várfejlesztés május 2015 · tehetséget és talán angyali ihletet is adva, valóságos...

4
Egyetemes örökségünk Egészen biztosan jókedvében lehetett az Isten, amikor úgy találta, hogy néhány nagyszerû építésznek tehetséget és talán angyali ihletet is adva, valóságos ékszereses dobozt varázsol a Duna budai partjára. Mert a Várnegyed, a Tabán, a Krisztinaváros, a Víziváros utcáinak és épületeinek a szépségében van valami egészen megejtõ és egészen elragadó. Nézze bár madártávlatból az ember, vagy lássa egészen közelrõl a homlokzati faragványok apró díszeit, nem tudja kivonni magát a különös varázs alól. Különleges kincs ez, e városrészek épített öröksége. Minden utcakövé- ben és minden kapualjában a magyar történelem köszön vissza ránk – ahogyan Kölcsey írta: a magyar nép zivataros századaiból. Közös örökségünk ez – de nem csak a mienk, magyaroké. Ahogy a Várkert Bazár és a Mátyás-temp- lom, úgy a Víziváros polgárházainak mûemléki homlokzata és a Sándor Móric lépcsõ is az egyetemes kultú- ra része. Egy része Világörökség – de mind a világ öröksége. Jó érzés büszkének lenni, jó látni és hallani, jó visszaolvasni a nemzetkö- zi sajtóban és a nagy olvasottságú utazási portálokon, hogy csodájára járnak Budapest e pazar ékszeres dobozának. Jó érzés hosszú évek hanyagsága és nemtörõdömsége után ma már némi büszkeséggel elmondani: tudjuk becsülni és tudunk vigyázni erre az egyetemes örökségre. Akad még munka bõven, de a szándék és – a csillagok sze- rencsés együttállásának hála – a forrás is megvan arra, hogy méltó módon õrizhessük meg és mutat- hassuk be épített örökségünket. VÁRFEJLESZTÉS – ÚJJÁSZÜLETIK A VÁRNEGYED – Az elmúlt félév számai messzemenõ- kig igazolják ennek a hatalmas vállal- kozásnak a sikerét. Alig három hét alatt nem kevesebb, mint 8 ezer fize- tõ látogatója volt az Északi palotában megtekinthetõ Csók István-kiállítás- nak, összességében pedig több mint 100 ezren keresték fel eddig a meg- újult Várkert Bazárt. Az év végéig pedig már alig van szabad este az épületegyüttes elõadótermeiben. Mindezt L. Simon László, a Miniszter- elnökség parlamenti államtitkára, mi- niszterhelyettese jelentette ki a Várkert Bazár és a budai Vár fejlesztésérõl szóló, Új utakon címû nemzetközi konferencián, május elején a Budapesti Történeti Múzeumban. A tanácskozást – amelyre többek között Németországból és Erdélybõl is érkeztek résztvevõk – a Budavári Önkormányzat szervezte annak érdekében, hogy a szakértõ elõadókkal áttekintsék az elmúlt és az elkövetkezõ idõszak jórészt európai uniós fejlesztése- it a Várnegyedben és környékén. Helyes döntés volt Volt értelme a küzdelemnek, és a kor- mány részérõl helyes döntés volt, hogy több, mint 10 milliárd forint forrást bizto- sított a Várkert Bazár megmentésére és az épületegyüttes környékének rendbe tételére – fogalmazott L. Simon László. Az államtitkár idézte a Várkert Bazár ter- vezõjének, Ybl Miklósnak egy szállóigévé lett mondatát: „amíg megmagyarázom, addig megcsinálom…” Még hosszú évekig lehetett volna vitázni ugyanis arról, hogy fel kell-e újítani a Várkert Bazárt, esetleg érdemesebb értékesíteni és más funkció- kat adni neki. A hosszas vitával viszont mára egészen biztosan összedõlt volna az épület – véli az államtitkár, hozzátéve, hogy akik látták a munkálatok megkezdé- se elõtt az épületet, azok tudják, hogy nem túlzás ez. Ha 2013-ban a kormány nem döntött volna a megújítás mellett, egy évtizeden belül már csak a romok eltakarítása maradt volna feladatként. A Várkert Bazár felújításánál nem csak az volt a cél, hogy megmentsünk valamit a múltból. Át akartunk lépni vele a jövõbe – jelentette ki L. Simon László, köszönetet mondva az épületegyüttes megújításán munkálkodó, három Ybl-díjas építésznek, akik a multifunkcionális rendezvényterem- mel a mûemlék mögé, a hegybe a 21. szá- zad kihívásainak megfelelõ, jövõbe mutató, progresszív épületrészt álmodtak és vará- zsoltak. Mindez pedig arra predesztinálja a Várkert Bazárt, hogy a fõváros és az ország egyik legjelentõsebb kulturális találkozóhe- lye és rendezvényközpontja legyen. Egyeztetnek a jövõrõl A Miniszterelnökség államtitkára a budai Várat érintõ, az elõttünk álló évtizedek- ben várható fejlesztésekrõl is szót ejtett a konferencián. Bejelentette, hogy a kor- mány felállított egy konzultációs testüle- tet a budai Vár megújítását célzó Hauszmann-terv szakmai és társadalmi egyeztetésére. A kéthetente–havonta ülésezõ szakértõi bizottság a közelmúlt- ban a Vár közlekedésének fejlesztését és a Várhegy barlangjainak a jövõjét tekin- tette át. L. Simon László a fejlesztések konkrét lépéseirõl is áttekintést adott a résztve- võknek. Bejelentette, hogy mintegy fél- milliárd forintnyi forrás áll a régészek rendelkezésére az Egyesült Államoktól visszakapott Táncsics-börtön udvarának és az Erdélyi-bástyának a feltárására. Tekintettel arra, hogy ez utóbbi területen mûködött annak idején az elsõ királyi pénzverde Budán, régészetileg szenzáci- ós leletekre számítanak itt a szakembe- rek. A régészeti feltárásokkal megkezdõ- dött a Karmelita-kolostor felújítása, és a régészek már dolgoznak a Miniszter- elnökség leendõ központi épülete mellet- ti Püspök-kert területén is, ahová új épü- letet építenek hamarosan. Adottak a források A Budavári Palota felújításával olyan többfunkciós kulturális tereket akarunk létrehozni, amelyek a Köztársasági Elnöki Hivatal és a Miniszterelnökség épületének közelében az állami protokoll feladatait is el tudják majd látni – jelentette ki az államtitkár, hozzátéve, hogy a Palota F épületének rekonstrukciója mellett két, még Hauszmann Alajos által tervezett, de a II. világháborút követõen lebontott épü- let újraépítésérõl, illetve rekonstruálásá- ról is döntött a kormány. A Stöckl-lépcsõ helyreállításával – túl azon, hogy egy fantasztikus építészeti érték meg- mentésérõl van szó – a Dózsa György tér felõl újabb feljárót, újabb megközelítési lehe- tõséget kap a budai Vár – mondta L. Simon László, hozzátéve, hogy ezek a fejlesztések az Oroszlános udvar és a Száraz-árok régészeti feltárásával hatalmas lehetõséget adnak a magyar régésztársadalomnak. Az államtitkár úgy véli: mivel a fejlesztési forrá- sok a rendelkezésre állnak, így semmi sem akadályozza azt, hogy ezek a tervek nagy- részt még ebben a kormányzati ciklusban megvalósuljanak. Tájékoztató kiadvány a Budai Vár és környéke közlekedésfejlesztése címû európai uniós projektrõl 6. szám, 2015. május 22. „Amíg megmagyarázom, addig megcsinálom…” Több mint 100 ezren keresték fel a megújult Várkert Bazárt

Upload: others

Post on 19-Jan-2020

2 views

Category:

Documents


0 download

TRANSCRIPT

EEggyyeetteemmeessöörröökkssééggüünnkkEgészen biztosan jókedvében lehetett az Isten, amikor úgy találta,hogy néhány nagyszerû építésznektehetséget és talán angyali ihletet isadva, valóságos ékszereses doboztvarázsol a Duna budai partjára.Mert a Várnegyed, a Tabán, aKrisztinaváros, a Víziváros utcáinakés épületeinek a szépségében van valami egészen megejtõ és egészenelragadó. Nézze bár madártávlatbólaz ember, vagy lássa egészenközelrõl a homlokzati faragványokapró díszeit, nem tudja kivonnimagát a különös varázs alól.

Különleges kincs ez, e városrészeképített öröksége. Minden utcakövé-ben és minden kapualjában amagyar történelem köszön visszaránk – ahogyan Kölcsey írta: amagyar nép zivataros századaiból.Közös örökségünk ez – de nemcsak a mienk, magyaroké. Ahogy aVárkert Bazár és a Mátyás-temp-lom, úgy a Víziváros polgárházainakmûemléki homlokzata és a SándorMóric lépcsõ is az egyetemes kultú-ra része. Egy része Világörökség –de mind a világ öröksége.

Jó érzés büszkének lenni, jó látni éshallani, jó visszaolvasni a nemzetkö-zi sajtóban és a nagy olvasottságú utazási portálokon, hogy csodájárajárnak Budapest e pazar ékszeresdobozának. Jó érzés hosszú évekhanyagsága és nemtörõdömségeután ma már némi büszkeséggelelmondani: tudjuk becsülni éstudunk vigyázni erre az egyetemesörökségre. Akad még munka bõven,de a szándék és – a csillagok sze-rencsés együttállásának hála – aforrás is megvan arra, hogy méltómódon õrizhessük meg és mutat-hassuk be épített örökségünket.

VÁRFEJLESZTÉS– ÚJJÁSZÜLETIK A VÁRNEGYED –

Az elmúlt félév számai messzemenõ-kig igazolják ennek a hatalmas vállal-kozásnak a sikerét. Alig három hétalatt nem kevesebb, mint 8 ezer fize-tõ látogatója volt az Északi palotábanmegtekinthetõ Csók István-kiállítás-nak, összességében pedig több mint100 ezren keresték fel eddig a meg-újult Várkert Bazárt. Az év végéigpedig már alig van szabad este azépületegyüttes elõadótermeiben.

Mindezt L. Simon László, a Miniszter-elnökség parlamenti államtitkára, mi-niszterhelyettese jelentette ki a VárkertBazár és a budai Vár fejlesztésérõl szóló,Új utakon címû nemzetközi konferencián,május elején a Budapesti TörténetiMúzeumban. A tanácskozást – amelyretöbbek között Németországból ésErdélybõl is érkeztek résztvevõk – aBudavári Önkormányzat szervezte annakérdekében, hogy a szakértõ elõadókkaláttekintsék az elmúlt és az elkövetkezõidõszak jórészt európai uniós fejlesztése-it a Várnegyedben és környékén.

Helyes döntés voltVolt értelme a küzdelemnek, és a kor-mány részérõl helyes döntés volt, hogytöbb, mint 10 milliárd forint forrást bizto-sított a Várkert Bazár megmentésére ésaz épületegyüttes környékének rendbetételére – fogalmazott L. Simon László.Az államtitkár idézte a Várkert Bazár ter-vezõjének, Ybl Miklósnak egy szállóigévélett mondatát: „amíg megmagyarázom,addig megcsinálom…” Még hosszú évekiglehetett volna vitázni ugyanis arról, hogyfel kell-e újítani a Várkert Bazárt, esetlegérdemesebb értékesíteni és más funkció-kat adni neki. A hosszas vitával viszontmára egészen biztosan összedõlt volna azépület – véli az államtitkár, hozzátéve,hogy akik látták a munkálatok megkezdé-se elõtt az épületet, azok tudják, hogynem túlzás ez. Ha 2013-ban a kormánynem döntött volna a megújítás mellett,egy évtizeden belül már csak a romokeltakarítása maradt volna feladatként.

A Várkert Bazár felújításánál nem csak azvolt a cél, hogy megmentsünk valamit amúltból. Át akartunk lépni vele a jövõbe –jelentette ki L. Simon László, köszönetetmondva az épületegyüttes megújításánmunkálkodó, három Ybl-díjas építésznek,akik a multifunkcionális rendezvényterem-mel a mûemlék mögé, a hegybe a 21. szá-zad kihívásainak megfelelõ, jövõbe mutató,progresszív épületrészt álmodtak és vará-zsoltak. Mindez pedig arra predesztinálja aVárkert Bazárt, hogy a fõváros és az országegyik legjelentõsebb kulturális találkozóhe-lye és rendezvényközpontja legyen.

Egyeztetnek a jövõrõlA Miniszterelnökség államtitkára a budaiVárat érintõ, az elõttünk álló évtizedek-ben várható fejlesztésekrõl is szót ejtetta konferencián. Bejelentette, hogy a kor-mány felállított egy konzultációs testüle-tet a budai Vár megújítását célzóHauszmann-terv szakmai és társadalmiegyeztetésére. A kéthetente–havonta

ülésezõ szakértõi bizottság a közelmúlt-ban a Vár közlekedésének fejlesztését ésa Várhegy barlangjainak a jövõjét tekin-tette át.

L. Simon László a fejlesztések konkrétlépéseirõl is áttekintést adott a résztve-võknek. Bejelentette, hogy mintegy fél-milliárd forintnyi forrás áll a régészekrendelkezésére az Egyesült Államoktólvisszakapott Táncsics-börtön udvaránakés az Erdélyi-bástyának a feltárására.Tekintettel arra, hogy ez utóbbi területenmûködött annak idején az elsõ királyi

pénzverde Budán, régészetileg szenzáci-ós leletekre számítanak itt a szakembe-rek. A régészeti feltárásokkal megkezdõ-dött a Karmelita-kolostor felújítása, és arégészek már dolgoznak a Miniszter-elnökség leendõ központi épülete mellet-ti Püspök-kert területén is, ahová új épü-letet építenek hamarosan.

Adottak a forrásokA Budavári Palota felújításával olyantöbbfunkciós kulturális tereket akarunklétrehozni, amelyek a Köztársasági ElnökiHivatal és a Miniszterelnökség épületénekközelében az állami protokoll feladatait isel tudják majd látni – jelentette ki azállamtitkár, hozzátéve, hogy a Palota Fépületének rekonstrukciója mellett két,még Hauszmann Alajos által tervezett, dea II. világháborút követõen lebontott épü-let újraépítésérõl, illetve rekonstruálásá-ról is döntött a kormány.

A Stöckl-lépcsõ helyreállításával – túl azon,hogy egy fantasztikus építészeti érték meg-mentésérõl van szó – a Dózsa György térfelõl újabb feljárót, újabb megközelítési lehe-tõséget kap a budai Vár – mondta L. SimonLászló, hozzátéve, hogy ezek a fejlesztésekaz Oroszlános udvar és a Száraz-árokrégészeti feltárásával hatalmas lehetõségetadnak a magyar régésztársadalomnak. Azállamtitkár úgy véli: mivel a fejlesztési forrá-sok a rendelkezésre állnak, így semmi semakadályozza azt, hogy ezek a tervek nagy-részt még ebben a kormányzati ciklusbanmegvalósuljanak.

Tájékoztató kiadvány a Budai Vár és környéke közlekedésfejlesztése címû európai uniós projektrõl 6. szám, 2015. május 22.

„Amíg megmagyarázom, addig megcsinálom…”

Több mint 100 ezren kerestékfel a megújult Várkert Bazárt

2 VÁRFEJLESZTÉS 2015. május 22.

Az új utakon történõ gondolkodásszimbolikus eleme a Várkert Bazár– indította elõadását az I. kerületpolgármestere. Nagy Gábor TamásYbl épületegyüttesének megújításamellett elsõsorban a Víziváros, aKrisztinaváros és a polgárváros fel-újításának elemeirõl beszélt a hall-gatóságnak, és fényképek segítsé-gével bemutatta mindazokat a szisz-tematikus munkával elindított fej-lesztéseket, amelyeket az elmúlt 15évben a Budavári Önkormányzatvéghez vitt a kerületben.

Éppen 18 éve annak, hogy a BudaváriÖnkormányzat egy nemzetközi konferen-ciát szervezett a Várkert Bazár megmen-tése érdekében, és hogy Nagy GáborTamás polgármester kezdeményezte,hogy a Várkert Bazár kerüljön fel aMûemlékvédelmi Világalap 100 leginkább

veszélyeztetett mûemléki épületének alistájára. Az ezzel járó nemzetközi figye-lem nagyban hozzájárult ahhoz, hogyvégül sikerült eredeti pompájában hely-reállítani Ybl páratlan épületegyüttesét,és vele együtt a Lánchíd utcát is.

Közös gondolkodás1997-ben elindult tehát egy közös gon-dolkodás a Várkert Bazár sorsáról ésjövõjérõl, ám 2002 után kedvezõtlenirányt vett a dolgok menete. Az akkorikormányzat úgy gondolta, hogy az állam-nak nem kellene részt vennie a mûemlé-ki épületegyüttes felújításában, inkábbprivatizálnia vagy 90 évre, üzleti célúhasznosításra bérbe kellene adnia azt.Még egy pláza megnyitása is a tervekközött szerepelt – emlékeztetett NagyGábor Tamás, hozzátéve, hogy ezek azelképzelések ellen akkor nem csak azönkormányzat, de az értelmiségi közvé-lemény is felemelte a szavát. A kormányés az akkori kulturális miniszter pedigmeghajolt az érvek súlya alatt, és levettea napirendrõl a hasznosítást. A budaváripolgármester úgy látja: bár elveszteget-tünk ezzel négy évet, de legalább meg-maradt a lehetõség arra, hogy a VárkertBazárt európai uniós forrásból, méltómódon lehessen rendbe tenni.

FelújítanakA Várkert Bazár és környéke megújításántúl tágabb körben is zajlottak és zajlanakfejlesztések, nem egyszer kis lépések-ben, a Budavári Önkormányzat saját ere-jébõl – jelentette ki a polgármester. NagyGábor Tamás emlékeztette a hallgatósá-

got e beruházásokra. Elmondta, hogy azönkormányzat a többi között helyreállítot-ta a Corvin teret és a Tóth Árpád sétányt,és 15 év alatt mintegy 2,5 milliárd forintotfordított a kerület mûemléki házainak afelújítására. Ennek részeként csak aVízivárosban például 18 mûemléki házszületett újjá az elmúlt években.Ugyancsak önkormányzati beruházásbanmegújult a Horváth-kert és az Alagút-tetõ, és jelenleg is zajlik a Clark Ádám térrekonstrukciója. A polgármester kiemel-te a nagyobb fejlesztéseket is: a korábbannégy-öt éven át állványerdõben álltMátyás-templom, valamint a másodikvilágháború óta romos állapotú, Dísz téri,egykori testõrségi palota újjászületését is,kormányzati támogatással.

Zöld célokA folyamatban lévõ, közlekedési célú fej-lesztésekkel kapcsolatban Nagy GáborTamás elmondta, hogy 2010 után a fõvá-rossal közösen indította el az önkormány-zat a vári utak felújítását, s mára befejezõ-dött a burkolatok cseréje a budai Vár frek-ventált terein. A jövõbeni tervekrõl szólvaa polgármester a Vár turistabusz- és gép-jármû-forgalmának csökkentésére, vala-mint a környezetbarát közlekedési tech-nológiák alkalmazásának fontosságárahívta fel a hallgatóság figyelmét.

Sok lépésben újulnak meg a mûemlékekFejlesztések a Corvin tértõl a Várkert Bazáron át a Mátyás-templomig

2015. május 22. VÁRFEJLESZTÉS 3

A vár közlekedési kapcsolatainakkörnyezetbarát fejlesztése és a várelérhetõségének javítása, elsõsor-ban a közösségi közlekedés fejlesz-tésével – így foglalta össze a budaiVár és környéke közlekedésfejlesz-tését célzó európai uniós program fõcéljait a projekt mûszaki vezetõje.Dobrocsi Tamás hozzátette: termé-szetesen a gyalogos és a kerékpárosközlekedést segítõ, valamint a par-kolás szabályozását és a forgalom-biztonságot javító fejlesztések is tör-téntek és történnek e beruházásrészeként a kerületben.

A budai Vár akadálymentes, gyalogosmegközelítését segítik elsõsorban ahárom helyen megépített liftek, valaminta Várkert Bazárban üzembe helyezett,szabadtéri mozgólépcsõ is. Mind a Gránitlépcsõnél, mind az Iskola lépcsõnél, mindpedig a Murad pasa bástyánál megépültlifthez kapcsolódik akadálymentes parko-ló, kerékpártároló és zöldfelület-rende-zés is. De a Várkert Bazár és a Vár aka-dálymentes megközelítését segíti aDuna-parton, a két rakpart között meg-épült akadálymentes rámpa is.

Kisebb forgalomA további megvalósult fejlesztési elemekközött Dobrocsi Tamás megemlítette amegújult Döbrentei utcát, amelyen koráb-ban elviselhetetlenül nagy volt a forga-lom, a megújult közvilágításával együtt

akadálymentessé tett Öntõház utcát, azátépített Szarvas téri csomópontot, azújjászületett Öntõház lépcsõt és a SándorMóric lépcsõt, valamint a Döbrentei utcaés az Apród utca közötti parkot, amelyegy gyalogossétánnyal újult meg azelmúlt idõszakban. A Lánchíd utca újjá-születése kapcsán a szakember kiemelte,hogy a korábban nagy átmenõ forgalmatbonyolító útszakasz az átépítéssel együttfunkcióváltáson is átesett, jelenlegi funk-ciója pedig sokkal jobban illeszkedik aVárkert Bazáréhoz. A forgalomcsillapítottövezetté minõsített Lánchíd utcában – azitt lakók kérésére – automata sebesség-mérõ rendszer kiépítését tervezi azönkormányzat. Érdekességképpen Dob-rocsi Tamás elmondta azt is, hogy a meg-épült szabadtéri mozgólépcsõ alatt, a vár-falon belül a Vízhordó folyosó felújítása ismegtörtént az elmúlt idõszakban.

Új minibuszokA közösségi közlekedést érintõ fejleszté-sek kapcsán a projekt mûszaki vezetõjeemlékeztetett arra, hogy elkészült ésüzembe állt a hajókikötõ a Várkert Bazárelõtt, új, illetve áthelyezett villamosmegál-lók teszik könnyebbé a közlekedést a kör-nyéken, és folyamatban van a budai Váratérintõ autóbuszvonalak felújítása is. Azehhez kapcsolódó közbeszerzési eljáráseredményeként az év végéig 16 új, euro 6-os kibocsátási normának megfelelõmotorú minibusz áll forgalomba aVárban. Emellett a környezetbarát közle-kedési módok elõsegítése érdekében aLovas úti parkolóban és a Várkert Bazáralatti mélygarázsban elektromos jármû-vek számára gyorstöltõ berendezésekettelepít az önkormányzat.

A közösségi közlekedést szolgáló buszokcseréje mellett legalább ekkora kihívás aBudavári Önkormányzat számára a Várbaérkezõ turistabuszok forgalmának kezelé-se, illetve csillapítása. Ennek érdekében ajövõ év végére megépül a Hilton alatt az a

buszforduló, amely fel- és leszállóhelyetjelent majd a ma még a Várba érkezõturistabuszok utasai számára.

Parkolók lentUgyancsak komoly feladat a parkolásszabályozása a Várnegyedben. A behajtá-si rendszer korszerûsítése már megtör-tént, korszerû, bankkártyát és eurót iselfogadó díjfizetõ automatákat telepített azönkormányzat. A cél az, hogy miközben afelszínen a gyalogos- és zöldfelületeknövekedésével párhuzamosan csökken aparkolóhelyek száma, helyettük a mély-garázsokban tudjanak kellõ számú par-kolóhelyet biztosítani a Várba gépjármû-vel érkezõknek. Ennek érdekében aVárkert Bazár alatt megnyílt, csaknem300 férõhelyes mélygarázs melletttovábbi mélygarázsok építését tervezi aBudavári Önkormányzat. Dobrocsi Tamáselmondta, hogy a Nyugati kerti mélyga-rázs tervei elkészültek, ez 8–15 busz egy-idejû fogadására is lehetõséget adó turis-tabusz-fogadópont is lesz. Elkészültek aSzabó Ilonka utcai mélygarázs tervei is, ez

a terepbe integrált létesítmény közvetlengyalogos kapcsolattal rendelkezik majdaz Iskola utcai lépcsõhöz és lifthez.Emellett a hosszabb távú tervek közöttszerepel egy kétszintes, 250 férõhelyes,liftes kapcsolatú mélygarázs megépítéseis a Lovas úton.

Budavár 360Az európai uniós közlekedésfejlesztésiprogram részeként megvalósuló, továbbiinnovációkról szólva Dobrocsi Tamáskiemelte a „Budavár 360” névre keresz-telt, mindhárom nagy platformon elérhe-tõ okostelefonos applikációt, amely köz-lekedési információkkal, közérdekû ada-tokkal, a Várnegyed rendezvényeivel éslátnivalóival kapcsolatos tudnivalókkalsegíti az érdeklõdõket. A rendszer –amelyhez a várfalon belül egy free wifi-szolgáltatás is kapcsolódik majd – a gps-rendszerbe integrálva a BKK Futár-szolgáltatásával is össze lesz kötve. ABudavár 360 applikáció a tervek szerint anyár elejétõl lesz elérhetõ a budaiVárban.

Környezetbarát módon és akadálymentesen a Várba

A közlekedés korszerûsítését célozzák a folyamatos fejlesztések

A közösségszerepérõlA történelmi városrészek olyanjavak, amelyek munkahelyeketteremthetnek, a turizmus piacáravihetõk. Ugyanakkor vigyázni kelle helyek identitásának a megõr-zésére is – jelentette ki ElviraPetroncelli, a Nápolyi Egyetemprofesszora, az UNESCO mûem-lékvédelmi világszervezete, azICOMOS szakértõje, hangsúlyoz-va, hogy e városrészekben vég-zett beruházások során a helytörténelmi és esztétikai dimenzi-ói legalább annyira fontosak,mint a piaciak.

Jól mutatja ez a konferencia azt, hogymennyire fontos a magyaroknak akulturális és történelmi emlékhelye-ik megõrzése, védelme – jelentetteki Elvira Petroncelli, hozzátéve, hogyaz egész emberiség büszke tulajdo-nává kell hogy váljanak ezek az örök-ségek.

A szakember úgy látja, hogy aturizmus kifejezetten pozitív szerepettud játszani történelmi területekrevitalizációjában, de csak akkor, haaz idegenforgalom mindeközbentiszteletben tartja és támogatja ahelyi közösségeket. A turizmusnakugyanis nem szabad beavatkoznia azadott hely lakóinak mindennapi éle-tébe – vagyis nem szabad, hogy az ottélõk idegennek érezzék magukat alakóhelyükön.

A történelmi városrészek és tájakfejlesztéséhez kapcsolódóan a NápolyiEgyetem professzora az EurópaiTájépítészeti Koncepció és a Valettaielvek tiszteletben tartására, valaminttájépítészet és a helyi közösségi identi-tás közötti kapcsolat fontosságárahívta fel a résztvevõk figyelmét. ElviraPetroncelli úgy látja: e fejlesztésekbenaz ott élõ közösségnek is aktív szere-pet kell játszania.

4 VÁRFEJLESZTÉS 2015. május 22.

VÁRFEJLESZTÉS – tájékoztató kiadvány a Budai Vár és környékeközlekedésfejlesztése címû európai uniós projektrõl (KÖZOP-5.5.0-09-11-2011-0027).Felelõs kiadó: Budapest I. kerület Budavári Önkormányzat, 1014 Budapest, Kapisztrán tér 1.

Telefon: +36 (1) 458 3000; fax: +36 (1) 458 3082e-mail: [email protected] Ingyenesen hívható zöld szám: +36 (80) 204 275 A kiadvány és a projekt az Európai Unió támogatásával, az EurópaiUnió Kohéziós Alapjának társfinanszírozásával valósul meg.

Pusztuló világörökségbõlnemzeti büszkeségA Várkert Bazár megújításával egyeurópai szintû kulturális brandetszeretnénk kialakítani – fogalmazottPusztuló világörökségbõl nemzetibüszkeség címû elõadásában GyutaiCsaba, a Várgondnokság Kht. ügyve-zetõ igazgatója. A szakember úgylátja: a felújítással Ybl klasszikusmunkája mellé sikerült egy modernés impozáns létesítményt varázsolni,így a Várkert Bazár épülete a hagyo-mányos és a modern találkozása isegyben.

Összesen 900 négyzetméteres alapterüle-tû, 1100 fõ befogadására alkalmas rendez-vényterem, a legmodernebb vizuális éshangtechnika, 2 ezer 500 négyzetméternyikiállítási tér, 300 férõhelyes mélygarázs –sorolta az újjászületett Várkert Bazár„paramétereit” Gyutai Csaba. A Várgond-nokság Kht. ügyvezetõje büszke az elmúltidõszak programjaira: a kortárs képzõmû-vészeti kiállításra, a dizájnkiállításra, arendkívül sok látogatót vonzó Csók István-tárlatra, valamint arra, hogy a miniszter-elnöki évértékelõ mellett egy nemzetközi

építészkongresszusnak is helyet adottmár a létesítmény, amely mindezen funk-ciók mellett gasztronómiai élményeketnyújtó találkozási pont is kell legyen.Éppen úgy, ahogyan Ybl megálmodta: egyélettel teli, budai Duna-parti korzó.

Gyutai Csaba szólt a Várkert Bazárralkapcsolatos tervekrõl, várható progra-mokról is. Elmondta, hogy mivel a ’60-asés a ’80-as évek között fontos ifjúságitalálkozóhely volt az épületegyüttes, azegykori ifiparkot megidézõ kiállítássalszeretnének emlékezni erre az idõszakra.Emellett a Mária-kultuszról nyílik majdkiállítás, és komolyzenei hangversenyekegész sorának ad otthont a közeljövõbena megújult Várkert Bazár.

A Várkert Bazár feltámasztásáraakkor és azok erõfeszítésével kerültsor, amikor és akikkel annak rendel-tetése volt – fogalmazott Tévutakonát az újjászületésig címû elõadásábanOsskó Judit Kós Károly-, Táncsis-,Ybl- és Prima Primissima-díjas épí-tész, televíziós személyiség.

A televíziós szakember hosszú évtizedekóta a szívén viseli a Várkert Bazár ügyét.Már 1989-ban nemzetközi elismerést értel az akkor már javában pusztuló épület-együttesrõl készített filmjével. Úgy látja:2010 után rekordidõ alatt született újjá YblMiklós különleges épületegyüttese.

Osskó Judit elõadásában visszaemléke-zett mindazokra a korábbi hasznosításikísérletekre, próbálkozásokra, amelyek améltatlanok voltak a hely szelleméhez, ésamelyek – miután nyilvánosság ereje át-gondolásra és visszalépésre kényszerí-tette a korábbi döntéshozókat – szeren-csére nem váltak valóra. Példaként emlí-tette, hogy a ’80-as évek második felébenkanadai befektetõk egy 250 szobásgyógyszállót építettek volna a VárkertBazárba, és már a beruházás tervei iskészen voltak. A szakember Makovecz

Imrét idézte, aki annak idején úgy fogal-mazott: „elképzelhetetlen lenne, hogyLondonban, közvetlenül a Tower mellettegy magyar befektetõ szállodát építsen,angol építészek közremûködésével…”

A televíziós szakember meg nem való-sult, „fausti alkunak” nevezte azokat azelképzeléseket is, amelyek szerint2002-ben ugyancsak kanadai befek-tetõk, kész tervekkel a birtokuk-ban föld alatt, sokszintes plázátépítettek volna a világöröksé-gi területre. Osskó Judit úgy

látja: bár az ilyen célú hasznosítás eseténpénz lett volna ugyan a Várkert Bazármegfiatalodására, de ezzel az üzlettel –fausti módon – az épületegyüttes lelkétadták volna el az akkori döntéshozók.

Várkert Bazár: tévutakon át az újjászületésig