· web viewa hallgatók becsült frissdiplomás átlagkeresetének értéke 169900 forint, az...

HALLGATÓK 2014KUTATÁSI ZÁRÓTANULMÁNY

Oktatási Hivatal, 2018

Tartalom

A kutatásról...............................................................................................................................4

Az adatok forrása....................................................................................................................4

Főbb megállapítások...............................................................................................................5

Tanulmányok.............................................................................................................................7

Képzési háttér..........................................................................................................................7

Képzési tervek.......................................................................................................................11

Nemzetközi kapcsolódás.........................................................................................................12

Külföldi tapasztalatok és nyelvtudás.....................................................................................12

Külföldi tanulmányok...........................................................................................................14

Külföldi munkavállalási tervek.............................................................................................16

A munka világa.......................................................................................................................18

Tanulmányok melletti munkavállalás...................................................................................18

A végzett munka jellemzői....................................................................................................19

Hallgatók munkaerő-piaci várakozásai................................................................................23

A szakterületi elhelyezkedés valószínűsége..........................................................................23

Jövedelmi igények és várakozások.......................................................................................25

2

Ábrák jegyzéke

1. táblázat. A válaszadók intézményi megoszlása......................................................................41. ábra. A hallgatók képzési forma szerinti megoszlása.............................................................72. ábra. A hallgatók képzési terület szerinti megoszlása............................................................73. ábra. A hallgatók munkarend szerinti megoszlása..................................................................84. ábra. A hallgatók finanszírozási forma szerinti megoszlása...................................................95. ábra. A már meglévő felsőfokú végzettség képzési formája..................................................96. ábra. A már meglévő felsőfokú végzettség képzési formája az MA/MSc képzési formában tanulók között............................................................................................................................107. ábra. Részvétel tervezése MA-/MSc-képzésben...................................................................118. ábra: Részvétel tervezése doktori képzésben........................................................................119. ábra: Részvétel tervezése szakirányú továbbképzésben.......................................................1210. ábra. Nyelvismeret..............................................................................................................1311. ábra. Hallgatók nyelvismerete képzési területi bontásban..................................................1312. ábra. Külföldi tanulmányokon részt vettek aránya képzési területenként..........................1413. ábra. A külföldi tanulmányok finanszírozási forrásai.........................................................1514. ábra. A felsőfokú tanulmányok után tervez-e külföldi munkavállalást?............................1615. ábra. Külföldi munkavállalási tervek képzési terület szerinti bontásban............................1616. ábra. Külföldi munkavállalási tervek a képzés munkarendje szerint..................................1717. ábra. Dolgozó hallgatók aránya munkarendek szerint........................................................1818. ábra. Dolgozó hallgatók aránya képzési formánként..........................................................1819. ábra. Dolgozó hallgatók képzési területi aránya.................................................................1920. ábra. A munkavégzés jellege..............................................................................................2021. ábra. A munkaviszony jellege munkarendenként...............................................................2022. ábra. A munka és a tanulmányok szakterületének kapcsolódása........................................2123. ábra. A munka és a tanulmányok szakterületének kapcsolódása munkarendenként..........2224. ábra. A nem szakmai munkát végzők aránya képzési szintenként.....................................2225. ábra. A nem szakmai munkát végzők aránya képzési területenként...................................2326. ábra. A diplomázás utáni szakterületi elhelyezkedés valószínűsége..................................2427. ábra. Szakterületi elhelyezkedési nehézségeket valószínűsítők aránya képzési terület szerinti bontásban......................................................................................................................2429. ábra. A hallgatók által becsült és elvárt frissdiplomás jövedelmek képzési területenként. 25

3

A kutatásról

Az adatok forrása

A magyarországi Diplomás Pályakövető Rendszer (DPR) keretében 2014 tavaszán 33 felsőoktatási intézmény kereste meg hallgatóit online kérdőív segítségével, és a beérkezett intézményi adatokból épült fel a DPR országos hallgatói adatbázisa. A hallgatói kutatás kérdőívében a tanulmányok és a munkaerő-piaci jelenlét kapcsolatára vonatkozó kérdések mellett a hallgatók munkaerő-piaci várakozásai is szerepelnek.

A programban részt vevő intézmények a 2014-ben aktív státuszban lévő hallgatóikat keresték meg az online kérdőívekkel. A felmérés az alábbi munkarendekre terjedt ki: mesterképzés (MA), alapképzés (BA), osztatlan képzések, valamint a hagyományos egyetemi, főiskolai programok még aktív hallgatói. Az országos hallgatói adatbázis – Hallgatók 2014 néven – az intézményi megkeresésre válaszoló hallgatók adataiból épült fel. Az átlagos válaszadási ráta 10,09 százalékos. A válaszadók teljes létszáma 29.964 fő.

Az intézményi adatokból összeálló országos adatbázison a Felsőoktatási Információs Rendszer 2013/14. évi hallgatói alappopulációs adatai alapján súlyozási eljárást végeztünk, amelynek eredményeképpen a későbbi feldolgozás alapját képező adatbázis a válaszadók neme, képzési területe és munkarendje szerint reprezentatív az alapsokaságra nézve.

1. táblázat. A válaszadók intézményi megoszlásaEredeti, nem súlyozott adatbázis alapján

Intézmény Esetszám SzázalékANNYE 20 ,1ÁVF 211 ,7AVKF 171 ,6BCE 1946 6,5BGF 484 1,6BKF 754 2,5BME 1013 3,4DE 1483 4,9DF 261 ,9EDUTUS 366 1,2EJF 72 ,2EKF 801 2,7ELTE 1421 4,7GDF 112 ,4KE 188 ,6KF 587 2,0KJF 263 ,9ME 418 1,4MOME 120 ,4NKE 984 3,3

4

NYF 398 1,3NYME 337 1,1OE 1272 4,2PE 812 2,7PPKE 1803 6,0PTE 1867 6,2SE 2373 7,9SZE 5289 17,7SZF 37 ,1SZIE 870 2,9SZTE 2655 8,9WJLF 85 ,3ZSKF 491 1,6

Összesen 29.964 100

Főbb megállapítások

Továbbtanulás a felsőoktatáson belül

A hallgatók többsége BA/BSc tanulmányait végzi, háromnegyedük nappali munkarendű képzésben tanul. A párhuzamos tanulmányok aránya alacsony, öt százalék alatti. A tanulmányi tervek között leggyakoribb a mesterképzési továbblépés, melyet a BSc hallgatók több, mint fele tervez. Minden negyedik hallgató doktori képzés megkezdésén is gondolkodik a diploma megszerzése után.

Külföldi orientáció

A nemzetközi tanulmányi mobilitás aránya a hallgatókon belül csekély, mindössze a hallgatók 6 százaléka tanult eddigi tanulmányai alatt külföldi felsőoktatási intézményben is. E tanulmányok mögött a legyakoribb Tempus/Erasmus támogatáson kívül sok esetben családi anyagi ráfordítás is áll (40%). Ehhez képest a külföldi tervek jóval gyakoribbak. A végzettség megszerzése után a hallgatók egyharmada tervez külföldi munkavállalást, különösen a művészeti, de a társadalom- és sporttudományi, az orvos- egészségügyi és az informatikai képzési területeken is ennél magasabb az arány.

Munkaerőpiaci kapcsolódás

A hallgatók körében mért 46 százalékos tanulmányok melletti munkavállalás a nem nappali tagozaton hallgatók esetében 90 százalék körüli arányt mutat. Ám a nappali tagozatos hallgatók majd egyharmada szintén dolgozik is. A munka gyakorisága mellett a foglalkoztatás típusa is eltér munkarendenként. A levelező tagozatokon a leggyakoribb az állandó jellegű és határozatlan időtartamú munkaviszony, míg a nappali tagozatos hallgatók inkább alkalmi munkákat, diákmunkát végeznek, gyakornoki feladatokat látnak el. Gyengébb körükben a végzett munka és a tanulmányok szakterületének illeszkedése is.

Munkaerőpiaci várakozások szakterületi különbségei

5

A hallgatók egyharmada gondolja úgy, hogy a diplomázás után bizonyosan sikerül tanulmányai szakterületén elhelyezkednie, de nem valószínűsít elhelyezkedési problémákat a hallgatók további 53 százaléka sem. Elhelyezkedési problémákat valószínűsítők legnagyobb arányban a művészetközvetítő és társadalomtudományi hallgatók jeleznek előre. A legkevésbé az orvos- és egészségtudományi, jogi és informatikai hallgatók érzik problémának a szakterületi elhelyezkedést.

A hallgatók becsült frissdiplomás átlagkeresetének értéke 169900 forint, az elvárt kereseté pedig 205120 forint. A becsült és elvárt keresetek képzési területi összevetése egyrészt azt mutatja, hogy a két érték között minden szakterületen jelentős, 40 ezer forint körüli az eltérés, ám ez az orvos- és egészségtudományi területen kiemelkedően sok (70 ezer forintos). A két legmagasabb becsült keresettel jellemezhető terület a műszaki és informatikai, itt az elvárt és becsült jövedelmek is közelebb vannak egymáshoz. A legalacsonyabb becsült keresetek a pedagógusképzéshez, sport-és bölcsészettudományhoz, valamint az orvosi-egészségtudományi diplomákhoz társulnak.

6

Tanulmányok

Képzési háttér

A felsőfokú tanulmányok feltérképezése során elsősorban a felsőoktatási szintek közötti kapcsolatokat vizsgáltuk. Az eredmények jól mutatják, hogy a kétciklusú rendszernek megfelelően a felsőoktatáson belüli tanulmányi továbbhaladást a bachelor/master átmenet uralja. A hagyományos főiskolai vagy egyetemi képzések hallgatóinak aránya a pár évvel ezelőtt tapasztalt hasonló nagyságrendhez képest jelentősen lecsökkent. Ezek a korábbi képzési formák immár főként képzési előzményként, a képzési életút egy korábbi állomásaként jelennek meg a felsőoktatási vizsgálatokban és a hallgatók tanulmányaiban.

1. ábra. A hallgatók képzési forma szerinti megoszlása(Esetszám, %)N = 28711

Ba/BSc; 20035.8150629266; 70%

Ma/MSc; 4598.80475911573; 16%

Egységes és osztatlan képzés (pl. jogász, or-

vosképzés); 2666.71050192727; 9%

Egyetemi – hagyományos képzés; 865.150315304398; 3%

Főiskolai – hagyományos képzés; 544.792158026643; 2%

A felsőoktatáson belül a legnagyobb hallgatói létszámot tömörítő képzési terület a gazdaságtudományi és a műszaki. Mindkettő a hallgatók közel egyötödét (20% ill. 18%) szívja fel. Ezt követik az orvos- és egészségtudományi ill. bölcsészettudományi képzések kb. egytizedes részesedéssel.

2. ábra. A hallgatók képzési terület szerinti megoszlása(Esetszám, %)N = 28664

7

Agrártudományi; 1743.48377083448; 6%

Bölcsészettudományi; 2480.28109958014; 9%

Gazdaságtudományi; 5711.58713210104; 20%

Informatika; 1993.17503376069; 7%

Jogi; 1681.58477902957; 6%Műszaki; 5174.23436002774; 18%

Művészeti; 392.465453058831; 1%

Művészetközvetítői; 139.200780731427; 0%

Közigazgatási, rendészeti és katonai; 954.586636328317;

3%

Orvos- és egészségtu-dományi;

2806.79867177228; 10%

Pedagógusképzés; 1954.19161255709; 7%

Sporttudományi; 528.448293468006; 2%

Társadalomtudományi; 1780.92404313966; 6%

Természettudományi; 1323.0383336108; 5%

A hallgatók háromnegyede a felsőoktatás nappali tagozatain tanul. Az egyéb munkarendek között az esti és távoktatási képzés igen csekély részarányú. Többnyire, az esetek egynegyedében levelező képzési formáról van szó.

3. ábra. A hallgatók munkarend szerinti megoszlása(Esetszám, %)N = 29941

nappali; 21951.5765506777; 73%

esti; 114.543556085668; 0%

levelező; 7328.23417445293; 24%

távoktatás; 546.645718783191; 2%

Finanszírozási formát tekintve a válaszadók 68 százaléka a felsőoktatás államilag támogatott képzésén tanult.

8

4. ábra. A hallgatók finanszírozási forma szerinti megoszlása(Esetszám, %)N = 29664

államilag támogatott; 20282.5234978689; 68%

költségtérítéses; 9381.25991865793; 32%

A hallgatók 4,6 százaléka (1310 fő) jelezte, hogy a vizsgálatban szereplő fő szakja mellett egyéb szakon is tanul. A párhuzamos képzésben részt vevők aránya kicsit magasabb az MSc hallgatók között (6,5%) és a második szak többnyire BSc képzési formához kötődik. Képzési területi bontásban a bölcsészettudományi (8,8%) és a művészetközvetítői (13,7%) képzési területeken találunk az átlagnál kissé magasabb párhuzamos tanulmányi arányokat.

Korábbi felsőfokú tanulmányokról azonban jóval többen számolnak be. Itt a felsőfokú végzettséget feltételező MA-/MSc-képzések nyilván döntően meghatározzák az arányokat, hiszen a már diplomával rendelkezők aránya a mesterképzéseken nyilvánvalóan teljes körűnek vehető (noha nem minden hallgató tüntette ezt fel). Így a válaszadók 25,4 százalékának van már felsőfokú végzettsége többnyire hagyományos főiskolai vagy BA-/BSc-képzésekről.

5. ábra. A már meglévő felsőfokú végzettség képzési formájaA felsőfokú végzettséggel rendelkező hallgatók körében (esetszám, %)N = 7278

9

Ba/BSc; 3963.63248531368; 54%

Ma/MSc; 358.078912667864; 5%

egységes és osztatlan képzés (pl. jogász, orvoskép...; 109.72269003605; 2%

egyetemi - hagyományos képzés; 487.032591163095;

7%

főiskolai - hagyományos képzés; 1282.7062006924;

18%

doktori képzés - PhD, DLA; 37.4202677871618; 1%

felsőfokú szakképzés; 1039.35071807439; 14%

Az MA-/MSc-képzéseken tanulók körében a meglévő előzetes végzettség esetében a BA-/BSc-diploma dominál. A mesterszakos hallgatók háromnegyede alapszakon végzett. Viszonylag nagyarányú (15%) emellett a főiskolai diploma szerepe is: az MA-/MSc-képzések hallgatói között egyharmados a főiskolai diploma aránya.

6. ábra. A már meglévő felsőfokú végzettség képzési formája az MA/MSc képzési formában tanulók között Az MA-/MSc-hallgatók körében (esetszám, %)N = 4194

Ba/BSc; 3147; 75%

Ma/MSc; 173; 4%

egységes és osztatlan képzés (pl. jogász, or-

voskép...; 31; 1%

egyetemi - hagy-ományos képzés; 180;

4%

főiskolai - hagy-ományos képzés; 616;

15%

doktori képzés - PhD, DLA; 18; 0%felsőfokú szakképzés; 29; 1%

10

Képzési tervek

A felsőfokú képzési rendszer MA-/MSc-képzésein jelenleg a hallgatók mintegy 16 százaléka tanul. A mesterképzés, mint láthattuk, alapvetően a BA-/BSc-fokozatot szerzettek köréből táplálódik. A mesterképzés jelentőségét érzékelteti, hogy az összes hallgató 53 százaléka, a mostani bachelorhallgatók kétharmada tervezi a tanulmányi továbblépést e képzési forma felé. Ezen belül is döntően – a BSc hallgatók 48 százaléka - a jelenlegi tanulmányaik intézményében folytatnák a felsőfokú továbbtanulásukat.

7. ábra. Részvétel tervezése MA-/MSc-képzésben BSc hallgatók körében (esetszám, százalék)N = 18587

A kérdőív alapjául szolgáló intézmény-

ben; 8890; 48%

Más felsőoktatási in-tézményben; 3552;

19%

Nem tervezi; 6145; 33%

Összességében 24 százalékos azon hallgatók aránya, akik a diploma megszerzése után doktori képzésre is vállalkoznának. Ez az önmagában is magas tervezési arány főként a mesterképzési hallgatókhoz kötődik. Körükben ugyanis több mint egyharmados, 35 százalékos a doktori továbbtanulási motiváció. A doktori képzési tervek is többnyire az aktuális tanulmányok intézményéhez kötődnek.

8. ábra: Részvétel tervezése doktori képzésben A mesterképzési hallgatók körében (esetszám, százalék)N = 4100

11

A kérdőív alapjául szolgáló intézmény-

ben; 1015; 25%

Más felsőoktatási in-tézményben; 414; 10%

Nem tervezi; 2671; 65%

A diplomaszerzés utáni szakképzési tervek – szakirányú továbbképzés és rezidensképzés – iránti érdeklődés összességében 24 százalékos a hallgatók között. Az osztatlan képzéseken belüli magas tervezési arány (42,8%) az orvos- és jogászhallgatók rezidensképzési ill. szakvizsga kötelezettségének tudható be. A hallgatók nagy többségét kiadó bachelor szinten 21 százalékos a szakirányú továbbképzést tervezők aránya.

9. ábra: Részvétel tervezése szakirányú továbbképzésben A szakirányú továbbképzést, rezidensképzést tervezők aránya képzési szintek szerint (%)N = 23477

BA/BSc

MA/MSc

Egységes és osztatlan képzés

Egyetemi hagyományos képzés

Főiskolai hagyományos képzés

Összesen

0% 10% 20% 30% 40% 50% 60% 70% 80% 90% 100%

14.4%

10.1%

34.3%

30.1%

12.8%

16.0%

6.6%

7.1%

8.5%

11.2%

8.3%

7.0%

79.1%

82.8%

57.2%

58.6%

78.9%

76.9%

A kérdőív alapjául szolgáló intézményben Más felsőoktatási intézménybenNem tervezi

Nemzetközi kapcsolódás

Külföldi tapasztalatok és nyelvtudás

12

A felsőoktatási intézmények hallgatóinak körében a nyelvismeret feltérképezésekor az egyes idegen nyelveket ismerők arányát mutatjuk be. A hallgatók körében az angol nyelv legalább alapszintű ismerete nagyon gyakorinak mondható, a válaszadók 96,4 százaléka ismeri a nyelvet. Német nyelvismerettel a hallgatók 71,4 százaléka bír. A többi felkínált nyelv (orosz, spanyol, olasz, francia) ismertsége 12-17 százalék közötti, melyek közül a francia a leggyakoribb.

10. ábra. Nyelvismeret Az egyes nyelveket ismerők aránya (%)

angol

német

francia

olasz

spanyol

orosz

0.00% 10.00% 20.00% 30.00% 40.00% 50.00% 60.00% 70.00% 80.00% 90.00% 100.00%

96.40%

71.40%

17.00%

13.90%

12.00%

12.90%

Érdekes különbségeket mutat a nyelvtudás képzési területenként. Az általánosan magas arányon belül angolul legkevésbé a közigazgatási/rendészeti és a pedagógusképzés hallgatói tudnak, körükben 8 százalék körüli a nyelvet nem ismerők aránya. A német nyelv ismerete a műszaki és a gazdaságtudományi területeken a legnagyobb (háromnegyedet meghaladó). A francia nyelvtudás leginkább a művészeti, művészetközvetítői és a társadalomtudományi hallgatókhoz kötődik, egynegyedet meghaladó aránnyal.

11. ábra. Hallgatók nyelvismerete képzési területi bontásban(%)N = 35 945

13

AgrártudományiBölcsészettudományiGazdaságtudományi

InformatikaJogi

MűszakiMűvészeti

MűvészetközvetítőiKözigazgatási, rendészeti és katonai

Orvos- és egészségtudományiPedagógusképzés

SporttudományiTársadalomtudományi

Természettudományi

0.00%10.00%

20.00%30.00%

40.00%50.00%

60.00%70.00%

80.00%90.00%

100.00%

97.10%97.60%97.00%

99.10%96.20%96.40%95.80%

97.70%92.00%

96.90%91.30%

97.30%96.90%97.40%

70.3%68.3%

73.4%68.2%

72.7%76.6%

67.1%56.0%

69.1%72.8%

69.3%69.6%

65.6%68.3%

14.79%23.42%

18.09%10.59%

21.41%11.33%

26.91%26.50%

18.27%18.19%

15.38%14.68%

25.88%15.98%

francia német angol

Külföldi tanulmányok

A DPR megkeresésére válaszoló hallgatók 6 százaléka tanult eddigi tanulmányai alatt külföldi felsőoktatási intézményben is, az esetek többségében egy-egy alkalommal. A külföldi tanulmányokkal töltött hónapok átlaga (a résztvevők körében) 7,46.

A külföldi tanulmányokon részt vettek aránya az átlagnál alacsonyabb a természettudományi, a műszaki és az informatikai területeken. A társadalomtudományi és a művészeti képzés szakjainak hallgatói körében ugyanakkor az átlagnál gyakrabban – tíz százalék feletti gyakorisággal - fordul elő, hogy külföldön is folytatnak hosszabb-rövidebb felsőfokú tanulmányokat.

12. ábra. Külföldi tanulmányokon részt vettek aránya képzési területenként(%)N = 27869

14

Agrártudományi

Bölcsészettudományi

Gazdaságtudományi

Informatika

Jogi

Műszaki

Művészeti

Művészetközvetítői

Közigazgatási, rendészeti és katonai

Orvos- és egészségtudományi

Pedagógusképzés

Sporttudományi

Társadalomtudományi


Összesen

0.0% 10.0% 20.0% 30.0% 40.0% 50.0% 60.0% 70.0% 80.0% 90.0% 100.0%

4.5%

8.3%

8.5%

3.2%

7.2%

3.5%

12.0%

4.3%

5.2%

4.9%

5.0%

4.8%

10.2%

2.6%

6.0%

A külföldi tanulmányokat folytatók a lehetséges források közül az esetek 71,6 százalékában Tempus/Erasmus támogatást vettek igénybe. Ez azonban nem jelenti azt, hogy a nemzetközi mobilitás ne igényelne egyéni vagy családi anyagi ráfordítást. A külföldön tanult hallgatók negyven százaléka számára szükséges volt a személyes tehervállalás is. Az egyéb hazai ösztöndíjak, pályázatok aránya több, mint egyötödös, a külföldieké 17%. A többi forrás gyakorisága 13- százalék körüli volt a mobil hallgatók körében.

13. ábra. A külföldi tanulmányok finanszírozási forrásai A külföldi tanulmányokat folytatottak körében (%)N = 1724

Tempus/Erasmus ösztöndíj

a fogadó felsőoktatási intézmény ösztöndíja

egyéb hazai ösztöndíj, pályázat

egyéb külföldi/nemzetközi pályázat, ösztöndíj

saját/családi finanszírozás

párhuzamos külföldi munkavállalás

egyéb forrás

0.00%

10.00%

20.00%

30.00%

40.00%

50.00%

60.00%

70.00%

80.00%

90.00%

100.00%

71.60%

13.50%

22.00%

17.60%

39.80%

13.30%

13.90%

15

Külföldi munkavállalási tervek

A válaszadó hallgatók 12,5 százalékának már a megkeresés idején volt némi külföldi munkatapasztalata. A végzettség megszerzése után egyharmaduk bizonyosan tervez külföldi munkavállalást, további kb. egyharmaduk nem tudja eldönteni. A külföldi munkavállalást diplomásként nem tervezők aránya is 30 százalék körüli.

14. ábra. A felsőfokú tanulmányok után tervez-e külföldi munkavállalást? Esetszám, %N = 29059

10008.0618127825; 34%

9300.42925044963; 32%

9750.20645133529; 34%

Tervezi Nem tervezi Nem tudja eldönteni

A külföldi munkavállalási terveket jellemző kiegyenlített, egyharmad-egyharmados megoszlás néhány képzési terület esetében felborul. Különösen a művészeti képzési területen tervezik sokan (54%) a külföldi munkát diplomásként. De 40 százalék felett van a tervezők aránya a társadalom- és sporttudományi, az orvos- egészségügyi és az informatikai képzési területeken is. Néhány területen – jogi, pedagógusképzés, közigazgatás – húsz százalék alatt marad a diplomaszerzés utáni külföldi munkavállalást tervezők aránya.

15. ábra. Külföldi munkavállalási tervek képzési terület szerinti bontásbanSzázalékos megoszlás

N= 27977

16


InformatikaJogi

MűszakiMűvészeti




TermészettudományiÖsszesen

0% 10% 20% 30% 40% 50% 60% 70% 80% 90% 100%

31.9%35.4%37.9%40.1%

20.7%33.7%

54.3%34.3%

19.8%40.3%

20.2%40.1%40.0%39.9%

34.7%

33.2%29.4%

30.0%22.3%

50.0%30.5%

16.8%23.4%52.0%

24.6%51.9%

20.5%29.8%

22.3%31.7%

35.0%35.2%

32.1%37.6%

29.3%35.8%

28.9%42.3%

28.2%35.1%

27.9%39.4%

30.3%37.7%

33.6%

tervezi nem tervezi nem tudja eldönteni

Munkarend szerinti bontásban a nappali tagozatok hallgatói körében nagyobb arányú, 40 százalékos a tervezett mobilitás. A levelező munkarend hallgatói közül mindössze 17,7 százalék tervez külföldi munkavállalást a diploma megszerzése után.

16. ábra. Külföldi munkavállalási tervek a képzés munkarendje szerintSzázalékos megoszlás

N= 28391

Nappali

Levelező

0% 10% 20% 30% 40% 50% 60% 70% 80% 90% 100%

40.4%

17.7%

24.0%

54.8%

35.6%

27.6%

tervezi nem tervezi nem tudja eldönteni

A munka világa

17

Tanulmányok melletti munkavállalás

A hallgatók körében a tanulmányaik mellett munkát is vállalók aránya 46,4 százalékos. A tanulmányok melletti munkavégzés egyes képzési formák esetében természetes velejárónak tekinthető. Az esti, levelező vagy távoktatásos képzési formák célja épp e párhuzamosság biztosítása. Nem is meglepő, hogy az ezekben a munkarendekben tanulók jóval több mint nyolcvan százaléka párhuzamosan dolgozik is. A nappali tagozatosok esetében mért 31 százalékos munkavégzési arány önmagában is fontos mutató: a hallgatók egynegyede már a felsőoktatási évek alatt aktívan részt vesz a munkaerőpiacon, kötődéseket alakít ki a munka világához.

17. ábra. Dolgozó hallgatók aránya munkarendek szerint(%)N = 29074

nappali

esti

levelező

távoktatás

összesen

0.00% 10.00% 20.00% 30.00% 40.00% 50.00% 60.00% 70.00% 80.00% 90.00% 100.00%

31.00%

90.40%

88.70%

88.80%

46.40%

A tanulmányok melletti munkavállalás/a munka melletti továbbtanulás a leggyakoribb, 64 százalékos az MA-/MSc-képzésben. Az egységes/osztatlan képzés tűnik olyannak, ami leginkább a felsőoktatáshoz köti a hallgatókat, 70 százalékukat távol tartva a munka világától a tanulmányok alatt.

18. ábra. Dolgozó hallgatók aránya képzési formánként(%)N = 26673

18

BA/BSc

MA/MSc

Egységes és osztatlan képzés

Összesen

0.00% 10.00% 20.00% 30.00% 40.00% 50.00% 60.00% 70.00% 80.00% 90.00% 100.00%

44.60%

63.80%

28.90%

46.20%

Szakterületi bontásban a leginkább „munkaközelinek” a gazdaságtudományi és a közigazgatási szakok mutatkoznak. A természettudomány és az egészségügy, orvostudomány területeinek hallgatói azonban az átlagosnál kisebb arányban kötődnek a munkaerőpiachoz, alig egynegyedük kombinálja tanulmányait munkavállalással.

19. ábra. Dolgozó hallgatók képzési területi aránya(%)N = 28000

Agrártudományi

Bölcsészettudományi

Gazdaságtudományi

Informatika

Jogi

Műszaki

Művészeti

Művészetközvetítői

Közigazgatási, rendészeti és katonai

Orvos- és egészségtudományi

Pedagógusképzés

Sporttudományi



Összesen

0.0% 10.0% 20.0% 30.0% 40.0% 50.0% 60.0% 70.0% 80.0% 90.0% 100.0%

47.5%

42.7%

59.1%

46.6%

50.5%

40.4%

46.7%

45.3%

61.1%

25.4%

50.1%

53.1%

54.0%

27.4%

46.1%

A végzett munka jellemzői

Az alábbiakban a felsőfokú tanulmányok mellett munkát is végző hallgatókkal foglalkozunk. Mint láthattuk, a munkavállalás összességében a hallgatók kb. 46 százalékát jellemzi. Az ő munkaviszonyuk az esetek többségében (55 százalékában) állandó jellegű és határozatlan

19

időtartamú munkaviszony. Határozott időtartamú munkát további 8 százalékuk végez. A hallgatói életformához jobban kapcsolható alkalmi, megbízási jellegű vagy kimondottan diákmunka összességében a munkát végző válaszadók kb. egyharmadát jellemzi.

20. ábra. A munkavégzés jellege Dolgozó hallgatók körébenEsetszám, százalékN= 13386

állandó jellegű és határozat-lan időtartamú;

7417.10747364845; 55%

meghatározott időtartamú; 1084.70946831504; 8%

megbízás jellegű (tiszteletdí-jas, jutalékos, stb.);

650.877838887735; 5%

alkalmi, időszakos megbízás; 1097.29436119162; 8%

diákmunka, gyakornoki munka; 3136.44758124621;

23%

A munkaviszony típusa nyilvánvalóan nagymértékben eltér a különböző tagozatok hallgatói között. A határozott időtartamú munkaszerződések aránya között nincs nagy eltérés, ám a többi foglalkoztatási forma nagyon eltérő arányokat mutat. A választóvonal a nappali tagozatos hallgatók és a többi hallgató között húzódik: utóbbiak döntően állandó jellegű, határozatlan idejű munkaviszonyban állnak, míg a nappali tagozatos hallgatók inkább alkalmi munkákat, diákmunkát végeznek, gyakornoki feladatokat látnak el.

21. ábra. A munkaviszony jellege munkarendenként A munkát végző hallgatók körében (%)N = 12792

20

nappali

levelező

0% 10% 20% 30% 40% 50% 60% 70% 80% 90% 100%

23.0%

86.6%

8.2%

8.2%

7.8%

1.9%

14.4%

2.3%

46.7%

1.0%

állandó jellegű és határozatlan időtartamú meghatározott időtartamúmegbízás jellegű (tiszteletdíjas, jutalékos, stb.) alkalmi, időszakos megbízásdiákmunka, gyakornoki munka

A tanulmányok mellett végzett munka másik fontos meghatározója az a kérdés, hogy kapcsolatban áll-e a tanulmányok szakterületével. A felsőoktatási tanulmányok ideje alatt végzett szakmai gyakorlat nagyban segítheti ugyanis a diploma utáni elhelyezkedés sikerességét. Összességében a hallgatók 71 százaléka valamilyen szakterület-releváns munkát végez. 17 százalékuk egy egészen más területen tevékenykedik, mint amit tanul, a fennmaradó 12 százalék pedig olyan munkát végez, amely nem igényel célzott szaktudást.

22. ábra. A munka és a tanulmányok szakterületének kapcsolódása A munkát végző hallgatók körében (esetszám, %)N = 13334Milyen szakterületen végzett tanulmányok felelnek meg a legjobban a végzett munkának?

csak a saját szakterület; 2152.83678701141; 16%

a saját és a kapcsolódó szakterületek; 7376.47857445413; 55%

egy egészen más szak-terület;

2223.66736959229; 17%

bármilyen szakterület; 1580.85254070034; 12%

A végzett munka és a tanulmányok szakterületének illeszkedése a nappali tagozatos hallgatók körében a leggyengébb. Közülük 18 százalék speciális szaktudást nem igénylő munkát végez.

23. ábra. A munka és a tanulmányok szakterületének kapcsolódása munkarendenként

21

A munkát végző hallgatók körében, nappali és levelező munkarendben (esetszám, %)N = 12745Milyen szakterületen végzett tanulmányok felelnek meg a legjobban a végzett munkának?

nappali

levelező

0% 10% 20% 30% 40% 50% 60% 70% 80% 90% 100%

15.3%

16.8%

47.1%

63.3%

19.8%

13.7%

17.9%

6.2%

csak a saját szakterület a saját és a kapcsolódó szakterületekegy egészen más szakterület bármilyen szakterület

A végzett munka és a tanulmányok szakterületének illeszkedése a mesterképzés hallgatóinak körében a legerősebb. Több mint nyolcvan százalékuk legalább részben tanulmányai szakterületén dolgozik. Több nem szakmai munkát végeznek a BSc-sek és az osztatlan képzések dolgozó hallgatói.

24. ábra. A nem szakmai munkát végzők aránya képzési szintenként A munkát végző hallgatók körében, képzési szintenként (%)N = 12225

BA/BSc

MA/MSc

egységes és osztatlan képzés

0% 10% 20% 30% 40% 50% 60% 70% 80% 90% 100%

14.1%

20.0%

20.7%

53.0%

64.1%

48.8%

19.2%

8.7%

19.3%

13.7%

7.3%

11.2%


A végzett munka és a tanulmányok kapcsolódását szakterületi bontásban vizsgálva azt látjuk, hogy főként az informatikai, a művészeti, közigazgatási területeken, illetve a pedagógusképzési szakokon tanulók körében jellemző, hogy a tanulmányaik alatt végzett munkájuk szakmai kötődésű. E szempontból a természettudományi, a bölcsészettudományi és

22

az agrárhallgatók vannak a legkedvezőtlenebb helyzetben, a közülük munkát vállalók jelentős része nem szakmai jártasságát növeli.

25. ábra. A nem szakmai munkát végzők aránya képzési területenként A munkát végző hallgatók körében, képzési területenként (%)N = 12774


InformatikaJogi

MűszakiMűvészeti





0% 10% 20% 30% 40% 50% 60% 70% 80% 90% 100%11.4%8.9%12.3%

30.6%18.5%18.4%

28.6%20.6%

18.9%20.9%21.1%

14.3%10.2%

13.2%16.2%

48.3%46.6%

61.5%53.9%

53.7%58.4%

50.0%47.6%

61.9%48.5%

57.2%47.0%

52.7%35.6%

55.1%

26.7%23.6%

14.6%8.9%

17.4%13.8%

13.2%22.2%

12.0%18.3%

14.1%24.0%20.9%

25.5%16.8%

13.6%21.0%

11.6%6.6%

10.4%9.4%8.2%9.5%7.1%

12.4%7.6%

14.7%16.1%

25.8%12.0%


Hallgatók munkaerő-piaci várakozásai

A szakterületi elhelyezkedés valószínűsége

A tanulmányi tervek mellett a hallgatói DPR kérdéssor a munkaerő-piaci várakozások kapcsán is alkalmaz jövőre vonatkozó kérdéseket. Az egyik ilyen várakozásokat érintő kérdés a szakterületi elhelyezkedés valószínűségére vonatkozott. A hallgatók egyharmada gondolja úgy, hogy a diplomázás után bizonyosan sikerül tanulmányai szakterületén elhelyezkednie. Emellett nem valószínűsít elhelyezkedési problémákat a hallgatók többsége, 53 százaléka

23

sem. Összességében a hallgatók 14 százaléka véli úgy, hogy szakterületi elhelyezkedése problémás lesz.

26. ábra. A diplomázás utáni szakterületi elhelyezkedés valószínűsége(esetszám, %)N = 28660Mennyire tartja valószínűnek a szakterületen belüli elhelyezkedést a szakon szerzett diplomával?

Biztosan sikerül elhe-lyezkednem a szakterületen belül; 9601.61712433643;

34%

Valószínűleg sikerül elhe-lyezkednem a szakterületen belül; 15180.1927777162;

53%

Nem tartom valószínűnek, hogy sikerül munkát találnom

a szakterületen belül; 2860.47318088861; 10%

Biztosan nem sikerül munkát találnom a tanult szakterületen belül;

273.065393370766; 1%Nem szeretnék a tanult szakterületen elhelyezkedni; 745.00708268782; 3%

A szakterületi elhelyezkedési problémákat valószínűsítők legnagyobb arányban a művészetközvetítő (24,6%) és társadalomtudományi (25,1%) szakterületek hallgatói közül kerülnek ki. A legkevésbé az orvos- és egészségtudományi (5,5%), jogi (6,3%) és informatikai (4,6%) képzési területek hallgatói érzik problémának a szakterületi elhelyezkedést.

27. ábra. Szakterületi elhelyezkedési nehézségeket valószínűsítők aránya képzési terület szerinti bontásban(%)

N= 27648

24


InformatikaJogi

MűszakiMűvészeti





0.00%10.00%

20.00%30.00%

40.00%50.00%

60.00%70.00%

80.00%90.00%

100.00%

12.26%25.13%

8.81%4.60%

6.34%6.12%

15.10%24.64%

10.00%5.53%6.31%

20.45%21.72%21.49%

10.80%

Jövedelmi igények és várakozások

A későbbi jövedelemmel kapcsolatban a hallgatóknak két kérdést tettünk fel: az egyik a saját szakján végzett frissdiplomások átlagos havi nettó jövedelmének becslése volt, a másik pedig annak a nettó átlagkeresetnek a megadása, amit maguk számára elegendőnek tekintetének. (Mennyire becsülné átlagosan az Ön szakján végzett frissdiplomások havi nettó átlagkeresetét? Mi az a havi nettó átlagkereset, amellyel frissdiplomásként Ön személy szerint elégedett lenne?) A becsült átlagkereset átlagértéke 169900 forint, az elvárt kereseté pedig 205120 forint. A becsült és elvárt keresetek képzési területi összevetése egyrészt azt mutatja, hogy a két érték között minden szakterületen jelentős, 40 ezer forint körüli az eltérés, ám ez az orvos- és egészségtudományi területen kiemelkedően sok, itt a becsült és az elvárt frissdiplomás jövedelem között 70 ezer forintos a távolság. A két érték a két legmagasabb becsült keresettel jellemezhető területen, a műszaki és informatikai diploma esetében áll egymáshoz legközelebb – a vélt keresetek itt közelítik meg leginkább az elvárásokat. A legalacsonyabb becsült kereseteket a hallgatók a pedagógusképzési, sporttudományi, bölcsészettudományi és orvos- és egészségtudományi területekhez társítják.

29. ábra. A hallgatók által becsült és elvárt frissdiplomás jövedelmek képzési területenkéntezer Ft

N= 26656; 26642

25

Pedagóguské

pzés

Bölcsésze

ttudományi

Sporttudományi

Orvos-

és egészs

égtudományi

Művésze

tközve

títői


Természe

ttudományi

Közigazg

atási, re

ndészeti és k

atonai

Agrártudományi

Művésze

tiJogi

Gazdasá

gtudományi

Műszaki

Informatika

0

50

100

150

200

250

300

122 134 134 144 146 150 156 158 158 159 167185

207 217160 169 180216

181 183 187202

187210 204 210

236 238

becsült jövedelem elvárt jövedelem

26

· web viewa hallgatók becsült frissdiplomás átlagkeresetének értéke 169900 forint, az...

Documents