vÁrosi havilap - mezőhegyesxxxviii. évfolyam 3.szám 2014. március vÁrosi havilap mezŐhegyes...

6
XXXVIII. évfolyam 3.szám 2014. március VÁROSI HAVILAP MEZŐHEGYES 2014. MÁRCIUS 15. Az 1848. március 15-ei „Mit kívánt a magyar nemzet?” című kiált - vány 12 pontjának egyik legnagyobb hatású tásadalmi-politikai követelése a 7. pontban megfogalmazott: „Úrbéri viszonyok megszüntetése”. A kurta, határozott névelőt mellőző mondat a Kárpát medence 12 milliós lakossága 80%-a számára a feudális kötöttségektől történő megszabadulást jelentette! Máigható, óriási jelentőségű esemény volt. Az 1848/49-es szabadságharc, polgári forradalom kényszerítette ki a feudális társadalmi rend bukását, és az új, a szabadságjog- okon alapuló társadalom létrejöttét. A pesti forradalom hatásá- ra már március 18-án az országgyűlés mindkét táblája Kossuth erőteljes felszólítására kimondta a jobbágyfelszabadítást. Batthyány pedig, mint miniszterelnök az igen feszült közhangu- lat csillapítására, az uralkodó jóváhagyását meg sem várva, már - cius 23-án körlevélben tájékoztatta erről a megyéket. Ezáltal a jobbágyfelszabadítás visszafordíthatatlanná vált. A Kárpát-medencei jobbágyfelszabadítás a leghaladóbb volt Európában. Eredményeként létrejöttek az önálló árutermelő paraszti gazdaságok tömegei a régióban. Ez elősegítette a XIX. század-végi igen jelentős fejlődést, különösen az ipar, a közlekedés, valamint a kultúra területén, és ez által megalapozta a teljes tér - ség mai európai felzárkózását. Megindult a szabad föld- és hitelforgalom, korszerűsödött az adórendszer, a közigazgatás, jogszolgáltatás. Nemzetgazdasági érdek a családi parasztizálás fellendítése a szintén nemzetgazdasági érdeket képviselő nagyüzemi gazdálkodással szinkronban. Mielőbb rendezni kell Magyarországon a földügyet és a földügy- leteket. Az évszázados haladó szellemű tradíciók tiszteletben tartásával, a családi és nagygazdaságok, az ott foglalkoztatottak érdek- és jogsérelme nélkül, és ott valósuljon meg az új családi parasztizálás, ahol az ténylegesen szükséges az elégséges mértékben! MAÉT Agrármúltunk szakbizottsága, dr. Tunyogi András nyomán Kovácsné dr. Faltin Erzsébet polgármester

Upload: others

Post on 25-Feb-2021

1 views

Category:

Documents


0 download

TRANSCRIPT

Page 1: VÁROSI HAVILAP - MezőhegyesXXXVIII. évfolyam 3.szám 2014. március VÁROSI HAVILAP MEZŐHEGYES 2014. MÁRCIUS 15. Az 1848. március 15-ei „Mit kívánt a magyar nemzet?” című

X X X V I I I . é v f o l y a m 3 . s z á m 2 0 1 4 . m á r c i u s

V Á R O S I H A V I L A P

MEZŐHEGYES2 0 1 4 . M Á R C I U S 1 5 .

Az 1848. március 15-ei „Mit kívánt a magyar nemzet?” című kiált-vány 12 pontjának egyik legnagyobb hatású tásadalmi-politikai követelése a 7. pontban megfogalmazott: „Úrbéri viszonyok megszüntetése”. A kurta, határozott névelőt mellőző mondat a Kárpát medence 12 milliós lakossága 80%-a számára a feudális kötöttségektől történő megszabadulást jelentette! Máigható, óriási jelentőségű esemény volt.Az 1848/49-es szabadságharc, polgári forradalom kényszerítette ki a feudális társadalmi rend bukását, és az új, a szabadságjog-okon alapuló társadalom létrejöttét. A pesti forradalom hatásá-ra már március 18-án az országgyűlés mindkét táblája Kossuth erőteljes felszólítására kimondta a jobbágyfelszabadítást. Batthyány pedig, mint miniszterelnök az igen feszült közhangu-lat csillapítására, az uralkodó jóváhagyását meg sem várva, már-

cius 23-án körlevélben tájékoztatta erről a megyéket. Ezáltal a jobbágyfelszabadítás visszafordíthatatlanná vált. A Kárpát-medencei jobbágyfelszabadítás a leghaladóbb volt Európában. Eredményeként létrejöttek az önálló árutermelő paraszti gazdaságok tömegei a régióban. Ez elősegítette a XIX. század-végi igen jelentős fejlődést, különösen az ipar, a közlekedés, valamint a kultúra területén, és ez által megalapozta a teljes tér-ség mai európai felzárkózását. Megindult a szabad föld- és hitelforgalom, korszerűsödött az adórendszer, a közigazgatás, jogszolgáltatás.Nemzetgazdasági érdek a családi parasztizálás fellendítése a szintén nemzetgazdasági érdeket képviselő nagyüzemi gazdálkodással szinkronban. Mielőbb rendezni kell Magyarországon a földügyet és a földügy-leteket. Az évszázados haladó szellemű tradíciók tiszteletben tartásával, a családi és nagygazdaságok, az ott foglalkoztatottak érdek- és jogsérelme nélkül, és ott valósuljon meg az új családi parasztizálás, ahol az ténylegesen szükséges az elégséges mértékben!

MAÉT Agrármúltunk szakbizottsága, dr. Tunyogi András nyomán Kovácsné dr. Faltin Erzsébet polgármester

Page 2: VÁROSI HAVILAP - MezőhegyesXXXVIII. évfolyam 3.szám 2014. március VÁROSI HAVILAP MEZŐHEGYES 2014. MÁRCIUS 15. Az 1848. március 15-ei „Mit kívánt a magyar nemzet?” című

Mezőhegyes / 2

A VTSZ elnökségi tagjaként gratuláltam az elnöki jogkört gyakorló polgármester kollégámnak, Vésztő polgármesterének, Molnár Sándornak a Vésztő-Vizesgyán vasúti pálya megnyitásához vezető újabb jelentős állomás alkalmával.Remélhetőleg a nem túl távoli jövő-ben térségünk polgármesterei is együtt ünnepelhetik, a Budapest-Szeged-Makó-Mezőhegyes-Battonya-Arad, illetve a Letenye-Pécs-Baja-Szeged-Makó-Mezőhegyes-Battonya-Arad vasúti pályákon meginduló vonatközlekedést.

Kovácsné Faltin Erzsébet polgármester Egy lépéssel közelebb Nagyváradhoz (részletek)Vésztő és Vizesgyán: újranyitnák az egy-kori vasúti pályát Vésztő Város Önkor-mányzata Vizesgyán (Toboliu) Község Önkormányzatával közösen a „2007-2013 Magyarország-Románia Határon Átnyú-ló Együttműködési Program” révén tá-mogatásban részesült a „Gyomaendrőd

(HU) és Nagyvárad (RO) közötti határon átnyúló vasútvonal” című projekt terve-zési feladatainak megvalósításához, mely 2012. február 1-je és 2014. február 28-a között valósult meg. …a projektet magyar részről Szeghalom Kistérségének Többcé-lú Társulása indította el. A társulás mun-kaszervezetének megszűnte után Vésztő önkormányzata vette át a lebonyolító szerepet. A város azért állt a projekt élé-re, mert Vésztő számára mindig nagyon fontos volt a Vésztő-Nagyvárad vasútvo-nal, hiszen a történelem folyamán hosszú ideig Nagyvárad volt a település számára a meghatározó nagyváros. … a projekt fő tevékenységei a MÁV Zrt. 127-es számú Körösnagyharsány-Vésztő –Gyoma vasút-vonalának fejlesztését megalapozó tervek és tanulmányok, valamint a Nagyváradtól a Magyarországgal közös határig elterü-lő vasútvonal modernizálási és kibővítési tanulmányainak és terveinek elkészítése. A projekt fő célja a régió határon átíve-lő közlekedési infrastruktúra fejlesztése,

és a társadalmi-gazdasági fejlődés elő-segítése. A projekt összköltségvetése 765 ezer 523 euró, melyből Vésztő Város Önkormányzatának és a projekt korábbi megvalósítójának, a Szeghalom Kistér-ség Többcélú Társulásnak költségvetése együttesen 603 ezer 311 euró, Vizesgyán község költségvetése 162 ezer 212 euró. A Gyomaendrőd-Dévaványa-Körösladány-S z e g h a l o m - Vé s z t ő - K ö r ö s ú j f a l u -Körösnagyharsány-Nagyvárad vasúti ösz-szeköttetés új gazdasági és foglalkoztatási alternatívát jelent majd az észak-békési kistérség településein működő vállalko-zások és a lakosság számára. Nagyvárad könnyen elérhető lesz a vasút újjáépítését követően, lehetővé téve, hogy a húsz szá-zalékos munkanélküliséggel küzdő tér-ségben élők egy része ott találjon mun-kát. A vasútvonal újjáépítése tükörprojekt keretében valósult meg. A romániai part-ner a jóval rövidebb szakasz tervezésére nyert támogatást a projektben.

Magyari Barna

Radnóti Miklósné Gyarmati Fanni (Budapest, 1912. szeptember 8. – Budapest, 2014. február 15.) magyar nyelvtanár, oktató, férjének, Rad-nóti Miklós hagyatékának rendezője, őrzője, közrebocsátója. Dr. Gyarmati Dávid Dezső és Weisz Aranka leányaként született. 14 éves korában ismerte meg Radnóti Miklóst, akivel 1935. augusztus 11-én kötött házasságot, s a Pozsonyi út 1. számú házban béreltek lakást. Gyarmati Fanni és Radnóti Miklós levelezése ma már forrásértékű dokumentum, levelezé-sük Radnóti Miklós szegedi egyetemi éveire és munkaszolgálatainak idejére esik. 1944 augusz-tusában, az utolsó, Borból küldött képeslapjára

Radnóti ezt írta: „Legutóbbi lapomon írtam Neked, hogy nagyon Veled leszek a házassági évfordulónkon, úgy is volt, és köszönöm Édes az együtt töltött kilenc évet… Nagyon hiányzol Édes Egy.” Fanni soha többet nem látta viszont élve. Férje tragikus halála után a nyilvánosságtól visszavo-nultan gondozta Radnóti hagyatékát, illetve a Színház- és Filmművészeti Főiskola tanára lett. Sosem ment többé férjhez. Február 26-án kí-sérték utolsó útjára a fiumei sírkertben. Ham-vait, végakarata szerint csendben, férje mellett helyezték örök nyugalomra.

M. Szabó Mihály

A 2014 év elején lebonyolított Mezőhegys Kupa kispályás labda-rúgó torna egyben nyitórendezvénye is volt egy őszre tervezett tömegsport összejövetelnek. Nevezetesen 40 éve alapították meg a „mezőhegyesi kocogó mozgalmat”, amelyből 30 éve indult útjára a Mezőhegyes Kupa sportrendezvény. Mindkét program személyi és szabályköny-vi változásokon ment keresztül, de ma is településünk kedvelt programjai közé tartozik. Az alapító Hollós László és Csanádi István akkori munkája mai napig érezteti hatását, amely az utó-dokat hálára kötelezi. A kupa eredményhirdetésén és az azt követő kocogó kör foglal-kozásán meghirdetésre került a szeptemberben vagy október-ben megvalósítandó Kocogó Jubileumi Ünnepség. A napokban kerül összeállításra a szervező bizottság és a fotókat összegyűjtő személyek köre. Addig is nézzük meg az idei Mezőhegyes Kupa eredményeit. 2014 évben 10 csapat közel 150 nevezett játékos-sal érkezett. Kilenc hétvégén keresztül 45 mérkőzés hozta meg a végeredményt: 1. helyezett: Éva Csárda, 2. helyezett: Komlós Hús, 3. helyezett: Pitvaros SK. A tornán 283 gól esett, melyből 30 találatot mondhat magáénak az Éva Csárda csapatából kikerült gólkirály. Köszönetünket fejezzük ki a játékvezetőknek Farkas Csabának és Tóth Ádámnak, Hájas Gábor illetve Seprényi Imre jegyzőkönyv vezetőknek, a szervező bizottság tagjainak: Hollós Lászlónak, Perlaki Jánosnak, Góg Istvánnak, Kovács Lászlónak, Sepsik Ist-vánnak, Perlaki Editnek, a Centrál Étterem munkatársainak, akik

a három helyezett csapatnak a záróebédet készítették, az ÁMK dolgozóinak az önzetlen helytállásért, és természetesen annak a majd 200 szurkolónak, akik velünk voltak ezen a kilenc hétvé-gén! Találkozzunk ősszel a Kocogó Jubileumi Ünnepségen, illetve a 2015 évi Mezőhegyes Kupán! Mitykó Zsolt

vasutas települések szövetsége

elment fifi néni

MEZŐHEGYES KUPA 2014

Page 3: VÁROSI HAVILAP - MezőhegyesXXXVIII. évfolyam 3.szám 2014. március VÁROSI HAVILAP MEZŐHEGYES 2014. MÁRCIUS 15. Az 1848. március 15-ei „Mit kívánt a magyar nemzet?” című

Mezőhegyes/3

József Attila Általános Művelődési Központ Könyvtára

Cím: 5820 Mezőhegyes Béke park 1.

Telefon: +36(68)466-008

E-mail: [email protected]

Honlap: www.mezohegyesamk.hu

SAJTÓKÖZLEMÉNY

A MEZŐHEGYESI JÓZSEF ATTILA ÁMK KÖNYVTÁR INFRASTRUKTURÁLIS FEJLESZTÉSE

2014. február

A projekt keretében számos infrastrukturális fejlesztés történt. Továbbfejlesztésre került a könyvtár szoftvere,

akadálymentessé, a csökkentlátók számára optimalizált formájúvá vált a webes katalógus, kialakult az

önkiszolgáló kölcsönzés rendszere, illetve lehetővé vált a könyvárban lévő szabad dokumentumok távoli

lefoglalása.

A webes katalógusban a könyvekhez hasznos kiegészítő információk is elérhetővé váltak (könyvborító, tartalmi

ismertető, tartalomjegyzék, kereskedelmi információ), melyek segítséget nyújtanak az olvasóknak a könyvtári

dokumentumok kiválasztásában. A projekt eredményeként új szolgáltatás jelent meg a könyvtárban: az e-

tájékoztatás keretében az olvasó a könyvtárostól chaten keresztül tud segítséget kérni, és a beszélgetés végén az

olvasó kérésének megfelelően a könyvtáros találati halmazt küld az érdeklődő számára.

A fejlesztés eredményeként bővült a könyvtár eszköz-és gépparkja is. 5 új számítógép áll rendelkezésre az

olvasóknak internetezésre, illetve további egy munkaállomás az elektronikus kölcsönzésre ad lehetőséget. A

könyvtári előadások, egyéb rendezvények színvonalasabban valósulhatnak meg a jövőben, a projekt keretében

megvásárolt hordozható számítógép, projektor és vetítővászon segítségével. Az olvasói igények kielégítésére és a

szolgáltatások bővítésére többfunkciós nyomtató és könyvszkenner is beszerzésre került.

A projekt a könyvtár küldetésével összhangban biztosítja, hogy az olvasóknak minél szélesebb rétege férjen hozzá

az információ minden lehetséges megjelenési formájához, támogatja a tanulási tevékenységet, segíti az

önképzésben részt vevők felkészülését a rendelkezésre álló eszközökkel. Mindezek mellett pedig hozzájárul a

szabadidő hasznos és tartalmas eltöltéséhez.

A József Attila ÁMK a TIOP-1.2.3-11/1-2012-0256 azonosítószámú, „A mezőhegyesi József Attila ÁMK

könyvtár infrastrukturális fejlesztése” című projekttel 6 487 374 Ft összegű vissza nem térítendő

támogatást nyert az Új Széchenyi Terv keretében, mely projektet 2012. szeptember 1. - 2014. február 28.

között valósította meg Mezőhegyesen.

Page 4: VÁROSI HAVILAP - MezőhegyesXXXVIII. évfolyam 3.szám 2014. március VÁROSI HAVILAP MEZŐHEGYES 2014. MÁRCIUS 15. Az 1848. március 15-ei „Mit kívánt a magyar nemzet?” című

Mezőhegyes/4

DAREH Rendszer Létrehozását Célzó Önkormányzati Társulás 5900 Orosháza, Szabadság tér 4-6. Tel.: 06 (68) 413-022/106, 06 (68) 413-022/135 Fax: 06 (68) 473-806 www.dareh.hu www.ujszechenyiterv.gov.hu

Sajtóközlemény DAREH rekultiváció: a környezeti egyensúly visszaállítása

2014/02/18

Levegő:

A beruházás egyik elsődleges célja, a szerves anyagok bomlása során keletkező és a légkörbe szabadon távozó depó-niagáz csökkenése. A depóniagáz köztudottan üvegházhatású gáz, ami – a lerakó korától és összetételétől függően – körülbelül 40–60% metánt, 40–60% széndioxidot és 0,1–2% egyéb anyagot tartalmaz. A fedetlenül és gondozatlanul hagyott lerakók működése során több millió köbméter depóniagáz távozik a légkörbe.

A depóniagáz egyéb veszélyeket is magában rejt úgy, mint égés- és robbanásveszély, szagterhelés.

A projekt keretein belül a gazdaságilag megoldható változat az összegyűjtött depóniagáz elfáklyázása. Ezzel a megol-dással a metán helyett szén-dioxid jut a légkörbe, mely ugyan szintén üvegházhatású gáz, de kisebb ózonlebontó képességgel. Így a légkör üvegházhatású gázok által okozott terhelése csökkenthető, ami a hazai üvegházhatású gá-zok leltárában is csökkenést, vagyis környezetvédelmileg pozitív eredményt ad.

Környezetvédelmi, társadalmi kockázatok:

A környezetbe kibocsátott és nem megfelelően kezelt hulladékok környezetkárosító hatásai különbözőképpen je-lentkeznek.

Elsősorban a talaj és a felszín alatti vizek elszennyeződése, a meglévő szennyeződések terjedése. A felszín alatti vizekbe jutó szennyezőanyagok veszélyforrást jelenthetnek a környező kutak vízminőségére is.

A magas vízállású, vagy belvízveszélyes területeken fennáll a felszíni vizek elszennyezésének kockázata is a depó-niából kimosott szennyezőanyagok terjedése révén.

A szakszerűen le nem fedett lerakók, illetve a szakszerűtlenül üzemeltetett lerakók kockázatot jelentenek a levegő minőségére is. A szakszerűtlen üzemeltetés folytatásával a légköri kiporzás, a hulladékok szél általi elhordása, illetve a hulladék bűzhatása a lerakó közvetlen környezetét terheli.

A környezetbe kibocsátott és nem megfelelően kezelt hulladékok társadalmi kockázatai a következők:

Mindenekelőtt a közegészségügyi kockázat a legszámottevőbb. A környező kutak vizének esetleges fogyasztása, a bűzhatás, a fertőzésveszély a terület közelében élők egészségét veszélyeztetheti.

A rekultiváció elvégzését követően több egészséget károsító kockázat szűnik meg, így például a szél általi hulladé-kok elhordása, mely a környező mezőgazdasági területek növényeit veszélyezteti, valamint a nyílt hulladéklerakók működésével járó rágcsálók elszaporodása melynek eredményeképpen szintén a fertőzések terjedésének meg-akadályozása a cél. Ezen kívül fontos veszélyt jelent a hulladéklerakók területén történő guberálások, mely a sze-mély sérülésével is járhat, ezzel is előidézve a fertőzésveszélyt.

A környezet elszennyeződésének esztétikai jelentősége:

A felszín esztétikai megjelenésére is kihat egy szakszerűtlenül üzemeletetett, vagy nem megfelelően fedett hulladékle-rakó. Amennyiben a véderdősáv hiányzik, vagy nem megfelelő, úgy a szél általi elhordás során a legközelebb eső

kertekben és földeken megjelenhet a nem kívánt hulladék.

A nem megfelelő üzemeltetésből, vagy lezárásból adódó esztétikai látvány elégedetlenséget szülhet a települések lakosságánál, valamint jelentősen befolyásolja a régió/település idegenforgalmát, melynek további gazdasági kihatásai is lehetnek.

Nagyon fontos továbbá szem előtt tartani egy rendezetlen hulladéklerakónak a fiatalabb nemzedékre gyakorolt

nevelő hatását is. Míg egy szakszerűen rekultivált és tájba illesztett lerakó jó példával szolgálhat és építheti a társa-

dalom környezetvédelem iránti elhivatottságát, addig egy szakszerűtlenül felhagyott lerakó romboló hatása károsan

befolyásolhatja azt.

A Délkelet Alföld egyik kiemelkedő környezetvédelmi projektje során a bezárt települési szilárdhulla-

dék lerakókat rekultiválják. Ennek elsődleges célja a lerakókkal érintett területek természeti környezet

állapotának helyreállítása, a környezeti elemek szennyeződéstől való elhatárolása, megóvása, az eddi-

gi szennyezések minimalizálása és a fenntarthatóság biztosítása. Számos lerakó közvetlenül a telepü-

lések határában helyezkedik el, a lerakók 500 méteres körzetében több mint 3000 lakos él.

Page 5: VÁROSI HAVILAP - MezőhegyesXXXVIII. évfolyam 3.szám 2014. március VÁROSI HAVILAP MEZŐHEGYES 2014. MÁRCIUS 15. Az 1848. március 15-ei „Mit kívánt a magyar nemzet?” című

Mezőhegyes / 5

Tisztelt Kovácsné dr. Faltin Erzsébet Polgármester Asszony !

Olvastam én is a Hegyesi Harsona elnevezé-sű kiadványt és engem is megdöbbentettek az ebben leírtak. Eddig is lehetett hallani, hogy a Fidesz az-zal indokolja a mezőhegyesi földek szét-osztását, hogy a „hasznot ne budapestiek vigyék el”, de azt az évi kétmilliárdos elvitt hasznot honnan veszik fogalmam sincs. Valószínűleg arra apellálnak, hogy az át-lag mezőhegyesi ember úgy is buta ahhoz, hogy utána nézzen, de ez kellően nagy ösz-szeg ahhoz, hogy az emberek figyelmét felhívja, esetleg irigységet okozzon, ennek nyomán sok emberben olyan kép alakuljon ki, hogy „ideje, hogy elvegyék ezektől”. Én azért bízom a mezőhegyesi emberekben és abban, hogy eme szándékot átlátják, már csak azért is, mert aki régóta földdel foglal-kozik, az pontosan tudja, hogy ez átverés. Számoljon mindenki nyugodtan utána, ha igaz lenne, hogy évente 2 milliárd hasznot visznek el a tulajdonosok és még ez mel-lett is közel 500 milliós adózás előtti ered-ményt ér el a cég akkor ez a kb 5 milliárdos árbevétel tükrében 50 %-os hasznot jelen-tene, amivel a Ménesbirtok világelső lenne és a befektetők egymást taposnák minden nap a bejáratnál. Ugyanis jelen pillanatban nem tudok másik olyan legális befektetési formáról, amely ekkora jövedelmezőséggel bírna. A példaként említett Pioneer sem tud ekkora nyereséget hozni, árbevétele 2012-ben a hivatalos adatok szerint 20,2 milliárd forint volt, ezzel szemben az adózás előtti nyeresége 2,1 milliárd, tehát nem egészen 10%-os profitot jelent. A hatalmas árbevétel ellenére is csupán 170 főt foglalkoztat teljes állásban és további 700 főt idénymunkában, tehát a Ménesbirtok sokkal több embernek ad munkát. De Csányi sem vetőmagüzemet épít, hanem vágóhidat, valószínűleg ő sem halott még a Hegyesi Harsonában megírt észveszejtő jövedelmezőségről. Mikor még állami cég volt a Ménesbirtok, már akkor is

a vetőmag előállítás volt a fő tevékenysége, de akkor sem bírt 50 %-os jövedelmezőség-gel (sőt 2 milliárdos adósság állománya volt, de lehet, hogy ez csak pletyka volt), termé-szetesen azért mert nincs is ekkora jövedel-mezősége. Anélkül, hogy tisztában lennék a pontos számokkal csupán a saját tapasztala-tomból adódóan azt mondom, hogy valahol 5-15 % között változhat évente, de még ez is lutri, hiszen az időjárás nem kiszámítható tényező, a kezdetben kiemelkedőnek látszó termés a kedvezőtlen időjárás miatt alatt pil-lanatok alatt rémálommá válhat. Ráadásul a vetőmagtermesztés csak nagy volumenben gazdaságos mert beruházásigényes tevé-kenység. Ahhoz, hogy valaki hibridkukorica vetőmagot termeljen először is be kell fek-tetnie hektáronként kb 6-700 ezer forintot, ami egy kis 50 hektáros gazdának is 30-35 millió forintot jelent és utána imádkozhat a jó időért, ha egyáltalán kapna ekkora hitelt. Egy kedvezőtlen időjárás a kis gazdálkodó mindenét elvihetné, tehát igen rizikós tevé-kenység ! Egy integráció csupán annyiban jelent könnyebbséget, hogy az integrátor biztosítja a szükséges fedezetet, ami majd betakarítás után termés vételárából kerül levonásra. De itt is igaz az előbbi állítás, hogy legyen olyan időjárás, hogy legyen miből levonni ! Elég, ha csak egyszer bejön egy akkora aszály, mint 2012-ben, egy kis 50 ha-os gazdálkodónak vége ! Egy nagy, több lábon álló gazdaság túlélheti az ilyen eseteket. (Nem véletlen, hogy az Unió is az ilyen nagy több lábon álló gazdaságok ki-alakítását támogatja) Egyébként a mezőgaz-daság jövedelmezőségére keresve a google találatok között volt egy doktori értekezés is, amely a Békés Megyei mezőgazdaságával foglalkozott és az is megállapította, hogy a nyereség 2% és 14% között mozog. Továbbá külön kiemeli, az írás, hogy a mezőgazda-ság az alacsony jövedelmezőség miatt tő-kehiányos, ugyanis a bankok nem hitelezik megfelelően az ágazatot, sokszor még az uniós pályázatok önrészét sem hajlandóak

biztosítani. Ezt a kormány is felismerte és most a Takarékszövetkezeteken keresztül próbálja javítani az ágazat hitelezését. Ami pedig a pályázatokat illeti, az, hogy eddig nem hirdettek eredményt, csak is rosszat jelenthet, hiszen ha valóban a mezőhegyesi emberek érdekét szolgálná az eredmény, akkor boldogan lobogtatnák és felhasznál-nák a kampányban is. Bár kívánom, hogy ne legyen igazam és valóban mezőhegyesen ÉLŐ gazdálkodók vagy ifjú gazdák nyerje-nek, de gyaníthatóan nem így lesz, tehát az eredmény az ellenzéket erősítené ezért át fogják tolni a választások utánra. Az is rossz jel, hogy Miniszterelnök úr még válaszra sem méltatta a mezőhegyesi emberek meg-hívását, pedig az utóbbi időben többször is olvashattunk arról, hogy a környéken járt és rajta vagyunk a térképen (egyenlőre), ide le-hetett volna találni. Ha a kormány szándéka valóban a helyben lakó gazdálkodók támo-gatása lett volna, akkor a pályázati kiírásban legalább 3-5 év helyben lakást írt volna elő, ahogy azt Ángyán professzor is többször is hiába javasolta. Én arra biztatok mindenkit, ne higgyünk el mindent amit bedobnak a postaládánkba, ha van internetünk olvassunk utána. A vá-lasztásokra pedig arra buzdítok mindenkit, hogy menjen el, hiszen ez a demokrácia lé-nyege, ne hagyjuk, hogy a szomszéd, vagy bárki más döntsön a sorsunkról, döntsünk mi magunk, hiszen megtehetjük!

Üdvözlettel: veyronTisztelt ’ron vey’!Kifejezetten hálás vagyok leveléért! Több reagálás érkezett már a mezőhegyesi föld-osztás ügyében, melyek reflexiók egy-egy momentum kiemelésével. Nagyon értéke-sek számunkra, de mert az Öné a folyamat teljességét érintő kristálytiszta logikával végigvitt okfejtés, ezért a Mezőhegyes lap következő számában – szíves engedelmével – közzétesszük.Számítok további kitüntető figyelmére.

Üdvözlettel: Kovácsné Faltin Erzsébet

A Közpolitikai Kutatások Intézete a közelmúlt-ban felmérés- sorozatot végzett a közigazgatási reformok hatásairól. Erdős Norbert országgyű-lési képviselőt, a Békés Megyei Kormányhivatalt vezető kormánymegbízottat a járási hivatalok szakmai és lakossági fogadtatásáról kérdeztük. A magyar kormány hivatalba lépése óta azon munkálkodik, hogy a közigazgatás reform-ja révén, a közigazgatás rangját visszaadva, az ügyek egyszerűbb intézési lehetőségével a polgárok életminőségét javítsa. Erdős Nor-bert hangsúlyozta, hogy a járások kialakításá-val a magyar közigazgatás reformja befejező fázisába lépett, a hangsúly immár a reformok hatásainak felmérésén és a működő rendszer apró kiigazításain van. A Közpolitikai Kutatá-

sok Intézete négy mérési időszakban, repre-zentatív felmérésben vizsgálta a közigazgatási reformok hatásait, ezen belül a járási hivatalok kialakításnak fogadtatását. A megkérdezettek döntő többsége egyetértett azzal, hogy a helyi önkormányzatok és a megyei önkormányzatok között egy polgárbarát közigazgatási szint jött létre. A vizsgálatok kezdete óta eltelt időszak-ban a járási hivatalok ügyintézésével kapcso-latos személyes tapasztalatok okán is a köz-igazgatás színvonalának megítélése jelentősen javult. A megkérdezett polgárok az ügyintézők udvariasságának javulását, szakértelmük gya-rapodását, az ügyintézések egyszerűsödését, az elbírálás gyorsaságát, a várakozási idő rövi-dülését és a várakozóhely kulturáltságának ja-

vulását emelték ki. A felmérések eredményeit összegezve a kormánymegbízott elmondta, az adatokból nyilvánvaló, hogy a járási rendszer szakmai és lakossági körökben egyre népsze-rűbb. A lakossági visszajelzésekből az elem-zők azt a tapasztalatot is rögzítették, hogy a járások koncepcióját sokan lassabban értették meg és a járási hivatalok által biztosított köny-nyebb ügyintézési lehetőség a lakosság egyes rétegeiben kevésbé tudatosult. Ezen a téren a közigazgatás szakembereire további feladatok várnak. Mint a közigazgatási reformok hatása-inak vizsgálatából kiderült, 2013 nyarán a fel-mérésbe bevontak több mint négyötöde gon-dolta úgy, hogy a járások kialakítása előnyös az ország számára.

o l v a s ó i l e v é l

egyre népszerűbbek a járások

Page 6: VÁROSI HAVILAP - MezőhegyesXXXVIII. évfolyam 3.szám 2014. március VÁROSI HAVILAP MEZŐHEGYES 2014. MÁRCIUS 15. Az 1848. március 15-ei „Mit kívánt a magyar nemzet?” című

Mezőhegyes * Városi Havilap * Felelős kiadó: József Attila Általános Művelődési Központ - Soósné Záluszki Mária igazgató Szerkesztő: Szabó Mihály * Tördelő szerkesztő: Németh Attila Péter * Postacím: 5820 Mezőhegyes, Kozma Ferenc utca 22.

Web: http://www.mezohegyes.hu * E-mail: [email protected], [email protected]: (68)466-001, 466-002 * Fax: (68)467-302 * Nyomtatás: Mezőhegyes Polgármesteri Hivatal * ISSN 0864-8840

Mezőhegyes / 6

Fanyesedék szállítás 2014.03.31-én

Amennyiben az ingatlana előt-ti közterületen lévő fák, cserjék ágai akadályozzák a közleke-dést,- a jártdáknál, útkereszte-ződéseknél, a közlekedési táb-láknál,- az ingatlan tulajdonosa köteles a metszést elvégezni. A nyesedéket összekötve kérjük kihelyezni. A késve kihelyezett nyesedék nem kerül elszállításra.

Polgármesteri Hivatal

Képviselő-testületi ülésTisztelettel meghívjuk az

érdeklődőket 2014. március 25-én (kedd) 13.30 órakor kezdődő nyilvános ülésre

Helye: Centrál épület Kozma Ferenc terme

Fogadóórát tartMitykó Zsolt

alpolgármesterminden hónap első keddjén

1600-1800 óra közöttaz ÁMK-ban.

köszöntőMezőhegyes Város Önkormány-zat Szociális Intézményegysé-ge dolgozói 2013-ban azokat a mezőhegyesi lakosokat köszön-tötték, akik az év folyamán töl-tötték be a 90. 95. és 100. élet-évüket. Alexa Istvánné (90), Pálhidai Istvánné (90), Rákos Józsefné (90), Szabó Andrásné (90), Szabó Istvánné (90), Kiss Gyuláné (95).A jókívánságokon túl emléklap-pal és ajándékcsomaggal lepték meg az ünnepelteket.

Száz éve született Budó Ágoston fizikus

Budó Ágoston (Budapest, 1914-1969): fizikus, egyetemi tanár, fizika tankönyvek szerzője. Tanulmányait a budapesti tudományegyetemen végezte majd 1940-től ugyanitt tanársegéd. Molekulafizika téma-körben magántanárrá habilitálták. 1949-től a debreceni tudomány-egyetem tanára, 1950-től a szegedi tudományegyetem kísérleti fizikai intézetének vezetője, 1960-69-ig az MTA Lumineszcencia és Félve-zető Tanszéki Kutató Csoportját is vezette. 1954-től haláláig Acta Physica el Chemica c. folyóiratot szerkesztette. Az Eötvös Loránd Fizikai Társulat vezetőségi tagja, 1964-69-ig az MTA egyik titkára. Jelentős a tudománypolitikai és tudományszervezői munkássága. Behatóan foglalkozott az oktatás korszerűsítésének kérdéseivel is.

Forrás: jelesnapok.oszk.hu

1. Mezőhegyes Város Képviselő-testülete az önkormányzat tulajdonában lévő és az elmúlt 9 hónap alatt sikertelenül pályáztatott Mezőhegyes, Posta utca 15. szám alatti – üresen álló – 61 m2 alapterületű, 2 szobás, összkomfortos komfortfokozatú bérlakást a Leszing Kft. által adott ingatlanforgalmi értékbecslésben magál-lapított minimum 3.600.000,-Ft vételáron kívánja értékesíteni. Az ingatlant versenyeztetés útján, az összessé-gében legjobb ajánlatot tevőnek értékesíti. A pályázatot zárt borítékban, „Pályázat lakásvásárlásra” jelzéssel, feladó megjelölése nélkül kell benyújtani 2014. április 15-ig a Jegyzőhöz. (Mezőhegyes, Kozma Ferenc utca 22.) A lakás eladásával kapcsolatos járulékos költségek a vevőt terhelik. 2. Mezőhegyes Város Képviselő-testülete Pénzügyi Bizottsága az önkormányzat tulajdonában lévő lakások és helyiségek bérletéről és elidegenítéséről szóló 10/2013.(V.6.) önkormányzati rendelet 2.§ (3) bekezdés b) pontjában kapott felhatalmazás alapján, a 45. § (2) bekezdése rendelkezése értelmében, pályázat útján kívánja bérbe adni a Mezőhegyes, Posta utca 15. szám alatti 14 m2 alapterületű, komfortos komfortfokozatú helyi-séget irodai és lakossági szolgáltató tevékenység céljára, mivel az értékesítésre szánt ingatlanra vételi ajánlat nem érkezett. A létrejövő bérleti jogviszony időtartama: maximum 5 év. A bérleti díj összegének megállapítása a kijelölt bérlővel történő megállapodás tárgyát képezi, de minimum 900-Ft + ÁFA /m2/hó. A bérleti díj min-den évben az inflációs rátával emelkedik. A pályázónak vállalnia kell 6 havi helyiségbérnek megfelelő óvadék megfizetését, melyet a bérleti szerződés megkötésével egyidejűleg köteles megfizetni. Azt a szerződés lejár-takor visszakapja, ha a helyiséget rendeltetésszerű, használatra alkalmas állapotban adja vissza. A bérleti jogot az nyeri el, aki az óvadékon felül legtöbb havi bérleti díj előre, egy összegben történő megfizetését vállalja. A pályázatot zárt borítékban, „Pályázat helyiségbérletre” jelzéssel, feladó megjelölése nélkül kell benyújtani 2014. április 15-ig a Jegyzőhöz. (Mezőhegyes, Kozma Ferenc utca 22. )

- Mezőhegyes Város Önkormányzatának Képviselő-testülete 1/2014. (II.1.) önkormányzati rendelete Mezőhe-gyes Város Képviselő-testülete és Szervei Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló 4/2013. (II. 6.) önkor-mányzati rendelet módosításáról- Mezőhegyes Város Önkormányzatának Képviselő-testülete 2/2014. (II.1.) önkormányzati rendelete A Mezőhegyesi Polgármesteri Hivatal közszolgálati szabályairól szóló 7/2013. (III.1.) önkormányzati rendelet módosításáról- Mezőhegyes Város Önkormányzatának Képviselő-testülete 3/2014. (III.1.) önkormányzati rendelete az ön-kormányzat 2014. évi költségvetéséről- Mezőhegyes Város Önkormányzatának Képviselő-testülete 4/2014.(III.1.) önkormányzati rendelete Az ön-kormányzat 2013. évi költségvetéséről szóló 5/2013.(III.1.) önkormányzati rendelet módosításáról- Mezőhegyes Városi Önkormányzat Képviselő-testülete 5/2014. (III.1.) önkormányzati rendelete A gyermek-védelem helyi rendszeréről- Mezőhegyes Városi Önkormányzat Képviselő-testülete 6/2014. (III.1.) önkormányzati rendelete Az egyes szociális ellátásokról és szolgáltatásokról szóló 6/2012.(II.29.) önkormányzati rendelet módosításáról- Mezőhegyes Városi Önkormányzat Képviselő-testülete 7/2014. (III.1.) önkormányzati rendelete A Mezőhe-gyes Város Képviselő-testülete és Szervei Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló 4/2013. (II. 6.) önkor-mányzati rendelet módosításáról (részletek olvashatók: http://www.mezohegyes.hu)

Anyakönyvi hírekSzületések: Tóth Károly, Sánta Ticiána, fia Olivér, Kiss István, Tasi Beatrix fia István Balázs, Ludányi Krisztián, Kószó Emese lánya Gréta, Vígh Ádám, Kiss Petra lánya LeilaHalálozások: Makai János (†83), Benus Tamás Mihály (†67)

ÖNKORMÁNYZATI HIRDETÉSEK

ÖNKORMÁNYZATI RENDELETEK

HIRDETÉSVakcinázott napos és

előnevelt csibe előjegyezhető!

Tápbolt: Ságvári E. u. 11.