, pszicho-szociális egészség, életkörülménnyel való elégedett-ség, sportolási gyakoriság.

Vizsgálati eredményekA minta 13,2%-a nő és 86,8%-a férfi. A válaszadók

75,8%-a 18 év feletti, 24,2%-a 18 éves. A megkérde-zettek mindegyike főiskolai hallgató. A kérdezettek48,6%-nak egy testvére van, míg 20,8%-nak kettő. Amegkérdezettek 27,1%-a nagycsaládban él, azaz leg-alább hárman vannak testvérek (1. táblázat).

1. táblázat. Szociodemográfiai jellemzők Table 1. Description of the sociodemographic factors

A vizsgálat során rákérdeztünk az életkörülmé-nyekkel való elégedettség mértékére. A megkérdezet-tek válaszukat négy megadott kategóriába sorol -hatták. A következő válaszok születtek: egyáltalánnem elégedett 1,1%, kismértékben elégedett 20%,meglehetősen 55,8% és nagyon elégedett 23,2%.Tehát a fiatalok 79%-a elégedett általánosságban azéletkörülményeivel (1. ábra).

1. ábra. Életkörülményekkel való elégedettség Figure 1. Satisfaction with life

A fiatalok 39,5%-a végez valamilyen szintű szabad-idős sporttevékenységet. Az elmúlt hónapban maxi-mum 4 napon sportolt szabadidejében a kérdezettek26,8%-a. A megkérdezett főiskolai hallgatóknak12,7%-a végez rendszeresnek tekinthető testmoz-gást. Mindössze 1,5%-uk nyilatkozott úgy, hogy min-den második napon sportol. Ugyanakkor a fiataloktöbb, mint feléről elmondható, hogy az elmúlt 1 hó-napban egyáltalán nem végzett szabadidejében sport-tevékenységet, azaz inaktív volt (2. ábra).


Nem, életkor, testvérek száma

%

Nemfiú 86,8

leány 13,2

Életkor15-18 év 24,2

18 év felett 75,8

Testvérek száma

1 48,6

2 20,8

3 27,1

2. ábra. Sportolás szintje Figure 2. Sport activity level

Az érzelmi, pszichológiai jóllét alapvető minden fi-atal számára, hiszen képessé teszi őket arra, hogymegtalálják lehetőségeiket. A megkérdezett fiataloktöbbségére jellemző a nyitottság, az elégedettség ésaz optimizmus. A fiatalok személyiségében azonbanhárom tipikus lelki probléma is megfigyelhető: azunalomérzés, a szorongás, és a jövőre vonatkozó re-ménytelenség. Első helyen áll az unalom érzése,majdnem minden második fiatal (42,1%) számolt beilyen jellegű gondról. A második legfontosabb prob-léma a szorongás, (20%), illetve a jövőre vonatkozóreménytelenség (20,5%). Ezek olyan problémákrautalnak, mint az önbizalomhiány, illetve a céltalan-ság, azaz az életcél hiánya. A megkérdezett fiatalok1/5-e számolt be ilyen jellegű problémáról (3. ábra).

3. ábra. Emocionális-lelki tényezők gyakorisága Figure 3. Frequency of the emotional-psychologicalvariables

A szubjektív jóllétet a kérdőív 7 állítása vizsgálta.Először faktoranalízisnek vetettük alá, melyneksorán 2 önálló faktor különült el. A faktoranalízistvarimax rotációval végeztük, és csak az 1-nél na-gyobb sajátértékkel rendelkező faktorváltozókat von-tuk be az értelmezésbe (Kaiser kritérium). Az elsőfaktor a „Negatív énkép” faktor elnevezést kapta,mivel a legerősebb faktorsúllyal a következő változókjelentek meg: unalomérzés, szorongás és jövőre vo-

natkozó reménytelenség. A második faktor erős kor-relációt mutatott azon változókkal, melyek a fiatalokpozitív énképére utalnak, ezért „Pozitív énkép” fak-tornak neveztük el. Az eredményeket a 2. táblázattartalmazza.

2. táblázat. A szubjektív-jóllét skála faktoranalízise Figure 2. Factor analysis of the subjective well-beingscale

A sportolás gyakorisága alapján a fiatalokat kétcsoportba soroltuk a további elemzések érdekében:fizikailag inaktív csoport (87,3%), fizikailag aktív

Magyar Sporttudom


69. szám • 2017/1

7Tanulmány • Barabásné Kárpáti Dóra és mtsa: Szubjektív jóllét a sportolási ...

Faktoroksajátértékkel

1 2

(1,778) (1,376)Változók

Faktorsúlyok

Optimizmus 0,382 0,744Önbizalom -0,661 0,452

Elégedettség -0,385 0,503Nyitottság 0,299 0,586Unalom 0,568 -0,090

Szorongás 0,644 -0,143

Jövőre vonatkozóreménytelenség

0,480 -0,185

Faktor elnevezése Negatív énkép Pozitív énkép

Fizikailagaktív csoport

Pozitív énkép faktor

Exp(B) 95%CI p érték

1,652 1,074-2,539 p<0,5*

Negatív énkép faktor

0,969 ,641-1,464 p>0,5

Életkörülménnyel való elégedettség

1,34 ,588-3,051 p<0,5*

Fizikailag in-aktív csoport

Pozitív énkép faktor

Exp(B) 95% CI p érték

0,605 ,384-,931 p>0,5

Negatív énkép faktor

1,033 ,686-1,560 p<0,5*

Életkörülménnyel való elégedettség

0,786 ,431-1,481 p>0,5

Megjegyzés: *p<0,05

3. táblázat. A szubjektív jóllét és a sportolás össze-függéseiTable 3. Relationship between subjective well-beingand sport

Mag

yar Sp

orttud

omán

yi Sze

mle • 18

. évfolya

m 69. sz

ám • 20

17/1

8

csoport (12,7%). A fiatalok sportolási aktivitását ésa szubjektív jóllétet mérő változók közötti összefüg-géseket logisztikus regresszió segítségével vizsgáltuk,melyet a 3. táblázat szemléltet. Az eredmények egyér-telműen alátámasztották, hogy a sport védőfaktortjelent a fiatalok személyiségének alakulásában. Hi-szen a fizikai aktivitás és a pozitív énkép faktor, va-lamint az élettel való elégedettség skála között szig -nifikáns kapcsolatot találtunk. Tehát a sport segítsé-get nyújt az új helyzetekhez való alkalmazkodásbanés a stresszel való megküzdésben. A sport növeli apozitív énkép kialakulásának esélyét, az önbizalmat,valamint az optimizmus, a nyitottság és az elégedett-ség érzését a fiatalok körében. A nem spor tolók kö-rében nagyobb a valószínűsége a negatív énképkialakulásának, azaz a depressziós tünetek (szoron-gás, unalom) illetve a jövőre vonatkozó reménytelen-ség kialakulásának.

KövetkeztetésekJelen kutatásunk a sport és a szubjektív jóllét

alapvető jellemzőinek felderítése mellett a két té-nyező összefüggéseit is vizsgálta. Mintánk alapvetőjellemzőinek felderítését követően vizsgáltuk a sza-badidős sportaktivitás és a szubjektív jóllétet alkotótényezők gyakoriságát.

Az aktivitási szint tekintetében eredményeink sze-rint a megkérdezett főiskolai hallgatók több, mintfele az elmúlt 1 hónapban egyáltalán nem végzett sza-badidejében sporttevékenységet, azaz inaktív volt.Ezek az eredmények hasonlók ahhoz, mint amit akorábbi HBSC (Health Behavior in School-agedChildren, 2010) és Ifjúság (2012) kutatások eredmé-nyei mutatnak. Ezekben a felmérésekben azt tapasz-talták, hogy a fiatalok kevesebb, mint 20%-a mozogeleget. Továbbá a Szonda Ipsos (2003) adatfelvételieredményei is hasonló képet mutatnak, hiszen amegkérdezettek 22%-a sportolt az elmúlt egy hónap-ban, míg 49%-uk egyáltalán nem. Jelen vizsgálatunk-ban nem tértünk ki a nemi különbségek vizsgálatáraa női válaszadók alacsony száma miatt, azonban is-meretes, hogy az életkor előrehaladtával a leányokhelyzete kedvezőtlenebb képet mutat, mely kapcso-latba hozható a fiúk és leányok eltérő sportmotivá-ciójával (Keresztes, 2005; Pikó, 2007). A leányokrasokkal inkább jellemző, hogy azért sportolnak, hogycsinosak, fittek és egészségesek legyenek, míg a fiúkgyakran a versenyzés kedvéért sportolnak, illetve agyőzelemre való törekvés a céljuk (Finkenberg, 1991).Ezek a magas fokú inaktivitási arányok felhívják afigyelmet az egyetemista populációt célzó speciáliséletmódprogramok szükségességére.

A szubjektív jóllét vizsgálatának első lépésében amegkérdezettek élettel való elégedettségét mértük fel.Kutatásunkban a fiatalok 79%-a általánosságban elé-gedett volt életkörülményeivel, hasonlóan a HBSC(Health Behavior in School-aged Children) kutatás(Aszmann, 2003) és a WHO nemzetközi kutatásieredményeihez.

Az élettel való elégedettségük ellenére a fiatalokegyre nehezebben felelnek meg az elvárásoknak,ezért nagymértékben nőtt a szorongás tüneteitőlszenvedők száma. Kopp és Skrabski (1995) kutatá-sai szerint a fiatalok 21%-a jelzett ilyen jellegű prob-

lémát. Jelen kutatásunkban, habár a fiatalok több-ségére jellemző a nyitottság, az elégedettség és az op-timizmus, mégis három tipikus lelki problémafigyelhető meg körükben: az unalomérzés, a szoron-gás, és a jövőre vonatkozó reménytelenség. Első he-lyen áll az unalom érzése, majdnem mindenmásodik fiatal (42,1%) számolt be ilyen jellegű prob-lémáról. Az unalom növeli a depresszió kialakulásá-nak esélyét, illetve szorosan összefügg az életcélokhiányával, amellett, hogy a fiatalok pszichés problé-máinak hátterében a legfőbb kiváltó ok az unalom(Pikó, 2007).

A második legfontosabb probléma a szorongás,(20%) illetve a jövőre vonatkozó reménytelenség(20,5%). Ezek utalnak az önbizalomhiányra, illetve acéltalanságra, azaz az életcél hiányára. A megkérdezettfiatalok 1/5-e számolt be erről. Az Ifjúság kutatás ered-ményei szerint 2000-ben a fiatalok 15,8%-a nem jel-zett depressziós tüneteket, míg 2008-ban ez az arány23,6%-ra nőtt. (Pikó, 2010) Ez azt jelenti, hogy csök-ken a depresszió jelenléte a fiataloknál, ami pozitívváltozásként értékelhető. Az országos vizsgálat ered-ményei szerint a fiatalok többségére a pozitív énkép,a jó közérzet, és a nyitottság jellemző (Susánszky ésmtsai, 2006). Az általunk megkérdezett fiataloknakis közel ¾-ére jellemző a nyitottság, és az élettel valóelégedettség.

A sportolás és a pszichés, pszichoszociális egész-ség közötti összefüggésekre korábbi kutatások is rá-mutattak. A rendszeresen sportolókra szignifikán-san jellemzőbb az önhatékonyság, az önbecsülés, azönbizalom illetve a pozitív gondolkodás (Baker ésmtsai, 2003; Monge-Rojas és mtsai, 2002). Ezen fe-lül a sport jótékonyan befolyásolja a pszichés egész-ség különböző aspektusait is, például az egészségönértékelését, az optimizmust, az élettel való elége-dettséget vagy éppen a depresszív tüneteket (Pikó ésKeresztes, 2006; Kovács és mtsai, 2014). Továbbá,az is bizonyítást nyert, hogy a rendszeresen sporto-lók általános közérzete és életminősége is kedve-zőbb, illetve kevesebb pszichoszomatikus tünetrőlszámolnak be, mint inaktív társaik (Pluhár és mtsai,2004). Vizsgálatunkban a logisztikus regresszió ered-ményei is arra engednek következtetni, hogy a sportvédőfaktort jelent a fiatalok pozitív énképének ésélettel való elégedettségének kialakulásában. Ered-ményeink szerint a sport növeli az önbizalmat, vala-mint az optimizmus, a nyitottság és az elégedettségérzését a fiatalok körében, azonban szignifikánsannem csökkenti a negatív énkép kialakulásának esé-lyét. Az inaktivitás ezzel szemben szignifikánsan nö-veli a negatív énkép kialakulását. Tehát, fontos, hogymár kisgyermekkorban megszerettessük a sportot agyermekekkel, és nagy hangsúlyt fektessünk a moz-gásban gazdag életmód népszerűsítésére. A fizikaiaktivitás ugyanis az egészséges élet egyik legfonto-sabb alkotóeleme. A rendszeres mozgás jótékonyélettani hatása megkérdőjelezhetetlen. Az egészség-fejlesztési és egészséges életmódra nevelő tevékeny-ségekben sokkal több energiát kellene fektetni arra,hogy felkeltsük a mozgás iránti érdeklődést, illetvemindkét nemmel megszerettessük és fenntartsuk azaktív életmódot. Fontos cél lenne, hogy az iskolaitestnevelés befejezése után is a felnőttek életének


szerves része maradjon a sport. Csak így lehet elérni,hogy felnőttkorra a népesség jelenleginél jóval na-gyobb arányánál legyen az életmód természetes részea rendszeres fizikai aktivitás.

Kutatásunk módszertani korlátai mellett (mintanagysága, a mintában előforduló nemi arányok, avizsgált témakörök csupán egy-egy kérdéssel való fel-mérése) hasznos információval szolgál a fiatal felnőttpopulációt megcélzó programok számára a sport ésa pszichés egészség témakörében.

Felhasznált irodalomAszmann A. (2003): Iskoláskorú gyermekek

egészségmagatartása. Egészségügyi Világszervezetnemzetközi kutatásának keretében végzett magyarvizsgálat. Nemzeti Jelentés, 2002. Országos Gyer-mekegészségügyi Intézet, Nemzeti DrogmegelőzésiIntézet, Budapest.

Baker, C.W., Little, T.D., Brownell, K.D. (2003):Predicting adolescent eating and activity behaviors:the role of social norms and personal agency. HealthPsychology, 22: 189-198.

Barabasné, K.D. (2016): Személyiségjellemzők éskapcsolathálók vizsgálata fiatalok körében. Multi-kulturális Műhely Tanulmányok 4. DebreceniEgyetem. 71-79.

Diener, E., Emmons, R.A., Larsen, R.J., Griffin, S.(1985): The satisfaction with life scale. Journal ofPersonality Assessment, 49: 71-75.

Diener, E., Suh, E.M., Lucas, R.E., Smith, H.L.(1999): Subjective well–being. Three decades ofprogress. Psychological Bulletin, 125: 276-302.

Diener, E. (2000): Subjective well-being: The science of happiness, and a proposal for a nationalindex. American Psychologist, 55: 34-43.

Finkenberg, M.E. (1991): Sex and ethnicity as fac-tors for participation in physical activity. Inter -national Journal of Physical Education, 28: 23-26.

Gerevich J., Bácskai E., Rózsa S. (2004) A serdü-lőkori problémák értékelő interjúja. Euroadad ké-zikönyv. Addiktológiai Kutató Intézet. Budapest.

Hamvai Cs., Pikó B. (2009): Serdülők szubjektívjóllétét meghatározó társas tényezők a családban ésaz iskolában. Új Pedagógiai Szemle, https://www.ofi.hu/tudastar/hamvai-csaba-piko, utolsó letöl-tés, 2016.12.27.

Keresztes N. (2005): Ifjúság és sport. In: Pikó B.(szerk.): Ifjúság, káros szenvedélyek és egészség amodern társadalomban. Nemzeti DrogmegelőzésiIntézet, L’Harmattan Kiadó, Budapest, 184-199.

Koivumaa–Honkanen, H., Honkanen, R., Viina-mäki, H., Heikkilä, K., Kaprio, J., Koskenvuo, M.(2000): Self-reported life satisfaction and 20-yearmortality in healthy Finnish adults. American Jour-nal of Epidemiology, 152: 983-991.

Kopp M., Skrabski Á. (1995): Alkalmazott maga-tartástudomány. Corvinus Kiadó, Budapest.

Kovács, E., Pikó, B., Keresztes, N. (2014): The interacting role of physical activity and diet controlin Hungarian adolescents’substance use and psychosocial health. Substance Use & Misuse,49: 1278-1286.

Kovács K., Perényi Sz. (2012): A sportolás ésegészség. Kapcsolatok a fiatalok fizikai, mentális, ésszociális jóllétének szubjektív szintjével. In: SzékelyL. (szerk.): Magyar Ifjúság 2012. Tanulmánykötet.Kutatópont, Budapest, 245-262.

KSH (2015): A szubjektív jóllét vizsgálatának ered-ményei nemzetközi összehasonlításban. StatisztikaiTükör, 39: 2.

Masters, G.N. (2004): Conceptualising and researching student well-being. Conference paper.http://research.acer.edu.au/research_conference_2004/1 utolsó letöltés: 2016. 12.27.

Monge-Rojas, R., Nunez, H.P., Garita, C., Chen-Mok, M. (2002): Psychosocial aspects of Costa-Rican adolescents’ eating and physical activity patterns. Journal of Adolescent Heath, 31: 212-219.

Pikó, B., Barabás, K., Markos, J. (1996): Healthrisk behaviour of a medical student population. Report on a pilot study. Journal of Royal Society ofHealth, 116: 97-100.

Pikó B. (2005): Lelki egészség a modern társa-dalomban. Akadémiai Kiadó, Budapest.

Pikó, B., Keresztes, N. (2006): Physical activity,psychosocial health and life goals among youth. Journal of Community Health, 31: 2. 136-145.

Pikó B. (2007): Ifjúkori problémaviselkedés. In:Pikó B. (szerk.): Ifjúság, káros szenvedélyek ésegészség a modern társadalomban. Nemzeti Drog-megelőzési Intézet. Szakmai Forrás Sorozat. Elmé-letek-Modellek 3. L’Harmattan Kiadó, Budapest.

Pikó B. (2010): Védőfaktorok nyomában. Szak-mai Forrás Sorozat. Kutatások XI. L’HarmattanKiadó, Budapest.

Pluhár Zs., Keresztes N., Pikó B. (2003): „Ép test-ben ép lélek” – Középiskolások értékrendje fizikai aktivitásuk tükrében. Magyar SporttudományiSzemle, 4: 29-33.

Pluhár Zs., Keresztes N., Pikó B. (2004): A rend-szeres fizikai aktivitás és a pszichoszomatikustünetek kapcsolata általános iskolások körében.Sportorvosi Szemle, 4: 285-300.

Siever, L.J., Davis, K.L. (1985): Overview: towarda dysregulation hypothesis of depression. AmericanJournal of Psychiatry, 142: 1017-1031.

Susánszky É., Szántó Zs., Hajnal Á. (2006): Fiata-lok életminősége, a család meghatározó szerepe. In:Kopp M., Kovács M.E. (szerk.): A magyar népességéletminősége az ezredfordulón. Semmelweis Kiadó,Budapest.

Williams, G.C., Cox, E.M, Hedberg, V.A, Deci, E.L.(2000): Extrinsic goals and health-risk behaviors inadolescents. Journal of Applied Social Psychology,30: 1756-1771.

Wood, A.M., Joseph, S. (2009): The absence of positive psychological (eudemonic) well-being as arisk factor for depression: A ten year cohort study.Journal of Affective Disorders, 22: 3. 213-217.

Vuillemin, A., Boinin, S., Bertrais, S., Tessier, S.,Oppert, J.M., Hercberg, S., Guillemin, F., Briançon,S. (2005): Leisure time physical activity and health-related quality of life. Preventive Medicine,41: 562-569.

Magyar Sporttudom


69. szám • 2017/1

9Tanulmány • Barabásné Kárpáti Dóra és mtsa: Szubjektív jóllét a sportolási ...

ÖsszefoglalóTanulmányunkban a szabadidő-sportolók (69 fő)

esetében vizsgáltuk meg a Dunning–Kruger hatás je-lenlétét, miszerint a jobb teljesítményűek hajlamo-sabbak relatíve pontosabban, illetve kevésbé felfelétorzítva becsülni saját eredményeiket, mint a gyen-gébben teljesítők. Az elemzést négyütemű fekvőtá-maszból és alkartámaszból álló felmérések adatainvégeztük. A gyakorlatok előtti önértékelés esetébenalátámasztottuk azt, hogy a jobb teljesítmény kisebbfelülbecsléssel jár együtt, a gyakorlatok utáni önér-tékelésnél viszont ezt nem erősítettük meg. Ugyan-akkor nem találtuk jelentősnek a teljesítmény és abecslési pontosság kapcsolatát. A becslési pontossága gyakorlatok elvégzése után javult a gyakorlatokatmegelőzőhöz képest, és hajlamosabbá váltak a spor-tolók a teljesítményük nagyobb mértékű felülbecslé-sére is. Kulcsszavak: Dunning–Kruger hatás, szabadidő -sport, fitnesz ipar, teljesítménymérés

AbstractIn our study we examined the presence of the

Dunning–Kruger effect in the case of leisure athletes(69 persons). According to this, people with higherperformance tend to estimate their own achievementrelatively more precisely and with a smaller positivebias compared to athletes with lower performance.The analysis was conducted on data from assess-ments consisting burpee push-ups and planks. Inthe case of pre-exercise self-assessment, we con-firmed that better performance goes hand in handwith smaller positive bias, but this was not con-firmed in the case of post-exercise self-assessments.In addition, we did not find significant relationshipbetween the performance and the accuracy of the estimation. After the exercises the self-assessmentbecame more accurate, and the tendency to over assess became stronger.Keywords: Dunning–Kruger effect, leisure sport, fitness industry, performance assessment

BevezetésAz önértékelés vizsgálatában jelentős ismertségre

tett szert a Dunning–Kruger hatás mint egy fontos,több különböző területen is jelentkező probléma

(Kruger és Dunning, 1999). E jelenség röviden úgyírható le, hogy az adott területen kevésbé jártas em-berek egyben kevésbé képesek arra is, hogy felismer-jék saját hozzáértésük alacsony szintjét, és ezzelösszefüggésben felül is becslik azt; továbbá azt semképesek felismerni, hogy mások nagyobb jártasság-gal rendelkeznek, azaz másokhoz képest is felül-becslik saját teljesítményüket, tudásukat. A jártasságnövekedésével ezek a torzítások csökkennek. Az idé-zett szerzők egyetemi hallgatókon végezték vizsgála-taikat, és a kapcsolódó irodalom jó része is aformális iskolarendszerben folyó oktatással kapcso-latos (csak néhány újabbat említve: Karnilowitz,2012; Mehrdad és mtsai, 2012; Tejeiro és mtsai,2012; Boud és mtsai, 2013; Brown, Andrade ésChen, 2015; Csernoch és Bíró, 2013; Suñol ésmtsai, 2016), vagy magának a Dunning–Kruger ha-tásnak az elméleti, módszertani vizsgálatával és kri-tikájával (például Krajc és Ortmann, 2008; Schlösserés mtsai, 2013). A más közegre vonatkozó empirikuselemzéseket végzők közé tartoznak a szellemi spor -tok területéről származó vizsgálataikkal Ehrlinger ésmunkatársai (2008), Park és Santos-Pinto (2010), il-letve Simons (2013), akik vita-, illetve sakkverse-nyek, valamint egy bridzsklub résztvevőinél mu tat- ták ki az említett jelenséget; a gépjármű-vezetésiteszten megbukottakat vizsgáló Mynttinsen és mun-katársai (2009); a munka világából pedig Zenger(1992) és Haun és munkatársai (2000), előbbi szoft-verfejlesztő cégeknél, utóbbiak labortechnikusok kö-réből származó felmérésekkel dolgoztak.

A Dunning–Kruger hatás megközelítésében az ön-értékelést befolyásoló fő tényező az egyén adott terü-leten birtokolt jártassága. A szakirodalom gyakran„kettős átoknak” nevezi (Schlösser és mtsai, 2013)azt, hogy azok, akik olyan hátrányokkal rendelkez-nek, amelyek rontják a teljesítményüket, ugyanezenhátrányok miatt arra is kevésbé képesek, hogy ész-leljék saját alacsony teljesítményüket, akár abszolútértelemben, akár mások jobb teljesítményéhez viszo-nyítva. Ezt megerősíti többek közt Boud és Falchikov(1989), Kruger és Dunning (1999), Sundström(2005), Karnilowicz (2012), Tejeiro és munkatársai(2012), Schlösser és munkatársai (2013); míg ezzelellentétes következtetésre jutnak Lynn és munkatár-sai (2006). Meggyőzők a bizonyítékok amellett is,hogy a jobban teljesítők kevésbé hajlanak vélt tu-dásuk vagy teljesítményük túlértékelésére, mint ke-vésbé eredményes társaik, sőt, néha alul is értékelikönmagukat (Boud és Falchikov 1989; Fitzgerald ésmtsai, 1997; Kruger és Dunning, 1999; Hodges ésmtsai, 2001; Lejk és Wyvill, 2001; Edwards és mtsai,2003; Gramzow és mtsai, 2003; Karnilowicz, 2012;Csernoch és Bíró, 2013; Kun, 2016).M

agya

r Sp

orttud

omán

yi Sze

mle • 18

. évfolya

m 69. sz

ám • 20

17/1

10

Az önértékelés és a teljesítmény kapcsolata a szabadidősportban

The relationship between self-assessment and performance in leisure sports

Bartha Éva Judit1, Kun András István2

1Debreceni Egyetem, Gazdaságtudományi Kar Sportgazdasági és -menedzsment Tanszék, Debrecen

2Debreceni Egyetem Gazdaságtudományi Kar Emberi Erőforrás Menedzsment Tanszék, DebrecenE-mail: [email protected],

[email protected]

Tanulmány • Bartha Éva Judit és mtsa: Az önértékelés és a teljesítmény kapcsolata ...

A fenti eredmények alátámasztják, hogy a jelenségnem csupán egyfajta tudás esetében ragadható meg,ezért jelen tanulmány készítői célul tűzték ki a hatásmegmérését egy eddig nem vizsgált speciális, nem aformális oktatási rendszerhez kapcsolódó területen:a személyi edző vezetésével végzett szabadidős fit-neszsportban. A népesség meglehetősen széles réte-geinek szabadidő-sportolása fitneszklubokban zajlik,ezért ezek piaca a gazdaság egésze szempontjából islényeges (Bartha és Perényi, 2015). A szabadidő -sportban a sportoló sokszor fogyasztóként veszrészt, aki fizet egy sportszolgáltatásért, és a szolgál-tatások egyik általános jellemzője, hogy a fogyasztóa minőséget szubjektíven értékeli: elégedettsége nem-csak a szolgáltatótól, hanem saját jelenlététől és akörnyezettől is függ (Kotler, 2002).

A teljesítmény a sport minden területén fontos, ezttükrözi, hogy a legtöbb sportdefiníció fókuszában isa teljesítmény-központúság áll (Kun és Sipos, 1979;Neulinger, 2007). A szabadidősportban a teljesít-ményre irányuló célok jelentős részben a sportolóönmagához mért teljesítőképességének javítására vo-natkoznak (Neulinger, 2007). A sportszolgáltatás mi-nőségének értékelését a fogyasztó szemszögéből azáltala elért eredmények (fizikai fejlődés, önbizalom,önértékelés és így tovább) határozzák meg (Szabó,2012), ami üzleti oldalról kulcsfontosságú, hiszen azilyen típusú edzések (vagyis a szolgáltatás) újravá-sárlását jelentős következmények (költségek) nélkülmegszakíthatják, vagy másik szolgáltatónál folytat-hatják, amennyiben nem ítélik megfelelőnek saját fej-lődésüket. Nem elhanyagolható annak fontosságasem, hogy az önértékelés fejleszthető, ami egyes bi-zonyítékok szerint a teljesítmény javulásához is ve-zethet (Nádas és Suto, 2007).

Tanulmányunk pilot jellegű; célja a Dunning–Kruger hatás kimutatása a szabadidősportban.Hosszabb távon ezen keresztül hozzá kívánunk já-rulni a szabadidő-sportolók teljesítmény-elvárásá-nak megértéséhez, ami segítheti az edzők és aszolgáltatók tevékenységét.

HipotézisekA szakirodalom áttekintése alapján arra a követ-

keztetésre juthatunk, hogy a Dunning–Kruger hatásáltalános jelenség, így számíthatunk megjelenésére aszabadidő-sportolók körében is. A szabadidőbenvégzett testedzés során az önértékelés (a fejlődés, tel-jesítmény önmagunk általi megítélése) pedig a fen-tebb kifejtettek szerint kiemelkedően fontos mind asajátos motivációs szerkezet, mind pedig az ilyensportolási tevékenységek szervezési, szerveződési sa-játosságai miatt. Mind tudományos, mind szakmaiés piaci érdeklődésre is számot tarthat tehát az ön-értékelési hibák e területen (is) történő tesztelése, ésezáltali jobb megértése. Az empirikus vizsgálat szá-mára, kutatási célunknak megfelelően, tesztelendőállításokat fogalmazunk meg. Ezeket a később le-írásra kerülő minta- és adatgyűjtési lehetőségek, jel-lemzők miatt speciálisan az állóképesség-felméré-sekre alakítjuk ki, de természetesen üzenetük ennéláltalánosabb: amennyiben itt sikerül igazolni a Dunning–Kruger hatás létét és megvilágítani annakmechanizmusát, úgy módosított feltételek között a

szabadidősport kevésbé egzaktan mérhető területeiis bevonhatók a vizsgálatba. A hipotézisek:H1: az állóképesség-felmérésen jobb eredményt elért

szabadidő-sportolók kevésbé értékelik önmagu-kat felül, mint rosszabb eredményt felmutató tár-saik.

H2: az állóképesség-felmérésen jobb eredményt elértszabadidő-sportolók pontosabb előrejelzést ésértékelést adnak saját eredményükről (az eltérésirányától függetlenül), mint rosszabb eredménytfelmutató társaik.

H3: az állóképesség-felmérések előtt kevésbé pontos(H31) és relatíve jobban felülbecslő (H32) az ön-értékelés (előrejelzés), mint a felmérések után(értékelés).

Anyag és módszerAz adatfelvételre 2016 februárjában és márciusá-

ban került sor a debreceni „Aktív Fitness” sportklub-ban, két személyi edző bevonásával, akik saját ügy -félkörükben folytatták le a felmérést, önkéntes rész-vétellel. Az edzőket előzetesen tájékoztattuk a kuta-tás témájáról és céljairól, valamint részletesen egyez-tettük a kérdőívek felvételének és a felmérés elvég-zésének lépéseit, hogy minimalizáljuk az esetleges el-téréseket. Az edzők ezután a sportközpont vendégeitszemélyesen tájékoztatták a felmérésről. A kérdőíveta személyi edzők töltötték ki a vizsgálati személyekválaszai alapján. A sportoló megpróbálta előre je-lezni sportteljesítményét, vagyis, hogy milyen siker-rel fogja teljesíteni a felmérésben szereplő kétgyakorlatot. A két gyakorlatot a résztvevő edzők vá-lasztották ki. Ezek a vendégek által ismert, a szemé-lyi edzések során rendszeresen végzett alapgyakor-latok (alkartámasz és négyütemű fekvőtámasz) vol-tak. Meg kell jegyezni továbbá, hogy kutatási célunkszempontjából a gyakorlatok konkrét fajtája irrele-váns: a Dunning–Kruger effektus bármilyen mérhetőteljesítmény esetében vizsgálható, ahol felléphet azönértékelés torzítása és az összevethető valamilyenkülső (objektívebb) mércével. Esetleg későbbi vizs-gálatok tárgyát képezheti a hatás erősségének, jelen-létének összevetése különböző gyakorlatok esetében.A gyakorlatok Veres-Balajti és munkatársai (2015)alapján kerültek kialakításra.

Az edzők tájékoztatták a résztvevőket a gyakorla-tok helyes kivitelezésének szempontjairól, valamintarról, hogy milyen hibák esetén nem fog beszámítaniaz adott gyakorlat az eredménybe. A sportolók a fel-mérés után is becslést tettek a hibátlan négyüteműfekvőtámaszok számára, valamint az esetleges hibákmennyiségére és jellegére. Az edzők a vizsgált sze-mély tényleges teljesítményét is feljegyezték.

Az összes felvett kérdőív száma 69 volt (nem min-den kérdés esetében hasznosítható minden válasz,így az elemzés során ennél kevesebb is lehet). 13 férfiés 56 nő szerepel a válaszadók között. A továbbiak-ban olyan adatokat közlünk, melyek azt támasztjákalá, hogy mintánk egyik felmért szempontból semspeciális vagy homogén. Így nem fenyeget az a ve-szély, hogy a kimutatott eredményeink csak egy kü-lönleges csoportra vonatkoznának. A későbbi (nempilot jellegű) kutatásokban természetesen érdekeslehet egy-egy konkrét, homogén csoportra is elvé-

Magyar Sporttudom


69. szám • 2017/1

11Tanulmány • Bartha Éva Judit és mtsa: Az önértékelés és a teljesítmény kapcsolata ...

gezni a vizsgálatot, itt azonban az életszerűség méginkább előny.

A legidősebb résztvevő 45, a legfiatalabb 15 éves;az átlagos életkor 28,98±5,34 év volt. A mintában54 fő adott meg felsőfokú végzettséget. 65 fő valamitmár korábban is sportolt, közülük 12-en verseny-szerűen. Arról is meggyőződtünk, hogy a többség„edzésben volt” és nem volt nekik újszerű a feladat.A felmérésben részt vevők arra a kérdésre, hogy„Mennyire elégedett általános fizikai állapotával, fitt-ségével (1 = semennyire; 10 = teljesen)” átlagosan7,23-at jelöltek meg (1,46-os szórással). Az aktuálisegészségi állapotát (1=beteg; 10 = makkegészséges)mindenki legalább 4-esre értékelte 7,86-as átlaggal(1,32-es szórással). 54 fő a megkérdezés hetébenmár végzett a vizsgálat előtt is legalább egyszer ha-sonló mozgásformát, 62 fő pedig az előző héten(mindkét héten 32 fő).

A hipotézisek vizsgálatához Kun (2016) felsőokta-tásban használt tesztekre kitalált módszerét adap-táltuk. A vizsgálatunk fókuszában lévő jelenségeket,a saját teljesítményre vonatkozó becslések pontossá-gát (megbízhatóságát), és az esetleges torzítás irányát(validitását), illetve a tényleges teljesítmény közöttikapcsolatok létét a fentebb említett két gyakorlat ese-tében vizsgáltuk. A részvevőnek a felmérés előtt a kö-vetkező önértékelő kérdésekre kellett válaszolnia:hány négyütemű fekvőtámaszt fog végrehajtani há-rom perc alatt, és hány másodpercig tudja az alkar-támaszt megtartani? A felmérés után pedig a ponto-san végrehajtott négyütemű fekvőtámaszok számátkellett megbecsülniük (az alkartámasznál erre nemkerült sor, mert ezt a gyakorlatot hibás tartás eseténaz edző a sportoló egészégének védelme miatt leállí-totta). Az önértékelés pontosságát a becsült és a tény-leges értékek különbségének abszolút értékével mér-tük, a torzítás irányát pedig ugyanezen különbségelőjeles értékével.

A tanulmányban csak egyváltozós statisztikai mód-szereket (páros, egy-, és kétmintás t-tesztek, lineáriskorreláció-elemzés) használtunk, melyet jelen min-tanagyság (64 elem) és a használt arány-skálás vál-tozók mellett lehetővé tesz a centrális határ-eloszlás-tétel, még akkor is, ha a változók eloszlásanem normális. A páros t-tesztek a gyakorlatok utániés azok előtti önértékelés átlagos különbségénekszignifikanciáját, az egyváltozós t-tesztek az önérté-kelési hibák általános alul- vagy felülbecslő jellegétellenőrzik (az átlagos hiba nullától való különbségét).A kétmintás t-tesztekkel a legjobban és a legrosszab-bul teljesítők átlagos önértékelési hibáinak különb-ségét vizsgáltuk. Az első csoportba kerültek a leg-jobban teljesítők (a nemek szerint sztenderizált tel-jesítménymutató második tercilissel legalább meg-egyező értékkel rendelkezők), a másodikba pedig aleggyengébb tényleges teljesítményt nyújtók: az elsőtercilisével megegyező, vagy annál kisebb értékkelrendelkezőket soroltuk ide. A korreláció-elemzéspedig a sztenderdizált teljesítmény és az önértékelésihiba együttjárását vizsgálja. Egyszerre több magya-rázó változó hatását nem vizsgáltuk, ezek későbbielemzések részét képezhetik. Az egyes vizsgálatoknálhárom szignifikancia-szinten is megadjuk a statisz-

tikai jelentőséget (10%, 5%, 1%), ezeket egyenkéntjelezzük. A tömör és egyértelmű kifejtés érdekébena statisztikai vizsgálatok táblázataiban a következőmutatókat (változókat) fogjuk használni:ELŐREJELZÉS: az adott gyakorlatban nyújtandó

teljesítményre a felmérés előtt, a résztvevő általadott becslés. Mértékegysége a négyütemű fek-vőtámasznál darab, az alkartámasznál másod-perc.

ÉRTÉKELÉS: az adott gyakorlatban nyújtott teljesít-ményre a felmérés után, a résztvevő által adottbecslés. Csak a négyütemű fekvőtámasználmértük, és a pontosan (helyesen) végrehajtottismétlések számának becslését jelenti (darab).

MIND: az adott gyakorlatból az edző szerint mért(tényleges) teljesítmény, a végrehajtás helyessé-gének figyelembe vétele nélkül. Alkartámasz-nál nincs értelmezve, négyütemű fekvőtámasz-nál a teljes ismétlésszám (darab).

HELYES: a négyütemű fekvőtámasznál csak a helye-sen végrehajtott ismétlések edző által megálla-pított száma (darab), alkartámasz esetén atényleges időtartam másodpercben.

HIBAEJ_M: a felmérés előtti becslés előjeles hibája(négyütemű fekvőtámasznál a helyes végrehaj-tás figyelembe vétele nélkül) a tényleges telje-sítményhez viszonyítva. Kiszámítása: HIBAEJ_M=(ELŐREJELZÉS – MIND)/(MIND).

HIBAEJ_H: az előjeles becslési hiba a teljesítményarányában (négyütemű fekvőtámasznál csak apontosan végrehajtott gyakorlatokkal szá-molva). Kiszámítása: HIBAEJ_H = (ELŐRE-JELZÉS – HELYES)/(HELYES).

HIBAÉRT: a felmérés utáni előjeles becslési hiba, ateljesítményhez arányosítva: HIBAÉRT = (ÉR-TÉKELÉS – HELYES)/(HELYES). Alkartámaszesetén nincs értelmezve.

PONTATLANEJ_M: a HIBAEJ_M abszolút értéke. Afelmérés előtti becslés pontatlanságát méri(azaz, ha ez a mutató kisebb, akkor a pontos-ság nagyobb), nem véve figyelembe a gyakorlathelytelen végrehajtását. Alkartámasz eseténnincs értelmezve.

PONTATLANEJ_H: a HIBAEJ_H abszolút értéke.Funkciója megegyezik az előző változóéval, decsak helyesen végrehajtott gyakorlatokkal szá-molva.

PONTATLANÉRT: a HIBAÉRT abszolút értéke. A fel-mérés utáni becslés pontatlanságát méri. Al-kartámasz esetén nincs értelmezve.

HVÁLTOZÁS_M: az előjeles önértékelési hiba válto-zása: HIBAÉRT – HIBAEJ_M;

HVÁLTOZÁS_H: az előjeles önértékelési hiba válto-zása a helyesen végrehajtott gyakorlatokra vo-natkozóan: (HIBAÉRT) – (HIBAEJ_H);

PVÁLTOZÁS_M: az önértékelési hiba abszolút érté-kének változása: (PONTATLANÉRT) – (PON-TATLANEJ_M);

PVÁLTOZÁS_H: az önértékelési hiba abszolút érté-kének változása a helyesen végrehajtott gya-korlatokra vonatkozóan: (PONTATLANÉRT) –(PONTATLANEJ_H).

Mag

yar Sp

orttud

omán

yi Sze

mle • 18

. évfolya

m 69. sz

ám • 20

17/1

12 Tanulmány • Bartha Éva Judit és mtsa: Az önértékelés és a teljesítmény kapcsolata ...

EredményekAz önértékelés pontossága és torzítása

Ebben az alfejezetben megvizsgáljuk, hogy meny-nyire jellemző a teljes válaszadói mintára a pontosbecslés, illetve inkább az alul- vagy a felülbecslés ajellemző. Az 1. táblázat tartalmazza az előző fejezet-ben meghatározott változók leíró statisztikáit (azutolsó négy változó kivételével), illetve a becslési hibamutatói esetében az egymintás t-statisztikát is. Utób-bit illetően leolvasható, hogy a négyütemű fekvőtá-masz esetében a felmérés előtti előjeles becslésekmindkét és a pontatlanság mindhárom mutatója isszignifikáns eltérést mutat a nullától. Vagyis a teljes

minta átlaga jelentősen alulbecsült a felmérés előtt.A gyakorlatok elvégzése után már nem jellemző azalulbecslés a pontosan végrehajtott gyakorlatok szá-mára vonatkozóan. A becsléseket továbbá mind a fel-mérést megelőzően, mind azután jelentős pontat-lanság jellemzi. Alkartámasz esetén csak az előzetesbecslésekre vonatkozóan van adatunk; ezek átlagaijelentős alulbecslést és pontatlanságot mutatnak. Ér-demes észrevenni, hogy az átlag és medián értékekkevés kivétellel közel esnek egymáshoz, vagyis a vál-tozó eloszlása többnyire nem ferde (a kivételt az al-kartámasz tényleges időtartama, és az e gyakorlatravonatkozó becslés pontossága jelentik).

Magyar Sporttudom


69. szám • 2017/1

13

Min Max Medián Átlag Szórás tNégyütemű fekvőtámasz

ELŐREJELZÉS (db, pcs) 10 50 30 28,09 8,59ÉRTÉKELÉS (db, pcs) 17 51 32 32,04 7,82MIND (db, pcs) 17 52 34 33,58 7,82HELYES (db, pcs) 15 52 32 32,54 7,99HIBAEJ_M (%) -0,67 0,8 -0,17 -0,15 0,25 -4,97**HIBAEJ_H (%) -0,67 0,88 -0,14 -0,12 0,26 -3,69**HIBAÉRT (%) -0,2 0,14 0 -0,01 0,07 -1,48PONTATLANEJ_M (%) 0 0,8 0,2 0,24 0,16 12,22**PONTATLANEJ_H (%) 0 0,88 0,2 0,23 0,16 11,91**PONTATLANÉRT (%) 0 0,2 0 0,04 0,05 6,58**

AlkartámaszELŐREJELZÉS (mp, sec) 10 120 60 56,2754 26,0293HELYES (mp, sec) 25 240 70 79,7246 40,5451HIBAEJ_H (%) -0,85 1,65 -0,23 -0,21 0,39 -4,37**PONTATLANEJ_H (%) 0 1,65 0,25 0,34 0,28 10,24**

1. táblázat. A teljes minta leíró statisztikái (db, mp, %)Table 1. Descriptive statistics of the whole sample (pcs, sec., %)

Páros t-teszttel ellenőrizhető, hogy mennyit változ-tak a becslések a felmérés után a felmérés előttiek-hez képest (vagyis mennyivel torzítatlanabb és/vagypontosabb az utólagos önértékelés, mint a saját tel-jesítmény előrejelzése). Ennek eredményeit a 2. táb-lázat mutatja be. E kérdésnél csak a négyütemű

fekvőtámaszok esetében rendelkeztünk adatokkal,mert az alkartámaszra nem vettünk fel utólagosbecslést. Minden összehasonlításban jelentős válto-zást láthatunk (akár figyelembe vesszük a helytelenvégrehajtású ismétléseket, akár nem): az alulbecslésmértéke csökken, a pontosság növekszik.

Megjegyzés: N = 69; t = egymintás t-teszt (tesztérték a nulla); **p < 0,01Note: N = 69; t = one-sample t-test (test value is zero); **p < 0,01

Változók

Négyütemű fekvőtámasz

Különbségt

Átlag Szórás

(HIBAÉRT) – (HIBAEJ_M) 0,13 0,23 4,79**

(HIBAÉRT) – (HIBAEJ_H) 0,10 0,24 3,54**

(PONTATLANÉRT) – (PONTATLANEJ_M) -0,19 0,16 -10,12**

(PONTATLANÉRT) – (PONTATLANEJ_H) -0,19 0,16 -10,12**

2. táblázat. Az önértékelési hibák változása a felmérés alatt (%pont)Table 2. The change in self-assessment errors during the test (%point)

Megjegyzés: N = 69; t = páros mintás t-teszt; **p < 0,01Note: N = 69; t = paired-samples t-test; **p < 0,01


Összefüggések a teljesítménymutatók és a becslés jó-ságmutatói között

Tanulmányunk legfontosabb kérdése, hogy vajontapasztalható-e a személyi edzés során végzett felmé-réseknél is a Dunning–Krugerhatás. A vizsgálatokatnemek és gyakorlattípusok szerint sztenderdizáltváltozókkal végeztük. A követhetőség kedvéért a vál-tozók nevében ezt egységesen úgy jeleztük, hogy a ko-rábban bevezetett nevek elé egy ’Z’ betűt írunk.

Az első vizsgálati módszer lineáris korreláció-elemzés, amellyel azt látjuk be, van-e olyan jellegű li-neáris kapcsolat a teljesítménymutatók és az ön-értékelés jóságmutató között, ami alapján, ha tud-juk, hogy mennyivel jobban teljesít valaki a vonat-kozó átlaghoz képest, akkor megbízható becsléstadhatunk arra, hogy mennyire pontosan tudja sajátteljesítményét megbecsülni, illetve mennyire lesz haj-lamos a felülbecslésre. Az eredményeket a 3. táblá-zatban foglaltuk össze.

Mindkét gyakorlattípus esetében gyenge-közepeslineáris korrelációs kapcsolatot találtunk a teljesít-

ménymutatók és a felmérést megelőző önértékeléssorán elkövetett hiba előjeles átlaga között. Tehátminél jobb teljesítményt ért el valaki, annál inkábbhajlamos volt saját teljesítményét alul- (vagy kevésbéfelül-) értékelni (ami egybevág a korábban áttekintettszakirodalom más területeken, például a felsőokta-tásban tett megállapításaival). Kizárólag az alkartá-masz esetében a teljesítmény gyenge pozitív korre -lációt mutat a felmérés előtti becslés abszolút hibá-jával, vagyis minél tovább tartotta meg valaki az al-kartámaszt, annál kevésbé „találta el” – a hiba irá-nyától függetlenül – annak időtartamát (a jobb telje-sítmény tehát, szemben a szakirodalom legtöbb meg-állapításával, nagyobb pontatlansággal járt).

A négyütemű fekvőtámasznál azt is meg lehet vizs-gálni, hogy mennyit korrigáltak becslésük irányán éspontosságán a résztvevők a gyakorlatok után. Azirányban történt jelentős módosulás: minél jobb telje-sítményt nyújtott valaki, annál inkább felfelé korrigáltaa becslését (bár a kapcsolat itt sem éri el a közepeserősséget). A becslési pontosság nem változott.

Mag

yar Sp

orttud

omán

yi Sze

mle • 18

. évfolya

m 69. sz

ám • 20

17/1

14

Önértékelési mutatók

Teljesítménymutatók

Négyütemű fekvőtámasz Alkartámasz

ZMIND ZHELYES ZHELYES

ZHIBAEJ_M -0,42** -0,40**

ZHIBAEJ_H -0,42** -0,47** -0,50**

ZHIBAÉRT -0,15 -0,22

ZPONTATLANEJ_M 0,05 0,03

ZPONTATLANEJ_H 0 0,01 0,37**

ZPONTATLANÉRT 0,07 0,01

ZHVÁLTOZÁS_M 0,40** 0,36**

ZHVÁLTOZÁS_H 0,4201** 0,44**

ZPVÁLTOZÁS_M -0,04 -0,04

ZPVÁLTOZÁS_H 0,01 -0,03

3. táblázat. Lineáris korrelációs mutatók a teljesítmény és az önértékelés mutatói közöttTable 3. Linear correlations between indicators of performance and self-assessment error

A teljesítmény és az önértékelés jóságának kapcso-latát egy másik módszerrel is megvizsgálhatjuk.Ehhez tényleges gyakorlattípusonkénti teljesítmé-nyük szerint 2-2 csoportba soroljuk a megkérdezet-teket (lásd az Anyag és módszer részben). Az ígyképzett legmagasabb és legalacsonyabb teljesítmé-nyű csoport (mindkettő kb. harmada a résztvevők-nek) között kétmintás t-teszttel megvizsgáljuk azönértékelési mutatók átlagos különbözőségét. A ka-pott eredményeket az 4. táblázat tartalmazza.

A t-próbák eredményei megerősítik a korreláció-számításból levont következtetéseket: a jobb teljesít-ménnyel kisebb mértékű felmérés előtti felülbecslés(nagyobb mértékű alulbecslés) jár együtt mindkétgyakorlattípusnál. Az előzetes becslés átlagos pon-tossága ugyanakkor csak az alkartámasz esetébentért el szignifikánsan a két csoport között (a jobb tel-jesítményűek pontatlanabbak voltak). A négyütemű

fekvőtámaszra vonatkozó becslés gyakorlat utánikorrekcióját illetően is a korreláció-elemzésnek meg-felelő eredményt kapunk: a több ismétlést végzők in-kább felfelé, a kevesebbet végrehajtók inkább lefelémódosították becslésüket.

A korreláció-vizsgálathoz képest új eredmény, hogyszignifikáns különbséget találunk a teljesítmény sze-rinti alsó és felső harmad négyütemű fekvőtámaszravonatkozó utólagos előjeles becslései között is: a job-ban teljesítők nagyobb mértékben módosítottak fel-felé (vagy kisebb mértékben lefelé), mint a teljesít -mény szerint rosszabbak.

Megbeszélés és következtetésekAz első hipotézisünket (H1) a gyakorlat előtti ön-

értékelésre (előrejelzésre) nézve elfogadhatjuk, a gya-korlat utánira azonban nem erősíthetjük megegyértelműen (bár el sem vethetjük). Az előrejelzések

Megjegyzés: N = 69; **p < 0,01Note: N = 69; **p < 0,01


esetében a négyütemű fekvőtámasznál és az alkartá-masznál is jelentős lineáris korrelációt találtunk ateljesítmény és az előjeles hiba között: minél edzet-tebbnek bizonyult valaki, annál nagyobb mértékbenbecsülte alul az eredményét. A legjobban és a leg-rosszabbul teljesítők előjeles becslési hibáinak átla-gos különbsége ugyanezt erősítette meg. A gyakor-latok utáni becslésnél (csak a négyütemű fekvőtáma-szoknál vizsgáltuk) nem találtunk lineáris korrelá-ciós összefüggést, ugyanakkor az átlagos hibák össze-hasonlítása a helyesen végrehajtott gyakorlatokszáma alapján képzett teljesítménykategóriák közöttalátámasztotta hipotézisünket.

Az önértékelési hibák abszolút értékére (pontos-ságára) tett H2 hipotézist sem a korrelációs, sem azátlagokat összehasonlító elemzésünk nem erősítettemeg. A négyütemű fekvőtámaszok esetében nem ta-láltuk pontosabbaknak a jobban teljesítők becsléseitsem a feladatok előtt, sem azok után. Az alkartá-maszra vonatkozóan pedig mindkét teszt a hipoté-

zisben foglalttal ellentétes irányú összefüggést muta-tott: a pozíciót hosszabb ideig megtartó sportolókkevésbé bizonyultak pontosnak. Megjegyzendő, hogyelemzési módszerünk nem szűrte ki azt az egyszerűhatást, hogy a magasabb másodpercszám esetébennehezebb lehetett a becslés, mert a nagyobb számo-kat nehezebb eltalálni, mint a kisebbeket (Kállai ésmtsai, 2008).

Az utolsó két részhipotézisünket (H31 és H32)csak a négyütemű fekvőtámaszok esetében tesztel-tük. Az elsőt (H31) elfogadhatjuk, hiszen beláttuk,hogy a becslési hiba abszolút értéke a feladat elvég-zése után jelentősen kisebb, mint előtte. A másodikat(H32) viszont el kell vetnünk, mert a gyakorlatokatkövetően nem találtunk szignifikáns előjeles becslésihibát, míg azok végrehajtását megelőzően jelentősvolt az alulbecslés (ami épp ellentétes a hipotézissel).

Fentebb közölt eredményeink általánosíthatóságá-nak korlátot szab többek között az alacsony elem-szám (különösen a férfiak esetében), a választott

Magyar Sporttudom


69. szám • 2017/1

15

4. táblázat. A legrosszabbul és a legjobban teljesítők önértékelési hibáinak különbségeiTable 4. Differences of self-assessment errors between the best and the worst performers

Megjegyzés: SED = a különbség sztenderd hibája; t = kétmintás t-teszt; *p < 0,05, **p < 0,01Note: SED = standard error of difference; t = two samples t-test; *p < 0,05, **p < 0,01

Önértékelés mutatói

Teljesítménymutatók

Négyütemű fekvőtámasz Alkartámasz

ZMIND ZHELYES ZHELYES

Átlag (SED) t Átlag (SED) t Átlag (SED) t

ZHIBAEJ_M0,77

3,13**0,77

2,95**-0,25 -0,26

ZHIBAEJ_H0,83

3,42**0,91

3,64**1,12

4,23**-0,24 -0,25 -0,27

ZHIBAÉRT0,37

1,340,60

2,18*-0,28 -0,28

ZPONTATLANEJ_M-0,11

-0,44-0,10

-0,36-0,26 -0,28

ZPONTATLANEJ_H-0,05

-0,20-0,11

-0,38-0,8

-2,89**-0,26 -0,28 -0,28

ZPONTATLANÉRT0,03

0,110,01

0,04-0,29 -0,2909

ZHVÁLTOZÁS_M-0,72

-2,92**-0,64

-2,36*-0,25 -0,2706

ZHVÁLTOZÁS_H-0,81

-3,38**-0,83

-3,20**-0,24 -0,26

ZPVÁLTOZÁS_M0,14

0,550,12

0,42-0,26 -0,28

ZPVÁLTOZÁS_H0,09

0,330,13

0,49-0,26 -0,27

N (alsó harmad) 26 26 23

N (felső harmad) 25 23 24


felmérési mód (a gyakorlatok, a valós és nem labo-ratóriumi szituáció) és az is, hogy egyetlen fitnesz -klub összesen két személyi edzőjének ügyfélkörétőlszármaztak az adataink. Ezzel együtt is fontos ered-mény, hogy új területen támasztottuk alá a Dunning–Kruger hatás mérésének létjogosultságát, lehetősé-gét. További elemzési lehetőséget vet fel, hogy bárvolt, ahol a szakirodalomban más típusú teljesítmé-nyeknél kimutatott hatást tapasztaltunk, de olyan is,hogy azzal éppen ellentéteset. A jobban teljesítők pél-dául kevésbé értékelik magukat túl, mint a kevésbéeredményesek; ez megerősíti a korábbi kutatásokkövetkeztetéseit, lásd többek közt Boud és Falchikov(1989), Fitzgerald és szerzőtársai, (1997), Kruger ésDunning (1999); Csernoch és Bíró (2013) vagy Kun(2016) munkáit. Az alkartámasz esetében viszont ajobban teljesítők kevésbé bizonyultak pontosnak arosszabbul teljesítőknél, ami ellentmond annak,amit Boud és Falchikov (1989), Kruger és Dunning(1999), Sundström (2005), Karnilowicz (2012), vagySchlösser és munkatársai (2013) találtak (hogy csaknéhányat említsünk). Azzal szemben pedig, amitmások mellett Edwards és szerzőtársai (2003) vagyKun (2016) is megállapítottak, az alulértékelés, ésnem a felülbecslés csökkenése mellett szóló bizonyí-tékot találtunk, amikor a felmérések előtti és utániönértékeléseket vetettük össze. Az ellentétes eredmé-nyekből kiindulva megvizsgálható lenne például,hogy, miben különbözik (különbözik-e) az önértéke-lés a szabadidősportban és mondjuk az iskolai fel-adatok esetében? Eredményeink felhívják a figyelmetarra is, hogy a sport területén végzett hasonló felmé-rések számos nehézséggel találkozhatnak: a helyte-lenül végrehajtott gyakorlatok kezelése; a különbözőgyakorlatok esetében eltérő mértékegységek (példáulismétlésszám, másodperc, helyesen végrehajtott gya-korlatok aránya); az utólagos becslés sokszor értel-metlen, mert az eredmény a végrehajtás során is-mertté válik (például az ismétlésszám). Mindez nemjellemzi például az iskolai számonkérések jelentősrészét, melyekkel a korábbi kutatások elsősorbanfoglalkoztak.

A szakirodalomból tudjuk (Kotler, 2002; Neulinger, 2007; Szabó, 2012), hogy a fogyasztók aminőséget szubjektíven értékelik, így a szabadidősfit neszipar területén a saját fejlődés sportoló általimegítélése fontosabb, mint az edző általi értékelés,és ezt a fitneszkluboknak üzleti szempontból is fi-gyelembe kell venni. Ezért kutatásunk eredményeihasznosak a sportolók és edzők számára is, mert rá-mutatnak az önértékelés torzítottságára, ezáltal fel-hívják a figyelmet az önmonitorozás és az edzőivisszacsatolások rendszeressé és objektívebbé téte-lének fontosságára (vagyis arra, hogy ezek elmara-dása esetén csökkenhet a vevői elégedettség a tévesönértékelés miatt).

További kutatási irányként a fentiek alapján alapve-tően a nagyobb mintán elvégzett, többféle gyakorlatotis bennfoglaló vizsgálatokat jelölhetjük meg, ami rá-mutatna eredményeink kiterjeszthetőségére. Fontoslenne továbbá egy egységes vizsgálati módszer kidol-gozása a sportolói önértékelési elemzések összehason-líthatóságának megteremtésére, ami a sportágakonátívelő, általános vizsgálatokat lehetővé tenné.

Felhasznált irodalomBartha, É., Perényi, Sz. (2015): Communication of

trainers as one of the means for customer retentionin fitness clubs. Apstract – Applied Studies In Agribusiness and Commerce, 9: 1-2. 11-20.

Boud, D., Falchikov, N. (1989): Quantitative studies of student self-assessment in higher educa-tion: a critical analysis of findings. Higher Educa-tion, 18: 5. 529-549.

Boud, D., Lawson, R., Thompson, D.G. (2013):Does student engagement in self-assessment cali-brate their judgement over time? Assessment &Evaluation in Higher Education, 38: 8. 941-956.

Brown, G.T.L., Andrade, H.L., Chen, F. (2015): Accuracy in student self-assessment: directions andcautions for research. Assessment in Education:Principles, Policy & Practice, 22: 4. 444-457.

Csernoch M., Biró P. (2013): Algoritmikus és alkal -mazói készségek tesztelése. In: Szlávi P., Zsakó L.(eds.): INFODIDACT 2013: Informatika Szakmód-szertani Konferencia. [elektronikus dokumentum],Webdidaktika az Oktatásért és az Információs Alapítvány, Budapest.

Dunning, D. (2011): The Dunning–Kruger effect.On being ignorant of one’s own ignorance. In: Olson,J., Zanna, M.P. (eds.): Advances in Experimental Social Psychology, 44. Elsevier, New York, 247-296.

Edwards, R.K., Kellner, K.R., Sistrom, C.L., Magyari, E.J. (2003): Medical student self-assess-ment of performance on an obstetrics and gynecol-ogy clerkship. American Journal of Obstetrics andGynecology, 188: 4. 1078-1082.

Ehrlinger, J., Johnson, K., Banner, M., Dunning,D., Kruger, J. (2008): Why the unskilled are un-aware: Further explorations of (absent) self-insightamong the incompetent. Organizational Behaviorand Human Decision Processes, 105: 1. 98-121.

Fitzgerald, T., Gruppen, L., White, C., Davis, W.(1997): Medical student self-assessment abilities:Accuracy and calibration. In: Annual Meeting of theAmerican Educational Research Association,http://files.eric.ed.gov/fulltext/ED410296.pdf, letöltésdátuma: 2016.09.13.

Gramzow, R.H., Elliot, A.J., Asher, E., McGregor,H.A. (2003): Self-evaluation bias and academic performance: Some ways and some reasons why.Journal of Research in Personality, 37: 2. 41-61.

Haun, D.E., Zeringue, A., Leach, A., Foley, A.(2000): Assessing the competence of specimen-processing personnel. Laboratory Medicine, 31: 11. 633-637.

Kállai J., Bende I., Karádi K., Racsmány M. (2008):Bevezetés a neuropszichológiába. MedicinaKönyvkiadó Zrt., Budapest.

Karnilowicz, W. (2012): A comparison of self-assessment and tutor assessment of undergraduatepsychology students. Social Behavior and Personal-ity, 40: 4. 591-604.

Kotler P. (2002): Marketingmenedzsment. KJK-KERSZÖV Jogi és Üzleti Kiadó, Budapest.

Krajc, M., Ortmann, A. (2008): Are the unskilledreally that unaware? An alternative explanation.Journal of Economic Psychology, 29: 5. 724-738.

Mag

yar Sp

orttud

omán

yi Sze

mle • 18

. évfolya

m 69. sz

ám • 20

17/1

16 Tanulmány • Bartha Éva Judit és mtsa: Az önértékelés és a teljesítmény kapcsolata ...

Kruger, J., Dunning, D. (1999): Unskilled and unaware of it: How difficulties in recognizing one’sown incompetence lead to inflated self-assessments.Journal of Personality and Social Psychology,77: 6. 1121-1134.

Kun, A.I. (2016): A comparison of self- vs. tutor assessment among Hungarian undergraduate busi-ness students. Assessment & Evaluation in HigherEducation, 41: 3. 350-367.

Kun L., Sipos A. (1979): A sport Magyarországon.Kossuth Kiadó, Budapest.

Lejk, M., Wyvill, M. (2001): The effect of the inclu-sion of self-assessment with peer assessment of contributions to a group project: a quantitative studyof secret and agreed assessments. Assessment &Evaluation in Higher Education, 26: 6. 551-561.

Lynn, D.J., Holzer, C., O’Neill, P. (2006): Relation-ships between self-assessment skills, test perform-ance, and demographic variables in psychiatryresidents. Advances in Health Sciences Education,11: 1. 51-60.

Mehrdad, N., Bigdeli, S., Ebrahimi, H. (2012): Acomparative study on self, peer and teacher evalua-tion to evaluate clinical skills of nursing students. In:Prostean, G., Seifert, R., Pettinger, R. (eds.): Procedia– Social and Behavioral Sciences, 47. Elsevier, NewYork, 1847-1852.

Mynttinsen, S., Sundström, A., Vissers, J.,Koivukoski, M., Hakuli, K., Keskinen, E. (2009):Self-assessed driver competence among novice drivers: A comparison of driving test candidate assessments and examiner assessments in a Dutchand Finnish sample. Journal of Safety Research,40: 4. 301-309.

Nádas R., Suto I. (2007): A magabiztosság és a tel-jesítménybecslés pontosságának kutatása angolGCSE vizsgák értékelőinél. Magyar Pedagógia, 107: 3. 169-184.

Neulinger Á. (2007): Társas környezet és sportfo-gyasztás. A folyamatos megerősítést igénylő tanultfogyasztás. PhD értekezés. Budapesti CorvinusEgyetem, Budapest.

Park, Y.J., Santos-Pinto, L. (2010): Overconfidencein tournaments: Evidence from the field. Theory andDecision, 69: 1. 143–166.

Schlösser, T., Dunning, D., Johnson, K.L., Kruger,J. (2013): How unaware are the unskilled? Empiricaltests of the signal extraction counterexplanation forthe Dunning–Kruger effect in self-evaluation of performance. Journal of Economic Psychology, 39: 1. 85-100.

Simons, D.J. (2013): Unskilled and optimistic:Overconfident predictions despite calibrated knowledge of relative skill. Psychonomic Bulletin & Review, 20: 3. 601-607.

Sundström, A. (2005): Self-assessment of know -ledge and abilities: A literature study. EM No 54.Umeå, Sweden: Umeå University. http://www.edusci.umu.se/digitalAssets/60/60577em541.pdf. letöltés dátuma: 2016.09.13.

Suñol, J.J., Arbat, G., Pujol, J., Feliu, L., Fraguell,R.M., Planas-Lladó, A. (2016): Peer and self-assess-ment applied to oral presentations from a multidis-ciplinary perspective. Assessment & Evaluation inHigher Education, 41: 4. 622-637.

Szabó Á. (2012): A magyar szabadidősport mű-ködésének vizsgálata. Piacok, értékteremtés, fel-adatok a szabadidősportban. Ph.D. értekezés.Budapest.

Tejeiro, R.A., Gomez-Vallecillo, J.L., Romero, A.F.,Pelegrina, M., Wallace, A., Emberley, E. (2012): Summative self-assessment in higher education: Implications of its counting towards the Final Mark.Electronic Journal of Research in Educational Psychology, 10: 2. 789-812.

Veres-Balajti I., Takács D., Tisljár R. (2015): Sport-rehabilitáció. Campus Kiadó, Debrecen.

Zenger, T.R. (1992): Why do employers only reward extreme performance? Examining the rela-tionships among performance, pay, and turnover.Administrative Science Quarterly, 37: 2. 198-219.

Magyar Sporttudom


69. szám • 2017/1

17Tanulmány • Bartha Éva Judit és mtsa: Az önértékelés és a teljesítmény kapcsolata ...

ÖsszefoglalóMagyarország sportfejlesztési irányai között kie-

melkedő helyet kap a sportinfrastruktúra fejlesztés.Stratégiai kérdés, hogy ezen építmények mind az is-kolai, mind a szabadidő, mind a versenysport igé-nyeit is szolgálják.

Kutatásunk során arra kerestük a választ, hogyMagyarország 3 különböző régiójában – Észak-Al-föld, Közép-Dunántúl és Dél-Dunántúl – az elmúltévekben megvalósult sport-beruházások eredménye-képp hány sportcsarnok áll rendelkezésre és azokmilyen hatást gyakorolnak a sportéletre. A kutatásttelefonos interjúval, kérdőív alapján végeztük. A lé-tesítményi adatokon túl a fenntarthatóságot befolyá-soló tényezőkre kérdeztünk rá. A kitöltött kérdőívekfeldolgozása EvaSys programmal történt.

49 sportcsarnokot kerestünk meg, melyek közül9 épült 2000 után. Az elsődleges létrehozási cél álta-lánosságban az iskolai sport támogatása volt, amelykiegészült a versenysport kiszolgálásával. A célokhozigazodnak a leggyakrabban megrendezésre kerülőesemények is. A létesítmények 46%-ának befogadóképessége 200-600 fő között van.

A társadalom egészségesebb életmódra való neve-lése érdekében a sportlétesítményekhez való hozzá-férést minél szélesebb körben biztosítani szükséges.Emellett már a tervezéskor is szem előtt kell tartani,hogy a létesítményeknek a fenntarthatóság érdeké-ben a különböző sportesemények lebonyolításán túl,más típusú társadalmi rendezvények megtartásárais alkalmasnak kell lenniük. Kulcsszavak: sport, sportinfrastruktúra, sportcsar-nok, regionalitás

AbstractSport infrastructure development is a priority

among Hungarian sport development programmes.It is a strategic issue that these constructions meetthe requirements of schools, leisure time, and com-petitive sport.

Our research was aimed at finding the answer regarding the number of available sport halls and theireffects on sporting life as a result of the sport invest-ment projects in recent years in 3 different regions ofHungary – Northern Great Plain, Central Transdanubiaand Southern Transdanubia. The research was basedon telephone interviews and questionnaires. Beyondthe data regarding the facilities, questions related tosustainability were also included. The completed ques-tionnaires were processed using the EvaSys program.

Forty nine sport halls were contacted, 9 of whichwere constructed after 2000. The primary aim forestablishing the facilities was to promote schoolsports, which was later extended to serving competi -tive sports, too. The most frequently held events linkto these aims. Forty six percent of the facilities havea capacity between 200-600 persons.

Accessibility of sport facilities is required for wideraudiences in order to educate the society for ahealthier lifestyle. At the same time, facilities have tobe suitable for accommodating other types of socialevents beyond various sport events to achieve sustainability and this has to be taken into accountduring the planning phase. Keywords: sport, sport infrastructure, sport halls,regionalism

BevezetésAz elmúlt száz évben, bár jelentős előrelépés volt

megfigyelhető a lakosság egészségi állapotában (Sonés mtsai, 2011), a betegségek megelőzése és az egész-ségfejlesztés továbbra is alapvető szerepet tölt be apolitikai célok között (WHO 2003). Az egyik fontosstratégiai pontja a lakosság egészségi állapota javítá-sának a közösségekre való fókuszálás, a WHO meg-állapítása alapján (2012) ugyanis az egészségi állapotegy adott földrajzi környezetben élő emberek közötthasonló. Éppen ezért a közösségi egészségfejlesztésnagyon fontos része a közösség egészséges fejlődésé-nek és működésének. Ehhez a közösségnek vagyrendelkeznie kell, vagy ki kell fejlesztenie a közösségigondolkodás képességét. Ennek fontos összetevőjeaz adott településen a sport és a közösség egészségeiránti elkötelezettség (Labonte és Laverack, 2001;Edwards 2015), aminek egyik megnyilvánulási for-mája az adott település sportolási lehetőséget biz -tosító létesítményeinek fejlesztése. A sportfejlesz -tés alapvetően a részvételnek, valamint a részvétel lehetőségeinek és előnyeinek támogatásáról szól (Shilbury és mtsai, 2008).

A Magyar Olimpiai Bizottság megfogalmazott(MOB, 2012) sportfejlesztési irányai között kiemel-kedő helyet kap a sportinfrastruktúra-fejlesztés,mivel a meglévő létesítmények szolgáltatásainakszínvonala forráshiány miatt egyre csökkent. Szük-ségesnek látszik az Uniós források ilyen célú felhasz-nálása, és stratégiai kérdés, hogy ezen építményekmind az iskolai, mind a szabadidő, mind a ver-senysport igényeit is szolgálják.

A 2004. évi I. törvény a sportról bevezetése ki-mondja, hogy Magyarország Országgyűlése, a nemzetközössége a test művelését, a sportot, a nemzet alap-értékének, kívánatos célnak tekinti. A nemzet értékeiközött tartja számon a sport által elért eredményeketés elismeri a sport egyént és közösséget erősítő érté-keit.M

agya

r Sp

orttud

omán

yi Sze

mle • 18

. évfolya

m 69. sz

ám • 20

17/1

18 Tanulmány • Kosztin Nikolett és mtsa: A sportlétesítmények fenntarthatóságának ...

A sportlétesítmények fenntarthatóságának regionális különbségei

Regional differences in the sustainability of sport institutions

Kosztin Nikolett, Balatoni IldikóDebreceni Egyetem, DebrecenE-mail: [email protected],

[email protected]

A korábbi kutatásaink során azt vettük górcső alá,hogy Magyarország Észak-alföldi (Kosztin és Bala-toni, 2015) illetve Közép-dunántúli (Kosztin és Bala-toni, 2016, közlés alatt) régiójában milyen a sport-létesítmény ellátottság, milyen források állnak ren-delkezésre, illetve a működő sportcsarnokok milyenarányban vannak kihasználva. Jelen vizsgálatunkatkiterjesztettük a Dél-dunántúli régió sportcsar no kai -ra is.

Anyag és módszerekKutatásunk során arra kerestük a választ, hogy Ma-

gyarország 3 különböző régiójában – Észak-Alföld,Közép-Dunántúl és Dél-Dunántúl hány sportcsarnokáll rendelkezésre és azok milyen hatást gyakorolnak asportéletre.

A kutatásunk alapjául szolgáló felmérést 2014-2016között, 49 intézmény bevonásával, telefonos interjúval,kérdőív alapján végeztük. A vizsgálatba 3 régió (Észak-alföldi, Közép-dunántúli és Dél-dunántúli régió) sport-csarnokait (24-15-10 intézmény) vontuk be.

A 13 kérdést tartalmazó kérdőív 2 nagyobb részreosztható. Az első részben kitértünk az intézményiadatokra, ilyen volt az, hogy mikor épült az intéz-mény valamint, hogy ki a létesítmény működtetője.A második rész a fenntarthatóságot befolyásoló té-nyezőkre vonatkozott, köztük arra, hogy milyen ese-ményeket rendeznek az intézményben és mi volt azalapvető cél, amire az létrejött.

A kérdőíveket EvaSys programmal dolgoztuk fel.Az adatok vizsgálatára az elérhető, elsősorban KSHadatbázisok és a témához kapcsolódó megjelent ta-nulmányok alapján került sor.

EredményekAz Észak-alföldi régiót három megye, Hajdú-Bihar,

Jász-Nagykun-Szolnok, Szabolcs-Szatmár-Bereg megyealkotja (1. ábra). Szlovák, román valamint ukrán ha-társzakasszal rendelkezik. A Közép-dunántúli régiószintén három megyét, Fejér, Komárom-Esztergomés Veszprém megyét foglalja magába. Szlovák határ-szakasszal rendelkezik. A kutatásunkba bevont har-madik régió Dél-Dunántúl, mely szintén hárommegyéből áll, Tolna, Somogy és Baranya megyéből.Horvát határszakasza van.

A válaszadók regionális elhelyezkedését a 2. ábramutatja.

A válaszok közül először a létesítmények átadásiidőpontjait vizsgáltuk.

Elmondható, hogy míg az Észak-alföldi régióbanszinte minden időszak képviselteti magát a sport-csarnokok létesítésében, addig a Közép-Dunántúlon(73,3%) illetve különösen a Dél-Dunántúlon (80%)mindez leginkább az 1989 előtti időszakra összpon-tosul és csak elvétve, néhány létesítmény épült arendszerváltást (1989) követően (3. ábra).

Ha megvizsgáljuk, hogy az egyes periódusokban mi-lyen forrásból épültek a létesítmények, az adatokegyértelműen mutatják az egyes időszakok forrás-fel-használási lehetőségeit. 1989 előtt lényegében az ál-lami finanszírozás volt a meghatározó, melyet egyébforrásként a termelő szövetkezetek és az állami tulaj-donban lévő nagyobb gyárak, üzemek egészítettek ki.1989 (rendszerváltás) után az önkormányzatok meg-

Magyar Sporttudom


69. szám • 2017/1

19Tanulmány • Kosztin Nikolett és mtsa: A sportlétesítmények fenntarthatóságának ...

1. ábra. Magyarország régiói közül a kutatásba be-vont 3 régió: Észak-Alföld, Közép-Dunántúl, Dél-DunántúlFigure 1. Three Hungarian regions included in theresearch: Northern Great Plain, Central Transdanu-bia, Southern Transdanubia

2. ábra. A megkérdezett sportintézmények földrajzielhelyezkedése az Észak-alföldi, a Közép-dunántúliés a Dél-dunántúli régión belülFigure 2. Geographical location of sport institutionsinvolved in the survey within the Northern GreatPlain, Central Transdanubia and South Transdanu-bia regions

3. ábra. A sportlétesítmények átadásának időpontjaFigure 3. Dates of facility inaugurations

Mag

yar Sp

orttud

omán

yi Sze

mle • 18

. évfolya

m 69. sz

ám • 20

17/1

20

4. ábra. A sportcsarnokok építésének forrásaiFigure 4. Resources for the construction of sporthalls

5. ábra. A sportcsarnokok működtetőiFigure 5. Facility operators

6. ábra. Állami támogatásban részesülő intézmények Figure 6. State funds given to the sport arenas

7. ábra. A sportcsarnokok létesítésének fő célja(több válasz is megadható volt)Figure 7. Aims of establishing sport halls. Note thatmore than one aim might have been named in thesurvey

8. ábra. Leggyakoribb események a sportlétesítmény-ben (több válasz is megadható volt)Figure 8. Types of events organised in sports halls.Note that more than one type might have beennamed in the survey

jelenésével párhuzamosan az állami forrás csökkent,helyüket az önkormányzatok vették át (Tompa, 2005).Az Uniós csatlakozást követően, 2004-től kezdődőenegyértelműen megnőtt a pályázati forrásból történő lét-rehozás, melynek következtében az állami és önkor-mányzati források jelentős mértékben csökkentek. Azegyéb kategóriába tartoznak a nagyobb gyárak, üze-mek által finanszírozott infrastruktúra fejlesztések.

Az építések finanszírozási forrásait vizsgálva jóllátszik (4. ábra) – és egyben alátámasztja az előző di-agramot –, hogy mindhárom régióban az állami for-rás a meghatározó, mivel az építések nagy része arendszerváltást megelőzően valósult meg. Az Észak-alföldi régióban azonban már megjelenik a pályázatifinanszírozás is (16,7%), hiszen ezen régió sportcsar-nokainak majdnem egyötöde 2001 után épült.

Megvizsgáltuk azt is, hogy a megkérdezett intézmé-nyek esetében ki a működtető.

Magyarországon még mindig nagy az önkormány-zat befolyása a sportra (Kovács és Farkas, 2010), hiszen a sportolásra alkalmas létesítmények zömeönkormányzati tulajdonban van (Tompa, 2005).Részleteiben megvizsgálva a hazai sportlétesítménye-ket működtető cégek tulajdonosi körét, az is egyér-

telmű, hogy a tulajdon csaknem felében az állam, ne-gyedében az önkormányzat és ennél kisebb hányad-ban van jelen a társasági tulajdon (András, 2006).Megállapíthatjuk, hogy adataink megegyeznek az or-szágos jellemzőkkel (5. ábra). A létesítés dátumanagyban befolyásolja azt is, hogy ki/mi a létesítményműködtetője. A Közép-Dunántúlon nem volt olyan lé-tesítmény, amit magánszféra működtetne, nagy való-színűséggel azért, mert a legtöbb sportcsarnok arendszerváltás előtt épült.

Hazánkban a sportba fektetett egy főre jutó államiés önkormányzati támogatások jelentősen elmarad-nak az európai átlagtól (Váczi és Berkes, 2009). Emiatt fontosnak tartottuk arra a kérdésre is ke-resni a választ, hogy kapnak-e a létesítmények államivagy önkormányzati támogatást a fenntartáshoz. Bára Nemzeti Sportstratégiában (2007) megfogalma-zásra került, hogy a sport szocializációs, kulturális,nevelési funkcióira támaszkodni kell, mégis az intéz-mények 73,5%-a válaszolta azt, hogy nem részesülsem állami, sem önkormányzati támogatásban. Ezenintézmények működése ugyanakkor alátámasztja,hogy a sport egyre inkább gazdasági dimenzióval isrendelkezik.

Tanulmány • Kosztin Nikolett és mtsa: A sportlétesítmények fenntarthatóságának ...

Magyarország évek óta súlyos finanszírozási, léte-sítmény-ellátottsági és intézményrendszeri problé-mákkal küzd mind a szabadidő, mind a verseny -sport területén (Vörös, 2012), így mindenképpenmegoldandó feladat a létesítmények működési forrá-sainak biztosítása.

Az állami támogatás tekintetében rosszabb ered-ményt kaptunk a Közép-dunántúli régióban. Itt asportcsarnokok közül mindösszesen 1 létesítmény,míg az Észak-Alföldön 8 létesítmény kap állami tá-mogatást a fenntartáshoz. Ugyanerre a kérdésre aDél-dunántúli régióban 2 sportcsarnokban voltigenlő válasz (6. ábra).

A sportcsarnokok létrehozásának céljait kutatva –nem meglepő módon – a válaszok arra mutatnak rá,hogy az alapításkor megfogalmazott egyik cél az is-kolai sport kiszolgálása volt. Ennek hátterében áll-hat, hogy a rendszerváltás környékén bár az akkorikormány az egyik legégetőbb problémát próbálta or-vosolni azzal, hogy testnevelés órák megtartására isalkalmas csarnokokat építtetett, de az akkor felépí-tett létesítmények száma közel sem oldotta meg aproblémát, így az folyamatosan napirenden maradt.A mindennapos testnevelés 2012-es magyarországibevezetésével a kisebb sportcsarnokok iránti igénytovább erősödött.

A Közép-dunántúli régióban az elsődleges cél aversenysport kiszolgálása volt. Indokolja ezt, hogytöbb nagyobb sportegyesület van, amelyeknek szük-sége van olyan terepre, ahol gyakorolhatnak, aholmeccseket játszhatnak. Az Észak-alföldi régióban vi-szont egyértelműen látszik az a tendencia, ami arendszerváltás után megfigyelhető Magyarországon,azaz, hogy elkezdődött az iskolai testnevelés támo-gatása az által, hogy a kisebb településeken beindulta testnevelésóra helyszínéül is szolgáló sportcsarno-kok építése. A Dél-dunántúli régióban a különbözősportolási formák mindegyike hátterének biztosításavolt a cél (7. ábra).

Érdemesnek tartottuk azt is megvizsgálni, hogy ajelenleg leggyakrabban megrendezett események iga-zodnak-e a célokhoz (8. ábra).

Elmondható, hogy az Észak-alföldi régióban, asportcsarnokokban leggyakrabban megrendezettesemények az iskolai sporthoz köthetők míg aKözép-dunántúli, valamint a Dél-dunántúli régióbana legtöbb esemény a versenysport területéről kerülki. Egyrészt megállapítható, hogy az intézményeketvalóban arra a célra használják elsősorban, amirelétrejöttek. Másrészt, ha azt az elvárást nézzük, hogya létesítményeknek fenntarthatóság szempontjábólcélszerű alkalmasaknak lenniük verseny- és a sza-badidős sportolásra egyaránt, akkor látható, hogysportcsarnokok jelentős része többfunkciós.

A leggyakrabban megrendezésre kerülő esemé-nyek tükrében egyértelmű, hogy az Észak-alföldi ré-gióban azonos arányban kerülnek napi illetve hetirendszerességgel megrendezésre események, míg aKözép-dunántúli régióban a sportegyesületek mecs-csei miatt inkább heti rendszerességgel történik a lé-tesítmények kihasználása. A Dél-dunántúli régióbana napi kihasználtság a leginkább jellemző (9. ábra).

A létesítmények befogadóképességét vizsgálva (10. ábra) elmondható, hogy a 201-400 fős, a 401-600

fős sportcsarnokok aránya hasonló a három régióban.Az Észak-alföldi régióban nagyobb arányt képviselneka 200 fő alatti befogadóképességű, a Dél-dunántúli ré-gióban pedig a 1000-2000 fős sportcsarnokok.

Vizsgáltuk azt is, hogy van-e összefüggés az adott te-lepülések lakosainak száma és az ott található sport-létesítmények befogadóképessége között (11. ábra). A

Magyar Sporttudom


69. szám • 2017/1

21

9. ábra. A sportcsarnokokban megtartott rendezvé-nyek gyakorisága az Észak-alföldi, Közép-dunántúliés a Dél-dunántúli régióbanFigure 9. Frequency of events organised in sporthalls in the Northern Great Plain, Central Transda-nubia and South Transdanubia regions

10. ábra. A sportcsarnokok befogadóképessége azÉszak-alföldi, Közép-dunántúli és a Dél-dunántúlirégióbanFigure 10. Capacity of sport facilities in the NorthernGreat Plain, Central Transdanubia and South Trans-danubia regions

11. ábra. Összefüggés a sportlétesítmények befo-gadó képessége és a település lakosságszáma között

Figure 11. Relationship between the population ofthe settlement and the capacity of the sport arena

Tanulmány • Kosztin Nikolett és mtsa: A sportlétesítmények fenntarthatóságának ...

korreláció szemléltetésére az ábrán feltüntettük azadatpontokra a legkisebb négyzetek módszerével il-lesztett egyeneseket is. Ahogy arra korábbi munkánk-ban rámutattunk (Kosztin és Balatoni, 2016) mind azÉszak-alföldi, mind a Közép-dunántúli régióban egyér-telmű, statisztikailag szignifikáns összefüggés voltmegfigyelhető a két jellemző között, amennyiben a me-gyeszékhelyeket is figyelembe vettük. Hasonló, igenerős korreláció mutatkozott a Dél-dunántúli sport-csarnokok esetén is (r2= 0,6499; p<0,01). Ugyanak-kor amennyiben a megyeszékhelyeken található sport-létesítményeket az analízisből kihagyjuk, a korrelációa másik két régióhoz hasonlóan a Dél-dunántúli régió -ban is megszűnik (r2= 0,2348; p>0,12). Ezek alapjánmegállapítható, hogy a létesítmények méretének meg-választásakor nem mindig voltak figyelemmel a tele-pülések lélekszámára.

Megbeszélés és következtetésekA kutatás alkalmával 49 városi sportcsarnokot ke-

restünk meg, ebből 9 épült 2000 után. A létesítmé-nyek 79,6%-át az önkormányzat, 20,4%-át üzemelte-tő cég működteti.

Megállapítható, hogy az intézmény létrehozásánakcélját befolyásolták az adott időszak társadalmi, vala-mint a szűkebb környezeti elvárások. Az építéshez biz-tosított támogatások forrásait is nagymértékben meg -határozta a létesítési időszak. Ugyanakkor, bár a léte-sítmények többsége állami tulajdonban van, csak26,5%-a kap a működtetéshez közvetlen állami támo-gatást. A többségük (79,6%) üzemeltetője önkormány-zat. A megtartott rendezvények gyakorisága igazodika létrehozáskor megfogalmazott célokhoz. A kisebb te-lepülések esetében nincs korreláció az adott települé-sek lakosainak száma és az ott található sportléte -sítmény befogadóképessége között. Meg kell állapítani,hogy az államnak nélkülözhetetlen szerepe van a sportminden területének működtetésében. Az elkövetkezőévekben megvalósuló fejlesztések tekintetében már alétesítmények tervezésénél is figyelemmel kell lenniarra a tényre, hogy önmagukban a sportrendezvényeknem teszik rentábilissá a létesítményeket, hiszen bár-hol is legyen a létesítmény fontos a helyi piaci ténye-zőkhöz illeszteni a létesítmény méretét, a kínált szol -gáltatásait és a támogató infrastruktúrát (Sartori,2011). Nem elegendő a forrásokat a fejlesztésekhezmegteremteni, a létesítmények fenntarthatóságát isbiztosítani kell (Coalter, 2007).

Fontos, hogy a létesítmények egyidejűleg több ge-neráció igényeit szolgálják (Hajdú, 2014), és egy-szerre biztosítsanak teret a szabadidősport, a ver -senysport, valamint egyéb szabadidős elfoglaltságok,társadalmi rendezvények megvalósításához.

A társadalom egészségesebb életmódra való neve-lése érdekében a sportlétesítményekhez való hozzá-férést minél szélesebb körben biztosítani szükséges.

Felhasznált irodalomAndrás K. (2006): A szabadidősport gazdaság-

tana. 75. sz. Műhelytanulmány. VállalatgazdaságtanIntézet, Budapesti Corvinus Egyetem.

Coalter, F. (2007): A winter social role for sport.London: Routledge.

Edwards, M.B. (2015): The role of sport in community capacity building: An examination ofsport for develoment research and practice. SportManage ment Review, 18: 6-19.

Hajdú P. (2014): A közigazgatás korszerűsítéseaz önkormányzati sportigazgatásban. MagyarSportmenedzsment Társaság.

Kosztin, N., Balatoni, I. (2015): Examination of thesustainability of the sport facilities in the NorthernGreat Plain region of Hungary. Apstract vol. 9. num.1,2: 111-117.

Kosztin, N., Balatoni, I. (2016): Regional differ-ences in the sustainability of sports halls. Apstractvol. 10. num. 4,5.

Kovács A, Farkas P. (2010): Állami szerepvállalása sportban – mennyire legális az önkormányzatok tu-lajdonosi része a sportvállalkozásokban? MagyarSporttudományi Szemle, 41: 33-36.

Labonte, R., Laverack, G. (2001): Capacity building in health promotion. Part 1: For whom? And for what purpose? Critical Public Health, 11: 2. 111-127.

Magyar Olimpiai Bizottság (2012): Sportfejlesztésiirányai és területei. from http://www.mob.hu/im-ages/MOB/Strategia_2012/MOB_strategia_2012.pdf.

Magyarország Alaptörvénye (2011. április 25.)Sartori, A. (2011): Európai (és hazai) stadionkör-

kép. KPMG tanulmánya.Son, J.S., Shinew, K.J., Harvey, I.S. (2011): Com-

munity readiness for leisure-base health promotion:Findings from an underserved and racially diversecommunity. Journal of Park & Recreation Adminis -tration, 29: 2. 90-106.

Sport XXI. Nemzeti Sportstratégiáról szóló65/2007. (VI. 27.) OGY határozat.

Sotirradou, K., Shilbury, D., Quick, S. (2008): Theattraction, retention/transition and nurturing process of sport development: Some Australian evidence. Journal of Sport Management, 22: 247-272.

Tompa A. (2005): Létesítmények-létesítményfej-lesztés. from http://www.sportletesitmenyek.hu

Váczi J., Berkes P. (2009): Az állami sportfinanszí-rozás új útjai. Magyar Sporttudományi Szemle,39-40: 42-44.

Vörös T. (2012): A látvány-csapatsportok támoga-tásával összefüggő társasági adó törvénymódosításlehetséges társadalmi-gazdasági hatásai. MagyarSporttudományi Szemle, 51: 36-40.

WHO. Constitution of the World Health Organiza-tion, Geneva, 1946.

World Health Organisation (2003): Health and development through physical activity and sport.Genova. Switzerland: WHO Document ProductionServices.

World Health Organisation (2012): Socialdetermin ants od health: Report by the secretariat.New York: World Health Organisation.

2004. évi I. törvény a sportról.

Mag

yar Sp

orttud

omán

yi Sze

mle • 18

. évfolya

m 69. sz

ám • 20

17/1

22 Tanulmány • Kosztin Nikolett és mtsa: A sportlétesítmények fenntarthatóságának ...

Magyar Sporttudom


69. szám • 2017/1

23

ÖsszefoglalóJelen vizsgálat célja a függőleges felugrás magas-

ságának kiszámításához alkalmazott impulzus-mo-mentum módszer és a levegőben eltöltött idő mód-szer összehasonlítása, valamint a két eljárás közöttikülönbségek bemutatása; megbízhatóságuk és vari-abilitásuk tanulmányozása fiatal sportolóknál a gug-golásból felugrás (SJ: squat jump) és az ellentétesirányú felugrás (CMJ: countermovement jump) ese-tében is. A vizsgálat során összesen n = 413 sportolóadatait elemeztük (n= 341 fiú és n = 72 leány), 13éves kortól 19 éves korig, összesen nyolc különbözősportágban. A SJ és a CMJ függőleges felugrásokaterőplatón mértük, ahol a sportolók ugrástípuson-ként három maximális felugrást végeztek. A kétmódszer különbségeit páros-t próbával, az ugrásokközötti megbízhatóságot a variációs koefficienssel(CV) és az intraklassz korrelációs együtthatóval (ICC)vizsgáltuk. Szignifikáns különbség volt megfigyelhetőa két módszer által becsült magasság értékek között.Az impulzus-momentum módszer átlagosan ~11,5-13%-kal nagyobb magasságot becsült a levegőben el-töltött idő módszerhez képest, amely eltér a szak-irodalomban tapasztaltaktól. A különbségek ellenéremindkét módszer megbízható, mivel a mérések meg-bízhatóságát jelölő CV és ICC értékek az elfogadhatóCV≤8% és ICC>0,8 határokon belül voltak mind afiúk, mind a leányok esetében. Úgy tűnik mindkétmódszer jól alkalmazható, ugyanakkor, a két mód-szer eltérő módon becsli a felugrás magasságát, al-kalmazásuk lehetőségeit befolyásolják a mérésekjellege és célja. Kulcsszavak: megbízhatóság, impulzus-momentummódszer, levegőben eltöltött idő módszer

AbstractThe purpose of this study was to compare the im-

pulse-momentum and the flight time methods,which are used to calculate vertical jump height andto examine their trial-to-trial reliability and variabil-ity during the squat jump (SJ) and the countermove-ment jump (CMJ). A total of n = 413 young athletesbetween the ages of 13 to 19 participated in thestudy, representing eight different sport events. Ver-tical jumps were performed on a force platform, allsubjects completed three maximal jumps from bothjump types. A paired-t test was used to compare thetwo different methods of calculation, coefficient ofvariation (CV) and intraclass correlation coefficient

(ICC) were used to test their trial-to-trial reliability.Significant difference was found between the twomethods, the impulse-momentum method producedon average ~11.5-13% greater jump heights than theflight time method, which seems to differ from theresults reported in previous studies. Despite the dif-ferences both methods found to have acceptable re-liability in girls and boys, as this was indicated byCV≤8% and ICC>0.8. It seems, that both methodscan be used in calculating vertical jump heights,however the two methods use different calculations;the selection of the appropriate method depends onthe nature and the purpose of the measurements.Keywords: reliability, impulse-momentum method,flight time method

BevezetésA függőleges felugrás próba világszerte elterjedt és

gyakran alkalmazott módszer az alsó végtagi izmokgyorserejének mérésére és értékelésére (McGuiganés mtsai, 2013; Moir, 2012; Ratamess, 2011; Young,1995). A diagnosztikai mérések során leggyakrabbankétféle függőleges felugrás típussal találkozunk, aguggolásból felugrással (SJ: squat jump) és az ellen-tétes irányú felugrással (CMJ: countermovementjump). A SJ-nál előre behajlított guggoló helyzetbőlízületi nyújtással, míg a CMJ-nál állásból indul ésízületi hajlítással, majd nyújtással történik a felug-rás. A SJ az alsó végtagi izmok gyorserejét méri kon-centrikus kontrakció alatt (McGuigan és mtsai,2013). A CMJ a reaktív erőt méri, a SJ során mértkoncentrikus erő ismeretében meghatározható az elasztikus energia tárolásának és hasznosításánakképessége (Becke és mtsai, 2002), amelynek számossportágban teljesítmény meghatározó szerepe van.

Laboratóriumi körülmények között a függőlegesfelugrás vizsgálatát jellemzően erőplatón végzik. Azerőplató vizsgálatok során kapott adatokból megál-lapítható a felugrás magassága, valamint a felugrásalatt mért átlag és maximális erőkifejtés mértéke, il-letve időtartama, amelyekből kiszámolható a felug-rás átlag és maximális teljesítménye is. Ezzel amódszerrel a felugrás magassága azonban csak in-direkt módon számolható. A felugrás magasságánakközvetlen méréséhez mozgáselemző eszközök szük-ségesek, amelyek segítségével megjelölhető az ugrósúlypontja állásban – a felugrás végrehajtása előtt –és a felugrás legmagasabb pontján (Aragón-Vargas,2000; Quagliarella és mtsai, 2011). A két érték kü-lönbsége adja a felugrás tényleges magasságát, azaza súlypontemelkedés mértékét. Szakirodalmi adatokszerint ezen rendszerek kiváló megbízhatóságot mu-tatnak (r=0,994) és aranystandard módszernek te-kintik (Aragón-Vargas, 2000), azonban, alkalmazá-suk költséges eszköz beszerzését igénylik és időigé-nyes vizsgálatok. A laboratóriumi gyakorlatban az

Tanulmány • Petridis Leonidas és mtsai: Függőleges felugrás magasságának ...

Függőleges felugrás magasságának kiszámítására alkalmazott két módszer elemzése

Analysis of two methods used to calculate vertical jump height

Petridis Leonidas, Tróznai Zsófia, Pálinkás Gergely, Kalabiska Irina, Szabó TamásTestnevelési Egyetem, Sporttudományi és Diagnosztikai Laboratórium, BudapestE-mail: [email protected]

Mag

yar Sp

orttud

omán

yi Sze

mle • 18

. évfolya

m 69. sz

ám • 20

17/1

24

egyszerűbb és rövidebb vizsgálatoknak számítóerőplató mérések terjedtek el.

Erőplatón végzett mérésekből alapvetően hárommódszer alapján becsülhető a felugrás magassága:az impulzus-momentum, a levegőben eltöltött idő ésa munka-energia módszerek alapján (Linthorne,2001). A szakirodalomban leggyakrabban a levegő-ben eltöltött idő módszerrel (Ebben és Petushek,2010; Suchomel és mtsai, 2015; Flanagan és mtsai,2008; Stephenso és mtsai, 2011; Tufano és mtsai,2013) vagy az impulzus-momentum módszerrel(Laffaye és mtsai, 2014; Richter és mtsai, 2012;Riggs és Sheppard, 2009) találkozunk, a jelen mun-kában is ezt a két módszert tárgyaljuk.

Mind a két módszer az elrugaszkodási sebesség(vo) ismeretében számolja ki a felugrás magasságát,aminek elméleti háttere a mechanikai energiameg-maradás törvényén alapul. A függőleges felugrások-nál a légellenállás elhanyagolható, ezért a felugrásbólszármázó mozgási energia megegyezik a gravitációspotenciális (vagy helyzeti) energiával a felugrás leg-magasabb pontján, következésképpen a felugrás ma-gassága kiszámolható az alábbi képlet alapján(Linthorne, 2001; Richter és mtsai, 2012; Chelly ésmtsai, 2015):

ahol v0 = elrugaszkodási sebesség, g = gravitációsgyorsulás.

Az erőplató szoftver segítségével kiszámolható azelrugaszkodási sebesség az impulzus, illetve a leve-gőben töltött idő ismeretében.

Az impulzus-momentum módszer a dinamikaalaptörvényén alapszik, miszerint az ugróra hatóerőlökés mértéke egyenlő a felugrás impulzusválto-zásával, tehát:

F x Δt = ΔIahol F = ugró által kifejtett erő, Δt = erőközlés idő-

tartama, ΔI = impulzusváltozás.Minél nagyobb az erőlökés mértéke, annál na-

gyobb az impulzusváltozás, így nagyobb lesz a felug-rás magassága is. Mivel a felugrás alatt az erőközlésnem állandó, ezért az erőlökés kiszámításához integ-rálni kell az erőt az erőkifejtés kezdetétől a végéig,azaz a felugrás megkezdésétől az elrugaszkodás pil-lanatáig:

ahol I = impulzus, FTRE = talajreakcióerő, m =tömeg, g = gravitációs gyorsulás, dt= erőközlés idő-tartama, t1= felugrás kezdeti pillanata, t2 = elrugasz-kodás pillanata.

Az impulzus ismeretében kiszámolható az elru-gaszkodási sebesség:

I = v x mahol I = impulzus, v = sebesség, m = tömeg.A levegőben eltöltött idő módszer szerint az ugró

elrugaszkodási sebessége kiszámolható a levegőbeneltöltött időből akkor, ha az ugró súlypontjának a ta-lajtól való távolsága megegyezik az elrugaszkodás ésa talajra érkezés pillanatában az alábbi képlet sze-rint:

ahol v0 = elrugaszkodási sebesség, g = gravitációsgyorsulás, trep = levegőben eltöltött idő.

A két módszer által becsült magasságérték kü-lönbséget mutat, jellemzően a levegőben eltöltött időmódszer néhány centiméterrel (2-3 cm) nagyobb ma-gasságot becsül az impulzus-momentum módszer-hez képest (Aragón-Vargas, 2000; Linthorne, 2001;Moir, 2012). A különbség abból adódik, hogy azelőbbi módszernél az ugró súlypontja az elrugaszko-dás pillanatában magasabban van, mint a talajra ér-kezés pillanatában, meghosszabbítva ezzel az ugrásrepülési idejét.

Korábbi vizsgálatokban (Aragón-Vargas, 2000;Moir, 2012) mindkét számítási módszer megbízha-tónak bizonyult, ezen vizsgálatokat azonban főleg fel-nőtt sportolókkal végezték. Fiatal sportolóknál aserdülőkorban megfigyelhető változások hatására(pl. hossz- és szélességi növekedés, testösszetétel vál-tozások) megváltozhat a sportolók mozgásérzéke-lése, a technikai végrehajtás minősége és stabilitása.Gyermekkorban a maximális erőkifejtést és nagyizomrost rövidülési sebességet igénylő neuromusz-kuláris szabályozás eltér a felnőtt sportolókétól(Becke és mtsai, 2002), ezen szabályozás a fiatal fel-nőttkor felé közeledve folyamatosan változik és fej-lődik. Felnőtt és fiatal sportolók között jelentőskülönbségek figyelhetők meg az erőkifejtésben, vala-mint az alsó végtagi izmok erejének és robbanékony-ságának minőségében (Secomb és mtsai, 2015).

Jelen vizsgálat célja: 1) összehasonlítani fiatalsportolóknál a két számítási módszerrel becsült fel-ugrási magasságot mind az ellentétes irányú felug-rás, mind a guggolásból felugrás esetében, továbbá2) kimutatni az impulzus-momentum módszer és alevegőben eltöltött idő módszer megbízhatóságát ésvariabilitását az ellentétes irányú felugrás során.

Anyag és módszer

Vizsgált személyekAz elemzés során 413 vizsgálat adatait elemeztük.

A vizsgálati személyek 13–19 éves sportolók voltak(n=341 fiú és n=72 leány) összesen nyolc sportágból(birkózás (n=11), cselgáncs (n=8), evezés (n=21),kézilabda (n=43), kosárlabda (n= 73), labdarúgás(n=237), öttusa (n=11), súlyemelés (n=9)). A kor-csoportok kialakítása a decimális kor alapján tör-tént. A vizsgálati személyek utánpótlás akadémiák ésegyesületek igazolt versenysportolói. A vizsgálatokidőpontjában valamennyi sportoló sérülésmentesvolt és rendszeresen részt vettek a kiírt edzéseken.A mérések az egyesületek és a sportági szakszövet-ségek által előírt teljesítmény-diagnosztikai felméré-sek keretében történtek 2015. szeptembere és 2016.júniusa között. A vizsgált személyek általános jellem-zőit a 1. táblázat tartalmazza.

A vizsgálatokA mérések minden esetben a reggeli és délelőtti

órákban történtek. A sportolók kardiológiai, testal-kati és testösszetétel vizsgálaton vettek részt. Az ant-ropometriai mutatók közül jelen elemzésben csak a

v02

Felugrás magassága = 2 x g

I = ò (FTRE – m x g) x dtt2

t1

v0 = g x trep

2


Magyar Sporttudom


69. szám • 2017/1

25

testmagasságot (TM) és a testtömeget (TT) használ-tuk fel. A testméreteket hitelesített műszerekkel és anemzetközileg elismert, Martin-féle mérési módszeralapján vettük fel (Martin és Saller, 1957). A testma-gasság meghatározásához antropométert használ-tunk – 0,1 centiméteres pontossággal –, míg a test-tömeget Seca 888 típusú digitális mérleg segítségévelmértük, egy tizedes pontossággal.

A függőleges felugrásokat 0,6 x 0,6 m-es erőplatónmértük (model FP4, HUR Labs Oy, Tampere, Finn-ország), a maximális mintavételi frekvencia 1200 Hzvolt. A vizsgálatok előtt a vizsgált személyek tíz per-ces bemelegítést végeztek, amely tartalmazott köny-nyű futást, futó, valamint nyújtó gyakorlatokat. Abemelegítést követően a vizsgált személyek szóbelieligazítást kaptak a végrehajtandó mozdulatsorról,majd gyakorolhatták is a felugrások technikáját. Elő-ször három guggolásból felugrást (SJ), ezt követőenhárom ellentétes irányú felugrást (CMJ) kellett vég-rehajtaniuk maximális magasságra törekedve. Az ug-rások között egy perc, míg a SJ és a CMJ között kétperc pihenő volt. A két számítási módszer értékeinekösszehasonlításához a három ugrás közül a legma-gasabb értékeket, a két módszer megbízhatóságánakés variabilitásának vizsgálatához pedig mindháromugrás eredményeit figyelembe vettük. Valamennyi fel-ugrás karlendítés nélkül, csípőre tett kézzel történt.A SJ-nál előre behajlított kb. 90°-os guggoló helyzet-ből indították az ugrást. Azokat az ugrásokat, aholaz erő-idő görbe alapján, 50 Newton-nál nagyobb, azugrás irányától ellenétes irányú mozgást észleltünk,kivettük a statisztikai elemzésből. A CMJ állásból in-dult kb. 90°-os térdhajlítással, azonnali felugrással.Az adatokat HUR Labs Force Platform SoftwareSuite 2.40 szoftvercsomag segítségével gyűjtöttük éselemeztük (HUR Labs Oy, Tampere, Finland). A mé-résekből kapott legfőbb változók: a maximális és

átlag erő (N), a maximális és átlag teljesítmény (W),a levegőben töltött idő (s), a két becslési módszerszerinti elrugaszkodási sebesség (m/s) és felugrásmagassága (cm). Jelen munkában az erőplató szoft-ver által becsült felugrások magasságát elemeztük akét becslési módszer alapján (impulzus-momentumés a levegőben töltött idő módszer).

Statisztikai elemzés Az értékek átlagot±szórást jelölnek. Az eloszlás

normalitását Kolmogorov-Smirnov próbával, a vari-ancia homogenitását Levene próbával vizsgáltuk. Akét becslési módszer közötti összehasonlítást párost-próbával, az egymást követő ugrások közötti különb-ségeket egyszempontos varianciaanalízissel (ANOVA),míg az ugrások közti megbízhatóságot variációs ko-efficienssel (CV) és az intraklassz korrelációs együtt-hatóval (ICC) vizsgáltuk. A szignifikancia szintetp<0,05 értéken határoztuk meg. Valamennyi statisz-tikai próbát az SPSS 19.0 (IBM, New York, NY, USA)szoftverrel végeztük.

EredményekMindkét típusú felugrásnál az értékek eloszlása

normálisnak bizonyult a Kolmogorov-Smirnov tesztalapján. A SJ típusú felugrásnál fiúknál Z=0,03;p>0,05, illetve Z=0,04; p>0,05; leányoknál Z=0,07;p>0,05, illetve Z=0,10; p>0,05 volt az impulzus-momentum, illetve a levegőben eltöltött idő alapjánbecsült magasság esetében. A CMJ típusú felugrás-nál a fiúknál Z=0,03; p>0,05, illetve Z=0,02;p>0,05, leányoknál Z=0,07; p>0,05, illetve Z=0,10;p>0,05 volt az impulzus-momentum illetve a levegő-ben eltöltött idő alapján becsült magasság esetében.

A három kísérlet közül összehasonlítottuk a kétmódszer által becsült felugrási magasság legmaga-sabb értékeit. Tekintettel arra, hogy a két becslés kö-

1. táblázat. A vizsgált személyek jellemzői (áltag±szórás)Table 1. Descriptive characteristics of the participants (mean±s.d.)

Korcsoport (év)

Testtömeg (kg)

Testmagasság(cm)

Edzéskor (év)

Edzés terhelés(óra/hét)

Fiúk (n=9) 13 46,6±16,3 157,7±14,2 8,0±1,2 6,9±1,3Leányok (n=1) 13 54,1 159,0 7,0 10,5Fiúk (n=19) 14 60,0±12,4 174,4± 9,4 7,6±1,7 8,0±1,7Leányok (n=4) 14 66,3±16,6 173,5±16,9 6,8±2,2 8,4±1,0Fiúk (n=54) 15 67,1±11,3 177,2± 8,5 8,7±1,8 9,3±2,9Leányok (n=21) 15 64,4± 8,9 170,7± 8,7 8,3±2,0 10,1±3,8Fiúk (n=85) 16 69,0±12,6 178,5± 8,5 9,8±1,8 10,9±3,6Leányok (n=13) 16 73,6±18,1 175,8±10,3 9,6±2,0 10,7±2,8Fiúk (n=78) 17 73,1± 8,9 181,6± 7,9 10,8±2,3 11,6±2,7Leányok (n=15) 17 69,0±16,8 171,9± 8,2 9,9±2,3 12,2±3,7Fiúk (n=79) 18 75,8± 8,8 182,6± 8,7 11,6±2,1 11,6±3,1Leányok (n=7) 18 69,2±10,2 173,4±10,9 10,9±1,4 15,6±4,0Fiúk (n=17) 19 74,8± 7,1 179,6± 7,0 12,2±2,9 11,3±4,6Leányok (n=11) 19 71,0± 4,7 182,6± 7,5 11,0±2,0 13,1±4,5Fiúk átlaga (n=341) 16,5±1,4 70,4±12,0 179,2± 9,5 10,2±2,4 10,7±3,4Leányok átlaga (n=71) 16,4±1,5 68,4±13,1 17,0±10,1 9,5±2,3 11,6±4,0


Mag

yar Sp

orttud

omán

yi Sze

mle • 18

. évfolya

m 69. sz

ám • 20

17/1

26

zötti különbségek mértékében a korosztályok közöttnem találtunk szignifikáns eltéréseket, a korosztályo -kat összevontuk és az eredményeket együttesen mu-tatjuk be.

A két módszer által becsült felugrási magasság kö-zött szignifikáns különbség volt megfigyelhető. A SJesetében fiúknál 5,28±2,12 cm-rel becsült többet azimpulzus-momentum módszer (t340=46,48; p<0,01).A leányoknál a különbség 4,23±1,50 cm volt, ebbenaz esetben is az impulzus-momentum módszer be-csült nagyobb magasságot (t71=23,98; p<0,01). A

CMJ esetében fiúknál a különbség a két módszer kö-zött 3,55±1,33 cm (t340=49,11; p<0,01), míg aleányoknál 2,88±1,31 cm volt (t71=18,65; p<0,01),mindkét nem esetében az impulzus-momentummódszer becsült nagyobb felugrási magasságot (1a.és 1b. ábra).

Az ellentétes irányú felugrásnál egymáshoz viszo-nyítva összehasonlítottuk a három ugrás eredményétmindkét számítási módszer esetében, nemenkéntibontásban. A varianciák homogenitás vizsgálata (Le-vene próba) nem volt szignifikáns. A három ugrás vi-szonylatában egyik módszernél sem tapasztaltunkszignifikáns különbséget a becslések között. AzANOVA eredmények szerint az impulzus-momentummódszernél a fiúknál F2,1058= 0,74; p>0,05, illetveleányoknál F2,215= 0,39; p>0,05, míg a levegőben el-töltött idő szerint fiúknál F2,1058= 1,38; p>0,05, il-letve leányoknál F2,215= 0,88; p>0,05 volt. A háromugrás közel azonos eredményt mutatott, bár megfi-gyelhető volt csekély mértékű – de statisztikailagnem kimutatható – értékemelkedés az egymást kö-vető ugrások között (2a. és 2b. ábra).


1a. ábra. Az impulzus-momentum és a levegőben el-töltött idő alapján becsült magasság átlagértékei ne-menként a CMJ esetében●= az impulzus-momentum módszer,▲= a levegő-ben eltöltött idő módszer; *= p<0,05 a két mód-szer közöttFigure 1a. Mean values of jump height calculatedwith the impulse-momentum and the flight time methods for CMJ by gender●= impulse-momentum method, ▲= flight timemethod, *= p<0,05 significant difference betweenthe two methods 2a. ábra. Az impulzus-momentum alapján becsült ma -

gas ság ugrásonként ●= fiúk, ▲= leányokFigure 2a. Jump height calculated with the impulse-momen tum method for all 3 trials ●= boys; ▲= girls

1b. ábra. Az impulzus-momentum és a levegőben el-töltött idő alapján becsült magasság átlagértékei ne-menként a SJ esetében ●= az impulzus-momentummódszer, ▲= a levegőben eltöltött idő módszer; *=p<0,05 a két módszer közöttFigure 1b. Mean values of jump height calculatedwith the impulse-momentum and the flight time methods for SJ by gender ●= impulse-momentummethod, ▲= flight time method, *= p<0,05 significant difference between the two methods

2b. ábra. A levegőben eltöltött idő a lapján becsültma gasság ugrásonként ●= fiúk, ▲= leányokFigure 2b. Jump height calculated with the flighttime me thod for all 3 trials ●= boys; ▲= girls

Az intraklassz korrelációs együttható az impulzus-momentum módszernél a fiúknál 0,91 (95% CI:0,90-0,93), míg a leányoknál, 0,94 (95% CI: 0,91-0,96) volt. Ugyanez a levegőben eltöltött idő mód-szernél 0,92 (95% CI: 0,91-0,93) a fiúk illetve, 0,91(95% CI: 0,88-0,94) a leányok esetében (3a. ábra). Avariációs koefficiens átlagértéke valamennyi esetben5% alatt volt (3b. ábra).

3a. ábra. Az intra klassz korrelációs együttható átlag-értékei (±95% CI) az impulzus-momentum és a le-vegőben eltöltött idő számítási módszereknél.Szürke sáv: a mérések megbízhatóságát jelölőérték tartományFigure 3a. Mean values of the Intraclass CorrelationCoefficient (±95% CI) for the impulse-momentumand the flight time methods. Shaded area: valuerange, where reliability can be accepted

3b. ábra. A variációs koefficiens átlagértékei (±szó-rás) az impulzus-momen tum és a levegőben eltöltöttidő számítási módszereknél. Szürke sáv: a mérésekmegbízhatóságát jelölő érték tartományFigure 3b. Mean values of the Coefficient Variation(±szórás) for the impulse-momentum and the flighttime methods. Shaded area: value range, where reliability can be accepted

MegbeszélésJelen tanulmányban fiatal sportolók körében ha-

sonlítottunk össze a felugrás magasságának kiszá-mításához alkalmazható két módszert, illetve azokmegbízhatóságát vizsgáltuk erőplató segítségével.

Mindkét nem esetében, mindkét ugrástípusnál (SJés CMJ) a két számítási módszer által becsült felug-rás magassága között szignifikáns különbség mutat-kozott: az impulzus-momentum módszer átlagosan~11,5-13%-kal nagyobb magasságot becsült a leve-gőben eltöltött idő módszerhez képest.

Különböző számítási módszerek közötti különb-ségek kimutatásával a szakirodalmi adatokban is ta-lálkozhatunk. Moir (2008) ~3%, míg Aragón-Vargas(2000) ~11% körüli differenciát talált a két számí-tási módszer között, azonban mindkét munkában alevegőben eltöltött idő által becsült magasság volt anagyobb az impulzus-momentum számítási mód-szerhez képest. Utóbbi munkában összesen négyszámítási módszert hasonlítottak össze, mind a négymódszer magas megbízhatóságot és validitást muta-tott, ugyanakkor a felugrás magasságának becslésé-ben szignifikáns különbségek voltak. Tehát a mé -réseink során kapott eredmények eltérnek a szak-irodalomban eddig publikáltaktól, mely eltérésrejelen adatok ismeretében nincs magyarázatunk.

A levegőben eltöltött idő módszernek egyik alap-vető feltételezése, hogy a repülési fázis felfelé haladószakaszának időtartama ugyanakkora, mint a lefeléhaladó szakaszé, azaz a felugrás legmagasabb pontjaa levegőben töltött időnek pontosan a felére esik. Ezakkor lehetséges, ha az ugró súlypontjának a helyeazonos az elrugaszkodás és a talajra érkezés pilla-natában. Elrugaszkodáskor az ugró lábujjhegyreemelkedik, amivel súlypontja néhány centiméterrelmagasabbra kerül, mint alapállásban. A talajra ér-kezéskor viszont a lábfej esetleges lefeszítése, illetvevisszafeszítése következtében változhat a súlyponthelye, ami módosíthatja a levegőben töltött időtarta-mot és így a felugrás magasságának számított értékétis (Linthorne, 2001). Mindezeket figyelembe véve amódszer pontosságát úgy növelhetjük, ha talajra ér-kezéskor az ugró lábujjhegyre próbál érkezni, to-vábbá ha az ugrás során nincs semmilyen vízszintesirányú elmozdulás, amely módosíthatná a levegőbentöltött időt.

Az impulzus-momentum módszer általánosan el-fogadott a kutatók és a sportszakemberek körében,egyik fő jellemzője azonban az, hogy nem veszi figye-lembe a lábujjhegyre való emelkedésből adódó súly-pontemelkedést. Street és munkatársai (2001)szerint az impulzus-momentum módszer egyik leg-jelentősebb hibaforrása a határfrekvencia, illetve amintavételi frekvencia beállítása. Az impulzus-mo-mentum módszer alulbecsülheti a felugrás magassá-gát akár 26%-kal, 580 Hz-nél kisebb határfrekvenciaesetében, illetve 4,4%-kal 1080 Hz-nél kisebb min-tavételi frekvencia esetében. Mivel az impulzus-mo-mentum módszernél jelen vizsgálatban ennek azellenkezőjét tapasztaltuk, azaz utóbbi becsléssel na-gyobb értékeket kaptunk, mint a levegőben töltöttidő módszernél, ezért ennek a hibaforrásnak a lehe-tőségét nem látjuk valószínűnek.

Egy másik hibalehetőség, amely – csekély mérték-ben ugyan, de – túlbecsülheti a felugrás magasságát,az elrugaszkodás megjelölésére beállított érintésierőérték tartománya. Utóbbi határozza meg az erő-értéknek azt a küszöbét, amely alatt az erőplató meg-kezdettnek tekinti a tényeleges felugrást, és megjelöli

Magyar Sporttudom


69. szám • 2017/1

27Tanulmány • Petridis Leonidas és mtsai: Függőleges felugrás magasságának ...

Mag

yar Sp

orttud

omán

yi Sze

mle • 18

. évfolya

m 69. sz

ám • 20

17/1

28

az elrugaszkodás pillanatát. Különbségek a magas-ság becslésében már 2 Newton fölött észlelhetők: 6Newton fölött akár 1%-kal, 10 Newton fölött pedig1,5%-kal nagyobb becslést kaphatunk (Street ésmtsai, 2001). Jelen vizsgálatban az erőplató gyáribeállításának megfelelően ez az érték 10 Newton volt.

Összehasonlítva a két számítási módszer közöttikülönbséget a két ugrás típusnál (SJ és CMJ) azt lát-hatjuk, hogy a SJ-nál a különbség nagyobb volt, minta CMJ-nál (~15% ill. ~10%) (1a. és 1b. ábra), amelymegnehezítheti az impulzus-momentum módszer al-kalmazását ennél az ugrástípusnál. A SJ-nál a legki-sebb ellentétes irányú mozgások is jelentősenmegnövelik a nettó impulzust, amely nagyobb felug-rás magasságbecslést eredményezhet. Itt, az impul-zus-momentum módszer alkalmazása nagyonpontos végrehajtást követel, a legapróbb ellenmozgá-sok kiküszöbölésével.

A két számítási módszerrel kapott eredmények kö-zött mutatkozó különbségek ellenére, mindkét mód-szer megbízhatónak bizonyult. A mérések köztimegbízhatóságot a CMJ-nál leányoknál és fiúknál isvizsgáltuk. Mindhárom ugrást figyelembe véve semvolt különbség a levegőben töltött idő és az impul-zus-momentum módszerrel számolt magasság kö-zött egyik nemnél sem. Bár statisztikailag nem voltkimutatható a különbség, de az eredmények javulótendenciát mutatnak az ugrások sorrendjét tekintve:a fiatal sportolók jellemzően a harmadik ugrásnálérték el a legjobb eredményüket (2a és 2b. ábra).

Az ismételt mérések közötti megbízhatóságot a va-riációs koefficienssel (CV) és az intraklassz korrelá-ciós együtthatóval (ICC) mértük. A CV százalékosarányban mutatja a szórás mértékét az átlaghoz ké-pest, amiből az értékek változékonyságára tudunkkövetkeztetni. CV esetében 8% alatti, valamint az ICCesetében a 0,8 fölötti értéktartománynál fogadható ela mérések megbízhatósága (Markwick és mtsai,2015). Vizsgálatunk során valamennyi esetben mind-két érték jó megbízhatóságot mutatott: a szórás, il-letve a 95%-os konfidencia intervallumok is a meg-bízhatóságot jelölő értéktartományon belül voltak(3a. és 3b. ábra). Ez azt jelenti, hogy az ugrások tech-nikájában és dinamikájában nem voltak jelentős el-térések a három ugrás között, ami továbbá azt isjelenti, hogy a mérések elvégzéséhez kevesebb ugrásis elég lehet.

Az átlagértékeken túl a CV értékek eloszlása né-hány más elemre is rávilágít. 8% fölötti értékek, ahola mérések megbízhatósága már megkérdőjeleződik,nagyobb arányban fordultak elő a levegőben töltöttidő módszernél, mint az impulzus-momentum mód-szernél, továbbá nagyobb arányban fordultak elő aleányoknál, mint a fiúknál. Utóbbi módszernél a fiúk2,9%-ánál, míg a leányok 4,2%-ánál volt a CV>8%,illetve a levegőben töltött idő módszernél a fiúk5,3%-ánál, míg a leányok 11,1%-ánál volt a CV>8%.Ezen eredmények nagyobb variabilitást jelentenek azegyes kísérletek között a levegőben töltött idő mód-szernél az impulzus-momentum módszerhez képest,valamint a leányoknál a fiúkhoz képest.

Összességében elmondható, hogy a két számításimódszer különböző módon méri a felugrás magas-

ságát, de mindkét módszer megbízható és jól alkal-mazható. A levegőben töltött idő módszernek egyikvitathatatlan előnye, hogy az eredmények összeha-sonlíthatók más mérési eszközök segítségével elvég-zett mérések eredményeivel (pl. kontakt szőnyeg,optojump), mely eszközök egyszerű és költségkímélőmegoldást kínálnak a felugrás magasságának meg-határozásához, ezáltal gyakori és rendszeres méré-seket tesznek lehetővé. Ezzel szemben, az impul-zus-momentum módszernél a felugrás magasságamellett hasznos információkat kaphatunk olyan mé-rési változókról is (pl. erő, teljesítmény, erőfelfutás),amelyek sok esetben jobban tudják visszaadni azesetleges különbségeket sportolók között vagyugyanazon sportolók ismételt mérései között.

Felhasznált irodalomAragón-Vargas, L.F. (2000): Evaluation of four

vertical jump tests: Methodology, reliability, validity,and accuracy. Measurement in Physical Educationand Exercise Science, 4: 215-228.

Becke, J., Damsgaard, R., Saekmose, A., Jorgensen, P., Jorgensen, K., Klausen, K. (2002):Anaerobic power and muscle strength characteris-tics of 11 years old elite and non-elite boys and girlsfrom gymnastics, team handball, tennis and swimming. Scandinavian Journal of Medicine andScience in Sports, 12: 171-178.

Chelly, M.S., Hermassi, S., Shephard, R.J. (2015):Effects of in-season short-term plyometric trainingprogram on sprint and jump performance on youngmale track athletes. Journal of Strength and Condi-tioning Research, 29: 2128-2136.

Ebben, W.P., Petushek, E.J. (2010): Using the re -active strength index modified to evaluate plyometricperformance. Journal of Strength and ConditioningResearch, 24: 1983-1987.

Flanagan, E.P., Ebben, W.P., Jensen, R.L. (2008):Reliability of the reactive strength index and time tostabilization during depth jumps. Journal ofStrength and Conditioning Research, 22: 1677-1682.

Laffaye, G., Wagner, P., Tombleson, T. (2014): Countermovement jump height; gender and sport-specific differences in the force-time variables. Journal of Strength and Conditioning Research, : 1096-1105.

Linthorne, N.P. (2001): Analysis of standing verticaljump using a force platform. American Journal ofPhysics, 69: 1198-1204.

Martin, R., Saller, K. (1957). Lehrbuch der anthropologie. Stuttgart, Fischer.

Markwick, W.J., Bird, S.P., Tufano, J.J., Seitz, L.B.,Haff, G.G. (2015): The intraday reliability of the reactive strength index calculated from drop jump inprofessional men’s basketball. International Journal of Sports Physiology and Performance, 10: 482-488.

McGuigan, M.R., Sheppard, J.M., Cormack, S.J.,Taylor, K.L. (2013): Strength and power assessmentprotocols. In: Tanner, R.K.,Gore, C.J. (eds.): Physio-logical Tests for Elite Athletes: USA, Human Kinetics, 207-230.


Magyar Sporttudom


69. szám • 2017/1

29

Moir, G.L. (2008): Three different methods of calculating vertical jump height from force platformdata in men and women. Measurements in PhysicalEducation and Exercise Science, 12: 207-218.

Moir, G.L. (2012): Muscular strength. In: Miller, T.(ed.): NSCA’s Guide to Tests and Assessments:USA, Human Kinetics, 133-153.

Quagliarella, L., Sasanelli, N., Belgiovine, G., Accettura, D., Notarnicola, A., Moretti, B. (2011):Evaluation of counter jump parameters in youngmale soccer players. Journal of Applied Biomech -anics, 9: 40-46.

Ratamess, N. (2011): ACSM’s Foundations of Strength Training and Conditioning. USA: Lippincott Williams Wilkins.

Richter, A., Rapple, S., Kurz, G., Schwameder, H.(2012): Countermovement jump in performance diagnostics: Use of the correct jumping technique.European Journal of Sports Science, 12: 231-237.

Riggs, M.P., Sheppard, J.M. (2009): The relativeimportance of strength and power qualities to verti-cal jump height of elite beach volleyball players during the counter-movement and squat jump. Journal of Human Sport Exercise, IV: III. 221-236.

Secomb, J.L., Nimphius, S., Farley, O.R., Lundgren, L.E., Tran, T.T., Sheppard, J.M. (2015):Relationships between lower-body muscle structureand lower-body strength, explosiveness and eccen -tric leg stiffnes in adolescent athletes. Journal ofSports Science and Medicine, 14: 691-697.

Stephenson, M.L., Ebben, W.P., Flanagan, E.P., Jensen, R.L. (2011): Contact time, jump height, andreactive strength index during drop jumps in water,on padded and nonpadded conditions. PortugueseJournal of Sport Sciences, 11: Suppl. 2. 941-944.

Street, G., McMillan, S., Board, W., Rasmussen,M., Heneghan, M.J. (2001): Sources of error in determining countemovement jump height with theimpulse method. Journal of Applied Biomechanics,17: 43-54.

Suchomel, T.J., Bailey, C.A., Sole, C.J., Grazer,J.L., Beckham, G.K. (2015): Using reactive strengthindex-modified as an explosive performance measurement tool in division I athletes. Journal ofStrength and Conditioning Research, 29: 899-904.

Tufano, J.J., Walker, S., Seitz, L.B., Newton, R.U.,Hakkinen, K., Blazevich, A.J., Haff, G.G. (2013): Reliability of the reactive strength index, eccentricutilization ratio, and pre-stretch augmentation inuntrained, novice jumpers. Journal of AustralianStrength and Conditioning, 21: 31-33.

Young, W. (1995): Laboratory assessment of athletes. New studies in athletics, 10: 89-96.


Mag

yar Sp

orttud

omán

yi Sze

mle • 18

. évfolya

m 69. sz

ám • 20

17/1

30

ÖsszefoglalóAz emberek egészségére jelentős hatással van,

hogy miként töltik szabadidejüket. Ez a hatás ugyan-úgy lehet pozitív, mint negatív. A szabadidő eltöltésé-nek módja egészség-magatartásunkkal szoros kap-cso latban áll. Nem véletlen, hogy az egészségnevelésnagy erőfeszítéseket tesz az ide vonatkozó tudás szé-les körben történő fejlesztésére, a lakosság szomati-kus, pszichohigiénés és szociálhigiénés kompeten-ciáik fejlesztésére. Nem hagyhatók figyelmen kívülazok az informális tanulás útján szerzett tudások,vélekedések, beállítódások, amelyek szintén megha-tározó tényezői lehetnek az egészségmagatartásnak.Megközelítésünkből fontos tanulási színtér a turiz-mus, mint olyan szabadidős tevékenység, amely al-kalmas lehet az egyén és az egész társadalom egész -ségi állapotának javítására. Írásunkban az egészség-turizmus területén szerzett ismeretek felmérésérekészített kérdőív tesztelését mutatjuk be. Kulcsszavak: egészségturizmus, egészségmagatartás,tanulás, mérés, kérdőív validálás

AbstractSpending free time has great impact of health. This

effect could be positive or negative. The way ofspending leisure time connects closely to our healthbehaviour. That’s why professionals in health educa-tion work hard for improving somatologic, psy-chohygienic, sociohygienic competences, and forspreading widely knowledge referring to this area.Because of it we need to take account of cognitions,suppositions, and attitudes acquired by informalway that could be also determinative for health behaviour. From this approach tourism is also important because as scene of learning can be suit-able for promoting health of Hungarian society. Inthis study we demonstrate test of questionnaire that examines informal learning in health tourism.Keywords: health tourism, health behaviour, learn-ing, examination, validation of questionnaire

BevezetésA világ folyamatos változása új helyzetet és a tanu-

lás terén új elvárásokat alakított ki. A változásokhozvaló alkalmazkodás gyakran olyan döntéshelyzetekethozhat, melyek kihatnak életünk befolyásoló ténye-zőire (egészség), mégsem rendelkezünk hozzá meg-felelő ismerettel (Durkó és Szabó, 1999). A fejlődésfelgyorsulása már a nemzedékek életén belül is új is-meretek, képességek, attitűdök és magatartásfor-mák birtoklását kívánja. Az addig érvényben lévőtudások helyére újabb, az emberek személyes és tár-sadalmi kibontakoztatását segítő kompetenciák lép-nek (Csoma, 2011), melyek elsajátítása, gyakranmár a formális kereteken túl, az iskolán kívüli szín-terekhez kapcsolódik. A kialakult helyzet szüksé-gessé teszi a tudásszerzés megváltozott helyszíneinek(Csapó, 2002) felértékelődését, ahol az emberekolyan kulcskompetenciákat sajátíthatnak el, amelyeka globális versenyben való helytállást (Aradi és mtsai,2007) segítik. A készenlét tudásunk és készségeinkbővítésére, valamint az informális tanulás során el-sajátított ismeretek tudatosítására (Horváth, 2012)meghatározó tényező az ember élete folyamán. Tanu-lással alakítható ki az a tudás- és viselkedéskészlet(Horváth, 2011), amely segít a technikai, társadalmiés gazdasági változásokhoz való alkalmazkodásban.Az informális tanulás egyik sajátos területe a turiz-mus, amelyben szintén jelen van a tanulás intonáltés nem szándékos módja. Az egészség jegyében el-töltött turisztikai utazás a pihenés, a rekreáció, azenergiatartalékok feltöltéséhez járul hozzá elsődlege-sen, másodlagosan viszont szerepe lehet az intézmé-nyes keretek között elsajátított ismeretek aktuali -zálásában, kibővítésében, a képességek csiszolásá-ban és kedvező attitűdök kialakításában (Zsolnay,1996). Egyéni érdekeken túl, társadalmi és gazda-sági cél az egészség védelme és annak hosszan tartómegőrzése. A betegségmegelőzés, az egészség megőr-zése, fejlesztése gazdasági és innovációs szempont-ból is hangsúlyos terület. A páneurópai jelentéspéldául az EU és az OECD elemzéseire hivatkozva azéleten át tartó tanulás szerepének kijelölésével és –többek között – az egészségmegőrzés beavatkozásipontjaival is foglalkozik (Pordány, 2009). Alapul vévea tényt, miszerint az egészséggel kapcsolatos rendez-vények hozzájárulnak ezen ismeretek tudatosításá-hoz, terjesztéséhez (Kalmár és Kiss, 2009), az egész-ségturizmusban rejlő potenciálok kihasználása kap-csolódási pontot jelenthet a témában érintett szak-emberek számára. A szabadidős tevékenységeksorán esetlegesen megjelenő két tanulási forma anem formális és informális (Dattilo és mtsai, 2012;Horváth, 2012) tanulás. Előbbi végzettséget nem adó

„Informális tanulás az egészségturizmusban” mérésérealkalmas kérdőív tesztelése faktoranalízis és

Cronbach-teszt alkalmazásával’Informal learning in health tourism’ questionnaire’s test

with factor analysis and Cronbach’s test

Savella Orsolya1, Horváth H. Attila2, Dudás Péter3, Fritz Péter4

1Pallasz Athéné Egyetem, Gazdálkodási Kar, Turizmus-Vendéglátás Tanszék, Szolnok

2Eötvös Lóránd Tudományegyetem, Pedagógiai és Pszichológiai Kar, Neveléstudományi Intézet, Budapest

3Pallasz Athéné Egyetem, Gazdálkodási Kar, Közgazdasági, Pénzügyi és Menedzsment Tanszék, Szolnok

4Eszterházy Károly Egyetem, Neveléstudományi Doktori Iskola, EgerE-mail: [email protected]

Tanulmány • Savella Orsolya és mtsai: „Informális tanulás az egészségturizmusban” ...

Magyar Sporttudom


69. szám • 2017/1

31

oktatási és képzési formák alatt valósulhat meg, mígaz utóbbi, mint a mindennapi élet velejárója alakít-hatja az egyéni attitűdöket, értékeket, készségeket(Horváth, 2012). Az informális tanulás cselekvésen,tapasztalaton alapuló tanulási forma, ami jellegébőlfakadóan cél, időfelhasználás és tanulási támogatásszerint nem vagy csak csekély mértékben szervezett(Török, 2006), bekövetkezése kiszámíthatatlan (Tót,2006). A cselekedetek és az informális kontextus-ban való tanulás között feltételezett erős összefüggésalapján az emberek már pusztán cselekedeteik általis tanulnak, ami az ismeretgyarapodás és az egyéniélmények révén viselkedésváltozást is eredményez-het (Geraldo és Calha, 2014). Viselkedés-változás azegészségmagatartás oldaláról is megközelíthető. Azegészségmagatartást az egészségünket befolyásolómagatartásformák alkotják. Mint tanult magatartásiminták, tudatosított egészségvédő magatartási dön-tések az egészségfejlesztés fontos részét képezik(Pikó, 2006). A 20. század végén, a wellness térhó-dításával a gyógyfürdők, a már meglévő szolgáltatá-saikat átalakítva vagy kiegészítve, olyan termékeketalakítottak ki, melyek a prevencióra fektették a hang-súlyt. Ezzel egy időben megjelent az egészségturiz-mus fogalma, ami – mint gyűjtőfogalom – tartalmazminden egészséggel kapcsolatos olyan utazást, ahola látogatók alapvető motivációja a gyógyulás, azegészségi állapot javítása, annak megőrzése, a beteg-ségek megelőzése (Málovics, 2009), illetve magábanfoglalja a gyógy- és wellness irányzatokat. (Pénzes ésPriszinger, 2009). Magyarország a világ 5. legnagyobbgyógy- és termálvízkészletével, kiváló alapot biztosíta fürdő- és gyógyszolgáltatások, valamint a gyógy-vízre épülő wellness szolgáltatások kialakításához.Ezek a szolgáltatások legfőképp wellness szállodák-ban, illetve szállást nem biztosító wellness centrumok-ban vehetők igénybe, de a trendek (Laczkó, 2015a) ésa piaci kereslet hatására (Vámosiné, 2013), átfedés-ben megtalálhatók gyógyszállók, termál- és élmény-fürdők erre létesített részlegeiben is (Ács és Laczkó,2008; Laczkó, 2015b). Az egészségturisztikai, ezenbelül leginkább a wellness szolgáltatások iránti ke-reslet dinamikus növekedése maga után vonta azigénybe vett komplex termékek magas minőségét is.A KSH 2016. I. negyedéves jelentése szerint egész-ségmegőrzés céllal, illetve wellness utazáson 187ezer fő, átlagos 3,7 napos tartózkodási idővel vettrészt. Napjainkban már a fogyasztói elvárások sze-rint, személyre szabott, változatos, megfelelő fizikaikörnyezetben kialakított komplex egészségturisztikaitermékek a test, szellem és a lélek együttes egyensú-lyának a megteremtését szolgálják (Sőrés, 2009). Azigénybe vett és kipróbált egészségturisztikai, gyógyés wellness, medical wellness és spa (Árpási, 2014)szolgáltatások során felhalmozódott tapasztalatok ésismeretek az intézményes formában elsajátított is-meretek, kiegészítésével hozzájárulhatnak a képes-ségek fejlesztéséhez, attitűdök alakításához. A min-dennapi interakciók során és különböző helyszíne-ken, informális módon elsajátított ismeretek és vi-selkedésformák (Elek, 2012) segíthetik olyan újkészségek és kompetenciák fejlesztését, melyek agyorsan változó társadalmi és gazdasági feltételekhez(Vehrer, 2011) való alkalmazkodásban segítenek. Így

az informális tanulás létjogosultsága nem vitatott,szakirodalmi megjelenése és mérése azonban hazaiés nemzetközi szinten sem tekinthető egységesnek.

Turizmus mint tanulási színtérA tanulás szabadidős tevékenységekben és így a tu-

rizmusban való jelenlétének vizsgálata nem új keletűa kutatók körében. Az intézményes kereteken túl lé-tező tanulási formák többféleképpen jelenhetnekmeg a szakirodalomban. Számos tanulmány foglal-kozik a területtel, különbség a tanulás típusaiban, akutatásban résztvevők és a vizsgálat módszereibenjelentkezik. Az 1. táblázat az elmúlt 20 év témáhozkapcsolódó kutatásait tartalmazza. A módszerekközös jellemzője, hogy három részből álltak, mely-ben a turistákat közvetlenül a látogatás előtt, után ésáltagosan 4-6 hét elteltével is megkérdezték.

A 2. táblázat külön történő bemutatását az indo-kolja, hogy itt már a turisták/látogatók felmérése egy-szer, a látogatást követően – egy kivételével – kérdő-íves módszerrel történt.

Anyag és módszerAhhoz, hogy az egészségturisztikai utazásokkal

esetlegesen együtt járó informális tanulásról adato-kat kapjunk, kutatási eredmények szükségesek.Jelen tanulmány célja egy olyan saját mérőeszköz(kérdőív) tesztelésének bemutatása, amely segíti atudományosan vizsgálható adatok gyűjtését a szóbanforgó területről.

A kérdőív kidolgozásánál a következő szempontokszerint dolgoztunk:– a kérdőívtételeket az egészséges életmódhoz kap-

csolódóan fogalmaztuk meg,– az állításokkal kapcsolatos vélemény kifejezésére

6 fokozatú skálát biztosítottunk,– a terület alapos megismeréséhez csak feltétlenül

szükséges kérdésszámmal dolgoztunk, – törekedtünk arra, hogy a kérdések mindenki szá-

mára érthetők és egyértelműek legyenek. A skálák gyakorlati alkalmazásával kapcsolatban

módszertani szempontból gyakran felmerülő prob-léma, hogy ordinális vagy intervallumszintű mérésű-nek tekintsünk-e egy változót. A statisztikai prog-ramok elterjedése is felveti a kérdést, hogy a mérésiskálák befolyásolják-e, és ha igen, mennyiben az al-kalmazható módszereket. Véleményünk szerint a 6fokozatú skála a társadalomtudományi kutatások-ban jól alkalmazható, és – mint a kutatók többsége –elfogadjuk intervallumszintű skálának, még akkoris, ha a válaszadók ún. asszociáción alapuló, sajátskálát alkalmaznak.

A kérdőív validálásának alapját adó mintába 73,az elmúlt évben egészségturisztikai utazáson résztvevő személyt sikerült bevonni. A minta elemszámaalacsony, ugyanakkor a levont következtetések irány-mutatók és további kutatásokhoz felhasználhatók. Amintavétel nem valószínűségi eljárással, könnyen el-érhető egyénekkel történt (Babbie, 2001).

A válaszadók közel fele (49,3%) életkoruk szerinta 21-35, majdnem 40% a 36-55 és 11% az 56-74éves korosztályhoz tartozott, nemi megoszlásuk sze-rint 49 nő és 24 férfi. Az elmúlt évben turisztikai uta-záson egyszer 47 fő, kétszer 25 fő és háromszor


Mag

yar Sp

orttud

omán

yi Sze

mle • 18

. évfolya

m 69. sz

ám • 20

17/1

32

mindössze 1 fő vett részt. Elsődleges utazási céljaikközött pihenés, kikapcsolódás (78,1%), egészségmeg -őrzés, -fejlesztés (13,7%), gyógyulás (5%) és ismeret-szerzés (1%) szerepelt.

EredményekA kérdőív szerkezeti felépítése 3 nagy részre oszt-

ható. A első csoporthoz általános, turisztikai utazás-sal kapcsolatos – időtartam, cél, szálláshely kate -góriája – információkat feltáró kérdések tartoznak.A második nagy csoportot az utazásra, illetve az uta-zást követő véleményváltozásra, viselkedési szán-dékra és aktuális magatartásra vonatkozó kérdésekalkotják. A harmadik nagy csoportot a demográfiai

kérdések adják. A tesztelésre két Likert-skálávalmért kérdést választottunk, melyek értékelésére, ka-tegorizálására faktoranalízist alkalmaztunk. A faktor -analízis célja információ- és adattömörítés. A Kaiser-Meyer-Olkin (KMO) érték modell-megfelelősé-get, azaz faktorizációs lehetőséget mutat. Ez az egyiklegfontosabb mérőszám annak megítélésre, hogy aváltozók mennyire alkalmasak az elemzésre. Értéke0 és 1 között, a parciális korrelációk függvényébenváltozik. Az analízis elfogadhatósági értékét 0,6 fö -lötti KMO (Kaiser-Meyer-Olkin) mutatónál és szigni-fikáns Bartlett-teszt eredmény esetén határoztukmeg. (Tabachnick és Fidell, 2007; Coetsee és mtsai,2006; Celik és mtsai, 2014; Jánosa, 2011). A

Kutatók Tanulás formája Módszer / Kutatás résztvevői Év / Ország

Orams, M.B. szabadon választott tanulás kérdőív / nemzeti park, vadasparklátogatói

1997 / NZL

Kimmel, J.A. környezeti tanulás irodalmi áttekintés / ökoturizmus 1999 / USA

Falk, J. szabadon választott tanulás irodalmi áttekintés / szabadidőben 2002 / USA

Roberson, D.N.Jr. tapasztalati tanulás irodalmi áttekintés / utazás közben

2002 / CAN

Packer, J. tapasztalati tanulás irodalmi áttekintés / múzeum 2006 / USA

Ballantyne, R., Packer, J. szabadon választott tanulás kérdőív / vadaspark látogatói 2009 / AUS

tapasztalati tanulás interjú, megfigyelés / szabadtéri 2011 / AUS

Falk, J., Ballantyne, R.,Packer, J.

környezeti tanulás kérdőív / vadaspark látogatók 2011 /USA/AUS

Dattilo, A.E.L., Ewert, A.,Dattilo, J.

szabadidős tanulás kérdőív / városi rekreációs köz-pontok kurzusainak résztvevői

2012 / USA

Starhon, K., Horváth, H.A. informális tanulás kérdőív / passzív sportturisták 2012 / HUN

Simándi, Sz., Boehm, J. informális tanulás irodalmi áttekintés / kulturális turizmus

2014 /HUN/UK

Savella, O. informális tanulás irodalmi áttekintés / egészségturizmus

2015 / HUN

1. táblázat. Tanulás kutatások megjelenése turisztikai célú tevékenységekben I. (időintervallum nélkül)Table 1. Learning studies in touristic activities I. (without time interval)

Kutatók Tanulás formája Módszer / Kutatás résztvevői Év / Ország

Stein, T.V. – Denny, C.B. –Pennisi, L.A.

rekreációs tanulás, környezeti tanulás

kérdőív 1x, 1 héttel később / rekreációs központ látogatói

2003 / USA

Tisdell, C. – Wilson, C. környezeti tanulás kérdőív 1x, elmúlt 1 év / ökoturizmus résztvevők

2005 / AUS

Pearce, P.L. – Foster, F. informális tanulás kérdőív 1x, időintervallum nélkül /hátizsákos turisták

2006 / AUS

Ballantyne, R. – Packer, J.– Sutherland, L.A.

tapasztalati tanulás kérdőív 1x, 4 hónappal később /vadaspark látogatók

2011 / AUS

Simándi, Sz. informális tanulás kérdőív 1x, elmúlt 1 év / középiskolás turisták

2012 / HUN

Winkle, C.M. – Lagay, K. szabadon választott tanulás interjú 1x, időintervallum nélkül /szabadidő turizmus résztvevői

2012 / CAN

2. táblázat. Tanulás kutatások megjelenése turisztikai célú tevékenységekben II. (időintervallumokkal)Table 2. Learning studies in touristic activities II. (with time interval)


Bartlett-teszt a változók közötti korrelációkkal kap-csolatos és azt mutatja, hogy a bevont változókra vo-natkozóan nincs olyan mérhető hibaszint, amelymellett a változók korrelálatlanok lennének, tehát anullhipotézis elvethető. A varianciahányad értéke tu-dományáganként változhat. Míg a természettudomá-nyok elfogadott értéke 95%, addig a társadalom-tudomány területén végzett vizsgálatok értéke, a ke-vésbé pontos információk miatt már 60% fölött elfo-gadható (Sajtos és Mitev, 2007). A reliabilitás kiszá-mítását Cronbach-alfa (koefficiens) segítségével vé-geztük. Értéke 0,7 fölött megbízható (Fábián, 2014;Fejes, 2012; Panayides, 2013). A belső konzisztenciavizsgálat azt méri, hogy a skálát alkotó állításokmennyire állandók a mért fogalommal (Malhotra,2008). A faktorelemzés által, egymással korrelálóváltozókból, mesterséges változókat kapunk.

A véleményváltozásra irányuló, eredetileg 13 egész-séges életmóddal kapcsolatos állítást tartalmazó kér-dés eredményei, 11 elfogadható érték-kategóriáhoztartozó tétellel, a következőképp alakultak. A Kaiser-Meyer-Olkin 0,607 (3. táblázat), a Bartlett-teszt szig-nifikáns, valamint a Cronbach-alfa 0,712 (5. táblázat)eredménye alapján a kérdőív véleményváltozásra vo-natkozó állításai a minimum követelményeknekmegfelelnek (Jánosa, 2011).

3. táblázat. Véleményváltozás Kaiser-Meyer-Olkin(KMO) és Bartlett eredményeTable 3. Kaiser-Meyer-Olkin (KMO) and Bartlett-testresults of change of opinion

A kérdés varianciahányad értéke alapján is megfe-lelő. A véleményváltozás 4 faktora az összes változószórásnégyzetének 68,434%-át magyarázza (4. táb-lázat).

4. táblázat. Véleményváltozás variancia értékeTable 4. Change of opinion’s variance value

A főkomponensek ortogonálisak, azaz egymástólfüggetlenek és a megfigyelt változók lineáris kombi-nációjaként állnak elő. A jobb értelmezhetőséghez el-végeztük az ortogonális forgatást, más névenrotációt. Ennek megfelelően 4 faktort tudtunk elkü-löníteni:

1. meghatározottság („a belső tényezők meghatározóértékűek az egészségem megőrzésében, fejleszté-sében”, „a külső tényezők meghatározó értékűekaz egészségem megőrzésében, fejlesztésében”, „aszabadidő eltöltési szokások meghatározók azegészség szempontjából”, „a test és lélek harmó-niájának kialakítása a mindennapok teendői mel-lett nehezen kivitelezhető”),

2. akadályozottság („a belső tényezők között a moti-váció hiánya akadálya lehet az egészséges életmódkialakításának”, „a külső tényezők akadályai le-hetnek az egészséges életmód kialakításának”),

3. kiegyensúlyozottság („a test és lélek harmóniájameghatározó értékű az egészségem szempontjá-ból”, „tudatos életmóddal egyes betegségek kiala-kulási esélye csökken”) és a

4. szándékosság („az egészség megtartásáért és fej-lesztéséért sokat tehetünk.”, „a munka és pihenésaránya meghatározó az egészség szempontjából”,„az egészség megtartásának, fejlesztésének mód-jai nehezen illeszthetők be a mindennapok teen-dői közé”) faktort.

Végül a kérdést a Cronbach-alfa segítségével is ele-meztük. Értéke, az 5. táblázat alapján nagyobb, mint0,7, így ezzel a mutatóval is megfelel a minimum kö-vetelményeknek.

5. táblázat. Véleményváltozás megbízhatóságaTable 5. Change of opinion’s reliability

A viselkedési szándékkal kapcsolatos, eredetileg 9 állítást tartalmazó kérdés eredményei, 8 tétellel azalábbiak szerint alakultak. Kaiser-Meyer-Olkin 0,624és Bartlett-teszt szignifikáns (6. táblázat) és 0,813-asCronbach-alfa (8. táblázat) eredménye alapján ez azállítássor is megfelel a megbízhatóság és érvényességminimum követelményeinek. A varianciahányad sze-rint a kérdés az összes faktor szórásnégyzetének73,002%-át magyarázza (7. táblázat). Értéke ebbenaz esetben is megfelelő.

Hasonlóan az előző kérdéshez, a rotáció itt is meg-mutatja, hogy melyik faktorhoz melyik változó tarto-zik. A faktorok a hozzájuk tartozó állítások szerintaz alábbi három nevet kapták:1. céltudatosság („a jövőben jobban odafigyelek a

munka és a pihenés arányára, az egészséges élet-vitel kialakítására”, „a munkahelyi körülményei-met úgy szervezem, hogy tudatosabban tudjaktáplálkozni”, „a jövőben figyelni fogok a megfelelőfolyadékpótlásra”, „kitalálok egy technikát, hogyne felejtsek elmenni a szűrővizsgálatokra”),

2. változásra való hajlandóság („a jövőben igyekszemaktívan tölteni a szabadidőmet”, „megpróbálom asport, fizikai aktivitás kevésbé költséges formájátaz életem részévé tenni”, „már annyiszor próbál-tam megszabadulni káros szokásaimtól, most si-kerülni fog”), és

3. cselekvésre való hajlandóság („a jövőben célirá-nyosabb információkat és ismereteket szerzek

Magyar Sporttudom


69. szám • 2017/1

33

KMO érték ,607

Bartlett-teszt

Khi-négyzet 250,175

Szabadságfok 55,000

Szignifikancia ,000

Kezdő sajátérték Rotált varianciahányad

ÉrtékVariancia-hányad%

Kumu-lált%


Kumu-lált%

1 3,353 30,481 30,481 2,629 23,900 23,900

2 1,540 14,000 44,481 1,973 17,939 41,838

3 1,439 13,080 57,561 1,489 13,541 55,379

4 1,196 10,872 68,434 1,436 13,054 68,434

Cronbach-alfaCronbach-alfastandardizált

itemek alapjánItemek száma

,712 ,724 11


majd a betegségmegelőzés, egészségmegőrzés, gyó -gyulás egyes formáiról”, „ahová lehet, gyalog vagykerékpárral megyek”).

Ennek a kérdésnek a reliabilitása is nagyobb, mint0,7. A fentebb már említett Cronbach-alfa 0,813-as ér-téke a megfelelő kategóriához tartozik (8. táblázat).

8. táblázat. Véleményváltozás megbízhatóságaTable 8. Behavioural intention’s reliability

ÖsszegzésAz informális tanulás turizmus területén való meg-

jelenése is ugyanúgy lehet intonált, mint nem szán-dékos, ám tömegeket érintvén, fontos tanulási te-rületként lehet számon tartani. Az egészségturizmusterületei között van olyan, ami kifejezetten az egész-ség fejlesztésére és megőrzésére irányulva, preven-ciós és rekreációs hatású (Kincses és mtsai, 2009).Az egészség témája gazdasági és innovációs szem-pontból is hangsúlyos terület, hiszen ezek az utazá-sok hozzájárulnak a pihenéshez, energiatartalékokfeltöltéséhez, fittség elnyeréséhez, ám a kapcsolódószolgáltatások gyakorlása, kipróbálása so rán szer-zett tapasztalatai révén, ugyanígy hozzájárulhatnakismeretek aktualizáláshoz, kibővítéséhez, képesség-fejlesztéshez és attitűdök alakításához is (Zsolnay,1996). A hazai és nemzetközi szakirodalom már ren-delkezik a turizmus területén használatos informá-lis, szabadidős és véletlenszerű tanulást mérőkérdőívekkel. Ahhoz azonban, hogy speciálisan azegészségturizmusban rejlő ismeretszerzési, tanulási,viselkedésváltozásbeli lehetőségeket kihasználhas-suk, először azonosítani kell annak jelenlétét. Cé-lunkként tűztük ki egy olyan mérőeszköz teszte-lését, amely a két terület kapcsolatát hatékonyanjelzi. Tettük ezt egy olyan kérdőív kidolgozásával,

ami az egészségturisztikai utazások során jelen lévőinformális tanulás jelenlétét feltárja. Az előzetes tesz-telések eredményei alapján, az eredeti kérdések cse-kély változtatásával, a mérőeszköz, mind érvényes-ség, mind megbízhatóság tekintetében megfelel a kö-vetelményeknek. Az érvényességi vizsgálat faktora-nalízise során kapott, négy (4. táblázat), illetve há -rom (7. táblázat) faktorstruktúrába minimum 2, maximum 4 állítás tartozik. A két rotált komponensmátrixon (I. és II. melléklet) látható eredményekalapján elnevezett faktorok az eredetiek helyett hasz-nálhatók többváltozós elemzésekhez (Sajtos és Mitev,2007). A megbízhatósági mutatók értékei (5. és 8.táblázat) alapján pedig az is elmondható, hogy a két,véleményváltozást és viselkedési szándékot vizsgálóállításcsoport megfelelő pontossággal működik.

Statisztikai számítások eredményei alapján ismegerősíthető, hogy célunkat elértük. Az általunkfejlesztett mérőeszköz az egészségturizmushoz kap-csolódó informális tanulás jelenlétének illetve hatá-sának feltárására alkalmas.

Felhasznált irodalomÁcs P., Laczkó T. (2008): Területi különbségek a

hazai egészségturizmus kínálatában – Közlemények.Területi statisztika, 3: 344-356.

Aradi M., Albert J., Pákozdi Zs. Várnai R. (2007):Informális tanulás a szociális szférában. FejlesztőPedagógia, 5: 46-52.

Árpási Z. (2014): Wellness turisztikai szolgálta-tások fejlesztésének lehetőségei a Dél-Alföldi régió-ban. Doktori értekezés, Szent István EgyetemGödöllő Gazdaság- és Társadalomtudományi Kar,Gazdálkodás- és Szervezéstudományok DoktoriIskola, Gödöllő, 11-39.

Babbie, E. (2001): A társadalomtudományi kuta-tás gyakorlata. Budapest, Balassi Kiadó. 205.

Ballantyne, R., Packer, J. (2011): Using tourismfree-choice learning experiences to promote environ-mentally sustainable behaviour: the role of post-visit’action resources. Environmental Education Research, 17: 2. 201-215.

Ballantyne, R., Packer, J., Falk, J. (2011): Visitors’learning for environmental sustainability: Testingshort- and long-term impacts of wildlife tourism experiences using structural equation modelling.Tourism management, 32: 1243-1252

Ballantyne, R., Packer, J., Sutherland, L.A. (2011):Visitors’ memories of wildlife tourism: Implicationsfor the design of powerful interpretative experiences.Tourism Management 32: 770-779.

Celik, I., Sahin, I., Aydin, M. (2014): Reliability andvalidity study of the mobile learning adoption scaledeveloped based on the diffusion of innovations theory. International Journal of Education in Mathematics, Science and Technology, 2: 4. 300-316.

Coetsee, W.J., Eiselen, R., Basson, J. (2006): Validation of the learning transfer system inventoryin the South African context. Journal of IndustrialPsychology, 32: 2. 46-55.

Csapó B. (2002): Az iskolai tudás. Osiris Kiadó,http://www.tankonyvtar.hu/hu/tartalom/tkt/ iskolai-tudas-eloszo/ch03.html. Letöltve: 2016. 08.12.

Mag

yar Sp

orttud

omán

yi Sze

mle • 18

. évfolya

m 69. sz

ám • 20

17/1

34

KMO érték ,624

Bartlett-teszt

Khi-négyzet 239,927

Szabadságfok 28,000

Szignifikancia ,000

6. táblázat. Viselkedési szándék Kaiser-Meyer-Olkin(KMO) és Bartlett eredményeTable 6. Kaiser-Meyer-Olkin (KMO) and Bartlett-testresults of behavioural intention

7. táblázat. Viselkedési szándék variancia értékeTable 7. Behavioural intention’s variance value

Kezdő sajátérték Rotált varianciahányad


Kumulált%


Kumulált%

1 3,562 44,519 44,519 2,272 28,399 28,399

2 1,205 15,068 59,587 1,824 22,800 51,199

3 1,073 13,416 73,002 1,744 21,803 73,002

Cronbach-alfaCronbach-alfaStandardizáltitemek alapján

N

,813 ,817 8


Csoma Gy. (2011): Az egész életen át tartó tanulás cél -eszméiről. Új Pedagógiai Szemle, 61: 11-12. 35-38.

Dattilo, A.E.L., Ewert, A., Dattilo, J. (2012): Learn-ing as Leisure: Motivation and outcome in adult freetime learning. Journal of Park and Recreation Administration, 30:1. 1-18.

Durkó M., Szabó J. (1999): Az ezredforduló kihí-vása: az integráló andragógia. Magyar Pedagógia,99: 3. 307-321.

Elek L. (2012): Az informális tanulás rangja. Humánpolitikai Szemle, 10: 61-62.

Fábián G. (2014): Alkalmazott kutatás módszer-tan. Digitális Tankönyvtár,http://www.tankonyvtar.hu/hu/tartalom/tamop412A/2010_0020_alkalmazott_magyar/8_sklk__reliabilits_s_megbzhatsg.html.Letöltve: 2016. 05. 30.

Falk, J.H. (2002): The contribution of free-choicelearning to public understand of science. Intercien-cia, 27: 2. 62-65.

Fejes J.B., Vígh T. (2012): A célorientációk megis-merésére alkalmas kérdőív fejlesztése klasszikus ésvalószínűségi tesztelmélet felhasználásával. MagyarPedagógia, 112: 2. 93–123.

Geraldo, A., Calha, M. (2014): Modes of aquisitionof health literacy skills in informal learning contexts.Revista da Escola de Enfermagem da USP, 48: 100-106.

Horváth H.A. (2011): Az informális tanulás törté-neti színterei. Iskolakultúra, 4-5: 44-54.

Horváth H.A. (2012): Az informális tanulás színte-rei a két világháború között. LÉTÜNK, 3: 99-119.

Jánosa A. (2011): Adatelemzés SPSS használa-tával. Computer Books, Budapest, 195-203.

Kalmár K., Kiss K. (2009): Fogyasztói szokásokvizsgálata a II. Wellness és Életmód kiállításon. Eco-nomica, A Szolnoki Főiskola Tudományos Közlemé-nyei, Különszám, 56-62.

Kimmel, J.R. (1999): Ecotourism as environ -mental learning. Journal of Enviromental Educa-tion, 30: 2. 40-45.

Kincses Gy., Borbás I., Mihalicza P., Varga E., Udvardy E. (2009): A gyógyturizmus tendenciái a vi-lágban. Egészségügyi Gazdasági Szemle, 5: 33-37.

Központi Statisztikai Hivatal: A belföldi, turisztikaicélú többnapos utazások fő adatai az utazás céljaszerint. https://www.ksh.hu/docs/hun/xstadat/xsta-dat_evkozi/e_ogt009.html Letöltve: 2016. 08. 11.

Laczkó T. (2015a): Az egészségturizmus fogalmirendszere. In: Laczkó T., Bánhidi M.: Sport ésegészségturizmus alapjai, Pécsi TudományegyetemEgészségtudományi Kar, Pécs, 127-144.

Laczkó T. (2015b): Magyarország egészségturiz-musa. In: Laczkó T., Bánhidi M.: Sport és egészség-turizmus alapjai, Pécsi Tudományegyetem Egészség-tudományi Kar, Pécs, 190-216.

Malhotra, N.K. (2008): Marketingkutatás, Akadé-mia Kiadó, Budapest, 512.

Málovics J., Málovics É. (2009): Szervezeti kultúraés kompetenciák az egészségturizmusban: elméletimodellek és empirikus kutatási lehetőségek. In.:Hentesi E., Majó Z., Lukovics M. (szerk.): A szolgál-tatások világa, JATEPress, Szeged, 108-126.

Orams, M.B. (1997): The effectiveness of envrionmental education: Can we turn tourists into ’Greenies’? Progress in Tourism and Hospitality Research, 3: 295-306.

Packer, J. (2006): Learning for fun: The uniquecontribution of educational leisure experiences. Curator 49: 3. 329-344.

Panayides, P. (2013): Coefficient alpha. Europe’sJournal of Psychology, 9: 4. 687-696.

Pearce, P.L., Foster, F. (2007): A „University of Travel”: Backpacker learning. Tourism Manage-ment, 28: 1285-1298.

Pénzes E., Priszinger K. (2009): Az egészségturiz-mus hazai marketingtevékenységének bemutatásahonlap-elemzés alapján – A gyógyvizek szerepe. AMiskolci Egyetem Közleménye, A sorozat, Bányá-szat, 77: 197-200.

Pikó B. (2006): Az életmód elemei szabadidő és azegészségmagatartás. In.: Barabás K. (szerk.): Egész-ségfejlesztés – Alapismeretek pedagógusok szá-mára. Medicina Könyvkiadó, Budapest, 275-276.

Pordány S. (2009): A felnőttkori tanulás és a fel-nőttoktatás globális környezete – Reflexiók a confin-tea VI. pánerurópai konferenciájához. SZÍN, 14: 6. 34-40.

Roberson D.N.Jr. (2002): School of travel: An ex-ploration of the convergence of andragogy and travel.Andragogy and Travel, Retrieved Aug 14, 2016,from: http://files.eric.ed.gov/fulltext/ED465075.pdf.

Sajtos L., Mitev A. (2006): SPSS kutatási és adat-elemzési kézikönyv. Alinea Kiadó, Budapest. 245-282.

Savella O., Starhon K., Fritz P. (2015): Az egészség-turizmus, egészségmegőrzés és az élethosszig tartótanulás szolgálatában. Magyar SporttudományiSzemle, 63: 3. 43-47.

Simándi Sz. (2012): Ifjúság – turizmus – tanulás.Az ifjú korosztály turisztikai magatartása, BelvedereMeridionale Kiadó, 113-164.

Simándi Sz., Boehm, J. (2014): Kulturális turiz-mus mint informális tanulási színtér. KulturálisSzemle, http://kultszemle.nmi.hu/1-szam/hazai-tu-domanyos-muhely/dr-simandi-szilvia-dr-boehm-jan-kulturalis-turizmus-mint-informalis-tanulasi-szinter.Letöltve: 2015.09.03.

Sőrés A. (2009): Az egészségturizmussal össze-függő életminőség egyes elemeinek vizsgálata Hajdú-Bihar megyében. Economica. A Szolnoki FőiskolaTudományos Közleményei Különszám, 78-89.

Starhon, K., Horváth, H.A., Savella, O. (2012): Opportunities for learning in passive sport tourism.Rekreológia – Leisure Science, Hungarian Sport Science Booklets VII: 12-15. Magyar Sporttudomá-nyi Társaság.

Stein, T.V., Denniy, C.B., Pennisi, L.A. (2003):Using visitors’ motivation to provide learning oppor-tunities at water-based recreation areas. Journal ofSustainable Tourism, 11: 5. 404-425.

Tabachnick, B.G., Fidell, L.S. (2007): Using Multivariate Statistics. Pearson/Allyn & Bacon, Boston, 614.

Magyar Sporttudom


69. szám • 2017/1

35Tanulmány • Savella Orsolya és mtsai: „Informális tanulás az egészségturizmusban” ...

Mag

yar Sp

orttud

omán

yi Sze

mle • 18

. évfolya

m 69. sz

ám • 20

17/1

36

Tisdell, C., Wilson, C. (2005): Perceived impacts ofecotourism on environmental learning and conser-vation: Turtle watching as a case study. Environ-ment, Development and Sustainability, 7: 291-302

Tót É. (2006) A munkavégzéshez kapcsolódó in-formális tanulás Work-related informal learning.Felsőoktatási Kutatóintézet, Budapest, 53.

Török B. (2006): Felnőttkori tanulás – Célok ésakadályok. Educatio, 1: 333-347.

Vehrer A. (2011): A nem formális és informális ta-nulás mérése és elismerése hazánkban, Humánpoli-tikai Szemle, 3: 40-47.

Winkle, C.M.V., Lagay, K. (2012): Learning duringtourism: the experience of learning from the tourist’sperspective. Studies in continuing education, 34: 3. 339-355.

Zsolnai J. (1996): A pedagógia új rendszere cím-szavakban. Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest, 153.


Szeretettel várjuk Pécsett az Országos Sporttudományi Kongresszuson!

Magyar Sporttudom


69. szám • 2017/1

37

ÖsszefoglalóA sportpszichológiai kutatások között a sportolók

motivációjának és észlelt motivációs környezeténekvizsgálata egyre népszerűbb. Jelen kutatásnak az acélja, hogy megvizsgálja a korosztályos válogatott bir-kózók körében ezt a két jelenséget, és az összefüggé-sek alátámasztásán túl fényt derítsen az aktuálisedző-sportoló kapcsolatra és a motiváltsági állapotraegyaránt. A mintát 59 válogatott férfi versenyző al-kotta (M=19,4±5,6 év), akik az SMS (Sport Motivá-ciós Skála) és a PMCSQ-2 (Észlelt Motivációs Kör-nyezet Kérdőív a Sportban-2) kérdőívek magyarnyelvű változatát töltötték ki. Az eredmények szerinta két skálában szignifikáns kapcsolat mutatható kiaz egoinvolvált motivációs klíma és a külső motiváció(r=0,285; p=0029), valamint a feladatorientált mo-tivációs klíma és a belső motiváció (r=0,264;p=0,043) között. Az életkori csoportok között szigni-fikáns eltérés az extrinzik motiváció/külső szabályozástekintetében volt megfigyelhető (F(3,49)=3,903;p=0,014). Magas a belső motiváció és a feladatori-entáció mértéke is a vizsgált mintában, bár szignifi-káns eredményt nem lehetett kimutatni. Ezek azeredmények alátámasztják azokat a korábbi tapasz-talatokat, melyek a hosszú távú jó teljesítmény kri-tériumaként jelölik meg a feladatorientált motivációskörnyezetet és az intrinzik motivációt. A sportpszi-chológiai diagnosztikában és tervezésben releváns té-nyezők vizsgálata az eredmények gyakorlatban valóalkalmazását segíti elő, így további vizsgálatokat igé-nyelnek.Kulcsszavak: sportmotiváció, észlelt motivációs kör-nyezet, birkózás

AbstractExamination the athletes’ motivation and

perceived motivational climate is becoming moreand more popular in sport psychology research. Ourstudy aimed the examination the relationship of

these two phenomena among age-group selected national team member wrestlers, and reveals thecorrelation and shed light on the current coach-athlete relationship and motivational status too. The sample made by 59 selected male competitors(M=19,4±5,6 years), answered the SMS (Sport Motivation Scale) and PMCSQ-2 (Perceived Motivational Climate in Sport Questionnaire-2) inHungarian. According to the results the two scalesdetected significant associations between ego-oriented motivational climate and extrinsic motiv -ation (r=0,285; p=0,029) and between task-orientedmotivational climate and intrinsic motivation(r=0,264; p=0,043). Significant difference betweenage groups in the extrinsic motivation / external regulation was observed (F(3,49)=3,903; p=0014).High degree of intrinsic motivation and task orienta-tion were in the sample without significant correl -ation. Our results support previous findings, whichindicate long-term good performance criterion thetask oriented motivational climate and intrinsic motivation. In the sport psychological assessmentand planning the relevant factors analysis facilitatethe use of the results in practice, so further investi-gations are required.Keywords: sportmotivation, perceived motivationalclimate, wrestling

BevezetésA birkózás az ókori olimpiai játékok óta közked-

velt sportág, mely a küzdősportok csoportjába tar-tozik. Egy kör alakú küzdőtéren két versenyző küzdmeg egymással, ahol az ellenfél földhöz szorításávalvagy különböző fogások végrehajtásával lehet győzni.A küzdő szinte teljes egészében csak önmagára szá-míthat, célorientációja pedig a relatív teljesítményenalapszik. A magyar birkózás eddig soha nem látottfejlődésen ment keresztül, hiszen nemzetközi poron-don is sikeres versenyzőket delegálhatott a szövet-ség. De mint minden sportágban, itt is komolyproblémákat szül az utánpótlás beszűkülése (Nagy-káldi, 2002). Ennek egyik ellenpólusa lehet, ha az is-kolai testnevelésben nagyobb szerepet kap a küz-dősportok alapjainak tanítása. A küzdőjátékok és abirkózás alapjainak megismertetése a tanulókkal,segíti a sportági kötődés kialakítását (Trzaskoma-Bi-csérdy és mtsai, 2006). Jelen vizsgálat célja, hogy fel-tárja azokat a motivációs tényezőket, melyek pilla-natnyilag dominálnak az élvonalbeli birkózóknál,

Különböző életkorú élvonalbeli birkózók észlelt motivációs környezetének és külső-belső motivációs tényezőinek összehasonlító

vizsgálata

Comparative study of the perceived motivational climate and intrinsic-extrinsic motivational factors at different

agegroups of elite wrestlers

Szemes Ágnes1, Vig Péter2, Géczi Gábor3, Patócs Ákos4, Sipos Kornél1, Tóth László1

1Testnevelési Egyetem Pszichológia és Sportpszichológia Tanszék, Budapest

2Budapesti Honvéd Sportegyesület, Budapest3Testnevelési Egyetem Sportmenedzser Tanszék, Budapest4Testnevelési Egyetem Küzdősportok Tanszék, BudapestE-mail: [email protected], [email protected],

[email protected], [email protected], [email protected], [email protected]

Tanulmány • Szemes Ágnes és mtsai: Különböző életkorú élvonalbeli birkózók ...

hogy az eredmények segítséget adhassanak a mégnagyobb sikerek eléréséhez és az utánpótlás neveléskiépítéséhez.

A motiváció kifejezés a latin „movere” igéből szár-mazik, mely jelentése mozgatni, indítani. A cselekvésmozgatórugóinak gyűjtőfogalmául szolgál. A motivá-ció felelős a viselkedés beindításáért, irányításáért ésfenntartásáért, míg a fellépő hiányállapot kielégülésebe nem következik, illetve meghatározza a viselkedésszervezettségét, hatékonyságát, valamint a szervezetaktivitásának mértékét is. A folyamat végén megje-lenő érzelmek, pl. az öröm vagy éppen a közönypedig megerősítik vagy kioltják az adott cselekvésmozgatóit (Szabó, 2004). A motiváció az edzői-okta-tói munka lényegi és nélkülözhetetlen eleme. A mo-tiválás megfelelő eszközeivel vonzóvá tehető az adotttevékenység, de ehhez ismerni kell a motiváció jelen-ségét, működési mechanizmusát (Kurimay és mtsai,2012).

A fizikai aktivitással kapcsolatos motivációk egylehetséges elméleti megközelítését Biddle és munka-társai (2007) egy többdimenziós modellben foglaltákössze. A hiedelem-attitűd elméletek, mint a tervezettviselkedés elmélet elsősorban a szándék szerepétemelik ki. A szándék a viselkedéses attitűd, a szub-jektív normák és az észlelt kontroll hatására alakulki, és általa előrevetíthetővé válik a cselekvés (Ajzen,1985). A kompetencia alapú elméletek, mint az én-hatékonyság elmélet szerint az egyén képes lesz azadott feladat eredményes teljesítésére, ha tisztábanvan a saját képességeivel, ezáltal motiválttá válik avégrehajtásában is (Bandura, 1986). A kontrollalapú elméletek a cselekvés felett érzett irányításrahelyezik a hangsúlyt, az öndetermináció elmélet el iskülöníti a kontrollált és az autonóm szándékot egy-mástól (Deci és Ryan, 1985). A fejlődési szakaszalapú elméletek, mint a transzteoretikus modellalapja a folyamatos változás, és azt feltételezi, hogya különböző szakaszokba más-más tényezők befo-lyásolják az átmenetet (Prochaska és DiClemente,1984). Végül a hibrid modellek, melyek közé sorol-ható a HAPA (Health Action Process Approach) mo-dell is, többféle tényező együttes jelenlétét hang-súlyozzák (Schwarzer, 1992; áttekinti Biddle ésmtsai, 2007).

Napjainkban a motivációelméletek két fő pszicho-lógiai modell köré csoportosulnak. Az egyik a pozitívpszichológia, a másik pedig a szelfdetermináció,azaz önmeghatározás elmélet. Mindkettő az emberilehetőségek kibontakozásának, az emberi potenciálkiteljesítésének segítésére törekszik (Csíkszentmihá-lyi és Seligman, 2000). A szelfdeterminációs elméletaz önmegvalósítás és az autonómia iránti vágy moti-vációs erejét hangsúlyozza. A cselekvés okainak ész-lelt helye alapján hat különböző motivációs szintetlehet meghatározni, melynek mérésére a Sport Mo-tivation Scale (Pelletier és mtsai, 1995) szolgál. Amotiválatlan viselkedés, azaz amotiváció minőségilegeltér a külső és belső okokkal magyarázott motiváltviselkedéstől. Ilyenkor úgy érzik az emberek, hogynem értenek az adott cselekvéshez és nincs kontroll-juk a mozgás felett, nincs kapcsolat a tettük és azeredményeik között (Vallerand, 1997). Amikor a cse-lekvést valamilyen külső ok indítja be, extrinzik mo-

tivációról beszélhetünk. A külső motiváció széles vi-selkedési formákra vonatkozik, melyek eszközkéntvesznek részt egy cél elérésében, de nem az egyénsaját érdekében. A kutatók eredetileg úgy vélték,hogy csak külső hatás irányíthatja, mint pl. jutal-mak, viszont később már úgy gondolták, hogy lehet-séges több szintje is a külső motivációnak, mégpedigaz alacsonyabb és magasabb szintű önrendelkezéskontinuuma mentén (Deci és Ryan, 1991). Az extrin-zik szabályozók szintjén a legalacsonyabb az önálló-ság mértéke, a viselkedést a különböző típusúmegerősítésektől teszi függővé az egyén. Az introjek-tált szabályozók szintjén az egyén elkezdi befelé ve-títeni a viselkedésének okait, így azok konkrétjelenlétére már nincs szükség, a személyiségen belülhatározzák meg a viselkedést. Az azonosulás/identi-fikáció szintjén a viselkedés okait és azok értékelésétaz egyén a sajátjaként éli meg. Ilyenkor a belső tö-rekvések és a külső elvárások közötti konfliktus mi-nimalizálódik, így a viselkedés már szelfdetermináltcselekvésnek tekinthető (Ryan és Deci, 2002).

Újabban a motivációkutatók elkülönítenek egy ne-gyedik fajta külső motivációtípust is. Az integrált sza-bályozás során a korábbi késztetések még inkábbösszhangba kerülnek a jövőbeli igényekkel. Az iden-tifikált szabályozás alatt álló viselkedésben az akaratmegnyilvánulásának van kiemelt jelentősége, míg azintegrált szabályozással magyarázott viselkedésbena flow érzését lehet kiemelni és ezáltal egyben összeis függ a belső motivációval (Pelletier és mtsai, 2013).Az intrinzik motiváció célja maga az öröm és az elé-gedettség miatt végzett cselekvés, amit nem jutalomvagy külső kényszer hajt. A legtöbb kutató szerint azintrinzik motiváció egy globális konstrukció, egyesekviszont úgy vélik, hogy a belső motivációban továbbimotívumokat lehet elkülöníteni: intrinzik tökéletes-ségre törekvés, elsajátítás és tapasztalatkeresés (Pel-letier és mtsai, 1995). A külső és introjektált viselke-dés kontrollált, míg az identifikált, az integrált és int-rinzik viselkedés önmeghatározott (Járai, 2006; 1. ábra). Poulsen és munkatársai (2006) rakéta mo-dellje az önmeghatározás elmélet, a hierarchikusmotivációs szintek és a flow állapot kombinációjábólépül fel. Lényege, hogy végighaladva az amotivációtóla külső motiváción át a belső motivációs szintig, el-érhetővé válik a flow állapot az egyén számára.

1. ábra. A motiváció folyamatmodellje (Tóth, 2015; 114.)Figure 1. The motivation process modell (Tóth, 2015; 114.)M

agya

r Sp

orttud

omán

yi Sze

mle • 18

. évfolya

m 69. sz

ám • 20

17/1

38 Tanulmány • Szemes Ágnes és mtsai: Különböző életkorú élvonalbeli birkózók ...

Leginkább a célok határozzák meg, miért veszrészt az ember egy adott cselekvésben és mit sze-retne általa elérni. Ames és Atcher (1988) elkülöní-tette egymástól a tevékenység végrehajtásának hát-terében meghúzódó célok alapján a feladatközpon-túságot és az énközpontúságot. A feladatvezéreltcélok esetében a képességek fejlesztésén van a hang-súly, mely pozitív eredményeket produkál a teljesít-mény szempontjából. Az egyén motivációja a feladatvégrehajtására irányul, és akkor érzi magát sikeres-nek, ha megvalósítja a kitűzött célt (Biddle és mtsai,1999). Az énvezérelt cél az észlelt képességektől füg-gően vetít előre válaszokat, mely így lehet pozitíveredmény vagy negatív következmény is. Az egyénnekgondot okoz, ha másokkal összehasonlítják, emiattszorongani kezd. Akkor érez sikert, ha kevés erőfe-szítéssel is eléri társai teljesítményét vagy ha túlszár-nyalja azokat (Spray és Wang, 2001). Az előzetestapasztalatok, teljesítménnyel kapcsolatos gondola-tok befolyással vannak a környezet ingereire adottválaszokra. A motivációs környezet kétféle lehet attólfüggően, hogy az egyén feladat vagy énvezérelt célok-kal rendelkezik. A következetesen magas feladatve-zérelt és alacsony énvezérelt motivációs környezetcsökkenti a teljesítménykerülő célok megjelenését ésnöveli a magas szintű elsajátítási célok kialakulását.Ellenben az alacsony feladatvezérelt és magas énve-zérelt környezet a teljesítménykerülő célok gyakori-ságát emeli, az elsajátítási célok alacsony szintjévelpárhuzamosan (áttekinti Tóth, 2015). Goudas (1998)eredményei alapján a sportolók motiváltabbak fel-adatvezérelt környezetben, magas teljesítményt nyúj-tanak, kevésbé szoronganak és jobb az edzővel valókapcsolatuk is. Az olyan alapvető szükségletek kielé-gítése, mint a kompetencia, az autonómia és a kap-csolatok szintén hozzájárulnak a belső motivációerősítéséhez (Mageau és Vallerand, 2003).

Seifriz és munkatársai (1992) dolgozták ki az ész-lelt motivációs környezet vizsgálatára alkalmas(PMCSQ) kérdőív első változatát, amellyel mérhetőa sportolók motivációs beállítódása, irányultsága. Azészlelt motivációs környezet esetében két területvizsgálata valósul meg. A Task-(Feladat) és az Ego-(Én) orientáció eltérő célokat jelent a sporttevékeny-séggel kapcsolatban. A Task-orientációjú sportolómotivációja a feladat végrehajtására irányul, elsősor-ban belső motivációs késztetésből kiindulva, töre-kedve a maximális teljesítmény elérésére. Az Ego-orientált személyek gyakran rugalmatlanok, hiszenaz ilyen beállítottságú sportolónak problémát okoz,ha képességeit máséval hasonlítják össze. Aggoda -lommal tölti el, ha bizonyítania kell, főleg, ha annakkomoly tétje is van. Emellett akkor éreznek sikert,ha kevesebb erőbefektetéssel érik el, vagy szár - nyalják túl társaik teljesítményét (Révész, 2008). Amorose és Horn (2000) kutatásukban kimutatták,hogy azokat a sportolókat, akiknek az edzője és szü-lei inkább támogató és kevésbé kontrolláló stílust al-kalmaztak, magas belső motiváció jellemezte, ésmindez hozzájárult a sportágban maradásukhoz, ki-tartásukhoz is. Hiszen a sportolók motivációjára, hanem is kizárólagosan, de mindenképpen nagy befo-lyással bírnak az edzők, a sporttársak és a háttérbentevékenykedő szakemberek is, akik hozzásegíthetik

a sportolót a tehetsége kibontakoztatásához és ered-ményességéhez (Cote, 2002; Révész, 2005).

Birkózók motivációjának és észlelt motivációs kör-nyezetének együttes vizsgálatával egyelőre kevesenfoglalkoztak. Domushieva-Rogleva (2015) 54 bolgárválogatott birkózó motivációját vizsgálta meg, ered-ményei alapján pedig elmondható, hogy szignifikán-san magasabb belső motiváltsággal rendelkeznek,mint külsővel, illetve az önuralom szintje nagybanbefolyásolhatja mindezt. Barbas és munkatársai (2016)213 nemzetközi birkózó edzőről készítettek felmé-rést egy verseny során, a tanítványaik észlelt motivá-ciós környezete alapján. Az elit mezőnyben végzettbirkózók szignifikánsan magasabb feladatorientáltedzői környezetről számoltak be, mint a többiek. Akutatók úgy vélik, ez azért lehetséges, mert a nyertesországokban (pl. USA, Törökország) nagyobb hang-súlyt fektetnek az edzők a professzionális sporto-lásra, mint a játékos élményszerzésre. Hasonló ered-ményre jutottak Kristiansen és munkatársai (2008)is, akik 82 elit birkózó észlelt motivációs környezetétés megküzdési stratégiáit vizsgálták. Jelen kutatáscélja, hogy az említett vizsgálatokhoz hasonlóan meg-vizsgálja a magyar válogatott birkózók motivációjátés észlelt motivációs környezetét is egyben, feltárvaezzel a jelenlegi helyzetet e sportág területén. To-vábbá célja, hogy megerősítse a kettő közötti kapcso-latot és az eltérő életkori csoportok között különb-séget bizonyítson be. Ugyanis a motiváció eltérő azegyes életkori szakaszokban Murcia és munkatársai(2007) szerint.

Hipotéziseink a következők1. Kimutatható kapcsolat a belső motiváció és a fel-

adatorientált klíma, valamint a külső motivációés az énorientált klíma egyes alskálái között (Kippés Amorose, 2009).

2. A sportmotivációra vonatkozóan azt feltételezzük,hogy a vizsgált birkózók magas belső motivációvalrendelkeznek (Domuschieva-Rogleva, 2015), melyaz életkor előrehaladtával egyre nő (Murcia ésmtsai, 2007).

3. Az észlelt motivációs környezet szempontjából aztvárjuk, hogy élvonalbeli helyezéseikhez leginkábbfeladatorientált klíma segítette őket, életkortólfüggetlenül (Kristiansen és mtsai, 2008; Barbasés mtsai, 2016).

Anyag és módszerekVizsgálatunkban összesen 59 (serdülőkorú, ifjú-

sági és felnőtt) válogatott birkózó vett részt, akik 10és 28 év közöttiek voltak (életkor=19,4±5,6 év).Mindannyian fiúk/férfiak, 3 budapesti és 20 vidékisportegyesület leigazolt versenyzői, akik saját kor-osztályukban országos versenyen dobogós helyezé-sekkel büszkélkedhetnek. A vizsgálathoz az angolnyelvű Sport Motivation Scale (Pelletier és mtsai,1995) egyik magyarra fordított változatát (Tsang ésmtsai, 2005) és a Perceived Motivation Climate inSport Questionnaire-2 (Newton és mtsai, 2000) ma-gyar adaptációját (Révész és mtsai, 2014) használ-tuk. A Sportmotivációs Skála 28 tételből áll, melyekegyszerre mérik a három külső és a három belsőmotivációtípust, valamint az amotivációt is. Az Ész-

Magyar Sporttudom


69. szám • 2017/1

39Tanulmány • Szemes Ágnes és mtsai: Különböző életkorú élvonalbeli birkózók ...

Mag

yar Sp

orttud

omán

yi Sze

mle • 18

. évfolya

m 69. sz

ám • 20

17/1

40

lelt Motivációs Környezet Kérdőív 33 tételből áll, me-lyek az én- és a feladatorientációt, azokon belül pedig3-3 alskálát vizsgálnak.

A vizsgálatot papír alapú kérdőív kitöltésével vet-tük fel 2015 júliusában, egy válogatott edzőtáboregyik edzése után, kutatói felügyelet mellett. A vizs-gálati személyeknek az volt a feladatuk, hogy a sport-motiváció esetén hétfokú Likert-skála segítségéveljelöljék meg, hogy mennyire érzik igaznak önma-gukra vonatkozóan az adott állításokat. Az 1 az„Egyáltalán nem igaz rám”, míg a 7 a „Teljesen igazrám” állítást jelentette. Az észlelt motivációs környe-zet esetén egy ötfokú Likert-skálán kellett megjelölni,hogy melyik érték fejezi ki leginkább azt a környeze-tet, melyben edzenek. Az 1 az „Egyáltalán nem értekegyet” míg az 5 a „Teljesen egyet értek” állításnak fe-lelt meg.

A felvett adatokat SPSS 21.0 program segítségévelelemeztük. Végeztünk a skálákon belső konziszten-cia mérést, faktoranalízist, korrelációanalízist, a sze-mélyek válaszainak homogenitása alapján pedigvarianciaanalízist és kétmintás t-próbát is az ered-mények feltárásához. A szignifikanciaszint p<0,05volt.

EredményekA skálák belső konzisztencia mérésének eredmé-

nye alapján az egy faktorba tartozó itemek összefügg-nek egymással (0,9<α<0,6). Csupán az észlelt

motivációs környezet két alskálája, a csapaton belülirivalizálás és a csapaton belüli szerep esetén volt ala-csonyabb a korreláció a tételek között (0,6<α<0,4),de ettől függetlenül úgy véltük, még alkalmasnak bi-zonyulnak a további elemzéshez. A skálákon faktor -analízist is végeztünk, melynek eredményei alapjánelmondható, hogy a változók illeszkedése megfelelő(KMO=0,502, BTS<0,001; KMO=0,722, BTS<0,001),viszont az egyes alfaktorok kevésbé különülnek elegymástól, nem válnak ki a főskálákból, mint az ere-deti faktorstruktúrában. Az észlelt motivációs kör-nyezet skála kapcsán a feladat- és az énorientáció,míg a sportmotiváció skála esetében a belső, a 3-félekülső és az amotiváció különálló faktorokat alkot. AShapiro-Wilk teszt alapján többnyire homogének aszemélyek válaszai (p<0,05), tehát követik a normáleloszlást, így a későbbi mérésekhez használhattunkparaméteres próbákat.

A skálák közti kapcsolatot korrelációelemzésselvizsgáltuk. Szignifikáns eredmény a kooperatív tanu-lás és az intrinzik elsajátítási motiváció (r=0,264;p=0,043), valamint a csapaton belüli rivalizálás és azextrinzik külső szabályozás általi motiváció (r=0,273;p=0,036) és az énorientáció és az extrinzik külső sza-bályozás általi motiváció (r=0,285; p=0,029) közöttjelent meg (1. táblázat). A skálákon belül egyébkéntpozitívan korrelálnak azok az alfaktorok, melyek egyfőfaktorba tartoznak, az amotiváció pedig negatív kap-csolatban áll a belső motivációval.

Am

otiv

áció

Els

aját

ítás

Tök

élet

essé

g -re

tör

ekvé

s

Tap

aszt

alat

-k

eres

és

Kü

lső

szab

á-ly

ozás

Intr

ojek

ció

Iden

tifi

kác

ió

Bel

ső

mot

ivác

ió

Kü

lső

mot

ivác

ióKooperatív tanulás

r -,186 ,264(*) ,094 ,016 ,085 ,179 -,103 ,163 ,074

p ,159 ,043 ,478 ,905 ,523 ,174 ,439 ,216 ,579

Csapaton belüli szerepr -,231 ,165 ,232 ,254 ,177 ,177 ,215 ,241 ,243

p ,078 ,213 ,077 ,052 ,181 ,181 ,102 ,066 ,064

Fejlődésre való törekvésr -,116 -,030 -,116 ,079 -,062 ,003 -,134 -,037 -,081

p ,383 ,821 ,380 ,553 ,643 ,985 ,311 ,780 ,541

Hibázástól való félelemr -,030 -,089 ,088 ,225 ,173 ,117 ,120 ,058 ,178

p ,820 ,500 ,507 ,087 ,190 ,376 ,364 ,661 ,178

Egyenlőtlen elismerésr -,008 -,086 -,059 ,057 ,249 -,082 ,104 -,046 ,121

p ,952 ,520 ,656 ,667 ,057 ,536 ,435 ,727 ,361

Csapaton belüli rivalizálásr -,038 ,082 ,103 -,004 ,273(*) -,037 ,128 ,078 ,161

p ,773 ,536 ,436 ,976 ,036 ,781 ,335 ,559 ,223

Feladatorientációr -,245 ,151 ,077 ,179 ,079 ,148 -,006 ,151 ,097

p ,062 ,255 ,561 ,176 ,551 ,263 ,963 ,252 ,466

Énorientációr -,027 -,064 ,031 ,125 ,285(*) -,007 ,142 ,019 ,185

p ,837 ,633 ,815 ,347 ,029 ,958 ,282 ,887 ,160(*)

1. táblázat. A sportmotiváció és az észlelt motivációs környezet egyes fő- és alskáláinak korrelációs együtt-hatói (r) és szignifikancia értékei (p)Table 1. Correlation (r) and significant level (p) for the main and subscales of sport motivation and perceivedmotivational climate

p<0,05


Magyar Sporttudom


69. szám • 2017/1

41

A második és a harmadik hipotézis teszteléséhezkülönböző életkori csoportokat hoztunk létre (10-14évesek, n=15 fő; 15-18 évesek, n=15 fő; 19-24 éve-sek, n=15 fő; 25-28 évesek, n=14 fő), melyeket egy-szempontos varianciaanalízissel vizsgáltunk továbbmindkét skálával kapcsolatban. A sportmotivációravonatkozóan egyedül az extrinzik külső szabályozás-nál jelent meg szignifikáns eredmény (F(3)=3,903;p=0,014). A Post hoc teszt alapján látszik, hogy alegidősebb és a legfiatalabb korcsoport között nagya különbség, az életkor előrehaladtával folyamatosancsökken a külső szabályozás általi motiváltság, melyeleinte jelentős szerepet tölt be a sportolók életében(2. ábra).

2. ábra. Életkori csoportok közötti különbség külsőszabályozás általi motiváltságban, a résztvevők vála-szainak átlaga alapjánFigure 2. The different between age groups for external motivation, based ont he average of the re sponses of the participants

Az észlelt motivációs környezet szempontjábólnem kaptunk szignifikáns különbséget az egyes élet-kori csoportok között. Mindkét skálán végeztünkkétmintás t-próbát is, hogy megállapíthassuk melyikfő-, azon belül alskálán elért átlagpontszám maga-sabb a versenyzőknél, ezáltal milyen motivációs kör-nyezet illetve motivációs típus jellemzőbb náluk.Szignifikáns eredményt egyik skálával kapcsolatbansem kaptunk, viszont összehasonlítva az egyes érté-keket, a belső motiváció és a feladatorientált környe-zet mutatkozik jellemzőbbnek (2. táblázat).

Megbeszélés és következtetésekA vizsgálat során sikerült több hipotézist is alátá-

masztani, mivel több szignifikáns eredmény szüle-tett. Fontos megemlíteni, hogy óvatosan lehet mes z-szemenő következtetéseket levonni a kapott eredmé-nyekből, mivel csupán a vizsgált mintára érvényesek.

Elsőként azt feltételeztük, hogy a sportmotivációés az észlelt motivációs környezet egyes alskálái kö-zött kapcsolat mutatható ki, a belső motiváció és afeladatorientált klíma, valamint a külső motiváció ésaz énorientált klíma kapcsán. Bár a korrelációk nemtúl erősek, mégis jelentősnek bizonyulnak. A hipoté-zis tehát beigazolódott, hiszen a külső motivációegyik típusa, a külső szabályozás általi motiváltságpozitív kapcsolatban áll az énorientáció főskálával ésannak egyik alskálájával is, a csapaton belüli rivali-zálással, míg a belső motiváció egy fajtája, az elsajá-

títási motiváció pedig pozitívan korrelál a feladatori-entált motivációs környezet egyik alskálájával, a kooperatív tanulással. Utalunk arra, hogy Benczen-leitner és munkatársai (2013) kutatásukban szinténazt találták, hogy elit kalapácsvetőknél a külső mo-tiváció kapcsolatba hozható az énorientáció csapa-ton belüli rivalizálás alskálájával. Kipp és Amorose(2009) pedig közvetlen kapcsolatot mutatott ki a fel-adatorientált motivációs klíma és az önmeghatáro-zási motiváció, azaz a belső motiváció között.

Második hipotézisünk arra vonatkozott, hogy avizsgált sportolók magas belső motivációval rendel-keznek, melynek értéke az életkor növekedésével to-vább erősödik. Szignifikánsan nem különülnek el abelső motiváció tételeire adott válaszok értékei akülső motivációétól, mégis magasak. Az életkor elő-rehaladtával azonban nem mutatható ki növekedésbelső motiváció tekintetében, viszont csökkenés fi-gyelhető meg külső motivációban, külső szabályozásalfaktor esetében. A hipotézist tehát részben sikerültigazolni. Korábbi kutatásainkban is hasonló ered-ményre jutottunk, társastáncosoknál és különbözősportágat űző élsportolóknál sem különül el szigni-fikánsan a külső és a belső motiváció egymástól, va-lamint nincs számottevő életkori különbség sem(Szemes és Harsányi, 2015; Szemes és mtsai, 2016).

2. táblázat. A sportmotiváció és az észlelt motivációskörnyezet faktorainak átlagpontszámaiTable 2. The sportmotivation and perceived motiv -ational climate factors average

Skálák Főfaktorok Alfaktorok Átlagok

PMCSQ-2 TASK 4,39

Kooperatív tanulás

4,65

Csapaton belüli szerep

4,02

Fejlődésre való törekvés

4,50

EGO 2,62

Hibázástól való félelem

2,27

Egyenlőtlen elismerés

2,68

Csapaton belüli rivalizálás

3,19

SMS AMOTIVÁCIÓ 2,20

BELSŐ 5,73

Elsajátítás 5,50

Tökéletességretörekvés

5,62

Tapasztalat -keresés

6,05

KÜLSŐ 5,08

Külső szabályozás

4,73

Introjekció 5,55

Identifikáció 4,94


Mag

yar Sp

orttud

omán

yi Sze

mle • 18

. évfolya

m 69. sz

ám • 20

17/1

42

Ezeket az eredményeket talán magyarázhatja az,hogy a sportban alapvetően a teljesítménymotivációnvan a hangsúly, mely egy erőteljes külső motiváció,de a csúcsteljesítmény eléréséhez elengedhetetlenülfontos, hogy a külső feltételeknek való megfelelésmellett jelen legyen a belső motiváció is, és a kettővégig egyensúlyban maradjon. Ha ez felborul, köny-nyen vezet szorongáshoz, motiválatlansághoz és azélsportból való kilépéshez is (Balyi és mtsai, 2013).

Harmadik feltevésünk az észlelt motivációs kör-nyezetre vonatkozott, miszerint a feladatorientáltmotivációs környezet a jellemző a vizsgált sporto-lókra, életkortól függetlenül. Itt sem különülnek elszignifikánsan a feladatorientált és az énorientáltklíma tételeire adott válaszok értékei, mégis a feladat -orientált klíma átlagértékei magasabbak. A hipoté-zist ezzel nem sikerült alátámasztani, tendencia azon -ban megfigyelhető a beigazolódás irányába. A hipo-tézis második fele viszont teljesült, mivel nem jelent-kezett életkori különbség az észlelt motivációs kör -nyezet szempontjából. Ezek az eredmények össz-hangban állnak Révész és munkatársai (2013) úszók-kal végzett kutatási eredményeivel, miszerint a ko-rábban jellemző autokratikus edzői stílust kezdi fel-váltani egy demokratikusabb, partneri szerepet ésegyéni odafigyelést kialakító edzői magatartás. Ezt azátmenetet az edzők és a különböző korosztálybelisportolók is érzékelik.

Az élsportban fontos, hogy a különböző edzésmód-szerek megtanítása mellett a versenyzők összetett éstudatos pedagógiai felkészítést is kapjanak (Gom-bocz, 2005). A magas szintű teljesítményre való fel-készítés része a motivációs háttér biztosítása is, melyelsősorban az edző feladata. A sportolók motivációjajelentősen átalakult az elmúlt években, így a továbbivizsgálatok választ adhatnak arra a kérdésre is, hogyaz életkor változása és az eltérő sikeresség milyen jólelkülöníthető, differenciálható feladatokat ró az ed-zőkre. Ezt pedig érdemes figyelembe venni az edző-képzésben és továbbképzésben (Révész és mtsai,2013).

Felhasznált irodalomAmes, C., Archer, J. (1988): Achievement goals in

the classroom: Students’ learning strategies and motivation. Journal of Educational Psychology,80: 260-267.

Amorose, A.J., Horn, T.S. (2000): Intrinsic Motivation: Relationships with collegiate athletes’gender, scholarship status, perceptions of theircoaches’behaviour. Journal of Sport and ExercisePsychology, 22: 63-84.

Balyi, I., Way, R., Higgs, C. (2013): Long term athlete development. Human Kinetics, Champaign, IL.

Barbas, I., Bebetsos, E., Christos, K., Curby, D.,Mirzaei, B. (2016): Investigation of ego and task orientation among international wrestling referees.Psychical Education of Students, 6: 49-54.

Berczenleitner, O., Bognár, J., Révész, L., Paksi, J.,Csáki, I., Géczi, G. (2013): Motivation and motiv -ational climate among elite hammer throwers. Biomedical Human Kinetics, 5: 6-10.

Biddle, S.J.H., Hagger, M.S., Chatzisarantis,N.L.D., Lippke, S. (2007): Theoretical frameworksin exercise psychology. In: Tenenbaum, G., Eklund,R.C. (eds.): Handbook of Sport Psychology. JohnWiley & Sons, Hoboken, NJ, 537-559.

Cote, J. (2002): Coach and peer influence on children’s development through sport. In: Silva,M.J., Stevens, D. (eds.): Psychological foundationsof sport. Allyn and Bacon, Boston, MA, 520-540.

Csikszentmihalyi, M., Seligman, M.E.P. (2000):Positive Psychology: An introduction. American Psychology, 55: 1. 5-14.

Deci, E.L., Ryan, R.M. (1991): A motivational approach to self: Integration in personality. In: R. Dienstbier (ed.): Perspectives on motivation. Univer-sity of Nebraska Press, Lincoln, NE, 237-288.

Deci, E., Ryan, R. (2002): Handbook of self-deter-mination research. University of Rochester Press,Rochester, NY.

Domuschieva-Rogleva, G. (2015): Determinant ofsport motivation with wrestling athletes. Researchin Kinesiology, 43: 1. 94-98.

Goudas, M. (1998): Motivational climate and intrinsic motivation of young basketball players. Perceptual and Motor Skills, 86: 1. 323-327.

Járai R. (2006): Szelf determináció és tehetségkapcsolata fiatal sportolóknál. Tézisgyűjtemény,Pécsi Tudományegyetem, Pécs.

Kipp, L., Amorose, A.J. (2009): Perceived motivational climate and self-determined motivationin female high school athletes. Journal of Sport Behaviour, 31: 2. 108-129.

Kristiansen, E., Roberts, G.C., Abrahamsen, F.E.(2008): Achievement involvement and stress copingin elite wrestling. Scandinavian Journal of Medicineand Science in Sports, 18: 4. 526-538.

Kurimay T., Faludi V., Kárpáti R. (2012): A sportpszichológiája – Fejezetek a sportlélektan éshatárterületeiről I. Oriold és Társai Kft., Budapest,Magyarország.

Mageau, G.A., Vallerand, R.J. (2003): The coach-athlete relationship: A motivational model. Journalof Sport Sciences, 21: 883-904.

Murcia, J.A.M., Blanco, M.L.S.R., Galindo, C.M.,Villodre, N.A., Coll, D.G. (2007): Effects of the gender, the age and the practice frequency in the motivation and the enjoyment of the physical exercise. Fitness and Performance Journal, 6: 3. 140-146.

Nagykáldi Cs. (2002): Küzdősportok elmélete.Computer Arts Kft., Budapest, Magyarország.

Newton, M., Duda, J.L., Yin, Z. (2000): Examina-tion of the psychometric properties of the PerceivedMotivational Climate in Sport Questionnaire-2 in asample of female athletes. Journal of Sports Sciences, 4: 275-290.

Pelletier, L.G., Fortier, M.S., Vallerand, R.J., Tuson,K.M., Briére, N.M., Blais, M.R. (1995): Toward a newmeasure of intrinsic motivation, extrinsic motivation, and amotivation in sports: The SportMotivation Scale (SMS). Journal of Sport & ExercisePsychology, 17: 35-53.


Magyar Sporttudom


69. szám • 2017/1

43

Pelletier, L.G., Rocchi, M.A., Vallerand, R.J., Deci,E.L., Ryan, R.M. (2013): Validation of the revisedsport motivation scale (SMS-II). Psychology of Sportand Exercise, 14: 329-341.

Poulsen, A.A., Rodger, S., Ziviani, J.M. (2006): Understanding children’s motivation from a self-determination theoretical perspective: Implicationsfor practice. Australian Occupational Therapy Journal, 53: 2. 78-86.

Révész L. (2005): Howard Gardner: Többszörösintelligencia és oktatás. Iskolai Testnevelés és Sport,25: 28-29.

Révész L. (2008): A tehetséggondozás, a kivá -lasztás és a beválás néhány kérdésének vizsgálata azúszás sportágban. Doktori disszertáció. Semmel-weis Egyetem, Budapest.

Révész L., Bognár L., Csáki I., Trzaskoma-Bicsérdy G. (2013): Az edző-sportoló kapcsolat vizs-gálata az úszás sportágban. Magyar Pedagógia, 113: 1. 53-72.

Révész, L., Biró, M., Csáki, I., Horváth, T., Patócs,Á., Kállay, É., Balázsi, R., Tóth, L. (2014): The Hungarian adaptation of the Perceived MotivationalClimate in Sport Questionnaire-2 (H-PMCSQ-2).Cognition, Brain & Behaviour InterdisciplinaryJournal, 18: 3. 175-190.

Ryan, R.M., Deci, E.L. (2002): Overview of self-determination theory: An organismic dialectical perspective. In: Deci, E.L., Ryan, R.M. (eds.): Hand-book of self-determination research. University ofRochester Press, Rochester, NY, 3-33.

Seifriz, J.J., Duda, J.L., Chi, L. (1992): The relationship of Perceived Motivational Climate to Intrinsic Motivation and beliefs about success in basketball. Journal of Sport and Exercise Psych -ology, 14: 375-391.

Szabó M. (2004): Motiváció. In: N. Kollár K., SzabóÉ. (eds.): Pszichológia pedagógusoknak. OsirisKiadó, Budapest, Magyarország, 169-190.

Szemes Á., Harsányi Sz.G. (2015): Sportmotivációés flow élmény vizsgálata társastáncosok körében.Magyar Sporttudományi Szemle, 61: 21-28.

Szemes Á., Harsányi Sz.G., Tóth L. (2016):Különböző sportágakban versenyző sportolók sport-motivációjának és flow élményének összehasonlítóvizsgálata. Testnevelés, Sport, Tudomány,1: 80-90.

Trzaskoma-Bicsérdy G, Bognár J., Révész L.(2006): Sportágválasztás az általános iskolában.Magyar Sporttudományi Szemle, 25: 21-25.

Tsang, E.C.K., Szabó, A., Soós, I., Bute, P. (2005):A study of cultural differences in motivational orien-tations towards sport participation of junior second-ary school children in four cultures. Journal ofPhysical Education and Recreation, 1: 44-50.

Tóth L. (2015): A motiváció, mint folyamat komplex értelmezése az iskolai testnevelés és sportműveltségterület keretében. In: Révész, L., Csányi, T.(eds.): Tudományos alapok a testnevelés tanítá -sához – A testnevelés és az iskolai sport neveléstu-dományi, pszichológiai és kommunikációs szem -pontú megközelítései. Magyar Diáksport SzövetségKiadványa, Budapest, Magyarország, 105-134.

Vallerand, R.J. (1997): Toward a hierarchicalmodel of intrinsic and extrinsic motivation. In:Zanna, M.P. (ed.): Advances in Experimental SocialPsychology. Academic Press, New York, NY, 271-360.


Reméljük találkozunk Pécsett az Országos Sporttudományi Kongresszuson!

Mag

yar Sp

orttud

omán

yi Sze

mle • 18

. évfolya

m 69. sz

ám • 20

17/1

44

ÖsszefoglalóAz antik olümpiai versenyek jelentős szerepet ját-

szottak a görög közösségi identitás tudatának kiala-kulásában. A kezdetben csupán lokális olümpiaiZeusz-ünnep és annak ősi sportrendezvényei foko-zatosan összgörög megmozdulássá váltak. Ebben afolyamatban fontos tényező volt az olümpiai jósok te-vékenysége, akik részt vettek a gyarmatosításban ésa görög poliszok egymás elleni fegyveres küzdelmei-ben. A jósok és jóslataik iránt érzett hála kifejezése-ként Olümpia a görögök népszerű zarándokhelyelett. Ez kihatott a sportversenyek fejlődésére is. A Kr.e. V. századra az olümpiai játékokon történő részvé-tel a görög identitás kifejezőjévé vált. Kulcsszavak: Zeusz-ünnep, olümpiai jósok, sport-versenyek, görög identitás

AbstractThe competitions of the Ancient Olympic Games

had an important role in the development of theGreek public identity. At the very beginning, the festival of Zeus in Olympia was a regional one, butstep by step it and its sports organizations becamePan-Hellenic movements. The activity of the Olympicseers meant an expressive factor in this process whotook part in the colonization and the wars of theGreek poleis waged on each other’s. To express theirthanks for the help of the seers and oracles theGreeks went on a pilgrimage to Olympia. This factmade an inspiration on the development of theGames. By the fifth century B.C. the participation onthe Olympic Games became the expression of theGreek identity.Keywords: festival of Zeus, Olympic seers, competi-tions, Greek identity

A társadalmi haladás és a nemzeti függetlenségmagyarországi harcosai már a XIX. század első felé-ben jó eszközt láttak a testi nevelés fejlesztésében ésaz olimpizmus népszerűsítésében ahhoz, hogy anemzeti öntudatot megerősítsék. A költő BerzsenyiDániel például javasolta az antik olümpiai versenyekhazai felélesztését, és úgy gondolta, hogy ezek szer-vezésének munkáját a reformmozgalom megindító-jára, gróf Széchenyi Istvánra kell bízni (Kutassi,1994; Kertész, 2004). Ilyen előzmények után érthető,hogy az Osztrák-Magyar Monarchia keretében élőmagyarság, amely az 1896-os millenniumi ünnepsé-geken sokoldalúan kívánta kifejezni a maga nemzetiidentitását, saját, önálló olimpiai mozgalom kialakí-tására törekedett (Kutassi és Niedermann, 1990). Akedvező hazai légkör tette lehetővé azt, hogy 1895.december 19-én létrejöjjön a Magyar Olimpiai Bizott-ság (MOB) Berzeviczy Albert elnökletével, a titkár

pedig Kemény Ferenc, a Nemzetközi Olimpiai Bizott-ság (NOB) első magyar tagja lett. Ezzel ötödikként avilágon hazánkban alakult nemzeti olimpiai bizottság(Keresztényi, 1971). Ezek közismert tények, mintahogy az is, hogy az osztrákoktól független MOB lét-rejötte megelőzte az önálló Magyarország 1918-as ki-kiáltását. A felsorolt történeti előzmények fényébenmég érthetőbbek és világosabbak a MOB és Buda-pest céljai a 2024-es olimpiai játékok rendezéséretörténő kandidálással. E sorokat 2016. október 22-énvetem papírra. Egy nappal a magyarországi forrada-lom 60. évfordulója előtt. Mikor, ha nem most igazánaktuális nemzeti identitásunk hangsúlyozása? A kö-zösségi identitás és az olimpizmus szerves kapcsolata– mint modern civilizációnk annyi más jellegzetessége– a klasszikus görög múltban gyökerezik. Tanulmá-nyom az ókori olümpiai versenyeknek az ógörög kö-zösségi identitás kialakításában játszott szerepétigyekszik feltárni.

„Férfiak! Héraklész alakját sok más nagyszerűmunkája mellett leginkább azért méltó felidéz-nünk, mert Hellasz iránt érzett jóindulatából ő ren-dezte meg először ezt a versenyt. Egészen addig avárosok ellenségnek tekintették egymást, de Hé-raklész, miután véget vetett a zsarnokságnak, éselnyomta az erőszakot, versenyjátékokat alapítottHellasz legcsodálatosabb vidékén, hogy az em-berek összemérjék testi erejüket, vetélkedjenekgazdagságukkal, megmutassák bölcsességüket, ésmindezekért egy helyre gyűlve, nézzék és hallgas-sák egymást. Szilárdan hitte, hogy ez a találkozólesz majd a görögök egymás iránti barátságánaka kezdete.” (Lüsziasz: Olümpiai beszéd 1. – Bolonyai Gábor és Horváth László fordítása.)

Az athéni szónok, Lüsziasz Kr. e. 388-ban vagy384-ben ezekkel a mondatokkal vezette be úgyneve-zett Olümpiai beszédét a játékok helyszínén, aholösszgörög összefogásra buzdított a szürakuszai zsar-nok, I. Dionüsziosz és II. Artaxerxész perzsa királyellen (Bolonyai, 2003). A beszéd vezérgondolataarról, hogy Olümpia versenyjátékai a görög egység-tudat sajátos kifejezői, összhangban állt azzal a Kr.e. 5-4. sz. fordulóján írott formában is testet öltötthagyománnyal, amely szerint az olümpiai versenye-ket a hellének közötti egyenetlenségek kiküszöbölésecéljából hozták létre. Ezt a hagyományt a Hadrianusrómai császár (ur. Kr. u. 117-138) korában élő tör-ténetíró, a tralleszi Phlegón Olümpiadesz címűmunkája nyomán ismerjük. Phlegón a kezdetektőlsaját koráig kísérte nyomon az olümpiai játékok tör-ténetét, és sajnálatosan elveszett írása néhány rész-letét a vele azonos évszázadban alkotó útleíró,Pauszaniasz műve őrizte meg számunkra. Pausza-niasz Görögország leírása címen ismert művébenolvashatjuk az olümpiai versenyek népszerű alapí-tási mítoszát, amelyet Phlegón a Kr. e. 400 körül al-

Olimpizmus és közösségi identitás az ókori HellaszbanOlympism and public identity in the Ancient Hellas

Kertész István

E-mail: [email protected]

Műhely • Kertész István: Olimpizmus és közösségi identitás az ókori Hellászban

kotó éliszi filozófus, Hippiasz mára ugyancsak elve-szett alkotása nyomán adott közre (Pauszaniasz V.4,5 és 8,5; Phlegón, FGrH 257 fr. 1; Peiser, 1993).

A Hippiasz – Phlegón – Pauszaniasz szöveghagyo-mányozási vonalon hozzánk eljutott mítosz szerint aKr. e. 9. sz. elején állandósultak a fegyveres konflik-tusok a Korinthoszi-öböltől délre eső görög régió, aPeloponnészosz városainak lakói között. A harcokkövetkeztében még a győztesek is sokat szenvedteka súlyos csapásoktól, és ez arra késztette a vidék ve-zető politikusait, hogy megkíséreljék enyhíteni a há-borúk pusztításait. Ilyen elképzelés jegyében kezdetttanácskozni a félsziget három meghatározó népcso-portjának képviseletében a spártai, vagyis dór tör-vényhozó, Lükurgosz, az akhájokéban az Olüm-piával szomszédos Pisza uralkodója, Kleoszthenészés az aitóliai eredetű Iphitosz, Élisz tartomány kirá-lya. Olümpia az utóbbi tartományban feküdt. A jelesférfiak összejövetelét a hagyomány Kr. e. 884-re tette.

A mitikus történetből megtudhatjuk, hogy a meg-beszélés résztvevői kikérték a delphoi Apollón-jósdavéleményét a teendőkről. Ennek alapján úgy döntöt-tek, hogy Olümpia szent hely legyen, ahová tilos fegy-veresen belépni, Zeusz tiszteletére négyévenkéntsportversenyeket rendeznek a görögök számára, és intézkednek az istenbéke bevezetéséről is (Raubitschek, 1998).

A kalandos irodalmi hagyományozás révén ránkmaradt elbeszélés több vallástörténeti ténnyel állösszhangban. Ezek a következők: Olümpia a Kr. e.1. évezred elejétől a Zeusz-kultusz központja volt(Mallwitz, 1998; Sinn, 1996); a sportjátékok külön-böző alapítási mondái ennek megfelelően hol magátZeuszt, hol – mint Lüsziasz beszéde is mutatja – fiát,Héraklészt, hol pedig unokáját, Pelopszot teszik megmitikus alapítónak (Kertész, 2008); a tanácskozókközül a legendás életrajzi elemekkel átszőtt életű, detörténeti személy, Lükurgosz csakúgy, mint a mon-dabeli Iphitosz a Zeusz-fi Héraklész leszármazottjavolt (Raubitschek, 1998; Kertész, 2008); a delphoiApollón-jósda szerepét az olümpiai versenyek kiala-kulásában aláhúzza a magukat Apollóntól származ-tató Iamida nemzetség tagjainak jóslatadó tevékeny-sége Olümpia szent ligetében (Sinn, 1996; Morgan,1990).

Az napjainkig vita tárgyát képezi Olümpia kutatóiközött, hogy miképp lehet összeegyeztetni a pelopon-nészoszi államférfiak tanácskozásának tradicionálisKr. e. 884-es dátumát azzal az ókorban elterjedt né-zettel, miszerint az első hivatalos olümpiai játékokatKr. e. 776-ban rendezték. Az antik források ellent-mondásosak (Lee, 1998).

A Kr. u. 3-4. században élt tudós kaiszeriai püspök,Euszebiosz Khronika című művében azt állította, hogy776 előtt már tizenhárom játékot rendeztek Olümpiá-ban. Phlegón ezzel szemben azt a hagyományt emlí-tette, hogy a 776-os rendezvényt huszonhét verseny-játék előzte meg. Több kutató szerint lehetséges, hogy776 előtt valóban rendeztek olümpiai küzdelmeket, deezek csak csekély jelentőségű, helyi versenyek voltak,melyeknek győzteseit nem jegyezték fel. Az első, írásosdokumentummal hitelesített olümpiai bajnok az éliszistadionfutó, Koroibosz volt, aki sikerét 776-ben érteel (Moretti, 1957, no. 1).

Az olümpiai ásatásokat 1972 és 1983 között irá-nyító A. Mallwitz, a hagyományokat sajátosan értel-mezve és a régészeti eredményeket értékelve, úgyvélte, hogy a lovak négyes fogatának Kr. e. 680-banelőször megrendezett versenye előtt évente tartottakolümpiai játékokat, és csak ezután tértek át a négy -éves ciklusokra. Ugyanis, a fogatok és lovak Olüm-piába szállítása, a lovak és a hajtók ellátása, utób-biak bérezése olyan nagy kiadást jelentett, amit arésztvevők nem tudtak minden esztendőben ma-gukra vállalni. Gondolatmenete szerint a 680-as küz-delmeket megelőző huszonnégy versenyjáték nem 24x 4, azaz 96 évvel előbb (Kr. e. 776-ban), hanem csu-pán 24 x 1, azaz 24 évvel 680 előtt kezdődött. Ennekalapján, és más, általunk később részletezendő ré-gészeti megfigyelések nyomán, az első hivatalosolümpiai játékot Kr. e. 704-re tette (Mallwitz, 1998).

Szemben az első versenyek bizonytalan datálásá-val, a konkrét történelmi háttér egyértelműsíti, hogyKr. e. 400 körül az éliszi Hippiasz miért látta hasz-nosnak hangsúlyozni: Olümpia az a hely, ahol kife-jezésre kell juttatni a hellének közötti egyetértést, aközbékére való törekvést, és ennek formája a fegyve-res vetélkedés helyett az istenek kultuszával össze-függő sportversengés legyen.

A városállamok és etnikai közösségek sokaságábaszétszórt görögségben a közös nyelv és hitvilág alap-ján mindig élt az összetartozás egyfajta érzése. Eztpánhellén intézmények ápolták, mint a nagytekinté-lyű kultuszhelyek: Apollóné Delphoiban, Zeuszé Dó-dónéban, Olümpiában és Nemeában, Poszeidóné azIszthmoszon stb., és olykor tartós politikai szövetsé-gek erősítették, mint például a peloponnészoszi vagya délosz-attikai tengeri szövetség. Az egyes történetikorszakok konkrét eseményei nyomán az együvé tar-tozásnak ez az érzése hol felerősödött, hol pediggyengült. Hippiasz korában kiéleződtek a görögökközötti ellentétek, és ezek közvetlenül is érintettékÉlisz tartományt, ahol Olümpia szent játékait ren-dezték négyévenként.

Élisz tartomány politikai élete a görög-perzsa há-borúk európai küzdelmeinek befejezése után erőtel-jes demokratizálódásnak indult. 471-ben megalapí -tották Éliszt, a demokratikus állam új fővárosát,majd innen kiindulva növelni kezdték a spártai ura-lom alatt álló Messzéniától északra fekvő körzetekfeletti éliszi befolyást. Spárta ezt fokozódó ellen-szenvvel fogadta. A Peloponnészoszi-félsziget nyugati,az Ión-tenger által határolt partvidéke ugyanis stra-tégiai fontossággal bírt a dór állam számára, amelyháborúba bonyolódott Athénnal, és amelynek mégészakabbra irányuló hódító tervei voltak. E tervekrealizálása miatt igényt tartott a nyugat-peloponné-szoszi tengerparti sávra, amelyen keresztül hadsere-get küldhetett Közép- és Észak-Görögország irá-nyába. A két állam, Spárta és Élisz viszonya a görög-ség egészét magával ragadó peloponnészoszi háború(Kr. e. 431-404) során romlott meg végképp. Éliszrátette kezét a tőle délre fekvő Lepreon városára,amit azonban Spárta is meg akart szerezni magának.A spártai fenyegetés hatására, Kr. e. 421 során Éliszszövetségre lépett Argosszal, majd egy év múlva ket-tejük koalíciójához Athén is csatlakozott (Andrewes,2006; Thuküdidész, V. 27-34).

Magyar Sporttudom


69. szám • 2017/1

45Műhely • Kertész István: Olimpizmus és közösségi identitás az ókori Hellászban

Ilyen politikai előzmények után került sor a Kr. e. 420-as év olümpiai versenyeire, amelyekből azistenbéke kihirdetése után Lepreonra rátámadóSpártát kizárták, majd a tilalom ellenére a négyes fo-gatok versenyén sikerrel résztvevő spártai Likhaszta szervezők megkorbácsoltatták. A spártai bosszú aKr. e. 404-ben Spárta és szövetségesei győzelmévelvéget ért peloponnészoszi háborút követően csapottle. Egy bizonytalan kronológiájú, esetleg Kr. e. 402és 400 között Élisszel szemben győztesen megvívottháború során Spárta birtokba vett két éliszi kikötőtaz Ión-tenger partján: Küllénét és Pheát, valamint el-érte, hogy Éliszben Spárta-barát kormányzat kerül-jön hatalomra (Roy, 1997; Thuküdidész, V. 49-50;Pauszaniasz, VI. 2,1-3).

Ez volt az a történeti háttér, amely joggal inspirál-hatta Hippiaszt a hasonlóan kaotikus politikai hely-zeten felülemelkedő egykori megbékélés emlékénekfelelevenítésére és Olümpia hellénséget összefogó jel-legének hangsúlyozására. A spártai dominancia ter-hét viselő Élisz tartomány polgára így akarta eny-híteni az Olümpiára nehezedő politikai nyomást. Lü-sziasz, mint láttuk, ezután nem sok idővel ugyancsak„a görögök egymás iránti barátságának” színhelye-ként aposztrofálta Olümpiát. Hippiasz és Lüsziaszvezérfonala, Olümpia és játékai összekapcsolása agyökereiben egynemű görög identitással, egy hosszúévszázadokon át tartó folyamat végeredményekéntlelt otthonra a görög közgondolkodásban. A további-akban e folyamat főbb állomásait kíséreljük megnyomon követni.

A régészeti adatok arra utalnak, hogy a görögökegy része a Kr. e. 8. századtól kezdve katonai vállal-kozásainak sikerét az olümpiai jósok tanácsainak,olykor pedig a harci cselekményekben való aktívrészvételének köszönte meg. Ez az oka annak a je-lenségnek, hogy a játékok Hippiasz írásában felidé-zett alapítási mítoszában megjelenő békevággyalkorántsem összhangban fogadalmi ajándékokkéntfegyverek, sok esetben dél-itáliai és szicíliai eredetűsisakok, páncéltöredékek, vágó és szúró eszközökmaradtak fenn az olümpiai régészeti leletekben,ebből és a későbbi időkből (Raubitschek, 1998; Kertész, 2008). Az Augustus római császár korábanalkotó geográfus, Sztrabón igazságát arról, hogyOlümpia az ottani jósdának köszönhette ősi hírnevét(Sztrabón, C 353), ezeken a régészeti leleteken kívüla Kr. e. 6/5. sz. fordulóján élt ódaköltő, Pindarosz ismegerősítette. Ő beszélte el 6. Olümpiai ódájában azarkadiai királylány, Euadné és a jóslatadó Apollónisten szerelmi románcát, amelynek helyszíne azOlümpián áthaladó Alpheiosz folyó partja volt, gyü-mölcse pedig Iamosz, akit atyja Delphoiban tanítottki a jóslás mesterségére, és aki Zeusz akaratát köz-vetítette Olümpiában jövőt faggató híveinek.

Ulrich Sinn Olümpia történetéről írt összefoglalóművében csokorba szedte az ottani jóstevékenység-gel kapcsolatos ókori irodalmi adatokat, melyeknekalapján az olümpiai jósokat joggal nevezte a görögök„tábori papjainak” (Sinn, 1996). Pindarosz a máremlített 6. Olümpiai ódában a szürakuszai Hagészi-asz Kr. e. 468-ban elért öszvérfogat győzelmét di-csérte. A költő nem mulasztotta el megemlíteni, hogya győztes sportember Iamosz nemzetségéből szárma-

zott, amely nemzetség tagjai részt vettek a szicíliaiváros alapításában. Ezért a költemény 6. sorábanHagésziaszt alapítónak (szünoikisztér) nevezte. Ajósnemzetség különböző képviselői aktívan bekap-csolódtak a Kr. e. 8. században kezdődő görög gyar-matosításba, ami elsősorban Dél-Itáliát és Szicíliátérintette. Pindarosz erre célzott, amikor ezt írta:„Ezóta Hellasz-szerte Iamosz törzsöke hírre jutott.”(6. Olümpiai óda, 72. sor – Csengery János fordí-tása). A „hírre jutáshoz” hozzájárult az „Iamosz tör-zsökéből” származó jós, Kalliasz, aki a dél-itáliaiKrotónt segítette a Szübarisz ellen megvívott győztesháborúban (Hérodotosz, V. 44).

Az Iamida nemzetséggel az olümpiai jósszolgálatotmegosztó Klütaidák ágából származott a jós Tisza-menosz. A fáma szerint ő Delphoiban kérte isteniőse jövendölését, és azt a választ kapta Apollón pap-nőjétől, hogy öt nagy győzelmet fog aratni. Erről ér-tesülvén a spártaiak öt csatájukba, többek között aKr. e. 479-ben a perzsák elleni plataiai ütközetbe is,magukkal vitték Tiszamenoszt, és mindannyiszorgyőztek (Hérodotosz, IX. 33). A II. messzéniai há-ború egyik összecsapásában a messzénéiek az Ia-mida Theoklosz jós támogatását élvezték a spártaiakellenében (Pauszaniasz, IV. 16,1). A Kr. e. 4. századelején a spártai király, Agészipolisz tudakozódott azolümpiai jósoktól afelől, hogy végrehajthatja-e az Ar-gosz ellen tervezett támadást. Az igenlő választ köve-tően sikeresen véghezvitte akcióját (Xenophón:Hellénika, IV. 7,2).

Az olümpiai jósok szerepvállalása a nyugati irányúgörög gyarmatosításban és a görögök által lakott te-rületek egymás elleni fegyveres harcaiban, olykor vál-takozva támogatva a küzdő feleket, azt eredmé-nyezte, hogy idővel már alig akadt olyan hellén állam,amely történelme során egyszer vagy többször nemérzett volna hálát a jóshely iránt. Ezt jelzik azok azemlékművek is, amelyek az olümpiai szent körzetetdíszítették. Ezek közül kiemelkedett Paióniosz alko-tása, a győzelem istennőjének, Nikének szárnyasmárvány szobra, amely a Zeusz-templom keleti hom-lokzata előtt állt egy 9 m magas oszlopon. Ezt Mesz-szénia lakosai készíttették hálából a Kr. e. 425-bena spártaiak felett aratott diadaluk emlékezetére (Faulkner, 2012).

Az olümpiai Zeusz-szentély iránt érzett hála sajá-tos kifejezése és egyben a Zeusz segítségével elért fel-virágzás demonstrálása jegyében épültek fel aKronosz-domb lábánál a kincsesházak. A Kr. e. 7.században emelt faépítmények, melyeket egy évszá-zaddal később kőépítkezések váltottak föl, kicsinytemplomokat formáztak. Ezekben helyezték el egyesvárosok a Zeusznak felajánlott áldozati ajándékai-kat, hadizsákmányuk és féltve őrzött kincseik egy ré-szét. 11 kincsesház maradványai maradtak fenn, ésigen figyelemre méltó, hogy közülük 8 olyan gyarmat-városok tulajdona volt, amelyeknek alapításábanvagy felvirágoztatásában Olümpiának valamilyen sze -rep jutott. A szicíliai Szürakuszai, Gela és Szelinusz,a dél-itáliai Metapontion és Szübarisz, az északnyu-gat-görögországi Epidamnosz (mai albániai Durres),a Boszporusznál fekvő Büzantion és az észak-afrikaiKüréné alkották ezt a csoportot (Faulkner, 2012).

Mag

yar Sp

orttud

omán

yi Sze

mle • 18

. évfolya

m 69. sz

ám • 20

17/1

46 Műhely • Kertész István: Olimpizmus és közösségi identitás az ókori Hellászban

A görögök vallási ünnepeiket a panégürisz elneve-zéssel illették, ami annyit jelent: az egész nép ün-nepi gyűlése. A Kr. e. 7. századra az olümpiaipanégürisz a lokális történelmükben oly fontos sze-repet játszó olümpiai jóstevékenységnek betudha-tóan az anyaországi és a gyarmatosítás következ-tében távolba szakadt görögség rendkívül népsze-rűvé vált közös ünnepe lett (Sinn, 1996). Ez a ténytükröződött az olümpiai versenyprogram folyamatosbővülésében (Lee, 2001) és a nagyobb tömeg elhelye-zési és versenyzési igényeit kielégítő építési és telep-rendezési munkálatokban. Az utóbbiak jellemzéséreitt csak egy példát hozunk fel a sok közül: Az Olüm-piába áramló sokaság ivóvíz szükségletét 4-7 m mélykútaknák ásásával elégítették ki. Kr. e. 700 tájántöbb mint 200 ilyen alkalmi kutat ástak, hogy a gaz-dagon rendelkezésre álló vizet a felszínre hozzák. Arégészek közül A. Mallwitz többek között ezért gon-dolta azt, hogy az olümpiai játékok kezdési időpont-ját is – az általában elfogadott hagyománytól eltérően– ekkorra kell tenni (Mallwitz, 1998).

A játékokkal egybekötött olümpiai Zeusz-ünnepegyre inkább a görög polgárlét részévé vált, és Olüm-pia egyfajta összgörög zarándokhellyé alakult. EgyKr. e. 500 körülre datálható olümpiai felirat erre adbizonyságot. Az olümpiai szent törvények közé so-rolt, bronz lemezbe vésett szöveget először 1997-benmegjelent tanulmányában P. Siewert elemezte (Sie-wert, 1997, 2013, Nr. 4). A feliratból kiderül, hogyEpidamnosz, Apollónia, Korfu, Ambrakia, Leukasz,valamint Dél-Itália és Szicília Olümpiába érkezőgörög polgárai a szent körzetben különböző előjo-gokban részesültek, mint például használhatták avendégházakat, és gondoskodás történt a velük ho-zott jószágokról. Miután a törvények általában lema-radva követik a már kialakult gyakorlatot, a feliratközvetett bizonyíték – a korábban ismertetett tények-kel együtt – arra, hogy a kezdetben csupán helyi kul-tuszt magába rejtő Alpheiosz-völgy a távolról ide-érkező görögök révén pánhellén jelleget kapott.

Mint a görögség legkiválóbb politikusainak, művé-szeinek, tudósainak négyévenkénti találkozóhelye,Olümpia a görög diplomáciai és kulturális élet köz-pontjává vált (Adcock-Mosley, 1975). Ezt igazoljatöbbek között a Kr. u. 2. században alkotó Lukia-nosz, aki a Kr. e. 5. századi történetíróról, Hérodo-toszról írta:

„Mikor szülőhazájából, Kariából Görögország feléhajózott, azon töprengett, hogyan szerezzen önma-gának és könyveinek a lehető leggyorsabban… hír-nevet és megbecsülést… Akkor voltak éppen a nagyolümpiai játékok; Hérodotosz felismerte, hogy mostjött el számára a várva várt alkalmas pillanat. Ami-kor egy olyan esemény következett, amelyre elégnagy tömeg gyűlt össze – mindenünnen a legkivá-lóbbak –, maga is belépett a Zeusz-templom hátsókapuján… Előadta történeti művét, s annyira elbű-völte a jelenlevőket, hogy könyveit – mivel épp kilencvolt – a kilenc Múzsáról nevezték el… Így hát… tör-téneti munkásságáért egy csapásra elnyerte egészGörögország közvéleményének megbecsülését…”(Lukianosz: Hérodotosz vagy Aetión 1. – Szabó Kálmán fordítása.)

Olümpia Zeusz-ünnepének minden partikulárispolitikai érdeken felülemelkedő integráló szerepeleglátványosabban a Kr. e. 480-as esztendőben lezaj-lott olümpiai játékokon mutatkozott meg. MiközbenXerxész inváziós hada elárasztotta a görög anyaor-szág nagy részét, és Leónidasz spártai harcosai éle -tüket áldozták Thermopülainál, az Alpheiosz völgyé-ben perzsa ellenes és perzsabarát poliszok sportolóibékés versengésben mérték össze erejüket. 9 bajnokneve, ezen kívül 3 győztes hazájának megnevezésemaradt fenn a történelem emlékezetében (Hönle,1972; Kertész, 2011). Az adatok tanúsága szerintperzsabarát és perzsa ellenes, valamint semleges ál-lamok egyaránt szereztek dicsőséget a sportpályán,mivel, amint az J. Ebert frappánsan megállapította:„Ami annak idején a görögöket a veszélyes helyzetellenére Olümpiába vezérelte, az kevésbé a sport-dicsőség keresése vagy a perzsa ellenséggel szem-beni harci szellem megnyilvánulása volt, hanemelsősorban a Zeusz-kultusz által megkövetelt val-lási parancs” (Ebert, 1976).

Érdekes jelenség, hogy nem csak az olümpiai ren-dezvény hatott a hellén identitás tudat kialakulására,hanem az egységes görög közösségi identitás formá-lódó gondolata alakította a sportjátékok arculatát is.A küzdőtéren csak bizonyítottan hellén származásúatléták mutathatták meg tudásukat. Amikor mindenvalószínűség szerint Kr. e. 476-ban I. Alexandroszmakedón király jelezte részvételi szándékát a stadi-onfutás küzdelmeiben, be kellett bizonyítania nem-zetsége görög eredetét. Ezért adta elő a makedóndinasztia Héraklésztől történő leszármazásának his-tóriáját (Kertész, 2005). Nem véletlen, hogy az a ma-kedón király, aki a Kr. e. 5. sz. első felében országáthellénizálta, és ott hivatalos államnyelvként elfogad-tatta az attikai ión nyelvet, Makedóniának a klasszi-kus görög világhoz való felzárkóztatását éppenOlümpiában kezdte meg (Kertész, 2000). És az is lo-gikus, hogy a játékok szervezői Kr. e. 500-ban felvet-ték a programba az öszvér kettős fogatok versenyét(apéné) és 496-ban a kanca lovaglást (kalpé) annakérdekében, hogy a görög peremvidékek, elsősorbanSzicília, Dél-Itália, Makedónia és Thesszália lakóit –a lótenyésztésben élenjáró görögöket – bevonják azolümpiai versengésbe, és ott győzelmi esélyeket ad-janak nekik. Céljuk ezzel nyilvánvalóan az olümpiaimozgalom népszerűsítése és a hellén egység gondo-latának elmélyítése volt. Amikor pedig ez a cél telje-sült, és az említett területek polgárai elérték azélenjáró civilizációs központok görögjeinek színvo-nalát, mint okafogyottat, mindkét versenyszámot Kr.e. 444-ben törölték a programból (Kertész, 1999).

Nem elhanyagolható az a körülmény, hogy a prog-ramváltozással érintett régiók eredetileg szimpatizál-tak a perzsákkal, és politikai állásfoglalásuk olüm -piai aktivitásuk növekedésével összhangban változottmeg. I. Alexandrosz például 480-ban még fegyvere-sen támogatta a Boiótiában küzdő perzsa sereget, dea 479-es plataiai csata előtt már elárulta szövetsége-sét, és 478-ban az ellen a Xerxész ellen fordult, aki-nek jóvoltából korábban megnégyszerezte országaterületét (Hammond-Griffith, 1979).

Az említett eseményekkel nagyjából azonos időbenkezdték a hellén megnevezést alkalmazni az olüm-

Magyar Sporttudom


69. szám • 2017/1

47Műhely • Kertész István: Olimpizmus és közösségi identitás az ókori Hellászban

piai játékokon résztvevő atlétákra, majd Kr. e. 480-at követően azokra a görögökre, akik aktívan résztvettek a perzsák elleni honvédő háborúban. Enneknyelvileg is megfogható jeleként az olümpiai verseny-bírák elnevezése megváltozott. Míg korábban a dia-itatér és diaitétész megnevezést alkalmazták rájuk,ami egyszerűen ’bíró’ vagy ’itész’ jelentéssel bírt, azI. Alexandrosz versenyzési jogosultsága ügyében el-járó bírák már a Hellanodikasz vagyis ’hellénbíró’megjelölést kapták (Ebert-Siewert, 1999; Siewert,2013, Nr. 2). Tehát a bírákat olyan hivatalnokoknaktekintették ezután, akik a hellének ügyeiben döntöt-tek. Kr. e. 476-ban megalakult az Olümpiai Tanács.Ez a testület döntött ezután az Olümpiát érintő kul-tikus ügyekben, felülbírálhatta a Hellanodikaszokdöntéseit, majd fokozatosan jogot nyert arra, hogy ahellénséget érintő politikai ügyekben is döntést hoz-zon (Siewert, 1981; uő. 2013, Nr. 5).

Ezzel az eseménnyel tetőzött az antik olümpiai já-tékok és a görög közösségi identitás tudat azonosu-lási folyamata. A pozitív végkifejlethez a perzsákfelett aratott győzelem adta meg a döntő lökést. Azegyütt elért siker hívta életre a lokális érdekeken fe-lülemelkedő hellén összefogást, a közös célok eléré-séért vállalt felelősségérzetet és a görög civilizációbafoglalt értékek általános elfogadtatását. Erre utaltnem kis nosztalgiával közel egy évszázaddal később,a politikai zavarok közepette Hippiasz és Lüsziasz,és erre gondolt Arisztotelész is, amikor a Politikacímű műve 1327b szakaszában így adott hangot vágyálmának: „A hellén nép… bátor és tehetséges…akár mindenki fölött is tudna uralkodni, ha egy ál-lamban tömörülne.”

Arisztotelész tanítványa, Nagy Sándor és a tevé-kenysége nyomán beköszöntött hellénisztikus kor agörög közösségi identitást megtestesítő olümpiai kul-tuszt és az azzal együvé tartozó sportmozgalmat aMakedóniától Egyiptomon keresztül egészen Indiáigkiterjedő területen népszerűsítette, és ezáltal globá-lissá tette az abban rejlő politikai és erkölcsi értéke-ket (Kertész, 2007). Ezt a folyamatot az ókorbanRóma teljesítette, amelyre érvényesült Horatius vers-sora:

„Durva legyőzőjén győzött a levert Görögország,S pór népét Latiumnak művészetre kapatta.”(Az episztolák második könyve I. 156-157. –

Muraközy Gyula fordítása.)A romanizált Európa révén vált Olümpia és szel-

lemisége az egész emberiség közkincsévé. Ezt a kin-cset fedezte fel újra a modern civilizáció számáraPierre de Coubertin, a modern olimpiai mozgaloméletre hívója (Georgiadis, 2003; Coubertin, 1966). Aző munkásságának és követői eltökéltségének kö-szönhetően hirdeti az Olimpiai Charta: „Az olimpiz-mus célja, hogy a sportot az emberiség harmoni-kus fejlődésének a szolgálatába állítsa egy békéstársadalom előmozdítása és az emberi méltóságmegőrzése érdekében.” (Olimpiai Charta 9. – NagyZsigmond fordítása.)

Felhasznált irodalomAdcock, Frank E., Mosley, D.J. (1975): Diplomacy

in Ancient Greece. London Thames and Hudson.Andrewes, A. (2006): The Peace of Nikias and the

Sicilian Expedition. In: Lewis, D.M., Boardman, J.,Davies, J.K., Ostwald, M. (Hrsg.): CAH (CambridgeAncient History). Cambridge University Press, V. 433-463.

Bolonyai G. (Szerk.) (2003): Lysias beszédei. Bp.482-483.

Christesen, P. (2007): Olympic Victor Lists and Ancient Greek History. Cambridge University Press.

de Coubertin, P. (1966): Der OlympischeGedanke. Reden und Aufsätze. (Hrsg. Carl DiemInstitut and der Deutschen Sporthochschule Köln)Stuttgart.

Ebert, J. (1976): Zu einigen Aspekten des Sportsund des Athletenbildes der Antike. Das Altertum. H.1. 5-20.

Ebert, J., Siewert, P. (1999): Eine archaische Bronzeurkunde aus Olympia mit Vorschriften fürRingkämpfer und Kampfrichter. In: XI. Bericht überdie Ausgrabungen on Olympia. Berlin-New York,Walter de Gruyter. 391-412.

Faulkner, L.N. (2012): A Visitors Guide to the Ancient Olympics. New Haven-London, Yale Univer-sity Press. 69-72.

Georgiadis, K. (2003): Olympic Revival. The Revival of the Olympic Games in Modern Times.Athens, Ekdotike Athenon.

Hammond, N.G.L., Griffith. G.T. (1979): A Historyof Macedonia II. 550-336 B.C. Oxford ClarendonPress. 98-103.

Hönle, A. (1972): Olympia in der Politik der griechischen Staatenwelt. Bebenhausen, Verlag Lothar Lotsch. 171-176.

Keresztényi J. (1971): A MOB története. Bp. Test-nevelési Tudományos Tanács.

Kertész I. (1999): New Aspects in the ConnectionsBetween Macedonia and the Ancient OlympicGames. In: Ancient Macedonia. Sixth InternationalSymposium V. 1. Thessaloniki, Insitute for BalkanStudies. 579-584.

Kertész I. (2000): Hellénisztikus történelem. (História Könyvtár Monográfiák 13.), szerk. Glatz Ferenc. MTA Történettudományi Intézete, Bp. 23-40 további szakirodalommal.

Kertész I. (2004): A hatalom viszonyulása az olim-piai mozgalomhoz a 19-20. századi Magyarországon.In: Hatalom és kultúra. Az V. Nemzetközi Hunga-rológiai Kongresszus (Jyväskylä, 2001. augusztus6-10.) előadásai, Nemzetközi MagyarságtudományiTársaság, Bp. II. 735-743.

Kertész, I. (2005): When did Alexander I visitOlympia? Nikephoros 18, 115-126.

Kertész I. (2007): The Integrating Role of Sport inthe Hellenistic World. In: Lämmar, M., Mertin, E.,Terret, Th. (Eds.): New Aspects of Sport History.(ISHPES Studies Vol. 13/1), Sankt Augustin, Acade-mia. 446-449.

Kertész I. (2008): Ez történt Olümpiában. Az olümpiai játékok ókori története. Debrecen, TTK. 17-24.

Mag

yar Sp

orttud

omán

yi Sze

mle • 18

. évfolya

m 69. sz

ám • 20

17/1

48 Műhely • Kertész István: Olimpizmus és közösségi identitás az ókori Hellászban

Magyar Sporttudom


69. szám • 2017/1

49

Kertész I. (2011): Az olimpia és a béke. In: Tanul-mányok a 60 éves Romsics Ignác tiszteletére. Eger,Líceum Kiadó. 110-118.

Kutassi L. (1994): Az olimpiai gondolatok Magyar-országon, a Szalkai-kódextől a NOB megalakulásáig(1489-1894). In: A Magyar Olimpiai Akadémia Évkönyve, Bp. 64-69.

Kutassi L., Niedermann E. (1990): A magyar ésaz osztrák olimpiai mozgalom története 1918 előtt.Bp. Magyar Olimpiai Akadémia.

Lee, H.M. (1998): The „First” Olympic Games. In:The Archaeology of the Olympics. The Olympicsand Other Festivals in Atiquity. Ed. Raschke, W.J.Wisconsin, Madison. 110-118.

Lee, H. M (2001): The Program and Schedule ofthe Ancient Olympic Games. Nikephoros Beihefte 6,Hildesheim, Weidmann.

Mallwitz, A. (1998): Cult and Competition Loca tions at Olympia. In: The Archaeology of theOlympics. The Olympics and Other Festivals in Antiquity. Ed. Raschke, W.J. Wisconsin, Madison.79-109.

Moretti, L. (1957): Olympionikai, i vincitori negliantichi agoni olimpici. Rome, Lincei-Mem. Scienzemorali.

Morgan, C. (1990): Athletes and Oracles. Thetransformation of Olympia and Delphi in the eighthcentury B.C. Cambridge University Press. 26-105.

Raubitschek, A.E. (1998): The Panhellenic Ideaand the Olympic Games. In: The Archaeology of theOlympics. The Olympics and Other Festivals in Antiquity. Ed. Raschke, W.J. Wisconsin, Madison.35-37.

Roy, J. (1997): Spartan Aims int he Sparta-EleanWar of c. 400: Further Thoughts. Electronic Antiquity: Communicating the Classic. V. 3. Number6. https://scholarlib.vt.edu/ejournals/ElAnt/V3N6/roy.html

Siewert, P. (1981): Eine Bronze Urkunde mit elischen Urteilen über Boöter, Thessaler, Athen undThespiai. In: X. Bericht über die Ausgrabungen inOlympia. Berlin, Walter de Gruyter. 228-248.

Siewert, P. (1997): Privilegien überseeischer Griechen im Heiligtum von Olympia. In: Il dina-mismo dell colonizzazione greca. Atti della tavolarotonda Espasione e colonizzazione greca di etàarcaica: metodologie e problemi a confronto.(Venezia, 10-11/11/1995.) Eds. Antonetti, Cl., Léveque, P. Napoli. 95-96.

Siewert, P. (2013): Neue Inschriften von Olympia.Die ab 1896 veröffentlichten Texte. Hrsg. Siewert,P.-Taeuber, H. Wien, Tyche Sonderband 7.

Sinn, U. (1996): Olympia. Kult, Sport und Fest inder Antike. München. 14-29, 30-32.

A szövegben mű címével és fejezetszámmal jelzettantik szerzők (ahol csak egy művű szerzőről van szó,ott nincsen cím) esetében a megjelenés évszámátnem jelöltük, mivel az adatok az összes létező kia-dásban azonosak.

Műhely • Kertész István: Olimpizmus és közösségi identitás az ókori Hellászban

Mag

yar Sp

orttud

omán

yi Sze

mle • 18

. évfolya

m 69. sz

ám • 20

17/1

50

ÖsszefoglalóÖsszefoglaló munkánk célja egy rendszerint rek-

reációs-személyiségfejlesztési célzattal űzött, a ver-senyzést nem preferáló keleti mozgásforma, azaikido fizikai és pszichológiai hatásaival kapcsolatosempirikus kutatási eredmények összefoglalása. Ér-dekes kérdés az, hogy az aikido filozófiájában köz-ponti helyet elfoglaló megfontolások (nem-ártás,erőszakmentesség, lágy konfliktuskezelés, stb.) meny-nyire valósulnak meg a gyakorlatban, illetve meny-nyire használhatók fel a mindennapi életben. Ösz-szességében az aikido-gyakorlás testre és lélekregyakorolt hatásaival kapcsolatos tudományos mun-kák száma nem túl nagy, s a vizsgálatok többségemódszertani problémákkal terhelt. Mindezeknek,valamint a kulturális különbségeknek is betudhatóaz, hogy ellentmondásos eredmények is születtek. Akutatások egy része ugyanakkor meggyőző eredmé-nyekkel is szolgált, eszerint az aikido hatással van ahelyes testtartás kialakítására, a nagyobb jelentuda-tosságra, a jobb fizikai önhatékonyságra, sport-ön-bizalomra, fejlettebb éntudatra, illetve kapcsolatbanvan az egészséget elősegítő viselkedéssel, a kisebb reakcióidővel, a tapasztalatokra való nagyobb fokúnyitottsággal, a megnövekedett testtudatossággal, azönmegvalósítással, a megbocsátással, és a csökkentimpulzivitással. Figyelembe véve az aikido népszerű-ségét, a rendszeres aikido gyakorlás testi-lelki hatá-sainak tudományos vizsgálatát érdemes folytatni.Kulcsszavak: aikido, pszichológia, egészség, harcmű-vészet, konfliktuskezelés

AbstractOur aim was to review the results of published

empirical research on the physical and psychologicaleffects of aikido training. Aikido is an Eastern, non-competitive martial art form that is usually practicedfor the purposes of recreation and spiritual develop-ment. How central concepts of the aikido philosophy,such as “do no harm” and “soft conflict resolution”,are realized in practice, and how well they can be applied in everyday situations, makes for an inter-esting question. In general, the number of publica-tions concerning the psychological and physicaleffects of aikido practice is not extensive, and themajority of studies show considerable methodological

limitations. These methodical problems, in additionto cultural differences between countries where theresearch was conducted, have resulted in some inconsistency in the reviewed literature. Severalstudies, however, have presented convincing findingsabout the beneficial effects of aikido practice on posture, mindfulness, physical self-efficacy, sportconfidence, and self-concept. Positive connectionshave also been found between aikido practice andhealth-related behaviour, decreased reaction time,openness to experience, increased body awareness,self-actualization, forgiveness and decreased impul-sivity. In light of the popularity of aikido, we believethat further studies on the physical and mental effects of regular aikido exercise would be of greatvalue. Keywords: aikido, psychology, health, martial arts,conflict management

Az aikidoAz aikido egy japán eredetű, viszonylag fiatal, ám

magát egyértelműen a budo (japán harcművészet)tradicionális értékeinek követőjeként definiált harc-művészet. A rendszert Morihei Ueshiba (1883-1969)számos más harcművészetben megszerzett tudásraalapozva fejlesztette ki. Maga a szó ai-ki-do háromrészre osztva értelmezhető, az „ai” jelentése egyesü-lés, találkozás, érintkezés a „ki” egyfajta energia, erő,rezgés, a „do” pedig út, módszer. Az aikido tehát avilágegyetem, az életerő energiájával való egyesülésútja (Szaotome, 2007). Filozófiája mentén elveti akonfliktusok erőszakos megoldását, célja nemcsakaz önvédelem, de a támadó (akire az aikidót gya-korló inkább partnerként tekint) sérülésektől valóvédelme is, a vele való összhang, harmónia megte-remtése, elveiben mindenek fölé helyezve a szerete-tet, békét. Az aikidóban nincs verseny, csak vizsgák(kyu és dan fokozatok), amelyek során a gyakorló(aikidoka) újabb és újabb szinteken integrálhatja ésfejlesztheti tovább tudását. Az aikido gyakorlása ti-pikusan párban történik, összehangolódva, mintegyközösen megalkotva az adott mozgássort. A lehetőlegtradicionális környezetben (dojo) és öltözetben (kei-kogi, hakama) zajló edzések során elsajátított moz-gások legfontosabb elemei: (1) a test középpontjábólkiinduló stabilitás és mozgás, (2) kitérés a támadásvonalából, (3) a támadó energiájával való egyesülés,(4) majd annak eltérítése, egyensúlyából való kibil-lentése, (5) mindezt lehetőleg körkörös mozgásokraalapozva (az edzések fontos elemei még a gurulások,esések is). Szinte korosztályra való tekintet nélkülgyakorolható, a gyakorlása során kezdő és haladó isegyütt dolgozik, minél többféle kombinációban (Szaotome, 2007; Stevens, 2001, 2007; Uesiba,2002).

Műhely • Szabolcs Zsuzsanna és mtsai: Az aikido pszichológiai és fizikai hatásai...

Az aikido pszichológiai és fizikai hatásai –narratív áttekintés

Psychological and physical effects of aikido training – a narrativ review

Szabolcs Zsuzsanna1,2, Petia Kojouharova1,2,

Köteles Ferenc2

1Pszichológiai Doktori Iskola, Eötvös Loránd Tudományegyetem, Budapest

2Egészségfejlesztési és Sporttudományi Intézet, Eötvös Loránd Tudományegyetem, BudapestE-mail: [email protected],

[email protected], [email protected]

Aikido és aikido-kutatás MagyarországonMagyarországra az aikido az 1970-es években ju-

tott el, s más országokhoz hasonlóan hazánkban istöbb vonalon (általában egy-egy japán mester stílusátés útmutatását követve) fejlődött. Napjainkra körül-belül 5000-7000 rendszeres aikidózó lehet Magyar-országon (Magyar Aikido Kerekasztal, 2016). Hazánk-ban az eddig kiérdemelt legmagasabb fokozat 6. dan,amivel jelenleg négy oktató, Várszegi Rudolf, GolloMichel, Elsner László, és dr. Szabó Balázs rendelke-zik. A magyar aikido fejlődésének fontos mérföld-köve, hogy 2015-ben a United Hungarian AikikaiAikido Organizations, valamint a Magyar Aikikai Aikido Kultúra Szövetség (Aikikai Hungary) meg-kapta a tokiói Aikikai (az aikido világközpontja) hi-vatalos elismertségét és a danvizsgáztatás jogát(Aikikai Foundation, 2016).

A hazai aikidózók körében nagyon kevés tudomá-nyos igényű vizsgálat született, de mivel az adott kul-túra is erősen befolyásolhatja az aikido oktatását ésgyakorlását, így először ezeket foglaljuk össze röviden.

Pintérné Gazdag Anett három jelentősebb vizsgá-latot is végzett aikidózók körében. Kutatásaiban azaikidogyakorlás hatását vizsgálta a sport-önbizalom(Sport Önbizalom Vonás- és Állapot Kérdőív), önha-tékonyság (Általános Önhatékonyság Skála), fizikaihatékonyság (Fizikai Önhatékonyság Kérdőív), sport-verseny szorongás (Sportverseny Szorongás Skála:szomatikus és kognitív szorongás, önbizalom), vonásés állapot szorongás (Vonás és Állapot SzorongásSkála), dominancia (Dominancia Skála), kockázat-vállalás (Kockázatvállalás Skála) vonatkozásában. Azelső, keresztmetszeti vizsgálata során (Pintérné ésmtsai, 2005, 2006) haladó (több, mint 6 év aikidóstapasztalattal bíró) és kezdő (kevesebb, mint 1 évegyakorló) aikidósokat (összesen 89 főt) hasonlítottössze, az eredményeket pedig haladó kungfusok cso-portjával (n=25) is összevetette. Az eredmények sze-rint a haladó aikidózóknak magasabb az általánosönhatékonysága, a vonás és állapot sport önbizalma,valamint alacsonyabb az állapotszorongása, mint akezdőké, a haladó kungfusokhoz képest pedig ma-gasabb a fizikai önhatékonysága. Egy következő (Pintérné és mtsai, 2007) kutatásban haladó aikidó-zókat (n=16) hasonlított össze haladó judósokkal(n=20), de a vizsgált fenti változók mentén nem voltkülönbség a két csoport között, ami részben talán akis elemszámnak tudható be. A harmadik, longitu-dinális kutatásban (Pintérné és mtsai, 2008) az ai-kido-gyakorlás 2 év alatt (heti legalább 3 edzés)kimutatható hatásait vizsgálta 34 aikidókán (foko-zat: kezdőtől 2. danig). Eredményei szerint szignifi-kánsan csökkent a résztvevők kognitív szorongása,nőtt a fizikai önhatékonyságuk, a vonás sport önbi-zalmuk, és a pillanatnyi önbizalmuk. A vizsgálat hát-ránya, hogy kontrollcsoportot nem tartalmazott, ígya leírt változások mögött részben életkori-élethely-zetbeli változások állhattak.

Batta Klára keresztmetszeti kérdőíves kutatásában(2011) haladó aikidózók (26 férfi) személyiségszer-kezetét próbálta feltárni az Eysenck-féle személyiség-kérdőív és az Eysenck-féle „Impulzivitás–kockázat-vállalás–empátia” kérdőív segítségével, haladó kosár-labdázókkal és fizikailag inaktív férfi kontrollcso-

porttal összehasonlítva. Eredményei azt mutatták,hogy az aikidózok mindkét csoporthoz képest ala-csonyabb pontszámot értek el az extraverzió, neuro-ticizmus, impulzivitás, és (csak a kosárlabdázókhozképest) az empátia skálákon.

Lénárt Ágota (2007) longitudinális vizsgálatábanaz aikido, a kendo és a taiji/qi gong gyakorlásánakpszichológiai hatásait tervezte feltárni. Összesen 84kezdő (az adott harcművészetet kevesebb, mint egyéve gyakorló) alapos pszichológiai felmérésével, a kö-vetkező mérőeszközök használatával: CPI, TCI (sze-mélyiségtesztek), Rotter (külső-belső kontroll atti-tűd), PIK (pszichés immunkompetencia), AAI-H (szo-rongás, érzékenység), GHQ (Goldberg-féle ÁltalánosEgészségi Állapot), Wartegg (projektív teszt), ACSI(sportolók megküzdési módszerei). A tervezett vizsgá-latból tudomásunk szerint nem született publikáció.

Áttérve a nemzetközi vizsgálatok eredményeire,úgy tűnik, hogy a kultúra hatása már magában az ai-kido alapelveinek felfogásában, az adott instruktoroktatási stílusában is szükségszerűen megjelenik.Ezt vizsgálta Dykhuizen (2000) az aikidóra vonat-kozó kultúrközi kutatásában, megfigyelést (2 hóna-pon át 3 dojót), interjú technikát (n=17) és kérdő-íves módszert is alkalmazva (n=248). Kimutatta,hogy a japán és egyesült államokbeli aikidózók más-hogy értelmezik a „ki” és az „aikido” fogalmat, illetvemindkét kultúra szerint a másik kultúra felfogása asajáthoz hasonlít. A „ki” a japánoknál egy komp -lexebb fogalom és másfajta jelzőket kötnek hozzá, az„aikido” fogalmához a japánok inkább a harmóniát,az amerikaiak pedig az agressziót, hatékonyságot,harcot társítják. Tehát az oktatók a saját kultúráju-kon keresztül értelmezik, és adják tovább az aikidofogalmait. Az alábbiakban a nemzetközi kutatásokkerülnek bemutatásra.

Aikido és más harcművészetekHa az aikidót el akarjuk helyezni a többi harcmű-

vészet között, két olyan kutatás (Reddin, 1996. idézi:Nescovic 2010; Nescovic, 2010) eredményét kell kö-zelebbről megvizsgálnunk, melyek többek között akülönféle harcművészetek jellemzőit vizsgálták kér-dőíves technikával. A szerzők azt találták, hogy az ai-kido más harcművészetekkel (kendo, jiujitsu, judo,karate, kung fu, taekwondo) összevetve inkább tra-dicionális (azaz hangsúlyozza az adott harcművészettörténelméről, az alapítóról való tudás, valamint azegységes viselet fontosságát), lágy (azaz a hangsúlykevésbé az ütéseken, cseleken van, mint inkább azellenfél akadályozásán, dobásokon) és internális(azaz inkább az energia manipulálására fókuszál,mintsem az erőre, sebességre).

Aikido és fizikai egészségMeglepően kevés kutatás született az aikidózás és

a fizikai egészség vonatkozásában, ezt támasztja aláegy 2010-es szisztematikus összefoglaló (Bin Bu etal., 2010), mely a „harcművészetek” és „egészség”kulcsszavak mentén egyáltalán nem talált az aikidó-val kapcsolatos tudományos kutatást. Néhány vizs-gálat mégis született a témában, például az aiki-do-gyakorlás során szerezhető sérülések kapcsánZetaruk et al. (2005) egy több harcművészetet

Magyar Sporttudom


69. szám • 2017/1

51Műhely • Szabolcs Zsuzsanna és mtsai: Az aikido pszichológiai és fizikai hatásai...

(aikido; tai chi; taekwondo, kung fu, karate) vizsgálókutatásában azt találta, hogy az aikidónál a másodiklegmagasabb a sérülések aránya (a taekwondo után),és itt a legmagasabb a komoly sérülések aránya is, alegvalószínűbb sérülésfajták pedig az inakat és sza-lagokat érintik. Gyermekek esetén viszont azt talál-ták (Yard, 2007), hogy az aikidót más harcmű-vészetekkel (kung fu, kickbox) egy csoportba vonvais összességében kevesebb a sérülések kockázata,mint a karaténál. Itt érdemes megemlíteni, hogy azegyes aikido technikák (főképpen a rögzítések) meg-lehetősen bonyolult anatómiai vonatkozásai néhánykezdeményezéstől (Seitz és mtsai, 1991; Olson ésmtsai, 1993, 1994) eltekintve nem feltártak.

Egy másik leíró kutatás (Bernaciková és mtsai,2014) azt próbálta meg feltárni, hogy vajon milyenszomatotípus (endomorfia-mezomorfia-ektomorfia,Heath–Carter-féle módszer) jellemző az aikidózó po-pulációra (cseh aikidózók, n=33), és a fokozat nö-vekedésével milyen eltérések figyelhetők meg. Azeredmények szerint a résztvevők általános szomato-típusa endomorf-mezomorf típusú (3.5-5.8-1.8), ésa fokozat növekedésével az endomorfia komponensis nő. Mivel a vizsgálatban az életkort nem kontrol-lálták, ezek az eredmények kevés információt hor-doznak az aikido hatásaival kapcsolatban. Az aikidotesti egészségre gyakorolt hatásainak témáját foly-tatva az aikido testtartásra kifejtett jótékony hatásátmutatta ki Mroczkowski (2007, 2013), két kutatás-ban. Mindkettőben fiúkat vizsgált (7-10 év közötti,n=202 és n=211), olyanokat, (1) akik gerincferdü-léssel küzdenek, (2) akiknél a két csípőlapát hátsócsőre aszimmetrikus, (3) valamint akiknek a meden-céje a frontális síkban előre dől. Azt találta, hogy azegy iskolai tanév folyamán aikidózó gyermekeknél(korrektív gimnasztikán, és kontroll, azaz hagyomá-nyos testnevelésórán résztvevők csoportjával össze-vetve) a medence előredőlési szöge, a hátsó csípő-lapát-csőrök aszimmetriája, illetve a skoliózis mér-téke is szignifikánsan csökkent (ez utóbbi csak akontrollcsoporthoz képest). Végül az aikido egész-séggel kapcsolatos viselkedésre gyakorolt hatásánakvizsgálatát kell még itt megemlítenünk (Boguszewskiés mtsai, 2014). A kutatásban aikidózókat (n=32) éscapoeirázókat (n=15) vetettek össze nem sportolókkontrollcsoportjával (n =45). A kérdőíves felméréslegfontosabb eredménye, hogy az egészséggel (Health-Related Behaviour) kapcsolatos viselkedés összessé-gében szignifikánsan magasabb volt a harcművé -szetet gyakorlók csoportjában (aikido és capoeira),mint a kontrollcsoportban.

Összességében azt lehet elmondani, hogy az aiki-dózás fizikai aspektusai (milyen típusú terhelést je-lent, milyen pozitív egészség-hozadékai, illetve mi-lyen kockázatai és ellenjavallatai lehetnek, stb.) lé-nyegében feltáratlanok. Ennek kapcsán érdemes em-lékeztetni arra, hogy az aikidót űzők között nagyszámban találhatók középkorú (30-50 év között) fér-fiak a korcsoportra jellemző kardiovaszkuláris koc-kázatokkal, valamint arra is, hogy az aikido hazánk-ban nem minősül sporttevékenységnek, így gyakor-lásához nem szükséges sportorvosi vizsgálat sem.Saját pilot-vizsgálatunk eredményei szerint az aikidoedzések során a résztvevők a legtöbb időt az aerob

és anaerob pulzustartományban tartózkodnak (átla-gosan 22,65%, illetve 16,78%), s minimális a már ve-szélyesnek tartott legfelső pulzuszóna részesedés(3,34%). Mindez a rendszeres aikido-gyakorlás po-zitív kardiovaszkuláris hatását valószínűsíti (Sza-bolcs és mtsai, 2016).

Pszichológiai vonatkozásokAz aikido pszichológiai korrelátumaival, illetve ha-

tásaival kapcsolatban jóval több kutatás született.Sentuna és munkatársai (Sentuna és mtsai, 2010)kimutatták, hogy az aikidózás kapcsolatban áll a ki-sebb reakcióidővel. Keresztmetszeti vizsgálatukbana haladó aikidókáknál (6 hónaptól - 2 évig) – mind adomináns, mind a nem domináns kézzel vizsgálva –az egyszerű vizuális és auditoros, valamint a válasz-tásos reakcióidő is szignifikánsan rövidebb volt,mint a kezdő csoportnál (n =64).

Az aikidózók személyiségének átfogó vonásaitmindössze két kutatás vizsgálta. Az egyik ezek közüla már fentebb vázolt Batta Klára-féle, a másik Nes-covic (2010) vizsgálata. Míg Batta a kosárlabdázókonkívül kontrollcsoporttal is összevetette a kapott ered-ményeket, és az Eysenck-féle kérdőíveket használta,addig Nescovic csak más harcművészeteket űzőkcsoportjával (kendo, karate, ju jutsu, judo) hasonlí-totta össze az aikidósokat (n=38) és az extraverzió,neuroticizmus, nyitottság a tapasztalatokra, lelkiis-meretesség és barátságosság jegyek mérésére a NEO-FFI-t (a Big Five német verzióját) használta. Azttalálta, hogy az aikidós csoportnál magasabb a ta-pasztalatokra való nyitottság, mint a judo csoport-nál, illetve az egész vizsgálati mintára vonatkoztatvaa haladók a kezdőkhöz képest nagyobb fokú lelkiis-meretességgel és kisebb mértékű érzelmi labilitássalbírnak.

Az aikido testi tudatossággal való kapcsolatát mu-tatta ki Schalge (2014). Keresztmetszeti kérdőívesfelmérésének (n=128; Body Insight Scale) eredmé-nyei szerint az aikidóban elért fokozat pozitívan kor-relál a Body Insight Scale összpontszámával, vala-mint a komfort alskálával (ez utóbbival az aikidogyakorlásának hossza is pozitívan korrelált).

Az aikido jelentudatosságra (mindfulness) kifejtettpozitív hatása is bebizonyosodott Lothes és munka-társai (2013) kutatásainak köszönhetően. A jelentu-datosságot kérdőíves mérési módszert használva(Kentucky Inventory of Mindfulness Skills, Mindful-ness Attention Awareness Scale) kontrollcsoportoselrendezésben (n = 20) vizsgálta aikidózók körébenegy keresztmetszeti (n =159) és egy longitudinális (n=12) vizsgálatban (ez utóbbinál kezdő aikidókákjelentudatosságának változását követte egy 9 hóna-pos intervallumban). Az első vizsgálat eredményeszerint az aikidósok magasabb jelentudatosságotmutattak (mindkét kérdőívvel mérve), mint a kont-rollcsoport, az aikidósokon belül pedig a dan foko-zatúak magasabbat, mint a kyu fokozatúak. A máso-dik vizsgálatban az aikidósok jelentudatossága nőtta kontrollosokéhoz képest.

Az észlelt stressz és aikidózás kapcsolatát két vizs-gálat próbálta feltárni (mindkettőben a Cohen-féle10-tételes Észlelt Stressz Skálát használták). Tapley(2007) nagy mintás (n=278) keresztmetszeti vizsgá-M

agya

r Sp

orttud

omán

yi Sze

mle • 18

. évfolya

m 69. sz

ám • 20

17/1

52 Műhely • Szabolcs Zsuzsanna és mtsai: Az aikido pszichológiai és fizikai hatásai...

latában csak a női aikidózóknál talált a normatív ada-tokhoz képest alacsonyabb észlelt stressz szintet. Meriwether (2008) longitudinális vizsgálatában ugyan-akkor azt kapta eredményül, hogy az aikido gyakorláshatására már 5 hét elteltével csökken az észlelt stresszszintje. Kutatási elrendezése egyedi volt, korábbannem aikidózókból egy fizikai aikido csoportot (hagyo-mányos; n = 21) és egy ún. kognitív aikido csoportot(az aikido alapelveinek elméletét tanuló; n=11) képe-zett, majd 5 hét elteltével megcserélte az intervenciót,ami további 5 hétig tartott (a méréseket mind az 5.,mind a 10. hét elteltével elvégezte).

Az aikido mindennapi testi tünetekkel (PHQ-15)való kapcsolatát csak Tapley (2007) vizsgálta – iméntvázolt kutatásában – de nem talált összefüggést azaikidózás és a szomatizációval kapcsolatos testi tü-netek mértéke között.

Az aikido potenciális szorongáscsökkentő hatásá-val több kutatás is foglalkozott, mindegyik vizsgálat-ban a Spielberger-féle Állapot-Vonás Szorongás Kér-dőívet (STAI) is használták. Míg Pintérné (2006,2008) fentebb részletezett két kutatásában azt ta-lálta, hogy az aikido csökkenti az állapotszorongástés a kognitív szorongást (ez utóbbit a SportversenySzorongás Skálával mérve), addig három másik ku-tatás szerint az aikido nincs hatással sem a vonás-,sem az állapotszorongásra. Foster (1997) 20 aikidotapasztalat nélküli egyetemi hallgatón vizsgálta 10hét aikidózás hatását és összevetette azt golfozók(n=13), valamint karatézók (n=24) csoportjaival.Azt találta, hogy csak a karate csoport mutatott csök-kenést a vonásszorongásban. Jacobs (2009) jógá-zókkal vetette össze aikidózók csoportját, és ered-ményei szerint a jóga esetében a szorongási szintcsökkent, az aikido esetében viszont nem. VégülTapley (2007) – fentebb leírt kutatásában – sem találtegyüttjárást az aikido és a szorongási szint között.

Pieter és Pieter (2008) az aikidózók hangulati pro-filját (egy regionális nyitott aikido harcjáték – melyeta szerzők versenyként aposztrofáltak – kezdete előttegy órával mérve) próbálták meg feltárni (n=62 danfokozatú aikidózó; mérőeszköz: Brunel Mood Scale)és összevetni más sportolóknál általában talált ver-seny előtti hangulati profilokkal. A kutatás lényegeseredménye, hogy az aikidózók nem mutatják a sokmás sportra jellemző verseny előtti hangulati profilt,illetve a verseny előtti hangulati profiljaikban a telje-sítmény mentén sincs eltérés, végül a többi sportág-ban találtakhoz képest az aikidósok nem használnakharagot ahhoz, hogy megfelelő hangulati állapotbahozzák magukat.

A már említett vizsgálatok egyike szerint (Meriwether, 2008) az aikido gyakorlása már 5 hételteltével elősegíti a pozitív pszichológiai állapotokatés csökkenti a dühös érzéseket, valamint a dühös vi-selkedést is. Egy másik vizsgálat – mely ugyanazt amérőeszközt használta – ugyanakkor azt találta,hogy 10 hét aikido-gyakorlás nem csökkenti a düh-kifejezést (Foster, 2007).

Ez utóbbi vizsgált tényezőkhöz szorosan kapcsol-ható az aikidózás agresszív viselkedést csökkentő,önkontrollt és konfliktuskezelést fejlesztő hatásai-nak vizsgálata. Eddig összesen három kutatás szü-letett a témában. Delva-Tauliili (1995) fiúkon (n=21;

9-12 év) vizsgálta két és fél hét mindennapi aikidogyakorlás hatását egy kontrollcsoporthoz viszonyítva(n=21, várólistára helyezett fiúk). Tanárokkal érté-keltette az önkontroll és az agresszív viselkedés kez-deti és intervenció utáni szintjeit, de nem találteltérést a kontrollcsoporthoz képest. Edelman(1994) ezzel szemben – az iskolában általában tanú-sított viselkedés megfigyelése, valamint a tanárok ésszülők beszámolója mentén – ki tudta mutatni egyaikidóra alapozott 12 hetes edzés agresszív viselke-désre gyakorolt jótékony hatását 15 súlyos érzelmiés viselkedészavarral küzdő diáknál. Schalge (2014)felnőtteken vizsgálta az aikido munkahelyi konflik-tuskezelésre gyakorolt hatását egy nagyobb mintán(n=128). Keresztmetszeti elrendezést használva kér-dőívvel próbálta feltárni a különféle munkahelyikonfliktuskezelési stílusok, és az aikido-gyakorláshosszának, és a megszerzett fokozatnak az összefüg-géseit, de ezekre vonatkozóan nem talált szignifikánskapcsolatokat.

A konfliktuskezelés témájához kapcsolható Prasetyo és Oriza (2011) kutatása is, akik a megbo-csátás szintjét vizsgálták, pontosabban az agresszorirányába mutatott motivációt aikidózóknál (n = 62)fokozat mentén, illetve kontrollcsoporttal (n = 62)összehasonlítva. Eredményeik szerint a megbocsáj-tás szintje magasabb az aikidózóknál (kontrollhozképest), illetve az aikidózókon belül a haladóknál (3kyu felett), a kezdőkhöz képest.

Megemlítendő Janoski és munkatársai (1987) ku-tatása is, aki 10 hét időtartamot felölelő longitudiná-lis kutatásában azt találta, hogy az A-típusú visel-kedést (ellenséges, agresszív, versengő, feszült lelki-állapot és magatartás) az aikido nem csökkenti, azaerobik viszont igen.

Az önbecsülés és az aikido kapcsolatára vonatko-zóan egy kvantitatív kutatás született (Foster, 1997),amely nem talált szignifikáns összefüggést.

Az aikido éntudatra/énfogalomra gyakorolt pozitívhatásáról számolt be Madenlian (1979) viselkedés-problémákkal küzdő serdülők (n=66) esetén. Kuta-tásában azt találta, hogy már 16 hét (heti egy al-kalmas) aikido gyakorlás jobban fejleszti az éntuda-tot/énfogalmat, mint a heti egy alkalmas pszichote-rápia (a kontrollcsoporthoz képest pedig ez afejlődés még jelentősebb volt).

Úgy tűnik, hogy az aikido pozitív kapcsolatban állaz önmegvalósítás mértékével is. Regets (1990) ki-mutatta, hogy a Personal Orientation Inventory al -skáláin az aikidózók (25 fő) szignifikánsan önmeg-valósítóbb irányt mutatnak karatézók és harcművé-szettől eltérő sportot űzőkhöz képest (pl. interper-szonális tudatosságuk magasabb, jobban kapcso-latban vannak érzéseikkel, szükségleteikkel, és job-ban ki is tudják fejezni azokat). Hannon (1999) pedigazt találta, hogy az aikido gyakorlásával töltött időmennyisége pozitív kapcsolatban áll a Personal Orientation Dimensions kérdőívvel mért önmegvaló-sítás alskáláinak jelentős részével (n=48).

Az aikidózás során megtapasztalt flow mértékétvizsgálta Reguli és Sebera (2014) egy 62 fős mintán,és azt találta, hogy az aikidóban elért fokozat szerintnincs különbség a megtapasztalt flow mértékében.Eredményeik szerint ugyanakkor az edzés során

Magyar Sporttudom


69. szám • 2017/1


megtapasztalt kontroll érzése és a visszacsatolásmértéke a fokozat növekedésével nő. Ebből arra kö-vetkeztetettek, hogy az aikido lehetővé teszi azt, hogymindenki a pillanatnyi szintjének megfelelő mértékűkihívást válasszon.

Az aikido és a spiritualitás összefüggéseire vonat-kozóan is voltak vizsgálatok, de egyik sem talált szig-nifikáns pozitív kapcsolatot: a már említettSchalge-féle (2014) vizsgálatban a munkahelyi spiri-tualitás tekintetében, illetve a szintén fentebb vázoltTapley-féle vizsgálatban (2007), ahol ráadásul az ai-kidósoknál a normatív mintával összevetve alacso-nyabb volt a spiritualitás szintje. Ez utóbbinál fontoshangsúlyozni, hogy az általa használt mérőeszköz(16-item Daily Spiritual Experiences Scale) a zsidó-keresztény kultúrkörre vonatkozó spiritualitást vizs-gálja. Összességében tehát mindkét kutatás a spiri-tualitásnak csak egy-egy speciális vetületével foglal-kozott.

Egy érdekes kérdéskört elemzett Gernigon és Le Bars (2000). A sportban elérni kívánt teljesít-ménycél mögötti célorientációt vizsgálták gyermek ésfelnőtt aikidózók körében (n=81), judósokkal össze-vetve (n=83). Eredményeik alapján az mondható el,hogy (1) az aikidósok kevéssé ego-orientáltak minta judósok, főleg a haladók esetén, valamint (2) a ha-ladó aikidósok kevésbé ego-orinetáltak, mint a kez-dők.

Végül érdemes megemlíteni Dioszeghy-Krauss(2010) kutatását, aki az aikido gyakorlására moti-váló tényezőket próbálta feltárni. Az összesen 84 ai-kidózóval felvett, saját fejlesztésű kérdőív (DYKR)eredményeit karatézók és táncosok csoportjával ve-tette össze. Eredményei szerint az aikidókák jobbanboldogulnak a nehéz helyzetekkel, mióta aikidóznak,mint a másik két csoport, illetve jobban viselik a fáj-dalmat (a hétköznapokban is).

Látható, hogy az aikido-gyakorlás pszichológiai vo-natkozásaival összességében eddig viszonylag kevéskutatás foglalkozott. Az elvégzett vizsgálatok is sok-szor ellentmondásos eredményeket hoztak, a meg-győző eredményeket mutató kutatásokat pedig nemismételték meg. A kutatásokból azok módszertanigyengeségei (alacsony elemszám, kontrollcsoportokhiánya, kevés longitudinális vizsgálat, eltérő korcso-portok, eltérő design) miatt is nehéz általánosíthatókövetkeztetéseket levonni. Az aikido filozófiája, és azazt gyakorlók beszámolói (lsd. kvalitatív kutatásoka következő részben) ugyanakkor azt sugallják, hogyszámos pozitív pszichológiai és fizikai hatása lehet,amit érdemes lenne módszertanilag jobban megter-vezett vizsgálatokkal feltárni.

Kvalitatív kutatások eredményeiAz aikidóval kapcsolatos kvalitatív vizsgálatok ál-

talában strukturálatlan vagy félig strukturált inter-júkkal próbálták feltárni az aikidózók aikidóvalkapcsolatos szubjektív tapasztalatait.

Egy vizsgálat foglalkozott az aikido elkezdéséremotiváló tényezőkkel kezdőknél (Reguli és Mlej-nková, 2008; n=19). Eszerint a legfőbb motiváló té-nyezők: (1) annak vizuálisan attraktív volta, (2) azaikido kínálta komplex fejlődés és a japán kultúramegismerésének lehetősége, (3) a szabadidő eltöl-

tése, illetve (4) az önvédelmi készség fejlesztése. Egymásik kutatás szerint (Hopkins, 2010) – mely hang-súlyosan vizsgálta a nemi különbségeket is az aiki-dózóknál – az aikidóban maradást elősegíti (1) akonfliktusok harmonizációjának, a dühkezelés ké-pességének fejlődése, (2) a megnövekedett asszerti-vitás (főleg nőknél), illetve (3) férfiak esetében a nőkáltal preferált bánásmóddal kapcsolatos érzékenysé-gük fejlődése.

Az aikido szubjektív jelentésével, aikidóval kapcso-latos tapasztalatokkal foglalkozó kvalitatív kutatásokeltérő populációkat vizsgáltak. Egy kutatás (Thee-boom és mtsai, 2009) a gyermekeket kérdezte (8-12év; n=5), és arra jutott, hogy számukra fontos az ön-védelem, az önbizalom, a konfliktuskezelés fejlesz-tése, a mások felé kinyilvánított és megtapasztalttisztelet, valamint a barátok szerzése. Egy serdülőketvizsgáló kutatás (Ingalls, 2003; n=7; 12-19 év) sze-rint, az aikidózók megélik (1) a közösség és az oktató(sensei), mint mentor pozitív hatását, (2) az aikidointerperszonális kapcsolatokra gyakorolt pozitív ha-tását (az aikido elvek, mint iránymutatók felhaszná-lását a mindennapi kapcsolatokban, életben), és (3)az aikido intraperszonális hatásait (megnövekedettönbizalom, nyugalom, fegyelmezettség, szeretetké-pesség, csökkent agresszió és versenyszellem). Egyhaladó aikidózó nőket (n=12) vizsgáló kutatás(Noad, 2003) eredményei szerint az aikido a kapcso-latokat emeli a középpontba, segíti többek között aférfias és nőies értékek közötti átjárhatóságot, a sajáttest és érzelmek feletti kontrollt, az erő beépítését azértékrendbe, valamint az önbizalmat. Emellett a spi-rituális oldala segít átgondolni, átértékelni helyzete-ket, illetve segíti a férfiakkal való szabadabb érint-kezést. Volt olyan vizsgálat (Nejedlá és mtsai, 2011),mely fókuszcsoportban próbálta azonosítani az ai-kido jelentéséhez fűződő főbb szavakat. A legfonto-sabb kifejezések a következők voltak: barátság,fájdalom, fizikai kondíció és edzés, öltöző és hazaút,formaruha és felszerelés, életút, élvezet, hősszerep).

A kvalitatív vizsgálatok egy része az aikido interper-szonális kapcsolatokra gyakorolt hatásait próbáltameg feltárni. Egy kutatás ezt specifikusan egy aikidoközösségen belüli kapcsolatokra vonatkoztatva vizs-gálta (Rothman, 2000), és kimutatta, hogy a másikemberrel kapcsolatos nem domináns, kooperatívmozgás- és bőrérzékelés fejleszti a szociális kohéziótés a szolidaritás (bizalom, őszinteség, gondoskodás,együttműködés) kialakítását. Brawdy (2001) haladóaikidózók (n=5) beszámolója alapján fontos tényező-ként azonosította azt, hogy az aikido (a jelentudatos-ság, és önmagunkkal kapcsolatos tudatosság fejlesz-tése mellett) segít többet meglátni a másik emberből.

A fentieknél már valamivel szűkebb témákkal fog-lalkozó vizsgálatok egyike Miller-Lane (2003) nevé-hez köthető. Kutatása (amelyben 8 oktató tevé-kenységét figyelte meg, és elemezte) szerint az aikidofejleszti a konstruktív egyet nem értés képességét.

Spector (2000) többek között azt találta, hogy egyaikidót is magában foglaló 2 éves tréning fejleszti atest-elme tudatosságot rendőröknél (n=8), ami nö-velheti a túlélés esélyeit kritikus helyzetekben.

Két vizsgálat az aikido gyakorlásának felhasznál-hatóságát elemezte pszichoterapeuták terápiás mun-M

agya

r Sp

orttud

omán

yi Sze

mle • 18

. évfolya

m 69. sz

ám • 20

17/1

54 Műhely • Szabolcs Zsuzsanna és mtsai: Az aikido pszichológiai és fizikai hatásai...

kájában. Fraggianelli és Lukoff (2000) 8 haladó aiki-dózó pszichoterapeutával készített interjút, és szá-mos olyan tényezőt azonosított, ami az aikidóbólátvéve kifejezetten segíti a terápiás munkát (pl. cent-ralizálás az aikidóban – biztonságban, relaxáltanjelen lenni a terápiában; egyesülés a támadóval az ai-kidóban – a terápiában elvezetni az ellenállást; ru-galmasan és spontán reagálni bármilyen helyzetbenaz aikidóban és a terápiában is). A másik kutatás(Epstein, 1985) kifejezetten az aikidóban hangsúlyo-zott „centering”, azaz középpontban lenni gyakorla-tának alkalmazását vizsgálta a terápiás munkában(n=8). Eredménye szerint az itt-és-most-ban megélttesti élmény magában foglal egy kiterjesztett tudatos-ságot/éberséget, ami egyszerre befelé és kifelé irányí-tott figyelemmel, önelfogadással, intuíciókra hagyat-kozással és jelenorientációval párosul, és ez a képes-ség fejleszthető.

Végül két kutatás már olyan nehezen definiálhatófogalmakat vizsgált, mint a csúcs- vagy misztikus él-mény (Heery, 2003), illetve a minden élőre kiterjesz-tett szeretet (Olligias, 2008). Eredményeik szerint azaikido mindkét állapot fejlesztésére képes.

Bár a kvalitatív kutatások jelentős része módszer-tanilag sok kivetnivalót hagy maga után, ezek ered-ményei mégis az aikido filozófiájával (és a kvantitatívkutatások egy részének eredményeivel) összhangbanaz aikido-gyakorlás hatására megtapasztalható na-gyobb jelen- és önmagunkkal kapcsolatos tudatos-ság, megnövekedett önbizalom, a másik emberrelvaló elmélyültebb és barátságosabb viszony, illetve akonfliktusos helyzetek hatékonyabb kezelése felémutatnak.

KövetkeztetésekÖsszességében az aikido-gyakorlás testre és lé-

lekre gyakorolt hatásaival kapcsolatos tudományosmunkák száma nem túl nagy. A vizsgálatok sok mód-szertani gyengeséget mutatnak, tipikusan kis mintáthasználtak, a legtöbb kutatás átlagosan 20-25 főveldolgozott, többféle korcsoportot vizsgáltak, és a ku-tatásokból sokszor hiányzott a kontrollcsoport, vagyaz összehasonlítás alapjául olyan sportokat válasz-tottak, melyek túlságosan távol álltak az aikidótól(pl. golf), így elképzelhető, hogy csak a rendszerestestmozgás kedvező hatása érvényesült. Kevés longi-tudinális kutatás született, és ezeknél is kis időinter-vallumokat vizsgáltak, jellemzően pár hetet, az inter-venciók pedig több esetben nem kizárólag hagyomá-nyos értelemben vett aikidóból álltak. Mindezeknek,valamint a kulturális különbségeknek is betudhatóaz, hogy ellentmondásos eredmények is születtek. Akvalitatív kutatásoknál is sok a módszertani prob-léma, sok a nagyon alacsony elemszámú minta, il-letve néhány kutatás esetbemutató jellegű, aholegyetlen régóta aikidózó személy számol be saját ta-pasztalatiról, gondolatairól.

Mindezek ellenére a kutatások egy része meggyőzőeredményeket is hozott, ezek szerint az aikido hatás-sal van helyes testtartás kialakítására, a nagyobb je-lentudatosságra, a jobb fizikai önhatékonyságra, asport-önbizalomra, a fejlettebb éntudatra, illetvekapcsolatban van az egészséget elősegítő viselkedés-sel, a csökkent reakcióidővel, a tapasztalatokra való

nagyobb fokú nyitottsággal, a megnövekedett testtu-datossággal, az önmegvalósítással, a megbocsátás-sal, valamint a csökkent impulzivitással.

Figyelembe véve az aikido népszerűségét, az aikidorendszeres gyakorlása testi-lelki hatásainak tudomá-nyos vizsgálatát egyértelműen érdemes tovább foly-tatni.

Felhasznált irodalomAikikai Foundation. Overseas Organisations from:

http://www.aikikai.or.jp/eng/about/ organization.html(letöltve: 2016.07.03.).

Batta K., Hegedűs F., Vajda I., Munkácsi I. (2011):Aikidós és kosárlabdás férfiak személyiségjegyeinekvizsgálata, és összehasonlítása a két sportágtükrében. Magyar Sporttudományi Szemle, VIII.Országos Sporttudományi Kongresszus, Program éselőadás-kivonatok, 23.

Bernaciková, M., Reguli, Z., Kumstát, M. (2014):Somatotypes of different levels in czech aikidokas.7th International scientific conference on kinesiol-ogy. Fundamental and applied kinesiology − stepsforward. Opatija, Croatia.

Bu, B., Haijun, H., Yong, L., Chaohui, Z., Xiaoyuan,Y. (2010): Effects of martial arts on health status: Asystematic review. Journal of Evidence-Based Medicine, 3: 4. 205-219.

Boguszewski, D., Adamczyk, G.J., Suchcicka, B.,Slyk, E., Bialoszewski, D. (2014): Martial Arts &Health. The estimation of health-related behavioursof men practising aikido and capoeira. Ido Movement For Culture. Journal of Martial Arts Anthropology, 14: 2. 41-46.

Brawdy, P. (2001): Exploring human kindnessthrough the pedagogy of aikido. Annual Meeting ofthe American Educational Research Association.Seattle, WA.

Delva-Tauliili, J. (1995): Does Brief Aikido Training Reduce Aggression of Youth? Perceptualand Motor Skills, 80: 1. 297-298.

Dioszeghy-Krauss, V. (2012): Aikido Üben: Motivationsgefüge − Selbstregulierung im Erwach-senenleben und Erwerb Entsprechender Kompe-tenzen. Doktori disszertáció, Institut für Psychologieder Deutschen Sporthochschule Köln.

Dykhuizen, C.J. (2000): Training in culture: thecase of aikido education and meaning-making out-comes in Japan and the United States. InternationalJournal of Intercultural Relations, 24: 6. 741-761.

Edelman, A.J. (1994): The implementation of avideo-enhanced aikido-based school violence prevention training program to reduce disruptiveand assaultive behaviours among severely emotionally disturbed adolescents. Doktori disszertáció, Nova Southeastern University.

Epstein, R.A. (1985): A phenomenological studyof the therapist experience of being centred in therapy based on an understanding of centering inaikido. Doktori disszertáció, California School ofProfessional Psychology Berkeley.

Foster, Y.A. (1997): Brief aikido training versuskarate and golf training and university students’scores on self-esteem, anxiety, and expression ofanger. Perceptual and Motor Skills, 84: 2. 609-610.

Magyar Sporttudom


69. szám • 2017/1


Mag

yar Sp

orttud

omán

yi Sze

mle • 18

. évfolya

m 69. sz

ám • 20

17/1

56

Fraggianelli, P., Lukoff, D. (2006): Aikido and psychotherapy: A study of psychotherapists who areaikido practicioners. Journal of Transpersonal Psychology, 38: 2. 159-178.

Gernigon, C., Le Bars, H. (2000): AchievementGoals in Aikido and Judo: A Comparative Study among Beginner and Experienced Practitioners. Journal of Applied Sport Psychology, 12: 2. 168-179.

Hannon, G. (1999): The relationship betweenself-actualization and aikido. Doktori disszertáció,University of the Pacific Stockton, California.

Heery, B. (2003): Awakening spirit in the body: Aheuristic exploration of peak or mystical experi-ence in the practice of aikido. Doktori disszertáció,Institute of Transpersonal Psychology, Palo Alto, California.

Hopkins, M. (2010): Thrown around: Analyzingmartial subcultures through the case study of anaikido club. Master dolgozat, Northern Illinois University, Dekalb, Illinois.

Ingalls, E.J. (2003): The adolescent experience ofaikido: A phenomenological approach. DissertationAbstracts International: Section B. The Sciences andEngineering, 63: 8-B. 3918.

Jacobs, D.M. (2009): Yoga and aikido practice: Aninvestigation into anxiety. Doktori disszertáció,Pacifica Graduate Institute.

Jasnoski, M.L., Cordray, D.S., Houston, B.K., Osness, W.H. (1987): Modification of Type A behaviour through aerobic exercise. Motivation andEmotion, 11: 1. 1-17.

Lénárt Á., Varga-Pintér B., Sárai G., Mihalik H.(2007): Harcművészeti ágazatokat kezdő szintengyakorlók pszichológiai vizsgálata. Magyar Sport-tudományi Szemle, VI. Országos SporttudományiKongresszus, Program és előadás-kivonatok, 31: 32.

Lothes, J.I., Hakan, R., Kassab, K. (2013): Aikidoexperience and its relation to mindfulness: A two part study. Perceptual and Motor Skills,116: 1. 30-39.

Madenlian, R.B. (1979): An experimental study ofthe effect of aikido training on the self-concept ofadolescents with behavioural problems. Doktoridisszertáció, University of Southern California.

Magyar Aikido Kerekasztal (2016): Szóbeli közlés.Meriwether, M. (2008): The effect of aikido train-

ing on perceived stress in adults. Doktori disszertá-ció, Institute of Transpersonal Psychology, Palo Alto,California.

Miller-Lane, J. (2003): Facilitating disagreementin classroom discussion. Doktori disszertáció,University of Washington.

Mroczkowski, A. (2013): The effect of aikido exercises on shaping spinal curvatures in the sagittalplane. Journal of Combat Sports and Martial Arts,4: 2. 173-177.

Mroczkowski, A., Jaskólski, E. (2007): Thechange of pelvis placement at children under influence of aikido training. Archives of Budo,3: 1. 21-26.

Nejedlá, L., Zdenko, R., Vít, M., Cihounková, J.,Mlejnková, L. (2011): What is in their mind: analysisof various martial artist groups. 2011 Scientific Congress on Martial Arts and Combat Sports,Viseu, Portugal.

Neskovic, A. (2010): Persönlichkeit von Praktizieren der japanischen Kampfkünste Karate,Jiu Jitsu, Aikido, Judi und Kendo. Master dolgozat,Uniersitat Wien.

Noad, K., James, K. (2003): Samurai of gentle power: an exploration of aikido in the lives ofwoman aikidoka. Annals of Leisure Research,6: 2. 134-152.

Olliges, S.M. (2008): A phenomenological study ofthe experience of cultivating love for all beings inpractice of aikido. Master dolgozat, Saybrook Graduate School and Research Center.

Olson, G D., Seitz, F.C. (1993): What’s causing the pain?: A re-examination of the aikido nikyo technique. Perceptual and Motor Skills, 77: 3. 123-131.

Olson, G.D., Seitz, F.C. (1994): An anatomicalanalysis of aikido’s second teaching: an investigationof nikyo. Perceptual and Motor Skills, 77: 1. 1585-1586.

Pieter, W., Pieter, M.S. (2008): Mood and perform-ance in aikido athletes. Acta Kinesiologiae Univer-sitatis Tortunesis, 13.

Pintérné G.A. (2005): Aikidósok személyiségjellemzőinek első vizsgálati eredményei. MagyarSporttudományi Szemle, V. Országos Sport-tudományi Kongresszus, Program és előadás-kivona-tok, 23: 44.

Pintérné G.A., Pavlicsek Z., Nagykáldi C. (2006):Eltérő hatások a személyiségfejlődésben a verseny-szerű és a nem versengő harcművészetekben.Tavaszi Szél Konferenciakiadvány, Kaposvár.

Pintérné, G.A., Németh, E., Nagykáldi, C. (2007):Analysis of personality characteristics in aikido andjudo. Kalokagathia, 67: 3-4.

Pintérné G.A., Nagykáldi C. (2008): Az aikidohatása a személyiségvonásokra egy longitudinálisvizsgálatban. Magyar Sporttudományi Szemle, 36: 16-19.

Prasetyo, D.B., Oriza, I.I.D. (2011): The differenceof forgiveness between college students who practiceaikido and those who do not in Jakarta. The SecondAnnual Indonesian Scholars Conference, Asia University Taichung, Taiwan.

Reddin, J.R. (1996): Pilot Study into the Psycho-logical Differences Between Martial Arts. Writtenas part of the requirements for graduation. Carleton University. Idézi: Neskovic, A. (2010):Persönlichkeit von Praktizieren der japanischenKampfkünste Karate, Jiu Jitsu, Aikido, Judi undKendo. Master dolgozat, Uniersitat Wien.

Regets, C.M. (1990): The relationship betweenself-actualization and level of involvement inaikido. Doktori disszertáció, San Francisco, CA.


Magyar Sporttudom


69. szám • 2017/1

57

Reguli, Z., Cihounková, J., Sebera, M. (2014):Flow state of different levels in aikido practitioners.7th International scientific conference on kinesiol-ogy. Fundamental and applied kinesiology − stepsforward, Opatija, Croatia.

Reguli, Z., Mlejnková, L. (2008): Beginners motiv -ation for aikido practicing. Meždunarodnajanaučno-praktičeskaja konferencija “Rudnikovskiečtenija”. Trudy učastnikov. Časť 3. Rostov na Donu:Rossijskaja Associacija psichologov fizičeskoj kul-tury i sporta, Rostov na Donu.

Rothman, R. (2000): Aikido sensibilities: The sociosomatics of connection and its role in the constitution of community at North Bay Aikido inSanta Cruz, California. Doktori disszertáció, University of California, Santa Cruz.

Schalge, C.J. (2014): Aikido as a Somato-Spir itual Based Praxis for Constructive Handling of Social Conflict: Survey of Aikido Practitioner’s’Workplace Conflict Styles. Doktori disszertáció,Sofia University, Palo Alto, California.

Seitz, F.C., Olson, G.D. (1991): A martial arts exploration of elbow anatomy: ikkyo (aikido’s first teaching). Perceptual and Motor Skills,73: 3. 1227-1234.

Sentuna, B., Babayigit Irez, G., Akpinar, S., Irez,S.G., Korkusuz, F. (2010): Six months aikido train-ing shortens reaction time. International Journal ofHuman Science, 7: 2.

Spector, M. (2000): Moment of awakening in thepresence of impending danger: A phenomenologicalstudy of police officers in critical situations. Doktoridisszertáció, Fielding Intstitute, Santa Barbara.

Stevens, J. (2001): A legyőzhetetlen harcos. Szen-zár Kiadó, Budapest.

Stevens, J. (2007): Az aikido esszenciája. UesibaMorihei szellemi tanításai. Szenzár Kiadó, Budapest.

Szaotome, M. (2007): Aikido és a természet har-móniája. Szenzár Kiadó, Budapest.

Szabolcs Zs., Köteles F. (2016): Az aikido gyakor-lás kardiovaszkuláris hatásai – egy pilot vizsgálat. Fiatal Sporttudósok IV. Országos Konferenciája, Budapest. Magyar Sporttudományi Szemle,68: 75-76.

Tapley, H.E. (2007): A study of perceived stress,anxiety, somatic symptoms, and spirituality inpractitioners of the martial art aikido. Doktori disszertáció, University of Alabama at Birmingham,Alabama.

Theeboom, M., De Knop, P., Vertonghen, J. (2009):Experiences of children in martial arts. EuropeanJournal for Sport and Society, 6: 1. 19-35.

Uesiba, M. (2002): Budo. Az Aikido alapítójánaktechnikai kézikönyve. Szenzár Kiadó, Budapest.

Yard, E., Knox, C., Smith, G., Comstock, R.(2007): Pediatric martial arts injuries presenting toemergency departments, United States 1990-2003.Journal of Science & Medicine in Sport, 10: 4. 219-226.

Zetaruk, M.N., Violan, M.A., Zurakowski, D.,Micheli, L.J. (2005): Injuries in martial arts: a com-parison of five styles. British Journal of Sports Medicine, 39: 1. 29-33.


Milyen módon újul meg a sporttörvény változásarévén a magyar sport működésének, struktúrájánakhelyzete?

A Sporttörvény módosításának következtében újszervezeti struktúrában, immár a Magyar OlimpiaiBizottság (MOB) korábban ellátott szakmai feladata-ival kiegészülve kezdtük meg a munkát. A változáso-kat követően a teljes sportirányítás és az államiforrások elosztásának elsődleges felelőse a sportál-lamtitkárság lett, ezáltal megvalósítva a valódi egy-csatornás finanszírozási modellt, amely még jobbanösszehangolja a közvetlen és rugalmas kapcsolattar-tást a sportszövetségek és az EMMI között. A MOBmellett három új köztestület kezdte meg működését,amelyek a Magyar Paralimpiai Bizottság, a NemzetiVersenysport Szövetség és a Nemzeti Diák-hallgatóiés Szabadidősport Szövetség. Személyesen egyezte-téseket folytattam a sportszövetségek vezetőivel,majd a szakmai egyeztetéseket követően az államtit-kárság írásban tájékoztatta őket a 2017. évi támoga-tási összegekről, valamint az aktuális pályázatilehetőségekről. Úgy gondolom, hogy az átláthatóbbés tervezhetőbb támogatási rendszer nemcsak szá-munkra, de a sportszövetségek számára is előnyös,egységes követelményeket és ellenőrzési folyamato-kat biztosít.

Hová kerülnek a sporttal kapcsolatos kiegészítő te-rületek? (utánpótlás, élsport, szabadidősport, sport-tudomány, oktatás)

Az utánpótlás-neveléssel kapcsolatos feladatokataz átalakítás következtében a Sportért Felelős Állam-titkárság keretei között működő, Nemzeti Utánpót-lás-nevelésért és Sportkapcsolatokért Felelős Helyet -tes Államtitkárság látja el. Szeretnénk összehangolnia működő sportági programokat az utánpótlás-neve-lés szempontjából fontosnak tartott területeken, ígytöbbek között sportiskolai képzési programokat, el-lenőrzött edző-továbbképzés és sportági szakfelügye-leti rendszer felállítását tervezzük. Ahogy az előzőkérdésnél is említettem, előtérbe kerül a miniszté-rium és a sportszövetségek közötti közvetlen kapcso-lattartás. 2017-től bevezetésre kerül az UtánpótlásEdzők Életút Programja, amely a Kiemelt Edző Prog-ram és a Gerevich ösztöndíj mellett nyújt szakmai ésanyagi támogatást több mint háromszáz, az utánpót-lás-nevelésben dolgozó edző részére. Az olimpiaisportágak képviselete továbbra is a MOB feladatamaradt, míg a nem olimpiai sportágak érdekképvi-selete 2017 januárjától önálló köztestülethez, a Nem-zeti Versenysport Szövetséghez került át. Szintén újköztestület keretében, a Nemzeti Diák-hallgatói ésSzabadidősport Szövetséggel az eddigieknél nagyobbhangsúlyt helyezünk a szakterület stratégiai szerepé-nek megerősítésére. Az államtitkársági átalakításokkövetkeztében a sporttudomány megítélése az ezzel

explicit foglalkozó osztály kialakításával lényegesenmegváltozott, hiszen 2017 januárjától a Sportkap-csolati Főosztály feladatkörében foglalkozik a sport-tudomány fejlesztési stratégiáival, koncepcióival, éscselekvési programjaival, amelynek következménye-ként a sporttudományi kutatások szisztematikusrendszerét kívánjuk megszilárdítani. A sporttudo-mányi koncepcióból származó programok koordiná-lásával és azok egy részének finanszírozásával aSportért Felelős Államtitkárság a korábbinál na-gyobb szerepet kíván a finanszírozás területén is vál-lalni. Az új munkatársak bevonásával bővült ugyana sporttudománnyal foglalkozók köre, azonban ameglévő és működő sporttudományi műhelyekre atovábbiakban is kiemelten számítunk.

Változik-e a sporttudomány megítélése, háttere, finanszírozása?

Fontosnak tartom, hogy foglalkozzunk a sporttu-dománnyal, hiszen a terület interdiszciplináris jelle-géből eredően, a társtudományok fejlesztései a sport-tudományban is megjelennek, amely a sport mindenterületére hatással van az eredményes sportirányí-tási rendszer megvalósulása érdekében. Érdemesmegemlíteni továbbá, hogy edző szakembereink tu-dása, felkészültsége sporttudományi háttér nélkülma nem elegendő a versenyképességhez, így célunk,hogy a sporttudomány eredményei beépüljenek amindennapokba, edzőink felkészültek legyenek, te-vékenységük során alkalmazzák a legkorszerűbb ésleghatékonyabb módszereket. A hazai sport egységesutánpótlás-fejlesztési filozófiájának középpontjábanegy olyan tudományos munkaterv kidolgozása segít,amely a sportolók különböző életszakaszaiban eltérőmódszerekkel írja le a szükséges fejlesztési feladato-kat, ezzel hangsúlyozva, hogy a nem megfelelő ala-pok lefektetése a sportolással való felhagyást ered-ményezhetik. Aktuális és fontos foglalkozni továbbáa doppingellenes küzdelemmel, hiszen ez sporttudo-mányos kérdés is. Egyik kitörési pont lehet a legálisteljesítménynövelők vizsgálata, ezért a közeljövőbennagy súlyt fektetünk a hazai és külföldi legális telje-sítményfokozók és étrend-kiegészítők egyénre gyako-rolt hatásainak vizsgálatára.

Mekkora összeget szánnak a sporttudományos ku-tatások finanszírozására?

Stratégiai és sporttudományi innovációs folyama-tok működtetésére a 2017. évi költségvetés alapjánközvetlenül a Sportért Felelős Államtitkárság 32,7millió forintot nyújt, emellett azonban közvetettmódon számos formában támogatunk sporttudomá-nyos kutatást, így többek között a Nemzeti Sportin-formációs Rendszer fejlesztését, az Erasmus+ segít-ségével sporttudományos konferenciák szervezését,valamint az E.F.O.P. pályázati programokon belüli fej-lesztések tudományos megalapozását.M

agya

r Sp

orttud

omán

yi Sze

mle • 18

. évfolya

m 69. sz

ám • 20

17/1

58

„Az átláthatóbb és tervezhetőbb támogatási rendszernemcsak számunkra, de a sportszövetségek

számára is előnyös”Interjú dr. Szabó Tünde Államtitkár Asszonnyal

Interjú • „Az átláthatóbb és tervezhetőbb támogatási rendszer...”

Lát-e lehetőséget kifejezetten a sport,- és egészség-tudománnyal (például a mindennapi testnevelés mo-nitorozása, hatásvizsgálata, az élsport tudományoshátterű támogatása stb.) foglalkozó pályázatok kiírá-sára? Ha igen mekkora összeg, ki pályázhat stb.?

Igen, mivel az ilyen jellegű pályázati kiírások teljesmértékben illeszkednek az államtitkárság célkitűzé-seihez. A pályázatok kiírását megelőző koncepcióal-kotás jelenleg is zajlik, így ennek elfogadását köve-tően több projekt kerül kiírásra, amelyre sporttudo-mányi kutatókat foglalkoztató egyetemek, kutatóin-tézetek, és a sporttudomány művelésének céljávallétrejött szervezetek pályázhatnak. A pályázatra el-különítendő forrás összege azonban a koncepcióal-kotás folyamat végén határozható meg.

Ahogy említettem a nemzeti köznevelésről szólótörvény keretében bevezetett mindennapos testneve-lést, az eredmények azt igazolják, hogy 12 évfolya-mon keresztül közel 1,2 millió gyermek sportol min-den tanítási napon. Mindehhez elengedhetetlen asportinfrastruktúra fejlesztése, valamint a minőségitestnevelés-oktatást végző tanítók, tanárok, szakér-tők és szolgáltatók felkészítése, a testnevelés tanítá-sára jogosító képzések és képesítések megújítása,amely utóbbi megvalósításához a Magyar DiáksportSzövetség koordinációjával a T.E.S.I. 2.0. pályázatnyújt lehetőséget. A 10-18 éves tanulók fittségi álla-potának vizsgálatára a NETFIT stratégia alkalmas,ami olyan monitoring, amely alkalmas a tanulókegészségközpontú fittségi állapotának nyomon köve-tésére. Fontos megjegyezni, hogy a cél nemcsak atestnevelésórák gyakoriságára összpontosul, hanema minőségi testnevelés feltételeinek megteremtésénekmegalapozására a magyar iskolarendszerben.

A sportszövetségek pénzügyi támogatási lehetősé-geit szem előtt tartva figyelmet fordítunk arra, hogyidőben tájékoztassuk a lehetőségekről a sportszövet-ségeket.

Az a három államtitkárság, amelyik ezekben a fel-adatokban szerepet játszik, összeköthető-e a sport-tudományos háttér koordinálásával?

A sporttudományi koncepcióalkotás eredménye-ként várhatóan államtitkárságok közötti együttmű-ködésre teszünk majd javaslatot, mivel a sport-tudományi kérdések vizsgálata és azok eredményeiaz Emberi Erőforrások Minisztériumának közel ösz-szes államtitkárságát érintik.

Kialakításra kerülnek-e kifejezetten a sporttudo-mánnyal foglalkozó intézmények?

Jelenleg ilyen jellegű feladat nem képezi a koncep-ciónkat, mivel elsősorban a sporttudománnyal fog-lalkozó intézmények tevékenységének összehangolá-sában, koordinálásában és kutatási kérdések irányí-tásában látunk lehetőséget. A téma azonban jelenlegnagyon aktuális, hiszen a kormány tavaly áprilisábandöntött a Testnevelési Egyetem keretein belül a Nem-zeti Sport-táplálkozástudományi Intézet (NSTI) lét-rehozásáról, amely működését várhatóan 2017nyarán kezdi meg. Az NSTI a sportolók által használt

táplálék-kiegészítőknek a tiltott teljesítményfokozásszempontjából történő vizsgálatára alkalmas szolgál-tató jellegű intézmény lesz. Tevékenységi körét te-kintve elsősorban a versenyzőknek, válogatott él-sportolóknak szánt étrend-kiegészítő termékek éskülönleges táplálkozási célú élelmiszerek összetéte-lét elemzi, köztük a Nemzetközi DoppingellenesSzervezet (WADA) tiltólistáján szereplő szerek előfor-dulását is, valamint a táplálék-kiegészítők hatékony-ságának, sportolói teljesítmény-optimalizáló hatásá-nak tudományos megalapozottságát vizsgálja. Azegyéni táplálkozási tanácsadás, továbbá egyes okta-tási feladatok ellátása kiegészítő feladatai lesznek azúj intézetnek. Szeretném azonban hangsúlyozni,hogy az NSTI nem doppinglabor lesz, nem dopping-mintákat fog elemezni, hanem egy egészen új vetüle-tével foglalkozik a témának, az egyes táplálék-kiegé-szítők összetételét és hatékonyságát fogja vizsgálni.

Kiemelném továbbá, hogy számos hazai egyetemenzajlik oktató-, és kutatómunka a sporttudomány te-rületén, amelyek közül nemrég adtuk át az új debre-ceni Sporttudományi Koordinációs Intézetet. Felada -tai elsősorban az egyetemen zajló sport és ehhezkapcsolódó tudományterületek koordinációjára,képzések fejlesztésére, sportdiagnosztikai-, életmód-,és terápiás centrum létrehozására és koordinálásárairányulnak. Az intézmény infrastruktúrájával, sport-és tudományos célú létesítményeivel a gyakorlatisportban, valamint a sporttudományi felsőoktatás-ban és kutatásokban aktívan résztvevő, vezető tiszt-ségeket betöltő oktatók és kutatók közreműködé-sével, hazai viszonylatban is egyedülálló, komplexsporttudományi képzést, kutatást és szolgáltatásttud biztosítani az érdeklődők számára.

Lehetnének-e a szövetségek a megrendelői sport-tudományos kutatásoknak vagy állami támogatásuknéhány százalékát kötelezően fordíthatnák-e ilyenkutatásokra?

Igen, a sportszövetségek is lehetnek sporttudomá-nyos kutatások megrendelői. A jelenleg rendelkezé-sükre bocsájtott források esetében viszont ilyenirányú kötelező előírás a támogatási szerződésekmegkötésekor nem született, azonban számos támo-gatás esetében a sporttudományos kutatások mármost is elszámolhatók. A jövőbeni támogatási szer-ződések esetében megvizsgáljuk a kötelezően sport-tudományos kutatásra fordítandó kvóta bevezethe-tőségét. Véleményem szerint a sportszövetségek fon-tos szereplői kell, hogy legyenek a sporttudományikutatásoknak, mind megrendelői, mind kutatásbanrésztvevői oldalról.

Ha igen, hol látja ebben az MSTT szerepét, helyét? A Magyar Sporttudományi Társaság fontos és na-

gyon jó szervezet, amelynek szerepe a Sportért Fele-lős Államtitkárságon belül kifejezetten fontos helyetfoglal el, mind a kutatások szervezése, a kapott ered-mények bemutatása, mind ezek összehangolása éslebonyolítása területén.

Magyar Sporttudom


69. szám • 2017/1

59Interjú • „Az átláthatóbb és tervezhetőbb támogatási rendszer...”

Rétsági Erzsébet, a Magyar Sport-tudományi Társaság alapító – je-lenleg is elnökségi – tagja január-ban ünnepelte születésnapját, ígyleültünk picit beszélgetni múltról,jelenről, jövőről.

Forgószélként érkezik a MagyarSporttudományi Társaság pöt-tömnyi irodájába, a Magyar SportHázába. Jöttével – a januári, fa-gyos, zúzmarás időjárás ellenére– kisüt a nap a szobában. Frizu-rája, sminkje, öltözéke tökéletes,mosolya pedig varázslatos.

Boldog születésnapot! – kez-dem óvatosan, de látom az arcán,hogy inkább a bajai halászléfőző-versennyel kellett volna indíta-nom.

Megbeszéltük, hogy nem fog-lalkozunk a korommal, semmi szükség rá, annálfontosabb dolgok is vannak a világon. – mondja, deérzem, hogy azért vérig nem sértettem, így beleréve-dünk kicsit a múltba.

Gyermekként milyen tervei voltak az életével?Sportos családban nőttem fel. Nagybátyám ki-

váló magasugró, édesapám focista volt. Húgom,öcsém szintén nagyon jó magasugró volt, én pedig– a termetemnél fogva – a labdasportokat szeret-tem, és tizennégy éves korom óta síelek.

Elmeséli, hogy a nagykőrösi gimnáziumban, egy-kori testnevelője – akit Lucifernek hívtak – beoltottaa téli sport imádatával, így – a családi affinitássalegyütt – mi sem volt természetesebb, mint, hogy azéletét a sport tölti be. Ahogy az is hamar nyilvánva-lóvá vált, hogy pedagógus lesz.

Imádok sportolni és gyerekekkel foglalkozni, ezmár egészen kicsi koromban kiderült. Igaz –mondja zárójelet nyitva –, hogy jogász akartamlenni, de apám, aki szintén ezt a hivatást űzte,nem engedte.

Hol, és milyen körülmények között indult a peda-gógus pályafutása?

Alföldi leányként, annak idején azért jöttemPécsre, mert imádtam a havat, és itt sífutóversenytnyertem, de azóta sincs hó a Mecsekalján. A PécsiTanárképző Főiskolán, orosz-testnevelés szakonvégeztem, majd tizenhat évig tanítottam. Voltamkörzeti iskolában tanár, de Pécstől harmincöt kilo-méterre volt, így napi hetvenet utaztam oda-visz-sza. Így indult a pályám. Ám a versenysportközbeszólt. A pici iskolámmal megszorongattuk apécsieket röplabdázásban, így behívtak ide taní-tani, közben a TF-en középiskolai testnevelő tanáridiplomát is szereztem.

Beszámol arról, hogy miként alakult a pályája.Megtudjuk hogyan került Szigeti Lajos intézeti igaz-gató javaslatára az akkori JPTE 2. számú GyakorlóIskolájába, ahol 1979-től 1987-ig tanított. Ezt kö-vette a mai nevén a Testnevelés- és SporttudományiIntézet.

Hogyan indult a tudományosmunkássága?

Az Intézetben alulról kezdtem.Azt gondoltam, hogy az elsőlépés a nyelvvizsga, majd a kis-doktori, később a PhD, és a ha-bilitáció. Nem okozott nehéz-séget – mondja mosolyogva.Ehhez persze kellettek a kiválómentorok: Nádori Laci bácsi,Kiss Jenő és Lóránd Ferenc, akiaz alternatív pedagógiai mód-szerekkel kapcsolatban kiválócsapatot állított fel, és meghívottmagához, így én is tagja lehet-tem azon kiválasztottaknak,akik velük dolgozhattak. Tren-csényi László, Nahalka István,Knausz Imre, Arató László, szó-val csupa nagy koponya vett

körül, tehát ilyen segítséggel könnyen tanultam.Itt elbeszélgetünk arról, hogy nyilván, ha valakinek

életcélja van, akkor könnyebben fogadja be a tudást.Megy neki az orosz, ez kiderült tavaly, amikor nya-raláskor moszkvaiakkal hozta össze a sors, de anémet erősebb oldal, hiszen Grazban volt ösztöndíj-jal, ahol nem volt más választás, mint visszatanulnia „germánba”.

A publikációi kutatásokon vagy tapasztalatokonalapulnak?

Elsősorban az utóbbi játszott döntő szerepet. Aza tizenhat év rengeteget számít. El sem tudomképzelni, hogy miként vehet részt a testnevelő ta-nárképzésben az, akinek nincs az orrában az öl-töző, az izzadtság, a tornaterem szaga. Emellettpersze olvastam, olvasok magyar és német nyelvűszakirodalmat. Most ismerkedem az angolokkal,de a gondolkodásmódjuk nem áll olyan közel hoz-zám – mondja olyan természetességgel, mintha csakarról beszélne, hogy a pörköltbe kell hagyma is.

Milyen feladatai vannak?Most kaptam meg az órarendemet, és rengeteg

dolgom lesz, de nem tudok leállni. Imádom a hall-gatókat és a rekreációt is oktatni. Ez a testnevelésfolytatása, rendkívül fontosnak tartom.

Mennyire követi a napi sporteseményeket?Bevallom, hogy óriási focidrukker vagyok. Apám,

a volt férjem, a fiam NB IB-s focista volt, ő most aPVSK vezetőedzője. Két zseniális focista unokámvan. Nálunk a labdarúgás szent, intellektuálisjáték. A franciaországi Európa-bajnokság mindenmeccsét láttam, akkor nem lehetett hozzám szólni.Amúgy a La Liga meccseit nézem, kedvencem aBarcelona. Nyáron a Costa Braván nyaraltam, éskiderült, hogy busz indul a Barça meccsére. Énazonnal jelentkeztem, igaz rajtam kívül senki nemjött, de életre szóló élmény volt a Celtic elleni hétgól. Imádom Neymárt, Iniestát, Messi pedig zseni,de az egész csapat az. Annyira sajnálom, hogyBusquets megsérült, nagyon hiányzik – mondjacsillogó szemmel, majd hozzáteszi, hogy testnevelőM

agya

r Sp

orttud

omán

yi Sze

mle • 18

. évfolya

m 69. sz

ám • 20

17/1

60 Interjú • Szegő Tibor: „Lionel Messi zseni, a Barcelonát meg imádom”

„Lionel Messi zseni, a Barcelonát meg imádom”

Magyar Sporttudom


69. szám • 2017/1

61

szemmel nézi az élsportot is. Figyelte a férfi kézi-labda-világbajnokság eseményeit, szurkolt a magya-roknak, mert ami minőség, azt követi. Miközbenbeszélgetünk, látom rajta, hogy újraéli a norvég-ma-gyar meccset, de boldog, hogy Nagy Laciék legyőztéka dánokat.

A téli szünetben mivel telnek a napjai?Most fejeztem be – egy német kiadó felkérésére

– a magyar testnevelésről készült 45 oldalas dol-gozatomat, de azok, akiknek adok a véleményéreazt mondták, hogy ne legyek ennyire kritikus, ígypicit át kell írnom. Angolul készül, most finomítok.Amúgy elég kíméletlen szoktam lenni. A PhD hall-gatóim is ezt mondják, de később hálásak érte.

Hogyan került kapcsolatba a Magyar Sporttudo-mányi Társasággal?

Alapító tagja vagyok, majd megválasztottak arekreációs szakbizottság elnökének. A legerősebbszálak akkor kötődtek, amikor intézeti igazgató-ként konferenciákat rendeztünk Pécsett. Tóth Mik-lós akkor lett elnök, és vele szerveztük az elsőt,kiválóan sikerült, „nagy durranás” lett, azóta isemlegetik. Idén ismét Pécs (EgészségtudományiKar) rendezi a sporttudományi kongresszust – jú-nius elején –, már nagyon várom. Három éve okta-tok ezen a Karon, ahol sokkal több szeretetben,megbecsülésben van részem, mint korábbi munka-helyemen. Jó itt dolgozni, igazi szakemberek, kol-légák, barátok vesznek körül.

Szegő Tibor

Interjú • Szegő Tibor: „Lionel Messi zseni, a Barcelonát meg imádom”

A társadalomtudományok elsősorban azzaltudják segíteni a sport működését, hogy feltár-ják a különböző területek mindennapi gyakor-latának problémáit, az ezek mögött hú zódóokokat, összefüggéseket, és javaslatokat tesz-nek a lehetséges megoldási alternatívák ra. Asporttörténészek, sportfilozófusok, sport pszi -chológusok, sportpedagógusok vagy a sport-menedzsment kérdéseivel foglalkozó szak -emberek számos eltérő perspektívából közelí-tenek egyazon társadalmi alrendszerhez, és tö-rekednek kutatási kérdéseik megválaszolá-sára. Éppen ezt a széles és színes palettát tárjaa sport társadalmi kérdései iránt érdeklődőkelé a Sport and Social Sciences with Reflectionon Practice című, nemzetközi kooperációbankészült, angol nyelvű tanulmánykötet, melyetolyan magyar és lengyel szakemberek szerkesztettek, akikmaguk is más-más tudományágak képviselői.

A 324 oldal terjedelmű, négy alfejezetre tagolt könyvbenösszesen 22 tanulmány kapott helyet, melyek szerzői elis-mert külföldi és hazai kutatók, illetve a szerkesztők ésszakmai lektorok által állított magas elvárásokkal sikere-sen megbirkózó PhD-hallgatók. A magyarok mellett len-gyel, finn, olasz és cseh kutatók járultak hozzá önálló, vagytársszerzőként a legfrissebb elméleti és empirikus eredmé-nyeik bemutatásával ahhoz, hogy egy nagyon színvonalas,a sportszakember-képzés területén is remekül használhatótudományos anyag szülessen.

A kötet első fejezete a sportszocializáció tágan értelme-zett folyamatához kapcsolódó témákat gyűjti egybe; itt ol-vashatjuk két szerzőtrió (Kovács Klára, Kovács KarolinaEszter és Nagy Beáta Erika, valamint Kozma Miklós, SzabóÁgnes és Huncsik Péter) egyetemi hallgatók körében végzettkutatásainak eredményeit, az Alicja Kostencka, MonikaNowak, majd a Nagy Kinga, Kovács Eszter szerzőpáros fi-atal sportolók körében végzett vizsgálatainak bemutatását.Nagy Nikoletta, Ökrös Csaba, Sós Csaba, Földesiné SzabóGyöngyi és Egressy János közös publikációja a junior korúversenyúszók motivációit elemzi, míg Varga Dániel nem asportra és sport általi nevelés alanyaival, hanem annak irá-nyítóival, az edzőkkel, azon belül is a labdarúgásban dol-gozókkal foglalkozik tanulmányában. A fejezetet egyrendkívül érdekes, új megközelítést alkalmazó írás zárjaHappy Sport Clubs címmel Zimányi Róbert és Vermes Ka-talin tollából. A kötet második szakasza a sport morálisaspektusait és értékeit tárgyalja, öt tanulmányt felsorakoz-tatva; Michał Mazurkiewicz a lengyel labdarúgás vallásosrituáléival, Bakonyi Tibor a sport és a civilizációs folyamat

Norbert Élias-i elemzésének magyar értelme-zésével, az olasz Emanuele Isidori a sportpe-dagógia klasszikus, hermeneutikai megköze-lítésével, Jerzy Kosiewicz az ökölvívók küz-delmének fenomenológiai szempontú magya-rázatával, míg a cseh Emanuel Hurych asportturizmus jelenségének filozófiai hátteré-vel foglalkozik. A könyv harmadik fejezetegyűjti egybe a sport szervezeti hátterére, asportirányításra és szabályozásra, illetve a te-rület menedzsmentjére fókuszáló írásokat.Így itt kapott helyet Sterbenz Tamás és GulyásErika, valamint Andrzej Smoleń és ZbignewPawlak tanulmánya, Garamvölgyi Bence ésKassay Lili elemzése, valamint a SterbenzTamás, Kovács Eszter, Gulyás Erika szerző-hármas publikációja. A kötetet záró negyedik

fejezet a gender, vagyis a társadalmi nem, illetve a média asport témakörét öleli fel. A finn Aino Sarje a női tornával,majd Kovács Ágnes, az élsportolók és a média viszonyávalfoglalkozó tanulmánya után három tartalomelemzés ered-ményeit és következtetéseit olvashatják az érdeklődők,ezek Piotr Rymarczyk, Teresa Drozdek-Małolepsza, vala-mint Gál Andrea empirikus kutatása nyomán születtek.

A kötet jó példája a sikeres nemzetközi együttműködés-nek, mint a közreműködő intézmények, mint a személyekszintjén: a kiadást a varsói Josef Piłsudski University ofPhysical Education és az International Society for the So-cial Sciences of Sport (ISSSS) vállalta, míg ehhez kiemelterkölcsi és anyagi támogatást a Testnevelési Egyetem nyúj-tott. Szakmai tanácsadóként olyan elismert kutatók segí-tették a szerkesztők munkáját, mint a német KlausHeinemann, a spanyol Nuria Puig, illetve a ciprusi AntonisAlexopoulos. A tudományos lektorálást a dán HenningEichberg, Földesiné Szabó Gyöngyi, valamint Dóczi Tamásvégezték, utóbbi nyelvi lektorként is részt vett a munkában,Mike Leszkaival egyetemben. A gazdag és színvonalas tar-talom emellett igényes formában jelenik meg, melyben nagyszerepe volt a varsói ESUS nyomdának, illetve CzintosÖdön fotóművésznek, aki vidám, színes borítót tervezett akiadványhoz.

A szerkesztők remélik, hogy a könyv mind nemzetközi,mind hazai viszonylatban nagy sikert arat, és kötelező vagyajánlott irodalommá válik a sportszakember-képzésben.Tanulmányozását azonban nemcsak az egyetemeken ta-nuló fiataloknak, PhD-hallgatóknak, hanem egyúttal mind-azoknak ajánlják, akik érdeklődnek a sport társadalom-tudományi kérdései iránt.

Szikora Katalin

A sport gyakorlata társadalomtudományi megközelítésbenSport and Social Sciences with Reflection on PracticeAndrea Gál, Jerzy Kosiewicz, Tamás Sterbenz (eds)

AWF – ISSSS Warsaw, 2016.

Mag

yar Sp

orttud

omán

yi Sze

mle • 18

. évfolya

m 69. sz

ám • 20

17/1

62

Gombocz János, tanszék -vezető egyetemi tanár volt éve-ken át a TF-en, mostanra már„csak” tanít – közel ötven éve –és mellette a Magyar Sporttu-dományi Társaság elnökségitagja. Számtalan tudományosmunkája, publicisztikája jelentmeg a szaksajtóban, köztiszte-letben áll a hallgatók, oktatók,professzorok körében, így ak-tuálissá vált, hogy leüljünk be-szélgetni vele.

A tanár úr a Testnevelési Egye -tem főépületének második eme -letén megbúvó, pöttömnyi szo-bájában fogad. A szakdolgozatokkal, szépirodalmiművekkel, jegyzetekkel teli asztala mögé huppanva,influenzaszerű megbetegedéséből éppen felépülve,százas papírzsebkendő csomaggal a kezében kezdmesélni Sopronban töltött gyermekkoráról.

Sokoldalú, jó tanuló gyermek voltam, aki mindigtermészetesnek vette, hogy minden területen ott-hon van. Festőművészhez jártam, nála tanultamrajzolni hosszú ideig – lep meg mindjárt a beszélge-tés elején. – Sportoltam, bár igazán kiemelkedőeredményeim soha nem voltak, ám miután a bá-tyám a sportban előttem törte az utat, így amit őkipróbált, azt én is gyakoroltam. A város gimnázi-umai között élénk vetélkedés folyt, így ennek let-tem résztvevője. Kézi- és kosárlabdáztam, demellette más dolgok is érdekeltek, így a szépiroda-lom, tehát az ELTE Bölcsészkarára jelentkeztem,ahol a hatvanas években végeztem. A szakdolgo-zat-vezető professzorom 1968-ban idekerült tan-székvezetőnek a Testnevelési Főiskolára, és őhívott maga mellé tanársegédnek. Azóta itt dolgo-zom, ennek idestova ötven éve lesz jövőre.

Ezek szerint végigjárta a ranglétrát.Minden állomását, és az is érdekesség, hogy

ennek a tanszéknek később – meglehetősen hosszúideig – a vezetője is lehettem. Az életem jelentősrésze tehát ide köt annyira, hogy immáron én va-gyok a rangidős, mert bár vannak, akik korosab-bak, mint én, de nincsenek itt ennyi ideje.

Talán érdekes lehet, hogy amikor idekerült, akkorvolt Mexikóban az olimpia, melyen Magyarország 10arany-, 10 ezüst- és 12 bronzéremmel az eredmé-nyességi táblázat negyedik helyén végzett. Ez meny-nyire éreztette a hatását a tanárok, diákok között?

Komolyan, hiszen akkoriban a kollégáim közülrengetegen dolgoztak különböző sportági szakszö-vetségekben, és ott is voltak a helyszínen. Mára ezteljesen megváltozott, hiszen elvétve találni egye-temi tanárt a sportágak vezető tisztségviselői kö-zött. Amúgy jó volt az olimpia után itt dolgozni,hiszen tele volt a kert „Szép volt Angi” feliratúzászlókkal, mert Németh Angéla Mexikóban nyertolimpiát, és akkor volt végzős TF-es hallgató. Ösz-

szetartó, egymás felé fordulóközösség volt tanár-tanár éstanár-diák viszonyában is.

Mára ez megváltozott?Gyökeresen. Az a hallgató,

aki tegnap az első sorban ülvehallgatta az előadásomat, manem köszön. Régen inkább öt-ször üdvözölte a hallgató aprofesszorát, nehogy véletle-nül úgy tűnjön, hogy elmulasz-totta azt. Amúgy ez nem a TFproblémája, hanem általánosifjúságnevelési hiátus.

Milyen tapasztalata volt a ki-emelkedően sikeres hallgatók-

kal? Elvártak valamilyen megkülönböztetést, előnytazért, mert ők olimpiai-, vagy világbajnokok?

Találkoztam olyan nagy bajnokkal, aki nem isvette volna jó néven, ha ilyen módon támogatják,de az igazság az, hogy a kultúrát tápláló intéz-mény – mint a TF – maga is bolond lenne, ha nemrészesítené valamilyen előnyben a saját kiválósá-gait. Azt is tudni, kell, hogy a sportolók között isvolt olyan, aki nem az esze miatt került ide, deennek mindig megvoltak a maga útjai, a normális,szabályos kereteken belül, hiszen kölcsönösen egy-másra voltunk, vagyunk utalva. Gondoljunk arra,hogy mondjuk magasugrásban a pehelysúlyú bir-kózónak olyat kell teljesítenie, amire biztosan nemlenne képes, de küzdve, többszöri kísérletre mindigsikerült teljesíteni az elvárásokat. Ez mindenkinekkomoly erőfeszítést igénylő diplomaszerzés volt.

Miért fordult a rekreáció felé?Egy irodalmat kedvelő számára a „csúcsszépiro-

dalom” a kedvenc, és nem az önképzőköri. Az időkszavát meghallva kezdtünk vele foglalkozni, mertki kell mondani, hogy a társadalom megértse, hogymit várhat a rekreációs sporttól. Magam is a rek-reációs sportot űzöm a mai napig is.

Hogyan került kapcsolatba a Magyar Sporttudo-mányi Társasággal?

Amikor elkezdtem itt dolgozni, akkor olyan gé-pezetbe kerültem, ahol mindenki végzett tudomá-nyos munkát, kötelező napi tevékenység volt, denem megterhelő. Az életpálya igazi erőpróbájanem a tanteremben zajlik, hanem a tudományosmunkában. Így minden tudományos szervezetnektagja voltam, az MSTT-nek is. Belenőttem a mun-kába, és nagyon fontosnak is tartom az ottani fel-adataimat. Vezéralak soha nem voltam, de azelnökségben ma is benne vagyok. Fontos kongresz-szusokat szerveznek, olyan helyekre is eljuttatjáka tudást, ahová amúgy a saját lábán nem menneel, és az a hivatástudat, ami belőlük árad, példa-értékű.

Elhallgatva a tanár urat, minden szavából bölcsnyugalom árad, ami nyilván a kor hozománya is, dekíváncsivá tett, hogy mennyire jön ez a mindennapi

Interjú • Szegő Tibor: „Abban bízom, hogy van olyan képességem...”

„Abban bízom, hogy van olyan képességem, hogy azév végére a hallgató megváltozik.”

Magyar Sporttudom


69. szám • 2017/1

63

életéből, mennyire követi a társadalmi, politikai ese-ményeket?

Az, aki az emberi személyiség alakításával fog-lalkozik, és arra akarja rávenni a jövő edzőit, hogyalakítsák a fiatalokat, az nem tud nem foglalkozniaz őt körülvevő világgal. Folyamatosan számonkért jelenlétre van szükség. Bűn unalmas előadóvagyok, ha nem tudok a napi eseményekre rea-gálni. Nem elég azokat követni, de elsőnek kelllenni az azt értelmezők vonalában – mondja, és lát-ható, hogy komolyan is gondolja.

Mi foglalkoztatja mostanában és milyen tervei van-nak?

Döntően a tanár és az edző pedagógia felkészí-tésével foglalkozom – kezdi, majd picit témát vált.Alapvetően optimista ember vagyok, de néha ezmegbicsaklik. Alkalmanként rácsodálkozom, meny-nyire nincs fegyelem a tanórákon. Az iskolában a

testnevelő maga személyesíti meg a fegyelmet, hi-szen nem eshet le a gyermek a bordásfalról, ésehhez rendet kell tartani, és a fő szabálybetartó atanár. Mondok egy példát: bejön a hallgató azórámra, késve. Kezében szendvics, torta, kóla. Énnem veszem észre szándékosan. Leül, közel hoz-zám, és elkezd enni. Itt már meg kell állnom, ésmegkérdezem: „Maga mit csinál?”. Mire ő:„Eszem”. A fegyelmezettség a szükséglet-kielégítéskésleltetésének képessége. Kérdem én, hogy ez afiatal majd megengedi, hogy a tornateremben agyermekek egyenek? Nem engedheti meg. A kér-dés, hogy akkor minek ül az órámon? Abbanbízom, hogy van olyan képességem, hogy az év vé-gére ez a hallgató megváltozik, megérti, hogy mitszerettem volna neki megtanítani, és akkor ez azévünk sem telt el hiába. Nehéz mesterség…

Szegő Tibor

Interjú • Szegő Tibor: „Abban bízom, hogy van olyan képességem...”

Szeretettel várjuk Pécsett az Országos Sporttudományi Kongresszuson!

Mag

yar Sp

orttud

omán

yi Sze

mle • 18

. évfolya

m 69. sz

ám • 20

17/1

64

A „XI. Teljesítményelemezés a sportban – Világ-kongresszus” Spanyolországban, Alicante-ben kerültmegrendezésre 2016 novemberében. A rendezvénykeretén belül találkozhattak a szakterület legkivá-lóbb képviselői mind az öt kontinens képviseletében.Külön meg kell említeni azt az örvendetes jelenséget,hogy ez alkalommal nagy számban vettek részt egye-temi hallgatók is. A két és fél napos programban 55prezentáció, 11 kiemelt előadás és megközelítőleg100 poszter prezentáció szerepelt, átfogó képet advaa teljesítményelemzés sporttudományi diszciplínateljes spektrumáról.

A nyitó előadást prof. dr. Mike Hughes, az ISPASelnöke tartotta „Visszatekintés a teljesítményelemzéstudományterület elmúlt 30 évének legfontosabb kutatási eredményeiről” címmel. Marco Antonio Corredoira a spanyol taekwando válogatott edzője, arió-i olimpiára készülő csapat felkészülésének azonaspektusait mutatta be, amely a sportolók teljesít-ményének technikai-taktikai akcióinak mérésévelvoltak kapcsolatosak.

Prof. dr. Nic James az ISPAS főtitkára, a labdarú-gásban használatos legmodernebb „in and postevent” elemzési rendszerekről, lehetőségekről és azahhoz kötődő technológiáról adott képet. A továbbikeynote előadások az atlétika, a női kézilabda, aszinkronúszás és az úszás sportágakban adtak át-fogó képet a teljesítményelemzés lehetőségeiről azélsportolók felkészítésének folyamatába integrálva.A rió-i olimpia többszörösen bizonyította, hogy ez adinamikusan fejlődő, az információs-, és videó tech-nológia által támogatott sporttudományi terület egyrefontosabb szerepet játszik az élsportolók edzésfolya-

matában, célirányos felkészítésében minden sport-ágban! Több előadó is megerősítette az alapvetést: azedzői „szem” és a modern technológia által támoga-tott objektív feed-back együttesen jelentik a leghatá-sosabb módszert a hiteles elemző-visszajelzés nyúj-tásánál.

A színvonalas előadásokat workshop-ok és mástematikus szakmai találkozók egészítették ki külön-böző sportágakhoz kötődően. Ezeket a SpanyolOlimpiai Központ és a nemzeti sportági szakszövet-ségek támogatták, illetve delegáltak nagy gyakorlatitapasztalattal rendelkező előadókat.

A Nemzetközi Teljesítményelemező Társaság(ISPAS: http://www.ispas.org/) tervei szerint a követ-kező világkongresszus várhatóan Kolumbiában (Bo-gotában) lesz 2018-ban. Az előző kongresszusokkronológiai sorrendben az alábbi időpontokban vol-tak. 1991, Burton Manor, (England); 1993, Cardiff(Wales); 1995, Pattaya (Turkey); 1998, Porto (Portu-gal); 2001, Cardiff (Wales); 2004, Belfast (NorthernIreland), 2006, Szombathely (Hungary), 2008, Magdeburg (Germany); 2012, Worcester (UK); 2014,Opatija (Croatia). A felsorolás alapján is jól érzékel-hető az a kedvező folyamat, miszerint e sporttudo-mányi ágazat immár nemcsak az angolszász orszá -gokban, hanem Dél-, és Közép-Kelet-Európában iselterjedőben van.

Magyarországot dr. Dancs Henriette, PhD főiskolaidocens (NYME) képviselte. Itthon jelenleg egyedül aszombathelyi intézményben képeznek teljesítménye-lemzőket önálló teljesítményelemző kurzus kereténbelül.

Konferencia beszámoló •

XI. Teljesítményelemezés a sportban – Világkongresszus

(XI. World Congress of Performance Analysis of Sport)

2016. november 16-18, Alicante (Spanyolország)

http://wcpas11.uafg.es/

Magyar Sporttudom


69. szám • 2017/1

65

A konferencia Szervező Bizottsága 46. rendezvé-nyét egykori kollégánk, barátunk, a Magyar BiológiaiTársaság (MBT) Mozgás- és Viselkedés-biológiaiSzakosztály alelnöke, a fájdalmasan korán elhunytprof. dr. Rigler Endre tanszékvezető egyetemi tanáremlékének szentelte. A hazai sporttudomány jelentősalkotójától, a tudományos közélet fontos szereplőjé-től, formálójától éppen tíz évvel ezelőtt vettünk végsőbúcsút. Ez a szomorú évforduló indokolta, hogy újraemlékezzünk. Rigler Endrét példaképnek tekintjük,mert nem csupán jó kutató, oktató volt, hanem kie-melkedő szerepet játszott a fiatal kutatók felkarolá-sában, a tudományos munka szervezésében és irá-nyításában is. Az Országos Tudományos Diákkörimozgalomban ő vezette a Testnevelés- és Sporttudo-mányi Szekció munkáját, valamint az évente megren-dezett mozgásbiológiai konferenciák ügyes és fárad-hatatlan szervezőjeként is tevékenykedett. Ebben afeladatkörben különös elkötelezettséget mutatott,ugyanis kezdő kutató korától tartott itt előadásokat– még a konferenciák ősidőkbeli, tihanyi korszaká-ban is –, a szakosztály egyik vezetőjeként pedig fon-tos feladatának tartotta a hagyományok ápolását ésa konferencia-sorozat fenntartását. Emlékét őrizzükés hitvallását folytatjuk.

E konferencia megnyitóján köszöntöttük prof. dr.Donáth Tibort 90 éves születésnapja alkalmából, akia Semmelweis Egyetem Professzor Emeritusa, s akiévtizedeken keresztül az MBT Mozgás- és Viselke-dés-biológiai Szakosztály elnöke volt, jelenleg pedigtiszteletbeli elnöke. Életútján végig tekintve elmond-hatjuk, hogy mind szakmai, mind pedig közéleti te-vékenységében mindenkor eredményes, a mai napig

alkotó személyiség. 187 tudományos közleményével,15 könyvével komoly szakmai és társadalmi elisme-rést szerzett a hazai és nemzetközi területen egya-ránt. A Szakosztály által megrendezett éves konfe-renciák plenáris ülésein előadásai felbecsülhetetlenértékű szakmai segítséget jelentettek a szakemberekszámára. Az orvostudomány legújabb kutatási terü-leteiről szóló prezentációi a hallgatósággal megismer-tették azokat az újdonságokat, amelyek a sporttudo-mányra adaptálhatók voltak, így adva erőt az újabb ésújabb sporttudományos kutatások elindításához is.

A 46. Mozgásbiológiai Konferencia megrendezésétés az előadásokból készült tanulmánykötet kiadásáta Testnevelési Egyetem vállalta. A megnyitón többekközött prof. dr. h.c. Mocsai Lajos rektor úr köszön-tötte a résztvevőket, kiemelve a sporttudomány je-lentőségét a fiatal nemzedék nevelésében, oktatá-sában, az egészséges életmód kialakításában, fejlesz-tésében.

A konferencia két napján 48 előadás hangzott el atermészet- és a társadalomtudomány különbözőeredményeiről. Örültünk a sok fiatal kolléga jelent-kezésének is, hiszen e konferencia egyik kiemeltcélja, hogy a kezdő kutatók lehetőséget kapjanak a„szárnypróbálgatásokra” a tudományos kutatásieredményeik közreadása nehéz területén.

E beszámoló korlátozott terjedelmi keretei közöttnehéz lenne minden előadás témáját ismertetni.Éppen ezért (is) a Tudományos Programbizottság ésa Testnevelési Egyetem vállalta, hogy az előadásokattanulmánykötetben közreadja, ezzel járulva hozzá asporttudomány népszerűsítéséhez, az elért tudomá-nyos eredmények hasznosításához.

Konferencia beszámoló •

Beszámoló a tíz éve elhunyt Rigler Endre emlékénekszentelt 46. Mozgásbiológiai konferenciáról

2016. november 17-18., Testnevelési Egyetem (TF)

prof. dr. Gombocz Jánosprof. dr. Hamar Pál

dr. Keresztesi Katalin

Mag

yar Sp

orttud

omán

yi Sze

mle • 18

. évfolya

m 69. sz

ám • 20

17/1

66

BevezetésA teljesítménytúra előre meghatározott útvonalon

rendezett túra, amit adott szintidőn belül kell telje-síteni. Kis túlzással bárki részt vehet teljesítménytú-rán, azonban elengedhetetlen bizonyos fokú edzett-ség és a megfelelő ruházat, de különleges felkészüléstnem igényel a teljesítés. Hazánkban az első, 1981-ben megrendezett (Kinizsi 100) teljesítménytúra ótamár minden hétvégén és ünnepnapon rendeznek tel-jesítménytúrákat. A rendezvényeken általában azerőnlétnek megfelelő különböző hosszúságú és szint-különbségű túra közül lehet választani. A nevezésidíjért a rendezők biztosítják az útvonalat, vezető fü-zetet (ún. itinert) és a túra után vagy közben frissítőt(ételt vagy/és italt) adnak. Általában a túra nevezésidíja egyenesen arányos a túra nyújtotta szolgáltatá-sok színvonalával.

Anyag és módszer A szerzők a Teljesítménytúrázók Társasága által

nyilvántartott teljesítménytúrák adataiból leíró sta-tisztikai elemzést végeztek. 2015-ben a legrövidebb(0,1 km) és a leghosszabb (220 km) táv között meg-rendezett, összesen 816 különböző teljesítménytú-rán (egy esemény eltérő távokkal is) 132 396 személyállt „rajthoz”, 125 874 túrázó a megadott szintidőnbelül célba is ért. (A sikeres teljesítők aránya 95%.)

EredményAz átlagos túratáv 29,7 km (± 26,7 km) és az átla-

gos szintemelkedés 793 m (± 740 m) teljesítéséhezelengedhetetlen a megfelelő táplálkozás és folyadék-fogyasztás.

A hosszan, nem ritkán 8-24 órán át tartó igénybe-vétel csak abban az esetben jelent valódi élményt, haa menet közbeni (terhelés alatti) „töltés” és frissítésoptimális. A lényege „röviden”: szinte folyamatosanenni kell, legalább 20–40 percenként rágcsálni vala-mit, és nem szabad megvárni az éhséget.

A terhelés közbeni optimális táplálkozás azt je-lenti, hogy a táplálék összetevőinek aránya, minőségeés energiatartalma figyelembe veszi a mozgás köz-beni felszívódási lehetőséget, a sportág szükségleteit,az egyéni toleranciát és az edzettségi állapotot.

KövetkeztetésekA hosszú terhelések alatti táplálkozás mércéje a

terhelés energetikájának optimalizálása. A teljesít-ménytúrák csak kis hányadánál szempont a jó mi-nőségű élelmiszerrel történő ellátás a frissítésipontokon. A szervezők spórolnak, ami gyakran afrissítési pontokon elérhető ételeken és italokon ér-hető tetten (olcsó, gyenge minőségű „csokoládé”,cukrozott üdítőital stb.).

Szerzők előadásukban azokat a teljesítménytúrá-zás közbeni leggyakoribb problémákat is érintik,amelyek kudarchoz, a várt sikerélmény elmaradásá-hoz, valamint – az indokolt frissítés elmaradásából(pl. a test víztartalmának vesztésének első jele a szé-dülés) eredő sérülésekhez vezet. Csak azért, mert ehosszú, állóképességet igénylő sportteljesítménytnem versenynek nevezik, az indulók kivétel nélkülminden alkalommal saját magukat győzik le, fesze-getik határaikat, ahol a táplálkozás optimalizálásárólmég méltatlanul kevés szó esik.Kulcsszavak: sporttáplálkozás, teljesítménytúrázás,hidratáltság, táplálkozási terv

Helyesbítés •

Teljesítménytúrázók táplálkozása, folyadékfogyasztása a túra napján

Kiss Anna1, Lelovics Zsuzsanna2

1Szent István Egyetem, Élelmiszer-tudományi Kar, Budapest2Kaposvári Egyetem, KaposvárE-mail: [email protected]

2016 májusában, Szombathelyen megrendezett XIII. Országos Sporttudományi Kongresszus Program-és előadáskivonatból (17. évf. 66. szám) a fenti előadás összefoglaló sajnálatos módon kimaradt. A nyomdaihibáért elnézést kérünk.

Szerkesztőség

Magyar Sporttudom


69. szám • 2017/1

67

Eijsvogels, T.M.H. és mun-katársai (2016): Árt-e a szív-nek az egyszeri vagy a rend -szeres állóképeségi terhelés?(Are there deleterious cardiaceffects of acute and chronicendurance exercise?). Physio-logical Review,96: 1. 99-125.E-mail: [email protected]

A legjobb tudásunk szerinta rendszeres, heti több órai fizikai aktivitás dózis-függően véd az atheroszklerotikus szív-ér betegségekellen. Az extrém állóképességi terhelések során aszív-eredetű bio markerek emelkednek. Az idős álló-képességi sportolók körében is előfordul koronária-meszesedés, gyakoribb a pitvarfibrilláció. A genetikaihajlam, a hosszú-QT szindróma, a hipertrófiás kar-diomiopátia veszélyt jelent a sportoláskor. A nagyonrészletes áttekintés a mai ismereteket remekül fog-lalja össze 296 közlemény alapján.

Eijsvogels az első szerzője a Journal of AmericanCollege of Cardiology, 2016; 67: 3. 316-29. Exerciseat the extremes… című közleménynek is, amely szin-tén Thompsontól kérhető.

. . .Laszlo R., Steinacker, J.M. (2016): Versenysport és

pitvarfibrilláció. (Competitive sports and atrial fibrillation). Deutsch Zeitschrifft Sportmedizin, 67:10. 237.University Hospital Ulm E-mail: [email protected]

A pitvarfibrilláció (PF) a leggyakoribb aritmia azállóképességi sportolók között. A nem-koordináltpitvari inger 4-600/perc frekvenciáját az atrioventri-kuláris csomó megszűri, de a szabályozatlan vezetésa kamrákat abszolút aritmiára készteti. A fajtái: elsőfellépése után, ha 48 óra alatt spontán nem szűnik,antikoaguláns kezelés szükséges a CHA2DS2-VAScScore szerint. A perzisztáló PF egy hét után is fenn-áll, gyógyszeres vagy egyéb kardio-verziót igényel.Egy év után is kezdhetünk ritmusszabályozó keze-lést. Permanens, a beteg által elfogadott PF. „Lone” aPF, ha nincs klasszikus rizikófaktor: kor, dohányzás,diabétesz, balkamra hipertrófia, hipertónia, szívelég-telenség, poszt-infarktus, billentyűbetegség (mitráliselégtelenség). Tünetmentes is lehet a PF, véletlen ve-zethet a diagnózishoz.

A bal pitvar tágulása, volumenterhelése és a vago-tónia a sportolókon a PF gyakoribb jelentkezéséhezvezet. Calvo a nem sportolókhoz képest a veteráno-kon a PF előfordulásának esélyét 2,87-8,80 közétette (British Journal of Sports Medicine, 2012; 46:i37), Abdulla 5,29-re (Europace, 2009; 11: 1156),míg a Vasaloppeten (90 km sífutás) részt vettek kö-rében csak 1,9 volt (Andersen és munkatársai: European Heart Journal, 2013; 34: 3624). Ezek„lone” fibrillációk, de a sportolók körében a kissétöbb alkohol fogyasztása is szerepet kaphat ebben.

Az európai (European Journal of CardiovascularPrevention and Rehabilitation, 2006; 13: 475) és azamerikai (Journal of the American College of

Cardiology, 2015; 66: 2412)ajánlásait táblázatban összeg-zik a Szerzők. (Az anabolikusszteroidok hajla mosítanak PF-ra.) Ha kezelhető az ok (hiper-tireoidizmus, hipertónia), akezelést követő két hónaposnormál ritmus esetén kezd-hető újra az edzés és egyéveskövetést javasoltak. A ritkaparoxizmusok esetén 3 hóna-

pos sinus-ritmus után sportoljon újra a személy, „pillin the pocket”, bevétel után a kétszeres felezési időtki kell várni. Ha nincs strukturális szívbetegség, pre-excitációs szindróma, a PF nem életet fenyegető ál-lapot. Ha kellemetlen tünetet okoz, Ca-csatornabénítók próbálhatók – a béta-blokkolókat a sporto-lók rosszul tűrik és doppinglistán is vannak. Fenn-álló tünetek esetén az invazív kezelés jön szóba,amely a sportolókon is annyira hatásos, mint a po-pulációban.

Az amerikai álláspont a jól tűrt PF esetén (pajzs-mirigyfunkció, EKG, echo, gyógyszerszedés kérde-zése) versenysportot engedélyez. Az antikoagulációraa normális populáció szabályai vonatkoznak, dekontakt sportok a vérzésveszély miatt ellenjavalltak.Az ablációt tartják a megfelelő antiaritmiás eljárás-nak.

Sok tisztázatlan része van ezeknek az ajánlások-nak. Mi a stabil sinus ritmus? – a 24 órás Holterkevés a diagnózishoz; a sportoláshoz visszatérés idő-intervalluma kérdéses; stressz-EKG szükséges lenneminden esetben, az egyéb rizikófaktorok kiszűrésemiatt is; pajzsmirigyfunkciót mindig kell nézni; a ve-teránok rizikóját a korábbi vizsgálatok túlbecsülték.A veteránokon a “lone” PF kockázata – egyéb kocká-zati faktor nélkül – igen csekély lehet a valóságban,de mindenképpen nagyobb a sportolás szívet és ér-rendszert védő, 25-40 százalékos hatása: „inkábbkapjak pitvarfibrillációt mint infarktust”.

Az egyedi elbírálás, a minél több körülmény figye-lembe vétele felé terelődik a pitvarfibrilláló sportolókellátása.

. . .Faselis, Ch. és munkatársai (2016): Fittség és a

pitvarfibrilláció kockázata veteránokon. (Exercisecapacity and the risk of atrial fibrillation in veterans). Mayo Clinic Proceedings, 91: 5. 558-566..

5962, átlagosan 56,8 éve veterán katonát a tünet-mentes maximumig történő terhelés eredményealapján négy csoportra osztva (4,9 MET-ig alacsony,5,0-6,7 MET közepes, innen 7,9-ig jó, 7,9 MET felettmagas fittségűek) a 8,3 éves követés során a pitvar-fibrilláció fellépte fordítva arányos a fittséggel. 722személyen (14,5/ezer személy évente) keletkezett pit-varfibrilláció. A legkevésbé fittekhez képest az esély0,80; 0,55 és 0,37 a növekvő fittségi kategóriákban,egy MET-nyi fittségbeli különbség 21%-kal kisebbesélyt jelentett a fibrillációra. Ez a tapasztalásszembe megy azon adatokkal, mely szerint a nagy ál-lóképességű sportágak veterán sportolói között gya-koribb a pitvarfibrilláció.

Apor Péterrovata

Referátum

Referátum•

Khan, H. és munkatársai (2015): Kardiorespirato-rikus fittség és pitvarfibrilláció: népesség-mintán ala-pult követéses vizsgálat. (Cardiorespiratory fitnessand atrial fibrillation: A population-based follow-upstudy). Heart Rhythm, 12: 7. 1424-1430..

Az 52,6 éves korukban megmért maximális oxigénfelvételű 1950 személyen 19,5 év során 305 pitvar-fibrilláció lépett fel (65,1/ezer személy évente). A fitt-ségük alapján kvartilisekbe soroltak körében apitvarfibrilláció előfordulása 11,5, 9,1, 5,7 és 6,3; alegjobb és legkevésbé magas fittségűek esélykülönb-sége 0,67, ami 0,98-ra gyengült, ha az egyéb rizikó-faktorokat figyelembe vették. A nagyobb fittség adbizonyos védelmet a pitvarfibrilláció fellépésével szem-ben, de ezt az egyéb rizikótényezők leronthatják.

. . .Alonso, A. és munkatársai (2015): Intenzív élet-

módváltás és a pitvarfibrilláció esélye 2. típusú cu-korbetegeken: a Look Ahead random vizsgálat.(Effect of an intensive lifestyle intervention on atrialfibrillation risk in individuals with type 2 diabetes:the Look Ahead randomized trial). American HeartJournal, 170: 4. 770-777.

5067 túlsúlyos vagy kövér, cukorbeteg, 45-76 évesszemély egy része intenzív életmódváltásba kezdetta kalóriabevitel korlátozásával és testmozgással, míga kontroll „szokásos ellátásban” és oktatás-évben ré-szesült. Kilenc év alatt 294 pitvarfibrilláció lépett fel(EKG-diagnózis) egyformán a két csoportban (6,1 illetve 6,1/ezer személy-év) nem volt kapcsolat a súly-változás vagy a fittség-változás és a fibrilláció közöttaz első évben: a legjobb és a legrosszabb negyedesélyhányadosa 0,70 a testsúlycsökkenés és 0,88 afittség javulás terén. A mérsékelt testsúlycsökkenésvagy fittségjavulás nem változtatott a pitvarfibrillációelőfordulás gyakoriságán. Minden 10 cm magasság-változás 1,59-es HT-t jelentett: a magasabbak esélye-sebbek a pitvarfibrillációra.

. . .Van Buuren, F. és munkatársai (2012): A pitvarfib-

rilláció előfordulása az 50 évesnél idősebb, volt ké-zilabdázókon. (The occurrence of atrial fibrillationin former top-level handball players above the age ofthe age of 50). Acta Cardiologica, 67: 2. 213-220.

A német első liga volt olimpikon és bajnok 33 já-tékosa közül 10 pitvarfibrillált átlagosan 57,5 éveskorában. A bal kamra 53,68 mm (nem-sportolóké50,58 mm), a VO2 átlaga az anaerob küszöbnél27,54 ml/kg/perc a fibrillálókon és 32,24 ml/kg/percvolt a nem-fibrillálókon. A bal pitvarátmérő átlaga44,34 mm, illetve 38,94 mm volt. A bal kamra falamindenkinél normális vastagságú volt, de átlaga11,28 mm volt a fibrillálókon és 9,44 mm a nem-fib-rillálókon. A fibrillálók magasabbak (187,6 cm ver-sus 180,91 cm) voltak.

. . .

Nem hajlamosít az élsport a pitvarfibrillációraAz 1964-68-as évek 25 legjobb norvég síelője kö-

zött 25 évvel később ketten pitvarfibrilláltak, egyébszív-eltérés nem volt, kitűnő kondícióban voltak. (Sivertssen, E. és munkatársai: Tidsskr Nor Laegeforen, 1994; 114: 28. 3300-3304.

A 30 élvonalbeli állóképességi sportoló EKG, Hol-ter, szív-echo vizsgálata 24 éves korukban és 15 évvelkésőbb sem utalt kóros eltérésre. Nem volt fibrillálószemély, átlagosan a kamra tömege 109, illetve 107g/m2, az átmérő 68, illetve 70 mm, az ejekciós frak-ció 60, illetve 67%; a diasztolés mutatók normálisakvoltak, a kamrai korai ütések száma gyakoribb lett(0,4, illetve 3,8/10 óra), a SA és SV blokkok (szinuszcsomó és pitvar-kamrai átvezetés zavarai) regrediál-tak (Bjornstad, H.H. és munkatársai: Cardiology,2009; 112: 234-241).

. . .Yoon, H.J. és munkatársai (2016): A szív károso-

dására utaló biokémiai eltérések a hosszútávú ver-senyeken. (Changes in the markers of cardiacdamage following long-distance and ultra-long-distance running races). Journal of Sports Medicineand Physical Fitness, 56: 3. 295.

Far East University, Chungbuk, KoreaA kreatinkináz a 308 km-es futás után volt a leg-

magasabb, a cTnI (kardiális troponin I.) a 100 kmután, az NT-proBNP (B-típusú natriuretikus peptid)a „normális” maraton után emelkedett a legmaga-sabbra, a Hs-CRP (high sensitive C-reaktív protein)pedig a 308 km lefutása után meghaladta a normál-érték felső határát. A Hs-CRP és a cTnI is a 100 kmután a „kóros érték” tartományban volt – ez a táv ahosszú tartam és a nagy intenzitás kombinációja.

Referens: A szív-eredetű biomarkerek emelke-dése a fő érv, amelyet a nagy fizikai terhelés ártal-masságát hangoztatók emlegetnek. Találnak mor-fológiai jeleket is, amelyek az átlagnépességbenkórjelzők vagy prognosztikusan azok. Ezek a bio-kémiai eltérések 1-2 nap alatt lezajlanak, ahogy amorfológiai (UH, MRI) szokatlanságok is. A sporto-lás közbeni elhalálozások azonban nem az ilyeneltérésekkel bíró (él)versenyzőkön fordulnak elő,hanem rejtett patológiák esetén. Az állóképességisportokat űzött személyek élettartama több évvelhosszabb az átlaghoz képest. A várható élettartamaz átlagos fittséget (8-10 MET) meghaladó aerobkapacitással (kardiometabolikus fittséggel) rendel-kezőkön sok évvel hosszabb, noha a 15 MET felettifittség nem jár további élettartam-meghosszabbo-dással, de hátránnyal sem.

. . .Laszlo, R. és munkatársai (2016): Versenysporto-

lás ICD-vel (implantable cardiac defibrillator: beül-tetett defibrillátor). (Leistungssporttauglichkeit nachICD-Implantation). Deutsche Zeitschrift für Sport-medizin, 67: 10. 231-236. Univeritasklinik Ulm; Tübingen, Saarlandes E-mail: [email protected]

Mag

yar Sp

orttud

omán

yi Sze

mle • 18

. évfolya

m 69. sz

ám • 20

17/1

68 Referátum •

Magyar Sporttudom


69. szám • 2017/1

69

A defibrillátor beültetés klasszikus indikációi (isz-kémiás és dilatatív kardiomiopátia) mellett egyregyakoribb a genetikai elektromos zavar miatt ICD-tkapott személy, a (sportoló) család szűrése nyomán.Mintegy 37 000 ICD-s személy él Németországban,négyötödük primer profilaxis indikációval. Az elek -tromos kardiomiopátiások kardiális teljesítőképes-sége gyakran teljesen normális, így versenysportűzésére alkalmasak. Németországban nagy vitát ka-vart egy profi labdarúgó esete, aki ICD-vel tért visszaa profi ligába. A Német Sportorvosi Kongresszus2015 szeptemberében tárgyalta a problémakört. A36. Bethesda-konferencia állásfoglalása (Pellicia, A.és munkatársai: Journal of the American College ofCardiology, 2008; 52: 1990-1996) az ICD-vel élőketeltanácsolta a versenysporttól – kivéve az alacsonyintenzitású sporttevékenységet és ha a készülék/ve-zeték károsodása nem fenyeget. Ez a véleményekenalapult állásfoglalás volt. Esetgyűjtések már nyilvá-nosságra kerültek, így Lampert és munkatársai (Cir-culation, 2013; 127: 2021) 372 ICD-s személy 31hónapos története kapcsán valamennyi shock a test-mozgás során lépett fel, mindegyiket az ICD szün-tette meg, egyéb beavatkozás, haláleset nem történt.Az edzés vagy versenyek során nem volt több ashock, mint az egyéb fizikai tevékenység alatt. A 20évet meghaladó kor, az idiopátiás kamrafibrilláció ésaz ARVC (Arrhythmogenic right ventricular cardio-myopathy) hajlamosít gyakoribb shockra. A beteg-anyag igen heterogén, a 10-60 év közöttiek főleghosszú QT, hipertrófiás kardiomiopátia és aritmogénjobb kamrai miopátia miatt kaptak ICD-t. Mivel a„Veszélyek az ICD-s személyek versenysportolása” té-mában RCT (randomized controlled trial) nem vi-hető keresztül, így nemzeti (nemzetközi) regiszterrelenne szükség. Kobza és munkatársai (Pacing andClinical Electrophysiology, 2008; 31: 845) vizsgá-lata alapján 276 ICD-t viselő, szabadidő-sportoló17%-án lépett fel shock a testmozgás közben: bicik-lizés, síelés, gyalogtúrázás, hegymászás során, 3,3%-os évi gyakorisággal.

Az ICD-t viselők esetében eszméletvesztés követ-kezhet be, fontos, hogy ne sérülhessen sem ő, semmás személy. A készülék sérülése a beépítés helyé-nek megválasztásával és a vezetékek elhelyezésévelcsökkenthető. Védőtáska is létezik – hatásosságárólmég nincs adat. A karok nagymértékű mozgása –például evezés során – is károsíthatja a vezetéket.

A sportolásra alkalmasság az alapbetegségtől és asportfajtától függ. A hosszú-QT-3 esetén a szinkópenyugalomban, éjszaka lép fel, a sportolástól eltaná-csolás nem indokolt. Az aritmogén jobb kamrai mi-opátia viszont romlik az edzés hatására. ALong-QT-1gyel – eszméletvesztés lehetősége miatt –vízisportok, vitorlázás nem lehetséges. Az ütközések-kel járó sportok a készüléket veszélyeztetik.

Az amerikai Heart Association és Sportorvosi Kol-légium ajánlása: ha az ICD beültetés után 3 hónapeltelik shock nélkül, a sportolás engedélyezhető.

A (verseny)sportolás ellen szól: a mintegy 1,4 mil-lió gyermek-serdülő fiatalon a sportolás közbeni élet-veszélyes aritmiák 2,5-ször gyakoribbak, mint anem-sportolókon (Corrado, D. és munkatársai: Journal of the American College of Cardiology,

2003, 42: 1959). A fizikai tevékenységet olyan élet-tani jelenségek kísérik, amelyek aritmiára hajlamo-sítanak: szimpatikus tónusfokozódás, katekolamin-szint emelkedés, elektrolit-eltérések, acidózis. Ilyen-kor az ICD kevésbé hatásosan szünteti meg a zavart.Károsíthatja a testmozgás a készüléket és a vezeté-keket. Van olyan kardiomiopátia (ARVC), amely a fi-zikai edzés következtében romlik. A tenisz, a golf, azúszás, az evezés karmozgása károsíthatja a vezeté-keket (subclavian crush), ami a szubkután vezetésselsem iktatható ki teljesen. A terhelés alatt megnő akálium-szint, nő a T-hullám, amit tévesen észlelhetaz ICD és inadekvát shockot ad.

A sportoló és orvosa között korántsem kétoldalúa kapcsolat, a döntésekbe nagyon sokan beleszól-nak. A lelet lehet „jelentéktelen” vagy akár „verseny -sportolással összeegyeztethetetlen”. Best és munka -tár sai részletezték a döntési modellt (Zeitschrift fürOrthopädie und Unfallchirurgie. Orthop Unfall,2011), a versenysportolásba visszatérés esetére is.

. . .Watson, K.W. és munkatársai (2016): Az egészsé-

ges életvitel ellensúlyozhatja a genetikai hajlamot akoronária betegségre. (A healthy lifesyle can mitigatehigh genetic risk for coronary artery disease). NewEngland Journal of Medicine, doi:10.1056/NEJ-Moa1605086.

Három nagy prospektív genetikai tanulmány (Women’s Genome Health Study; AtherosclerosisRisk in Communities, Malmő Diet and CancerStudy) 51 425 személyen vizsgálta a CAD-dal (coronary artery disease) kapcsolatos nukleotid po-limorfizmus, emellett négy életmód-tényező (nem-dohányzás, nem-elhízottság, rendszeres fizikaiaktivitás, egészséges táplálkozás) befolyásoló szere-pét a koronária-esemény előfordulására.

A magas genetikai rizikójú személyek között a ko-ronária-esemény legalább 46 százalékkal volt alacso-nyabb, ha 3 vagy 4 egészséges életmód faktorralbírtak, mint ha csak eggyel. A nagy rizikójú szemé-lyek között az egészséges és nem-egészséges életmó-dot élők kockázata a koronária-eseményre a fenti 3tanulmány szerint 2,0-4,6%, 5,1-10,7%, és 5,3-8,2%.

Valóban fontos a genetikai hajlam, de fontos azéletvitel is – amelynek minden összetevője tőlünkfügg! Az egészséges életvitel csökkenti a genetikaikockázatot!

. . .Oja, P. és munkatársai (2016): Egyes fizikai aktivi-

tások-sporttevékenységek kapcsolata a kardiovasz-kuláris és össz-halálozással. (Association of specifictypes of sports and exercise with all-cause and cardiovascular disease-mortality: a cohort study of80 306 British adults). British Journal of Sports Medicine,doi:10.1136/bjsports-2016-096822. UKK Institute, TampereE-mail: [email protected]

A Health Survay for England és a Scottish HealthSurvey kapcsán 1991 és 1995 óta a háztartásokatkeresik fel periodikusan kérdezők. A magasság és a

Referátum •

Mag

yar Sp

orttud

omán

yi Sze

mle • 18

. évfolya

m 69. sz

ám • 20

17/1

70

súly megmérésén túl az életmódra, egészségre stb.vonatkozó válaszokat regisztrálnak (részletezve Sta-matakis, E. és munkatársai PLoS One, 2013; 8: 26közleményében). Előző írásuk (Oja, P. és munkatár-sai: British Journal of Sports Medicine, 2015; 49:434-440) az irodalom adatait elemezte 26 fizikai ak-tivitás egészség-védő vonatkozásában – a kocogás-futás és a rekreációs labdarúgás bizonyult a leg-hasznosabbnak. A mortalitás és a megbetegedésekelőfordulását a nemzeti statisztikai nyilvántartásbólvették.

A 43 704 nő és 36 601 férfi átlagkora 52 év körüli,9,2 év alatt 8790 halálozás történt, míg a kezdetbenszív-érbetegségről nem tudó 75 ezer résztvevő közül9,2 év során 1909 CVD (cardiovascular disease) ha-láleset fordult elő.

A bármely okra visszavezethető halálozás mérsék-lésében a (bármely okból végzett) kerékpározás 15%,az úszás 28%, a futás csak 13%, a labdarúgás csak18% esemény-csökkentéssel járt, míg a badminton-tenisz-squash 47%, az aerobic (keepfitt-gimnasztika-tánc) 27%-os halálozás-csökkenést eredményezett.A kardiovaszkuláris (CV) halálozást a racquet spor-tok űzői (56%-kal) és az úszók kerülték el leginkább(41%-kal). A biciklizés 7%, a futás 19%, a labdarúgás10%, az aerobik 36%-os CV-mortalitás csökkenésseljárt.

A korábbi elemzések a futás-kocogás nagymér-tékű, 27-44%-os védő hatását mutatták. A jelen ta-nulmány meglepően alacsony: 13%-os védelmetmutatott a teljes vizsgált populációban, míg a nem-aktívakkal szemben 43% a védettség mértéke. Kicsivolt a halálozás is, ez is gyengítheti a statisztikát. Atanulság azonban egyértelmű: a sportolás, a jelentős– heti legalább 10-12 MET-óra fizikai aktivitás jelen-tősen védi az egészséget és az életet. Receptre kelleneírni – és persze beváltani.

Referens: A tamperei Kekkonen-Intézet tevé-kenysége számunkra is jól ismert. A MET-óra atestmozgás intenzitásának és az időtartamnak aszorzata: egy mérsékelt testmozgás a nyugalmioxigénfelvétel 3-4-szeresével történik, ha fél óráigtart, akkor 0,5x3,5 MET-óra az aktivitás; az átla-gos középkorú személy kb. hatszorosra emelkedőoxigénfelvétellel képes kocogni, ha ezt másfél óráigvégzi akkor 6x1,5=9 MET-óra a teljesítménye. AVeteran’s Physical Activity Questionnaire (VPAQ –internet) aktivitásokat sorol fel, amiket, ha el tu-dunk végezni, tájékoztatást kapunk a teljesítő-képességünkről MET-ben kifejezve.

. . .Arem, H. és munkatársai (2015): A szabadidőben

végzett fizikai tevékenység és a halálozás kapcsolata,a dózis-hatás elemzése. (Leisure time physical activity and mortality: A detailed pooled analysis ofthe dose-response relationship) JAMA Internal Medicine, 175: 6. 959-967. Bloomberg School of Public Health

A 2008-as amerikai Fizikai Aktivitás Útmutatóheti legalább 75 perces élénk vagy 150 percnyi mér-sékelt-közepes intenzitású fizikai (aerob) tevékeny-séget tart szükségesnek a már jelentős egészség-

ápolás céljára – ez 7,5 MET-órának felel meg –, ésennek kétszeresét javasolja további egészségvédőszándékkal. Az élet védelmével, meghosszabbításacéljával végzett fizikai aktivitás felső határa – hogy afentinél több testmozgás jelent-e további előnyöket,netán veszélyt –, ismeretlen. E kérdésre a NationalCancer Institute 1992 és 2003 között végzett hat ta-nulmányának adatait elemezték. 661 137 amerikaiés európai lakos önbevallott fizikai aktivitását vetet-ték össze a 14,2 éves kísérés alatt a belépéskor átla-gosan 62 éves férfin és nőn, 116 686 elhalálozásalapján.

A magukat fizikailag inaktívnak mondottakhoz ké-pest a kicsit, de a 7,5 MET-óránál kevesebbet mozgópopulációban 20%-kal volt kisebb az elhalálozás esé-lye. Akik a minimum-kritériumot vagy annak kétsze-resét teljesítették, 31 százalékkal voltak kedvezőbbhelyzetben az inaktívakhoz képest, a háromszorosteljesítők pedig 37%-kal. További két százalékponttalvolt kisebb az esélyük a meghalásra azoknak, akika javasolt minimum 4-5-szörösét teljesítették (HR0,61). A javasolt testmozgás tízszeresét teljesítők ha-lálozási esélye ugyanennyi volt. Azonos jellegű a fizi-kai aktivitás és a kardiovaszkuláris, valamint arákban elhalálozás viszonya.

Referens megjegyzése: a bevallott fizikai aktivi-tásnál „keményebb” mutató a megmért fittség(aerob kapacitás; VO2max). Az évtizedek alatt össze-gyűlt adathalmaz azt igazolja, hogy az elhalálo-zás esélye a nagyon alacsony fittségű – 4 METalatti – populáció-mintához képest a 10-12 METfittségig csökken, majd a 14 MET-nyi aerob kapa-citás felettieken tovább nem javul és nem romlik.Ezért javasoljuk, hogy a rizikó-státusz megítélése-kor vegyük figyelembe a fittséget: A fittség mér-téke, mint a megbetegedések rizikóját befolyásolótényező. Akadémiai Kiadó 2012 – Testedzéssel amegbetegedések ellen. Magyar Tudomány 2012;12: 1470-1477. A fizikai aktivitás és/vagy fittségmértéke a kardiovaszkuláris kockázat besorolástmódosító tényező. Orvosi Hetilap. 2004; 145: 1801-1804. – Egy MET a nyugalmi oxigénfogyasztás,ami 3,5 ml oxigén testsúlykilogrammonként per-cenként. A nem állóképesség-edzettségű „átlagos”személy mérsékelt intenzitású testmozgása 3-4-szeres oxigénigénnyel jár, a lendületes 5-7 MET-tel,az átlagos maximális oxigénfelvétel a 20-30-asévekben 9-11 MET táján van. Önmagunk fittségelemérhető pl. a 12 perces (Cooper) futástávval, idő-sebbeknek és kevéssé fitteknek a hatperces gya-loglástávval, és becsülhető például a kérdőívesVPAQ-teszttel (net).

. . .Hammes, D. és munkatársai (2016): A Lamberts

és Lambert szubmaximális kerékpár-teszt tükrözi azedzett kerékpározók fáradását és regenerálódását?(Can the Lamberts and Lambert Submaximal CycleTest Indicate Fatigue and Recovery in TrainedCyclists?) International Journal of Sports Physio-logy and Performance, 11: 3. [email protected]

Referátum •

Magyar Sporttudom


69. szám • 2017/1

71

A teszt 2x6 perces terhelés, a maximális pulzus-szám 60 majd 80 százalékával, majd 3 perces 90%-os terhelés követi. A teljesítményt (Watt) és aterhelés nehézségének szubjektív megítélését: azRPE-t (Rating of Perceived Exertion: Borg skála), va-lamint a 3. terhelést követően a pulzusnyugvástmérik. A 11 napos edzésperiódus során jól használ-ható információkat adott a próba.

. . .van Dijk, J-W. és van Loon L.C.J. (2016): Fizikai

edzés-stratégiák a glikémiás kontroll optimálissá té-telére a folyamatos cukorszint-ellenőrzés fényében,cukorbetegeken. (Exercise strategies to optimizeglycemic control in type 2 diabetes: a continuing glucose monitoring perspective). Spectrum Diabetes -journals.org, doi:10.2337/[email protected]

Az A1C az elmúlt hónapok átlagos vércukor-érté-keit tükrözi, nem ad információt az értékek változá-sáról, illetve 113 mg/dl átlag mellett a cukorbetegensokkal nagyobb ingadozások láthatók. (Hipergliké-mia a 180 mg/dl érték felett mért vércukor. A 7 alattiA1C érték esetén is az idő 24 százalékában lehet hi-perglikémia.) A posztprandiális hiperglikémia leheta magas A1C fő oka. Mind az aerob, mind a rezisz-tencia-edzés – rendszeresen, tartósan végezve – azA1C 0,5-0,8 százalékos csökkenését eredményezi,valószínűleg az egész tesz inzulin-érzékenységéneknövelésével. Ez a hatás néhány edzésmentes napután elvész, emiatt is van szüksége rendszeres test -edzésre a cukorbetegnek is. Egyetlen edzés 24 órára16 mg/dl-es vércukor csökkenéshez vezet, a hiper -glikémiában töltött idő 30 százalékos csökkenésével,kisebb vércukor-érték fluktuációval. Érdekes, hogya vércukorszint és a terheléses értékek sem változ-nak.

Milyen edzés a legjobb? Kiderült, hogy a reziszten-cia-edzés éppen úgy 30%-kal csökkenti a hipergliké-miás epizódok számát, mint az állóképességi, és eznem csak a tablettával, hanem az inzulinnal kezelte-ken is jellemző. A rezisztencia-edzés („erőedzés”)sokak számára kellemesebb, a gyenge izomzatúakmindenképpen nyernek vele, de a fő érv a metaboli-kusan aktív izomtömeg megnövelése. A diabéteszamúgy izomvesztéssel jár, valamint a neuropátián isjavít az edzés. Az edzés tartama, intenzitása, és gya-korisága szorzata az edzésadag (dózis). A nagyobbintenzitás rövidebb idő alatt vezet eredményhez, deaz elérhető végpont nem különbözik a mérsékeltebbintenzitású, de hosszabb edzésekkel elérttől. A„nagy intenzitású interval tréning” – ami napjainkegyik kedvelt edzés-modalitása a szívbetegek rehabi-litációjában is – nem látszik előnyösebbnek a cukor-betegek edzésében. A legfontosabb az edzéssel el -töltött idő. Így a heti 18 km gyaloglás/futás, akár 3x6km vagy 6x3 km részletekben azonos hatással van acukoranyagcserére. Nem csak a strukturált (edzés-szerű, netán vezetett) aktivitás hoz előnyöket,hanem, ha napközben többször – több mint tízper-ces – lendületes fizikai tevékenységet végzünk, az iskedvező már. Az inaktív, „karosszék” életvitelt megkell változtatni napi többszöri, 10 percnél tartósabb

aktív periódusokkal, az étkezések után mindenkép-pen. A nagyobb intenzitású tevékenységgel pedig rö-videbb idő alatt érhető el ugyanaz a hatás.

. . .Huang, Y. és munkatársai (2016): A prediabétesz

és a kardiovaszkuláris, valamint az össz-halálozáskapcsolata. (Association between prediabetes andrisk of cardiovascular disease and all cause mortality: systematic review and meta-analysis). British Medical Journal, 2016;355:i5953, doi:10.1136/bmj.i5953.Affiliated Hospital at Shunde, Southern Medical Uni-versity, Foshan, ChinaE-mail: huyunzhao4406@163com

A prediabétesz a kezdeti lépés a normális cukor-anyagcserétől a cukorbetegség felé: kissé magasabbéhomi vércukor (ADA: 5,6-6,9 mmol/l, WHO: 6,1-6,9mmol/l); az orális glukóz terhelés két órája soránkissé magasabb értékek: 7,8-11 mmol/l; magasabbHbA1C: (ADA 5,7-6,4%, NICE 6,0-6,4%). Életmódváltással ekkor még elkerülhető a diabétesz. Ám aprediabétesz kritériumai kissé eltérnek az útmuta-tókban, és kissé eltérnek a kockázat mértékételemző közlemények adatai is. Ezek pontosítására53 tanulmány 1,6 milliónál több prediabéteszesbeteg sorsát követték 9,5 évig. A kardiovaszkulárisrizikó az Impaired Fasting Glucose (IFG) ADA defi-niciója szerint 1,13, a WHO kritériummal 1,26 és azavart cukorterhelés fenti előfordulása esetén 1,30.A koronária-megbetegedésre 1,10, 1,18 és 1,20 azesélyhányados, a stroke-ra 1,06, 1,17 és 1,20, az el-halálozásra 1,13, 1,13 és 1,32. A HbA1C emelkedett-ség az 5,7-6,4 és 6,0-6,4% kritériumokkal egyaránt1,21 és 1,25 eséllyel vezet kardiovaszkuláris és 1,15-1,28 eséllyel koronária betegséghez, de nem találtákelőrejelzőnek a stroke és a bármely okú elhalálozástekintetében. Az olyan alacsony vércukor, mint 5,6mmol/l vagy az 5,7%-ot meghaladó glikált hemoglo-bin-szint is már jelentős kockázatot jelez.

Egyetlen megoldás a helyes életvitel a táplálkozás,a rendszeres testmozgás, a pszichés összeszedettségés lelki tartás terén.

Referens: Eleget és hatékonyan teszünk a diabé-tesz, a hipertónia, az elhízás, a légzésfunkciókromlása, az ízületeink „elromlása”, a rákbetegség,a pszichés zavarok stb. kialakulása ellen a helyeséletmóddal? Aminél hatékonyabb, olcsóbb és örö-möket szerző megoldás nincsen.

. . .Joyce, S.R. és munkatársai (2016): A fittség és a

centrális hemodinamika a metabolikus szindrómá-ban. (Fitness is independently associated with cen tral hemodynamics in metabolic syndrome). Medicine and Science in Sports and Exercise,48: 8. 1587.

A kövér és a metabolikus szindrómás személyek,ha fittek, az életkilátásaik kedvezőbbek, mint a nem-fitteké. A 68 MET-szindrómás személyen radiálisapplanációs tonométerrel mérték az aorta rezervoirnyomást, a visszavert pulzushullámot, a reflexió ma-

Referátum •

Mag

yar Sp

orttud

omán

yi Sze

mle • 18

. évfolya

m 69. sz

ám • 20

17/1

72

gasságot, az augmentációs indexet 75-ös pulzusnál,futószalagon a kardiorespiratorikus fittséget ésDEXA-val a testzsírt. A nagyobb fittség kisebb aortarezervoir nyomással, reflexiómagassággal, visszavertpulzushullámmal és augmentációs indexszel járt,függetlenül a testzsírtól. Fontosabb a fittség növelése,mint a testzsír csökkentés.

Aporizma: ha már kövér, legyen fitt!

. . .Manderoos, S.A. és munkatársai (2016): Új agili-

tás-próba az edzetlen 28-55 évesek számára. (A newagility test for adults: its rest-retest reliability and minimal detectable change in untrained women andmen aged 28-55). Journal of Strength and Condi -tioning Research, 30: 8. 2226-2234.University of HelsinkiE-mail: [email protected]

Az agilitás definíciója hiányos ugyan, de mégis ért-jük: az egész test mozgásának hirtelen változtatásasebességben és irányban (Sheppard, J.M., Young,W.B.: Journal of Sports Sciences, 2006; 24: 9. 919).Számtalan tesztet írtak le, hiszen erő, egyensúlyér-zék, figyelem, mozgatórendszer, „ügyesség” egyarántszerepel a próba teljesítésekor. Az Amerikai SportKollégium a „mindenki számára” javasolt, egészség -őrző testmozgásként a neuro-muszkuláris fejlesztőgyakorlatokat is felsorolja (Garber, C.E. és munka-társai: Medicine and Science in Sports and Exer-cise, 2011; 43: 1334-1359).

Az itt ismertetett teszt 10,5 méter hosszú, 1,7 méterszéles sávban felfestett 14 tele és 11 üres – összesen25 – négyzet, amelyek két oldalon ide-oda helyezked-nek el. A feladat ezeken minél gyorsabban végig ug-rálni úgy, hogy a tele négyzetekre páros lábbal, azüresekre egy lábbal kell érkezni, eközben ötször kellaz egyik oldalról a másikra is átugrani. (A pálya rajzalátható a cikkben.) A 25-25 középkorú nő és férfi13,09 illetve 12,22 másodperces átlagidővel, 2,7-3,3átlagos hibával oldotta meg a feladatot az egyhetes is-métléskor, majd fél óra múltán. A teszt megbízhatósá-gát több számítással definiálták, ennek alapján a pró -ba érzékenyen jelzi a fizikai/mentális hanyatlás kezde-tét, és egyúttal ötleteket ad a fejlesztő tréningekhez.

Referens: a labdasportokban a „30-15 IFT” (Intermittent Fitness Test) a leginkább alkalmazottagilitás-próba.

. . .Belcaro, G. és munkatársai (2014): A nátha enyhí-

tése Pycnogenollal. (Improvement of common coldwith Pycnogenol: a winter study). Panminerva Medi-cine, 56: 301-308.Chieti-Pescara University, University of Milan. E-mail: [email protected]

A felső légutak vírus okozta gyulladása évente két-szer-ötször érinti a felnőtteket, legalább kétszer ilyensokszor a gyermekeket. A mintegy 200 vírusfajtaellen specifikus gyógyszer, oltás nincs. Rövidíthetika lefolyást a cink, a C-vitamin, aszpirin, lázcsillapí-tók, a nyálkahártya duzzanatot mérséklő cseppek és

spray-k, elsőgenerációs antihisztaminok – olykormellékhatások árán. A troxerutin mérsékli a gyulla-dást, az ödémát. Antibiotikum korlátozott indikáció -val indokolt. A nátha gazdasági terhe igen nagy: AzUSA-ban kb. 100 millió orvosi vizit, 8-9 milliárd dol-lár termeléskiesés, 20-190 millió nap hiányzás az is-kolából, a munkahelyi hiányzások 40 százaléka.

A Pycnogenol a francia tengerparti fenyő kérgébőlelőállított igen erős antioxidáns. Nagyon hatásosanmérsékli az kísérletes akut ödémát, klinikailag hatá-sos a mikroangiopátiákban, alsóvégtagi vénás zava-rokban, poszt-trombotikus állapotokban. Mérsékli azoxidatív stresszt – például a nagy fizikai aktivitássorán.

Önként vállalkozók – BMI 26 alatt, 25-65 évesek –a tünetek kezdetétől a 2. naptól 4 napon át 2x50 mgPycnogenolt szedtek. A tüneteket („a nátha 8 tünete:kaparó száraz torok, szipákolás, orrfolyás, orreldu-gulás, betegségérzet, köhögés, láz, fejfájás”) 10-fokúanalóg skálán értékelték. Csak a legalább 6 tünetetjelző betegek adatait értékelték. A Pycnogenolt sze-dők közül 70, a Pycnogeolt nem szedők közül 76személy betegség-lefolyása volt értékelhető. A Pycno-genol-csoport minden értékelési szempont szerintkedvezőbben vészelte át a megfázást: 1,1 nappal rö-videbb ideig voltak betegek, kevesebb munkanapothiányoztak, kevesebb egyéb gyógyszerre volt szükség,ritkább volt a szövődmény, a tartós köhögés, a 8tünet közül minden napon kevesebbet panaszolnak.Különösen fontos ez a tapasztalás az idős, a veszé-lyeztetett populáció védelmében.

. . .Santos-Dias, A. és munkatársai (2016): Az élet-

hossz-fehérje klotho megemelkedik az edzést köve-tően. (Longevity protein klotho is induced by a singlebout of exercise). Brazilian Journal of Sports Medi-cine, doi: 10.1136/bjsports-2016-096139.

A klotho (enzimfehérje) főleg a vesében termelő-dik, de az agyvízben, a vérben is kimutatható. Idő-sebb korban csökken a szintje, az öregedés jeleivel(infertilitás, bőratrófia, oszteoporózis, ektópiás mész-lerakódások) korrelálva. A hatásmechanizmus való-színűleg a fibroblasztok növekedésével kapcsolatos,a foszfát, a kalcium, a D-vitamin anyagcserével vankapcsolatban, mérsékli az oxidatív stresszt.

A fizikai aktivitás fékezi a krónikus vesebetegségprogresszióját, a kardiovaszkuláris betegségek kiala-kulását – vajon szerepel-e ebben a klotho? A 12hetes aerob edzés csökkenti az artériás merevségeta posztmenopauzás nőkön és emeli a klotho szintjét(American Journal of Physiology – Heart and Cir-culatory Physiology, 2014; 306: H348-55). Akut ed-zéshatásról a jelenlegi az első beszámoló: Egész-séges, edzett személyek 20 perces maximális futástvégeztek. A nők mindegyikénél nőtt a klotho mennyi-sége a szérumban, míg a 11 férfi közül négynél jelen-tősen nőtt. A klotho ígéretes hatásmechanizmuslehet a betegségek megelőzésében, az öregedés féke-zésében.

. . .

Referátum •

Ngai, S.P. és munkatársai (2016): Tai Chi a COPD-sbetegeknél. (Thai Chi for chronic obstructive pul-monary disease). Cochrane Database SystematicReview, 6: CD009953. Hong Kong Polytechnic University.

A Tai-Chi „gimnasztika” egy sor lassú, ritmikus, is-métlődő mozgás, az elme használatára, a légzéssza-bályozásra és a cirkuláris mozgásra figyelés felada -tával, a test belső energiájának (qi) áramlásának elő-segítésére. A qi normális áramlása kell a homeosz-tázis fenntartására, ami a hosszú élet titka. Idősekensegíti az egyensúly és az izomerő tartását, de aCOPD-beli (krónikus obstruktív légúti betegség) al-kalmazása nem ismert.

Az adatbázisokból 12 RCT-t (randomized con -trolled trial) elemeztek, 811, 61-74 éves COPD-s sze-mélyen szerzett tapasztalatok megismerésére. Aprogramok tartama 6 héttől egy évig terjedt. Hátrá-nyos mellékhatást nem közöltek. Háromféle tervezéstörtént: 1. Tai Chi a „szokásos kezeléssel „szemben;2. Tai Chi és légzőgyakorlatok, a csak légzőgyakor-latokat végzőkkel szemben; 3. Tai Chi és edzés acsak edzéssel szemben.

A „szokásosan kezeltekkel” szemben 29,6 méterrelhosszabb hatperces gyaloglástáv és 110 ml-rel na-gyobb FEV1 volt az eredmény, de a dyspnoe és azéletminőség, a maximális aerob kapacitás, erő,egyensúly változása kétséges vagy nincs adat. Nemhozott jobb eredményt a Tai Chi és edzés a légző-izomzat edzéssel szemben, additív hatásról sem tu-dósítottak.

A gyakorlat biztonságos, valószínűleg javíthatja alégző funkciókat és a testi funkciókat. Más programokkiegészítése Tai Chi-vel nem járt plusz hozadékkal.Persze a sokféleség, a különböző stílusok nem járnakazonos hatással, a „legjobb” nem jelölhető meg.

. . .Li, C.S. és munkatársai (2016): Fizikai aktivitás az

özvegység viszontagságainak megkönnyítésére – túlaz egészségi hozadékon. (Physical activity to over-come the adversity of widowhood: Benefits beyondphysical health). Medicine (Baltimore), 95:32:e4413. (Open paper)Kaohsiung University, Taiwan

A nők a hosszabb élettartamuk folytán gyakrabbanmaradnak egyedül, ennek szociális, mentális és fizi-kai hátrányaival. Az irodalom ennek a hátránynak atompításával keveset foglalkozik, ezért megkíséreltéka fizikai aktivitás egészséget javító hatásának vizsgá-latát az özvegységben. Taiwanon 446 ezer felnőttet,köztük 233 ezer nőt – akik az 1994-ben elkezdett or-vosi szűrőprogram sikeres résztvevői – 2008-ig kö-vettek. Részletes egészség-anamnézis és részleteslabor-vizsgálatok állnak rendelkezésre. Az özvegyekszáma az idővel egyre nőtt, hatvanöt év felett mindenmásodik nő özvegy. Ők fizikailag és szellemileg ke-vésbé aktívak, kövérebbek, dohányoznak, többet isz-nak, alvászavaraik vannak, depresszió miatt gyógy-szereket, pszichoaktív szereket szednek, gyakoribbaz öngyilkosság körükben. Akik a tanulmány kere-tében fizikailag aktívabbá váltak a megözvegyüléssel,a 18%-kal megnőtt halálozási esélyt nemcsak ellen-

súlyozták, de még 4 életévet nyertek a házas, de fizi-kailag nem aktív nőkkel szemben is. Ami még fonto-sabb: energizálódott a mentális állapotuk, javult azalvásuk mértéke és mennyisége, csökkent a depresz-sziójuk és a pszichoaktív szerek szedése, javult aszociális helyzetük.

Az özvegyek száma, anyagilag és szociálisan hátrá-nyosan stigmatizált csoportja, gyorsan nő. A kedve-zőtlen helyzetük javításában egyik fontos lehetőség atársas környezetben végzett rendszeres fizikai akti-vitás, amely segít a szociális hátrány áthidalásábanés az egészség fejlesztésében.

. . .Ismereteink a szarkopéniáról (2016. november)Az izomtömeg – és ezzel az izomerő – a 40-es évek-

től fokozatosan csökken fenntartott fizikai aktivitásmellett is, csak lassabban, mint a későbbi életkorok-ban, a nyolcvanas évekre pedig már a 30 éves kortáján mértnek a felére csökken (1). Az erő – és a me-tabolikusan aktív izomtömeg – megfogyása nagyobbfokú a dohányosokon, a fizikailag inaktív életvitelű-eken, a táplálkozási, tápanyag-felszívódási rendelle-nességgel élőkön, a kövéreken. A korábbi évtize-dekben végzett fizikai aktivitás hiányossága, a mul-timorbiditás, a mozgásos funkciókbeli elmaradás −amit a korábbi elesés is jelezhet – jellemzi a szarko-péniásokat például egy idősotthonban (2).

A fizikai inaktivitás nyilvánvaló magyarázat. Egyrenagyobb szerepet tulajdonítanak az oxidatív stressz-nek/károsodásnak – amely az inaktivitás és a test-zsír-felszaporodás egyik következménye. Az értelmifunkciók romlása is párhuzamban áll az izomfogyás-sal (3).

A diagnózist az izom erejének vagy a tömegének amérése pontosítja. InBody készülékkel az egész testizomtömege mérhető, amelyet a testmagasság négy-zetével osztva nyerhető egy kategorizálásra is alkal-mas index (2). A nemzetközi ajánlások az ultra-hangos és DEXA (Dual-energy x-ray absorptiometry)segítségével történő izomtömeg mérést, a térdfeszítőerő, a markolóerő vagy több izomcsoport erejénekmérését, valamint kutatási célra az izom keresztmet-szetére számított maximális erő (specifikus erő)meghatározását használják.

Biomarker(ek) keresése nem logikus, mivel igensok faktor eredménye az izomrostok elvesztése, aneuromuszkuláris kapcsolódás elváltozásai, a hor-monális behatások, a növekedési faktorok, az adipo-kinek, az izomfehérje-anyagcsere változások, atáplálkozási jellemzők – fehérjebevitel és hasznosításstb. (4). Talán az oxidatív stressz a leginkább okol-ható ártó tényező: a fehérje-egyensúlyt a negatívirányba tolja, zavarja a neuromuszkuláris junkciót aryanodin receptor szintjén, valamint a miofibrilláriskeresztkötések ciklicitását is (5).

A kezelés a fizikai aktivitás fokozása, az erő, az ál-lóképesség, a mozgékonyság, az ügyesség, a mozgá-sos feladatok rendszeres gyakorlása, az eleséskevésbé veszélyes módjának tanítása és megelőzésrea környezeti akadályok felszámolása mellett, a fe-hérje bevitelre oda is kell figyelni. Aminosavak (pl.leucin), mint táplálékkiegészítők, kevéssé váltak be

Magyar Sporttudom


69. szám • 2017/1

73Referátum •

Mag

yar Sp

orttud

omán

yi Sze

mle • 18

. évfolya

m 69. sz

ám • 20

17/1

74

és költségesek (6), de az ezekben dús étkek és leg-alább 1,2-1,6 g/kg fehérje napi elfogyasztása minden-képen indokolt (7) az edzéssel együtt (8, 9). Egyáttekintés arra a következtetésre jutott, hogy a foko-zott fehérjebevitel nem növeli jelentősen a progresz-szív rezisztencia-edzés hatásosságát (10), de nemártalmas az említett mértékkel fogyasztva.

Megtévesztő lehet a nagy zsírtömeggel öregedőkkülleme: nem gondolnánk őket szarkopéniásoknak– holott ők inkább ki vannak téve az izomvesztésneka zsírsejtek adipokin-aktivitása miatt. Ezért nem a„szarkopéniás obezitás” kifejezést, hanem a „kövérszarkopéniás” megjelölést javasolják Thomas ésmunkatársai (10).

A 2012-ben felfedezett, az izomsejtek által termeltirisin szintje a makrovaszkuláris betegségekben ala-csonyabb a normálisnál, krónikus vesebetegségbencsökken, a fogyókúra után a glikémia és inzulinémiajavulása magasabb irisin szinttel jár, lassítja a mell-rák-sejtek szaporodását stb. (11). Új ötlet a melato-nin felhasználása a szarkopénia kezelésére. Ezbiztonságos szer, öregkorban drasztikusan alacsonya szintje, sokféle biológiai hatással bír (12).

Felhasznált irodalom1. Malafarina, V., Uriz-Otano, F., Iniesta, R. et al.

(2012): Sarcopenia in the elderly: diagnosis, physio-pathology and treatment. Maturitas, 71: 2. 109-114.

2. Kovács É, Jónásné Sztruhár I, Asimia Evelyn ésmtsai (2016): A sarcopenia prevalenciája, valamintaz egészség- és életmódbeli tényezőkkel való kapcso-lata a tartós ellátást nyújtó intézményekben élő idő-sek körében. Orvosi Hetilap, 157: 46. 1847-53.

3. Chang, K.V., Hsu, T.H., Wu, W.T. et al. (2016): Association between sarcopenia and cognitive impairment: A systematic review and meta-analysis.Journal of American Medical Directors Association,2016 Nov 2 doi: 10.1016/j.jamda.2016.08.013.

4. Curcio, F., Ferro, G., Basile, C. és mtsai (2016): Biomarkers in sarcopenia: A multifactorial approach. Experimental Gerontology, 85: 1-8.

5. Baumann, C.W., Kwak, D., Liu, H.M., , L.V. (2016): Age-induced oxidative stress: how doesit influence skeletal muscle quantity and quality? Journal of Applied Physiology, 121: 5. 1047-1052.

6. Kalinkovich, A., Livshits, G. (2016): Sarcopenicobesity or obese sarcopenia: A cross talk betweenage-associated adipose tissue and skeletal muscleinflammation as a main mechanism of the pathogen -esis. Ageing Research Reviews, 2016 Oct 1doi:10.1016/j.arr.2016,09.008.

7. Lancha, A.H., Jr. Zanella, R., Jr. Tanabe, S.G.és mtsai (2016): Dietary protein supplementation inthe elderly for limiting muscle mass loss. AminoAcids és mtsai, 2016 Nov. 2.

8. Shad, B.J., Thompson, J.L., Breen, L. (2016):Does the muscle protein synthesis response toexercise and amino acid-based nutrition diminishwith advanced age? American Journal of Physiology– Endocrinology and Metabolism, 311: 5. E803-817.

9. Miyazaki, R., Takeshima, T., Kotani, K. (2016):Exercise intervention for anti-sarcopenia in community-dwelling older people. Journal of Clinical Medicine Research, 8: 12. 848-853.

10. Thomas, D.K., Quinn, M.A., Saunders, D.H.,Greig, C.A. (2016): Protein supplementation doesnot significantly augment the effect of resistanceexercise training in older adults: A systematic review.Journal of American Medical Directors Association,17: 10. 959. e1-9.

11. Gouveia, M.C., Vella, J.P., Cafeo, F.R. és mtsai.(2016): Association between irisin and major chronic diseases: a review. European Review for Medical and Pharmacological Sciences,20: 19. 4072-4077.

12. Coto-Montes, A., Boga, J.A., Tan, D.X., Reiter,R.J. (2016): Melatonin as a potential agent in treat-ment of sarcopenia. International Journal of Molecular Sciences, 17: 10. pii:E1771.

Referátum •

FELHÍVÁS

„Sporttudomány az egészség és a teljesítmény szolgálatában”

A Magyar Sporttudományi Társaságés a Pécsi Tudományegyetem Egészségtudományi Kar

mint társrendező

2017. június 1-3. között

Pécsen rendezi meg

XIV. ORSZÁGOS SPORTTUDOMÁNYI KONGRESSZUSÁT

Helyszín: Palatinus Hotel (7621 Pécs, Király u. 5.)

Jelentkezés résztvevőként: 2017. május 20.További információk később a honlapon (www.sporttudomany.hu)

Megvásárolható és megrendelhetô:Magyar Sporttudományi Társaság1146 Budapest, Istvánmezei út 1-3.E-mail: [email protected]

xiv. országos sporttudományi konferencia pécs, 2017...

Documents