vÁltozÁsok nÉhÁny dunÁntÚli vÍzfolyÁs kisvÍzi …

VÁLTOZÁSOK NÉHÁNY DUNÁNTÚLI VÍZFOLYÁS KISVÍZIVÍZJÁRÁSÁBAN

Dr. KonecsnyKá[email protected]

1. BEVEZETÉS

A szélsőségen csapadékhiányos-száraz időszakokban kialakuló vízhiány kezelése és avízgazdálkodási tevékenység hatékonyságának növelése céljából szükségesek a vízfolyásokkisvízi vízjárásával, a vízhiányos időszakokkal kapcsolatos részletesebb hidrológiaiismeretek.A magyarországi hegy- és dombvidéki vízfolyásokon észlelt kisvízi események hidrológiaijellemzőinek becslésére vonatkozó kutatásokat (Kovács-Domokos 1984, 1996) figyelembevéve, a folyóink külföldi szakaszain végzett műszaki beavatkozások hatását vizsgálvamegállapítottuk, hogy ezek jelentősek, és a kisvízi vízhozamok, illetve a rendelkezésre állóvízkészletek növekedéséhez vezettek (Konecsny-Sorocovschi 1996, Konecsny et al. 1998,Konecsny 1999, Konecsny 2004b). A Tisza és mellékfolyói, valamint a Duna hazai szakaszakisvízhozamainak időbeni változásának vizsgálatára is sor került (Konecsny 2010a, 2010b,2010c, 2010d, 2010e, 2011, 2013, Konecsny-Bálint 2009, 2010a, 2010b, 2010c, 2011,Konecsny-Mika 2010, Konecsny-Nagy 2012, 2014, Konecsny-Nováky 2011). Ezenvizsgálatok kimutatták, hogy a 80’-as évektől kezdődően, az előző mintegy három évtizedesidőszakhoz viszonyítva, a vizsgált folyókon, a mennyiségi vízkészlet-gazdálkodástekintetében pozitív változások következtek be, nagyobbak lettek a minimális vízhozamok,csökkent a kisvizes időszakok időtartama, száma, víztömeghiánya, viszont nőtt a közöttükeltelt időszak hossza.A Dunántúlon a vízfolyások vízjárási változásait - a folyószabályozási és vízrendezésimunkák mellett - alapvetően befolyásolták a szinte valamennyi jelentősebb vízfolyáson jelenlévő víztározók, halásztavak, valamint a tisztított szennyvíz bevezetések. A Dunántúlterületén a legnagyobb, közvetlenül a Dunába torkoló jobb oldali folyók a Lajta, a Rábca, aRába és a Dráva (mellékfolyója a Mura) külföldi jórészt vízgyűjtőterülettel rendelkeznek ésvízjárás jellege alapvetően már a külföldi szakaszon kialakul. Kivételt képez a Sió-csatornamellékfolyóival, a Zalával (a Balatonba és azon keresztül a folyik a vize a Sióba) és Kapossalegyütt, valamint egy sor kisebb vízfolyás, melyeknek csak hazai vízgyűjtőterülete van.

2. A VIZSGÁLT DUNÁNTÚLI VÍZFOLYÁSOK FŐ TERMÉSZETFÖLDRAJZI,HIDROLÓGIAI JELLEMZŐI

Vizsgálatainkhoz hat olyan vízfolyáson lévő vízmérce szelvényt választottunk ki, melyekvízkészletüket kizárólag hazai területről gyűjtik, a Dúnántúl különböző területegységeit jólreprezentálják, vízgyűjtőterületük méretéből (200 és 3000 km2 közötti) adódóan jellemzően ahelyi vízviszonyokat tükrözik, továbbá a hidrológiai statisztikai vizsgálatokhoz szükséges,több évtized hosszú vízhozam idősorral rendelkeznek. Ezen kritériumoknak néhány vízfolyásvízmérce szelvénye felel meg, ezek: a Marcal, a Torna, a Cuhai-Bakony-ér, a Nádor-csatorna,a Kapos, és a Karasica.

Torna patakA Torna patak teljes hossza Veszprém megyében húzódik, forrása az Északi-Bakonyban,Csehbánya közelében található, és a Marcalba torkollik. Hossza 50,8 km, vízgyűjtőterülete498 km2. Forrásának magassága 420 m, torkolatának magassága 132 m, átlagos esése 5,66 ‰.

A vízgyűjtő terület térszíne keletről nyugat felé lejt. Kelet felől a Bakony magasabbnyúlványai, dél, nyugat és észak felől körülbelül azonos magasságú dombok határolják. Főmellékvizei az Egres-patak, és a Csigere-patak.A patak csapadékhiányos időszakokban alig szállít vizet, jelentős mennyiségű csapadékesetén viszont elöntéssel fenyeget több térségi településrészt. Sokévi közepes vízhozama akarakói vízmérce szelvénynél 1,87 m3/s, maximális vízhozama 49,8 m3/s, minimálisvízhozama 0,008 m3/s.

1. ábra A vizsgált Dunán-túli vízfolyás szelvények területi elhelyezkedése

A szabályozási munkák, a mocsaras területek lecsapolása a XVIII. század közepétől indultakmeg. A főmederrel párhuzamosan több helyen malomárkok létesültek, melyeknek ma márcsak nyomai találhatók meg. A Torna patak medrét 1897-ben mélyítették és tisztították, majdaz 1920-as években, az 1950-es évek végén, és az 1960-as évek elején is voltakmederrendezési munkák. Az alsó szakasz padkás szelvényének kialakítása az 1971-75években történt. 1996-2001-ben a patak Ajka-Kolontár közti szakaszát áthelyezték - avasútvonallal együtt - a timföldgyár zagytározójának bővítése miatt.Az Ajka feletti szakasz - Városlőd belterületének kivételével – természeteshez közeli állapotú,nagyrészt középhegységi, gyakran kanyargós, nagy esésű meder. Városlőd és Ajkabelterületén szabályozott, trapéz, vagy összetett szelvényű a meder, részben, vagy teljesenszilárd burkolattal ellátva. Ajka alatt végig szabályozott, sok helyen kővel, betonlapokkalburkolt, néhol hosszabb egyenes szakaszokkal. Devecser-Somlóvásárhely környékén a mederjellemzően trapéz szelvényű.Az Ajka környéki bauxit- és szénbányák víztelenítése érdekében a korábban (nagyobbintenzitással a 70-80’-as években) végzett karsztvízszint-süllyesztés következtében akarsztforrások jórészt elapadtak, ezáltal a Csigere és Kígyós patakok menti források vize iselapadt, másrészt lejjebb a Padragi-vízen és a Kígyós-patakon keresztül a bányáktól származó

többletvíz jutott a Tornába. Időközben a bányák bezártak (utoljára 2013-ban a halimbaibauxitbánya), így a karsztforrások ismét táplálják a patakokat.A Torna vízgyűjtőn a Kígyós-patak menti Sárosfai halastavak (6 db tó) részére biztosítanakfelszíni vízkészletet. A völgyben a halastavak mellett nagy felületű zagytározók isvisszatartanak bizonyos mennyiségű vizet. 2010. október 4.-én az Ajkai Timföldgyárzagytározójának gátszakadásakor, a Torna medrében - illetve részben a meder környezetében- ömlött végig a vidéken kb. 600-700 000 m3, nátrium-hidroxid tartalmú vizes vörösiszap.

Marcal folyóA Marcal a Rába legnagyobb 3084 km2-es vízgyűjtő területű, 100 km hosszú mellékfolyója.A folyó vízgyűjtő területe a Dunántúl középső-északnyugati vidékén helyezkedik el.Magában foglalja a Bakony nyugati részét, illetve a Keszthelyi-hegység északi keskenybazalt-övezetét, nyugatról a Kemeneshát lejtőit, de legnagyobb részét a Marcal-medence töltiki, mely a Kisalföld délre benyúló félmedencéje. A vízgyűjtő terület túlnyomó hányada (70%)síkvidék, mely nem éri el a 200 m tszf. magasságot. Mintegy 25%-ra tehető a dombvidékjellegű Bakonyalja és Kemeneshát, valamint 5%-ban találhatók középhegységi kategóriábaeső tájrészletek. A vízgyűjtő legmagasabb pontja az Északi-Bakonyban található Kőris-hegy(709 m), míg a legalacsonyabb terület a torkolat közelében 112 m körül van. A folyó átlagosesése 7,0 ‰.A vízgyűjtő terület alakja aszimmetrikus, azaz a jobb oldali, sűrűbb vízhálózatot alkotó,Bakony felől érkező mellékpatakok jóval hosszabbak, és bővebb vizűek a bal oldaliaknál. ABakony központi részéből erednek a leghosszabb, és legnagyobb patakok, a Torna és aGerence. A Bakony nyugat-északnyugati lábánál a karsztvíz egy része forrásokat létrehozvaáramlik a felszínre (Tapolcafő, Pápakovácsi, Noszlop, Gyepükaján). Nyugatról, a Kemeneshátirányából kevés vízfolyás csatlakozik a Marcalhoz, ezek - a Kodó kivételével - általábancsekély vizűek.A Marcal mórichidai vízmércére vonatkoztatva a folyó sokévi (1950-2013) közepesvízhozama 7,17 m3/s, maximális vízhozama 146 m3/s. A vízmérce szelvény feletti viszonylagnagy vízgyűjtőterület (2633 km2) ellenére - feltételezhetően a vízhasználatok hatására is - afolyó az utóbbi években időszakos jellegűvé vált, hiszen 2002, 2009, és 2013 évekbenjellemzően legfeljebb 1-2 napra kiszáradt, ami a megelőző öt évtizedben nem fordult elő.A folyó szabályozása a XIX. század elején kezdődött, amikor a vízimalmok gátjaivalelmocsarasított völgyben két lecsapoló csatornát ástak. A Marcal medrét 1891-ben Kisbabothatáráig ásták ki. A folyó vizét 1892 novemberében terelték új mederbe. Ezt követően 1893-ban Marcaltőig 28,8 km hosszban szabályozták és a töltéseket építettek. A RábaszabályozóTársulat 1910-ben a Marcal torkolatát 5 km-rel feljebb helyezte és megerősítette a töltéseket.A Marcalvölgyi társulat a 1930-as években jelentősen bővítette a Marcal medrét.

Cuhai-Bakony-ér patakA Cuhai-Bakony-ér vízgyűjtője Győr-Moson-Sopron, Komárom és Veszprém megyékterületén fekszik. Vízgyűjtő területe 547 km2, a vízfolyás teljes hossza 80,6 km. A vízfolyásaz Észak-Bakonyban, Zirc fölött, Eplénynél ered, kb. 420 mBf. magasságon, fő folyási irányadél-északi (VGT, 2009). A vízgyűjtő felső része változatos hegyvidék, legmagasabb pontja aVinye alatt beömlő Hódos-ér vízgyűjtőjén van (Kék-hegy 662 mBf.). Gönyű alatt torkollik aDunába kb. 110 mBf. szinten (teljes esése 310 m). A felső szakasz nagyesésű, hegyvidékiterület, lejjebb domb-, és síkvidéki jellegű. Főbb mellékfolyásai a Hódos-ér, Hajmás-patak,Hidegkúti-ér, Nyéki-ér, Ölbő-Bársonyosi-vízfolyás időszakos jellegűek.A Cuhai-Bakony-ér bakonybánki vízmércénél a sokévi közepes vízhozam 0,535 m3/s, amaximális vízhozam 61,2 m3/s. A minimális vízhozam 0,000 m3/s, amit 1961, 1993, és 2003.években augusztus hónapban észleltek.

A patak szabályozása a 60-as évek közepén történt meg. Egybefüggő töltéssel azonban nemrendelkezik, csak a vízfolyás középső szakaszán vannak a korábbi kotrásból kitermelt kisebbdepóniák, és ebből csak rövidebb szakasznak van védelmi funkciója. Az 1999, 2000, 2004,2006, 2010, 2012, 2013, 2014. években a tavaszi nagycsapadékból, hirtelen hóolvadásbólszármazó nagyvizek okoztak vízkárt Bakonybánk, Réde, Bana, Mezőörs, Bőny, Melkovics-puszta térségében. 2010. évben a patak menti településeken okozott károk mellett az M1autópálya hídjánál történt kimosódás az autópálya beszakadását okozta.A felszíni vízhasználatok a mellékágakon vannak, különösen a Bársonyosi-árok mellékágain,ahol 3 halastó (Kerékteleki tavak, Ölbői-tó) üzemeléséhez összesen maximálisan 450 em3/évvizet biztosítanak. A Cuhai-Bakony-ér-t és az időszakos vízfolyások egy részét a meglévőszennyvíztisztító telepek tisztított szennyvize terheli.

Nádor-csatornaA Nádor-csatorna (Sárvíz) 110 km hosszon szeli át a Mezőföld és a Sárrét térségét. Medre azŐsi duzzasztónál kezdődik a Veszprémi-séd folytatásaként. Nagyobb mellékvizei aVeszprémi-séd, a Séd-Sárvízi Malomcsatorna, a Gaja-patak, a Dinnyés-Kajtori-csatorna.A Nádor-csatorna sárszentmihályi vízmérce szelvényénél a sokévi közepes vízhozam 3,30m3/s, a maximális vízhozam 28,4 m3/s, a minimális vízhozam 0,010 m3/s.A Nádor-csatorna mai alakját az 1925-35-ben kapta, amikor lemélyítették és kiszélesítették amedrét Sióagárdtól Ősiig. Két partján töltést, illetve rendezett depóniát építettek.A Nádor-csatornán duzzasztó van Őrspusztán, amely a felvízen lévő vízhasználatokatszolgálja ki. A felsőszentiváni tűsgát a rá települt vízhasználatok vízigényét biztosítja. A tácitűsgátat belvízvédekezésnél időszakos vízvisszatartásra lehet használni. A sárszentmihályiduzzasztó feladata belvízvédekezésnél az időszakos medertározás. A csóri duzzasztó afelvízen lévő engedéllyel rendelkező vízhasználatok vízigényét elégíti ki.A Gaja-patak patakon épült a Fehérvárcsurgói-tározó, amelyet árhullámcsúcs csökkentésre,illetve vízpótlásra használnak. A Dinnyés-Kajtori-csatorna, mely a Velencei-tó és a Sárosd-Seregélyesi-vízfolyás vizeit vezeti le (VGT, 2010).A Dinnyés-Kajtori-csatorna vízrendszerén 11 db horgásztó üzemel, melyek felülete 5-8 hatavanként. Jelentős vízkivétele van a Dinnyési Fertőnek, valamint a Dinnyési IvadéknevelőTógazdaság vízutánpótlásának. A Gaja-patak menti horgásztavak, halastavak engedélyezettvízhasználata 4496 em3/év. Az öntözésre engedélyezett vízfelhasználás 150 em3/év. Jelentős avízhasználata az Atyamajori jobb és bal parti halastavaknak, melyek felülete 83 és 110 ha, azengedélyezett vízkivétel 2828 em3/év, melyből felhasználásra került 780 em3/év. A Mór–Bodajki-vízfolyáson létesült, összesen 55 ha felületű Móri-halastavak engedélyezettvízhasználata 799 em3/év. Szintén a Mór–Bodajki vízfolyásra települtek az Igarpusztai-halastavak (36 ha), melyek engedélyezett és felhasznált vízmennyisége 587 em3/év. Az egyébvízhasználatok engedélyezett mennyisége 150 em3/év, melyből 16 em3/év kerülfelhasználásra. Nagy a vízhasználat a Pusztaegres, Őrspusztai halastórendszernek (234,3 ha),a Soponya, Nagykónyi tórendszernek (147,6 ha), valamint a Káloz, Nagyhörcsöki-halastavaknak. A Veszprémi-Séd vízrendszeren engedélyezett vízhasználat összesen 81em3/év, a felhasználás 59 em3/év). A Veszprémi-Séd és a Séd-Sárvízi-malomcsatorna közöttivízmegosztás időszakonként a Veszprémi-séd medrében vízhiányt okoz.A mezőgazdasági vízigénylőket kiszolgáló Malomcsatorna mai formájában a múlt század 70’-es éveiben épült ki, a Séd- és a Sárvízi-malomcsatorna összekötésével.A vízgyűjtőn a nagyobb kapacitású szennyvíztisztító telepek, a Gaja vízrendszerhezcsatlakozó székesfehérvári (47 500 m3/d), a Veszprémi-Sédet terhelő veszprémi (24 000m3/d), a Nádor-csatornához csatlakozó sárbogárdi (2250 m3/d), a Veszprémi-Sédbe vezetettbalatonfüredi, és balatonfűzfői (4562,4 em3/év).

Nagyobb mennyiségű ipari szennyvizeket a MAL ZRt. (Várpalota) vezet be a Hidegvölgyi-árkon keresztül a Nádor-csatornába, a Nitrogénművek ZRt. (Várpalota-Pétfürdő) a Nádor-csatornába (11 573 em3/év), Papkeszi Nicolor Rt. és a fűzfői gyártelepi kommunálisszennyvízének befogadója a Veszprémi-Séd (2 172 em3/év) (VGT, 2010).A vízgyűjtőn kommunális célú felszíni vízkivétel nincs. A Nitrogénművek ZRt. az Öskü–Bántai-forrásokból 4745 em3/év használhat fel. A Papréti-árkon keresztül a Péti-vízfolyásbabekerülő felszíni vízből 949 em3/év kerül felhasználásra.A Veszprém-Várpalota-Vértes déli részéig húzódó területen a karsztvízszint emelkedés,különösen a térségi bányászathoz kapcsolódó vízemelés megszűnése után jelentős.

A Kapos folyóA Mecsek-hegység és a Balaton menti dombok közti vizeket a Kapos folyóhoz kapcsolódóvízhálózat vezeti le. A folyó hossza 112,7 km, vízgyűjtőterülete 3170 km2. VízgyűjtőjeSomogy, Baranya és Tolna megyét érinti.A Kapos a Somogy megyei Kiskorpád környékén ered. Kaposvár érintésével kelet felé folyik,Attalánál Tolna megyébe lép át. Tolnanémedinél torkol be a Balaton lefolyását képező Sióba.A Kapos és két nagyobb mellékvize közül a Koppány (63,6 km, 747 km2) a Dunántúlidombság vízfolyása, a Baranya csatorna (38,0 km, 606 km2) pedig a Mecsek északnyugatirészének vizeit gyűjti össze. További jelentősebb mellékvizei a Deseda-patak (166 km2), azOrci-patak (27,2 km, 133 km2), és a Surján-patak (23,8 km, 113 km2).

42 41 44

59

77 76

66 63 61

7264

50

0

20

40

60

80

100

I II III IV V VI VII VIII IX X XI XII

Kaposvár (1950-2000)

2. ábra A sokévi közepes havi csapadék éven belüli eloszlása Kaposváron (1950-2000)(OMSZ, in Lóczy 2011, adatai alapján)

A Kapos vízgyűjtő területén lévő és a térségi dombvidéki területek vonatkozásábanreprezentatívnak tekinthető kaposvári csapadékmérő állomásnál a sokévi közepes csapadék710 mm/év. A csapadék éven belüli eloszlása azt mutatja, hogy a május-júniusi maximum(76-77 mm) mellett egy őszi, október-novemberi másodlagos maximum (72-64 mm) iskialakul. Csapadékban legcsapadékszegényebbek a január-március (41-44 mm) hónapok (2.ábra).Kurdnál a Kapos sokévi (1950-2013) közepes vízhozama 5,62 m3/s, az eddig észleltminimális vízhozam 0,250 m3/s (1991.IX.9.), maximális vízhozama 97,9 m3/s(1974.VIII.27.). Kisvizei július-szeptember hónapokban, hóolvadásos nagyvizei márciusbanjelentkeznek, de a nyári záporok is okozhatnak áradást.A völgy Kaposvártól Simontornyáig a XIX. sz. közepéig mocsaras terület volt, ekkor kezdtékel a vízrendezési munkákat (VGT, 2010). Termőföld nyerése és azok árvízvédelme céljából1820-ra fejezték be a Kapos folyó medrének szélesítését és mélyítését, azóta a folyó szinteteljes egészében ásott csatornában fut (korábban ezért a Zichy-csatorna nevet is használták).

0

5

10

15

20

25

30

35

40

45

50

1991

.01.

01

1991

.02.

01

1991

.03.

01

1991

.04.

01

1991

.05.

01

1991

.06.

01

1991

.07.

01

1991

.08.

01

1991

.09.

01

1991

.10.

01

1991

.11.

01

1991

.12.

01

1991 1999

3. ábra Egy jellemzően nagyvízi év (1999) és egy jellemzően kisvízi év (1991) napivízhozamainak összehasonlítása a Kapos Kurd állomásnál

Az árvízi víztömegek visszatartására - a Kapos mellékvizei esetében - záportározók isképesek, tehát a vízjárás megfelelő kiegyenlítésére nem feltétlenül szükséges nagy víztározókkiépítése. Az utóbbi években záportározók létesültek Zselickisfalud mellett a Szentmártoni-patakon, és Bárdudvarnok mellett a Bárdi-patakon (4. ábra). Sőt Kaposvár nyugati szélén, aKecel-hegy alatt magán a Kaposon 2013-2014-ben létesítettek egy nagy kiterjedésűzáportározót és zsiliprendszert. Egyúttal a folyó medrét is rendezték, így a az árhullámoklevezetése rövidebb idő alatt történhet.

4. ábra A Bárdi-patakon létesült Bárdudvarnoki árvízcsúcs-csökkentő tározó

A Kapos mellékvizein és magán a Kaposon is a korábbi évtizedekben több tucat duzzasztotttó (horgász- és halastavak) létesült, de ezek nem játszanak jelentős vízjárás-kiegyenlítőszerepet, mivel a beléjük befolyó és belőlük távozó víz nagyjából azonos mennyiségű. AKánya-éren, a Kiskonda-patakon, a Koppányon, a Szarvasdi árkon, a Méhész-patakon, és azOrci-patak és mellékvízfolyásain találhatók duzzasztók (VGT, 2010). Az Kapos két északimellékágára, a Deseda-patakra és a Hársberki-patakra építettek árvízcsökkentő tározókat. ADeseda azért különleges, mert igen hosszú (8 km) víztározó, melyet a hasonló nevű patakvölgyzáró gáttal történő elzárásával duzzasztották fel 1975-ben. Vízfelülete 260 ha, térfogata8 millió m3.A Somogyacsához tartozó, Gerézdpuszta határában elterülő Gerézdi-Tavak találhatóak (5.ábra).

5. ábra A Koppány-patak mentén létesített a Gerézdi-tavak

A nagyobb tározók alatti mederszakaszokon (Koppány, Deseda-patak, Hársasberki-vízfolyás),időszakosan vízhiány jelentkezik.Öntözés céljára a Kaposon 181 em3/év mennyiségű vízkivétel engedélyezett, melyből atényleges vízfelhasználás 25 em3/év volt. A Koppány patakon 105 em3/év engedélyezett,melyből tényleges kivétel 7 em3/év. A Kapos vízgyűjtőn a felszíni vízkivételek használatokszerinti megoszlása (2006): kommunális 0,018 m3/s, ipari 0,041 m3/s, öntözési 0,006 m3/s,halastavi 0,500 m3/s, rekreációs 0,063 m3/s (VGT, 2010).

Karasica-patakA Karasica-patak (horvátul Karašica) Baranya megyében, a Keleti-Mecsek lábánál, Fekedtőlkeletre ered. A patak Illocska után átlép Horvátország területére, majd Kiskőszegnélbeletorkollik a Dunába. A Karasica vízgyűjtőjének teljes területe 1156 km2, a magyar-horváthatárszelvényig 812 km2. Teljes hossza 83,8 km, ebből a magyarországi szakasz hossza 52km. Mellékvizei a Varasdi-patak, a Pécsváradi-patak, a Patkányos-patak, a Szilágyi-patak, aVasas-Belvárdi-vízfolyás, a Villányi-Pogányi-vízfolyás, a Mároki-vízfolyás, és a Szívó-árok.Az 1930-as években rendezett Karasica patakon az 50’-es években szakaszonként újabbvízfolyás-rendezési munkákat kellett végezni, de a 70’-es évek elején levonult nagy árvíz arendezett állapotokat ismét eltüntette (VGT, 2010). Az árvíz utáni helyreállítási munkák során1978-ra nyerte el Karasica Villány alatti szakasza mai rendezett formáját. A vízfolyásnak ez aszakasza a dombvidéki északi területekről származó külvizeket parti depóniák között vezeti áta déli síkvidéken.A Villány-Pogányi-vízfolyás rendezésére a múlt század 80-as éveiben került sor, a KarasicaVillány fölötti szakaszára pedig a Vasas-Belvárdi-vízfolyás alsó szakaszával együtt a 90’-esévekben.A vízgyűjtő nagy része dombvidéki jellegű, sík terület csak a Dráva-mentén található. Avízfolyás elszivárgás miatt Szederkény, Villány térségében nyaranta időnként kiszárad (1952,1990, 1991, 1992, 1993, 1994, 2003). A Karasica sokéves középvízhozama Villánynál 1,39m3/s, maximális vízhozama 34,7 m3/s.A Karasica völgyében a dombvidéki területeken számos (55 db, 949 ha) halastó, horgásztólétesült. A tavak többségén intenzív halgazdálkodás folyik, melyek üzemeltetése maga utánvonja a folyamatos vízpótlást és az időnkénti fenékvíz leeresztést (VGT, 2010).Jelentősebb ivóvízhasználatok vannak Pécsváradon (377 em3/év), Bólyon (234 em3/év),Villányban (155 em3/év), Újpetrén (114 em3/év), Szederkényben (355 em3/év). Ipari vízhasználat a Villány Csányi Pincészetnél van (15 em3/év). Állattartási célú vízhasználat a BólyRt.-nél (Hosszútetény 87 em3/év), Kölked-Törökdombnál (79 em/év), Villányi Szársomlyó

Kft.-nél (78 em3/év), Véménden (Bóly Rt. 36 em3/év), Újpetrénél (Gazdaszövetkezet 6em3/év) jellemző.

3. A FELHASZNÁLT ADATOK ÉS A HIDROLÓGIAI STATISZTIKAIFELDOLGOZÁSOK MÓDSZERTANA

A kiválasztott hat dunántúli vízfolyás szelvényben napi vízhozam adatsor az 1950-2013.időszakra (64 év) áll rendelkezésre. Az adatokat a vízrajzi évkönyvekből, illetve elektronikushidrológiai adatbázisokból gyűjtöttük ki. A kisvízi lefolyás jellemzőinek vizsgálatához a napivízhozam (m3/s) adatokat használtuk fel. Megjegyezzük, hogy lefolyás adatok a Nádor-csatorna sárszentmihályi vízrajzi állomásnál 1934-ig visszamenőleg is vannak, ezekfolyamatossága és megbízhatósága az időben visszafelé haladva azonban csökken.A Marcal Mórichida és Kapos Kurd vízmércéknél a teljes 1950-2013. időszakra vonatkozóanfolyamatos, megszakítás nélküli napi vízhozam adatsorok álltak rendelkezésünkre. TornaKarakó állomásnál 1950.IX-tól, a Cuhai-Bakony-ér Bakonybánk állomásnál 1953-tól vanadat. Másrészt Torna Karakó, Cuhai-Bakony-ér Bakonybánk, Nádor-csatorna Sárszentmihályés Karasica Villány vízmércéknél van néhány 1 hónap-1 év hosszú időszak, melyekrevonatkozóan nem rendelkezünk észlelt vízhozam adatokkal. Az adathiányos időszakokrészaránya azonban a teljes időszak hosszához képest csak egy vízmércénél (Torna Karakó)éri el a 10 %-ot. A vizsgált vízmércék fő jellemzőit, és az adott szelvényeknél rendelkezésreálló napi vízhozam vonatkozó adatokat az 1. táblázatban összesítettük.

1. táblázat A vizsgált vízmércéknél rendelkezésre álló napi vízhozam adatok

Vízfolyás Állomás Szelvényfkm

Vízgyűjtőterület

km2

Vízmérce"0" pont

mBfNapi Q adat

Adat-hiány

%Torna Karakó 0,60 498 127,69 1951-2013 10,0Marcal Mórichida 18,4 2633 113,00 1950-2012 0,0Cuhai-Bakony-ér Bakonybánk 37,8 277 166,32 1953-2013 7,5Nádor csatorna Sárszentmihály 95,4 1391 101,55 1934-2013 7,9Kapos Kurd 43,7 2119 103,63 1950-2012 0,0Karasica Villány 42,2 647 96,93 1950-2013 1,7

A Kapos Kurd vízmérce szelvényre vonatkozóan feldolgozott napi vízhozam adatok alapjánlátható volt, hogy a kisvízi időszakok különböző intenzitásúak és hosszúságúak, időbenösszefüggőek vagy megszakításokkal jelentkeznek. Meg lehetett különböztetni számottevő ésnem számottevő (legfeljebb néhány nap) hosszúságú megszakításokat. Mivel hosszabb kisvíziidőszakok folyamán előfordulnak csak rövid ideig tartó, vízhozam események, amelyekalapvetően nem változtatják meg az időszak kisvízi jellegét, a vonatkozó szakirodalom(Zelenhasič et al. 1987, Kovács-Domokos 1996, Tallaksen 2007) ajánlásának megfelelőenjártunk el. Azaz ha két kisvízi esemény között küszöbértéket meghaladó kisebb vízhozamnövekedés alakult ki, de ennek időtartama a Kapos esetében nem haladta meg a három napot,akkor a két esemény együttesét egyetlen kisvízi időszaknak tekintettük. Amennyiben egykisvízi esemény egyik tárgyidőszakból (naptári évből) átnyúlt a másikba, akkor csak az egyiktárgyidőszakhoz számítottuk, ahhoz, amelyikben a kezdete volt.A kisvízi vízhozam küszöbértéket (kritikus kisvízhozamot) a Kille (1970) által bevezetetteljárást követve, a havi legkisebb vízhozamok 50%-os valószínűségi értékének számításávalhatároztuk meg, ami a szerző szerint a felszín alatti eredetű „alapvízhozam" sokéviátlagértéke.

A Kapos Kurd állomás esetében a számítást az 1950-1979 évek 360 havi kisvízhozamadataival végeztük. Az így meghatározott vízhozam küszöbérték a Kapos Kund vízrajziállomásnál 2,44 m3/s-re adódott (2. táblázat).

2. táblázat A kisvízhozam küszöbérték meghatározása az adathiány nélküli szelvényekreKisvízhozamok valószínűsége (Qp%, m3/s)Vízfolyás Állomás Qmin mo /év Qm min mo Cv 50% 80% 90% 95% 97% 99%

Marcal Mórichida 0,000/02,09,13 4,23 0,58 3,81 1,97 1,49 1,09 0,760 0,450Kapos Kurd 0,250/91 2,88 0,61 2,44 1,45 1,05 0,710 0,300 0,250

A hidrológiai statisztikai vizsgálataink eredményeként, évi minimális vízhozam (Qmin a),kisvízi napok száma (nap), kisvízi időszakok összesített hossza évenként (nap), leghosszabbösszefüggő kisvízi időszak (nap), kisvízi időszakok évenkénti esetszáma (db), víztömeghiányösszege (Wdef), leghosszabb összefüggő kisvízi időszak víztömeghiányának összege (Wdef)kisvízi paraméterekre vonatkozó idősorokat állítottunk össze.

4. AZ ÉVI KISVÍZHOZAMOK SOKÉVI ALAKULÁSA ÉS AZ ÉVIKISVÍZHOZAMOK HAVI GYAKORISÁGA

4.1. A dunántúli vízfolyások évi kisvízhozamai a vizsgált teljes időszakban (1950-2013)

A vizsgált időszakban, a kisvízhozamok kisebb-nagyobb mértékben emberi beavatkozásokáltal befolyásoltak, a műszaki beavatkozások hatásának mértéke időben feltételezhetően nőtt.A sokévi közepes vízhozam két állomásnál (Marcal Mórichida és Kapos Kurd) meghaladja az5 m3/s értéket, a fennmaradó négy állomásnál viszont nem éri el a 3 m3/s-ot (3. táblázat).

3. táblázat A vizsgált vízfolyás szelvények sokévi jellemző vízhozam adatai

Vízfolyás Állomás Q (m3/s) /q (l/s km2)

Közepesvízhozam

Maximálisvízhozam Minimális vízhozam

Q 1,87 49,8 /1963 0,008 /1952Torna Karakó q 3,76 100 0,016

Q 7,17 146 /1963 0,000 /2002, 09, 13Marcal Mórichida q 2,72 55,4 0,000

Q 0,535 61,2/1963, 1965 0,000 /1961, 93, 03Cuhai-Bakonyér Bakonybánk q 1,93 221 0,000

Q 3,30 28,4 /1975 0,010 /84.IIINádor csatorna Sárszentmihály q 2,37 20,4 0,007

Q 5,62 97,9 /1974 0,250 /1991Kapos Kurd q 2,65 46,2 0,118

Q 1,39 34,7 /2010 0,000/1952, 90-94,03Karasica Villány q 2,15 53,6 0,000

A vízgyűjtő vízbőségét jól mutató közepes fajlagos lefolyás (q l/skm2) értéke a Torna Karakóvízmércénél a legnagyobb (3,7 l/s km2), és a Cuhai-Bakony-ér Bakonybánk szelvénynél alegkisebb (1,93 l/s km2). A sokévi legkisebb vízhozamok alapján három vízmércénél (MarcalMórichida, Cuhai-Bakony-ér Bakonybánk, Karasica Villány) néhány kisvízi időszakban nemészleltek vízmozgást, tehát ezek a vízfolyás szakaszok időszakosnak tekinthetők. Az 1950-2013. években kizárólag csak a Kapos Kurd állomás esetében regisztráltak számottevőnektekinthető sokévi minimális vízhozamot (0,250 m3/s, 0,118 l/s km2).

A vízjárás szélsőségek területi eltéréseit bizonyítja az, hogy a Kaposon Kurdnál a sokéviközepes vízhozam a sokévi minimálisnál 22-szer nagyobb, ugyanez az összehasonlítás aTorna-patakon Karakónál 234-szeres, a Nádor-csatornán Sárszentmihálynál már 330-szoroseltérést mutat.

y = 4E-05x + 0,6319

0,0

0,2

0,4

0,6

0,8

1,0

1,2

1,4

1,6

1,8

1951

1956

1961

1966

1971

1976

1981

1986

1991

1996

2001

2006

2011

Qmin

y = -0,0076x + 2,2404

0

1

2

3

4

5

6

1950

1955

1960

1965

1970

1975

1980

1985

1990

1995

2000

2005

2010

Qmin

6. ábra Az évi minimális vízhozamok a Torna-patakon Karakónál (1951-2013) (bal) ésa Marcalon Mórichidán (1950-2013) (jobb)

y = -0,0017x + 0,127

0,0

0,1

0,2

0,3

0,4

1953

1958

1963

1968

1973

1978

1983

1988

1993

1998

2003

2008

2013

Qmin y = -0,0009x + 1,1537

0,0

0,5

1,0

1,5

2,0

2,5

3,019

50

1955

1960

1965

1970

1975

1980

1985

1990

1995

2000

2005

2010

Qmin

7. ábra Az évi minimális vízhozamok a Cuhai-Bakonyéren Bakonybánknál (1953-2013) (bal)és a Nádor-csatornán Sárszentmihálynál (1950-2013) (jobb)

y = 0,0013x + 1,0882

0

1

2

3

4

5

1950

1955

1960

1965

1970

1975

1980

1985

1990

1995

2000

2005

2010

Qmin

y = -0,0009x + 0,2026

0,0

0,2

0,4

0,6

0,8

1950

1955

1960

1965

1970

1975

1980

1985

1990

1995

2000

2005

2010

Qmin

8. ábra Az évi minimális vízhozamok a Kaposon Kurdnál (1950-2013) (bal) és a KarasicánVillánynál (1950-2013) (jobb)

A hat vizsgált vízfolyás szelvény sokévi vízjárási jellemzőiben, az utóbbi évtizedekbenváltozás következett be. Az 1950-2013. időszakban az évi közepes vízhozamok ötszelvénynél csökkenő tendenciájúak. A Karasica Villány vízmércénél kisebb mértékűemelkedés tapasztalható, de itt megkérdőjelezhető az idősor megbízhatósága, hiszen a vizsgált

64 évből 10 évre vonatkozóan nem állt rendelkezésre évi közepes vízhozam érték. Az évimaximális vízhozamok esetében mind a hat állomásnál jelentős a csökkenés mértéke.Az 1950-2013. időszak évi minimális vízhozamaiból összeállított idősorok és ezek grafikonjai(6.-8. ábra) alapján az állapítható meg, hogy két vízfolyás szelvénynél (Torna Karakó ésKapos Kurd) kismértékben emelkedő, négy esetben csökkenő a lineáris trend, melyek közülhárom állomásnál jelentős mértékű a csökkenés (Marcal Mórichida, Cuhai-Bakony-érBakonybánk, Karasica Villány), egy állomásnál (Nádor-csatorna Sárszentmihály) aligérzékelhető mértékű a csökkenés.

4.2. A dunántúli vízfolyások évi kisvízhozamai a vizsgált két részidőszakban (1950-1981,1982-2013)

Az éghajlatváltozással kapcsolatban az utóbbi években végzett kutatások szerint, a márbekövetkező változások, különösen a léghőmérsékleti viszonyokban, a múlt század 80’-aséveitől kezdődően váltak jelentősebbé (Bartholy et al., 2011). A kisvízi vízjárásra gyakoroltéghajlatváltozási hatások kimutatása céljából a dunántúli vízfolyások évi kisvízhozamidősoraira vonatkozóan trendvizsgálatot végeztünk. Egyrészt vizsgáltuk a teljes 64 évesidőszakot, másrészt a teljes időszakot két 32 éves részidőszakra bontva (1950-1981 és 1982-2013) a két részidőszakhoz kapcsolódó trendek összehasonlító vizsgálatát végeztük el. Azéghajlatváltozás, illetve az ennek következtében a 80’-as évektől különösen atenyészidőszakban fokozódó evapotranszspiráció és csapadékhiány a kisvízi vízhozamokcsökkenését kellene, okozza.

y = 0,0286x + 0,1804

0,0

0,2

0,4

0,6

0,8

1,0

1,2

1,4

1,6

1,8

1951

1956

1961

1966

1971

1976

1981

1950-1981 Qmin

Qmin

y = -0,025x + 1,0495

0,0

0,2

0,4

0,6

0,8

1,0

1,2

1,4

1,6

1,8

1982

1987

1992

1997

2002

2007

2012

1982-2013 QminQmin

9. ábra Évi minimális vízhozamok a Torna-patakon Karakónál a részidőszakokban

y = 0,0995x + 0,5062

0

1

2

3

4

5

6

1950

1955

1960

1965

1970

1975

1980

1950-1981 Qmin

Qmin

y = -0,1021x + 3,5229

0

1

2

3

4

5

6

1982

1987

1992

1997

2002

2007

2012

1982-2013 Qmin

Qmin

10. ábra Évi minimális vízhozamok a Marcalon Mórichidánál a részidőszakokban

A hat vízmérce esetében a két 32 éves részidőszak vízhozam idősorai eltérő jellegű és irányúváltozásokat jeleznek, sőt három esetben a részidőszakok egymáshoz viszonyítva eltérőirányú lineáris trenddel jellemezhető. Az 6.-8. ábrák és a 9.-14. ábrák, valamint a 4. táblázatadatainak elemzése alapján azt lehet megállapítani, hogy a vizsgált dunántúli vízfolyásszelvényeknél egy-egy kivétellel, a teljes (1950-2013.) időszakban és az 1982-2013.részidőszakban a kisvízhozamok csökkenése volt jellemző.A dunántúli vízfolyások kisvízi vízhozamaiban kimutatott tendencia úgy tűnik összhangbanvan a globális éghajlatváltozás következtében a Kárpát-medencében jellemző hőmérséklet ésebből következően az evapotranszspiráció növekedési és a csapadék csökkenési tendenciáival.Azonban tekintettel arra, hogy a kisvízi vízjárást jelentős mértékben befolyásoljákvízhasználatok, ezeknek a zavaró hatásoknak a kiszűrése nélkül egyértelműen nem lehet állástfoglalni a kapcsolat szoros jellegéről.

y = -0,0032x + 0,1516

0,0

0,1

0,2

0,3

0,4

1953

1958

1963

1968

1973

1978

1953-1981 QminQmin

y = -5E-05x + 0,0482

0,0

0,1

0,2

0,3

0,4

1982

1987

1992

1997

2002

2007

2012

1982-2013 Qmin Qmin

11. ábra Évi minimális vízhozamok Cuhai-Bakony-éren Bakonybánknál részidőszakokban

y = 0,023x + 0,8325

0,0

0,5

1,0

1,5

2,0

2,5

3,0

1950

1955

1960

1965

1970

1975

1980

1950-1981 Qmin

y = 0,0003x + 1,0433

0,0

0,5

1,0

1,5

2,0

2,5

3,0

1982

1987

1992

1997

2002

2007

2012

1982-2013 Qmin

12. ábra Évi minimális vízhozamok Nádor-csatornán Sárszentmihálynál részidőszakokban

y = 0,0312x + 0,6674

0

1

2

3

4

5

1950

1955

1960

1965

1970

1975

1980

Qmin 1950-1981

y = -0,0014x + 1,1019

0

1

2

3

4

5

1982

1987

1992

1997

2002

2007

2012

Qmin 1982-2013

13. ábra Évi minimális vízhozamok a Kaposon Kurdnál a két részidőszakban

y = 0,0002x + 0,1962

0,0

0,2

0,4

0,6

0,8

1950

1955

1960

1965

1970

1975

1980

1950-1981 Qmin

y = 0,0026x + 0,1056

0,0

0,2

0,4

0,6

0,8

1982

1987

1992

1997

2002

2007

2012

1982-2013 Qmin

14. ábra Évi minimális vízhozamok a Karasicán Villánynál a részidőszakokban

4. táblázat A teljes és a két részidőszak évi minimális vízhozam idősorainak lineáristrendjeinek összehasonlítása

Trend egyenletVízfolyás Állomás 1950-2013 1950-1981 1982-2013

Torna Karakó y= 4E-05x+06319kis emelkedés

y= 0,0286x+0,1804nagy emelkedés

y= -0,025x+1,0495nagy csökkenés

Marcal Mórichida y= -0,0076x+2,2404csökkenés



Cuhai-Bakonyér Bakonybánk y= -0,0017x+0,127csökkenés


y= -5E-05x+0,0482kis csökkenés

Nádor csatorna Sárszentmihály y= -0,0009x+1,1537kis csökkenés


y= 0,0003x+1,0433kis emelkedés

Kapos Kurd y= 0,0013x+1,0882kis emelkedés


y= -0,0014x+1,1019kis csökkenés

Karasica Villány y= -0,0009x+0,2026csökkenés

y= 0,0002x+0,1962kis emelkedés


4.3. A dunántúli vízfolyások évi kisvízhozamainak havi gyakorisága a teljes idősor és arészidőszakok idősorai alapján

Amint a térség csapadékviszonyait jól jellemző kaposvári csapadékmérő állomás sokéviközepes csapadék értékeire vonatkozó adatok alapján is látható (2. ábra), a vizsgáltvízfolyások csapadékból történő táplálásának mértéke december-március hónapokban alegkisebb (41-50 mm). Ennek ellenére a vizsgált vízfolyás szelvényeknél évi minimálisvízhozamok ebben az időszakban csak kivételesen fordulnak elő. A vízhozam minimumokleggyakrabban a július-szeptember időszakban jelentkeznek, amikor a sokévi átlagos havicsapadékok meghaladják a 60 mm-t, viszont ilyenkor a legnagyobb az evapotranszspiráció ésa szivárgási vesztesség.Mind a hat vizsgált idősornál az évi minimális vízhozam legnagyobb gyakorisággal augusztushónapban jellemző, de az augusztusi gyakoriság mértéke a területi eloszlást tekintvejelentősen különbözik (Nádor-csatorna Sárszentmihály 27,4 %, Kapos Kurd 54 %). Amásodik legnagyobb gyakoriságú (11-23 %) július hónap.Az 1982-2013. időszakban az 1950-1981. időszakhoz képest nőtt az augusztusi gyakoriságmértéke. A legnagyobb növekedés, a gyakoriság megkétszereződésével, azaz 20,7 %-ról 40,6%-ra emelkedésével a Torna Karakó szelvénynél következett be. Az 1982-2013. időszakbanaz augusztusi gyakoriság a Kapos Kurd vízmércénél elérte a 56,3 %-ot. Ebben az esetben ajúliusi és különösen a szeptemberi gyakoriság százalékos aránya számottevően csökkent.Másrészt novembertől májusig alig fordul elő évi minimum.

3,34,9

1,64,9

0,0

11,5

16,4

31,1

13,1

8,2

3,31,6

0

5

10

15

20

25

30

35

40

45


1951-2013

3,46,9

3,4

10,3

0,0

10,3

17,220,7

17,2

6,9

0,03,43,1 3,1

0,0 0,00,0

12,515,6

40,6

9,4 9,46,3

0,00

5

10

15

20

25

30

35

40

45


1951-1981

1982-2013

15. ábra Az évi minimális vízhozamok havonkénti gyakoriságának (%) alakulása a TornaKarakó vízmércénél 1951-2013 között és a két részidőszak (1951-1981 és 1982-2013)

havonkénti gyakoriságának összehasonlítása

4,7

0,0 0,0 0,0

6,37,8

20,3

29,7

18,8

9,4

3,10,0

0

5

10

15

20

25

30

35

40


1950-2013

6,3

0,0 0,0 0,0

6,39,4

18,8

25,0

21,9

6,3 6,3

0,0

3,10,0 0,0 0,0

6,3 6,3

21,9

34,4

15,6

12,5

0,00,0

0

5

10

15

20

25

30

35

40


1950-1981

1982-2013

16. ábra Az évi minimális vízhozamok havonkénti gyakoriságának (%) alakulása a MarcalMórichida vízmércénél 1950-2013 között és a két részidőszak (1950-1981 és 1982-2013)


4,91,6

0,0 0,01,6

6,6

23,0

32,8

19,7

9,8

0,0 0,00

10

20

30

40

50


1953-2013

3,4

0,0 0,0 0,03,4

10,3

27,6

44,8

10,3

0,0 0,0 0,0

6,33,1

0,0 0,00,0

3,1

18,821,9

28,1

18,8

0,0 0,0

0

10

20

30

40

50


1953-1981

1982-2013

17. ábra Az évi minimális vízhozamok havonkénti gyakoriságának (%) alakulása a Cuhai-Bakony-ér Bakonybánk vízmércénél 1953-2013 között és a két részidőszak (1953-1981 és

1982-2013) havonkénti gyakoriságának összehasonlítása

Öt szelvénynél van legalább egy olyan hónap, amikor egyszer sem valósult meg (0,0 %) éviminimális vízhozam. Kivétel ez alól a Nádor-csatorna Sárszentmihály vízmérce szelvénye,ahol az év minden hónapjában előfordult legalább egyszer évi minimális vízhozam, tehát ittviszonylagosan kiegyenlítettebb az évi minimumok éven belüli gyakoriságának eloszlása.

4,8 4,8

8,16,5

4,8

12,911,3

27,4

9,7

6,5

1,6 1,6

0

5

10

15

20

25

30

35


1950-2013

6,5 6,5

9,7

3,2

6,5

12,9 12,9

22,6

12,9

3,2

0,0

3,23,2 3,2

6,5

9,7

3,2

12,9

9,7

32,3

6,5

9,7

3,2

0,00

5

10

15

20

25

30

35


1950-1981

1982-2013

18. ábra Az évi minimális vízhozamok havonkénti gyakoriságának (%) alakulása a Nádor-csatorna Sárszentmihály vízmércénél 1950-2013 között és a két részidőszak (1950-1981 és

1982-2013) havonkénti gyakoriságának összehasonlítása

0,0 0,0 1,6 0,03,1 3,1

17,2

54,7

18,8

1,6 0,0 0,00

10

20

30

40

50

60


1950-2013

0,0 0,0 0,0 0,03,1

0,0

18,8

53,1

25,0

0,0 0,0 0,0

0,0 0,0 3,1 0,03,1 6,3

15,6

56,3

12,5

3,1 0,0 0,0

0

10

20

30

40

50

60


1950-1981

1982-2013

19. ábra Az évi minimális vízhozamok havonkénti gyakoriságának (%) alakulása a KaposKurd vízmércénél 1950-2013 között és a két részidőszak (1950-1981 és 1982-2013)


0,0 0,0 0,0 0,0 0,0

10,9

17,2

43,8

23,4

3,1 1,6 0,00

5

10

15

20

25

30

35

40

45

50


1950-2013

0,0 0,0 0,0 0,0 0,0

18,8

12,5

40,6

21,9

3,1 3,10,0

0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 3,1

21,9

46,9

25,0

3,1

0,00,0

0

5

10

15

20

25

30

35

40

45

50


1950-1981

1982-2013

20. ábra Az évi minimális vízhozamok havonkénti gyakoriságának (%) alakulása aKarasica Villány vízmércénél 1950-2013 között és a két részidőszak (1950-1981 és 1982-

2013) havonkénti gyakoriságának összehasonlítása

5. A KAPOS KURD VÍZRAJZI ÁLLOMÁS NAPI KISVÍZHOZAMAINAKHIDROLÓGIAI STATISZTIKAI JELLEMZŐI

Az 1950-2013. időszakban a Kapos Kurd vízmérce szelvénynél az általunk meghatározott2,44 m3/s vízhozam küszöbérték alatti vízhozamú napok összesített száma 5802 nap volt, amiaz időszak összes napjának 24,8%-ka.

A vizsgált szelvénynél a vízhozam küszöbérték alatti napok száma egy évben 0 nap (1975,1999) és 208 nap (1990) közötti-, átlagosan 90,7 nap. Amennyiben nem az évenkénti kisvízinapok esetszámát, hanem az összefüggő kisvizes időszakokban előforduló napok számátvizsgáljuk, a vízhozam küszöbértéket túllépő vízszint emelkedéses napokat is beszámítjuk akisvizes időszakok hosszába, és a kisvízi időszak következő naptári évbe való áthúzódónapjait is beszámítjuk az időszak hosszba. Ezért a kisvízi időszakok évenkénti összesítetthossza, a napok esetszámánál néhány nappal nagyobb. Egy évben 0 nap (1975, 1999) és 215nap (1990) közötti-, átlagosan 95,9 nap a vízhozam küszöbérték alatti napok száma. Ennek azidősornak a lineáris trendje kismértékű (nem szignifikáns) emelkedést jelez (21. ábra).

y = 0,0687x + 93,689

0

50

100

150

200

250

1950

1955

1960

1965

1970

1975

1980

1985

1990

1995

2000

2005

2010

y = -0,302x + 111,7

0

50

100

150

200

250

1983

1988

1993

1998

2003

2008

2013

1982-2013

y = -3,031x + 136,3

0

50

100

150

200

250

1950

1955

1960

1965

1970

1975

1980

1950-1981

21. ábra A kisvizes időszakok napokban kifejezett évenkénti hossza a KaposonKurdnál a tejes időszakban (1950-2013) (fent) és a két részidőszakban (lent)

Az 1950-2013. időszakban a kisvízi időszakok (kisvízi események) összesített esetszámánakátlagos értéke 4,4 nap/év volt. Mindössze két csapadékos-nagyvízi évben (1975, 1999) nemcsökkent a napi vízhozam egyszer sem a 2,44 m3/s küszöbérték alá. A fennmaradó 62 évben akisvízi időszakok esetszáma 1/év (1965) és 11/év (1959) között változott.A kisvízi időszakok esetszáma szerint összeállított 64 éves idősor alapján alig kimutathatómértékű csökkenő trenddel jellemezhető (22. ábra).A víztömeghiány (deficit) kisvízi paraméter azt mutatja meg, hogy a vizsgált vízfolyásszelvényen már eleve kisvízi állapotra utaló vízhozam küszöbérték szintjéhez képest mekkoraa hiány. A Kapos kurdi vízmércéjénél víztömeghiány ebben az értelemben tehát akkor alakulki, amikor a vízhozam 0 és 2,44 m3/s értéksávban mozog. Minél kisebb a vízhozam, és minélhosszabb ideig tart a küszöbérték alatti állapot, annál nagyobb a kisvízi időszak számítottvíztömeghiánya. Az évi víztömeghiányt az éven belüli kisvízi időszakokra számítottvíztömeghiány értékek összegzése alapján kapjuk.

y = -0,002x + 4,5327

0

2

4

6

8

10

12

1950

1955

1960

1965

1970

1975

1980

1985

1990

1995

2000

2005

2010

y = -0,023x + 4,733

0

2

4

6

8

10

12

1950

1955

1960

1965

1970

1975

1980

1950-1981

y = -0,039x + 5,237

0

2

4

6

8

10

12

1982

1987

1992

1997

2002

2007

2012

1982-2013

22. ábra A kisvizes időszakok évenkénti esetszáma a Kaposon Kurdnál a tejesidőszakban (1950-2013) (fent) és a két részidőszakban (lent)

y = -0,369x + 11,65

0

5

10

15

20

25

30

1950

1955

1960

1965

1970

1975

1980

1950-1981

y = 0,096x + 5,681

0

5

10

15

20

25

30

1982

1987

1992

1997

2002

2007

2012

1982-2013

23. ábra A kisvizes időszakok évenkénti víztömeghiánya a Kaposon Kurdnál a tejesidőszakban (1950-2013) (fent) és a két részidőszakban (lent)

Számításaink szerint az 1950-2013. időszakban, a vizsgált szelvénynél a kisvizes időszakokévenkénti víztömeghiánya 0 m3 (1975, 1999) és 28,0 millió m3 (1950) között változott,átlagos értéke 6,4 millió m3 volt. Ez utóbbi vízmennyiség a folyón átlagos vízhozam esetén 13nap alatt folyik le. Ha az időben összefüggő évenkénti leghosszabb kisvízi időszakvíztömeghiányát tekintjük, annak sokévi átlagos értéke 4,91 millió m3. A maximális 25,5millió m3 víztömeghiány érték az 1950.V.14-X.25. időszakban következett be.Az évi víztömeghiányok 1950-2013. közötti idősor lineáris trendje alig érzékelhető (nemszignifikáns) emelkedést jelez, gyakorlatilag nem következett be változás (23. ábra).

6. ÖSSZEFOGLALÓ KÖVETKEZTETÉSEK

A hat dunántúli vízfolyás 1950-2013. időszakra vonatkozó vonatkozó idősorai alapjánmegállapítottuk, hogy a kisvízhozamok az állomások többségénél csökkenő tendenciájú, de ahatból két állomásnál kismértékben emelkedő. A két 32 éves részidőszakot vizsgálva, azutóbbi évtizedekben (1982-2013) egy állomás kivételével a kisvízhozamok szinténcsökkennek. Mind a hat vizsgált idősornál az évi minimális vízhozam legnagyobbgyakorisággal augusztus hónapban jellemző (27- 54 %). Az 1982-2013. időszakban nőtt azaugusztusi gyakoriság mértéke. A novembertől májusig tartó időszakban viszont alig fordultelő évi minimális vízhozam.

A Kapos Kurd vízmérce szelvény hidrológiai statisztikai vizsgálat alá vett adatsora alapján 64évből 62 évben (96,9 %) fordult elő vízhozam küszöbérték alatti vízhozam, melyek az évnapjainak 25 %-ban jelentkeztek. Az 1950-2013. időszakban a vizsgált kisvízi paraméterekidősorai nem mutatnak számottevő változást (szignifikánsan emelkedő, vagy csökkenőlineáris trendet). A kisvízi időszakok évenkénti hossza és víztömeghiánya alig kimutathatómértékben emelkedett, a kisvízi időszakok évenkénti esetszáma pedig alig kimutathatómértékben csökkent. A leghosszabb kisvízi időszakok maximális víztömeg hiánya 28 millióm3 volt, ami nagyságrendjét tekintve hasonló mértékű, mint a vízgyűjtőn jelenleg meglévőösszes víztározó kapacitás. November-február, és április hónapokban egyszer sem következettbe évi minimális vízhozam. A nyári félévben (IV-IX) 97 %-ban fordultak elő az éviminimumok, a téli félévben (X-III) mindössze 3 %-os a gyakoriságuk. Az utóbbi háromévtizedben, a korábbi időszakokhoz képest az évi kisvízhozam bekövetkezési időpontjanagyobb gyakorisággal következik be augusztus hónapban, mint az előző három évtizedben,és kisebb gyakorisággal július és szeptember hónapban.

A vizsgált dunántúli vízfolyások kisvízi vízhozam mutatóinak statisztikai feldolgozásieredményei azt mutatják, hogy ezek eltérnek a Tisza és mellékfolyói vonatkozásábanelvégzett vizsgálatok eredményeitől (Konecsny 2010a, 2010b, 2010c, 2010d, 2010e, 2011,2013, Konecsny-Nagy 2012, 2014,), ahol mennyiségi vízkészlet-gazdálkodási szempontbólegyértelműen pozitív változások következtek be az utóbbi hat évtizedben, hiszen ottnagyobbak lettek az évi minimális vízhozamok, csökkent a kisvizes időszakok időtartama,száma és víztömeghiánya, továbbá nőtt a közöttük eltelt időszak hossza.

IRODALOM

1. Bartholy J., Bozó L., Haszpra L. (2011), Klímaváltozás – 2011. Klímaszcenáriók aKárpát-medence térségére. MTA-ELTE Meteorológiai Tanszék. Budapest. p. 287.http://nimbus.elte.hu/~klimakonyv/Klimavaltozas-2011.pdf

2. Hisdal, H., Tallaksen, L.M., Peters, E., Stahl, K., Zaidman, M. (2001), Drought eventdefinition. In: Assessment of the regional Impact of Droughts in Europe, S. Demuth

and K. Stahl (Eds.). Final Report to the European Union ENV-CT97-0553, Institute ofHydrology, University of Freiburg, Germany.

3. Ihrig D. szerk. (1973), A magyar vízszabályozás története. Országos Vízügyi Hivatal(OVH). Budapest. p. 398.

4. Kille, K. (1970), Das Verfahren MoMNQ: ein Beitrag zur Berechnung der mittlerenlangjährigeren Grundwasser-neubildung mit Hilfe der monatlichenNiedrigwasserabflüsse. Zeitschrift der Deutschen Geologischen Gesellschaft,Sonderheft Hydrogeologie-Hidrochemie, Hannover.

5. Konecsny K. (2010a), A kisvizek főbb hidrológiai statisztikai jellemzői a Maros folyóalsó szakaszán. Hidrológiai Közlöny 90. évf. 1. szám.

6. Konecsny K. (2010b), A kisvizek főbb hidrológiai statisztikai jellemzői a Berettyófolyón. Hidrológiai Közlöny 90. évf., 4. szám.

7. Konecsny K. (2010c), A kisvizek főbb hidrológiai statisztikai jellemzői a Szamos alsószakaszán. Hidrológiai Közlöny 90. évf. 5. szám.

8. Konecsny K. (2010d), A kisvizek hidrológiai statisztikai értékelése a Fekete-Körösfolyó alsó közös román-magyar szakaszán. MHT XXVII. Országos Vándorgyűlés.Sopron. 2010. július 7-8. www.hidrologia.hu.

9. Konecsny K. (2010e), A kisvízi vízkészletek időbeni változása a Tisza baloldalimellékfolyóin. Földrajzi tanulmányok dr. SzabóJózsef professzor tiszteletére. KossuthEgyetemi Kiadó (Ed: Lóki J.) Debrecen. pp. 167-174.

10. Konecsny K. (2011), A Hernád folyó vízjárási szélsőségei a XX. század másodikfelében és a XXI. század első évtizedévben. In: A Hernád-völgy (Szerk.: Frisnyák S.-Gál A.). Kiadó: a Nyíregyházi Főiskola Turizmus és Földrajztudományi Intézete és aszerencsi Bocskai István Gimnázium. pp. 43-53.

11. Konecsny K. (2011), A kisvizek főbb hidrológiai statisztikai jellemzői a DunánNagymarosnál. Hidrológiai Közlöny 91. évf., 5. szám. szeptember-október pp. 51-58.

12. Konecsny K. (2013), A Tisza kisvízhozamainak változásai 1950-2011 között. In: AKárpát-medence természet, társadalom, gazdaság. Földrajzi tanulmányok. Frisnyák S.-Gál A. (szerk.). A szerencsi Bocskai István Gimnázium és a Nyíregyházi FőiskolaTurizmus és Földrajztudományi Intézete. Nyíregyháza-Szerencs. pp. 81-95. (p. 556).

13. Konecsny K. (2013), A kisvízi vízjárási szélsőségek alakulása a Tiszán ésmellékfolyóin és az éghajlatváltozás befolyásoló hatása. MHT XXXI. OrszágosVándorgyűlés Gödöllő. 2012. július 3-5. http://www.hidrologia.hu/vandorgyules/31/

14. Konecsny K., Nováky B. (2011), Az éghajlati és antropogén hatások a Zagyvakisvizeinek időbeli alakulásában. MHT XXIX. Országos Vándorgyűlés. Eger. 2011.július 6-7. DVD+Honlap: www.hidrologia.hu

15. Konecsny K., Mika J. (2010), A víz, mint természeti erőforrás az éghajlatváltozástükrében. Absztrakt kötet - ÉLHETŐ VIDÉKÉRT 2010, KörnyezetgazdálkodásiKonferencia. Siófok 2010. szeptember 22-24.

16. Konecsny K., Nagy Z. (2012), A kisvízi vízjárás időbeni változásai a Kraszna folyóalsó szakaszán. MHT XXX. Országos Vándorgyűlés. Kaposvár. 2012. július 4-6.DVD+Honlap: www.hidrologia.hu

17. Kovács Gy., Domokos M. (1984), Segédletek a dunántúli kisvízfolyások szélsőségesvízhozamainak becslésére. Vízügyi Közlemények, LXVI. évfolyam 4. füzet.

18. Kovács Gy., Domokos M. (1996), A kisvízi események jellemzőinek becslése. VízügyiKözlemények LXXVIII. évf. 4. füzet.

19. Lóczy D. (2011), A Kapos árterének hidromorfológiai és tájökológiai értékelése.MTA doktori értekezés. p. 166. http://real-d.mtak.hu/483/4/Loczy_Denes_doktori_mu.pdf (letöltve 2015.04.26)

20. Nováky B. (2011), Az éghajlatváltozás és hatásai. In: Magyarország vízgazdálkodása:helyzetkép és stratégiai feladatok. Szerk.: Somlyódy L. MTA Budapest. pp. 85-101.

21. Pál Irina (2013), DDVIZIG Vízügyi információs rendszer vízkészlet-gazdálkodásimodul bemutatása. MHT XXXI. Országos Vándorgyűlés Gödöllő, 2013. júl. 3-5.http://www.hidrologia.hu/vandorgyules/31/dolgozatok/069_pal_irina.html (letöltve2015.04.26)

22. Zelenhasic, E., SalvaiA., Srdjevic, B. (1987), A Tisza kisvízi eseményeineksztochasztikus elemzése. Hidrológiai Közlöny, 67. évf. 1. sz.

23. *** (2009), A Víz-Keretirányelv hazai megvalósítása. Vízgyűjtő-gazdálkodási Terv. 1-5 CuhaiBakony-ér és Concó vízgyűjtője. Közreadja: Vízügyi és KörnyezetvédelmiKözponti Igazgatóság, Észak-dunántúli Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság.2009. május. http://www.vizeink.hu/files/vizeink.hu_0443_1-5_Alegyseg_Cuhai-Bakony-er-Conco.pdf(letöltve 2015.04.26)

24. *** (2010), A Víz-Keretirányelv hazai megvalósítása. Vízgyűjtő-gazdálkodási Terv. 1-11. Sió. Közreadja: Vízügyi és Környezetvédelmi Központi Igazgatóság, Észak-dunántúli Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság. 2010. április. Hiba! Ahiperhivatkozás érvénytelen.

25. *** (2010), A Víz Keretirányelv hazai megvalósítása Vízgyűjtő-gazdálkodási Terv. 1-12. Kapos. Közreadja: Vízügyi és Környezetvédelmi Központi Igazgatóság, Közép-dunántúli Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság. 2010. április.

26. *** (2010), A Víz-Keretirányelv hazai megvalósítása. Vízgyűjtő-gazdálkodási Terv. 1-13. jelű, Észak-Mezőföld és Keleti-Bakony vízgyűjtő. Közreadja: Vízügyi ésKörnyezetvédelmi Központi Igazgatóság, Észak-dunántúli Környezetvédelmi ésVízügyi Igazgatóság. 2009. augusztus. http://www2.kdtvizig.hu/WEB/KDTVIZIG/KDTWEB.NSF/0d73d9be605787c4c12572ea002f113d/60bb8a5469c9d598c125767700522e6c/$FILE/1-13-%C3%89%20Mezof%C3%B6ld-K%20Bakony.doc

27. *** (2010), A Víz-Keretirányelv hazai megvalósítása. Vízgyűjtő-gazdálkodási Terv. 1-15. Alsó-Duna jobbpart vízgyűjtő. Közreadja: Vízügyi és Környezetvédelmi KözpontiIgazgatóság, Észak-dunántúli Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság. 2010. április.

28. *** (2010), A Víz-Keretirányelv hazai megvalósítása. Vízgyűjtő-gazdálkodási Terv.Kézirat. Duna részvízgyűjtő. Közreadja: Vízügyi és Környezetvédelmi KözpontiIgazgatóság, Észak-dunántúli Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság. 2010. január.http://www.vizeink.hu/files/vizeink.hu_0344_Reszvizgyujto

29. *** (2010), Árvízi biztonság a Kapos folyó mentén. Dél-dunántúli VízügyiIgazgatóság. 2014. május 29. http://www.ddvizig.hu/hu/ddvizig-aktualis/4efcca35-1b6b-488c-a6e6-7fd4a2cfdaef

30. http://vpf.vizugy.hu/reg/ovf/doc/1-5%20Cuha-Bakony%20er%20es%20Conco%20alegyseg% 20JVK %20vitaanyag%20 (letöltve 2015.04.26)

31. http://hu.wikipedia.org/wiki/Cuha (letöltve 2015.04.26)32. http://hu.wikipedia.org/wiki/Torna_(patak) (letöltve 2015.04.26)33. http://hu.wikipedia.org/wiki/Kapos (letöltve 2015.04.26)34. http://www.marcal.hu/torna.php (letöltve 2015.04.26)35. http://www.marcal.hu/hidrology.php (letöltve 2015.04.26)36. http://www.sulinet.hu/oroksegtar/data/telepulesek_ertekei/Nagydorog/pages/012_a_si

o_es_a_sarviz_szabalyozasa_134.htm (letöltve 2015.04.26)37. http://www.aba.hu/%3Fmodule%3Dnews%26action%3Dgetfile%26fid%3D16071638. http://kaposvarmost.hu/hirek/kaposvari-hirek/2013/11/26/biztonsagos-es-vonzo-lesz-

a-kapos-folyo_8882.html (letöltve 2015.04.26)

vÁltozÁsok nÉhÁny dunÁntÚli vÍzfolyÁs kisvÍzi …

Documents