· web viewnecesse est…” konferencia budapesten 1996-ban, 40 ország 400 szakértőjének...

II.A szakindítási kérelem indoklása, a továbblépés körülményeiA képzési kapacitás bemutatása

1. A szak képzési és kutatási előzményei az intézményben. Intézményi képzési előzmények esetén az indítandó szak kimenetének és a korábbi egyetemi végzettségi színvonalnak az összevetése, a megfelelés konkrét bemutatása. (A korábbi egyetemi képzés tartalmával és kimeneti elvárásaival való összevetés.)

Az ELTE Fordító- és Tolmácsképző Központja 1973-ban jött létre. Kezdettől fogva posztgraduális formában képez tolmácsokat és szakfordítókat, kezdetben két, majd négy nyelvpárban (magyar-angol/ német/ francia, valamint korábban orosz, később spanyol), 10-12 fős csoportokban. Az elmúlt 34 évben több mint 1500 szakfordító és tolmács nyert itt képesítést – a magyar piacon dolgozó képzett szakemberek jelentős része.

1999-ban mind az akkor 25 éve folyó Társadalomtudományi és gazdasági szakfordító és tolmács szakirányú továbbképzést, mind pedig az 1999-ben indított Európai Uniós szakfordító és konferenciatolmács szakirányú továbbképzést akkreditálta a Magyar Akkreditációs Bizottság, és 2000-ben a képesítési követelményekről szóló rendelet megjelent. (“Az oktatási miniszter 15/2000.[VII.6.] OM rendelete”, Magyar Közlöny 2000/71. 4535-4537.).

2000-ben az FTK elnyerte az European Masters in Conference Interpereting nemzetközi MA konferenciatolmács diploma kiadásának jogát, az erről szóló megállapodást dr. Boros László, az ELTE nemzetközi rektorhelyettese írta alá Brüsszelben.

2011-ben az FTT felvételt nyert a European Master’s in Translation (EMT) hálózatba, melynek jelenleg egyedüli magyarországi tagja.

Az FTT a 7/1986 (VI.26) MM rendelet alapján, rendszeresen (évente kétszer) szervez országos tolmács és szakfordító vizsgákat olyan gyakorló szakemberek részére, akik korábban nem vettek részt képzésben. A sikerrel vizsgázók e képesítő vizsga alapján válthatják ki működési engedélyüket az önkormányzatoknál, amely a közszférában való munkavállalás, közbeszerzési pályázatok esetében elengedhetetlen. E vizsgák eredményeképpen eddig több mint 1200 jelölt szerzett tolmács vagy szakfordító igazolványt: ők tekinthetők ma főhivatású nyelvi közvetítőknek Magyarországon.

A felhalmozott módszertani-kutatási tapasztalatoknak köszönhetően az FTT programjai folyamatosan megújultak, és megfelelnek a legmagasabb nemzetközi elvárásoknak. Valamennyi programja akkreditált.

Az FTT nagy szerepet játszik a helyes gyakorlat („best practice”) elterjesztésében a szakmában és képzésben egyaránt: szakmai kiadványok, szakmai szervezetekkel való együttműködés, állásfoglalások, előterjesztések, nemzetközi együttműködés, szakmai konferenciák formájában. Tanárai számos más hazai és külföldi képzőhelynek nyújtanak szakmai segítséget, konzultációk és tanári mobilitás formájában, továbbá számos saját kiadású szakkönyvet és tankönyvet jelentetett meg magyar és angol nyelven, a fordítás és tolmácsolás témaköréből.

Az FTT kiterjedt nemzetközi kapcsolatokat épített ki nemzetközi szakmai szervezetekkel (AIIC), 18 európai partneregyetemmel, az európai intézmények fordító- és tolmácsszolgálataival (Európai Parlament, Európai Bizottság, Európai Központi Bank).

Munkatársai részt vettek számos nemzetközi konferencián és szakmai továbbképzésen, és maguk is szerveztek ilyeneket Magyarországon (a legnagyobbak ezek közül a „Transferre necesse est…” konferencia Budapesten 1996-ban, 40 ország 400 szakértőjének részvételével és továbbképzés az EMCI-programban tanító tolmácstanárok számára, 2000-ben, 20 országból 58 részvevővel; valamint rendszeres évi szakmai konferenciák 1998 óta, neves külföldi és hazai szakemberek részvételével).

Az FTT megalapította, és folyamatosan megjelenteti az első magyar fordítástudományi folyóiratot a FORDÍTÁSTUDOMÁNY-t, amely szakmai fórumot jelent a fordítástudománnyal foglalkozó magyar kutatóknak.

Szerkeszti az ACROSS LANGUAGES AND CULTURES című angol nyelvű nemzetközileg referált szakfolyóiratot, amely az Akadémiai Kiadó és a Wolters Kluwer közös kiadásában jelenik meg.

A 2003/04 tanévben megindított önálló Fordítástudományi Doktori Program révén nagy szerepet játszik a fordítással foglalkozni kívánó fiatal kutatók képzésében, és ezáltal a magyar fordítástudomány megteremtésében.

Ami a korábbi egyetemi végzettségi színvonallal való egybevetést illeti, fordító és tolmács szak az egyetemeken és főiskolákon nem volt, a képzettséget általában angol, német, francia szakos bölcsészek/tanárok szerezték meg szakirányú továbbképzésben a főiskola vagy az egyetem elvégzése után.

2. Az új típusú szakon végzők iránti regionális és országos igény prognosztizálása, a foglalkoztatási igény lehetőség szerinti bemutatásával/dokumentálásával.

Az Európai multilingvalizmus fenntartása, és az ezzel járó hatalmas méretű soknyelvű dokumentációs tevékenység miatt a nyelvi közvetítők iránti igény a jövőben prognosztizálhatóan nőni fog. A versenyképesség javításának kulcsa a gazdaság minden területén a korszerű, jól alkalmazható nyelvtudás, és szükség esetén, a megfelelő minőségű nyelvi közvetítésre – fordításra, tolmácsolásra – való képesség

Bár még ma is elterjedt az a nézet, hogy a fordítás/ tolmácsolás minőségének egyedüli kritériuma a megfelelő nyelvtudás, ez ma már nem elég: az amatőr fordítók és tolmácsok ideje lejárt. A szakmásodás jelentős mértékben haladt előre az utóbbi években, és a szakképzett fordítóktól és tolmácsoktól a munkáltatók szakmai ismereteket, készségeket és a legkorszerűbb információ és kommunikáció-technológiai eszközök ismeretét is elvárják.

Társadalmi, politikai szinten az Európai Unióhoz történt csatlakozás, az oktatás, főként a felsőoktatás területén pedig a Bolognai Nyilatkozat aláírása és ezeknek a feltételeként, illetve következményeként jelentkező jogi, szervezeti, igazgatási, kulturális, szakmai, terminológiai stb. harmonizációs törekvések és előírások új munkaerő-piaci igényt teremtettek. Olyan szakemberek képzése vált szükségessé, akik a professzionális (szak)nyelvismereten túl jól informáltak az általuk választott forrásnyelvi és célnyelvi országok társadalmi, politikai, diplomáciai, gazdasági és kulturális hátteréről, és ezek birtokában a saját szakterületükön magabiztosan el tudják látni a nyelvi közvetítés feladatát. A különböző szakterületek szintjén egyre fokozottabban jelentkező nyelvi-szakmai transzferálhatóság igénye olyan terminológiai ismeretek elsajátítását követeli meg, amelyek biztosítani tudják az autentikus nyelvközi megfeleltetéseket. A képzés létesítésében érdekelt intézmények a gazdasági, a jogi, a politikai-diplomáciai, a közigazgatási, a műszaki stb. területek szaknyelvének oktatásával – amelyeket általános terminológiai elméleti kurzusok alapoznak meg – ennek a szakmai elvárásnak és nem utolsó sorban ennek a piaci igénynek kíván megfelelni. A fordító- és tolmács mesterképzési szakon végzett szakemberek alkalmasak lesznek szóbeli és írásbeli nyelvi közvetítésre a fordítás, a szakfordítás (a gazdasági, a jogi, a politikai-diplomáciai, a közigazgatási, a műszaki stb. szaknyelv) és a tolmácsolás területén. A filmiparban a filmfeliratozásra, kiadványszerkesztésre, (szak)nyelvi tanácsadásra, szoftver-lokalizációs munkák elvégzésére, terminológiai gyűjtemények, adatbázisok, glosszáriumok szakszerű elkészítésére és szerkesztésére, a fordítástámogató eszközök szakszerű használatára és a tolmácsolás területén: tárgyalási tolmácsolásra, médiatolmácsolásra, közösségi tolmácsolásra és a tolmácsberendezések használatára.

3. Az indítandó mesterszak hallgatóinak a kutatás-fejlesztésre, illetve a doktori képzésre való felkészítésének, valamint a doktori képzésre való továbblépés lehetőségének bemutatása.

A fordító és tolmács mesterszakon végző hallgatók doktori képzésre való továbblépését biztosítja az Eötvös Loránd Tudományegyetem Nyelvtudományi Doktoriskolájának Fordítástudományi Doktori Programja, amely 2003-ban indult a Fordító és Tolmácsképző Tanszékén.

A Fordítástudományi Doktori Program a fordítástudományt egy olyan új interdiszciplináris tudományterületként fogja fel, amely nem elsősorban a műfordítás kérdéseivel foglalkozik, hanem a fordítás, mint kétnyelvű beszédtevékenység folyamatát, eredményét és funkcióját kutatja. Ennek megfelelően a fordítástudomány érintkezik a pszicholingvisztikával, a kognitív nyelvészettel, a szövegnyelvészettel, a korpusznyelvészettel, a kontrasztív nyelvészettel, a lexikográfiával, a terminológiával, a szociolingvisztikával, a kommunikációelmélettel és más tudományágakkal, tehát minden olyan diszciplínával, amelyekre a fordító és tolmács mesterszak is épül.

Az alapozó kutatószemináriumok mellett (pl. bevezetés a fordítás elméletébe, bevezetés a fordítás gyakorlatába – az átváltási műveletek rendszere –, kutatásmódszertan I-IV.), valamint a kötelezően választható tantárgyak mellett ( az angol, francia, német, orosz és spanyol fordítástudomány klasszikusai és új irányzatai) a doktoranduszok a szövegnyelvészet és fordítástudomány, a fordítás és a kontrasztív nyelvészet, a szótárírás elméleti és gyakorlati kérdései, a terminológia, a retorika, a szemantika, a nyelvpolitika és fordításpolitika, és az Európai Unió nyelvhasználata területén végezhetnek kutatómunkát.

4. A kiemelkedő képességű hallgatók alkalmasságát figyelő, azt előmozdító, „tehetség-gondozó” tevékenység beépítésére vonatkozó elképzelések, ill. intézkedések bemutatása.

A fordító és tolmács mesterszakon a gyakorlatok 12-fős nyelvi csoportokban folynak, tehát van lehetőség a hallgatók munkájának személyre szabott figyelemmel kísérésére. A fordításokat a lektorok egyénileg javítják, és személyre szabott útmutatásokat adnak a minőség javítására.

Fontos, hogy a fordító és tolmácshallgatók részképzésen vehessenek részt a fordító és tolmácsképzést folytató külföldi egyetemeken (Karl-Franzens-Universität Graz, Johannes Gutenberg Universität Mainz, Institut National des Langues et Civilisations Orientales Paris (INALCO), Université Rennes 2, Universitat Rovira i Virgili Tarragona stb.).

Szoros kapcsolatot kell fenntartani a munkáltatói szférával és a hallgatóknak már tanulmányaik végzése közben kapcsolatba kell kerülniük fordítóirodákkal, hogy reális fordítói feladatok megoldása közben sajátítsák el a mesterséget.

5. A felsőoktatási intézmény képzési kapacitásának bemutatása az érintett képzési területen, illetve szakon. A tervezett hallgatói létszám képzési formánként bemutatva.

A képzési kapacitás: A fordítás és tolmácsolás oktatói esetében szoros kapcsolat van az oktató és kutatómunka valamint és a gyakorlati fordító- és tolmácstevékenység között. Kívánatos, hogy a szakfelelős oktatóknak a tudományos fokozat mellett fordítási és tolmácsolási gyakorlatuk is legyen.

Ez a követelmény az FTT esetében maradéktalanul teljesül: mind a szakfelelős dr. Klaudy Kinga, egyetemi tanár, mind a szakirány felelősök dr. Horváth Ildikó, habil. egyetemi docens (tolmácsolási szakirány) és dr. Barta Péter, egyetemi docens (fordítási szakirány) rendelkeznek tudományos fokozottal, és fordítási/tolmácsolási gyakorlattal is. A tanszék nyolc főállású oktatója közül hétnek van tudományos fokozata. A nyelvi lektorok személye és tudományos minősítettsége változó.

Mindazonáltal az oktatásba elkerülhetetlen bevonni meghívott oktatókat, olyan szakembereket, akik egy bizonyos nyelvpárban, egy bizonyos szakterület fordításának szakértői (olasz jogi szakfordítás, olasz gazdasági szövegek fordítása, olasz pénzügyi szaknyelv stb.).

A különböző nyelvi alapszakot végzett hallgatók közül sokan képzelik el jövőjüket nyelvi közvetítőként, tehát feltehetően nagy lesz az érdeklődés a fordító és tolmács mesterszak iránt. Számítunk más szakos, de jó nyelvtudással rendelkező jelentkezőkre is. Az FTT 40 éves tapasztalata azt mutatja, hogy a kívánatos csoportlétszám 12 fő. Ha a lemorzsolódással számolunk, akkor is maximum 15 fővel lehet indítani egy-egy nyelvi csoportot. A magas szintű B nyelvtudás és a középszintű C nyelvtudás mellett a fordító és tolmács pályára való alkalmasságról is meg kell győződnünk, tehát a szakra való belépést alkalmassági vizsgának kell megelőznie. A olasz nyelvből összesen évente 10-12 fő felvételét tervezzük.

III.A mesterképzési szak tanterve és a tantárgyi programok leírásaA képzési és kimeneti követelményeknek való megfelelés bemutatása

A szak tantervét táblázatban összefoglaló, krediteket is megadó, óra és vizsgaterv

Összefoglaló táblázat

Képzési szakaszok

Alszakaszok

Modulok

Kredit

Modulnév

KR

Alszakasz

Főszakasz

Össz

Törzs-

anyag

A) Elméleti alapozás

A fordítás elmélete

18

50

120

A tolmácsolás elmélete

Háttérismeretek (európai tanulmányok, nemzetközi szervezetek stb.)

B) Szakmai

törzsanyag

Fordítástechnika BA, AB, CA

32

Tolmácsolástechnika BA, AB, CA

Számítógépes segédeszközök

Differen-

ciált

szakmai anyag

C) Kötelezően választandó szakirányú modul

Terminológia

30

70

Konszekutív tolmácsolás BA, AB, CA

Szakfordítás BA, AB, CA

D) Szabadon választható

ismeretek

Intézményi szinten meghirdetett MA-kurzusok

20

E) Diplomamunka

20

Záróvizsga

Részletes hálóterv

A/B. TÖRZSANYAG

(50 kredit 18/32)

KódSorszám

Tanegység

Heti óraszám

Félévi óraszám

Jell.

Érté-kelése

Félév

Kre-dit

A) Elméleti alapozás

A1

Bevezetés a fordítás elméletébe

1

15

E

K

I

2

A2

Bevezetés a tolmácsolásba

1

15

E

K

I

2

A3

Bevezetés a fordítás gyakorlatába

1

15

E

K

II

2

A4

Európai tanulmányok

2

30

E

K

I.

2

A5

Szakmai fórum

1

15

E

K

II

2

A6

Nemzetközi szervezetek

1

15

E

K

II.

2

A7

Magyar nyelvhelyesség

1

15

E

K

I

2

A8

Gazdasági alapismeretek

2

30

E

K

III

2

A9

Jogi alapismeretek

2

30

E

K

IV

2

12

180

18

B) Szakmai törzsanyag

B1

Fordítástechnika BA I.

2

30

G

Gy

I

3

B2

Fordítástechnika BA II.

2

30

G

Gy

II

3

B3

Fordítástechnika AB I.

2

30

G

Gy

I

3

B4

Fordítástechnika AB II.

2

30

G

Gy

II

3

B5

Fordítástechnika CA I

2

30

G

Gy

I

2

B6

Fordítástechnika CA II

2

30

G

Gy

II

2

B7

Tolmácsolástechnika BA I

2

30

G

Gy

I

3

B8

Tolmácsolástechnika BA II

2

30

G

Gy

II

3

B9

Tolmácsolástechnika CA I

2

30

G

Gy

I

3

B10

Tolmácsolástechnika CA II

2

30

G

Gy

II

3

B11

Számítógépes fordítástámogatás

2

30

G

Gy

I

2

B12

Kontrasztív országismeret

2

30

G

Gy

II

2

24

360

32

C/D/E. DIFFERENCIÁLT SZAKMAI ISMERETEK(70 kredit 30/20/20)

C) Kötelezően választandó szakos specializáció

KódSorszám

Tanegység

Heti óraszám

Félévi óraszám

Jell.

Érté-kelése

Félév

Kre-dit

CFOR Fordítási szakirány (30 kredit)

CFOR1

Szakfordítás (gazdasági) BA

2

30

G

Gy

III

3

CFOR2

Szakfordítás (jogi) BA

2

30

G

Gy

IV

3

CFOR3

Szakfordítás (gazdasági) AB

2

30

G

Gy

III.

3

CFOR4

Szakfordítás (jogi) AB

2

30

G

Gy

IV

3

CFOR5

Szakfordítás (gazdasági) CA

2

30

G

Gy

III.

3

CFOR6

Szakfordítás (jogi) CA

2

30

G

Gy

IV

3

CFOR7

Szakmai terminológia fordítóknak (gazdasági)

2

30

G

Gy

III.

2

CFOR8

Szakmai terminológia fordítóknak (jogi)

2

30

G

Gy

IV

2

CFOR9

Irányított önálló laborfoglalkozás fordítóknak I.

4

60

G

Gy

III

2

CFOR10

Irányított önálló laborfoglalkozás fordítóknak II.

4

60

G

Gy

IV

2

CFOR11

Szakmai gyakorlat fordítóknak

4

60

G

Gy

IV

3

CFOR12

Diplomamunka konzultáció fordítóknak

2

30

G

Gy

IV

1

30

450

30

CTOL Tolmácsolási szakirány (30 kredit)

CTOL1

Konszekutív tolmácsolás BA I.

2

30

G

Gy

III

3

CTOL2

Konszekutív tolmácsolás BA II.

2

30

G

Gy

IV

3

CTOL3

Konszekutív tolmácsolás AB I.

2

30

G

Gy

III

3

CTOL4

Konszekutív tolmácsolás AB II.

2

30

G

Gy

IV

3

CTOL5

Konszekutív tolmácsolás CA I.

2

30

G

Gy

III

3

CTOL6

Konszekutív tolmácsolás CA II.

2

30

G

Gy

IV

3

CTOL7

Szakmai terminológia tolmácsoknak (gazdasági)

2

30

G

Gy

III

2

CTOL8

Szakmai terminológia tolmácsoknak (jogi)

2

30

G

Gy

IV

2

CTOL9

Irányított önálló laborfoglalkozás tolmácsoknak I.

4

60

G

Gy

III

2

CTOL10

Irányított önálló laborfoglalkozás tolmácsoknak II.

4

60

G

Gy

IV

2

CTOL11

Szakmai gyakorlat tolmácsoknak

4

60

G

Gy

IV

3

CTOL12

Diplomamunka konzultáció tolmácsoknak

2

30

G

Gy

IV

1

30

450

30

D ) SZABADON VÁLASZTHATÓ ISMERETEK (JAVASLAT)(20 kredit)

DFT 1-4

Szabadon választható (FTK kínálatából)

0-4

30-120

E/G

K/Gy

I-III

0-8

DA

Szabadon választható (Angol MA tantárgyak)

10-12

30-90

E/G

K/Gy

I-III

18-20

DN

Szabadon választható (Német MA tantárgyak)

10-12

30-90

E/G

K/Gy

I-III

18-20

DF

Szabadon választható (Francia MA tantárgyak

10-12

30-90

E/G

K/Gy

I-III

18-20

12

210

20

E ) DIPLOMAMUNKA(20 kredit)

F) SZAKZÁRÓVIZSGA

2. Tantárgyi programok

A tantárgy neve: Fordítástechnika AB I-II. (magyarról első idegen nyelvre) A tantárgy kódja: B3, B4

Tantárgyfelelős: Dr. Barta Péter, egy. docElőfeltétel: --

Kredit: 3+3

Félév: I-II.

Heti óraszám:2

Óratípus: gyakorlat

Értékelés: gyakorlati jegy

A tantárgy leírása:

A gyakorlati foglalkozások célja a magyarról az első idegen nyelvre való fordítás készségének fejlesztése.

Tematika:

Az idegen nyelvre fordítással szemben támasztható követelmények.

A szóválasztás nehézségei különös tekintettel a honomínákra és az összetett szavak képzésére.

Idegenszó-használat különbségei a magyar és az idegen nyelvben.

Különbségek a nem latin betűt használó nyelvekből származó nevek, szavak átírásában. Rövidítések kezelése.

Szempontok a személy-, hely- és intézménynevek kezeléséhez a fordításban.

Párhuzamos szövegek használata a megfelelő szavak, fordulatok felderítéséhez, szövegkritika.

Hogyan használjuk az internetes keresőprogramokat fordításkor?

A fenti témákhoz tartozó példák elemzése, házi fordítások közös megbeszélése, értékelése.

Kötelező és ajánlott olvasmányok:

1. Klaudy K. 1999b: Bevezetés a fordítás gyakorlatába. Angol, német és orosz fordítástechnikai példatárral. Budapest: Scholastica. (ötödik átdolgozott kiadás).

2. Környei T. (szerk.) Fordítói ABC/1. Hogyan kezdjem. Útmutató fordítóknak és tolmácsoknak. Budapest: A Magyarországi Fordítóirodák Egyesülete, 2005.

3. Környei T. (szerk.) Fordítói ABC/3. Fordítástechnikai útmutató. Különböző szövegtípusok fordítása. Budapest: A Magyarországi Fordítóirodák Egyesülete, 2006.

Oktatók:

holland: dr. Eszenyi Réka, egy. adj.

A tantárgy neve: Szakfordítás (gazdasági és jogi AB (magyarról első idegen nyelvre)I-II. A tantárgy kódja: CFOR3-4

Tantárgyfelelős: Dr. Barta Péter, egy. doc.Előfeltétel: A-B tantárgycsoport

Kredit: 3+3

Félév: III-IV.

Heti óraszám:2




III. félév: gazdasági:

A magyarról idegen nyelvre való fordítás szempontjából releváns szövegek kiválasztása: milyen jellegű szövegek tartoznak ebben a kategóriába?

Szövegtípusok: cég- és termékbemutatás, éves jelentés szöveges része, cégtárgyalási jegyzőkönyvek, emlékeztetők, általános szállítási feltételek stb.

Szakkifejezések értelmezése, szakterminológia felderítése.

Egyes gazdasági szakszövegtípusok bemutatása, elemzése, házi fordítások közös megbeszélése értékelése.

IV. félév: jogi:

Témaszűkítés: polgári jogi és cégjogi iratok. Legfontosabb szövegtípusok: szerződés és bírósági határozat, ítélet. Eltérő szavakkal kifejezett azonos tartalmak a magyar és az idegen nyelvben. Ekvivalencia-használat szavak fordítása helyett. A helyes terminus felderítése a fogalmak per definitionem azonosítása segítségével.

Egyes szerződés- és okirattípusok, egyszerű bírósági ítéletek bemutatása és elemzése a forrás- és a célnyelv kifejezésbeli azonosságainak és különbségeinek tudatosítására. A nevek használata a fordításban: mi az, ami nem fordítandó. Hogyan fordítsuk a törvényhelyekre való hivatkozásokat? Házi fordítások közös megbeszélése értékelése.


1. Fazekas János, Fazekas Marianna, Hoffman István, Rozsnyai Krisztina, Szalai Éva Fazekas Marianna (szerk.)Közigazgatási jog. Általános rész I.: A közigazgatásról általában. Közigazgatási szervezeti jog. Közszolgálati jog Budapest: ELTE Eötvös Kiadó, 2014.

2. Kisfaludi András: Társasági jog. CompLex Kiadó, 2012

3. Menyhárd Attila: Dologi jog Budapest: ELTE Eötvös Kiadó, 2010

Oktatók:

Holland: dr. Eszenyi Réka, egy. adj.

A tantárgy neve: Konszekutív tolmácsolás AB I-II. (magyarról első idegen nyelvre) A tantárgy kódja: CTOL 3-4

Tantárgyfelelős: dr. Horváth Ildikó, habil. egy. doc.Előfeltétel: A-B tantárgycsoport

Kredit: 3+3

Félév: III-IV.

Heti óraszám:2




A tantárgy célja az anyanyelvről az első idegen nyelvre való nagyszakaszos (5 pereces) konszekutív (követő) tolmácsolás készségének és az ehhez szükséges jegyzeteléstechnikai módszereknek a kialakítása és fejlesztése.

Tematika:

· A helyes jegyzetelési módszer kialakítása B nyelvre, jegyzetelési gyakorlatok.

· Célzott szókincsfejlesztés olyan általános témakörökben, amelyek a tolmácsolás szempontjából relevánsnak tekinthetők.

· Blattolás B nyelvre (párhuzamos szövegek, háttéranyagok segítségével).

· B nyelvi kifejezőkészség javítása (nyelvhasználat, szókapcsolatok, hivatalos regiszter

· Beszédek tartása B nyelven, adott témakörökben.

· Felkészülés tolmácsolásra adott témában (háttéranyagok, glosszáriumok).

· Szituatív tolmácsolási gyakorlatok.

· A beszélői szándék megragadása különböző tolmácsolási helyzetekben és beszédtípusoknál.

· Ötperces beszédek tolmácsolása jegyzeteléssel, adott időkeretben. Sűrítés, tömörítés, a tempó javítása.


1. Az A és B nyelvi elektronikus és nyomtatott média, kormányportálok, egyéb megadott hírforrások folyamatos követése

2. Szabari Krisztina: Bevezetés a tolmácsolás elméletébe és gyakorlatába. Scholastica, Budapest, 2004.

3. Herbert, Jean: The Interpreter’s Handbook (2nd edition). Genève, Georg, 1968.

4. Szabó, Csilla (ed.): Interpreting: from Preparation to Performance. British Council, Hungary, 2003.

Oktatók:

Holland: dr. Eszenyi Réka, egy. adj.

.

3. Kompetenciák elsajátíttatása

Mutassák be a mesterszak kimeneti céljául kitűzött általános és szakmai kompetenciák elsajátíttatásának, illetve elmélyítésének konkrét megvalósulását. (Az adott kompetenciák megszerzését biztosító tantárgyak, valamint oktatási módszereik és gyakorlatuk.)

Az európai keretajánlás („Key Competences and Lifelong Learning - A European Reference Framework” - Kulcskompetenciák az egész életen át tartó tanuláshoz – európai referenciakeret) nyolc kulcskompetenciát sorol fel. Ezek a következők: (1) az anyanyelven folytatott kommunikáció; (2) az idegen nyelven folytatott kommunikáció; (3) matematikai kompetencia és alapvető kompetenciák a természet- és műszaki tudományok terén; (4) digitális kompetencia, (5) a tanulás megtanulása, (6) szociális és állampolgári kompetenciák, (7) kezdeményező- és vállalkozókészség, (8) kulturális tudatosság és kifejezőkészség. Ezek közül a fordító- és tolmács mesterképzés természetszerűeleg az anyanyelven folytatott kommunikáció és az idegen nyelven folytatott kommunikáció illetve a két nyelv közötti közvetítői készség fejlesztését tekinti elsődleges feladatának, és a legtöbb tantárgy ezt a célt szolgálja (B1-B10, CFOR 1- 8, CTOL 1-8). Ezen kívül fejlesztjük a hallgatók digitális kompetenciáját (B 11, CFOR 9), a tanulás megtanulását (CFOR 9-10, CTOL 9-10), a kezdeményező és vállalkozókészséget (A7, CFOR 11, CTOL 11), a kulturális és interkulturális tudatosságot (A 4, A 6, B12, DFT3).

A fordító- és tolmácsképzés mindenekelőtt készségfejlesztő képzés, de ahhoz hogy a nyelvi közvetítők magas szinten végezzék feladatukat, és váratlan helyzetekben is helyt tudjanak állni, alapos háttérismeretekre van szükségük Magyarország, a nyelvország és Európa intézményrendszeréről, kultúrájáról. Ezt szolgálják a törzsanyag elméleti alapozásra szolgáló tárgyai (A1-A9).

Az alábbi felsorolás szemlélteti, a fordító és tolmács mesterképzés során kialakítandó, megerősítendő és fejlesztendő általános és szakmai kompetenciákat (ismereteket, készségeket, képességeket):

a) fordító és tolmács a mesterképzési szakon szerezhető ismeretek:

· a fordítási és tolmácsolási tevékenység elméleti kérdései;

· nyelvi és kulturális ismeretek a forrás és célnyelven;

· nyelvpártól független háttérismeretek (gazdasági, jogi, politikai);

· a fordító és tolmács szakma működésének (intézményrendszerének, mechanizmusainak, szabványainak, etikai kódexeinek stb.) ismerete;

· kommunikációs alapismeretek;

· protokoll alapismeretek.

b) szakképzettség gyakorlásához szükséges személyes adottságok és készségek:

· megbízáselemzés;

· szövegelemzés (forrásnyelven);

· stratégiatervezés;

· szövegalkotás (célnyelven);

· terminológiai felkészülés,

· tematikus előkészítés.

c) a mesterképzési szakon végzettek alkalmasak:

· szóbeli és írásbeli nyelvi közvetítés: fordítás, szakfordítás, tolmácsolás;

· filmfeliratozás;

· kiadványszerkesztés;

· nyelvi tanácsadás;

· szoftver lokalizáció;

· terminológiai gyűjtemények készítése;

· fordítástámogató eszközök használata;

· tárgyalási tolmácsolás;

· médiatolmácsolás;

· közösségi tolmácsolás;

· tolmácsberendezések használata.

4. A képzési és kimeneti követelményekben előírt idegen nyelvi követelmények teljesítésének intézményi elősegítése, feltételei.

Mivel a fordító és tolmács mesterképzés két idegen nyelven folyik, a hallgatók a fordító és/vagy tolmács mesterszakos diplomájukkal egyben egy aktív idegen nyelv és egy passzív idegen nyelv tudását is bizonyítják. Az első idegen nyelv felsőfokú és a második idegen nyelv középfokú ismerete egyébként bemeneti követelmény. Mivel az idegen nyelvek tudásának meghatározott szintje fordító és tolmácsképzésben bemeneti követelmény a képzés elsősorban nem az idegennyelv-tudás fejlesztésére irányul, hanem a fordításhoz és tolmácsoláshoz szükséges kompetenciák kialakítását és fejlesztését tűzi ki célul.

5. A képzési és kimeneti követelményeknek való megfelelés bemutatása a szakra való belépés tekintetében (előzményként elfogadott alapszakok, kritérium ismeretkörök és kreditértékek)

a) a bemenethez feltétel nélkül elfogadott alapszakok:

· Első idegen nyelvből: anglisztika, germanisztika alapszak, néderlandisztika szakirány alapszak és szakirányain szerzett BA-diploma; valamint főiskolai és egyetemi szintű angol nyelv és irodalom vagy nyelvtanár szakos diploma;

· Második idegen nyelvből: minor szakos diploma (50 kredit) vagy az intézmény által elfogadott középszintű nyelvtudás, az intézmény által meghatározott nyelvből;

· Külföldi megfelelő BA-végzettség

· Alkalmassági vizsga minden esetben szükséges, tehát a feltétel nélküli alapszakok esetében is.

b) a bemenethez megadott feltételekkel elfogadott alapszakok, ill. kreditkövetelmények:

· bölcsészettudományi, társadalomtudományi (pl. gazdasági), műszaki és agrár tudományterületekhez tartozó alapszakokon szerzett diploma, vagy osztatlan képzés esetén három befejezett tanulmányi év;

· főiskolai bölcsészettudományi, társadalomtudományi (pl. gazdasági, jogi), műszaki és agrár tudományterületekhez tartozó szakokon szerzett diploma;

· az intézmény által elfogadott felsőszintű nyelvtudás az intézmény által meghatározott első idegen nyelvből;

· az intézmény által elfogadott középszintű nyelvtudás az intézmény által meghatározott második idegen nyelvből;

· a bemenethez előnyt élvez a BA képzés során abszolvált fordító/tolmács vagy szaknyelvi specializáció.

· meghatározott kreditek teljesítésével vehetők figyelembe továbbá azok az alap- vagy mesterfokozatot adó alapképzési szakok, illetve a felsőoktatásról szóló 1993. évi LXXX. törvény szerinti főiskolai vagy egyetemi szintű alapképzési szakok, amelyeket a kredit megállapításának alapjául szolgáló ismeretek összevetése alapján a felsőoktatási intézmény kreditátviteli bizottsága elfogad.

· Alkalmassági vizsga minden esetben szükséges.

6. Az értékelési és ellenőrzési módszerek, eljárások és szabályok bemutatása, a (289/2005. Korm. rend. 11.§ (3) bb) bekezdése szerinti) tájékoztató kiadvány internetes elérhetősége.

A hallgatói követelményrendszer internetes elérhetősége: https://www.elte.hu/file/ELTE_SZMSZ_II.pdf

Az értékelés a szemináriumok és szakdolgozati konzultációk esetében gyakorlati jeggyel, előadások esetében kollokviumi jeggyel történik. Az egyes szemináriumokhoz kapcsolódó konzultációk nem külön tanegységek, jegy nem jár értük. A szakdolgozatára a hallgató a szöveges értékelésen kívül érdemjegyet kap, majd végül jegyet kap záróvizsgájára is. A tanulmányok során szerzett jegyekből számítják ki az oklevél minősítését.

Gyakorlati jegy

A gyakorlati jegy ötfokozatú, amelyet a vizsgaidőszak első hetének végéig kell megadni. A számonkérés a szorgalmi időszakban történik, mégpedig tanórán tett írásbeli, szóbeli, gyakorlati beszámolóval, írásbeli (zárthelyi) dolgozattal, illetve otthoni munkával készített feladat értékelésével. Ha a hallgató nem kapott felmentést, az oktató a gyakorlati jegyet nem tagadhatja meg, amennyiben a hallgató a meghirdetett foglalkozások legfeljebb negyedéről hiányzott, viszont egyharmadot meghaladó távollét esetén a gyakorlati jegyet meg kell tagadni.

Vizsga (kollokvium)

A vizsga lehet

a) szóbeli;

b) írásbeli;

c) „A” típusú kombinált vizsga, amikor a vizsga írásbeli és szóbeli részből áll és az eredményét a tantervben rögzített módon, a két rész eredménye alapján állapítják meg, azonban a sikeres teljesítés feltétele mindkét rész sikeres teljesítése;

d) „B” típusú kombinált vizsga, amikor a vizsga írásbeli és szóbeli részből áll és az írásbeli rész sikeres teljesítése előfeltétele a szóbeli részen való részvételnek, a vizsga eredménye a szóbeli rész eredménye, azonban az írásbeli rész eredménytelensége esetén elégtelen.

A kollokviummal záruló tantárgyakat az ajánlott tanterv határozza meg.

A végbizonyítvány (abszolutórium)

A végbizonyítvány annak igazolása, hogy a hallgató a szak tantervében előírt tanulmányi és vizsgakötelezettségeknek (a szakdolgozat, az előírt államilag elismert nyelvvizsga és a záróvizsga kivételével) mindenben eleget tett, illetve a szakdolgozathoz rendelt kreditpontok kivételével a képesítési követelményekben előírt kreditpontokat megszerezte. A végbizonyítványt abban a félévben kell kiadni, mely félévben a hallgató az abszolutórium feltételeit teljesítette.

A szakdolgozat (diplomamunka)

A szakdolgozat a képzési és kimeneti követelmény által előírt tartalmú, a tanulmányok lezárásakor írt dolgozat. Minden mesterképzésben részt vevő hallgató a szak lezárásaként – a képesítési követelményekkel összhangban – szakdolgozatot ír. A szakdolgozat formai követelményeit a szak képesítési követelményei és tanterve rögzítik. A tartalmi és formai követelményekre a kari tanács, a kari tanulmányi bizottság, illetve a kari tudományos tanács ajánlásokat és kötelező előírásokat is megfogalmazhat.

A szakdolgozatot a hallgatónak bizottság előtt kell megvédenie. A bizottság ötfokozatú értékeléssel minősít.

A záróvizsga

A záróvizsga részeit a képesítési követelmények (képzési és kimeneti követelmények) határozzák meg. A záróvizsga az oklevél megszerzéséhez szükséges ismeretek, készségek és képességek ellenőrzése és értékelése, amelynek során a hallgatónak arról is tanúságot kell tennie, hogy a tanult ismereteket alkalmazni tudja. A záróvizsgán az a hallgató vehet részt, aki a végbizonyítványt (abszolutórium) megszerezte, tandíjjal, költségtérítéssel, kártérítéssel, egyéb díjakkal és térítésekkel nem tartozik, az Egyetem leltári tárgyait leadta, szakdolgozatát határidőre benyújtotta, és azt legalább elégséges érdemjegyre minősítették.

A záróvizsgát záróvizsga-bizottság előtt kell letenni, a vizsgát a bizottság zárt ülésen ötfokozatú értékeléssel minősíti.

Az oklevél

Sikeres záróvizsga alapján az Egyetem a hallgató részére – a nyelvvizsgát igazoló okirat bemutatásától számított harminc napon belül – kiállítja az oklevelet. Az oklevél a végzettség és szakképzettség megszerzését igazolja. Az oklevél mellé térítésmentesen ki kell adni az Európai Bizottság és az Európa Tanács által meghatározott oklevélmellékletet.

I. Diplomamunka a fordítási szakirányban: a hallgatók a második félév végén diplomamunkát készítenek, amely 20 oldal (30 000 n) terjedelmű szakszöveg lefordítása idegen nyelvről magyarra. A dolgozat felépítése a következő:

1. Bevezetés magyar nyelven a következő szempontok alapján:

· a megbízó bemutatása, célja a szöveg lefordíttatásával

· a szöveg szerzőjének rövid bemutatása,

· utalás a szöveg keletkezésének vagy megjelenésének körülményeire, helyére és idejére,

· a szöveg és a fordítás céljának rövid leírása,

· a szöveg és a fordítás várható célcsoportjának rövid jellemzése,

· a szöveg nyelvezetének, stílusjegyeinek rövid jellemzése,

· a szöveg témájának rövid összefoglalása, főbb fogalmak értelmezése,

· párhuzamos szövegekre való hivatkozás, azok szókincsének feldolgozása,

· előzetes szójegyzék készítése a fordításhoz az esetleges párhuzamos szövegek alapján.

A bevezetést lehet vázlatszerűen, pontokba szedve, nem összefüggő szövegként is elkészíteni, lényeg, hogy egyértelműen tartalmazza a fentieket. A bevezetésből ki kell derülnie, hogy a fordító végig elolvasta a fordítandó szöveget, megvizsgálta annak környezetét, „mindent tud a szövegről”, hasonló szövegeket keresett a célnyelven, amelyek terminológiáját és kifejezéseit feldolgozta.

2. Az eredeti szöveg (könyvből v. folyóiratból vett szövegek esetén fénymásolat)

3. A fordítás

Az esetleges lábjegyzetek a fordítás részét képezik. A lábjegyzetekre való utalást folyamatos számozással a szövegben helyezzük el. A lábjegyzetek állhatnak a lap alján vagy a szöveg végén.

A fordító megjegyzéseire vonatkozó utalásokat (lásd 4. pont) a szöveg szélén kell megadni.

4. A fordító kommentárja a célnyelven

Itt a fordító összefüggő szövegben vagy vázlatszerűen írja le (a szöveg szélén elhelyezkedő utalási sorrendben), miért döntött az adott fordítói megoldás mellett (pl. kézikönyvekben való utánanézés, szakemberrel folytatott konzultáció, párhuzamos szövegek stb.). Leírhatja, miért okozott nehézséget az adott szövegrész fordítása, és hogyan próbálta azt kiküszöbölni. Meg kell fogalmazni, mennyiben volt a fordítás nehezebb vagy könnyebb, mint ahogyan azt a szöveg első elolvasása után gondolta.

5. Források

· szótárak (egy- és kétnyelvű szótárak a forrás- és a célnyelven)

· lexikonok, enciklopédiák a forrás- és a célnyelven

· kézikönyvek (a témával kapcsolatos szakismeretek elmélyítését szolgáló olvasmányok) a forrás- és a célnyelven

· párhuzamos szövegek a forrás- és a célnyelven

· egyéb segédeszközök (szerzőtől, szakemberektől, szakintézményektől kapott felvilágosítás)

6. Összefoglalás

II. Diplomamunka a tolmácsolási szakirányban: a hallgatók a második félév végén diplomamunkát készítenek, amelynek tárgya egy tolmácsolási esemény leírása és az esemény kétnyelvű terminológiájának elkészítése.

1. A tolmácsolási esemény adatai

Megbízó, hely, időpont, várható időtartam, az esemény előzményei, a tolmácsolás módja, körülményei)

2. A tolmácsolási esemény szereplői

A szereplőkről és eddigi kapcsolatukról rendelkezésre álló írásos anyagok (meghívó, cégismertetők, tájékoztató brosúrák, éves jelentések, mérlegek, szerződések stb.) (anyagokat lehet mellékelni)

3. A tolmácsolási esemény egyéb jellemzői

(írásban kifejteni, indoklással, magyarázattal az előzetes anyagok és a megbízóval folytatott megbeszélés alapján)

a) az esemény helyszíne (valamelyik partner székhelye, szálloda, konferenciaközpont stb.), helyszín hatása/befolyása a tolmácsolásra, berendezés, elhelyezkedés, akusztika, tolmács helye stb., mikrofonok elhelyezkedése, partnerek hazai pályán vagy idegen környezetben mozognak

b) az esemény időbeli elhelyezkedése, eseménysor része (előzményekről mi tudható, korábbi helyszínek stb.). egyedi esemény-e

c) a kommunikációs partnerek kulturális közelsége rangja, beosztása, státusza – egymáshoz viszonyított státuszuk, azonos-e az előzetes információs szintjük

szakember – szakember vagy szakember – nem szakember

d) a kommunikációs partnerek várható szövegalkotási stratégiája, spontán – vázlat alapján – elõre megírt beszéd? Vizuális kísérõanyagok (videó, dia, fólia, handout, film, konferenciamappa, meghívó stb.)

e) az esemény témájának meghatározása, univerzális – kultúrspecifikus

szakmaiság foka (szakmai – ismeretterjesztő), célcsoport (széles nagyközönség – nagyobb/ szűkebb szakmai csoport), megértéshez szükséges elõzetes információk (“bennfentes-tudás“)

f) kommunikációs partnerek célja és érzelmi kötődése, azonos vagy ellentétes célok

tájékoztatás, protokolláris esemény, szerződéskötés stb., objektív beszélgetés vagy erősen érintett (érzelmileg is involvált) partnerek?

g) tolmácsolási esemény várható információintenzitása, partnerek előzetes információs és tudásszintje - mi várható ehhez képest?

h) esemény formalizáltsága és belső szerkezete, szigorú protokoll – informális szűkkörű beszélgetés, szokások, ceremóniák – ehhez tartozó szövegkonvenciók

plenáris ülés, közgyűlés, sajtótájékoztató, megnyitó, műhely, vita, előadás stb.

4. A témával kapcsolatos nyelvi segédeszközök ismertetése

A felkészüléshez felhasználható kétnyelvű és egynyelvű szótárak, glosszáriumok, lexikonok, enciklopédiák felsorolása pontos bibliográfiai adatokkal: szerző (vagy szerkesztő) megjelenés évszáma, cím, kiadás helye, kiadó.

Internetes források felsorolása

A rendelkezésre álló források értékelése használhatósági szempontból

A témával kapcsolatos párhuzamos szövegek gyűjteménye két vagy három nyelven

A párhuzamos szövegek lehetnek akár már elkészült fordítások, akár azonos témájú egymástól független szövegek. A szövegeket nem kell feltétlenül átgépelni, lehet fénymásolni is, de a fénymásolatok forrását valamilyen formában fel kell tüntetni.

5. A témával kapcsolatos terminológiai gyűjtemény

Összehasonlító terminológiai gyűjtemény az előzetes információk és a párhuzamos szövegek alapján – minimum 50 terminus részletes összehasonlító feldolgozása, hivatkozott példákkal az egyes jelentésekre a párhuzamos szövegek alapján.

6. Összefoglalás

A diplomamunkát 2-3 oldalas összefoglalás zárja, amelyben a szerző leírja, hogy a szóbanforgó tolmácsolási eseményben milyen szerepet játszott a terminológia, milyen nehézségeket jelenthet (jelentett) a felkészülés, milyen nehézséget jelent az adott szakterület magyar nyelvű terminológiájának megtalálása (megteremtése), tudott-e használni kész szótárakat, glosszáriumokat, melyek voltak azok, hogyan kellene azokat továbbfejleszteni stb.

IV.A képzés személyi feltételei[footnoteRef:1] [1: ]

1. A szakfelelős, a szakirány felelősök és a záróvizsgatárgyak felelősei

Felelősök neve és a felelősségi típus

( szf: szakfelelős,

szif: szakirányfelelős a szakiránya megadásával!

zvf: záróvizsgatárgy felelős)

Tudományos fokozat /cím

Munkakör

Munka-viszony típusa

Hány mesterszak felelőse

Alap- és mesterképzésben összesen hány kreditértékű tantárgy felelőse

a szakon / az

intézményben /

Mo-on

Prof. Dr. Klaudy Kinga

Szf

DSc

egy. tanár

T (1)

1

18/18/18

Dr. Barta Péter

Szif (fordítás) és zvf

CSc

egy.doc

T (1)

0

24/24/24

Dr. Horváth Ildikó

Szif (tolmácsolás) és zvf

PhD

habil. egy.doc.

T (1)

0

20/20/20

2. Tantárgylista – tantárgyak felelősei, oktatói

A tantárgy oktatói

a törzsanyag tantárgyainak

megnevezése

(Alapozó és szakmai Törzstárgyak)

Oktató neve

(A tantárgy blokkjában elsőként a tantárgy felelősét tüntessék fel)

Tud. fok. /cím

Munka-kör


A tantárgy előadója

I / N

Gyakorlati foglalkozást tart I / N


a szakon / az

intézményben / Mo-on

B 1-12 Törzsanyag (Szakmai törzsanyag)

B3-B4 Fordítástechnika

AB (magyarról első idegen nyelvre)

Dr. Barta Péter

CSc

egy doc.

T (1)

N

I

24/24/24

Holland: Dr. Eszenyi Réka

(-)

mb.

T (1)

N

I

(-)

Tolmácsolástechnika AB (magyarról első idegen nyelvre)

A tantárgy oktatói

a Differenciált Szakmai ismeretek tantárgyainak

megnevezése

Oktató neve

(A tantárgy blokkjában elsőként a tantárgy felelősét tüntessék fel)

Tud. fok. /cím

Munka-kör


A tantárgy előadója

I / N

Gyakorlati foglalkozást tart I / N


a szakon / az

intézményben / Mo-on

CFOR 1-12. Differenciált szakmai anyag (kötelezően választható modul - fordítás)

CFOR3-4 Szakfordítás AB (magyarról első idegen nyelvre)

.

Dr. Barta Péter

CSc

egy. doc.

T (1)

N

I

24/24/24

Holland: dr. Eszenyi Réka

(-)

mb

E

N

I

(-)

CTOL 1-12. Differenciált szakmai anyag (kötelezően választható modul - tolmácsolás)

CTOL3-4. Konszekutív tolmácsolás AB (magyarról első idegen nyelvre).

dr. Horváth Ildikó

PhD

habil. egy. doc.

T(1)

N

I

24/24/24

Holland: dr. Eszenyi Réka

(-)

mb

E

N

I

(-)

3. Az oktatók személyi-szakmai adatai

A IV.1. és IV.2. táblázatokban feltüntetett oktatók adatlapja

Szakfelelős

Név

Dr. Klaudy Kinga

Születési év

1945.

Végzettség

Egyetem (ELTE BTK)

Szakképzettség

Történelem, orosz nyelv és irodalom, angol nyelv és irodalom szakos középiskolai tanár

Jelenlegi munkahely, munkakör:

ELTE BTK Fordító- és Tolmácsképző Tanszék

tanszékvezető egyetemi tanár

Miskolci Egyetem, BTK Alkalmazott Nyelvészeti Tanszék

másodállású egyetemi tanár

Tudományos fokozat (a tudományág megjelölésével PhD, CSc DLA):

1982 CSc, alkalmazott nyelvészet, fordítástudomány

Tudományos / művészeti / akadémiai tagság (MTA tagság); MTA doktora (DSc); “dr habil” cím:

1997 MTA doktora (DSc) alkalmazott nyelvészet, fordítástudomány

1997 Dr. habil. alkalmazott nyelvészet, fordítástudomány

-

Eddigi oktatói tevékenység (oktatott tárgyak felsorolása, oktatásban töltött idő):

Oktatásban eltöltött idő: 35 év

Előadások: Bevezetés az alkalmazott nyelvészetbe, Bevezetés a pszicholingvisztikába, Bevezetés a nyelvészeti fordításelméletbe, Átváltási műveletek a fordításban

Gyakorlati foglalkozások: Fordítástechnikai szemináriumok: orosz-magyar fordítástechnika, angol-magyar fordítástechnika, Fordításelméleti szövegek olvasása, Lektorálás, Kontrollszerkesztés, Fordítás és magyar nyelvhelyesség.

PhD előadások: Bevezetés a fordítás elméletébe, Bevezetés a fordítás gyakorlatába, Bevezetés a fordítás kutatásába.

PhD gyakorlatok: A tudományos kutatás eredményeinek írásbeli és szóbeli bemutatása.

Az eddigi szakmai gyakorlat és teljesítmény bemutatása:

1973. egyetemi adjunktus, 1986. egyetemi docens, 1997. tanszékvezető, 1999 egyetemi tanár az ELTE BTK Fordító- és Tolmácsképző Központjában. Fő tevékenység: a magyarországi fordító és tolmácsképzés módszertanának kidolgozása, elméleti megalapozása

1982. CSci értekezés megvédése, 1996. MTA doktori értekezés megvédése, 1996. habilitáció a Pécsi egyetemen

1992. A Miskolci Egyetem Alkalmazott Nyelvészeti Tanszékének megalapítása, másodállású tanszékvezetőként, 1997-től másodállású egyetemi tanár

1991. A Magyar Alkalmazott Nyelvészeti Konferenciák sorozatának elindítása

1996. A Transferre Necesse est … nemzetközi fordítástudományi konferencia megrendezése

1999. Az FTK éves fordítástudományi konferenciasorozatának elindítása

1999. A Fordítástudomány és a Modern Filológiai Közlemények című folyóirat megalapítása, 2000. Az Across Languages and Cultures című folyóirat megalapítása

2003. Az FTK 30 éves évfordulójának megünneplése

2003-2004. A Fordítástudományi PhD Program megindítása

Az elmúlt 5 év szakmai, tudományos (művészeti) munkássága (a legfontosabb maximum 5, az oktatott tárgy/tárgyak szakterületéhez tartozó publikáció, alkotás felsorolása);

Klaudy K. 2001. Mit tehet a fordítástudomány a magyar nyelv „korszerűsítéséért” Magyar Nyelvőr 125 évf. 2. szám 145-152.

Klaudy, K., Károly, K. 2002. Repetition in professional and trainees’ translation. In: Hung, E. (ed.), Teaching Translation and Interpreting, 4, Benjamins Translation Library, Vol. 42. Amsterdam: Benjamins. 99-113.

Klaudy, K. 2003. Languages in Translation. Lectures on theory, teaching and practice of translation. With illustrations in English, French, German Russian and Hungarian. Budapest: Scholastica. 473 pp.

Klaudy K. – Bart I. 2003. EU-fordítóiskola. Európai uniós szövegek fordítása angolról magyarra. Bp: Corvina. 220 pp.

Klaudy K. 2004. A kommuniktív szakaszhatárok eltűnése a magyarra fordított európai uniós szövegekben Magyar Nyelvőr 128.évf.4. szám: 389-407.

Az eddigi tudományos-szakmai életmű szempontjából legfontosabb 5 publikáció vagy alkotás felsorolása (amennyiben az előbbiektől különböznek)

Klaudy K. 1999. Bevezetés a fordítás elméletébe. Budapest: Scholastica. 205 pp. (ötödik átdolgozott kiadás).

Klaudy K. 1999. Bevezetés a fordítás gyakorlatába. Angol, német és orosz fordítástechnikai példatárral. Budapest: Scholastica. 285 pp. (ötödik átdolgozott kiadás).

Klaudy K. (főszerk.) 1999-2004. Modern Filológiai Közlemények I-VI. évf. Miskolc: A ME Modern Filológiai Intézetének kiadványa.

Klaudy K. (editor-in-chief) 2000-2006. Across Languages and Cultures. A Multidisciplinary Journal for Translation and Interpreting Studies. Vol.1-7. Budapest: Akadémiai Kiadó.

Klaudy K. (főszerk.) 1999-2006. Fordítástudomány I-VIII. évf.Budapest: Scholastica

Tudományos/ szakmai közéleti tevékenység, nemzetközi kapcsolatok bemutatása:

Funkciók:

1982-1990Modern Filológiai Társaság, Fordításelméleti Szakosztály (titkár)

1993-1996MTA I. Oszt. Fordításelméleti Munkabizottság (elnök)

1993-1996MTA I. Oszt. Alkalmazott Nyelvészeti Bizottság (titkár)

1996-jelenleg isMANYE alelnöke

1994-1997MTA közgyűlési képviselő

1997-2000NYOE Nyelvtanárok Országos Egyesületének (alelnök)

1998-2000 MTA I. Oszt. Alkalmazott Nyelvészeti Munkabizottság (társelnök)

2001-jelenleg is Modern Filológiai Társaság, Fordítási Szakosztály (elnök)

1997-MTA I. Oszt. Nyelvészeti Bizottság

Konferenciaszervezés:

1990-2007 I-XVII. Magyar Alkalmazott Nyelvészeti Kongresszus I-XVII.

1999-2007 I-IX. FTK Fordítástudományi konferencia és öregdiák találkozó

2004-2007 I-IV. Fordítástudományi PHD Konferencia

Szerkesztői tevékenység:

Fordításelméleti Füzetek I-VI. Az MTA I. Oszt. Alkalmazott Nyelvészeti Munkabizottságának Kiadványa (1983-1988)

Nyelv-Info. A Nyelvtanárok Országos Egyesületének lapja (1993 - 2000)

Modern Nyelvoktatás. Alkalmazott nyelvészeti szakfolyóirat. (1995 -)

Modern Filológia Közlemények. (Tanulmányok a nyelvtudomány, az irodalomtudomány és társtudományaik köréből) A ME Modern Filológiai Intézetének közleményei. alapító főszerkesztő (1999-)

Fordítástudomány.(Tanulmányok az írásbeli és szóbeli nyelvi közvetítés elmélete, gyakorlata és oktatása témaköréből) Az ELTE BTK FTK kiadványa, alapító főszerkesztő (1999)

Nemzetközi szakmai kapcsolatok: Tagság nemzetközi társaságban:

International Association of Applied Linguistics (A.I.L.A.) (1982-)

European Society for Translation Studies (EST) (1992-)

FIT (International Translators Association) Translation Studies Committee tagja

Nemzetközi konferenciaszervezés:

1992. 1st International Transferre Necesse Est ... Conference on Current Trends in Translation Studies, Szombathely (szerv. biz. tagja)

1996. 2nd International Transferre Necesse Est ... Conference on Current Trends in Studies of Translation and Interpreting, Budapest (szerv. biz. elnöke)

Nemzetközi folyóiratban szerkesztőbizottsági tagság, elnökség:

2004 – jelenleg is „Transit: Translation, Mediation, Communication” Led on Line. Electronic Archive of Academic and Scientific Texts. LED Universitarie Edizioni di Lettre Economia Dritte. (member of the board)

1999 – jelenleg is: „Across Languages and Cultures”. A Multidisciplinary Journal for Translation and Interpreting Studies. Budapest: Akadémiai Kiadó. (editor-in-chief).

1995 jelenleg is: "The Translator". Studies in Intercultural Communication. Manchester: St. Jerome. (member of the board)

Tudományos kutatási területe az utóbbi években

· Átváltási műveletek rendszerezése, leírása, magyarázata

· Explicitáció és implicitáció a fordításban

Szakirányfelelős és záróvizsga felelős (fordítási szakirány)

Név

Dr. Barta Péter

Születési év

1960

Végzettség

egyetem

Szakképzettség

középiskolai tanár


Eötvös Loránd Tudományegyetem

egyetemi docens


CSc (nyelvtudomány)


–


francia nyelv- és stílusgyakorlat

francia nyelvészet

francia nyelvtan (morfoszintaxis)

parömiológia

francia-magyar általános, gazdasági és jogi fordítás

francia gazdasági és jogi terminológia

francia-magyar-francia konszekutív és szimultán tolmácsolás

30 év


1/ Oktatás:

francia-magyar általános, gazdasági és jogi fordítás

francia gazdasági és jogi terminológia

francia-magyar-francia konszekutív és szimultán tolmácsolás

2/ Konferenciák (részvétel, előadás, szervezés)

lásd alább: Tudományszervezés és Vendégtanár

3/ Vendégtanítás:

2012: Vendégtanár a Madridi Complutense Egyetem Filológiai Karának Francia Filológiai Tanszékén (doktori program): parömiológia oktatása


1/ Tudományszervezés

a/ 2009. szeptember 3–4.: A Kodolányi János Főiskola és a Budapesti Gazdasági Főiskola által szervezett II. Magyar Interdiszciplináris Humorkonferencia szekcióelnöke és Programbizottságának titkára

b/ 2011. április 18–20.: Opponens a XXX. Országos Tudományos Diákköri Konferencia Humántudományi Szekciójában

c/ 2012 óta: A Biblioteca fraseológica y paremiológica kiadványsorozat (Madrid: Instituto Cervantes; szerkesztők: Julia Sevilla Muñoz és Mª I. Teresa Zurdo Ruiz-Ayúcar) nemzetközi tanácsadó testületének tagja

d/ 2014. november 13-14.: A Selye János Egyetem Tanárképző Kara és az ELTE BTK Fordító- és Tolmácsképző Tanszéke által szervezett IV. Magyar Interdiszciplináris Humorkonferencia szekcióelnöke és Programbizottságának társelnöke

e/ 2014. november 13-14.: A Selye János Egyetem Tanárképző Kara és az ELTE BTK Fordító- és Tolmácsképző Tanszéke által szervezett Nemzetközi Humorszimpózium Programbizottságának társelnöke

2/ Publikációk

a/ Barta Péter: „A házastársi hűségről – magyar viccek alapján” = T. Litovkina Anna – Barta Péter – Hidasi Judit (szerk.): A humor dimenziói. A II. Magyar Interdiszciplináris Humorkonferencia előadásai /Segédkönyvek a nyelvészet tanulmányozásához 108./, Tinta Könyvkiadó – BGF Külkereskedelmi Kar, Budapest, 2010, 11-28. o.

b/ Peter Barta: „Love on the Other Side of the Fence – Analysis of Hungarian Jokes on Marital Infidelity” [Szerelem a szomszéd kertjében – A házastársi hűtlenségről szóló magyar viccek elemzése] = Anna T. Litovkina – Judit Sollosy – Péter Medgyes – Dorota Brzozowska (szerk.): Hungarian Humour [A magyar humor] /Humour and Culture 3/, Cracow Tertium Society for the Promotion of Language Studies, Kraków, 2012, 185-204. o.

c/ Peter Barta: „Les rapports parents–enfants dans les proverbes français” [Szülő–gyermek kapcsolat a francia közmondásokban] = Benayoun, Jean-Michel – Kübler, Natalie – Zouogbo, Jean-Philippe (szerk.): Parémiologie – Proverbes et formes voisines, Presses Universitaires de Sainte Gemme, Sainte Gemme, 2013, I. kötet, 167-186. o.

d/ Györgyi Géró – Péter Barta: „The Popular and Urban Roots of Hungarian Joke” [A magyar vicc népi és urbánus gyökerei] = Peter Zolczer – Anna T. Litovkina – Péter Barta – Andrea Puskás (vendégszerk.): Eruditio–Educatio (tematikus szám: Humor a mai társadalmakban), IX. évfolyam, 3. szám, Selye János Egyetem, Komárom, 2014, 85-105. o.

e/ Peter Barta: „Parent–Child Relationships in French Proverbs” [Szülő–gyerek kapcsolat a francia közmondásokban] = Kevin J. McKenna – Christian Grandl (szerk.): “Bis dat, qui cito dat” – Gegengabe in Paremiology, Folklore, Language, and Literature. Honoring Wolfgang Mieder on His Seventieth Birthday [“Bis dat, qui cito dat” – Viszontajándék a parömiológia, folklór, nyelv és irodalom területén. Wolfgang Mieder 70. születésnapja alkalmából], Peter Lang, New York – Washington, D.C./Baltimore – Bern – Frankfurt am Main – Berlin – Brussels – Vienna – Oxford, 2014. (megjelenés alatt)


1/ Barta Péter: „Kísérletek a közmondás meghatározására magyar és francia anyag alapján” = Filológiai Közlöny, XLI. évfolyam, 1. szám, Balassi Kiadó, Budapest, 1995, 127. o.

2/ Peter Barta: „La place des proverbes-valises parmi les proverbes détournés du français” [A közmondásvegyülések helye a francia antiproverbiumok között] = Annales Universitatis Scientiarum Budapestinensis de Rolando Eötvös nominatae, Sectio Linguistica, Tomus XXVI, Eötvös Loránd Tudományegyetem, Budapest, 2003-2005, 119-132. o.

3/ Peter Barta: „Au pays des proverbes, les détournements sont rois – Contribution à l’étude des proverbes détournés du français” [A közmondások között a ferdítés a király – Adalék a francia antiproverbiumok vizsgálatához] = I. rész Paremia. Boletín de Investigaciones Paremiológicas 14, Asociación Cultural Independiente, Madrid, 2005, 139-152. o.; II. rész Paremia. Boletín de Investigaciones Paremiológicas 15, Asociación Cultural Independiente, Madrid, 2006, 57-71. o.

4/ Peter Barta: „Quelques caractéristiques des proverbes-valises du français” [A francia közmondásvegyülések néhány jellemzője] = Acta Ethnographica Hungarica, LII. évfolyam, 1. szám, Akadémiai Kiadó, Budapest, 2007, 191-206. o.

5/ Anna T. Litovkina – Katalin Vargha – Péter Barta – Hrisztalina Gotthardt-Hrisztova: „Most Frequent Types of Alteration in Anglo-American, German, French, Russian and Hungarian Proverb Transformations” [Az angol-amerikai, német, francia, orosz és magyar közmondások ferdítésének leggyakoribb módjai] = Acta Ethnographica Hungarica, LII. évfolyam, 1. szám, Akadémiai Kiadó, Budapest, 2007, 47-103. o.


1/ Tagság szakmai szervezetekben:

Magyar Néprajzi Társaság

Magyar Nyelvtudományi Társaság

Magyar Tudományos Akadémia Köztestülete

Magyar Írószövetség (Műfordítói Szakosztály)

„Ranschburg Pál” Alapítvány a Dyslexiás Gyermekekért kuratóriumának elnöke (2008-ig)

2/ Vendégtanár

1991: a Stockholmi Egyetem Bölcsészettudományi Karának Francia, Olasz és Klasszikus Nyelvek Tanszékén: parömiológia oktatása

1993–2000: Institut Supérieur de Gestion (Párizs): előadások a magyar kultúráról

1996: Lille-i Újságíró Főiskola: francia sajtónyelv oktatása

2000: I. o. egyetemi docens az Angers-i Egyetem Bölcsészettudományi Karán (Franciaország): morfoszintaxis oktatása

2012: a Madridi Complutense Egyetem Filológiai Karának Francia Filológiai Tanszékén (doktori program): parömiológia oktatása

3/ Kutatás és ösztöndíjak

lásd alább

19861987

A Magyar Tudományos Akadémia Tudományos Minősítő Bizottságának tudományos továbbképzési ösztöndíja (francia nyelvészet: francia és magyar közmondások, valamint európai megfelelőik összehasonlító vizsgálata; eredetük)

1987. december 1988. február

Párizsban a francia közmondásokkal kapcsolatos kutatómunka

1992. július 1993. december

A Középeurópai Egyetem ösztöndíja (nyelvészet)

1993. május

Párizsban a mai francia nyelv tendenciáinak vizsgálata

1995. január-február

Párizsban a mai francia nyelv tendenciáinak vizsgálata (folytatás)

1995. október

Kutatás Párizsban egy megvalósíthatósági tanulmány készítése céljából egy kiegészítő kommunikációs képzésről az ELTE-n (FEFA III, 1.2. alprojekt)

1996

A Magyarországi Nemzeti és Etnikai Kisebbségekért Közalapítvány támogatása (romológia)

1997. május

Egyetemközi tanárcsere keretében nyelvészeti kutatás Angers-ban (Franciaország) az Angers-i Egyetemen (TEMPUS Turin Jep 7925.95; téma: modern nyelvi képzés)

1998-2004

A Pro Renovanda Cultura Hungariae Alapítvány Klebelsberg Kuno emlékére Szakalapítvány támogatása (filológiai kutatás, könyvtárfejlesztés)

2000-2003

A CERIEC (Fikciót, Írást és Kultúrákat Kutató Központ – Angers-i Egyetem, Bölcsészettudományi Kar, Équipe d’accueil n 922) külső kutatója

2001. június

A francia Külögyminisztérium magas szintű nyelvészeti kutatói ösztöndíja Párizsban

2001. június

Egyetemközi tanárcsere keretében nyelvészeti kutatás Párizsban a Paris III (Sorbonne Nouvelle) Egyetemen – Centre de linguistique française

2004-2006

Közös nyelvészeti kutatási projekt Bárdosi Vilmossal, Faluba Kálmánnal, Hessky Pálné Hoffman Reginával, Klaudy Kingával, Náray-Szabó Mártonnal és Rohrerné Fábián Zsuzsannával (ELTE; OTKA T 047 183): Európai frazeológiai univerzálék. Az európai frazeológiakincs közös elemei

2005 óta

A Nemzetközi Folklórlingvisztikai Kutatócsoport tagja (cikkek, előadások társszerzőkkel)

2006. szeptember

A John Templeton Foundation (USA) támogatása közmondáskutatásra

Szakirányfelelős és záróvizsga felelős (tolmácsolási szakirány)

Név

Dr. Horváth Ildikó

Születési év

1970

Végzettség

Egyetem (JATE BTK)

Szakképzettség

angol nyelv és irodalom, francia nyelv és irodalom szakos középiskolai tanár


ELTE BTK Fordító- és Tolmácsképző Tanszék

habil. egyetemi docens, tanszékvezető


PhD, nyelvtudomány

habil.


Oktatásban eltöltött idő: 19 év

Munkahelyek:

1996-99: Szent László Gimnázium, Budapest

1999-től folyamatosan ELTE BTK FTK egyetemi tanársegéd, egyetemi adjunktus majd egyetemi docens

Oktatott tárgyak: a tolmácsolás elmélete és gyakorlata, tolmácsolástechnika, fordítástechnika, konszekutív tolmácsolás, szinkrontolmácsolás


Oktatói és tudományos tevékenység:

1996-1999: angol és francia nyelvórák tartása,

1999-től: szakfordítás oktatása, tolmácsolástechnika tantárgy oktatása, tolmácsolástudomány előadás tartása, országos szakfordító- és tolmácsvizsga kidolgozása, szervezése és lebonyolítása minden nyelvből

2000-től kezdve folyamatos fordítói és tolmácstevékenység különböző magyar állami és nemzetközi szervezeteknél


Horváth, I. 2010. Creativity in interpreting. Interpreting 12:2. 146-159.

Horváth, I. 2012. Interpreter Behaviour. A psychological approach. (261p). ISBN 978-963-08-4976-0

Horváth, I. 2013a. A fordító- és tolmácsképzés új kihívásai. In: Klaudy (szerk.). Fordítás és Tolmácsolás a harmadik évezredben. Budapest: Eötvös Kiadó. 149-157.

Horváth, I. 2013b. Gépi Tolmácsolás. Szaknyelv és szakfordítás. Gödöllő: Szent István Egyetem, Nyelvi Központ. 106-113.

Horváth, I. 2013c. Bírósági tolmácsolás. Budapest: Eötvös Kiadó.

Horváth, I. 2014a. A tolmácsoláshoz való jogtól a bírósági tolmácsképzésig. Fordítástudomány 16. évfolyam 1 szám, 5-16.

Horváth, I. 2014b. Machine Interpretation. Revue Internationale d’Études en Langues Modernes Appliquées Supplément au numéro 7/2014 « Comment peut-on être traducteur/interprète? » Cluj-Napoca, le 11 Octobre 2013, 19–26.

Horváth, I. (szerk.) 2015. A modern fordító és tolmács. Budapest: ELTE Eötvös Kiadó.


Horváth I. – Szabari K. – Volford K. (eds) 2000.Fordítás és tolmácsolás a világban. Scholastica Budapest.

Horváth, I. 2005c. The cognitive components of autonomous learning in interpreter training.. In: Anderson, H. , Hobbs, M., Jones- Parry, J., Logan, S., and Lotovale, S. (eds.) Supporting independent learning in the 21st century. Proceedings of the second conference of the Independent Learning Association, Auckland NZ, 9-12 September 2005. Auckland: Independent Learning Association Oceania.

Horváth, I. 2007b. Autonomous learning: what makes it work in postgraduate

interpreter training? Across Languages and Cultures. Vol. 8. No. 1. 103–122.


Tagság hazai szakmai bizottságokban:

2003 – Magyar Alkalmazott Nyelvészek Egyesülete

2006 – Magyar Fordítók és Tolmácsok Egyesülete

Nemzetközi szakmai kapcsolatok:

2006: Kapcsolat az AIIC-kal (Konferenciatolmácsok nemzetközi szövetsége)

2008: Kapcsolat az Európai Bizottság Tolmácsolási Főigazgatóságával

2008: Kapcsolat az Európai Parlament Tolmácsolási és Konferenciaszervezési Főigazgatóságával

2009: Kapcsolat az Európai Bizottság Fordítási Főigazgatóságával

2012: European Masters in Conference Interpreting Konzorcium, alelnök

2012: European Society of Translation Studies, tagság

Tudományos kutatási területe az utóbbi években

1. A tolmácsolás/fordítás oktatásának módszertana

2. A tolmácsolás pszichológiai aspektusainak vizsgálata

3. Gépi tolmácsolás

4. Önkéntes fordítás és tolmácsolás

Teljes munkaidőben foglalkoztatott oktatók

Név

Eszenyi Réka

Születési év

1973

Végzettség

1997 ELTE BTK Néderlandisztika szakos előadó2000 ELTE BTK Angol nyelv és irodalom szakos tanár2007 ELTE Neveléstudomány (Nyelvpedagógia) PhD

2008 ELTE FTT társadalomtudományi és gazdasági szakfordító vizsga HOLLAND nyelvből2009 ELTE FTT összekötő tolmács vizsga HOLLAND nyelvből 2009 ELTE FTT társadalomtudományi- és gazdasági fordító és tolmács oklevél ANGOL nyelvből

2012 ELTE European Masters in Conference Interpreting (EMCI) oklevél angol és német nyelvből

Szakképzettség


ELTE Fordító- és Tolmácsképző Tanszék, egyetemi adjunktus


2007 ELTE Neveléstudomány (Nyelvpedagógia) PhD 2009



1998-tól

angol nyelven:

Fordítástechnika (angol-magyar)

Konszekutív tolmácsolás (angol-magyar)

Gazdasági fordítás (angol-magyar)

Jogi fordítás (angol-magyar)

Európai uniós tanulmányok ea.

Nemzetközi szervezetek ea.

holland nyelven:

Országismeret ea.

Nyelv- és stílusgyakorlat

Üzleti kommunikáció

Prezetációs technikák

Zsurnalisztika

Fordítástechnika (holland-magyar)

Jogi fordítás (holland-magyar)

Tolmácsolási gyakorlatok (holland-magyar)

Számítógéppel támogatott fordítás

Kutatásmódszertan az alkalmazott nyelvészetben


1998-tól néderlandisztika, 2012-től fordítás és tolmácsolás témakörében egyetemi oktató

szabadúszó fordító és tolmács (magyar-angol-holland)

konferenciatolmács

kutató a nyelvpedagógia és fordítástudomány területén


(folyamatban) A fordítási kompetencia fejlesztése: modellek és ötletek nyelvtanároknak. Szakpedagógiai körkép II.

(2015) Hány lábon álljon a fordító? A modern fordító profilja. In: Horváth, I. (szerk.) A modern fordító és tolmács. Budapest: Eötvös Kiadó, 11-20.

(2015) A modern fordítóképző profilja - aki tudja, tanítsa. . In: Horváth, I. (szerk.) A modern fordító és tolmács. Budapest: Eötvös Kiadó, 173-182.

(2014) Vertaaloperaties in literair vertalen: het verschil tussen keuzes gemaakt door studenten en de erkende vertaler. Werkwinkel, 8/2, 113-122.

(2013) Lost and found in translation: A kultúra megjelenítése átváltási műveletek segítségével holland regények műfordításában. In: Beeldvorming, bijdragen tot de Neerlandistiek in Debrecen, 9, p. 67-86. (A Debreceni Egyetem AMOS tanulmánykötet-sorozatában.)

(2010) Nyelvtanulás és/vagy flow? Számítógépes csevegő feladatok a nyelvórán. In: Az iskola fejlődési tendenciái. Szerk: Bábosik István. Karácsony Sándor Könyvtár, p. 137-158. (Az ELTE Neveléstudományi Doktori Iskolájának tanulmánykötet-sorozatában.)


(2007) Online chat in the secondary school EFL class : the effects and implications of including pair/peer chat tasks in the English class. 2007. Budapest : [KGRE BTK], Bölcsészettudományi Kar. 279 oldal.

(2007) Új eszköz a nyelvtanításban: a számítógépes csevegés (chat). Miért és hogyan csevegjenek diákjaink a nyelvórán? Iskolakultúra 07 (1), 105-116.

(2006) társszerző: Van der Wijst, P.: Grounding techniques in computer-mediated classroom tasks. Belgian Journal of English Language and Literatures New Series, 4, 151-168.

(2005) első szerző: Van der Wijst, P.: Met of zonder gezicht? Native-nonnative gesprekken face-to-face en in chat. (Szemtől-szemben, vagy arc nélkül? Anyanyelvű-nyelvtanuló párbeszédek szemtől-szemben és számítógépes csevegéssel.) In: Bálint, C., Eszenyi, R. & Varga, O. (szerk.) Károli Studies III. KRE, Budapest, 336-353.


Az European Masters in Translation (európai fordítói mesterképzések) nemzetközi konzorcium tanszéki koordinátora.

4. Nyilatkozatok

.

Szándéknyilatkozat

Az intézményvezető szándéknyilatkozata arról, hogy a fenti táblázatokban megnevezett oktatóknak a jelzett módon való foglalkoztatását biztosítja a felsőoktatási intézményben az indítandó képzés egy teljes ciklusára, és gondoskodik a személyi feltételek bemutatott szakmai megfelelőségének fenntartásáról.

Alulírott, Dr. Mezey Barna intézményvezető (rektor) nyilatkozom, hogy a fenti táblázatokban megnevezett oktatóknak a jelzett módon való foglalkoztatását biztosítom a felsőoktatási intézményben az indítandó képzés egy teljes ciklusára, és gondoskodom a személyi feltételekben bemutatott szakmai megfelelőségének fenntartásáról.

Budapest, 2015. március 30.

…..……………………………

intézményvezető aláírása

Nyilatkozat

az intézményben foglalkoztatott, az adott szakon oktatóktól arról, hogy kettőnél több munkaviszonyuk felsőoktatási intézményben nincs

Alulírottak, az ELTE BTK Fordító és Tolmácsképző Tanszékén foglalkoztatott oktatók nyilatkozunk, hogy kettőnél több munkaviszonnyal felsőoktatási intézményben rendelkezünk / nem rendelkezünk.

Budapest, 2015. március 30.

OKTATÓ NEVE

OKTATÓ ALÁÍRÁSA

RENDELKEZEM

NEM RENDELKEZEM

Fordító- és Tolmácsképző Tanszék

1. dr. Klaudy Kinga

2. dr. Barta Péter

3. dr. Horváth Ildikó

4. dr. Eszenyi Réka

5.

6.

7.

8.

V.A szakindítás kutatási és infrastrukturális feltételei

1. Országosan (és nemzetközileg) elismert tudományos műhely(ek) és együtt dolgozó szakmai közösséggel bíró alapvető K+F / művészeti terület bemutatása.

Az ELTE FTT Magyarország legjelentősebb fordító- és tolmácsképző intézete. Több mint harminc éves története során az ország nemzetközileg is elismert vezető szakmai kutató, szervező és továbbképző központjává emelkedett. Az ország egyetlen fordítástudományi periodikájának (Fordítástudomány), valamint az angol nyelvű Across Languages and Cultures szakfolyóirat szerkesztése és kiadása az FTT-hez kapcsolódik.

Csaknem tíz éve évi rendszerességgel tudományos konferenciát szervezünk, fordítás- és tolmácsolás-tudományi doktori iskolát működtetünk, több szakmai továbbképző tanolyamot tartottunk tolmácsoknak, továbbá az FTT jelentős segítséget nyújtott az ország egyéb felsőoktatási intézményeinek saját tolmács- és fordítóképző program létrehozásához.

Az FTT aktív részvevője a Európai Parlament és az Európai Bizottság kezdeményezésére alakult European Masters in Conference Interpreting Európai Uniós konferenciatolmács-képző programnak annak 1998-as megalalkulása óta, a nemzetközi EMCI konzorcium egyetlen magyar tagja, és az egyetlen magyarországi EMCI képzőhely. Számos hallgatónk dolgozik az európai intézményeknél fordítóként vagy tolmácsként.

Aktív kapcsolatokat ápolunk valamennyi magyarországi szakmai szervezettel (Magyar Tolmácsok és Fordítók Egyesülete, ProFORD, a Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara Fordító és Tolmács Szakosztálya), valamint a felhasználói (fogyasztói) kör legnevesebb képviselőivel (Országos Fordító ás Fordításhitelesítő Zrt. stb.), közös rendezvényeket szervezünk, a szervezetek vezetői rendszeresen meghívott előadóink.

2. A képzés tárgyi feltételei, a rendelkezésre álló infrastruktúra:

Az oktatás a Múzeum körúti campus F épületében folyik, ahol jelenleg 6 helyiség áll kizárólagos rendelkezésünkre az órák tartására (I/5. nagy tolmácsterem, I/6. számítógépes fordítólabor, I/7. szemináriumi terem, I/8. kis tolmácsterem, I/11. könyvtár, I/14. szemináriumi terem). Az előadásokat a közösen használt földszinti nagyelőadóban tartjuk (Kerényi terem), amely saját eszközeinkkel behangosítva meghívott előadók fogadására is alkalmas.

Az alábbiakban a képzés szempontjából legfontosabb tolmácstermek és a számtógépes labor infrastruktúráját részletezzük.

Európa terem (Nagy tolmácsterem) (MUK F épület I. emelet. 5)

Az országban egyedülálló felszereltségű terem kettős funkciót tölt be: nyelvi laborként és szinkrontolmácsolásra kialakított konferenciateremként is használható. A nyelvi labor funkció a nyelvfejlesztés mellett a konszekutív tolmácsolási gyakorlatok során is használjuk: ekkor egyszerre 6 hallgató dolgozhat, így a képzés és az időkihasználás hatékonysága megsokszorozódik.

Az FTT az ország egyetlen tolmácsképzője, ahol egy teremben 6 EU szabvány szerint méretezett és felszerelt tolmácskabin támogatja a képzést.

A számokkal jelölt tolmácsfülkék a biztosítéktábláról kapták a hálózati feszültséget, a fülkék mögött, illetve mellett 4-es elosztóról. A tolmácsberendezés asztala 6-os elosztóról működik, több egységet kell ellátni hálózati feszültséggel. Az informatikai végpontokat a technikusi munkahely, illetve a tanári asztal közelében alakították ki

Egy SONY 9000 LC gyármányú nyelvi laboratórium és Philips gyártmányú Digital Congress Network típusú infravörös hullámhosszon sugárzó 6+1 teremhang nyelvű tolmácspultokkal ellátott tolmácsberendezés dolgozik párhuzamosan. Használhatók külön-külön, de egyszerre is.

A nyelvi labor központi számítógép vezérelt egysége fülkénként 2, összesen 12 kazettás magnót működtet. Minden fülkében van egy közepes méretű TV készülék, így nem csak az előadók hangját, hanem pl. videofelvételt is lehet közvetíteni. Emellett a tanszék műholdvevője segítségével pl. az Európai Parlament üléseinek élő közvetítése is bejátszható.

A tolmácsberendezés 11 db mikrofonos delegátusi egységgel rendelkezik, amelyek többféle egyéb funkciót biztosítanak az előadások hangjának közvetítésén kívül (pl. szavazó lehetőség).

Kis tolmácsterem (MUK F épület I. emelet. 8)

A szemináriumi teremben két mobil tolmácsfülkét telepítettünk, a Philips GCN felszereléssel kompatibilis vezérlőberendezéssel és kézi mikrofonnal. A kabinok összekapcsolhatók. Így ebben a teremben is tartható szinkrontolmácsolási gyakorlat.

I/6. Számítógépes fordítólabor

Számítógépes fordítólabor (MUK F épület I. emelet. 6)

Az FTT 12 gépből álló intranetet alakított ki, az UTP-s hálózati kábelek egy 3Com gyármányú 100 Mbit/s sebességű 24 portos switch-be futnak össze. Egy Linux operációs rendszerű 2 hálózati kártyával ellátott gép a router (átjáró) szerepét tölti be, a Windows XP operációs rendszerű munkaállomások ezen keresztül csatlakoznak az ELTE hálózatához, az internethez.

A rekonstrukció során az F épület eddigi koaxiális kábelezését strukturált kábelezésre cserélték, így az internet elérés meglehetősen gyors.

A számítógépek Pentium III architekturájúak, ASUS TUV4X alaplappal, 700 MHz órajelű Celeron mikroprocesszorral. Minden gép minimum 256 MB SDRam mamóriát tartalmaz, és rendelkeznek CD olvasóval, hangkártyával.

A tanári gép egy kicsit nagyobb teljesítményű, Pentium III (nem Celeron) processzorral, DVD olvasóval. Ez a gép megosztja a nyomtatóját a munkaállomásokkal, illetve a csatlakoztatott projektor révén különböző prezentációk mutathatók be.

A főkapcsolótól minden asztalhoz vezetve a 220 V-os hálózati feszültség, asztalonként 4-es elosztóval. Minden munkahely áramellátása lekapcsolható a főkapcsolóval, kivéve a router szekrényt, mely külön kismegszakítóról kapja az áramot, ennek a gépnek éjjel-nappal mennie kell.

A terem felszereltsége egyedülálló abban a tekintetben, hogy a hallgatói számítógépek nem csupán hálózati végberendezésként működnek. A rendszert úgy alakítottuk ki, hogy lehetővé teszi a számítógéppel támogatott fordítás (CAT) és a terminológiai ismeretek magas színvonalú oktatását. Az előadó a tanári terminálról ellenőrizni tudja a hallgatói gépeken folyó munkát, a projektor segítségével kivetíthet egy-egy megoldást a vetítővászonra, üzenetet küldhet a hallgatói monitorokra, stb. Eszközeink segítségével demonstrálhatók a fordítói szoftverek (MorphoLogic fejlesztések, Trados, Déjà Vu, WordFisher, stb.) alkalmazásai, és bemutathatók a terminológiai munkához nélkülözhetetlen adatbázisok és url-ek (online és CD/DVD alapú enciklopédiák és szótárprogramok, Eurodicautom, Complex, EU joganyag terminológiai adatbázisa, stb.)

Az Európa teremben és a számítógéplaborban vetítővászon is van, projektor és laptop csatlakoztatható.

Az FTT rendelkezik még saját videokamerával, projektorral, MP3 felvevővel, valamint a teremhangosításhoz szükséges eszközökkel.

Könyvtár, video- és hangtár, digitális könyvtár (MUK F épület I. emelet. 11.)

A tanszéki könyvtár papíralapú állománya jelenleg mintegy 4000 kötet (ld. www.elteftt.hu). Az olvasótermi formában használható lexikonok, általános és szakszótárak mellett a kurzusok kötelező és ajánlott olvasmányait is magában foglaló szakkönyvtárunk darabjai kölcsönözhetők. A társadalomtudományi és gazdasági szakfordító- és tolmácsképzést támogatják folyóirataink is (pl. HVG, The Economist, Time Magazine, Der Spiegel, Le Point, stb.). Az alkalmazott nyelvészeti folyóiratok közül a legfontosabb a Fordítástudomány és az Across, amelyek - a jegyzetekhez és kötelező olvasmányokhoz hasonlóan – helyben meg is vásárolhatók. Könyvtári állományunkhoz tartozik még számos uniós kiadvány, tájékoztató anyag, többnyelvű glosszárium, konferenciaanyagok, stb.

Az FTT hangtárában jelenleg mintegy 300 órányi, kazettán rögzített hanganyag (beszédek, konferenciafelvételek, nyelvgyakorlást támogató anyagok) található, ezek a master copy kivételével kölcsönözhetők. A digitális hangtárat a 2006-os tavaszi szemeszterben kezdtük felépíteni, jelenlegi terjedelme mintegy 50 Mb, a számítógéplabor központi gépére telepítve, ahonnan szabadon másolható.

Videókönyvtárunkat az európai intézmények alapozták meg, mintegy 40 kazettával. Ezek elsősorban az Európai tanulmányok kurzust támogató informatív anyagokat, valamint tolmácsolási gyakorlóanyagokat tartalmaznak. Könyv-, hang- és videóállományunkat folyamatosan bővítjük.

Az FTT több módon támogatja a hallgatói tanulmányok eredményes elvégzését. A tanórákon kívül lehetővé tesszük a a hallgatóknak a számítógéplabor használatát (internet hozzáféréssel), a tolmácstermekben irányított és egyéni gyakorlási időt biztosítunk. A kazettás és digitális hanganyagokról technikusunk kérésre másolatot készít. (Valamennyi hang- és képi anyagunk jogtiszta.). A hallgatók saját felvételt készíthetnek órai tevékenységükről. A tanszéken folyamatosan megvásárolhatók a kötelező olvasmányok és a jegyzetek. A tolmácsolás gyakorlásának előmozdítása érdekében a hallgatók diktafont kölcsönözhetnek a tanszékről (korlátozott számban).

A tanulmányi ügyekkel kapcsolatos adminisztrációt egy fő teljes munkaidős tanszéki adminisztrátor látja el.

Az oktatást segítő egyéb feltételek közül kiemeljük a tanszéki technikust, aki részmunkaidőben igen sokrétű feladatot lát el: rendszergazda, felügyeli a számítógéplabor önálló használatát, karban tartja a tolmácslaborok felszerelését, igény szerint videó- vagy hangfelvételeket készít és másol, stb.

A normatív finanszírozáson kívüli egyéb források

Az FTT folytatni kívánja a mesterképzésre épülő, de külső jelentkezők számára is hozzáférhető költségtérítéses posztgraduális Európai Uniós konferenciatolmács (EMCI) programját. A tandíjak mellett bevételi forrás még az Európai Parlament esetenkénti – pályázati úton biztosított – támogatása.

Jelentős bevételek származnak az évente kétszer rendezett országos szakfordító és tolmácsvizsga vizsgadíjaiból.

Elsősorban a szakmai-tudományos munkát támogatják partnereink (BKIK, OFFI Zrt, MFTE), amelyek az éves konferencia, illetve a továbbképző tanfolyamok megrendezését segítik anyagilag.

Publikációs tevékenységünket, valamint a hallgatói mobi

· web viewnecesse est…” konferencia budapesten 1996-ban, 40 ország 400 szakértőjének...

Documents